Kristó Katalin:

Az új területi államigazgatási rendszer

I. Az államigazgatás rendszere, alapfogalmai

A rendszerváltást megelőzően a közigazgatás és államigazgatás fogalmakat egymás

szinonimáiként értelmeztük, hiszen a szocialista országok a közigazgatás minden

területét centralizálták és a közigazgatási feladatok mind a központi államigazgatás

kompetenciájába tartoztak. A rendszerváltást követően a közigazgatás és az

államigazgatás fogalma, továbbá a kifejezések tartalma is elkülönült egymástól. Az

önkormányzati igazgatás a helyi, saját feladatok ellátása érdekében történik, amely

feladat-ellátás többnyire az állami beavatkozástól viszonylag független. Ezzel szemben az

államigazgatás az országos közfeladatok egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az

önkormányzati igazgatást és az államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.1

Témánk szempontjából szükséges röviden áttekinteni az államigazgatás rendszerét.

Az államigazgatást a Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve, valamint az

államigazgatás Kormánynak alárendelt része együttesen alkotja. Az Alaptörvény 15.

cikkének (2) bekezdése értelmében a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, amely

törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A magyar

államigazgatás rendszerében azonban találunk olyan államigazgatási szerveket is,

amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási szervek és

az önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük ellenére

ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.

Az államigazgatási szervek az alábbi közös sajátosságokkal rendelkeznek:

- Más állami szervektől elkülönült szervezettel rendelkező jogi személyek

- Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási

jogosítványokkal rendelkeznek

- Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek

1 Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. HVG ORAC, Budapest, 2010. p. 19-20.

- A rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén döntően

egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és az igazgatási

jogosítványok címzettje

- Az állami költségvetésben megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.2

Az államigazgatási szerveket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik osztályozási

lehetőség a szervek feladatai szerinti osztályozása. Ennek megfelelően

megkülönböztetjük az általános hatáskörű, illetve a különös hatáskörű államigazgatási

szerveket. Az általános hatáskörű szervek csoportjába azokat az államigazgatási

szerveket soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen

jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv nem specializálódik

meghatározott szakfeladatokra. Ahogyan azt már az államigazgatási szervek

sajátosságainál is jeleztük, a ténylegesen ellátandó feladatokat jogszabályok jelölik ki. Az

általános hatáskörű államigazgatási szervek csoportjába soroljuk például a Kormányt,

illetve annak területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.

A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy meghatározott

szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű államigazgatási szervek közé

sorolhatók például a minisztériumok, a nem minisztériumi formában működő központi

államigazgatási szervek (a kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek

alárendelt területi, települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm

államigazgatási szervek.

Egy másik csoportosítási lehetőség az államigazgatási szervek területi szintek szerinti

osztályozása. Ebben az esetben az osztályozás alapja az adott szerv illetékességi

területe, vagyis az, hogy az adott szerv mely földrajzi területen jogosult és egyben

köteles feladatát ellátni. A területi csoportosítás alapján megkülönböztetünk központi,

területi és helyi államigazgatási szerveket. A központi szervek illetékessége az egész

ország területére kiterjed. Központi államigazgatási szerv például a Kormány, vagy a

minisztériumok. (Természetesen a területi szintek szerinti osztályozásban is

alkalmazhatjuk a feladatok szerinti csoportosítás szempontjait. Ennek megfelelően

általános hatáskörű központi államigazgatási szerv például a Kormány; különös

hatáskörű központi államigazgatási szervek például a minisztériumok.)

A területi és helyi szervek illetékessége a központi államigazgatási szervekkel ellentétben

csak az ország egy meghatározott területi egységéhez igazodik. Ebbe a csoportba

soroljuk a regionális, megyei, körzeti és települési szintű feladatokat ellátó

államigazgatási szerveket. Területi szinten működnek például a fővárosi és megyei

2 Balázs István, Jakab András, Rixer Ádám, Nagy Marianna, Szalai Éva: Közigazgatási szakvizsga – Államigazgatás. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Budapest, 2013. p. 22.

kormányhivatalok; az államigazgatás helyi szintjén pedig a járási hivatalokat találjuk. A

későbbiekben bővebben kifejtésre kerül, de ez alkalommal is jelezzük, hogy 2011-től a

fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetébe integráltak több, korábban önállóan

működő területi államigazgatási szervet. A szervezeti integrációban érintett szervek

katalógusát a IV. fejezet tartalmazza. Ennek köszönhetően a ma önállóan működő

területi államigazgatási szervek mennyisége nagymértékben lecsökkent. Az önállóan

működő államigazgatási szervek között regionális, megyei, körzeti, valamint helyi

illetékességűeket találhatunk. Regionális illetékességűek például a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai, vagy a Központi Statisztikai Hivatal

regionális igazgatóságai. Megyei szinten működnek például a Budapesti és Megyei

Rendőr-főkapitányságok, a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai, vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adóigazgatóságai. Körzeti (területközi) szinten

találhatjuk például a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságait; a

Nemzeti Park Igazgatóságokat, vagy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőségeket. Végül a helyi szervek között említhetjük például a

Rendőrkapitányságokat.

Fontos megjegyezni, hogy az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a

dekoncentráció elve érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk

meg. Vannak olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes

eljárásrendben történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,

összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért a

központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan azonos

intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek hatáskörrel és

döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi igazgatási szerv bármikor

változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált államigazgatási szervek tehát a központi

közigazgatás végrehajtó, zömében egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.

Ellenőrző kérdések

1. Mi a különbség közigazgatás és államigazgatás között?

A rendszerváltást megelőzően a közigazgatás és államigazgatás fogalmakat

egymás szinonimáiként értelmeztük, hiszen a szocialista országok a közigazgatás

minden területét centralizálták és a közigazgatási feladatok mind a központi

államigazgatás kompetenciájába tartoztak. A rendszerváltást követően a

közigazgatás és az államigazgatás fogalma, továbbá a kifejezések tartalma is

elkülönült egymástól. Az önkormányzati igazgatás a helyi, saját feladatok ellátása

érdekében történik, amely feladat-ellátás többnyire az állami beavatkozástól

viszonylag független. Ezzel szemben az államigazgatás az országos közfeladatok

egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az önkormányzati igazgatást és

államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.

2. Mely szervekből tevődik össze az államigazgatás?

Az államigazgatást a Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve, valamint az

államigazgatás Kormánynak alárendelt része együttesen alkotja. A magyar

államigazgatás rendszerében azonban találunk olyan államigazgatási szerveket is,

amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási

szervek és önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük

ellenére ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.

3. Melyek az államigazgatási szervek közös tulajdonságai?

- Más állami szervektől elkülönült szervezettel rendelkező jogi személyek

- Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási

jogosítványokkal rendelkeznek

- Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek

- A rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén döntően

egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási

jogosítványok címzettje

- Az állami költségvetésben megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.

4. Milyen ismérvek alapján csoportosíthatjuk az államigazgatási szerveket? Említsen

példákat is!

Az államigazgatási szerveket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik

osztályozási lehetőség a szervek feladatai szerinti osztályozása. Ennek

megfelelően megkülönböztetjük az általános hatáskörű, illetve a különös

hatáskörű államigazgatási szerveket. Az általános hatáskörű szervek csoportjába

azokat az államigazgatási szerveket soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az

adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis

az ilyen szerv nem specializálódik meghatározott szakfeladatokra. Az általános

hatáskörű államigazgatási szervek csoportjába soroljuk a Kormányt, illetve annak

területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.

A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy

meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű

államigazgatási szervek közé sorolhatók például a minisztériumok, a nem

minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (a

kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek alárendelt területi,

ritkábban települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm

államigazgatási szervek.

Egy másik csoportosítási lehetőség az államigazgatási szervek területi szintek

szerinti osztályozása. Ebben az esetben az osztályozás alapja az adott szerv

illetékességi területe, vagyis az, hogy az adott szerv mely földrajzi területen

jogosult és egyben köteles feladatát ellátni. A területi csoportosítás alapján

megkülönböztetünk központi, területi és helyi államigazgatási szerveket. A

központi szervek illetékessége az egész ország területére kiterjed. Központi

államigazgatási szerv például a Kormány, vagy a minisztériumok.

A területi és helyi szervek illetékessége a központi államigazgatási szervekkel

ellentétben csak az ország egy meghatározott területi egységéhez igazodik. Ebbe

a csoportba soroljuk a regionális, megyei, körzeti és települési szintű feladatokat

ellátó államigazgatási szerveket. Területi szinten működnek például fővárosi és

megyei kormányhivatalok; az államigazgatás helyi szintjén pedig a járási

hivatalokat találjuk.

Az önállóan működő államigazgatási szervek között regionális, megyei, körzeti,

valamint helyi illetékességűeket találhatunk. Regionális illetékességűek például a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai, vagy a Központi

Statisztikai Hivatal regionális igazgatóságai. Megyei szinten működnek például a

Budapesti és Megyei Rendőr-főkapitányságok, a Magyar Államkincstár megyei

igazgatóságai, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi)

adóigazgatóságai. Körzeti (területközi) szinten találhatjuk például a Magyar

Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságait; a Nemzeti Park

Igazgatóságokat, vagy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőségeket. Végül a helyi szervek között említhetjük például a

Rendőrkapitányságokat.

5. Mit jelent a dekoncentráció?

Az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a dekoncentráció elve

érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk meg. Vannak

olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes eljárásrendben

történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,

összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért

a központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan

azonos intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek a

hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi

igazgatási szerv bármikor változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált

államigazgatási szervek tehát a központi közigazgatás végrehajtó, zömében

egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.

II. A területi államigazgatási rendszer változásai 1990-től

napjainkig

1. A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól 2010-ig

Ahogyan azt az I. fejezetben előrebocsátottuk, a rendszerváltást követően a szocialista

államigazgatás egységes rendszerének helyébe modern, kétpilléres polgári közigazgatási

rendszer lépett, amelyben kialakult a két pillér, az államigazgatás, valamint az

államigazgatással szemben viszonylagos önállósággal rendelkező önkormányzati

igazgatás szigorú elválasztása3. A települési önkormányzatok megerősödésével és a

megyék gyengülésével a közigazgatási középszinten űr keletkezett, mivel maradtak

olyan közfeladatok, amelyek a korábbi megyei tanács lebontása után egyetlen

„jogutódhoz” sem kerültek át. A gazdátlanul maradt feladatok ellátása érdekében a

minisztériumok szervezetük kiépítése során dekoncentrált szerveket hoztak létre. Ennek

következtében jelentős mértékben megnövekedett a kormányzatnak a középszintű

közigazgatásban betöltött szerepe: 1990 és 1994 között megyénként mintegy 30

dekoncentrált szerv működött változatos irányítási és gyenge ellenőrzési rend mellett,

amely számos párhuzamosságot eredményezett, kevéssé hatékony, drága megoldást

hozott magával és ez területi szinten rendkívüli módon megnehezítette a kormányzati

akarat egységes megvalósítását.

A dekoncentrált szervek tevékenységének összehangolása, valamint a helyi

önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megvalósítása érdekében tett első lépés

a köztársasági megbízotti intézményrendszer kialakítása volt. A köztársasági

megbízottakról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:

Ötv.) rendelkezett. A jogszabály értelmében a köztársasági megbízottakat a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki; illetékességük pedig több

megyére, valamint a fővárosra terjedt ki; azaz regionális illetékességgel működtek. A

köztársasági megbízott ellátta az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést,

valamint rendelkezett központi államigazgatási feladatokkal is, így meghatározott

ügyekben első-, illetve másodfokú hatóságként járt el, továbbá ellátta a hatáskörébe

utalt egyéb államigazgatási feladatokat is. A köztársasági megbízottak feladatkörébe

3 A szigorú elválasztás ellenére a helyi önkormányzatok is rendelkeztek államigazgatási hatáskörökkel, ezt az ellentmondást igyekszik feloldani a későbbiekben bemutatott járási rendszer.

tartozott továbbá a saját hivataluk és a régió területén működő államigazgatási szervek

tevékenységének összehangolása.4

A köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi

XC. törvény meghatározta a köztársasági megbízottak jogállását, a köztársasági

megbízott hivatala működését, illetve részletezte néhány feladatát. A köztársasági

megbízottak nyolc régióban működtek, de már ez a törvény szabályozta, hogy a régión

belül megyénként területi hivatalt kell létrehozni, hiszen szinte azonnal nyilvánvalóvá

vált, hogy e nélkül a rendszer működésképtelen.5

Érdemben nem működött azonban a dekoncentrált szervek tevékenységének

koordinálása, mert ebben az időszakban ennek jogszabályi keretei nem alakultak ki.

1994-ben az Ötv. módosítása rendelkezett a köztársasági megbízotti intézményrendszert

felváltó fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok létrehozásáról. E hivatalok alapvető

feladata maradt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, az első- és

másodfokú államigazgatási feladatok ellátása, valamint kiemelt feladattá vált az

önkormányzatok szakmai módszertani támogatása.

1994 után folyamatosan bővült a közigazgatási hivatalok feladat- és hatásköre (pl. a

külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos tevékenység, a súlyos mozgáskorlátozottak

közlekedési támogatása, egyes anyakönyvi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok). Minőségi

változást jelentett a közigazgatási hivatalok tevékenységében, hogy a közigazgatás

korszerűsítésére irányuló program részeként a Kormány felülvizsgálta a dekoncentrált

szervek rendszerét, azok számát csökkentette. Célul tűzte ki az egységesebb területi

igazgatás kialakítását, ennek keretében az egy ágazaton belüli dekoncentrált szervek

összevonását, illetve integrálását. Ebben a folyamatban a Kormány kulcsszerepet szánt a

fővárosi, megyei közigazgatási hivataloknak és a területi kormányzati munka

hatékonyabbá tétele érdekében 1996-ban döntött a közigazgatási hivatalok

kormányhivatallá történő alakításáról. A döntés 1997. január 1-jén lépett hatályba, a

kormányhivatali feladatokat július 1-jétől kellett ellátni. A kormányhivatallá történő

alakítás új minőséget jelentett, a közigazgatási hivatalok a területi közigazgatás

meghatározó szereplőivé váltak; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló

191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat a Kormány területi

államigazgatási szerveiként határozta meg. (Ekkor integrálták a hivatalokba ágazati

szakigazgatási szervként a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, majd a későbbiekben

ugyanilyen státuszban a megyei gyámhivatalokat.)

4 Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog - Az Alaptörvény rendszerében. Dialóg Campus, Pécs, 2012. 5 Balázs István – Bekényi József: A régióközpont közigazgatási hivatalokra a központi államigazgatási szervektől leadható államigazgatási feladatok lehetséges köre. http://www.terport.hu/webfm_send/351

Lényegét tekintve – többszöri módosítást követően ugyan - ez a szabályozás maradt

hatályban 2006-ig. Az Ötv. 2006-os módosítása a közigazgatási hivatalok

megnevezéséből törölte a megyei, illetve a fővárosi jelzőt, így a jogszabály-változtatást

követően az Ötv. csak a közigazgatási hivatal elnevezést alkalmazta, a közigazgatási

hivatalok illetékességi területe pedig megyékről régiókra változott. A közigazgatási

hivatal az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY

határozat VI. fejezetében meghatározott azon statisztikai tervezési régiónak a

közigazgatási területén volt jogosult eljárni, melynek területén a székhelye volt.

A székhelyül szolgáló megyeszékhelyeket kivéve a megyeszékhelyeken a közigazgatási

hivatalok kirendeltségei, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti egységeiként ágazati

szakigazgatási szervek működtek. 2009. január 1-jétől a regionális közigazgatási

hivatalok helyébe a regionális államigazgatási hivatalok léptek. Azonban a 2006-tól

2010-ig terjedő időszakban a területi államigazgatás szervei nem gyakoroltak

törvényességi ellenőrzést illetve felügyeletet az önkormányzatok felett.

2. A területi államigazgatás átalakulása 2010-től

A 2010-es kormányváltást követően a Kormány célja a területi közigazgatási rendszer

átfogó átalakítása volt. A célkitűzés megvalósításának két legfontosabb eleme az

egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása, és a széttagolt területi közigazgatási

szervezetrendszer egységesítése. Az átalakítás folyamata a 2010. tavaszi kormányváltást

követően indult és várhatóan 2013 végére fejeződik be.

A kormányzat a jó állam megteremtése érdekében három jelentős igazgatási programot

indított 2011-ben, igazodva az állam alkotmányos szerkezetéhez: az igazságügyi

reformot, az önkormányzati reformot és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési

Programot. Az új területi államigazgatási rendszer kialakítását érdemes a Magyary

Programok6 témánkhoz kapcsolódó részeinek áttekintésével párhuzamosan megismerni.

A Magyary Program legfontosabb stratégiai célja az új Alaptörvény XXVI. cikkében

foglaltaknak megfelelően az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások

színvonalának emelése: a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése.

A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi

közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépcsőjeként a kormányzat

újraszervezte a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi, megyei

6 Eddig két Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program készült: 2011. június 10-én publikálták az ún. MP 11.0-t és 2012. augusztus 31-én az MP 12.0-t.

közigazgatási hivatalokat. Ezzel 2010. szeptember 1-jétől a kormány általános hatáskörű

szervei újra megyei szinten működtek. A hosszú ideig fennálló alkotmányellenes

helyzetet megszüntetve újraindult a helyi önkormányzatok működésének törvényességi

ellenőrzése. A közigazgatási hivatalok erős jogosítványokat kaptak (koordináció,

ellenőrzés), ezzel újra betölthették eredeti funkciójukat: a hivatalok a Kormány erős

területi szerveivé váltak.

Az átalakítási folyamat második lépcsőfokaként több területi államigazgatási szerv és a

fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok integrációjával 2011. január 1-jén megkezdték

működésüket a fővárosi, megyei kormányhivatalok. A korábban mintegy 30

dekoncentrált államigazgatási szervből tehát kezdetben 15 a kormányhivatalok

szervezetébe integrálódott szakigazgatási szervként, 10 szervezet pedig a

kormányhivatalok ellenőrzési, koordinációs és véleményezési jogkörébe került, további 5

szervezet esetén a kormányhivatalok csak koordinációs jogkört gyakorolnak.

A Magyary Program 11.0. kiemelt célként jelölte meg az ügyfelek igényeit és érdekeit

figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítását egységesen magas

színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakításával. E célnak

megfelelően 2011. január 3-án az ország 29 pontján megnyíltak a kormányhivatalok

integrált ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos

ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az

ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási

ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A 29

Kormányablak megnyitását követően 99 ügyintézési ablak egyedülállóan hosszú

félfogadási időben, 8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket. A Kormányablak a fővárosi

és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik. A kormányablakok

ügyintézőinek kiválasztása szigorú követelmények szerint történt és felkészítésük során

elsajátíthatták a minőségi szolgáltatáshoz szükséges szakmai és etikai ismereteket. A 29

kormányablak egyértelmű előrelépés annak érdekében, hogy az állam a nagy

szolgáltatók által is eredményesen hasznosított módszereket és eszközöket tudatosan

alkalmazó, versenyképes, korszerű ügyfélkapcsolati felülettel rendelkezzen.

A területi államigazgatás reformjának harmadik lépcsőfokaként 2013. január 1-jén

megkezdték működésüket a járási hivatalok. A Magyary Program szerint a járások

kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:

- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása,

- főszabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez

telepítése a jegyzőtől, polgármestertől,

- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása.

A járások határainak, székhelyeinek meghatározása a helyi szociológiai viszonyok,

történelmi hagyományok és számos praktikus körülmény (pl. közlekedési lehetőségek és

szokások) figyelembevételével történt. A járási hivatalok kialakításának előkészítésére

széles körű felmérés zajlott 2012 júliusában az önkormányzatok, jegyzők és a fővárosi,

megyei kormányhivatalok közreműködésével. A járási hivatalok megfelelő előkészítése

érdekében a kormánymegbízott járási biztost nevezhetett ki.

A járások kialakítását megelőzően felülvizsgálták a területi szinten jelentkező

államigazgatási és önkormányzati hatásköröket. A célkitűzés értelmében világosan,

egyértelműen szét kell választani az állam által ellátott feladatokat (jegyzői hatáskörök,

okmányirodai feladatok) és az önkormányzati feladatokat. A hatáskörök tisztázását

követően került sor a homogén, átlátható működésű járási államigazgatási szint

kialakítására, amely lehetőségét teremt arra, hogy az ügyfelek hatósági ügyeiket

lehetőség szerint egy helyen intézzék. A Magyary Programban összefoglalt statisztikai

adatok szerint az összes államigazgatási ügyben hozott hatósági döntés (2010-ben több

mint 10 millió jegyzői hatósági döntés) 46,6%-a a járási hivatalokhoz átkerülő

feladatkörökben született. Ez az önkormányzati hatósági ügyekben hozott

(polgármesteri, testületi, bizottsági, társulási) hatósági döntésekkel együtt számított

összes hatósági ügytehernek is 40,5%-a. Ennek oka egyrészt a szükséges helyi

viszonyok ismerete (pl. birtokvédelem, helyi adóztatás), a helyi azonnali reagálás

szükségessége (egyes védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi feladatok, ár- és

belvízvédelem), vagy a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó hatáskörök (egyes

önkormányzati döntésekkel összefüggő jegyzői nyilvántartások vezetése).

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő

államigazgatási feladatok ellátása.

Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerültek:

- a jegyző, kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője

hatáskörébe tartozó meghatározott államigazgatási ügyek,

- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek,

ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

A jegyző, illetve kivételesen a polgármester által ellátott feladatok tekintetében a

Magyary Program hangsúlyozza, hogy kizárólag államigazgatási ügyekről van szó,

átvételük tehát nem önkormányzati feladatok átvételét, csupán önkormányzati szervek

által ellátott államigazgatási ügyek államigazgatási szervhez telepítését jelenti.

2012. július 25-én elfogadta a Kormány a járási (kerületi) hivatalok szervezetéről és

illetékességéről szóló Kormányrendeletet. Ez alapján 175 járási és a fővárosban 23

kerületi hivatal jött létre 2013. január 1-jétől. A Kormányrendelet lehetővé teszi a

járások illetékességi területének módosítását is. A Kormányrendeletben meghatározott

eljárásrendnek megfelelően a Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz

történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az általános önkormányzati

választások napjával kerülhet sor.

2013 végére a járási székhelyeken is létrejönnek a Kormányablakok, ugyanis a 29

kormányablak létrehozása az egyablakos ügyintézés általánossá tételének csupán az első

üteme volt. A Magyary Program értelmében a fejlesztés második fázisa a

kormányablakok területi közigazgatás szintjén történő általános kiépítése, az egyablakos

ügyintézési pontok közelítése az állampolgárokhoz, lakhelyükhöz vagy munkahelyükhöz.

A célzott fejlesztés kiterjed

- a tartalomra (az államigazgatási ügyek köre),

- az érintett szervezeti rendszerre (okmányirodák, működő ügyfélszolgálatok, MÁV,

Posta),

- a földrajzi elhelyezésre (főváros, megyeszékhelyek, megyei jogú várások, járási

székhelyek, több egyéb város),

- a fizikai megjelenésre (egységes arculat),

- a működésre (informatikai háttér és egységes folyamatok) és

- a személyi állományra.

Fontos kiemelni, hogy 2013 januárjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében

elindult a kormányablak ügyintéző képzés 6000 fővel, a diplomával rendelkezők számára

szakirányú továbbképzési oklevelet kínálva, ami önmagában is kivételes és jelentős

vállalkozás.

A Magyary Program célkitűzése szerint 2014-re összesen több mint 300 kormányablak

fog működni mintegy 3000 ügyintézési ablakkal, ide értve az alkalmas vasúti

pályaudvarokon létrehozandó kormányablakokat is. A kormányablakok számát a jelenlegi

kapacitások kiváltásán túl az okmányirodai hálózat egységeihez, valamint a telepítési

helyek számához igazítás határozza meg. Egyidejűleg az intézhető ügyek száma is bővül.

Mindehhez egységes tudásbázis szolgálja majd az ügyfélszolgálatok munkatársait, hogy

az általuk nyújtott szolgáltatás egységes legyen színvonalában és tartalmában egyaránt.

A zavartalan működés érdekében mintegy egyéves átmeneti időszakban a

kormányablakok mellett a fővárosi, megyei kormányhivatalok egyéb ügyfélszolgálatai is

ellátnak ügyfélszolgálati feladatokat.

Célkitűzés, hogy az egyablakos ügyintézés lehetősége minél több állampolgár életét

könnyítse meg, ezért folyamatosan bővül nemcsak az ügykörök, hanem a

Kormányablakok helyszíneinek száma is.

2011-től mind a nagy intézményfenntartó ágazatok szakmai megújulási, fejlesztési

koncepciói, mind a korábbi fenntartó önkormányzatok költségvetési konszolidációjának

szorító szüksége abba az irányba hatott, hogy indokolt több ütemben és különböző

mértékben az állami fenntartói jelenlét erősítése. Első körben a megyei intézmények

átvétele történt meg: a fogadó intézmény az egészségügy esetében a Gyógyszerészeti és

Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) volt, a többi intézmény

esetében a megyei intézményfenntartó központok (MIK-ek), amelyek a megyei

kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak irányításával jöttek létre, azzal a céllal,

hogy a konszolidáció a lehető leghatékonyabban történjen meg.

Ellenőrző kérdések

1. Mutassa be vázlatosan a területi államigazgatási rendszer 1990 és 2010 közötti

időszakban lezajlott változásait!

- 1990-1994: köztársasági megbízotti intézményrendszer

- 1994-1996: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok, bővülő hatáskörök

- 1997-2006: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok kormányhivatalokká

alakulnak, szervezeti integráció

- 2006: közigazgatási hivatalok, regionális illetékesség

- 2009-2010: regionális államigazgatási hivatalok, nincs törvényességi ellenőrzés

2. Melyek az új területi államigazgatási rendszer kialakításának főbb állomásai?

Az átalakítás két legfontosabb eleme az egyablakos ügyintézési rendszer

kialakítása, és a széttagolt területi közigazgatási szervezetrendszer egységesítése.

- 2010: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok, törvényességi ellenőrzés

- 2011: fővárosi, megyei kormányhivatalok, területi integráció,

kormányablakok

- 2012: törvényességi felügyelet

- 2013: járási hivatalok

- 2013 vége: járási kormányablakok

3. Mely feladat-és hatáskör-csoportok kerültek a járási hivatalokhoz?

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten

intézendő államigazgatási feladatok ellátása.

Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerültek:

- a jegyző, kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője

hatáskörébe tartozó meghatározott államigazgatási ügyek,

- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek,

ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

4. Mi a kormányablak?

2011. január 3-án az ország 29 pontján megnyíltak a kormányhivatalok integrált

ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos

ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés

„csírája”. Az ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az

államigazgatási ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek

részére. A 29 Kormányablak megnyitását követően 99 ügyintézési ablak

egyedülállóan hosszú fogadási időben, 8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket.

A Kormányablak a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként

működik.

5. Mi a megyei intézményfenntartó központ?

2011-től mind a nagy intézményfenntartó ágazatok szakmai megújulási,

fejlesztési koncepciói, mind a korábbi fenntartó önkormányzatok költségvetési

konszolidációjának szorító szüksége abba az irányba hatott, hogy indokolt több

ütemben és különböző mértékben az állami fenntartói jelenlét erősítése. Első

körben a megyei intézmények átvétele történt meg: a fogadó intézmény az

egészségügy esetében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és

Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) volt, a többi intézmény esetében a megyei

intézményfenntartó központok (MIK-ek), amelyek a megyei kormányhivatalokat

vezető kormánymegbízottak irányításával jöttek létre, azzal a céllal, hogy a

konszolidáció a lehető leghatékonyabban történjen meg.

IV. A területi államigazgatás - A fővárosi és megyei

kormányhivatalok

Az Alaptörvény 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a Kormány általános hatáskörű

területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. Az Országgyűlés a

jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének

egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás

fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás

megvalósítása érdekében elfogadta a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a

fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő

törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt, amelynek megfelelően 2011.

január 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként, valamint a

területi államigazgatási szervek egy részének részleges integrációja útján jött létre a

fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, mint a területi államigazgatás

csúcsszervei. A fővárosi és megyei kormányhivatalok összesen 17 addig önálló

dekoncentrált szerv integrációját valósították meg azzal, hogy a szakigazgatási szervek a

fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként folytatták működésüket. A

kormányhivatalokba szervezett dekoncentrált szervekről a 288/2010. (XII. 21.) Korm.

rendelet rendelkezik. A jogszabálynak megfelelően az alábbi szakigazgatási szervek

képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit:

1. a szociális és gyámhivatal,

2. az építésügyi és örökségvédelmi hivatal,

3. az igazságügyi szolgálat,

4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság,

5. az erdészeti igazgatóság,

6. a földművelésügyi igazgatóság,

7. az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,

8. a földhivatal,

9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv,

10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság,

11. a munkaügyi központ,

12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv,

13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség,

14. a népegészségügyi szakigazgatási szerv,

15. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság,

16. a közlekedési felügyelőség,

17. a rehabilitációs szakigazgatási szerv.

Fontos kiemelni, hogy a 2010. évi CXXVI. törvény lehetőséget ad a kormánynak arra,

hogy a jövőben további dekoncentrált szerveket soroljon a fővárosi és megyei

kormányhivatalok szervezetébe, valamint a kormányhivataloknak további feladat- és

hatáskört állapítson meg.

A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A megyei

kormányhivatal székhelye a megyeszékhelyen, a fővárosi kormányhivatal és a Pest

megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

1. A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezete

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által közvetlenül

vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből, valamint a járási, illetve a

fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll (utóbbiakról bővebben az V. fejezetben). A

törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet

képeznek. Az egységes működést biztosító funkcionális feladatok integrációja a

törzshivatalban valósult meg. Itt kell ellátni mindazon – költségvetés gazdálkodási,

személyügyi, ügyviteli, informatikai, kommunikációs és egyéb – feladatokat, amelyek

minden szervezet működéséhez elválaszthatatlanul hozzá tartoznak. A szakigazgatási

szervek lényegében az integrált területi államigazgatási szervek a funkcionális

kapacitások nélkül. E szervek nem gazdálkodnak önállóan, azonban megőrizték szakmai

önállóságukat: hatóságként önállóan döntenek és a szakigazgatási szerven belül annak

vezetője – akinek kinevezéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges –

gyakorolja a munkáltatói jogokat.7

A szakigazgatási szervek – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – önálló

feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek. A

szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és

7 Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban. http://www.kozszov.org.hu/

felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. A

szakigazgatási szervek vezetője határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő; felette

a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A kormányhivatal szervezeti

egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok felett kettős irányítás érvényesül: a Közigazgatási

és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti irányítást, míg az ágazati

minisztériumok ellátják a szakmai irányítás feladatait. A szakigazgatási szerv, a járási

hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét

önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási

szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal,

illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.

A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormánymegbízottat a

közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti

fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói

jogokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan

büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán

választható. A kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt esküt tesz.

A kormánymegbízott megbízásának időtartama megegyezik a kormány megbízatásával.

A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:

- a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

- lemondásával,

- felmentésével,

- halálával,

- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- összeférhetetlenségének megállapításával,

- közös megegyezéssel.

Amennyiben a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának

megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.

A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet – ide

nem értve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom

alá eső szellemi tevékenységet és az országgyűlési képviselői megbízatást -, nem lehet

helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei

közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke,

főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi

önkormányzati képviselő.

A kormánymegbízottra a 2010. évi CXXVI. törvényben nem szabályozott kérdésekben a

közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény helyettes államtitkárra

vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó

szabályok kivételével alkalmazni.

A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki a

kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A főigazgatót a

kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és

menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása,

valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a

kormánymegbízott gyakorolja.

Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább

5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott

kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító

államtitkár javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter a vezetői gyakorlat

megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. A főigazgató minisztériumi

főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.

A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. Az igazgatót a főigazgató

javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett – a kinevezés, a

felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása

kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Igazgatói munkakörbe az

nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy

okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász

szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év

közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az igazgató minisztériumi

főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.

2. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre

A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek

megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában,

összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. Ennek

keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre az alábbi pontokban

foglalható össze:

- koordináció,

- ellenőrzés,

- véleményezés,

- informatikai tevékenység,

- képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatok,

- ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok,

- törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett,

- a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális

feladatok.

1. Koordináció

A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek

feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A

fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi

államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől – az egyedi ügyek kivételével –

adatokat, felvilágosítást kérni.

A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más

szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott

államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával

– a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak. A fővárosi és

megyei kormányhivatal koordinációs feladat- és hatáskörében többek között gondoskodik

a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos

feladatok ellátásában, közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás

kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,

kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási,

ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az

ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint gondoskodik a területi elektronikus

ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész

működését.

A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei államigazgatási

kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs

feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és

megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási

hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a

fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi

államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak. A

kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak

elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.

2. Ellenőrzés

Amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi

szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és

személyek államigazgatási jogkörükben eljárva – a rendvédelmi szervek, valamint a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal

ellenőrzési jogkörébe tartoznak. A fővárosi és megyei kormányhivatal – a rendvédelmi

szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt

szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk

ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel

államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a

szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése

hiányában – az iratokba betekinthet. Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal

törvénysértést észlel, egyeztető eljárást kezdeményez, amelynek eredménytelensége

esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. Ennek

eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.

A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési feladat- és hatáskörében – a

rendvédelmi szervek, valamint a NAV kivételével – gondoskodik a központi

államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, a

központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási

hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek

érvényesüléséről. A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek

tekintetében külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést

végez, emellett ellenőrzi az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok

nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok

végrehajtását.

3. Véleményezés

A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, valamint a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a központi államigazgatási szervek területi

szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más

szervek

- vezetőinek kinevezését és felmentését,

- létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük

módosítására vonatkozó előterjesztést,

- foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó

előterjesztést, javaslatokat.

A kormánymegbízott a véleményét megküldi a közigazgatási és igazságügyi miniszternek

és a nemzetgazdasági miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai

irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi

államigazgatási szerv vezetőjének. A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a

fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatási és igazságügyi miniszter

felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

4. Informatikai tevékenység

Informatikai feladatok keretében a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködik a

közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában, közigazgatási

informatikai közreműködő tevékenységet lát el, valamint ellátja a választásokkal,

népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat.

5. Képzés, továbbképzés

A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése,

továbbképzése körében éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az

államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek

képzését, továbbképzését. Gondoskodik a különböző közigazgatási vizsgák (alapvizsgák,

szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, egyéb vizsgák), valamint

az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról.

Közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok

tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében, összehangolja, és az erre biztosított

költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez

szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői

vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. A fővárosi és megyei

kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott

elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok

megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.

6. Ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok

A fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot, kormányablakot

működtet. 2011. január 3-án 29 kormányablak kezdete meg működését a fővárosban, a

megyeszékhelyeken és két Pest megyei városban. A Kormányablak az egyablakos

ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az

ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási

ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A

kormányablakoknál a jogszabályban meghatározott ügycsoportokban:

- az ügyfél kérelmet terjeszthet elő, valamint bejelentést tehet;

- az ügyfél tájékoztatást kérhet az eljárás menetéről, valamint az eljárással

kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, továbbá

- az ügyfél számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és

informatikai segítséget nyújt.

7. Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett

Jelentőségére való tekintettel a Törvényességi felügyeletről külön alfejezetben szólunk.

3. Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett

Ahogyan azt a II. fejezetben már jeleztük, 2006-ban, tizenhat év után megszűnt a helyi

önkormányzatok működése felett a törvényességi ellenőrzés. 2010-ben a területi

államigazgatás szervezetének átalakításával újra megjelent Magyarországon a

törvényességi ellenőrzés, sőt, 2012. január 1-jétől törvényességi felügyeletté erősödött.

A törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok működésének jogszerűségére

terjedhet ki, célszerűségét nem vizsgálhatja. A Kormány a helyi önkormányzatok

törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter)

irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi

felügyeletét. A törvényességi felügyelet szabályairól az Alaptörvény, valamint a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik (a

továbbiakban: Mötv.).

Az Alaptörvény értelmében a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján

biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Az Alaptörvény Helyi

önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései között az alábbi felügyeleti eszközöket

szabályozza:

1) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően

haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi

és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely

rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az

önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi

önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali

kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a

rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a

mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a

bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a

mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati

határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal

vezetője alkossa meg.

A törvényességi felügyelet további szabályait az Mötv. állapítja meg.

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat

képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere,

megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:

- szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;

- döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;

- törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-

ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.

Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azokra a helyi

önkormányzat és szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján munkaügyi vitának

vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy jogszabályban meghatározott

bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, illetve amelyet a képviselő-

testület mérlegelési jogkörében hozott. A mérlegelési jogkörben hozott döntések

esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.

A törvényességi felügyelet eszközei

A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az

Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl az alábbi eszközökkel élhet:

- törvényességi felhívás

- a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívása

- önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel vagy jogszabállyal való összhangjának

felülvizsgálata

- önkormányzati határozat közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt történő

felülvizsgálata

- a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi

önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítása, a határozathozatal

pótlásának elrendelése

- Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása

- Magyar Államkincstár helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítványai

- perindítás

- fegyelmi eljárás

- gazdálkodást érintő vizsgálat lefolytatása az Állami Számvevőszéknél

- szakmai segítség-nyújtás

- törvényességi felügyeleti bírság.

Az egyes törvényességi felügyeleti eszközök vizsgálata előtt fontos hangsúlyozni a

következő általános szabályokat. A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és

hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt

kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget

tenni. A kormányhivatal továbbá javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére,

szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat

képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának

indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.

1. Törvényességi felhívás

Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében

legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére.

Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül

az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban

tájékoztatni. A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a

törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben

dönt.

2. A képviselő-testület és a társulási tanács összehívásának kezdeményezése

A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási

tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések

megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének

biztosítása érdekében indokolt.

Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal fenti javaslatának

15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a

kormányhivatal hívja össze.

3. Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági

felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja

bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése

Az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek sem az Alaptörvénnyel, sem

más jogszabállyal. Eltérően alakul a felülvizsgálat kezdeményezésének eljárása, valamint

a döntést hozó bírói fórum is attól függően, hogy az érintett önkormányzati rendelet az

Alaptörvénnyel, vagy bármely más jogszabállyal ellentétes.

Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek

találja, és az alkalmazott felügyeleti eszközök nem vezettek eredményre, a közigazgatási

és igazságügyi miniszter útján kezdeményezi, hogy a Kormány indítványozza az

önkormányzati rendelet felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A kormányhivatal az

indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett

helyi önkormányzatnak. Amennyiben az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati

rendelet Alaptörvénybe ütközését megállapítja, a helyi önkormányzati rendeletet vagy az

alaptörvény-ellenes rendelkezését részben vagy egészben megsemmisíti.

Amennyiben a helyi önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik, a felülvizsgálatot a

kormányhivatal kezdeményezi a Kúriánál. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg

az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. Amennyiben

a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzati rendelet, vagy annak valamely

rendelkezése jogszabályellenes, az érintett önkormányzati rendeletet, vagy annak

rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem

lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.

4. A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása

Amennyiben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét

elmulasztotta, és a törvényességi felügyeleti eljárás korábbi eszközei eredménytelenek

voltak, a kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett

kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége

elmulasztásának megállapítását. Amennyiben a Kúria megállapítja a mulasztást, határidő

tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen

eleget. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget

jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon

belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az

elrendelését. Ebben az esetben a Kúria elrendeli, hogy a kormányhivatal vezetője a

mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet alkossa meg a helyi

önkormányzat helyett.

5. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása

A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati

rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a

kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző

gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az

önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon

történő közzétételéről.

A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet

helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon

kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást

követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.

6. Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga

A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a

tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt

napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati

határozat felülvizsgálatát. Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a

közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és

munkaügyi bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

7. Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása

A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a

tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt

napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi

önkormányzat törvényen alapuló

a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat

meghozatalára való kötelezést, vagy

b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a

feladat elvégzésére való kötelezést.

A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja

a határozathozatali kötelezettség vagy a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását és

határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára illetve arra,

hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).

Amennyiben a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott

határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali vagy feladat-ellátási kötelezettségének,

a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a

közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő

pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.

8. Képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezése

A kormányhivatal javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért

felelős miniszternek (közigazgatási és igazságügyi miniszter), hogy kezdeményezze a

Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását.

9. Központi költségvetésből járó támogatás visszatartásának, megvonásának

kezdeményezése

A kormányhivatal kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből

járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását.

10. Per indítása a polgármester tisztségének megszüntetése iránt

A kormányhivatal pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester

tisztségének megszüntetése iránt.

11. Fegyelmi eljárást kezdeményezése

A kormányhivatal fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere

ellen és a polgármesternél a jegyző ellen.

12. Állami Számvevőszék vizsgálatának kezdeményezése

A kormányhivatal kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat

lefolytatását az Állami Számvevőszéknél.

13. Szakmai segítség-nyújtás

A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat-és

hatáskörébe tartozó ügyben.

14. Törvényességi felügyeleti bírság

A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot

állapíthat meg az alábbi esetekben:

a) A jegyző az ülést követő tizenöt napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak

a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet. Amennyiben a jegyző a

kormányhivatal felhívása ellenére sem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési

kötelezettségének a megadott határidőn belül, törvényességi felügyeleti bírság szabható

ki.

b) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől

információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a

megadott határidőn belül köteles eleget tenni. Amennyiben a polgármester, a jegyző

határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló

megkeresésének, törvényességi felügyeleti bírság szabható ki.

c) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat

jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem

tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt, törvényességi

felügyeleti bírság szabható ki.

d) Ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le

határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást,

törvényességi felügyeleti bírság szabható ki.

A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati

tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a

közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. A

törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más

kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:

a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;

b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és

c) az előző bírságok számát és mértékét.

Ellenőrző kérdések

1. Mely szakigazgatási szervek képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit?

A kormányhivatalokba szervezett dekoncentrált szervekről a 288/2010. (XII. 21.)

Korm. rendelet rendelkezik. A jogszabálynak megfelelően az alábbi szakigazgatási

szervek képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit:

1. a szociális és gyámhivatal,

2. az építésügyi és örökségvédelmi hivatal,

3. az igazságügyi szolgálat,

4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság,

5. az erdészeti igazgatóság,

6. a földművelésügyi igazgatóság,

7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,

8. a földhivatal,

9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv,

10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság,

11. a munkaügyi központ,

12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv,

13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség,

14. a népegészségügyi szakigazgatási szerv,

15. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság,

16. a közlekedési felügyelőség,

17. a rehabilitációs szakigazgatási szerv.

2. Mely szervekből áll a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete?

A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési

szervet képeznek.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által

közvetlenül vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből,

valamint a járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll

3. Mit jelent a kettős irányítás?

A fővárosi és megyei kormányhivatalok felett kettős irányítás érvényesül: a

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti irányítást, míg

az ágazati minisztériumok ellátják a szakmai irányítás feladatait.

4. Sorolja fel a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatait!

A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre az alábbi pontokban foglalható

össze:

- koordináció,

- ellenőrzés,

- véleményezés,

- informatikai tevékenység,

- képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatok,

- ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok,

- törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett,

- a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális

feladatok.

5. Mit értünk fővárosi és megyei államigazgatási kollégium alatt?

A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei

államigazgatási kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei

kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a

kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának

és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány

által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei

kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi

államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

V. A helyi államigazgatás

A járások 1984-es felszámolását, illetve a rendszerváltást követően az államigazgatási

feladatok meghatározott részének ellátását a területi kötődésű államigazgatási szervek

helyett a helyi önkormányzatok végezték 2013. január 1-ig. Az államigazgatás területi

struktúrájának átalakítása 2012-ben a járások kialakításával folytatódott, amelyek 2013.

január 1-jén kezdték meg működésüket. Ezzel ismét létrejött az államigazgatás helyi,

egyben legalsó szintje, a járás. 2013-tól a helyi önkormányzatok által ellátott

államigazgatási feladatok többségét az újjáalakult államigazgatás helyi szintjén a járási

hivatalok látják el. 2013. január 1-jétől az országban 175 járási hivatal és a fővárosban

23 kerületi hivatal alakult meg. A járási hivatalok átvették a korábban a jegyzőre

telepített államigazgatási feladatokat, az állam pedig átvette a helyi önkormányzatoktól

az állami feladatok ellátásával összefüggő vagyont.

A feladat- és hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi

szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek

lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél; ahol viszont az adott ügyben az államnak

van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban

intézkedni. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb

szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása.

Ezek alapján a jegyzői feladatok közül a járási hivatalokhoz kerülnek:

– az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-

nyilvántartás),

– az egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,

– az egyes szociális igazgatási ügyek,

– a családtámogatási ügyek,

– a köznevelési feladatok,

– a menedékjogi ügyek,

– az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése,

– az egyes kommunális típusú ügyek (például temetőengedélyezés),

– az egyes állategészségügyi feladatok (például cirkuszi menazséria, állatotthon

engedélyezés),

– a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok (2012.

április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),

– a helyi védelmi bizottságok vezetése,

– az egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.

A korábban jelzett speciális szempontok alapján a jegyzőnél maradnak az alábbi feladat-

és hatáskörök:

– a birtokvédelmi eljárás,

– a hagyatéki eljárás,

– az anyakönyvi eljárás,

– az adóigazgatás és adóvégrehajtás,

– az egyes építésügyi igazgatási feladatok,

– a kereskedelmi engedélyezés,

– a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,

– a gyermekvédelmi támogatások,

– a helyi állattartás szabályozása (képviselő-testület hatásköre).

Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő,

a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a

megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának

további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében elfogadta a járások

kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi

XCIII. törvényt. A jogszabály módosította a fővárosi és megyei kormányhivatalok

szervezeti felépítését, azt kibővítve a járási hivatalokkal.

A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A járási hivatal

székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van. A fővárosban a

kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal

illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi

hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A járási

hivatalok az államigazgatási szervezetrendszerben általános elsőfokú hatóságként, a

megyei kormányhivatalok általános másodfokú hatóságként jelennek meg.

A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és

járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal törzshivatalának szervezeti

egységeként működik az okmányiroda, amely – ha jogszabály kivételt nem tesz – az

ország területére kiterjedő illetékességgel látja el a külön jogszabályban hatáskörébe

utalt feladatokat. Fontos szabály, hogy hivatalból indult eljárás tekintetében az az

okmányiroda illetékes, amely járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási

hivatal illetékességi területén több okmányiroda is működik, az eljárásra a járási hivatal

vezetője által a járási hivatal törzshivatala ügyrendjében meghatározott okmányiroda az

illetékes.

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet

meghatározza a járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási

szerveket, amelyek a kormányrendeletnek megfelelően az alábbiak:

a) a járási gyámhivatal,

b) a járási építésügyi hivatal,

d) a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve,

e) a járási földhivatal,

f) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége,

g) a járási népegészségügyi intézet.

Ahogyan azt a fővárosi és megyei kormányhivataloknál említettük, a járások esetében is

lehetősége van a Kormánynak arra, hogy rendeletben más államigazgatási szervet is a

járási hivatal szakigazgatási szerveként határozzon meg. Amennyiben kormányrendelet

vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a járási szakigazgatási szerv

illetékessége megegyezik a járási hivatal illetékességével.

1. A járási hivatal szervezete

Ahogyan azt az előző fejezetben rögzítettük, a járási hivatalok a megyei kormányhivatal

kirendeltségeiként, a kerületi hivatalok pedig a fővárosi kormányhivatal

kirendeltségeiként működnek.

A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és

járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal törzshivatalának szervezeti

egységeként működik az okmányiroda.

A járási hivatal irányítása igen összetett; azonban a megyei és fővárosi kormányhivatalok

esetében ismertetett kettős irányítás a járási hivatalok esetében is érvényesül. A járási

törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében az irányítást a

fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal

törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. A járási

törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és

megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el, a járási szakigazgatási szervek

tekintetében pedig a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv

vezetője.

A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása

mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi

miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett – a kinevezés, a felmentés, a

fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a

munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési

képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év

közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés tekintetében közigazgatási

gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési

elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.

A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett

hivatalvezető a közigazgatási és igazságügyi miniszter előtt esküt tesz.

A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói,

művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,

továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet helyi

önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei

közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke,

főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi

önkormányzati képviselő.

A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, aki főosztályvezető-helyettes

besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a

kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes

felett – a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása,

valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a

hivatalvezető gyakorolja.

Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és

igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező

szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser

szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi

igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozaton szerzett okleveles jogász

szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel

rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt

esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára – amennyiben

kormányrendelet kivételt nem tesz – a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és

szünteti meg a jogviszonyát, valamint gyakorolja a kinevezésének módosításával

kapcsolatos munkáltatói jogot. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni,

illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja

a kormánymegbízottat, aki a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A

kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve

nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-

helyettes besorolású kormánytisztviselő.

2. A járási hivatal feladat- és hatásköre

A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei ellátják a jogszabályban

hatáskörükbe utalt feladatokat. A járási hivatal által ellátott feladatok alapvetően két

csoportba sorolhatók:

1) Kormányzati célkitűzések megvalósítása;

2) A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a járási kormányablakok).

Kormányzati célkitűzések megvalósítása

A járási hivatal közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kormányzati

célkitűzések területi megvalósításával összefüggő feladatai ellátásában. Ennek keretében

a járási hivatal törzshivatala a kormánymegbízott által meghatározottak szerint

- koordinációs;

- ellenőrzési;

- informatikai;

- képzési tevékenységet és

- a járási szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális

feladatokat lát el.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 32.

§ (4) bekezdése értelmében funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási

funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott

szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási

feladatokat kell érteni:

a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,

b) költségvetési gazdálkodási,

c) pénzügyi és számviteli,

d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,

e) beszerzési,

f) szabályozási és iratkezelési,

g) ellenőrzési,

h) koordinációs,

i) jogi (peres képviseleti),

j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,

k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló

feladatok.

2. A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a kormányablakok)

A járási kormányablakok működésüket 2013. október 1-jén kezdik meg. A

kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a

kormányablakokban elindíthassák és el is intézhessék. Az államigazgatás átalakításának

végső célja ugyanis a magas színvonalú, ügyfélbarát, egyablakos ügyintézés kialakítása.

A járási hivatal a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának

elősegítése érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai,

valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges

koordinációs és kommunikációs feladatokat. Ennek során a járási hivatal tájékoztatást

kérhet illetékességi területén a települési, nemzetiségi önkormányzatoktól, az

önkormányzatok társulásától, valamint a hatóságoktól, velük egyeztetést

kezdeményezhet a közfoglalkoztatás elősegítése érdekében. A járási hivatal illetékességi

területén együttműködik a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével, melynek keretében

szakmai segítségnyújtásra hívhatja fel a kirendeltséget.

Ellenőrző kérdések

1. Ismertesse a járási hivatalok hatáskörével és illetékességével kapcsolatos

legfontosabb szabályokat!

A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A járási

hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van. A

fővárosban a kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A

kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási

területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó

jogszabályokat kell alkalmazni. A járási hivatalok az államigazgatási

szervezetrendszerben általános elsőfokú hatóságként, a megyei kormányhivatalok

általános másodfokú hatóságként jelennek meg.

2. Mutassa be a járási hivatalok szervezetét!

A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási

törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal

törzshivatalának szervezeti egységeként működik az okmányiroda, amely – ha

jogszabály kivételt nem tesz – az ország területére kiterjedő illetékességgel látja

el a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

3. Mutassa be a járási hivatal tisztségviselőit!

A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai

irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a

közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel.

A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, aki főosztályvezető-helyettes

besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető

javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát.

A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára – amennyiben

kormányrendelet kivételt nem tesz – a megyei szakigazgatási szerv vezetője

nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát, valamint gyakorolja a kinevezésének

módosításával kapcsolatos munkáltatói jogot.

4. Ismertesse a járási hivatal feladat- és hatáskörét!

A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei ellátják a jogszabályban

hatáskörükbe utalt feladatokat. A járási hivatal által ellátott feladatok alapvetően

két csoportba sorolhatók:

1) Kormányzati célkitűzések megvalósítása;

2) A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a járási kormányablakok).

5. Sorolja fel a járási hivatalok belső igazgatási feladatait!

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm.

rendelet 32. § (4) bekezdése értelmében funkcionális feladatokon az alábbiakban

felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított

szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai

feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni:

a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,

b) költségvetési gazdálkodási,

c) pénzügyi és számviteli,

d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,

e) beszerzési,

f) szabályozási és iratkezelési,

g) ellenőrzési,

h) koordinációs,

i) jogi (peres képviseleti),

j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,

k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló

feladatok.

Ellenőrző kérdések

1. Határozza meg, mely két alrendszerből tevődik össze a közigazgatás duális

rendszere!

A rendszerváltást követően a közigazgatás és az államigazgatás fogalma, továbbá

a kifejezések tartalma is elkülönült egymástól. Az önkormányzati igazgatás a

helyi, saját feladatok ellátása érdekében történik, amely feladat-ellátás többnyire

az állami beavatkozástól viszonylag független. Ezzel szemben az államigazgatás

az országos közfeladatok egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az

önkormányzati igazgatást és az államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.

2. Melyek a Kormánytól független államigazgatási szervek?

A magyar államigazgatás rendszerében találunk olyan államigazgatási szerveket

is, amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási

szervek és az önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük

ellenére ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.

3. Mit értünk általános hatáskörű államigazgatási szerven? Említsen példákat is!

Az általános hatáskörű szervek csoportjába azokat az államigazgatási szerveket

soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen

jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv nem

specializálódik meghatározott szakfeladatokra. Az általános hatáskörű

államigazgatási szervek csoportjába soroljuk például a Kormányt, illetve annak

területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.

4. Mit értünk különös hatáskörű államigazgatási szerven? Említsen példákat is!

A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy

meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű

államigazgatási szervek közé sorolhatók például a minisztériumok, a nem

minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (a

kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek alárendelt területi,

települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm

államigazgatási szervek.

5. Fogalmazza meg a dekoncentráció elvének lényegét!

Az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a dekoncentráció elve

érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk meg. Vannak

olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes eljárásrendben

történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,

összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért

a központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan

azonos intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek a

hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi

igazgatási szerv bármikor változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált

államigazgatási szervek tehát a központi közigazgatás végrehajtó, zömében

egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.

6. Mutassa be a köztársasági megbízotti intézményrendszert!

A dekoncentrált szervek tevékenységének összehangolása, valamint a helyi

önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megvalósítása érdekében tett

első lépés a köztársasági megbízotti intézményrendszer kialakítása volt. A

köztársasági megbízottakról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezett. A jogszabály értelmében a

köztársasági megbízottakat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök

nevezte ki; illetékességük pedig több megyére, valamint a fővárosra terjedt ki;

azaz regionális illetékességgel működtek. A köztársasági megbízott ellátta az

önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést, valamint rendelkezett központi

államigazgatási feladatokkal is, így meghatározott ügyekben első-, illetve

másodfokú hatóságként járt el, továbbá ellátta a hatáskörébe utalt egyéb

államigazgatási feladatokat is. A köztársasági megbízottak feladatkörébe tartozott

továbbá a saját hivataluk és a régió területén működő államigazgatási szervek

tevékenységének összehangolása.

A köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló

1990. évi XC. törvény meghatározta a köztársasági megbízottak jogállását, a

köztársasági megbízott hivatala működését, illetve részletezte néhány feladatát. A

köztársasági megbízottak nyolc régióban működtek, de már ez a törvény

szabályozta, hogy a régión belül megyénként területi hivatalt kell létrehozni,

hiszen szinte azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy e nélkül a rendszer

működésképtelen.

Érdemben nem működött azonban a dekoncentrált szervek tevékenységének

koordinálása, mert ebben az időszakban ennek jogszabályi keretei nem alakultak

ki.

7. Ismertesse az 1994-ben létrehozott fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok

alapvető feladatait!

1994-ben az Ötv. módosítása rendelkezett a köztársasági megbízotti

intézményrendszert felváltó fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok

létrehozásáról. E hivatalok alapvető feladata maradt a helyi önkormányzatok

törvényességi ellenőrzése, az első- és másodfokú államigazgatási feladatok

ellátása, valamint kiemelt feladattá vált az önkormányzatok szakmai módszertani

támogatása.

8. Mutassa be, hogyan jöttek létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok!

A 2010-es kormányváltást követően a Kormány célja a területi közigazgatási

rendszer átfogó átalakítása volt.

A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi

közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépcsőjeként a

kormányzat újraszervezte a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi,

megyei közigazgatási hivatalokat. Ezzel 2010. szeptember 1-jétől a kormány

általános hatáskörű szervei újra megyei szinten működtek. A hosszú ideig fennálló

alkotmányellenes helyzetet megszüntetve újraindult a helyi önkormányzatok

működésének törvényességi ellenőrzése. A közigazgatási hivatalok erős

jogosítványokat kaptak (koordináció, ellenőrzés), ezzel újra betölthették eredeti

funkciójukat: a hivatalok a Kormány erős területi szerveivé váltak.

Az átalakítási folyamat második lépcsőfokaként 14 területi államigazgatási szerv

és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok integrációjával 2011. január 1-jén

megkezdték működésüket a fővárosi, megyei kormányhivatalok. A korábban

mintegy 30 dekoncentrált államigazgatási szervből tehát kezdetben 15 a

kormányhivatalok szervezetébe integrálódott szakigazgatási szervként, 10

szervezet pedig a kormányhivatalok ellenőrzési, koordinációs és véleményezési

jogkörébe került, további 5 szervezet esetén a kormányhivatalok csak

koordinációs jogkört gyakorolnak.

9. Mutassa be a kormányablakokat!

A Magyary Program 11.0. kiemelt célként jelölte meg az ügyfelek igényeit és

érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítását

egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások

kialakításával. E célnak megfelelően 2011. január 3-án az ország 29 pontján

megnyíltak a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, a

Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos ügyintézési rendszer

kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az ügyfélszolgálati

irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási ügyekben

történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A 29 Kormányablak

megnyitását követően 99 ügyintézési ablak egyedülállóan hosszú fogadási időben,

8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket. A Kormányablak a fővárosi és megyei

kormányhivatalok szervezeti egységeként működik. A kormányablakok

ügyintézőinek kiválasztása szigorú követelmények szerint történt és felkészítésük

során elsajátíthatták a minőségi szolgáltatáshoz szükséges szakmai és etikai

ismereteket. A 29 kormányablak egyértelmű előrelépés annak érdekében, hogy az

állam a nagy szolgáltatók által is eredményesen hasznosított módszereket és

eszközöket tudatosan alkalmazó, versenyképes, korszerű ügyfélkapcsolati

felülettel rendelkezzen.

10. Ismertesse a járások kialakításával kapcsolatos előkészítő munkát!

A területi államigazgatás reformjának harmadik lépcsőfokaként 2013. január 1-jén

megkezdték működésüket a járási hivatalok. A Magyary Program szerint a járások

kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:

- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása,

- főszabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez

telepítése a jegyzőtől, polgármestertől,

- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása.

A járások határainak, székhelyeinek meghatározása a helyi szociológiai viszonyok,

történelmi hagyományok és számos praktikus körülmény (pl. közlekedési

lehetőségek és szokások) figyelembevételével történt. A járási hivatalok

kialakításának előkészítésére széles körű felmérés zajlott 2012 júliusában az

önkormányzatok, jegyzők és a fővárosi, megyei kormányhivatalok

közreműködésével. A járási hivatalok megfelelő előkészítése érdekében a

kormánymegbízott járási biztost nevezhetett ki.

A járások kialakítását megelőzően felülvizsgálták a területi szinten jelentkező

államigazgatási és önkormányzati hatásköröket. A célkitűzés értelmében

világosan, egyértelműen szét kell választani az állam által ellátott feladatokat

(jegyzői hatáskörök, okmányirodai feladatok) és az önkormányzati feladatokat. A

hatáskörök tisztázását követően került sor a homogén, átlátható működésű járási

államigazgatási szint kialakítására, amely lehetőségét teremt arra, hogy az

ügyfelek hatósági ügyeiket lehetőség szerint egy helyen intézzék. A Magyary

Programban összefoglalt statisztikai adatok szerint az összes államigazgatási

ügyben hozott hatósági döntés (2010-ben több mint 10 millió jegyzői hatósági

döntés) 46,6%-a a járási hivatalokhoz átkerülő feladatkörökben született. Ez az

önkormányzati hatósági ügyekben hozott (polgármesteri, testületi, bizottsági,

társulási) hatósági döntésekkel együtt számított összes hatósági ügytehernek is

40,5%-a. Ennek oka egyrészt a szükséges helyi viszonyok ismerete (pl.

birtokvédelem, helyi adóztatás), a helyi azonnali reagálás szükségessége (egyes

védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi feladatok, ár- és belvízvédelem), vagy a

helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó hatáskörök (egyes önkormányzati

döntésekkel összefüggő jegyzői nyilvántartások vezetése).

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten

intézendő államigazgatási feladatok ellátása.

11. Mutassa be a fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességével és

székhelyével kapcsolatos szabályozást!

A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A

megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhelyen, a fővárosi kormányhivatal

és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

12. Mutassa be a kormányhivatalok szervezetét!

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által

közvetlenül vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből,

valamint a járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll. A

törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési

szervet képeznek. Az egységes működést biztosító funkcionális feladatok

integrációja a törzshivatalban valósult meg. Itt kell ellátni mindazon –

költségvetés gazdálkodási, személyügyi, ügyviteli, informatikai, kommunikációs és

egyéb – feladatokat, amelyek minden szervezet működéséhez elválaszthatatlanul

hozzá tartoznak. A szakigazgatási szervek lényegében az integrált területi

államigazgatási szervek a funkcionális kapacitások nélkül. E szervek nem

gazdálkodnak önállóan, azonban megőrizték szakmai önállóságukat: hatóságként

önállóan döntenek és a szakigazgatási szerven belül annak vezetője – akinek

kinevezéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges – gyakorolja a

munkáltatói jogokat.8

8 Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban. http://www.kozszov.org.hu/

A szakigazgatási szervek – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján –

önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.

13. Mutassa be a kormányhivatal tisztségviselőit!

A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A

kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a

miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és

a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a közigazgatási és igazságügyi

miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy

nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható. A

kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt esküt tesz.

A kormánymegbízott megbízásának időtartama megegyezik a kormány

megbízatásával.

A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:

- a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

- lemondásával,

- felmentésével,

- halálával,

- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- összeférhetetlenségének megállapításával,

- közös megegyezéssel.

Amennyiben a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának

megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.

A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet

– ide nem értve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a

jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és az országgyűlési képviselői

megbízatást -, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei

közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester,

alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes,

nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

A kormánymegbízottra a 2010. évi CXXVI. törvényben nem szabályozott

kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és

illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.

A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki a

kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A

főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi

miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a

fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével –

a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és

legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető

kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok

működését irányító államtitkár javaslatára a közigazgatási és igazságügyi

miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést

adhat. A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre

kinevezett kormánytisztviselő.

A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. Az igazgatót a

főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató

felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a

fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató

gyakorolja. Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú

igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási

menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel,

valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási

szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-

helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.

A szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és

felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. A

szakigazgatási szervek vezetője határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő;

felette a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A kormányhivatal

szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben

állapítja meg.

14. Ismertesse a kormányhivatalok koordinációs feladatkörét!

A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi

szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal

együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése

érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől –

az egyedi ügyek kivételével – adatokat, felvilágosítást kérni.

A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási

feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva,

illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és

szakmai önállóságuk megtartásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal

koordinációs jogkörébe tartoznak. A fővárosi és megyei kormányhivatal

koordinációs feladat- és hatáskörében többek között gondoskodik a több ágazatot

érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos

feladatok ellátásában, közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-

közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában,

szervezésében, kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei

ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai

támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint

gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról,

ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.

A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei

államigazgatási kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei

kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a

kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának

és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány

által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei

kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi

államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs

feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs

értekezletet hívhat össze.

15. Mit jelent a törvényességi felügyelet? Sorolja fel a törvényességi felügyelet

eszközeit!

2010-ben a területi államigazgatás szervezetének átalakításával újra megjelent

Magyarországon a törvényességi ellenőrzés, sőt, 2012. január 1-jétől

törvényességi felügyeletté erősödött. A törvényességi felügyelet a helyi

önkormányzatok működésének jogszerűségére terjedhet ki, célszerűségét nem

vizsgálhatja. A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért

felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter) irányításával, a

kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi

felügyeletét. A törvényességi felügyelet szabályairól az Alaptörvény, valamint a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

rendelkezik (a továbbiakban: Mötv.).

A törvényességi felügyelet eszközei:

A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az

Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl az alábbi eszközökkel

élhet:

- törvényességi felhívás

- a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívása

- önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel vagy jogszabállyal való összhangjának

felülvizsgálata

- önkormányzati határozat közigazgatási és munkaügyi bíróság által történő

felülvizsgálata

- a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi

önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítása, a határozathozatal

pótlásának elrendelése

- Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása

- Magyar Államkincstár helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítványai

- perindítás

- fegyelmi eljárás

- gazdálkodást érintő vizsgálat lefolytatása az Állami Számvevőszéknél

- szakmai segítség-nyújtás

- törvényességi felügyeleti bírság.

16. Sorolja fel, mely jegyzői államigazgatási feladatok kerültek a járási hivatalok

hatáskörébe!

– az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-

nyilvántartás),

– az egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,

– az egyes szociális igazgatási ügyek,

– a családtámogatási ügyek,

– a köznevelési feladatok,

– a menedékjogi ügyek,

– az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése,

– az egyes kommunális típusú ügyek (például temetőengedélyezés),

– az egyes állategészségügyi feladatok (például cirkuszi menazséria, állatotthon

engedélyezés),

– a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok

(2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),

– a helyi védelmi bizottságok vezetése,

– az egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.

17. Sorolja fel, mely államigazgatási feladatok maradtak jegyzői hatáskörben a járási

hivatalok kialakítását követően is!

– a birtokvédelmi eljárás,

– a hagyatéki eljárás,

– az anyakönyvi eljárás,

– az adóigazgatás és adóvégrehajtás,

– az egyes építésügyi igazgatási feladatok,

– a kereskedelmi engedélyezés,

– a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,

– a gyermekvédelmi támogatások,

– a helyi állattartás szabályozása (képviselő-testület hatásköre).

18. Sorolja fel a járási hivatal szervezeti egységeiként működő szakigazgatási

szerveket!

a) a járási gyámhivatal,

b) a járási építésügyi hivatal,

d) a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási

szerve,

e) a járási földhivatal,

f) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége,

g) a járási népegészségügyi intézet.

19. Mutassa be a járási hivatalok irányításával kapcsolatos szabályokat!

A járási hivatal irányítása igen összetett; azonban a megyei és fővárosi

kormányhivatalok esetében ismertetett kettős irányítás a járási hivatalok

esetében is érvényesül. A járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási

ügyek tekintetében az irányítást a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető

kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal törzshivatalában működő

okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást Közigazgatási és

Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. A járási törzshivatal

hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és megyei

kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el, a járási szakigazgatási szervek

tekintetében pedig a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv

vezetője.

20. Ismertesse a járási hivatalvezetőre vonatkozó szabályokat!

A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai

irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a

közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető

felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a

fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a

kormánymegbízott gyakorolja.

Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az

országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és

legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés tekintetében

közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a

megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.

A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett

hivatalvezető a közigazgatási és igazságügyi miniszter előtt esküt tesz.

A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos,

oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi

tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem

létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés

tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester,

megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat

elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

Felhasznált jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány

tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi

és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő

törvénymódosításokról

288/201.(XII.21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő

törvények módosításáról

218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

Felhasznált irodalom

Balázs István – Bekényi József: A régióközpont közigazgatási hivatalokra a központi

államigazgatási szervektől leadható államigazgatási feladatok lehetséges köre.

http://www.terport.hu/webfm_send/351

Balázs István, Jakab András, Rixer Ádám, Nagy Marianna, Szalai Éva: Közigazgatási

szakvizsga – Államigazgatás. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.

Budapest, 2013. p. 22. (A tananyag hatályosításában közreműködött: Gyergyák Ferenc,

Hoffman István, Szilvásy György Péter, Temesi István, Virág Rudolf)

Balázs István: A regionális közigazgatási hivatalok kialakításának lehetőségei a területi

államigazgatás működése átalakításának tükrében.

http://www.terport.hu/webfm_send/350

Barta Attila: A magyar államigazgatás alsó-középszintjének átalakítása 2012-ben. A

járások feladataira és szervezetére vonatkozó főbb megállapítások. Kodifikáció és

közigazgatás 2012/2.

Barta Attila: A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig. Glossa

Iuridica, I. évfolyam 2009/1. szám

Bércesi Ferenc – Ivancsics Imre: A közigazgatási hivatalok regionális alapokra

helyezésének lehetőségei. http://www.terport.hu/webfm_send/342

Horváth Attila, Szalai András, Temesi István: Közigazgatási és jogi ismeretek a

kormányablak ügyintézők részére. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013.

Kilényi Géza, Ács Nándor: Közigazgatási szakvizsga - Általános közigazgatási ismeretek -

I. modul: Központi állami szervek rendszere. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és

Tankönyv Kiadó Zrt. Budapest, 2013. p. 22. (A tananyag hatályosításában

közreműködött: Ugróczki Mária, Szekeres Antal, Cserny Ákos, Tóth Zoltán József,

Gerencsér Balázs Szabolcs, Nagy Marianna)

Kozma Gábor - Barta Attila: A dekoncentrált államigazgatási szervek térstruktúrájának

változása 1990 után. http://geography.hu/mfk2012/pdf/kozma_barta.pdf

Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. Budapest, HVG Orac, 2010.

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 11.0

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 12.0

Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog - Az Alaptörvény

rendszerében. Pécs, Dialóg Campus, 2012.

Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban.

http://www.kozszov.org.hu/

Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása.

Területi Statisztika, 52. évf. 5. szám 2012.