az eu szerepe a világban

8/8/2019 Az EU szerepe a világban

http://slidepdf.com/reader/full/az-eu-szerepe-a-vilagban 1/2828

Európa mozgásban

Európai Unió

Az EU szerepe a világbanAz Európai Unió külpolitikája



Ez a füzet, valamint, az EU-val kapcsolatos egyéb rövid és közérthető tájékoztató anyagok azalábbi internetes oldalon találhatók: ec.europa.eu/publications

Európai BizottságKommunikációs FőigazgatóságKiadványok B-1049 Brüsszel

A kézirat lezárva: 2007. június

Borítóillusztráció: © Wolf/zefa/Corbis

Katalógusinformáció a kiadvány végén

Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007

ISBN 978-92-79-06086-1

© Európai Közösségek, 2007

Másolás engedélyezve

Printed in Belgium

FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA



Az EU szerepe a világban

Az Európai Unió külpolitikája



Globális partner 3

Dinamikus haladás 5

A kereskedelem a növekedés szolgálatában 8

Kezdeményező kül- és biztonságpolitika 11

Segítő kéz 13

Humanitárius segítségnyújtás 15

Globalizált és egymásrautalt 17

Az EU és közvetlen környezete 20

Ajánlott olvasmányok 22

Tartalomjegyzék

2



Globális partner

Közel 500 millió emberrel az EurópaiUnió lakossága Kína és India után a har-madik legnagyobb a világon. Márönmagában méretei, valamint kereske-delmi, gazdasági és pénzügyi súlya isfontos világszintű partnerré emeli azEurópai Uniót. A világkereskedelem leg-nagyobb szelete is az Európai Unióé, ésitt összpontosul a világ gazdaságának egynegyede.

A méretek és a gazdasági erő azonbanfelelősséggel jár együtt. Az Unió nyújtja

a legtöbb pénzügyi segítséget és taná-csot a szegényebb országoknak.Napjaink bonyolult és törékeny világ-rendjében az EU egyre nagyobb mér-tékben veszi ki részét a konfliktusok megelőzéséből, a békefenntartásból ésa terrorizmus elleni fellépésből. Az EUtámogatja Irak és Afganisztán újjáépíté-sét is. Az Unió vezető szerepet játszik aglobális felmelegedés és az üvegházha-tásúgáz-kibocsátás okozta problémák kezelésében.

Az ivóvízhez való hozzájutás az EU egyik fejlesztési prioritása

© E C / F

. L e f e b v r e



Amikor 1950-ben létrehozták, az EU-nak az volt a törekvése, hogy egybefogja amásodik világháborúból kikeveredőEurópa nemzeteit és népeit.

Külkapcsolatait alapvetően két okbólkellett fejlesztenie. Miután az eredeti hatEU-ország egymás között felszámolta akereskedelem belső gátjait, a külsőországokkal fenntartott kereskedelmi

kapcsolataik kezelésének felelősségét ismeg kellett osztaniuk. Ez vezetett aközös kereskedelempolitikához, az elsőterülethez, amelyen az EU országai szu-verenitásukat közös érdekükben együt-tesen érvényesítik. Egyidejűleg a tagál-lamok hajlandók voltak megosztani – afőként Afrikában – a függetlenség útjáralépő korábbi gyarmataik támogatásáraszolgáló pénzügyi költségek egy részét

is.

Az új tagok csatlakozásával bővültek azUnió felelősségi körei is. Az EU-nak ennek folytán még alaposabban kellettmeghatároznia a világ többi részével ésa nemzetközi szervezetekkel fennállókapcsolatait.

A közös kereskedelempolitika meghatá-rozó eleme azoknak a kapcsolatoknak,amelyeket az Európai Unió a világ többirészével tart fenn. Ez a politika két egy-mást kiegészítő szinten működik.Először, a Kereskedelmi Világszerve-zeten (WTO) belül a földkerekség min-den részén megtalálható partnereivelegyütt aktívan részt vesz a nemzetközikereskedelem multilaterális rendszerére

vonatkozó szabályok kidolgozásában.Másodszor, az Unió saját kétoldalúkereskedelmi megállapodásait is meg-köti az országokkal és a régiókkal. Nagyerőfeszítésekre van szükség ahhoz,hogy a fejlődő országok termékei köny-nyen bejuthassanak az EU piacára éshogy a kereskedelmi kapcsolatok előse-gítsék fejlődésüket.

A pénzügyi és technikai segítségnyúj-tás, amely kezdetben Afrikára összpon-tosult, az 1970-es években kiterjedtÁzsiára, Latin-Amerikára és a Földközi-tenger déli és keleti részének országairais. Ebben az időben kezdte meg az Unióa természeti és az ember által okozottkatasztrófák áldozatainak humanitáriussegélyezését.

Dinamikus haladás



Nem csupán kereskedelemés segítségnyújtás

Az EU-nak a partnereivel világszertemegkötött megállapodásai túlmutatnak a kereskedelmi és a hagyományos fej-

lesztési támogatásokon. Ezek a kapcso-latok kiterjednek a gazdasági reformok-ra, az egészség- és az oktatásügyre, azinfrastrukturális programokra és bizo-


A környezetvédelmi normák kidolgozásában az EU más

országokkal is együttműködik nyos esetekben az olyan területekenfolyó együttműködésre is, mint a kutatá-si, a fejlesztési vagy a környezetvédelmipolitika. Olyan politikai kérdések meg-tárgyalásához is keretet biztosítanak,mint a demokrácia és az emberi jogok. Alegutóbbi időkben megkötött megálla-

podások a partnerektől megkövetelik,hogy kötelezzék el magukat a tömeg-pusztító fegyverek elterjedésének meg-akadályozása mellett.

© B i l d e r b o x . c o

m



Régi keletű kapcsolatok

Tanzánia a legkevésbé fejlett országok egyikeként – fegyver és lőszer kivételével – az Európai Unióbairányuló exportjának egészére nézve vámmentességet élvez. Tanzánia egyike az EU afrikai-karibi-csendes-óceáni csoportba (AKCS) tartozó azon 79 partnerének, amely részesül a CotonouiKereskedelmi és Segítségnyújtási Megállapodás előnyeiből. Az EU Tanzánia legnagyobb külső piaca,amely exportjának több mint 50%-át veszi fel, miközben az Unióból származik Tanzánia importjának –ami főként beruházási javakból és berendezésekből áll – 20%-a. Az EU Tanzániába irányuló segélye évi100 millió euróra rúg. Az EU pénzügyi támogatásával folyó projektek a közlekedési infrastruktúrára, azoktatásra, a vízellátásra, a környezetre, az AIDS megelőzésére és a hatékony kormányzás támogatásáraösszpontosulnak.

Új dimenzióAz 1992. évi Maastrichti Szerződés értel-mében az EU kidolgozta közös kül- ésbiztonságpolitikáját (KKBP), hogy közö-sen léphessen fel, amikor az Unió egé-szének érdekei úgy kívánják. A védelem-politika a KKBP egyre fontosabb vonat-kozásává válik, miután az EU a világ sta-bilitásának előmozdításán és fenntartá-sán dolgozik. Mivel a KKBP a terroriz-

mussal, a nemzetközi bűnözéssel, akábítószer-kereskedelemmel, az illegálismigrációval és az olyan globális kérdé-sekkel is foglalkozik, mint a környezet-védelem, az Unió más országokkal ésnemzetközi szervezetekkel is szorosanegyüttműködik.

Az Unió külső kapcsolatainak kezelésedinamikus folyamat: saját külpolitikájá-nak alakítása során az EU-nak külsőtényezőket is számításba kell vennie.Ezek közé tartozik a világon végiggör-dülő piaci liberalizációs hullám, a globá-lis kommunikációs forradalom és a fel-gyorsuló műszaki haladás összeadódóhatásai folytán erősödő gazdasági egy-másrautaltság. A nemzetközibb ver-senynek, a beruházási tőke határokon

átnyúló egyre erősebb áramlásának és anyersanyagok – különösen a kőolaj és aföldgáz – iránti kereslet általános növe-kedésének összefüggéseiben az EU-nak újra és újra meg kell határoznia prioritá-sait.



Az Európai Unió a világ legfontosabbkereskedelmi tényezője, miután azegész világ exportjának és importjának közel 20%-a esik rá. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb kereskedelmi partne-re, utána pedig Kína és Oroszország asorrend. Az Atlanti-óceánon keresztülzajló kétoldalú kereskedelem évente400 milliárd eurót tesz ki.

Az EU tagjai közötti nyitott kereskede-lem révén létrejött az egységes európaipiac, ahol szabadon mozognak az

emberek, az áruk, a szolgáltatások és atőke. Az Unió ezáltal vezető szerepetvállal a kereskedelem további világmé-retű liberalizálásában, ami a gazdag és aszegény országok számára egyaránt elő-nyös. A kereskedelmi szankciók – példá-ul a kereskedelmi kedvezmények felszá-molása vagy az emberi jogokat vagymás nemzetközi viselkedési normákatmegsértő partnerekkel folyó kereskede-

lem befagyasztása – szintén megtalál-hatók az európai külpolitika eszköztárá-ban.


A kereskedelem a növekedés szolgálatában

Szabad és méltányos

A kereskedelem szabaddá tételének legszembetűnőbb módja az országok által a termékekre alkalma-zott importvámok és kvóták csökkentése vagy teljes eltörlése. Ily módon a hazai vagy a külföldi szállítók nyíltan folytathatnak ár- és minőségi versenyt. Léteznek azonban rejtett vagy „technikai” kereskedelmiakadályok, amelyekkel a kormányok és a vállalatok tisztességtelen előnyre akarnak szert tenni másokkalszemben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat körébe az alábbiak sorolhatók:

• a termékek költségek alatti vagy a hazai árakon történő külpiaci értékesítése például annak érdeké-ben, hogy más országok termelőit kiszorítsák saját hazai piacaikról, azaz az úgynevezett „dömping”;

• állami költségvetési támogatások kifizetése a vállalatoknak, köztük a „nemzeti büszkeségeknek”, hogytisztességtelen előnyre tehessenek szert az exportpiacokon és a hazai piacon;

• a közbeszerzési szerződéseknek a helyi vállalatok számára történő fenntartása még akkor is, ha a kül-földi ajánlattevők előnyösebb ajánlatot tesznek;

• a szellemi tulajdonjogok (védjegyek és szerzői jogok) figyelmen kívül hagyása kalóz vagy hamisítottáru előállításával, amelyet az eredeti gyártónak alákínálva olcsón értékesítenek.



A játékszabályok

A kereskedelem úgy lehet mindenki szá-mára előnyös, ha szabad és tisztességes,

és ha mindenkire ugyanazok az átlátha-tó és kölcsönösen elfogadott szabályok vonatkoznak. Az EU határozottan támo-gatja a Kereskedelmi Világszervezetet,amely olyan szabályokat fektet le, ame-lyek hozzájárulnak a globális kereskede-lem megnyílásához és méltányos elbá-nást biztosítanak az összes partner szá-mára. Ez a rendszer, bár még tökéletlen,nagyfokú átláthatóságot és jogbiztonsá-got szavatol a nemzetközi kereskedelem

bonyolításához.

A WTO vitarendezési eljárást is kínál arraaz esetre, ha két vagy több kereskedelmipartner között közvetlen nézeteltérésalakul ki. Bár az EU időnként eljárástindít kereskedelmi partnereivel szem-

ben a WTO-ban, az itt folyó viták soránaz EU-t is fogták már perbe, főkéntmezőgazdasági ágazatának vonatkozá-sában.

WTO-tagságával párhuzamosan az EUvilágszerte kétoldalú kereskedelmi meg-állapodások hálózatát építette ki szá-mos országgal és régióval. Ezek a megál-lapodások kiegészítik a WTO keretébena nemzetközi kereskedelem akadályai-nak felszámolására tett lépéseket éslehetővé teszik, hogy gyorsabban jut-hassunk el ahhoz, hogy kiemelt kereske-delmi partnereinkkel biztosíthassuk a

kölcsönös előnyöket. A WTO szabályaiegyértelmű feltételeket rendelnek ezek-hez a megállapodásokhoz, hogy azokatne lehessen más kereskedelmi partne-rek diszkriminálására felhasználni; ezek-kel a szabályokkal az EU által megkötöttösszes megállapodás összeegyeztethe-tő. A világ szívesen fogyasztja az EU

termékeit

© B i l d e r b o x . c o

m



Az előnyök terjesztése

A kereskedelmi megállapodások azon-ban nem csupán kereskedelmi érdekek-

re épülnek. Az EU különösen érzékeny afejlődő országok érdekeire és már régó-ta felismerte, hogy a kereskedelem gaz-dasági fejlődésüket és termelési kapaci-tásukat is fellendítheti.

A fejlődő országok vámmentesen vagycsökkentett vámtételekkel férnek hozzáaz EU piacára irányuló exporthoz azon7200 termék esetében, amelyre az EU

általános kedvezményrendszere (gene-ralised system of preferences, GSP) kiterjed. A különleges fejlesztési igényű sérü-lékeny országok vámmentes elbánás-ban részesülnek a GSP tárgyi hatálya aláeső termék tekintetében. Itt egyoldalúengedményről van szó, amely nem igé-nyel kölcsönösséget a kedvezményezet-tek részéről. A világ 50 legkevésbé fejlett

országa teljesen szabadon fér hozzá azEU piacához minden terméke tekinteté-ben, kivéve a fegyver- és a lőszerexport.

Az EU és az afrikai-karibi-csendes-óceáni csoportba (AKCS) tartozó 79ország kapcsolatai az 1975. évi LoméiEgyezményekre nyúlnak vissza. A kap-csolatok további fejlődését az úgyneve-zett „gazdasági partnerségi megállapo-dások” (economic partnership agree-ments, EPA) biztosítják. Ezek a megálla-podások új módon ötvözik az EU keres-kedelmét és támogatását. Az AKCS-

országokat a globális integrációjukhozvezető lépésként regionális szomszéda-ikkal való gazdasági integrációra ösz-tönzik, miközben még több segítségösszpontosul az intézmények létrehozá-sára és a helyes kormányzásra. Az EPAkeretében a fejlesztés vetülete válik azEU és az AKCS közötti kapcsolatrendszeralapkövévé.


A minden évszakban járhatóutak alapvető fontosságúak

Afrika fejlődéséhez. © E C / E u r o p e A i d



egyes országok eltérő nézeteket vallot-tak.

Ám az EU növekedett és új politikai terü-leteken jelent meg, ezzel pedig erősödőerőfeszítéseket tett arra, hogy a gazda-sági erejével jobban összhangban állónemzetközi diplomáciai és biztonságiszerepre tegyen szert. A hatékony közösfellépések szükségességéről az 1990-esévekben Jugoszlávia összeomlásátkövetően Délkelet-Európában kitörtkonfliktusok győzték meg az EU vezető-it. Napjainkban a nemzetközi terroriz-mussal szembeni harc erősíti meg ezt ameggyőződést. A közös kül- és bizton-ságpolitika (KKBP) elvét az 1992-esMaastrichti Szerződés rögzítette hivata-los formában. A szerződés határozzameg azokat a diplomáciai és politikaitevékenységeket, amelyeket az EU-nak a

konfliktusok megelőzése és megoldásaterén kell felvállalnia.

Az a gondolat, hogy az EU országainak együttesen kell fellépniük, és közösenkell védelmezniük stratégiai érdekeiket,ugyanolyan régi, mint maga az Unió.Mindez akkor kezdődött, amikor a hatalapító tag 1954-ben eredménytelenkísérletet tett az Európai VédelmiKözösség létrehozására. Ehelyett azEurópai Gazdasági Közösség létrehozá-sa felé fordultak.

A jelenlegi kül- és biztonságpolitikaforrásai az Európai PolitikaiEgyüttműködésnek nevezett folyamat-ban lelhetők fel, amelyet 1970-ben indí-tottak útjára az EU-országok az akkoraktuális nagypolitikai kérdésekkel kap-csolatos álláspontjának összehangolásaérdekében. A döntéseket konszenzussalhozták meg, és alkalmanként nagyonnehéznek bizonyult a kívánt egyhangú

álláspont kidolgozása azokban az érzé-keny kérdésekben, amelyekben az

Kezdeményező kül- és biztonságpolitika

Az emberi és gazdasági költségek csökkentése

1990 óta világszerte több mint 4 millió ember halt meg a különböző konfliktusokban. Kilencven száza-lékuk civil volt. Az 1990-es évek hét legnagyobb konfliktusának kezelése 200 milliárd euróba került anemzetközi közösségnek, amelyet békés célokra is fel lehetett volna használni. Emiatt kötelezte elmagát az Európai Unió amellett, hogy elsősorban a konfliktusok kirobbanását akadályozza meg haté-

kony fellépéssel. Most már az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) is része ennek a törekvés-nek.

A gyorsreagálású missziók mellett, amelyek a válsághelyzetek kialakulása során jó előre beavatkozhat-nak, az EBVP-nek információgyűjtő és elemző feladatai is vannak, és rendelkezik azzal a képességgel,hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi megállapodások alkalmazását, és felkészüljön a potenciáliskonfliktusokra.

Ezek az új képességek erősítik az EU hagyományos külkapcsolati eszköztárát, amibe beletartozik a tech-nikai és pénzügyi segítségnyújtás, az intézmények kiépítésének és a hatékony kormányzásnak a támo-gatása a fejlődő országokban, valamint az olyan humanitárius és diplomáciai eszközök, mint a politikaipárbeszéd és a közvetítés. Eképpen az EU – az eszközök megfelelő vegyítésével – már kialakulásuk folya-matában is képessé válhat a konkrét helyzetekre való reagálásra.

11



Tanulni kell a kudarcokból

Azt követően, hogy Jugoszlávia szétesé-se után a harcban álló felek megbékíté-sére irányuló diplomáciai erőfeszítései

kudarcot vallottak, illetve a kiterjedt afri-kai konfliktusok fényében az EU vezetői1999-ben szabad utat adtak a sajátoseurópai biztonsági és védelmi politiká-nak (EBVP), amely beépül a KKBP szerve-zeti kereteibe. Az első katonai küldeté-sekre 2003-ban a Balkánon, a korábbidiplomáciai kudarcok színterén, illetve aKongói Demokratikus Köztársaságbankerült sor.

Az EBVP keretében az európai katonaivagy rendőri erőket válságkezelés,humanitárius és mentőakciók, béke-fenntartás vagy akár béketeremtő had-műveletek végrehajtására is ki lehetrendelni. Ezek az erők támogatják éskiképzik a helyi rendőri erőket is.

Az EU emellett a NATO-étól elkülönülő,de a NATO erőforrásaihoz hozzáférőgyors reagálású katonai képességeket iskiépített. Mindez a harccsoport-koncep-ción alapul: az EU-nak minden pillanat-

ban rendelkezésére áll két állandó ké-szültségben lévő harccsoport, amelylehetővé teszi, hogy az EU katonai eszkö-zökkel is gyorsan reagálhasson a kibon-takozó válságokra. A harccsoportok többnemzetiségűek, hozzávetőlegesen1500 katonából állnak, és rotációs rend-szerben hat hónapig vehetők igénybe.

Az évek során történtek kísérletek a

KKBP-t érintő döntések meghozatalá-nak egyszerűsítésére is. A döntő fontos-ságú kérdések azonban továbbra is egy-hangú szavazást igényelnek. Ennek megvalósulása azonban sokszor nem isolyan egyszerű, mint ahogy ezt az ismutatja, hogy az EU országai eltérőmódon reagáltak Irak amerikai irányítá-sú lerohanására.


Az EU már rendelkezik abékefenntartó missziókhoz

szükséges katonai képességekkel

© E C



Az AKCS-országok EU-val fennálló kitün-tetett kapcsolata számos ilyen országesetében nem tudta megakadályozni,hogy csökkenjen jelenléte az európaipiacon, és egyre inkább a világgazdaság

peremére szoruljon. Ez az oka a gazdasá-gi partnerségi megállapodásokra (EPA)vonatkozó rendszer kigondolásának.

Az EU fejlesztési együttműködésének célja az, hogy a harmadik világ hátrá-nyos helyzetű népei kezükbe vehessék fejlődésük irányítását. Ez egyet jelentkiszolgáltatottságuk okainak felszámo-lásával, ideértve az elegendő táplálék-

hoz és tiszta vízhez jutás biztosítását, azegészségügyi ellátást, az oktatást és amunkaalkalmakat, valamint az egészsé-ges környezetet. Jelenti továbbá abetegségek felszámolását és olcsógyógyszerek elérhetőségét, amelyek segítségével leküzdhetők az olyan csa-

pások, mint az AIDS, valamint adósság-terheik csökkentését, hogy szűkös forrá-saik ne vándoroljanak vissza az iparoso-dott országok gazdag hitelezőinek zse-bébe, hanem az életfontosságú közös-

ségi beruházásokra fordítsák őket. Az EUa fejlesztési együttműködést az emberi

jogok és a nemek közötti egyenlőségelőmozdítására és a konfliktusok meg-előzésére is használja.

Az EU többféle formában biztosítja ezt asegítséget: közvetlenül együttműködik a kormányokkal, egyedi programokathajt végre (gyakran a nem kormányzati

szervezetek révén), humanitárius segé-lyeket nyújt, segít a válságok megelőzé-sében és támogatja a civil társadalmat. Asegélyek növekvő hányadával járulhozzá a partnerországok általános éságazati költségvetéséhez, a helyi tulaj-donosok támogatása érdekében.


Sok kicsi sokra megy

Az évek folyamán az Európai Unió több ezer fejlesztési projektet finanszírozott a harmadik világban.Számos eset bizonyítja, hogy a kevés pénz is gyakran sok mindenre elég. Íme néhány sikeres akció aközelmúltból:

• India Gudzsarát államában egy 250 nőből álló csoport kapott támogatást kézművestermékek euró-pai, észak-európai és japán exportjához,

• Belizében egy helyi cég ahhoz kapott támogatást, hogy áttérhessen a fenntartható fakitermelési éserdőgazdálkodási technikákra,

• Kamerun középső részén a termelés bővítéséhez kaptak segítséget a gazdák,• Ugandában a mezőgazdasági kistermelők arra lettek kiképezve, hogy megosszák az alapvető vállal-

kozástámogatási szolgáltatások igénybevételének költségeit.



Az ECHO hozzávetőlegesen 60 másországban is jelen van, ígyAfganisztánban, a Kongói DemokratikusKöztársaságban, Sri Lankán ésTanzániában. Az EU továbbra is támo-gatja az úgynevezett elfelejtett válságok áldozatait, akikre 2006. évi humanitáriusköltségvetésének 14%-a jutott. A legje-lentősebb elfelejtett válságok közé

Nepál, a mianmari-thaiföldi határövezet,Csecsenföld, Kasmír tartozik, nembeszélve a Nyugat-Szaharából a szom-szédos Algériába menekültek bizonyta-lan helyzetéről.

Őt is az EU humanitáriussegélyeiből táplálják,akárcsak számos sorstársát

Azok az országok és régiók, amelyeknek az Európai Unió humanitárius segítségetnyújt, híven tükrözi a világ válsággócai-nak listáját. A segítségnyújtásnak nin-csenek feltételei. Nem számít, hogy ter-mészeti katasztrófa történt, vagy emberokozta a bajt, a cél az, hogy a segítség alehető leggyorsabban eljusson az áldo-zatokhoz, tekintet nélkül faji vagy vallási

hovatartozásukra, vagy kormányaik politikai meggyőződésére.

Az EU a sürgősségi segélyekre szántösszegeket a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságán (ECHO) keresztül jut-tatja el. 1992-es létrehozása óta az ECHOa világ több mint 100 országában dolgo-zik azon, hogy a túléléshez szükségesfelszerelés és áru a lehető leghamarabbelérje a katasztrófák áldozatait. Több

mint 700 millió eurós éves költségveté-séből az ECHO orvoscsoportokat, akna-mentesítési szakértőket, közlekedést éstávközlést, élelmiszersegélyeket éslogisztikai támogatást finanszíroz.

Kihívások éve

2006 a rendkívüli kihívások éve volt,

hiszen terven felül kellett igénybe venniaz EU humanitárius segélyezési forrásaita következő miatt:

• a darfuri konfliktus következtébenDél-Szudánban és a szomszédos Csádhatármenti térségében földönfutóvávált ezrek szenvedései,

• Ciszjordánia és a Gázai övezet palesz-tin lakosságának romló helyzete,

• a Libanonban Izrael és a Hezbollahközött folyó háború humanitáriuskövetkezményei.

Humanitárius segítségnyújtás

© E C / E C H O / F r a n

ç o i s G o e m a n s



Csapatmunka

Aktív humanitárius segélyadományozó-ként az Európai Bizottság az ECHO-nkeresztül szorosan együttműködik avégrehajtásban részt vevő partnereivel(nem kormányzati szervezetekkel, azENSZ szervezeteivel és Vöröskereszt/Vörös Félhold mozgalommal) az élelmi-szer, a felszerelések, a tiszta víz és a higi-

énia, a szükségszállások, a gyógyászatilétesítmények és az ideiglenes távközlé-si rendszerek biztosításában. Az EU arraszámít, hogy a természeti katasztrófák és a konfliktusok jelenlegi magas szintje

fennmarad, és ezért humanitárius rea-gálóképességének fokozása érdekébennövelte a szükségletek gyors felmérésé-ben tapasztalt kiküldött tisztviselőinek számát.

Csecsenföld: elhúzódó válság

Az 1994. és 1999. évi konfliktus továbbra is kihat Csecsenföld lakosságának életére és továbbra is szük-ségük van a humanitárius segélyekre. A köztársaság mintegy 800 000 lakosának majd egynegyede váltföldönfutóvá. Az elmúlt években sokan tértek vissza a szomszédos Ingusföldről és Dagesztánból. Azéletkörülmények egész Csecsenföldön nehezek, beleértve a fővárost, Groznijt is.

Hiába javult a helyzet, és az ECHO 1999 óta hiába tudta első alkalommal csökkenteni programját, szá-mos ember függ az olyan szervezeteken keresztül eljuttatott anyagi támogatástól, mint aVöröskereszt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Világélelmezési Program. A program részekéntaz EU képzéseket finanszíroz a veszélyeztetett helyi lakosság számára, hogy növeljék önellátó képes-ségének mértékét. Ebbe beletartoznak az olyan jövedelemteremtő tevékenységek is, mint a meleghá-zak építése és gondozása.


Csecsen asszonyok önsegélyező projektekről tanulnak

© E C

/ E C H O / D a n i e l a C a v i n i



tól. Ennek fő oka, hogy saját olaj- és gáz-tartalékai megcsappantak. Az EurópaiUnió a világ legnagyobb energiaimpor-tőre és második legnagyobb energiafo-gyasztója.

Az EU a legkevésbé szennyező fosszilistüzelőanyag, a gáz behozatalának tekin-tetében felerészben máris függésbekerült három országtól, Oroszországtól,Norvégiától és Algériától, és amennyi-ben záros határidőn belül nem sikerülradikális lépéseket tennie, az importolaj-tól való függősége a jelenlegi 50%-ról70%-ra fog nőni. Ráadásul a világ olaj- és

gázigénye még jelentősebb lesz, ahogyaz olyan országok, mint Kína és Indiatovábbra is erőltetett ütemben bővítik gazdaságukat.

Nyilvánvaló tehát, hogy az EU-nak érde-ke csökkenteni a kisszámú szállítótólvaló függését, és azokkal kell mélyíteniekapcsolatait, amelyekre kereskedelmi

partnerként, a kölcsönös előnyök alap- ján van leginkább rászorulva. Az EU stra-tégiája az olyan országokkal való befek-tetési együttműködésre, a technológiaitranszferre, a piacokhoz való kölcsönös

hozzáférésre és a kereskedelmi kapcso-latok tervezhetőségére is kiterjed, mintOroszország, amely a fosszilis tüzelő-anyagok és potenciálisan az elektromosáram jelentős forrása, valamint Észak-Afrika, a Perzsa-öböl térsége és Közép-Ázsia olaj- és gáztermelői.

Az EU és Délkelet-Európa hét országaegységes energiaközösséget hozott

létre, amelyben az energiapiaci szabá-lyok mindenki számára azonosak lesz-nek. Az EU számára nagyobb ellátási biz-tonságot fog eredményezni, ha a gáz ésa villamos energia ezeken az országo-kon keresztül érkezik, a hét ország ener-giapiacai pedig sokkal hatékonyabbanfognak működni, ha alkalmazni kezdik az EU szabályait és normáit.


Az euró nagy keresletnek örvend avilág pénzpiacain

© I m a g e S o u r c e P i n k / G e t t y I m a g e s



Világvaluta

1999-ben történt létrehozása óta azeuró világpénzzé vált, és a kereskedelmi

tranzakciók terén és tartalékvalutakéntaz egész világon csak a dollár használataelőzi meg. A nemzetközi kötvénypiaco-kon azonban már maga mögé utasítottaa dollárt, amikor 2005-ben a részvények 46%-át bocsátották ki euróban és csak 37%-át dollárban.

Kölcsönös megállapodás alapján azeuró a hivatalos pénzneme három EU-nkívüli országnak, Monacónak, aVatikánnak és San Marinónak. Andorra,Koszovó és Montenegro de facto pénz-

nemként használja. Számos ország azátváltási politikájának meghatározásátszolgáló referenciapénznemek egyike-ként használja az eurót. Közéjük tartozik Botswana, Horvátország, Izrael,

Jordánia, Líbia, Macedónia VoltJugoszláv Köztársaság, Marokkó,Oroszország, Szerbia és Tunézia.

1999 óta az euró növelte tartalékvaluta-ként játszott szerepét a világ központibankjaiban, jobbára a dollár és a japán

jen hátrányára. A fejlődő országok köré-ben gyakoribb az euróra való átállás,mint az iparosodott országokban. A táb-

lázatban található számok mindenországra érvényesek.

A legfontosabb valutanemek használata a világban

A legfontosabb pénznemek aránya az összes ország ismertvalutatartalékaiban

1999 2005

Amerikai dollár 71,0 66,5Euró 17,9 24,4Jen 6,4 3,6Font sterling 2,9 3,8Svájci frank 0,2 0,1Más 1,6 1,6

Forrás: Nemzetközi Valutalap, Éves jelentés, 2006.




Az EU és közvetlen környezete

Az Európai Unió 50 év alatt egy egészkontinenst forrasztott egységbe azAtlanti-óceántól a Fekete-tengerig.Tagsága 6-ról 27-re nőtt. Mivel az Unióminden demokratikus, piacgazdaságiberendezkedésű és a tagsággal járó

jogokat és kötelezettségeket kezelniképes ország számára nyitva áll, a bőví-tés állandó folyamat. Nincs is hiány tag-

jelöltekben és az azt fontolgató orszá-gokban.

Tagjelöltek és tagságra pályázó országok

Jelenleg három ország tartozik a tagjelöltek közé: Horvátország, Macedónia Volt JugoszlávKöztársaság és Törökország. A tárgyalások befejeztével minden egyes új tag belépését az EU összesországának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A három tagjelölt mellett négy nyugat-balkáni ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró ésSzerbia válhatnak EU-tagjelöltekké. Az EU máris szabad piacra jutást biztosít az összes nyugat-balkáni

országnak a legtöbb export tekintetében, és támogatja belső reformprogramjaikat.

Isztambul: Törökországis az EU-tagság

várományosa

© S h u t t e r s t o c k / P o

l a r t e r n , 2

0 0 7



tekhez, egyénileg Oroszország, Ukrajna,Moldova és a kaukázusi, illetve a közép-ázsiai köztársaságok is tartanak fennkapcsolatokat az Unióval, amelyek akereskedelmet és más gazdasági ágaza-

tokat lefedő partneri és együttműködésimegállapodásokon, illetve a közös érde-keik körébe tartozó területeken folyta-tott közös fellépésen alapulnak.

Az Oroszországgal megkötött megálla-podás a többinél messzebb tekint, ésgazdasági kérdésekre, kutatási és tan-ügyi együttműködésre, valamint a belsőés külső biztonságra összpontosít. Az EU

arra törekszik, hogy a kapcsolatokat egyúj keretegyezmény révén frissítse fel,amely egyebek között a szorosabb ener-getikai együttműködésre is kiterjed.Ukrajnával az a cél, hogy a tárgyalások elmozdulhassanak az átfogó szabadke-reskedelmi megállapodás megkötésefelé.

Regionális csoportok

Kétoldalú kötelékein túl az EU világszerte erősíteni igyekszik a nemzetközi szervezetekkel (köztük azENSZ-szel, a NATO-val és az Európa Tanáccsal), valamint a regionális tömörülésekkel fennálló kapcso-latait is. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy előmozdítsa a kereskedelmet és a befektetések áram-lását az érintett régiókkal, különösen Latin-Amerikában és Ázsiában. Ázsiai partnereivel az EU a keres-kedelmi politikától és a segítségtől egy sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer felé mozdultel, ami termelésük és kereskedelmi kapacitásaik növekedését tükrözi.

A tagjelölt országok mellett az Unió alegszorosabb kapcsolatokat négymásik szomszédjával, Izlanddal,Liechtensteinnel, Norvégiával ésSvájccal tartja fenn. Ezek az országok

valamennyien az Európai Szabad-kereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai,és eddig az EU-tagság ellen foglaltak állást. A négy ország felzárkózott az EUbelső piaci jogszabályainak igen nagyrésze mellé, és egyéb politikai területe-ken is követi az EU-t. Svájc kivételével azEU-val együtt valamennyien részesei azEurópai Gazdasági Térségnek (EGT).

Következetes szomszédsági politika

Az Európai Unió arra törekszik, hogykeleti és déli szomszédaival is megszilár-dítsa kapcsolatait. Noha nem tartoznak az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelöl-



Déli partnereivel az EU-nak régóta az aszándéka, hogy létrehozzon egy az EU-t,a földközi-tengeri arab államokat ésIzraelt magában foglaló hatalmas kiter-

jedésű szabadkereskedelmi térséget. Az

ezen országok és az EU közötti egyénitársulási szerződések ennek a kapcsolat-rendszernek egyik elemét képezik, defolyamatban van más területekre, így akereskedelmi szolgáltatásokra és abefektetésekre való kiterjesztésük is.

Biztosítandó, hogy a keleti bővítések nehozzanak létre újabb elválasztó vonala-kat az Unió és közvetlen szomszédai

között, az Unió 2004-ben kidolgoztaszomszédságpolitikáját (EuropeanNeighbourhood Policy, ENP). Az ENP azösszes földközi-tengeri és kelet-európaiországra, illetve a Kaukázusra is kiterjed,

Oroszországra viszont nem. Az ENP céljaaz, hogy kitüntetett gazdasági és politi-kai kapcsolatokat hozzon létre az Unióés minden egyes szomszédos országközött. 2007–2013 között a partneror-szágoknak nyújtott támogatás el fogjaérni a 12 milliárd eurót, ami a korábbiszintekhez képest 32%-os növekedést

jelent.


Ajánlott olvasmányok

Az Európai Unió külpolitikájának különböző vonásaival és a világban fenntartott irodáival kapcsolatosinformációkat megtalálhatják, ha ellátogatnak ide: ec.europa.eu/world

50 év – 50 történet a szolidaritásról: ez a kiadvány 50 történetet mesél el az európai szolidaritásról azok iránt, akik az EU határain kívül élnek, és erre a leginkább rászorulnak: szegények, éhezők, betegek és sza-badságuktól megfosztottak: ec.europa.eu/europeaid/reports/50-50/50-50_en.pdf

A legerősebb kötelékek

Az Egyesült Államokhoz fűződő kötődések az EU külkapcsolatainak magját képezik. Az Atlanti-óceánpartjai között áramló hatalmas kereskedelmen és befektetéseken túl mindkét oldalt összekötik a közösértékek és számos esetben a közös érdekek is. Az USA a kezdetek óta támogatja az európai integráci-ót.

A kapcsolatok és a párbeszéd – amely az üzleti csoportok, a szakszervezetek és a környezetvédelmiszervezetek, az Európai Parlament és amerikai Kongresszus, illetve más intézmények között zajlik – ekapcsolatrendszer állandó elemei. Az a mód, ahogy az EU és az USA a kétoldalú kapcsolatok problémáitkezeli, modellként szolgál az Uniónak a más országokkal, így a Japánnal és Kanadával fennálló kapcso-



Európai Bizottság

Az EU szerepe a világbanAz Európai Unió külpolitikája

Európa mozgásban sorozat

Luxembourg: az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala

2007 – 22 o. – 16,2 × 22,9 cm

ISBN 978-92-79-06086-1

Annak tudatában, hogy mekkora gazdasági és kereskedelmi súllyal rendelkezik a világban, az Európai Uniómások, illetve saját érdekében egyaránt felhasználja hatalmát. Az EU világszerte előmozdítja a jómód gyara-podását és támogatja a demokratikus értékeket, ennek révén ugyanakkor a határain belül hozzájárul ahhoz,hogy polgárai stabilitásban és jólétben éljenek. Az új országok európai uniós integrációja az EU nemzetköziszíntéren betöltött szerepét is erősíti. Az Unió a Föld legnagyobb kereskedelmi hatalma, emellett azonban afejlődő országok legnagyobb támogatója is. Olyan kezdeményező kül- és biztonságpolitikát dolgozott ki,amely Európán belül és messze kívüle is rendelkezik a válságkezelő és a békefenntartó missziók lebonyolítá-sának képességével. Korunk bonyolult világában az EU új eszközökkel gyarapította a külpolitika hagyományoseszköztárát. Egyebek között az EU vállalta fel a vezető szerepet a globális felmelegedés és a klímaváltozás kér-désének megoldását. A globális problémák globális megoldásokat igényelnek.



Keressen online

Az Europa portál valamennyi hivatalos nyelven tájékoztatást nyújt az Európai Unióvalkapcsolatos kérdésekről a következő címen: europa.eu

Keresse fel információs központjainkat!

Európa-szerte több száz helyi EU információs központ működik. Az Önhöz legközelebb esőinformációs központ elérhetőségét megtalálja az alábbi honlapon: europedirect.europa.eu

Hívjon bennünket, vagy írjon nekünk!

A Europe Direct megválaszolja az Ön EU-val kapcsolatos kérdéseit. Az információs segélyvonalingyenesen hívható száma: 00 800 6 7 8 9 10 11 (az EU-n kívülről térítés ellenében hívható a(32-2) 299 96 96-os szám). A szolgáltatás e-mailben a europedirect.europa.eu honlaponkeresztül érhető el.

Olvasson Európáról

Az Unióval kapcsolatos kiadványokat egyetlen kattintással elérheti az EU-könyvesbolt

honlapján: bookshop.europa.eu

Egyéb információk az Európai Unióval kapcsolatban

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviseleti irodákat működtet az Európai Unió valamennyi tagor-

szágában. Az Európai Bizottságnak ezenkívül az egész világon vannak saját ún. delegációi.

Az Európai Unióról további magyar nyelvű információt a következő szervezeteknél és honlapokon találhat:

2007. február

EU Bookshop

Európai Bizottság KépviseleteMagyarországon1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15.Tel.: 209 97 00, 209 97 10/Fax: 466 42 21E-mail: [email protected]

Európai Parlament Tájékoztatási Iroda1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. (Országház)

Tel.: 441 66 02/Fax: 441 66 03E-mail: [email protected]

Miniszterelnöki Hivatal –EU Kommunikációs Főosztály

A főosztály a tárcák uniós projektjeinek koor-dinálása mellett a lakossági EU tájékoztatásiszolgálat feladatait látja el, amelyek a tarta-lomszolgáltatást, a felhalmozott és napra-kész ismeretek közzétételét, valamint a lakos-ság uniós kérdéseinek megválaszolásátfoglalják magukban.

1054 Budapest, Kossuth L. tér 4.Tel.: 441 33 23/Fax: 441 33 22www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio

EUvonal Az EUvonal az Európai Unióról és tagorszá-gairól, a szervezet tevékenységéről ésMagyarország európai uniós lehetőségeirőlés kötelezettségeiről nyújt információt.

Tel.: (06-80) 38 20 04 (naponta 8 és 18 óraközött)E-mail: [email protected]

Európai Információs Pontok (EIP)Az egész országot átfogó Európai Informá-ciós Pontok (EIP) hálózat elsődleges célja aközvélemény naprakész, közérthető és a

regionális sajátosságokat is szem előtt tartótájékoztatása az uniós tagságunkból eredőelőnyökről, teendőkről és kihatásokról.Letölthető EIP-listák: http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunika-

cio/tajekoztato/eip20040519.html

EU Közkönyvtári Hálózat Gyűjtik, kezelik és terjesztik az Európai Unió-val és hazánk csatlakozásával kapcsolatosalap és szakirányú ismereteket tartalmazókiadványokat, valamint önálló kommuniká-

ciós tevékenységet folytatnak a lakosságminden rétege felé.EU Közkönyvtári Hálózat listája:http://www.meh.hu/szervezet/kormkomm-kozp/eukommunikacio/tajekoztato/eukonyvtar20040519.htm l

Országgyűlési Könyvtár,EU Letéti Gyűjtemény

A Letéti Gyűjtemény ingyenes hozzáféréstbiztosít bárki számára az Európai Unió angolnyelvű hivatalos kiadványaihoz és a közös-

ségi adatbázisokhoz.

1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. (Országház)Tel.: 441 44 75/Fax: 441 48 53E-mail: [email protected]

Euro Info Service

Az EU hivatalos kiadványainak és adatbázi-sainak forgalmazója, az Európa Szerver elne-

vezésű magyar nyelvű adatbázis működte-tője.

1137 Budapest, Szt. István krt. 12. III/1/a.Tel.: 329 24 87, 329 21 70/Fax: 349 20 53E-mail: [email protected]

ITDH Euro Info Központ

Az Európai Unió által támogatott központ akis- és középvállalkozások számára nyújtinformációt és tanácsadást az EU-val kap-

csolatban.1061 Budapest, Andrássy út 12.Tel.: (36-1) 472 81 30/Fax: (36-1) 472 81 31E-mail: [email protected] www.itd.hu

Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Magyarország számára is hozzáférhetőtámogatási alapok felhasználásának koordi-nációjában játszik kulcsszerepet.

1133 Budapest, Pozsonyi út 56.Tel.: 237 44 00/Fax: 329 36 37

Információs vonal: (06-40) 20 04 94www.nfh.hu/



Az Európai Unió

Az Európai Unió tagállamai (2007)

Tagjelölt országok



Annak tudatában, hogy mekkora gazdasági éskereskedelmi súllyal rendelkezik a világban, azEurópai Unió mások, illetve saját érdekébenegyaránt felhasználja hatalmát. Az EU világszerteelőmozdítja a jómód gyarapodását, és támogatja ademokratikus értékeket, ennek révén ugyanakkor

a határain belül hozzájárul ahhoz, hogy polgáraistabilitásban és jólétben éljenek. Az új országok európai uniós integrációja az EU nemzetköziszíntéren betöltött szerepét is erősíti. Az Unió aFöld legnagyobb kereskedelmi hatalma, emellettazonban a fejlődő országok legnagyobb

támogatója is. Olyan kezdeményező kül- és biztonságpolitikát dolgozott ki, amelyEurópán belül és messze kívüle is rendelkezik a válságkezelő és a békefenntartómissziók lebonyolításának képességével. Korunk bonyolult világában az EU újeszközökkel gyarapította a külpolitika hagyományos eszköztárát. Egyebek közöttaz EU vállalta fel a vezető szerepet a globális felmelegedés és a klímaváltozáskérdésének megoldását. A globális problémák globális megoldásokat igényelnek.

N A -A B - 0 7 -1 2 6 -H U - C

I S S N 1 7

2 5 - 9 9 2 4

HU

az eu szerepe a világban

Documents