1

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Az egészségkárosodott emberek munkavállalási attitűdje

Emberi Erőforrás Szak

Tóth Tímea Judit

2018.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................................... 4

1. A fogyatékkal élők helyzete Magyarországon, hazai és nemzetközi viszonylatban ................. 7

1.1. Statisztikai adatok .................................................................................................................... 8

1.2. Alapvető Fogalmak .................................................................................................................. 9

1.3. Demográfiai adatok ................................................................................................................ 11

2.1. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása ...................................................... 13

3.1. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előnyei ................................. 14

2. A munkaerőpiaci együttműködés lehetőségei az alapítványok, munkaerő-közvetítők és

munkáltatók között ......................................................................................................................... 16

4.1. Az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatások .......................................................... 16

4.2. Bér-és költségtámogatás ......................................................................................................... 18

4.3. Támogatás munkahely rehabilitációs célú átalakításához ........................................................ 19

4.4. Képzési támogatás .................................................................................................................. 19

4.5. A rehabilitációs kártyára való jogosultság ............................................................................... 20

4.6. Net-média alapítvány ............................................................................................................. 20

4.7. Megváltozott munkaképességűek szervezeteinek szakmai tevékenységét támogató program ... 21

4.8. Salva -Vita Alapítvány............................................................................................................ 22

4.9. Alapítványi célkitűzések ......................................................................................................... 22

4.10. Fogyatékosság-barát Munkahely Díj ..................................................................................... 23

3. Kormányzati célok megvalósulásának értékelés .................................................................... 25

Programok, projektek .................................................................................................................... 25

5.1. Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozat ....................................................... 25

5.2. GINOP programok ................................................................................................................. 26

5.3. 2010-2020 Európai fogyatékosságügyi stratégia ..................................................................... 27

5.4. A jelnyelv használatának fontossága ....................................................................................... 28

5.5. Egységes digitális ügyfélkapu................................................................................................. 29

5.6. Magyarország – Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2020) ...................................... 30

5.7. Koordináció ........................................................................................................................... 31

5.8. Megfelelő munkahely ............................................................................................................. 32

5.9. Célkitűzések ........................................................................................................................... 35

5.10. 2018. évi jogszabályi változások a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról .......................................................................................................................... 36

4. Primer kutatás eredményeinek a bemutatása a fogyatékkal élők helyzetéről Miskolcon, egy

esettanulmány és mélyinterjúk alapján.......................................................................................... 38

6.1. Támogatott foglalkoztatás ...................................................................................................... 38

6.2. A Támogatott foglalkoztatás menete ....................................................................................... 40

6.3. Elemzés ................................................................................................................................. 42

5. Összefoglalás ........................................................................................................................... 46

6. Irodalomjegyzék ...................................................................................................................... 48

3

Szakirodalom ................................................................................................................................ 48

Internetes források: ....................................................................................................................... 48

7. Summary ................................................................................................................................. 50

8. Mellékletek .............................................................................................................................. 52

10.1. Munkavállalói interjú ........................................................................................................... 52

10.2. Alapítványi, munkaerő-közvetítő interjú ............................................................................... 56

10.3. Lantegi-Batuak munkavállalói adatlap .................................................................................. 59

4

Bevezetés Társadalmi méretű probléma, hogy a megváltozott munkaképességű személyek, nehezen

tudnak visszaintegrálódni a munkaerőpiacra. Mindenkinek joga van dolgozni, ha kellő

késztetést érez, és ehhez a társadalmunk részéről történő támogatás is szükséges. Úgy

gondolom, hogy azon személyeket, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, ugyanazon jogok

illetik meg a munkavállalás terén, mint egészséges társaikat. A fogyatékkal élők a legtöbb

esetben nincsenek tisztában a jogaikkal és lehetőségeikkel. Ezek az emberek beletörődnek a

társadalmi kirekesztésbe, és nehezen tudnak kitörni a rájuk kényszerített szerepből.

Szakdolgozatomban azokat a fontos információkat gyűjtöttem össze, amelyek ismerete

hasznos lehet mind a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek mind az őket

alkalmazni kívánó munkaadók számára.

A megváltozott munkaképességű személyek eleve hátrányban indulnak az álláskeresés terén.

Jelenlétük a munkaerő-piacon marginális; lehetőségeiket korlátozza a munkaerő-piaci

szolgáltatást nyújtó intézmények és a fogadó munkahelyek alacsony szintű

akadálymentesítése, a piacképes, korszerű szaktudás, szakképzettség hiánya, valamint a

munkaadók nem megfelelő fogadókészsége. A foglalkoztatók elzárkóznak egy fogyatékkal

élő személy alkalmazásától, mondván, hogy nem tudnak olyan speciális feltételeket

biztosítani számukra, amelyek a megfelelő munkavégzést lehetővé tennék, nem tudják

biztosítani a munkába járást az eltérő időbeosztást vagy egyszerűen csak úgy gondolják, hogy

nem tudnak olyat pozíciót ajánlani amelyben ugyanúgy megállnák a helyüket mint egészséges

társaik. Ez a fajta hozzáállás a legtöbb esetben csak előítéletből és hiánytalan információból

fakad. Pedig egy megváltozott munkaképesség ember alkalmazása számos előnnyel, valamint

számos egyéb, gazdasági és szervezeti haszonnal is járhat. (Bánfaly, 2000)

Sajnos a köztudatban a megváltozott munkaképességű személyeket gyakran a

fogyatékosokkal azonosítják, holott a fogalmi meghatározás alatt értjük az

egészségkárosodott, fogyatékos és megváltozott személyek csoportját egyaránt. Ezen csoport

bemutatásával szeretné szemléltetni, hogy hogyan és milyen mértékben képesek pozitívan

befolyásolni a munkaerő-piac kínálati oldalát. Nagyon sokan csak akkor kezdenek foglalkozni

a megváltozott munkaképességű emberek problémáival, amikor saját betegség, család vagy

barát lévén találják szembe magukat az újbóli munkába álláshoz, kieső jövedelem pótlásához

köthető nehézségekkel.

5

Hipotézisem:

A megfelelő foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyan támogatják a munkaerő-piac

kínálati és keresleti oldalát, valamint az intézményi ellátórendszerek és törvényi

szabályozások pozitívan ösztönzik a munkáltatók aktivitását a megváltozott munkaképességű

személyek alkalmazásának tekintetében. Az integrált foglalkoztatás megvalósulásához

azonban nem elegendő csupán a törvények megalkotása és foglalkoztatáspolitikai eszközök

bővítése. A munkáltatóknak nem csak azt kell mérlegelniük, hogy megéri-e egy megváltozott

munkaképességű személy foglalkoztatása, a menedzsmentnek elkötelezettnek kell lennie a

fogyatékos társadalmi réteg felzárkóztatására is. Szükség van továbbá a befogadó

munkavállalói közeg empatikus hozzáállására, társadalmi szemléletformálásra.

Dolgozatom első részében bemutat a fogyatékkal élők helyzetét Magyarországon, hazai és

nemzetközi viszonylatban. A megfelelő munkahely megtalálása, annak megtartása még egy

egészséges ember számára is nehézségeket okoz, de egy fogyatékkal élőnek különösképpen

gondot jelent. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos kevés olyan esettel

találkozunk, ahol a sérült emberek elkötelezéssel tudnának javítani helyzetükön. A fogyatékos

személyekkel kapcsolatban az egész világon sok előítélet és sztereotípia él, ezek hátterében

gyakran az érintettekkel kapcsolatos tájékozatlanság, hiányos ismeretek, és olykor félelem is

áll. Egy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása hozzájárulhat a

foglalkoztatottsági ráta növekedéséhez, a munkáltató költség megtakarításához és nem

utolsósorban magának a munkavállaló egyén önbecsülésének visszanyeréséhez, önbizalmának

növekedéséhez, növekszik a társadalmi esélyegyenlőség kialakításának esélye.

A harmadik fejezet a munkaerőpiaci együttműködés lehetőségeinek a fontosságát szemlélteti,

a munkáltatók, alapítványok és munkaerő-közvetítők szolgáltatásainak bemutatásával. Az

akkreditált minősítés megszerzésével, egy munkáltató számos támogatás igénybevételére

jogosult lehet. Napjaink egyre több civil szervez segíti a megváltozott munkaképességű

személyek beintegrálódását munkaerő-piacra. A hazai piacon egyik legnagyobb elismerés a a

Salva-Vita alapítványnak jár, amelynek munkatársai már számos egyéb civil-szervezetet is

ösztönöztek, hasonló tevékenységek kialakítására.

Természeten a kormányzati célok megvalósulását, eredményességét is fontosnak tartottam

megemlíteni. Hiszen minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi

méltósághoz, és miden embert születésétől fogva ugyanazon jogok illetnek meg.

Magyarországon, az 1990-es éveket megelőzően nem létezett fogyatékosságügyi politika,

6

különféle kedvezmények, támogatások biztosították a fogyatékosok megélhetését. Az 1990-es

évek után a különböző jogalkotások, reformok kiterjednek többek között az akadálymentes és

biztonságos környezet kialakítására, a közérdekű információkhoz, illetve a

közszolgáltatásokhoz való hozzáférésére és a célzott támogatások biztosítására. 1998-ban

megjelent az 1998. XXVI. törvény, mely kimondja a fogyatékos személyek jogait és

esélyegyenlőségük biztosítását. A 2003.évi CXXV. törvény megköveteli az egyenlő

bánásmódot az esélyegyenlőség előmozdítását, valamint a diszkrimináció tilalmát minden

egyén és csoport számára. A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű

személyek képességeire épülő foglalkoztatás elősegítését, társadalmi re-integrációját és a

rehabilitáció fontosságán alapszik.(Diederfiringer-Soltész,2013)

Dolgozatom befejező részeként az egyik helyi alapítvány munkásságának bemutatásán

keresztül, igyekeztem megerősíteni a tényt, hogy egy fogyatékkal élő személy is aktív és

hatékony tagja tud lenni a munkaerő-piacnak, a megfelelő foglalkoztatás politikai eszközök,

támogatások és társadalmi szemléletmód alkalmazásával.

A téma feldolgozása elsősorban a hazai törvényekre épül, melyben érinteni szükséges a

szociális ellátórendszer a társadalombiztosítás a foglalkoztatás az oktatás és az egészségügy

területét is, mutatván, hogy a kérdések megválaszolása mennyire milyen komplex kezelést

kíván.

7

1. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE

MAGYARORSZÁGON, HAZAI ÉS NEMZETKÖZI

VISZONYLATBAN

„Együtt eltávolíthatjuk az akadályokat és növelhetjük a tudatosságot, hogy a fogyatékkal élők

teljes mértékben részesei lehessenek a társadalomnak az egész világon” - Catalina Devandas

Aguilar

A fogyatékkal élőkre vonatkozó adatok megtalálása szinte minden országban nehézségekbe

ütközik. A foglalkoztatási helyzetükre vonatkozó konkrét adatokat pedig még nehezebb

találni. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján nehéz pontosan meghatározni a

fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek arányát a társadalomban. A gyakorisági

mutatók országonként eltérőek, az adott nemzet által elfogadottnak tekintett fogalmi

értelmezések és minősítések alapján. A WHO szerint a világ lakosságának 15%-a érintett

valamilyen fogyatékossági problémában, az Európai Unióban mintegy 80 millió ember él

valamilyen fogyatékossággal, amely a népesség egyhatoda.

Az Európai Unióban élő megváltozott munkaképességű személyek társadalmi és jogi

helyzete, esélyegyenlősége jóval magasabb szinten áll hazánkénál. Elsődleges cél, hogy

legalább hasonló eredményeket érjünk el Magyarországon is. Az Európai Unióhoz való

csatlakozás követelményeinek való megfelelés miatt, egyre szélesebb körben találkozunk a

hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének és integrációjának kérdésével.

A megváltozott munkaképességű személyek magas inaktivitása mutatja, hogy eme réteg

munkaerő-piaci helyzete az egyik legkedvezőtlenebb. Nagy részük nem hogy

foglalkoztatottként de még csak aktív álláskeresőként sincs jelen a piacon, ellátásukról pedig

családjuk és maga a társadalom gondoskodik. A nem dolgozó fogyatékos személyek egyedüli

biztos megélhetési forrását a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerek biztosítják.

Ezen pénzbeli juttatások igen alacsonyak, de mivel biztos jövedelemnek számítanak, nem

igazán segítik elő a munkaerő-piaci (re)integrációt. Ugyanakkor egyfajta növekedésről

beszélhetünk, a fogyatékosok munkavállalási hajlandóságát illetően, hiszen a szociális jellegű

támogatásokkal kapcsolatos változások miatt, a segélyekből és támogatásokból egyre

nehezebb megélni.

(www.ohchr.org/EN/Issues/Disability/SRDisabilities/Pages/CatalinaDevandas.aspx)

8

1.1. Statisztikai adatok

A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piac szereplőivé válásának számos

akadályozó tényezője lehet. Az egyik legnagyobb akadályozó tényező, hogy a minden napi

élethez nem kapnak megfelelő segítséget. 2011-ben 210 086 fő, a fogyatékos lakosság 42,8%-

a, 2016-ban 225 633 fő, azaz a fogyatékosok 55,3%-a számára jelentett nehézséget a minden

napi életben való helytállás, (önellátás, étkeztetés stb.) A megfelelő oktatás, szakképesítés

hiányában, a betölthető pozíciók száma is eléggé korlátozott. A legnagyobb problémát okozza

számukra már a munkába való eljutás is. 2011-ben a fogyatékosok 39,9%-a (195 576 fő),

2016-ban 45,5% arányban (185 565 fő) jelentett nehézséget közlekedés. Ezek a tényezőkön

kívül akadályozó tényező lehet az is, hogy egészségi állapotukhoz mérten, csak rövidebb

munkaidőben és alacsony intenzitással tudnak dolgozni, és csak bizonyos típusú munkákat

tudnak elvégezni. Ezeknek a tényezőknek a csökkentésével, valamint különböző alternatív

lehetőségek (távmunka, részmunkaidő) biztosításával lehetne az inaktív személyeket

integrálni a munkaerő-piacra. (1.ábra)

1. ábra: A megváltozott munkaképességűek munkavállalását befolyásoló tényezők.

Forrás: KSH 2011. és 2016. évi adatok alapján, saját szerkesztés

A munkaerő-piaci lehetőségek és a nemzetközi összehasonlításban igen alacsony

foglalkoztatási ráta egyik legerősebb kockázati tényezője, az alacsony iskolai végzettség,

illetve az alapvető kompetenciák hiánya. Az izolált iskolai képzés egészen szűk spektrumú

szakképzéssel társul, amely eleve csökkenti a fogyatékos személyek aspirációit. Ehhez

9

hozzájárul az is, hogy a fogyatékkal élő sokszor még a lakókörnyezet, a család támogatását

sem kapja meg sem a a továbbtanulásra és főként nem a munkába állásra.

Magyarországon többnyire izolált intézetekben képzik a fogyatékosokat, külön-külön a

vakokat, a siketeket a mozgássérülteket. Míg ezen intézményekben az oktatás szinte

kiválónak mondható, addig az érintett személyek társadalmi beilleszkedését nem igazán

segítik elő. Hiszen ezeknek az emberek a többsége gyerekkorától fogva a társadalomtól

elszigetelten élt, és a visszaintegrálódás során nehezen ismerik ki magukat ép embertársaik

világában. Tehát egy iskola nem lehet öncélú, sikereket akkor tud elkönyvelni ha olyan

mértékben tudja felkészíteni a fogyatékosokat a munkavégzésre, hogy azok társadalmi

integrációja sikeres legyen. (Dr. Münich, 2007)

A társadalom és a munkahelyek alacsony tolerancia szintjét jelzi, ha azt gondoljuk, hogy egy

mozgássérült az szellemileg is sérült. Vagy ha nem vesszük figyelembe a siketséget és egy

rendelőben, hivatalban vagy épp csak egy vásárlás során valaki nem reagál a nevére, arra ha

szólnak neki. Ezeknek az embereknek nehéz bizonyítaniuk, hogy értelmileg képesek ugyanazt

a munkát ellátni, mint egészséges társaik. Fontos számukra a támogató, mindenféle

előítélettől mentes munkahelyi környezet, az egyéni igényekhez igazodó munkafeltételek és

az akadálymentes munkahelyi közlekedés kialakítása. (Gyetvai, 2011)

1.2. Alapvető Fogalmak

A foglalkoztatási törvény meghatározása szerint, megváltozott munkaképességű az a személy:

aki tesi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitáció követően

munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt

csökkennek. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100004.TV)

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) 1983. Júniusában kiadott Háromoldalú

egyezmény megfogalmazásában: „A megváltozott munkaképességű személy kifejezés olyan

egyént jelent, akinek alkalmas munkavállalásra, megtartására és az abban való

előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi

károsodás miatt lényegesen csökkentek.”

(http://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/equal_helyzetfeltaro_zaro.pdf)

Az ILO általi megfogalmazáshoz legközelebb a Központi Statisztikai Hivatal definíciója áll

Magyarországon: „Fogyatékkal élő az a személy, akit a nemzetközi definíció fogyatékkal

élőnek tekint. Fogyatékosság a fizikai vagy szellemi károsodásából adódó teljes vagy

10

részleges képtelenség a gazdasági tevékenységre vagy a normál életvitelre, ha ez végleges,

vagy időleges, de meghalad egy minimálisnak tekintett (előírt) időszakot.”

(http://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/equal_helyzetfeltaro_zaro.pdf)

A 2013. évi LXII. törvény § (1) alapján a fogyatékosság alatt olyan tartós vagy végleges –

veleszületett vagy szerzett – érzékszervi, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális károsodást,

illetve ezek bármilyen halmozódását értjük, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős

akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt

korlátozza vagy gátolja.

Amennyiben a WHO (World Health Organization) egészség meghatározását nézzük,-

miszerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség

hiánya”- akkor abban az esetben megállapíthatjuk, hogy a fogyatékosság nem zárja ki az

egészséget, tehát nem betegség csupán állapot.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g)

Egy kicsivel hétköznapibb megfogalmazás szerint a fogyatékosság: „Valamilyen testi és/vagy

pszichés funkció, struktúra működésbeli akadályozottsága/korlátozottsága miatt

tevékenységében, cselekvésében, társadalmi/közösségi részvételében akadályozott egyén, aki

az állapotához igazodó sajátos körülményeket, eszközöket, eljárásokat, segítséget igényel.”

(http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/Rekreacio_III/ii22_a_fogyatkossg_fogalma.html)

A 2011-es évi CXCI. törvény ( 33§) szerint megváltozott munkaképességű személy az:

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60

százalékos vagy kisebb mértékű

aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló

szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt

akinek a munkaképesség csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló

szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül,

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Dolgozatomban megváltozott munkaképességű személy megnevezés alatt értem azokat, akik

valamilyen fogyatékkal élnek, egészségkárosodottak de munkavállalóként vannak jelen a

11

munkaerő-piacon.

1.3. Demográfiai adatok

Az ENSZ felmérése szerint kb. 650 millió ember ér valamilyen fogyatékkal a világon, ebből

Európában 50 millió. Magyarország tekintetében a fogyatékosok száma 2001-ben 577 006 fő

volt, ami a lakosság 5,77%-át teszi ki. A 2011-es népszámlálási adatok alapján 490 578

személy fogyatékos személyt tartottak nyilván, amely a teljes népesség 5%-a. A felmérésben a

15-64 éves korosztály tekintetében 1 439 000 ember mondta azt, hogy valamilyen tartós (6

hónapon túli) egészségügyi problémával küzd, és kb. 767 000 fő a meglévő egészségügyi

problémája akadályozza a munkavállalásban. Ezeknek az embereknek az elhelyezkedési

esélyei – egészséges társaikkal szemben,- sokkal rosszabbak. A fogyatékos emberek

foglalkoztatási rátája 18,1% volt, mely drámaian alulmarad az ugyanezen korosztály

egészséges társainak 60,8%-os foglalkoztatási rátájával szemben. (1.táblázat)

1. táblázat: A fogyatékossággal élők korcsoport és a fogyatékosság szerint 2001 és 2011-es

összehasonlítás

A fogyatékosság típusa –14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–79 80– Összesen

2001

Mozgássérült 4 852 2 339 6 708 9 953 30 812 49 846 49 015 51 356 20 734 225 615

Alsó, felső végtag hiánya 288 133 455 830 2 059 3 304 4 231 3 675 1 279 16 254

Egyéb testi fogyatékos 1 338 538 1 863 2 371 5 895 7 612 5 145 4 396 1 784 30 942

Gyengénlátó 3 176 2 286 5 073 4 216 7 800 11 254 12 598 16 623 11 466 74 492

Egyik szemére nem lát 486 325 915 1 212 2 438 3 469 4 173 5 351 3 160 21 529

Vak 471 232 514 479 910 1 343 1 801 2 458 2 346 10 554

Értelmi fogyatékos 11 168 5 757 10 870 8 482 8 151 5 902 4 403 3 340 1 661 59 734

Nagyothalló 1 758 907 2 178 2 331 4 351 7 781 10 226 16 506 15 465 61 503

Siket, siketnéma, néma 957 500 1 196 1 420 1 672 1 671 1 565 1 454 1 053 11 488

Beszédhibás 2 325 812 1 884 1 831 2 247 2 456 2 179 1 837 654 16 225

Egyéb 7 141 2 473 6 763 9 716 27 728 40 812 21 540 16 788 6 609 139 570

Fogyatékossággal élők 28 803 13 882 32 916 37 496 84 335 120 900 102 172 104 672 51 830 577 006

2011

Mozgássérült 4 573 2 391 5 256 9 573 16 861 50 416 56 430 51 059 35 647 232 206

Gyengénlátó, aliglátó 2 344 1 717 3 238 4 377 5 811 12 555 12 695 14 593 16 100 73 430

Vak 247 186 457 699 780 1 358 1 635 1 724 1 968 9 054

Értelmi fogyatékos 6 094 4 083 7 307 7 719 6 076 5 182 3 050 1 854 1 414 42 779

Autista 2 598 735 1 071 364 165 88 46 32 21 5 120

Mentálisan sérült (pszichés

sérült) 1 648 1 059 2 804 5 216 7 392 12 770 6 897 4 517 3 962 46 265

Nagyothalló 1 596 865 1 864 2 827 3 831 8 005 10 959 14 055 19 012 63 014

Siket 378 264 645 1 025 1 190 1 544 1 366 1 141 1 018 8 571

Siketvak (látás- és hallássérült) 124 61 141 172 245 592 603 583 741 3 262

12

Beszédhibás 2 151 760 1 422 1 746 1 767 2 559 2 057 1 320 746 14 528

Beszédfogyatékos 1 962 598 1 114 1 070 1 076 1 614 1 637 1 123 719 10 913

Súlyos belszervi fogyatékos 2 160 764 1 546 2 618 4 224 11 887 10 379 8 224 4 846 46 648

Egyéb 260 105 146 205 267 519 364 261 150 2 277

Ismeretlen 2 329 999 1 687 2 803 3 961 8 804 7 756 5 507 3 274 37 120

Fogyatékossággal élők 23 190 11 931 23 059 33 817 45 102 98 384 98 744 88 033 68 318 490 578

forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag

A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es jelentése alapján a 15-64 éves lakosság 11,6%-a, azaz

767 000 fő tekinthető megváltozott munkaképességűnek.

A 2011-es adatokat elemezve a fogyatékkal élők csaknem 70%-a 50 évesnél idősebb. A

legnagyobb számú csoport, a 232 ezer főt számláló mozgássérült személyek. Ez az adat is azt

mutatja, milyen nagy jelentősége van az épületek külső és belső részének (rámpa, mosdó)

megfelelő kialakítására, de sajnos az akadálymentesítéssel nagyon kevés vállalat foglalkozik.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, 2016-ban 408 021 fő fogyatékos személy

került regisztrálásra. Ez a 9 830 485 lakosság közel 4,1 százaléka. A 2011-es adatokkal

összehasonlítva, még mindig a mozgássérültek száma teszi ki a fogyatékosok legnagyobb

csoportját, a csökkenés ellenére. A mentálisan sérült, valamint az egyéb érzékszervi

problémákkal küszködő egyének száma jelentősen megnövekedett. A fogyatékosság típusa és

a gazdasági kapcsolatot elemezve megállapítható, hogy a legrosszabb helyzetben a vakok,

siketek, siket-vak személyek vannak, foglalkoztatottságuk csupán 2% körül mozog.

(2.táblázat)

2. táblázat: A fogyatékossággal élők korcsoport és a fogyatékosság szerint 2016-ban (%)

0-14 15-29 30-44 45-59 60-74 75- összesen

Mozgássérült 18,4 25,6 31,0 45,2 58,6 59,8 48,1

Gyengénlátó 7,9 11,0 12,4 14,1 14,4 21,3 15,2

Vak 1,5 2,0 2,3 1,7 1,9 2,2 1,9

Értelmi fogyatékos 32,9 38,5 30,9 12,9 4,2 2,8 13,1

Autista 19,2 9,0 1,6 0,4 0,1 0,2 2,2

Mentálisan sérült 6,9 12,2 14,2 12,2 7,8 7,5 9,6

Nagyothalló 7,1 8,3 7,5 8,5 10,6 24,4 12,8

Siket 3,3 2,5 2,6 2,1 1,6 1,5 2,0

Siketvak 10,7 0,3 0,3 0,4 0,6 0,8 0,5

Beszédhibás 4,9 5,6 4,8 3,7 2,8 1,5 3,4

Beszédfogyatékos 10,1 7,1 6,4 2,9 2,2 1,4 3,5

Súlyos belszervi fogyatékos 4,9 4,5 6,3 11,5 12,9 9,9 10,0

13

Egyéb 10,1 6,6 7,4 7,3 5,9 3,9 6,1

Ismeretlen 3,8 3,5 5,1 5,2 4,9 2,6 4,2

Fogyatékossággal élők 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

forrás:http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_korlatozott_nepesseg

_jellemzoi

2.1. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A munkaerő-piac vizsgálatakor, fontos annak megismerése, legfőképp az, hogy az állam, a

munkáltatók és a munkavállalók milyen minősített kapcsolatban vannak egymással. Nem

elég, hogy a gazdasági folyamatban részvevők csak a globális munkaerő-piaci normákhoz

igazodnak; az államnak szintén szükséges fellépnie munkaerő-piacot szabályozó, támogató

rendszerekkel.

A 2011-es adatok tekintetében, a 14 éven felüli népesség körében a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája 14% míg a nem megváltozott

munkaképességű személyeké 48,3%. (forrás: http://www.parlament.hu/irom40/03586/03586.pdf)

3. táblázat: A fogyatékossággal élők gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság szerint

2016-ban

fő %-os arány

Foglalkoztatott 66 152 16,2

Munkanélküli 5 321 1,3

Gazdaságilag aktív

népesség együtt 71 473 17,5

Gyermekgondozási

ellátásban részesül 1 930 0,5

Saját jogú nyugdíjas 186 577 45,7

Rokkantsági nyugdíjas 86 144 21,1

Hozzátartozói nyugdíjas 7 927 1,9

Egyéb inaktív kereső 12 072 3,0

Inaktív együtt 294 650 72,2

Nappali tagozatos tanuló 27 328 6,7

Egyéb eltartott 14 570 3,6

Eltartott együtt 41 898 10,3

Gazdaságilag nem

aktív népesség együtt 336 548 82,5

Összesen 408 021 100,0

forrás:http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_korlatozott_nepesseg

_jellemzoi

A fenti táblázatot elemezve megállapíthatjuk, hogy 2016-ban a fogyatékos személyek

14

mindösszesen 16,2 %-a foglalkoztatott. A gazdaságilag aktív személyek száma csupán 71 473

fő, ami az összlétszám 17,5%-a. A fogyatékosok körében a legmagasabb a gyermekgondozási

ellátás vagy a nyugdíj, ezek miatt a legnagyobb létszámban a gazdaságilag nem aktív

személyeket tartjuk nyilván, összesen 336 548 fő, melyből 10,3% az eltartottak száma.

(3.táblázat,2.ábra)

2. ábra: A fogyatékosok foglalkoztatása %-os arányban, saját szerkesztés alapján

forrás:http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_korlatozott_nepesseg

_jellemzoi

3.1. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előnyei

A megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával a cégek különböző

támogatásokra jogosultak, ezáltal csökkenthetik kiadásaikat, és profitnövekedésre tehetnek

realizálhatnak. A rehabilitációs hozzájárulással kiválthatják fizetési kötelezettségeiket,

járulékkedvezményre, különböző bér- és egyéb támogatásokra jogosultak. Egy vállalat pozitív

megítélését befolyásolhatja és társadalmi felelősségvállalását tükrözi, amennyiben az

esélyegyenlőség elvét támogatva jár el a munkaerő-kiválasztás során, továbbá növeli a

szervezet megítélését belső és külső szempontból egyaránt.

Csak néhány alapvető lehetőség, amelyeknek a foglalkoztatók nincsenek tudatában:

egy sérült munkavállaló sokszor nagyobb lelkesedéssel és figyelmesebben végzi a

munkáját, ezáltal a többi dolgozóban erősítheti a cég iránti elkötelezettséget

magasabb fokú toleranciával, befogadókészséggel rendelkezik amely ösztönzőleg hat

egészséges társaikra, növelheti az összefogást a csapatszellemet, javíthatja a

16,21

1,30 0,47

45,73

21,11

1,94 2,96

6,70 3,57 Foglalkoztatott

Munkanélküli

Gyermekgondozási ellátásban részesül

Saját jogú nyugdíjas

Rokkantsági nyugdíjas

Hozzátartozói nyugdíjas

15

munkamorált

a tévhitekkel ellentétben hasznos és produktív munkát végeznek, szigorúbban

betartják a munkahelyi előírásokat

nagyobb motivációval rendelkeznek, megbízhatóbbak, ritkábban váltanak

munkahelyet, ezáltal csökkenthetik a szervezeten belüli fluktuációt

ledönthetik a fogyatékosokkal szemben felállított sztereotípiákat, új szemlélet

kialakítását idézhetik elő mind munkatársi mind vezetői kapcsolat terén.

Pozitívan befolyásolja a cég megítélését ha elterjed a köztudatban, hogy érvényesül a

szervezeten belüli esélyegyenlőség elve

A fentiekből is adódik, hogy a munkaadók nem informáltak kellőképpen a fogyatékos

munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban, sok esetben egyenesen félnek alkalmazni őket,

hiszen meg vannak győződve arról, hogy a fogyatékosok nemcsak, hogy kisebb

teljesítménnyel dolgoznak, de veszélyeztetik maguk és egészséges embertársaik tesi épségét

és a munkakörnyezetben található esetlegesen drága berendezések működésében is kárt

tehetnek. Ez a fajta ismerethiány majdnem, hogy ellehetetleníti a fogyatékos munkavállalók

integrálását, és ez lehet az oka a nagyszámú tartózkodó, negatív affinitású foglalkoztatói

rétegnek a palettán. (Bánfaly, 2011)

16

2. A MUNKAERŐPIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

AZ ALAPÍTVÁNYOK, MUNKAERŐ-KÖZVETÍTŐK ÉS

MUNKÁLTATÓK KÖZÖTT

Az hátrányos helyzetű munkavállalók segítésére az állami törekvések mellett, jelentős

hangsúlyt kap a civil szervezetek tevékenykedése is. A rehabilitációs célú munkaközvetítés

alapja, hogy a megváltozott munkaképességű ügyfelek munkaerőpiacra való integrálásával

járuljon hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, a foglalkoztatási szint emeléséhez. Olyan

szolgáltatások összessége, amelynek célja a megváltozott munkaképességű munkát keresők és

a munkát kínálók találkozásának elősegítése. A rehabilitációs munkaközvetítés a munkát

kereső személyekkel, valamint az állást kínálókkal együttműködve folytatható.

A rehabilitációs hatóság figyelemmel kíséri a hozzá beérkező állásajánlatokat,

munkaerőigényeket, melyek érkezhetnek a munkáltatóktól, gazdasági társaságoktól, állami,

non-profit és egyéb szervezetektől, valamint magánszemélyektől egyaránt, de közvetve a

foglalkoztatási szerv kirendeltségeitől, egyéb együttműködő szervezetektől is. A beérkezett

munkaerőigény abból a szempontból kerül vizsgálatra, hogy a megváltozott munkaképességű

személy részére felajánlható-e. A beérkezett hirdethető álláshelyekre történő közvetítés

esetében, a munkaközvetítéshez munkaközvetítő lapot kell kitölteni. (Kézenfogva Alapítvány,

2003)

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez a rehabilitációs ellátásban

részesülő személy számára támogatás nyújtható, mely az akkreditált foglalkozási

rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek által biztosított szolgáltatások igénybevételéhez

szükséges támogatást jelenti. A egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az

egyesület és az alapítvány pedig kérheti a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatóként történő

akkreditációját. A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a

rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, a

megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a

társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi

állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, tovább az ezek

igazolására szolgáló okirat másolatát. (Bánfalvy, 2000)

4.1. Az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatások

Akkreditált munkáltató az akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs

17

tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy.

A foglalkoztatási támogatások célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásának elősegítése, a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő

munkavégzés feltételeinek biztosítása, adaptációs készségük fejlesztése, az állapotukból

adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése és a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetés.

A foglalkoztatási támogatási rendszer a 2007. évi átalakítást követően nem tudott tartósan

hozzájárulni a foglalkoztatási szint emeléséhez. Kezdetben mind a támogatott munkáltatók

köre, mind a foglalkoztatottak száma növekedett, később azonban folyamatos csökkenés,

majd stagnálás állt be. A támogatási rendszer akkor az egyén állapotának konzerválásában, a

munkaviszony megtartásában teremtett érdekeltséget. Az egyes támogatástípusok a

rehabilitáció eredményességét egyáltalán nem vették számításba, a támogatások hatékony

felhasználását segítő szinergiák pedig nem működtek. A munkáltatók a támogatás

megszerzésében voltak érdekeltek, és nem rehabilitáció megvalósításában, és a

foglalkoztatottak tranzitálásában. Paradigmaváltásra, a rendszer teljes körű átalakítására, új

foglalkoztatási formákra volt szükség. A rendszerszemléletű megközelítés a célok részletes

újrafogalmazását, majd a jelenleg is működő, de egymástól elszigetelt elemek egymáshoz, és

az újrafogalmazott célokhoz hangolását, átalakítását igényelte.

A foglalkoztatási rehabilitáció elsődleges célja tehát a megváltozott munkaképességű emberek

nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatottságának növelése a komplex minősítési eljárásban

meghatározottak szerint. Az elsődleges cél megvalósulása érdekében egyéb részcélok együttes

teljesülése is szükséges volt. Növelni kellett a foglalkoztatási kapacitásokat, a foglalkoztatási-

és a munkavállalási hajlandóságot. Az egyén munkaerőpiaci értékének és pozíciójának

javításán felül a rehabilitációs foglalkoztatói hálózat kiépítése, folyamatos fejlesztése volt

indokolt. Az aktív korú, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási szintjének

növelése érdekében elsődleges feladat volt a terület valamennyi szereplőjének érdekeltté és

motiválttá tétele és a szerves együttműködésük kialakítsa. (Bánfalvy, 2000)

A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a foglalkoztató- specifikus támogatást és

tevékenység finanszírozást fokozatosan, egyénspecifikus támogatásnak és

eredményfinanszírozásnak kellett felváltania.

A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása során a munkaerőpiacon megjelenő megváltozott

munkaképességűek elhelyezése megkövetelte a foglalkoztatási támogatások átalakítását is.

18

A tartós foglalkoztatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállaló

munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek; termelő,

szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védek körülmények között, munkaviszony

keretében történő megőrzése, fejlesztése.

Olyan rendszer kialakítása és működtetése volt tehát a cél, amely egyszerre képes biztosítani a

megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaerőpiaci értékeinek fejlesztését, segíteni a

nyílt munkaerőpiacra való kivezetését és ezek együtthatásának eredményeként növelni a

célcsoport nyílt munkaerőpiaci jelenlétét. Az átalakítás során megváltozott a foglalkoztatási

támogatások célja. A védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás helyett a megváltozott

munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi

állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, adaptációs készségük

fejlesztése, az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése és legfőképpen a

nyílt munkaerőpiacra való visszavezetése volt a cél. Mindezek mellett a foglalkoztatókkal

szembeni elvárások is átalakultak és szigorodtak. Az Mmtr. szerinti támogatás kizárólag a

megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához és a

munkahely rehabilitációs célú átalakításához nyújtható. A támogatás kizárólag akkreditált

munkáltató részére nyújtható. A támogatások akkor nyújthatóak, ha a munkáltató

megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy

vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

4.2. Bér-és költségtámogatás

Az egyéni támogatással a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszonyban

történő, legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása támogatható. Az egyéni támogatás keretében a

megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, valamint a

megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből

fakadó többletköltségei támogathatók. Adott munkavállaló esetében az egyéni támogatás

időtartamát és a támogatás időtartamának kezdetét a rehabilitációs hatóság állapítja meg a

munkavállaló komplex minősítésében meghatározott rehabilitációs szükségletei alapján. Az

egyéni támogatás feltétele az egyéni foglalkoztatási megállapodás megkötése, melynek

feltétele az éves támogatási szerződés megkötése. Éves támogatási szerződés azzal a

munkáltatóval köthető, aki keretszerződéssel rendelkezik. Keretszerződés a rehabilitációs

foglalkoztatásra kiírt pályázaton nyertes munkáltatóval köthető. A keretszerződés a

19

munkáltatóval 3 költségvetési év időtartamra kerülhet megkötésre, mely évente, további 1

évvel meghosszabbítható. A miniszter minden évben meghatározza a költéségvetési évre

vonatkozó támogatásokat. A tranzit foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló esetében az

egyéni támogatás egy hónapra számított keretösszege az egyéni támogatás egy hónapra

számított keretösszegének 100%-a a támogatás időtartamának első évében, 90%-a a

támogatás időtartamának második évében, illetve 80%-a a támogatás időtartamának második

évét követően. A degresszivitás mértéke úgy lett meghatározva, hogy motiválja a munkáltatót

a sikeres kihelyezésben, ugyanakkor ne lehetetlenítse el a foglalkoztatást akkor sem, ha a

munkáltató adott esetben rajta kívülálló okokból nem képes a kihelyezésre. A tranzit

foglalkoztatás célja megvalósul, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a tranzit

foglalkoztatást követően legalább 6 hónap folyamatos foglalkoztatáskeretében munkát végez

a nyílt munkaerőpiacon. A tranzit- és a tartós foglalkoztatás során felmerülő költségek között

támogatható a munkabér és szociális hozzájárulási adó maximum 75%-a – egyesület,

alapítvány, non-profit gazdasági társaság nem gazdasági-vállalkozási tevékenysége keretében

pedig maximum 100%-a –, valamint az egyéb költségek 100%-a.

(Niederfiringer/Soltész,2011)

4.3.Támogatás munkahely rehabilitációs célú átalakításához

A munkahelyteremtés-i támogatás célja, hogy a pályázásra jogosult szervezetek, munkahelyek

rehabilitációs célú átalakítása keretében új munkahelyek létrehozásához, átalakításához

igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást újonnan alkalmazott megváltozott

munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához. A pályázat benyújtására csak

akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező és korábban egyéni támogatásban résztvevő

munkáltatók jogosultak.

A munkahelyteremtés-i támogatás helyiségek átalakítási költségéhez, a megváltozott

munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy

beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségeihez használható

fel, amelyek azért merülnek fel, mert a kedvezményezett megváltozott munkaképességű

munkavállalókat foglalkoztat. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-Tóth,2017)

4.4. Képzési támogatás

Az Mmtv. 25. §-ának módosítása 2016. május 1. napjától megteremti annak a lehetőségét,

hogy az akkreditált munkáltatók részére a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítás, a bér- és

20

költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is

támogatható legyen. (https://rehabportal.hu/munka/az-aktualis-jogszabalyvaltozasokrol-bovebben)

A támogatás feltétele, hogy a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező

munkáltatók a foglalkoztatás keretei között olyan képzést biztosítsanak, amellyel az egyén

kompetenciái, a rehabilitáció, illetve a tranzitálás esélyei javulnak. A képzés a komplex

rehabilitáció rendszerén belül egy elem, amely a védett foglalkoztatás keretei között

egyértelműen az egyén kompetenciáit hivatott javítani, amivel javulnak munkaerőpiaci

elhelyezkedési esélyei. Az egyéni, illetve az ahhoz kapcsolódó egyszeri támogatás keretein

belül a foglalkoztató jogosult eldönteni, hogy a rendelkezésre álló támogatási keretek között

milyen jogcímen használja fel a támogatást a sikeres rehabilitáció érdekében.

4.5. A rehabilitációs kártyára való jogosultság

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítés szerinti megváltozott munkaképességű

személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex

minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós

foglalkozási rehabilitációt igényel.

A támogatási rendszer egyik hatékony eleme a Rehabilitációs kártya intézményének

megteremtése volt 2012. évben, mely a START kártya rendszerbe illesztve került bevezetésre.

A rehabilitációs kártya a START kártya-család egyik tagjaként, az ilyen kártyákkal azonos

típusú járulékkedvezményt kínál fel a munkáltatók számára. A kártya mentességet biztosít a

munkabért terhelő munkáltatói járulék befizetésének teljesítése alól a foglalkoztatás teljes

időtartama alatt. A Rehabilitációs kártya esetében a támogatás mértéke olyan szinten került

beállításra, hogy a munkáltatónak megérje kártyával rendelkező embereket foglalkoztatnia. A

Rehabilitációs kártya birtokosát foglalkoztató mentesül a munkabért terhelő közterhek

megfizetése alól, ezáltal a a foglalkoztatás nettó bérköltsége terheli a foglalkoztatás teljes

időtartama alatt. Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult,

akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága

rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

4.6. Net-média alapítvány

A NonVisual Desktop Acces (NVDA) képernyőolvasó program lehetővé teszi a Windowst

futtató számítógépeken történő események felismerését, értelmezését vakok és gyengénlátó

felhasználók számára. A program segítségével nem csak informatikai területen tudják

21

megállni a helyüket a megváltozott munkaképességű személyek hanem egyéb

adatfeldolgozást igénylő munkakörökben, call-centerekben is. Ma már Európai Uniós elvárás,

hogy a cégek akadálymentesített honlapot működtessenek. Sajnos viszont még ma is nagyon

sok cégnek nincs akadálymentesített weboldala, pedig nagyszámú célközönség szólíthat meg,

nem csak fogyatékosokat, hanem gyerekeket időseket egyaránt. Olyan ez mint a lépcsősorok

melletti rámpák kialakítása, amely nem csak a kerekesszékesek számára, de a babakocsisok és

az idősek számára is nagy segítség. A program mindenki számára ingyenese elérhető, vannak

viszont komolyabb, verzióik is. Azok viszont drágák és a látássérültek eszközeit nem

támogatja a kormány. Pedig ha csak a növekvő tendenciát mutató gyengén látók, vakok

számát vesszük alapul, akkor nagy kereslet lenne rá.

(https://rehabjob.blog.hu/2014/07/23/nem_is_olyan_bonyolult_akadalymentesiteni_egy_weboldalt_mint_

sokan_gondolnak)

4.7. Megváltozott munkaképességűek szervezeteinek szakmai tevékenységét

támogató program

A program 2013. november – 2014- május között zajlott és célja az volt, hogy szervezett

tanácsadással és képzésekkel segítsék a fogyatékkal élőket felkészíteni az állásinterjúkra, a

munkahelyi beilleszkedésre. A Rehabjob 230 fogyatékos személlyel történő interjúja alapján

országos szinten felmérhető a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedései

esélye. Budapestet és néhány nagyvárost leszámítva a fogyatékosok munkaerő-piaci esélyei

igen alacsonyak. Ennek hátterében nem is a fogyatékosság minősége és mértéke játszik

szerepet, mindinkább az, hogy az adott területen nincs olyan munkalehetőség amire az adott

személy pályázhatna. Sokszor még az álláshirdetések is megtévesztőek hiszen azok nem a

képességeket, hanem a fogyatékosságot helyezik előtérbe. Az betölteni kíván pozíciókat

ráadásul sokszor nem is a pályáztatásban illetékes személyek szerkesztik, hanem azon

személyek akik például a cég költségvetésében illetékesek. Ez sajnos azt bizonyítja, hogy a

gazdasági érdek bizony előrébb szerepel a társadalmi érdeknél, vagyis az, hogy a

foglalkoztatóknak kevesebb járulékot kelljen fizetniük. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja,

hogy a megváltozott munkaképességű személyeket minimálbérért dolgoztatják, helyzetükhöz

méltatlan munkakörökben ilyent körülmények között még az egészséges ember is elveszti a

motivációját, csökken a teljesítmény, ezáltal az érintett személy önmegbecsülése is romlik.

Pedig a megváltozott munkaképességű ember társadalomba való beilleszkedését,

elfogadottságát nagyban segíti ha munkáját kellőképpen megbecsülik és sajt magát pedig a

22

munkájáért kapott jövedelemből tisztességesen fenn tudja tartani.

4.8. Salva -Vita Alapítvány

Az alapítvány annak érdekében jött létre, hogy segítse a fogyatékos emberek önálló életvitelét

és támogassa őket a munkavállalás terén. Szolgáltatásaikkal nem csak a megváltozott

munkaképességűek számára nyújtanak segítséget, de a foglalkoztatókat is szakmai

felkészítésben részesítik, megfelelő információkkal látják el őket, fogyatékos személyek

foglalkoztatása érdekében. Szolgáltatásaik minden fogyatékossági csoport tagjainak segítséget

nyújtanak a munkakereséséhez.

Fennállásuk óta már számos programmal támogatták a megváltozott munkaképességű

emberék helyzetét és hívták fel a társadalom figyelmét arra, hogy a fogyatékos emberek is

értékes tagjai akarnak és lenni a társadalomnak és nem csakhogy akarnak de tudnak is érdemi

munkát végezni.

A munkáltatók számára segítséget nyújtanak a toborzástól kezdve, a munkaközvetítésen és a

munkakörelemzésen át egészen egészen a belső képzésekig.

A Salva-Vita Alapítvány tagjainak kezdeményezésére jött létre 2010-ben a Munkáltatók

Esélyegyenlőségének Fóruma (MEF), azzal a céllal, hogy az érdekelt munkavállalók közösen

lépjenek fel a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében,

visszaszorítsák ezen csoportok tagjainak hátrányos megkülönböztetését mind a

foglalkoztatásban mind a mindennapi életben, és hogy példaértékű magatartást mutassanak a

többi vállalat és a társadalom számára. A MEF tagjai olyan nagyvállalatok mint például: a

Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Szolgáltatóközpont Zrt., IBM Magyarország Kft., MOL

Nyrt., Auchan Magyarország Kft., csak hogy a legnagyobbakat említsem.

A tagok mind arra törekszenek, hogy egy esélyegyenlőséget biztosító foglalkoztatási

gyakorlatot valósítsanak meg.

4.9. Alapítványi célkitűzések

a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához

elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását

a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű

társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáét a

23

foglalkoztatásban

biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok

közötti tudás-transzfert

előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét

népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

(forrás: https://salvavita.hu/munkaltatoknak/mef-munkaltatok-eselyegyenlosegi-foruma/)

Az alapítvány segítő-vásárlás programjával arra törekszik, hogy mindenki megismerje és

értékelje a fogyatékos emberek által készített kiváló minőségű és egyedi termékeket.

A „Neked MUNKA, nekem ÁLOM” program személyes találkozásra ad lehetőséget, a

munkáltatók és a fogyatékos emberek között, ezzel is elősegítve az integráció és a befogadás

kérdését. A program célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek kipróbálhassák

álmaik munkáját, azon munkáltatók segítségével akik, szívesen közreműködnek abban, hogy

a fogyatékosok megmutathassák mire is képesek valójában és, hogy ezáltal új élményekkel

gazdagodhassanak. A programot először 2015-ben szervezték meg Budapesten, azóta minden

évben, több nagyváros részvételével egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fogyatékosok és

munkáltatók körében is.

4.10. Fogyatékosság-barát Munkahely Díj

Az alapítvány 2010-ben vezette be a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést, ami már

számos vállalatot ösztönzött arra, hogy gyakorlati példán keresztül, fogyatékos munkavállaló

alkalmazásával, példaértékű magatartást mutasson a társadalom számára. Célja, hogy minél

több fogyatékos, megváltozott munkaképességű személy tudjon értékteremtő munkát vállalni,

a munkáltatóknál megvalósuló szemléletformáló tréningek szervezésével, esélyegyenlőségi

programok megvalósításával és akadálymentesítési intézkedések megtételével. A díjra

bármely nyílt munkaerő-piaci munkáltató pályázhat, kivéve a rehabilitációs tanúsítvánnyal

rendelkező szervezeteket. A fogyatékos-barát munkahely díjnak 3 fokozat van: bronz, ezüst és

arany. Attól függően, hogy a pályázónak hány területen sikerült elérnie folyamatos fejlesztést

az alábbiak közül:

a) szemléletváltás a vezetés területén

b) szemléletváltás a munkatársak, partnerek körében

24

c) fogyatékosság-barát intézkedések bevezetése a vállalati működés különböző területein

(toborzás, tréning, kommunikáció, akadálymentes környezet biztosítása)

d) fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának bővítése,

eredmények értékelése

e) fogyatékos ügyfelek kiszolgálásában az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása

érdekében tett lépések

25

3. KORMÁNYZATI CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK

ÉRTÉKELÉS

A megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek jogairól igen sok nemzetközi és

hazai jogszabály foglalkozik. Ennek a csoportnak a munkaerő-piaci integrációját,

esélyegyenlőségének megteremtését a társadalom valamennyi területén biztosítani szükséges,

beleértve az oktatást, a művelődést, az egészségügyi ellátásokat.

Programok, projektek

Olyan országos szintű szemléletformáló programok indítására van szükség amelyek a

fogyatékos személyek társadalmi befogadását segítik elő.

5.1. Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozat

A 2015-2025-ös időszakra szóló szóló program alapvető célja, hogy megteremtse azokat a

feltételeket amelyek a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-

piacon történő elhelyezkedését hivatottak elősegíteni. A magas inaktivitás és passzivitás

valamint az izolálódás ténye igényel kormányi beavatkozást

Az Európai uniós forrásból finanszírozott munkaerőpiaci programok, javítják a

foglalkoztathatósági, elhelyezkedési esélyeket a teljes időszakra kivetítve. Mind emellett

stratégiai célnak tekintik a munkáltatók megfelelő szintű felkészítését is. És nem csak a

gazdasági ösztönzőkön van a fő hangsúly, hanem a foglalkoztatók szemléletmódjának

megreformálásán túl a munkahelyi környezet javításán.

TÁMOP1.1.1 Program a „Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyi adaptációja”

támogatására

A program célja, hogy támogassa azoknak a munkahelyeknek a fizikai adaptációját, ahol

megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak. A munkavégzéshez szükséges

speciális feltételek kialakításának költségei visszatéríthetők, annak érdekében, hogy nőjön a

keresletük a rehabilitációs járadékos személyek iránt. A támogatás mértéke az összes

elszámolható költség 100 százaléka. A kedvezményezett vállalja, hogy a támogatással

létrehozott szolgáltatásokat az eredeti foglalkoztatásnak megfelelően legalább 5 évig, kis-és

középvállalkozások esetén legalább 3 évig fenntartja.

Habár a program 2013-ban lezárult, országos szinten kb. 12 000 fő után vettek igénybe

valamilyen típusú munkáltatói támogatást.

26

EFOP-1.1.1-15 számú, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű

kiemelt projekt

A program elsődleges célja, hogy elősegítse a megváltozott munkaképességű személyek

munkaerő-piaci integrációját, foglalkoztatását és képzettségi szintjének növelését,

rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és egyéb munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával. A

program célja továbbá, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

érdekében, átformálja a munkaadók szemléletét. A célszemélyek támogatott foglalkoztatásban

való részvétel során, olyan munkatapasztalatra és gyakorlatra tesznek szert, amely elősegíti,

javítja integrációjukat, tartós foglalkoztatásukat. A célcsoport számára ingyenesen elérhető

rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével pozitív irányban változik a foglalkoztatók

munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és motivációs szintje. Számukra bér-illetve

bérköltség-támogatás nyújtható. Ennek értelmében a teljes munkabér és az azt terhelő

szociális hozzájárulási adó is szinte 100%-ban támogatható. A támogatások célja, hogy

ösztönözzék a munkáltatókat, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

(https://www.palyazat.gov.hu/doc/4528)

5.2. GINOP programok

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, annak érdekében jött létre, hogy

ösztönözze a magyar gazdasági növekedést, és egyik legfontosabb célkitűzése, hogy

Magyarországon a foglalkoztatási ráta 75%-os legyen.

GINOP-5.1.1 „Út a munkaerőpiacra” című kiemelt projekt és GINOP 5.2.1 Ifjúsági Garancia

program

Célcsoport az álláskeresők és az aktív korú inaktív személyek. A program támogatási azon

munkaadók részére érhetők el akik megváltozott munkaképességű személyeket is

alkalmaznak munkaviszony keretében. A támogatás mértéke legfeljebb 8 hónap, és a

munkabér és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a lehet.

Terület és Településfejlesztési Operatív Program

A „Terület és Településfejlesztési Operatív Program” (TOP) által megvalósuló munkaerő-

piaci programok célja a megfelelő munkaerő biztosítása. Célcsoportjuk a hátrányos helyzetű

álláskereső és inaktív személyek mellett a megváltozott munkaképességűek munkába

állásának elősegítése, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépése. A

27

foglalkoztatóknak a helyi járás hivataloknál szükséges bejelenteni foglalkoztatási igényeiket.

A támogatás időtartama 8+4 hónap lehet, mértéke pedig a bés-és szociális hozzájárulási adó

70%-a.

5.3. 2010-2020 Európai fogyatékosságügyi stratégia

Az EU bizottság, a 2003-as Esélyegyenlőségi Cselekvési Terve alapján, 2008-ban már

pontosan meghatározott ajánlások kerültek bemutatásra, hogy a tagállamok miként

ösztönözhetik a fogyatékos emberek munkaerő-piaci integrációját. Ilyenek a bértámogatások,

munkahelyi adaptációk és támogató technológiák, szociális gazdaság, támogatott

foglalkoztatás, valamint a személyes tanácsadás, segítségnyújtás. Az Európai Unió a

fogyatékosságügyi kérdésekkel összehangolva támogatja a fogyatékos emberek teljes körű

társadalmi részvételét aktív befogadását.

Az Európai Bizottság stratégiája az alábbi megállapításokat teszi:

„A stratégia felkéri a tagállamokat, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, melyek a

fogyatékossággal élő jogait többek között a foglalkoztatás területén szélesítik, erősítik. Az

Európai bizottság hisz abban az értéktöbbletben, amit a fogyatékkal élő személyek egyes tag

államokbeli körülményei közötti eltérések megszüntetését célzó Uniós fellépést teremt,

ideértve valamennyi médiatestület ösztönzését arra, hogy segítsék elő, hogy az emberek

tisztában legyenek a megváltozott munkaképességűek képességeivel és hozzájárulásaival,

csökkentve ezzel a velük szemben támasztott sztereotípiákat a foglalkoztatásban, oktatásban

és egyéb területen. Felhívja továbbá a tagállamok figyelmét arra, hogy kövesség nyomon a

fogyatékossággal élők számát annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Európa 2020

stratégiának a munkanélküliség, iskolai lemorzsolódás és a szegénység mérséklésére irányuló

célkitűzései.”

(https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Aem0047#PP2Contents)

A stratégia a fogyatékkal élők pozíciójának megerősítését tartja szem előtt, annak érdekében,

hogy jogaikhoz mérten élhessenek és teljeskörűen részesei lehessenek a társadalomnak és

aktív szereplői a gazdaságnak. Ennek a célnak az EU egészében történő hatékony

megvalósítása, hatékony és széleskörű logikát igényel.

A Bizottság által legfontosabbnak ítélt területek:

1. akadálymentesítés: a fogyatékos emberek számára, másokkal egyenlő mértékben

28

biztosítani a szolgáltatások, a termékek, a létesítmények, a fizikai környezet, az

informatikai és kommunikációs eszközök, rendszerek elérését

2. részvétel: a fogyatékos személyek teljes körű társadalmi részvételének és az uniós

polgársági előnyök kihasználásának a támogatása, a részvételt korlátoló akadályok

megszüntetése, minőségi, személyre szabott segítségnyújtás

3. egyenlőség: az egyenlő bánásmód elvének felerősítése, minden nemű, akár

fogyatékosság megkülönböztetés felszámolása

4. foglalkoztatás: a fogyatékos személyek munkaerő-piacra történ integrációjának

elősegítése

5. oktatás és képzés: a megfelelő szintű oktatás és a folyamatos tanulás lehetőségének a

biztosítása

6. szociális védelem: megfelelő lakhatási programok, támogató szolgáltatások nyújtása

7. egészség: az egészségügyi ellátásoknak, szolgáltatásoknak és intézményeknek az

egyenlő elérésének elősegítése

8. külső fellépések: a fogyatékossággal összeköthető kérdések kezelése, nemzetközi

kezdeményezések támogatása, a fogyatékos személyek szélesebb körű informálása a

jogaikkal kapcsolatosan.

5.4. A jelnyelv használatának fontossága

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ),- amely az államok közti együttműködést hivatott

elősegíteni, többek között a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén –

2018-ban a szeptember 23.–ai napot, a jelnyelvek hivatalos napjának jelölte meg, hogy

felhívja a figyelmet a jelnyelv fontosságára, a süket emberek emberi jogainak teljes

megvalósítására.

The first International Day of Sign languages will be celebrated in 2018 under the theme

„With Sign Language, Everyone is Included! (World Federation Of The Deaf)

Az ENSZ állásfoglalása elismeri, hogy a jelnyelv minél szélesebb körű használata és a

jelnyelv segítségével elérhető minőségi oktatás, létfontosságú a siket személyiség

29

növekedéséhez és fejlődéséhez és a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok eléréséhez.

Hiszen a világon hozzávetőlegesen 72 millió siket embert tartanak nyilván, akiknek csupán 2

százaléka férhet hozzá egy formális oktatáshoz.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény elismeri és támogatja a

jelnyelvek használatát. Világossá teszi, hogy a jelnyelvek egyenrangúak a beszélt nyelvekhez

képest, és kötelezi az államokat arra, hogy megkönnyítsék, ösztönözzék a jelnyelv használatát

és elősegítsék a siket közösség akadálymentes beilleszkedését a társadalom minden területén.

Az ENSZ-i egyezmény szerint, az államok kötelezettséget vállalnak arra, elősegítik mi több

biztosítják valamennyi alapvető emberi jog és szabadság teljes megvalósítását a fogyatékkal

élő személyek számára, bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül.

A közgyűlés új elnöke 2018.szeptember 18-án kijelentésében elkötelezte magát hogy az

Egyesült Nemzeteket mindenki számár nélkülözhetetlenné teszi és 7 kiemelkedően fontos

feladata között említette a fogyatékosságot. Hangsúlyozta, hogy a Közgyűlésnek továbbra is

figyelmet kell fordítania, a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos kérdésekre, és

mélyíteni kell a politikai és társadalmi elkötelezettséget a fogyatékossággal élő népesség

számára, amely a világ legnagyobb népességét jelenti. (http://wfdeaf.org/news/theme-for-

international-day-of-sign-languages-and-international-week-of-the-deaf-2018/)

5.5. Egységes digitális ügyfélkapu

A tagállamoknak kötelességük olyan szintre fejleszteniük rendszereiket, hogy azok

segítségével akár a fogyatékos személyek is el tudják intézni ügyeiket, az adott ország

hivatalos nyelvén túl, legalább egy idegen nyelven is.

A 2018. szeptember 13-ai jelentésben megfogalmazódik az egységes digitális ügyfélkapu,

mely az Európa-szerte beérkező kérések feldolgozását teszi lehetővé.

Az Európa Önökért portálon már jelenleg is lehet igényelni bizonyos dokumentumokat, a

mozgáskorlátozott személyek példásul hasznos információkat szerezhetnek az utazással

kapcsolatos jogaikról, legyen az szó akár repülővel, vonattal történő közlekedés, vagy épp,

hogy hol és milyen feltételek mellett tudnak uniós parkolási igazolványt igényelni.

30

5.6. Magyarország – Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2020)

A programban megfogalmazásra kerültek a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségi és

jóléti jogainak elősegítése. Tartalmazza mindazokat a középtávon elérendő célokat, amelyek

elősegítik a fogyatékos személyek hátrányainak leküzdését és a társadalomba való

beilleszkedését, hogy annak aktív és megbecsült tagjai lehessenek. A program támogatja

továbbá annak a közfelfogásnak a megváltoztatását, miszerint a fogyatékosságot csupán csak

egészségügyi problémaként kellene kezelni. A megváltozott munkaképességű embereknek is

joga van egy elfogadó, támogató közösségben élnie. Ennek érdekében szükség van a

foglalkoztatók és a munkavállalók közötti kapcsolat minőségi megteremtésére, ösztönözve

őket a foglalkoztatásra, illetve a munkavállalásra.

Fogalmi Rokkantság, fogyatékosság, egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség,

rehabilitáció-fogalmak, melyeket naponta hallunk és használunk, de nem biztos, hogy

tisztában vagyunk pontos jelentésükkel. Természetesen, amíg érintetté nem válik valaki - saját

betegsége, balesete miatt vagy a családtagja révén - nem is érdeklődünk különösebben az

iránt, mit is jelentenek ezek, és milyen ellátások kapcsolódnak az egyes állapotokhoz. Ha

azonban ilyen helyzetbe kerülünk, a segítségre azonnal szükség lenne a munkaképesség

visszaszerzéséhez, az újbóli munkába álláshoz és a kieső jövedelmek pótlásához. Érintettek

pedig sokan vannak. A KSH 2011-ben végzett felmérésében a 15-64 és között korosztály több

mint 20%-a, 1439 ezer ember mondta azt, hogy tartós (hat hónapnál hosszabb) egészségi

problémával küzd és ennek fele, 767 000 fő nyilatkozott úgy, hogy egészségi állapota

akadályozza a munkavállalásban, munkavégzésben.

A megváltozott munkaképességűek ellátásaira és foglalkoztatására vonatkozó szabályok talán

a legtöbbször változtak a szociális ellátórendszer egyes elemei közül. A magyar szabályozás

az elmúlt 10 évben két rendszerértékű átalakítást is megélt, az elsőt 2008-tól a másodikat

2012-től. A megváltozott munkaképességűek ellátásainak a 2011- évi CXCI. törvénye

radikális változásokat hozott a 2008- évi módosításokhoz képest. Még markánsabbá tette a

munkaképesség hasznosításának, azaz a rehabilitációnak az elsődlegességét. A

jövedelempótló ellátások rendszerét is a mielőbbi munkába való visszavezetésnek rendelte

alá.

Az Mmtv. 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a törvény rendelkezéseit, az uniós rendeletek

hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

Az egyik legfontosabb rendelet az Európai Parlament és a Tanács 1231/2010/EU rendelete

31

(2010. november 24.) a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet csupán állampolgárságuk

miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztése. E rendelet értelmében ugyanis az EGT-

állam állampolgárával azonos elbírálás illeti meg azon harmadik állam állampolgárát is, aki

valamely EGT-államban biztosított, és jogszerűen tartózkodik ott, vagy lakóhellyel

rendelkezik. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-Tóth,2017)

Az alaprendelet általános elvként rögzíti, hogy alapvető célja a nemzeti szociális biztonsági

jogszabályok különleges sajátosságainak tiszteletben tartása mellett az egyes nemzeti

jogszabályok egymással összhangban történő alkalmazására egy koordinációs rendszer

kidolgozása. A koordinációs szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a Közösségen belül mozgó

munkavállalók, valamint eltartottaik és túlélő hozzátartozóik megtartsák szerzett jogaikat és

előnyeiket, valamint azok várományát.

5.7. Koordináció

A koordinációs rendszer egyik legfontosabb eleme az időszakok összesítése. Ennek lényege,

hogy egy tagállam illetékes intézménye oly módon veszi figyelembe a más tagállam

jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott

tevékenységi vagy tartózkodási időket, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok

szerint szerezték volna meg. A koordinációs rendszer másik eleme a rokkantság fokának

megállapításához kötődik. Egy tagállam intézménye által az igénylő rokkantsági fokával

kapcsolatban hozott határozat akkor kötelező más érintett tagállamok intézményei számára, ha

e tagállamok jogszabályainak egyezését a rokkantság fokával kapcsolatos feltételek

tekintetében az Alaprendelet VII. melléklete elismeri. Egy tagállam jogszabályaiban előírt

orvosi szakvéleményeket az illetékes intézmény kérelmére más tagállamokban is el lehet

készíteni az igénylő vagy az ellátásra jogosult személy lakóhelye vagy tartózkodási helye

szerinti intézmény által. Az Alaprendelet a koordinációs rendszer működésének biztosítására

előírja, hogy a tagállami intézmények és személyek kötelesek egymást kölcsönösen

tájékoztatni, és egymással együttműködni a rendelet végrehajtásának biztosítása céljából.

Ennek keretében az intézmények kötelesek észszerű időn belül válaszolni minden

megkeresésre, és ezzel összefüggésben kötelesek az érintett személyeket ellátni minden olyan

információval, amely a jogaik gyakorlásához szükséges, úgy, hogy a lehető legrövidebb idő

alatt és optimális feltételek mellett élhessenek jogaikkal. A Végrehajtási rendelet a tagállami

intézmények közötti gyors és megbízható adatcsere érdekében szabályozza az elektronikus

kommunikáció eszközrendszerét is. Az adatok elektronikus feldolgozása hozzájárul ahhoz,

32

hogy az eljárások minden érintett számára gyorsabbá váljanak. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-

Tóth,2017)

Magyarország és a koordinációs-rendszer:

Az uniós rendeletek alapján történő igényérvényesítésre speciális szabályok vonatkoznak.

Főszabály szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti igénybejelentést

a lakóhely szerinti országban kell benyújtani. Ha az igénylő biztosítási időt a lakóhelye

szerinti országban nem szerzett, akkor az igénybejelentés az utolsó biztosítás helye szerinti

országban is benyújtható. Magyarországon az igénybejelentést az erre a célra rendszeresített

nemzetközi igénybejelentő lapon kell megtenni, továbbá ki kell töltenie az E 2017 HU

nyomtatvány 7. rovatát is, amely a külföldi biztosítási múltjára vonatkozó adatokat

tartalmazza.

A koordinációs eljárásokban Magyarországon a kapcsolattartó intézmény 2016. december 31 -

ig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH), illetve a

kizárólagos illetékességébe tartozó ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatala volt. A

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági

eljárásban főszabályként, rehabilitációs hatóságként első fokon a kérelmező lakó-vagy

tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok jártak el, a külföldön

élő, tartózkodó kérelmezők kivételével. Ebben az esetben ugyanis első fokon Budapest

Főváros Kormányhivatala járt el. Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a

vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala kizárólagos

illetékességgel jár el. Másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala országos

illetékességgel jár el.

2017. január 1-jétől első fokon rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként

és orvosszakértői szervként a megyeszékhelyen működő járási hivatalok, valamint Budapest

Főváros Kormányhivatala jár el. Az illetékesség továbbra is a kérelmező lakó-vagy

tartózkodási helyéhez igazodik.

5.8. Megfelelő munkahely

Az Mmtv. alkalmazásakor a megfelelő munkahely fogalmának meghatározására a

rehabilitációs ellátásban részesülő személyek egyes jogainak kötelezettségeinek

értelmezéséhez van szükség. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

33

megállapításakor alapvető cél a rehabilitáció, amelynek keretében a rehabilitálható személyek

munkaerőpiaci integrációja, a megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való

felkészítés, valamint a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése. A

rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, az együttműködési kötelezettség alapján, részt

kell vennie a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerőpiaci programokban, és el

kell fogadnia a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot, ide értve a közfoglalkoztatás

keretében történő foglalkoztatást is. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-Tóth,2017)

Az eredményes rehabilitáció érdekében az Mmtv. a rehabilitációs hatóságok részére is

kötelezettségeket állapít meg. A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell, a

megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való

felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és a megfelelő munkahelyen történő

elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

Feltételek:

A megváltozott munkaképességűek esetében, akkor beszélünk megfelelő munkahelyről, ha az

alábbi négy feltétel mindegyike teljesül:

1. az érintett személy egészségi állapota alapján a munka elvégzésére alkalmas legyen

2. a várható kereset a rehabilitációs ellátás összegét, illetve a kötelező legkisebb

munkabér összegét elérje

3. a rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatására munkaviszony

keretében kerüljön sor

4. a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda-vissza utazás ideje a két órát

ne haladja meg

Az Mmtv. tartalmazza a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályokat is, amelyeknek

címzettje, az adó megfizetésének kötelezettje szintén a munkaadó, ha az általa

foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglakoztatott megváltozott

munkaképességű személyek száma nem éri el létszám 5%-át.

Azon cégek amelyek nem alkalmaznak megfelelő számban megváltozott munkaképességű

személyt 2018-ban, azoknak 1 242 000 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, minden

egyes hiányzó létszám után. Az összeg befizetése az egyre nehezebbé váló toborzás helyett,

34

úgynevezett rehabilitációs átvilágítással is megoldható, amely a meglévő dolgozók 1,5-6

százalékáról deríthet ki valamilyen tartós betegséget. Nagyon kevesen vannak tisztában azzal,

hogy azon dolgozók, akik egyes tartós betegséggel küzdenek (például: laktózintolerancia,

cukorbetegség) azoknak lehetőségük van arra, hogy a minimálbér 5%-t, azaz havi 6 900 forint

összegű személyi jövedelem adó kedvezményben részesülhessenek.

"Törvények még nem döntöttek le válaszfalakat, fiam, azt nekünk magunknak ke ll

ledöntenünk." (Benedek Elek Testamentum)

A szakemberek azon dolgoznak, hogy a törvények által jobb legyen a világ, azonban azok

önmagukban keveset érnek. Egy törvényt élővé is kell tenni, hogy valóban kifejtse hatását, és

elkezdje ledönteni a válaszfalakat. Azon köztisztviselők, akik a megváltozott munkaképességű

emberek élethelyzetének javítását szolgáló törvényjavaslatok előkészítésében dolgoznak,

abban a hiszemben fogalmazzák meg a paragrafusokat, hogy azok segítenek lebontani azokat

a falakat, amelyek akadályozzák a társadalmi integrációt.

A foglalkoztatás politikai stratégián belül az egyik legfontosabb szerep, a foglalkoztatási

színvonal növelésének jutott, melyhez az elsődleges cél a hátrányos helyzetű, fogyatékos

emberek alkalmazásának fejlesztése, továbbá olyan integrációs módszerek és eszközök

kidolgozása és alkalmazása amely mindazon egyénekre is hatással akik kiszorultak a

munkaerőpiac perifériájára.

Az Mmtv. megszületéséig hosszú út vezetett. Kezdeti szakaszát az jellemezte, hogy a

jogalkotó az elveszett munkavégző képesség megállapítására koncentrált, és bizonyos fokú

munkaképesség-csökkenés esetén viszonylag nagyvonalú rokkantsági, illetve szociális ellátást

biztosított az érintettek számára. Ez azonban nem ösztönzött a rehabilitációra, azaz tartós

inaktivitásra ítélte azokat is, akiknek egyébként lett volna esélyük visszatérni a munkába. A

megoldás tehát a rehabilitáció előtérbe állítása, a megmaradt munkaképességek hasznosítása

és a jövedelempótló ellátások rendszerének a vizsgálata, hogy a mielőbbi munkába való

visszavezetést segítsék elő. A rehabilitációhoz olyan munkahelyekre van szükség, amelyek

képesek figyelembe venni a megváltozott munkaképességet, sőt maguk alkalmazkodnak

ezekhez a munkavállalókhoz. Ez a vállalkozások számára olyan többletteherrel jár, ami egy

sajátos állami „újraelosztással” kompenzálni kell. Azok a vállalkozások amelyek vállalják

ezeket a többletterheket, állami támogatásban részesülnek, míg a többieknek rész kell vállalni

ennek költségeiből. Ez a kompenzációs újraelosztó rendszer nemcsak Magyarországon,

hanem Európában, sőt a világ más tájain is széles körben ismert és alkalmazott. A munkaerő

35

szabad áramlásának uniós alapelvéből következően az Mmtv. Kiterjed minden uniós

munkavállalóra és azokra is, akik más jogviszonyukkal jogot szerezhetnek rokkantsági és

rehabilitációs ellátásokra, ha munkaképességük csökken vagy elveszítik azt. (Csák-Hofmann-

Jakab-Szász-Tóth,2017)

5.9. Célkitűzések

Az egyik legfontosabb elem a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, illetve

fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció, amely lehetővé teszi a megváltozott

munkaképességű személyek számára az öngondoskodást, a foglalkoztathatóságot, ez által a

társadalomba történő be-vagy visszailleszkedést. Alapvető cél, hogy hatékonyabb segítséget

kapjanak a munkavállaláshoz, a keresőtevékenység végzéséhez, amellyel saját és családjuk

fenntartásáról is képesek gondoskodni. Mindez hozzájárulhat az állami gondoskodás

lehetőségeitől való függőség megszüntetéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához,

lehetőséget teremtve a teljes értékű munka végzésére, az önfenntartásra és az életszínvonal

növelésére. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-Tóth,2017)

A másik célkitűzés az egészségkárosodás következtében kieső jövedelem pótlása, amelyre

szükség lehet a rehabilitáció időtartama alatt, vagy súlyosabb esetekben hosszabb távon is.

Szemléletváltás következett be az ellátásra való jogosultságot megalapozó minősítési

rendszerben is, amelynek lényege, hogy nem a károsodás vagy a munkaképesség-csökkenés

mértékét vizsgálja, hanem a rehabilitációs célhoz igazodóan a fennálló egészségi állapot

százalékos mértékét és a rehabilitálhatóságot. A megállapított ellátás lehetővé teszi a

fogyatékos vagy egészségkárosodást szenvedett személyeknek a számukra megfelelő

munkahelyen történő elhelyezkedést, ezáltal a rendszeres jövedelemszerzést és a

társadalomba történő visszailleszkedést. Ennek érdekében már 2007-től a szakértői bizottság

komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság megállapítás során figyelembe vette az

érintett személy egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, személyi

adottságait, képzettségét, szociális körülményeit, társadalmi környezetét és ennek megfelelően

kerültek meghatározásra a rehabilitációs szükségletek. A megváltozott munkaképességű

személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációja

érdekében került bevezetésre az ún. rehabilitációs kártya. (Csák-Hofmann-Jakab-Szász-Tóth,2017)

36

5.10. 2018. évi jogszabályi változások a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatásáról

A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23.§ és 24. § szabályozza. A

munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának

elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa

foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 őt meghaladja, és az általa

foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi

létszáma nem éri el a létszám 5%-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév elő

napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér

kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás 2018. évi

összege 1.242.000 Ft/fő/év.

A törvény hangsúlyos célkitűzése, hogy amennyiben erre az egészségkárosodást szenvedett,

fogyatékos személy körülményei is lehetőséget teremtenek, biztosítani kell számára a

rehabilitációhoz szükséges szolgáltatásokat. Ez elemi érdeke a megváltozott m unkaképességű

személynek, annak érdekében, hogy a helyreállított és a megmaradt képességei

felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben, életvitelét fenntarthassa, és az

értékteremtő tevékenysége következtében hasznosnak érezhesse magát, ezzel növelve az

önbecsülését is. Érdeke a társadalomnak is, hogy minden tagja aktívan részt vegyen a

társadalmi életben, és hogy tehetsége, lehetőségei szerint munkát végezzen. (Csák-Hofmann-

Jakab-Szász-Tóth,2017)

1. Rehabilitáció:

A rehabilitáció egy összetett, egyénre szabott, több elemű, segítő folyamat, amelynek az a

célja, hogy az egészségkárosodást megelőző korábbi életvitel a lehető legteljesebb mértékben

helyreálljon. Az Mmtv. a rehabilitáció alatt az orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és

egyéb tevékenységek komplex rendszerét érti, amelynek célja a megváltozott

munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő

foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen

történő elhelyezés biztosítása.

A foglalkozási rehabilitáció az Mmtv. rehabilitáció fogalmának leghangsúlyosabb eleme,

amely a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésére irányul. A megváltozott

37

munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja érdekében a fogalommeghatározás két

részelemet tartalmaz. Az egyik az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékos személy

megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatására való felkészítése, másik pedig a

munkaközvetítés, az érintett munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés

biztosítása, és ehhez kapcsolódóan a munkahely megtartása. A rehabilitációs ellátásban

részesülő személynek tehát joga van a sikeres rehabilitációjához szükséges szolgáltatásokra,

támogatásokra, de a szolgáltatások igénybevétele, és az ennek biztosításához szükséges

együttműködés számára kötelezettséget is jelent.

2. Rehabilitációs kártya

A rehabilitációs kártya igénybevételének módját a 2004.évi CXXIII. törvény 16/A.§ és a

16/B.§-a szabályozza, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,

valamint a gyermek illetve családtag gondozását, ápolását követően munkát keresők

foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló.

A rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató

munkaadó adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke, a munkavállaló bruttó amelyet

a közterhekkel és más levonásokkal még nem csökkentettek, de legfeljebb a minimálbér

kétszeresének 19,5 százaléka azaz 53.820 Ft.

3. Egyéb fontos változások

A szociális hozzájárulási adó mértéke is módosult, 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. A

minimálbér 127.500 Ft-ról 138.000 Ft-ra emelkedett, a bérminimum pedig 180.500 Ft-ra

módosult.

A súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezményének mértéke 2018-ban 6.900 forint

havonta.

38

4. PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK A BEMUTATÁSA A

FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETÉRŐL MISKOLCON,

EGY ESETTANULMÁNY ÉS MÉLYINTERJÚK ALAPJÁN

A Szimbiózis alapítványnál elsősorban értelmi sérült, autista és megváltozott

munkaképességűek részére nyújtanak segítséget. Vannak lakóotthonaik, támogatott lakhatás

bentlakással, illetve nappali ellátás keretében is biztosítanak az érintett személyek részére

szolgáltatást.

Az alapítvány rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal és ennek keretében jelen pillanatban

77 megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat az alapítványnál. Erre

bérköltség támogatás van továbbá különböző szolgáltatásokat nyújtanak részükre.

Mindemellett vannak a tartós meg a tranzit kódú alkalmazottjaik. A komplex minősítésnél

amikor felülvizsgálatra vagy új igényt adnak be a megváltozott munkaképesség emberek,

akkor mindamellett, hogy megállapítják az egészségi állapotot, ami egyébként korábban

munkaképesség csökkenés volt, aztán egészségkárosodás megnevezés alatt futott. A bizottság

aki végzi az egészségi állapot megállapítást, nagyon komplex, bonyolult rendszer alapján

teszik mindezt. A jelentkezők kapnak egy kódot is, ami igazából arra ad iránymutatást, hogy

ki képes a munkavégzésre. A kódok A, B, C, D és E lehetnek és ezen belül is vannak olyanok,

akik tartós vagy tranzit foglalkoztatási formában javasolt az elhelyezésük. A tartós azt jelenti,

hogy egy védett vagy egy akkreditált foglalkoztatónál dolgozhat bármeddig, amíg tart a

foglalkoztatás. A tranzit kóddal rendelkezőkre pedig az jellemző, hogy őket ki kell közvetíteni

a nyílt munkaerő-piacra. Korábban ez azt jelentette, hogy egy megváltozott munkaképességű

személy 3 évig maradhat egy akkreditált foglalkoztatónál, közben pedig fel kell készíteni a

nyílt munkaerő-piacra és kivezetni. Ennek voltak nehézségei, hiszen ha valaki 3 évig

dolgozott valahol az nehéz volt, hogy az illetőt kivezessék a nyílt munkaerő-piacra. Ez ma

már nem törvényszerű, nem is igazán jellemző.

6.1. Támogatott foglalkoztatás

Az Alapítvány több mint éve foglalkozik munkaerő közvetítéssel is. A támogatott

foglalkoztatás (TF) a munkavállalói és a munkaadói elvárásokat kölcsönösen figyelembe vevő

és hatékonyan kielégítő speciális munkaközvetítés, munkába helyezés. Olyan szolgáltatás,

amely a fogyatékossággal élő ügyfél és az őt fogadó munkáltató részére teljes körű segítséget

nyújt a sikeres és hosszan tartó foglalkoztatás érdekében.

39

2007 évtől van egy speciális munkaerőpiaci programjuk, mely korábban a „Támogatott

Foglalkoztatás Szolgáltatás” nevet viselte. Viszont annyira bizonytalan volt a pályázati

finanszíroztatás, hogy minden évben meg kellett pályázniuk. 2017-ben a Zala Megyei

Kormányhivatal Munkaügyi Központja támogatta a projektet, jelenleg pedig a Fogyatékos

Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Non-profit Kft. (FSZK) A program módszertanát

a Salva-Vita Alapítvány dolgozta ki. A program elsősorban autista és értelmi sérült

álláskeresőkre lett kidolgozva, de a tapasztalok arra mutattak, hogy nem csak ezen réteggel

kell foglalkozni, mivel a munkaügyi központ nem tud ennyire széleskörű és komplex

szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek és a civil szervezetek talán emberközelibb és személyre

szabott segítséget tudnak nyújtani.

A Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás a munkavállalói és a munkaadói elvárásokat

kölcsönösen figyelembe vevő és hatékonyan kielégítő speciális munkaközvetítés, munkába

helyezés. Olyan szolgáltatás, amely a sérült ügyfél és az őt fogadó munkáltató részére teljes

körű segítséget nyújt a sikeres és hosszan tartó foglalkoztatás érdekében. A program

Miskolcon és vonzáskörzetében modell értékű kezdeményezés, amely a nyílt munkaerő-

piacon jelenleg a hiányzó láncszemet tölti be.(Csányi-Jásper, 2007)

Célja, hogy a sérült emberek emberi méltóságuk megtartásával-egyéni szükségleteiknek

megfelelő, személyre szóló segítség mellett „normál” munkahelyen, az elvégzett munka

értékének megfelelő fizetésért dolgozhassanak. A projekt célkitűzése továbbá, hogy az üzleti

szférával összefogva növeljék a fogyatékos emberek foglalkoztatásának arányát, erősítse

társadalmi (re)integrációjukat.

A célcsoport elsősorban a munkavállakók, aktív korú, megváltozott munkaképességű,

fogyatékkal élő és/vagy tartósan egészségkárosodott álláskeresők, másodsorban pedig a

munkáltatók, befogadó munkahelyek, akik nyitottak a megváltozott

munkaképességű/fogyatékkal élő személyek foglalkoztatására.

A TF program az alábbi szolgáltatásokat nyújtja;

a munkavállalók részére:

komplex pályaalkalmassági felmérést

pályaválasztási tanácsadást

személyre szabott gyakorlati támogatást a munkára való felkészülés során,

segítséget a megfelelő munkahely és munkakör megtalálásához, segítséget az

40

öneltrajzíráshoz és az állásinterjúkon való sikeres szerepléshez, támogatást a

betanulás és a munkahelyi beilleszkedés ideje alatt, segítséget minden a

munkávalés a munkahellyel kapcsolatos probléma megoldásában, lehetőséget a

rendszeres találkozásra (Dolgozók Klubja) lehetőséget a különböző

munkakörök gyakorlati kipróbálásához (Munkapróba)

teljeskörű segítségnyújtást a munkaszerződés megkötéséhez, hivatalos

ügyintézéséhez

munkahelyi betanítást, rendszers utókövetést, a hosszú távú, sikeres

munkavégzés érdekében

a munkáltatók részére:

egyénre szóló és részletes tájékoztatást a megváltozott munkaképességű

munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeiről

tájékoztatást a sérült munkavállalók képességeiről és az általuk betölthető

munkakörökről

naprakész információkat a foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatásokról

megfelelően felkészített és motivált munkavállaló közvetítést

segítséget a munkavállaló munkahelyi beilleszkedésének megkönnyítésében

támogatást a foglalkoztatás során esetlegesen felmerülő problémák

megoldásában

A program finanszírozása már megszűnt, átalakult és jelenleg a Karrier M+ nevet viseli,

ennek keretében belül szinte ugyanazokat a szolgáltatásokat tudják biztosítani, mint a TF

által.

6.2. A Támogatott foglalkoztatás menete

Az Alapítvány egy érdeklődővel való elbeszélgetés kapcsán, kérdőívet is kitöltet a

jelentkezővel majd egy komplex felmérés következik; pszichológus, gyógypedagógus és

munkaképesség felmérő szakember segítségével. Az eredmények alapján készítenek egy

egyéni fejlesztési tervet amiben meghatározásra kerül, hogy az adott ügyfélnek milyen

szolgáltatásokra van szüksége. (tanácsadás, munkapróbára való elkísérés, önéletrajz írás,

gyakorlatilag minden ami a munkához való felkészítéshez köthető.) A speciális munkaerő-

közvetítés másik oldala, hogy természetesen felveszik a kapcsolatot a munkáltatóval, és az

ügyfelet már egy konkrét helyre küldik ki. A munkáltatói részről, munkakör elemzéseket

41

készítenek, amely pontosabb képet ad a meghirdetett munkakörről. (3. ábra)

3.ábra: Támogatott foglalkoztatás folyamatábra

(forrás: Szimbiózis Alapítványi szórólap, saját szerkesztés)

Az elemzésekhez a Lantegi-Batuak munkaképesség módszert alkalmazzák, amivel az adott

munkakört és az ügyfelet is fel lehet mérni és egy úgynevezett profil készül el. Minél

közelebb vannak az egyén képességei az elvárásokhoz, annál megfelelőbb munkahelyet

tudnak kínálni.

A Lantegi-módszer:

A szolgáltatás érvényes tanúsítvánnyal rendelkező partnereknél érhető el, mint a Szimbiózis

Alapítvány. A módszer alkalmas arra, hogy a megfelelő munkavállalót találják meg az adott

munkakörhöz, ezáltal a munkavállaló a képességeihez mérten a legmegfelelőbb munkahelyen

dolgozhat és ezáltal a foglalkoztatás is hosszabb távú lehet. A módszer eredményeként a

fogyatékos emberek jól teljesítenek a munkájukban, ezáltal a munkáltatók is elégedettek

lesznek. Az elégedettség a munkavállaló életére is pozitív hatással van, javul az életminősége,

42

növekszik az önbecsülése.

A mérés alapján meghatározott fejlesztési terv meghatározza a képzési szükségletet és a

fejleszteni szükséges kompetenciák területét, tervezhetővé válik a foglalkoztatás szervezés,

annak fenntarthatósága, és kiszámíthatóvá válik a teljesítmény is. A módszer alkalmazásával

meghatározhatóak az egyén képességei, a releváns képzési és fejlesztési formák, annak

érdekében, hogy a foglalkoztatás eredményes és fenntartható is legyen.

Fogyatékos-klub:

A kiscsoportos foglalkozások keretén belül a megváltozott képességű személyek kicserélhetik

a munka világában szerzett tapasztalataikat egymással és nem utolsósorban közösségben

vannak.

Minden folyamat szigorú ellenőrzések keretén belül történik. Elégettségi kérdőíveket

töltetnek ki az ügyfelekkel, névtelenül és ugyan így a munkáltatói oldalról is, hogy mennyire

voltak elégedettek a munkaerő-közvetítéssel és hogy mennyi az esélye egy jövőbeli

együttműködésnek Az ügyfelek aktáit, nagyon bizalmasan, elzárva kezelik. Az utókövetés

értelmében legalább 3 hónapig tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, de attól is függ meddig

tart egy projekt. A jelenlegi 2018. december végével zárul.

6.3. Elemzés

Kutatásom az általam készített interjúk elemzésével mondható teljesnek. A megváltozott

munkaképességűek (re)integrációs folyamatának elősegítésének, eredményességének a

vizsgálatához elengedhetetlen, hogy mind munkáltatói, munkavállalói és alapítványi,

szervezeti oldalról is lássuk azt.

Először is szeretném kiemelni, hogy bár személy szerint is úgy érzem, hogy a csökkent

munkaképességű emberek támogatására, segítésére a munkaerő-piacon való érvényesülésre

tett lépések pozitív irányban haladnak, azok még is messze elmaradnak a nemzetközi átlagtól.

Valamint hiába a munkáltatók részére nyújtott támogatások hosszú sora, sokan nem csak hogy

nincsenek tudatába az alapvető fogalmakkal, de nem is akarnak fogyatékos munkavállalót

alkalmazni, mert bizalmatlanok a képességeiket illetően. És sajnos az is elmondható, hogy

hiába példaértékű a nagyvállalatok magatartása, sokan elzárkóznak attól, hogy bármilyen

információt is szolgáltassak arról, hogy megváltozott munkaképességű személyt alkalmaznak.

Próbálkozásaim ellenére nagy ellenállásokba ütköztem, főként munkáltatói és egyéb

szervezeti oldalról. A pontosabb kép kialakításához jóval több interjúra lett volna szükségem,

43

de 90%-ban nemleges válaszokat kaptam. Pedig egy ilyen fontos téma kitárgyalására

mindenkinek időt kellene szakítania, ez lenne az alapja, hogy a megfelelő információk

birtokában hozzájáruljunk ahhoz a megváltozott munkaképességű emberek is teljes értékű

tagjai legyenek társadalmunknak. Mert ők nagyon is vágynak erre. (F: „Szeretnék értéket

teremteni és a jövőmet megalapozni minden szempontból / N: szükségem van az emberekre, az

emberi közelségre és hogy érezzem azt hogy én is ugyanúgy számítok mint bárki más, Szeretek

dolgozni, inkább mint otthon ülni.”)

A kormány által nyújtott támogatás sok esetben a tisztességes megélhetési körülmények

megteremtéséhez nem elégséges. (F: „nem szeretnék fogyatékossági támogatáson tengődni. /

N: a támogatás összege az a 40.000 forint amit én kapok, az szinte semmire sem elég.”)

A munkáltatók gyakran nem veszik figyelembe a munkavállalók képességeit és gyakran olyan

munkavégzésre kényszerítik a fogyatékos személyeket, amelynek eredményeként az alany

teljes mértékben elveszíti önbecsülését, és a szükséges kezelések okán történő távolmaradást

sem nézik jó szemmel. Egy nemzetközi érdekeltségű munkáltató hozzáállása egy fogyatékkal

élő foglalkoztatására viszont már az innovációit tükrözi (N: „nem szeretik a munkaadók ha

valaki 2-3 hétre is kiesik a munkából. Ez a kezelések miatt adódik. nagyon keveset fizetnek és

az empátia sem épp népszerű tulajdonság / F: szeretem a nyílt, őszinte emberek társaságát és

ezt a hozzáállást a külföldiek részéről sokkal inkább tapasztaltam”)

A megfelelő képzések hiánya jelentősen lecsökkenti a lehetőségek körét egy fogyatékos

személy számára a munkavállalás szempontjából, azt hogy milyen jellegű munkát tud

végezni. (N: „amikor betöltöttem a 18. életévemet, ahhoz, hogy meglegyen a szolgálati időm a

százalékoláshoz, ahhoz el kellett mennem dolgozni. A kifejezetten egészségkárosodott

személyek tanítására specializálódott intézményekben pedig gyakran olyan izolált

közösségekben oktatják, nevelik a gyerekeket amelyek nem készítik fel őket kellőképpen a

társadalmi életre és a későbbi munkavállalás nehézségeire. (N: „Vannak lehetőségek, de a

legtöbben még mindig csak olyan munkát tudnak elvállalni, ami meghaladja egy fogyatékos

ember képességeit, viszont a létfenntartáshoz szükséges. Valahol csak 4-6 órás

munkaviszonyban vannak az emberek, még is legalább annyit várnak el tőlük, mintha 8

órában lennének. / F: Az általános iskola első 7 évet speciális körülmények között végeztem

sorstársaim között, így akkor nem igazán voltak negatív tapasztalatok, a későbbi időszakban

már vegyes érzésekkel tanultam”)

A legtöbb ember nem is gondolná, hogy egy fogyatékos ember akár sokkal

44

lelkiismeretesebben is tudja végezni a munkáját, mint egészséges társa. Az élni és küzdeni

akarásuk nem csak a mindennapokban de a munkavállalás szempontjából is megmutatkozik.

Fontos számukra, az emberek közelsége és hogy értékteremtő munkát végezhessenek. (F:

„nem rendelek alá mindent a munkának, viszont nélküle nem tudom elképzelni az életemet.

Legyen szó munkáról vagy bármilyen emberi kapcsolatról, mindenkiben szeretnék pozitív

nyomot hagyni. Mindenért sokkal jobban meg kell dolgoznom, mint egy egészséges embernek,

éppen ezért sokkal jobban értékelem az eredményeket és az élet adományait. / N: míg érzem,

hogy a személyem fontos a családomnak, szeretteimnek, barátaimnak, van kiért és miért

élnem és küzdenem. Ez tesz boldoggá.”)

A nagymértékű információ hiány leküzdésében vagy legalábbis csökkentésében egy

megváltozott munkaképességű személy alkalmazását tekintve, egyre több olyan civil

szervezettel találkozhatunk, akik komplex szolgáltatások keretében nyújtanak segítséget mind

a munkáltatók mind a munkavállalók részére. A Miskolci Szimbiózis Alapítvány például

kifejezetten megváltozott munkaképességű személyek beilleszkedését hivatott segíteni a nyílt

munkaerő-piaca és nem csak speciális munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, de maguk is

alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket és folyamatosan figyelik azokat a

pályázatokat, amelyek főként a fogyatékos emberek lehetőségeit szélesítik a mindennapokra

vonatkozóan. (Szimbiózis: „speciális munkaerő-közvetítés keretén belül, egy

munkahelyfeltárással foglalkozó szakember segít megtalálni a megfelelő munkahelyeket,

felméri a munkaköröket.)

A munkáltatók részéről tanúsított tudatlanság a fogyatékos embereket illetően, meglepően

nagymértékű. Gyakran nincsenek és nem is akarnak tisztában lenni egy csökkent

munkaképességű személy alkalmazásával járó előnyökkel. (Szimbiózis: „egy munkáltató

inkább kifizeti a rehabilitációs hozzájárulási adót, mert nem akar „problémás eseteket”. A

legtöbb munkáltatónak csak az jut eszébe, hogy látássérült, hallássérült és arról már úgy

gondolja, hogy képtelen bármilyen munkavégzésre.)

A jelentős mértékű szakadék a munkáltatók és az érintett munkavállalók között, célirányos

törekvésekkel nagymértékben csökkenthető. (Szimbiózis: „Érzékenységi tréningeket tartunk

ahol felkészítjük a munkáltatót a megváltozott munkaképességű személyek fogadására.

Időközönként szervezünk speciális állásbörzéket. Az állásbörzéken különböző szervezeteknek,

meghívott munkáltatónak van lehetőségük bemutatkozni. Ezáltal lehetőségünk van kicsit

közelebb hozni egymáshoz a munkáltatókat és a megváltozott munkaképességű személyek

csoportját.”)

45

A szemléletformálás nem csak a munkáltatók hanem az egész társadalom részéről kiemelt

fontosságú. Ha már fiatal korban arra ösztönözzük a gyermekeinket, hogy vannak társaik akik

kicsit különösebb odafigyelést, törődést kívánnak, azonban ugyanúgy vágynak az elismerésre,

az ösztönzésre, akkor azzal a jövőbeli esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód erősíthető.

(Szimbiózis: „iskolákban, mondjuk egy osztályfőnöki óra keretén belül tartunk érzékenységi

programokat” „pozitív, nyitott hozzáállás” „ időközben megtapasztalják, hogy egy

fogyatékos személy is ugyanolyan ember”)

A sok pozitív példa, jó gyakorlat terjedése ellenére, még mindig sokan elzárkóznak a

fogyatékos személyek foglalkoztatásától.(Szimbiózis: „létrehoztuk az „Év Esélyteremtő

Munkahelye” díjat. A díjat azon vállalkozások érdemlik ki, melyek tevékenysége példamutató

annak megteremtésében, hogy a munkavállalók a társadalmi, etnikai és szociális helyzetüktől

függetlenül, emberi méltóságukat megőrizve juthassanak hozzá a képességeiknek megfelelő

munkavégzési lehetőségekhez, és a teljesítményükért járó méltányos munkabérhez. Amikor az

alapítvány felveszi egy céggel a kapcsolatot, akkor mindig hozunk fel példaértékű

magatartásként például olyan nagy vállalatot mint az Auchan Magyarország Zrt.”)

46

5. ÖSSZEFOGLALÁS

Úgy gondolom, hogy hiába a jogszabályi háttér, gyakran a munkahely és a tulajdonosok

lehetséges előnyei kapnak hangsúlyt, s csak ritkábban a munkavállalóké. Ez a pragmatizmus a

javaslataiknál is érvényesül: ami jó lenne a dolgozónak, azzal többnyire sok az

adminisztráció, vagy épp akadálymentesítést igényel. Ez a fajta szemléletmód abból is

származhat, hogy a munkáltatók sokszor még a saját helyzetüket sem látják biztosnak.

A jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű munkavállalók

integrációjára, esélyegyenlőségére. A passzív munkaerő-piaci rendelkezésekről,- mint a

segélyezés,- át kell helyezni a hangsúlyt az aktív megoldásokra. Mindenki számára

hozzáférhetővé kell tenni a különböző szakképesítések megszerezésének lehetőségét, hogy

ezáltal a megváltozott munkaképességű személyek is, a társadalom produktív tagjává

válhassanak.

Több olyan támogató szervezetre lenne szükség, ahol egyéni segítők bevonásával a

fogyatékosok képességeit, érdeklődését figyelembe véve, személyre szabottan keresnek

számukra megfelelő állást. Az integrált foglalkoztatás kialakításához nagyon fontos a

munkáltatók, a törvényalkotók és a munkavállalókat képviselő alapítványok és intézmények

együttműködése, folyamatos kapcsolattartása.

Meggyőződésem, hogy a megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékos emberek

munkaerő-piaci integrációjához egy olyan mértékű társadalmi összefogás szükséges,

amelynek megvalósítása a munkaerő-piaci szereplők pozitív és építő jellegű hozzáállása

nélkül nem lehetséges.

Foglalkoztatási szempontból halmozottan hátrányos helyzetben vannak a megváltozott

munkaképességű személyek. A munkavállalási lehetőségét befolyásolja a fogyatékosság

mértéke, az életkorukból és iskolázottságukból adódó kockázatok és maga a munkatapasztalat

hiánya is. Olyan aktív, foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer kialakítására van szükség,

amely megszünteti a kockázati tényezőket, ezáltal nagyobb eséllyel indulhatnak a munkaerő-

piacon. És nem utolsó sorban, nagyon fontos a támogató, előítéletektől mentes társadalmi és

munkahelyi környezet, az akadálymentes környezet és az egyéni képességekhez igazodó

munkafeltételek kialakítása.

Mivel a megváltozott munkaképességű személyek csoportja igen különböző, ezért sikeres

foglalkoztatásuk elősegítéséhez egy a jelenleginél sokkal összetettebb rendszer kialakítása

47

szükséges. A különböző adottságokat, képességeket, egészségi állapotokat nézve, az alábbi

szempontok figyelembe vétele szükséges:

előkészítés: munkáltatókkal való kapcsolat felvétel, lehetőség feltérképezése, gondos

figyelemmel készített tervezés

toborzás: a cég által biztosított munkahelyi környezet, lehetőségek által a megfelelő

képességekkel rendelkező személyek kiválasztása

kiválasztás: a hagyományos kiválasztási eljárásoktól eltérő módszerek kidolgozása és

alkalmazása

beillesztési folyamat kiválasztása: a munkavállaló és a munkáltató részére, egymás

alapos bemutatása, felkészítése

támogatás nyújtása: elhelyezkedés után az időszakos ellenőrzés, tanácsadás nyújtása,

mindkét fél számára

A megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek egyenrangú társként történő

elfogadásának elősegítése érdekében fontos az érintettek párbeszéde, a vezetői elköteleződés

és szemléletformálás, a befogadó közeg empátiája és a megfelelő és folyamatos információ

áramlás. Kiemelkedő jelentőséggel bír az integrált foglalkoztatási rendszerműködésének

folyamatos figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, és azok alapján a szükséges

módosítások elvégzése, javaslatok tétele.

48

6. IRODALOMJEGYZÉK

Szakirodalom

- Dr. Csák Andrea-Dr. Hoffmann István-Dr.Jakab Nóra-Dr.Szász Erika-Dr. Tóth Zsófia

(2017): Kommentár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló

törvényhez (Wolter Kluwer Kiadó)

- Niederfiringer Veronika-Soltész Anikó (2013): Az esélyegyenlőségi terv hatásának

vizsgálata (Egyenlő Bánásmód Hatóság)

- Bánfalvy Csaba (2000): Fogyatékosság és szociális hátrány (Akadémia Kiadó)

- Dr. Münich Ákos (2007): Gyakorlati megfontolások és kutatási tapasztalatok a

megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához (Didakt Kiadó)

- Csányi Zsuzsanna-Jásper Éva (2007): Támogatott foglalkoztatás szolgáltatás

módszertani kézikönyv ( Salva Vita Alapítvány – Fekete Sas Kiadó)

- Gyetvai Gellért (2011): Árnyéksereg – Elvi és logikai dilemmák, anomáliák és

megoldások a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában (Szent Lázár

Alapítvány, Békés)

- Kézenfogva Alapítvány (2003): IME- Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek

életének kísérése

Internetes források:

- https://szgyf.gov.hu/phocadownload/foglalkozasi_rehabilitacios_informaciok/informa

ciok/Tajekoztato_a_megvaltozott_munkakepessegu_szemelyek_foglalkoztat%C3%A1

saval_kapcsolatos_2018_evi_jogszabalyi_valtozasokrol_2018.pdf (letöltés:

2018.10.07)

- http://wfdeaf.org/news/theme-for-international-day-of-sign-languages-and-

international-week-of-the-deaf-2018/ (letöltés: 2018.10.07)

- www.ohchr.org/EN/Issues/Disability/SRDisabilities/Pages/CatalinaDevandas.aspx

- https://szimbiozis.net/files/RFT-

Rehabilitacios%20Foglalkoztatasi%20Tanacs_teljes%20valtozat.pdf

(letöltés:2018.10.08)

- http://mek.oszk.hu/06400/06453/06453.pdf Őry Mária – Hátrányos helyzetű

csoportok helyzete a munkaerőpiacon (letöltés: 2018.10.09)

- Kamara Online: 2018.09.18. http://kamaraonline.hu/cikk/johet-az-europai-egyseges-

digitalis-ugyfelkapu (letöltés: 2018.10.09)

- Európai Bizottság Honlapja:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1137&langId=hu (letöltés: 2018.10.09)

- Jogszabályok internetes adatbázisa:

49

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv (letöltés: 2018.10.09)

- Kéznefogva Alapítvány honlapja:

http://www.dolgoz6ok.hu/tudastar/elemleiras/lantegi-modszer-munkakepesseg-

felmeres-es-munkakor49i-elemzes-es-illesztes (letöltés2018.10.14)

- Alternatív Munkaerőpiaci Szolgáltatások honlapja:

http://megvaltozott.hu/munkaltatoknak/ (letöltés: 2018.10.14)

- Egyesült Nemzetek angol nyelvű honlapja:

https://www.un.org/development/desa/disabilities/news/2018?cat=14 (2018.10.14)

- https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100004.TV (letöltés: 2018.10.20)

- Revita Alapítvány helyzetfeltáró Tanulmány:

https://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/equal_helyzetfeltaro_zaro.pdf

(letöltés: 2018.10.20)

- Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g

(letöltés:2018.10.20)

- Szegedi Tudományegyetem honlapja:

http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/Rekreacio_III/ii22_a_fogyatkossg_fog

alma.html(letöltés:2018.10.20)

- Központi Statiszikai Hivatal honlapja:

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag (letöltés: 2018.10.20)

- KSH-Mikrocenzus 2016:

http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_

korlatozott_nepesseg_jellemzoi)

- Magyarország Kormánya: Országos Fogyatékosságügyi Program:

http://www.parlament.hu/irom40/03586/03586.pdf (letöltés: 2018.10.21)

- Rehab Portál Honlapja: https://rehabportal.hu/munka/az-aktualis-

jogszabalyvaltozasokrol-bovebben (letöltés: 2018.10.21)

- https://rehabjob.blog.hu/2014/07/23/nem_is_olyan_bonyolult_akadalymentesiteni_egy

_weboldalt_mint_ sokan_gondolnak (letöltés: 2018.10.21)

- Pályázatkereső: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4528 (letöltés: 2018.10.21)

- Hozzáférés az Európai Uniós Joghoz: https://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Aem0047#PP2Contents

- ESZA Társadalmi Szolgáltató Non-Profit Kft. Honlapja:

http://eu.esza.hu/program/HU0105-02/tamog2003-06.asp

50

7. SUMMARY

I think vainly the legislative background, often the potential penefits of the employers are

emphasied and less the employees ones. This pragmatism also prevails to their suggestions:

what would be good for the employee, most of them requires a lot of administration or

accessibility. This kind of approach may also comes from the fact the often the employers do

not see their position as secure either.

Much greater attention need to be paid to the integration and equal opportunities of the

disadvantaged people than it does at present. There must be placed the main emphasis from

the passive labour-market commissions – like aid –, to the active ones. Everyone should have

the ability to have different qualifications so that people with reduced working capacity can

also become a productive member of the society.

There would be a need for more support organisitation where with the help of individul

assistants, they are looking for a job costumized for the disabeld people that best matches for

their interests. In order to develop integrated employment, it is very important the cooperation

and progressive contact between employers, lawmakers, foundations and institutions who

represent workers.

I am convinced that the integration of people with the disabilities into the labor market, such a

great social cohesion is needed that cannot be achieved without the positive and constructive

attitude of the labor market players.

People with reduced working capacity living with multiple disadvantages from the

employment point of view. Employment opportunities are influenced by the level of disability

the risk of their age and education and the lack of work experience themselves. There is a

need for an active employment policy system that eliminates the risk factors and in addition

people with disability has a greater chance of entering the labor market. Last, but not least, it

is very important to create a supportive, unprejudiced social and work environment, a barrier-

free environment and developing working conditions adapted to individual skills.

The group of people with diabilities is very different, therefore it is necessary to develop a

much more complex system to promote their successful employment. Considering the

different capability, ability and health conditions, the following considerations are necessary:

preparing: engaging with employers, map-ping opportunities, carefully planned design

51

recruitment: the selection of the right people with the job environment and

opportunities provided by the company

selection: development and application of methods other than traditional selection

procedures

selecting of the insertion process: for employer and employees, thorough presentation

and preparation of each other

granting aid: after the placement, providing periodic inspection, advice for both parties

In order to help to look at people with reduced working ability and people with disability as

an eual partner, it is important tke stakeholders dialogue, leadership engagement and attitude

formation, the empathy of the receiving society and the adequate and continuous flow of

information. It is of outmost importance to continuously monitor the integrated employment

system, to evaluate the results and to make the neccesary adjusments and suggestions.

52

8. MELLÉKLETEK

10.1. Munkavállalói interjú

A következőkben két különböző fogyatékkal élő munkavállaló tapasztalatait, gondolatait

írtam le, akik azt kérték, személyükkel kapcsolatban semmilyen információ ne legyen

rögzítve. Az ő válaszaikat kérdésenként, összehasonlítás gyanánt szemléltetem.

Mit érdemes tudni rólad? Mondanál pár szót magadról bemutatkozás gyanánt?

F: Születésem óta fogyatékossággal élek, mozgáskorlátozott és látássérült vagyok.

Gimnáziumi érettségivel, OKJ-s szoftverüzemeltetői végzettséggel, angol középfokú ECL

nyelvvizsgával rendelkezem. 1999-ben a miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen

elkezdtem a Japán nyelv és művelődéstörténet szakot, amit sajnos nem sikerült végigcsinálni

és később is úgy alakult az életem, hogy nem tudtam felsőfokú végzettséget szerezni. A

nyelvekhez való vonzódásom azonban azóta is folyamatos, nagyon szeretem a nyílt, őszinte

emberek társaságát és ezt a hozzáállást a külföldiek részéről sokkal inkább tapasztaltam. A

jövőben nyelvoktatásra és / vagy turizmusra épülő saját vállalkozást szeretnék. N: Születésem óta csökkentett munkaképességű vagyok, koromhoz képest az állapotom egyre

rosszabb. Jelenleg várólistán vagyok, csípőprotézisre várok. Ennek okán már egyre inkább

behatároltak a lehetőségeim munkavállalás terén, sem a hosszabb távon való állómunkát sem

az ülőmunkát nem bírom már annyira mint korábban.

Hogyan szemléled az életet, mi késztet arra nap mint nap, hogy boldogan tekints a

világra?

F: Életem során túl sok mindenen mentem keresztül ahhoz, hogy tudjam, az optimizmus sokkal

jobb választás, mint az önsajnálat, mivel csak pozitív hozzáállással lehet előre jutni. N: Természetesen mint minden embernek, nekem is vannak jó és rossz napjaim. Nem állandó,

hogy fülig érő szájjal pattanok ki az ágyból, de mindig hálás vagyok, hogy ismét megélek egy

újabb napot. Legyen az kellemes vagy kellemetlen. Amíg érzem, hogy a személyem fontos a

családomnak, szeretteimnek, barátaimnak, van kiért és miért élnem és küzdenem. Ez tesz

boldoggá.

Hogyan befolyásolja a mindennapjaidat a betegséged?

F: Mindenért sokkal jobban meg kell dolgoznom, mint egy egészséges embernek, viszont talán

épp ezért sokkal jobban értékelem az eredményeket és az élet adományait.

N: Nem kedvelem az őszi-téli hideg időket. Fájnak az ízületek, nehezemre esik a járás. Mégis

késztetem magam a mozgásra, kis lépcsőzésre és tornára. Szedek vitaminokat, porc és

csonterősítőket és eljárok kezelésekre melyek erősítenek. Ezek segítségével tudom

végigcsinálni a mindennapokat.

Mi és ki segít megbirkózni a napi gondokkal?

F: Igyekszem magam körülvenni segítőkész emberekkel, de mindig szem előtt tartom, hogy ez kölcsönös dolog és a lehetőségeimet kiaknázva valamilyen formában nekem is vissza kell

adnom a segítséget amit másoktól kapok.

53

N: Legfőbb támaszom a párom, aki teljesen mértékben egészséges, ő az akire mindenben

számíthatok. Család, barátok segítségével tudtam és tudom élni a mindennapokat. Makacs,

akaratos ember vagyok. Nem kedvelem ha fel kell adnom dolgokat. Küzdök míg élek.

Milyen lehetőségeid voltak a továbbtanulásra?

F: Érettségi után egyetemre mentem, de nem sikerült végigcsinálni, amit azóta is sajnálok. A diploma nem az egómnak hiányzik, hanem talán lehetőségek szempontjából, bár ez sem törvényszerű, főleg Magyarországon.

N: Én eleve késve kezdtem el az első osztályt, 8 évesen. Nekem 10 osztályt kellett kijárnom és

amikor betöltöttem a 18. életévemet, azt a támogatást amit az anyukám kapott utánam azt

elvették. Engem szándékom ellenére behívattak egy orvosszakértői vizsgálatra, hogy

megállapítsák a betegségem fennmaradását, hogy egyáltalán jogosult vagyok e bármilyen

ellátásra. Megállapítottak nálam egy 50%-os rokkantságot az az akkori időkben még egész jó

összeget jelentett. A tanulmányaimat viszont délutáni iskolában folytattam, mert a szak amire

jelentkeztem csak délutános oktatás keretein belül zajlott. Azokat az éveket viszont nem vették

figyelembe mert hogy nem nappali jogviszony és ahhoz, hogy meglegyen a szolgálati időm a

százalékoláshoz, ahhoz el kellett mennem dolgozni. Aztán később lehetőség adódott arra,

hogy a Miskolci Munkaügyi Központ által támogatott 6 hónapos tanfolyam elvégzése után, a

Megyei Kórházban helyezkedjek el 1,5 évre és kaphassak egy számítógép kezelői OKJ-s

bizonyítványt (ahogy utána olvastam ez 2003 júniusában megítélt „Mozgáskorlátozottak

integrált foglalkoztatása az egészségügyre váró innovációban" című és HU0105-02 számon

nyilvántartott Phare-program volt (http://eu.esza.hu/program/HU0105-02/tamog2003-06.asp)

Megtennéd, hogy beszélsz a tanulmányi éveid során téged ért pozitív és negatív

tapasztalataidról?

F: Az általános iskola első 7 évet speciális körülmények között végeztem sorstársaim között,

így akkor nem igazán voltak negatív tapasztalatok, a tanáraim 99%-a lelkiismeretes, született

pedagógus volt. A későbbi időszakban már vegyes érzésekkel tanultam, mind a tanárok, mind

pedig a diáktársak különbözőképpen viszonyultak hozzám. N: Nehéz iskolai éveim voltak, mind általánosban és középiskolában egyaránt. Volt, hogy

anyukám tolókocsival vitt reggel és délután haza. Ott az osztálytársaim segítettek és az

osztályfőnököm. A 8. évet félig magántanulóként sikerült befejezni, mert ágyhoz kötött voltam.

Ballagáson a padtársam karjába kapaszkodva búcsúztam el az iskolámtól. Miskolcon

kollégistaként kezdtem a 9. évfolyamot, mankóval jártam be a tanórákra, ami eleinte nagy

feltűnést okozott, de hetek múltán megszokott lett végül.

Amennyiben dolgozol, hol és milyen munkakörben?

F: Jelenleg a berlini központú Spark Networks Gmbh-nál vagyok online ügyfélszolgálati munkatárs, home office-ban dolgozom heti 40 órában.

N: Jelenleg 2018 szeptembere óta nem dolgozom. De viszont szinte mindig folyamatosan

dolgoztam, voltam árufeltöltő, egészségügyi adminisztrátort, dolgoztam étteremben, büfében

és call-centerben is. Folyamatosan munkát keresek. Nem vagyok regisztrált munkanélküli,

mert ha segélyt kapnék, akkor a támogatástól esnék el. A kettő együtt nem mehet, pedig még

abból is nehéz lenne a megélhetés. A támogatás legalább biztos, ahhoz nem jó hozzányúlni,

mert ha elveszítem, nem biztos, hogy visszakapom. A legutóbbi munkám, elég jól is fizetett, de

gyakorlatilag magamra voltam hagyva és sokkal több volt a feladat mint amit képes lettem

volna ellátni. A többi kolléganőm mindent megbeszélt egymással, én pedig nem tudtam

54

senkihez sem segítségért fordulni. Megígérték, hogy ez változni fog, de nem így történt ezért

eljöttem, mert nem éreztem jól magam.

Hogyan sikerült munkát találnod? Hogyan érzed magad a munkahelyeden?

F: Egy volt iskolatársam közreműködésével. Úgy érzem, egyelőre jó helyen vagyok, de

hosszabb távon nem szeretnék alkalmazott maradni, saját vállalkozás létrehozása a célom,

folyamatosan keresve a lehetőségeket. N: Leginkább az internet segítségével és ismerősök útján találtam eddig munkát. Voltam már

kapcsolatban munkaerő-közvetítőkkel is, de őket inkább hanyagolom, mert nincsenek jó

tapasztalataim. Pl: a fizetést szinte az utolsó pillanatban küldik át a határidő lejárta előtt,

nem nézik jó szemmel, ha épp a gyermekem vagy egyéb kezelés folytán táppénze kell mennem.

Általában segítőkészek, de a legtöbb esetben, amikkel én már találkoztam, hogy a közvetítők

és a munkáltatók között nincs megfelelő kommunikáció, nem adják át egymás számára azokat

az információkat ami a munkavállaló szempontjából is jelentős lenne. Volt, hogy

kiközvetítettek egy helyre, és ott gyakorlatilag én voltam az aki két szék között a földre esett. A

cég nem volt tisztában a képességeimmel, és engem sem informáltak kellőképpen arról, hogy

mire számítsak.

Voltak olyan munkahelyeim ahol egész jól éreztem magam A helyi kinder-tojás összeszerelő

üzemben is dolgoztam. Borzasztóan monoton munka, rengeteget kell dolgozni, ott gyakran

nem is veszik figyelembe az ott dolgozók képességeit, nagyon keveset fizetnek és az empátia

sem épp népszerű tulajdonság arrafelé. Azt gondolom, hogy csak a nagyon végső esetben

megy oda valaki dolgozni, ha már nincs más. Gondolkoztam külföldi munkavállalásban is, nehéz mert jó lenne itthon találni egy olyan

munkát ahol jól érzem magam. Nem jól tűröm a monotonitást, szeretek kommunikálni az

emberekkel, vágyom a társaságra.

Szerinted milyen lehetőségei vannak ma egy megváltozott

munkaképességű/fogyatékos személy munkavállalási esélyeit tekintve?

F: Magyarországon utoljára 2009-ben dolgoztam, azóta főleg az online munkaerőpiacon próbálkoztam. A magyar viszonyokról akkor nem volt jó véleményem, az azóta történt változásokkal nem vagyok képben.

N: Vannak lehetőségek, de a legtöbben még mindig csak olyan munkát tudnak elvállalni, ami

meghaladja egy fogyatékos ember képességeit, viszont a létfenntartáshoz szükséges. A

támogatásból nagyon nem lehet ma megélni Magyarországon.

Mennyire érzed a hatását a kormányi rendelkezéseknek arra vonatkozóan, hogy a

cégeknek több és változatosabb pozíciókat kell teremteniük fogyatékosok részére?

F: Erről sajnos nem tudok érdemben nyilatkozni, mivel külföldi a munkáltatóm. Úgy tudom, a cégnél jelenleg én vagyok az egyetlen megváltozott munkaképességű, viszont semmilyen

hátrányos megkülönböztetést nem tapasztalok, a pozitív diszkriminációt pedig nem várom el. A hozzáállásom és a teljesítményem alapján ítéljenek meg, ne pedig szánalomból adjanak munkát vagy azért, mert a kormány jobban támogatja a fogyatékosok foglalkoztatását.

N: A hatás érezhető, mert például az a támogatás, a rehabilitációs ellátás amit kapnak az elég

kevés, és ezért kell dolgoznia az embernek, és így gyakran be kell vállalni a 8 órát is, de arra

viszont a legtöbb helyen nincs lehetőség. És bár valahol csak 4-6 órás munkaviszonyban

vannak az emberek, még is legalább annyit várnak el tőlük, mintha 8 órában lennének. De

persze ez attól is függ kinek mennyi ledolgozott éve van és mekkora százalékos rokkantságot

55

állapítanak meg a részére, hiszen azáltal kapja a támogatást, és annak megfelelően vállalhat

munkát is.

Milyen nehézségekkel kell megküzdened nap mint nap, ami mondjuk az egészséges

társaidnak nem jelent gondot?

F: Szinte minden nagyobb kihívást jelent, legyen szó bevásárlásról vagy bármilyen más napi

teendőről. De nem adhatom fel és mint említettem, az önsajnálat korszakán már túl vagyok. N: Akár ha hivatalos ügyeket szükséges intéznem, nem jelent gondot és soha nem is éreztem

azt, hogy másképp néznének rám az emberek. Igaz nehezebben mozgok, a lépcsőzés nem az

erősségem, de a gyakorlatban szinte mindent meg tudok oldani.

Mi motivál arra, hogy dolgozz és hogy ezzel aktív társadalmi életet élj?

F: Szeretnék értéket teremteni és a jövőmet megalapozni minden szempontból, különös

tekintettel az anyagiakra. Egyet kell értenem azokkal a gazdasági szakemberekkel, akik azt állítják, hogy a magyar nyugdíjrendszer már nem sokáig működik, ezért is fektetek különösen nagy hangsúlyt az öngondoskodásra. Semmiképp nem szeretnék fogyatékossági támogatáson

tengődni. N: Természetesen a pénz, hiszen ahogy korábban is említettem a támogatás összege az a

40.000 forint amit én kapok, az szinte semmire sem elég. És a kislányomat fel kell nevelnem,

szeretném a lehető legtöbbet nyújtani neki. És szükségem van az emberekre, az emberi

közelségre és hogy érezzem azt hogy én is ugyanúgy számítok mint bárki más.

Mit tartasz jelenleg fontosnak az életedben?

F: Az embereket, akik körülvesznek, a munkámat, amely talán biztosítja a jövőmet, bár az

életben semmire nincs garancia, csupán három dolog biztos: az adó, a halál és a „Reszkessetek Betörök!” Karácsonykor. Természetesen a work-life balance nagyon fontos,

nem rendelek alá mindent a munkának, viszont nélküle nem tudom elképzelni az életemet.

N: Hogy biztosítani tudjam a gyermekemnek a jövőjét és hogy még nagyon sokáig aktívan

tudjak mellette lenni. Ehhez bizakodom a műtét sikerességében is, amitől mondjuk nagyon

félek. Bár a pontos dátumot nem tudom, ez akár 1-2 évet is igénybe vehet. De mivel az évek

múlásával egyre rosszabb az állapotom, így csak reménykedni tudok, hogy hamarább

megkapom majd az értesítést. Az anyagi lehetőségeim nem teszik lehetővé, hogy idő előtt

sorra kerüljek, és egyébként is bár a műtét támogatott, sajnos a jó magyar szokás szerint, ezt

valamilyen formában honorálnom kell majd, amit per pillanat nem tudnék megoldani.

Mit üzennél a világnak?

F: Az értékteremtés a kulcs az élet minden területén, legyen szó munkáról vagy bármilyen emberi kapcsolatról, mindenkiben szeretnék pozitív nyomot hagyni.

N: Ha valaki beteg lesz vagy már így született, próbálja meg, hogy kevésbé jár az esze azon,

hogy miért pont én jártam így? Elsősorban fogadja el a helyzetet, aztán keressen apró

örömöket az életben. Részemről mindig is nagy zene kedvelő voltam kicsi koromtól kezdve. A

zene a tánc hozzátartozik az életemhez, nekem ez segít. Valamint a családom is hatalmas erőt

ad, hogy folytassam.

Mesélj kérlek a közösségi elfogadásról, a jelenlegi lehetőségeidről a munkavállalás és

a mindennapi élettevékenységek terén.

56

F: Jelenleg elégedett vagyok az életemmel, bár nem minden tökéletes. Már nem akarok többé

mindenkinek mindenáron megfelelni, ha valahol nem érzem jól magam, onnan egyszerűen

elsétálok, mert a belső békém a legfontosabb. Voltam már nagyon lent, ezért tudom értékelni

azt, ami most van és azon dolgozom, hogy előre jussak. Talán, ha minden a terveim szerint

alakul, a jövőben én is teremthetek értékes munkahelyeket.

N: Ha kint járok az utcán, a városban az emberek között, a nagy többség felfigyel arra, hogy

bicegek. Nyáron ez valamivel rosszabb, mert a hőség arra késztet, hogy én is rövidben legyek.

Akkor előtűnnek a hegek, forradások a lábamon. Mivel a korábbi műtét sorozatnak nyoma

maradt. Van aki rákérdez mi történt, van aki csak fintorok, ez változó. Munka szempontjából

még mindig problémát okoz, ha táppénzre kell menni, mert nem szeretik a munkaadók ha

valaki 2-3 hétre is kiesik a munkából. Ez a kezelések miatt adódik, fizikoterápia, masszázs,

gyógytorna stb. Általában évi 1-2 alkalommal fordul elő. Kontroll vizsgálat is gyakrabban

van, mert betegség függő kit mennyire kell elemezni. Az is hátrány, hogy a betegségem és a

család miatt nem tudok műszakot vállalni, mert nem bírnám, így már sokkal kevesebb a

lehetőség munka terén. Azért igyekszem így is találni olyan munkát amit tudok csinálni.

Szeretek dolgozni, inkább mint otthon ülni.

10.2. Alapítványi, munkaerő-közvetítő interjú

A megváltozott munkaképességűek munkavállalási lehetőségeiről, Nagyné Csurilla

Zsuzsával, a Szimbiózis Alapítvány foglalkoztatási vezetőjével beszélgettem, akik mint

speciális munkaerő-közvetítők is vannak jelen a piacon.

Jelenleg milyen eszközökkel segítik a fogyatékos munkavállalók beintegrálódását a

munkaerő-piacra?

A speciális munkaerő-közvetítés keretén belül, egy munkahelyfeltárással foglalkozó szakember

segít megtalálni a megfelelő munkahelyeket, felméri a munkaköröket. Leginkább a jelenleg

alkalmazott munkaerőpiaci program segítségével biztosítjuk a beintegrálódást a nyílt

munkaerő-piacra.

2008-ban létrehoztuk az „Év Esélyteremtő Munkahelye” díjat, amelyet minden évben,

december 3-án, vagy akörül adjuk át, amikor a fogyatékossággal élők világnapja van. A díjat

azon vállalkozások érdemlik ki, melyek tevékenysége példamutató annak megteremtésében,

hogy a munkavállalók a társadalmi, etnikai és szociális helyzetüktől függetlenül, emberi

méltóságukat megőrizve juthassanak hozzá a képességeiknek megfelelő munkavégzési

lehetőségekhez, és a teljesítményükért járó méltányos munkabérhez.

Miképp támogatják és készítik fel a foglalkoztatókat egy megváltozott

munkaképességű személy foglalkoztatására?

Érzékenységi tréningeket tartunk, ahol kéri az adott cég vezetősége vagy HR-es csoportja. A

3-4 órás tréning keretén belül felkészítjük a munkáltatót a megváltozott munkaképességű

személyek fogadására. Bemutatjuk például, hogy miként szükséges bánni egy kerekes székes

vagy épp látássérült személlyel. Információt nyújtanak az igénybe vehető támogatásokról

(mint pl. a rehabilitációs kártya) Továbbá ahol lehetőség van rá, munkaórát is biztosítunk a

megváltozott munkaképességű személyek részére.

Ön szerint mi az oka annak, hogy a sem a munkáltatók sem a munkavállalók

nincsenek teljesen tisztába az őket megillető lehetőségekről támogatásokról?

57

Ezzel kapcsolatban gyakran előfordul, hogy egy munkáltató inkább kifizeti a rehabilitációs

hozzájárulási adót, mert nem akar „problémás eseteket”, úgy van vele, hogy egy gonddal

kevesebb, holott nem is tud semmit a fogyatékkal élő személyekről.

Munkavállalói oldalról azt tapasztalom, hogy akik hozzánk fordulnak, ők nagyon is tisztában

vannak a lehetőségeikkel.

Milyen tapasztalataik vannak arra vonatkozóan, hogy a munkaerő-piac szereplői nem

informáltak kellőképpen a jogszabályi rendelkezések, kormányzati támogatások

tekintetében?

Például nem olyan rég, egy Budapesti cég jelezte, hogy a Miskolci telephelyén megváltozott

munkaképességű személyeket szeretnének alkalmazni. Ahol viszont abszolút tudatlanul álltak

az egész témához, még azt sem tudták, hogy mi az hogy megváltozott munkaképességű. Ez a

fajta tudatlanság teljesen ledöbbentett. Sokan csak a támogatások miatt akarnak fogyatékos

személyeket alkalmazni, közben nem igazán érdekeltek a témában, teljesen felkészületlenek.

Persze időközben megtapasztalják, hogy egy fogyatékos személy is ugyanolyan ember, sőt

attól, hogy attól, hogy a fogyatékosságnak nincsenek látható jelei, például egy daganati

problémával küzdő ember is megváltozott munkaképességű ember lehet. A legtöbb

munkáltatónak csak az jut eszébe, hogy látássérült, hallássérült és arról már úgy gondolja,

hogy képtelen bármilyen munkavégzésre.

Véleménye szerint mi szükséges ahhoz, hogy egy munkáltató eredményeket érjen el a

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának tekintetében?

A pozitív, nyitott hozzáállás legfőképp. A kezdetekben sokat jelent, ha van egy kis mentoruk a

cégnél, amikor új, megváltozott munkaképességű személyt vesznek fel.

Mit mutatnak a tapasztalatok, mennyire hatékonyak a jelenlegi foglalkoztatást

elősegítő eszközök (rehabilitációs kártya, járuléktámogatások)?

Mindenképp hatékonyak.

Milyen egyéb eszközökkel/programokkal erősíthető a munkáltatók befogadói

magatartása?

Érzékenyítő tréning.

Tapasztalataik alapján milyen foglalkoztatói attitűdök jellemzik a mai munkaerő-piac

keresleti oldalát?

Amit nem ismernek attól tartanak. Úgy gondolom, hogy akinek a családjában vagy ismerősei

között van megváltozott munkaképességű személy, az másképp áll ehhez a témához. Vagy ha

van egy pozitív példa. Amikor az alapítvány felveszi egy céggel a kapcsolatot, akkor mindig

hozunk fel példaértékű magatartásként például olyan nagy vállalatot mint az Auchan

Magyarország Zrt.

Milyen visszajelzéseik vannak a foglalkoztatók részéről egy fogyatékos személy

alkalmazását illetően? Akiket elhelyeztünk, velük kap kapcsolatban általában pozitív. Az tudni kell, hogy

58

részmunkaidős foglalkoztatás a jellemző, 4-6 órás munkakörökben. A támogatás nem csak

ilyen feltételekre szól, az órák száma a kapott ellátásának a mértékétől is függ, és, hogy azt

megtartsa, csak részmunkaidő keretein belül tud dolgozni.

Mennyire tartja fontosnak a társadalom szélesebb körű informálását?

Abszolút szükségesnek tartom. Szervezünk szemléletformáló tréningeket, amelynek

segítségével az érdeklődök megtapasztalhatják, hogy milyen például bekötött szemmel

megenni egy szelet tortát. Alkalmanként az is előfordul, hogy iskolákban, mondjuk egy

osztályfőnöki óra keretén belül tartunk érzékenységi programokat.

Mi segíthetné a jogszabályok és a valóság összehangolását? Szerintem az aki a jogszabályokat alkotja, az nincs tisztában azzal, hogyan fog működni

bármi a valóságban.

Ön mit javasolna jelenleg azoknak a vállalatoknak akik még csak most szeretnének

megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatni? Keressenek meg hasonló szervezetet mint a Szimbiózis Alapítvány, aki személyre szabottan tud

foglalkozni a témával. Gyakran a cégek bár szeretnének alkalmazni megváltozott képességű

személyt, de még csak megfelelő munkakört sem tudnak ajánlani. Nincsenek felkészülve erre.

Hallott-e olyan nemzetközi jó példáról, aminek bevezetése Magyarországon is

eredményes lehetne?

Az alapítvány elnöke, Jakubinyi László, nagyon fontosnak tartja, hogy ne ragadjunk

meg egy bizonyos szinten. Folyamatosan külföldre jár, legutóbb Moldovában tartott

fogyatékosság ügyi előadást. Munkássága nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten

is elismert. A Miskolcon 2015-2018 között működtetett Batyu-téka nevű éttermünk, egy

Írországban eltöltött 2 hetes tréning eredményekén született, ahol egy kávézó

működését figyelhettük meg, fogyatékos munkavállalók munkáján keresztül. 1999-es

évi megalakulásunk óta, folyamatosan olyan pályázatokat próbálunk elnyeri, ami

úgymond innovatív fejlesztéssel is bír. Jelenleg üzemeltetünk többek között egy erdei iskolát autista gyermekek részére és

tervben van egy panzió építése is. A napokban írtunk egy pályázatot, hogy a nálunk

táborozó gyermek szülei részére, egy önérdek-érvényesítő csoportot hozhassunk létre,

hogy eredményesen tudják képviselni a gyerekeiknek az érdekeit, ha mondjuk azt

gondolják, hogy az adott iskolában nem megfelelő bánásmóddal kezelik a

gyermeküket. A fejlesztések által arra összpontosítunk, hogy ne csak a sérült emberek

de a családjuk részére is segítséget nyújthassunk. Az elnök úr nagyon széles látókörű, és innovatív gondolatai a projektek megírásánál is

mindig megmutatkozik, hogy egyedülálló és a célcsoport számára a lehető legjobb

támogatást nyerhessük el.

Kérem, beszéljen arról, hogy miként lehetne csökkenteni a munkáltatók és

munkavállalók között meglévő, szegregált munkaerő-piaci szakadékot?

A megfelelő információ nyújtás az egyik legfontosabb. Időközönként szervezünk speciális állásbörzéket, a Miskolci fogyatékosság ügyi szakmai

59

műhely közreműködésével pedig havonta egyszer gyűlést tartunk, a vakok és gyengén látók

székhelyén. Az állásbörzéken különböző szervezeteknek, meghívott munkáltatónak van

lehetőségük bemutatkozni. Ezáltal lehetőségünk van kicsit közelebb hozni egymáshoz a

munkáltatókat és a megváltozott munkaképességű személyek csoportját. Egyre inkább azt érzékelem, hogy a vállalatok érdekeltsége az iránt, hogy fogyatékos személyt

alkalmazzanak, mára már abszolút pozitív irányba halad. Előfordul, hogy maguk a

munkáltatók veszik fel velünk a kapcsolatot. Az egyetlen hátrány amit most ki tudnék emelni, az pedig az, hogy sajnos a projektek mindig

egy meghatározott időre szólnak, minden bizonytalan. Nem mondhatjuk az ügyfelek számára,

hogy most már ne jöjjenek hozzánk, mert nem tudunk velük foglalkozni. Viszont bízom abban,

hogy az eredményes statisztikák és mutatók által, amit a minisztérium felé folyamatosan

továbbítunk, a finanszírozások terén is pozitív változások várhatóak.

És ami jelenleg személy szerint még érzékenyen érint, az az, hogy bár Miskolcon nagyon sok

szolgáltatást tudunk nyújtani a megváltozott munkaképességű személyek részére, vidéken

szinte semmi nincs. Pedig a kisebb falvakban még több fogyatékkal élő gyermek és álláskereső

van, de a szolgáltatásainkat egyelőre szinte csak Miskolcon tudjuk biztosítani.

10.3. Lantegi-Batuak munkavállalói adatlap

MUNKAVÁLLALÓI ADATLAP

Név:

Irányítószám:

Település:

Cím:

E-mail:

Telefon (mobil):

Telefon (otthon):

Születési hely:

Születési dátum:

Társadalombiztosítási száma: Személyi igazolvány száma:

Anyja neve: Apja neve:

Neme: férfi nő

Családi állapot:

Házastárs/élettárs neve:

Gyermekek száma:

60

Jogi helyzet: korlátozó gondnokság alatt álló személy kizáró gondnokság alatt álló személy

Kapcsolattartó személy neve:

Kapcsolat típusa: Gyám Segítő Családtag Egyéb, éspedig:

Kapcsolattartó elérhetőségei:

Betegségre, fogyatékosságra, megváltozott munkaképességre vonatkozó adatok, diagnózis:

Aktuálisan orvosi kezelés alatt áll-e? igen nem

Orvos neve:

Alkalmazott gyógyszerek, terápiák: Orvos elérhetőségei:

Lantegi mérés dátuma:

Javasolt kontrollmérés dátuma:

MUNKAVÁLLALÓI ADATLAP FOLYTATÁS

Képzettségek/iskolai végzettségek:

Munkahelyek, munkatapasztalatok:

Munkabére van nincs

Anyagi támogatások/segélyek típusa:

Munkahely neve:

Munkahely címe, elérhetőségei:

Megjegyzések:

Hely, dátum:.………………………………………... ……………………………………………. …………………………………………… munkavállaló (gondnok) aláírása egyéb jelen lévő személy aláírása

61

……………………… értékelő aláírása P.H.

NYITOTT KÉRDŐÍV

A G. ÉRZELMI ÖNKONTROLL, A H. REAKCIÓKÉSZSÉG ÉS AZ I. SEGÍTSÉGKÉRÉS MUNKAVÁLLALÓI PROFILHOZ TARTOZÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

KÉRDŐÍV AZ ÉRTÉKELÉSHEZ

• • •

Hogyan viszonyul a munkavállaló saját betegségéhez, állapotához, fogyatékosságához (az elfogadás szintje)? Ismeri-e állapotát, az azzal járó nehézségeket? Pszichiátria diagnózis estén ismeri-e az állapotromlásra figyelmeztető korai jeleket? Mit tud tenni, ha észleli a korai tüneteket?

• •

Igényel-e rendszeres személyi segítséget a munkavállaló a mindennapok során (pl. öltözködés, higiénia, stb.)? Ha igen, miben? Használ-e segédeszközt a munkavállaló a mindennapok során? Ha igen, mik ezek? (pl. kerekesszék, bot, kutya, stb.)

• •

Hogyan létesít kapcsolatokat? Kezdeményez-e beszélgetést? Kivel? Segítőivel? Munkatársaival? Lakótársaival? Hozzátartozóival?

Hogyan reagál akkor, amikor valami nem jól sikerül? Hogyan viselkedik?

Hogyan reagál a kiigazításokra és/vagy kritikákra?

(A VÁLASZOKAT SZÖVEGES FORMÁBAN KELL LEÍRNI)

NYITOTT KÉRDŐÍV

62

KÉRDŐÍV AZ ÉRTÉKELÉSHEZ – FOLYTATÁS.

Képes mások válaszát kivárni?

A legjobb formát választja egy csoportba való beilleszkedés vagy egy meghatározott tevékenységben való részvétel esetében?

Milyen a kezdeményezőkészsége? Néhány eset/alkalom leírása.

Kér segítséget, mikor szüksége van rá? Helyzetek leírása.

Milyen formában fejezi ki az élményeit, érzéseit, érzelmeit? (szomorúság, düh, öröm…)

Vannak viselkedésbeli problémái? Igenlő válasz esetén leírni, melyek ezek, konkrét példán keresztül:

Mi az, aminek előre örül, amikor arra gondol, hogy dolgozni fog?

(A VÁLASZOKAT SZÖVEGES FORMÁBAN KELL LEÍRNI)

NYITOTT KÉRDŐÍV

KÉRDŐÍV AZ ÉRTÉKELÉSHEZ – FOLYTATÁS.

Hogyan fog a mindennapi élete megváltozni, amikor dolgozni kezd?

Ki az, aki szeretné, hogy munkát vállaljon?

Képzelje el magát, miközben egy olyan munkát végez, amihez esetleg majd hozzájut. Milyen gondolatok jutnak eszébe, és milyen érzései vannak?

Mit jelent számára az, ha munkához jut?

Egyéb, érdeklődésre számot tartó megfigyelések:

(A VÁLASZOKAT SZÖVEGES FORMÁBAN KELL LEÍRNI)