SZIE-VMI

2012

Az érték és a 

gazdasági érték

Bleier Norbert

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Mi az érték?

Miért tartunk valamit értékesnek?

Lehet-e mérni az értéket?

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Az értékelmélet (axiológia) az önmagukban minden egyébtől függetlenül tekintett értékek természetének vizsgálatával foglalkozik (XIX. századtól)

Etika tárgyát képezi 

Filozofikus megközelítés

De már az ókor óta elmélkednek a bölcselők az értékeken:  Mi az érték?   =    Mi a jó? Mit cselekedjek?

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

A gazdasági értékről

Az  érték,  a  pénz,  a  kereset,  a  gazdagság,  a gazdaság,  a munkamegosztás  és más  kérdésekről tárgyaltak már  az  ókorban  (Platon,  Arisztotelész, Xenophon)

Arisztotelész:

a  szükségletek  kielégítésére  irányuló gazdasági tevékenység,  csere,  önellátás  erkölcsileg  értékes, elfogadható.

A pénzszerzésre irányuló gazdasági tevékenység, az e célból folytatott csere elfogadhatatlan.

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

A gazdasági értékről

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Arisztotelész:

Megkülönbözteti  a  természetes  (a) és  a természetellenes (b) gazdálkodást,

a, célja a család, városállam megőrzése, fenntartása

b, célja a vagyonszerzés, a vagyonfelhalmozás

A gazdasági értékről

A pénzszerzés a középkort követően „legitimálódott”.

A  kapitalizmus  (kialakulása a  XVI.  sz.  végétől)  célja, mozgatórugója  a  profit szerzés.  A  szükségletek kielégítése „mellékes”.

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Merkantilisták (XVI‐XVIII. század között) arra törekedtek, hogy a nemesfémet az országba vonzzák és a kiáramlását megakadályozzák.

A gazdasági értékről

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

„Minden áru annyit ér, amennyi aranyat adnak érte.”

Egy nemzet tulajdonának valódi fokmérője nemesfém‐tulajdonának nagysága.

Fő cél a kedvező kereskedelmi mérleg:

Export > Import

A nemzet arany‐ és ezüst tartalékainak növekedése

A gazdasági értékről

A  18.  században  a  földművelés  volt  a gazdasági élet alapja,  az  ipar  pedig  a  mezőgazdaság  függvénye, ennek  megfelelően  a  fiziokratizmus a mezőgazdaságban látta a gazdagság egyetlen forrását.

Adam Smith (1723‐1790):

a  gazdagság  forrását  a  földben  kereső fiziokrata tanokkal szemben a munka‐érték és a munkamegosztás elméletében kereste a keletkező új értékét. 

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Jean‐Baptiste Say (1767‐1832):

Az  érték  szerinte  nem  a  munkától,  hanem  a hasznosságtól  függ.  Az  árunak  a  hasznossága  ad értéket. Az érték nagysága a piacon határozódik meg az  árban.  Az  árat  jelző pénzmennyiség  nagysága  a hasznosság függvénye, s ez az érték. 

David Ricardo (1772‐1823):

A  gazdaságban  megtermelt  javak  értékét  csak  és kizárólag a beléjük fektetett munka értéke határozza meg (munkaérték‐elmélet). 

A gazdasági értékről

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Olyan  javak  illetve  lehetőségek,  amelyekből  a  vizsgálat pillanatában, vagy egy későbbi  időpontban, közvetlenül vagy közvetve, pénzben kifejezhető hozadék származik.

A gazdasági értékről

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Fogyasztói érték:

A  fogyasztó szubjektív  véleménye  arról,  hogy  a termék  (szolgáltatás) milyen mértékben  felel meg a várakozásainak.

A  javak és  szolgáltatások  azért  jelentenek értéket  a fogyasztó számára,  mert  képesek  valamilyen szükségletét kielégíteni.

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

A biológusok alapvetően azt tartják értéknek, 

ami az élő rendszert önmaga fenntartásában segíti. 

Felhasznált irodalom:

• Adam Smith (1776) ‐ A nemzetek gazdagsága

• Bodai Zsuzsa (é.n.) – Arisztotelész gazdaságbölcselete

• Chikán Attila (2008) – Vállalatgazdaságtan

• Jun. Ach. Magyarország Alapítvány (é.n.) ‐Alkalmazottközgazdaságtan, tankönyv

•hu.wikipedia.org

•www.econom.hu