AZ ERDÉLYIREFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET

KOLOZSVÁRON1929. NOVEMBER 23—25 NAPJAIN

TARTOTT

RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK

JEGYZŐKÖNYVE

Az Erdélyi Református Egyházkerület1542—30. III. számúhivatalos kiadványa.

BT

CLUJ-KOLOZSVÁRMINERVA IRODALMI ÉS NYOMDAI MŰINTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1930.

103\)2Z

Első ülés 1929. november hó 23-án délelőtt 10. órakorElnök : Ugrón István" Jegyző: Vásárhelyi János »

ugykázkerületi főgondnok. egyházkerületi főjeg-yző.

1. Délelőtt 10 órakor a református theologiai fakultás dísz-termében felzendült a „Jövel Szentlélek Úristen" megragadó dal-lama. Végső hangjainál megjelent a szószéken főtiszteletíí Püspökaa és mélyen megindult lélekkel, áhítatos csendben emelte az ösz-szes közgyűlési tagok lelkét Istenhez.

Az ima elhangzása után Ugrón István főgondnok, elnök aa amegjelent tagok szíves üdvözlése után Vásárhelyi János egyház-kerületi főjegyzőt, Hegyi Péter aljegyző aa helyett, — míg helyebetöltetik,.— Máthé Sándor kolozsi esperes aát a jegyzőkönyv ve-zetésére, dr. Szele Béla egyházkerületi világi főjegyző aát a fel-szólalásokra jelentkezők neveinek feljegyzésére felkérvén, az er-délyi református egyházkerület 1929 november 23-ára összehívottközgyűlését a következő nagyjelentőségű beszéddel nyitja meg:

Üdvözlöm, szivem egész melegével üdvözlöm az erdélyi ref.Egyházkerület tagjait, kik ma ide összegyűltek az ország mindenrészéből, az idei rendes közgyűlésünk megtartására.

Üdvözlöm továbbá a királyhágótnelléki egyházkerület nagy-érdemű püspökét s a vele megjelent küldöttség tagjait, kiket akirályhágómelletti egyházkerület ide küldött, hogy résztvegyenekezen a Bethlen Gábor dicső emlékét ünneplő közgyűlésünkön.

Kérem fogadják szívből jövő, meleg testvéri üdvözletünket!Az Isten áldása legyen ezen ünneplésünkön s az Isten áldása

legyen tanácskozásainkon!Az idei közgyűlésnek különös fontosságot kölcsönöz azon kö-

rülmény, hogy ezt az évet az evangélium szerint reformált Anya-

szentegyházunkra nézve fontos és messzekiható események s emlék-ünnepek örök időkre emlékezetessé teszik.

A mint tudni méltóztatnak, ez év június havában ült össze elő-ször a romániai magyar ref. egyháznak törvényhozó zsinata és en-nek rendkívüli nagy, történelmi fontosságát mindnyájan ösmerjükés érezzük. Ez a zsinat van hivatva egyházunkat új, törvényes ala-pokra állítani; egy új, a megváltozott viszonyoknak megfelelő al-kotmányt készíteni; sok évszázados autonómiánkat megvédeni; egyegészen új, a körülményeknek megfelelő, mindent magába foglalótörvénykönyvet szerkeszteni.

A júniusi első ülésszak csak a megalakulással és a nagy célokkitűzésével foglalkozott. A különböző bizottságok, az egyes tör-vényjavaslatok elkészítésére meg lettek yálasztva s ezek munkája selőterjesztése felett a jövő évi ülésszakban a zsinat véglegesen fogdönteni. így igazában a nagy, alkotó munka még hátra van, de azakadályok, melyek a nagy munkát hátráltathatták volna, el vannakhárítva s így remélhetjük, hogy Isten szent segedelmével a zsinatmagas feladatát egyházunk javára meg is. fogja oldani tudni.

Egy másik, nagy jelentőségteljes eseménye ezen évnek a szep-tember havában Nagykárolyban lefolyt, a nagy bibliafordító Ká-ról) Gáspár emlékéaek szentelt ünnepély volt, mely alkalommal kilett mondva a „Károli Gáspár Irodalom Társaság'' megalapításais, mely hivatva lesz a lecsatolt területeken az evangéliumi refor-mátus tudományos egyházi és valláserkölcsi irodaimat mívelni ésterjeszteni. A társaság megszervezésével, alapszabályai elkészíté-sével a református Írógárdának legderekabbjai lettek megbízva sígy remélhető, hogy Isten segedelmével az újonnan megalakult Iro-dalmi Társaság még nagyjelentőségű, szerepet fog játszani s hozzáfog a maga részéről járulni a hitvallásosság ébrentartásához s fej-lesztéséhez.

Ügy a zsinat, mint a Károli-ünnepély a romániai két reformá-tus egyházkerület lelki találkozója volt s őszinte örömmel láttak,hogy kezet fogva s vállvetve, szívben és lélekben összeforrva meglett találva azon rendíthetetlen alap, melyen együtt fogunk dol-gozhatni egyházunk érdekében, annak felvirágoztatására s fej-lesztésére, úgyszintén isteni és emberi jogaink 'megvédésére.

A harmadik, egyházkerületünkre nézve rendkívül fontos ese-mény ez évben, hogy pár nap előtt volt a 300-ik évfordulója dicsőnagy református fejedelmünk, iktári Bethlen Gábor halála nap-jának.

Igazgatótanácsunk kellő méltatásában azon soha el nem évülő,

messze kiható, nagy érdemeknek, melyeket a nagy fejedelem egy-házunkkal szemben magának szerzett, elhatározta, hogy az idei köz-gyűlés fel fogja az alkalmat használni, hogy örökkétartö, soha elnem múló háláját, legmélyebb tiszteletét és hódolatteljes szeretetét;mellyel dicső emlékét az idők végtelenségéig őrizni fogja, kifeje-zésre juttassa.

Azt hiszem, hogy nem szükséges, hogy Bethlen Gábornak élet-rajzát adjam. Mindnyájan ösmerjük életét, szereplését, ösmerjükcselekedeteit, uralkodását, ösmerjük kiváló nagy jellemét, fényestehetségeit, bölcsességét, politikai éleslátását, ösmerjük buzgó hit-vallásosságát, fennkölt nagy szellemét. Tudjuk mindnyájan, ki ésmi volt ö nekünk és Anyaszentegyházunknak, ö az erdélyi refor-mátus egyháznak nagy, talán legnagyobb fia volt; ő nagy törté-nelmi alak volt nem csak Erdélyben és Magyarországon, de azegész protestáns világban; ő egy fontos európai tényezővé lett,mellyel az összes európai udvarok s hatalmasságok számoltak.

ő első sorban a protestantizmus hithíí és áldozatkész,, vitézelőhareosa volt. ő nagy volt mint uralkodó, mint államfő, de épenoly nagy volt mint ember is, ő babérjait nem csak a harcmezön,csatákban, karddal és buzogánnyal kezében szerezte, ő ép oly nagyvolt az egyház pártolásában, az oskolák alapításában^ a tudományés művészetek ápolásában s a magyar kultúra terjesztésében. ,

Az ő nagyságát a XVTT. század összes protestáns udvaraielösmerték s kellőleg méltányolták; ő volt az első uralkodó, ki amagyarságot be üidta kapcsolni a XVII. század nagy, világraszólóeseményeibe.

Az ő neve tisztelve volt egész Európában s szavának jól meg-érdemelt tekintélye volt az összes protestáns országokban. Az őszereplése s uralkodása Erdély számára történeti irányt adott, po-litikájával egész Európa számolt.

Az ő nagy szellemének Erdély határai igen szűkek voltak;tervei, uralkodásának kihatásai messze túl mentek e kis ország te-rületén; de azért ő mégis szívvel, lélekkel mindig első sorban er-délyi, az erdélyi protestáns fejedelem^ volt; ez volt ő uralkodásánakkezdetén s ez maradt hatalmának tetőpontján is.

Egyik-modern biográfusa azt írta róla: „Bethlen Gábor nemvolt az erdélyi lélek megteremtője, de az erdélyi lélek az az ö Erdé-lyében született meg." Én magam részéről meg mondanám: ,,hogyaz csajcis az 5 Erdélyében születhetett meg s fejlődhetett ki." tgyneki köszönhetjük azt az „erdélyi lelket", mely legnagyobb kin-csünk, melyhez szívünk egész melegével s lelkünk egész erejével

ragaszkodunk. Ez az „erdélyi lélek" volt gyönyörűségünk, büszke-ségünk boldog napjainkban s most vigaszunk keserűségünkben snyomorúságunkban. . • •

Erdélynek boldog aranykora Bethlen Gábor idejében kezdő-dött s tartott az egész XVII. századon át protestáns fejedelmeinkuralkodása alatt. Már a nagy Bocskai István idejében kezdett aprotestánsok sorsa jobbra fordulni s neki köszönhető, hogy egyvallásunkra nézve sokkal kedvezőbb légkör alakulhatott ki. Ezt amegkezdett munkát azonban Bethlen Gábor fejezte be; ő alapítottameg véglegesen Erdély protestáns jellegét, s az ő érdeme, hogy aXVII. század elejétől kezdve a protestantizmus mindig és állandó-lag oly hatalmi tényezővé lett Erdélyben, mellyel minden alakulat-nak számolnia kellett s számolnia kell.

Bethlen Gábor szívvel és lélekkel protestáns volt, határozottakarata és kivánata volt a protestantizmus döntő befolyását orszá-gában szilárd, rendithetetlen alapokra fektetni; de azért.ö még semvolt türelmetlen, elfogult s szűkkeblű a más vallásuakkal szemben.

Fejedelmi esküjében megígérte, hogy a felekezeti szabadsá-got tisztelni fogja s ezen igéretét smindig, minden körülmény köztmeg is tartotta, ő a más valláshoz tartozókat nem hogy nem ül-dözte, sőt inkább az arra méltókat elösmerésben s jutalomban isrészesítette, kiváltságokat s szabadalmakat is adományozott nekik.Más felekezetek papjainak is mentesítette jószágaikat a közteher-viseléstől s az érdemesebbeket nemességgel s jószágadományozás-sal is kitüntette; igaz, hogy ezzel szemben az összes reformátuspapokat megnemesítette.

ö az elsőséget mindenben a református egyház számára bizto-sítani akarta és a fejedelem jogait az idegen egyházakra is kiter-jesztette s azokat gyakorolni kívánta; jogot formált a catholicusviearius kinevezéséhez s a megválasztott szász papokat is ő erősí-tette meg. Pozsonyban a Szent Márton-templomban felváltva tarta-tott református, lutheránus és catholicus istentiszteletet.

A jezsuitákat visszahívta Kolozsvárra s a monostori templo-mot és zárdát nekik adományozta, sőt a nagyhírű Káldy Györgvjezsuita pap bibliafordítását is pártolta s anyagilag elősegítette, ővolt az első, ki a bibliafordítást román nyelvre elrendelte, mi azon-ban csak Kákóczi György fejedelemsége alatt lett befejezve. Akezdeményezés érdeme mindenesetre Bethlen Gábort illeti meg.

Mindez mutatja, hogy ő nem csak bithű protestáns, de elsősorban buzgó keresztyén volt s mások vallásos meggyőződését tisz-telte s mindenkinek valláserkölcsi fejlődését előmozdítani kívánta.

Épen azért nem is meglepő véletlen, hogy midőn az idén halá-lának háromszázadik évfordulóját mindenütt ünneplik, hol ma-gyar szó hangzik, hol magyar szív dobog, ezen ünneplésekben nem-csak a reformátusok veszik ki részüket. Ha végig nézzük az ünnepiszónokok hosszú névsorát a Királyhágón innen és túl, Kolozsvártés Budapesten s a többi magyar kultúrcentrumokban, meglepetveállapíthatjuk ttneg, hogy ép akkora, vagy talán még nagyobb a másvallása — különösen catholicus szónokok száma, mint a reformá-tusoké. Mi ezt büszkeséggel s hálás elösmeróssel konstatáljuk. Ezmégis utolsó leheletéig megmaradt az, ami egész életében volt: ne-mes lelkű, tiszta erkölcsű fejedelem, egyházának hitbuzgó, áldozat-kész szolgája, a magyar protestantizmus rendíthetetlen védbástyája.

És mi, a késő utókor gyermekei, adjunk hálát Istennek, ki ötegyházunk dicsőségére s boldogítására nekünk adta; kövessük,,gyenge erőinkhez képest, az ö magasztos példáját s bízzunk Isten-ben, amint azt a nagy fejedelem élte utolsó percéig tette s mond-juk vele: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk 1 Senki nincsen, bi-zonyára nincsen."

Ércből öntött díszes művészi szobra a magyar fővárosban hir-deti az utókornak az ő nagyságát; de ö saját magának annál mégsokkal díszesebb emléket emelt nagyszerű alkotásaiban, alapítvá-nyaiban, tetteiben s egész uralkodásában.

Dicső nagy fejedelmünk, mi egy késő kornak mostoha sorsrajutott gyermekei, hálás szívvel mondunk neked köszönetet mind-azért, amit egyházunkért és a magyarságért tettél; áldjuk emléke-zetedet, mely áldott lesz örökké, míg a Kárpátok hófedett bérceiég felé nyúlnak s míg a Maros habjai mossák szülőfölded partjait.

És most, miután Bethlen Gábor halhatatlan és soha el nemmúló érdemeivel szemben az erdélyi ref. egyházkerület lerótta ahódolat, kegyelet, szeretet és hála adóját, melyre nézve különbenmég egy előterjesztést fogunk tenni, most az egyházkerület ez ideirendes közgyűlését megnyitottnak nyilvánítom.

A közgyűlés a megnyitást lelkes helyesléssel ésaz elnök éltetésével veszi tudomásul.

2. Elnök aa bejelenti, hogy a közgyűlés a fennálló közhatóság!rendelkezések szerint a rendőrkvesturának bejelentetett, és az37,755 számú iratával tudomásul is vette.

A rendőrhatóság részéről a közgyűlésen senki sem jelent meg.Szolgál tudomásul.

3. Elnöklő főgondnok aa bejelenti, hogy az elnökséghez a köz-gyűlésről való elmaradásukat részint betegségükkel, részint másfontos akadályozó körülményeikkel kimentették: Dr. Viski Lászlóegyházkerület! főgondnok, dr. Muzsnai László, űr. Barabás Andor,dr. Bernády György, báró Wesselényi István, dr. Mucsi József,Jenéi Elek, Botz Soma, Sebesy János, dr. Kaizler György,. OrbánBalázs, Cseh Zoltán, Sófalvi Károly, dr. Bölöni Zoltán és TookosGéza egyházkerületi képviselők. • - ' .

Közgyűlésünk nevezett aainak igazolt távolmara-dását tudomásul veszi. r

4. Elnök aa felhívásra lelkészi főjegyző olvassa a közgyűlésitagoknak az Igazgatótanács által összeállított névsorát a tagokszámbavétele és a közgyűlés határozatképességének megállapítása"végett.

Az erdélyi református egyházkerület közgyűlésének tágjainak névsora:h Fgyházkerületi főtísztvíselők:

Ugroii István egyházkerületi főgondnok,-Gróf Teleki Arctur egyházkerületi főgondnok,

• Dr. Makkai Sándor püspök, egyházkerületi főgondnok,* Dr. Viski László egyházkerületi főgondnok,

Gróf Bánffy Miklós egyházkerületi főgondnok.* Gróf Bethlen György egyhájskerületi főgondnok, •

Vásárhelyi János lelkészi főjegyző, . . . , . !Kádár Géza közügyigazgató.

..-••... Dr. -Szele Béla ehker. világi főjegyző, • •Dr. Balogh Elek ehker. világi aljegyző,

Egyházkerületi tánácsbirák:

. . . . • < Szabó András tb. igazg.-tanár, . . . - _ .Dr. Tusa Gábor ügyvéd,

'•- '""-. ' -' * Dr. GSflőzy Lajos theol. tanár,. . , T_ . , - Hegyi András lelkész. .- . . .--

• * Vajda Ferenc lelkész, tb. esperes,Mester Mihály előadó-tanácsos, •'•"• " •' 'Dr. Martonossy György ügyv.,

- ' •-"•- :.-•" .'Kendfeffy Lanos.T Dr. Kristóf Györsy egyBÍemi tanár,

Régeni István lelkész.

-',.•..:....-.• - - Tiszteletbeli tagok: .••••.... v

* Zeyk Dániel fb. ehker. főgondnok, "- • r- • * J.-Ctirtis theologiai professzor Edinburg,"

A *-al jelöltek nem jelentek meg:

I

* J. E. Flemming lelkész, a presbiteri világszövetség főtitkáraEdin^i-g,* J. M, Webster lelkész, a skót szabad egyház főtitkára Edinburg,* Sylvester W. Beach D. D. theol. tanár Princeton,* Charles E, Schaeffer lelkész Philadelphia.

II. Az egyházmegyék képviseletében:

1. Bekecsaljai egyházmegye:

Kolozsváry József esperes, Dr. Dózsa László főgondnok,Dr. Dávid György főjegyző. Nagy Endre gondnok,Donáth László leik. ehker. képv. Dr. Marton József ehk. képv,Mihály Jenő leik. ehker. képv, Szász József ehker. képv.,

2. Dési egyházmegye:Kovács László esperes, Dr. Bene Ferenc főgondnok,Dr. Mezey Mihály főjegyző, Almási Samu gondnok,Nagy József leik. ehk. képv., Id. Daday István ehker. képv.

3, Erdővidéki egyházmegye:Kovács Sándor esperes, * Zathureczky Kálmán gondnok,Molnár Imre főjegyző, Fábián László gondnok,Czell Ignác leik. ehker. képv., Dr. Jeney István ehk. képv.,Nagy Elek leik. ehker. képv., Biró István ehker. képviselő.

4. Görgényi egyházmegye:Kiss Lajos esperes, Dr. Gr. Teleki Domokos főg.,Széli Jakab főjegyző, * Körössy György gondnok,Keresztesi Gyula leik. ehk. k., Vertán Sándor ehk. képv;,Csekme Ferenc ehk. képv., Br. Kemény János ehk. képv.

5. Gyulafehérvári egyházmegye .-Kovács Károly esperes, Dr. Eőry István főgondnok,Pataki Gyula főjegyző, Br. Bánffy Dániel gondnok,Sebestyén Ferenc leik. ehk. k., * Dr. Tokos Géza ehk. képv.

6. Hunyadi egyházmegye:Baczó Lajos esperes; Dr. Apáthy Árpád főgondnak,Kovács Ŝ ándOr főjegyző, ' Brázovay Dezső gotíSnok, ^Juhász Izidor leik, ehk. képv., * Dr. Muesi József éhkejp. képv.,Szabó Zoltán leik. ehk. képv. * Bocz Soma ehker. képv.

7. Kalotaszegi egyházmegye:Bokor Márton esperes, Dr. Tolcsvay Lajos főgondnok,'Antal Géza főjegyző, Zsigmond Ákos gondnok.Daróczy Ferenc leik. ehk. k., Dr. Silay István ehk; képv..Csűrös József leik. ehk. képv., * Dr. Nagy Lajos ehk. képv.

8. Kezdi egyházmegye:Volloncs Miklós esperes, Dr. Török Andor főgondnok,Imreh Lajos főjegyző,- Bodó Albert gondnok,Div Jakó Dénes ehker. képv., Dr. Moiűár Dénes ehker. képv.

9. Kolozsvári egyházmegye:

Máthé Sándor esperes, Szász István főgondnok,Adorjáni István leik. főjegyző, Gaál Jenő gondnok,Vásárhelyi Boldizsár ehk. képv. Kocsi Andor ehk. képv.,

1 Dr. Imre Lajos ehk. képv., Dr. Illés Gyula ehk. képv.,Muzsnai Miklós leik. ehk. k., Dr. Szász Ferenc ehk. képv.

10. Küküllői egyházmegye:

Fejér Pál esperes, Kispál László főgondnok,Dr. Ilyés Géza főjegyző, Barabás Béla gondnok,Dali Gyula leik. ehk. kepv., * Gr. Dégenfeld Kristóf ehk. k.,Bákosy Dezső ehker. képviselő, Gr. Bethlen Ádám ehk. képv.

11. Marosi egyházmegye:

Farkas Jenő esperes, ~ Ferencz Mihály Zsigmond fog.,Kacsóh Lajos főjegyző, ' • * Gr. Tholdalagi Mihály főg.,Biró András leik. ehk. képv., * Dr. Orbán Balázs ehk. képv.,Boér Károly leik. ehk. képv., * Dr. Sárkány Miklós ehk. képv.,Jenéi Sándor leik. ehk. képv, Telegdi István ehk. képv.,

12. Nagyenyedi egyházmegye:

Biró Lajos esperes, Dr. Horváth Miklós főgondnok,Nagy Béla főjegyző, * Gr. Tholdalagi László gondnok,Jancsó Sándor leik. ehk. képv., * Dr. Jenéi Elek ehk. képy.,Szécsi Ferenc leik. ehk. képv. Gr. Teleki Áaám ehk. képv.,Koncz Ferenc leik. ehk. képv., * Dr. Szátmáry Zoltán ehk. k.

13. Nagysajói egyházmegye:

Dr. Muzsnai László esperes, * Gr. Bethlen Pál főgondnok.Gyenge György főjegyző, Fejérváry Károly gondnok.Beregszászi György leik, ehk. k. Dr. Benedek Aladár ehk. képv.

: • . 14. Nagyszebeni egyházmegye:

Szotyori Lajos esperes, Szalántzy Jenő főgondnok,Farkas Károly főjegyző, Gr. Bethlen Bálint gondnok, .Csiky József leik. ehk. képv., * Cseh Zoltán ehk. képv.

15. Orbai egyházmegye:

Bajkó György esperes, *Deák Imre főgondnok.Veress Károly főjegyző, ' * Hollaky József ehk. képv.,Havadtői Sándor ehk. képv., Hadnagy Károly ehk. képr.Jancsó Lázár ehk. képv.,

16. Óromániai egyházmegye:

Tőkés Ernő esperes, Sándor József főgondnok,Nagy Sándor főjegyző, .

17. Sepsi egyházmegye:

Kiss Albert esperes, Kónya Kálmán főgondnok,Tőkés József főjegyző, Imecs Ernő gondnok.Bene István ehk. képv., * Barabás Andor ehk. képv.,Szász Béla ehk. képr., Dr. Szele Béla ehk. képv.

10

18. Széki egyházmegye:Lőrincz János esperes, * Gr. Wass Béla főgondnok,Fekete Gerő főjegyző, Gr. Bethlen Béla gondnok,Imre József ehk. képv., Dr. Schilling János ehk. képv.,

* Sófalvy Károly ehk. képv., Br. Bánffy Dezső ehk. képv.

19. Szilágy szolnoki egyházmegye.-Kádár Géza esperes, * Dr. Kaizler György főgondnok,Kovács Zsigmond főjegyző. * Dr. Gazda Endre gondnok,Bartha Miklós ehk. képv., * Dr. Bölöni Zoltán ehk. képv.,Kádár Imre ehk. képv., * Kávássy Sándor ehk. képv.,Bereczky József ehk. képv., Gr. Dégenfeld Miksa ehk. képv.

20 Udvarhelyi egyházmegye:Nagy Lajos esperes, * Sebessy János főgondnok,Péter Géza főjegyző, . Ugrón János gondnok,Laár Ferenc ehk. képv., Fodor Boldizsár dr. ehk. képv.,Szabados József ehk. képv., * Becsek Aladár ehk. képv.,Kónya Kálmán ehk. képv., * Dr. Gönczy Gábor ehk. képv.

III. A theológíaí fakultás, tanítóképezde és kollégiumok képviseletében:

1. Kolozsvári theologiai fakultás részéről:Br. Kemény Pál főgondnok, Maksay Albert gazd. felügy, tan.,Dr. Kovács András gondnok, Dr. Kecskeméthy István ehk. k.Dr. Tavaszy Sándor igazgató,

2. Nagyenyedi kollégium, és a vele kapcsolatos tanítóképezde részéről:Dr. Garda Kálmán főgondnok, Hegedűs Zsigmond ehk. kópv.,Horváth Pál gondnok, * Elekes Viktor insp. professzor,Járai István gimn. igazgató, Bodrogi János ehk. képv.,Dóczy Ferenc rektor-prof.,

3. Kolozsvári kollégium részéről:Gr. Bethlen László főgondnok, Sándor Ferenc gazd. fel. tan.,Dr. Tusa Gábor gondnok, Kovács Ferenc ehk. képv..

, Kovács Dezső igazgató, * Gönczy László ehk. képv.

4. Marosvásárhelyi kollégium részéről:* Dr. Bernády György főgondn, Trózner Lajos ehk. képv.,

Nagy Endre igazgató, * Gulyás Károly ehk. képv.Szabó József gazd. felügyelő,

5. Székely udvarhelyi kollégium részéről:Dr. Gyárfás Pál főgondnok. Szabó Árpád gazd. felügyelő,

* Dr. Jodál Gábor gondnok, • Haáz F. Rezső ehk. képv.,V. Csathó Gabriella igazgatónő. Biró Sándor ehk. képv.

, 6. Szászvárosi kollégium részéről; . 'Szöllösy János dr. gondnok, Orbán Lajos gazd. felügyelő.

U

7. Zilahi kollégium részéről:Br. Wesselényi István fog, Bécser János gazd. felügyelő,Z.»Kiss Ernő gondnok, Nagy Sándor ehk. képv,,Végh Samu igazgató, Kerekes Ernő ehk. képv.

8. Sepsiszentgyörgyi kollégium részéről:

Kónya Kálmán főgondnok, * Döme Bálint gazd. felügyelő,Dr. Török Andor gondnok. * Péter Mózes ehk. képv,Csutak Vilmos igazgató, * Felszegi István ehk. képv.

9. Kolozsvári leány főgimnázium részéről:

Dr. Vékás Lajos gondnok, Báthoriné Straub JolánHusz Ödön ehk. képv., igazgatónő,Székely János ehk. képv., Dr. Kántor Lajos ehk. képv.

IV. Tanítóképvíselök:

Lőrinczi Ferencz igazgató-tanító, Kolozsvár.Ferenczi Gábor igazgató-tanító, Nyárádszentbenedek,Máthé István igazgató-tanító, Nádasdarócz,ösa Sándor igazgató-tanító, Galambod.

Elnöklő főgondnok aa a névsorolvasás eredmé-nyeképen megállapítja, hogy a Házszabályok 8. §-ábanmegkívánt 50 tagnál többen jelentek meg s így a köz-gyűlés a Házszabályok 9. §-a alapján határozatképes.

5. Elnök aa indítványozza, hogy közgyűlésünk a magas Ré-genstanácshoz és őfelsége kormányához hódoló táviratokat küldjön:

A lelkészi főjegyző aa bemutatja a következő táviratokat:

A magas Régenstanácshoz:

Erdélyi református egyházkerületünk közgyűlése nevébenmély tisztelettel fejezzük ki hódolatunkat a felséges király és amagas régenstanács iránt. Közgyűlésünk kegyelettel emlékezikmeg a magas régenstanács tiszteletreméltó tagjának haláláról ésIsten áldását kívánja a régenstanács érdemes új tagjának meg-választása által a teljessé lett régenstanácsra, kérve egyházunk ésintézményeink, templomaink és iskoláink gyámolítását és védelméfegyházunknak az ország érdekében végzett munkánk támogatását.

Az erdélyi református egyházkerület nevében:

Ugrón István, Dr. MaJcJcai Sándor,fOgondnok. püspök.

12

Dr. Maniu Gyula miniszterelnök úrhoz:

Erdélyi református egyházkerületi közgyűlésünk nevében tisz-telettel üdvözöljük Excelenciádat és kormányát, bizalommal kérvea magas kormány védelmét és támogatását egyházunk és intézmé-nyeink, templomaink és iskoláink eredményes munkája érdeké-ben: ,,

Az erdélyi református egyházkerület nevében:

Ugrón István, Dr. Makkai Sándor,fögondnuk. _ püspök.

Közgyűlésünk a táviratok szövegét egyhangúlagelfogadván, azoknak román nyelven való elküldéséthatározatikig kimondja.

tí. Egyházkerületi lelkészi főjegyző aa a következő beszéd kísé-retében előterjeszti az alábbi határozati javaslatot Bethlen Gáborfejedelem emlékének megörökítésére:

Midőn a Főtiszteletű és Méltóságos Egyházkerüeti Közgyűléselé terjeszteni készülök azon javaslatot, mellyel kerületi közgyű-lésünk kegyeletét kívánja kifejezésre juttatni, méltóztassanak meg-engedni, hogy az indokolásra semmiképpen sem szoruló javaslatelőterjesztése alkalmával alázatos szívvel utaljak azokra az intel-mekre, melyeket ez ünnepi alkalom különösképpen köt szivünkre.Anyaszentegyházunk, nagy reformátorunk, Kálvin János evangé-liumi tanítása alapján távol áll attól, hogy inig e nagy alkalommalis a hiú emberistenítés, üres hős kultusz útjára tévedjen. Tilt ésóv ettől -éppen maga a fejedelem, aki hónapokon át alázatos és bűn-bánó töredeleminel készült a felséges Isten színe elé. Mi tudjuk ésvalljuk, hogy minden emberi élet példaadásán és munkáján keresz-tül az élő Isten szól hozzánk és nekünk Istentől rendelt feladatunkaz, hogy kiválóképen figyeljünk azokra az útmutatásokra, melyeketIsten azoknak életén keresztül szól hozzánk, akiket gondviselő ke-gyei-iné az emberi nemzetségből magasra emelt, vagy épen az em-beri nagyság és dicsőség ormára állított. Mi az, amire ma BethlenGábor emlékezete által minket Isten figyelmeztetni akar? Én úgyérzem, nogy e mai nap által Isten egy bátorító vigasztalást, egykomoly intelmet, drága útmutatást és megtartó tanácsot intéz á fe-jedelemre való emlékezés által. ;

Bátorító vigasztalás. Miben áll ez! Népünk Bethlen Gáborszületése, különösen gyermekkora és ifjúsága ideién a legfájdal-masabb pusztulás, nyomorúság kísértései között vívódik. Erkölcsi

13

lezüllés, pártoskodás, reménytelenség a lelkekben. A darabokratört országban sehol egy erős kéz, mely összefogja a széteső erőket,sehol egy bölcs elme, aki utat mutasson. És Isten! Isten karjairavesz egy vagyonából kifosztott apátián, anyátlan gyermeket, akitőlszületése, helyzete, tanultsága szerint senkisem várhat semmit, ése gyermekben olyan férfiút ad népének, aki államférfiui bölcses-sége, hadvezéri bátorsága, erkölcsi komolysága és tisztasága általnépét nemcsak átvezeti a halál szakadékain, de olyan anyagi ésszellemi kincsekkel látja el, melyek századokon át erőssé változnak,íme a bátorító vigasztalás: Isten tud segíteni. Nemcsak Ítélet, dekegyelem is van a Keresztelő János szavában: Isten a kövekből istud fiákat teremteni. Csüggeteg, fáradt, reménytelen szívünk haddhallja meg e nap emlékezetén keresztül a Prófétai vígasztalást:Miért mondod Jákob -és miért szólsz Izrael: eltitkoltatott úgymondaz én utam az Űrtól és az én ügyem elmúlt az ón Istenem elől!Nem tudod-e! nem hallottad-e, hogy az örökkévaló Isten, az Űr, kiteremtette a földnek határait, nem fárad és nem lankad meg! az őbölcsességének nem mehet senki végére. A megfáradottnak erőtád és akinek nincs ereje, erejét megsokasítja. Meglankadnak ésmegfáradnak a gyermekek és az ifjak elesvén, elesnek. De akik azÚrban biznak, azoknak erejük megújul és szárnyokkal magas-ságra repülnek, mint a saskeselyük, futnak és nem fáradnak el,járnak és nem lankadnak meg. Ez a bátorító vigasztalás, melyetIsten e nap által szól hozzánk. És a komoly intelem! Éppen ez:Egyre vigyázzunk, egyet mindenképpen őrizzünk meg, egyet sohasemmiért oda ne adjunk, egyet mindennél a világon szentebbnek ésdrágábbnak tartsunk: a mi evangéliumi hitünket. íme az Isten elékészülő fejedelem! Amikor .számbaveszi mindazt, amiben részevolt gazdag és dicsőséges életében, nem a hatalmát, nem a dicső-ségét, nem a gazdagságát köszöni meg első sorban Istennek: ha-nem evangéliumi hitét. E hit vezette kétségbeesésen át, oltalmaztaés bátorította, a hit avatta fel arra, hogy életét népe megtartásá-nak szolgálatába állítsa. „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni"— szól ma is, hozzánk is a komoly intelem. Hit nélkül, nincs er-kölcsi megtisztulás, hit nélkül nincs önfeláldozás, hit nélkül nincsmegújulás, hit nélkül nincs élet. Erdély bibliás fejedelme elhalóajkán a szent vallomással: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!Senki, bizonyára senki nincsen" — így int arra, hogy ha van va-lami, amit nagyon komolyan kell szivünkre vennünk, akkor az.a mievangéliumi hitünk, az apostoli szó: Ne hagyjuk el a magunk .gyü-lekezetét, őrizzük meg a reménységnek vallását. És becsüljük egy-

14

mást, hogy magunkat felvidítsuk az atyafiui szeretetre és jóesele-kedetre. így értjük meg a drága útmutatást, melyet Bethlen Gá-bor ad: Erőnket nem a világ hatalmaiban, hanem Isten dicsőségé-nek a hit szent erőivel megszentelt kultúrában kell keresnünk. A44 csatáiban küzdő fejedelem, aki Isten iránti hálaadással emlegeti,hogy tizenhat évi uralkodása által megmentette hazaföldje szá-mára a békét, népe megtartásának igazi eszközéül mégsem a fegy-vert, hanem az iskolát jelöli meg s fejedelmi gondoskodásával aztakarja biztosítani, hogy igazi lelki tanítókat adjon népének, akiketazért emel nemesi rangra, hogy egész nemzetét figyelmeztesse aprófétai szóra: „Becsüljétek meg azokat, akik szólják az Isten be-szédét". Ez a fejedelmi útmutatás ma is számunkra. Erőnk, a lel-künk, amelyet hit szentel meg, műveltség ékesít, szolgálat dicsőitmeg. Ez a lélek őriz meg s biztosítja számunkra új történelmihelyzetünkben elismertetésünket és megbecsültetésünket. E lélekmííhelyei iskoláink, munkásai a lelkipásztorok és tanítók. Megtartótanács pedig, mely a fejedelem emlékén keresztül mindannyiunkhozszól: kövessétek mindenki irányában a békességet és szeretetet. Etanács megszívlelését egész népére nézve különösen szivén hor-dozta a fejedelem. Tudjuk, feljegyezték historikusaink, hogy ha-lála előtti időben a fejedelmet egy nagy gondolat: a magyar egy-ségnek gondolata foglalkoztatta. Halála előtt egy hónappal, szep-tember 14-én a váradi összejövetelen tárta fel az erdélyi és partiumikövetek előtt azon gondolatát, mely szerint az volt a célja, hogy akatholikus és kálvinista magyarok között egy egyetemleges szövet-séget hozzon létre a kölcsönös védelem céljából, úgy, hogy sem akatholikusok a kálvinistákat, sem a kálvinisták a katholikusokat neengedjék vallásukban háborgatni, hanem az utolsó lehelletigkölcsönösen védjék egymást. — Ugy érzem, hogy ez az amegtartó tanács, mely háromszáz esztendő távolán átzúgóharangszóként zendül az egész magyarsághoz: Vigyázzatok.A vér nem yálhatik vizzé. Az ajándékokban különbségei vannak,de ugyanaz a lélek. Ha a különböző felekezetekre oszlott magyar-ságunk meg nem érti és meg nem fogadja ezt a tanácsot: bizony,mint oldott kéve szét hull nemzetünk, különösen meg kell ezt érte-nünk a két erősebb magyar egyháznak, hogy nekünk a lehetetlentis lehetővé kell tennünk, minden hitbeli elválászthatás felett is megkell értenünk, hogy nekünk népünk elleni halálos vétek nélkül nemszabad egymás alkotásra emelt kezét lefognunk, de együttesen, kellmeghajolnunk az igazság előtt: hit, remény és szeretet, e három,de legnagyobb a szeretet. Ez az összefoglaló szeretet tudja csak visz-

15

szarántani a nagy sír széléről népünket s méltóvá tenni hazánkbanrendeltetése betöltésére. .

Ezután beterjeszti a következő határozati javaslatot:Egyházkerületi közgyűlésünk, mély kegyelettel, Isten iránti

hálaadással örökíti meg halála évének 3.00-as fordulója alkalmábóla legnagyobb erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak századuk:homályán keresztül is egyre tündöklőbb fénnyel, útmutató vi-lágossággal átragyogó emlékezetét.

Alázatosan, és boldogan teszünk vallást arról, hogy Isten ki-tüntető kegyelmét látjuk abban, hogy a mi református anyaszent-egyházunkat méltóztatta arra, hogy magyar népünknek nehéz ésválságos időben soraiból adjon férfiút, aki a halál szakadékainkeresztül népét boldog és megújult élétútjára vezesse, századakra:.kiható áldásos intézményekkel gazdagítsa, bölcsességének intelmei-vel és tanácsaival jövendő boldogulásának útját kijelölje. Vallástteszünk arról, hogy mélységesen érezzük, hogy Isten kegyelmenemcsak kitüntetés, hanem elkötelezés is számunkra avégre, hogyanyaszentegyházunk e legnagyobb fia életében Isten által nekünkadott ajándékokat, tanácsokat, szívünkbe fogadjuk és kövessük.Midőn azért egyházkerületi közgyűlésünk Bethlen Gábor fejedelememlékezetét megörökíti, anyaszentegyházunk minden hívét elhívjaés kötelezi ünnepi határozatával arra, hogy kiki Istentől rendeltmunkakörében hordozója és betöltője legyen annak a szolgálat-nak, követője annak az útnak, melyet a nagy fejedelem nemzetünk,.anyaszentegyházunk javára kijelölt. E feladat lélekszerinti szolga- -.latára kiválóképen elhívja és elkötelezi közgyűlésünk, egyházunklelkipásztorait, tanárait és tanítóit, akiket a nagy fejedelem jóttevőszívének annyi adományával, gondoskodó szeretetének oly:.sok ki-tüntetésével elhalmozott, kifejezésre juttatván ez által áldott lel-kének azon legbensőbb meggyőződését, hogy forrón szeretett népemegtartását, megújulását főként a lelkipásztorok és tanítók hűsé-ges és önfeláldozó munkája által lehet csak biztosítani.

Egyházkerületi közgyűlésünk helyesléssel veszi tudomásul,hogy -egyházkerületünk összes templomaiban és iskoláiban a nagyfejedelemről; Isten nevében megemlékeztek és alázatos könyörgés-ben esedezik a kegyelmes Isten színe előtt, hogy Isten lelke min-den időben tegye mélfóvá anyaszentegyházunkat, anyaszentegyhá-zunk elöljáróit és hiveit a Bethlen Gábor példaadása szerint yalóhűséges szolgálatra, népünk előhaladására, Isten országa építéssere,;M, %lő;Jften;dicsőségére. • : . , ; . _ :

•••••;• •;-.-;;' * Közgyűlés a határozati javaslatot^ felállva, .hall-

16

gatva meg, a javaslatot megindult lelkesedéssel emelihatározattá.

7. A királyhágómelléki egyházkerület küldöttsége nevében* fő-tiszteletű Sulyok István püspök aa a következő megragadó beszéd-ben ad kifejezést a királyhágómelléki egyházkerület rokonérzésé-nek, melyben egyesül az erdélyi egyházkerülettel:

Nagy méltóságú Főgondnok, Egyházkerületi Elnök Úr!Méltóságos és Fötiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés!Az ó-szövetségi szentírás egyik nagy prófétájának közismert

szavai: „A bölcsek fénylenek, mint az égnek fényessége' és akiksokakat az igazságra vezérelnek, miként a csillagok, örökkön ésörökké fény lenek" (Dániel XII. 3.). A magyarság s a magyarprotestantizmus horizontján, az örökké való Isten kegyelméből,sok fényes csillag ragyog, de ezek között mindig, az idő végtelen-ségéig, a legfényesebbek egyike Bethlen Gábor marad. Nekem úgytetszik, mintha a nagy magyar költőnek, Arany János fenségesódájának ezen sorai:

„Nem hal meg az, aki milliókra költiDús élete kincsét, ámbár napja múl;Hanem lerázván, ami benne földi,Egy éltető eszmévé finomul."

(„Széchenyi emlékezete.") igazabban aligha illenék másra, mintéppen Bethlen Gáborra. Amint az egymásra torlódó generációktérben és időben mindegyre messzebb távolodnak tőle a rávonat-kozó megítélések emberi mértéke mindegyre, tisztább és igazabblesz még ebben a mai szomorú korban is, melyben a legnagyobbértékeinknek átértékelése annyira elfogult és sötét, középkorimotívumokból történik. Azt a férfiút, aki 300 esztendővel ezelőtta tmagyar szellem és gondolat zászlóvivője volt, akinek emelke-dett gondolkodása és tényei Európa nyugatát a felekezeti békeés vallási egyen jogosultság terén legalább is másfél századdal meg'-elözték, bármilyen szemszögből kritizálják és bármennyire anali-zálják egyéniségét, jellemét, mindig azon a magas piedesztálonmarad, melyre a mélységes tisztelet és a nagy érdemekért kijáróhála emelte.

Be ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, Jiogy vol-tak és lehetnek korok és nemzedékek, mikor "és akiknek tekintete

* A királyliágómelléki egyházkerület üüldöttsége főt. Sulyok István püspök,Csernák Béla ehkei. főjegyző, dr. Thury Kálmán ehker. főügyész és DebreczeniIstráíi ehker. tanácsbiró aaiből állott.'

17

előtt sötét ködök takarják el a történelmi múlt nagy alakjait ép-pen úgy, mint ahogyan olykor-olykor felhő fogja el az örök he-gyeknek égbenyúló havas csúcsait. De az idő folyamán jönnekpillanatok, mikor a sűrű köd felszakad s tiszta aranyos napsu-gár ömlik el a magaslatokon és a látó szem és az ítélő szintemegbűvölten szegeződik és merül el a káprázatos fényességbe. Ilyenpillanat jelenlegi történeti adottságunk is, amely szinte dinamikuserővel ragad és kényszerít bennünket erőgyűjtés és jobb jövendőkiformálása végett Bethlen Gábor emlékéhez.

Mi, a Királyhágómellékröl, hálásak vagyunk a mélyen tisztelt Közgyűlés Elnökségének, hogy bennünket erre a közgyűlésremeghívni méltóztatott. Bethlen Gábort elsősorban a történeti Er-dély mondhatja ugyan magáénak, jogot formál azonban hozzáminden magyar, különösebben jogot formálunk mi, a Király-hágátnellékén élő kálvinisták, akik egyháztörténetünknek elsőévszázadát az erdélyi nagy fejedelmek védő szárnyai alatt éltükát és akik közvetlenül is éreztük a nagy sziveknek nemes indulatát,melyet Keresztes József krónikás lelkész emlékkönyvének lap-jain eképpen jegyzett fel: „Nagyváradon is tudós papokkal, széptipográfiával, kollégiummal, annak híres professzoraival, máso-kat felülhaladó eklézsia lett, holott egynéhányszor sinódusok, vagypapi gyűlések tartattak. Aztán pedig a református erdélyi feje-delmek, kivált Bocskay István, Bethlen Gábor és I. RákóczyGyörgy alatt, maguk is sokszor itt lakván, annak táplálói, a feje-delmi asszonyok pedig szoptatós dajkái lévén, oly virágzó álla-potra kapott, hogy az országban igen kevés vala párja." Csak kö-telességet teljesítünk tehát akkor, midőn nagybecsű engedelmük-kel, az önök szivéből felcsapó szent tűz lángjához hozzáadjuka magunk csekély fénysávját, hogy Bethlen Gábor alakját ebbenaz ünnepélyes órában a soha el nem múló hála és tisztelet virágaival ékesítsük, mert egy a tragédiás sorsunk, egy a hitünkés egy a reménységünk, kezet kézbe téve,'szent testvéri egyet-értés és érzésben közösen munkáljuk a boldogabb.jövendőt, amely-nek bizonysága ott van a nagy fejedelem halálra hervadt ajkai-ról felhangzott azon szavakban: „Ha Isten velünk, ugyan ki lehetellenünk?!" . ; ;

Közgyűlésünk meleg szeretettel és hálával fo-gadja a testvérkerület ünnepi köszönetét,

8. Elnöklő főgondnok aa bemutatja a közgyűlésnek az igazgató-tanács által 10886—1929. III. sz. alatt összeállított tárgysorozatot.Javasolja annak a tárgyalás rendjének alapjául való elfogadását

m

azzal a változtatással, hogy a 26 szám alá felvett 10,881—29. Ilt.számú tárgy, a középiskolai ének és tornatanítók tanári címénekés jellegének megadása tárgyában, vétessék le a napirendről, he-lyette iktattassék be a tárgysorozatba ugyané szám alá a 9648—29.II. számú előterjesztés: a hunyadi egyházmegyei közgyűlés feleb-bezése a 3727—29. sz. igazgatótanácsi határozat ellen.

Kerületi közgyűlésünk a bemutatott tárgysoroza-tot az elnök aa által ajánlott módosítással elfogadjaa tárgyalás rendjének alapjául.

9. Az igazgatótanács 10375—1929. szálm alatt jelenti, hogy azegyházmegyéknél és kollégiumoknál az egyházíkerületi közgyűlésitagsággal járó tisztségekben következő változások történtek múltközgyűlésünk óta:

a) Az erdövidéki egyházmegyében Benedek .Elek helyett egy-házkerületi világi képviselő lett Biró István.

b) A hunyadi egyházmegye esperesévé Baczó Lajos, lelkésziegyházkerületi képviselővé Szabó Zoltán lupényi lelkész aa válasz-tatott meg.

c) A kalotaszegi egyházmegyében fögondnokká dr. TolcsvayLajos, gondnokká Sigmond Ákos, egyházkérületi világi képvise-lővé dr. Nagy Lajos aai;

d) a kolozsvári egyházmegye gondnokává Gaál Jenő, egyház-kerületi világi képviselőjévé dr. Szász Ferenc aai;

e) a marosi egyházmegye lelkészi egyházkerületi képviselő-jévé Jenéi Sándor;

e) a nagyenyedi egyházmegye világi egyházkerületi képviselő-jévé dr. Szathmáry Zoltán;

g) a nagysajói egyházmegye gondnokává Fejérváry Károly aa' h) a szilágyszolnoki egyházmegye lelkészi képviselőjéül Be-

reczky József aa; •i) az udvarhelyi egyházmegye esperesévé Nagy Lajos, főjegy-

zőjévé Péter Géza, egyházkerületi lelkészi képviselőiül SzabadosJózsef és Kónya Kálmán aai választattak meg.

j) A kolozsvári kollégiumnál fögondnokká dr. gr. BethlenLászló, gondnokká dr. Tusa Gábor, egyházkerületi tanárképvise-löül Gönczy László választattak meg.

k) A marosvásárhelyi kollégiumnál egyházkerületi tenárképvi-fselöül Gulyás Károly aa;

l) a székelyudvarhelyi kollégium részéről Váróné Csató Gab-riella igazgatónő kerületi közgyűlési tagsága elismertetett,

r löi:

' m) a leányfögimnázium részéről Báthory Józsefné igazgatónőtagsága elismertetett, gazdasági felügyelővé Székely János tanár,-egyházkerületi tanárképviselöül Húsz Ödön tb. igazgató aa válasz-tatott meg;

n) a szászvárosi kollégium gazdasági felügyelője Orbán La-jos aa hivatalból lett tagja egyházkerületi közgyűlésünknek.

o) Egyházkerületi tanítóképviselőül megválasztatott ösz Sán-dor galambodi tanító aa.

Üres mandátumok: az egyházkerületi lelkészi aljegyzői, azorbai egyházmegyei gondnoki, a nagyenyedi tanítóképzőintézetiigazgatói, a marosvásárhelyi kollégiumi gondnoki, a leány főgim-náziumi főgondnoki mandátumok.

Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, amegválasztott tisztviselőket szívesen üdvözli és őketjelzett minőségükben az egyházkerületi közgyűlés tag-jainak sorába véglegesen beiktatja.

\ 9. Elnök aa javaslatot tesz a Házszabályok 10. §-a a) pontjaértelmében kiküldendő bizottságokra nézve.

Közgyűlésünk elnök aa javaslatának elfogadásával a követ-kező bizottságokat küldi ki:

A) Jelen közgyűlés tartamára:

1. Kérelmek, sérelmi panaszok megvizsgálására Kovács Lászlóesperes elnöklete alatt Kerekes Ernő és-dr. Gyenge György aait.

2. Indítványok, vélemények előterjesztésre Kádár Géza gene-rális direktor elnöklete alatt dr. Vékás Lajos és Dóczy Ferenc aait.

3. A szavazatszedö bizottságba Kiss Lajos esperes aa elnökletealatt Bokor Márton, Nagy Lajos esperesek, Székely János, Sán-dor Ferenc tanárok, Lőrinczy Ferenc és Ferenczy Gábor tanító aait.

B) A jövő közgyűlésen való jelentéstételre:

Az igazgatótanács közigazgatási és vagyonügyi jelentésénekmegvizsgálására: Volloncs Miklós esperes elnöklete alatt FejérPál, Máthé Sándor, Szotyori Lajos esperesek, Nagy Sándor tanár,,dr. Martonossy György és Ősz Sándor aait.

A tanügyi jelentés megvizsgálására: Dr. Gönczy Lajos elnök-lete alatt Nagy Endre, Dóczy Ferenc, Hegedűs Zsigmond, Bátho-ryné Straub Jolán, Ferenczy Gábor és Ősz Sándor aait.

20

A testvérkerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására: MaksayAlbert elnöklete alatt Baczó Lajos esperes és Székely János aait.

Felkéretnek az A) 1., 2., 3. alatti bizottságok, hogy megbiza-tásukban eljárva, jelentésüket az elnökséghez adják be.

10. Az igazgatótanács 10885 sz. a. mély fájdalommal jelenti,hogy gróf Bánffy György őnagyméltósága, egyházkerületünk har-minc éven át volt nagybúzgóságu fögondnöka, örökös tiszteletbelifögondnok aa életének 86-ik évében anyaszentegyházunk nagyveszteségére folyó hó 15-én" hajnalban elhunyt.

Temetése folyó hó 18-án történt a Farkasrutcai templombannaffv részvét mellett a tiszteletadás minden jelével.

Egyházkerületünk mély megindultsággal veszi aszomorú hirt, a bölcs vezérnek, példaadó hű reformá-tus nagy. férfiúnak áldott emlékét jelen jegyzőköny-vében megörökíti.

11. Az Igazgatótanács 10378—1929. sz. alatt jelenti, hogy a le-mondott Bethlen Balázs gróf igazgatótanácsos helyébe rendesigazgatótanácsosul behivatott dr. Bene Ferenc póttag, a lemondottgróf Wass Béla igazgatótanácsos helyébe behivatott dr. GardaKálmán póttag. B. e. Fejes Áron igazgatótanácsos helyébe behiva-tott rendes tagul Csutak Yilmos póttag aa. Hegyi Péter lelkész pót-tag aa elhunyt.

• Egyházkerületi közgyűlésünk a tett "intézkedésekjóváhagyó tudomásulvétele után elrendeli 2 világi, 1lelkészi és 1 tanári pótigazgatótanácsos választását aciklus hátralevő idejére.

Elnök aa a szavazást e célból d. u. fél 3—4 óráigtűzi ki.

12. Az igazgatótanács 10992. szám alatt kéri, hogy a közgyűlésitanácskozási, szabályrendelet 10. §-ának b) pontja értelmében ren-delje el a Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés a választást azigazgatótanács ügykezelését vizsgáló bizottságba a következő köz-gyűlésig szóló hatállyal egy elnök, és két bizottsági tag személyérevonatkozólag.

Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztés ér-telmében határoz, Elnök aa a szavazás idejét mad. u. fél 3—4 óráig tűzi ki.

13. Az igazgatótanács 1Ö884—1929. szám alatt jelenti, hogy b.

21

e. Hegyi Péter halálával megüresedett az egyházkerületi lelkészialjegyzői hely. Üres a Bethlen-kollégium elöljáróságában egy vi-lági,'a kolozsvári kollégium elöljáróságában egy lelkészi és két vi-lági, a marosvásárhelyi kollégium elöljáróságában egy lelkészitagsági hely.

Egyházkerületi közgyűlésünk a jelentést tudomásul véve elrendeli a ciklus hátralevő részére az egy-házkerületi lelkészi aljegyzői, a Bethlen-kollégiumelöljáróságába egy világi, a kolozsvári kollégium elöl-járóságába egy lelkészi és két világi, a mar.osvásár-helyi kollégium elöljáróságába egy lelkészi tag válasz-tását, elnök aa e célra a szavazást ma d. u. fél 3—4óráig tűzi ki.

14. Olvastatik az Igazgatótanács 10952—1929. számú előter-jesztése, melyben jelenti, hogy az egyházkerületi pénztár állandószámadása és vagyonvizsgáló bizottságának megbízása 1929. december hó 31-én lejár és kéri a következő három évi ciklusra azállandó vagyon- és számadásvizsgáló bizottságba egy elnöknek, egyalelnöknek és tíz tagnak megválasztását elrendelni.

Egyházkerületi közgyűlésünk a bejelentést tudo-másul veszi, elrendeli az egyházkerületi pénztár ál-landó számadás- és-vagyon vizsgáló bizottságba egy

. , elnök, egy alelnöknek és tiz tagnak a választását. El-nök aa a választást folyó hó 23-án délután fél 3—4

. órára tűzi ki. . . .

15. Olvastatik az igazgatótanács 10863—1929. VI. számú előter-jesztése, melyben a Nyugdíjvégrehajtóbizottság jelenti, hogy He-gyi Péter nyugdijvégrehajtóbizottsági lelkészi rendes tag elhalá-lozásával, rendes tagnak Kiss Lajos esperes, póttag hivatott he s-így megüresedett egy lelkészi póttagsági hely, melynek betöltésérevonatkozólag Végrehajtóbizottság kéri a választás elrendelését.

Egyházkerületi közgyűlésünk a nyugdíjvégre-hajtóbizottságban megüresedett egy lelkészi póttag-

. ság betöltésére vonatkozó jelentést tudomásul veszi,a választást egy lelkészi póttagnak a nyugdijvégre-bizottságba leendő megválasztásra elrendeli és elnökaa a választást ma d. u.fél 3—4 óráig tűzi ki.

16. Az Igazgatótanács 9697—1929. II . sz. a, jelenti, hogy a leg-

22

főbb bíróság tagjainak mandátuma lejárt, kéri a Fötiszteletű köz-gyűlést, hogy a legfőbb bíróság tagjaira egy évre illetve a jövőközgyűlésig szóló érvénnyel a választást elrendelni méltóztassék.

Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgatótanácselőterjesztése értelmében a legfőbb bíróság tagságihelyire (6 rendes és 8 póttagsági helyre) a választástelrendeli s annak foganatosítása végett elnök aa aszavazást ma. délután fél 3—4 óráig tűzi ki.

17. Az Igazgatótanács 9698—1929. III. szám alatt jelenti, hogyHegyi Péter tanácsbiró elhalálozásával megüresedett egy lelkészitanácsbirói hely. Kéri a választás elrendelését.

Egyházkerületi közgyűlésünk elrendeli a ciklushátralevő idejére a választási egy lelkészi tanácsbi-rósági helyre. Elnök aa a szavazás megejtésére azidőt ma d. u. fél 3—4 órára tűzi ki.

18. Az Igazgatótanács 9917—1929. II. szám alatt jelenti, hogydr. Viski, László egyházkerületi ügyész ezen állásáról lemondott,miután egyházkerületi fögondnokká választatott.

Igazgatótanács kéri a Fötiszteletű és méltóságos egyházkerü-leti közgyűlést, hogy a megüresedett ügyészi állásra a választástrendelje el a ciklus hátralevő idejére.

Egyházkerületi közgyűlésünk az egyhazkerületiügyészi állásra a választást elrendeli a ciklus hátra-lévő idejére. Elnök aa a szavazás megejtésére az időtma d. u. fél 3—4 óráig tűzi ki.

19. Az Igazgatótanács 9230—1929. III . szám alatt jelenti, hogya gróf Bánffy Miklós aának egyházkerületi fögondnokká válasz-tása folytán megüresedett leányfőgimnáziumi főgondnoki tisztre azelöljáróság igazgatótanácsunk felhívására megejtette a jelölést,melynek eredményeképen megválasztásra ajánlja:

I. helyen: dr. Vékás Lajos.II. helyen: dr. Szőllösy János ésIII. helyen: br Kemény János aait. , •Amennyiben dr. Vékás Lajos aa fögondnokká választatnék, a

megürülendő gondnoki székre a következőkben ejtette meg a je-lölést: •• - ' l

I. helyen: dr. Szőllösy János,II. helyen: dr. Dániel Elemér ésIII. helyen: Kócsy Andor aait.

23

Egyben kéri, hogy amennyiben a gondnokká választás foly-tán előljárósági .világi tagsági hely ürülne meg, a ciklus hátralevőrészére ennek betöltést is rendelje el a Fötiszteletű egyházkerületiközgyűlés.

Egyházkerületi közgyűlésünk a jelöléseket tudo-másul veszi és a főgondnoki állásra dr. Vékás Lajos,dr. Szöllősy János és br. Kemény János aai között aválasztást elrendeli, elnök aa a szavazást ma d. u.V2 3—4 órára tűzi ki.

Amennyiben e választás eredményeképen a gond-noki tiszt megürülne, e tisztre dr. Szöllősy János, dr.Dániel Elemér és Kocsi Andor aai között a választástelrendeli, a szavazás idejéül holnap d. e. 8—9 óráttűzi ki. -

\ Ez esetben és ugyanerre az időre elrendeli a vá-lasztást egy világi előljárósági tagsági helyre is.

20. Olvastatik az igazgatótanácsnak 10315—1929. III. sz. elő-terjesztése, melyben jelenti, hogy dr. Szöllősy János a szászvárosikollégium gondnoka 1929. december 1-i hatállyal e tisztjéről lemon-dott. Az elöljáróság a lemondást gondnok aa érdemeinek megörö-kítése mellett elfogadta és tb. gondnokává választotta. Igazgató-tanácsunk 9766. sz. rendelete alapján az elöljáróság a gondnokitisztre megejtette a hármas jelölést, melynek alapján első helyenmegválasztásra ajánlja v

dr. Martoflossy György aát,II. helyen Szász Sándor,III. helyen Brázovay Dezső aait.

Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztésalapján megerősíti dr. Szöllősy János aának tb. gond-nokká választását s a gondnoki tisztre a választást dr.Martonossy György, Szász Sándor és Brázovay De-zső aai között elrendeli. Elnök aa a választást idejéülmá d. u.' V23—4 órát tűzi ki.

. 21. Olvastatik az Igazgatótanácsnak 10.321—1929. III. sz. elő-terjesztése, melyben jelenti, hogy a marösvásárhelyi "kollégiumelöljárósága Igazgatótanácsunknak 8823—1929. sz. rendeletéremegejtette a dr. Göldner Károly aa lemondása folytán megürültgondnoki tisztre a jelölést, melynek eredményeképen

I. helyen dr. Agyagási Károly,II. helyen dr. Ferenc Mihály Zsigmond,III. helyen gr. Toldalági József aait jelöli.

24

Egyházkerületi közgyíí lésünk a jelölést tudomá-sul veszi s a marosvásárhelyi kollégiumi gondnokitisztre a választást dr. Agyagási Károly, dr. FerenczMihály Zsigmond, gr. Toldalagi József aai között el-rendeli. Elnök aa a szavazás idejét ma cl. u.-^3—4óráig tűzi ki.

22. Dr. Illés Gyula előadótanácsos bemutatja az Igazgatótanács-nak 1928. november 1-töl 1929. november' l-ig terjedő időről szólójelentését, mely nyomtatásban november 12-én minden közgyűlésitagnak megküldetett. Kéri előadó, tekintse a főtiszteletű közgyűlésfelolvasottnak s jelentéstételre adja ki a múlt évi egyházkerületiközgyűlés 9. sz. határozatának b) 1., 2. pontjai alatt kiküldött bi-zottságoknak.

Egyházkerületi közgyűlésünk a jelentést felolva-sottnak tekinti s a jelentést kiadja a közigazgatási ésvagyonügyi, illetőleg a tanügyi jelentés megvizsgálá-sára kiküldött bizottságoknak azzal, hogy jelentésü-ket a hétfőn tartandó ülésre beterjeszteni szivesked-jenek.

23. Olvastatik az Igazgatótanács 10.684—1929. V. szám alattnéhai Nagy Károly püspök emlékének megörökítése tárgyában keltjelentése, mely szerint az Igazgatótanács az egyházkerületi köz-gyűlés ide vonatkozó határozata értelmében elkészíttette b. e. NagyKaroly püspök síremlékét. Ebből az alkalomból folyó hó 24-én dél-után 3 órakor a köztemetőben emlékünnepély fog tartatni, melynekprogrammját az Igazgatótanács a. következőkben állapította meg:

1. Gyülekezeti ének. 244. ének. 1. verse. „Te benned bízunkeleitől fogva."

2. Előfohász, bibliaolvasás.3. Emlékbeszéd tartja: Maksay Albert theológiai tanár.4. Áldás.5. Gyülekezeti ének. 247. ének 1. verse. „Adjatok hálát az Is-

tennek."A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s az em-

lékünnepélyt a jelzett programm szerint november hó24-én d. u. 3 órára kitűzi, felkérvén a közgyűlés tag-jait, hogy az ünnepélyen testületileg jelenjenek meg.Az emlékünnepélyre történő felvonulásra a gyüleke-zés vasárnap délután fél 3 órakor az Igazgatótanácshelyiségében lesz.

2§

24. Elnöklő főgondnok aa nyilt ülésben közhírré teszi, hogy azegyházkerületi bíróság ma délután V£4 órakor a theológiai fakultástanácstermében az időszaki tanács megválasztása végett teljesülést' tart.

Szolgál tudomásul.

25. Fötiszteletű Püspök aa a tárgysorozat rendjén felolvassa ajelen jegyzőkönyv mellett teljes szövegében olvasható jelentését.

Egyházkerületi közgyűlésünk teljes bizalommal,a szívből jövő elragadtatás meg ítnegujúló elismerésé-vel hallgatta meg Püspök aa jelentését, melybenbölcs tisztánlátással rajzolta meg egyházkerületünkelmúlt évének eseményeit, tanulságait és mutatta fel areánk váró feladatok öntudatos betöltésének módját.

A. jelentés elhangzása után közgyűlésünk meleg, lelkes helyes-léssel fejezte ki háláját., szeretetét, elismerését, főtiszt. Püspök aa-iránt. Sándor József méltatván ezekután a püspöki jelentést, emel-kedett szavakban tolmácsolja a közgyűlés tagjainak,, az egész egy-házkerületnek Püspök aával szemben érzett bizalmát s biztosítjaPüspök aát arról, hogy munkájában bizton számíthat a közgyűlésminden tagjának odaadó részvételére, javasolja a jelentés teljestartalmában való tudomásul vételét.

. Közgyűlésünk az indítványt megmegújuló- lelkes- éljenzéssel elfogadván, a jelentést elismeréssel, tudo-

másul veszi és javaslatait egyhangúlag határozattáemeli.

Elnöklő főgondnok aa tekintettel az idő előrehaladottságára azülést bezárja és folytatását ma délután 4 órára tűzi ki.

Szolgál tudomásul. ,

Ugrón István Vásárhelyi Jánosehker. főgondnok, elnök. ehker. lelkészi főjegyző,

jegyző.

26

Második ülés 1929. november 23-án délután 4 órakor.Elnök: Ugrón István Jegyző : Máthé Sándor

ehker. főgondnok. ehker. lelkészi aljegyző.

Ugrón István főgondnok elnök aa d. u. 4 órakor az ülést meg-nyitván, elrendeli az I. ülés jegyzőkönyvének felolvasását.

...... Közgyűlésünk a jkvet hitelesíti.: 26. Igazgatótanács 10.904—1929. szám alatt jelenti, hogy a két

skót testvéregyház folyó évi október hó 3-án és 4-én Eidenburgb-ban történt ünnepélyes egyesülése alkalmából egyházkerületünkképviseletében kiküldte dr. Darkó Ákos igazgatótanácsi előadót,...= A két legnagyobb skót református egyház majdnem 100 éveskülönállás és az újabb időkben történt hosszas tárgyalások és érettmegfontolás után elhatározta az uniót, miután azok az okok, ame-lyek az Egyesült Skót szabad egyház kiválására vezettek megszűn-tek. Ezzel az unióval a skót nép legnagyobb része ismét egy egyházkebelében egyesült. Az unió a királyi család, az ország vezetőinekés népének impozáns részvétele mellett történt. Tizenkétezer emberhallgatta végig az ez alkalomra átalakított kiállítási csarnokban•az ünnepi közgyűlés beszédeit és az egész ország hetekig ennek azeseménynek hatása alatt állott.

A két egyház vezetőit, mikor az uniót elhatározták, az a, meg-gondolás irányította, hogy céljaik és eszközeik közösek lévén, ered-ményesebb munkát tudnak végezni, ha egy egyház keretein belüldolgoznak.

Belső problémájuk az egyházon kívül álló nagyszámú keresz-tyén megnyerése intenzív szervezéssel és belmissziói munkával,külső feladatuk, hogy minél több pogányhoz elvigyék az evangéliu-mot. E feladatokat hangsúlyozták a közgyűlés tagjai, míg a Nagy-

britanniából, -a gyarmatokból, Amerikából és Európából megjelentszámos küldöttség szónoka a skót egyházak egyesülésének tényét,mint keresztyénség világunió felé irányuló mozgalom egy moz-zanatát üdvözölte és méltatta.

Egyházunk kiküldötte hálánkat tolmácsolta azokért a jó szol-gálatokért, amelyeket a skót testvéregyházak küldöttei tettek ak-kor, mikor saját anyaegyházunktól való elszakadásuk idején felke-restek, ismertette azoknak a lelkésztestvéreinknek egyházunkbanvégzett munkáját, akik skót theológiákon tanultak, és méltatta azta szolgálatot, amelyet a skótok azáltal teljesítenek, hogy idegenországok területén élve és dolgozva azok szokásait, nyelvét és men-talitását megismerve közvetítetek a különböző népek és egyházakközött.

Az új moderátor, mikor háláját fejezte ki a testvéregyházakkiküldötteinek eljövetelőkért, kijelentette, hogy a keresztyén catho-licitás eme megnyilvánulása őket is arra figyelmezteti, hogy nemelég kedvenc mottójukat követni: „Megnyerni Skóciát a Krisztus-nak." Ez nem elég, a cél legyen: Megnyerni az egész világot aKrisztusnak.

Igazgatótanácsunk kéri a jelentés szives tudomásulvételét, egy-úttal tekintettel arra, hogy a skót unió után, amely a skót testvér-egyházak életének messzire kiható nagy fontosságú eseménye, elsőizben ül össze, egyházkerületi közgyűlésünk javasolja, hogy ebbőlaz alkalomból a következő üdvözlő irat intéztessék a skót egyhához:

„Az erdélyi református egyházkerület közgyűlése folyó évinovember hó 23-ikán rendes évi közgyűlésére összegyűlve meghall-gatta kiküldöttjének jelentését, aki egyházunkat az Unió gyűlésenképviselte^ Edinburghban.

Egyházkerületi közgyűlésünk örömmel üdvözli az ismét egye-sült Skót egyházat és őszinte örömével ad kifejezést afelett, hogya hosszas elszakadást sikerült meggyógyítani és hogy az egyesülésténye olyan általános öröm, megnyugvás és emelkedett érzések ésoly nagy tömegek lelkes részvétele mellett mehetett végbe. Imád-kozunk Istenhez, hogy mindazok a nagy tervek, amelyek az Unió-gyűlésen testet öltöttek, megvalósuljanak teljes egészükben, hogy askót egyháznak minél több lelket sikerüljön megnyerni otthon ésminél több testvérünkhöz elvinni az evangéliumot.

Virágozzon és prosperáljon a skót egyház hosszasan Tsten or-szágának hűséges szolgálatában."

A közgyűlés az előterjesztés értelmében határoz.

28

27, Vásárhelyi János ehker. főjegyző aa az új liturgia tárgyá-ban a következő előterjesztést teszi:

Egyházkerületi közgyűlésünk 1921, július 2—5. napjain tartottülésezése alkalmával 74. sz. alatt a következő határozatot hozta:

„Egyházkerületi Közgyűlés az Igazgatótanácsot megbízza azÁgendáskönyv kiadása iránti intézkedések megtételével. Az Ágen-dáskönyv szerkesztésénél a konventi liturgia tartandó szem előtt, snagy súly fektetendő a kötött alkatrészek megállapítására és köte-lezővé tételére."

Ezen alapvető közgyűlési határozat meghozatalára az a körül-mény nyújtott alkalmat, hogy az Igazgatótanács 3486—1921. számalatt jelentette, hogy az 1865. évi közzsinat határozatából kiadottVadas-Nagy Péter féle Agenda teljesen elfogyott s még antikvá-riumban sem található. Különben is ez az agenda ma már sok te-kintetben elavult és hézagos, úgy, hogy feltétlenül szükséges egyúj Ágendáskönyv kiadása. Közgyűlésünk e jelentés alapján hoztameg, fennti határozatát. Az Ágendáskönyv szerkesztésére egy bi-zottság küldetett ki, melynek tagjai voltak néhai Nagy Károlypüspök, dr. Makkai Sándor és dr. Imre Lajos aai. 1922. évi február26-án közgyűlésünk újabb határozatot hozott az Ágendáskönyvügyében, mely szerint: „A bizottságot fölhatalmazza az Ágendás-köayv teljes és végleges kiadására alkalmas alakban való elkészíté-

_séxe a reformok tekintetében az egyetemes konvent által elfogadottanyag felhasználásával és mértékéig." 1921. november 17-iki ülésé-ben Igazgatótanácsunk intézkedik az iránt, hogy a bizottság ré-szére figyelembe vétel céljiából a külföldi ref. egyházak hivataloságendái, a klasszikus magyar ágendák beszereztessenek. 1926. dec.16-án az időközben elhalálozott Nagy Károly püspök helyett Igaz-gatótanács a liturgiaügyi bizottság megújításáról gondoskodott ésa bizottságot újra szervezte. A bizottság elnökéül dr. Makkai Sán-dor püspök aát, dr. Gönczy Lajos, dr. Imre Lajos és VásárhelyiJános aait kérte fel. E bizottságnak utasításba adta, hogy munká-latával a következő évig egyházkerületi közgyűlésre készüljen el.Tudomásul vette dr. Makkai Sándor püspök aának azt a felvilágo-sítását, hogy az Ágendáskönyv kiadása azért késik, mivel bevárjaa bizottság a magyar konvent által kiadandó Ágendáskönyv meg-jelenését, hogy a liturgiái részek a mi Ágendáskönyvünkben annakalapján legyenek beállíthatók, az egység biztosítása végett. Azígy újra szervezett bizottság munkáját a közgyűlés és igazgatóta-nácsi határozatokban lefektetett elvek szerint el is végezte. A bi-zottság a gyakorlati példatárral terhelt tuldrága magyarországi

Agendáskönyv helyett egyfelől egy kisebb terjedelmű, olcsóbbkönyvet alkotott, másfelől a magyarországi Ágendáskönyvben ele-gyitetlenül és eldöntetlenül felvett 3 féle liturgiális móddal szembenegy egységes rendtartást állapított meg, nagy súlyt helyezve a kö-tött alkotórészekre és munkálatánál gondot fordítva arra is, hogy arégi klasszikus magyar ágendák és a külföldi református hivataloságendák szempontjait is a lehetőség szerint érvényesítse. A bizott-ság munkájától Püspök aa Igazgatótanácsunknak 1928. június. 24-én megtartott ülésben tett jelentést és javasolta, - hogy mondja kiIgazgatótanácsunk, hogy amint a magyarországi Ágendáskönyvek-kel is történt, mihelyt az Ágendáskönyv nyomdakész lesz, azonnaladassák ki a Parochiális könyvtár illetményeképpen templomihasználatra alkalmas alakban és nyomdai technikával azon utasítás-sal, hogy a kiadott könyv használatba vehető, de teljes formájaegyelőre nem tétetik kötelezővé, hanem csak ajánltatik, s a gyakor-latba vétel alapján idő engedtetik az észrevételek megtehetésére.Későbbi időben fog előterjesztést tenni azután az egyházkerületiközgyűlésnek Igazgatótanács az Ágendáskönyv esetleges továbbirevíziója alapján való kötelező bevezetésére és használatára. VégülPüspök aa javaslatának elfogadása alapján megjelent Ágendás-könyvre nézve Igazgatótanácsunk 1929. március 14-én tartott ülé-séből a következő intézkedést tette:

Igazgatótanácsunk körlevélben hívta fel az egyházmegyék es-*"pereseit, hogy a parochiális példányok felhasználásával akár azegyházmegyei tanács, akár az egyházmegyei közgyűlés előtt valóismertetés utján, akár magán úton a könyv rendelkezésükre bocsá-tásával adjanak módot az egyházmegyék területén élő egyházke-rületi képviselő aainak, hogy az új Ágendáskönyvet megismerjékés észrevételeiket az egyházmegyén megtehessék. Az egyházme-gyék az összegyűjtött vélemények alapján július 31-ig tegyenekjelentést és javaslatot az Igazgatótanácsnak, hogy azt az Ágendás-Jíönyv kötelező használata tárgyában az egyházkerületi közgyűlés-hez teendő javaslatuknál figyelembe vehessük. Megállapította azIgazgatótanács, hogy tekintettel arra, hogy az új erdélyi Ágendás-könyv összeállításánál úgy a magyarországi Ágendáskönyv, minta régi erdélyi szokás, valamint a külföldi ref. egyházak ágendái isfigyelembevétettek, kétségtelen, hogy Ágendáskönyvünk a tisztareformátus istentisztelet követelményeit valósítja meg. Erre valótekintettel Igazgatótanács úgy határozott, hogy lelkész aai az Ágen-dáskönyvet ismertessék presbitériumuk előtt s felhatalmazza Igaz-gatótanács a presbitériumokat, hogy az új Ágendáskönyv használa-

30

tát egyházközségükben már most bevezethessék, mivel kívánatos,hogy az egyházkerületi közgyűlés döntése előtt a közvélemény gya-korlatilag kialakulhasson.

Különben is erdélyi egyházkerületünk egyházi törvényeink E.melléklete szerint örök időkre fenntartotta a ritus megállapításánakjogát és az részére mindenkorra biztosíttatott is. Ha atyáink e jogotfenntartották, nekünk kötelességünk jövőre is biztosítani és érvé-nyesíteni az erdélyi egyházkerület e ma is élő jogát.

Ágendáskönyvünk kiadásának ezen történelmi előzményeit ameghozott határozatok alapján azért tartottuk szükségesnek ismer-tetni, hogy ezek alapján kétségtelenül megállapíthassuk, hogy jelenegyházkerületi közgyűlésünk az Ágendáskönyv kérdésében határo-zatot hozni nemcsak kétségtelenül jogosult, hanem csak egy ré-gebbi alapvető határozatát hajtja végre akkor, amikor a közgyűlé-sünk határozatából eljáró bizottság munkálatát tárgyalja s a mun-kálat felett dönt. i

Igazgatótanácsunk intézkedésére és felhívására az egyes egy-,házmegyék nyilatkoztak az Ágendáskönyv bevezetésére nézve. Vol-tak azonban olyan vélemények is (bekecsatjai, orbai, kezdi), ame-lyek azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy e kérdésben való állás-foglalás nem tartozik egyházkerületünkre, hanem az országos zsi-natra. Erre vonatkozólag mindenekelőtt azt állapítjuk meg, hogyegy részletesen kidolgozott Ágendáskönyv megszerkesztése és be-vezetése nyüvánvalólag nem a zsinat, hanem-az egyházkerületekfeladatát képezi, a zsinatnak egyházi törvényeink szerint (104. §.d) ugyanis csak az a feladata, hogy az Istentisztelet alakjának ésrendjének lényeges vonásait állapítsa meg. Miután kizártnak te-kinthető az, hogy egyházkerületünk ama határozatai, melyek sze-rint az Agenda elkészítésére kiküldött bizottságnak feladatául azttűzte ki, hogy az Ágendáskönyvet úgy készítse el, hogy annak elké-szítésénél a magyarországi Ágendáskönyv, a régi erdélyi szokás, akülföldi ref. egyházak Ágendái tartassanak szem előtt, bármibenis túllépnék azokat a kereteket, amelyeket bármely országos zsinataz istentisztelet alapjának és rendjének lényeges vonásaiként egy-házunk hitelvei alapján megjelölhet, kétségtelen, hogy egyházkerü-letünk közgyűlése a zsinat határozatának bevárása nélkül is dönt-het az-elkészített Ágendáskönyv sorsát illetően, mert kizárt dologaz, hogy országos zsinatunk törvényhozásilag részleteiben is kidol-gozott Ágendáskönyvet készítene s azt kívánná hatásköre tullépé-^séyel kötelezővé tétetni. Az is bizonyos, hogy az immár több mint20 esztendő óta megoldásra váró feladat a fürgős elintézést annál

is inkább kívánja, mert hiszen az intézkedés alapjául szolgálómunkálat elfogadásával egyházkerületünk csak azon hiány pótlá-sán segít, amelynek megszííntetése érdekében már 1921. évben ho-zott közgyűlési határozatával intézkedett. Mindezeknek alapjánIgazgatótanácsunk javasolja, hogy egyházkerületi közgyűlésünk .az Agenda elkészítésére kiküldött bizottság munkálata alapjaid jelenközgyűlésében hozzon végleges határozatot és az Ágendás könyv-nek egyházkerületünkben kötelezővé tételéről jelen közgyűlésünk-ből rendelkezzék. Mielőtt azonbaá a részletes elfogadásra nézve ja-vaslatot tennénk, kötelességünknek tartjuk egyfelől az Ágendás-

. könyvvel szemben felmerült kritikai észrevételeket ismertetni,másfelől e kritikai észrevételekkel szemben ismertetni azon indo-kokat, amelyek az Ágendáskönyv elkészítésével megbízott szerkesz-tőket vezették.

Általánosságban megállapítjuk, hogy úgy az egyházmegyék.beérkezett véleményei, mint az Agendáskönyvről megjelent külön-böző ismertetések az Agendásköny vről elismeréssel nyilatkoztak éssem a magyarországi, sem a hazai, királyhágómelléki, vagy sajátegyházkerületünk lapjaiban megjelent ismertetések egyetlenegyolyan részletet sem említettek és kifogásoltak az új Agendáskönyv-ben, amely részletek egyházunk hitelveivel ellentétesek lettek volnaés hitelvi szempontból kifogásoltatnának. Az összes ismertetésekés kritikák tartalmilag, ha természetszerűleg nem is tökéletes, degondos, lelkiismeretesés érdemes munkának ítélték meg az üjAgendásköny vet és tartalmi szempontból semmi kifogást sem emel-ték az Ágendáskönyv ellen. Megállapíthatjuk azt is, hogy a beérke-zett összes vélemények az Ágendáskönyv legnagyobb részét válto-zatlanul elfogadhatónak Ítélték és kifogások csak a következő kér-désekben merültek föl:

a) A homiliás istentiszteletek rendje.•> b) A konfirmáció rendje, a házasságkötés alkalmával eskü he-

lyett fogadalom bevétele tekintetében.Az Ágendáskönyv többi részét kivétel nélkül általánosságban

elfogadhatónak ítélték. Erre való tekintettel az elhangzott kifogá-sokat és a szerkesztő bizottságnak a kifogásokra vonatkozó észrevé-teleit az említett sorrendben kívánjuk a következőkben ismer-tetni.

Homiliás istentiszteleteknél kifogások a következők: A hekees-aljai egyházmegye kifogásolja azt, hogy az istentiszteletet a lelkészvezeti, szükségesnek tartja, hogy az istentiszteletet orgonajátékkezdje. Elhagyándónak tartja a Bibliaolvasást. Kifogásolja a

bűnvalló imádság és hitvallás különvételét és fenhangon való el-mondását. A bűnvalló imádság ellen kifogást emel a dési egyház-megye is, amely ezen bűnvallás rövidebb megszövegezését tartjaszükségesnek. Az orbai egyházmegye szintén kifogásolja a bűn-valló imádság és hitvallás külön vételét és hangos utána mondá-sát. A hunyadi egyházmegye és a kalotaszegi egyházmegye a bűn-valló imádság elhagyását szintén szükségesnek tartja. Ugyancsakjavasolják, hogy az isteniszteleti sorrend úgy állapíttassák meg,hogy az Ágendáskönyvben javasolt sorrend első része, ha megha-gyatik a bűnyalló imádság és a bibliaolvasás, ezt a részt csak lel-kész végezhesse és pedig különváltan az Űr asztalánál. Végül, hogyne az áldás zárja az istentiszteletet, hanem az áldás előzze meg azáróéneket.

A homiliás istentisztelet sorrendjére nézve mindenekelőtt meg-állapítja- a bizottság, hogy a sorrendet illetően, csaknem mindenegyházmegye és az Ágendáskönyvet e szempontból kritika alá vevőírók is más sorrendet javasoltak saját felfogásuk szerint. Vanolyan egyházmegye (kolozsvári), amelyik az Ágendásköny vben kö-zölt sorrendet abból a szempontból tartja keresztülvihetetleimek,hogy sok helyt nincs külön önálló kántor, hanem csak levita, vagycsak a lelkész van, aki egy maga végzi s vezeti az istentiszteletet.Ez utóbbi észrevételre vonatkozólag jegyezzük meg, hogy olyanhelyen, ahol ez a nehézség fenforog mindenesetre az adott körül-mények szerint és esetleg külön szabályozás útján kell és lehetmegtalálni a nehézségek legyőzésének módját, a sorrendet változ-,tatni, akár egyes alkatrészek elhagyásával, akár a szószékről vagyaz orgona mellől való elvégzésével. A régi istentiszteleti rendtartásszerint is voltak ilyen nehézségek, pl. a közéneknél vagy az Ur-vacsora kiszolgáltatásánál. Ez a körülmény azonban az .egységesrendre nézve nem lehet elhatározó. A sorrend külső menetét ille-tően a sok javasolt forma, közül egyet igy is ugy is kötelezővé kelltennie közgyűlésünknek és akkor semmi különös ok sincs arra, hogyel ne fogadjuk az Ágendásköny vben javasolt sorrendet. El kell há-rítanunk általában azt a kifogást, amely arra utal, hogy a gyakorifelállás és leülés kényelmetlen a résztvevőre nézve. Nem lehetirányadó szempont az, hogy az-istentiszteleti rend kényelmes vagykényelmetlen egyesekre nézve, hanem egyedül csak az, hogy he-lyes-é, építö-é, vagy nem? Különben is ha valakit egészségi okokakadályoznak. a gyakori felállásban és leülésben, arra nézve eza külső magatartás nem kényszerítő erejű. Ne feledjük, hogy az1638. évi nagyenyedi generális zsinat meghagy ja,, hogy a pásztorok

33

a katedrán kivül minden könyorgés mondáshoz letérdepeíjeiiek,úgy a deákok is, mind öregek, mind aprók.

Az egyes kifogásokra nézve a következőket jegyezhetjük megezeknek előrebocsátása után: Nem tudjuk megérteni, hogy miértérthetetlen az, hogy az új Ágendáskönyv a lelkipásztor liturgiáifeladatát, felelősségét és köteleztetését érvényesíti. Az istentisztelethárom fő tényezője: az IsterT igéje, a gyülekezet és a liturgus. Ehárom tényező kölcsönösségének biztosítása és érvényesítése el-engedhetetlen kelléke a teljes istentiszteleti rendtartásnál. Nálunka liturgus szerepe és felelőssége elhalványult, azért volt helyes ésszükséges e tekintetben a javasolt intézkedést megtenni.

A bibliaolvasás beiktatását csak a bekecsaljai egyházmegyekifogásolja, utalván arra, hogy ez a magyar református egyház-ban sohasem volt szokásban, csak a XVII. század vége felé jöttbe; a hétköznapi bibliaolvasás és a bibliaolvasás külön alkotórész-képpen való felvétele már azért is helytelen, mert a figyelmet akét ige, t. i. a textus igéje és a bibliaolvasás igéje között megosztja.A többi egyházmegyéi a bibliaolvasásnak külön alkotórész-képpen való beiktatását elfogadják.

Ezzel szemben megállapítjuk, hogy a bibliaolvasás beiktatásaKálvin nyomán történt, akinél szintén két lectia volt, az első azevangéliumból, második az apostoli levelekből. Az első lectia előttolvastatott a tízparancsolat, a kettő között az apostoli hitvallás.

Az 1642-ben, jun. 29-én tartott, nagyenyedi zsinat behozta, azistentiszteletbe a bibliaolvasást a többi nemzetek szokása szerint.Délelőtt Ó, délután új-testamentumi fejezet felolvasását rendeli.Csak ezen az úton haladtunk, mikor a bibliaolvasást külön alkotó-részképen felvettük.,

A-bibliaolvasást külön alkotórészképpen külföldi reformátusegyházak is fenntartják és erre annál is nagyobb szükség van,mert református egyházunkban ma nem követjük Kálvinnak azonigehirdetöi eljárását, hogy az .egyes bibliai könyveket folytatóla-gosan magyarázzuk, hanem a szabad textusválasztás alapján ál-lunk, és így éppen igehirdetésünk bibliai alátámasztására elen-gedhetetlenül szükséges ebben a formában szélesebb tért biztosí-tani a szentírás megismerésének. Utalhatunk arra is, hogy korunk-ban különös szükség van arra, hogy híveink ezen az úton is ala-posabban megismerjék az írás örökkévaló tartalmát, mert azutóbbi időkben odajutottunk, hogy a Biblia olvasása széles rétergekben kiment szokásból és a gyülekezet tagjai 52 vasárnaponhallanak ugyan egy-egy, legtöbbször nagyon rövid textust a

34 .

Szentírásból, de nem rendelkeznek azzal a bibliaismerettel, amelyszükséges avégböl, hogy az igehirdetést öntudatosan meghallgatnitudják. Ez a magyarázata annak, hogy az összes egyházmegyéka bibliaolvasás külön alkotórészképpen való felvételét szükséges-nek ítélték és a magyarországi agenda is külön alkotórésznek vetteföl. Általánosabb kifogás emelkedett a bűnvallás és hitvallás kü-lön alkotórészül való beiktatása és kiváltképpen fennhangon valóutámnondása ellen. Gépiesnek, katholikus ízűnek, a kálvini hagyo-mányokkal ellenkezőnek, veszedelmes ujjításnak minősíttetett eza rész. Az egyik egyházmegye (orbai) egyenesen abszurdnak mi-nősítette azt az eljárást, hogy „egy közös imához kössék egy or-szág híveinek bűnvallását." Erre vonatkozólag mindenekelőtt aztjegyezzük meg, hogy ezen bűnvalló imádság nemcsak kálvini ere-detű, hanem egyenesen a Kálvin által készített első strassburgiágendából vétetett és senki soha kétségbe nem vonta, hogy ez abűnvalló imádság és a vele kapcsolatos hitvallás klasszikus kife-jezése kálvini hitünk alapvető hitelfogásának, amelyet a Kálvingyülekezetében szintén rendszeresen használtak.

Utalhatunk arra, hogy a bűnvallás, hitvallás, minden időbenelengedhetetlen felvétele volt a helyes evangéliumi istentisztelet-nek, ami Urunk Jézus Krisztus evangeliumhirdtése alapján, amelyúgy kezdődött: „Térjetek meg és higyjetek az evangeíiumnak." Ezta szempontot eddig is igyekeztek érvényesíteni lelkipásztoraink azúgynevezett előimában, azonban megállapíthatjuk, hogy a bűnval-lás követelménye sokszor elhalványult és éppen azért van szükségarra, hogy az evangélium hirdetésére és elfogadására nézve ímeg-állapíttatott ezen isteni követelményt nagy reformátorunk példa-adása szerint éppen a mi korunkban erőteljesebben és öntudatosab-ban érvényesítsük. Ha valamikor, akkor korunkban erre kifejezet-ten nagy szükség van. Az ellen a kifogás ellen, hogy a bűnvallóimádság gyakori elmondása gépies és az imádság hangos utána-mondása katholikus izű, legyen szabad megjegyeznünk, hogy egyimádságnak többszöri elmondása önmagában semmiesetre sem le-het gépies, mert hiszen akkor, a mi Urunk Imádságának, a MiAtyánknak^elmondásáról is ugyanezt lehetne mondani. A hangosutánamondás pedig miért lenne katholikus ízű? Ugyanezt kívá-natosnak tartják a Mi Atyánk és a Hiszekegy re nézve pél-dául skót református testvéreink is, bizonyára a Mi Urunk Jézusintésének engedelmeskedve „Aki vallást tesz én rólam az emberekelőtt, én is vallást teszek arról az én Atyám előtt." Különben semlehet reánk nézve irányadó az, hogy mi katholikus izű és mi nem,

r 35

mert atyáink sem úgy hajtották végre az üdvös reformációt, hogyarra tekintettek volna, hogy azt hagyják el, ami katholikus izű,hanem egyedül azt tekintették, hogy mi egyezik meg az evangé-liummal és mi nemi Kétségtelen, hogy evangéliumi hitünkrőlváló vallástételünk és pedig bátor, nyilt, fennhangon való vallás-tételünk megegyezik a mi Urunk Jézus Krisztus intelmeivel. Vé-gül az áldásnak fölcserélése és az utolsó ének elé tétele az isten-tisztelet lelki folyamatának bizonyos fokú megszakítását jelentené.Az anyaszentegyház gyermekeit az istentiszteletről áldásával küldiki a világba, hajlékaikba, hogy bizonyságot tegyenek az ő hitükről,mint ahogy az édes anyának útra induló gyermekeihez utolsó szavaaz ö anyai áldása. Hogy ez az áldás elmaradhatatlan és szükségesbefejezése istentiszteletünknek és megkivánása a hivő lelkekbengyökerezik, annak kedves bizonysága az, hogy nagyon sok falusigyülekezetünkben a hivek a templom ajtaja alatt körben állvavárták meg eddig is a papot, hogy áldást mondjon az Isten nevé-ben, eltávozásuk előtt. Egyébként semmi nehézsége nincs annak,hogy az istentisztelet megkezdése előtt és végénél is orgonázás,sőt ének is legyen,x addig, amig a hivek összegyűlnek, illetve el-távoznak s az istentisztelet kezdetét veszi, vagy miután befejezéstnyer. Csak az szükséges és az felel meg az istentisztelet lelki rend-jének, hogy Isten segítségül hívásával, elöfohásszal kezdődjék ésIsten áldásának hirdetésével nyerjen befejezést maga az istentisz-telet. Nem tarthatjuk indokoltnak azt sem, hogy istentiszteletünkrendje olyan értelemben osztassék meg, hogy annak egyik részéta lelkipásztor és csak a lelkipásztor az Ür asztala mellől végezzeés a itnásik részét a szószékről. Ez. az eljárás valóban minden belsőindok nélkül katholikus- izű lenne és emlékeztetne az úgynevezettoltári szolgálatra. Már pedig mindnyájan tudjuk, hogy az Úr asz-talának a református templomban csak egy rendeltetése van, hogyazon a szent sakramentum kiszolgáltattassék, egyébként az isten-tiszteletet vezető lelkipásztornak az igehirdetésére és imádkozásraa szószék- rendeltetett megfelelő helyül.

Az istentiszteletnek alkotórészei egyetemes evangéliumi tar-talmúak, amelyeket mindenki hirdethet, sőt hirdetni köteles, aki azigehirdetés kötelezettségére törvényes rendje szerint elhívott il-letve felhatalmazott az anyaszentegyház. Ennek folytán az isten-tisztelet rendjének megszakítását teljesen mellőzendőnek ítéljük.Mindezeknek alapján a homiletikai istentiszteletekre nézve a szer-kesztőbizottság által javasolt formát elfogadásra ajánljuk. Mi aztgondoljuk, egészen ellentétben az orbai egyházmegyében elhangzott

36

azon felfogással szemben, mely szerint abszurdum egy ország né-pét egy kötött imához kötni, egy bűnvallással, hogy ellenkezőlegvalami csodálatos erő és áldás származna abból, ha vasárnaprólvasárnapra Háromszék, Udvarhelyszék tiszta magyar reformátusnépétől el egészen a hunyadi vagy gyulafehérvári egyházmegyék-ben szétszórtságban élő, anyanyelvüket már alig beszélő hiveinkigugyanazon időben, ugyanazon imádságoknak édes anyanyelvünkönvaló hangos elmondásával jelennének meg lélekben egyesülve hi-veink a kegyelmes Isten színe előtt és anyanyelvünkön, hangosbűn vallással és hitvallással tennének bizonyságot hitükről és ven-nének kegyelmet kegyelemre. Az Urasztala elhelyezése olyan, hogynem is hallható. Ne feledjük, hogy a kötött ima mondása és: ol-vasása nem olyan veszedelmes egyébként sem. Apafi fejedelemkezdeményezésére a szabad imádkozási mód el is tiltatott és kö-zönséges templomi imádságos könyvek bevitele és használata ren-delte tett el. A puritánizmus fellépése előtt az imádságok elő voltakírva és ugyanazon napon minden gyülekezetben egy és ugyanazonimádság-mondatott el. Ez pedig akkor volt, mikor az Erdélyi Réf.Egyház aranykorát élte.

Az Urvaesora és keresztelés szent szakramentumainak kiszol-gáltatására az ágehdában közölt rendre nézve lényegébe vágó kifo-gások hangzottak el. Apoltak olyan nézetek, amelyek a keresztelésiszertartást megröyiditeni óhajtják, egyesek (orbai, bekecsaljai,széki) az első ének, előfohász, vagy fogadástéfel, kredo, elmondásátfeleslegesnek tartják, vagy azért, mert á szülök úgy sem lesznek je-len, vágy azért, mert igen hosszúra nyúlik a szertartás. Elvilegazonban ezen alkotó részek ellen nem emelnek kifogást. Szerkesztőbizottságunk megjegyzi, hogy ezen alkotó részek, nevezetesen a szü-lők fogadástételét, krédó felvételét éppen azért tartotta szükséges-nek, hogy engedelmeskedjünk Kálvin azon meghagyásának, hogyaz Isten Anyaszentegyházában a szakramentumok a legnagyobbreriddél és tisztességgel szolgáltassanak ki. A gyülekezeteinkben el-harapózott azon sajnálatraméltó szokás, hogy keresztelésnél a szü-lök nem jelennek meg, hogy más vallásuak is keresztszülök íe&znekstb. éppen olyan veszedelem, amellyel szemben csak úgy küzdhe-tünk eredményesen, ha a keresztség szakramentumának kiszol-gáltatásánál annak jeléntőségét és isteni köteleztétését minden vo-natkozásban kellően kifejezésre juttatjuk.

Az Urvacsorára nézve szintén nem hangzottak el lényégbevágó kifogások. Felmerült az a nézet, hogy az TIrvaesórá teljesenkülön istentiszteletképen tartassák meg esetleg — amint az orbai

' 3 7

egyházmegye javasolja — külön délutáni vagy esti istentiszteletekkeretében. Véleményünk szerint azonban Agendáskönyvünk az ur-vacsorai istentisztelet kellő rendjét megfelelőleg biztosítja anélkül,hogy az utasításban nyert határt (az erdélyi szokások figyelembevétele) túllépné, ezért az Ágendáskönyvben javasolt módon teljesmértékben fenntartandónak ítéljük. Különben a felmerült kívána-lomnak az Ágendáskönyv helyet ad.

Az alkalmi (simbolikus) istentiszteleteknél a legtöbb egyház-megye a konfirmáció módjára nézve tesz erőteljes kifogást azÁgendáskönyv azon javaslata ellen, mely szerint az Urvacsora ki-szolgáltatását nem a konfirmációval egy időben tűzi ki, hanemcsak a rendes urvacsorai istentiszteletre, a konfirmációt követő ün-nepi alkalomra. Semmi esetre sem foga