az illúzió használata az építészetben

of 47

Az illúzió használata az építészetben

of 47

Mi az illúzió?

• Az építészet számos eszközt használ ahhoz, hogy elérje céljait.

• Jelen előadás az egyik ilyen eszközre koncentrál: az illúzióra

• Megismerjük az illúziót és annak különböző jótékony hatásait

Bevezetés

of 47

Mi az illúzió?Mi az illúzió?• Az érzékcsalódás olyan formája, amikor egy valódi

külvilágból jövő ingert lelki állapotunk hatására tévesen értelmezünk.

• Az emberek „fejében” akkor keletkezik illúzió, amikor a tükrözött tárgy nem azonos az agyi tükörképpel.

• Ahhoz, hogy megértsük mi az illúzió, meg kell értenünk, hogy miből áll az illúzió:

1. Tapasztalás- a stimuláció fogadása érzékszerveinken keresztül

2. Megismerés - komplex folyamat, amely a tapasztalatainkon alapuló adatokat rendszerezi

3. Érzékelés- gondolatok és/vagy érzések, amelyek azonosítják az élményt.

of 47

Mi az illúzió?

• Amikor az összetekeredett kerti slagot kígyónak látjuk

• A megfigyelő azt észleli, mintha egy igazi kígyót látna

Néhány példa

of 47

Mi az illúzió?

Az észlelés

• Az illúzió alapja a valóság torz, hamis tükrözése. • Az agy az észlelésre vonatkozóan különböző

rendező elvet használ, ezek közül kiemelendő:1. Gestalt elmélet (alaklélektan): lehetővé tette az

észlelés bizonyos törvényszerűségeinek a felismerését

2. Mozgásészlelés, mélységészlelés 3. Perceptuális tanulás: a világról alkotott képünket

befolyásolja a tapasztalat

• A fent felsoroltakat összefoglalóan észlelési szokásoknak nevezzük.

of 47

Mi az illúzió?

Észlelési szokások

• Elfogadott és szokványos módja annak, ahogy tapasztalatainkat értelmezzük

• Az észlelési szokások „megszűrik” a világról alkotott képünket, és ezért ez kevesebb információt tartalmaz, mint az összes rendelkezésre álló információ

• A világról kialakított kép, amely részleges információn alapul néha hamis lehet.

of 47

Mi az illúzió?

• IIllúzió esetében az ingert tévesen értelmezzük

• A vizuális észlelés gyakran túlsúlyban van a többi észleléshez képest

• Amikor egy hasbeszélőt nézünk, úgy látjuk, mintha egy bábú beszélne

Illúzió kontra Valóság

Mahoney és a hasbeszélő Paul Winchell

of 47

Számos jelenség tekinthető illúziónak:

• optikai csalódások• varázslat• bűvészmutatványok• Pantomim (bábjáték)• elrejtés vagy átváltoztatás• szimuláció• ábrázolás

Jelenségek

of 47

Az illúzió jelensége

Miért használjuk a szimulációt?

1. Azért, hogy a dolgok valódi mivolta elől kitérjünk

2. Azért, hogy különválasszunk/ kiemeljünk valamilyen szempontot (pl. centrifugálás)

3. Azért, hogy egy lehetséges távoli tapasztaláshoz hozzáférjünk

Szimuláció

A szimulálás a dolgok pl. helyek, folyamatok újra alkotása, pl.

Centrifugális G-erő sszimuláció

of 47


• Valós dolgok és események megjelenítése

• A fénykép lett a valós dolgok megjelenítésének elfogadott módja

• A filmek meggyőzően és hitelesen jelenítenek meg valódi tapasztalatokat

Ábrázolás

of 47


Az illúzió számos esetben lehet hasznos:

1. Álcaként

2. Tapasztalat megjelenítése gazdasági eszközként

3. Az információ szelektív információ megjelenítése

Az illúzió jótékony hatásai

Álca

Gazdasági eszköz

Szelektív információ

of 47

• Illúzió: az építészetben bevett gyakorlat integráns része

• “Mindenfajta építészet az emberi gondolkodásra hat , nem csupán a fizikai létünket szolgálja.” - John Ruskin

Illúzió az építészetben

of 47

IIllúzió az építészetben

• A vizuális illúzió használata befolyásolja, hogy a szemlélődő hogyan érzékeli valamely épület méretét és arányait.

A méret illúziója / Arányok befolyásolása

Celsus Könyvtára (Ii.sz.135 )

of 47

Illúzió az építészetbenSúlytalanság illúziója / Finomság a függőleges vonalvezetésben

A Hagia Sophia hatalmas dómja nagyszerű példája annak a

technikának, amely a súlytalanság illúzióját képes kelteni.

A gótikus stílusban épült Coutances Katedrális a függőleges

vonalvezetést hangsúlyozza. Photo: Eric Pouhier, 2005

of 47

Illúzió az építészetbenA tájkép utánzása / Optikai illúzió

A parkettán és járólapon megjelenített mintát ábrázoló

optikai illúziók átalakítják a sima járófelületről alkotott

kétdimenziós képünket.

A ‘shakkei’ vagy a tájkép utánzása technikát

hagyományos japán kertek kialakításához használták

of 47


• Trompe-l’oeil (a szem trükkje) típusú festmény az illúzió legnyilvánvalóbb használatát mutatja be az építészetben.

• Arra használják, hogy a tár illúzióját keltse, különböző típusú építőanyagokat utánozzon és egyben élményt nyújtson.

Trompe-l’oeil

Andrea Mantegna. Ceiling of the Camera degli Sposi, Ducal Palace, Mantua, Italy. 1474.

of 47

Illúzió az építészetbenRichard Haas – Falfestő művész

A kortárs „trompe l’oeil” (szem trükkje) technikát alkalmazó művészt, Richard Haas-t tartják korunk

legnagyobb falfestő művészének

Prince St. Project 1975 után Prince St. Project 1975 előtt

of 47


A környezet utánzása

A környezet utánzásának számos alkalmazási területe van:

• állatkertek• tudományos központok• vidámparkok• szállodák• Beltéri sípályák

Síelés Dubaiban: a világ legnagyobb beltéri sípályája

of 47

• Az építészet közvetítő szerepe mindig kiemelkedő volt az emberek és a természet között

• Az építészet kiindulópontként szerepel az emberiség spirituális, intellektuális és művészi kifejezésében.

• Az építészetet akkor alkalmazzuk, amikor olyan megoldásokat kívánunk nyújtani, amelyek segítenek megteremteni a föld és az azt benépesítő emberek közötti szimbolikus kapcsolatot.

Kapcsolatunk a természettel

of 47


A számunkra gyakorlati szempontból fontos meghatározás a következőket foglalja magában:

• A természet: növényzet és állatvilág

• Házi állatok• Parkok, kertek,

szobanövények

A természet meghatározása

of 47


Biophilia és Öko pszichológia

• A „biophilia” ( az élet és élő dolgok szeretete) systems’) hipotézise azt sugallja, hogy ösztönös kapcsolat létezik az emberek és egyéb élő szervezetek között.

• Az Öko pszichológia a „biophilia” hipotézisére épülve azon alapszik, hogy az emberi gondolkodás nyitott arra, hogy gyorsan befogadja a természet világát, és megnyugodjon általa.

of 47


• A szabadban töltött idő segíti az embert abban, hogy ellensúlyozza az ember természettől való elszigeteltségét.

• Amikor be vagyunk zárva valahová, nem tudjuk kielégíteni a természet iránti vágyakozásunkat.

• Egészségügyi intézményekben tartózkodók szükségük van a természettel kapcsolatos élményekre.

A természet közelségére szükségünk van

of 47


A természet közelség élménye előidézhet egy olyan ellazulási reakciót, amelyet a következők jellemeznek:

• Az anyagcsere szintje csökken• A szívverés lelassul és az izmok elernyednek• A lélegzés lelassul• A vérnyomás csökken• A nitrogén monoxude - angolul Nitric Oxide) szintjét

növeli (nagy szerepe van izom fiziológiában

Az ellazulás reakciója

of 47

• Roger Ulrich professzor kutatásai számszerűsítik, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak annak, ha a természetet szemléljük.

• Azon páciensek, akiknek a szobájukban természetet ábrázoló képek voltak, sokkal hamarabb meggyógyultak, mint azok,akiknek nem voltak hasonló képek a szobájukban.

A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben

of 47


Egy széleskörű tudományos kutatásban Ulrich professzor és kollégái számos olyan stratégiát ír le, amelyek javíthatják az egészségügyben dolgozók és a páciensek közérzetét.„…Vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy a természet szemlélésének közérzetjavító és stressz-csökkentő hatása van, és ez pozitív érzelmi és pszichológiai változásokban jelenik meg.”

2004-ben végzett Tudományos kutatás

of 47


Páciens központú mozgalom

• Az építészet által létrehozott terek adják azt a színteret, ahol az élet legkiemelkedőbb egészségügyi eseményei zajlanak

• A páciens központú mozgalom a páciensek egészségügyi ellátását a kényelem és a szükségletek kielégítése köré rendezi.

• A páciens központú mozgalom elméletét és irányelveit a Planetree Modell szabályozza.

of 47


A Planetree Modell• A Planetree egy non-profit szervezet, amely

kórházakkal és egészségügyi központokkal együttműködve segíti kialakítani a páciens- központú gyógyító környezetet.

• A Planetree Modell megszólítja a betegeket, a személyzetet, a családgondozás intézményeit, valamint azt a fajta építészeti tervezést, amely elősegíti az egészség megőrzését és a gyógyulást.

• Az egészségügyi létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő környezetet biztosítsanak a páciensek méltóságának és emberi mivoltának megőrzéséhez.

of 47


Sentara Williamsburg Kórház

A Sentara Williamsburg Kórház Hospital egy 139 ágyas létesítmény, amelyet a Nemzeti Plantree Szövetség támogatásával jött létre.

A való égbolt illúziója segíti a páciensek ellazulását az

MRI vizsgálatok alatt.

of 47


A természet illúziójának jótékony hatásai• Csökken a páciensek gyógyulási ideje• Csökken a gyógyszerek használata

A Sky Factory Égi Álmennyezete ellazítja a pácienseket és ilyen állapotban

kevesebb fájdalmat éreznek, valamint a gyógyulás is gyorsabb. Ezáltal hamarabb

elhagyják az egészségügyi intézményt, melynek köszönhetően mind a személyi

kiadások, mind a gyógyítás költségei csökkennek.”

Nancy Jipp, sebészeti beavatkozásokat felügyelő igazgató,

Mississippi Valley Surgery Center, Davenport, IA

of 47

A valós ég illúziója az egészségügyben

Az ég a legnagyobb egyetemes és mindenki számára elérhető

természeti élmény.

A kutatások alapján úgy véljük, hogy az égbolt a legkedvezőbb környezeti hatással bír:• egybefüggő• összetett• titokzatos• felfogható

of 47


Miért használjuk az égbolt illúzióját? • Ha beépítünk egy Égi Mennyezetet egy olyan környezetbe,

ahol az emberek ágyhoz kötöttek, természetes alternatívát adunk nekik a megszokott sima mennyezettel szemben, és ez egyben eltereli a figyelmüket betegségükről, problémáikról.

• Az Égi Mennyezet nemcsak az ágyhoz kötöttek számára bizonyul hasznosnak, hanem a létesítményben dolgozó személyzetnek, és a látogatóknak is.

• Az Égi Mennyeztek egészségügyi létesítményekben történő beépítésének végső célja az, hogy előidézze a mély ellazulás, és a szabadság- érzet pszichológiai és fiziológiai reakcióit.

of 47


• A természet megjelenítését és utánzását mindig úgy kell érzékelnünk, mintha eredeti lenne.

• Az ibolyakék égbolt egy teljesen más élményt vált ki, mint egy sárgás-kék égbolt.

Az ábrázolás hitelessége

Egyszerűen jobban érezzük magunkat egy magas légnyomású,

alacsony páratartalmú közegben. Az ibolyakék égbolt különböző

árnyalatai jó közérzetet váltanak ki.

of 47


A színeket befolyásolják :

• A légköri viszonyok• A nap állása • napszak• Az árnyékok

összetettsége

Felhők

of 47


• Szinte minden felhő és annak transzformációja meghatározott sorrend szerint jelenik meg

• A felhők a világon mindenütt ugyan olyan formában jelennek meg.

Felhő formák

of 47


• A megfelelő perspektíva fontos tényező

• A teljesen egyenes kép nagyon különbözik egy ferde képtől.

• Egy „üres” kék ég sohasem egyöntetűen kép, hanem különböző árnyalatok tarkítják.

Megfelelő perspektíva I.

of 47

Az égbolt illúziója az egészségügyben

• Az eget ábrázoló képen az ég legmagasabb pontja (zenit) éppen a szemlélődő feje felett helyezkedik el.

• Az égbolt a szemlélődő lábához képest 50° zár be a horizonttal.

Megfelelő Perspektíva II.

of 47


• Egy 5 cm x 15 cm nagyságú égi panel egy 2,4 m magas mennyezeten installálásra kerül

• A képen az égbolt legmagasabb pontja rosszul helyezkedik el, a szemlélődő lába felett található

• A szemlélődők visszajelzése alapján ez az élmény kellemes volt.

Nem hivatalos kísérlet- első szakasz

of 47


• A képen az égbolt legmagasabb pontjának módon történő elhelyezésével (a szemlélődő feje felett helyezkedik el) az élmény sokkal jobb volt.

• A szemlélődő visszajelzése alapján nagyobb volt a térbeli és mélységbeli észlelés, a valóságérzet .

Nem hivatalos kísérlet- második szakasz

of 47


Egyéb szempontok I.• Egy széles spektrumú lencse által létrehozott görbület

éberebbé teszi a gondolkodást és élesebbé teszi a látást, és ezáltal a szemlélődőt érzékeli, hogy képet és nem az égboltot látja.

• Egy visszatükröződő felület használta élesebbé teszi a látást és éberebbé teszi a gondolkodást, és rádöbbenti a szemlélődőt arra, hogy van egy lapos felület, amely a mennyezetben helyezkedik el, és ezáltal a mélység illúziójával ellentétesen hat.

• A hagyományos fénycsővilágítás vagy az izzólámpa általi világítás teljesen más információt közvetít, mint a 6500 Kelvin erejű „nappali fény”

of 47


Egyéb szempontok II.• 6500 Kelvin erősségű teljes spektrumú

fénycsövet alkalmazzák többek között az évszakváltozás okozta hangulati zavarok, például téli depresszió kezelésére

• A Sky Factory azért ezt a megvilágítást alkalmazza, mert az agy nem tud különbséget tenni a mesterséges fény és a valós nappali fény között

• Ezen felül a LED fényforrások és a T5 fénycsövek egyformán és egyenletesen világítják meg a kép és a környezet színeit

of 47


Egyéb szempontok III.• A Sky Factory szabadalmazott távtartói szintén

az illúzió létrejöttét segítik elő

• A távtartók olyan alumínium keretek, melyek a szabványos mennyezetrácsot egy olyan elemmé varázsolják, melyet az agy az észlelési szokások révén egy valódi tetőablaknak érzékel

• Az észlelési folyamat tehát félrevezeti az agyat, mely úgy érzékeli, hogy a mennyezetrács mögött a valós ég van.

of 47


• Az eget ábrázoló kép mérete, elhelyezése

• Periferikus látás kontra frontális látás

• Tartórács használata, hogy a tér illúzióját növelje

Egyéb szempontok

of 47


Következtetések I.

Vajon egy valósághű égbolt többet csal ki a szemlélődőből, mint csupán az ellazulás élményét?

of 47


Következtetések II.

Hogyan lehetséges, hogy egy illúzió a szemlélődőt valóban összeköti a természettel?

of 47


Azon egészségügyi létesítmények, melyek a természet kifinomult illúzióját hasznosítják, bátor, költséghatékony és eltökélt lépést tesznek abba az irányba, hogy létrehozzanak egy olyan színteret, ahol holisztikus és sikeresebb gyógyítást tudnak végezni.

Következtetések III.

of 47

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Szervánszky ZoltánVirtual Sky KFTTel: 06 70 423 8219 E-mail: [email protected]

az illúzió használata az építészetben

Documents