bekescsaba integralt városfejl. strat

1

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Magyar Pályázatkészít ı Iroda Zrt. 1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.

tel: +36 1 269-47-77 fax: +36 1 354-09-99

[email protected] www.mapi.hu

2009.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 5

2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN ..................... 8

2.1. BÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN ................................................ 8 2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ................................................................................................................ 11

3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................12121213

3.1. BÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI ..............................................................................12121213 3.1.1. Természeti környezet........................................................................................................12121213

3.1.1.1. Élıvíz-csatorna....................................... ......................................................................13 3.1.1.2. Zöldterületek............................. ........................................................................ 13131314 3.1.1.3. Környezetvédelem .......................... .................................................................. 15141415 3.1.1.4. Zaj ....................................... .............................................................................. 18171718 3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletfo rmálása ....................................... 19181 819

3.1.2. Épített környezet................................................................................................................20191920 3.1.2.1. Városszerkezet ............................ ..................................................................... 20191920 3.1.2.2. Épület- és lakásállomány .................. ............................................................... 21202021 3.1.2.3.Mőemlékek, helyi építészeti értékek .................. ............................................... 25242425

3.1.3. Infrastruktúra....................................................................................................................26252526 3.1.3.1. Közúthálózat .............................. ....................................................................... 26252526 3.1.3.2. Vasúthálózat .............................. ..................................................................... 27262627 3.1.3.3. Kerékpárutak .............................. .................................................................. 2726262728 3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák .............. ........................................................ 28272728 3.1.3.5. Parkolás .................................. .......................................................................... 28272728 3.1.3.6. Repül ıtér................................................ ......................................................... 28272729

3.2. BÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE .............................................................................29282829 3.2.1. Demográfia.........................................................................................................................29282829

3.2.1.1. Népességszám változások ................... ............................................................ 29282829 3.2.1.2. Korösszetétel............................. ....................................................................... 30292931

3.2.2. Nemzetiség, vallás.............................................................................................................31303031 3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság.....................................................................................33323233 3.2.4. Jövedelmi helyzet..........................................................................................................3736363738 3.2.5. Egészségi állapot...............................................................................................................37363638 3.2.6. Közélet.............................................................................................................................3837373839

3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok.............. .............................................................. 3837373839 3.2.6.2. Sportélet ................................. .......................................................................... 40393941 3.2.6.3. Civilek ................................... ............................................................................ 42414142

3.3. BÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE ...............................................................................43424244 3.3.1. Ágazati szerkezet...............................................................................................................43424244

3.3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszeripar ......................... ........................................ 4443434445 3.3.1.2. Ipari szektor ............................. ..................................................................... 4544444546 3.3.1.3. Szolgáltató szektor....................... ................................................................ 4746464748 3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok............ ....................................................... 4847474849 3.3.1.5. Termel ı szolgáltató szektor............................... .......................................... 4948484950 3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés........................ ..................................................................... 51505052 3.3.1.7. Turizmus .................................. ..................................................................... 5251505253

3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE BÉKÉSCSABÁN ......................................................5554545556 3.4.1. Oktatás-nevelés..............................................................................................................5554545556

3.4.1.1. Óvodai nevelés ............................ ..................................................................... 55545456 3.4.1.2. Általános iskolai oktatás ................. ............................................................. 5655555657 3.4.1.3. Középfokú oktatás......................... ................................................................... 57565658 3.4.1.4. Felsıfokú oktatás ....................................... .................................................. 5857575859

3.4.2. Egészségügy........................................................................................................................58575759 3.4.2.1. Alapellátás ............................... ..................................................................... 5857575960 3.4.2.2. Szakellátás............................... ..................................................................... 5958585960

3.4.3. Szociális ellátás.............................................................................................................5958586061 3.4.3.1. Alapellátás ............................... ......................................................................... 60595961 3.4.3.2. Szakosított ellátások ..................... ................................................................... 62616163 3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végz ı szervezetekkel kötött megállapodások ....... 6563626 465

3.4.4. Tömegközlekedés............................................................................................................6764646667


3

3.4.5. Közmővek............................................................................................................................69666668 3.4.5.1. Villamos-energia.......................... ..................................................................... 69666668 3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz .......................... ................................................................. 6966666869 3.4.5.3. Szennyvízcsatorna ......................... .............................................................. 7067676869 3.4.5.4. Belvízrendszer ............................ .................................................................. 7067676869 3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése .................... ........................................................... 7168686970 3.4.5.6. Gázhálózat ................................ .................................................................... 7168687071

3.4.6. Hulladékgazdálkodás...................................................................................................7269697071 3.4.6.1. Keletkez ı hulladékok fajtája, mennyisége .................... .............................. 7269697071 3.4.6.2. Szelektív hulladékgy őjtés helyzete ...................................... ........................ 7370707172 3.4.6.3. Zöldhulladék gy őjtése .............................................. ........................................ 73707072 3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése ............. ...................................................... 7370707273 3.4.6.5. Állati hulladékok gy őjtése.............................................. .............................. 7370707273

4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE ..............................................................................7571707274

4.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁVAL.................................................................................................................................................7571707274

4.1.1. Belváros..............................................................................................................................7873727576 4.1.2. Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet..................................................................8378788081 4.1.3. Belvárostól északra esı nagyvárosias övezet.....................................................................8883838586 4.1.4. Belvárostól észak-keletre esı városrész.............................................................................9588889091 4.1.5. Belvárostól keletre esı kisvárosias övezet.......................................................................10093939596 4.1.6. Lencsési vegyes övezet.................................................................................................1059898100101 4.1.7. Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet.................................................................110103103105106 4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet................................................................................115108108110111 4.1.9. Jamina (Erzsébethely).............................................................................................120113113115116 4.1.10. Almáskertek...........................................................................................................125118118120121 4.1.11. Mezımegyer...........................................................................................................129122122124125 4.1.12. Fényes....................................................................................................................135127127129130 4.1.13. Gerla.......................................................................................................................140132132134135

4.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV ........................................................................................144136136138139 4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás.....................................................................144136136138139

4.2.1.1. Bevezetés ................................. ...........................................................144136136138139 4.2.1.2. A városrészek f ıbb jellemz ıi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján..........................................................................................................................147139139141142 4.2.1.3. Demográfia ................................ ..........................................................147139139141142 4.1.2.4. Képzettség ................................ ...........................................................147139139141142 4.2.1.5. Foglalkoztatottság........................ .......................................................148140140142143 4.2.1.6. Szociális helyzet ......................... .........................................................148140140142143 4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata................ .................................................152143143145146 4.2.1.8. Közm őellátottság összegz ı elemzése .......................................... ......155146146148149 4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága . .........................................156147147149150 4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bi ztosítása .......................164155155157158 4.2.1.11. Esélyegyenl ıség a közoktatásban................................ ....................164155155157158 4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megye i Jogú Város intézményeiben..........................................................................................................................164155155157158 4.2.1.13. Lemorzsolódás ............................ ......................................................173164164166167 4.2.1.14. Befogadó Állomás ......................... ....................................................176167167169170

4.2.2. Anti-szegregációs program................................................................................176167167169170 4.2.2.1. Lakhatási integráció ...................... ......................................................176167167169170 4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata ..................... ......................................................177168168170171 4.2.2.3. Oktatási integráció ....................... .......................................................177168168170171 4.2.2.4. Munkaer ı-piaci integráció.................................. .................................179170170172173 4.2.2.5. Infrastruktúra............................ ...........................................................180171171173174 4.2.2.6. Egészségügy ............................... ........................................................180171171173174 4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések..........................................................................................................................181172172174175 4.2.2.8. Összefoglaló tábla........................ .......................................................183174174176177

5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖV İKÉPE ....................................................................192183183185186

5.1. TEMATIKUS CÉLOK ..........................................................................................................193184183185186 5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1)...................193184184186187 5.1.2 Társadalom (TC2)................................................................................................196187187189190


4

5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3) .........................................200190190192193 5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4).............................................................202192192194195 5.1.5. Közlekedés (TC5).................................................................................................204194193195196

5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁRO ZÁSA ............207197196198199 5.2.1. BELVÁROS..............................................................................................................207197196198199 5.2.2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ESİ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET..................................208198197199200 5.2.3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET......................................209199198200201 5.2.4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK-KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ.............................................210200199201202 5.2.5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET......................................211201200202203 5.2.6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET..................................................................................211201200202203 5.2.7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET..........................................212202201203204 5.2.8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET................................................................213203202204205 5.2.9. JAMINA (ERZSÉBETHELY) ...................................................................................214204203205206 5.2.10. ALMÁSKERTEK, HOBBYKERTEK, ALMÁSKERTI I PARI PARK..........................215205204206207 5.2.11. MEZİMEGYER .....................................................................................................215205204207208 5.2.12. FÉNYES ......................................................................................................................216206205208 5.2.13. GERLA ..................................................................................................................217207206208209

6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA .....................................217207206209210

6.1. ILLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL , TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL .......................................................................................................................217207206209210

6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA ...................................................................................218208207210 VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLATRENDSZERE

.......................................................................................................................................220209208211212

7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLE TEK ...............221210209212213

7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖ LÉSE ....................221210209212213 7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA .........................................................................223212211214215

7.2.1. BELVÁROS AKCIÓTERÜLET ..................................................................................223212211214215 7.2.2. AGÓRA – I STVÁN MALOM AKCIÓTERÜLET.......................................................225214213216217 7.2.3. KALANDPARK ÉS A SPORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET...................................227216215218219 7.2.4. ÉSZAKI I PARTERÜLET AKCIÓTERÜLET...............................................................229218217220221 7.2.5. DÉLI I PARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET ................................................................230219218221222 7.2.6. BÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET ...........................................................................232221220223224 7.2.7. BERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET..................................................233222221224225 7.2.8. JAMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET....................................................................235224223226227

8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .............................................................237226225228229

8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ................................................................................237226225228229 8.1.1. Az Önkormányzatvagyona.......................................................................................237226225228229

8.1.1.1. A törzsvagyon............................. .........................................................237226225228229 8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM

FEJLESZTÉSI JELLEG Ő TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE ...............................244233232235236 8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet..............................................................244233232235236 8.2.2. Marketingstratégia..............................................................................................245234233236237 8.2.3. Beruházási kézikönyv.........................................................................................245234233236237

8.3. PARTNERSÉG ................................................................................................................245234233236237 8.3.1. Lakosság...................................................................................................................246235234237238 8.3.2. Civil szervezetek.......................................................................................................246235234237238 8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok....................................................................................247236235238239 8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények...........................................................247236235238239 8.3.5. Vállalkozások...........................................................................................................248237236239240 8.3.6. Környezı települések...............................................................................................248237236239240

8.4. VÁROSFEJLESZTİ TÁRSASÁG ..................................................................................249238237240241 8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere.......................................................249238237240241 8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet..............254243242245246

8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ..................................................257246245248249 8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA ...........................................259248247250251

9. IRODALOMJEGYZÉK .....................................................................................................262250249252253


5


6

1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen dokumentum Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját tartalmazza.

A hosszú távú fejlesztési elképzelések kidolgozásának alapjául a jelenlegi helyzet értékelése és

elemzése szolgált, melyeket a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján készítettünk el. Ennek

során pontosan meghatározásra került a város településhálózatban betöltött szerepe, továbbá

részletes állapotfelmérés készült a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozóan egyaránt,

az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi

Szakállamtitkársága által készített városrehabilitációs kézikönyvben megadott szempontok alapján.

A koncepció során meghatározásra került Békéscsaba városi szintő, 15 éves átfogó, stratégiai célja: a

térség gazdasági, közigazgatási, szakképz ı, kereskedelmi és szolgáltató központja szerepkör

további er ısítése, valamint az info-kommunikáció fejlesztéséve l az e-szolgáltatások terén

régiós központtá válás.

Az átfogó cél megvalósulását 7-8 éves idıtávon elérni kívánt városi szintő tematikus célok segítik,

melyek a gazdaság, a társadalom, a városi infrastruktúra, az ökológia, valamint a közlekedés területeit

ölelik át.

A tematikus célok az elvárásoknak megfelelıen városrészekre kidolgozott fejlesztési koncepcióval

kerültek alátámasztásra. Tekintve, hogy Békéscsaba városrészeinek elkülönítése napjainkban csupán

formális jelentıséggel bír, szükségessé vált az egyes övezetekre vonatkozó részletes cél- és feladat

meghatározása mellett azok identitástudatának meghatározása is.

Ennek alapján az alábbi jövıképek kerültek meghatározásra:

Városrészek koncepciói:

Belváros „Korszerő, vonzó, funkció-integrált megye- és

városközpont”

Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlıdı városrész”

Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”

Belvárostól észak-keletre esı városrész „Békéscsaba rekreációs központja”

Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”

Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”

Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész”

Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”

Északi Iparterület „A jövı intermodális ipari központja”


7

Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városban”

Almáskertek, „Hobbikertek, Hobbikertek, Hobbykertek,Logisztikai és

kereskedelmi csomópont”

Mezımegyer „Békéscsaba élhetı kertvárosa”

Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlıdı kertvárosban”

Gerla „Minıségi lakókörnyezet gyermekes családok

számára”

A helyzetértékelés és a fejlesztési stratégia komplementereként meghatározásra került az alábbi nyolc

akcióterület.

Akcióterületek megnevezése Akcióterületi fejlesztés

1. Akcióterület – Belváros Szent István tér rehabilitációja a megyeszékhely-funkció erısítése érdekében.

2. Akcióterület – Agóra – István Malom Korszerő, multifunkciós közösségi tér kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztés.

3. Akcióterület – Kalandpark - Sportcsarnok

A jelenlegi Parkerdı helyen hagyományırzı sport és turisztikai attrakciók létrehozása.

4. Akcióterület – Északi Iparterület Az üzleti alapinfrastruktúra és logisztikai szolgáltatások intermodális kialakítása.

5. Akcióterület – Déli Iparterület

Az iparterület intermodális logisztikai fejlesztése és az ipari alapinfrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági jelentıségének erısítése.

6. Akcióterület – Bányatavak Bányatavak aktív-, vizi- és horgászturisztikai célú átfogó fejlesztése.

7. Akcióterület – Jamina központ

A terület arculatának javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az életkörülmények javítása, a közbiztonság stabilitása, valamint a jelentıs mértékő átmenı utasforgalom érdekében.

8. Akcióterület – Berényi úti lakóterület

A lakótelep épületeinek rehabilitálása és a közterületek parkosítása, hasznosítása az élhetıbb lakókörnyezet kialakítása érdekében.

Az akcióterületeken végrehajtandó feladatok és az általuk elérendı célok részletes meghatározására

és kidolgozása a késıbbiekben kerül sor. Az egyes akcióterületi tervek kidolgozásának alapfeltétele

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelen fejlesztési stratégiára irányuló elfogadó és

jóváhagyó véleményének kinyilvánítása.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája

8

TC1 Gazdasági célkitőzések

Nyugati Ipartelep és Almási Kertek: „A jövı

intermodális ipari központja

központja””központja”

TC3 Infrastrukturális célkitőzések

TC4 Ökológiai célkitőzések

TC5 Közlekedési célkitőzések

TC2 Társadalmi célkitőzések

Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet: „A

második Belváros”

Mezımegyer: „Békéscsaba élhetı, modern kertvárosa”

Berényi úti kertvárosias övezet: „A sokoldalú

városrész”

Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias

övezet: „Dinamikusan fejlıdı városrész”

Belváros: „Korszerő, vonzó, funkció-integrált megye- és

városközpont”

Gerla: „Miinıségi lakókörnyezet

gyermekes családok számára”

Jamina (Erzsébethely): „Jamina – Város a városban” Belvárostól délre lévı

kisvárosias övezet: „A multifunkcionális

városrész”

Lencsési övezet: „Közkedvelt zöldkerület”

Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet: „A

szellemi és fizikai revitalizáció központja”

Belvárostól észak-keletre esı városrész:

„Békéscsaba rekreációs központja”

Fényes: A tttradíciók érvényesülése a

modern városban” Almáskertek: „Logisztikai és kereskedelmi csomóóópont”

1155-- 22 00 ÉÉ VV EE SS ÁÁ TT FF OO GG ÓÓ

CC ÉÉ LL KK II TTŐŐZZ ÉÉ SS EE KK

77 --88 ÉÉ VV EE SS TT EE MM AA TT II KK UU SS


22 --33 ÉÉ VV EE SS VV ÁÁ RR OO SS RR ÉÉ SS ZZ II

SS ZZ II NN TTŐŐ


Vonzó befektet ıi, természeti és városi környezettel rendelkez ı, térségi funkcióiban megerısödött megyeszékhely

JJ ÖÖ VVİİKK ÉÉ PP

Városi funkciók erısítése

Gazdasági versenyképesség javítása

Humán er ıfor rás, társadalmi környezet fejlesztése


9

2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBA N

2.1. BÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN

Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében,, a Békéscsabai kistérségben található. A város

Budapesttıl mintegy 210 kilométerre, Szegedtıl 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre

fekszik.

Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók

elkerülik, egyszámjegyő fıútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és

vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentıségét az

épülı M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét –

Békéscsaba - – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötı 47-es fıút. Valamint iItt keresztezi

továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár –- Thessaloniki 120-as

számú vasúti fıvonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A város területe: 19 .393 ha.

Békéscsaba megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott, de már ezt megelızıen is a térség egyik

legjelentısebb települése volt. Ez teremtett lehetıséget arra, hogy a trianoni határokon belül fel tudta

vállalni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az elsı világháború után

Romániához került Nagyvárad és Arad látott el.

Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott

Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK

egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata

a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a

Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé.

Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a

kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi

integráció érvényesítésében.

A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek –

Szeged – Hódmezıvásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja.


10

A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi k apcsolatrendszere

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait - a

középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı - Gyulával osztja meg. Ennek történelmi oka, hogy

ezek a városok felváltva töltötték be a megyeszékhely szerepét: a középkorban a megye névadó

települése Békés, azt követıen közel 500 esztendeig Gyula volt a megyeszékhely,. A kedvezı

közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum

szerep emelte Békéscsabát a 20. sz. elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta

Békéscsaba rendelkezik ezzel a megyeszékhelyi ranggal rendelkezik.

A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-

ben változott, mivel ekkor létrehozták az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település

hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz,

Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai

együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a

közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt

kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg.

2008. január 1-jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a

Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két

település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli


11

súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági

teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe.

A közép-békési település együttes

A városok komplementaritásához, hálózattá szervezıdéséhez elengedhetetlen partneri viszony

kialakulásának országszerte ismert jó példája az integrációban viszonylag elırehaladottabb

stádiumban lévı közép-békési városegyüttes. Békéscsaba, Gyula, Békés, peremvárosaik (pl.

Mezıberény, Sarkad), valamint a környezı szuburbanizálódó falvak alkotják a Dél-Alföld egyik

legjelentısebb innovációt közvetítı térségévé fejlıdı városrégiót. Ennek köszönhetı az is, hogy az

OTK-ban kijelölt alközpont funkciót nem egyedül Békéscsaba, hanem a Közép Békési Centrummal

(Békéscsaba – Gyula – Békés) együttesen fogja ellátni.

A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgy őrő kapcsolatrendszere

1.1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegő központok, 8. „alvótelepülés”-jellegő községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven


12

kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.

2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE

Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési

csomópont jellegének köszönhetıen bizonyos funkciókat illetıen az egész megyére kiterjeszti

vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat elıbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a

más közeli városokkal, elsısorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a

megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található).

Az 1990-es években a helyi területfejlesztési szereplık döntéseinek és az önkormányzat költségvetési

pozíciójának megnövekedett jelentısége miatt új tendenciák alakultak ki a településkapcsolatokban.

Ennek hatására mára teljes mértékben a piaci viszonyok uralnak olyan ágazatokat, mint a banki,

biztosítói szolgáltatások, a kereskedelem, továbbá ezek a tendenciák egyre erısebben behatolnak

olyan városi funkciókba, mint a középfokú oktatás vagy az egészségügy. A megyeszékhelyen új, több

a település lakossága által igénybevett intézmények is megjelentek, ilyen a munkaügyi központ vagy a

vállalkozásfejlesztési alapítvány. Összefoglalva: a városi ellátó funkciókban minıségi differenciálódás

ment végbe az 1990-es években. Ennek a folyamatnak a felgyorsulása köszönhetı volt annak is,

hogy a fogyasztói oldalon lényegesen nagyobb szerepet kapott a szabad választás (pl.: oktatási

intézmény és fekvı-, illetve járóbeteg-szakellátó intézmény), illetve, hogy a személygépkocsi-

használat terjedésével relatíve javult a központok elérhetısége.

A Békéscsaba vonzáskörzetében bekövetkezı változásokat jól érzékelteti, hogy a korábban Orosháza

vonzáskörzetébe tartozó Csorvás egy 2002-ben folytatott felmérés szerint egyre erısebben kötıdik

Békéscsabához.

A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsısorban a munkahelyek, az oktatás, ezen

belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást

nagyban elısegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága

nagyvárosias környezetben, minıségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza

elsısorban a fiatalabb korcsoportokat.

A város elsıdleges vonzáskörzetét a következı települések alkotják: Békés, Gyula, Elek,

Mezıberény, Csorvás , Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Csorvás, Kondoros,

Kétegyháza, Szabadkígyós, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lıkösháza, Csanádapáca,

Medgyesegyháza, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka,

Bélmegyer és Tarhos. A fent felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él.

Békéscsaba vonzáskörzete is az egész Alföldre jellemzı településszerkezettel rendelkezik, miszerint

a kevés, nagy lélekszámú és nagy kiterjedéső város mellett számos kisebb település, illetve jelentıs


13

tanyás térségek találhatóak. A fenti 224 településbıl 45 város , 5 nagyközség és 14 község címmel

rendelkezik.

A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a

közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár), illetve csökkentett

mőködésre kényszerült (KNER Nyomda, Konzervgyár stb.).

A Békéscsabán mőködı kb. 9800 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sıt nemzetközileg

elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald

Kft., BÁÉV Zrt., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Kner

Packaging Kft., Wienerberger Zrt.).

Békéscsabának a munkaerı-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképzı

intézmény, valamint 1 felsıoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít.

Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körően látja el a

megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentıs, meghatározó szerepet tölt be a térségben a

foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten

Békéscsaba teljes értékő városi funkcióval rendelkezik.

3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. BÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI

3.1.1. Természeti környezet

Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló

termıtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a román

határ (Gyulavarsánd) tıle mintegy 20 kilométerre, keleti irányban található.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész.

Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentıs elırelépésnek

tekinthetı a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark

hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át,

amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja

bemutatni. Az egyesület további települései a következık: Békés, Gyula, Mezıberény, Doboz,

Köröstarcsa, Vésztı, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe nagyobb része


14

Romániábran is átnyúlik találhatóa területére esik, és kiterjed magában foglalja a Király-erdıret, a

Bihar- és a Béli-hegységekt területére.

Békéscsaba természeti környezetét elsısorban a mezıgazdasági területek és a véderdık alkotják.

Békéscsabán 1985-tıl kezdıdıen mintegy 31 védett területet jelöltek ki. A város bel- és külterületének

védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerő erdıfoltok, gyepek, rétek,

parkerdık, temetıkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élıvilág

megırzése szempontjából. A helyi védettségő területek közül ki kell emelni az Élıvíz-csatornát, a

Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévı

erdıket.

3.1.1.1. Élıvíz-csatorna

A térség nagy jelentıségő vízgazdálkodási létesítménye, az 1777-ben megépült vízgazdálkodási,

esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentıséggel bíró Élıvíz-csatorna, mindezek mellett a várost

átszelı csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét.

Az Élıvíz-csatorna Békés megye igazgatási és földrajzi súlypontjának tekinthetı, az országosan is

egyedülálló város együttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést kapcsolja össze. A csatorna

vízminıségét alapvetıen a Fehér-Körös tápvíz minısége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a

csatornát érı diffúz és pontszerő szennyezıdések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén,

kisvízi idıszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentıs problémákat okozott, azonban a

vízpótlás hiánya a 2008-ban befejezıdött INTERREG III./A projektnek köszönhetıen megoldódott. A

fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minıségére jelentıs hatást gyakorolt az öntözés céljából

történı vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése köszönhetıen megoldódott.

3.1.1.2. Zöldterületek

Békéscsaba országos átlagban kedvezıtlen mutatókkal rendelkezik az erdıs területek és zöldterületi

ellátottság szempontjából. A városban kevés az összefüggı, városszintő közpark, a meglévık közül a

legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintő park, melyek gyakran elhanyagoltak,

alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övezı, védelmi és kondicionáló erdısávok, és a

lakóterületet az ipari övezetektıl izoláló erdısávok. A fentiek mellett azonban az utóbbi 10 évben

történt fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környezı városokhoz képest. A zöldterületek

közel kétszeresére nıttek az elmúlt tíz évben, 2007-ben a zöldterületek nagysága a város egészében

2 .426 .000 m² volt, a területváltozások miatt az összterülethez viszonyított arányuk mégis csökkent.

A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdı (44 ha). Ez utóbbi,

illetve a település környéki erdık a jó megközelíthetıségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs


15

igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévı jelentıs zöldterületek közül kiemelendı Póstelek,

amelynek határában az 1990-es években génrezervátum mőködött.

A zöldterületek aránya Békéscsabán

Forrás: KSH T-STAR, 1990-2002 adatbázis


16

3.1.1.3. Környezetvédelem

Levegı

Egy város levegıminısége a település nagyságának, térszerkezetének, gazdasági jellegének,

valamint területi elhelyezkedésének együttes tényezıitıl függ. Békéscsaba a légszennyezettség

szempontjából kedvezı képet mutat, bár az ilyen jellegő ártalmak a gazdasági növekedés, a

feldolgozóipar, az egyre intenzívebb helyi és az átmenı forgalom, valamint a lakosság szokásai miatt

jelentısen változhatnak.

A légszennyezés forrásai: a város légterébe kerülı légszennyezı anyagok döntıen a főtésbıl, az

üzemi, technológiai tevékenységekbıl és a közlekedésbıl erednek. Ezek pont-, diffúz-, és

vonalforrásként terhelik a levegıt. A főtési, ill. üzemi-technológiai eredető kibocsátások éves

mennyiségei alapján megállapítható, hogy évente mintegy 800 ezer tonna légszennyezı anyag kerül

a város a levegıjébe.

Az országos Immisszió Mérı Hálózat 1974. óta rendszeresen vizsgálja a magyarországi települések

ipari és közlekedési eredető légszennyezettségét. Békés megye 1976 óta tagja ennek a hálózatnak, a

megye területén négy városban történik ilyen mérés. Békéscsaba területén három ponton mérik a

levegı kéndioxid-, nitrogéndioxid-szennyezettségét, valamint a szálló, az ülepedı por mennyiségét,

és az ülepedı por ólomtartalmát. Mérıállomások a város belterületén a gyógyszertári központnál a

Lencsési lakótelepen, a Napsugár Integrált Óvodánál és az Orosházi úton lévı Sütıkeripari RZrt-nél

vannak.

Békéscsaba egész közigazgatási területe a „védett I” levegıminıségi kategóriába tartozik, kivéve a

három különálló ipari övezetet, ami „védett II” terület. Ezek a kategóriák meghatározzák a

levegıminıségi határértékeket, és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is. Az elmúlt

évek beruházásai (Békéscsabát elkerülı forgalmi út) javították Békéscsaba városának levegıjét,

valamint a jövıben megvalósítandó technológiai fejlesztések tovább javítják a város és környezetének

levegı tisztaságát.

Vizek

Békéscsaba Környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a

felszín alatti vizek. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti

fıvonaltól keletre esı terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár

gyakorlatilag az Élıvíz-csatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettıl nyugatra esı

területekre, elsısorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori

folyómedrek gyakorolnak hatást. Az árvíztıl veszélyeztetett városrész magassága 84–86 mBf-i


17

szinttel jellemezhetı. A folyók kiáradásaitól elsısorban a Fehér- és a Kettıs-Körös bal oldali

védıtöltése, illetve a körgát védi meg.

A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg

az eredeti medrek. Ugyanakkor föld- és építıanyag kitermelés miatt nagy felülető bányagödrök jöttek

létre a város több külterületi pontján. Az Élıvíz-csatornának esztétikai, városképi, tájszerkezeti

jelentısége van, melyek befolyásolják a Békéscsaba városának mindennapi életét. Az Élıvíz-csatorna

vízminısége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétıl függıen alakul.

A kedvezı termálvíz hasznosítási lehetıségek Békéscsabára is jellemzıek. A városban mőködı

Árpád fürdıt ellátó termálvíz jótékony egészségtani hatásai bizonyítottak, azonban az itt feltörı

termálvizek csak különbözı szigorításokkal és idıszakosan helyezhetık el befogadókba. A

Jaminában létesített 3-102 kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására

újabban határozott lakossági igény mutatkozik. A szigorú környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét

hasznosítás létesítmény-szintő megfogalmazása nem történt meg. A technikai és technológiai

fejlıdése kapcsán újabb alkalmazási lehetıségek is vizsgálandóak, mint pl. a hıszivattyúk, hıcserélık

használata.

Talajok

Békéscsaba közigazgatási területén található talajtípusok vizsgálatakor el kell különíteni a város

külterületén található „természetes genetikájú” talajokat, melyek minıségüknél fogva jelentıs

környezeti potenciált jelentenek a település számára, valamint a belterület ún. antropogén talajait,

melyek talajszelvényei igen zavartak, rajtuk a természetes talajképzıdés jegyei, az egyes genetikai

szintek már nem figyelhetık meg, sıt sok esetben feltöltéseknek tekinthetık. Békéscsaba jellemzı

talajtípusainak kialakulására az éghajlat, a geomorfológia, a domborzat és a jellemzı talajképzı

kızeten túl a terület hidrológiai adottságai (a talajvízszint mélysége, a talajvíz kémiai összetétele, a

felszíni vízhálózat) is döntı hatással voltak.

A tájban ható talajképzı tényezık összességükben a különbözı típusú csernozjomok kialakulásának

kedveztek. A területen legjellemzıbbek a réti csernozjom talajok, melyeknek mind az öt jellemzı

altípusa dominánsan elıfordul a várossal határos területeken: megfigyelhetı karbonátos, nem

karbonátos, mélyben sós, mélyben szolonyeces, valamint szolonyeces változat is. A legjellemzıbb

talajtípusok az alábbiak: réti talaj, réti csernozjom minden változata, nem karbonátos és karbonátos

réti talaj változatok, csernozjom réti mélyben sós és szolonyeces változatai, szolonyeces réti, s a

csatornák mentén humuszos öntés. Kis foltokban elıfordulnak szikes talajok is: réti szolonyec és

szoloncsákos szolonyec.

A talajt potenciálisan veszélyeztetı szennyezı források több csoportba oszthatók: felszíni és felszín

alatti szennyezıkre, valamint pontszerő, vonalas és nagykiterjedéső szennyezést eredményezı


18

potenciális szennyezı forrásokra. A felszín alatti és általában pontszerő vagy vonalas szennyezést a

város területén levı benzinkutak, továbbá a szennyvízberuházás megvalósításáig a csatorna-hálózat

hiánya, illetve a rekonstrukcióra szoruló szakaszok eredményezhetnek. A város közigazgatási

területén, számos mezıgazdasági jellegő tevékenységet folytató üzem tevékenykedik, mely

tevékenységek egy része a növénytermesztéshez, más része az állattenyésztéshez kapcsolódik.

Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedı talajszennyezı forrásként jöhetnek számításba a város

közigazgatási határán belül tevékenykedı, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezıgazdasági

üzemek. Békéscsaba külvárosi területein, a kertes házaknál hagyományosan kiskertmővelés,

helyenként intenzív talajmővelés (fóliás gazdálkodás), valamint állattartás jellemzı.

A kiskertekben a talaj mezıgazdasági tevékenységbıl és haszonállattartásból eredı szennyezése

nem ismert. A kedvezıtlen minıségő talajvíz és szikesedés fıbb okozói a helytelen öntözésbıl, a

vízelvezetés megoldatlanságából eredı tartós vízszintemelkedés és a szakszerőtlenül végzett

hígtrágya-elhelyezés.

Védett természeti értékek

A város természeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdıdött el. A természetvédelmi

mozgalomban elkötelezett szakemberek számának növekedése, a társadalom szemléletének

változása következtében fokozatosan egyre több kisebb terület, fasor, egyedülálló fa vált védetté a

városban.

A jogi oltalom alá vont területek a következık:

- Világháborús hısi temetı

- Gyóni Géza u.-i ezüstjuhar fasor

- Kinizsi u.-i japánakác fasor

- Széchenyi liget és mellette az izraelita temetı

- Réthy P. Kórház kertje

- Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola kertje – (Gyulai út 11-13.)

- Deák u.-i hársfasor – helyenként erısen csonkítva

- Dr. Becsey Oszkár u.-i nyírfasor – kihalófélben

- Árpád sori fasorok és az Árpád liget maradványa – veszélyben a strand növényállománya

- Lencsési úti tölgyfasor – fogyatkozóban, sok elhalt egyed a magas területfeltöltés miatt

- Fényesi tölgy – magányos fa

- Fiala-csárdai tölgyfacsoport

- az Élıvíz-csatorna és parti sávja Veszelytıl Sikkonyig – változatos, sok fafajjal

- Nagyrét, tanya kocsányos tölgye – magányos fa

- az Élıvíz-csatorna – Sikkonyi botoló füzei – kiöregedıben, eltőnıben

- Bandika-fa, szürkenyár facsoport

- Cimbora-fa, szürkenyár – magányos faóriás


19

- Veszelyi tölgyfa-csoport

- Gerla, kastélypark

- Póstelek, kastélypark

Az eddigiekben végzett természettudományos kutatások alapján kijelenthetı, hogy további területek

védelem alá helyezése nem várható. Ezt részben magyarázza is a városkörnyék mezıgazdasági

kultúrtáj-jellege, az egyre inkább beszántott, sıt az elbontott csatorna menti földhányásokon élévı

gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a

természetvédelmi (kezelıi) érdekek között keletkezett alapvetı ellenérdekek.

A természetvédelmi területek felügyeletét, kezelését, a kezelés koordinációját a Polgármesteri Hivatal

környezetvédelmi csoportja látja el. Hatékony segítséget jelentene számukra, ha a közelmúltban

létrehozott Mezııri Szolgálat kiemelt feladatként kapná ezen területek ellenırzését.

3.1.1.4. Zaj

Közúti zaj

A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsısorban a várost átszelı 44-es, 47-es fıutak mentén

jelentıs. Ez fıleg a Szarvasi út - Jókai u. - Petıfi u. - Bartók B. út - Bánszky u. - Bajza u. útvonalon és

a Békési út mentén okoz jelentıs terhelést. A közlekedési zajterhelés meghatározására − a 44-es, 47-

es fıutak várost átszelı szakaszai mentén − az 1993. és 1995. évek folyamán történtek zajmérések.

A vizsgálatokat a szezonális és a hétvégi forgalmi hatások kiszőrése érdekében szeptember-október

hónapokban, hétközi napokon végezték. A mérések azt mutatták, hogy mind a nappali, mind az

éjszakai idıszakban határérték feletti terhelés éri az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai

túllépés a nagyobb mértékő. A várost z elkerülı út megépítését követıen a zajterhelés – elsısorban

az átmenı teherforgalom mérséklıdésecsökkenése miatt – jelentıs mértékő csökkenése

valószínősíthetı, ennek alátámasztására ugyanakkor újabb mérési adatok nem állnak rendelkezésre.

Vasúti zaj

A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., İr u., Kazinczy lakótelep és a Jaminai

városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u.

tartoznak. A Szabolcs u. és az İr u. zajterhelésének megállapítására történtek vizsgálatok 1989-ben.

A nappali idıszakban és a reggel 05-06 óra közötti idıszakban a közúti forgalom határozta meg a

zajterhelést, a vasút zaj elsısorban éjszaka volt domináns. A fenti vizsgálatot követıen készített

mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai

idıszakban jelentkezı nagyobb terhelés ma is meghatározó.

Repülési zaj


20

A repülıtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az elızetesen

meghatározott zajgátló védıövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi

szempontból is az elıírásoknak megfelelıen mőködik.

használatából eredı zajra eddig nem történtek vizsgálatok. A jelenlegi, alkalomszerő használat ennek

ellenére néha panaszt okoz, mivel a felszállási irány a város felé esik és a fordulókör egyik oldala a

Lencsési lakótelep közelében van. A 44-es fıút négysávossá bıvítése során felmerült annak az

igénye, hogy az út számára a repülıtérbıl vegyenek el területet. Ez esetben a leszállópálya már nem

felelne meg a biztonsági elıírásoknak, így annak áthelyezése válik szükségessé. Az egyik lehetséges

megoldás a jelenlegire merıleges felszállópálya, a Nagyrét - Dobozi út felé mutató felszállási iránnyal.

A pálya módosítása és a repülıtér használatában esetleg tervezett (üzleti, turisztikai célú forgalom)

változtatások környezeti hatásvizsgálat elvégzését követelik meg, ennek keretében elsıdleges

fontosságú a várható zajhatások vizsgálata.

Üzemi zaj

Határérték feletti zajjal terhelt területek:

Ma már mindössze két ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli.

1. Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u.,

Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli.

2. KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme az Áchim L. u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli.

Szolgáltató létesítmények zaja

Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zajterhelést. Az

önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt

életbe lépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piac területén

mőködı nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínősíthetıen az

éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain.

3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletfo rmálása

A városban kevés olyan non-profit szervezet mőködik, amely a környezet- és természetvédelem ügyét

képviseli (Városvédı és Városszépítı Egyesület, és a White Club, Körösök Völgye Natúrpark

Egyesület, Körösök Völgye Turista Egyesület, Körös Klub). Több egyesület a nevében vagy

tevékenységi körében megemlíti ugyan a környezet- és természetvédelmet, de közülük hatékonyan

kevesen dolgoznak. A White Club rendezvényei, kiadványai és megmozdulásai elıretekintıek a

város, a megye, valamint a régió fejlıdését célozzák meg. Ennek szükséges eszköze, hogy a klub

minél többször találkozzon a lakossággal, és minél több helyen fogadják el szakmai ismeretüket,

tudásukat. A szervezet részt vett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács gazdaságfejlesztési


21

kabinetjének munkájában, illetve 1999-ben kistérségi SAPARD programok elkészítésében. Egyrészt

tájékoztatta a lakosságot ezekrıl a programokról, mert annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásai

teljesen újszerőek voltak, másrészt viszont az EU környezetpolitikájának egyik alapvetı tétele a

lakosság állandó tájékoztatása és bevonása a környezetvédelmi döntéshozatalba. 2000-ben a White

Club lakótelepeken tájékoztatott a szelektív hulladékgyőjtés fontosságáról, kezdeményezte, szervezte

a családi szelektív hulladékgyőjtés gyakorlati megvalósítását, mivel köztudott, hogy a fenntartható

hulladékgazdálkodásra való „nevelést” az iskolákban és a háztartásokban kell elıször megvalósítani.

A diákok bevonásával, felkészítésével sikeresen lehet kezdeményezni a papír, a mőanyag és az üveg

szelektív győjtését. A korábbi években a városi önkormányzat még nem volt igazából partner ezekben

az ügyekben, amit feltételezhetıen a pénzhiány okozott. A civil szervezetek viszont bizonyos

ügyekben késın reagáltak a megjelentetett tervek környezet- és természetvédelmi ügyeire, így nem

tudtak beleszólni a beruházások menetébe, ami az információáramlás hiányára vezethetı vissza. A

környezet- és természetvédelmi szervezetek jelenlegi törekvései azonban elfogadhatóak, mind az

iskolarendszerő oktatás, mind pedig a nyílt konferenciák szervezése terén. Az önkormányzat a

törvényi elıírásoknak megfelelıen létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. Az alap pénzeszközeinek

bevonásával a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek munkájával a környezettudat- és

szemléletformálást segíti, ami a jelenleginél szerteágazóbb és mélyrehatóbb is lehetne. A

tudatformálás teljességének elérése érdekében kiemelkedı fontosságú a lakosság naprakész és

állandó tájékoztatása, amelyet a környezeti információs rendszer bevezetése lényegesen

megkönnyítene.

3.1.2. Épített környezet

3.1.2.1. Városszerkezet

Békéscsaba mai közigazgatási határai 1994-ben , a belterületi határ 2000-ben alakultak ki. A város

területe 193,94 négyzetkilométer. Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos

szempontból nem elınyösek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fıvonal mintegy „kettévágja”

a várost, jelentıs lakóterületekrıl (Jamina, Nyugati Kertváros) nehezíti a városközpont

megközelítését; a vasutat keresztezı győjtıutak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési

lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város szerkezetét, szerkezetének

fejlıdését két fı útvonal (44-es és 47-es számú utak), két vasútvonal (Budapest – Szolnok –

Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti fıvonal és a Nagyvárad –

Szeged vonal), valamint az Élıvíz-csatorna határozza meg.

A város jelentıs funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út

és a Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, majd nem mesze a piac, a

Csaba Center, a sétáló utca, a Szent István téren a Polgármesteri Hivatal, a Szabadság téren az

Okmányiroda, a Gyulai úton a Réthy Pál kKórház-Rendelıintézet, valamint a fıiskola épülete adnak

helyt a város által ellátott jelentıs funkcióknak.


22

A vasútvonaltól keletre esı településrész az Alföldön gyakori halmaztelepülés szerkezeti elemeit

mutatja, míg a vasútvonaltól délD-Ny-nyugatra esı Jamina településrész eltérı városszerkezeti képet

mutat, és leginkább a szervezett soros településtípusra emlékeztet. Ennek oka, hogy a

településrészen a XVIII. századtól szılımővelés folyt, amely így kissé szabálytalan hálót alkotó

dőlıúthálózattal rendelkezett. A városrész mai utcahálózata ennek a dőlıúthálózatnak a besőrítésével

jött létre.

Békéscsaba környékén több száz tanya fekszik. A tanyavilágot a városból sugárszerően kifutó

országutak szelik Kisrétté, Felsınyomássá, Fürjessé, Kerekké, Fényessé (Fövenyessé), Nagyrétté,

Vandháttá – kisebb-nagyobb külön világokká.

3.1.2.2. Épület- és lakásállomány

A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Az 1945. elıtt épült mintegy 5.530 db

lakóház 80%-a vályogból készült. Az 1945-1959. között épült lakások (1.729 db) mintegy 30%-a

vályogból épült ház, továbbá ekkor jelentek meg az elsı iparosított technológiával épített házak is. Ezt

követıen az 1960-as és 1990-es évek között épült Békéscsaba lakótelepi lakásállományának 90%-a.

A vályogból épült házak száma egyre csökkent az 1960-as évektıl kezdıdıen, míg az egyéb

technológiával (fıként téglából) épült házak az összes épülı házhoz viszonyított aránya a ’60-as

években mintegy 50%, a ’70-es években 30% körüli, ’80-as években 50%, míg a ’90-es években 80%

volt. Békéscsaba épületállományának további jellemzıje, hogy az országos trendhenciához képest

korábban kezdıdött meg a régi épületek értékırzı belsı és külsı felújítása, így nagy arányban

maradtak meg ezen lakóházaképületek a városban.

Lakások

száma (db)

Lakások

aránya az

összes

lakásra

vonatkoztatva

1960.

elıtt

épült

1960-

1969.

között

épült

1970-

1979.

között

épült

1980-

1989.

között

épült

1989.

után

épült

Panel, blokkházak 8 780 33,6% 22 1 433 4 581 2 580 164

Vályog 5 976 22,9% 5 062 657 168 46 43

Egyéb (tégla, k ı, fa,

kézi falazóelem) 11 351 43,5% 2 174 2 162 2 413 2 792 1 810

ÖSSZESEN 26 107 100% 7 258 4 252 7 162 5 418 2 017

A mai állapotokat szemlélteti a fenti táblázat és a lenti diagram, melybıl jól látszik, hogy Békéscsaba

jelenlegi lakásállományát több, mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami

igen magas, tekintve, hogy a fıvárosban ez az arány 35%.


23

Magas, mintegy 23%-os a lakáspolitikai szempontból szintén jelentıs problémákat felvetı vályogból

épült házak aránya is.

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

1960elıttépült

1960-1969közöttépült



1990utánépült

Lakásállomány

Egyéb (tégla, kı, fa,kézi falazóelem)Vályog

Panel, blokkházak

További probléma lehet, hogy a házak közel 30%-a 1960. elıtt épült, és csak mintegy 8%-a épült

1990. után. Ez alapján elmondható, hogy Békéscsabára is jellemzı a lakásállomány elöregedése.

Lakónépesség száma

(fı)

Lakásállomány (db)

Alacsony komfort fokozatú

lakások aránya (%)

Békéscsaba összesen 67 968 27 721 14,7

Mezımegyer 2 027 708 18,2

Berényi úti kertvárosi övezet 5 669 2 326 22,2

Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet 11 199 5 528 5,8

Belvárostól északra lév ı kisvárosias övezet 3 228 1 479 17,7

Belváros 4 432 2 179 2,6

Belvárostól észak-keletre es ı városrész 2 851 968 18,4

Belvárostól keletre lév ı kisvárosias övezet 4 557 1 382 10,9

Belvárostól déle lév ı kisvárosias övezet 4 672 1 943 17,5

Lencsési övezet 8830 3707 0,9

Jamina 14 483 5 295 19,5

Északi Iparterület és Almáskertek 173680 40 30,0

Gerla 1 499 489 25,4

Fényes 715 254 33,5

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001

A városban összesen a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk

azonban eltérı. A Lencsési övezet 3.707 lakásának csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú,

Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába.


24

A Belvárosban leginkább a 19XIX. század második felében, a polgárosodás hatására épült

többszintes lakástömbök, illetve a Belváros déli részén az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején

épült ötszintes panel-, illetve blokkházak találhatóak. A 19XIX. század második felében a

legrangosabb utcák egyszintes épületeinek zártsorúvá válása indult meg a Belvároshoz közel esı

értékes területeken, és ez jellemzi jelenleg a Belvárostól északra, illetve délre fekvı kisvárosias

területeket is.

A nagyvárosias környezetet a városban a ’70-es, ’80-as években épült telepszerő blokk, illetve panel

technológiával épült házak adják. A Belvárosi lakótelep épületei ötszintes lakóépületek. A belvárostól

nyugatra elhelyezkedı Millenniumi lakótelepet az 1980-as évek második felében épült 5 szintes

panelházak, míg a Kazinczy lakótelepet az 1960-as években épült 4 emeletesszintes blokkházak és 5

szintes5 szintes panelházak alkotják. A város délkeleti részén elhelyezkedı, ’70-es és ’80-as években

épült József Attila (Lencsési) lakótelep szintén 4 emeletesszintes blokkházakból, valamint 5 és 10

emeletes panelházakból áll.

A belvárostól délre fekvı 521 lakást magába foglaló, 5 szintes házakból álló Penza lakótelep az 1960-

as években, „szocreál” stílusban épült. A város legkisebb lakótelepe a legrégebben épült, blokkházas,

220 lakással rendelkezı Áchim L. András lakótelep. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani

a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban,

ráadásul az épületállomány meglehetısen elöregedett. A belvárostól távolabb esı kertvárosias

lakókörnyezetekre az egyszintes utcafrontos, vagy elıkertes családi házak a jellemzıek, ezeknek a

településrészeknek a szerkezete is eltér a belvárosi és a kisvárosi övezetek halmazos

településszerkezetétıl, és inkább a szervezett soros szerkezet jegyeit viselik magukon.

Önkormányzati bérlakások

Komfortfokozat

Önkormányzati bérlakások

száma

Önkormányzati bérlakásban élık száma

Össz-komfort Komfort Fél-

komfort Komfort nélkül

Szükség-lakás

1997. 674 1 820 369 222 16 37 30 1998. 585 1 521 324 187 14 30 30 1999. 619 1 547 312 215 32 30 30 2000. 490 1 176 262 151 29 15 33 2001. 476 1 142 255 144 29 15 33 2002. 446 1 070 232 144 29 12 29 2003. 506 1 214 292 144 29 12 29 2004. 511 1 243 297 144 29 12 29 2005. 544 1 306 330 144 29 12 29 2006. 537 1 293 330 138 29 23 17 2007. 530 1 280 340 126 27 20 17

Az országos statisztikák azt mutatják, hogy 1999. és 2005. között a bérlakás-állomány közel felére

esett vissza. Ez a tendencia azonban nem mutatkozik meg Békéscsaba bérlakás-állományában, itt

ugyanis 1999-2002. között bár 30%-kal visszaesett az önkormányzati lakásállomány, azonban 2002.


25

után az akkori állományhoz képest 20%-os gyarapodás valósult meg 2005-ig, majd az ezt követı

idıszakban stagnált a bérlakások száma.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1997 1999 2001 2003 2005 2007

Bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása

Szükség-lakás

Komfort nélkül

Fél-komfort

Komfort

Össz-komfort

A jelenlegi bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10%

alatti a fél-komfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg csak 3% a szükséglakások aránya.

Bérlakások száma városrészenként (db)

3926

16

7

122

51 397

169

Belváros

Belvárostól Nyugatra esınagyvárosias övezet

Belvárostól Délre esıkisvárosias övezet

Belvárostól Északra esıkertvárosias övezet

Belvárostól Keletre esıkertvárosias övezet

Berényi úti kertvárosias

Jamina

Lencsési vegyes övezet

Oncsa-Béke kertek

A fenti diagramokon jól látszik, hogy a bérlakás-állomány közel 30%-a az iparosított technológiával

épült, és legnagyobb arányban a Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezetben található, valamint

jelentıs a bérlakások száma a kertvárosias Jamina városrészben. Meglepıen sok (közel 20%) az

önkormányzat által fenntartott bérlakás a Belvárosban is, míg elenyészı a Belvárostól észak-keletre

esı városrész és a Berényi úti kertvárosias övezet bérlakás-állománya.


26

3.1.2.3.Mőemlékek, helyi építészeti értékek

Az alföldi városok többségéhez hasonlóan Békéscsaba építészeti és kulturális örökségére, sajátos

településszerkezetére is az elmúlt két-három évszázad építı és természetátalakító munkája bírt

meghatározó jelentıséggel. Békéscsabán a mőemlék jellegő építmények száma viszonylag alacsony,

azonban a város nyilvántartott építészeti öröksége folyamatosan bıvül. A Helyi Építészeti Szabályzat

29 mőemléket és 73 helyi védettséget élvezı épületet, épületegyüttest sorol fel.

A város mőemlékeinek épületeit döntı hányadát a XVIII. és XIX. században emelték. A mőemlékek

egyik fontos csoportját az elsısorban barokk és klasszicista stílusjegyeket magukon viselı egyházi

épületek (templomok, parókiák) alkotják. A város egyik legegyedibb mőemléke a Kárpát-medence

legnagyobb evangélikus temploma. A fıként klasszicista és historizáló stílusban épült kúriák mellett

néhány városi középület, eredeti állapotát megırzı lakóház, illetve gazdasági épület is kiemelt

védelmet kapott. A helyi védettségre érdemes épületek az elıbbieknél késıbb épültek, koruk a száz-

százötven évestıl a néhány évesig terjed. A középületek (iskola, hivatal, vasútállomás) és lakóházak

mellett számos gyárépület, „ipari mőemlék” is felkerült a védendık listájára.

Helyi mőemléki épületek

− Az Árpád Gyógy- és Strandfürdı épülete 1922-ben épült, és 2003-ban újították fel. A

Jókai Színház az Alföld elsı kıszínháza volt. 1877-79 között épült, és 1913-ban nyerte el

mai alakját.

− Az evangélikus kistemplom a XVIII. században, 1743-ban épült barokk stílusban.

− Az evangélikus nagytemplom Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus

temploma, copf és empire elemek díszítik. Az eredeti 70 méter magas torony sisakját

1843-ban leegyszerősítették, ekkor nyerte el mai alakját.

− Az Evangélikus Gimnázium neocopf épülete 1899-ben épült Sztraka Ernı tervei alapján.

− A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus nagytemplomot Hofhauser Antal

tervezte, 1910. június 12-én szentelte fel Fetser Antal püspök.

− A Jézus Szíve Katolikus templomot 1993-ban adták át a híveknek. Az épület építészeti

szépségét az is bizonyítja, hogy az alkotót, Patay Lászlót a Pápa kitüntette a mővéért.

− A Kossuth szobrot a város polgárai emeltették 1905-ben. A szobor Horvay János

alkotása.

− A Munkácsy Mihály Múzeumban a gyermekkorában itt élı és alkotó nagy magyar festı

munkásságát örökítették meg. Az épületet 1899-ben adták át.

− A Meseház Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzımővész által megformált szobrokkal,

mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.

− Az Élıvíz-csatorna partja mellett a Belvárosban található a Szoborsétány, ahol a város

nagyjainak, hírességeinek mellszobrai állnak.

− A romantikus stílusú Városháza 1873-ban épült fel. Az építész Sztraka Ernı volt, a

homlokzat pedig Ybl Miklós tervei alapján készült.


27

− További védett épületek: Szent István malom, Vajda-ház, ligeti Sörkert, a vasútállomás,

Szent István tér 12. sz. alatti épület.

3.1.3. Infrastruktúra

3.1.3.1. Közúthálózat

A város külsı kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének legmeghatározóbb elemei a 44-es és a 47-

es számú másodrendő fıutak, melyek biztosítják az összeköttetést az Aalföldi régiók három

megyeszékhelyének irányába, illetve Románia felé. Az M5-ös autópályával való összeköttetést

biztosító 44-es út fejlesztése a fıváros közúton való megközelíthetısége javításának legfontosabb

feltétele. Az északi elkerülı út megépítésével jelentısen lecsökkent a városon átmenı tranzitforgalom,

valamint az új út a város úthálózatának tehermentesítését is ellátja.

Békéscsaba és városkörnyéke közúti kapcsolatait elsısorban a fent leírt fıúthálózat adja, viszont

emellett a város körüli délre esı települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendő

úthálózatnak is. A városba bevezetı fıutak igen jelentıs forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebbıl

kifolyólag csúcsforgalmi idıszakokban gyakran lassú és nehézkes az elırejutás. A kialakult

helyzethez hozzájárul az is, hogy teljes elkerülı út híján Békéscsabát a déli utak forgalma is terheli,

illetve nem megfelelı a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintő keresztezések száma

sem. A város belsı forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentıségő lenne

a várost délen elkerülı út megépítése, amely a logisztikai funkciók javulása mellett a

környezetvédelmi szempontból is elınyös hatással járna.

Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város

tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, a Békéscsabán átvezetı országos közúthálózat átkelési

szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%-a burkolt.

A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület

kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak

esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata, amit

elsı és másodrendő fıutak, győjtı utak és mellék-utak hierarchikus felépítése alkot, sugaras

szerkezető, kevés körirányú elemmel.

Békéscsaba közúti megközelíthet ısége


28

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 2008

3.1.3.2. Vasúthálózat

Békéscsaba várost területileg mintegy kettéosztja a Budapest-Lökösháza helyenként kétvágányú

villamosított vasútvonal, mely egyben része a 4-es korridor nemzetközi törzsvonalnak is. A fıvonal

korszerősítése jelenleg folyamatban van, MÁV beruházásban Európai Uniós forrásból 160 km/h

sebességre méretezett pálya kialakítása történik meg. A pályakorszerősítéssel egyidejőleg szintbeli

közúti keresztezıdések kerülnek megszüntetésre, illetve átépítésre. A vasúti pályaudvar a város

területi központjában van. Közvetlen mellette került kialakításra a helyi és helyközi vVolán járatok

fogadására alkalmas buszpályaudvar is. A pályafelújítással egyidejőleg sor kerül az állomás

épületének korszerősítésére, gyalogos aluljáró kiépítésére, illetve a VOLÁN és a MÁV pályaudvar

földalatti gyalogos összeköttetés biztosítására is. A pályaudvarról kiindulva mellékvonalon még

elérhetı a Szeged – - ahová óránként indul személyvonat - – és Gyula útirány is.

3.1.3.3. Kerékpárutak

Jelenleg Békéscsabán részben beszélhetünk összefüggı kerékpáros úthálózatról. A kerékpárút

hálózat hossza közel 36 km. Az egyes kerékpárutak döntı részben a városból kivezetı fıútvonalak

mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belı zónáiban részben megoldott. A város

domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós

lakossági igény is párosul.


29

3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák

A járdaszegélyek, az átkelıhelyek jelentıs részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését

segítı burkolati elemek (látó kı) és jelzılámpás megoldások azonban még nem terjedtek el – bár a

folyamatban lévı fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közmővek

járdabontásai után teljes szélességő helyreállításra kötelezettek a kivitelezık, amely elıírás számos

töredezett járda-felület megújulását tette lehetıvé. Általában a járdák mőszaki állapota – a frissen

felújítottakon kívül – mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival való közlekedést. A

tömegközlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok is

rekonstrukcióra szorulnak. 2008-ban indult az a hat éves járda-felújítási program, mely a meglévı

járdák átépítését, illetve lakossági igények alapján új járdaszakaszok megépítését teszi lehetıvé.

3.1.3.5. Parkolás

Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási

rendszer túlterheltsége okozza. A problémák elsısorban a belvárosban, a jelentıs forgalmú

városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási

gondok enyhítése érdekében a 33/2000. (IV.24.) rendelettel fizetı parkoló övezetek kerültek

kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkoló jegy automata

biztosítja a készpénzfizetéses, a korszerő mobiltelefonos, valamint a chipkártyás rendszer mőködését.

A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja

maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezeteiben

jelentıs problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre

nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkezı vidéki lakosság is

mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba.

Jelenleg folyamatban van a belváros rehabilitációjának tervezése és pályáztatása, melyben foglaltak

megvalósulása során rendezésre kerülne a parkolási probléma is. A helyzet további javítását szolgálja

a városrevitalizációs projekt keretében kialakításra kerülı parkolóházzal.

3.1.3.6. Repül ıtér

A Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában álló békéscsabai repülıtér két ütemre bontott,

összességében 2 milliárd forintba került fejlesztése 2002-ben kezdıdött. Akkor a Széchenyi-terv

keretében 295 millió forint pályázati forrás segítségével 500 millió forintért bıvítették és

korszerősítették az épületet. A beruházás részeként új infrastruktúra is épült a telekhatáron belül,

valamint elkészült egy új irányítótorony is. A következı ütemben pedig megépült az 1.300 méter

hosszú és 30 méter széles kifutópálya a kapcsolódó gurulóutakkal, forgalmi elıterekkel és


30

fénytechnikával. Az átadott 1,5 milliárd forint beruházás költségeibıl 550 millió forintot az Európai Unió

által finanszírozott Interreg III/A alap, 400 millió forintot a Dél-aAlföldi Regionális Fejlesztési Tanács,

míg a fennmaradó részt a megyei önkormányzat, mint saját forrást biztosított.

Békéscsaba városközpontjától közúton 4 km távolságra található repülıtérnek korábban elsısorban a

sport célú hasznosítása volt a meghatározó. Mostanra azonban a repülıtér megkapta a III. kategóriás

besorolást, így lehetıség nyílik a kereskedelmi funkció elıtérbe helyezésére. A teljes kereskedelmi

repülıtér a kategóriájának megfelelı infrastruktúrával el van látva.

3.2. BÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE

3.2.1. Demográfia

3.2.1.1. Népességszám változások

Békéscsaba a 2001-es adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város

hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek.

Békéscsaba népessége 1870-ben 27.624 fı volt, 2001-ben pedig 67.968, ez 131 év alatt 246,1%-os

növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. Az 1870-es évektıl az 1950-es

évekig csaknem töretlenül 5-18%-kal növekedett a város lélekszáma, kivételt képez ez alól a II.

világháború évtizede, amikor 12,5%-kal csökkent a város lakossága. Ennek a háború általános

veszteségein túl okai voltak az itt élı szlovákság egy részének Csehszlovákiába történı áttelepülése,

illetve a zsidóság deportálása.

A második világháborút követı évtizedek gyors urbanizációja ugyan Békéscsabát is elérte, de a

hasonló kategóriájú városoknál kisebb mértékben. Az 1960-as években volt a megyeszékhelyek

növekedése a leggyorsabb, ekkor Békéscsaba népességszáma is jelentıs növekedést mutatott.

A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követıen kedvezıtlen fordulat

következett be az ország demográfiai folyamataiban., 1981-tıl az ország lakosságának természetes

úton való fogyása tapasztalható, amely hatással volt a város lakosságszámárnak alakulására

is.ráadásul az 1

990-es évektıl a népességet a városokból a városkörnyéki falvakba történı kiköltözésbıl eredı

negatív vándorlási egyenleg, a szuburbanizáció határozta meg legnagyobb mértékben.

Békéscsaba népessége ezzel a jellemzı trenddel szemben 1990. és 2001. között növekedett, igaz

csak 800 fıvel, ám a fenti idıszakban ezzel – Kecskemét és Nyíregyháza után – a harmadik

legkedvezıbb mutatóval rendelkezik.


31

2762

4

2949

0

3097

9

3397

638

143

4201

4

4741

2

5032

5

4405

351

798

5865

4

6804

4

6715

7

6797

1

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990

Békéscsaba népessége a népszámlálások id ıpontjában

Békéscsaba népességea népszámlálásokidıpontjában

Forrás: KSH adatai alapján

A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100–-500

fı közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely csak Miskolc és Budapest esetében

kedvezıtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezıbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez

viszonyítva ebbıl a szempontból Békéscsaba már a középmezınyben foglal helyet, azonban az 50-es

években, az „elsı demográfiai hullámban” születettek unokái, azaz a „harmadik demográfiai hullám”

egyelıre nem jelentkezik a város népességében. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a

környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek

oka, hogy a kiköltözések elsısorban a város magjától távolabb esı, azonban a város belterületéhez

tartozó városrészekre (Mezımegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára

költözı fiatalok inkább szükségszerő anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban

van egy tehetısebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt

választja ezt az életformát.

A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fı volt, ebbıl a központi

belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezımegyeren 4.238-

an, míg külterületen 3.105-en éltek.

3.2.1.2. Korösszetétel

Békéscsaba népessége idısebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. Az öregedési index, azaz az egy

gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 1,31. A gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya (15,5%) a

megyeszékhelyek átlagának megfelelı, ahogyan a születési ráta is átlagos. Ezzel szemben az

öregkorúak (60 év felettiek) aránya (20,3%) magasnak mondható, Békéscsabánál e tekintetben csak

Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján rendelkezik magasabb mutatóval. A magas öregkorú és az

átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelıen az aktív korúak (15–59 évesek) aránya alacsony

(64,35%), ebbıl a szempontból Budapest, Miskolc és Salgótarján elızi meg a várost. Ennek


32

következtében, már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresıkre háruló terhek Békéscsabán is

magasnak mondhatóak.

Békéscsaba lakosságának korösszetétele (2001)

15%

65%

20%Gyermekkorúak (0-14 évesek)aránya

Aktív korúak (15-59 évesek)aránya

Öregkorúak (60-X évesek)aránya


3.2.2. Nemzetiség, vallás

Csaba település elsı írásos emléke az 1332. évi pápai tizedjegyzékbıl származik. Csaba a XVI.

században virágzó, népes falu volt, ám a történelem viharai következtében többször elnéptelenedett.

A XVII. század második felében református vallású magyarok éltek itt. A török kiőzését eredményezı

harcok a XVII. század végén elnéptelenítették a települést, a Csabáról és a megyébıl elmenekült

családoknak csak töredéke került vissza lakóhelyére. A XVIII. század elejétıl betelepülık a mai

Közép-Szlovákia területérıl (az egykori Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Kishont megyékbıl) származó

evangélikus szlovák családok voltak, akikhez a XVIII. század közepén római katolikus szlovák

családok is csatlakoztak.

A XVIII. század második felébentıl kis számban voltak megtalálhatók a görögkeleti románokat, illetve

néhány cigány nemzetiségő családot is találunk a lakosok a településen között. Azonban a XIX.

század utolsó harmadáig Csabát a történelmi Magyarország legnépesebb szlovák közösségeként

tartották számon. A XIX. század közepétıl napjainkig ez a viszonylag zárt szlovák közösség,

folyamatosan új betelepülıkkel (beköltözıkkel) gyarapodott, s így mind etnikai, mind felekezeti

összetétele fokozatosan egyre sokszínőbbé vált. A vasútvonalak megépítésének köszönhetı

gazdasági fellendülést követıen az 1850-es években fıként református és római katolikus magyar,

evangélikus német, német és magyar ajkú zsidó családok települtek le a városban. Tovább erısítette

a település kulturális sokszínőséget, hogy az elsı világháborút követı években mintegy 1.000-1.200,

fıként bánsági és partiumi magyar menekültet fogadott be a város. A város etnikai összetételére még

ennél is nagyobb hatást gyakorolt az 1946. és 1948. közötti magyar-csehszlovák lakosságcsere,

amikor is több mint 7.5500, magát szlováknak valló polgár hagyta el önkéntes elhatározása alapján


33

szülıvárosát, illetve szintén ezekben az években mintegy 1.5500 felvidéki magyar talált új otthonra a

városban.

A XX. század második felében megindult urbanizáció miatt végbemenı népességgyarapodás során a

megye északi és déli, fıként agrárjellegő településeirıl döntı többségében magyar nemzetiségőek

költöztek be nagyobb számban Békéscsabára. Az 1930-es évektıl felgyorsuló asszimilációs folyamat

ellenére napjainkban is Békéscsabát tekinthetjük a magyarországi szlovákság kulturális központjának,

melynek számos jele van a városban. Az egyik, hogy az óvodától a középiskoláig a teljes nemzetiségi

oktatási spektrum megtalálható, továbbá, hogy Békéscsaba az egyetlen olyan magyarországi város

Budapesten kívül, ahol van szlovák külképviselet. Szintén a városban található a Magyarországi

Szlovákok Kutatóintézete is. A fentieken kívül a szlovák nyelvő mővelıdésben és

hagyományápolásban fontos szerepet tölt be az 1996-ban alapított Szlovák Kultúra Háza.

Nemzetiség

(fı)

Kulturális kötıdés

(fı)

Anyanyelv (fı)

Használt nyelv (fı)

Szlovák 1 687 2 698 1 235 2 291

Cigány 235 231 132 167

Német 98 249 49 192

Román 96 145 108 161

Egyéb 201 340 203 271

Összesen 2 317 3 653 1 727 3 082

Forrás: Népszámlás 2001. 4. Nemzetiségi kötıdés. A nemzeti, etnikai közösségek adatai. Bp., 2002.

A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak.

Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így

Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a

református gyülekezet is megerısödött. A városban számos "kisegyház" (baptista, adventista, Jehova

Tanúi, Hit Gyülekezete) is képviselteti magát.

Vallás, felekezet Fı

Római katolikus 16 470

Evangélikus 13 935

Református 7 399

Görögkeleti 190

Izraelita 15

Egyéb 1 186

Összes felekezethez tartozó 39 195

Nem kívánt válaszolni 21 424

Nem tartozik egyik felekezethez sem 7 349


34

Összesen 67 968

Forrás: Népszámlás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH. Bp. 2002. 6.4. Békés megye II. köt. KSH, Bp.

3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság

Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében

lévı többi középvárossal való összehasonlításban kedvezıtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel,

mind pedig a diplomával rendelkezık arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a

megyeszékhelyek között és a régióban is csak Hódmezıvásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal.

Régión belüli összehasonlítás

Egyetemi, f ıiskolai végzettség őek

aránya

Magasan

kvalifikált

ebbıl: vezet ı-

értelmiségi

Információ-

intenzív

ágazatban

dolgozó

Idegen

nyelvet

beszélı

Aktív

keresı Megyei Jogú Város

25-X éves népességbıl Aktív keresıkbıl munkaerı aránya népesség aránya

Szeged 20,7 27,5 44,7 27,9 23,3 31,3 37,9

Hódmezıvásárhely 11,1 15,8 30,1 17,2 18,0 15,2 36,4

Kecskemét 16,8 22,0 37,6 22,3 18,5 22,0 40,7

Békéscsaba 14,5 20,6 39,3 23,2 20,6 18,7 38,2 Forrás: KSH adatai alapján

A 18 éves és idısebb népességnek kevesebb, mint fele (45,7%) rendelkezik középfokú

végzettséggel, a 25 éven felüliekbıl pedig alig minden hetedik békéscsabainak van fıiskolai, egyetemi

diplomája. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környezı

kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további

negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel

rendelkezı fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke.

A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetıen 2001-ben a

településen élık már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8%

munkanélküli), 31,6%-a inaktív keresı és 26,4%-a eltartott.

A megyeszékhelyen észlelhetı gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a

megyei átlagnál.


35

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

0-14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70-74 75-x

Gazdasági aktivitás korcsoport szerinti megosztásba n

Gazdaságilag nem aktív népességegyütt

munkanélküli

nyugdíj, járadék mellett dolgozó

gyermekgondozási ellátás mellettdolgozó

aktív keresı


A gazdaságilag aktív népességbıl a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti

szakképzetlen munkaerıt sújtja, míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a

legkisebb a munkanélküliség. Elmondható, hogy a teljes (aktív és inaktív együtt) lakosságra vetítve is

a 30 és 50 év közöttiek foglalkoztatottsága a legmagasabb (75%), míg a munkanélküliség csak 6%-os

ebben a korosztályban.

Korcsoportok Gazdasági aktivitás

Összesen 0–14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–74 75–X

Aktív keresı 24 856 – 290 6 156 6 436 7 703 4 138 111 2 20

Gyermekgondozási

ellátás mellett dolgozó 66 – 1 20 31 14 – – – –

Nyugdíj, járadék mellett

dolgozó 1 018 – – 31 47 185 429 278 33 15

Foglalkoztatott együtt 25 940 – 291 6 207 6 514 7 902 4 567 389 35 35

Munkanélküli 2 575 – 102 958 592 592 290 36 1 4

Gazdaságilag aktív

népesség együtt 28 515 – 393 7 165 7 106 8 494 4 857 425 36 39

Saját jogú öregségi

nyugdíjas, járadékos 13 808 – – – – 37 1 733 5 873 2 656 3 509

Rokkantsági nyugdíjas,

baleseti járadékos 4 310 – 21 176 329 1347 2099 271 33 34

Hozzátartozói jogú

nyugdíjas, járadékos 732 7 10 21 3 13 15 73 110 480

Egyéb inaktív keresı 1 118 2 10 361 278 293 158 13 1 2

Inaktív keresı együtt 21 481 9 58 1 315 1 269 1 769 4 006 6 230 2 800 4 025

Nappali tagozatos 11 983 6 520 4 940 8 4 5 25 8 14


36

tanuló 4459

Egyéb eltartott 5 989 3980 245 740 368 298 174 62 42 80

Eltartott együtt 17 972 10500 4 704 1 680 376 302 179 87 50 94

Gazdaságilag nem

aktív népesség együtt 39 453 10 509 4 762 2 995 1 645 2 071 4 185 6 317 2 850 4 119

Összesen 67 968 10 509 5 155 10 160 8 751 10 565 9 042 6 742 2 886 4 158


A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi táblázat mutatja.

Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (23%) és a kereskedelem (17%)

foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve az oktatás (9%) áll a harmadik

helyen, míg a közigazgatás (8, 8%) a negyediken.

Korcsoportok Nemzetgazdasági ág

Összesen 15–29 30–39 40–49 50–54 55–59 60–X

Halászat 914 146 180 356 137 66 29

Bányászat 21 9 10 2 – – –

Feldolgozóipar 6 025 1 653 1 361 1 822 797 324 68

Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 502 78 142 161 80 39 2

Építıipar 1 189 267 290 364 173 76 19

Kereskedelem, javítás 4 301 1 336 1 185 1 158 396 165 61

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 000 410 235 222 93 28 12

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2 065 444 598 665 243 100 15

Pénzügyi tevékenység 583 119 178 215 51 11 9

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1 824 510 439 483 232 91 69

Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás

2 295 496 592 735 307 128 37

Oktatás 2 403 314 584 900 366 189 50

Egészségügyi, szociális ellátás 1 701 380 484 500 202 81 54

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1 117 336 236 319 130 62 34 Összesen 25 940 6 498 6 514 7 902 3 207 1 360 459



37

Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Bányászat

Halászat

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Egészségügyi, szociális ellátás

Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelezı

társadalombiztosítás

Feldolgozóipar

Kereskedelem, javításÉpítıipar

Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának

szerkezete is. A feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok Békéscsabán, azonban

az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a

közszférában dolgozók aránya. Az is kitőnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedık

száma igen kevés, mindössze 1.000 fı, mely mutatja, hogy Békéscsaba nem elsıdleges turisztikai

célállomás.

Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív lakosságon belül

Az álláskeresık száma a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 4.538 fı.

Az álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 9,8 %.

Az álláskeresık száma nemenként: 1.993 fı férfi, 2.545 fı nı.

Az álláskeres ık száma nemenként

2545

1993

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

nı férfi


38

Az álláskeres ık száma iskolai végzettségenként

Megnevezés Létszám (F ı)

8 általános vagy annál kevesebb

1209

Szakmunkás 1462 Érettségizett 1568

Diplomás 299

3.2.4. Jövedelmi helyzet

Egy 2004-ben készített kérdıíves felmérés alapján a megkérdezettek 10,8%-a élt olyan háztartásban,

amelynekben az egy fıre jutó jövedelmem nem érite el az 50 .000 Ft-ot. A háztartások egyötödében

(20,5%) az egy hónapban rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint 70 .000 Ft volt, és a háztartások

mindössze 8,6%-ában rendelkezntek havonta több mint 170 .000 Ft-tal.

A népesség jövedelmi helyzete az egy fıre jutó jövedelem tekintetében sem mutat kedvezıbb képet.

A megkérdezettek 67,1%-a nyilatkozott úgy, hogy az egy fıre esı havi nettó jövedelmük kevesebb,

mint 50 000 Ft, és csak 18,6%-uk úgy, hogy 62 500 Ft feletti. A megkérdezettek egy fıre jutó átlagos

jövedelme 48 080 Ft, ami mintegy 6 000 forinttal kevesebb, mint az országos átlagos jövedelem. A

vizsgált háztartások 39,1%-a rendelkezik számítógéppel és 14,2%-a Internet-hozzáféréssel is,

mobiltelefonja 79,2%-nak, vezetékes telefonja 69,9%-nak van. Azaz bár a jövedelmi helyzet az

országos átlag alatt van, az info-kommunikációs eszközökkel való ellátottság a városban jobb, mint az

országos átlag. A megkérdezettek 88,1%-ának van a saját vagy családja tulajdonában a lakás,

amelyben él, az albérlık aránya csupán 2,5%, míg alig 2-2%-ot tesz ki a bérlakásban élık és a

haszonélvezeti joggal a lakásban tartózkodók aránya. Ezen felül a felmérésben résztvevık 18,9%-a

rendelkezik hobbikerttel, 9,8%-uk kiegészítı jövedelmet biztosító kerttel.

A felmért háztartások 91,4%-ban 1-3 fı él együtt. Az egyedül élık mintegy 40%-a 65 évnél idısebb, s

nagy hányaduk nı. Így fıleg az egyedül élı idıskorúaknak jelent nagy terhet a lakás fenntartása.

3.2.5. Egészségi állapot

Békéscsaba lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve az egyes egészségügyi

intézmények betegforgalmi statisztikái alapján az országos átlagnak megfelelı. Békéscsaba

népességének relatíve kedvezı egészségi állapota már az elızı évtizedben is mérhetı volt.

A vezetı halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési

adatok sem mutatnak lényeges eltérést. A szív- és az érrendszeri betegségek aránya az országos

átlagnál kisebb mértékben emelkedik, hasonló képet mutatnak a daganatos megbetegedések is. A


39

légzıszervi, illetve az emésztırendszeri megbetegedésekben szenvedık aránya is kedvezıbb az

országosnál.

A békési megyeszékhelyen, csakúgy mint az Alföld egyéb területein az átlagosnál magasabb a levegı

pollen- és portartalma, ami az országosnál valamivel nagyobb arányban okoz allergiás

megbetegedést a városban. Az egészségkárosító ipari és közlekedési szennyezések terén

Békéscsaba kedvezıbb helyzetben van, mint a megyeszékhelyek vagy a hasonló nagyságú városok.

Az egészségi állapot városrész szintő felmérése egyelıre nem történt meg, azonban az egészségügyi

szakemberek tapasztalatai szerint Jamina és a környezı tanyavilág lakóinak egészsége rosszabb,

mint a város egyéb területein élıké.

Mivel Békéscsaba lakosságának összetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következı

évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idıs korú

népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi

megbetegedések.

3.2.6. Közélet

3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok

Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült - épületében

mőködik a Békés Megyei Jókai Színház, melynek 1954. óta van önálló társulata. Békéscsabán 1840.

óta rendeznek színi elıadásokat, az állandó kıszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994-

ben alakították át. A színház nézıtere 420 fı befogadására alkalmas.

A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A nyári Városházi

Esték könnyed, szórakoztató programsorozata a legkedveltebb kora nyári kulturális idıtöltéssé vált.

Békéscsabán található a megyei fenntartású Munkácsy Mihály Múzeum. Közérdekő muzeális

győjtemény a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány által mőködtetett Jankay Tibor Győjtemény és

Kortárs Galéria. Győjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas mővésznek,

Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi győjteménye,

közérdekő muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként

mőködı Munkácsy Emlékház, amely a Nemzeti Galéria múzeumi letéti állományát is bemutatja.

Békéscsaba mezıgazdasághoz való erıteljes kötıdését a Gabonamúzeum mutatja. A város kulturális

életét színesíti a hat mővelıdési ház is, ebbıl az egyik megyei színtő, egy másik szlovák

nemzetiségő, négy pedig szőkebb környezetét látja le, városrészi színtő feladatellátással.

A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár biztosítja a város minıségi, jó színvonalú könyvtári ellátását.

Az egyes városrészek ellátása három fiókkönyvtárban, a megyei könyvtárral együttmőködve történik:

Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési lakótelepen és Mezımegyeren.


40

A gyulai székhelyő Békés Megyei Levéltár rendelkezik békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri

Hivatal Szabadság téri épületében található nagymérető raktár és kutatóterem. A jogszabályok által

meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklıdı ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai

evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári győjteménnyel, mely 1720-tól ırzi Békéscsaba

múltját, hagyatékanyagait.

A városban jelenleg mindössze egy mozi található a Csaba Center épületében, a régi mozi épületét

felújították és hasznosításában is új funkciót kapott, „Phaedra” néven kulturális rendezvények,

konferenciák helyszíne lett.

Az országos stratégiai célkitőzéseknek is megfelelıen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani

azokra a közmővelıdési lehetıségekre, melyek a polgárok életesélyeinek és képzettségi szintjének

növekedését segítik elı. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás

közmővelıdési intézményekben szervezett programjainak alkalmazására. Az intézményeknek ehhez

tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetıséget

biztosítani.

A közmővelıdési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetıségeknek

megfelelıen a közmővelıdési, közgyőjteményi, mővészeti, tudományos, oktatási intézmények,

egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidıs vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. A

Helyırségi Klub, a Szlovák Kultúra Háza, a Vasutas Mővelıdési Központ és a Tudományos

Ismeretterjesztı Társulat közmővelıdési megállapodás alapján egészíti ki a kulturális ellátást.

Közalapítványok által fenntartott intézmények kötıdése a városhoz szorosabb, mert a város a

közalapítványi intézmények alapítójaként és támogatójaként is megjelenik. Fontos szerepet tölt be a

Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány, a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza és a békéscsabai

születéső Jankay Tibor festımővész hagyatéka, mely jelenleg a Csaba Center épületében nyert

elhelyezést. A tudományos ismeretterjesztı tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez járul

hozzá közmővelıdési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat.

A városban mőködı kórusok közül a Bartók Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal,

de jelentısek az egyházakhoz kapcsolódó (evangélikus, református) és nemzetiségi

jellegzetességeket hordozó amatır kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott

legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus

Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. A Filharmónia Zrt. sokszínő zenei kínálata a komolyzene

kedvelıi számára biztosít kínálatot. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós Koncertzenekar a nemzeti

ünnepek állandó szereplıje és fénypontja.

A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek, a Tabán

Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes és a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,


41

népszerőségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken,

évfordulós rendezvényeken, a Városházi Esték, valamint a Kolbászfesztivál rendezvényein állandó

esemény a szereplésük. A néptánc jelentıségét mutatjaigazolja a kétévente megrendezésre kerülı

Országos Szólótánc Fesztivál, amely az néptánc egyik legjelentısebb ilyen hazai eseménye. A

Táncvilágnapi Gála, az „A” Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentıs szórakozási

rétegigényt elégíti ki rendszeresen és magas színvonalon. Békéscsabán több kiemelkedıen

tehetséges, magasan képzett képzı- és iparmővész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a

Kossuth díjas Schéner Mihály festımővész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. A

különbözı mővészeti tömörülések (Békéstáj Mővészeti Társaság, FAMME), mővésztelepek - például

a Nemzetközi Képzımővészeti Tábor és a Testvérvárosi Mővésztelep - szervezését is felvállalják.

Békéscsabán a hagyományokkal rendelkezı kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek

kielégítésében jelentıs szerepet vállalnak a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok,

amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományırzés. Békéscsaba

nemzetiségi kötıdését elsısorban a szlovák kulturális hagyományápolás, a Szlovák Tájház

mőködtetése, a Szlovák Kultúra Házában szervezett rendezvények fémjelzik, valamint a mindennapok

számtalan nemzetiségi sajátossága, jelenléte. A békéscsabai kisebbségi önkormányzatok gondozzák

a román, cigány és lengyel hagyományokat is.

Számos sikeres nemzetközi hírő fesztivál, nagyrendezvény kötıdik Békéscsabához. Közülük

kiemelkedik a ZENIT nemzetközi fúvószenekari találkozó, a Nemzetközi Bábfesztivál, az Országos

Szólótánc Fesztivál, Országos Grafikai Biennálé, a Garabonciás Napok diákünnepe, Tánc Világnapi

Gála, újjáélesztés alatt áll a Csaba napok, stb. Emblematikus szerepet vívott ki magának a határokon

átnyúló hírnévnek örvendı Kolbászfesztivál, mely évente egyre több embert mozgat meg.

Mindenképpen meg kell említeni a Városházi Esték rendezvénysorozatát, mely a kultúra iránt

érdeklıdök rendszeres nyári programjává lépett elı megyeszerte, valamint a vállalkozói szféra által

szervezett kulináris örömöket és könnyed szórakozást biztosító tömegrendezvényekrıl, a Csaba

Center bekapcsolódásáról a város kulturált közösségi színtereibe.

3.2.6.2. Sportélet

Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, és szép eredményeket értek el

nemzetközi szinten is. A város – a különbözı sportágakban – számos olimpiai, világ- és Európa-

bajnokot adott a sportvilágnak. A legnépszerőbbek a labdajátékok (elsısorban a labdarúgás és a

kézilabda), a „klasszikus sportágak” közül a legsikeresebb a nıi torna. Békéscsaba 1997-ben

kiérdemelte a Nemzeti Sportváros kitüntetı címet.

A városban igen széles a sportolási lehetıség: mintegy negyven sportágban hozzávetılegesen

hetven sportszervezet mőködik. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más

városok és a fıváros sportegyesületeivel megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erıs


42

anyagi háttérrel, a településen nincs annyi tıkeerıs nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret

jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása –

az elfogadott Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer értelmében – a kulcsfontosságú feladatok

közé tartozik.

Az utóbbi esztendıkben egyes területeken jól érzékelhetıen történt elırelépés, ez elsısorban a

szervezett formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280

játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatır sportoló vett részt az önkormányzat által szervezett

szabadidıs eseményeken. Ezek közül a legnagyobb népszerőségnek a kispályás labdarúgó

bajnokságok és kupák örvendenek, melyeken rendszeresen 70-80 csapat vesz részt.

A nem szervezett formában történı szabadidısport-tevékenységnek egyre többféle megjelenési

formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra,

karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb.

Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) mőködtetett

sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Elısegíti a sportolási lehetıségek

bıvülésétUgyanis, hogy az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságaa

pályázatánáhozak segítségével csatlakozva, Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus

Létesítmények Programhoz, mely során a város három oktatási intézményének tornatermét,

sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat fogadják.

A Békéscsabán lévı létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsıdleges

probléma, hogy a sportlétesítményekbıl viszonylag kevés van, illetve a meglévık egy része mára már

leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák mőszaki, szociális színvonala

nem felel meg a kor követelményeinek). E problémákat megoldani nem tudta, csak enyhíteni volt

képes az a 2003-ban indult sportlétesítmény-felújító program, melynek keretei között az alábbi

nagyobb fejlesztések történtek: pályavilágítás kiépítése és a center pálya felújítása a Kórház utcai

stadionban, mőanyag borítású atlétikai pálya építése, mőfüves labdarúgó pálya építése.

A fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendı

„gördülı sportok” , a (gördeszka, a görkorcsolya, a BMX-kerékpár) gyakorlására nyílik lehetıség.

Szintén fontos elırelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindult az az 5 esztendıre szóló program,

amely a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tőzte ki célul,

valamint átadásra kerül az új Kórház utcai lelátó és a vívócsarnok.

A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendıkben egyre több cég,

vállalkozó mőködtet valamilyen szabadidı-sportolásra alkalmas létesítményt.


43

3.2.6.3. Civilek

A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérı és tömörítı, fontos érdekképviselı

társadalmi, közösségi szereplık, kiemeltfontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális

társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan

egészíthetik ki munkáját. Jelzik a településen felmerülı, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket,

szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az

egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a

civil szervezetek közötti együttmőködés is. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a

megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsısorban az ESZA típusú

tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok

elıkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.

Civil szervezetek:

� Alapítvány a Körös-parti Junior Fúvósok Javára

� Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület

� Békés Megye Népmővészetéért Alapítvány

� Békés Megyei Népmővészeti Egyesület

� Békéscsaba Jaminai Polgárır Egyesület

� Békéscsaba Térségi Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szövetség

� Békéscsaba Városi Bélyeggyőjtı Kör

� Békéscsaba-Wittenberg Magyar-Német Baráti Egyesület

� Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége

� Békéscsabai Evangélikus Vegyesakar

� Békéscsabai Független Nıegylet

� Békéscsabai Gazdakör Egyesület

� Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör

� Békéscsabai Református Vegyeskar

� Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület

� Békési Úti Közösségi Házak Jazz-Klubja

� Békési Úti Közösségi Házak Filmklubja

� Békési Úti Közösségi Házak Népdalköre

� Bölcsıdés Gyermekekért Alapítvány

� Credo Alapítvány

� Cukorbetegek Klubja

� Csabai Bihargók Turista Egyesület

� Csabai Civilek Irodája

� Dél-alföldi Regionális Közmővelıdési Egyesület

� Dobszerda Kulturális, Ökológiai és Jogvédı Egyesület

� Esély Sportegyesülert


44

� És Mégis Öröm Alapítvány

� Homo Faber Alapítvány

� Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Rejtvényklubja

� KIT Makett Klub

� Lencsési Közösségi Ház Jóga Klubja

� Lencsési Közösségi Ház Kertbarát köre

� Lencsési Közösségi Ház Természetjáró Köre

� Magyar Minerofil Társaság Békéscsabai Városi Ásványgyőjı Köre

� Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata

� Mária Kör Közhasznú Egyesület

� Összefogás Mezımegyerért Egyesület

� İseink Nyomában Klub

� Passz Kortárs Segítı Csoport

� Politikai Foglyok Országos Szövetsége

� Reformációért Alapítvány

� Sérült Fiatalok Békés Megyei Egyesülete

� Sziluett Tánccsoport Egyesület

� Szivárvány Alapítvány a Tompa Utcai Óvoda Gyermekeiért

� Tabán Néptánc Egyesület

� Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület

� Tizenkét Évfolyamos Nevelı Iskoláért Alapítvány

� Trianon Társaság Békéscsabai Szervezete

� Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesület

� Új Forrás Baptista Gyülekezet

� "Zöld Csütörtök" Természetvédı Kör

3.3. BÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE

3.3.1. Ágazati szerkezet

Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti

átalakulással jellemezhetı – elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják.

A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok zömmel elkerülték a várost,

így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között

említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony

gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja, mely központra

a megye gazdasági teljesítménye negatívan hat vissza. Ez azonban kölcsönhatásként jelentkezik,

ugyanis a megyeszékhely fejlıdési üteme sem ad elég ösztönzést a szőkebb-tágabb térség számára

az ország fejlettebb régióihoz való felzárkózáshoz.


45

2002-es gazdasági adatok alapján az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására Békés megye a

megyék rangsorában hátulról a harmadik helyrre csúszott vissza, csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyét múlja felül. A A Békéscsabai kistérség gazdasági ereje a 2001-es adatok alapján

meghaladta Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár térségét és Veszprémmel, Zalaegerszeggel és Egerrel

állt egy szinten. Ugyanakkor a külpiaci értékesítés aránya alapján, mely egyik alapvetı fokmérıje a

gazdasági versenyképességnek, ennél rosszabb helyen áll. Ezen mutató alapján a térség csak a

salgótarjáni és a szekszárdi kistérséget elızte meg. Békéscsabán 9800 vállalkozás mőködik.

3.3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszeripar

Békéscsabán az agrártevékenység súlya kiugróan magas a megyeszékhelyekkel való összevetésben,

ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a

helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés

megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. A foglalkoztatottság

struktúráját tekintve az 1990-es és a 2001-es népszámlálás adataira támaszkodva megállapítható,

hogy Békéscsabán a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az eltelt 11 év alatt 8,9%-ról 3,5%-ra

csökkent, azonban 2001-ben még ezzel az értékkel is elsı volt a megyeszékhelyek között.

Az agrárszektor infrastrukturális háttérének színvonala nem felel meg a mai követelményeknek, az

elmaradás jelentıs a világ élvonalához képest. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az

innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban is megfigyelhetı. Ezen kíván

enyhíteni a 2004. októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezıgazdasági és Élelmiszeripari

Innovációs Központ (MEIK).

Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentıséggel bír. A

magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezıgazdasági fajlagos GDP értékét az országos

élvonalba emeli.

Békéscsaba és környéke nem tartozik a zöldségtermesztés fıbb termıterületei közé. A termı

gyümölcsösöket tekintve a Békéscsabai kistérség kiemelkedı a megyében, de országos

viszonylatban mind a termıterület, mind a bogyós gyümölcsösök átlagos parcellamérete elmarad az

átlagtól.

A tömegtakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás hosszú idı óta nehéz helyzetben van, hiszen a

felhasználó szarvasmarha- és juhtenyésztés az utóbbi években jelentısen visszaszorult

Békéscsabán. A város környékén állattenyésztési vonatkozásban fıként az abraktakarmányra épülı

szakágazatok (sertés- és baromfitenyésztés) dominálnak.

Békéscsabán az élelmiszeripar a város gazdasági élete szempontjából igen jelentıs. A hetvenes-

nyolcvanas években kibontakozó iparszerő termelési rendszerek egy jól mőködı gabona-hús


46

termékvertikumot építettek fel. A rendszerváltást követıen a termeltetési, feldolgozási és forgalmazási

integrációk felbomlottak, a termelés nagymértékben visszaesett.

A mezıgazdaság hanyatlása magával hozta a tanyai gazdaságok jövedelemtermelı képességének

visszaesését is, ennek megfelelıen csökkent mind a mővelt területek nagysága, mind az

állatállomány. A legjelentısebb élelmiszeripari vállalatok a városban a hús-, a zöldség- és

gyümölcsfeldolgozáshoz, valamint a malomiparhoz kötıdnek.

3.3.1.2. Ipari szektor

A rendszerváltás után Békéscsaba ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer-

feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás

hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások

nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es fıút mellett elhelyezkedı Békéscsabai Almáskerti Ipari Park

(BAIP) 1999. decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítése 95%-os, az itt

megvalósult foglalkoztatás (jelenleg 460 fı) elmarad az elızetes várakozásoktól. Ugyanakkor

kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai

Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben.

Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két

meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi kereslet nem elégséges

még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez.

A mőködı vállalkozások száma 1998. és 2002. között a Dunántúlon 7–-17%-kal nıtt, miközben

Békéscsabán alig 5%-os volt a növekedés. A mőködı cégek ágazati megoszlása Békéscsabán

sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedı társas vállalkozások aránya a vizsgált városok

között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes mőködı vállalatból közel 10%. A

vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Dél-

alföld mezıgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erıs ágazat a nyomdaipar,

illetve a gépgyártás, elektronika, faipar, építıanyag gyártás, elvesztette jelentıségét viszont

jelentıségét a textilipar.


47

A helyi iparban m őködı társas vállalkozások ágazati megoszlása

gépek, gépi berendezések gyártása; 10

jármőgyártás; 1

egyéb ipari tevékenység; 27

nyomdaipar, kiadói tevékenység; 67

kohászat, fémfeldolgozás; 47

víz, gáz, hı, áramellátás; 1

elektronikai ipar; 22

élelmiszeripari élvezeti cikkek gyártása; 35

textilipar; 8

ruházati ipar; 20

bır és cipıipar; 2

fa és papíripar; 21

hulladék győjtése, újrahasznosítása; 1

bányászati tevékenység; 4

nemfém ásványi anyagok gyártása; 13

vegyipar; 13

Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002

Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a

Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az

iparág helyzetét. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı

bázis (homokbánya, betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési

hagyományok, kultúra is ösztönözte.

A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi

nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı

kisvállalkozások mőködnek.

A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi

iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az

átalakítási folyamat és a beruházások elmaradása elbocsátásokhoz, technológiai leszakadáshoz, a

versenyképesség romlásához vezetett. Ennek ellenére a felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis

megfelelı alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá

válásához.

A gépiparban, azon belül is elsısorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a

technológiai fejlıdés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erısödése


48

megfigyelhetı. Ezzel a kedvezı folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tıke, amelyet a

meglevı termelı bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerı vonzott

Békéscsabára.

Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 138

Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és

vízellátásban (db) 11

Építıipari vállalkozások száma (db) 750


3.3.1.3. Szolgáltató szektor

Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 2713

Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 460

Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 3447

Vállalkozások száma az oktatásban (db) 418

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 1470

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán

gyógyszertárak nélkül) (db) 947

Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002 A rendszerváltást követıen végbemenı nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának

egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bıvülése és a gazdasági

fejlıdésben betöltött szerepének növekedése volt., Ez a folyamat ment végbeígy volt ez

Békéscsabán is.: Aa megyeszékhelyen 1994-ig több ezer szolgáltató jelent meg. A szolgáltatók

legtöbbje a gazdasági (2.531) és ingatlan-szolgáltatás (2.210) alágazatban, valamint a

kereskedelemben mőködött, de szállítással és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal is több mint

700 vállalkozó foglalkozott. Azonban az 1995-ös év megszorításai eredményeként azonban 25–-50%-

os visszaesés mutatkozott a vállalkozások számában. Békéscsaba a megyeszékhelyek között

valamennyi szolgáltató ágazatban az átlagosnál gyengébb mutatókkal rendelkezett, és pozíciója

egyértelmően leszakadó volt már a kilencvenes évek közepén is. Ez a tendencia folytatódott, sıt

erısödött a kilencvenes évek második felében is. A folyamatot a lakossági vásárlóerı reálértékének

csökkenése, illetve a helyi gazdasági szereplık piaci helyzetének bizonytalansága okozta. Az elmúlt

öt évben azonban Békéscsabán jelentısen nıtt a termelıi, elsısorban az üzleti szolgáltatásokat

nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erısödésének üteme foglalkozási szempontból

jelentısen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentıségő vidéki

szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon

megjelenı szolgáltatók túlnyomó része mikrovállalkozás, az öt fınél többet foglalkoztató (helyi

székhelyő) szervezetek száma egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb

árbevételő szervezetek között is csak néhány 20 fınél többet foglalkoztató akad.


49

A mőködı társas vállalkozások száma a szolgáltató ágazatokban

ingatlanügyletek, kölcsönzés; 239

számítástechnika; 58

kutatás, fejlesztés; 8

egyéb, gazdi tev. segítı üzl. szolg.;

113

oktatás képzés; 59

egészségügy, szoc. ellátás; 88

személyi, közösségi szolg.; 30

kiskereskedelem; 362

nagykereskedelem; 304

szálláshely és vendéglátás; 100

közl., szállítás raktározás; 82

pénzügy, bizt., kiegészítı tev.; 25

távközlés; 7

üzemanyag és gépj. keresk.; 137

szabadidıs tev.; 90

építıipar; 183

jogi, gazdi, ügyviteli szolg., mérnöki

t.adás; 312


3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok

A békéscsabai kereskedelmi szolgáltatások esetében a kilencvenes évek elsı felében formálódó,

erısen széttagolt szervezeti rendszer és bolthálózat a kilencvenes évek végéig fennmaradt. Azonban

a piaci verseny eredményeként a szervezetek száma 1994-tıl kezdve évrıl évre csökkent, 1997-tıl a

napi cikkek kereskedelmében megkezdıdött a boltok számának jelentısebb visszaesése. Ezen

változások alapvetıen a lakossági kereslet reálértékének csökkenésével, a város és térsége

leszakadásával magyarázhatóak. Ez az elsıdleges oka annak is, hogy viszonylag kisszámú helyi

szereplı tudott megerısödni mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Szintén nehezítette a

vállalkozások helyzetét a beszállítói kör átrendezıdése, illetve a beszerzési feltételek átalakulása. A

helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének

átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetık, a multinacionális cégek

(TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, BAUMAX, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben

felgyorsult a tıke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az

ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi

kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egyharmada


50

mőködik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplıjeként jelent meg a Csaba

Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben

történı koncentrálásával és érték elvőségével hozzájárul a bérlık piaci helyzetének stabilizálásához,

illetve a kereskedelmi tıke belvárosban történıvaló megtartásához szemben más nagyvárosokkal,

ahol általában a település szélén létesülnek a legnagyobb bevásárló centrumok.. A kiskereskedelem

szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra,

feldolgozóiparra, felerısítve a tıke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is.

Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelıre periférikus szerepet játszik, elsısorban a város

közlekedési helyzete és a helyi szereplık viszonylag szerény tıkeereje miatt.

Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetıen erısítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában is több száz vállalkozást alapítottak az 1990-

es évek elején. Ezek száma folyamatosan csökkent, s a vendéglátóhelyek száma is szerény

mértékben bıvült a megyeszékhelyek átlagától elmaradva. Az ágazatban az összes vállalkozás

mindössze alig 4%-a mőködik. Az ágazat csekély dinamizmusa a helyi szereplık

tıkeszegénységével, a lakossági vásárlóerı gyengeségével, az idelátogató turisták alacsony

számával, illetve a csekély mennyiségő turisztikai attrakcióval magyarázható.

3.3.1.5. Termelı szolgáltató szektor

A termelı szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen

hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország

egészében gyorsan bıvült a termelıi szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplık köre. A szállítás,

raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel

együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve

tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tıkeerıs vállalkozás tudott a lokális piacon

megerısödni. A helyi ipari szereplık számára alapvetıen elégséges a helyi szállítási-szállítmányozási

cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minısége. A nem helyi döntési központokkal

rendelkezı nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly

tendereken történik.

A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílik meg, hiszen jelenleg

az ottani cégek jármőparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az

Éészaki és a Ddéli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan

a fıútvonalak, a vasútvonalak, a repülıtér, illetve a kiegészítı szolgáltatások és tevékenységek

egyaránt kiválóan elérhetıek volnának. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen

csaknem kivétel nélkül kialakították logisztikai rendszerüket, így tehát a jelenlegi logisztikai igények

kielégítettek, szükség csak speciális szolgáltatások kialakítására mutatkozik.


51

A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerısödött, sıt,

meghatározóvá vált a külföldi tıke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai

szereplık jelentısen bıvítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi

üzletágban erısödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai

döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fıvárosban találhatók, ezért a helyi/térségi

sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán mőködı

kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a

városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége mőködik. Itt fontos megemlíteni,

hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankmőveleti Központja, mely eddig

mintegy 500 új munkahelyet teremtett.

A gazdasági tevékenységet segítı (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek

be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások

ugyanakkor tudás- és információközvetítı szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági

szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlıdését

Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészrıl a piac hiányossága (kevés egyéb

vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a

vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlıdésének alappillére. Az üzleti

szolgáltatások – elsısorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik

a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenı pályázati lehetıségek

is. A fejlett üzleti szolgáltatások téren Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a

megyében (a szolgáltatok 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében

azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi,

ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További

veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság mőködési feltételeit biztosító intézményeket (APEH,

ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg

áttelepítik más városba.

Az info-kommunikációs ágazat 2002-tıl kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok

versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem

beszélhetünk az info-kommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról.

A távközlés meghatározó szolgáltatója a megyében az 1996. óta mőködı új nevén az Invitel

Távközlési Zrt., mely a HTCC cégcsoport tagja. A 2003-as piacnyitás után elvben már nem

kizárólagos a cég helyzete, azonban érdemi versenytárs eddig még nem jelentkezett. A cég központja

Budapesten van, itt születnek a stratégiai döntések. A HTCC üzleti terveiben elıkelı helyen szerepel

az új szolgáltatások bevezetése, kiemelt célterület ként a két ellátott megyeszékhelyen (Békéscsabán

és Salgótarjánban). A versenytársakkal összevetve mégis az mondható el, hogy a fejlett

szolgáltatások fáziskéséssel érkeztek a városba, és a kínált szolgáltatási csomagok árszínvonala is

igen magas.


52

A városban jelen lévı egyéb szolgáltatók kizárólag a vállalati és az intézményi kört célozzák meg. A

mobilkommunikáció terén Békéscsaba és szőkebb térsége kiemelt piaca mindhárom GSM

szolgáltatónak. A város lakossága körében a mobil ellátottság felülmúlja a 80%-ot. A mobilszolgáltató

cégek stratégiája egyértelmő a közeljövıt tekintve, amely az Iinternetes piac minél nagyobb

szegmensének átfordításaát célozza a jelenlegi stabil végberendezések feltıl a mobiltelefonok és a

hordozható számítástechnikai eszközök felé.

Az Iinternetes piac más szereplık számára is perspektivikusnak tőnik. A speciális technológiai

megoldások közül a mikrohullámú szolgáltatások esetében a vételi bizonytalanság, a kábeltelevíziós

rendszer esetében az állami támogatás hiánya fékezi a szolgáltatások erıteljesebb terjedését. A

városban az e-business, az e-kereskedelem jelentıs fejlıdési potenciállal bírma még gyermekcipıben

jár, hasonlóan az e-bankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi

és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése

jelenthetné. Az ágazat fejlıdését számos beruházás jelzi, ilyen a kKönyvtár, a kKórház és az

eEgyetemi kKar optikai hálózatra való csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülı banki mőveleti

központ városba telepítése..

Felszámolás alatt lév ı nagy vállalkozások : BCB Egyesült Ttextilmővek Rt.

Bábolna Baromfi Kft.,

Május 1. Mgtsz. Legnagyobb foglalkoztatók : Tondach Magyarország Kft.

Linamar Hungary Nyrt. Csaba Metál Zrt. Csabatáj Zrt. Budapest Bank Mőveleti Központja (Csaba Centerben) Békéscsabai Hőtıház Almex 96 Kft. OTP Bank Nyrt.

Hirshmann Kft.

3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés

MTA RKK Békéscsabai Osztály

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Létszám (fı) 11 12 12 13 13 13 Ebbıl: kutató (fı) 7 8 8 9 9 9 egyéb (fı) 4 4 4 4 4 4 K+F ráfordítás (Ft) 19 857 580 17 701 824 17 233 668 19 216 436 61 811 958 76 643 842 Forrás: MTA RKK, 2008


53

3.3.1.7. Turizmus

2002. január 1-jén a helyi turisztikai folyamatok élénkítése, koordinálása érdekében megnyílt a

Békéscsabai Turisztikai Iroda az Ifjúsági Ház I. emeletén. Fél éves felkészülési idıszakot követıen, a

Magyar Turizmus Zrt.-hez benyújtott névhasználati pályázatot után követıen, a Békéscsabai

Turisztikai Iroda 2002. július 8-ától a város központjában (Szent István tér 9. sz. alatt) kialakított,

megfelelı infrastruktúrával ellátott helyiségben Tourinform irodaként folytatta mőködését. Mivel az

iroda munkavégzése során korábban is a Tourinform hálózat mőködési szisztémáját követte, a

névváltoztatással tevékenységi köre nem változott, így területi információs- és marketingirodaként

folytatta munkáját.

A 67 ezer lakosú megyei jogú város, Békéscsaba a honi szlovákság központja, a kolbászkészítés

legismertebb központjafellegvára. A város nem szőkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Az

egyik legismertebb magyar festı, Munkácsy Mihály számtalan szállal kötıdik a településhez. Nagy

hagyományai vannak továbbá a sportnak is a városban:, a gyógyulni és felüdülni vágyókat pedig várja

a felújított Árpád fürdı várja. A lovaglás kedvelıiszerelmesei számára valóságos paradicsom a város,

hiszen tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát -

kedvelıknek ajánlott kirándulóhelyként a közeli szabadkígyósi Wenckheim-kastély és annak ısparkja,

valamint a pósteleki kastélyrom, annak romantikus parkerdeje. Az említetteken kívül kiemelendı a

rendkívül színes éves programkínálat (Országos Szólótánc Fesztivál, Csabai Farsang, Békéscsabai

Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték, ZENIT, Csabai Kolbászfesztivál), amely lassacskán fesztiválvárosi

rangra emeli Békéscsabát.

A fentiek ellenére a városba érkezı vendégek számát illetıen országos viszonylatban Békéscsaba a

sereghajtók között szerepel a megyeszékhelyek között, 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyekre

érkezı vendégek száma alapján a város csak Tatabányát és Szekszárdot elızte meg.

Kereskedelmi vendégéjszakák száma 2006. 2007. 2008.

Összesen (fı) 36.

012

41.

981

22.

405

Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma

(db)

szálloda 5

panzió 3

motel 1

lovas panzió 3

kollégium 8

ifjúsági szálló 2

magánszállás 5


54

Összesen 27

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkezı turisták

részére 406 férıhely áll rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek száma 1997-tıl 2006-ig 316 darabról

469-re nıtt Békéscsabán, a vendégéjszakák száma 1997-ben évi 200. 000 éj volt, majd néhány éves

csökkenést követıen 2003-ban elérte 23 .962 éj számmal a csúcsot, mely azóta fokozatosan

csökken. Sem a külföldi, sem a hazai turisták nem tekintik elsıdleges célpontjuknak a várost. Ennek

egyik fı oka, hogy Békéscsaba egyedi vonzerejét, amely beazonosíthatóvá teszi a várost, jelenleg

mindössze a gasztroturizmus, ezen belül is a kolbászturizmus jelenti. Összességében elmondható,

hogyazonban Békéscsabán a turizmus az abban rejlı jelentıs potenciál ellenére jelenleg még nem

tekinthetı húzóágazatnak.

A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus), a Körösök

Völgye Natúrpark (ökoturizmus), a békéscsabai fesztiválok és rendezvények (fesztiválturizmus).

Nagyrendezvények a városban:

1. Kulturális rendezvények:

• Országos Szólótáncfesztivál

• Csabai Farsang

• Békéscsabai Tavaszi Fesztivál

• Frankó Dance Fesztivál

• Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja

• 100 x SZÉP Fesztivál

• Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár

• Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé

• Center Plázs

• Városházi Esték

• Nemzetközi Fafaragó Találkozó - Nemzetközi Hímzı Tábor - Országos Kosárfonó

Mesterkurzus - Békés Megyei Kézmőves Tábor

• Lecsófesztivál

• Országos Tervezı Grafikai Biennálé

• ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó

• Országos Makettkiállítás

• Csabai Kolbászfesztivál (els ıdleges, nemzetközi hatókör ő attrakció)

• Békés Megyei Mikulásfesztivál

2. Sportrendezvények:

• A-osztályos Országos Társastánc Bajnokság

• Tavaszi Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny


55

• Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny

• Békéscsabai Autó-Motor Show

• Torna Club Békéscsaba Kupa

• Streetball Fesztivál

• Tour de Hongrie Kerékpáros Körverseny - Békéscsaba Nagydíj

• Dr. Bándi Andor Asztalitenisz Emlékverseny

• Luxusautó Kiállítás

• Samsung Futófesztivál

• Szilveszteri Futógála

• Vitorlázórepülı-, Ssárkányrepülı-, Eejtıernyıs- Bbajnokságok

Összesen: 29 nagyrendezvény évente.

Békéscsabai nagyrendezvények látogatottsága (2007-e s adatok)

Magyar Kultúra Ünnepe 600 fı

Csabai Farsang 850 fı

Tavaszi Fesztivál 3. 000fı

Akusztikus Gitárfesztivál 250 fı

ZENIT 2. 500 fı

Mikulásfesztivál 600 fı

Filharmónia – bérletes hangverseny 7db 400 fı 2. 800 fı

könyvtári elıadás 1 db 250 fı

Evangélikus Nagytemplomban tartandó

elıadás 1db

2. 000 fı

Kolbászfesztivál 70. 000 fı

Sörfesztivál 50. 000 fı

Városházi Esték 8. 000 fı

Autó-Motor Kiállítás 10. 000 fı

Luxusautó kiállítás 5. 000 fı

Elefánt Sörözı – Koncertek (27 db 90 fı) 2. 430 fı

Frankó Fesztivál 2db 1.500 fı 3. 000 fı

Lecsófesztivál 2 500 fı

Pallasz Napok 7. 000 fı

Csaba Expo 28. 000 fı

Jókai Színház – jegyes elıadások 4. 029 fı

bérletes elıadások 44. 879 fı


56

Összesen 248. 188

fı

Jelentıs turisztikai látnivaló a Munkácsy Mihály Múzeum, a Munkácsy Emlékház és a Jankay

hagyaték (kulturális turizmus), az Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom, a jaminai római katolikus

Jézus Szíve római katolikus templom és a református templom. További vonzerıt jelent a minıségi

sportturizmus a felújított Árpád-fürdı, a lovasturizmus, a kerékpáros turizmus, a horgászturizmus, a

természetjárás és a termálturizmus.

Helyszín Látogatottság Munkácsy Mihály Múzeum 28. 000 fı/év Munkácsy Emlékház 13. 000 fı/év; szezonban: 5. 500

fı Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely 5. 800 fı/év Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria 14. 200 fı/év; szezonban: 1 600

fı Szlovák Tájház 4. 000 fı/év Meseház 26. 000 fı/év; szezonban: 6. 500

fı Árpád Fürdı 264. 000 fı/év

A harmadlagos turisztikai vonzerık csak kiegészítı feladatokat látnak el a turisztikai termékek

palettáján, ide tartozik a vadász és bevásárló-turizmus.

3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE BÉKÉSCSABÁN

3.4.1. Oktatás-nevelés

A közoktatási feladatok ellátása a közoktatási törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzatok

kötelezı feladata. A megyei jogú városok kötelezettsége ezen kívül számos egyéb feladatra is

kiterjed. A közoktatás helyzetére számos tényezı gyakorol jelentıs hatást, az egyik ilyen a

szabályozási környezet. Sok egyéb alapvetı változás mellett talán a legfontosabb az az 1990-es

törvénymódosítás volt, amely megszőntette a közoktatás állami monopóliumát és az iskolarendszer

merev szerkezetét. A másik fontos tényezı, mely az oktatás helyzetét alapvetıen meghatározza az

egyes korosztályokba tartozók száma, azaz a tanulólétszám. Békéscsabára is igaz az országos trend,

mely szerint az utolsó 30 évben folyamatosan csökken a 14 év alatti lakosok száma.

3.4.1.1. Óvodai nevelés

Békéscsabán 2006-ban 20 óvodában 1.723 gyermek nyert elhelyezést, az óvodai férıhelyek száma

(gyógypedagógiai neveléssel együtt): 2.180. Az óvodai csoportok száma az 1990. évi 96-ról 75-ra

csökkent, míg a gyermekszám 2.600-ról 1.897-re. A gyermeklétszám csökkenését a város a feladat-

ellátási helyek számának csökkentésével is lekövette, 1990-ben 22 intézményben folyt, míg


57

napjainkban 20 feladat-ellátási helyen folyik óvodai nevelés. A pedagógusok számának csökkenése a

gyermekszám csökkenésnél is dinamikusabb, így nıtt az egy pedagógusra jutó gyermekek száma

nıtt, a jelenlegi érték átlag 11 gyerek jut egy pedagógusra.

Az óvodai ellátás színvonalának jellemzıje, hogy a város valamennyi óvodájában gondoskodik a

sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásáról, ebbıl a célból utazó gyógypedagógus hálózatot

mőködtet. A gyermekek fizikai állóképességének, ügyességének, gyorsaságának fejlesztése

érdekében biztosítottgondoskodik az úszásoktatás és egyéb testnevelési foglalkozások

megszervezésének lehetıségérıle. Egy-egy óvodában a beszéd- és érzékszervi fogyatékosok, illetve

nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelésének lehetıségéte is adottbiztosítja.

3.4.1.2. Általános iskolai oktatás

Az alapfokú oktatásba beiskolázott tanulók számának alakulását tekintve is érzékelhetı a csökkenı

gyermeklétszám. Békéscsabán 1970-ben 4.876 tanuló vett részt az alapfokú képzésben, 1983-ban

7.822, a demográfiai tetıpont idején, 1988-ban 8.178, 1989-tıl azonban elkezdıdött a

létszámcsökkenés. Nappali oktatásban résztvevı általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai

oktatással együtt): 4.619 fı.

A tanulólétszám változása Békéscsabán

4000

4500

5000

5500

6000

6500

7000

7500

8000

8500

1970 1983 1988 1989 1991 2002 2003 2004 2006

Forrás: KFHT-START, 1991-2002 adatbázis

A csökkenés mértéke lényegében azonos az országos átlaggal, azonban az általános iskolás

tanulólétszám a lakossághoz viszonyítva Békéscsabán a legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül.

Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 11 önkormányzati 2 egyházi és 1 országos kisebbségi

önkormányzat által fenntartott nemzetiségi iskola vesz részt. Az intézmények száma a demográfiai

csúcs idején is 14 volt, azonban az országos tendenciáknak megfelelıen a városban is a 90-es évek

közepén volt a legmagasabb az iskolák száma, akkor 16 iskolában, 17 telephelyen folyt az oktatás,

majd ezután csökkent a számuk.


58

A hagyományos általános iskolákon kívül, két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi

oktatásban részesülnek a tanulók. A 6 osztályos gimnáziumi oktatásban 2007/2008-as tanévtıl már

nincs beiskolázás. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, illetve

egy iskola a szlovák nemzetiségi oktatásban vállal feladatot.

1991-ben 658 pedagógus tanított az általános iskolákban, így az egy pedagógusra jutó diákok száma

10,4 volt. A 90-es évek végén az egy pedagógusra jutó diákok száma emelkedni kezdett, ami azt jelzi,

hogy az oktatásból kikerülı pedagógusok aránya meghaladja a tanulószám csökkenésének mértékét.

Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 2002-ben 10,8 volt.

Az iskolák szakos ellátottsága 100%-os, mindemellett a város biztosítja a speciális feladatok

ellátásához szükséges személyi feltételeket (fejlesztı pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs,

oktatástechnikus). Sajnálatos módon azonban a tehetséggondozás korábbi, országosan is

példamutató szakembergárdájáta létszámát le kellett csökkenteni, illetve . Aa teljes körő sportolás

feltétele sem biztosított még nem minden feladat-ellátási helyen biztosított.

Békéscsaba alapfokú oktatásában kiemelten kezelt területek:

• Az idegen nyelv oktatása, melyhez az iskolák az eredményesség növelése céljából

igyekeznek a törvény által meghatározott szint feletti jelentıs többlet órakeretet biztosítani.

• Az informatika, számítástechnika oktatás, melyhez az intézmények technikai feltételeinek

javítását kívánja a város megoldani.

• A sajátos nevelési igényő gyermekek oktatásának segítésére utazó gyógypedagógusok

hálózatának megszervezése.

• A tehetséggondozás elısegítése érdekében városi tanulmányi versenyek mőködtetése.

• Az önkormányzat az eredményes iskolakezdést logopédiai osztály szervezésével segíti.

• A város lehetıséget biztosít mozgássérült gyermekek integrált oktatására, emellett biztosítja

az autista gyermekek képzését is.

• A sportot - egyes iskolák tornászokat és labdarugókat, a 2008/2009-es tanévtıl tornászokat

és vívókat - nevelı-oktató osztályok szervezésével támogatják.

3.4.1.3. Középfokú oktatás

A középfokú intézményekben tanulók száma az egész országban 1993-ig emelkedett, azóta enyhén

csökken. A békéscsabai tendencia is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a városban 1993. óta

stagnál a középfokú oktatásban résztvevık száma. Ennek legfıbb oka, hogy míg más megyékben az

oktatás több városba koncentrálódik, addig Békés megyében a koncentráció egyetlen városban,

Békéscsabán valósul meg. A városnak mennyiségi és minıségi szempontból is kiemelkedı szerepe

van a középfokú oktatásban. A megyeszékhely színes és színvonalas szakképzési kínálatot fejlesztett

ki, melyben súlypontosak a szolgáltató szektorra és a nem anyagi ágazatokra vonatkozó képzések.


59

Jelenleg 12 középfokú oktatási intézmény mőködik Békéscsabán, ebbıl négy gimnázium (egy szlovák

nemzetiségi gimnázium), míg nyolc különbözı szakközép- és szakiskola. A szakközép- és szakiskolák

között találhatunk fémipari, mőszaki, építı- és faipari, gépészeti és számítástechnikai, logisztikai és

közlekedési, közgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, valamint mővészeti irányultságút. Ebbıl

is látszik, hogy Békéscsaba a középfokú oktatásban diákvárosnak nevezhetı. Míg a megye általános

iskolai képzésének csak a hatoda, a középfokú képzésnek több mint fele itt valósul meg.

Békéscsabán összesen 8.408 fı tanul középiskolában, melybıl 4.559 fı bejáró. Az ezer lakosra jutó

középiskolások száma 111 fı, ami a város kedvezıtlen korösszetétele ellenére igen magas érték,

amelyez a városi feladatok ellátásán túl a térségi feladatok felvállalásával, az ingázó diákok magas

arányával magyarázható.

Jelenleg Békéscsabán a középfokú oktatásban résztvevı diákok között a gimnáziumi tanulók aránya

22%, ennek több mint kétszerese (54%) a szakközépiskolásoké. A gimnáziumi képzésben viszonylag

alacsony a más városból érkezı tanulók aránya.

3.4.1.4. Felsıfokú oktatás

Az elmúlt néhány év során a Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Karának tevékenysége

letisztult, a tanító képzés Szarvasra helyezésével ma már a gazdasági szakember-képzésre és az

ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai kKar. A pénzügyi, gazdálkodási

és személyügyi szervezı szak a nappali és levelezı tagozatain mintegy 3.000 hallgató képzését hat

tanszék (Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és

Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék) biztosítja. Emellett

Továbbá aaz Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is mőködik. A Kar

beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (50-

70%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követıen pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok

megyék.

A fıiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként az intézmény 2009.

január 1-tıl a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként mőködik tovább.

3.4.2. Egészségügy

Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a

fogorvosi ellátás terén megfelelıek. A szakorvosi járóbeteg- és fekvıbeteg-ellátás kapacitásai is

kielégítik a szükségleteket.

3.4.2.1. Alapellátás


60

Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnıtteket ellátó háziorvos, 11

gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fı fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzı

háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai

egészségügyi ellátást 1 fı fıállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön

szerzıdés alapján. A háziorvosi rendelık mőszaki színvonala és felszereltsége alapvetıen megfelel a

törvényi elıírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévı

épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévı rendelık

vannak. Szintén fontos mőszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes

körően akadálymentesített.

3.4.2.2. Szakellátás

A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás

mőködése hasonló elınyökkel és problémákkal bír, mint a fekvı-beteg ellátás. Fontos megemlíteni,

hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat

tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és

infrastrukturálisan is kedvezıbb helyzetben van. A fekvıbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál

Kórház-Rendelıintézetben koncentrálódik. Az intézmény besorolását tekintve városi kórház, mely

területi ellátási kötelezettségénél fogva ellátja Békéscsaba vonzáskörzetét is.

A kórház épületeinek mőszaki állapota és a kórház mőszerezettsége kettısséget tükröz: új szárnya

mind építészetileg, mind mőszerezettségét tekintve korszerő (néhány területen – mőtıblokk, a

képalkotó-diagnosztika egyes területei – a kórház felszereltsége a legkorszerőbb követelményeknek is

megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója

folyamatban van.

A kórház gazdasági helyzete jelenleg stabilnak mondható, hiszen mérete és funkciója lehetıséget

teremt arra, hogy a menedzsment rugalmasan tudjon reagálni a hektikus egészségügyi

finanszírozásra. A kiegyensúlyozott mőködést segíti, hogy a kórház rendelkezik ISO 9001:2001

minıségirányítási rendszerrel. A kórház az egészségügyi ellátás mellett kb. 1.000 alkalmazottal a

munkaerıpiac egyik jelentıs szereplıje.

Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idısek aránya, és a város népességének további

elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez

kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval

nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.

3.4.3. Szociális ellátás


61

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.)

meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó

feladatok alapvetıen a települések állandó lakosságszámától függnek. A feladatellátás címzettjei a

települési önkormányzatok. A jogszabály elıírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok

férıhelyszámát a lakosság részérıl jelentkezı ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei

jogú város címmel rendelkezı települések saját területükön kötelesek az alap-, nappali és az átmeneti

elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási

kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül1 az idısellátás, továbbá – elızetes igényfelmérésre

alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus

feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város

lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25

kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás.

Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a

szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsı sorban az alapellátási feladatok esetében

- a település területén tevékenykedı civil szervezetek is.

Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél

figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthona

intézmények mőködnek a legmagasabb férıhelyszámmal, amely . Ezekben az intézményekben

történik a demens betegek ellátása is történik.

3.4.3.1. Alapellátás

Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások

Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai

szerint azonban az idısek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése

lineárisan nem követi. Ebbıl adódóan a jövıben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek

növelik a szolgáltatások hatásosságát.

A családsegítı szolgáltatás prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások

igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az

ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében is jelentıs a

családsegítı szolgálat szerepe. A családsegítıre a család – - mint az egyént közvetlenül segítı

támogató legkisebb közösség – - funkciójának megtartásában és erısítésében is jelentıs feladat

hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelı számú, jól képzett szakemberre van

szükség.

1 ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok


62

Az elmúlt években bevezetett, új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idısekre

értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és

szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is ellátást biztosítsákó új típusú szolgáltatások

a szükséges ellátást kiterjesztik a korábban csak idısekre értelmezett alapellátási formákat. Ezek az

új kötelezettségek a szolgáltatások továbbfejlesztését is jelentik.

Az alapellátási hálózatnak igen jelentıs a szerepe van a tartós bentlakásos intézményekben történı

elhelyezések egyegy részének megelızésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a

legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idısek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és

szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási

hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. Így Aa segítségre szorulók önállóságának és

kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban

mőködtethetı hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott. A segítségre szoruló

személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos

intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön.személy, illetve családja

számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos intézménybe csak az

önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Így a segítségre szorulók önállóságának és

kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban

mőködtethetı, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott.

Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggı további szerepe, hogy igény

esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint hogy az átmeneti

elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában is közre

tudjanak mőködni. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre

kerülı normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további

kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elısegíthetı az, hogy a

jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe az idısek és az arra rászorulók az

alapszolgáltatásokat. Ezzel az ellátottak a saját, megszokott lakó- és családi környezetükben

maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi

pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében pedig a

támogató szolgálat nyújt tartalmas segítséget a támogató szolgálat. Az elsısorban hajléktalanok

gondozását végzı utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl.

szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bőnmegelızés,

vagyonvédelem) is.

A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai


63

A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevık számára rendkívül

fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerő gondozásra létrehozott intézmények az

egyébként otthonukban élı személyek számára biztosít lehetıséget az aktív közösségi élethez.

A nappali ellátások közül az idısek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsabán egy terület

tekinthetı az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része.

Bár mőködik Békéscsabán fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú

ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férıhelyek számának növelését, másrészt az

ellátás több fogyatékossági típusra történı kiterjesztését jelenti. Elırelépést jelentett ezen a területen,

az autizmussal élık számára egy önálló intézmény létrehozása.

Sok esetben a fogyatékkal élı, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való

kiszakítását jelentı – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amelynek

igénybe vételének esetén lehetısége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladniuk

közösségiemberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket.

A kliens saját környezetében történı szociális ellátásoka mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy

jelentısége van az egészségügyi intézményhálózat közremőködésének. A pszichiátriai- és

szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelızı tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs

lehetıségekkel történı bıvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával

lehetne a rászorultakkal foglalkozni.

A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mőködtetett nappali melegedı mind szociális, mind

közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentıs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi

feltételeinek javítása – a jogszabályoknak megfelelı épület kialakítása – és a hatékonyabb ellátás

érdekében a szolgáltatást krízis autó mőködtetésével bıvíteni.

3.4.3.2. Szakosított ellátások

A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe

A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos

segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az

önállóságát fokozatosan elvesztı családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap-

és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését,

intézményi ellátásra kerül sor.

Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elıtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos

elhelyezést követıen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az


64

ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerő, ha - a „rászorultsági kritériumok”

fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amennyiben

az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy szükségletinek kielégítését és az

igénybe vevı valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbıl való elszakadást.

Békéscsaba idısek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkezı

idısek. Az Sztv. szerint, ha az idısek otthona ellátását igénybe vevı személy esetében demencia

körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást

biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni.

A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idısek

otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói

háttér. Békéscsabán a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem

megoldott, de az valószínősíthetı, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és

nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körő – -

intézeti – - ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású

intézményben nyernek elhelyezést.

A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mőködik a

város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni és kiterjeszteni a

fogyatékosság több típusára is.

A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mőködik. A Békés Megyei

Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mőködését Szarvason egy ilyen típusú

intézmény. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási

területén is indokolt lenne megszervezni.

Az átmeneti ellátási formák szerepe

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti

ellátások – idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve

szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti

szállása – tekintetében jelentısek a hiányosságok Békéscsaba közigazgatási területén.

Általános jellegő, országosan is megfigyelhetı jelenség, hogy az átmeneti intézmények létrehozását

nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a

rugalmas férıhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres

férıhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére.


65

Az átmeneti ellátást biztosító intézményekre vonatkozó kötelezıen ellátandó feladatok akkor is

teljesülnek, ha azegy adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó

a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férıhelyet a valóban átmenetileg

elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történı – felvételére (a kórházból való

kikerülést követı lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idıtartamra. Ez a

megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mőködı, megfelelı profilú tartós

bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a

fenntartó az idısellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi

ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre.

Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem

megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.


66

3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végz ı szervezetekkel kötött megállapodások

A helyi önkormányzatokról szóló törvény2 a helyi önkormányzatnak kötelezı feladat- és hatáskört

állapíthat meg. Az Sztv. lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi

vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerzıdés útján biztosítsa. A törvény az ellátási szerzıdés

megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselı-testület hatáskörében

helyezi3, amely hatáskör nem ruházható át.

Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet mőködik, mely személyes szociális

szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei

Jogú Város Közgyőlése elıször 1998-ban kötött ellátási szerzıdést szociális szolgáltatást nyújtó civil

szervezettel. Ezt követıen a 2006., illetve a 2007. években az alábbi civil szervezetekkel kötött - a

szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ellátási

szerzıdést, és részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg:

• Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.

• Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.

• Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2.

• Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40.

• MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1.

• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71.

A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba kötelezı feladatai4. Feladatellátásuk

során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját

intézményhálózaton belül további jelentıs személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyőlési

határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány

részére - fogyatékossággal élık nappali intézményének létesítését célzó - Humánerıforrás-fejlesztés

Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089 pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja

a Békéscsaba 2595/11 hrsz-úon található, 4.000 m2 területő ingatlant, tulajdonjogának fenntartása

mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai befejezıdtek, így ennek eredményeként

2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerő körülmények között kezdhette meg

mőködését.

2 1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek. 3 1993. évi III. törvény 120-121.§ 4 1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés


67

Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes

szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon mőködı

intézmények feladatvállalásának ellátási szerzıdés keretében mőködı támogatása.

Szociális juttatásban részesül ık

0

500

1000

1500

2000

2500

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Rendszeres szociálisjuttatásban részesülık

Lakás fenntartási támogatásbanrészesülık

Rendszeres gyermekvédelmitámogatásban/kedvezménybenrészesülık

A fenti diagramból jól látszik, hogy 2002-t követıen jelentısen megemelkedett a szociális juttatásban

részesülık száma.

A Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jétıl új elnevezést kapott,

melynek neve: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az ellátottak köre azonban nem változott.


68

3.4.4. Tömegközlekedés

Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás

A fenti diagramból jól látszik, hogy a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi

tömegközlekedést. Békéscsabán jelenleg 2012. december 31.-ig érvényes közszolgáltatási szerzıdés

alapján a Körös Volán Zrt. látja el a helyi autóbusz közlekedési hálózat mőködtetését. Szolgáltató a

közlekedést 29 autóbusszal (ebbıl 19 csuklós 10 szóló), 19 autóbuszvonalon látja el. Helyi járatok

60,1 km-es vonalhálózaton 2007-ben 1.313,4 ekm futást teljesítettek. Az összes jelentkezı utas

elszállítása érdekében szükség volt iskolai elıadási napokon 31, tanszüneti munkanapokon 15,

szabadnapokon 8, munkaszüneti napokon 9 járat helyközi autóbuszokkal történı teljesítésére. A

nagyobb tömegközlekedési igények hiányának legfıbb oka az, hogy országosan kiemelkedı mértékő

a város kerékpáros közlekedése, melynek lebonyolítására létesültek ugyan kerékpárutak, de ezek

vonalvezetése több helyütt kedvezıtlen, nincsenek hálózattá szervezve.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Békéscsabán élı aktív keresıknek legfeljebb 18–-20%-a

veszi igénybe a helyi tömegközlekedést a munkába járáshoz; ezt közel másfélszeresen meghaladja a

személygépkocsi jelentısége (26-–28%); míg a kerékpárt a lakosság mintegy harmada használja

munkába járásra.

A buszhálózat sőrősége a Belvárostól keletre esı kertvárosias övezetben a legjobb, míg a

Belvárosban, a Jaminai városrészben, a Berényi úti kertvárosias övezetben, illetve a külsı területeken

elmarad az optimálistól. A Körös Volán felmérései szerint legtöbben a Lencsési lakótelepre közlekedı

Különböz ı közlekedési eszközt használók aránya

20%

15%

30%

15%

5%

15% Csak autóval közelekedı

Csak tömegközlekedésselközlekedı

Csak kerékpárral, motorralközlekedı

Csak gyalog közlekedı

Többféle jármővel közlekedı

Egyéb


69

járatokat használják (17-es, 7-es, 17G); ezt követıen a jaminai buszokat (3, illetve 1-2), majd a

Mokryt, a Kazinczy lakótelepet és Gerlát érintı buszok következnek (5, 8, 20). A járatsőrőségek a

Lencsési buszokat kivéve alacsonyak (csúcsidıben is csak 20 perc). A helyi tömegközlekedés jórészt

korszerő, környezetkímélı, megfelelı befogadóképességő buszokkal bonyolódik.

A Békéscsabát érintı helyközi tömegközlekedés utasainak meghatározó részét a városba ingázó

dolgozók, illetve a bejáró tanulók adják, a legnagyobb az utas áramlás Békés, illetve Gyula irányából,

továbbá a közép-békési térség nagyobb községeibıl (Doboz, Újkígyós, Szabadkígyós) tapasztalható.

Azonban a szőkebb térség tömegközlekedési kapcsolódása Békéscsabához nem megfelelıen

összehangolt.


70

Helyijárat vonalhálózati térképe

Forrás: Körös Volán Zrt.

3.4.5. Közm ővek

3.4.5.1. Villamos-energia

A város villamosenergia-ellátását a Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat,

valamint szerzıdés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az

országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg

megfelelıen biztosítja, a várható igények a rendszer bıvítésével biztosíthatók. A középfeszültségő

villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségő a villamos

légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db Démász Zrt.

tulajdonában lévı transzformátor állomáson keresztül történik. A város közvilágítási lámpahelyeinek

száma 10.400 db,a beépített teljesítmény 710 kW, a közvilágítási földkábel hossza 164 km.

3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz

A megyeszékhely vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható (94%), a központi

területeken 100%-os, kisebb foltokban elmaradása a Jaminai, az Oncsa és Béke kerti, a Borjúréti és a


71

Kastély-szılıi városrészeknek és Fényesnek van. A tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes

víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. A vezetékes ivóvíz vezeték hossza 301.000

méter, az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma pedig 26.130 db.

3.4.5.3. Szennyvízcsatorna

A város csatornázottsága rosszabb képet mutat. A szennyvízcsatorna hossza a városban 163.000

méter, a szennyvízcsatorna hálózatba 15.385 darab lakás van bekötve, ami az összes lakás csupán

55%-a. 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepi városrészek (Millenniumi-Kazinczy, Lencsési,

Mokry, Penza) rendelkeznek. A belváros nagy része is csatornázott. A Berényi úti kertvárosias övezet

és a Belvárostól Éészakra lévı kisvárosias városrész csatornázottsága 60-70% közötti, a Lencsési

vegyes övezet, a Belvárostól Kkeletre lévı kertvárosias, a Ddélre lévı kisvárosias, valamint a

Belvárostól észak-keletre esı városrész csatornázottsága körülbelül 50%-os. AEz az arány Jaminai

városrészében mindössze 30-40% közötti, Mezımegyeren, Gerlán és Fényesen pedig még egyáltalán

nincs szennyvízcsatorna. A szennyvízkezelés helyzetén lényegesen fog javítani fog az a KEOP

nagyprojekt, amelynek megvalósítása 2009-ben megkezdıdhet.

3.4.5.4. Belvízrendszer

Békéscsaba területe síkvidéki, talaja jellemzıen kötött agyag. Két jellemzı tájra osztható, egyrészt

hátságra, másrészt rétre vagy legelıre, melyet a Kettıs Körös ártere érint (a Körgáttól kifelé esı

Kisrét, Nagyrét területe). A földtörténeti jelenkorban a tájat a Maros ágrendszere alakította. A felszín

közeli vízmozgás jelenségei ma is kimutathatók. Idınként (pl. az 1940-es évek eleje vagy a 70-es 90-

es évek vége) a felszíni elöntések szinte kirajzolták a több százezer, illetve millió éves medrek

nyomvonalát Kígyós, Makkoshát, Jamina területén. Ma már a Körösök vízgyőjtı területéhez tartozó.

Békéscsaba területén jelentkezı felszíni vizeket az Élıvíz-csatorna szállítja a Kettıs-Körösbe, melybe

a Békésen történı átemeléssel jut. Az Élıvíz-csatornát a Fehér Köröshöz való csatlakozás igényével

üzemvíz csatorna jelleggel építették Veszely és Sikony között. A felszíni vizek az Élıvíz-csatornába

jellemzıen átemeléssel jutnak.

A belterületi csapadékvíz elvezetésének fıgyőjtı rendszerére jellemzı, hogy a kertvárosias

beépítettségő területeken jellemzıen nyílt árokrendszer szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza

mintegy 150 km. A belvárosi és lakótelepi részeken zárt csapadékvíz csatorna szállítja a felszíni

vizeket, melyek hossza mintegy 105 km. A síkvidéki vízelvezetı rendszer jellemzı részei a

csapadékvíz átemelık. A 12 nagyobb vízgyőjtı területő átemelı telep mellett, 10 kisebb átemelı

szállítja a mélyen fekvı ún. tömbbelsık vizét. A csapadékvíz elvezetı rendszer üzemeltetését a

Polgármesteri Hivatal végzi. Az éves üzemeltetési keret 50 millió forint körül vani üzemeltetési

keretbıl gazdálkodva. A hivatalban egy mőszaki ügyintézı végzi az üzemeltetéssel kapcsolatos

teendıket. A nyílt árok fenntartása rendeleti szabályozás alapján a lakosság feladata. A nagyobb

szelvényő árkok fenntartási munkái vállalkozó bevonásával kerülnek elvégzésre. A zárt rendszer


72

karbantartását szintén külsı vállalkozó végzi szippantásos módszerrel, illet az átemelıket szintén egy

vállalkozás üzemelteti. A vízelvezetı rendszer szakági nyilvántartása 1:500 méretarányú részletes

térképen történik, az újonnan épülı rendszerek bemérése ma már digitális alapon mőködik.

3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése

Békéscsaba csapadékvíz elvezetı rendszere az önkormányzat tulajdonában és a Polgármesteri

Hivatal kezelésében van. A fı befogadó XVIII. század végén létesített Élıvíz-csatorna.

A csapadékvíz elvezetı rendszer fı elemei:

Átemelı telep 21 db

Nyílt árok hossza 150.000 m

Zárt csatorna hossza 107.000 m

A csapadékvíz rendszer a közelmúltban kijelölt aláb bi építési területeken nem kiépített:

Csapadékvíz elvezetéssel nem rendelkez ı belterület (ha)

Nagyrét 226

Borjúrét 25

Kastély szılık 30

Kenderföldek 153

Nyugati kertek 35

Összesen: 469

3.4.5.6. Gázhálózat

Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A város és a környék adta

természetes energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia) jelentıs készlettel rendelkezik,

kihasználtságának hiánya gazdaságossági okokra vezethetı vissza, befogadására fel kell készülni.

A közmővek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a

lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. A gázvezeték hálózat hossza 426.700 méter. A város

levegıjének minısége szempontjából a főtési idıszakban meghatározó tényezı, hogy a

lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzeléső. Így a levegıminıségi helyzet kialakulásában, a

településen belül nem a főtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom jut hangsúlyosabb

szerephez. A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Zrt. végzi, amelynek feladata a város

földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása, beszerzési forrása

pedig a Mol Nyrt. Feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése,

karbantartása. Békéscsaba belterületi gázhálózati gerincvezetékeinek hossza mintegy 275 km, a

teljes csıhálózat hossza 428 km hosszú, ebbıl elosztói vezeték 318 km. A fogyasztók száma 30.507,

ebbıl a lakossági fogyasztók száma 28.662, a nem lakossági fogyasztók száma 1.845. A 2007. évben


73

a földgáz értékesítés összesen 52.321 em3 volt, ebbıl a lakossági 30.540 em3 volt, a nem lakossági

21.781 em3 . A gázátadó állomás, a kis- és középnyomású elosztóvezetéki-rendszer megfelelıen

biztosítani tudja a fogyasztói igények kielégítését. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a rendkívül

magas arányú földgáz felhasználás kiszolgáltatottá teszi a várost az energiaárak változásának, illetve

az ágazatban megfigyelhetı ellátási bizonytalanságoknak.

3.4.6. Hulladékgazdálkodás

3.4.6.1. Keletkez ı hulladékok fajtája, mennyisége

A hulladékgazdálkodási feladatokat Békéscsaba területén a Tappe Kft. végzi. A városban az alábbi

hulladékfajták, az alábbi mennyiségben keletkeznek.

Hulladékfajta Mennyiség

Települési szilárd hulladék 20. 213,5 tonna/év

Települési folyékony hulladék 19. 444,0 m3 /év

Kommunális szennyvíziszap 84. 587,0 tonna/év

Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a.

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a

Építési, bontási és egyéb inert hulladék 4. 255,0 tonna/év

Veszélyes hulladék 102, 366 tonna/év Forrás: Tappe Kft. adati alapján

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó

A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város délD-Kkelet-ii részén a

Kétegyházi úttól 350 m-re lévı mély fekvéső, nagyrészt nádassal borított területen. A hulladéklerakón

a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejezıdött be. A hulladéklerakó semmilyen épített

mőszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelı vastagságú, jó vízzáró

agyagréteg van az altalajban) biztosítják a védelmet. Az üzemelés befejezését követıen a hulladék

depónia felsı szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Az 1999-2000. években elkészült a

hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, ezt követen pedigelkészült a hulladéklerakó

rekultivációjára vonatkozó mőszaki beavatkozási terv, valamint a rekultivációs engedélyterv. A telep

rendelkezik rekultivációra is feljogosító mőködési engedéllyel, a mőködési engedélyben foglalt

feladatokat 2012-ig kell elvégeznie a városnak.

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő Békéscsaba északÉ-Nnyugat-i részén, a mezıberényi

fıútvonal mellett került kialakításra, mőködését az 1996-os évben kezdte meg. A hulladéklerakó 26,33

ha területén került kialakításra a lerakó I. ütem depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló mőszaki és


74

szociális létesítményei, és a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy

ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni, amelynek maximális befogadó képessége

1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése

és a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése befolyásol.

3.4.6.2. Szelektív hulladékgy őjtés helyzete

A szelektív hulladékgyőjtés koncepcióját az önkormányzat az 1997-es évben fogadta el. Ennek

megfelelıen indult el a szelektív hulladékgyőjtés a városban, elsık között az országban, amikor még

annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Az 1998-as induló évben 7 db

hulladékgyőjtı sziget került kialakításra, hulladékudvar azonban nem lett kiépítve. Jelenleg a városban

34 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyőjtı szigetet üzemeltet a szolgáltató.

3.4.6.3. Zöldhulladék gy őjtése

A városban jelenleg 1.000 db 240 liter-es zárható mőanyag edényzet van kihelyezve a háztartásokban

keletkezett zöldhulladékok győjtésére, fıleg a családi házas övezetben. A 2006-os évben 4.389 tonna

zöldhulladék került összegyőjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az elıírt 3.600 tonnás

mennyiséget.

3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése

A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban győjtött és onnan szippantó

kocsival elszállított szennyvizek és a szennyvíztisztítás során képzıdı szennyvíziszap ebben a

tárgykörben kerül kezelésre. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 53-

54%. Ez azt jelenti, hogy a többi helyen zárt aknákban győjtik a képzıdı szennyvizeket. Jelenleg évi

20.000 m3 szippantott szennyvíz kerül kiszállításra a szennyvíztisztító telepre.

3.4.6.5. Állati hulladékok gy őjtése

A lakosságnál képzıdı állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen győjti. A telep zárható, az

állati hulladékok győjtésére fém konténerek lettek elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente

egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által.


75


76

4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE

4.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK

LEHATÁROLÁSÁVAL

Békéscsaba városrészeire vonatkozó elemzés a KSH népszámlálási adataira építve került

elvégzésre. 2001. óta a gazdasági és társadalmi folyamatokban változások mentek végbe, de azok a

városrészek közti alapvetı különbségeket lényegében nem változtatták meg. A KSH adatokból levont

következtetések kiegészítésre kerültek azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetıségekkel, melyeket

az egyes városrészek vonatozásában a településrendezési terv, illetve az arra épülı városfejlesztési

koncepció megfogalmaz. A városrészek fejlesztési célkitőzései, megvalósítandó tevékenységeik közé

társadalmi és szakmai egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. A lehatárolás a

KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv figyelembe vételével

készült, melynek fı szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti beépítettség és a

városrészt meghatározó funkciói voltak. A stratégiában lentebb bemutatott városrészek térbeli

lehatárolása során az esetleg természetes határral megadott tömböknek kellett alkotniuk egy

összefüggı területet kellett alkotniuk. A munka során vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történı

mai és jövıbeni fejlesztéseknek, akár az uniós támogatásokhoz kapcsolódnak, akár nem, van-e, lesz-

e szegregációt növelı hatásuk.

A fenti módszertan alapján az alábbi városrészek kerültek lehatárolásra, illetve megfogalmazásra a

kapcsolódó koncepciók:

1. Belváros „Korszer ő, vonzó, funkció-integrált megye- és

városközpont”

2. Belvárostól nyugatra

esı nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejl ıdı városrész”

3. Belvárostól északra

lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”

4. Belvárostól észak-keletre

esı városrész „Békéscsaba rekreációs központja”

5. Belvárostól keletre

lévı kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revital izáció központja”

6. Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”


77

7. Belvárostól délre lév ı

kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész ”

8. Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú vár osrész”

9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városba n”

10. Almáskertek „Hobbikertek, Logisztikai és kere skedelmi csomópont”

11. Mezımegyer „Békéscsaba élhet ı kertvárosa”

12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejl ıdı kertvárosban”

13. Gerla „Min ıségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”


78


79

4.1.1. Belváros

1. Belváros „Korszerő, vonzó, funkció-integrált

megye- és városközpont”

Elhelyezkedése: A város közepén

Határvonalak: Észak: Luther Márton utca

Kelet: Élıvíz-csatorna

Dél: Bartók Béla út

Nyugat: Jókai és Petıfi Sándor utca


80

A városrész jelenlegi állapota:

A vegyes funkciójú Belváros az Élıvíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti „tengellyel” a

várostestben excentrikus elhelyezkedéső. Ehhez csatlakoznak nagyvárosias (tömbszerően beépített)

és kisvárosias lakóterületek, melyek – egyetlen belvárosi tömb kivételével – szabályozottan, többnyire

optimális beépítési és laksőrőséggel kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság nem jellemzı.

A Belváros irodapiaci kínálata jelenleg kevéssé strukturált, részben hiányoznak a minıségi (ún. „A”

kategóriás) elemek és a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatások. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan

általános tendencia, hogy a kisvállalkozások zöme saját telephelyen (otthon) alakít ki irodát, így a

belvárosi, nem lakáscélra hasznosított ingatlanok iránt nem is tapasztalható tömeges érdeklıdés.

A Belvárosban található számos, jelentıs városképi jelentıséggel bíró mőemlék jellegő, építészeti

értékeket képviselı, hagyományırzı épület, emlékhely, és látnivaló található. A Városháza, a

nagyobb templomok a belváros fı térrendezı elemei, az egész város számára viszonyítási pontként

szolgálnak. A fontosabb épületek elıtt kisebb-nagyobb terek jellemzıek, melyek tágabb rálátást

biztosítanak az épületekre. A városközpontban áll az ország és Közép-Európa legnagyobb,

klasszicizáló copf stílusban épült evangélikus temploma, a mőemlék jellegő evangélikus kistemplom,

az eklektikus stílusban épített gimnáziumi épület, meghatározó továbbá a gótizáló kéttornyú katolikus

templom.

A városrészt érintı buszjáratok fıként a Bartók Béla úton és az Andrássy út nem sétáló utcává

alakított szakaszán közlekednek. Városszerkezeti – közvetve terület felhasználási – gondot okoz egy,

a Luther utcával párhuzamos közeli utca hiánya, s ez gátolja az egyirányú forgalom szervezését a

Luther utca túlzsúfoltságának, környezeti terhelésének feloldása céljából. A belváros tengelyében

ugyanakkor színvonalas, tervszerően bıvülı „gyalogos zóna” kialakítása van folyamatban.

A közmővek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a városrész szinte teljes lefedettséggel

rendelkezik az összes infrastrukturális szolgáltatás tekintetében.

Népességi adatok:

Állandó népességszám (fı) 4 453

Lakónépesség száma (fı) 4 432

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,9


Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 19,6


81

Oktatási adatok:

Óvodások száma (fı) 106

Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 270

Általános iskolások száma (fı) 303

Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással

együtt) (fı) 303

Középiskolai tanulók száma (fı) 240

Szociális ellátás adatai:

Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 382

Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%) 1 tartós

bentlakásos intézmény

Foglalkoztatási adatok:

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 64,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon

belül (15-59 évesek) (%) 32,1

Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 238

Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,19

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon

(15-59 évesek) belül (%) 8,2

Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 29,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,1

Lakáshelyzet adatai:

Lakásállomány (db) 2 179

Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 2,6

Gazdálkodási adatok:

Mőködı vállalkozások száma (db) 1 749

Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 10


Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és vízellátásban

(db) 1


Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 1 050



82






Vendéglátóhelyek száma (db) 135

Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 2

A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 160

A városrész funkcióellátottsága

A, Gazdasági funkciók Városrész (db)

Piac -

Kiskereskedelmi üzlet 462

Bevásárló központ 1

Ipari terület -

Panzió 1

Szálloda 2

Vendéglátó egység, étterem 99

B, Közlekedési, távközlési funkciók

Vasútállomás -

Postahivatal 2

Tömegközlekedés járatai 19

Benzinkút -

C, Közösségi funkciók

Könyvtár 1

Mővelıdési ház 5

Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 4

Sportlétesítmény 2

D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók

Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda 2

Igazságügy, rendészet 2

Tőzoltóság, katasztrófavédelem -

E, Humán szolgáltatási funkciók

Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,

mentıállomás

Felnıtt háziorvos: 4

Gyermek orvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı:11

Szakrendelés: 2 Iskolaorvos: 1


83

Gyógyszertár 6

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Bölcsıde: 1 Idısek klubja: 1

Óvoda 1

Általános iskola 3

Középiskola, szakiskola 4

SWOT analízis:

Erısségek Gyengeségek

- A város „szíve” funkció – közszolgáltatások

centruma;

- Kedvezı fekvés;

- Csaknem 100%-os közmő kiépítettség;

- Közigazgatási, kereskedelmi-szolgáltató

egységek központja;

- Itt koncentrálódnak a látnivalók,

nevezetességek.

- Minıségi irodaházak hiánya;

- Erıs átmenı autóforgalom;

- Kicsi vállalkozói jelenlét – kevés szolgáltató

funkció;

- Esztétikus közterek hiánya.

Lehetıségek Veszélyek

- Vállalkozói szféra vonzása színvonalas,

esztétikus irodaházakkal; üzlethelyiségekkel;

- Autóforgalom elterelése a sétálóutcák

kialakítása érdekében;

- Parkosítás az esztétikusabb városképért és a

környezetvédelem javára;

- Kerti bútorok fokozottabb elhelyezése;

- Közterületi parkolás rendezése;

- Vendéglátói funkciók bıvítése.

- A jelenleg kisszámú üzletek megszőnése az

alacsony forgalom miatt.


84

4.1.2. Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet

2. Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet

„Dinamikusan fejlıdı városrész”

Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól nyugatra

Határvonalak: Észak: Szarvasi út

Kelet: Jókai és Petıfi Sándor utca

Dél: Bartók Béla út

Nyugat: Vasútvonal


85


A Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezetet alapvetıen két lakótelep (Milleniumi ltp. és

Kazinczy ltp.), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a

vasútvonal mentén pedig ipari területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenı

forgalom méretében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás

(Budapest – Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar (20 féle közlekedési útvonalat lefedı

buszhálózat járatai koncentrálódnak itt) is. Ebbıl adódóan az övezet átmenı utasforgalma a Belváros

irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevı, ami megköveteli a

városrész rendezettségének és tisztaságának fenntartását, ugyanakkor bıségesen biztosítja a helyi

lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerően

megközelíthetı.

Az északi részen fekvı 545 lakásos Millenium lakótelep az 1980-as évek második felében épült,

legfeljebb 5 emeletes épületek alkotják. A lakóházak szürke, elkoszolódott homlokzata felújításra

szorul. A lakótelep központja a Kazinczy Ferenc utca – Szerdahelyi utca keresztezıdésnél található.

A Kazinczy lakótelep a vasútvonalhoz való közvetlen közelsége miatt a vasúti zajjal érintett

lakóterületek közé tartozik, az itt lakók számára különösen zavaró a pályaudvar éjjeli

teherforgalmából, valamint a ki- és berakodásból keletkezı zaj. Az 1189 lakásos telepet fıként az

1960-es években épült 454 emeletesszintes emeletes blokkházakból áll és 5 szintes panelházak

alkotjákból áll, melyek szintén felújításra szorulnak, azon épületek kivételével, melyek már

korszerősítésre kerültek (Kazinczy ltp. 1., 13.). A városrész centruma az Illésházy utca vonalán alakult

ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tőzoltóság. A lakótelep déli része (Vécsey Károly utca)

kifejezetten rossz állapotú, a lakóházak felújítása, korszerősítése és a blokk rehabilitációja sürgetı. A

negyed leszakadásában az is szerepet játszik, hogy tıle északra a régi Kötöttárú Gyár jelenleg üresen

álló épületei találhatóak, melyek nem teremtenek vonzó városképet, és ezt a negatív hatást a gyár- és

a lakóépületek közé ékelıdött OBI áruház igényes kialakítása sem tudja ellensúlyozni.

A városrészben a következı oktatási intézmények találhatóak:

- Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda;

- 10. Sz. Általános Iskola;

- Petıfi Utcai Általános Iskola;

- Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium;

- Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola;

- Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium.

A kulturális közintézmények közül a Vasutas Mővelıdési hHáz található a körzetben. A városrészben

helyezkedik eltalálható a Tőzoltóság központja. Külön említést érdemel a városrészen elhelyezkedı

Tesco áruház is. A felnıtt háziorvos a Kazinczy utcában, a gyermek háziorvos a Trefort utcában tartja


86

rendelését. Az övezet lehetıséget kínál a lakosság számára a szelektív hulladékgyőjtésre két

hulladékgyőjtı sziget fenntartásával (Kazinczy ABC elıtt és a Milleniumi ltp. szökıkútjánál).

A városrész közmővesítése közel 100%-os, a lakótelepek lakásai összkomfortosak.

Népességi adatok:


Lakónépesség száma 11 199




Oktatási adatok:




Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai

oktatással együtt) (fı) 613





A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága

(%) -




belül (15-59 évesek) (%) 37,0



Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív

korúakon (15-59 évesek) belül (%) 15,7




87





Mőködı vállalkozások száma (db) 942




vízellátásban (db) -










Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) -

A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) -



Piac 1



Ipari terület 1

Panzió -

Szálloda -1



Vasútállomás 1

Postahivatal 3


Benzinkút 2


88


Könyvtár -


Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -



Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -

Igazságügy, rendészet -

Tőzoltóság, katasztrófavédelem 1



mentıállomás

Felnıtt orvosi rendelı: 4

Gyermekorvosi rendelı: 3

Gyógyszertár 4

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Bölcsıde: 1

Idısek otthona: 12

Óvoda 2



SWOT analízis:


- Sokoldalú városfunkciók;

- Összkomfortos lakások rendkívül magas

aránya;

- A Belváros szolgáltatásai a közvetlen

közelben találhatóak;

- Kereskedelmi egységek: TESCO, STOP

SHOP

- Kiváló közlekedési infrastruktúra (vasút,

buszpályaudvar, fıutak közelsége);

- Széles oktatási kínálat.

- Vasúttól származó zajhatások;

- A lakótelepi tömbök rontják a városképet;

- A Kazinczy és a Szabolcs utcán az

útburkolat gyenge minısége.


- A vasúti forgalom zajának tompítása a város

élhetıbbé tétele érdekében;

- Az itt becsatlakozó 44-es és 47-es fıutak

vendégforgalmának „fogadása”;

- Kerékpárút építése a Szabolcs és a Kazinczy

utcán;

- Szabolcs utca szélesítése;

- További kereskedelmi egységek betelepítése

- Közterek parkosítása;

- A Kazinczy lakótelep déli sávjának (Vécsey

Károly utcától délre) leszakadása.


89

- Zöldterületek növelése;

- A felújításra szoruló lakóházak felújítása a

Panelprogram keretében.

4.1.3. Belvárostól északra es ı nagyvárosias övezet

3. Belvárostól északra es ı kisvárosi övezet:

„A második Belváros”

Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól északra


90

Határvonalak: Észak: Szarvasi út – Békési út


Dél: Luther Márton utca – Illésházi utca

Nyugat: Kazinczy Ferenc utca – Kisszik utca – Trefort Ágoston utca


A városrész nyugati határa a Fehér-Körösbıl induló és a Kettıs-Körösben torkolló Élıvíz-csatorna,

amely 1777-ben került kialakításra, egyfelıl a mocsarak lecsapolása érdekében, másfelıl pedig azért,

hogy a település építéséhez szükséges fát a bihari hegyekbıl leúsztathassák. A csatorna

hajóforgalom bonyolítására nem alkalmas (túl keskeny), partjai jelenleg gondozatlanok, a rehabilitáció

során parkosításra kerül, sétánnyá alakul.

A kisvárosias jellegő övezet nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett,

mőemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felére a sőrő, többnyire lakófunkciójú városi szövettel

találkozhatunk. A Baross utca – Zsíros utca – Teleki utca – Kiss Ernı utca által határolt részen az

átlagosnál igényesebb, elıkelıbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetısebb rétege

birtokol. Ettıl eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb

helyzető családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek.

A közintézmények közül itt kapott helyet a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, a Kós Károly

Építı-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti

Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, valamint a School of Business

Békéscsaba Üzleti Szakközépiskola. Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén

található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom. Külön említést

érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet

színtere a Szlovák Tájház, valamint a Meseház (Békési úti Közösségi Házak).

A lakosság közlekedését a helyi buszhálózat biztosítja. Az erre közlekedı buszjáratok fıként nyugati,

déli és keleti oldaláról érintik a területet, de az 1-es, 2-es, 5-ös és 11-es számú vonalak az övezetet

elkerülik. A közmő infrastruktúra a szennyvízelvezetés tekintetében hiányos, amely különösen a

terület észak-keleti részét érinti.

Népességi adatok:







91


92

Oktatási adatok:







Nappali tagozatos egyetemi, fıiskolai szintő képzésben résztvevı hallgatók

száma a felsıfokú oktatási intézményekben (fı)





(%)

1 átmeneti elhelyezést nyújtó

intézmény




belül (15-59 évesek) (%) 40,1


















93













Piac -


Bevásárló központ -

Ipari terület -

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 1


Könyvtár -










mentıállomás

Felnıttorvosi rendelı: 1

Gyermekorvosi rendelı: 1 Fogorvosi


94

rendelı: 1 Gyógyszertár 2

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek klubja: 1

Óvoda 1

Általános iskola -


SWOT analízis:


- Belvároshoz közeli fekvés;

- Vegyes városkép (kertváros és mőemlék

házak);

- Élıvíz-csatorna egyedi városképet ad;

- Sok védett és mőemlék épület;

- A várost elkerülı északi körgyőrő megépült

szakasza enyhíti az észak-kelet irányú

keresztülhaladó forgalmat.

- Kisszámú kereskedelmi és szolgáltató

egység;

- Az elkerülı út ellenére is nagy forgalom a

Békési és Szarvasi utakon;

- Zöldterületek, parkok hiánya;

- Elöregedett lakóépületek.


- A turisztikai potenciállal bíró Élıvíz-csatorna

közelsége;

- A városrész északi határán áthaladó

fıútvonal vendégforgalmának „fogadása”;

- Szarvasi út mentén kerékpárút létesítése.

Nagy forgalom miatt a városrész élhetıségének

romlása.


95


96

4.1.4. Belvárostól észak-keletre es ı városrész

4. Belvárostól észak-keletre es ı városrész

„Békéscsaba rekreációs központja”

Elhelyezkedése: A város keleti oldalán

Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal

Kelet: Belterületi határvonal

Dél: Gyulai út


97

Nyugat: Békési út - Élıvíz-csatorna


A városrészt nyugati irányból mindössze az Élıvíz-csatorna választja el a Belvárostól, illetve a tıle

északra esı kisvárosias övezettıl. Az övezet nyugati oldalán helyezkedik el a regionális jelentıségő,

nemrégiben felújításra került Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet, ahol 519 ágyon végeznek gyógyító

munkát. Emellett itt található a Békés Megyei Vízmővek Zrt., továbbá a városrészen koncentrálódnak

a város sportlétesítményei is: a Széchenyi liget közelében 5 db sportpálya (füves és salakos pályák)

és egy stadion található, míg az övezet déli oldalán a sportcsarnok kapott helyet. A Széchenyi ligetet

1869-ben létesítették, napjainkra már a Natura 2000 természetvédelmi területek részét képezi,

legfıbb értékét faállománya adja.

Jelentıs mennyiségő és széles oktatási palettát kínáló közoktatási intézmények mőködnek a

városrészben, amelyek az alábbiak szerint:

- Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon;

- "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és

Rehabilitációs Bizottság;

- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium;.

- Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégium (BÉKSZI);

- Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképzı Iskola (BÉKSZI);

- Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium.;

A kertes családi házak szabályos elrendezéső utcákban épültek, itt túlnyomórészt a városi

középosztály él. A központi részektıl távolabb esı Béke-Kkertek alvóvárosnak nevezhetı, a boltok és

üzletek nagymértékben hiányoznak.

A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és dél-

nyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton

közlekedı 20-as gerlai járat kivételével) teljesen kiesnek a közlekedési körforgásból. Az övezet

közmővesítése kielégítı, a városi szinten szők keresztmetszettel rendelkezı vezetékes ivóvíz hálózat

teljesen kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetés a keleti részeken még fejlesztésre szorul.

Népességi adatok:







98

Oktatási adatok:









Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) Nincs klub


(%)

2 tartós bentlakásos intézmény




belül (15-59 évesek) (%) 40,3








Lakásállomány (db) 968

Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 18.4










99












Piac -



Ipari terület -

Panzió 1

Szálloda 1



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 1


Könyvtár -

Mővelıdési ház -









mentıállomás

Kórház, ügyelet: 1 Szakrendelı,

járóbeteg-ellátás: 1 Gyógyszertár 2

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 1

Óvoda 2


100



SWOT analízis:


- Vegyes városkép (sok kiemelt intézmény,

sportlétesítmények, zöld területek);

- A Széchenyi liget által kínált kikapcsolódási

lehetıségek;

- Sportlétesítményekben gazdag.

- A keleti oldalon az üzletek hiánya;

- Tömegközlekedési hálózat nem fedi le

megfelelıen a városrész keleti részét;

- Infrastruktúurális elmaradottság.


- Esztétikus sétány kialakítása;

- Lehetıség turista-vonzó szabadtéri- és

sportrendezvények megtartására;

- Tömegsport és a lakossági szabadidıs

lehetıségeinek megfelelı tér teremtése;

- Új szolgáltató és kereskedelmi egységek

létrehozása.

- A meglévı létesítményekben a versenysport

miatt a lakosság sportolási lehetıségei

korlátozottak,

- A tömegközlekedés nem kerül kiépítésre.


101

4.1.5. Belvárostól keletre es ı kisvárosias övezet

5. Belvárostól keletre lévı kisvárosias

övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció

központja”

Elhelyezkedése: A város déli oldalán

Határvonalak: Észak: Gyulai út


Dél: Élıvíz-csatorna

Nyugat: Élıvíz-csatorna


102


A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) a kertvárosi jelleg uralja. A

városrész középsı részén nagy kiterjedéső erdıs terület található, valójában ez képezi a határvonalat

a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között.

A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élıvíz-csatorna közelében

koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. A közelben található a

Városi Bíróság, a Vám- és Pénzügyırség Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Békés megyei

Osztálya, a Mentıállomás, a Megyei ÁNTSZ, a Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona, a Dél-alföldi

Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Gyermek- és Felnıtt Háziorvosi Szolgálat. Az oktatási

intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem

Gazdasági Kara, amely a város egyetlen felsıfokú oktatási intézménye. A megyeszékhely kulturális

intézményei közül a Gabonamúzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház található ebben a

városrészben, olyan más látnivalók mellett, mint például a Szélmalom. A szabadidı eltöltésére az

Élıvíz-csatorna partján, az 1922-ben létesített Árpád fürdı áll a városi és térségi lakosság

rendelkezésére. Az egész évben üzemelı, 1200 m2 alapterülető élményfürdı jelentıs funkciót tölt be

a térség idegenforgalmában, fıként, hogy a szabadidı eltöltésére kínált számos perspektíva mellett

(uszoda, kosárlabdapálya, röplabdapálya, pezsgıfürdı, óriáscsúszda, játszótér, stb.) számos gyógy-

szolgáltatást is nyújt (gyógyvizes medencék, gyógy-masszázs, iszappakolás, víz alatti vízsugár

masszázs, gyógy-úszás, stb.) is nyújt a látogatók számára.

A városrészt érintı közlekedés fontos jellemzıje, hogy innen érhetı el Békéscsaba 226 hektár területő

repülıtere, mely jelenleg még csak füves leszállópályával rendelkezik, de már elkészült egy 30x1300

méteres szilárd burkolatú kifutópálya terve a hozzátartozó gurulóúttal és parkoló-területtel együtt,

amivel akár 37 személyes repülıgépek fogadására is alkalmassá válik a reptér. Ez különös

jelentıséggel bír a térségi turizmus fellendülésében tekintve, hogy a várost és környékét egyenlıre

elkerülik az autópályák. A repülıtér 14 km-re található a magyar-román országhatártól.

A városrész gazdasági élete szempontjából meghatározó fejlesztések a Praktiker áruház és a Csaba

Center Invest Kft. által kialakításra kerülı 50 ha-os ipari park létesítése.

A terület közmőellátottsága erısen fejlesztésre szorul, habár a vezetékes ivóvízellátás az övezet

nyugati oldalán csaknem teljes, addig a szennyvízelvezetés kiépítettsége egyes részeken jelentısen

az igények alatt marad. Különösen igaz ez a Keleti-kertek esetében, ahol mind a vezetékes ivóvíz,

mind pedig a szennyvízcsatorna kiépítése szinte teljes egészében hiányzik.

A tömegközlekedési feltételek a városrészben kimagaslóan jók, a buszjáratok az övezet negyed

összes szükséges területét lefedik.


103

Népességi adatok:






Oktatási adatok:











(%) Nincs ilyen intézmény




belül (15-59 évesek) (%) 57,2














104

















Piac -



Ipari terület -

Panzió 1

Szálloda 2



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 1


Könyvtár 1


Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1




Igazságügy, rendészet 1



105



mentıállomás

Felnıttorvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı: 1

Mentıállomás: 1 Gyógyszertár 1

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 2 Idısek klubja: 1

Óvoda 1



SWOT analízis:


- Változatos, barátságos városkép (kertes és

kisvárosias részek);

- Az Élıvíz-csatorna rendezett partja;

- Magas színvonalú tömegközlekedés;

- A város egyetlen uszodája és strandfürdıje

itt található;

- Az Egyetemi Kar térségi, regionális és

országos szinten is meghatározó intézmény.

- Nagy, gondozatlan erdıs terület;

- A terület közmőellátottságának hiányosságai;

- A szennyvízelvezetés kiépítettsége hiányos.


- Az erdıs területek rendezésével vonzó

szabadidıs park (Kalandpark) kialakítása;

- További kereskedelmi egységek további

betelepítése;

- A repülıtér fejlesztése a turizmus és

idegenforgalom valamint a magyar-román

üzleti kapcsolatok fellendítése érdekében;

- Az oktatási infrastruktúra további fejlesztése;

- Kolbászfalu létrehozása, szálláslehetıségek

kiépítése.

- Várt turistaforgalom elmaradása.


106

4.1.6. Lencsési vegyes övezet

6. Lencsési vegyes övezet

„Közkedvelt zöldkerület”

Elhelyezkedése: A város dél-keleti szegletében

Határvonalak: Észak: Élıvíz-csatorna (Felsı Körös sor)


Dél: Belterületi határvonal

Nyugat: Ilosvai utca


A Lencsési vegyes övezet alapvetıen két részre osztható: a területének közel felét (nyugati oldal) a

Lencsési (vagy más néven József Attila) lakótelep foglalja el, míg keleti részén az egyaránt zártkertes


107

jellegő Borjúréti kertek, illetve dél-keleten a Kastély-szılık rész található. A Lencsési lakótelep

(Pitypang utca – Perje utca – Dobó István utca – Attila utca – Lencsési út – Felsı Körös sor által

határolt terület) 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezéső

panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektıl az 1980-as évek közepéig épült,

összesen mintegy 3.393 lakásból áll. A panelprogramban főtéskorszerősítés jogcímen a Lencsési út

56-58. és a Lencsési út 61. sz. alatti tömbök kerültek felújításra, a lakótelep számos épületének

felújítása a 2009-2010-es idıintervallumban tervezett.

A városrészben az alábbi oktatási intézmények mőködnek:

- Lencsési Lakótelepi Óvoda;

- Napsugár Integrált Óvoda;

- József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény;

- Szabó Pál Téri Általános Iskola;

- Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium;

- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium.;

A közmővelıdést 2 db fiókkönyvtár és a Lencsési Közösségi Ház biztosítja, a helyi egészségügyi

intézmények közül a Gyermek- és Felnıtt Háziorvosi Szolgálat és az Iskolafogászat emelendı ki,

illetve 2 patika is a lakosság ellátását szolgálja. A városrész központja a Féja Géza tér körlzetében

alakult ki, számos üzleti szolgáltató egység található itt.

A városrész közmővesítés szempontjából vegyes képet mutat: míg a Lencsési lakótelep teljesen

összközmőves, addig a Kastély-szılık és a Borjúréti kertek területén a vezetékes ivóvíz átlagosan

20%-os, a szennyvíz csatorna pedig 40%-os kiépítettségő.

A Körös Volán Zrt. a 7-es és 17-es buszjáratokkal elégíti ki a területen élık tömegközlekedési

szükségleteit, ám fontos megjegyezni, hogy a vonalhálózat csupán a Lencsési lakótelepre terjed ki, a

Borjúréti kertekre és a Kastély-szılıkre nem.

Népességi adatok:







108

Oktatási adatok:








Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 1 313



(%)





belül (15-59 évesek) (%) 34,7











Mőködı vállalkozások száma (db) 1 491









109









A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)

Piac -



Ipari terület -

Panzió 2

Szálloda 2



Vasútállomás -

Postahivatal 1


Benzinkút 1


Könyvtár 1










mentıállomás


Gyermekorvosi rendelı: 3 Fogorvosi rendelı: 3

Gyógyszertár 2

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 2


110

Bölcsıde: 1 Óvoda 3


Középiskola, szakiskola -

SWOT analízis:


- Nyugodt, békés városrész;

- A lakóteleprıl helyi járatokkal könnyen

megközelíthetıek a városfunkciók.

- A 10 emeletes panelek erıteljesen rontják a

városképet;

- Távol esik a belvárostól;

- A zártkertes övezetekben nem került

kiépítésre a szennyvízközmő és vezetékes

ivóvíz rendszer;

- A keleti részeken nincs tömegközlekedés.


- Élıvíz-csatorna partjának gondozása,

kiépítése, lehetıségeinek kihasználása;

- Parkosítás.

- A zártkertes részek leszakadása.


111

4.1.7. Belvárostól délre lév ı kisvárosias övezet

7. Belvárostól délre lév ı

kisvárosias övezet 7.1 Déli ipartelep

„A multifunkcionális városrész”

Elhelyezkedése: A város déli szélén

Határvonalak: Észak: Bartók Béla út – Orosházi út



Nyugat: Gyár utca - Lajta utca – Rokka utca - Vasút


112


A belvárost délrıl határoló övezet alapvetıen kertvárosi jellegő, családi házas részei azonban még

erıteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található az 521 lakásos Penza

lakótelep. A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak

magasított tetıvel és pincével rendelkeznek. A térség két temetıje az észak-nyugati, illetve a dél-

keleti sarokban található.

A közoktatási intézmények közül a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, valamint a Penza-lakótelepi és

Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda található a városrészben, illetve kiemelendı a Békéscsabai

Regionális Képzı Központ. Az egyéb közintézmények (Illetékhivatal, Felnıtt és Gyermek Orvosi

Rendelı, Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) a negyed észak-keleti részében

központosulnak.

Vasút Románia és Gyula irányába. Az övezet közmőfejlesztése a jövıben szükségessé válik,

különösen a szennyvízcsatorna tekintetében, mivel a jelenlegi körülbelül 60%-os kiépítettség nem

elégíti ki a lakosság igényeit. A tömegközlekedési adottságok és feltételek kielégítmegfelelıek, a

városrészt érintı buszjáratok fıként északi oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta.

Déli Iparterület jelenlegi állapota:

A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg hőtıházak, bútorbolt,

építıanyag- és gépkereskedések mőködnek, de itt található a Csabahús Kft. telephelye is. A területen

továbbá 5.800 m2 hasznos alapterülető inkubátorház mőködik, mely jelenleg mintegy 40

vállalkozásnak nyújt biztonságos mőködési hátteret. Az iparterület északi részén lıtér, keleti oldalán a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész

gazdasági szereplı közül kiemelendı a Tondach és a Wienerberger.

Népességi adatok:






Oktatási adatok:





113








(%)


intézmény




belül (15-59 évesek) (%) 45,3

























114





Piac -



Ipari terület 1

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 2


Könyvtár -










mentıállomás Felnıttorvosi

rendelı: 2

Gyógyszertár -


Óvoda 2




115

SWOT analízis:


- Közeli fekvés a Belvároshoz;

- A területen folyó jelentıs gazdasági

tevékenység.

- Közoktatási intézmények hiánya;

- Zöldterületek hiánya.


- A Déli iparterület vasútfejlesztések adta

fejlıdési lehetıségei;

- A falusias jelleg kertvárosivá alakítása;

- Közlekedésfejlesztés;

- Infrastruktúrafejlesztés;

- Kereskedelmi és szolgáltató egységek

betelepítése.

- Az elöregedett falusias jelleg megmarad;

- A közlekedési infrastruktúraiát érintı

felújítások elmaradnak;

- A kereskedelmi és az ipari fejlesztések

elmaradnak.


116

4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet

8. Berényi úti kertvárosias övezet

„A sokoldalú városrész”

8.1 Északi Iparterület

„A jövı intermodális ipari központja”

Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Belvárostól Észak-keleti irányban, a Budapest –

Lökösháza vasútvonal mentén található.

Határvonalak: Észak: Északi, várost elkerülı útgyőrő

Kelet: Békési út

Dél: Szarvasi út

Nyugat: Vasútvonal


117


A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó,

az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati

részén telepedtek meg azok a dinamikusan fejlıdı vállalkozások (Fatesco, Coca-Cola Magyarország,

Frühwald Kft.), melyek jelentıs számú munkalehetıséget teremtenek a város lakossága számára.

Az övezet középsı és déli része alapvetıen kertvárosi jellegő, a laza beépítettségő, egy- vagy

többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb

minıségő utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca –

Zöldfa utca – Schweidel József utca – Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven

Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelsı és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években

épült, mindössze 10-12 darab négyemeletes tömbbıl áll, a kialakított lakások száma 220. A lakótelep

épületeit 1.800 m2 közkert övezi, amelyen kialakított pihenı-, játszó- és sétálóhelyek a mindennapi

élet színterei. Kiemelendı, hogy a játszótér nem felel meg az Európai Unió elıírásainak (régi, cserére

érett, nem kisgyermek-barát, vasból készült játékok), területe nem megfelelıen kihasznált, sok a

gondozatlan, üresen álló terület, amely parkosítással, kerti bútorok elhelyezésével otthonosabbá és

biztonságosabbá válhatna. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges

szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek), továbbá a Mokry utcai

buszfordulónál lakossági hulladékgyőjtı sziget került kialakításra, melynek keretében 5 db speciális

győjtıedény került elhelyezésre, melyek által fém, színes- és fehérüveg, papír és mőanyag elkülönített

módon való győjtésére nyílik lehetıség. A városrész másik „központját” a Szent László utca (a kerület

dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat

(általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti.

A helyben rendelkezésre álló oktatási intézmények:

- Szent László Utcai Általános Iskola;

- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium.

Egészségügyi szolgáltatást a Mokry lakótelep közelében található felnıtt háziorvosi szolgálat nyújt.

Az övezetben három temetı található, melyek közül a dél-nyugati sarokban elhelyezkedı legnagyobb

területő. Itt található a nemzetközi szinten egyedülálló ún. Hısök Temetıje, ahol a különbözı

nemzetiségő (német, magyar, román, szovjet) katonák a világháborúkban elfoglalt helyzetüktıl

függetlenül kerülhettek végsı nyughelyükre.

A közmő ellátottság a városrészben igen magas szintő, a vezetékes ivóvíz ellátás csaknem 100%-ban

kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetéssel rendelkezı lakások aránya a terület északi részén csak

40% körüli. A zóna közlekedési struktúrájában a városi átlaghoz képest nagyobb szerepet kap a

kerékpárhasználat. A helyi buszhálózat 5-ös számú járata halad keresztül a területen, érintve a

jelentısebb lakos számú Mokry lakótelepet is, három másik járat pedig (1-es, 2-es és 8-as számú

autóbuszok) déli oldalán, a 2x2 sávos Szarvasi úton érintik a városrészt.


118

Népességi adatok:


Lakónépesség (fı) 5 669




Oktatási adatok:











(%)





belül (15-59 évesek) (%) 16,9













119

















Piac -



Ipari terület 1

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 1


Könyvtár -



Sportlétesítmény -





120




mentıállomás Felnıttorvosi

rendelı: 1

Gyógyszertár 3

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 1 Idısek klubja: 1

Óvoda 2



SWOT analízis:


- Változatos városkép (kertváros, lakótelep,

iparterületek);

- A 44-es fıút közelsége (közeli közlekedés

infrastruktúra);

- Kialakult kerékpár-használati kultúra;

- Szelektív hulladékgyőjtési lehetıség.

- A kertváros közepén magasodó lakótelep

rontja a városképet;

- Vasútvonal közelsége;

- A temetı alapvetı közfunkció, ami jelentıs

forgalomnövekedést jelent a városrésznek;

- Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya;

- Egy fı közlekedési tengelyen elérhetı el a el

belváros.


- A 44-es, 47-es fıút felıl (keleti irányból)

érkezı vendégforgalom (Kecskemét,

Szarvas) „fogadása”;

- A 47-es fıút (északról, Békés irányából

érkezik) érdemi funkciót kap a Közép Békés

Centrum fejlesztésével, számottevı

vendégforgalmat juttat a városrészbe;

- A közparkok jobb helykihasználása;

- Kerékpárút létesítése, fejlesztése;

- Az iparterület turista-centrikus

szolgáltatásainak bıvítése (bevásárló-

és/vagy szolgáltató központok létrehozása);

- A Munkás és a Szabolcs utca összekötése;

- Lakossági alközpontok létrehozása.

- Az iparterület vendégriasztó hatása;

- Közösségi terek hiánya;

- Kereskedelmi, szolgáltató egységek hiánya.


121

4.1.9. Jamina (Erzsébethely)

9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Minıségi életstílus és

horgász-paradicsom”

„Város a városban”

Elhelyezkedése: A város déli szélén


122

Határvonalak: Észak: Tildy Zoltán utca – Vasút sor

Kelet: Darányi utca – Kertész utca – Tompa utca – Ludvigh utca – Gyár utca -

Lajta utca – Rokka utca – Kígyósi utca


Nyugat: Belterületi határvonal


Jamina Békéscsaba legnagyobb, közel 15 ezer fıs lakossággal rendelkezı városrésze. A Jamina

negyed területileg igen határozottan elkülönül a többi városrésztıl, aminek fı oka, hogy keleti oldalról

a vasút határolja, amin meglehetısen kevés (4) lehetıség van a keresztül közlekedésre. A városrész

lakói így viszonylag elszigetelıdtek, ezt részben tovább erısítette az is, hogy a lakosság számottevı

része szlovák származású. A Jamina övezet helyén egykor szılı ültetvények voltak, amely

eredményeként a mai háztömbök szabályos, hosszanti (észak-déli irányú) blokkokba rendezıdtek,

viszonylag kevés keresztirányú (kelet-nyugati) átjárási lehetıséggel.

A városrészközpont a Madách utca középsı szakaszán alakult ki, itt található a legtöbb kereskedelmi

és szolgáltató egység, továbbá a Gyermek és Felnıtt Orvosi Rendelı, a Fogorvosi Ügyelet. A

városrészben óvoda, bölcsıde és általános iskola is található. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen

központi résznek tekintett terület, illetve az itt található kereskedelmi és közfunkciók nem felelnek meg

a városrész méretébıl és jelentıs lakosságszámából adódó elvárásoknak.

A lakosság városrészhez való kötödésének meghatározó elemei a zöld környezet, az erıs

hagyományok, illetve annak tisztelete. Emiatt a városrész szempontjából a vasút jelentette területi

elszigetelıdés csökkentése mellett alapvetı fontossággal bír a zöldfelületek megırzése, illetve a

közösségi terek fejlesztése.

Az övezet déli részén nagy kiterjedéső bányatavak teszik változatossá a városképet, s az ipari szektor

is képviselteti magát: itt található a Tondach Magyarország Zrt. tulajdonában lévı tégla- és kerámia

cserépgyártó üzem, Kerámiagépgyártó Kft.

A közmő ellátottság tekintetében elmondható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság 100%-os, azonban

a szennyvízcsatorna-hálózat erısen bıvítésre szorul.

A helyi közlekedés fontos jellemzıje, hogy a lakosság körében igen elterjedt a kerékpár használata,

emiatt azonban a terület kerékpárútjai jelentıs felújításra szorulnak. A tömegközlekedés járatai a

Kolozsvári utca – Madách utca vonalon keresztezik a településrészt, s ezen túlmenıen a vonalhálózat

északi, nyugati és déli oldaláról is érinti.


123

Népességi adatok:






Oktatási adatok:



Általános iskolások száma (fı) 1 202


oktatással együtt) (fı) 1 202



Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 1 565



(%)


intézmény




belül (15-59 évesek) (%) 42,0













124


















Piac -



Ipari terület 1

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal 1


Benzinkút -


Könyvtár 1








125




mentıállomás


Gyermekorvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı: 3

Gyógyszertár 2

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény

Hajléktalanok átmeneti

szállása: 1 Idıskorúak

gondozóháza: 1 Idısek klubja: 1

Óvoda 4



SWOT analízis:


- Nyugodt, kertvárosi lakóövezet;

- Változatos városkép (ipari egységek, kertes

házas részek, lakóparkok, bányatavak);

- A közös hagyományok jelentette erıs

identitás és annak közösségformáló ereje.

- Kevés átjárási lehetıség a többi városrészbıl

(4 db vasúti átjáró);

- Jelentıs áthaladó teherforgalom;

- Fejlesztésre szoruló helyi buszhálózat;

- Nincs központja;

- Kereskedelmi és közfunkciók hiányossága;

- Szennyvízelvezetés hiányossága.


- A vasútfejlesztés kedvezıen befolyásolja

városrész megközelíthetıségét;

- A helyi lakosság elvárásainak megfelelı

alközponti fejlesztések;

- A bányatavak adta lehetıségek kihasználása

(pl: horgász stégek kialakítása, üdülı

komplexumok felépítése, stb.);

- A helyi buszhálózat fejlesztése;

- Sportlétesítmények építése;

- A kerékpáros közlekedés lehetıségeinek

biztosítása (kerékpár utak, modern tárolók).

- Turisztikai lehetıségek;

- Termál-kút;

- Ifjúsági park;

- Közösségi terek fejlesztése.

- További elszigetelıdés a város többi

részétıl;

- Belvíz;

- Elöregedett lakóházak;

- Tömegközlekedés fejlesztés elmaradása;

- Ipari üzemek bezárása.


126

4.1.10. Almáskertek

10. Almáskertek

„Hobbikertek“

10.1 Almáskerti Ipari Park

Logisztikai és kereskedelmi csomópont

Elhelyezkedése: A város nyugati oldalán


Kelet: Vasútvonal

Dél: Belterületi határvonal – Csorvási út


127

Nyugat: Belterületi határvonal


A városrészt kettészeli a Kecskemét – Szarvas felıl érkezı 44. sz. fıút, ami fontos szerepet játszik

megközelíthetıségében, illetve a keresztül menı forgalom nagyságában. Ennek megfelelıen az

övezet nagy része ipari terület, itt helyezkedik el, az Almáskerti Ipari Park, mely Békéscsaba Megyei

Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A 19 hektárnyi földterület elsısorban zöldmezıs

beruházások megvalósítási helyéül szolgál, az elsı befektetı 2002-ben települt a parkba. Napjainkra

már számos vállalkozás mőködik itt, melyek közül a legjelentısebbek: SMK Hungary Kft., Peugeot –

Gallion Kft., Electro Globe Hungary Kft., Meszlényi Autó Kft., Huntraco Zrt., Ford Hovány Békéscsaba

Kft., Hirschmann Kft., Linamar Hungary Nyrt. A vállalkozói szektoron kívül itt folytatja tevékenységét a

Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK), melynek egyik mintaüzeme, a csabai

kolbász hazai és nemzetközi gasztronómiai sikerére alapozva, egy kolbászüzem.

A városrész középsı, déli részén található az Almáskertek övezet, amelyet fıként zárt kertek

alkotnak. A tömegközlekedés fontos jellemzıje, hogy a Körös Volán Zrt. üzemeltet olyan járatokat,

melyek érintik az ipari területeket, így az itt foglalkoztatott lakosság munkába járása biztosított. Ezt

leszámítva a helyi közlekedésben az autóhasználat dominál.

Népességi adatok:






Oktatási adatok:








128









belül (15-59 évesek) (%) 59,0



























129



Piac -



Ipari terület 2

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal -


Benzinkút 2


Könyvtár -










mentıállomás -

Gyógyszertár -

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény -

Óvoda -



SWOT analízis:


- Kiváló közlekedési infrastruktúra: a 44 és 47-

es számú fıutak közvetlen közelsége.

- A területet közrefogja a Budapest –

Lökösháza, illetve a Szeged – Békéscsaba

vasútvonal;


130

- Kerékpárút hiánya;

- Infrastruktúra.


- Az Ipari Park és az ipari területek fejlesztése;

- Az intermodális logisztikai adottságok (út,

vasút) kihasználása.

- Zöldterületek fejlesztése, fásítás

- Az ipari területek további fejlesztésének

elmaradása esetén az ipari területekbıl

rozsdaövezet alakulhat ki.

4.1.11. Mezımegyer

11. Mezımegyer „Békéscsaba élhetı, kertvárosa”


131

Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Budapest – Lökösháza vasútvonal mentén található.

Határvonalak: Észak: Haladás utca – Vlcskó utca – Bibó István utca

Kelet: Nyárfa utca – Keleti utca – Sáros utca – Fenyı utca - Nyitrai utca

Dél: Hold utca – Kossuth Lajos utca

Nyugat: Rajk László utca – Erdı sor


Mezımegyer Békéscsaba VII. kerülete. A napjainkban körülbelül 2500 lakosú településrész hosszú

történelmi múltra tekint vissza, története egészen a honfoglalásig visszamenıen nyomon követhetı. A

hol virágzó, hol a történelem fordulatai miatt a földdel egyenlıvé vált település a XX. század második

évtizedében rendezıdött községgé. Az igen szegény községháztartás ettıl kezdve szakadatlanul

kereste a felemelkedés lehetıségét, melyet az elöljáróság leginkább a Békéscsabához való

kapcsolódásban látott, és amely 1973-ban valóra is válhatott.

Az „egyéb belterület” státusszal rendelkezı kertvárosias övezet a mai napig megırizte falusias

hangulatát. A terület laza beépítettségő, a lakóházak több mint 80%-a egyszintes kertes ház

(ugyanakkor dominál a háromnál több szobával rendelkezı lakóépületek száma), melyek számottevı

része az 1945-1989. közötti idıszakban épült. Az építésügyi szabályzat a kertvárosban legfeljebb

négy-, kivételes esetekben legfeljebb hatlakásos lakóépületeket engedélyez. Mezımegyeren óvoda,

mővelıdési központ (Arany János Mővelıdési Ház), idısek klubja és gyógyszertár is a lakosság

rendelkezésére áll, ami erısíti kisvárosi jellegét. A helyben funkcionáló civil szervezetek közül

említésre méltó a Vöröskereszt szervezete, a Polgárırség, a Békéscsabai Megyei Vadásztársaság, a

Lisztérzékenyek Békés Megyei Közhasznú Egyesülete, valamint a Mezımegyeri Fiatalok Klubja

Közhasznú Egyesület.

A közlekedési infrastruktúra tekintetében Mezımegyert a Körös Volán Zrt. által üzemeltetett helyi

buszhálózat köti össze a megyeszékhely központjával, az 5-ös számú autóbusz a 2x1 sávos Berényi

úton közelíti meg a települést.

Népességi adatok:


Lakónépesség (fı) 2 027





132

Oktatási adatok:















belül (15-59 évesek) (%) 43,9




















133











Piac -



Ipari terület -

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal 1


Benzinkút -


Könyvtár -










mentıállomás



Gyógyszertár -


134


Óvoda 1




135

SWOT analízis:


- Békéscsaba lakosságának körében az egyik

legkedveltebb körzet;

- Nyugodt, békés családi övezet;

- Szelektív hulladékgyőjtés (hulladékgyőjtı

sziget: Október 23. tér);

- Egészségcentrum, idıs és szociális ellátás,

óvoda;

- Számos civilszervezet jelenléte;

- A helyi lakosság városi átlagot meghaladó

életszínvonala;

- Rendezvények (Mezımegyeri Gazdanap,

Kolbász- és pálinkaverseny, stb.).

- Távoli esik a városi vérkeringéstıl;

- A városrész és a városközpont között

mezıgazdasági területek találhatók, ami

tovább nagyítja a távolságot;

- Kevés munkalehetıség;

- Szennyvízcsatorna hiánya.


- ÚÚj munkalehetıségek teremtése;

- A várossal összekötı hasznosítatlan

mezıgazdasági területek hasznosítása (park,

sportpálya);

- A rendezvények körének szélesítése,

színvonaluk emelése, turisztikai vonzerıvel

való felruházása;

- Minıségi szálláslehetıségek, helyi

specialitásokat kínáló vendéglátó egységek

kialakítása;

- Általános iskolai feladat-ellátási hely

újraindítása.

- A fejlesztési lehetıségek kihasználásának

elmaradása esetén hosszabb távon

csökkenhet a településrész vonzereje.


136

4.1.12. Fényes

12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlıdı

kertvárosban”

Elhelyezkedése: A város dél-keleti irányban


137

Határvonalak: Észak: Külterületi határvonal

Kelet: Fényesi utca

Dél: Külterületi határvonal

Nyugat: Kígyósi fıcsatorna


A kertvárosi övezet Békéscsabáról a 44-es sz. fıúton közelíthetı meg, a Békéscsaba – Lökösháza

vasútvonal külön vasútállomással érinti a településrészt. A kertvárosi besorolás ellenére Fényes

meglehetısen falusias jellegő, melyet a tipikus egyutcás falufelépítés is erısít. A településen

semmilyen közintézmény nem mőködik, csupán a minimális lakossági szükségleteket kielégítı

kereskedelmi egységek találhatóak meg.

A települése nyugati oldalán jó, közel 100%-os a közmőellátottság, ám ez nem mondható el a keleti

részekre, ahol az ivóvízellátás erısen fejlesztésre szorul. A szennyvízelvezetés az egész

városrészben hiányzik. Az önkormányzati feladatok kismértékő átvállalásával, az idıskorúak

figyelemmel kísérése, tanya gondnoki szociális feladatok ellátása, postai és egyéb szolgáltatások

létrehozásával az egyéni igényekkel és hozzáférésekkel mőködı civil társadalom fejlıdése a cél a

térségben. A legfontosabb célkitőzéseink közé tartozik a Közösségi Házhoz tartozó földterületen

kialakítandó gyermekjátszótér felépítése, biztonsági elıírások szerint kialakítása és a rendszeres

testmozgások, sportolások végrehajtására egy kézilabda nagyságú kispálya megépítése. Ezeknek a

felépítésére és kialakítására nagyon nagy szüksége van a térségben lakóknak, hiszen a gyermekek

jelenleg nem tudnak játszani, sportolni, mert nincs felépítve ilyen jellegő építmény. Nagyon sokan

igényelnék a játszóteret és a sportpályát.

Népességi adatok:

Állandó népességszám (fı) 721

Lakónépesség száma (fı) 715




Oktatási adatok:








138









belül (15-59 évesek) (%) 38,4




























139



Piac -



Ipari terület -

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás 1 megálló

Postahivatal -


Benzinkút -

C, Közösségi funkciók -

Könyvtár -


Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum






E, Humán szolgáltatási funkciók -


mentıállomás -

Gyógyszertár -

Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény -

Óvoda -




140

SWOT analízis:


- Saját vasúti megálló;

- Nyugodt, békés lakókörnyezet.

- Nagy távolság a belvárostól;

- Falusias jelleg;

- Nincs munkalehetıség;

- Alapvetı közoktatási és egészségügyi

szolgáltatások teljes hiánya;

- Szennyvízelvezetés hiánya.


- Felzárkózás a városi színvonalhoz;

- Közszolgáltatások kialakítása;

- A városi fiatal családok kiköltözésével a

település fellendülése;

- A kertvárosi jelleg erısítése;

- Lakóparkok kialakítása.

- Leszakadás a városi jellegtıl;

- Infrastruktúra fejlesztésének elmaradása.


141

4.1.13. Gerla

13. Gerla „Minıségi lakókörnyezet gyermekes

családok számára”

Elhelyezkedése: A várostól észak-keleti irányba



Dél: Fecske sor – Gát sor – Sport utca

Nyugat: Zöldmezı sor


142


A település a várostól 10 km-re, észak-keleti irányban található, 1984-ben csatolták Békéscsabához.

A falusias jelleg napjainkban is dominál, a településrész alacsony, egy, legfeljebb kétszintes házakból

áll. A körzet központi tere a Marx tér, itt található a Gyermek és Felnıtt Orvosi Rendelı, illetve itt

koncentrálódik az összes közintézmény: az általános iskola, az óvoda, a Gerlai Általános Mővelıdési

Központ, a sportpálya, valamint a település egyetlen kulturális látnivalója: az Ybl Miklós által tervezett

Wenckheim-kastély.

Az egészségügy tekintetében szükséges megemlíteni, hogy a helyi orvosi ellátás sem kapacitását,

sem pedig mőszaki állapotát tekintve nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Gerla lakossága a

20-as számú helyi autóbuszjárat használatával közelítheti meg (az Oncsa – Béke kerteken

keresztülhaladva) a többi városrészt. A településen belüli közlekedésben a kerékpár- és gépkocsi

használat játszik domináns szerepet. A vezetékes ivóvízellátás a településen közel 100%-ban

megoldott, ugyanakkor szennyvízcsatorna a városrészen belül sehol sincs.

Népességi adatok:






Oktatási adatok:











(%)

Nincs ilyen

intézmény


143




belül (15-59 évesek) (%) 43,3




























Piac -


144



Ipari terület -

Panzió -

Szálloda -



Vasútállomás -

Postahivatal 1


Benzinkút -


Könyvtár -










mentıállomás



Gyógyszertár -


Óvoda 1



SWOT analízis:


- Nyugodt, békés lakókörnyezet;

- Alapvetı közoktatási és egészségügyi

intézmények megléte.

- Falusias jelleg;

- Gyenge egészségügyi infrastruktúra;

- Távol esik a városi körforgástól.

- Szennyvízelvezetés hiánya.


- A Közép Békési Centrum középpontjában

fekszik;

- A városias és falusias jelleg közötti szakadék

mélyülése.


145

- Orvosi szolgáltatások fejlesztése.

4.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV

4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás

4.2.1.1. Bevezetés

Szegregátum, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık, és rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az

50%-ot, valamint az ott lakók száma minimum 50 fı. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján

megállapítható, hogy Békéscsabán jelenleg nincsen a meghatározott definíciónak megfelelı

szegregátum. A város Anti-szegregációs tervének célja a szegregátumok kialakulásának

megakadályozása, és a létezı, de arányaiban kisebb léptékő problémák megoldásához vezetı út

kijelölése.

A KSH által készített térkép olyan területeket jelöl meg, ahol magas a legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív

korúakon belül, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetık valódi szegregátumoknak.

Ezek a területek a következık:


146

A márciusi terepbejárás során a következıket állapítottuk meg a szegregált területekrıl:

1. Kenderföldek

A Kenderföldek területén az 1960-as évekig a tanyasias beépítettség volt jellemzı, de a 70-es évek

végén, illetve a 80-as évek elején zárt kertek kerültek kimérésre és értékesítésre – az akkori tervek

szerint – a jövıben megvalósítandó bányatavak üdülıközpont kialakításának részeként. Több

befektetı érdeklıdik a lehetıség iránt, de a projekt nagyságrendjére való tekintettel és a pályázati

lehetıségek hiánya miatt az üdülıközpont kialakítására a végleges kivitelezıt nem találta meg az

önkormányzat. A zártkertekben kezdetben csak maximum 30 m2 nagyságú pihenıházakat lehetett

építeni, melyek nem voltak építési engedély kötelesek. Ennek ellenére néhány tulajdonos a

megengedettnél nagyobb ingatlant épített, illetve a 80-as évek végén bıvítette a lakóterületet. Ezzel

párhuzamosan több család tartósan, illetve véglegesen kiköltözött ezekbe az ingatlanokba, amelynek

több oka lehetett (válási krízist követıen a családok a különköltözést oldották így meg, vagy a

többgenerációs együttlakás problémáját kezelték úgy a családok, hogy a megállapodástól függıen a

fiatalabb vagy idısebb generáció költözött a zártkertbe, néhányukat pedig a nyugodt környék, a tiszta

levegı vonzotta ebbe a lakókörnyezetbe). A zártkertek egy része közvetlenül a kövesbetonút mellett

fekszik, nagyobb részük (egysávos) földúton közelíthetı meg. Elektromos árammal szinte mindegyik

ingatlan ellátott, míg ivóvízzel és vezetékes gázzal csak kisebbik részük. A zártkerti ingatlanok

Békéscsaba területén nem csatornázottak.

A 2001. évi népszámláláskor vált világossá, hogy Békéscsabán igen sok ember él a zártkerti

ingatlanokban a klasszikus értelembe vett tanyasi lakosság mellett. Ezek az ingatlanok nem

rendelkeztek beazonosításra alkalmas tanyaszámmal, illetve külterületrıl lévén szó utca- és

házszámszámozással sem.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ezt követıen döntött arról, hogy a

külterületi zártkertek mely részei kerülnek belterületbe vonásra. Az intézkedést követıen a telkek és

ingatlanok forgalmi értéke megnövekedett, és lehetıség nyílt építési engedélyezési eljárást követıen

nagyobb alapterülető ingatlanok építésére is. A volt zártkertek békéscsabai lakosság által kedvelt

lakóterületnek mondhatóak, sok új építéső, nagy értékő ingatlan található itt.

2. A Hőtıház területe

A térképen megjelölt iparterületen lakóházak nincsenek.

3. Kastélysz ılık

Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.

4. Borjúréti kertek

Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.


147

5. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabili tációs és Módszertani Központ területe

Az intézmény többféle szolgáltatást, többek között tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújt

súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok részére. A tartós bentlakásos jogviszonyban lévı lakók

személyi- és lakcímigazolványában lakcímként az intézmény címe (5600 Békéscsaba, Degré u. 59.)

szerepel.

6. 2. sz. Általános Iskola területe

Az iskolában lakások nincsenek kialakítva, annak területén senki nem lakik.

7. Berényi út 69-73., Lenkey u. 24-26., József u. 1 2-24. és a Dessewffy u. 11 által határolt, 16

lakóházat magába foglaló terület

Összesen 16 magántulajdonban levı lakóház található itt, egy részük a közelmúltban felújított,

modern építéső ház. A kijelölt tömbben a családi házak között gyógyszertár, állateledel bolt,

horgászbolt és háztartási-vegyiáru kereskedés, valamint egy kocsma mőködik.

A 16 lakásban összesen 62 ember él, így az egy lakásra jutó személyek száma 3,89 fı, ami

magasabb, mint a város összességére vetített átlag. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2006. évben

Békéscsabán 2,23 fı/lakás volt. A 62 lakóból 39 fı tartozik a népesség-nyilvántartás adatai szerint a

15-59 éves népesség körébe, 13 fı 15 év alatti, 9 fı 59 évesnél idısebb. A rendelkezésünkre álló

adatok és a nyilvántartás alapján az itt lakók közül 18 fı részesült rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben, 2-2 fı az aktív korúak rendszeres szociális segélyében és közgyógyellátásban,

valamint 1 fı kapott lakásfenntartási támogatást.

8. Tüzép

Iparterület, lakott lakások, családi házak nincsenek rajta.

9. Vastelep

A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatóak.

10. Almáskerti Ipari Park

Az Almáskerti Ipari Park területének beépítése, beépülése a Kenderföldeken hasonlóan történt.

11. Mezımegyer - Vágóhíd

A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatóak.

Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akció területek

Funkciób ıvítı városrehabilitáció

• Akcióterület – Belváros

• Akcióterület – Agóra – István Malom


148

• Akcióterület – Kalandpark

• Akcióterület – Északi Ipartelep

• Akcióterület – Déli ipartelep

• Akcióterület – Bányatavak

• Akcióterület - Jamina

Szociális típusú városrehabilitáció:

• Akcióterület – Berényi úti lakóterület

4.2.1.2. A városrészek f ıbb jellemz ıi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján

4.2.1.3. Demográfia

Békéscsaba lakossága a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 67.968 fı. A lakónépességen belül a

15 éven aluliak aránya 15,5%, a 60 évesnél idısebbeké 20,3%, tehát az elöregedés folyamata létezı

probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60

évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven

aluliak száma 2001-ben nem érte el a 11.000 fıt, míg a 60 éven felüliek száma több, mint 13.500 fı.

Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különbözı, ugyanakkor az idıs lakosság területileg

koncentrálódik, kiugró mértékő a város belsı lakóterületeinek elöregedése.

A Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrész népességének korstruktúrája a legrosszabb

Békéscsabán. Itt 12,5% a 15 éven aluliak aránya, 48,8% a 15-59 éveseké, valamint 38,8% a 60 éven

felülieké.

A 0-14 éves gyermekek aránya kiemelkedıen magas két városrészben: Fényesen 23,4% az arányuk,

az Oncsa-Béke kertekben 21,8%. Fényesen az idısek átlag alatti, a fiatalok és az aktív korúak

jelentıs arányából következtethetünk a magas gyermekszámra.

4.1.2.4. Képzettség

Az egyetemi/fıiskolai végzettséggel rendelkezık legnagyobb arányban a Belvárosban (29%) és a

Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezetben (26,4%) élnek.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúak között átlagosan

18,6% Békéscsabán. Arányuk a Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrészben a legmagasabb,

33,3%. Szintén magas, 30% Gerlán, valamint 20% feletti Mezımegyeren, a Berényi úti kertvárosias

övezetben és a Belvárostól déle lévı kisvárosias övezetben a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezık

aránya. Ezek a mutatók messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os

küszöbértékétıl.


149

4.2.1.5. Foglalkoztatottság

A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık együttes aránya

az aktív korúakon belül.

A Békéscsabán a 2006. évi adatok alapján a területi mutató5 6,31% (48% férfi, 52% nı). A

munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány6 38%, míg az aktivitási arány7 40,7%. 1164 fı

azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nı). İk tartós

álláskeresınek (munkanélkülinek) tekinthetık. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni,

hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik

több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát.

A munkanélküliségi ráta a 2001-es adatok alapján a Belvárosban 7,1%, a Téma Parkban 4,9%. Tartós

munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya a Belvárosban 2,3%, a Téma Parkban 1,9%.

4.2.1.6. Szociális helyzet

A szociális ellátórendszer mőködtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlı

hozzájutás elvének biztosítása. Egyes ellátási formáknál - például a fogyatékosok nappali

intézményében és az idısek otthonában - a rendelkezésre álló férıhelyek száma nem elegendı

Békéscsabán, valamint vannak olyan ellátási formák, amelyek jelenleg teljesen hiányoznak, ezek az

alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra.

Ellátási formák Békéscsabán Hiányzó ellátási formák Békéscsabán étkeztetés falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

házi segítségnyújtás pszichiátriai betegek otthona családsegítés hajléktalanok otthona

jelzırendszeres házi segítségnyújtás fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek közösségi ellátása pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek közösségi ellátása szenvedélybetegek átmeneti otthona

támogató szolgáltatás éjjeli menedékhely utcai szociális munka

idısek klubja fogyatékosok nappali intézménye

szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedıje

idısek otthona szenvedélybetegek otthona

fogyatékos személyek otthona

5 A területi mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában 6 A foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 7 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül


150

idıskorúak gondozóháza hajléktalan személyek átmeneti szállása

Békéscsabán a 60 évnél idısebb lakosság aránya a teljes népességen belül 2006-ban 21,8% volt.

Kiemelkedı az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint

szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylı társadalmi réteg. İk a település teljes

népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemzı, hogy mintegy

kétszer annyi nı éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó elırejelzései szerint

az idısek aránya a jövıben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nıni, és hosszabb távon az

eltartottak számának további emelkedése várható. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerő

ellátásban 2006-ban 61.372 fı részesült Békéscsabán részesülık. Közülük 57%-a kapott öregségi,

öregségi jellegő nyugellátást, 20% korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat, és közel 11%-uk megváltozott

munkaképességőek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 6%, egyéb ellátási formában az

ellátottak 7%-a részesült. A rászorultak étkeztetését és házi segítségnyújtását a speciálisan az idısek

ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény végzi. Az ellátottak

száma egyre nı, 2006-ban számuk összesen 761 volt Békéscsabán. Fényesen, valamint a Nyugati

Ipartelep és Almáskertek városrészben nincs idısek klubja, a többi városrészben a klubok

kihasználtsága 100%.

A rendszeres szociális segélyben részesülık számának alakulásában folyamatos növekedés

figyelhetı meg az elmúlt években, míg 2001-ben számuk 260 volt, addig 2006-ra 753-ra nıtt. Az

önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévık csökkentik a rendszeres szociális

segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhetı meg. 2006-ban

közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az

idılegesen felajánlott munkalehetıséget a segélyben részesülık 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló

nagyságrendő azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre

felajánlott munkakört. A különbözı foglalkoztatási programban több mint 100 fı vett részt a 2006.

évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez.

2006-ban 226 fı volt jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzı nagykorú

hozzátartozóként ápolási díj igénybevételére. Az ápolási díjban részesülık egyharmada

méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban 2.461 fı részesül.

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy

helyi támogatás volt a Belvárosban 5,9%.

A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ adatai szerint a családsegítı

szolgáltatást igénybevevık száma az utóbbi években 1.200 fı körül mozgott Békéscsabán. A

segítséget kérık a 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegő problémák –

megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek – megoldásához kértek tanácsot.


151

Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (f orrás: önkormányzati nyilvántartások)

Az IVS-ben azonosított

városrészek és szegregátumo

k1 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi

népesség-nyilvántartási adatok

alapján)

Lakások száma

(jelenlegi népesség-nyilvántartási adatok

alapján)

LFT2 –ben részesül ık

aránya a lakások

számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesül ık

aránya a lakások


Rendszeres gyermekvéde

lmi kedvezmény

ben részesül ık aránya a lakások


HHH gyerekek aránya a

településrészen

Romák aránya a

lakónépességen belül 3

Mezımegyer 2211 708 6,41 8,73 12,8 n.a. n.a.

Berényi úti kertvárosi övezet

5532 2326 9,8 12,05 13,4 n.a. n.a.

Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet

9052 5528 1,8 2,2 1,5

n.a. n.a.

Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet

4092 1479 4,9 4,78 5,3

n.a. n.a.

Belváros 4407 2179 1,6 1,7 1,8 n.a. n.a.

Belvárostól észak-keletre esı városrész

3386 968 7,87 11,7 8 n.a. n.a.

Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet

4119 1382 4,8 4,9 4,93

n.a. n.a.

Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet

4057 1943 4,3 4,1 4,6

n.a. n.a.

Lencsési övezet 9631 3893 10,57 9,34 13 n.a. n.a.

Jamina 14940 5295 4,5 6 7 n.a. n.a.

Nyugati Ipartelep és Almási kertek

173 40 6,54 10,01 8 n.a. n.a.

Gerla 1733 489 8,02 8,28 8,8 n.a. n.a.

Fényes 973 254 7,3 9,07 8,2 n.a. n.a.

Szegregátum 1. …

n.a. n.a.

Szegregátum 7. 16 62

n.a. n.a.

Szegregátum 12.

n.a. n.a.

Város egészére vetített mutató4 3,01

n.a. n.a.

Város egészére az adott segélytípus száma

1518 1624 1957

n.a. n.a.

1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra.


152

2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegő adat (pl. felmérésekbıl, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.


153

4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata

A 2001. évi népszámlálás szerint Békéscsabán 27.721 lakás volt, melybıl 14,7% alacsony komfort

fokozatú.

A legtöbb lakás (5.528 db) a Belvárostól nyugatra levı nagyvárosias övezetben volt, a legkevesebb

pedig a Nyugati iparterületen (40 db). Komfortfokozat alapján a legrosszabb helyzetben Fényes volt,

ahol a 254 lakás 33,5%-a alacsony komfortfokozatú, míg a Lencsési övezetben található lakások

csupán 0,9%-a volt besorolható ebbe a kategóriába.

Békéscsabán a rendszerváltás idıpontjában 3.482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt,

melyekben 7.656 fı, a település akkori lakosságának 11,3%-a lakott. Az önkormányzatok 1990. után

tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett mőködı bérlakás-

vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon megtartása lakbéremelést igényelt volna.

A bérlakások értékesítése önkormányzati bevételt jelent, így az Ltv. alapján az önkormányzat

értékesítette a bérlakások nagy részét. A 2000. évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma

nem érte el az 500-t.

Önkormányzati tulajdonú bérlakás-állomány alakulása Békéscsabán (2000-2007)

0

100

200

300

400

500

600

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

évszám

laká

sok

szám

a

A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000.

novemberében leállt. A lakásszám ettıl függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005-ben 33 nem

szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az

önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erıbıl történı

átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott

bérlakások egy része ugyanakkor olyan mőszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne

gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok

hatásaként 2007. év végén Békéscsaba 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett.


154

Az önkormányzati bérlakás-állomány összetétele (2007)

137 db59 db

51 db

58 db 164 db

61 db

szociális

intézmények

bérlıkijel.

átmeneti

költségelvő

ifj. garzon

Az önkormányzat tulajdonában lévı 530 bérlakásból 90 lakás a kiemelt lakbérövezetben, 198 lakás az

1. lakbérövezetben, 42 lakás a 2. lakbérövezetben, 81 lakás pedig a 3. lakbérövezetben helyezkedik

el. Az önkormányzat a speciális hasznosítású bérlakások (Ifjúsági Garzonházak, költségelvő

bérlakások) lakbérét a területi elhelyezkedéstıl függetlenül határozta meg. Városrészenként nézve a

legtöbb, pontosan 169 bérlakás a Belvárostól nyugatra levı nagyvárosias övezetben van, a

legkevesebb, 3 darab pedig a Belvárostól észak-keletre esı városrészben.


155

Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani: a szociális helyzet

(31%), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69%). Ez utóbbi csoportba

tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27%), a bérlıkijelölési jogú - HM, BM -,

szolgálati lakások (11%), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9%), a költségelvő bérlakások

(10%) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12%). A lakások átlag alapterülete 52 m2, több mint

kétharmad része egy- vagy kétszobás. Ez összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsısorban a

kisebb alapterülető lakásokat keresik a majdani bérlık, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi

fenntartásuk is kisebb költséggel jár.

Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszá m szerint (2007)

3%3%

31% 45%

18%

egy szobás lakás

másfél szobás lakás

két szobás lakás

két és fél szobás lakás

háromszobás lakás

A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal. 2007-es adatok szerint a

bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10% alatti a

félkomfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg a szükséglakásoké csak 3%.

Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint (2007)

61%

26%

5%8%

összkomfortos

komfortos

félkomfortos

komfort nélküli


156

Az önkormányzati bérlakás-állomány mőszaki állapotát meghatározza egyrészt az építés éve és az

építéskor alkalmazott építési technológia, a határoló falak, nyílászárók hıszigetelése, a gépészeti

berendezések minısége és állapota, másrészt a lakásbelsı karbantartottsága, berendezéseinek,

szerelvényeinek minısége és állapota.

Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás épít és módja szerint 2007. évben Építés módja Lakások darabszáma

Ipari technológiával készült épületek 188 lakás Hagyományos építéső több szintes épületek 137 lakás Egyedi építéső bérlakások 158 lakás Kisházas ingatlanok 47 lakás

A lakások több mint 60%-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú

lakások többsége 1960. elıtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40%-a a ’70-es

években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezető és panel épületek –,

illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebbıl az idıszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület

szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot. A lakásállomány 22%-a (118 db) 10 évnél

fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.).

Az elmúlt három évben jelentısen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult

lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltetı és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz Kft.)

közremőködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor

14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerősítése mellett a 2007.

évben a Vagyonkezelı Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos

épület külsı hıszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása. Az Andrássy út 55-57. szám

alatti épület külsı felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt

lévı 42 lakásbelsı felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdıdött az Irányi u. 4-6.

szám alatti épület elavult lakásainak korszerősítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék

cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körő felújítása történt meg.

4.2.1.8. Közm őellátottság összegz ı elemzése

Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága jónak nevezhetı, általános kapacitás-, illetve ellátási

hiányosságról nem beszélhetünk. A város egyes területein tapasztalhatók hiányosságok, ilyen például

Jamina városrész, amely minden vizsgált infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorul. A város

egyötöde ebben a városrészben él. Békéscsaba vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak

mondható, a központi területeken 100%-os, nagyobb elmaradása a Jamina városrésznek van. A város

csatornázottsága rosszabb képet mutat, 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepek és a

Belváros rendelkeznek. A Jamina városrészé mindössze 30-40% közötti, Mezımegyer pedig még

ennél is kisebb arányban csatornázott. Áram csupán néhány helyen, tervezett ipari telkeket és új

telkeket határoló utcákba nincsen bevezetve, melyek áramellátására a tervek már elkészültek.


157

4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem

találhatóak

A halmozottan hátrányos

helyzet ő gyerekek aránya az el nem

látott településrészen,

utcában

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Nógrád u. - Mezımegyer İszi u., Bokor u., Szarvasi út, Balassa u., Pulszky u.

5 Berényi úti kertvárosi övezet

Köröspart u. - Belvárostól észak-keletre esı városrész

Árpád sor, Hínár u. 1 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet

Csigás u., Ostoros u., Csikós u., Csalános u., Borjúrét 1., Borjúrét 2., Mester u., Napraforgó u.

3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet

Kereki sikátor 4 Lencsési övezet Kendervágó u., Korona u., Uránusz u., Mag u., Szántó u., Jupiter u., Kerekegyházi u., Kereki út, Lajta u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Daru u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u., Süllı u., Csuka u., Harcsa u., Fiumei út, Csónak u., Horgony u., Part u., Vetı u., Úttörı u., Kígyósi út, Zsinór u., Báthori u., Nyugati u., Lucernás u., Rózsa u.

7 Jamina

Jázmin u. - Gerla

Vezetékes víz

Eszperantó u. - Fényes Balassa u. 5 Berényi úti kertvárosi övezet

Degré u. - Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet

Báthory u. - Jamina Áram

Mokry u. - Almáskertek Balassa u., Ipari u., Víztároló u., Északi u. 8 Berényi úti kertvárosi övezet

Zug u. - Belvárostól észak-keletre esı városrész

Hínár u., Káka u., Kankalin u., Legelı u.

- Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet

Borjúrét u., Csigás u. 3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet

Közvilágítás

Borzas Kata u., Ciklámen u., Gorkij u., Kereki út, Csónak u., Csuka u., Harcsa u., Horgony u., Kenderföldek u., Kereki út, Kerekegyházi u., Kígyósi út, Kökény u., Kömény u., Part u., Süllı u., Vackor u., Wagner u.

3 Jamina


158

Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Zöld alma u.,

Almáskertek

Gát u., Gerla u., Gerlai út - Gerla Csárda u., Györkei u. 1 Fényes 11327 hrsz. u., Augusztus 20 u., Bibó István u., Botond u., Dohány u., Duna u., Erdı sor, Esze Tamás u., Fenyı u., Fı u., Gárdonyi Géza u., Gyöngyvirág u., Hadnagy u., Haladás u., Harang u., Hold u., Hóvirág u., Karácsonyi J. u., Keleti u., Kossuth u., Méhész u., Muskátli u., Nap u., Névtelen u., Nógrád u., Nyárfa u., Nyitrai u., Ötház u., Rajk u., Sáros u., Somogyi u., Szécsi u., Szeder u., Szendrey Júlia u., Új u., Váci Mihály u., Vas u., Vlcskó u.

5 Mezımegyer

Áchim u., Balassa u., Béke u., Békési u., Berényi út, Bezerédi u., Bokor u., Bulcsú u., Csendes u., Csengeri u., Csillag u., Czuczor Gergely u., Déli sor, Dessewffy u., Dugonics András u., Északi sor, Gellért u., Hajnal u., Harruckern u., Hegedős u., Ipari út, József u., Kapisztrán János u., Kápolna u., Károlyi Mihály u., Kazinczy u., Kemény u., Kézay Simon u., Körösi u., Lachner u., Leiningen u., Lenkey u., Lipták András u., Liszt Ferenc u., Lórántffy Zs. u., Mokry u., Munkás u., Németh Lajos u., Orgona u., İszi u., Péki Antal u., Perczel Mór u., Pöltenberg u., Pulszky u.,Reményi Ede u., Reök István u., Rozmaring u., Rövid u., Salamon u., Sarkantyú u., Schweidel József u., Síp u., Szarvasi út, Szekerke u., Szél u., Széna u., Szent László u., Tevan Andor u., Vasvári Pál u., Vereckei u., Vigasz u., Vihar u., Víztároló u., Vörösmarty u., Zöldfa u., Zrínyi u.


Szennyvíz-csatorna

Knézich Károly u., Mednyánszky u.,

- Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet


159

, Alsó Körös sor, Baross u., Csokonai u., Czakó u., Földvári u., Garai János u., Gutenberg u., Hatház u., Horváth János u., II. Rákóczi Ferenc u., Jókai Mór u., Kis szik u., Kiss Ernı u., Kis-Tabán u., Lázár u., Szabó Dezsı u., Szarvasi út, Szigetvári út, Szív u., Zsíros u.

Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet

15303/1, 17-es u., 41-es u., Áfonya u., Bodza u., Borsó u., Dobozi út, Dr. Becsey Oszkár u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Görbe u., Gyulai út, Gyümölcsös u., Kapor u., Kórház u., Körgát sor, Köröspart u., Lencse u., Ligeti Károly sor, Mandula u., Meteor u., Mogyoró u., Nádas sor, Nagydiófa u., Névtelen u., Omaszta u., Peter Jilemniczky u., Réti u., Szépkert u., Szója u., Trófea u., Új u., Urszinyi Dezsıné u., Vandháti út, Varságh u., Ybl u., Zsák u., Zug u.

3 Belvárostól észak-keletre esı városrész

Almás sor, Árpád sor, Aulich Lajos u., Bajza u., Barackos köz, Berzsenyi u., Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Degré u., Dr. Becsey Oszkár u., Erdélyi sor, Hínár u., Jácint sor, Kadarka köz, Kisfényesi u., Körte sor, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u.

3 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet

Bagoly u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Dobos István u., Feketefenyı u., Gereblyés u., Gulyás u., Lapos u., Magyar u., Mester u., Mozdony u., Névtelen u., Ostoros u., Toboz u., Zegzug u., Kukorica u., Napraforgó u.


Bánát u., Bartók Béla u., Batthyány Lajos u., Corvin János u., Dózsa György u., Kereki sikátor, Kölcsey Ferenc u., Körgát u., Október 6. u., Szemere Bertalan u., Temetı sor, Tessedik Sámuel u., Vajda János u., Vozárik Pál u.

23 Lencsési övezet


160

Arató u., Asztalos J. u., Bacsányi u., Báthory u., Batsányi u., Bem u., Bercsényi u., Bessenyei u., Cséplı u., Cserepes u., Darányi sor, Egység u., Fábry u., Fiumei út, Franklin u., Fürj u., Gajdács u., Gólya u., Gorkij u., Gyár u., Gyöngyösi u., Gyıri u., Hajnóczy u., Hargita sor, Herkules u., Honvéd u., Horánszky u., Ibolya u., Illyés Gy. u., Iskola u., Jósika u., Kassai u., Kereki út, Kner Imre u., Kolozsvári u., Korona u., Könyves u., Kun u., Lajta u., Liliom u., Linder u., Lucernás u., Ludvigh u., Lugosi u., Madách u., Mag u., Máriássy u., Mátyás k. u., Mikes u., Mikszáth u., Nagy S. u., Nyisztor u., Nyugati u., Orosházi út, Padrah u., Pongrácz u., Povázsay u., Pozsonyi u., Radnóti u., Rakéta u., Rell Lajos u., Rokka u., Rózsa u., Stromfeld u., Szántó u., Szatmári u., Szegfő u., Székely u., Szepesi u., Sziklai u., Táncsics u., Tavasz u., Temesvári u., Tildy u., Tó u., Tompa u., Úttörı u., Varsányi u., Vásárhelyi u., Vaskapu u., Vasút sor, Veres P. u., Veres u., Viola u., Wagner u., Zsigmond u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Kendervágó u., Vetı u., Kígyósi út, Part u., Csónak u., Horgony u., Harcsa u., Csuka u., Süllı u., Zsinór u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u.

49 Jamina

Csorvási út, Szekér sor - Almáskertek Babits Mihály u., Csabai út, Fecske sor, Főzfa sor, Gát sor, Gát u., Gerlai út, Gyöngy u., Hámán Kató u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Madarász u., Magvetı u., Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Szélsı sor, Vadász u., Zöldmezı u.

3 Gerla

Eszperantó u., Fényesi u., Györkei u., Határ u., Veszei u. 3 Fényes

Gáz Árpád tér, Hadnagy u., Méhész u.

- Mezımegyer


161

Hajnal utca, Kézai sor, Orbán Balázs tér Pulszky u., Rövid u., Szekerka János u., Szent Imre u., Tevan Andor u.


1919-esek tere, Berthóty udvar, Petıfi liget, Rábai Miklós u., Tábor u.

- Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet

Bartos udvar, Hat ház u., Szerencs u.

- Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet

Aradi vértanúk ligete, Árpád fejedelem tér, Európa sétány, Nagy Imre tér, Posta köz, Reisz Miksa u.tca

- Belváros

Gızmalom tér, Kálvin u., Puskin tér, Zsák u.

- Belvárostól észak-keletre esı városrész

Almás sor, Barackos köz, Becsey Oszkár u.tca, Cseresznye köz, Jácint sor, Kadarka köz, Kanális u., Mikeli tér, Millenium liget, Paprika köz, Ponty u., Répa köz, Szilva köz, Szöcske u., Zsilip u.


Bojtorján u., Csikós u., Endresz György u., Éger u., Gulyás u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., Zegzug u.

- Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet

Építık útja - Lencsési övezet Aranyesı u., Arató u., Bessenyei u., Ciklámen u., Cséplı u., Csónak u., Csuka u., Daru u., Fonó u., Golya u., Harcsa u., Herkules u., Horgány u., Jupiter u., Kamilla u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi út, Kertész u., Mag u., Mese köz, Mohácsi Mátyás u., Nárcisz u., Nefelejcs u., Part u., Rokka u., Stark Adolf u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Szélsı u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadvirág u., Varányi Irén u., Vetı u., Zsálya u., Zsinór u.

7 Jamina

Arany parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveles u., Pepin u., Rétes u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.

- Almáskertek

Babits Mihály u., Fecske sor, Főzfa sor, Gát sor, Gerlai u., Gyöngy u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Magvetı u., Marx tér, Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Vadász u., Vadász köz, Vak Bottyán u., Zöld mezı sor

2 Gerla


162

Csárda sor, Fényesi u., Györkei u., Juhász Gyula u., Madarász László u., Nyár u., Veszei u.

3 Fényes

Babits Mihály u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Harang u., Méhész u., Nap u., Nyárfa u., Szeder u., Új u.

- Mezımegyer

Balassi u., Bánom u., Béke u., Dugonics u., Halász u., Hegedős u., Kemény u., Nagy Balogh János u., Németh Lajos u., Orgona u., Szekerka János u., Szél u., Zöld fa u.


Knézich Károly u. - Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet

Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Gyümölcsös u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Tünde u., Zug u., Zsák u.

- Belvárostól észak-keletre esı városrész

Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Hínár u., Kadarka köz, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u.


Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Menta u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., İzike u., Pitypang u., Rétköz u., Zegzug u.


Október 6. u. - Lencsési övezet

Pormentes út

Arató u., Árpa u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplı u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Darányi sor, Daru u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Harangvirág u., Harcsa u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Korona u., Kökény u., Köszméte u., Középsı u., Lucernás u., Mag u., Mese u., Part u., Pongrácz András u., Rakéta u., Rokka u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Tégla u., Tildy Zoltán u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vadvirág u., Vetı u., Viola u., Zsálya u., Zsinór u.

4 Jamina


163

Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.,

- Almáskertek

Főzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mezı u.

- Gerla

Csárda u., Györkei u., Nyár u., Veszei u. 3 Fényes

Babits Mihály u., Fenyı u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Karácsonyi János u., Keleti u., Méhész u., Öt ház u., Szeder u., Új u., Vlcsko u.

- Mezımegyer

Akácfa u., Balassa u., Béke u., Bokor u., Csendes u., Csengery u., Csillag u., Halász u., Ipari u., Nagy Balogh János u., Orgona u., İszi u., Tevan Andor u., Víztároló u., Zöld fa u.


Vigasz u. - Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet

Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Csiki u., Dobozi u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Gyümölcsös u., Halastó u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Mandula u., Mogyoró u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Vandháti u., Ybl Miklós u., Zug u., Zsák u.

1 Belvárostól észak-keletre esı városrész

Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Cser u., Cseresznye köz, Gerle u., Hínár u., Kadarka köz, Kisfényesi u., Málnás u., Mikkeli u., Millennium u., Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u.


Járda

Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csenkesz u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Eger u., Endresz u., Feketefenyı u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Lapos u., Magyar u., Menta u., Mester u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., İzike u., Perje u., Pitypang u., Rétköz u., Toboz u., Zegzug u.



164

Építık u., Kétegyházi u., Kölcsey u., Virág Benedek u.

- Lencsési övezet

Aranyesı u., Arató u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplı u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Gyár u., Harangvirág u., Harcsa u., Hercules u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Kígyósi út, Korona u., Kökény u., Köszméte u., Lucernás u., Ludvigh u., Mese u., Part u., Rokka u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Tiloló u., Tó u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vasút sor, Vetı u., Zsinór u.

14 Jamina

Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Csorvási út, Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.,

- Almáskertek

Főzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Kertes u., Magvetı u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mezı u.

2 Gerla

Fényesi u., Veszei u. 2 Fényes


165

4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bi ztosítása

A közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat a családi napközi, a gyermekjóléti szolgáltatás és a

családok átmeneti otthona kivételével a város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A

gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona a többcélú kistérségi társulás

fenntartásában, míg a családi napközi civil szervezet fenntartásában mőködik. A közoktatási

szakszolgálati feladatok közül a fejlesztı felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a

békéscsabai lakosok számára is. Békéscsabán minden 3-18 éves gyermek, tanuló számára

biztosítottak és elérhetık az esélyegyenlıség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások.

4.2.1.11. Esélyegyenl ıség a közoktatásban

A Békéscsabán élı 3-18 éves korosztály összlétszáma a 2006. évi KSH adatok alapján 9.981 fı.

Békéscsaba megyeszékhelyként és iskolavárosként a megye más településeirıl is fogadja az óvodás

és tanköteles korú gyermekeket, így a 2007. október 1-i statisztikai adatok alapján

intézményrendszere összesen 14.840 gyermek, tanuló nevelését, oktatását látja el. A más

településekrıl érkezı tanulók jelentıs része (95%-a) középiskolás, az általános iskolások aránya kb.

4%, az óvodás gyermekek aránya nem éri el az 1%-ot.

4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megye i Jogú Város intézményeiben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás

és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

OM azonosít

ó Intézmény neve

Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

028062 Kertvárosi Óvoda 214 53/2 0

028061 Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda 176 11/3 2

028058 Mackó-Kuckó Óvoda 168 40/1 1

200224 Napsugár Integrált Óvoda 133 5/0 23

028070 Százszorszép Óvoda 170 28/2 1

028064 Szigligeti Utcai Óvoda 138 12/8 4

028053 Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda 185 47/6 0

028052 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 145 20/4 3

028060 Lencsési Lakótelepi Óvoda 203 49/6 6


166






OM azonosít

ó Intézmény neve

Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

028258

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon

412 60/1 33 358 56/1 33 54 4/0

028452 „Esély Pedagógiai Központ” 218 78/10 218 218 78/10

028256 Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda

309 153/59 34 173 90/30 35

200110 Petıfi Utcai Általános Iskola

649 103/30 32 426 86/28 30 223 17/2 2

028264 Gerlai Általános Mővelıdési Központ

121 37/2 13 121 37/2

028254 2. Sz. Általános Iskola 522 32/0 14 318 18/0 9 205 14/0 5

028260 Szabó Pál Téri Általános Iskola

473 63/1 115 315 53/1 115 158 10/0 13

028261

József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

387 57/1 29 387 51/1 29

200481 Erzsébethelyi Általános Iskola 689 148/24 83 689 148/24 83

028259 10. Sz. Általános Iskola

395 81/1 38 272 63/1 38 123 17/0

200658

Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

986 82/25 30 655 56/25 13 331 26/0 17

028406

Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola

539 62/23 24 539 62/23 24

028408

Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium

710 50/8 18 710 50/8 18

028411

Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium

455 47/4 11 455 47/4 11

028374 Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium

674 22/0 1 535 15/0 139 7/0

028409

Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola

105 14/0 11 105 14/0 11

200913 Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium

2850 539/90 369 2850 539/90 369

028393 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium

741 30/8 12 741 30/8 12


167






OM azonosít

ó Intézmény neve

Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

SNI Összesen

HH/ HHH

028407

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola

740 46/0 2 408 22/0 1 322 24/0 1

201050

Kézmőves Szakiskola és Alapfokú Mővészeti Iskola

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

028395

Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

801 76/0 34 801 76/0 34

028269

Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola

175 52/0 18 175 52/0 18

200206 Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

283 15/0 9 283 15/0 9

Békéscsabán biztosítottak a megfelelı feltételek a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek teljes

körő ellátásához. Az önkormányzat a településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási

ellátásáról gondoskodik saját fenntartású intézményeiben.

2.116 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ám a szülık 81%-a nem

nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetérıl. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzető

gyermekek városi átlaga 3,4%. Megoszlásuk még intézményen belül sem egyenletes, például míg a

Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Lenkey utcai telephelyén 1,4% az arányuk, addig a

Hajnal utcai óvodában 43%. A sajátos nevelési igényő gyermekek közül a Napsugár Integrált

Óvodába jelenleg azok a gyermekek kerülnek, akik súlyosabb mozgás-, érzékszervi-,

beszédfogyatékkal élıkosok, és számukra a városi vagy országos szakértıi bizottság ezt az

intézményt jelöli ki. Az intézmény 1999. óta vállalja az integrált nevelést, minden óvodapedagógus

fejlesztı pedagógus is, és különbözı speciális továbbképzéseken fejlesztik ez irányú

kompetenciájukat. A gyermekek fejlesztését logopédus, konduktor speciális végzettségő

gyógypedagógus, gondozónı segíti. A fenntartó döntéseiben kiemelten figyelmet fordított arra, hogy

ebben az óvodában egy csoportba ne kerüljön 2-3 fınél több sajátos nevelési igényő gyermek.

A mozgás-, beszédfogyatékos és autista gyermekek több óvodában is integrált nevelésben

részesülnek, elsısorban, de nem kizárólag a Napsugár Integrált Óvoda biztosítjalátja el a

szükségletek kielégítését.


168

Az intézménybe történı felvétel a:

• az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló

Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleménye alapján,

• a Mozgásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján,

• a Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján történik.

Az intézmény országos hírő., aAz ebben az intézményben nevelt gyermekek a város különbözı

iskoláiban teljesítik tankötelezettségüket, kivéve azokat, akiknek az oktatását a szakértıi

bizottság speciális feltételekhez köti.

A békéscsabai önkormányzati fenntartásban mőködı általános iskolák esetében nincs kirívó

aránytalanság a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számát, arányát tekintve a

felvételi körzetekben. Nem zárható ki azonban, hogy ennek a nem teljes körő regisztráció az oka.

Valószínőleg magas a feltáratlan halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya.

Intézmény

Az intézmény felvételi körzetében lakóhellyel, ennek

hiányában tartózkodási hellyel

rendelkezı gyermekek száma

Az intézmény

felvételi körzetében

lakóhellyel, ennek hiányában

tartózkodási hellyel rendelkezı

halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

Arány (%)

PetıfiPetıfi Utcai Általános Iskola 385 20 5,2 2. Sz. Általános Iskola 213 5 2,3 Szent László Utcai Általános Iskola 500 34 6,8 Erzsébethelyi Általános Iskola 1 032 33 3,2 Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola

549

3

0,5

10. Sz. Általános Iskola 422 7 1,7 József Attila Általános Iskola 418 7 1,7 Szabó Pál Téri Általános Iskola 476 2 0,4 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 129 3 2,3 Gerlai ÁMK 139 0 0,0 Békéscsaba 4 263 114 2,7

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy egyik intézmény felvételi körzetében sincs kiugró, a

Kt. 66. § (2) bekezdése szerint meghatározott, a városi átlagot 15%-kal meghaladó arány. Ezért

nem szükséges módosítani a felvételi körzethatárokat, de minden évben felülvizsgálatra került a

HHH arány az egyes felvételi körzetekben. Ezeket a megállapításokat, a fenti táblázatot és az


169

évenkénti felülvizsgálatot tartalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási

Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve.

Szent László U t c a i Általános Iskola és Óvoda, mint a HHH-s gyerekek nevelésében,

oktatásában legnagyobb tapasztalattal részt vevı intézmény.

A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzető

tanulók jelentıs része roma származású. Lakókörnyezetük falusi jellegő, szórványosan vannak

komfortos lakásaik. Az itt lakó családok egzisztenciáját a privatizálás során megszőnı iparvállalatok

és a termelı szövetkezetek biztosították. Ezeknek a megszőnése elindított egy komoly

egzisztenciális válságot, amely krízis helyzetet hozott a családok nagy százalékában.

A szabad iskolaválasztás kapcsán kezdıdött meg a gyerekek belvárosi intézmények felé

áramlásának folyamata. Így kialakult egy kontraszelekciós folyamat, amelynek korai felismerésével,

a gyerekek szükségleteinek, fejlesztési igényének kielégítésére önkormányzati támogatással 1993.

óta fıállású fejlesztıpedagógus alkalmazására került sor, aki nemcsak intellektuális, de mentális

segítséget nyújtott a szocializációs hátrány ledolgozásához, az egyenlı esélyek biztosításához. Az

iskolában a hátrányos helyzető gyerekek aránya emelkedett, mert a gyerek létszám csökkent és

erısen szelektálódott. Az óvoda-iskola programnak köszönhetıen a területen élı gyerekek

beóvodázási aránya 100%-os. A gyermekek 49,5%-a hátrányos helyzető, 19%-uk pedig halmozottan

hátrányos helyzető.

A fejlesztı folyamat töretlen elırehaladását szolgálja az óvoda és az iskola közötti átmenetet

szolgáló program. Így lehetıség nyílik a gyermekek fejlıdését három éves kortól a középiskolába

történı beiratkozásáig nyomom követni és segíteni, hátrányaikat kompenzálni. A szakmai program

beválását igazolja, hogy a tavalyi évben két elsı osztályt indíthatott az iskola, és az óvodai létszám

folyamatosan emelkedik. Bizonyítéka ez annak, hogy a szülıi közösség megtapasztalta a támogató

együttmőködés elınyét a gyerekek sikerein keresztül. Az arányszámok közötti különbség pedig

tradicionális folyamatokra épül, és csak lassú változást mutat, de a tendencia pozitív.

A roma közösség körében a beóvodázási, beiskolázási arány egyöntetően 100%. A

tankötelezettség tekintetében egyre kevesebb probléma jelentkezik. 2003. óta nem volt olyan

cigány tanuló, aki a hiányzásai miatt nem teljesítette tankötelezettségét. Az intézményben a

gyerekek nevelése és oktatása mindig is integráltan, a többi tanulóval, kisgyerekkel együtt zajlott. Az

esélyegyenlıséget, mint elsıdleges irányelvet az iskola nem a törvényi elıírások megváltozásával

alkalmazta, hanem már sokkal korábban elkötelezıdött az esélyegyenlıség biztosítása iránt.

Az intézmény Hajnal utcai óvodájának vezetıje 1998. és 2002. között a Cigány Kisebbségi

Önkormányzat képviselıjeként tevékenykedett. Egy nagyon komoly bizalmi viszony alakult ki az

óvoda az intézmény dolgozói és a területen élı halmozottan hátrányos helyzető szülık között. Nem

ritkán egy-két órára már a kétéves, két és féléves gyermeket is az óvónık gondjaira bízzák. Az

óvodában cigányroma származású dajka segíti a nevelımunkát. A két óvodai telephelyen lévı HHH-s


170

arányok javítására a tavaszi beóvodázáskor konkrét intézkedések történtek.

A HHH-s tanulók aránya középiskolánként is változó, 0-tól 9,8%-ig terjed. 4 intézményben

nincsenek ilyen tanulók, azonban az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában

azonban magas az arányuk (9,8%).

Sajátos nevelési igényő gyermekek oktatása Békéscsabán

Békéscsabán a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya 12% körül mozog, amely jelentısen

meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 2007/2008-as tanévben 1.188 sajátos nevelési

igényő gyermeket oktatntak Békéscsaba közoktatási intézményeiben. A többiekkel együtt nem

oktatható sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő ellátását 2005. óta az „Esély Pedagógiai

Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési

Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakemberei

végzik. Az iskola tanulólétszáma a 2007/2008-as tanévben 218 fı volt.

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Aalaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési

igényő gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai

oktatásra elıkészítı foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt

nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése,

szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható

sajátos nevelési igényő tanulók szakértıi vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután

integrált oktatásuk nem volt eredményes.

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és

gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstıl egészen az intézményes elhelyezésig terjedı

idıszakra. A szolgálat Pprogramjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, valamint

egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, az egészségügyi rehabilitáció megszervezése.

Az intézményen belül történik különbözı beszédhibák szőrése, javítása egyéni és kiscsoportos

formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényő tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai

fejlesztésére, rehabilitációs foglalkozások tartására mőködik az utazó gyógypedagógus hálózat.

A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel

küzdı gyermekek részére.


171

3. sz. táblázat. Az önkormányzati szakszolgálati ellátás rendszere

Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás Pedagóg iai szakszolgáltatás

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség

Nevelési Tanácsadó Valamennyi oktatási intézményben integráltan

Nevelési Tanácsadó, fejlesztı pedagógusok

Sajátos nevelési igény A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenessége

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

Valamennyi oktatási intézményben integráltan

Nevelési Tanácsadó, fejlesztı pedagógusokfejlesztıpedagóguso,k,

Egységes Pedagógiai

A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenessége



vagy

Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában szakértıi vélemény alapján javasolt speciális ellátás

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok

Autizmus



vagy

Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában a tanulásban akadályozottak szakértıi

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok


172

Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás Pedagóg iai szakszolgáltatás

vélemény alapján javasolt speciális ellátás

Értelmi fogyatékos Tanulási akadályozottság Értelmi akadályozottság

Tanulási Képességet Vizsgáló szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája

Halmozottan fogyatékos


Esély Pedagógiai Központban fejlesztı felkészítés

Testi fogyatékos

A fogyatékosság típusának megfelelı Országos Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

Napsugár Integrált Óvoda Szabó Pál Téri Általános Iskola, Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: konduktív pedagógiai ellátás

A feladatellátásban résztvevı nem önkormányzati fenntartású intézmény

Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs

Centrum.

Az intézmény céljai:

A sajátos nevelési igényő gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedı komplex, átfogó fejlesztése,

személyiségformálása iskolai oktatás keretei között, ezzel párhuzamosan családjaik gondozása.

Biztosítja a sérült felnıttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben.

Feladatai:

• Sérült gyermekek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-fogyatékosság

megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek fejlesztése a szülık

bevonásával.

• Sajátos nevelési igényő, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, fiatalok iskolai

nevelése-oktatása.

• Közösségi élmény nyújtása, sérült gyermeket nevelı családok mentális és szociális

segítése, családgondozás.

• Egyéb szakmai feladatok ellátása (referenciaanyagok készítése, terjesztése,

szakmai továbbképzéseken való aktív részvétel, folyamatos kapcsolattartás más


173

intézményekkel).

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Centrum a következı

tevékenységeket látja el:

• Korai fejlesztés: 0-5 éves korú Békés megyében, illetve Békéscsabán élı sérült,

súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára.

• Fejlesztı felkészítı foglalkozás: 5-18 éves Békés megyében, illetve Békéscsabán

élı sérült, súlyosan halmozottan sérült fogyatékkal élı gyermekek és fiatalkorú

személyek számára.

Az ellátásba való bekerülés:

• A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértıi i és Rehabilitációs Bizottság szakértı véleménye alapján;

• Az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló

Szakértés Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleménye alapján;

• A Mozgásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján;

• A Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján történik.

Mind a korai fejlesztés, mind a fejlesztı felkészítés a következı szakterületeket foglalja magában:

• Konduktív pedagógia

• Gyógypedagógia

• Tiflopedagógia

• Szurdopedagógia

• Ayres terápia

• Logopédia

• Gyógytorna

• Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)

Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi

koncentráció a sajátos nevelési igényő gyermekek lakóhelyét illetıen, de kialakult egy intézményi

szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területi-intézményi szintő

szegregáció kialakulásának ezen intézmény körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb

része él, ezért a szegregáció megakadályozására intézkedési tervet kell kidolgozni. Annak

érdekében, hogy a jelenleg a logopédiai osztályba járó tanulók, illetve az intézményben tanuló

mozgásfogyatékos tanulók a nekik legmegfelelıbb ellátásban részesüljenek, a gyermekek ellátását

2008-ban szakértıi csoport vizsgálta meg. A szakértıi vélemények alapján jelenleg a számukra

legmegfelelıbb ellátásban részesülnek a gyermekek. A közoktatási esélyegyenlıségi


174

helyzetelemzésben leírtak szerint nincsenek jelentıs, a sajátos nevelési igényő vagy a halmozottan

hátrányos helyzető tanulók arányával magyarázható eltérések az általános iskolák eredményei

között az országos kompetenciamérés eredményeiben sem.

Megállapítást nyert, hogy minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényő tanuló, 3

iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 9. évfolyamon minden középfokú

intézménybe beiratkozott tanuló csoportos tanulási képesség szőrıvizsgálaton vesz részt. Ez

alapján javasolják az egyéni tanulási képesség vizsgálaton való részvételt. A szakértıi

vélemények javaslatai alapján a részképesség zavarral küzdı tanulók egyéni vagy kiscsoportos

fejlesztı foglalkozáson vesznek részt fejlesztı pedagógus, utazó gyógypedagógus,

iskolapszichológus irányításával. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárult az Esély Pedagógiai Központ

„Dobbantó - az egyéni ütemterven alapuló, a szakképzést elıkészítı évfolyamok tartalmi fejlesztése

és az intézményi megvalósítás támogatása” címő pályázati programban való részvételéhez. A

pályázat célja, hogy a megyei és/vagy megyei jogú város fenntartók által kijelölt szakiskoláknak

nyújtson szakmai segítséget oktatási tartalmak és módszerek kidolgozásával, valamint és kísérleti

elterjesztésével. Az új évfolyam lehetıséget ad az alapfokú és középfokú oktatásból a

tankötelezettség teljesítése elıtt lemorzsolódott, a szakértıi bizottság által ebbe az iskolatípusba

irányított sajátos nevelési igényő (SNI) tanulóknak arra, hogy teljesítsék a tankötelezettséget és a

munkaerıpiacra történı kilépéshez megfelelı alapkompetenciákat szerezzenek. A program további

célja, hogy a megvalósítás tapasztalatai alapján, ha szükséges, szakmapolitikai ajánlásokat is

megfogalmazzon az érintett szaktárcák és/vagy a fenntartók számára. A cél elérése érdekében a

Dobbantó program támogatja a résztvevı iskolákat abban, hogy az érintett tanulócsoporttal

foglalkozó pedagógusok hatékonyan segíthessék minden diák tanulását; eredményesen kezeljék a

különbözıségeket; az érintett tanulócsoport diákjainak tanuláshoz való hozzáállása és aspirációi

változzanak; csökkenjen a lemorzsolódók száma.

4.2.1.13. Lemorzsolódás

A békéscsabai általános iskolák közül 3 intézményben haladja meg az évfolyamismétlık aránya a

2005/2006. évi országos átlagot (2,11%). A Gerlai Általános Iskolában ebben az évben 3%, az Esély

Pedagógiai Központban az összes tanuló 7%-a, a hátrányos helyzető tanulók 6%-a ismételt, továbbá

a Jankay Tibor Általános Iskolában az utóbbi négy évben 2,1% és 7,3% között változott az

évfolyamismétlık aránya. A középiskolák közül az országos 2,11%-nál nagyobb arányban találunk

évismétlı tanulókat a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban (5,4%), A

Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium Trefort Tagintézményében (5%), a Kós

Tagintézményében (5,3%) és a Zwack Tagintézményében (2,5%), továbbá a Gépészeti és

Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban (7,78%). A lemorzsolódó fiatalok nagy része


175

szociálisan is hátrányos helyzetben, rossz anyagi körülmények, nem megfelelı lakásviszonyok között

él.

Továbbtanulásuk, szakmaszerzésük lehetıségei alapvetıen különböznek, attól függıen, hogy az

iskolarendszer melyik fokáról kerültek ki. Az évfolyamismétlések okainak feltárása, és az azokra adott

megoldások kidolgozása az elkövetkezı idıszak fontos feladata lesz.


176

Mutató megnevezése

Bék

éscs

aba

össz

esen

Mezı

meg

yer

Ber

ényi

úti

kert

váro

si

övez

et

Bel

váro

stól

Ny-

ra

Bel

váro

stól

É-r

a

Bel

váro

s

Bel

váro

stól

ész

ak-

kele

tre

esı

vár

osré

sz

Bel

váro

stól

K-r

e

Bel

váro

stól

D-r

e

Lenc

sési

veg

yes

Lenc

sési

ltp-

tı

l DK

-re

Jam

ina

Nyu

gati

Ipar

terü

let

Ger

la

Fén

yes

Sze

greg

átum

1. …

Sze

greg

átum

12.

Lakónépesség száma 67 968 2 027 5 669 11 199 3 228 4 432 2 851 4 557 4 672 8830 909 14 483 80 1 499 715

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,5 16,4 13,7 14,9 14,8 14,9 21,8 13,3 14,9 16,6 16,8 15,1 12,5 17,6 23,4

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

64,3 64,6 59,4 63,8 57,6 65,5 57,4 68,7 59,6 72,5 76,9 63,1 48,8 66,2 64,5

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

20,3 19,0 26,9 21,3 27,6 19,6 20,8 18,0 25,5 10,9 6,3 21,8 38,8 16,1 12,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

18,6 26,0 25,3 15,7 16,6 8,2 15,7 17,6 20,2 12,6 17,6 21,4 33,3 30,0 18,7

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

14,5 6,9 7,5 15,9 19,0 29,0 18,9 26,4 15,9 18,8 25,5 8,4 3,0 3,9 12,8

Lakásállomány (db) 27 721 708 2 326 5 528 1 479 2 179 968 1 382 1 943 3707 186 5 295 40 489 254

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

14,7 18,2 22,2 5,8 17,7 2,6 18,4 10,9 17,5 0,9 19,4 19,5 30,0 25,4 33,5

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

41,7 43,9 46,1 37,0 40,1 32,1 40,3 57,2 45,3 34,7 68,0 42,0 59,0 43,3 38,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

11,9 16,3 16,9 9,3 11,5 5,1 12,0 14,3 14,6 6,4 15,7 13,0 25,6 17,1 10,9


177

4.2.1.14. Befogadó Állomás

A békéscsabai Befogadó Állomás 1989-ben kezdte el mőködését, az elmúlt 12 évben több mint 12

ezer menedékkérı fordult meg itt. A tábor 2008. január 1-jétıl „szőrıtábor” lett, az elızetes eljárás

(2007. évi LXXX. Tv. 47. §, 301/2007. Korm. rendelet 81. §) itt zajlik le. A tábor zárt, a lakók csak

külön engedéllyel hagyhatják el, azonban sok lehetıség van bbiztosítvaott számukra (imaszoba, klub,

internet-szoba, sportpálya, kreatív szoba) a szabadidı helyben való eltöltésére. Itt történik a

menedékkérık orvosi vizsgálata is, amelyet az ÁNTSZ rendel el. Jelenleg a tábor kapacitása 199

férıhely. A lakók száma és nemzetiségi összetétele folyamatosan változik, az átlagos tartózkodási idı

23 nap. 2008. év elsı félévében a tábor átlaglétszáma 80 fı volt, az elsı három kibocsátó ország

Pakisztán, Szerbia, valamint Koszovó volt. Az érkezık zöme egyedülálló férfi, az átlagéletkor 27 év. A

családok, a kiskorúak, az egyedülálló nık száma naponta változik, a 2008. augusztus 6-ai állapot

szerint 2 család tartózkodik a táborban, számukra külön épületszárny áll rendelkezésre.

4.2.2. Anti-szegregációs program

A társadalmi problémák összefüggenek egymással, ezért a hátrányos helyzető emberek társadalmi

részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Nagy jelentısége van a

foglalkoztatási, a lakásügyi, az oktatási, az egészségügyi, a közbiztonsági és az esélyegyenlıtlenségi

problémák kezelésének, amelybe a siker érdekében minden érintett szereplı bevonása szükséges. A

program megvalósításában az önkormányzaton kívül kiemelt szerepe van a kisebbségi

önkormányzatoknak, a szociális szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, a munkaügyi központoknak, a

rendvédelmi szerveknek, valamint a hátrányos helyzető csoportok érdekvédelmi szervezeteinek.

4.2.2.1. Lakhatási integráció

Békéscsabán olyan lakáspolitika kialakítása szükségeas, amely nem járul hozzá a veszélyeztetett

területek növekedéséhez és újabbak kialakulásához. A hátrányosabb rétegek elköltöztetésével

ugyanis a problémák nem oldódnak meg, csak másik városrészbe helyezıdnek át.

A szociális alapon bérbe adható lakásállomány – ami 164 lakásból áll – a szociálisan rászoruló

családok vagy személyek elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait önkormányzati rendelet

szabályozza. A meghirdetett pályázatokra jelentkezık magas száma jelzi, hogy a városban nincs

elegendı szociális alapon bérbe adható lakás. A lakossági érdeklıdés folyamatos, a megüresedett

lakások száma azonban alacsony. A városban 1992. óta nem épült szociális alapon bérbe adható

lakás. 1999. és 2001. között az önkormányzat 7 családi ház megvásárlása után a lakóházakból 25 db

lakást alakított ki.

Az önkormányzat áttekinti a lakbérövezeti rendszer mőködését, elınyeit és hátrányait, ennek során

megvizsgálja, hogy milyen mértékő szegregációs kockázatot jelent az a bérleti díj meghatározási


178

eljárás, amely az önkormányzati bérlakások díját övezetek szerint is alakítja. Amennyiben ez a

díjpolitika kimutathatóan hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzető csoportok lakóhelyi

elkülönüléséhez, a rendszert az önkormányzat szükség szerint módosítja. A feladat elvégzésére

2009-ben kerül sor.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Kközgyőlésének 136/2008.(II.28.) sz. határozatának

4. és 6. pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a rossz mőszaki állapotú (felújításra nem

alkalmas) ingatlanjait árverésen szeretné értékesíteni. A bentlakó bérlıket az Egészségügyi, Szociális

és Lakásügyi Bizottság az évközben megüresedı önkormányzati bérlakásokban pályázat nélkül

helyezi el. A nem megfelelı lakáskörülmények javítása érdekében az önkormányzat

lakásállományának felújítását, komfort fokozatának és minıségének javítását tervezi. A szociális

alapon bérbe adható lakások számának növelése érdekében lakásokat szükségeskell vásárolni a

szabad piacról., illetve T további lehetıség a végrehajtási eljárások során keletkezı elıvásárlási jog

gyakorlásával történı lakóingatlan vásárlás. Szociális alapon bérbe adható lakások építése kizárólag

külsı források bevonásával képzelhetı el.

4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata

Békéscsaba város meg kívánja vizsgálni, hogy a zártkertes településrészek lakosságára milyen

jellemzık érvényesek, esetükben érzékelhetı-e a szegregáció, a kirekesztettség folyamata illetve

állapota. Fontos tudni, hány család, és milyen viszonyok között él ezeken a területeken, csökken vagy

növekszik-e a számuk, hiszen a lakóhely környezete, illetve a lakóépület állapota, komfortfokozata a

megfosztottság, a szegénység egyik jellemzı dimenziója. A vizsgálat – mely a zártkerti lakosság

lakhatási és családi körülményeit, iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, esetleg jövıbelni

ambícióit méri fel –, kérdıíves adatfelvételre épül, és 2009-ben történik meg.

4.2.2.3. Oktatási integráció

Feladatok:

• Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai

nevelésben (lakossági és védınıi települési nyilvántartások alapján).

• Tájékozódás az érintett gondviselık körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás

esetleges akadályairól családlátogatás keretében, valamint intézkedések kezdeményezése az

óvodáztatást akadályozó egyedi tényezık elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának

biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása).

• Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, illetve fejlesztése a halmozottan

hátrányos helyzető gyermekek minél teljesebb körő és eredményes óvodáztatása érdekében.

• A településen lakó tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı, nappali iskolarendszeren kívüli

tankötelesek és gondviselıik személy szerinti felkeresése családsegítı szolgálat vagy más


179

illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a

helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítıinek közremőködésével.

• Azok a gyermekek, akik a szakértıi bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a

beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerő ellátást.

• A sikeres és hatékony integrált oktatás érdekében a tanárok továbbképzése, pedagógiai

módszertani képzéseken való részvétele.

• Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók

számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt

megcélzó) pályaorientációs programok indítása.

• Az HHH- s tanulók arányának évenkénti felülvizsgálata az általános iskolák felvételi

körzeteiben.

• A nagyszámú HHH-s tanuló oktatását végzı intézmények célzott programokba (pl. Útravaló

Ösztöndíjprogram) való bekapcsolódásának ösztönzése.

• A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes körő felkutatására alkalmas módszer

kidolgozása.

• A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodán belüli szegregációt megakadályozó

intézkedések kidolgozása.

• Az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való

meggyızıdés.

• Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres

továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi

együttmőködések támogatása és biztosítása.

• Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével

megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának

támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása.

• Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlések okainak és a magántanulói

státuszok indokoltságának felülvizsgálata.

• A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi, intézményközi,

kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az

országos eredményektıl való eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek

meghatározása érdekében.

• Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek (önálló tanulás támogatása,

eszközjellegő kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) bevezetése.

• A sajátos nevelési igényő gyermekek országos átlagot jelentısen meghaladó aránya miatt

elengedhetetlen esetükben a szakértıi felülvizsgálat elvégzése, mely után szükséges a

szakértıi javaslatok elemzése, és az együttnevelésre javasolt gyermekek integrált

oktatásának biztosítása.

• Az SNI gyermekek szegregációjának megakadályozása a Napsugár Integrált Óvodában.


180

• Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi

programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése.

• A kulcskompetenciák folyamatos és konzekvens fejlesztésével támogatni kell az SNI

gyermekek beilleszkedését, erısíteni felelısségtudatát és biztosítani a képességeiknek

megfelelı fejlıdési ütemet.

• A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának

támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.

• A hatékonyabb oktatói munka, a differenciálás megvalósításával a sikeres tehetséggondozás

és az SNI gyermekek felzárkóztatása, esélyeinek növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a

környezettudatos nevelés továbbvitele.

• A HHH és SNI gyermekek megfelelı fejlesztése, illetve a tanulók hatékonyabb

tehetséggondozása az integrált módszertani elvek mentén (IPR rendszer követése).

• A szakképzı intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a

munkaerıpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.

• Az önkormányzat a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket és

fenntartóikat is bevonja a települési közoktatási stratégiai programok készítésébe, a

feladatok meghatározásába. Egyeztet a nem önkormányzati fenntartású oktatási

intézményekkel, fenntartóikkal a települési közoktatással kapcsolatos feladatmegosztásról,

különös tekintettel a hátrányos helyzető tanulók helyzetének javítását érintı feladatokra.

• Az intézmények elkészítik esélyegyenlıségi programjukat, és pedagógiai programjukba

2008. december 31.-ig beépítik az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó

rendelkezéseket és az intézkedési terv célkitőzéseit.

4.2.2.4. Munkaer ı-piaci integráció

A foglalkoztatottság növelése, valamint a hátrányos helyzető felnıttek (romák, pályakezdı fiatalok,

fogyatékkal élık) munkahelyi integrációjának érdekében az önkormányzat képzési programok

indítását, támogatását tervezi. A képzés akkor eredményes, ha képes igazodni a munkaerı-piaci

igényekhez és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság igényt tart.

A munkaerıpiac változásainak összessége különösen hátrányosan érinti azokat, akik alacsony

iskolázottságuk vagy szakképzetlenségük mellett valamilyen egyéb társadalmi, szociális, illetve

egészségügyi hátrányokkal is rendelkeznek. Egyeseknél az említett tényezık összeadódnak (a

fiatalok bizonyos csoportjai, a roma kisebbség, a megváltozott munkaképességőek), és így

halmozottan hátrányos helyzetük miatt a legesélytelenebbekké válnak a munkaerı-piacon. Munkaerı-

-piaci beilleszkedésüket olyan, az érintettek szellemi és fizikai állapotához, elıképzettségéhez,

szükségleteihez, egyéni motivációihoz alkalmazkodó komplex programok segíthetik elı, melyek

keretei között a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismeretek, készségek, jártasságok is

megszerezhetık.


181

A hátrányos helyzető, különbözı problematikájú rétegek segítéséhez egyrészt speciális tudású

szakemberek szükségesek, akiknek felkészítése szervezett szakmai, módszertani, pedagógiai

(tovább)képzést igényel, másrészt a fokozott személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosításához

folyamatos támogatás szükséges. Ezért a több mint 3.000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése,

átképzése érdekében képzési programokat indít az önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi

Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai

Regionális Képzı Központtal együttmőködve. Folyamatosan konzultációkat tart a Hivatal a városban

mőködı vállalkozásokkal, amelynek során felmérik a munkavállalóik kompetenciáival szemben

támasztott elvárásaikat. A képzési programok finanszírozásában jelentıs európai uniós források

bevonása szükséges.

4.2.2.5. Infrastruktúra

Az önkormányzat célja, hogy a helyi infrastrukturális ellátottság hiányait pótolja a városban, és minél

elıbb biztosítsa a teljes kiépítettséget. A legfontosabb feladatok közé tartozik a csatornázatlan területek

arányának csökkentése, az elöregedett közmővek felújítása, korszerősítése, a 40 évesnél idısebb,

illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje és az eddig vezetékes vízzel

nem rendelkezı utcákban a vízvezeték kiépítése. További cél az energiaellátó hálózatok bıvítése a

környezetbarát technológiák preferálásával. Emellett az önkormányzat fontosabb tervei közé tartozik a

közlekedési feltételek javítása az utak folyamatos felújítása, építése, a kerékpárutak hálózati

rendszerbe való összekapcsolása, további kerékpárutak kiépítése, valamint a tömegközlekedés által

lefedett területek bıvítése.

4.2.2.6. Egészségügy

A békéscsabaiak egészségügyi helyzetének javítása, és a lakosok vizsgálatokon való részvételének

növelése érdekében kiemelt feladat szőrési, megelızési programok szervezése az itt élık számára. A

program alapvetı jelentısége abban áll, hogy megismerteti a célcsoporttal a megelızési, szőrési

programokat, így a lakosok elıször helyben, késıbb pedig a szakellátás keretén belül kerülnek be az

ellátórendszerbe.

Tájékoztatni kell a fiatalokat a fogamzásgátlás lehetıségeirıl, a várandósság alatti rendszeres orvosi-

védınıi ellenırzés fontosságáról, valamint a csecsemı- és gyermekkori védıoltások fontosságának

hangsúlyozásáról. A védınıi szolgálat elıadások megtartásával, szórólapok terjesztésével kiemelt

szerepet kap a feladat ellátásában.


182

4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések

A társadalmi egyenlıtlenségek városfejlesztési céljai között megtalálható a hajléktalanok, idıs korúak

életfeltételeinek javítása, valamint a hátrányos helyzető csoportok, munkanélküliek ezen belül a roma

lakosság rossz életfeltételeinek javítása. A tömegközlekedés fejlesztésével a lemaradó városrészeket

a dinamikusakhoz kell kapcsolni, hogy a munkahelyek és a közszolgáltatások jobban elérhetıek

legyenek.

Feladatok az idısellátás terén:

• Az idıs emberek életminıségének javítása.

• Idıs otthonok felújítása, bıvítése.

• Az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása.

• Szakmaközi, intézményközi együttmőködés, mely elısegíti a szakmai munka látókörének

kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését.

• Az idısek jogtudatos magatartásának erısítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele.

• A szakemberek folyamatos képzése, korszerő gondozási módszerek alkalmazása, szakmai

képzések, tanfolyamok.

Feladatok a fogyatékkal élık ellátása terén:

• A fogyatékkal élı emberek támogatása a segítı szolgáltatások elérésében és az érdekeik

érvényesítésében, információgyőjtés a fogyatékos embereket érintı kérdésekben.

• A fogyatékkal élık integrációja a meglévı szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba,

elısegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetıségét.

• A város intézményeivel való kapcsolattartás, együttmőködés és nyitottság, az elfogadottság

érdekében.

• A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történı segítése, életvitelének

megkönnyítése elsıdlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével,

valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás

biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás).

• A szabadidı eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése, programok szervezése.

• A testi egészség megóvása, az erınlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése, a fogyatékos

amatır sportolók lehetıségeinek szélesítése.

• Lehetıség biztosítása számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bıvítésére és

internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre.

Feladatok a szenvedélybetegek ellátása terén:

• Szenvedélybetegek (célcsoport: 15-35 év közötti korosztály, elsısorban kábítószer

fogyasztók) nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása.


183

• Rehabilitációs foglalkoztatás mőködtetése.

• Ingatlan vásárlás szenvedélybetegek lakóotthonainak mőködtetése érdekében.

• Alacsonyküszöbő szolgáltatás keretében: pihenı helyiség-kontakt klub mőködtetése, mosási-

mosakodási és ruhaszárítási lehetıség biztosítása, éjszakai közösségi programok, extrém

sportprogramok, játszótér örökbefogadás és szabadtéri programok, ösztöndíjas

képességfejlesztı programok.

• Ártalomcsökkentı tevékenység keretében: tőcsere-automata mőködtetése, óvszer-automata

mőködtetése.

• Ingyenes preventív programok (szenvedélymentes nap, alternatív osztályfınöki óra, nyitott

klub, nyitott hétvégi családi programok) szervezése, ahol azok is megszólíthatóak, elérhetık,

akik kockázatnak vannak kitéve.


184

4.2.2.8. Összefoglaló tábla

Helyzetelemzés megáll apítása (problémára

hivatkozás)

Cél konk rét szöveges

megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az

intézkedés felelıse

Az intézkedés megvalós ításá nak határideje

Az intézkedés eredményességét

mérı ind ikátor

rövidtávon (1 év)


mérı ind ikátor

középtávon (3 év)


mérı ind ikátor

hosszútávon (6 év)

A belváros állagromlása elırehaladott, a bérlık nem képesek a felújítások finanszírozására

A történelmi

szlömösödött

belvárosi

épületállomány

felújítása

Békéscsaba, Szent

István téri lakások

felújítása pPolgármester 2012. --

Az épületállomány

megkezdett

rehabilitációja

Rehabilitáció

befejezése

A belváros állagromlása elırehaladott, a bérlık nem képesek a felújítások finanszírozására

A belvárosi iparosított

technológia

felhasználásával épült

lakóépületek

(társasházak)

felújítása.

Békéscsaba

belvárosában lévı

iparosított

technológiával épült

épületek felújítása

poPolgármester 2012.


megkezdett felújítása A belvárosi társasházak

felújításának befejezése

A szociális alapon bérbe adható lakások régiek, leromlottak

Lakáskörülmények

javítása

aAz önkormányzat

lakásállományának

felújítását, komfort

fokozatának és

minıségének

javítását

pPolgármester 2009-tıl

folyamatosan

Bérlakás állomány

mőszaki felmérése,

elvégzendı munkák

rangsorolása,

kivitelezési ütemterv

készítése


megkezdett felújítása

Javuló mőszaki állapotú

önkormányzati

lakásállomány

A szociális alapon bérbe adható lakások száma

Szociális alapon

bérbe adható lakások

számának növelése

Lakások vásárlása,

építése pPolgármester 2008-tıl

folyamatosan

Tervezés,

engedélyezés, pénzügyi

elıkészítés

Szociális alapon bérbe

adható épületek száma

nı 5%-kal

Szociális alapon bérbe

adható épületek száma

nı Nı 5%-kal


185

kevés Lakbérövezeti rendszer és a szegregáció esetleges összefüggése

Szegregáció

elkerülése a szociális

alapon bérbe adott

lakásoknál

bBérleti

rendszer

felülvizsgálata,

esetleges

módosítása

pPolgármester 2009. Stratégia, koncepció

készítés A lakásbérleti rendszer

nem okoz szegregációt A lakásbérleti rendszer

nem okoz szegregációt

Szükséglakások felszámolásának törvényi kötelezettsége

Békéscsabán

található

szükséglakások

felszámolása.

A szükséglakások

átminısítése

komfortnélküli, vagy

komfortos lakásokká

a jogszabályoknak

megfelelıen.

pPolgármester 2009-tıl

folyamatosan Szükséglakások száma

csökken Szükséglakások száma

csökken

Szükséglakások

megszőnnek a

városban

Szükséglakások- b ól kiköltöztetett bérlık elhelyezésének a megoldása szükséges

A szükséglakásban

élık lakhatásának

megoldása.

Zárt pályázati

rendszer keretében a

szükséglakásban

élık elhelyezése,

fizetıképességük,

családnagyságuk

alapján

önkormányzati

bérlakásban.

pPolgármester 2009. március 1.

Minden, jelenleg

szükséglakásban élı

bérlı lakhatása

megoldódik.

Minden, jelenleg


bérlı lakhatása

megoldódik.

Minden, jelenleg


bérlı lakhatása

megoldódik.

Társadalmi és térbeli kirekesztettség kialakulásának veszélye

A változó társadalmi

környezet folyamatos

figyelemmel kísérése

Reprezentatív

kutatások készítése

a város egészére,

vagy egy-egy

településrészére

vonatkozóan (VÉKA,

zártkertek)

Szociális

területet

felügyelı

városi

tisztségviselı

2010.

pályázati

forrásból eElıkészítés Pályázat készítése

Kutatás elvégzése,

eredmények elemzése

alapján új stratégiák

kidolgozása

Hajléktalan ellátás Hajléktalan ellátás Hajléktalanokat ellátó pPolgármester 2012. Tervezés, pályázat készítése - 30 részére új nappali


186

feltételeinek javítása

infrastruktúrájának

fejlesztése, a

szolgáltatási kör

bıvítése

rendszer

szolgáltatási

kapacitásának

növelése éjjeli

menedékhely

kialakításával.

Az átmeneti szállás

és a nappali

melegedı észére új

épület építése.

eEngedélyezés

melegedı

- 30 fı részére új

átmeneti szálló

- 30 fı részére éjjeli

menedékhely

Az idıs otthonok mőködtetésének racionalizálása

Férıhelyszám

optimalizálás

(Baukó A. u. és az

Urszinyi A. u.

ellátottak egy

telephelyre

koncentrálása

Békéscsaba, Baukó

A. u. intézmény

felújítása, bıvítése,

50

férıhelyes

intézménnyé

pPolgármester

2010.

sSaját erıs

beruházásként

Tervezés, pénzügyi

elıkészítés

Korszerősített, felújított

50 férıhelyes

idısek otthona

Korszerő intézményi

elhelyezési feltételek

Az idıs otthonok mőködtetésének racionalizálása

Férıhelyszá

m

optimalizálás

Békéscsaba Csaba

u. és Bartók B. u.

ellátottai részére egy

telephely kialakítása

pPolgármester

2014.

Pályázat, illetve

saját erıs

beruházásként

Koncepció készítése Tervezés, pénzügyi

elıkészítés 100 férıhelyes korszerő

idısek otthona

Átmeneti ellátás hiányzó szolgáltatásainak megszervezése

Szenvedélybetegek

és pszichiátriai

betegek átmeneti

ellátásának

megszervezése

pPolgármester 2012.

Pályázati

forrásból Koncepció készítése

Tervezés, pénzügyi

elıkészítés

Halmozottan hátrányos helyzető lakosok

Az érintett lakossági

kör foglalkoztatásának

javítása

Közfoglalkoztatási

formák erısítése, a

leghátrányosabb pPolgármester

2009-tıl

folyamatosan HHH foglalkoztatása

20%-kal emelkedik HHH foglalkoztatása

25%-kal emelkedik HHH foglalkoztatása

30%-kal emelkedik


187

foglalkoztatási mutatói alacsonyak

helyzetőek bevonása

ebbe a körbe

Halmozottan hátrányos helyzető lakosok foglalkoztatási mutatói alacsonyak

Az érintett lakossági

kör foglalkoztatásának

javítása

Az alacsony

foglalkoztatási

eséllyel rendelkezık

részére képessé tevı

és önálló életvitelt

támogató képzések

szervezése

pPolgármester 2009.-tıl

pPályázatok

révén

A programban

résztvevı HHH lakosok

száma

A programban


száma

A programban


száma

Egészségügyi program

Növelni kell a

szőrıvizsgálatok

számát és közelebb

kell hozni a

szakrendeléseket.

Az OEP-pel közösen

ki kell dolgozni a

szőrések rendszerét.

A városban ki kell

alakítani a szükséges

szakrendelıket, azok

személyi és tárgyi

maximum szintjén

pPolgármester Folyamatosan

2014. december

31-ig

A megelızı szőréseken

való részvételt legalább

10%-kal kell növelni

A megelızı szőréseken

való részvételt további

10%-kal kell növelni

A szőrések

elfogadottságát 25%-kal

kell növelni, míg a

résztvevık számát

további 10%-kal.

A szakrendeléseket

folyamatos

eszközfejlesztésben kell

részesíteni.

Egészségügyi program

A Városi

Egészségfejlesztési

Terv

végrehajtása(VET)

A VET által

meghatározott

feladatok teljesítése

Az

egészségügyi

területet

felügyelı

városi

tisztségviselı

2013.

A VET által

meghatározott feladatok

az ott meghatározott

idıpontokig teljesülnek

A Városi

Egészségfejlesztési

Tervben szereplı

valamennyi feladat

teljesül

Felnıttképzés, átképzési program a foglalkoztatási

Társ szervezetekkel

együtt bıvíteni kell a

felnıttképzési

rendszert.

Az oktatási rendszer

fejlesztése, keresleti

oldalt figyelembe

vevı akkreditált

pPolgármester Folyamatosan

2014. december

31-ig

A felnıttoktatás

rendszerében 15%-kal

növelni kell a

résztvevık számát

A minıségi képzés

feltételeit kell

megteremteni (oktatói

gárda, képzési

Nı a versenyképes

tudással rendelkezık

száma, akiknek nı az

elhelyezkedési esélye


188

esélyek növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében

képzések beindítása programválaszték

kialakítása.

A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes körő felkutatására alkalmas módszer kidolgozása, az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való meggyızıdés.

Minden hátrányos

helyzető szülı

megismerje a

halmozottan

hátrányos helyzetrıl

szóló önkéntes

nyilatkozatot és a

lehetıségeket.

Az iskolákban tanuló

gyermekek szüleinek

teljes körő

tájékoztatása (Az

általános iskolai

beiratkozáskor

minden hátrányos

helyzető gyermek

szülıje tájékoztatást

és nyilatkozatot kap,

melyet aláírásával

igazol.)

Intézmény-

vezetık Minden év június

1.

A halmozottan

hátrányos helyzető


90%-a aláírásával

igazolta a nyilatkozat

átvételét és a

tájékoztatást.

A halmozottan





átvételét és a

tájékoztatást.

A halmozottan





átvételét és a

tájékoztatást.

Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényő tanulók aránya 11,5%, ami magasabb az országos átlagnál (7%)

Az általános

iskolákban a sajátos

nevelési igényő

tanulók országos

átlagot meghaladó

aránya okainak

feltárása.

Pontos felmérés

készítése, az

évközben történt

felülvizsgálatok

eredményeképpen

az adatok

aktualizálása, az

aktuális adatok

elemzése,

amennyiben

szükséges

Fenntartó,

intézmény-

vezetık

2008. december

31.

Az általános iskolákban

a sajátos nevelési

igényő tanulók városi

aránya és az országos

átlag közötti különbség

nem haladja meg a

4 %pontot.






nem haladja meg a

3 %pontot.






nem haladja meg az

1 %pontot.


189

intézkedés.

Azok a gyermekek, akik a szakértıi bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerő ellátást.

A szakértıi bizottság

véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók integrált oktatási

feltételeinek megteremtése

minden általános iskolában.

A szegregált formában oktatott tanulók esetében meg kell vizsgálni

a szakértıi véleményben foglaltakat,

amennyiben szükséges,

intézkedni kell a tanulók integrált formában történı

ellátásáról, az integrált oktatás

személyi és tárgyi feltételeinek

megteremtése minden

intézményben A jövıben feltétlenül

szükséges az integrációs és

képességkibontako ztató oktatás támogatási

forrásait nagyobb mértékben

Fenntartó,

intézmény-

vezetık 2013. június 30.

A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók

90%-a integrált oktatásban részesüljön.

Az integrációs és képességkibontakozt

ató oktatás támogatása

mértékének 5%-os növelése.












190

felhasználni. Európai Uniós és hazai pályázati forrásokkal és

további kiegészítı normatívák

igénybe vételével szükséges a

támogatott oktatási szolgáltatások

fejlesztése.

Az Európai Uniós és

hazai pályázati források és további

kiegészítı normatívák igénybe vételének növelése.







Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlés ek okainak és a magántanulói státuszok indokoltságának felülvizsgálata

Az évfolyamismétlések

és magántanulói státuszok indokoltak

legyenek.

Az évfolyamismétlése k okainak feltárása,

és a szülı kérésére történı

magántanulói státuszok

indokoltságának szakértıi

vizsgálata

Fenntartó, intézmény-

vezetık

2010. december 31.

Nincsenek indokolatlan

évfolyamismétlések, magántanulói

státuszok.



státuszok.



státuszok.

A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda esetében meg kell akadályozni a halmozottan hátrányos helyzető tanulók

Minden intézmény esetében

teljesüljön, hogy a felvételi körzetében lakóhellyel, ennek

hiányában tartózkodási hellyel

rendelkezı

Pontos felmérés készítése,

évközben történt felmérés, az

aktuális adatok elemzése, a

felvételi körzetekben a


vezetı

Minden év június 30.

A Kt. 66. § (2) bekezdése

értelmében a halmozottan

hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem








191

esetleges szegregációját.

halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál.

halmozottan hátrányos helyzető tanulók évenkénti felmérése, szükség esetén a beiskolázási körzetek módosítása.

haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt.



Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a HHH gyermekek aránya meghaladja a 20%-ot. Szükség van az egyes óvodai csoportokban is a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek arányának részletes vizsgálatára. Míg a Lenkey utcai telephelyen 1,4% az arányuk,

A Szent László Utcai Általános Iskola, és Óvodában a szegregáció kialakulásának megakadályozása intézményi, tagintézményi és csoportok közötti megoszlás szintjén is. Az óvoda körzetében lakó, HHH gyermekek aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál. A csoportok között arányos legyen a

Az okok feltárása, kapcsolatfelvétel az érintett gyermekek szüleivel, kapcsolattartás, együttmőködés erısítése a kisebbségi önkormányzattal.

Beiratkozáskor a HHH gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányos elhelyezése a szülıkkel történı megbeszélés, meggyızés eszközeivel.


vezetı, kisebbségi

önkormányzat

Fenntartó

2008-tól folyamatosan

Minden év június 30.

A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányának különbsége




192

addig a Hajnal utcai óvodában 43%.

megoszlása.

10%ponttal csökken. 15%ponttal csökken. 30%ponttal csökken.

A SNI gyermekek szakértıi felülvizsgálata után szükséges a szakértıi javaslatok elemzése, a javaslatoknak megfelelıen a jelenleg esetleg szegregált nevelésben részesülı gyermekek integrált intézményben történı elhelyezése. Meg kell akadályozni a SNI gyermekek szegregációját a Napsugár Integrált Óvodában.

A szakértıi bizottság

véleménye alapján integrált formában

nevelhetı gyermekek integrált

nevelési feltételeinek

megteremtése minden óvodában

A szegregált formában nevelt

óvodások esetében meg kell

vizsgálni a szakértıi

véleményben foglaltakat,

amennyiben szükséges

intézkedni kell integrált formában

történı ellátásukról,

az integrált óvodai nevelés személyi

és tárgyi feltételeinek

megteremtése minden

intézményben.

Fenntartó, pedagógiai

szakszolgálatok,

intézmény-veztık

Folyamatos, 2013. június

30.

A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában

nevelhetı gyermekek 90%-a integrált

nevelésben részesüljön a körzeti

óvodájában




óvodájában




óvodájában


193

5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVİKÉPE

Az elkészült városfejlesztési koncepció igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a

Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város

fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell

összehangolni. Lehetıvé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve

a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását.

A hosszú távú célok megvalósításánál az alábbi társadalmi alapelvek lettek figyelembe véve:

− Az életminıség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a

környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével.

− Az esélyegyenlıség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításával, a

társadalmi elfogadás elısegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának

csökkentésével.

− A regionális különbségek mérséklése egyrészt a város és a Közép B-békési Centrum

régióban és megyében betöltött szerepének megerısítésével, a térség további

leszakadásának megelızésével, a népességmegtartó képesség erısítésévael.

− A városon belül a városrészek közötti elszigetelıdés, szegregáció megelızése, és a

különbözı városrészek fejlesztése.

− Mindezek mellett fontos a társadalom sokszínőségének, a város lakossága

identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megırzése.

A város hosszú távú célja, a térség gazdasági, közi gazgatási, szakképz ı,

kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, tová bbá az info-kommunikáció

fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós köz ponttá válni.

Ennek a célnak az elérése érdekében további két fontos alcélnak kell teljesülnie. A városnak meg kell

erısítenie, megyeszékhelyi funkcióit úgy, hogy emellett együttmőködik a Közép -Bbékési Centrum

településeivel. A gazdaság fejlıdése érdekében szükséges kapcsolatrendszert kiépíteni Arad,

Temesvár és Nagyvárad Öönkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselıivel. Ennek

keretében fontos a város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös-

Maros-Tisza eurorégión belül..


194

5.1. TEMATIKUS CÉLOK

Az alábbiakban bemutatásra kerülı tematikus célok és feladatok a város 7-8 éves célkitőzéseihez

igazodva kerültek kialakításra.

5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1)

Célok:

1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása.

2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata.

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetıségének javítása.

4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása.

5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az

info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerıforrás

felmutatásával.

6. Logisztikai fejlesztések.

7. Együttmőködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal,

Temesvárral és Nagyváraddal.

8. Együttmőködés kialakítása, erısítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal;

együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért.

9. Együttmőködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral.

10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése.

11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetıi ajánlatcsomagok kialakítása.

12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata.

13. A lakótelepek és a barnamezıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása.

A célokhoz rendelt feladatok:

1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidol gozása

1.1. Az Almáskerti, az éÉszaki és a Ddéli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének

kidolgozása, figyelembe véve a megszőnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált

humánerıforrást.

1.2. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének

elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedı Gabona Múzeum melletti területet és

annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdıdött (Kalandpark, Kolbász falu).

1.3. A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és

ütemterveit.


195

1.4. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése

(Bányatavak).

2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata

2.1. A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének

újragondolása.

2.2. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmő és útkataszter létrehozása.

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a váro s megközelíthet ıségének javítása

3.1. A 44-es fıút, illetve az Arad felé történı közúti kapcsolatok fejlesztése.

3.2. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális fejlesztések, elsısorban

gazdasági versenyképesség javítása érdekében.

4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása

4.1. A kutatásfejlesztési ágazatban mőködı vállalkozások megtartásának, fejlıdésének, újak

betelepülésének elısegítése terület elıkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények

biztosításával.

4.2. Az innovációt közvetítı vállalatok betelepülésének elısegítése, illetve az induló vállalkozások

számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése.

5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállal kozók számára vonzóvá kell tenni a várost az

info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, i lletve a képzett humáner ıforrás

felmutatásával

5.1. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban.

5.2. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik

ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különbözı kedvezmények felajánlása

(adókedvezmény, terület kedvezı feltételek melletti biztosítása).

5.3. A megfelelı humánerıforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsısorban a

számítástechnikai felhasználó és a nyelvi képzések preferálása.

6. Logisztikai fejlesztések

6.1. Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése.

6.2. A fı szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülı győrője déli részének

megépítése.

6.3. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban.

7. Együttm őködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott te rületekkel, leginkább Araddal,

Nagyváraddal és Temesvárral

7.1. Az önkormányzatok közötti kapcsolat erısítése.


196

7.2. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi

kapcsolatok erısítésére, és a cégalapítás elısegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és

Iparkamarával együttmőködve.

7.3. A Békéscsabára irányuló bevásárló turizmus igényeire való reagálás, új üzletek, üzletláncok

betelepítésével, a helyi igények és parkolási kapacitás felmérésével és a szabályozási környezet

oldaláról történı támogatással.

7.4. A Natúrpark adta természeti kapcsolat kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való

fejlesztése, közös marketinganyagok készítése.

8. Együttm őködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szerve zetekkel, kamarákkal; együttes

lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért

8.1. Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói

szereplıinek bevonásával. A várost érintı nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül

szőkebb körben is lehetıséget kell adni a véleménynyilvánításra.

8.2. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttmőködés kialakítása,

közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintı célkitőzésekben.

9. Együttm őködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézm ényekkel és a f ıiskolával

9.1. A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az

összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erısíteni a

mezıgazdasági, a számítástechnikai és informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentıségét.

9.2. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttmőködést, például

az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a mőszaki menedzser képzés megindításának

ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tıkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági

változásainak feldolgozásába, illetve a következı 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába

szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetıség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés

központi funkciójának megerısítése mellett a térség felsıoktatási központjává váljon.

9.3. A városfejlesztési célok elérése érdekében történı együttmőködés az oktatási intézményekkel a

hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában.

9.4. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a

Munkaügyi Központtal való együttmőködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerıpiac feltérképezése, a

hatékony munkaközvetítés céljából.

10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók f ejlesztése

10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévı turisztikai attrakciók fejlesztése, a

gasztroturizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetıségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók

kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülıövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek,

Termál- és gyógyturizmus, golf- és wellnessturizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett

alternatív lehetıségek biztosítása.


197

10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévı és a kialakításra kerülı turisztikai

attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló

marketinganyag elkészítése.

10.3. Együttmőködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplıivel (elsısorban a Színházzal

és a helyi mővészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi

vonzerı fellendítése érdekében.

11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, b efektet ıi ajánlatcsomagok kialakítása

11.1. Városi marketing koncepció és befektetıi ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetık

orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelı fórumokra és a

lehetséges partnerekhez.

12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata

12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai

stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra,

hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon.

13. A lakótelepek és a barnamez ıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása

13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program

lehetıségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közmőszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az

építıipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetıs épületek tetején új lakások és sátortetı és új

lakások kialakítása).

13.2. Barnamezıs területeken lévı elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik

kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombináltciója)

kialakítása.

5.1.2 Társadalom (TC2)

Célok:

1. A Népesség elöregedési folyamatának mérséklése.

2. Az idıskorúak ellátásának javítása.

3. Az esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése.

4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében.

5. Külterületi lakosok életminıségének javítása.

6. A környezı településekkel való együttmőködés.

7. A közoktatás fejlesztése.

8. A szociális szolgáltatások fejlesztése.


198

9. A sport és szabadidı tevékenység lehetıségeinek növelése.

10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.

11. A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása.


199

A célokhoz rendelt Ffeladatok:

1. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése

1.1. A közoktatásban résztvevı helyi és más városból ingázó diákok számára megfelelı életminıség

és munkalehetıség kínálásával a fiatalság városban tartása. Ehhez szükséges a helyi vállalkozók és

a helyi szakképzés erıteljesebb kommunikációja.

1.2. A városban már jelenleg is mőködı, fiatalok elsı lakáshoz jutását támogató rendszer továbbvitele

(garzonlakások építésével).

1.3. Fiatal népesség elsı lakása általában a magas fenntartási költségő lakótelepi lakások közül kerül

ki. Ezért az ı anyagi helyzetük javításához, ezzel a gyermekvállalás hajlandóságának erısítéséhez,

szükséges a lakások korszerősítésével, illetve támogatási rendszer fejlesztésével elérni a születések

számának emelkedéséte érdekében.

1.4. A szociális ellátás gyermekek részére történı biztosításának fenntartása.

2. Az idıskorúak ellátásának javítása

2.1. Az idısotthonok férıhelyeinek bıvítése, a szolgáltatások színvonalának emelése a magántıke

bevonásával.

2.2. Az otthonápolás felmerülı igényeivel összefüggésben az ellátási kör szélesítése, színvonalának

emelése. Hospice szolgáltatás kialakítása a városban.

2.3. Az idısek nappali ellátásának fejlesztése (idısek klubja).

2.4. A civil szerveztek bevonása az idısek gondozásába.

3. Az esélyegyenl ıségi szempontok érvényesítése

3.1. A középületek akadálymentesítése. Továbbá az utak építésénél különös figyelmet szükséges

fordítani a kerekesszékkel, babakocsival közlekedık szabad mozgásának biztosítására az útpadkák

lesüllyesztésével, illetve forgalmas helyeken a vakok és gyengénlátók számára hangjelzést is adó

jelzılámpák elhelyezésére. .

3.2. A helyi szakképzıkkel együttmőködve ki kell dolgozni az egész életen át tartó tanulást elısegítı

programokat.

3.3. A helyi vállalkozók ösztönzése a fogyatékkal élık foglalkoztatására.

4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében

4.1. A civil szervezetek adattárának létrehozása és állandó aktualizálása.

4.2. A civil szerveztek bevonása a felvállalt szerepkörüknek megfelelı városi feladatokba (pl.: zöld

szervezetek – parkrendezés; szociális szervezetek – idısgondozás).

4.3. Civil fórumok, kerekasztalok szervezése egy-egy speciális problémakör megoldására, illetve a

döntések elıkészítésére.


200

5. Külterületi lakosság életmin ıségének javítása

5.1. A külterületen élık társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének, szolgáltatási és kulturális

ellátottságának feltérképezése.

5.2. Külterületek átfogó felzárkóztatási programjának kidolgozása.

5.3. Kistérségi együttmőködés, összefogás erısítése a külterületen élık helyzetének javítása

érdekében.

5.4. Tanyás térség fejlesztése mintaprogram beindításával Sikonyban.

6. A környez ı településekkel való együttm őködés

6.1. Közös orvosi ügyelet kialakítása, a meglévı alapellátás összehangolása.

6.2. A helyközi közlekedés fejlesztése együttmőködve a Körös Volánnal és a MÁV-val.

6.3. A közoktatási intézmények kínálatának összehangolása, az esetlegesen nem gazdaságosan

mőködı intézmények összevonása (iskolabusz szervezése Telekgerendásra és Kétsopronyba).

7. A közoktatás fejlesztése

7.1. Az alapfokú közoktatás fejlesztése, a XXI. századi iskolák megteremtése infrastrukturális és

eszközfejlesztésekkel.

7.2. A helyi középiskolai oktatás további erısítése infrastruktúrafejlesztéssel, illetve a képzések helyi

munkaerı-piaci igénykehez való hangolásával (pl. kredit-győjtı félfelsıfokú képzések szervezése).

8. A szociális szolgáltatások fejlesztése

8.1. A zömmel fiatal kisgyermekes családok által lakott területeken a bölcsıdék fejlesztése, létesítése

– Gyerekház program, internetes távmunka lehetıséget kínáló vállalkozások támogatása által .

8.2. A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása - Fecske ház program.

8.3. A szociális segélyezési rendszer átgondolása.

8.4. A pszichés és szenvedélybetegek ellátásának megteremtése.

8.5. Jamina városrész nappali idısellátásának fejlesztése.

8.6. A lakosság szociális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.

8.7. Hajléktalan szálló létesítése.

8.8. Szociális bérlakás program.

9. A sport és szabadid ı tevékenység lehet ıségeinek növelése

9.1. A jelenlegi sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése.

9.2. A zöldterületek (Széchényi-liget) fejlesztése, játszótérprogram folytatása.

9.3. A rekreációt célzó létesítmények fejlesztése (Árpádfürdı), üdülıövezet kialakítása (Horgásztó),

Vvárosi sportpark kialakítása – Sportcsarnok, uszodafejlesztés.


201

10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézm ények fejlesztése

10.1. A Jókai színház fejlesztése a megyei önkormányzattal történı együttmőködés keretében,

Pinceszínház létrehozása melyben a középiskolás diákszínjátszók nyilvánulhatnának meg.

10.2. Mozi fejlesztés, az Art Mozi hálózat békéscsabai megtelepedésének elısegítése.

10.3. A Szent István tér fejlesztésével egy fesztiválok, nyári szabadtéri játékok, szabadtéri mozi (pl.:

egyhetes tér-film-zene fesztivál), téli korcsolyapálya befogadására alkalmas közösségi tér kialakítása.

10.4. Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése az AGÓRA projektben történı részvétel feltételei

szerint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes felújításával, a volt Körös szálló épületének

programba kapcsolásával.

.

11. A városvezetése és lakossága közötti kommunikác ió fejlesztése

11.1. A város honlapjának fejlesztése. A fontos rendeletek, döntések, hírek, adatbázisok állandó

aktualizálása, interaktív fórum mőködtetése..

11.2. A lakosság aktivitásának, a fórumokon való részvételének erısítése érdekében kommunikációs

terv elkészítése.

5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra ( TC3)

Célok:

1. A Helyi Építési Szabályzat korszerősítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével.

2. Minıségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban.

3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása.

4. A helyi értékvédelem korszerő kezelése.

5. A jelenlegi igényeknek megfelelı központháló és a város egységes arculatának

megteremtése.

6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és

esıvíz elvezetı árkok, közvilágítás fejlesztése.

7. Az elhagyott, funkciójukat vesztett iparterületek újrahasznosítása.

8. Az elöregedett közmővek felújítása, korszerősítése.

9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése.

10. Energiaellátó hálózatok bıvítése, a környezetbarát technológiák preferálásával.

A célokhoz rendelt Ffeladatok:

1. A Helyi Építési Szabályzat korszer ősítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vétel ével

1.1. Különbözı hasznosítású területek kijelölése.

1.2. Részletes közterületi szabályozási terv kidolgozása az egységes városkép kialakításának

jegyében.


202

2. Minıségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban

2.1. A Belvárosban a Szent István tér rehabilitációja, fıtér funkció kialakítása, az Andrássy út Csaba

Centerig történı rendezésével a kereskedelmi és közfunkciók összekötése.

2.2. A szolgáltatások megközelítésének megoldása érdekében a parkolási gondok felszámolása

parkolóházak létesítésével.

2.3. A szolgáltató vállalkozások elhelyezésének érdekében minıségi irodaházak kialakítása.

3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása

3.1. A panelprogram nyújtotta lehetıségek kihasználása.

3.2. Az ingatlan befektetık érdeklıdésének felkeltése a lapos tetıs panelépületek iránt (sátortetı

építése, a tetıtérben kialakított lakások fejében az építtetı cég felújítja a házat).

3.3. A lakótelepek azbesztmentesítésének megoldása.

3.4. Új típusú, a jelenlegi igényeknek megfelelı szolgáltató létesítmények kialakítása.

3.5. A panelházak „nagy szürke” felületeinek esztétikus kialakítása, például a modern képzımővészek

alkotásainak helyszíneként, vagy egyetemi pályázat szervezése a BME Építészmérnöki karán.

4. A helyi értékvédelem korszer ő kezelése

4.1. Részletes felmérés és adatbázis készítése a helyi objektumok történelmi-eszmei-esztétikai

értékeinek figyelembevételével.

4.2. Az egyes mőemlékek, helyi védett épületek funkcióinak megtalálása, hasznosítási terveinek

elkészítése (pl.: Szent István tér 9.).

5. A jelenlegi igényeknek megfelel ı központháló és a város egységes arculatának

megteremtése

5.1. A központhálót alkotó városrészközpontok kijelölése, funkcióik meghatározása és a funkció

ellátottság elısegítése, megoldása.

5.2. Az alközpontok gazdaságfejlesztésének és arculatának koncepcionális kidolgozása, az egységes

városkép kialakításának és a helyi adottságok figyelembe vételével.

6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerék párút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz

és esıvíz elvezet ı árkok, közvilágítás fejlesztése

6.1. A város átmenı teherforgalmának enyhítése érdekében a déli elkerülı út megépítése.

6.2. A városi közmővek és a helyi úthálózat összehangolt fejlesztése és ezzel párhuzamosan a belvíz

és esıvíz elvezetı árokrendszer kialakítása.

6.3. A lakosság igényeinek figyelembevételével, illetve a kerékpárosok és gyalogosok közötti

kompromisszumos megoldásra való törekvéssel, a kerékpárutak hálózattá szervezése. Korszerő

kerékpártárolók elhelyezése.

6.4. A Belváros parkolási gondjainak megoldására parkolóházak építése.


203

6.5. A városi közvilágítás fejlesztése, különösképpen a kertvárosi övezetekben és a belváros

elmaradottabb részein.

7. Az elhagyott, funkciót vesztett iparterületek új rahasznosítása

7.1. Az elhagyott iparterületek ingatlan és infrastruktúrájának felmérése.

7.2. A funkciót vesztett, de szerkezetileg jó állapotban lévı ipari épületek új szerepkörrel való ellátása.

8. Közmővek felújítása, korszer ősítése, kiépítése

8.1. Az elöregedett, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje.

8.2. Az eddig vezetékes vízzel nem rendelkezı zártkertekbe a vízvezeték kiépítése.

8.3. Közkutak létesítése az ellátatlan területeken.

9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése

9.1. Jamina csatornázottsági arányának növelése.

9.2. A Belváros és a központi területek teljes csatornázása.

9.3. Mezımegyer, Fényes és Gerla csatornázása.

10. Energiaellátó hálózatok b ıvítése, a környezetbarát technológiák preferálásáva l

10.1. Az eddig felsı vezetéken vezetett elektromos kábelek földkábelekkel való kiváltása.

10.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények energiaellátásában.

5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4)

Célok:

1. A zöldfelületek arányának megırzése, minıségi és mennyiségi fejlesztése.

2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése.

3. Az Élıvíz-csatorna vízminıségének és környezetének javítása.

4. Vízbázis védelem.

5. Levegıminıség javítása.

6. A talaj állapotának megırzése, javítása, a szennyezések felszámolása.

7. A korszerő hulladékkezelés bıvítése.


1. A zöldfelületek arányának meg ırzése, min ıségi és mennyiségi fejlesztése

1.1. Zöldfelületek és fasorok felmérésének, adatbázisának elkészítése. Ennek nyomán helyi

zöldfelületi program készítése.

1.2. A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése érdekében konténeres

növények elhelyezése, belsı udvarok zöldfelület fejlesztése.

1.3. A lakosság bevonásával a járdák, a parkok és az utcabútorok állandó karbantartása.


204

1.4. Virágok kihelyezése a kandeláberekre.

2. Védett és védelemre tervezett területek felmérés e

2.1. A zöldterületek és fák felmérésére alapozva a védett természeti értékek esetleges kibıvítése

mellett kezelési terv készítése a különös figyelmet igénylı területekre.

3. Az Élıvíz-csatorna és a bányatavak vízmin ıségének és környezetének javítása

3.1. A felszíni vizek minıségének javítása, a szennyezı-források feltérképezése és a szennyezés

megszüntetése.

3.2. Szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a régi telep használaton kívüli mőtárgyainak

felszámolása.

4. Vízbázis védelem a talaj állapotának meg ırzése, javítása, a szennyezések felszámolása

4.1. Elsısorban az ipari területek környezeti állapotának felmérése, kármentesítése és a további

szennyezés megszüntetése.

4.2. A vonalas létesítmények melletti talajszennyezések csökkentése.

4.3. A csatornahálózat bıvítése.

4.4. A szennyvízelvezetéssel nem rendelkezı területeken fokozattan ügyelni kell a zárt

szennyvízelvezetık mőködtetésére.

5. Levegıminıség javítása

5.1. A déli elkerülı út megépítésével, az átmenı forgalom csökkentésével a levegı szennyezettsége

is csökkenni fog.

5.2. A belvárosi forgalom csökkentése.

5.3. A fejlett főtéstechnikák preferálása legalább a közszolgáltatást ellátó épületeknél.

5.4. Zöldfelületek megırzése, fejlesztése.

5.5. Fásítási program.

6. A korszer ő hulladékkezelés b ıvítése

6.1. A keletkezı hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyőjtı program

folytatása.

6.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a közutak környezetének hulladéktól való megtisztítása.

6.3. A tanyavilágban a szemétszállítás általánossá tétele, a mezıgazdasági zöldhulladék győjtése,

kezelése.

6.4. A Nyugat-Európában már elterjedt, korszerő hulladékgazdálkodási mintaprojektek alapulvételével

a hulladék hıenergia-termelés céljából történı hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.


205

5.1.5. Közlekedés (TC5)

Célok:

1. A város külsı közúti kapcsolatainak fejlesztése.

2. A belterületi úthálózat fejlesztése.

3. A tömegközlekedés ésszerősítése, a rossz ellátottság fejlesztése a városrészekben.

4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése.

5. Közterületi parkolási problémák megoldása.


Feladatok:

1. A város küls ı közúti kapcsolatainak fejlesztése

1.1. A 44-es és a 47-es utak fejlesztése érdekében lobbytevékenység folytatása összefogásban az

érintett településekkel.

1.2. A város elkerülı győrőjének kiépítése, az átmenı teherforgalom csökkentése (Kétegyházi út –

Orosházi út – 47-es út összekötése).

2. A belterületi úthálózat fejlesztése

2.1. A kiépítetlen úthálózati területeken az utak burkolása.

2.2. A belvárosi közlekedés átalakítása, a központi területek sétálóutcává, fıtérré alakításának

érdekében a környezı utak fejlesztése, közlekedésbiztonsági berendezésekkel való ellátása.

2.3. A lakóterületek forgalom csökkentése érdekében lakó-pihenı övezetek kijelölése.

2.4. A tanyavilág burkolt utakra történı felfőzése.

3. A tömegközlekedés ésszer ősítése, a rossz ellátottságú városrészekben fejlesz tése

3.1. A város tömegközlekedéssel nem megfelelıen ellátott területein a buszközlekedésre alkalmas

győjtıutak kijelölése, kiépítése.

3.2. A Körös Volánnal történı egyeztetés után a járatok ésszerősítése.

4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése

4.1. A kerékpárutak hálózattá szervezése új utak építésével, korszerő kerékpártárolók elhelyezésével.

4.2. A kerékpárosok és a gyalogosok konfliktusainak feloldására a fejlesztések elıtt egyeztetı fórum

szervezése.

4.3. A Belvárosban a gyalogos forgalom preferálása, sétáló utca továbbfejlesztése.

4.4. Kerékpáros közlekedésre, illetve babakocsik számára is alkalmas járdák lerakása a

tanyavilágban.

5. Közterületi parkolási problémák megoldása


206

5.1. A belvárosban parkolóházak létesítése.

5.2. A helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, és a HÉSZ-ben az új többszintes lakóépületek

építésének parkoló létesítéséhez való kötése.


207

TEMATIKUS CÉLOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA

Tematikus célok /

Városrészek

TC 1. a helyi gazdaság

élénkítése, versenyképesség

javítása

TC 2. Társadalom

TC 3. Épített környezet és

városi infrastruktúra

TC 4. Városi zöldterületek,

ökológiai

TC 5. Közlekedés

1. BELVÁROS x x x 2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ESİ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET

x x x

3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET

x x x

4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK -KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ

x x x x

5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET

x x x

6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET x x x 7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET Déli Iparterület

x x x x

8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET Északi Iparterület

x x x

9. J AMINA (ERZSÉBETHELY ) Jaminai Iparterület

x x x x x

10. ALMÁSKERTEK , ALMÁSKERTI IPARI PARK

x x

11. MEZİMEGYER x x x

12. FÉNYES x x x

13. GERLA x x x


208

5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁRO ZÁSA

Az elızı fejezetben bemutatásra került minden városrész jelenlegi állapota, az alábbiakban pedig az

ezekre épülı célok és feladatok láthatóak, melyek rangsorolásával kiemelésre került minden övezet

esetében egy prioritást élvezı alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított fejlesztési

stratégia sikeres megvalósulásához.

5.2.1. BELVÁROS

JÖVİKÉP:

„K ORSZERŐ, VONZÓ, FUNKCIÓ-INTEGRÁLT MEGYE- ÉS VÁROSKÖZPONT”

A városrész fejlesztése:

Célok:

- A megyeszékhely-funkció megerısítése.

- Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város

népességmegtartásában.

- A közigazgatási funkciók központosítása, koncentrálása a Belvárosban.

- A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszintő lakossági igények kielégítése,

másfelıl pedig az Európai Uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.

- Gyalogos zónák kialakítása.

- A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.

Feladatok:

- Megyeszékhelyhez méltó fıtér kialakítása.

- A belvárosi parkolási problémák megoldása céljából felszíni parkolóházak létesítése.

Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását.

- Az Andrássy utca jelenleg sétálóutcává alakított szakaszának (Szent István tér és Lepény Pál

utca között) további bıvítése.

- Kereskedelmi és turisztikai fejlesztések elısegítésében a város szerepvállalásának erısítése

(pl. adventi vásár).

- Az Élıvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása.

- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.

- Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív

parkolási lehetıségek megteremtését.

- Egységes közterület-arculat kialakítása.


209

BARTÓK BÉLA ÚTI LAKÓTELEP

Célok:

- Lakótelepi korszerősítés és felújítás az itt élık komfortérzetének növelése és a városkép

szépítése érdekében.

Feladatok:

- A lakótömbök rehabilitációja a panelprogram keretében.

- Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság

számára.

5.2.2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ES İ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET

JÖVİKÉP: „D INAMIKUSAN FEJL İDİ VÁROSRÉSZ”


Célok:

- A lakótelep rehabilitációja a városkép vonzóbbá tétele és az övezet lakóinak komfortosabb

életvitele érdekében.

- A városrészben lévı vasútállomás és buszpályaudvar épületeinek és környékének komplex

rendezése.

- Az övezetben található piac rehabilitációja.

Feladatok:

- A panelprogram keretében a lakótömbök felújítása, korszerősítése a hiányosságaiknak

megfelelıen.

- A lakóblokkok közötti zöld területek globális rendezése.

- A közterületek kihasználásának növelése a helyi lakosság igényeinek megfelelıen.


- A déli területek közlekedési infrastruktúrájának javítása, vonzóbbá tétele a vasút- és autóbusz

állomás utasforgalma számára.

- A piac igényesebb kialakítása, színvonalának emelése.

MILLENIUMI LAKÓTELEP

Célok:

- A lakótelep rehabilitációja, élhetıbbé tétele.


210

Feladatok:

- A lakótömbök szürke, elkoszolódott homlokzatainak felújítása a panelprogram keretében.

- A blokkok közötti zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára.

KAZINCZY LAKÓTELEP

Célok:

- A pályaudvar közeli elhelyezkedésébıl adódó zajhatások csillapítása a nyugodt, békés élettér

megteremtése érdekében.

- A lakótelep komplex rehabilitációja.

Feladatok:

- A közeli pályaudvar teherforgalmából és (fıként) éjjeli ki- és berakodásából adódó zajszint

jelentıs csökkentése az érintett épületek homlokzatának megfelelı hangszigetelésével.

- A panelprogram keretében a paneltömbök szükség szerinti felújítása a homlokzat és

nyílászárók hıszigetelésével, esztétikusabbá tételével, illetve belsı korszerősítéssel.

- A telep déli része számottevıen érintett a vasút- és buszállomáson koncentrálódó

utasforgalom belváros irányába történı közlekedésében, ami szükségessé teszi a közlekedési

infrastruktúra további fejlesztését, illetve a városkép szebbé alakítását.

5.2.3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET

JÖVİKÉP: „A MÁSODIK BELVÁROS”


Célok:

- A városrész élhetıségének megırzése, a lakófunkciók megerısítése.


Feladatok:

- A városrész meglévı arculatának és telekszerkezetének megırzése.

- A mőemlékké és védetté nyilvánított épületek homlokzatainak megóvása, hagyományırzı

restaurálása.

- Vendégforgalom vonzása az Élıvíz-csatorna partjának sétányosításával, kiépítésével.

- Turisztikai célú szolgáltató és kereskedelmi egységek vonzása az övezetbe.

- Közterületek átfogó fejlesztése.

- Esztétikus utcakép kialakítása parkosítással, utcabútorok elhelyezésével.


211

5.2.4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK -KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ

JÖVİKÉP: „B ÉKÉSCSABA REKREÁCIÓS KÖZPONTJA ”


Célok:

- Az övezetben koncentrálódó sportlétesítmények kapacitásának tudatos kihasználása a

nagyvárosi életminıség erısítése érdekében.

- Kereskedelmi és szolgáltató egységek megtelepedésének segítése a lakossági igények

kielégítésére.

- A terület fejlesztése a város idegenforgalmi koncepciójára épülve.

Feladatok:

- Az Élıvíz-csatorna parti sétaút fejlesztése, bıvítése.

- A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok, füves és salakos pályák)

állapotának felmérése és kapacitásuk kihasználása.

- Közéleti és sportrendezvények menedzselése, szervezése a vállalkozói szféra bevonásával.

- A lakóövezetekben megtelepedni kívánó üzletek, szolgáltatók támogatása.

- A keleti lakónegyedek bekötése a tömegközlekedési hálózatba.

SZÉCHENYI LIGET

Célok:

- A Széchenyi liget szerepének, mint Natura 2000 természetvédelmi terület táji értékének

meghatározása a lakosság rekreációjában és a turizmus fejlesztésében, s mindezek

tudatában a hasznosítási lehetıségek meghatározása.

Feladatok:

- A Széchenyi liget természetvédelmi és turisztikai hasznosítási lehetıségeit feltáró tanulmány

elkészítése.


212

5.2.5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET

JÖVİKÉP: „A SZELLEMI ÉS FIZIKAI REVITALIZÁCIÓ KÖZPONTJAFELLEGV ÁRA”


Célok:

- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint

a terület adottságaiban rejlı turisztikai potenciál erıteljesebb kihasználása.

- Az övezet középsı részén található Parkerdı területének rendezése, ún. Kalandpark

kialakítása különféle (elsısorban hagyományırzı) turisztikai attrakciók létrehozásával.

Feladatok:

- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében.

- Az Árpád fürdı jelentıségének növelése.

- Közterületek, zöldfelületek fejlesztése, az utcabútorok korszerősítése.

- A jelenlegi Parkerdı területén turisztikai attrakciók megtervezése, kialakítása, különös

tekintettel a regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.

- Forgalmas részeken megfigyelhetı parkolási problémák kezelése.

- Városi körgát védelme, szabadidıs hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.

5.2.6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET

JÖVİKÉP: „K ÖZKEDVELT ZÖLDKERÜLET ”


Célok:

- Lakótelep rehabilitáció a korszerő és modern lakáskörülmények, valamint a városrész

látványának javítása érdekében.

Feladatok:

- A panelprogram keretében az épületek külsı és belsı felfrissítése a lakosság

életminıségének további javítása érdekében.

- A tömböket összekapcsoló bıséges zöld terület kihasználása, biztonságos alternatívák

kialakítása (játszóterek, füves sportpályák, futópálya létesítése), illetve önálló sportlétesítmény

(uszoda) kialakítása az itt élı gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges

eltöltése érdekében.

- A kertvárosi részen a csapadékvíz elvezetı rendszer fejlesztése.



213

- A kerékpáros közlekedési kultúra terjesztése, infrastrukturális feltételeinek javítása

(kerékpársávok elkülönítése a gyalogos zónáktól).

- A részönkormányzattal való együttmőködésben a helyi igényeken alapuló fejlesztések

támogatása (pl. közösségi rendezvénytér létesítése, köztéri hulladékgyőjtık telepítése, a

konténerek számára fedett és zárható tárolók kialakítása).

- Orvosi rendelı korszerősítése a lakosság megfelelı körülmények között történı ellátása

érdekében.

BORJÚRÉTI KERTEK ÉS KASTÉLY-SZİLİK

Célok:

- A területek infrastrukturális bekapcsolása a város vérkeringésébe.

Feladatok:

- A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése a településrészekre.

- Szennyvíz közmő kialakítása.

5.2.7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET

JÖVİKÉP: „A MULTIFUNKCIONÁLIS VÁROSRÉSZ ”


Célok:

- A városrész lakóövezetének élhetıbbé tétele a szociális- és közoktatási intézmények

jelenlétének biztosításával és a városkép kedvezıbb kialakításával, annak közelítése a

Belváros arculatához.

- A városrész keleti részén elhelyezkedı ipari terület fejlıdésének elısegítése, különös

tekintettel az intermodális lehetıségek (közút, vasút) kihasználására.

Feladatok:

- Egységes városi arculat kialakítása.

- Gyermekjóléti ellátás (bölcsıde) létrehozása.


- A közterek barátságosabbá tétele utcabútorokkal, fásítással, parkosítással.

- Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése.

- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.

- A teherforgalom szabályozásának megtervezése, a vasúti szállítmányozási lehetıségek

kihasználásával.


214

Déli Iparterület:

Célok:

- A vasútfejlesztés lehetıségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlı lehetıségek

kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerısítése.

Feladatok:

- Iparvágányok fejlesztése.

- Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bıvítése.

5.2.8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET

JÖVİKÉP: „A SOKOLDALÚ VÁROSRÉSZ ”


Célok:

- A városrész általános ellátásának javítása.

- A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatásbeli és

infrastrukturális szükségletek biztosítása.

Feladatok:


- Buszos közlekedési lehetıség kialakítása a városrész belsı területein.

- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).

- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fıutak forgalmának rendezése a

nyugodt városi élet biztosításának érdekében.

MOKRY LAKÓTELEP

Célok:

- A lakótelep rehabilitációja, ellátásának javítása.

Feladatok:

- A panel rehabilitáció e területre történı alkalmazásának vizsgálata.

- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.

- Közösségi helyek kialakítása.


215

ÉSZAKI IPARTERÜLET

Célok:

- A korszerő igényeknek megfelelı gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók

megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentısen a környezetet.

Feladatok:

- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es

fıút, elkerülı út).

- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.

- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.

- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyüttesei értékvizsgálatának elkészíttetése

a késıbbi ingatlanfejlesztések megalapozása érdekében.

5.2.9. JAMINA (ERZSÉBETHELY )

JÖVİKÉP: „JAMINA – VÁROS A VÁROSBAN ”


Célok:

- A város többi részével való közvetlen infrastrukturális kapcsolatok erısítése, bıvítése.

- A városrészben lakók komfortérzetének erısítése a teljes körő közmővesítés révén.

- A városrész alközpontjának fejlesztésével a helyi lakosok közszolgáltatásokhoz való

hozzáférésének javítása.

- A terület turisztikai potenciáljának erısítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.

Feladatok:

- Átjárók, aluljárók létesítése a városrészt a többi övezettıl elválasztó vasútvonalon.

- A bányatavak környezetbe illeszkedı hasznosítása a vízminıség szabályozásával.

- A horgásztavak közelében üdülıövezet kialakítása színvonalas kempingek és kereskedelmi

szálláshelyek létesítésével, továbbá a megfelelı turisztikai infrastruktúra biztosításával.

- A városrész méretének és jelentıségének megfelelı alközponti fejlesztés (közszolgáltatások

elérhetıségének javítása, közösségi terek, közterületek kialakítása és felújítása)

megvalósítása akcióterületi fejlesztés keretében.

- Falusi turizmus fejlesztése, tájházak kialakítása a városrész hagyományainak bemutatása és

megırzése céljából.

-Régi piac felújítása.

- , Eegészségház létesítése.

- A városrész Ssajátos arculatának, képének, építészeti stílusának megırzése.


216

- Szennyvízelvezetés kiépítése a szükséges részeken.

5.2.10. ALMÁSKERTEK , HOBBYIKERTEK , ALMÁSKERTI IPARI PARK

JÖVİKÉP: „A JÖVİ INTERMODÁLIS IPARI KÖZPONTJA ”


Célok:

- Az ipari területek fejlıdésének elısegítése az intermodális közlekedési kapcsolatok

kihasználásával, különös tekintettel Békéscsaba „agrárlogisztikai” funkciójának erısítésére.

- A jelenleg üres, ipari célú területek hasznosítása.

Feladatok:

- A jelenleg is mőködı inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,

támogatása érdekében.


- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetıségeirıl és hatásáról, különös tekintettel

arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetısége.

Feladatok:

- A jelenleg is mőködı inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,

támogatása érdekében.


- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetıségeirıl és hatásáról, különös tekintettel

arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetısége.

- Kerékpárút létesítése.

5.2.11. MEZİMEGYER

JÖVİKÉP: „B ÉKÉSCSABA ÉLHET İ, MODERN KERTVÁROSA ”


Célok:

- Mezımegyer általános ellátásának javítása és a fejlesztési lehetıségek feltárása.

- A település városi jellegének erısítése.

Feladatok:

- Az alapfokú közoktatási intézmények megjelenése (általános iskola).


217

- A helyben rendelkezésre álló közegészségügyi kapacitások bıvítése.

- Vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése.

- A szennyvíz csatorna közmő kiépítettségének növelése.

- A Békéscsaba – Mezımegyer buszjárat többi helyi járathoz való kapcsolódásának

átgondolása, csatlakozási pontok kialakítása a többi városrész egyszerőbb

megközelíthetısége érdekében.

- A közterületek fokozott takarításának megszervezése.

OKTÓBER 23. TÉR

(Mezımegyer városközpontja)

Célok:

- A városközpont élhetıvé tétele a helyi lakosság igényeit kielégítı szolgáltatások elérésének

biztosításával.

Feladatok:


- Közparkosítás, utcabútorok elhelyezése.

- A terület gasztronómiai – turisztikai lehetıségeinek hangsúlyozása.

5.2.12. FÉNYES

JÖVİKÉP: „A TRADÍCIÓK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MODERN VÁROSBAN ”


Célok:

- A jelenleg hangulatában és ellátottságában is erısen falusias városrész dinamikus fejlesztése

a közegészségügyi szolgáltatások kialakításával.

- 100%-os közmővesítés a Békéscsaba központi részein élı, onnan kiköltözni vágyó, nyugodt,

békés környezetben kertes családi házban élni akaró gyermekes családok számára.

Feladatok:

- Olyan települési központ kialakítása, ahol a lakossági igényeket kielégítı kereskedelmi és

szolgáltató egységek, valamint a város többi részével kapcsolatot teremtı buszállomás

koncentrálódik.

- A vasútállomás rehabilitációja, a megfelelı közlekedési infrastruktúra kialakítása.

- A szennyvíz közmő hiányosságainak pótlása.

- A kerékpáros közlekedési kultúra elterjesztése, infrastrukturális háttér biztosításával történı

erısítése.


218

- A település zöld területeinek gondozása, hasznosítása a lakosság igényeinek megfelelıen

(parkok, sétányok kialakítása).

5.2.13. GERLA

JÖVİKÉP: „M INİSÉGI LAKÓKÖRNYEZET GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA ”


Célok:

- A városrész által biztosított életkörülmények javítása a szükséges közintézmények és

közmővek kialakításával.

- A Közép B-békési Centrum közepén való fekvésébıl adódó idegenforgalmi potenciál

kihasználása.

Feladatok:

- Az egészségügyi alapszolgáltatások kapacitásának és minıségének javítása a településen

élı lakosság szükségleteinek megfelelıen.

- A település szennyvízhálózatának fejlesztése.

- A Wenckheim-kastély hasznosítási programjának megalapozása és kidolgozása,

együttmőködve az illetékes állami szervezetekkel.

- A kastélyhoz vezetı sétány kialakítása.

6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA , KONZISZTENCIÁJA

6.1. ILLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ,

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepciójában meghatározott jövıkép megvalósításához olyan

fejlesztési stratégia került a város részérıl kidolgozásra, amelynek eredményeként 15 év múlva

Békéscsaba nyitott, sokirányú és sokszínő térségi (kistérségi, megyei, regionális és nemzetközi

szintő) szerepköröket ellátó, az itt élık, az idelátogatók és a befektetık számára is vonzó várossá

válhat. A jövıkép meghatározó eleme a több lábon álló, versenyképes helyi gazdaság, amely a

közép-békési település együttesben rejlı piaci lehetıségekre, (részben) külsı befektetésekre, a

specializált tevékenységek növekvı súlyára, valamint javuló infrastrukturális és szolgáltatási

háttérfeltételekre épül. A gazdasági növekedés azonban ebben a jövıképben sem önmagáért való, a

város célja végsı soron a békéscsabaiak életminıségének javítása. Az Integrált Városfejlesztési

Stratégia készítése során figyelembe vételre kerültek a széleskörő társadalmi egyezetésen alapuló


219

koncepció által meghatározott célok megvalósításához kapcsolódóalapján kijelölt, közép- és

hosszútávon megvalósítandó feladatok.

A városfejlesztési koncepció jövıképe illeszkedik a nemzeti fejlesztési célokhoz, valamint az Európai

Unió Lisszaboni Nyilatkozatában megfogalmazott hosszú távú célokhoz. A Nyilatkozatban

megfogalmazott alapcélt a Tanács a nizzai, illetve göteborgi ülésein összehangolt, társadalmi és

környezeti fenntarthatóság elveit szem elıtt tartó stratégiává fejlesztette. A formálódó új, középtávú

célok között azonban – elsısorban az újonnan csatlakozott EU-tagok nyomására – a

versenyképesség erısítése kap nagyobb hangsúlyt (és pénzügyi támogatást).

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 5. fejezetében bemutatott egyes tematikus, valamint

városrészekre kitőzött célok megvalósításához nem szükséges a városfejlesztési koncepció

felülvizsgálata, azonban a városrészek fejlesztése során meghatározott egyes részelemek miatt a

településrendezési-szabályozási terv módosítása elengedhetetlen. A tervezési dokumentáció

módosítása nem veszélyezteti a célok elérését, hiszen a városrészek lehatárolásakor azok fontos

alapjául szolgált, illetve azokhoz a város által tervezett fejlesztések is illeszkednek, összhangban

vannak.

6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA

A szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkedését támasztja alá a jelen

stratégia 5. fejezetében található tematikus célok és a városrészek kapcsolatát szemléltetı táblázat.

A város fontosnak tartja az agglomerációs körzetének fejlesztését is, ezt bizonyítja mottójának

megfogalmazása is: „„Békéscsaba és társai” – a versenyképes városegyüttes”. A területi kohézió

erısítését, illetve a hatékony térségi területfejlesztést szolgálja a Közép-békési Centrum (KBC)

létrehozása, mőködése is.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott célkitőzések illeszkednek a magasabb tervezési

dokumentumokhoz, úgymint a megyei, a regionális, illetve az országos fejlesztési dokumentumokhoz,

tanulmányokhoz. Jelen stratégia és Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció koheraenciáját az alábbi

mátrix szemlélteti:


220


221

Városfejlesztési koncepció és a városfejlesztési stratégia kapcsolatrendszere

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Vonzó befektet ıi, természeti és városi környezettel rendelkez ı, térségi funkcióiban meger ısödött megyeszékhely

Városi funkciók er ısítése Gazdasági versenyképesség javítás Humán er ıforrás, társadalmi környezet fejlesztése

Gazdasági célkitőzések Infrastrukturális célkitőzések Közlekedési célkitőzések Társadalmi célkitőzések Közmővesítési célkitőzések Ökológiai célkitőzések BÉKÉSCSABA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

„Korszerő, vonzó, funkció-integrált

megye- és városközpont”

Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias

övezet „Dinamikusan fejlıdı városrész”

Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”

Belvárostól észak-keletre esı városrész „Békéscsaba

rekreációs központja”

Belvárostól keletre lévı

kisvárosias övezet „A szellemi és

fizikai revitalizáció központja”

Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”

Belvárostól délre lévı kisvárosias

övezet „A multifunkcionális

városrész”

Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”

Északi Iparterület „A jövı

intermodális ipari központja”

Jamina (Erzsébethely)

„Jamina – Város a városban”

Almáskertek „Logisztikai

és kereskedelmi csomópont”

Mezımegyer „Békéscsaba

élhetı, kertvárosa”

Fényes „A tradíciók

érvényesülése a fejlıdı kisvárosban”

Gerla „Minıségi lakókörnyezet

gyermekes családok számára”

1.1. Befektetésösztönzés – külsı mőködı tıke bevonása a strukturális átalakítás érdekében

x x x x x x 1.2. Vállalkozóbarát önkormányzat – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti szolgáltató szerepköreinek fejlesztése

x x x x x x

1.3. Vállalkozásösztönzés – a versenyképesség erısítése a helyi szereplık körében

x x x x x x x x x x x x x x

1. A

hel

yi g

azda

ság

stru

ktur

ális

áta

lakí

tása

, a

vers

enyk

épes

ség

javí

tása

1.4. A vállalkozói ismeretek és az in-novációs készség javítása x x x 2.1. Marketingstratégia kialakítása x x x x x x x x x x x x x x

A tö

bb lá

bon

álló

– s

peci

aliz

ált

tevé

keny

sége

k nö

vekv

ı s

úlyá

ra é

pülı

–

gazd

aság

i str

uktú

ra; j

obb

tı

kevo

nzó

képe

sség

; a k

özép

-bék

ési

tele

pülé

segy

ütte

sben

rej

lı

pia

ci

lehe

tısé

gek

kiha

szná

lása

2.2. „Húzó” marketingelemek felépítése helyi és térségi szinten x x x

2.3. Békéscsaba kapuszerepének erısítése x x x x

2. N

yito

ttság

– a

z eg

yüttmőkö

dés

és

a vá

rosm

arke

ting

fejle

szté

se

2.4. Komplex stratégia kidolgozása a belvárosi tér (újra) hasznosítására x 3.1. Békéscsaba közlekedési csomó-ponti és logisztikai szerepének erısí-tése

x x x x x x

3.2. A belsı hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemő fejlesztése

3.3. A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidıs szolgáltatások térségi kínálatba ágyazott fejlesztése

x x x x x

A g

azda

ság

vers

enyk

épes

ségé

t erı

sítı

in

fras

truk

turá

lis-

szol

gálta

tási

hát

térf

elté

tele

k és

hat

ékon

y kö

zszo

lgál

tatá

s

3. A

gaz

dasá

gi n

övek

edés

in

fras

truk

turá

lis

hátté

rfel

téte

lein

ek fe

jlesz

tése

3.4. A lakásállomány minıségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása x x x x

4.1. Egészségfejlesztés, az egész-ségügyi szakellátás hatékonyságának javítása

x x x x

4.2. A munkaerıpiac változásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési, átképzési rendszer fejlesztése

x x x x x

4. V

erse

nyké

pes

mun

kaerı-k

ínál

at

meg

alap

ozás

a

4.3. A felsıfokú oktatás, képzés minı-ségi fejlesztése x 5.1. A lakossági részvétel és a „vá-roslakó-tudat” erısítése x x x x x x x x x x x x x x 5.2. Az iskolarendszer fejlesztése a leszakadás és elszigetelıdés megállí-tása érdekében

x x

5.3. A társadalmi-gazdasági reintegrációt segítı szociális és egészség-ügyi alapellátás fejlesztése

x x

Bék

éscs

aba

váljé

k a

nem

zetk

özi g

azda

ságb

a ág

yazo

tt, n

yito

tt, v

erse

nyké

pes

gazd

aság

ra é

pülı

, von

zó v

áros

sá

A m

unka

erı

újra

term

elés

e fe

ltéte

lein

ek ja

vítá

sa; a

hel

yi

társ

adal

mi é

s kö

rnye

zeti

konf

liktu

sok

keze

lhet

ı s

zint

en

tart

ása

5. A

társ

adal

mi é

s kö

rnye

zeti

konf

liktu

sok

keze

lése

5.4. A perifériák társadalmi, környezeti konfliktusainak kezelése x x x x x x x x x x x x x x


222

7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK

7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖ LÉSE

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületeinek

kijelölése az általános és a városrész szintő helyzetfeltárás eredményeire, továbbá több, a jövıben is

várható intézkedés, fejlesztési lehetıség vizsgálatára támaszkodva történt, illetve lényeges volt az

adott akcióterületet meghatározó gazdasági és szociális funkciók figyelembevétele is.

A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedése, valamint a jól mobilizálható

és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erıforrásaira támaszkodva szükséges a

versenyképes gazdaság kialakítása, az értékek megırzése és fenntartó használata révén a minıségi

élet feltételeinek hosszú távú biztosítása az itt élık számára. Ezen funkciók összhangban vannak

azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetıségekkel, amelyeket az egyes városrészek vonatkozásában

a településrendezési terv, illetve az arra épülı városfejlesztési koncepció megfogalmaz.

Az akcióterületek fejlesztési célkitőzései, megvalósítandó tevékenységek közé társadalmi és szakmai

egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. Megyei jogú városok esetében a 2007-

2013-as idıszakban funkcióbıvítı és szociális típusú városrehabilitációs tevékenységek

megvalósítása egyaránt kötelezı. A fent leírtaknak megfelelıen a funkcióbıvítı típusú akcióterületek

indikatív kijelölése során olyan területek lettek kijelölve, amelyek fejlesztése által a lehetı legnagyobb

hatás érhetı el, és amelyek fejlesztése a konkrét területeken túlmutatva a város egészére hatással

vannak (pl.: Fıtér, Agóra, Kalandpark). A szociális típusú akcióterület kiválasztásánál pedig a

leginkább hátrányos helyzető városrészek helyzetének javítása volt a legfontosabb szempont.

A lehatárolás egyrészt a KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv

figyelembe vételével készült, mely fı szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti

beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak.

Szintén vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történı mai és jövıbeni fejlesztések kapcsolódnak-e

az uniós támogatási lehetıségekhez.


223


224

7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA

7.2.1. BELVÁROS AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Szent István tér – Szabadság tér – Bartók Béla út – - Petıfi utca – Jókai utca – Luther utca által

határolt központi terület

A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja:

− A megyeszékhely-funkció megerısítése..


225

− Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város

népességmegtartásábanó képességének erısítésében.

− A közigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a belvárosban.

− A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszínő lakossági igények kielégítése,

másfelıl pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.

− Gyalogos zónák kialakítása.

− A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:

− Gazdasági célkitőzések TC1

− Társadalmi célkitőzések TC2

− Infrastrukturális célkitőzések TC3

− Városi zöldterületek TC4

− Közlekedési célkitőzések TC5

Tervezett fejlesztések:

− Szent István tér rekonstrukciója.

− Szent István tér 10. homlokzat rekonstrukciója.

− Közterület rendezés, homlokzat rekonstrukció.

− Polgármesteri Hivatal épületének külsı megújítása.

− Andrássy úti sétáló utca Munkácsy M. utcáig tartó szakaszának felújítása.

− Irányi utcának a Munkácsy M. utcáig történı felújítása.

− Új parkolóházak építése.

− Akcióterülethez kapcsolódó közterületi fejlesztések.

− Város identitástudat megerısítését szolgáló városmarketing tevékenység.

− Hunyadi tér rekonstrukciója.

A fejlesztések hatásai:

− A megyeszékhelyhez méltó fıtér kialakítása.

− A belvárosi parkolási problémák megoldása felszíni parkolóházak kialakításával.

− Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív

parkolási lehetıségek megteremtését.

− Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.

− A vállalkozói szféra vonzása színvonalas, esztétikus irodaházakkal, üzlethelyiségekkel.

− Vendéglátó funkciók bıvítése.


226

7.2.2. AGÓRA – ISTVÁN MALOM AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Széchenyi István utca – Kossuth Lajos tér – Kiss Ernı utca – Gızmalom tér által határolt terület

A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :

- A megyeszékhely-funkció megerısítése.

- Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város

népességmegtartásában.

- A kulturálisözigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a

belvárosban.

- A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszintő a lakossági igények kielégítése,

másfelılilletve új pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.

- Gyalogos zónák kialakítása.



227


- Gazdasági célkitőzések TC1

- Társadalmi célkitőzések TC2

- Infrastrukturális célkitőzések TC3


- Az önkormányzat által fenntartott közmővelıdési intézményrendszer szervezeti átalakítása,

racionalizálása.

- Korszerő, multifunkcionális és integrált mőködtetéső közösségi központ létesítése.

- Térségi szolgáltató funkció kialakítása.

- Az István Malom turisztikai célú fejlesztése, szálláshely szolgáltatások fejlesztése.

- Az Élıvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása, gondozása, kiépítése, lehetıségeinek

kihasználása.

- A Kossuth tér parkosítása, területrendezés.


− Az Élıvíz-csatorna vonzerejének növekedése.

− A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.

− Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.

− A városrész kulturális szerepének növekedése.


228

7.2.3. KALANDPARK ÉS A SPORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Gyulai út – Körte sor – Berzsenyi utca hátsó telekhatár – Körgát által határolt terület


− A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint

a terület adottságaiban rejlı turisztikai potenciál erıteljesebb kihasználása.

− Az akcióterületen található Parkerdı területének rendezése, ún. Kalandpark kialakítása

különféle (elsısorban hagyományırzı) turisztika attrakciók létrehozásával.



− Társadalmi célkitőzések TC2


229





− Az erdıs területek rendezésével vonzó szabadidıs park (Kalandpark) kialakítása.

− A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok) állapotának javítása.

− Multifunkcionális sportlétesítmények és sportközpontok kialakítása.

− Gasztronómiai és turisztikai jelentıségő ún. „Kolbászfalu” létrehozása, különös tekintettel a

regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.

− Szálláshelyfejlesztés.

− ÖÖkoturisztikai fejlesztések, turisztikai attrakciók megtervezése.

− A repülıtér utasforgalmi fejlesztése.

− A városi körgát védelme, szabadidıs hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.

− Kereskedelmi egységek, multinacionális áruházak betelepítése.


− A fejlesztések eredményeképpen megnı a terület idegenforgalmi látogatottsága.

− A repülıtér fejlesztése következtében a személy- és teherszállítás jelentısége növekszik.


230

7.2.4. ÉSZAKI IPARTERÜLET AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

44. számú elkerülı út – Békési út – Víztároló utca – - Berényi út által határolt terület


- A korszerő igényeknek megfelelı gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók

megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentısen a környezetet.








- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.

- Kerékpárút-fejlesztés, járdák felújítása.

- Az Ipari út összekötése a Munkás utcával.

- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyütteseinek értékvizsgálatának

elkészíttetése a késıbbi ingatlanfejlesztések megalapozására.


231


- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es

fıút, elkerülı út).

- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.

7.2.5. DÉLI IPARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Orosházi út – Kétegyházi út – Gyár utca – a vasútvonal által határolt külterületi rész


− A vasútfejlesztés lehetıségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlı lehetıségek

kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerısítése.




232





− Iparvágányok fejlesztése.

− Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bıvítése.

− A teljes közlekedési infrastruktúra javítása.

− A területi ipari infrastruktúrájának kiépítése.

− Az épített környezet felújítása.

− Zöldövezetek kialakítása.


− Az akcióterület ezen részén elhelyezkedı ipari terület fejlıdése.

− Az utcák közlekedési funkciójának megerısödése.

− A jelenleg üres ipari célú területek hasznosítása.


233

7.2.6. BÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Bányatavak északi része – Fiumei utca – Part utca – Bányatavak déli része – Wagner utca által

határolt terület


234


A korszerő igényeknek megfelelı városrész kialakítása, olyan funkciók megtelepülésének

támogatásával, amelyek nem terhelik jelentısen a környezetet.




- Városi zöldterületek TC4

- Közlekedési célkitőzések TC5


− A bányatavak környezetbe illeszkedı hasznosítása a vízminıség szabályozásával.

− A horgásztavak közelében a teljes közlekedési infrastruktúra javítása, kiépítése.


− A terület turisztikai potenciáljának erısítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.

7.2.7. BERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET


235

Lehatárolás :

Áchim lakótelep – Zöldfa utca – Munkás utca – József utca – János utca – Berényi út által határolt

terület


- A városrész általános ellátásának javítása.

- A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatás-béli és


- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.









- Buszos közlekedési lehetıség kialakítása a városrész belsı területein.

- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).

- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fıutak forgalmának rendezése, a

nyugodt városi élet biztosításának érdekében.

- Orvosi rendelı megnyitása, szociális alapellátások biztosítása.

- Lakóépületek rehabilitációja és zöldövezetek kialakítása.

- A Munkás utca összekötése a Szabolcs utcával.


− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések.

− A közterületek barátságosabbá tétele.


236

7.2.8. JAMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás :

Kolozsvári utca és Bacsányi János utca keresztezıdése


− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések által a városrész általános

ellátásának javítása.

− Közterület-rehabilitáció, a közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek

parkosításával.

− A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatás-béli és




237







− Az orvosi rendelı teljes felújítása.

− Kereskedelmi egységek színvonalának fejlesztése.

− A posta épületének felújítása.

− Egységes térrehabilitáció.

− A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.

− Parkolók, kerékpártárolók kiépítése.

− Zöldövezet kialakítása.


− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések.

− A közterületek barátságosabbá tétele.

− A városrész lakóövezetének élhetıbbé tétele.


238

8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

8.1.1. Az Önkormányzat vagyona

Az önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévı ingók, ingatlanok és az azokhoz

kapcsolódó vagyonértékő jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok és követelések összessége.

A vagyonon belül:

− ingatlanok,

− ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok: különösen földhasználati jog,

haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati

jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elıvásárlási

jog stb.,

− immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékő jogok,

szellemi termékek,

− befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt

megtestesítı értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek,

− üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök,

− készletek,

− követelések,

− értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett

hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek,

kötvények),

− pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévı pénz, csekk, betét.,

Az önkormányzat vagyona – rendeltetése alapján – törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem

tartozó vagyonból tevıdik össze.

8.1.1.1. A törzsvagyon

A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A

törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja

meg. Törzsvagyonná – törvény elıírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek

minısíthetık, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség

szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az önkormányzat

egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minısítés.


239

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és a

korlátozottan forgalomképes vagyon körét – az errıl szóló rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. Az

önkormányzat tulajdonában lévı forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni

körbıl az egyéb, forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét szintén az

önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon,

amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat törzsvagyona

hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon

nem terhelhetı meg.

A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai

a) a helyi közutak és mőtárgyaik,

b) a közterek és parkok,

c) vizek és vízi közmőnek nem minısülı közcélú vízi létesítmények,

d) az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek és

köztemetık,

e) az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelıdeinek levéltári anyaga,

f) mindazon vagyon, amit a közgyőlés annak nyilvánít.

A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerzıdés semmis.

Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái:

− bérbeadás,

− használatba adás,

− vagyonkezelésbe adás.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:

− a mőemlékileg védett, a mőemlék jellegő és városképi jelentıségő ingatlanok,

− a védett természeti terület és emlék,

− a muzeális győjtemény és muzeális emlékek,

− a közgyőjtemények,

− a közmővek,

− köztéri mőalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások.

Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvetı funkcióját, illetve a helyi

közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint:

− a mővelıdési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában

lévı ingó és ingatlan vagyon,


240

− a közmővállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a

kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását,

valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végzı közüzemi vállalatok használatába

adott önkormányzati vagyon, gyógy -, termál- és strandfürdık,

− a közgyőlés és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi

középület,

− az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó

szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon (Ötv. 79. §),

− gazdasági és közhasznú társaságban lévı önkormányzati részesedések,

− települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan

ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell

(1993. évi LXXVII. Ttv.),

− mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a közgyőlés rendeletével annak nyilvánít.

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:

- tulajdonba adás,

- bérbeadás,

- használatba adás,

- vagyonkezelésbe adás.

Az önkormányzat vagyonának szerkezete a 2007. évi adatok szerint a következı arányok szerint

tevıdik össze. A város önkormányzata tulajdonában mintegy 77.142 millió forint becsült értékő 3.023

db ingatlan található, melyek ingatlankönyv szerinti értéke 53.342 millió forint. Az önkormányzati

ingatlanok jelentıs (60%) része forgalomképtelen, 10 %-a korlátozottan forgalomképes és csak az

ingatlanok 30%-a minısül forgalomképesnek.

Ingatlantípus

Ingatlanok

száma

(db)

Földrészletek

területe

(ha)

Ingatlan könyv

szerinti bruttó értéke

(millió Ft)

Ingatlan

becsült

értéke

(millió Ft)

Belterületi ingatlan 2 123 896 45 050 63 056

Külterületi ingatlan 900 710 7 531 10 364

Forgalomképtelen 1 786 1 029 33 054 32 277

Korlátozottan forgalomképes 328 339 15 044 34 091

Forgalomképes 909 237 4 483 7 051

Beépítetlen terület 1 345 783 6 059 6 146

Beépített terület 1 125 822 45 319 64 214


241

Az ingatlanok 70%-a belterületi ingatlan, melyek becsült összértéke 63.056 millió forint.

Önkormányzati tulajdonban 1.600 hektárnyi terület van, melynek majdnem felét teszik ki a beépítetlen

területek.

Beépítetlen területek

A beépítetlen területek szerkezetét a következı táblázat mutatja. Ez alapján látható, hogy az

önkormányzat tulajdonában 16 hektár egyéb építési telek és 23 hektár lakóépülettel beépíthetı telek

van.

Ingatlantípus Ingatlanok

száma

(db)

Földrészletek

területe

(ha)

Ingatlan könyv

szerinti bruttó

értéke

(millió Ft)

Ingatlan becsült

értéke

(millió Ft)

Termıföld 22 38 413 501

Lakóépülettel beépíthetı 104 23 114 206

Egyéb építési telek 54 16 150 170

Mővelés alól kivett 144 39 512 517

Összesen 324 117 1 190 1 395

Forgalomképtelen ingatlanok

A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között fıként közigazgatási és

közszolgálati funkciókat ellátó épületek találhatók. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a közfunkciót

ellátó épületbıl több szorul sürgıs felújításra, és csupán néhány teljesen akadálymentesített.

Oktatási funkciót betöltı ingatlanok

A városban önkormányzati fenntartásban az óvodai ellátást és az alapfokú iskoláztatást 11-11

intézmény biztosítja. 10 városi fenntartású intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában

alapfokú oktatással, egyben alapfokú mővészetoktatással együtt. A város 1 önálló kollégium

fenntartása mellett 6 kollégiumot intézményhez csatoltan mőködtet. Az épületek közel fele szorul

felújításra, míg mindössze 3%-a akadálymentesített (egy óvoda, egy szakiskola és egy diákotthon). Az

oktatási funkciót betöltı épületek becsült értéke 14.416 millió forint. A város 11 sportlétesítményt,

sportfunkciót betöltı épületet tart fenn, ezeknek szintén mintegy fele szorul felújításra.

Kulturális funkciót betöltı ingatlanok

Békéscsaba kulturális feladatellátását 4 önkormányzati fenntartású intézmény szolgálja, de kulturális

célú munka összesen 18 városi tulajdonú épületben folyik. Ebbıl a legnagyobb, az Ifjúsági Ház és


242

Általános Társaskör, valamint 4 másik épület szorul felújításra. Az épületek közül kettı teljesen

akadálymentesített.

A szociális létesítmény ek jelentıs része esetében az intézmények ütemezett korszerősítési munkái

1995. óta folyamatosan elvégzésre kerültek, azonban a hajléktalan szálló azonnali felújításra szorul.

Emellett szükséges lenne a 19 idısotthon közül 14 (74%) felújítási munkálatainak elvégzése is. Az

otthonok közül mindössze 3 akadálymentes, ami megnehezíti az idısek ellátását, illetve közlekedését,

rontva ezzel életminıségüket.

Önkormányzati

épületek funkciók

szerint

Épület

száma (db)

Hány szorul

sürg ıs felújításra

Hány

akadálymentes

(teljesen)

Becsült értéke eFt

Közigazgatás 21 4 6 2 454 217

Oktatás 89 42 3 14 415 883

• óvoda 20 5 1 1 004 493

• általános iskola 21 17 - 4 926 695

• középiskola 18 7 - 4 261 965

• szakiskola 19 8 1 899 881

• pedagógiai

szakszolgálat 2 - - 585 855

• diákotthon 7 5 1 2 462 719

• speciális iskola 2 - - 274 275

Kulturális

tevékenység 18 5 2 678 862

Sportlétesítmény 11 5 1 962 942

• sportpálya 10 5 1 145 571

• sportcsarnok 1 - 817 371

Szociális

ellátórendszer 24 16 3

• idısotthon 19 14 3 1 784 360

• bölcsıde 4 1 - 331 238

• hajléktalan szálló 1 1 - 14 910

Egészségügyi

ellátórendszer 14 1 4 4 277 584

• házi orvos 3 épület

11 rendelı 2 2 38 247

• gyerekorvos 2 2 1 93 650

• szakorvosi 2 - 1 906 074


243

rendelı

• fogorvosi

rendelı

1 épület

2 rendelı 1 1 17 371

• kórház 1 - 1 4 829 402

Egyéb (pl.:

tőzoltóság stb.) 1 1 1 188 033

A fenti közfunkciót ellátó ingatlanokon túl az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát képezik

továbbá a közparkok, a 265 km hosszú belterületi úthálózat, a kerékpárutak, valamint az alábbi

táblázatban részletezett közmővek:

Önkormányzati területek funkciók

szerint

Hossza (km) vagy területe

(km2)

Vízfolyás (km) -

belvízelvezetı árok (km) 25 km

csapadékvíz elvezetı árok (km) 125 km

zárt csapadékcsatorna (fm) 107 km

szennyvízelvezetı csatorna (km) 163 km

szeméttelep 0,26 km2

szennyvíztisztító 0,17 km2

Forgalomképes ingatlanok:

Az önkormányzat tulajdonában lévı forgalomképes ingatlanok között megtalálhatóak a lakások mellett

egyéb gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, stb.) célú ingatlanok.

Önkormányzati

épületek

hasznosítás szerint

Ingatlan száma

(db)

Hány szorul

felújításra

Hány

akadálymentes

Becsült értéke

(millió Ft)

Kereskedelmi 72 - 10 2 000

Vendéglátási 10 - 3 420

Lakáscélú 560 85 - 4 200

Szolgáltatási 9 4 820

Irodai 85 15 15 1 500

Bank 4 4 600

Iskola 2 480

Ipari 1 1 150

Egyéb 8 3 3 300


244

Lakásállomány

A közelmúltban az ingatlanvagyon változásának f ıbb tényez ıi:

1. A közelmúltban megvásárolt ingatlanok szinte kizárólag közterületek kialakítását szolgálták, ezzel

gyarapítva a forgalomképtelen vagyonkört.

2. A forgalomképtelen vagyonkör aránya azonban mégsem változott, köszönhetıen a jelentıs

mértékő intézményi fejlesztéseknek, melyek következtében a forgalomképtelen ingatlanból

korlátozottan forgalomképes ingatlanok alakultak.

3. A forgalomképes ingatlanok aránya nagyon alacsony, elsısorban lakások tartoznak ide, továbbá

olyan földterületek, melyeken a közeljövıben megépül az elkerülı út, ezért azok a Magyar Állam

tulajdonába kerülnek. A forgalomképes ingatlanok jelentıs része értékesítésre került az elmúlt

évtizedben, mindemellett e vagyonkör bıvítése céljából elenyészı mértékben történt ingatlanvásárlás.

Tehát elmondható, hogy-e vagyonkör rovására történt a másik két vagyonkör fejlesztése.

Az ingatlangazdálkodás stratégiai irányvonalai:

Pontos felmérés az önkormányzati ingatlanokról:

Az ingatlangazdálkodás fı irányvonalainak meghatározása elıtt a legfıbb feladat a jelenlegi

ingatlanvagyon pontos, naprakész felmérése. A felmérésnek tartalmaznia kell az ingatlan funkcióját és

értékét, a felmérésnek bizonyos ponton túl kell mutatnia az ingatlankataszter határain, hiszen fontos

megnézni, hogy az azonos funkciót ellátó intézmények mőködése racionalizálható-e, ezzel esetleg

felszabadítva korábban forgalomképtelen ingatlanokat, melyek így átkerülhetnek a forgalomképes

vagyonkörbe.

Szintén át kell tekinteni a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanokat is. Mindhárom

ingatlantípus esetében a felméréseket fél évente aktualizálni szükséges.

Forgalomképtelen ingatlanok:

A forgalomképtelen ingatlanok esetében a legfontosabb a funkciók racionális, költség-hatékony

ellátása, ennek érdekében különbözı mértékő felújításokat kell elvégezni. Ezen ingatlanok esetében

is van bevételt hozó, illetve csak fenntartási költségeket generáló intézmény. Fontos a bevételt

termelı intézmények (pl.: sportcsarnok, mővelıdési ház) esetében áttekinteni a további bevételi

lehetıségeket, továbbá költeni az ilyen intézmények marketing tevékenységeire.

Azonban mind a két esetben a következı beruházásokat lehet elvégezni a fent leírt ingatlan felmérést

és a fı irányvonalak kijelölését követıen:

1. Felújítás, állagmegóvás jellegő beruházások, itt az ingatlan jelenlegi funkciójának

ellátásához szükséges minimális követelményeket biztosítjukása szükséges.

2. Fejlesztési beruházások, ebben az esetben három különbözı típust

különböztethetünkı meg:


245

1. Funkciófejlesztı – ebben az esetben a jelenlegi funkció magasabb minıségő

ellátásához járul hozzá a beruházás.

2. Funkcióbıvítı – ez esetben a jelenlegi funkció mellé, az ingatlan új funkcióval

is bıvül.

3. Funkcióváltó fejlesztés – ez esetben a fejlesztést követıen a jelenlegi funkció

helyét teljesen más funkció veszi át.

A fenti kategóriákba tartozó, azonban különös gazdasági jelentıséggel bíró fejlesztések az energetikai

korszerősítések, hiszen ezekkel jelentıs fenntartási költséget lehet megspórolni. Szintén kiemelt

fejlesztések az intézmények akadálymentesítése, hiszen minden lakosnak egyaránt joga van a

közszolgáltatások eléréséhez. A fent részletezett forgalomképtelen ingatlanokat érintı fejlesztések

esetében az önkormányzati forrásokon túl pályázati források igénybevétele is szükséges.

Forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok:

A forgalomképes ingatlanok esetében kétféle bevétel keletkezhet: a bérbeadásból keletkezı

alacsonyabb mértékő állandó bevétel, illetve eladása esetén egyszeri nagyobb mértékő bevétel. A

forgalomképes ingatlanok esetében is a legfontosabb egy pontos felmérés elkészítése, ezen túl a

város fejlesztési terveinek áttekintése. Az elıbbi kettı, illetve a gazdasági folyamatok figyelembe

vételével meg kell határozni az értékesítésre szánt területeket, illetve azon ingatlanokat, amelyeket,

illetve amelyek környezetét érdemesebb fejleszteni, és egy késıbbi idıpontban kedvezıbb áron

értékesíteni. A forgalomképes ingatlanok értékesítésébıl származó bevételek felhasználásának

szabályozására a Kközgyőlés a 1992-ben a következı szabályt hozta, ennek értelmében

forgalomképes vagyon értékesítésébıl csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bıvítésére

használja fel az önkormányzat, amely lehet ingatlanvásárlás vagy pályázati önerı.

8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM

FEJLESZTÉSI JELLEG Ő TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE

Békéscsaba célja, hogy a várost élhetıvé tegye. A város alapelveivel összhangban számos stratégia

kerül kialakításra, amik segítik a város mőködését és mőködtetését. ÍÍgy létrehozásra kerül a

marketingstratégia és a beruházási kézikönyv. Ezen kívül a szabályozási környezet

kiszámíthatóságának kialakítása folyamatban van, így ösztönözve és segítve a jövıbeni

fejlesztéseket.

8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet

A város célja, hogy a fejlesztéseket ösztönözze, és ehhez egy kiszámítható környezetet alakítson ki,

ahol az infrastrukturális környezet és a természet kiemelten fontos jelentıségő. Fontos, hogy a

városfejlesztési stratégia egy meghatározott irány mentén haladjon, és ezekhez rendelje hozzá a jogi

és egyéb szabályozó eszközöket, ezáltal könnyebben meg lehet azoknak felelni. Ahhoz, hogy a


246

fejlesztések a megfelelı irányban haladjanak, meg kell határozni a célokat, és az ezekhez szükséges

jogi és szabályozó eszközöket.

8.2.2. Marketingstratégia

A városi marketing terv célja, hogy olyan feladatokat, távlati célokat határozzon meg, amik idırendben

egymást követik és egymásra épülnek. A legfıbb cél az, hogy a városban élıkben és a városba

látogatókban olyan kép alakuljon ki és éljen a városról, amely pozitív mindenféle szempontból, ahol a

társadalmi értékek szorosan kötıdnek a városhoz, és ahová szívesen jönnek az emberek. Ehhez

szükséges egy egységes arculat kialakítása, amelyrıl mindenkinek eszébe jut a város szépsége,

fejlıdése és értékei. Az arculat kialakítása után azt széles körben kommunikálni kell. Azonban ezt más

módon kell kommunikálni a helyi és a nem helyi lakosok számára. Ezen kívül erısíteni kell a

köztudatban, valamint a potenciális befektetık és betelepülık tudatában a város

vonzáskörzetébenában, hogy a város fejlıdni képes és mindenki számára nyitott. A marketing terv

kialakítása során fel kell építeni egy kommunikációs stratégiát, ami szorosan kötıdik a marketing

tervhez és a város arculatához.

8.2.3. Beruházási kézikönyv

A következı években várható a beruházási kedv növekedése, így kiváltképp fontos, hogy a

beruházási programokhoz, ötletekhez egy beruházási könyvet alakítson ki a város önkormányzata,

amiben a város és az EU követelményei megtalálhatók. Mivel a beruházási folyamat egyes fázisainak

végrehajtásához szükséges elméleti ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati

tudnivalók, így ebben is segíthet ez a kézikönyv.

8.3. PARTNERSÉG

A partnerség több szereplı bevonása egy folyamatba azért, hogy együttmőködjenek egy közösen

kitőzött cél érdekében. A partnerség létrejöttét gyakran az indokolja, hogy egy feladatot egyedül nem,

csak más partnerekkel együtt lehet véghezvinni. Az együttmőködésnek köszönhetıen olyan

információk birtokába juthatnak a partnerek, melyek a kooperáció nélkül nem kerülnének el hozzájuk,

illetve olyan ötleteket kaphatnak, amelyek fel se merülnének bennük. A partnerek kritikus észrevételei

építı jellegőek, mellyel egymás fejlıdését segítik.

A partnerség hosszú távú mőködtetése során rendszeresen kell megbeszéléseket tartani. Ezáltal nı

az együttmőködésben részt vevı egyének és csoportok elkötelezettsége a város fejlesztéseprojekt

iránt, illetve a partnerek jobban megismerik egymást, ami segíti a közös munkát. A fejlesztéssel

kapcsolatos megbeszéléseket érdemes munkacsoportokra bontani, így az egyes szereplık az ıket,

vagy szakterületüket érintı kérdéseket hatékonyabban vitathatják meg, és sikeresebben dolgozhatják

ki a speciális problémák megoldásának módjait.


247

A városfejlesztés komplex jellege miatt a lehetı legszélesebb körben kell bevonni a szereplıket a

fejlesztési folyamatokba. A legfontosabb partnerségi csoportok Békéscsaba városfejlesztése során az

alábbiak:

8.3.1. Lakosság

Egy projekt támogatásának elnyerése és fenntartása érdekében a városfejlesztési folyamatoknak

széleskörő lakossági részvételen kell nyugodniuk, vagyis a helyi lakosság bevonása elengedhetetlen.

Fontos elmagyarázni és bemutatni a lakosoknak, hogy milyen pozitív változások következhetnek be

életükben, környezetükben, ha aktívan részt vesznek a folyamatokban.

A legfontosabb a lakosság tájékoztatása, mégpedig úgy, hogy az információ a lakosság minden

csoportjához, rétegéhez eljusson és megértse a megfogalmazott javaslatok lényegét. Ennek

biztosítása érdekében a fejlesztésekrıl a helyi médián és a város honlapján keresztül a kezdetektıl

fogva folyamatosan tájékoztatni szükséges a lakosokat a fejlesztési tervekrıl és a városrehabilitációs

programról.

Az aktuális és gyakran frissített honlap segíti a kommunikációt a lakosok és a kormányzat különbözı

szintjei között. A nyílt fórumon lehetıséget biztosít mindenki számára, hogy véleményeiket, ötleteiket,

valamint észrevételeiket szabadon kinyilvánítsák, egyúttal alkalom nyílik a vélemények ütköztetésére

is.

Az IVS tervezése és kidolgozása idején két alkalommal lakossági fórum került megrendezésre,

melynek során a lakosság véleményezte a fejlesztési elképzeléseket, s javaslatokat tett a stratégia

kialakításával kapcsolatosan.

Az akcióterületi fejlesztések még intenzívebb lakossági részvételt igényelnek. A lakóhelyi környezet

tervezésekor és kialakításakor az önkormányzat többek között ötletpályázat meghirdetését tervezi a

lakosság körében saját tervek készítésére, mely által az érintettek aktivitását kívánja növelni.

8.3.2. Civil szervezetek

A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérı és tömörítı, fontos érdekképviselı

társadalmi, közösségi szereplık, fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi

problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki

egymás munkáját. Jelzik a településen felmerülı, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket,

szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az

egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a


248

civil szervezetek közötti együttmőködés is, amelynek alapját képezheti a jelenleg is mőködı Kistérségi

Civil Fórum, mely segíti a városi imázs felépítését.

Néhány egyesület már a tervezés során is bevonásra került, a terveket és a stratégiát is

véleményezte, javaslataik ezek kialakításánál figyelembe vételre kerültek. Az önkormányzat nem csak

a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsısorban az

ESZA típusú tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási programok

elıkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.

8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok

Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat mőködik. Feladatuk,

kötelességük a helyi és a környéken élı nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak

megırzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. Az anyaországi kapcsolatrendszer, személyes

kontaktus segítheti a kulturális együttmőködés mellett a gazdasági élet szereplıinek nyújtandó

információ áramlását is.

A kisebbségi önkormányzatok segítenek az önkormányzatnak a testvérvárosokkal való kapcsolatokat

fenntartani, ápolni és bıvíteni kulturális, gazdasági és oktatási szinten. Közbenjárásukkal a kisebbségi

lakosság is sikeresebben bevonható a fejlesztési folyamatokba. Segítségükre leginkább az ESZA

típusú tevékenységek keretében lehet számítani, például hagyományırzı és egyéb kulturális

rendezvények szervezésével járulhatnak hozzá a helyi kötıdés erısödéséhez.

8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia komplexitása következtében a stratégia tervezési és

magvalósítási folyamatába is szükséges a különbözı szakhatóságok és egyéb intézmények

bevonása. A tervezési folyamatban egyrészt a fejlesztendı területek és funkciók meghatározásába,

valamint az intézkedést igénylı problémák feltárásába, másrészt a fejlesztések és az intézkedések

tervezésébe szükséges a különbözı országos, regionális és helyi szintő szervezetek, a

szakhatóságok és intézmények bevonása. Míg aA fejlesztések, intézkedések végrehajtásakor

elsısorban a helyi szakhatóságok és intézmények bevonása válik szükségessé.

A tervezés folyamán szükséges együttmőködni az országos és a regionális fejlesztési tervekhez való

illeszkedés érdekében az Önkormányzati Minisztériummal, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési

Ügynökséggel. Szintén szükséges a kapcsolatfelvétel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az

önkormányzat korlátozott anyagi lehetıségeinek kiszélesítése, illetve a forrástervezés és ütemezés

érdekében. A szakhatóságok bevonása a tervezési folyamatba egyrészt a szakpolitikailag

megalapozott fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához, másrészt a fejlesztések gyorsabb,

gördülékenyebb engedélyezési eljárásának érdekében szükséges. Egyéb szakmai szervezetek a


249

probléma feltárás, például (védını, gyermekvédelem, munkaügy) a szegregáció szempontjából

veszélyeztetett területek észlelésében lehetnek segítségül. A helyi szervezetek, hatóságok,

szakhatóságok részvételével a problémák megoldására workshopok kerülnek megrendezésre, illetve

a szervek, szervezetek részt vesznek az akciótervek elkészítésében is.

Szintén fontos bevonni mind a tervezésbe, mind a megvalósításba a különbözı helyi intézményeket. A

megvalósítás során velükıket elsısorban a soft projektek kapcsán indokolt együttmőködnibevonni pl.:

az identitástudat erısítése érdekében az oktatási intézményeket helytörténeti ismeretek verseny, vagy

helytörténeti napok szervezése érdekében.

Természetesen a szakhatósági partnerek bevonásakor is számolni kell akadályozó tényezıkkel,

problémákkal, így számítani kell a különbözı szakpolitikai irányvonalak és jogszabályok változásaira.

8.3.5. Vállalkozások

A vállalkozói szektor tekintetében a bevonásra kerülı csoportok között különbséget kell tenni. A KKV-k

elsısorban a fejlesztések célcsoportjait adják, míg a fejlesztésekben kisebb tıkeerıvel tudnak részt

venni.

A tıkeerıs nagyvállalatok bevonása a fejlesztések tervezésébe egyrészt a beruházások

összehangolása miatt, másrészt a mozgósítható, jelentıs lobbyerı miatt elengedhetetlen. Szintén

fontos a tıkeerıs beruházások bevonása a fejlesztésekbe, mint jövedelemtermelı tevékenységek

megvalósításához szükséges jelentıs forrás lehetıségek bevonása a fejlesztésekbe.

Mindkét vállalkozói csoport bevonása szükséges a problémák (elsısorban a munkanélküliség)

okainak feltárása, és a megoldások közös keresése (pl.: képzési programok kifejlesztése) érdekében.

8.3.6. Környez ı települések

A környezı településekkel való együttmőködés több szempontból is indokolt. A fejlesztések tervezése

folyamán fontos feltérképezni a települések közötti funkciók megosztottságoát, illetve az esetleges

hiányosságokat vagy éppen a túlkínálatot (pl.: hiányos egészségügyi, szociális, oktatási rendszer). A

fejlesztéseket a fenti felméréssel összehangolva kell meghatározni. Szintén fontos az együttmőködés

az esetleges nagyobb mérvő közös projektek megvalósításában pl.: hulladékkezelés, ivóvízbázis

védelem, ivóvízminıség javítás stb.

Békéscsabának megyeszékhelyként a környezı településeket fontos bevonnia a lakosság

tájékoztatása érdekében is, hiszen a város egyrészt közigazgatási központ, másrészt a térség

munkahelyeinek és középiskoláinak jelentıs része található a városban. Így a fejlesztések a


250

békéscsabai lakosságon túl a környezı településeken élıket is nagymértékben érintik. Szintén

szükséges együttmőködés kialakítása a különbözı soft elemek megvalósításában a helyi

identitástudat erısítése, illetve bizonyos problémák feltárása, megelızése érdekében (fesztiválok

szervezése, egészségnapok stb.).

A környezı települések esetében szintén az esetleges ellenérdekeltség a legmeghatározóbb

problémaforrás.

8.4. VÁROSFEJLESZTİ TÁRSASÁG

8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rends zere

A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása a

Kközgyőlés feladata. A Kközgyőlés fogadja el többek között a Hosszú távú Településfejlesztési

Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti és Szabályozási Tervet, valamint az Integrált

Városfejlesztési Stratégiát.

Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 19/2007 (V.2.) KGY. rendelet értelmében tulajdonosi

jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének

elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési

programokra.

A városfejlesztési feladatok elıkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal

Stratégiai-Fejlesztési Osztálya végzi, a fejlesztések elıkészítésében és megvalósításában

együttmőködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelıs más

szakirodákkal és intézményeikkel.

Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladatai:

• az önkormányzat fejlesztéseinek rövid távú, illetve stratégiai tervezésével kapcsolatos

koordinációja,

• a közgyőlés által jóváhagyott önkormányzati beruházásokkal és az önkormányzat

intézményeit érintı felújításokkal összefüggı lebonyolítói teendık,

• a fejlesztésekhez szükséges külsı források, támogatások bevonásával,

• a közbeszerzésekkel,

• az önkormányzati vagyoni ügyekkel és az önkormányzati tulajdonrésszel mőködı

vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.

A Stratégiai-Fejlesztési Osztályhoz tartozó csoportok:

1. Beruházási Csoport


251

2. Közbeszerzési Csoport

3. Projektmenedzsment Csoport

Az osztály munkaszervezetéhez tartozik a Városépítészeti Csoport is, amelyde közvetlenül a

polgármester és a jegyzı irányítása alatt álló szervezeti egység. A csoportot a városi fıépítész vezeti.

Külön csoportba nem szervezett vagyonkezelési feladatok :

• önkormányzati vagyon hasznosítása (pl. bérbeadás), értékesítése,

• tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggı feladatok,

• önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel mőködı gazdasági

társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

• az önkormányzat portfoliójának kezelése,

• településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése,

• versenytárgyalások, árverések lebonyolítása,

• az önkormányzati vagyonbiztosítással kapcsolatos ügyek intézése.

Városüzemeltetési Osztály általános feladatai:

Az osztály elvégzi a helyi vízgazdálkodással, a közlekedéssel, hírközléssel, városgazdálkodással,

parkgondozással, közmővekkel, közterületek, utak használatával, kezelésével, tisztántartásával, a

forgalmi rend kialakításával és megváltoztatásával kapcsolatos tervegyeztetési, szervezési,

ellenırzési és egyéb, a feladatkörébe utalt üzemeltetési feladatokat.

Az osztály elıkészíti az önkormányzat kommunális igazgatással, vízrendezéssel és csapadékvíz

elvezetéssel, csatornázással, a helyi közutak és közterületek fenntartásával, a helyi

tömegközlekedéssel, az egészséges ivóvíz, a közvilágítás biztosításával, az emberi környezet

védelmével és a természetvédelemmel kapcsolatos döntéseit. Javaslatot készít az ilyen célú

beruházások, felújítások végrehajtására.

Az osztály közremőködik a feladatkörét érintı; pénzügyi támogatás elnyerésére irányuló pályázatok

szakmai részének elkészítésében, és a közbeszerzési eljárások elıkészítésében.

Az osztály gondoskodik az önkormányzat tulajdonában lévı és a Polgármesteri Hivatal által használt

Szent István tér 7. sz. alatti épület (Városháza) állagmegóvásáról és karbantartásáról,

üzemeltetésérıl, valamint figyelemmel kíséri a Szabadság tér 11-17. szám alatti, a Polgármesteri

Hivatal elhelyezését szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatát.

A városfejlesztés egyéb szereplıi

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.


252

Békéscsaba Megyei Jogú Város öÖnkormányzata 1992. november 20-án alakította meg a

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t azzal a céllal, hogy segítse a helyi kis- és középvállalkozások

létrejöttét és mőködését, teremtse meg az ehhez szükséges feltételeket, illetve vegyen részt a város

gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. A helyi vállalkozások létrejöttének

elısegítéséhez és mőködéséhez egy méretében, funkciójában és elhelyezkedésében alkalmas, ám

jelentıs felújításra és bıvítésre szoruló ingatlant biztosított az önkormányzat, amit a vállalkozás

pályázati pénzeket elnyerve korszerősített.

A Vállalkozói Centrum Kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központ és Inkubátorházat hozott létre és

mőködtet non-profit jelleggel, amelyen keresztül infrastruktúrát - iroda, mőhely, üzlet- és

raktárhelyiséget és komplex tanácsadási, szakértıi szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak kedvezı

áron. Az inkubátorház elsısorban a kezdı, illetve a negyedik évüket még nem betöltött

vállalkozásokat segíti és részesíti elınyben. Kezdetben 2.359 négyzetméterenm2-en 16 vállalkozás

indult, a szolgáltatásokat fıleg kereskedık, kisebb arányban pedig termelı-szolgáltató vállalkozók

vették igénybe. Most 40 vállalkozás mőködik az inkubátorházban közel 6000 m2-en 250-270 fıt

foglalkoztatva. Árbevételük összességében meghaladja a 2 milliárd forintot.

Az Almáskerti Ipari Park a másik legnagyobb gazdaságélénkítı projektje a Kft.-nek. Megvalósításával,

a város megbízása alapján 2000. januárjától foglalkozik a cég. A fejlesztést, azaz a teljes körő

közmőberuházást 2001. I. félévében, öt hónap alatt valósította meg a vállalkozás. Az Almáskerti Ipari

Park beruházása mintegy 250 millió forintos nagyságrendő. A 19 hektárnyi terület a 44-es

fıközlekedési út Budapest felöli városi bevezetı szakasza mellett helyezkedik el. A teljes terület

mintegy 6 %-a vár még befektetıre, a többi terület hasznosult.

A vállalkozás egy PHARE pályázatra elkészítette a területen létrejövı mezıgazdasági és

élelmiszeripari innovációs központ tervét, amely egyúttal az Inkubátorháznak is egy következı

lépcsıje. A beruházás a 2004. év végére megvalósult. Modern mintaüzemi infrastruktúra jött létre a

zöldség/főszer és a kisüzemi húsfeldolgozás területén.

Az Almáskerti Ipari Park teljes betelepülése rövidtávon (3 év) jó eséllyel megvalósul. Az ipartelepítı

infrastruktúra kialakításának következı területe az Északi ipartelep, melynek kialakításában a Kft.

szintén részt vesz. A közüzemi infrastruktúrával ellátásra kerülı iparterület mind külsı befektetı vonzó

helyszínként szolgál, mind saját, önálló kockázati tıke befektetésekhez megfelelı terepet biztosít. A

társaság alacsony (4 fı adminisztratív és 5 fı technikai) létszámmal, de jelentıs beruházási és

projektmenedzselési tapasztalattal rendelkezik, amire szervezetileg tovább lehet építkezni.

Létszámában bıvülve a cég alkalmas városfejlesztési projektek megvalósítására, városfejlesztési

társaságként való mőködésre.

A vállalkozás helyzete


253

A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2008-ban 16. teljes gazdasági évet kezdi az 1992-es

alapítása óta. A 3 millió Ft törzstıkével létrehozott vállalkozás többszöri alaptıke emelésen keresztül,

2001-ben 124,5 millió Ft-os jegyzett tıkéjő lett. A társaság jelentıs Bbefektetett eszközökkel

rendelkezik, melyek döntı többségükben Ttárgyi eszközök: az Inkubátorház új csarnokai és a

Szigligeti u. 6. sz. alatti Irodaház épülete, illetve a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park közüzemi

infrastrukturális hálózata építéséhez kapcsolódó vagyoni értékő jogok.

A Vvállalkozás döntı árbevételei két fı tevékenységi körbıl származnak, ami az ingatlan bérbeadás

és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, illetve az ipari park fejlesztése, telekértékesítés. Szolgáltatási

tevékenységében kiemelendı az inkubátorházi kis-és közepes vállalkozásoknak nyújtott

adminisztratív, ügyviteli, mőködési és tanácsadási szolgáltatás. Innovációs ügyfélszolgálatot mőködtet

az ipari parki Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központban a térség érdekelt

vállalkozásai támogatására. Pályázatírói tevékenységet folytat, mellyel forrásokat teremt mőködéshez,

illetve saját és a tulajdonos önkormányzat gazdaságfejlesztı beruházásaihoz. A bérbeadás

tekintetében kiemelkedı az Inkubátorház, amely közel 6.000 m2-es bérbe adott területével az ország

legnagyobb ilyen intézménye, meghatározó tagja a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének, aminek

az országos elnökségi tagja a vállalkozás vezetıje. Az inkubátorházi bérlık száma jelenleg 41, a

telephelyen dolgozók száma 250 –-2870 fı, az itteni vállalkozások összes árbevétele meghaladja a 2

milliárd Ft-ot. Az Inkubátorház kihasználtsága rövid idıszakokat kivéve folyamatosan teljes,

területének beépíthetısége elérte a maximális mértéket. A Szigligeti utcai irodaház mintegy 60 irodát

magában foglaló épületében 20 bérlı tevékenykedik. A 2007-es év végén az irodáknak kb. 85% -a

volt bérbe adva. A jelenlegi kihasználtság 97%.

Másik fı tevékenység az Ipari Park fejlesztése és telek értékesítés, amely az Ipari Parkban egy

összetett befektetés szervezı, tanácsadó, üzemeltetı és beruházás-lebonyolító szerepet takar. Az

Ipari Parki területek 95%-a került eddig értékesítésre, amelyen elsıként a japán SMK cég beruházása

valósult meg. Sajnos a magyar gazdaság tıkevonzó képességét felülmúlják a szomszédos közép-

kelet európai országok, ami elsısorban kedvezıbb adórendszernek és alacsonyabb bérköltségnek

köszönhetı. Ennek, illetve közúti közlekedési hátrányoknak felróhatóan nem sikerült nagy

foglalkoztató külföldi befektetıt megnyerni az Ipari Parkba, de döntıen helyi vállalkozásokkal a park

majdnem megtelt, illetve rájuk alapozva kisebb fejlesztés útján teljesen megtelhet.

A Vállalkozói Centrum Kft. sok éves munkával megteremtett megfelelı gazdasági háttérrel és

szerzıdésállománnyal, valamint saját és több, az önkormányzattal együttesen megvalósítható

projekttervvel készül a követı évekre.

MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya


254

A város fejlesztésében továbbá közremőködik az MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja

Békéscsabai Osztálya, akik a partnerség elveit szem elıtt tartva moderátorként vesznek részt a

tervezési munkákban.

Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt.

A részvénytársaságot az önkormányzat 1995. szeptember 15.-ében alapította Aaz üzleti alapon

hasznosítható önkormányzati vagyon mőködtetésére, azzal összefüggı feladatok ellátására.

A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. (VAK Zrt.) 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, így a tulajdonosi

jogokat az önkormányzat döntéshozó testülete, a Kközgyőlés, valamint az általa megválasztott

Igazgatóság és Felügyelı Bizottság gyakorolja. A szakmai együttmőködés a gazdasági és pénzügyi

területekre terjed ki.

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás egy részéhez közgyőlési felhatalmazás

szükséges, bizonyos jogkörökben az Igazgatóság dönthet. A cég saját vállalkozói tevékenységet is

folytat, melyhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás, ezen ügyekben a cégvezetı jár el.

Békéscsaba Megyei Jogú Város a városüzemeltetési és köztisztasági feladatait 5 éves

keretszerzıdések keretében alvállalkozókkal végezteti el. Erre a célra létrehozott önkormányzati

tulajdonú cég jelenleg nincs.

Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület

Az egyesület az 1985. évben alakult meg, amikor még nagyon kevés civil szervezet mőködött a

városban. Az egyesület több mint két évtizedes munkáját nagyon sokan segítik, és sokan aktívan is

bekapcsolódnak a városvédı munkába. Jelenleg az egyesületnek 119 egyéni és 24 jogi személyiségő

tagja van.

Az egyesület célja: a város védelme és szépítése, történelmi értékeinek megırzése, a haladó

hagyományok ápolása, a városlakók haza- és városszeretetének fejlesztése, aktivizálása. Az

egyesület céljának megvalósítása érdekében együttmőködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó

szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes mőködését

és céljainak megvalósítását.

Az egyesület feladatai:

• a város épített és természeti környezetének védelme;

• a városszépítı, várostisztelı erık összefogása;


255

• a város építészeti, természeti emlékeinek, nevezetességeinek bemutatása

sajtóközlemények, eseti kiadványok megjelentetésével;

• a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáján aktív közremőködés, a

tervek ismertetése és elfogadtatása a városlakókkal, részvétel a tervek megvalósításában;

• városépítési ankétok, elıadások szervezése;

• közösségi munkára mozgósítás az egyesület céljainak megvalósítása érdekében;

• az egyesület céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében a közhasznú

szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 6., 7. és 8. pontjában foglalt alábbi

közhasznú tevékenységeket végzi:

o kulturális örökség megóvása,

o mőemlékvédelem,

o természetvédelem.

A városfejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által

érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és

további szervezetek részt vesznek részt, illetve közremőködnek közre.

8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megv alósítását biztosító szervezet

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a

városvezetésnek szándékában áll városfejlesztı társaság létrehozása szükséges, melynek kapcsán a

kiemelt projektekkel szemben támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.

A létrehozandó szervezet fı tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok megvalósítása a

stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és társadalmi

érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.

A z új városfejlesztı társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú, non profit gazdasági társaság

formában mőködiknem profitorientált szemléletmódú Kft. létrehozását jelenti. A városfejlesztésre

szakosodott szervezet látja el az önkormányzat Stratégiai-Fejlesztési Osztálya által meghatározott, az

illetékes bizottságok által elfogadott feladatokat.

Az új szervezeteti egységet az önkormányzat rendeleti úton hozza létre azzal a céllal, hogy az

akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozásra kerül az önkormányzati

tulajdonosi jogok gyakorlása, a városfejlesztı társaság jogosítványai és kötelezettségei, törzstıkéje, a

városrevitalizációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó önerı, az akcióterületi

ingatlangazdálkodás, illetve fejlesztések szabályozása, a vagyongyarapítás nyereségének

felhasználása, valamint a vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel foglalkozó szervezetekkel való

együttmőködések formái.


256

A városrevitalizáció megvalósítását az önkormányzat a tervezett városfejlesztı társasággal

megkötendı együttmőködési megállapodással biztosítja, amely kiterjed a társaság díjazására, a

vagyonkezelıvel történı együttmőködésre, az évközi rendszeres önkormányzati ellenırzés rendjére,

az éves beszámolás és az akcióterületi terv évente történı felülvizsgálatának rendjére,

aktualizálására. A megállapodás szerint a társaság által megvalósított akcióterületi fejlesztése során

keletkezı közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztı társaság visszaforgatja, azokat az

önkormányzat nem vonhatja el.

A társaságlétrehozandó cég a fentieken kívül az akcióterületek revitalizációja érdekében befektetıkkel

tárgyal, valamint szerzıdéseket köt az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekrıl. Az önkormányzat

részérıl minden esetben a városfejlesztı társaság vesz részt a közszféra és a vállalkozó által

közösen létrehozott projektcég felállításában, amennyiben befektetı bevonására kerül sor, és a

végrehajtás indokolja ezt. Az operatív irányítás a városfejlesztı társaság kompetenciája, míg az

önkormányzati osztályok, bizottságok csak a revitalizáció stratégiai irányait határozzák meg, valamint

ellenırzik azok megvalósulását.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a

városvezetésnek szándékában áll, hogy városfejlesztı társaságként a már hatékonyan mőködı

Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft.-t bízza meg, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben

támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.

A Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft. fı tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok

megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és

társadalmi érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.


257

A tervezett városfejleszt ı társaság szervezeti ábrája

Békéscsaba Megyei Jogú VárosÖnkormányzata

Békéscsabai

Városfejlesztési Kft.

Békéscsaba

Vagyonkezel ı Zrt.

Békéscsabai Városvéd ı és Városszépít ı

Egyesület

MTA Regionális Kutatások

Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya

Ügyvezet ı

Komplex településfejlesztési ismeretek

Városfejlesztési és pályázati menedzser

Asszisztens

Adminisztrátor

Jogi és közbeszerzési Szakértı

Pályázati ügyintézı

Mőszaki menedzser mérnök

Pénzügyi és adminisztrációs

Menedzser Mérlegképes könyvelı


258

8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI

A város vezetı szerepkört tölt be a kistérségben és a megyében is. Békéscsabának nem érdeke a

pontszerő, elszigetelt fejlıdés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az

negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlıdését.

Békéscsaba hangsúlyos kérdésként kezeli, hogy jó kapcsolatot alakítson ki partnereivel,

környezetével. A kapcsolatrendszert három típusba lehet bontani:

• településen belüli kapcsolatok,

• környezı települések közti kapcsolatok,

• testvérvárosi kapcsolatok.

A településen belüli kapcsolatok esetében a város számos civil szervezettel áll kapcsolatban, így a

fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe veszik ezen alapítványok, egyesületek véleményét, mivel

ık közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság bizonyos részeivel.

Néhány alapítvány, egyesület:

• AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány,

• Békés Megyei Nık Egyesülete,

• Békés Megyei S M -es Emberek KHSZ,

• Békéscsaba Városi Nagycsaládosok Egyesülete,

• Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége,

• Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület,

• Békéscsaba Városi Polgárırség Egyesület,

• Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület,

• Csabai Civilek Irodája,

• ÉFOÉSZ Békés megyei Egyesülete,

• Közös Pont Egyesület,

• Közösségfejlesztık Békés Megyei Egyesülete,

• Nyújtsd Segítı Kezed Alapítvány,

• Speciális Nevelésért Alapítvány,

• Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete.

A városban nagy hangsúlyt kap a sport, több egyesület is mőködik. A város vezetése arra törekszik,

hogy minél nagyobb arányban tudják ezeket a klubokat, egyesületeket támogatni, ezáltal ösztönözve

a városban lakókat az egészséges életmód követésére.

Néhány egyesület:

• Békéscsabai Atlétikai Klub,

• Békéscsabai Belvárosi Diáksport Klub,

• Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub,


259

• Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda SE,

• Békéscsabai Elıre Súlyemelı Club,

• Békéscsabai Kerékpár Klub Közhasznú Egyesület,

• Békéscsabai Röplabda Sportegyesület,

• Béthel Alapítvány,

• Egyensúly Szabadidı Klub,

• Mentálhigiénés Egyesület,

• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete,

• MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítı Egyesület.

A települések közötti kapcsolatrendszerre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a város, így alapelvek

mentén alakult meg a Békéscsabai Kistérségi Társulás és a Közép-békési Centrum. A Békéscsaba és

Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2008. január 1-jétıl 6 településbıl áll:

Békéscsaba, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi, Szabadkígyós és Újkígyós.

A Közép-békési Centrum, melyet Békéscsaba, Békés és Gyula városok alapítottak, a városhármas

szoros együttmőködésén alapuló regionális fejlesztési alközpontot jelöli. Egy új típusú város–-vidék

kapcsolat megalkotásával és a határon átívelı kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési

mintatérségként példát kíván mutatni az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi

átrendezıdése során szerepválságba került középvárosok számára Magyarországon és az EU-ban

egyaránt. A KBC-t alkotó települések 120 ezres lakossága szellemi – kulturális – gazdasági

potenciálja a középfokú oktatás széles kínálatának kialakítása mellett a felsıfokú oktatás stabil alapját

is jelenti. A települések diverzifikált turisztikai és kulturális fesztiválrendszert alakítottak ki, amely a

megye pozitív külsı megítélésében is fontos szereppel bír. A KBC fejlıdésének azonban ennél sokkal

nagyobb belsı hatása van a megye egészére a lakosság számára történı urbánus körülmények

megteremtése, az életpálya esélyek közelítése szempontjából. Ez, illetve az ökológiai tudatosság

erısítése kedvezı hatással lehet a megyébıl történı elvándorlás csökkentésére, elsısorban a

magasan képzettek vonatkozásábankörében.

Az alközpont elsıdleges stratégiai célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy

a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi

vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-békési térség a Békés–Arad fejlesztési tengely

létrehozásával integrálódjon az EU-szintő regionális munkamegosztásba, és a határon átnyúló

kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon.

Békéscsaba nagyon jó kapcsolatot ápol a testvérvárosokkal. A nemzetközi együttmőködésben való

részvétel az önkormányzatok számára alapvetı joggá vált (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

LXV. Ttörvény alapján). Az önkormányzat nemzetközi együttmőködésének legfontosabb területeit és

kereteit a testvérvárosi kapcsolatok jelentik. A kapcsolatok létesítésének célja, hogy sokoldalú

rendszer kiépítésével és ápolásával alkalmat teremtsen a város és környék értékeinek bemutatására,


260

valamint más országok, népek, közösségek tapasztalatainak, gyakorlatának megismerésére. Az

együttmőködés fontos elemeként fogalmazódik meg a teljes viszonosság, a kölcsönösség és az

arányosság elve. A kapcsolatok tartalmát az egyes városokkal megkötött együttmőködési

megállapodások, szerzıdések tartalmazzák. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak nyolc várossal van

együttmőködési megállapodáson alapuló, mőködı és kiépített kapcsolata.

Ország Testvérváros Mikortól Szerbia-Montenegró Nagybecskerek (Zrenjanin) 1966 Finnország Mikkeli 1981 Románia Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) 1991 Szlovákia Trencsén (Trenčin) 1992 Lengyelország Tarnowskie Gory 1994 Németország Lutherstadt Wittenberg 1995 Ukrajna Ungvár (Uzshorod) 1998 Románia Belényes (Beius) 1999

Az euroregionális kapcsolatrendszerében az információcsere rendszeressé tétele, a kontaktusnapok

lebonyolítása, az ehhez szükséges szervezeti rendszerek összehangolása javíthatja egy-egy térség

fejlıdését, valamint ismertségét. A fejlesztési alapirányok esetleges egybeesése a nemzetközi

pályázatokon való sikeres együttmőködésre, részvételre ösztönözhet.

A város nemzetközi kapcsolataiban kiemelt fontosságúvá váltak az együttmőködı települések

(Treviso, Arad, Nagyvárad, Schenkenfelden, Krompachy, Lincoln stb.). Ez a kapcsolat jelentheti a

regionális programokba, valamint a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetıségét,

az együttmőködés magasabb szintre való emelését.

8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA

Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési céljainak eredményes megvalósítása, valamint az élhetı,

fenntartható város megırzése érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltak, a

tervezése során meghatározott célok teljesülésének, azaz a pénzügyi és fizikai megvalósulásnak

folyamatos nyomon követése szükséges.

A városvezetés településfejlesztési koncepciójához és egyéb tervezési dokumentumaihoz hasonlóan

az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is folyamatosan, kétévente felülvizsgálja, szükség esetén

aktualizálja.

A monitoring tevékenység elsıdleges célja, hogy figyelemmel kísérje a fejlesztések elırehaladását, a

megvalósítást és annak eredményeit, valamint azt összevesse a stratégiában meghatározott

fejlesztésekkel és célokkal. A monitoring tevékenység információk és adatok győjtésére szolgál,


261

melyek egyfelıl lehetıvé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfelıl elemzések

segítségével fényt deríthet arra, hogy egy-egy fejlesztés végrehajtása megfelelı irányban és

intenzitással halad-e. A monitoring tevékenység hatékonysága érdekében a városvezetés külön

csoportot tervez létrehozni.

A stratégia monitoring tevékenysége által használt eszközökkel szemben támasztott követelmények:

• komplexitás,

• többszintőség,

• igazodás a programciklushoz,

• indikátor központúság,

• megbízhatóság,

• megalapozottság,

• pártatlanság,

• függetlenség.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egyes projektekhez, fejlesztésekhez és intézkedésekhez

számszerősíthetı indikátorok kerültek hozzárendelésre, rögzítve a kiindulási értékeket és a

célértékeket. A monitorig egyfelıl ezen indikátorok felülvizsgálatát jelenti, melyek segítségével

• a stratégia végrehajtásáért felelıs intézmény,

• a projektmenedzser és

• a finanszírozó is tiszta képet kap a fejlesztések megvalósulásának alakulásáról.

A szakmai monitoring célja, hogy megfelelı eszközökkel folyamatosan mérjükhetı legyen a projekt

szakmai elırehaladásáta, és ezáltal kontrollálnihatóvá válik tudjuk, hogy a megvalósítás különbözı

fázisai összhangban vannak-e a kitőzött célokkal, az és ütemezésekkesel. Ez magában foglalja annak

vizsgálatát.

A szakmai monitoring az alábbi fı elemek vizsgálatából áll:

• a városfejlesztés keretében folytatott tevékenységek megfelelı ütemben és minıségben

valósultak meg,

• a teljesítés a stratégiában rögzített célok megvalósítását célozza,

• az indikátorok értéke az ütemezésnek megfelelıen alakul-e,

• horizontális célok megvalósultak-e,

• eleget tett-e a stratégia végrehajtásáért felelıs intézmény a tájékoztatási kötelezettségeknek,

• a stratégiában foglaltak megvalósítása során felmerültek-e kockázati tényezık,

• a tevékenységek, eszközök, költségek összességében összhangban vannak-e a hazai és EU

jogszabályokkal.


262

A monitoring tevékenység befejezését követıen az illetékes csoport jelentéskötelezettségének tesz

eleget. A beszámolóban korrekciós intézkedési javaslatokat dolgoz ki a stratégiát felülvizsgáló

teamegység. A javaslatokkal módosított, kiegészített Integrált Városfejlesztési Stratégia

elıterjesztésre kerülnek a szakági bizottságokhoz, valamint a kKözgyőléshez.


263

9. IRODALOMJEGYZÉK

1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minıségirányítási programja

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintı Feladatellátási,

Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Terve 2007-2013.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008-2015.

5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sporttámogatási Rendszere 2008-2011.

6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve –

Helyzetelemzés 2008-2011.

7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója

8. Jamina-kutatás – Közösség felmérés egy békéscsabai városrészrıl

9. Tanyaprogram 2008 (Békéscsaba)

10. Társadalmi és Térbeli Kirekesztettség Békés Megyében

11. Társadalmi és Térbeli kirekesztettség Békés megyében 2004.

bekescsaba integralt városfejl. strat

Documents