I. KonferenciaI. Konferencia

PPéénznzüügytan tgytan táárgyargya

A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely - a rendszer belső összefüggés rendszerével,-gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával,-alrendszereinek működésével foglalkozik.

PPéénznzüügytan tergytan terüületeiletei

Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, határok relatrelatíívakvak, ld. EUSzektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.)„vállalati pénzügyek”, finanszírozás gazdaságtanPénzügyi számtan,Pénzügyi statisztika

PPéénznz-- ppéénznzüügyi rendszergyi rendszer

Terminológiai problémák:Pénzügyi =

Monetary (money)?Fiscal?Financial?

A pénzügyi rendszer (financial system) tárgyalását a pénzzel kezdjük.

A pA péénznzüügyi rendszer fogalmagyi rendszer fogalma

A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság domináns alrendszere.A rendszer szerves egész, amely rendszertényezők kölcsönhatásaként értelmezhető. A vegyesgazdaság, ahol a gazdaság működése többféle koordinációs mechanizmus által határozódik meg.

A pA péénz fogalmanz fogalma

1. A pénz fogalma meghatározhatófunkcióival.2. A pénz a leglikvidebb jószág.3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni kköövetelveteléésse. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzpasszíívváája.

Funkcionális megközelítés

A pénz:A gazdasági elszámolások eszközeA vagyontartás eszközeTranzakciós eszközVilágpénzfunkció?

Karl Marx megközelítése

ÉrtékmérôForgalmi eszközFizetési eszközTartalékeszközVilágpénz

PPéénzrendszereknzrendszerek

Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek2. Fémpénz rendszerek (mono és bimetallizmus,

klasszikus pénz helyettesítők)3. Hitelpénz rendszerek4. E-money???

Fémpénzrendszer kialakulása

Közvetlen árucsere nehézségeiCserében való kölcsönös érdekeltségCsereérték meghatározásaEgyenértékű csere szükségességeIdőbeli megfelelés

Fémpénz tulajdonságai

ElfogadhatóságHomogenitásDarabolhatóságTartósságMozgathatóságRitkaságFelismerhetőség

HitelpHitelpéénzrendszernzrendszer

Kialakulása az arany demonetizálódásávalkezdődött. A nemzetközi forgalomban 1971-ig töltött be bizonyos pénzfunkciókat.A kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása.Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer. (konvertibilitás)

A hitelpA hitelpéénz tulajdonsnz tulajdonsáágaigai

A hitelpénz financiális eszköz, a bankrendszer fizetési ígérete, vagy másképpen a nem monetáris szereplők bankrendszerrel szembeni követelése.

Nem rendelkezik valóságos belső értékkel.Vásárló ereje, képviseleti értéke van.Inhomogén jószág,

A pA péénz inhomognz inhomogéén jn jóószszáágg

A pénz inhomogenitását 4 dimenzióban értelmezzük:

Mely monetáris szereplő fizetési ígéreteTechnikai megjelenési formaA pénz időértékeKülönböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága

MonetMonetááris aggregris aggregáátumoktumok

Jegybankpénz: a kibocsátott készpénz és a bankok által a jegybanknál vezetett számlákon megjelenő betét. Monetáris bázis.M0= KP+RKereskedelmi banki pénzTovábbi pénzaggregátumok:M1= KPF+DLM2 = M1+DEM3 = M2+ PE

A pA péénz technikai formnz technikai formááii

Készpénz – csak jegybankpénzSzámlapénz – jegybanki és kereskedelmi pénz isKészpénz kímélő fizetési eszközök, e-money

A pA péénz idnz időőéértrtéékeke

A különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek értéke eltér (pénz is szűkös jószág, opportunity cost).Közös nevezőre hozás:

PV = jelenértékFV = jövőérték

Az infláció miatti értékváltozás mmááss mint az időérték!

Az infláció

Az általános árszínvonal emelkedéseA pénz vásárlóértékének csökkenéseKúszó, vágtató és hiperinflációEllentéte a deflációA jövedelemújraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet

InflációInfláció magyarázatai

Monetarista magyarázat - infláció oka a pénzkínálat növekedéseKöltséginfláció - infláció oka a termelési költségek növekedéseKeresletinfláció - infláció oka a javak iránti megnövekedett kereslet

Infláció következményeifix jövedelműek életszínvonala csökkenmegtakarítások értéke csökkennövekvő termelési költségek - alacsonyabb kibocsátás, növekvőmunkanélküliségadósok nyernekhitelezők vesztenek

Infláció méréseFogyasztói árindexTermelői árindexGDP deflátor

Ki teremti a pénzt?1. Jegybanki pénzteremtés: készpénz, számlapénz2. Kereskedelmi banki pénzteremtés: csak számlapénzPénzteremtés zárt gazdaságban: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is)Pénzteremtés nyitott gazdaságban: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás)

A pénzteremtés mechanizmusa 1.KP = jegybankpénzM = a gazdaságban lévő pénzmennyiségex = készpénztartási ráta, a jegybankpénzx százalékát tartjuk készpénzben, y = jegybanki kötelező tartalékráta(jegybankpénzben tartják)

A pénzteremtés mechanizmusa 2.

1. Lépés: A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájábanM=KP=KP*x+(1-x)*KP2. Lépés A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levőpénz mennyisége:M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP

=KP+ (1-y)*(1-x)*KP

A pénzteremtés mechanizmusa 3.

3. Lépés: A felvett (1-y)*(1-x)*KP hitel x százalékát készpénzben tarják a hitelfelvevők, míg (1-x) százalékát bankbetét formájában; ennek y százalékát tartalékolják a bankok, míg (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ekkor:M’’=KP+(1-y)*(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*(1-y)*(1-x)*KP

A pénzteremtés mechanizmusa 4.

yxyxKPM

∗−+=

Végtelen sor - optimális esetben!

Pénz mennyisége függ:

• jegybankpénz mennysisége

• tartalékráta nagysága (y)

• készpénztartási arány (x)

Endogén-egzogén pénzteremtésEgzogén pénz:

1. Jegybanki pénzteremtés

2. Betétképződés a ker. bankban

3. Hitelezési kényszer - pénzteremtés

Endogén pénz:1. Gazdasági döntések

2. Finanszírozási igény, Hitelkereslet

3. Hitelnyújtás - pénzteremtés

4. Majd forrásbiztosítás

Tartalékrendszer, pénzmultiplikátorok

yxyxKPM

∗−+=

Minél kisebb x és y, annál nagyobb M

A jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n ésy-on keresztül, de a hitelkereslet és a gazdaság aktuális állapota is befolyásoló tényezők.

Más- más tartalékolási kötelezettség vonatkozik a látraszóló és a határidős betétekre

A pénzmultiplikátor a pénzállomány (Mn) és a monetáris bázis hányadosa.

II. KonferenciaII. Konferencia

A monetáris rendszer 1.

Kétszintű bankrendszer:

Monetáris Hatóság

Kereskedelmi bankok

Nem monetáris pénzintézetek

Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása

A monetáris rendszer 2.

Piaci és bürokratikus koordinációJellemző kockázatok: fizetési és intézményi kockázatA nem pénzügyi szereplőkkel jellemzően mellérendelt, üzleti kapcsolat.

A A monetmonetáárisris polpoliitikatika mműűkkööddééssééneknekintintéézmzméényinyi keretekerete1. 1.

1. A monetáris hatóság - a központibank

Feladatai: Pénzkibocsátás (emisszió)Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza)Költségvetés számláinak kezelésePénzforgalmi rendszer kezelése

A A monetmonetáárisris polpoliitikatika mműűkkööddééssééneknekintintéézmzméényinyi keretekerete 2.2.

2. A kereskedelmi bankokA megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajt végre - pénzteremtés

3. Nem monetáris pénzintézetekBankszerűen működő intézmények(takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank)Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak

A monetáris politika

A gazdaságpolitikai célok megvalósulásának elősegítése, a gazdaságban levőpénzmennyiség (és a kamatszint) szabályozásán keresztül.Expanzív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg kiterjesztése, mely a kereslet növekedéséhez vezetRestriktív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg szűkítése, mely a kereslet csökkenéséhez vezet

A monetáris politika eszközrendszere 1.

Direkt eszközök: közvetlenül a pénzmennyiséget befolyásolják

Kötelező tartalék előírásokHitelkontingentálásIrányított hitelekErkölcsi ráhatás

A monetáris politika eszközrendszere 2.

Indirekt eszközök: a kamatlábon keresztül befolyásolják a gazdaságba kerülő pénz mennyiségét

ViszontleszámítolásNyílt piaci műveletek

Kötelező tartalékok fajtái

aktívpasszív

Minek a %-aa tartalék

egységeskötelezettség lejárataszerintlépcsős progresszióforrásállomány ésforrásnövekmény szerintdevizabelföldi ésdevizakülföldi szerintföldrajzi alapú

Differeciálásmértéke

kamatozónem kamatozó

Írja be a nevetÍrja be a beosztást

Refinanszírozási kamatláb

Vállalat Ker. bank Jegybankref. hitel kamatláb-

emeléshitelkamatláb-emeléshitelkereslet

csökkenése

•likviditási hitel•kedvezményes hitelkonstrukciók•váltóviszont-leszámítoláskamatlába

Feltétele:•ref. hitel nagy részaránya•ker. bankok alacsony marge-ja•gyenge versenyhelyzet

Feltétele:•költség-érzékenység•kis tőkeáttétel•alternatív fin. források bősége

Nyíltpiaci műveletek

• Fajtái:–állami értékpapírok adásvétele– repo ügyletek

• Előnyei:–közvetlen–autonóm–rugalmas

Repo ügylet

Prompt piac

Határidős piac

Vevő Eladó

Vevő Eladó

értékpapír

készpénz

fentivel egyező kondíciójúés mennyiségű értékpapír

fentivel egyező mennyiségűkészpénz + kamatok

hitelfel-vétel

hitel-nyújtás

idő(általában 1 hónapon

belül)

Repo típusaiFutamidő szerint

rögzítettnyitott

Tranzakció iránya szerintaktívpasszív

Fedezet feletti rendelkezés szerintszállításosóvadéki

Repo előnyei

Alacsony kockázat arövid futamidőjó fedezet miatt.

Kihelyezett források állománya jobban kézben tarthatóKét lábával a minimális és a maximális pénzpiaci kamatláb jól szabályozható

Jelenleg alkalmazott eszköztárAlkalmazott eszközök

kötelező tartalékrátaaktív repojegybanki betét

Üzleti eszköztárszállításos repopasszív repoállampapírvétel, -eladás

Potenciális eszköztárkamatplafon, -padlólombard hitelrefinanszírozási hitelkeret

Fizetési rendszer

A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különbözőszereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai:

Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését.Növeli a pénz forgási sebességét,Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.

Fizetési rendszer elemei és folyamatai

Elemek: az elszámolásokkal kapcsolatos megállapodások, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők, végsőkiegyenlítő.Folyamatok: nem pénzügyi szereplők egymás közti fizetései és bankközi fizetések.Alaptípusok: nettó és bruttó.

A vA véégsgsőő kiegyenlkiegyenlííttőőMagyar Nemzeti BankMagyar Nemzeti Bank

Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, felvigyázási funkcióVezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit:

Hitelintézetek(kereskedelmi bankok),Országos Betétvédelmi Alap,Elszámolóházak,Befektetővédelmi Alap,Magyar Posta Rt.Magyar Államkincstár,Államadósság Kezelő Rt.ÁPV.Rt.

A fizetA fizetéési rendszerek alaptsi rendszerek alaptíípusaipusaiNettó elszámolás:

Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó.A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb.

Bruttó elszámolás:Az elszámolás és a kiegyenlítés egyidőben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Jelentős technikai likviditási igénye van.A nem fizetések kockázata alacsony.

Fizetési módokKészpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélyeKészpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, bankkártya): lebonyolítása technika függő, hamisítás és nem fizetés kockázata, működési kockázatÁtutalás: lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, működési kockázatBeszedési megbízás (inkasszó): lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, hitelezési- és működési kockázatOkmányos meghitelezés (akkreditív)

Ké szpé nz-fizeté s

Pé nzinté zetibefizetési lap

Átutalá sipostautalvá ny

Belfö ldipostautalvá ny

Készpénzbefizetésszá mlá ra

Pé nzinté zetipostautalvá nyMNB posta-

utalvá nyCsekkBankkártya

Készpénzkifizetésszá mlá ró l

Ké szpé nzes

ÁtvezetésÁtutalásAzonnali beszedé si

megbí zá sHatáridôs beszedési

megbí zá s

Belfö ldiforgalomban

Nyitva szállí tásOkmá nyos

meghitelezésAkkredití v

Kü lfö ldiforgalomban

Ké szpé nzné lkü li

Fizeté si formá k

leté tcsekkhitelcsekk

Fedezetszerint

névre szólórendeletre

szó lóbemutató ra

szó ló

Forgathatóságszerint

helyiországosországközi

Érvé nyessé gszerint

fix cí mletûkií rt

Cí mletszerint

Csekkek csoportosí tá sa

A magyar belfA magyar belfööldi fizetldi fizetéési rendszer 1. si rendszer 1.

Bankközi Klíring Rendszer (BKR):Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végzőbruttó rendszer, ahol a klíring nettó módon történik. (MNB+Giro Rt.). A tranzakciók fedezete a bankok számlakövetelése és a KELER Rt.-nél tartott értékpapírok. Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. KELER Rt.

A magyar belfA magyar belfööldi fizetldi fizetéési rendszer 2.si rendszer 2.

Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER)A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.

Külkereskedelem – devizapiac 1.

A és B ország kereskedelmi forgalmát A pénze szerint, dollárban számolják elB (exportál) elad A-nak (importál), dollárt kap érte, ez neki nem jó!El kell adnia, hogy jent kapjon érte!A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!Kialakul a devizapiac!

Külkereskedelem – devizapiac 2.

Ár (jen/dollár)

Millió $

S

D

150

50

DEVIZAPIAC

USD kereslet – A ország exportja (B importja)

USD kínálat – B ország exportja (A importja)

Külkereskedelem – devizapiac 3.Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellettMi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet!Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne?A kereslet haladná meg a kínálatot!

Külkereskedelem – devizapiac 4.Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam?

Gazdasági racionalitás!A országban a kókuszdió 120 dollár/tonnaNyitott gazdaság: külkereskedelem – B országtól is lehet venniB országban 1 tonna kókuszdió 12000 jenMi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár?A-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!

Külkereskedelem – devizapiac 5.Mi fog történni?

A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik – lenyomja a 120 dolláros áratDollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) – lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamotB-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes árSzép lassan az árak kiegyenlítődnek:

A-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár

Nemzetközi hitelforgalom 1.A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni!A-ban: 25 % az éves kamatlábB-ben: 16 % az éves kamatlábB ország befektetői (megtakarítók) elkezdenek A-beli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni!A-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő –árfolyamuk nő – a kamat csökkenB-ben: az értékpapírok iránti kereslet csökken –árfolyamuk csökken – a kamat nőKamatlábak kiegyenlítődnek!

Nemzetközi hitelforgalom 2.Devizapiac: A-beli értékpapír megvásárlásához B

befektetőinek USD-re van szükségük (20 millióUSD) – megnő a dollárkereslet!

Ár (jen/dollár)

Millió $

S

D

150

50

DEVIZAPIAC

D’

45 65

180

A importjaA exportja

Új árfolyam

Nemzetközi hitelforgalom 3.

A importja – 65 millióra nőA exportja – 45 millióra csökkenIM – X = 20 millió dollár – hiány A ország FFM -benDe pont 20 millió USD hitelt kap B országtólA devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!

A fizetési mérleg 1.Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgással kapcsolatos műveleteit, könyvelési nyilvántartás formájában.Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegűA fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül: folyó és felhalmozási számlákon alapulEgy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatjaRezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)

A fizetési mérleg 2.

A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát!A kimutatás valutaneme Magyarország esetében az euró. Az alkalmazott árfolyam a deviza középárfolyam.

A fizetési mérleg 3.A fizetési mérleg statisztikában érvényesülõ kettõs könyvviteli elvre vonatkozó konvenciók

Követel (+) Tartozik (-)

áruk és szolgáltatások exportja az áruk és szolgáltatások importjajövedelmek beáramlása jövedelmek kifizetésekapott egyoldalú átutalások nyújtott egyoldalú átutalásokeszközök csökkenése eszközök növekedésetartozások növekedése tartozások csökkenése

A fizetési mérleg 4.A fizetési mérleg részei:

1993-ig: 2 részből állt:1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg

1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:

1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg3. Pénzügyi mérleg4. Nemzetközi tartalékok változása

A magyar 1997-től készül így

Az árfolyam fajtái 1.Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke2 fajta kifejezése:Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára)Indirekt: 1 dollár = 230 forintValutaárfolyam: jegybankpénz esetébenDevizaárfolyam: számlapénz esetébenDeviza = valutára szóló követelés, számlapénzÁrfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre.

Az árfolyamok fajtái 2.Reláció: valuta vételi < deviza vétel

< devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyamaValuta vételi: ha a bank valutát veszValuta eladási: ha mi veszünk a banktólDeviza vételi: bank valutára szóló követelést veszDeviza eladási: vállalat külföldre utal átDeviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!

Az árfolyamok fajtái 3.

Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?

Rögzített (fix) árfolyam: a jegybankLebegő árfolyam: a piacRugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle

Kötött devizagazdálkodás 1.

Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár:

1. Devizamonopólium2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre

Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB

Kötött devizagazdálkodás 2.

Rendszer előnyei:1. Az állam átlát minden devizaműveletet2. Csökkenti az árfolyamkockázatot3. Forró pénzek elkerülik az országot4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhető5. Állam szabályozhatja az importot

Kötött devizagazdálkodás 3.

A rendszer hátrányai:1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb

kontrollálni a devizaműveleteket2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettől: végül itt is van

árfolyamkockázat3. Működőtőke-befektetések is leállnak4. Sokkok mindenkit érinteni fognak5. Importkorlátozás nem demokratikus

Kevés országban - Kuba, Észak-Korea

Szabad devizagazdálkodás 1.Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől men-tesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénztA konvertibilitás fokai!

Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső)Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fiz mérleg mely tételeire!Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure)

Magyarországon már teljes konvertibilitás van!

Szabad devizagazdálkodás 2.A konvertibilitás főbb előnyei:

Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccalSegíti a külföldi befektetéseketKedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknélDemokratikusabb

Feltételek:Megfelelő devizatartalékStabil kiszámítható árfolyamImportliberalizáció, piaci versenyFejlett piaci intézményekFizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon

Az árfolyam meghatározásaAz árfolyam rögzítésénél 4 mód:1. Nemesfém paritás (aranyparitás)2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz)3. Valutakosár (Magyarország ’90-es évek

végéig)4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU)Szempont: a nemzetközi tranzakciók

árfolyamkockázata kicsi legyen!Annak az országnak a valutájához kell kötni az

árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel)

Sávszélesség, leértékelésRugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval

Ha széles a sáv: nagy az árfolyamkockázatHa keskeny a sáv: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot

Az árfolyam leértékelése esetén:IntervencióKamatlábemelésA sáv szélességének növeléseAdminisztratív intézkedések

Árfolyam paritások 1.1. Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz

anyaga és a fémpénz súlya határozza meg2. Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az

aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard)

3. Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos

4. Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait

Árfolyam paritások 2.Működő (piaci) árfolyam funkciói:1) Kiegyenlítő funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a

különböző országok árszínvonalai kiegyenlítődjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az

adott országnak exportálni, és mit importálni.3) Terelő funkció - Meghatározza hova érdemes

exportálni és honnan érdemes importálni.4) Fedezeti funkció - A működő árfolyam biztosítja, hogy

az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen.

De mi határozza meg a működő árfolyam nagyságát?

Árfolyam paritások 3.

Működő árfolyamnál a két valutában történőbefektetés hozama ugyan az!

Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik

USD alacsonyabb kamat, de felértékelődikHa nem lenne ugyan az a hozam –

arbitrázsművelet biztosítaná!

( )( )

E HUFUSD

HUFUSD

rrHUF

USD

1

1

0

0

11

⎛

⎝⎜

⎞

⎠⎟ = ×

++

III. KonferenciaIII. Konferencia

A pénzügyi piacok típusai

Pénzpiacok vs. TőkepiacokA klasszikus felfogás az ügyletek lejárata szerint különbözteti meg e piacokat.

A pénzpiac a rövid távú hitelezést végziA tőkepiac a hosszú távú (>1 év) hitelezést végzi

Másik megközelítés:Közvetett forráshoz jutás: pénzpiac – bankhitelKözvetlen forráshoz jutás: tőkepiac – vállalati kötvény

Pénzpiacok

Pénzpiac: Éven belüli ”pénzek” piacaJellemzően a monetáris rendszer passzívái cserélnek itt gazdát (konvertibilitás esetén a külföldi monetáris rendszerek passzívái is)Bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírokKincstárjegyek piaca, bankközi pénzpiac, váltók piacaFinanszírozza a vállalatok forgótőkeigényét, biztosítja a kormányzatok likviditását, forrás a spekulatív vállalkozásokhoz

Tőkepiacok

Tőkepiac:Éven túli „pénzek” piacaJellemzően a nem monetáris szereplők passzívái cserélnek itt gazdátKötvények: államkötvények és jelzálog-kötvények; részvények piacaÁllótőkeberuházások megvalósítása: gyárak, irodák, utak, hidak,stb.

Nyílt vs. Zárt piacok

Nyílt piaci kibocsátás:Bárki hozzáférhet az értékpapírokhoz, később szabadon értékesíthetőNagyobb likviditást kínál a kibocsátónakSzélesebb körű információszolgáltatási kötelezettségA menedzserek hatalmát erősíti

Zárt piaci kibocsátás:Az intézmények szűk, előre meghatározott köre vásárolhat, lejáratig megtartják az értékpapírtKisebb likviditásigényOlcsóbb folyamatA tulajdonosok hatalmát erősíti

Elsődleges vs. Másodlagos piacok

Elsődleges piac:Az értékpapírok forgalomba hozatali mechanizmusaTőkéhez jutás, a kibocsátó finanszírozási igényét elégíti ki, közben fizetési kötelezettséget vállalTipikus szereplői: befektetési bankok

Másodlagos piac:A korábban már kibocsátott értékpapírokkal kereskednekLikviditást biztosít a tőkepiaci instrumentumba befektetők számáraTipikus szereplői a brókerek

A tőzsde általános jellemzői

Szervezett, szigorú szabályok szerint működő, nyílt piacFüggetlen nem állami intézményRendszeresen „különböző” befektetési alternatívákat kínál; homogén, felcserélhető termékekPénzügyileg önfenntartó, nem profitorientáltTranzakciós költségek csökkennekRendkívüli információszolgáltatási kötelezettségÉrtéktőzsde funkciói:

Árfolyam meghatározóVagyonértékelőTőkeelosztóElőrejelző

Tőzsdei bevezetésFeltételei:

Kiegyensúlyozott pénzügyi gazdasági helyzetÁllandó információnyújtási kötelezettségAnnyi papírt kell kibocsátani, hogy lehessen piaca

+:Folyamatos, nyilvános piacFinanszírozási lehetőségek kiszélesedéseImage növelő hatás

-:KöltségesErős információszolgáltatási kötelezettségMakrogazdasági hatások dominánsabbakFelvásárlás veszélye

A kormA kormáányzat gazdasnyzat gazdasáági funkcigi funkcióóii

Szabályozás, ellenőrzés- nem igényel pénzügyi erőforrás koncentrációt.AllokációRedisztribúcióStabilizációE funkciókhoz pénzalapokra van szükség.Piaci kudarcokPiaci kudarcok

(közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság)PiacgazdasPiacgazdasáági tgi töökkééletlensletlenséégekgek

( jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok)

SzabSzabáályozlyozááss

Céljai:a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog)a piaci torzulások kezeléseinformációs aszimmetriák kezelése

Allokáció

Kollektív javak, bürokratikus koordinációAdózás ekvivalencia elveA hosszú lejáratú beruházási hitel finanszírozási forrásként történő alkalmazása „fizess, mikor használod”elvKöltségvetési bevételek: használati díjak, vagyonadó, fogyasztási adók, hitelKöltségvetési kiadások: kormányzati vásárlások: oktatás, egészségügy, honvédelem, tömegközlekedés

Redisztribúció

Jövedelemátcsoportosítása különböző jövedelmi rétegek között (szociálpolitika),az egyes régiók között (regionális politika),generációk között (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása)

Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő közvetlen adók: pl.: SZJA, TA, osztalékadóKöltségvetési kiadások: kormányzati transzferek: pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás, szociális segély

Stabilizáció

Kiegyensúlyozottság megteremtéseVersenyképesség biztosításaKöltségvetési bevételek: jövedelemfüggő és autonóm adók, adósságKöltségvetési kiadások: kormányzati vásárlások és transzferek, államadósság és kamatainak törlesztése

A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 1.smechanizmusa 1.

A fiskális politika (költségvetési politika) az állami kiadások (transzferek, közületi vásárlások) és bevételek (nagyrészt adók) alakítása révén szabályozza a gazdaságot.Fiskális rendszer: különböző pénzalapok együttese. Központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok költségvetése.Jövedelem centralizcentralizáácicióó (bev(bevéételek)telek), jövedelem úújraelosztjraelosztáás (kiads (kiadáások)sok).KonszolidKonszolidááltlt államháztartás.

A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 2.smechanizmusa 2.

A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. Deficit finanszírozás:

Monetizálás;Tőkepiaci finanszírozás;

Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek

A fiskA fiskáális politika hatlis politika hatáásmechanizmusa 3smechanizmusa 3.

Államháztartási egyenlegegyenlegek: - teljes egyenleg, -elsődleges egyenleg,-ESA egyenleg.

Magyar sajátosságok

A tőkepiac szerepe kicsi, inkább banki hitelekből élnek a cégek1990. június 21. BÉT, a ’90-es évek közepén lendült be, privatizáció, megfelelő törvényi és intézményi háttérA BÉT részvénypiacának forgalma 2004-ben megközelítette a 2.600 Mrd forintot, a tőzsdei összforgalom 2.647 milliárd forint volt. A teljes tőzsdei kapitalizáció2004 végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, ebből a részvények kapitalizációja 5.130 milliárd forint volt. Ekkor 47 részvény volt bevezetve.

Az Az áállamhllamhááztartztartáás (ks (köözpzpéénznzüügyi gyi rendszer) fogalmarendszer) fogalma

Közszektor: államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények. Funkciója kollektív javak biztosítása.Államháztartás: a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési elvekkel működik.Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon.

A kA köözfeladatzfeladat--ellellááttáásslehetslehetsééges szervezeti kereteiges szervezeti keretei

A kollektív javak biztosítása nem azonosnem azonos azok előállításával.LehetsLehetsééges keretek: ges keretek:

Közintézmény (költségvetési szerv).Non-profit szervezet.Közüzemi vállalat.Magánvállalat. (out-sourcing, out-contracting)

A kA köözpzpéénznzüügyi rendszer mgyi rendszer műűkkööddéésséének nek specispeciáális vonlis vonáásaisai

Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié.A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van.Nincs piaci kontroll, 3 „E”

A kA köözpzpéénznzüügyi rendszerek tgyi rendszerek tíípusai 1.pusai 1.

Unitárius államok: egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek.

Föderális államok:három szintű közpénzügyi rendszerek.

Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.

A kA köözpzpéénznzüügyi rendszerek tgyi rendszerek tíípusai 2.pusai 2.

KontinentKontinentáális modell:lis modell:Napóleoni unitárius állam, mediterrán modell. Német v. Rajnai modell.

AngolszAngolszáász modell: sz modell: USA, Ausztrália, Új-Zéland.SkandinSkandinááv modell: v modell: Svédország, Finnország, Hollandia??

A magyar kA magyar köözszektorzszektor

Államháztartás, (Államháztartási törvény és egyéb speciális jogszabályok)Közüzemi és más állami és önkormányzati vállalatok (Gt. és Számviteli tv.)Nonprofit szektor (Kht. és közalapítványok)Ellenőrző intézmények (ÁSZ, Kormányzati ellenőrzés, magán könyvvizsgálók)

A magyar A magyar áállamhllamhááztartztartáás ps péénzalapjainzalapjai

A magyar államháztartás kétszintű.Központi állami szint (irányítja az OGY):

központi költségvetés,TB alapok,Elkülönített alapok.

Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)

Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei

AlapegysAlapegyséégekgek: költségvetési szerv, alap.A gazdálkodás terterüületeiletei:

költségvetés készítés,költségvetés végrehajtása,pénzgazdálkodás,vagyongazdálkodászárszámadás.

KKööltsltséégvetgvetééss

KKööltsltséégvetgvetéés: s: Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.

KKööltsltséégvetgvetéés ks kéészszííttéés:s:Tervezés. (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)Elfogadás. A döntéshozók politikusokpolitikusok, a döntés jogszabjogszabáály. ly.