Életminőség – minőségi élet...az integráció szintjei • organizatorikus integráció: a...
TRANSCRIPT
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Életminőség – minőségi élet
támogatott lakhatási keretek között
2
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
A gondoskodástól a támogatásig
• Standard kínálat helyett segítő intézkedések
• A végletekig differenciált speciális rendszer helyett
integrált, közösségi alapú ellátások rendszere
• Deficitorientált szemlélet helyett a fogyatékosság
szociális konstrukcióként értelmezése, ennek
következményeire, az individuális szükségletekre
figyelés, a „sikeres hétköznapok” szociális-gazdasági
keretfeltételeinek megteremtése
3
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
A gondoskodástól a támogatásig
• Tartós elhelyezés helyett felkészítés az egyre kisebb
támogatást igénylő következő, akár ambuláns
szolgáltatásokra
• Normatív támogatás helyett személyes költségvetés
• A szakemberek irányítása helyett az érintettek
rendelkezési kompetenciáinak elismerése és
fejlesztése
• Normalizáció helyett integráció / inklúzió
4
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Az integráció szintjei
• Téri integráció: a fogyatékos embereket ellátó
intézmények földrajzi vagy fizikai értelemben vett
közelsége a társadalom szokásos intézményeihez,
szervezeteihez, közösségeihez
• Funkcionális integráció: a fogyatékos ember különböző
szükségleteit nem külön, speciális szolgáltatásokkal,
hanem környezete megfelelő többségi intézményeiben
és közösségeiben elégítheti ki
• Szociális integráció: a fogyatékos ember közvetlen
társas környezetének keretein belül zajló kapcsolatok
kielégítő működése
5
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Az integráció szintjei
• Perszonális integráció: a fogyatékos ember
számára különösen fontos személyekkel,
családtagokkal, barátokkal együtt alkotott, az
életkornak megfelelő privát szféra megléte
• Társadalmi integráció: az önálló döntési jogok
gyakorlásának lehetősége, a fogyatékos ember
törvényes állampolgári jogainak, igényeinek és
felelősségvállalásának biztosítása
6
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Az integráció szintjei
• Organizatorikus integráció: a fenti szintek
megvalósulását elősegítő szervezeti formák és
struktúrák összessége: általában a többségi ellátás
szolgáltatásaihoz való hozzáférés, s csak ezek
hiányában vagy különleges esetben a speciális, de a
többségi intézmények mintájára kialakított
szolgáltatások biztosítása
(Nirje 1994)
7
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Mit értünk minőségen?
• a gyakorlatra vonatkozó minőségi standardok
szükségessége
• költségek csökkentése vs. szakmai standardok
• szociális szolgáltatások folyamatos evaluációja és
színvonalának javítása
• a minőség megítélésének kritériumai, az egyes
szereplők eltérő szempontjainak összeegyeztetése
8
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Mit értünk minőségen?
• hatástanulmány: azt vizsgálja, eléri-e az adott
szolgáltatás a kitűzött célokat
• költséghatékonyság-elemzés: hasonló típusba
tartozó szolgáltatások egybevetése a költségigény és
a megtérülő haszon mentén
• elviselhetőségi tanulmány: a kínálatok és
intézkedések lehetséges mellékhatásainak, a
rendszer egyensúlyára gyakorolt következményeit
nézi
• minőségelemzés: mennyiben teljesíti az adott
szolgáltatás az előzetesen leírt minőségi
standardokat (Heiner 1986)
9
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Mit értünk minőségen?
• „…valamely termék vagy szolgáltatás
tulajdonságainak vagy ismérveinek összessége
abban a vonatkozásban, hogy az mennyire képes
bizonyos lefektetett vagy előfeltételezett
követelményeknek eleget tenni”
(DIN-ISO 9004/8402)
10
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Mit értünk minőségen?
• struktúraminőség: a materiális és környezeti
feltételek, illetve a személyi struktúra tulajdonságai:
tárgyi, pénzügyi és technikai ellátottság, szervezeti
folyamatok és adminisztratív szabályozások, a
szolgáltatás beágyazódása a regionális
infrastruktúrába, ingatlan és környezet jellemzői,
személyi források, szakember-ellátottság, képzettség
és fluktuáció
11
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Mit értünk minőségen?
• folyamatminőség: a strukturális feltételek nyújtotta
keretek közti működés funkcionális vizsgálata az
individuális életminőség szempontjából
• eredményminőség: mennyiben nyújt az adott
szolgáltatás a szakmai standardoknak megfelelő
kínálatot, mennyiben szolgálja az individuális
életminőséget, vagyis az objektív feltételekkel való
szubjektív megelégedettséget
12
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Szükségletek és kínálatok
• Egy példa az
önértékelésen alapuló
minőségfejlesztésre:
Schwarte – Oberste-
Ufer: LEWO
Soros Alapítvány,
Kitagolás program
1999.
13
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
A szociális rehabilitáció irányelvei
• Szükségletorientáltság
• Önrendelkezés
• Az imázs javítása
• Életkornak és kultúrának
való megfelelés
• Az integráció támogatása
• Partneri viszony és
tisztelet
• Individualizáció
• A szerepkörök kitágítása
• A kompetenciák fejlesztése
• Fejlődésorientáltság
• Jogok és védelem
• A különleges
sérülékenység figyelembe
vétele
14
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
7 munkaterület, 33 tárgykör
1.
A
lakóhely,
a lakás
berende-
zése és
kialakítá-
sa
2.
A minden-
napok
felépítése,
kínálatai
és
tevékeny-
ségei
3.
Együtt-
élés
4.
Nem-pro-
fesszionális
kapcsolatok
és szociális
hálók
5.
Jogok és
védelem
6.
A munka-
társak
vezetése
7.
Szervezet-
fejlesztés
15
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
1. A lakóhely, a lakás és a ház berendezése és kialakítása
2. A mindennapok felépítése, kínálatai és tevékenységei
3. Együttélés 4. Nem-professzionális kapcsolatok és szociális hálók
5. Jogok és védelem 6. A munkatársak vezetése
7. Szervezet-fejlesztés
1.1. A lakóhely és lakóforma szabad megválasztása és folytonossága
2.1. Önellátás és mindennapos tevékenységek
3.1. A lakótársak kiválasztása és az együttélés folytonossága
4.1. A felhasználók egymás közötti kapcsolatai
5.1. Védelem a kényszerintézkedésekkel és a bántalmazásokkal szemben
6.1. A munkatársak képesítése, kiválasztása és betanítása
7.1. Konceptuali-zálás és értékelés
1.2. Helyszín 2.2. Rendszeres tevékenység a lakószférán kívül
3.2. A csoportok nagysága és összetétele
4.2. Szociális hálók, kapcsolatok és barátságok
5.2. Polgári jogok 6.2. Vezetés és kooperáció
7.2. Tovább-képzés és szupervízió
1.3. Individuális kialakítás és magántulajdon
2.3. Szabadidős tevékenységek és felnőttképzés
3.3. A felhasználók és a munkatársak viszonya
4.3. Szószólók és önsegítő csoportok
5.3. Egészségvédelem 6.3. A munkával való megelégedettség
7.3. PR-munka
1.4. Esztétikum és komfortosság
2.4. Időkeretek 3.4. Magánjelleg és individualizáció
4.4. Nemi identitás, szexualitás és partnerkapcsolatok
5.4. Átláthatóság és adatvédelem
6.4. Személyi folytonosság
7.4. Közreműkö-dés a regionális szociális ellátások szervezésében
1.5. Életkornak és kultúrának való megfelelés
2.5. Vallás-gyakorlás és spiritualitás
3.5. Kríziskezelés 5.5. Nyelvhasználat
5.6. A felhasználók és hozzátartozóik formális közreműködése
16
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Munkatársak Hozzátartozók Felhasználók
5.3. Egészségvédelem 5.3. Egészségvédelem 3.3. A felhasználók és a munkatársak viszonya
4.4. Nemi identitás, szexualitás és partnerkapcsolatok
3.1. A lakótársak kiválasztása és az együttélés folytonossága
2.1. Önellátás és mindennapos tevékenységek
5.1. Védelem a kényszerintézkedésekkel és a bántalmazásokkal szemben
5.5. Nyelvhasználat 4.2. Szociális hálók, kapcsolatok és barátságok
3.4. Magánjelleg és individualizáció 5.1. Védelem a kényszerintézkedésekkel és a bántalmazásokkal szemben
4.4. Nemi identitás, szexualitás és partnerkapcsolatok
5.5. Nyelvhasználat 3.3. A felhasználók és a munkatársak viszonya
4.3. Szószólók és önsegítő csoportok
1.3. Individuális kialakítás és magántulajdon
1.3. Individuális kialakítás és magántulajdon
3.4. Magánjelleg és individualizáció
1.2. Helyszín 6.4. Személyi folytonosság 2.3. Szabadidős tevékenységek és felnőttképzés
A legjelentősebbnek ítélt (<1,5) tárgykörök rangsora
17
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
1. A lakóhely, a lakás és a ház berendezése és kialakítása
2. A mindennapok felépítése, kínálatai és tevékenységei
3. Együttélés 4. Nem-professzionális kapcsolatok és szociális hálók
5. Jogok és védelem 6. A munkatársak vezetése
7. Szervezet-fejlesztés
1.1. A lakóhely és lakóforma szabad megválasztása és folytonossága
2.1. Önellátás és mindennapos tevékenységek
3.1. A lakótársak kiválasztása és az együttélés folytonossága
4.1. A felhasználók egymás közötti kapcsolatai
5.1. Védelem a kényszerintézkedésekkel és a bántalmazásokkal szemben
6.1. A munkatársak képesítése, kiválasztása és betanítása
7.1. Konceptuali-zálás és értékelés
1.2. Helyszín 2.2. Rendszeres tevékenység a lakószférán kívül
3.2. A csoportok nagysága és összetétele
4.2. Szociális hálók, kapcsolatok és barátságok
5.2. Polgári jogok 6.2. Vezetés és kooperáció
7.2. Továbbképzés és szupervízió
1.3. Individuális kialakítás és magántulajdon
2.3. Szabadidős tevékenységek és felnőttképzés
3.3. A felhasználók és a munkatársak viszonya
4.3. Szószólók és önsegítő csoportok
5.3. Egészségvédelem 6.3. A munkával való megelégedettség
7.3. PR-munka
1.4. Esztétikum és komfortosság
2.4. Időkeretek 3.4. Magánjelleg és individualizáció
4.4. Nemi identitás, szexualitás és partnerkapcsolatok
5.4. Átláthatóság és adatvédelem
6.4. Személyi folytonosság
7.4. Közreműkö-dés a regionális szociális ellátások szervezésében
1.5. Életkornak és kultúrának való megfelelés
2.5. Vallás-gyakorlás és spiritualitás
3.5. Kríziskezelés 5.5. Nyelvhasználat
5.6. A felhasználók és hozzátartozóik formális közreműködése
Az önkormányzati és civil intézmények által legfontosabbnak tartott tárgykörök
18
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Felhasználói
mutatók
19
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Kínálati
mutatók
20
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Profilok
összehasonlítása
21
E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R
Változó
szükségletek
↓
változó
intenzitású
segítség