Az élővilág szerveződési szintjei

Szerkesztette: Besnyi Izabella

biológiatanár, Ivan Goran Kovačić Á.I., Szabadka

Egyed alatti szerveződési szintek

A sejt az élőlények felépítési és működési alapegysége.

A sejtalkotók – sejtszervecskék pl.mitokondrium

Makromolekulák Molekulák Atomok, biogén elemek

Archea

Prokarióta egysejtű szervezetek - nincs sejtmagjuk, sejtszervecskéik,

az örökítőanyag a citoplazmában található.

Baktérium

Eukarióta egysejtű szervezetek - van sejtmagjuk, sejtszervecskéik,

az örökítőanyag a sejtmagban található.

Amőba Ostoros Csillós Élesztőgomba

Egyes egysejtű eukarióta szervezetek telepekbe (kolóniákba) tömörülnek. Egyes

telepekbe szerveződött egysejtű eukarióta szervezetek sejtjei/egyedei között létezik

munkamegosztás, de nem képesek közösen elvégezni egy adott feladatot.

Volvox

Számos többsejtű szervezetre jellemző a sejtszintű szerveződés, mert náluk még

nem alakultak ki a szövetek és a szervek.

Zöld moszat Gombák Szivacsok

Szövet– azonos eredetű, hasonló alakú, méretű, felépítésű és működésű sejtek

összesége.

Csalánozók

idegszövete

Rhynia (első növények a szárazföldön)

– szövetek, amelyek védelmet, tartást,

szilárdságot biztosítottak számukra,

és lehetővé tették az anyagszállítást is.

Az állatok és az ember testében négy alapszövettípus jelenik meg:

a hámszövet, az izomszövet, az idegszövet és a kötőszövet.

A szövetek szervekbe tömörülnek, ami a testszerveződés egy magasabb szintje.

A szervek többsége több, eltérő szövetből épül fel. Minden szerv egy pontosan

meghatározott feladatot lát el.

Laposféreg

A szervek szervrendszereket hoztak létre az állatoknál, amelyek

hasonló feladatokat látnak el, összehangoltan.

A szervezet egészként történő működését a szervrendszerek együttesen

teszik lehetőve.

Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

Életközösség - biocönózus

Ökoszisztéma

Biom

Bioszféra