az ovodaskor (honlapra).doc

7/23/2019 Az ovodaskor (honlapra).doc

http://slidepdf.com/reader/full/az-ovodaskor-honlapradoc 1/24

„Hej, óvoda,óvoda,

az volt ám csak a csoda!

Mint valami kacsalábon

forgó, ékes palota. Kinlott az ajtaja, fénlett szárnas ablaka,

ragogott sok fénes terme, zsongott a sok gerek benne

"

#l$allgat a sok gerek,már csak %ackor pitereg,

szipog, szepeg,

s cs&pp mancsával maszatolja el a képén

a keserves k&nneket.'

(Kormos István: Mese Vackorról…)



Kedves Szülők!

Arra gondoltunk, hogy milyen ó lenne egy olyan!"#etecsk$t %rni, ami&en egy"tt vannak minda#ok a'tudnivalók, melyek &emutaták a# óvodás fejlődésének leg!ontosa&& t$nye#it, ami s#ól a kisgyereket $rint minden!ontos dologról, ahogy meg$li $s tanula e#t a világot* +em

s#akirodalomnak s#ántuk, his# a&&ól van rengeteg, s o&&nem is k$#ik-nyvnek, mert egy s#"ln$l o&&an senki semismerheti a gyermek$t, de valami olyannak m$gis, amiseg%ts$get adhat a o&& &elátásho#, meg$rt$she#* Ami nemt.l hoss#., el lehessen olvasni, an$lk"l, hogy elves#n$nk ar$s#letek&en, s a terengss$g&en, m$gis legyen s#ó &ennearról, hogy mit mi$rt csinál egy kisgyerek, mi$rt m/k-dik

.gy, ahogy, mi a#, ami neki !ontos, akár tudatos s#inten, akár nem* 0is#en ha ismer"k !eld$s$nek, s#em$lyis$gekialakulásának $1%tk-veit, t-&& es$ly van rá, hogy a#t ka1atl"nk, amire való&an s#"ks$ge van, s a lehetlego1timálisa&& k-r"lm$nyek k-#-tt n-n !el* +emc$lirányos nevel$sre gondolunk, de s#eret, el!ogadóharmonikus hátt$rre, his# csak %gy lehet &elle,

kiegyens.lyo#ott, -nmagával, s k-rnye#et$vel el$gedett!elntt*

0onti Mária Malinger 2enáta 1s#ichológus gyógy1edagógus

3



Az óvodáskor általános jellemzői

Bevezető

A gyerek nagjából három$ves korára meg$rik arra,hogy a na1 egy r$s#$t $desanyától távol, gyerekek k-#-ttt-ltse* 4rre a# idre mo#gása -nállóvá, maga&i#tossá válik,k$1es magát s#ó&an ki!ee#ni, vagyis kialakul a &es#$d, $s

el$ri 5 legalá&&is na11al 5 a s#o&atis#taságot* 4# a# ids#ak a#, amikor nagy válto#ások t-rt$nnek a# $let$&en, his#enóvodá&a ker"l 5 a k"lvilág elentsen kis#$lesedik k-r"l-tte*

Megtanula a# ala1vet $rintke#$si s#a&ályokat, s a#ig$nye is megelenik a s#ociális ka1csolatok &v%t$s$re* 6o7ko#atosan ke#denek !ontossá válni a kortárs ka1csolatok, sa# óvodáskor v$g$re kialakulnak a kortárs-csoportok , me7

lyeket a k-#-s tev$kenys$g, a# egy"ttes $lm$ny tart -ss#e*4kkor t-rt$nik a# els &arátválas#tás is* A kortárs ka1csola7tokon t.l m$g mindig elents a felnőtt-központúság*

4# a# ids#ak a# erk-lcsi kategóriák (ó, ross#) kiala7kulásának is ke#dete*

8ondolkodására, s#eml$letmódára ellem#, hogynagym$rt$k&en &e!olyásolák a# $r#$sek, nem k$1es tárgyi7

lagosságra, nehe#$re esik, hogy t-&& s#em1ontot egy"ttesentekintet&e vegyen* 8ondolkodása mágikus $s nagy s#ere1etka1 a# alkotó !antá#ia is* 9a1as#talati k-re kis#$lesedik,ke#di meg$rteni a t$r $s id !ogalmát*

A# óvodás gyermek cselekv$s$&en k$t mot%vumnak van nagy elents$ge: utánzási hajlamának $s önállóságratörekvésének * A gyermek $rdekld$se csa1ongó, !igyelme

is a#* A világ elens$geire adott válas#ai&an -nmagá&ól indul



ki: $rtelmi m/k-d$s$nek egyik leg!ontosa&& saátossága a#egocentrikus gondolkodás* ; mivel -n$rv$nyes%t s#án7d$kait ertelesen gyakorola is, ellem#k e kors#akra a

dacreakciók , !leg a három$vesekn$l* K$s&& kil$1 a#$nk-#1ont.ság&ól, s egyre inká&& tudomásul ves#i a# tk-r"lvev világot*

A# óvodá&a ker"l$s iga#án a# els olyan ids#ak,amikor a gyermeknek ki kellene l$1nie -nk-#1ont.ságá&ól,ami a#$rt k"l-n-sen neh$#, mert $ntudatának kialakulása iserre a# ids#akra esik* <gy kell kialak%tania s#em$lyis$ge

integritását,hogy k-#&enmeg kelltanulniaalkalma#kodniegy k-7#-ss$ghe#, s

annak s#a&ályaiho#is* ; e# csak .gy lehet sike7res, ha k-#&en s#eret s#"lk, óvónk állnak a háta m-g-tt,akik akkor is s#eretik, ha $11en nem a# elvárásoknak meg!elelen cseleks#ik*

A gyerek sokat &es#$l, megállás n$lk"l k$rde#get*4#t miért!"- korszak nak is neve##"k* 0eves $rdekld$stmutat minden irány&a* K$rd$sei nyugtalanul $s k%váncsiancsa1onganak a meg!oghatatlan elens$gek k-r"l, mindenegys#erre csoda $s valóság is (m$g nem k$1es k"l-n&s$gettenni láts#at $s valóság k-#-tt), de k$rd$sei nem csu1án tu7dásvágyá&ól adódnak, hanem egyre inká&& a kapcsolatte-

remtés igén#é$ől is*

=



A g#ermek és a mese

0árom7n$gy $ves kor&an egyre !ontosa&&á válik amese, a mesehallgatás* M%g korá&&an inká&& a versek,mondókák k-t-tt$k le a !igyelm$t, most már meg$rti $sig$nyli a r-vid mes$ket* A k$1 uralmát !-lválta a s#-vegiránti $rdekld$s* 4 kors#ak ! mes$i a# állatmesék , melyek ól k-vethetek s#ámára, his# cselekm$ny"k egys#er/* ;mivel a &enn"k s#ere1l állatok em&ers#er/ek, tuladonsá7

gaik, viselked$s"k em&eriek, k"l-n-sen k-#el állnak a ki7csikhe#* 9erm$s#etesen tová&&ra is nagyon !ontosak marad7nak a versek, dalok* (>vodáskor&an alak%thatuk ki a verss#eretet$t*)

A# -t-dik $let$v nagy m$r!-ldk a gyermek $let$&en,his#en megelenik a kettős tudat: már k$1es megk"l-n&-#7tetni a mes$t a valóságtól, k$1es elhatárolni a kettt* Már

nem a#$rt his# a mes$k&en, mert valóságnak tarta, hanem avágyott iga#ságuk&an his#* 4&&en a# $letkor&an, a kettstudat kialakulása után válik nyitottá a t%ndérmesék iránt*

(Korá&&an a mese &or#almaitvalóságk$nt $li meg,s e# !$lelmet kelthet

&enne*) A kettstudat kialakulásaután a meses#im&ólumai -n7tudatlanul seg%tenek !eldolgo#ni a gyerek retett !$lelmeit,

kon!liktusait*

?



&épmánia

2engeteg család&an s#inte eg$s# na1 &e van ka17csolva a t$v$k$s#"l$k, s a gyermek óhatatlanul s#em7, $s!"ltan.ává válik valamennyi m/sornak*

A t$v$ hatásának mana1ság sokkal t-&& káros kö-vetkezmén#e van, mint has#na* A gyerekek nemcsak a nekik s#óló m/sorokat n$#ik, hanem mindent, ami akad*

A legt-&& ra#!ilm s#-vege, s#ókincse nehe#en $rt7

het a gyermek s#ámára a &es#$dtem1ó, a 1ár&es#$dek se7 &ess$ge k-vethetetlen, a &enn"k elhang#ó 1o$nok, viccek nem a gyerek s#ellemi s#int$n állnak, humoruk sokkal in7ká&& a !elntteket c$lo##a meg (a gyerek vagy !$lre$rti ahallottakat, vagy s#ó s#erint $rtelme#i a#okat)*

A ra#!ilmek t-&&s$g$nek 1ro&l$ma!elvet$se, t$máasem !oglalko#tata iga#án a gyerekeket, tipikus

felnőttpro$lémákról s#ólnak, amivel a gyerek nem tud t.lsokat ke#deni, s a# -ss#e!"gg$seket sem $rti meg* A gyorsan 1erg, k-vethetetlen, harci cselekm$nyeket megelen%t k$17sorok súl#os megrázkódtatást oko#nak a kicsiknek 5 k"l-7n-sen a# -t$vesn$l !iatala&& koros#tály s#ámára 5, mert nemtudák kellk$11en !"ggetlen%teni magukat attól, amit látnak,st, k-vetni sem tudák, mert a cselekm$ny tem1óa

s#ámukra !el!oghatatlanul gyors*A# eg#irán#ú kommunikáció$an (his# csak e# -7

het l$tre t$v$ $s gyerek k-#-tt), nincs semmi!$le k-#vetlenka1csolat* @11en e#$rt a hatásnak sokkal inten#%ve&&nek kelllennie (hang7, !$ny7, s#%nhatások, mo#gás, k$1i !eldolgo#ás,kontras#t, gyors t$ma7 $s k$1váltások)*

A gyerekekn$l a &e!ogadás, meg$rt$s a# $rtelmi !e7

letts$g"ktl, a hatás 1edig $r#elmi $retts$g"ktl !"gg*



+yilvánvaló, hogy a gyermekek nem állnak !elntt!eletts$gi s#inten, nem $rthetik, nem nekik valók a!elntteknek s#ánt m/sorok* Már1edig rengeteg gyerek n$#

otthon !elntteknek s#óló !ilmet, !leg akciót, mely&ennagym$rt$k/ a# agresszió* A# ers#akos !ilmek n$#i$r#elmileg $r#$ketlenn$ válnak a valós $let agress#ióivals#em&en* ; e# k"l-n-sen iga# a gyerekekre* A# agress#iószorongást oko#hat, vagy agress#iót s#"lhet* Minde#magatartási pro$lémákhoz, viselked$si #avarokho#,neurotikus t"netekhe#, st, olykor m$g trag$diáho# is

ve#ethet* A !ilmek&en látott ers#ak megelenik a gyerekek át$kai&an is, akik am.gy is gyakran megelen%tik !ilm$lm$nyeiket a át$kok&an, k-nnyen a#onosulnak as#ere1lkkel* Btáno##ák hangukat, mo#dulataikat,viselked$s"ket, s $rt$krend"ket is átves#ik* A telev%#ióa#on&an -nmagá&an is ártalmas lehet: megakadályo#hata acsaládtagok k-#ti kommunikációt, v$s#esen cs-kkenti a

gyerekek kreativitását uni!ormi#ál, soks#or a családs#ámára idegen $lets#eml$letet k-#vet%t* ; &ár a t$v$hatására a gyerekek 1ass#%v s#ókincse ga#dagodhat, &es#$dk$s#s$g"k a#on&an !eletlen marad*

+incs, aki megmagyará##a a# $rthetetlen dolgokatt$v$n$#$s k-#&en* A gyerek lassan les#okik a k$rde#$srl*0amarosan egyáltalán nem #avara, hogy semmit sem $rt*

Megreked egy in!antilis &e!ogadási s#inten* Megs#oka,hogy telesen em$s#tetlen"l !ala, t-mi magá&a a sok lármás,vi&ráló im1ress#iót*

A gyerekek nemegys#er $s#aká&a ny.lóan is n$#ik ak$1ernyt* 4miatt kevese&&et als#anak, reggel !áradtan$rke#nek óvodá&a, iskolá&a* 9.l sok idt t-ltenek a t$v$eltt g-rnyedve* Kevese&&et mo#ognak a s#a&ad&an, s a

át$kra s#ánt id is elentsen cs-kken*

C



A sz%lők példája e#en a ter"leten is vitathatatlanul!ontos* 0a a gyerek a#t ta1as#tala, hogy s#"lei alig n$#nek telev%#iót, hanem helyette olvasnak, &arátaikkal találko#nak,

kirándulnak, $rdekes 1rogramokat s#erve#nek: a# $let$&enis hely$re ker"l a t$v$n$#$s*

Az óvodások játéka

A# els kedvelt át$kok a#ok, amelyek&en .s"tet/nyelvi7 $s mozgáskészség%ket kamato#tathaták* ;#eretik

-nmagukat 1ró&ára tenni, !leg, ha valamilyen ritmusra,ism$tld$sre, vagy $nekre $1"l a át$k* Más gyerekek társa7ságát m$g kev$s&$ ig$nylik, s#%vese&&en áts#anak !elnttel,vagy egyed"l* 6ontos, hogy korán megtanulák egyed"l islek-tni magukat, -r-mmel elt-lteni a#t a# idt, amit nems#"leik, vagy óvónik s#erve#nek s#ámukra* 4# -nmaguk, sa k"lvilág !el!ede#$s$nek ids#aka, amit saát ta1as#talással

D



ismernek meg, róluk s#ól, saát világuk&a kortársaikat m$gnehe#en engedik &e*

K$s&& egyre o&&an $lve#ik a#okat a át$kokat,

amelyek&en nagyo&& s#ere1 ut a $on#olulta$$ mozgások-nak (k"l-n&-# más#ókák, ugrók-t$l, háromkerek/ &icikli,st&*)*

Et7hat $ves korukra már elsaát%ták a társas k$s#s$7geket, k$1ess$ válnak a# alkalma#kodásra, %gy hoss#a&&ideig egy"tt tudnak áts#ani más gyerekekkel*

Fát$kuk&an nagy s#ere1e van a# utánzásnak : utá7

no##ák a !elnttek &es#$d$t, tev$kenys$g$t 5 e# a tanulásmotora e&&en a kor&an*A gyerekek !antá#iáa v$gtelen, a tárgyak els#akad7

nak eredeti !unkcióuktól, &ármi&l &ármi lehet* (Monduk,e# egy csónak, 7 monda a# óvodás a sámlin "lve, a s#7nyegtenger k-#e1$n, $s eve#ni ke#d a se1r/vel*) 'zerepjá-tékaik$an akárki &r$&e &ele&.hatnak, sok!$le hely#etet

ki1ró&álhatnak*

G



&ell-e az óvodást tan(tani!

4gy gyermek s#ámára a# iskolake#d$she# s#"ks$gess#ellemi -s#t-n#$st ideális eset&en a# otthoni nevel$s, acsaládi $let megada* A hat $ven aluli kisgyerek t-&&et tanula át$kho# ka1csolódó spontán !oglalatosság&ól, mint a !el7nttek által irány%tott, !el"gyelt $s rák$nys#er%tett tanulási 1rogramok&ól*

0a&ár sok hat$vesn$l !iatala&& gyerek k$1es már a

s#ámtani ala1m/veletekhe# vagy akár a s#avak olvasásáho#s#"ks$ges g$1ies tanulásra, t-&&s$g"knek n$hány $v m$gkell ahho#, hogy idegrends#er"k el$re a kell érettséget*Hgy a#után a három7n$gy $ves gyerekek erltetett tan%tásávalel$rt eredm$nyek a gyerekek hat$ves korára elves#nek, $s'eliskolá#atlan társaik k-nnyed$n !el#árkó#nak ho##áuk*

A# óvodás hagya, hogy tan%tsák, ha e##el s#"leinek

-r-m-t s#ere#, más!ell a#on&an emiatt t-&&et s#orong, ke7v$s&$ kreat%v $s a# iskolával kev$s&$ rokons#enve#ik*4 lehets$ges ves#$lyeket s#a1or%ta m$g a sikertelens$g$, serrl gyakran el!eledke#"nk* A hat $ven aluli gyerekek nemk-nnyen viselik el a#t a kudarcot, hogy nem mindig tudnak meg!elelni a# elvárásoknak, vagy legalá&&is nem a k%vántm$rt$k&en* 4# a meg!elelni nem tudás ross# hatással lehet

nemcsak a gyerek, hanem a s#"l $r#$seire is*)e* azok az előkész(tő foglalkozások+ amel#ek az

óvodá$a nem járó g#erekek számára az iskolá$a lépéselőtti év$en ,ag#arországon kötelezőek+ nem ismeretek átadását szolgálják+ ezek nem oktatnak+ hanem készsé-geket fejlesztenek *

J



Az eg#es készségek fejlődése

A nag#-+ és finommozgások fejlődése

A# óvodás gyermek motoros aktivitása !eldik, smár k$1es uralmat gyakorolni i#mai, mo#gása !-l-tt* 0á7rom7n$gy$ves korára nagyon akt%vvá válik, s mo#gása is ól-ss#erende#ett les#, egyre o&&an koordinált, $s egyre har7

monikusa&&* 4gyens.ly$r#$ke !elette&&, nem !$l maga7sa&&ra !elmás#ni, leugrani, &i#tosan, váltott lá&&al ár l$17csn*

4&&en a# $letkor&an a kisgyereknek k"l-n-sen nagyig$nye, óriási s#"ks$ge van arra, hogy kedv$re, sza$adonmozoghasson* 4legend t$r, alkalom $s s#a&adság s#"ks$7ges a mo#gásho#* A mo#gás állandó -r-m!orrás a s#ámára*

A !oko#ott mo#gásk$s#tet$s telesen term$s#etes, ha egykisgyerek !els#a&adult, &oldog a#on&an kóros lehet, ha $11kedvetlen, -r-mtelen*

A kézmozgása, mani1ulációa tová&& di!!erenciáló7dik, "gyesen v$g#i a !inom mo#dulatokat ig$nyl !eladatokat

is* An$lk"l tudk-nyvet

la1o#gatni, hogyt$1n$, gy/rn$ollóval vág,gy-ngy-t !/#*0árom$vesenáltalá&an már k-rt ra#ol*

+$gy$ves kor



k-r"l megelenik ra#án a hároms#-g, n$gys#-g (1l*há#ra#nál)* A# -t-dik $v !orduló1ont: megelennek a#%rómo#gások, egyre "gyese&&en has#nál ceru#át, s lassan

kialakul a háromuas ceru#a!ogás is* 6ontos a#on&an tudni,hogy e&&en a kor&an a# uak csontosodása m$g nem !ee#7d-tt &e, neh$#s$get elent ól, $s hoss#. ideig !ognia a ceru7#át (s#erencs$se&&, ha vastag ceru#át, kr$tát adunk a ke7#$&e), s%k&an tá$ko#ódnia, !inommo#gásait 1ontosan kont7rollálnia, 5 csak k&* ti#enk$t $ves korra telesedik ki eg$s#ena gra!omotorium*

+e várunk hát t.l sokat gyermek"nktl, vegy"k !i7gyelem&e, hogy sok7 sok munkát, nagy er!es#%t$st ig$nyeltle, hogy gra!ikailag &ármit is helyesen adon viss#a* 2a7#olásnál aduk meg neki a# általa k%vánt s#a&adságot, haddra#ola, amit tud, amit s#eret, ne k$nys#er%ts"k, hogy már iskolásk$nt has#nálon 1a1%rt, ceru#át* ; ha s#%vese&&engyurmá#ik, !est: legyen* ;okat tud "gyesedni a ke#e &ármi7

!$le manuális tev$kenys$g k-#&en*0a a# á&rá#olók$s#7s$grl &es#$l"nk, minden7k$11en meg kell eml%tenia# em$errajzot is, amin$gy$ves kortól kiemelthelyet !oglal el a gyermeki

á&rá#oló tev$kenys$g&en, akisgyerek kedvelt t$mááváválik* 4ls em&erra#ai m$gkev$ss$ di!!erenciáltak (els#-r a !e7lá& em&erk$k elennek meg), enn$l sokkalt-&&et tud a# em&errl, de m$g nem k$1es a#t megelen%teni*;okkal l$nyegese&&ek a#on&an a# $r#elmi 7 indulati

t$nye#k em&erra#á&an* +em a#t ra#ola, amit lát, hanem

3



a#t, amit !ontosnak tart, &i#onyos karakteris#tikus egyeketemel ki, ahogy a# arányoknál is e# dominál* Et$ves kortólmegelenik a nemi k"l-n&s$gek á&rá#olása, már nem

egys#er/en em&ert ra#ol, hanem lányt vagy !i.t, nt vagy!$r!it* A# em&eralakok m$g mindig mo#dulatlanok, de egyrer$s#lete#ette&&ek* A hat$ves gyermeket már egyre o&&an!oglalko#tata a realitás, s &ár m$g mindig sematikusaná&rá#ola a# em&ert, egyre inká&& ig$nye van rá, hogyiga#odon a valóságho#, egyre o&&an di!!erenciála alakait*A ra# vonalai 1ontosa&&an ka1csolódnak egymásho#, s &ár

m$g mindig nem mo#ognak, a kivitele#$s adhat n$mimo#gás$lm$nyt*

A $eszédkészség fejlődése

K$t7három $ves korá&an a gyermek már elke#degys#er/ mondatok&an &es#$lni, sok, saát maga által kreált

s#ót has#nál, &es#$d$nek ! !ormáa a 1ár&es#$d les#, mint aka1csolatteremt$s leg!ontosa&& es#k-#e* A harmadik $vv$g$re kialakul a# a# ala1rends#er, amely már lehetv$ tes#ia meg!elel kommunikációt, avul, !inomodik a nyelvtanis#erke#etek helyes has#nálata* Ahogy n a &es#$daktivitása,.gy &v"lnek s#ociális ka1csolatai is*

+$gy$vesen egy mondaton &el"l már t-&& vis#onyt is

k$1es ki!ee#ni, !eldik a nyelvhas#nálati s#a&ály (milyenhely#et&en, kivel, hogyan kell &es#$lni)* Et$vesen már has#nála a n$vutókat* Mire el$ri a# iskoláskort, &es#$de már nemcsak 1us#tán k-#l$s, hanem $r#$seinek, gondolatainak !ontos ki!ee#$si es#k-#e is* gyesen $s &i#tosan has#nála as#avakat* A s#ó $s tartalom k-#-tt megn a ka1ocs, o&&an$rti már a# -ss#e!"gg$seket, s k$1es -nállóan is !el$1%teni

egy egys#er/ gondolatsort* A &es#$d les# a kommunikáció, a



ka1csolatok kialak%tásának $s m/k-d$s$nek leg!ontosa&&es#k-#e* Lers#e, e# m$g nem olyan tudatos, mint a !elnttek &es#$de*

9alán m$g s#"ks$ges n$hány s#ót eteni arról is,amikor egy kisgyerek &es#$de m$gsem !eldik rendesen,amikor a vártnál k$s&& ke#d &es#$lni, s m$g k$t $s !$l $veskorá&an sem &es#$l* 6ontos a#on&an tudni, hogy e# nemminden eset&en elent kóros, elt$r !eld$st, sok eset&enk-vetke#m$nyekkel sem ár* +$ha a#on&an a !eld$silemaradás valamilyen #avarnak a ele, ilyenkor !ontos a

korai !elismer$s $s ke#el$s, e#$rt $rdemes erre oda!igyelni,$s a !elmer"l aggodalommal s#akem&erhe# !ordulni*A megk$sett &es#$d!eld$snek már korá&&an is le7

hetnek elei: csecsemk$nt keveset gagyog, egyhang. a ga7gyogása, k$s&& ke#d s#avakat mondani, $s s#ókincse kicsimarad, nem &v"l, hangután#ó s#avak helyettes%tik a s#ava7kat, s#avak helyett s#ócsonkokat has#nál*

g#é$ képességek fejlődése

A k$1ess$geket tekintve s#ó volt a# el&&iek&en amo#gás7, illetve a &es#$d!eld$srl, e#ek talán a leglátvá7nyosa&&ak, s a !eld$s&eli elmaradások itt lehetnek a leg7s#em&et/n&&ek* A#on&an más k$1ess$gekrl is &es#$lni

kell, amik ilyen7olyan m$rt$k&en !eldnek maguktól is,$s#rev$tlen"l, a#on&an e#ek átlagtól elt$r gyenges$ge ak$s&&iek&en komoly 1ro&l$mát oko#hat, ami csak iskolá&aker"l$s után nyilvánul meg $lesen*

Ahogy n egy gyermek, egyre o&&an megtanul tá$7ko#ódni a k-r"l-tte l$v világ&an* Megismeri $s megtanulaa tér$eli viszon#ok at, el tuda helye#ni a dolgokat egymás7

ho# $s saát magáho# vis#ony%tva* Megismeri saát test$t,

=



kialakul testtudata, testr$s#einek, $s a#ok !unkcióának ismerete* 4ldl, melyik a# erse&&, a domináns oldala, slassank$nt a#t a ke#$t, lá&át has#nála c$lirányos

mo#gásoknál (1l* a&&a a ke#$&e !oga a kanalat, a##al alá&ával r.ga a la&dát…)* Ahogy válto#ik k-r"l-tte a#idárás, megismeri a# $vs#akokat, megtanula a#ok neveit*A na1ok, hóna1ok s#ámára egyelre m$g csak "res !ikciók,a# id !ogalma m$g sokára t-ltdik meg valós tartalommal*

A számolási készség sem vel"nk s#"letett, his#en a#elvonatko#tatás k$1ess$ge kell ho##á 5 s1ontán tanulási !o7

lyamat eredm$nye* A negyedik $let$v a#, amikor megelenik e# a k$1ess$g a gondolkodás&an* Mire iskolá&a megy egykisgyerek, ismeri $s meg!elelen has#nála a t-&&7kevese&&!ogalmát, hatos s#ámk-r&en tud s#ámolni, egys#er/&& m/7veleteket v$ge#ni*

A# emlékezet $s a fig#elem -ss#1ontos%tásának k$7 1ess$ge !olyamatosan !eldik, s óvodá&a ker"l$s után m$g

inká&&, his#en attól ke#dve, hogy k-#-ss$g&e ker"l, kitágulk-r"l-tte a világ, egyre t-&& $lm$nyt, in!ormációt kell &e!o7gadnia, $rtelme#nie, s !eldolgo#nia*

Az óvodáskor vége

A gyermek k$1ess$geinek !eld$s$n$l %rtunk arról,

hogy mi a#, amit tud, amire k$1es már, amikorra iskolá&aker"l* $nyeges a#on&an kit$rni a szociális készségekre is,arra, hogy mi várható el attól a kisgyerektl, aki megke#dia# iskolai tanulmányait* Arról a s#ociális viselked$srl,$retts$grl van s#ó, ami $11 olyan !ontos, mint a# $rtelmi!eletts$g*

A# iskola hirtelen t.l nagy k-vetelm$nyeket támas#t7

hat, de a s#ociálisan $rett gyermek ól ves#i e#eket a# aka7

?



dályokat* A# óvodát elhagyva a kisgyerek k$1ess$ válik !i7gyelm$t, akár hoss#a&& idn át, adott !eladatra koncentrálni &etartani s#okásrends#ereket, s#a&ályokat alkalma#kodni a

társakho#, a# adott hely#etekhe#* &udarct.rő képességemár &i#onyos !eletts$ggel &%r, el tuda !ogadni, ha esetlegnem gy# mindig a át$k&an, tud olykor ves#%teni is, an$lk"l,hogy ettl eNtr$m módon ki&orulna (gondolunk itt látványosd"hkit-r$sekre)* K$1es irány%tott feladathel#zet$enmegmaradni, el!ogadni, hogy olykor a át$k csak a második lehet* a#ul s#oros ka1csolata s#"leivel, akik nem lehetnek

vele a# iskolá&an (e# a#oknál a gyerekekn$l lehet 1ro&l$ma,akik $r#elmileg nem $r#ik magukat teles &i#tonság&an,esetleg nem ártak rends#eresen óvodá&a)* 4gyre -nálló&&áválik, &i#onyos ter"leteken k$1es már a# -nellátásra(egyed"l -lt-#ni, tis#tálkodni, v$c$re árni***)*

O

Amit v$g"l s#"ks$ges elmondani: a k"l-n&-# k$7 1ess$gek !eld$se során minden gyermek ugyana#t a# utat ára v$gig, de e#ek &egyakorlása, $r$se g#ermekenkéntk%lön$öző lehet* /tlagos g#erek a valóság&an nincs, a#egyik gyerek minden !unkcióá&an gyorsa&&an !eldik, amásik mindegyik&en lassa&&an, a harmadik egyik !unkció7 &an gyors, m%g a másik&an lemarad, st&*, $s t-&&nyire ennek

semmi elents$ge nincs, nem 'el#i elre a k$s&&i $rtelmi!eletts$get*A gyermek !eld$s$t lego&&an a sza$ad mozgás $s

a spontán játék seg%ti* +agyon !ontos, hogy elegend lehe7ts$get, teret &i#tos%tsunk s#ámára a meg!elel mennyis$g/mo#gásgyakorlásra* +e k$s#tess"k, k$nys#er%ts"k arra, hogyt.l korán as#talho# "l-n, helyhe# k-t-tt legyenP +e akaruk



&es#a&ályo#ni mo#gásátP 0add !utkosson, átss#on s#a&a7don, .gy, ahogy akarP

C



0szichés pro$lémák az óvodáskor$an

Az óvodai $eilleszkedés zavarai

A korá&&iak&an le%rtuk, hogy a három$ves gyerek $rett$ válik a# anyáról való leválásra, a# óvodá&a men$sre*4# a#on&an nem !elt$tlen"l k-vetke#ik &e 1ont három$veskor&an, gyakran el!ordul, hogy a gyerek csak három $s !$l7

n$gy $vesen válik óvoda$rett$* 4#ek a gyerekek három$ve7sen hoss#a&& &es#oktatás után sem tudnak leválni a# anyuk7ról* 0a m$gis ott kell maradniuk a# óvodá&an, a na1 nagyr$s#$&en s%rnak, vagy ha nem is s%rnak, nem ves#nek r$s#tsemmilyen tev$kenys$g&en, esetleg enni, v$c$re menni semhalandóak* 6elmer"l ilyenkor a k$rd$s, hogy ha megold7ható, maradon7e otthon, enged"nk7e a gyerek vágyának,

vagy e##el csak k$s&&re halas#tuk a leválás neh$#s$geit, $sarra tan%tuk, hogy 'his#tivel sikert $rhet elQ Vaon &e !og7ek$s&& s#okni, vagy n$gy$vesen ugyane# !og megism$t7ldniQ A ta1as#talat a#t mutata, hogy ha $retlens$g állt a 1ro&l$ma hátter$&en, akkor k$s&& sokkal k-nnye&&en $s#-kkenmentese&&en #alik a &es#oktatás, $s -r-mmel !ogóvodá&a árni* 9erm$s#etesen el!ordulhat, 5 $s e# esetleg

csak utólag der"l ki 5 hogy komolya&& els#akadási k$1telen7s$g, s.lyos s#orongás oko##a a &eilles#ked$s neh$#s$g$t,ilyenkor s#aks#er/ seg%ts$gre van s#"ks$g*

A &eilles#ked$s #avarának tekinthet"k a k"l-n&-#magatartászavarok at is* Vannak visszahúzódó, csendesgyerekek, akiknek a viselked$se nem !elt/n, nem #avarnak senkit, csak nekik maguknak rossz* +$gy$ves koruk után is

olyan t"neteket mutatnak, mint a# óvoda$retlen gyerekek:

D



nem áts#anak, nagyon viss#ah.#ódóak, gyakran s%rnak,esetleg nem is &es#$lnek senkivel a# óvodá&an* ;oks#or neh$# megk"l-n&-#tetni a csendes, viss#ah.#ódó, inká&&

s#eml$ld, de e&&en a# álla1otá&an nyugodt $s a magamódán kiegyens.lyo#ott gyereket a t.l#ottan magá&a!orduló, magányos, gátlásos gyerektl, aki !olyamatosanross#ul $r#i magát a &r$&en, $s seg%ts$gre van s#"ks$ge*6ontos, hogy e#ek a gyerekek ne maradjanak észrevétlenek csak a#$rt, mert a k-rnye#etnek nem oko#nak 1ro&l$mát*

Fóval s#em&et/n&& a# agressz(v+ n#ugtalan, ross#ulalkalma#kodó gyerek, aki nehe#en tanula meg a viselked$sis#a&ályokat, $s gyakran áthága a#okat* 4#ek a gyerekek nem tudnak n$hány 1ercn$l hoss#a&& ideig nyugton "lni,kalim1álnak a lá&ukkal, hintá#nak a s#$ken, st&* ;oks#or a át$kok sem tudák lek-tni ket, csa1onganak k-#-tt"k*9ársaikkal gyakran ker"lnek kon!liktus&a, indulatosak,

esetleg agress#%vek, k-nnyen odacsa1nak a másiknak* A#óvodá&a $rt"k men s#"l k$ts$g&eesetten hallgata a 1a7nas#áradatot, mit m/velt a#na1 a gyermek, holott esetlegotthon, ha egyed"l van, semmilyen 1ro&l$ma sincs vele* A#ilyen gyerek k-nnyen megka1a a hi1erakt%v diagnó#ist, &ár a# esetek nagy r$s#$&en inká&& ugyan.gy tem1eramentum7 &ól !akadó neh$#s$grl van s#ó, mint a viss#ah.#ódó gye7

rekn$l, csak e# sokkal !elt/n&& $s nehe#e&&en ke#elhet*9udnunk kell, hogy a# otthoni, a 'tett elk-vet$s$t órákkalk-vet &"ntet$snek semmilyen hatása sincs a másna1i visel7ked$sre, e#eket a hely#etek csak ott, a# óvodá&an lehet meg7oldani* Az agressz(v+ n#ugtalan g#erekek sokszor érzelmi$izon#talanságukra+ szorongásukra reagálnak n#ugtalanviselkedés%kkel+ a $%ntetés és az elutas(tás csak fokozza

rossz közérzet%ket+ magatartási zavaraikat1 (9erm$s#ete7

G



sen nem gondolunk arra, hogy utalma##uk meg, ha &eler.ga társá&a, arról van s#ó, hogy ne %t$l"k el t magát, mint'ross# gyereket, csak a# aktuális cselekedet$t utas%tsuk ha7

táro#ottan viss#a*) 6ontos, hogy a gyerek $re##e, hogy s#"lei!elt$tel n$lk"l el!ogadák, $r#elmileg mellette állnak, akkor is, ha a# óvodá&an ross#ul viselkedik, $s 's#$gyent ho#ráuk 5 csak %gy rem$lhet, hogy $re#ve a &i#tos hátt$rt, k$7 1es les# lemondani indulatai s#a&ad ki$l$s$rl, meg1ró&álnis#a&ályo#ni 1illanatnyi k$s#tet$seit*

A valódi hiperaktivitás megállap(tását és kezelését

$(zzuk szakem$erre1

A szo$atisztaság zavarai

A k$nyelmes 1a1%r1elenkák óvoltá&ól (his#en nemkell már a 1elenka mosásával &alódni) t"relmese&&$ váltak a s#"lk a &e1isil$ssel7&ekakilással s#em&en* Hgy kitolódott

a s#o&atis#taság el$r$s$nek idee k$t $s !$l7három $ves korra 5 ami !eld$sl$lektani s#em1ont&ól meg!elel a gyerek aka7rati $r$s$nek $s -ns#a&ályo#ó k$1ess$ge kialakulásának* Ilymódon magától, k"l-n-se&& s#oktatás, erltet$s n$lk"l, a#után#ás $s s#"li elvárásoknak való meg!elelni vágyás r$v$n -n l$tre e# a# . k$1ess$g* 4l!ordul a#on&an, hogyhárom$ves korra sem alakul ki a &i#tos s#o&atis#taság, ers

s#orongást keltve a s#"lk&en, his#en leár a gyes, viss#akell menni dolgo#ni, a# óvoda 1edig csak s#o&atis#tagyereket ves# !el* Ilyenkor egy ross# 'k-r -het l$tre: as#"l aggódva erltetn$ a &ilit, a gyerek&en 1edig a nyomáshatására egyre n a# ellenállás… 9udnunk kell, hogyminden eg$s#s$ges gyerek nagjából három$vesen na11alras#o&atis#ta les#* A kisgyereknek ehhe# a k"lvilág elvárásai

kedv$$rt le kell mondania saát k$nyelm$rl, r$s#$rl e# a#

3J



els, -ns#a&ályo#ó akarati megnyilvánulás* 4gy"ttm/k-d$sen$lk"l, ers#akkal nem $rhet"nk c$lt* A t.l#ott erltet$snek nem csak a# a ves#$lye, hogy nehe#e&&en alakul ki a

s#o&atis#taság $s gyakori&& a viss#aes$s, valamint s#orongáska1csolódhat e#ekhe# a !unkciókho#, hanem székletvisszatartáshoz (o&sti1áció) is ve#ethet, ami egy nagyonmakacs (olykor hoss#. $vekre, $vti#edekre s#ólós#$kreked$she# ve#et), nehe#en ke#elhet t"net* A# ilyengyerekeknek na1okig, n$ha t-&& mint egy h$tig nincss#$klet"k* 0a a kakilási inger ráuk -n, minden egy$&

tev$kenys$g"kkel !elhagyva teles !igyelm"ket-ss#1ontos%tva keservesen k"#denek, hogy ellenállanak neki, $s s%rva tiltako#nak minden !elaánlott megoldás ellen*(Ilyenkor általá&an m$g leginká&& a 1elenká&a vagy a &u7gyiuk&a k$1esek kiengedni s#$klet"ket*)

9-&&nyire a $ekakilás (enko1r$#is) is hasonló me7chani#mussal -n l$tre: a s#$kletviss#atartó gyerek már nem

&%ra tová&& viss#atartani, $s a nadrágá&a engedi a s#$klet$t*A# is el!ordul, hogy a nagymennyis$g/ viss#atartott s#$kletkitág%ta a v$g&elet, ami a#tán s#$kletcsorgást eredm$nye#*

Más eset&en a &ekakilás nem a t.l ers akarat (vis7s#atartás) talaán áll el, hanem ellenke#leg, egy!ata -n!el7adásk$nt, valamilyen ves#$lye#tet hely#et&e való k$ts$g7 &eesett &elet-rd$st ele#ve*

Minde#ekn$l a t"netekn$l sokkal gyakori&& a#on&ana na11ali7, $s !leg a# $s#akai $episilés (enur$#is)* A# óvo7dák&an midenna1osak a kise&& '&alesetek akár na1k-#&en,akár a d$lutáni alvásnál, k"l-n-sen a kiscso1ort&an* A leg7t-&& helyen e#t term$s#etesnek tekintik, $s s#$gyenkelt$sn$lk"l átseg%tik a gyereket a k%nos hely#eten* Megos#lanak av$lem$nyek arról, hogy milyen $letkortól tekinthet kóros7

nak a# ágy&avi#el$s: a mai állás1ont s#erint -t$ves korig

3



normálisnak tekint"k* A# is k$rd$ses, hogy 5 amennyi&enorvosi ok nem áll a hátt$r&en 5 mennyi&en tekinthet 1s#i7ch$s t"netnek* A kutatások s#erint 5 k"l-n-sen a# .gyneve7

#ett 1rim$r enur$#isn$l: amikor a gyerek soha nem volthoss#a&& ideig ágytis#ta 5 igen nagy a s#ere1e a# -r-kl$s7nek* (A &e1isils gyerekek elents s#á#al$kának valamelyik 5 esetleg mindk$t 5 s#"le is ágy&a vi#el volt*) M%g a 1rimer &e1isils-kn$l ritká&&an, a visszaesőknél (s#ekunder enur$#is) madnem mindig található valamil#en pszichésok (kistestv$r s#"let$se, els#akadás valamelyik s#"ltl,

haláleset, st&*), %gy ke#el$s"k is gyakra&&an ve#et ered7m$nyre*

33



#gesztend(s voltam,épp$og elind)ltam. *ztán kett( lettem,

épp, $og megsz+lettem. Hároméves lettem,

én voltam -em értem. -égesztend(s mltam,

s nem volt semmi mltam. /vem száma &t lett,

nem volt bennem &tlet.

0e most, $atéves vagok,és okos vagok nagon, nagon,g azt $iszem, ezt a kort már so$a1so$a el nem $agom!

A* A* Milne: 0at$vesek lett"nk (6ord*: Revecseri 8á&or)

3



2artalom

A# óvodáskor általános ellem#i =

Seve#et =

A gyermek $s a mese

K$1mánia C

A# óvodások át$ka G

Kell7e a# óvodást tan%taniQ

A# egyes k$s#s$gek !eld$se 3

A nagy7, $s !inommo#gások !eld$se 3

A &es#$dk$s#s$g !eld$se =

4gy$& k$1ess$gek !eld$se ?

A# óvodáskor v$ge

Ls#ich$s 1ro&l$mák a# óvodáskor&an D

A# óvodai &eilles#ked$s #avarai D

A s#o&atis#taság #avarai 3J

az ovodaskor (honlapra).doc

Documents