beszéljenek inkább

3

Beszéljenek inkább a tények!

Hajdúszoboszlói gyógyfürdô

1800 milliárd forint értékû munka

az építÔiparnak 636 nagyberuházás,

több ezer megôrzött munkahely

NFU P NDeal 145x210 Eszakalfold_1 1 3.9.2009 15:19:39

Az utazás egyre inkább életforma, piac és iparág – méghozzá egyike a legfontosabbaknak! Az idegenforgalom a béke ipar-ága: akkor mûködik, ha béke van, és békét teremt, ha mûködik. Jólétet és fejlôdést hoz még az olyan vidékekre is, ahol nyersanyagok vagy éppen ipar híján bizony nem lenne más biztos megélhetés. Egyre többek sikere épül erre szerte Európá-ban. Mert egy fürdô, egy szálloda vagy egy kulturális fesztivál nemcsak élmény, de munkahely is egyben – és persze bevétel a vállalkozónak, az önkormányzatnak, az államnak – valamennyiünknek.

Ahhoz, hogy ezen a hatalmas piacon versenyezni tudjunk Görögország napfényes tengerpartjaival, Franciaország gasztro-nómiai remekeivel, London múzeumaival vagy éppen az ezertornyú Prága látnivalóival, meg kell tennünk az elsô lépéseket. Mindenekelôtt beruházni kell, szálláshelyeket és attrakciókat fejleszteni ahhoz, hogy a turista hozzánk is jöjjön, érezze itt jól magát, és – nem utolsósorban – költsön.

Mindehhez a természeti adottságaink, a történelmi és kulturális örökségünk és a gasztronómiánk jó alapot teremtenek. Az európai uniós tagságunk pedig megadta hozzá a forrásokat is. 2004 és 2006 között mintegy 30 milliárd forintot költhet-tünk turisztikai attrakciók és szálláshelyek fejlesztésére, 2007 és 2013 között pedig ennek a tízszeresét, mintegy 300 milliárd forintot fordíthatjuk erre a célra. Az eredmények pedig már kézzelfoghatóak: egyre többfelé megújult fôterek, kastélyok és fürdôk, a közelükben pedig új és megújult szállodák várják az ideérkezôket.

Hamarosan így lesz ez itt, helyben, Miskolcon, Ózdon, Sajószentpéteren, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban, Gyöngyösön, Hatvanban, Egerben, Salgótarjánban vagy éppen Szerencsen és Szécsényben, ahol a megújuló városközpontban hangula-tos éttermek, kávézók és pezsgô, városi élet várja majd a messzirôl érkezô vendégeket és vár persze itt, helyben minket is.

Ahogy a régi mondás tartja: a világ egy könyv, és akik nem utaznak, azok csak egy oldalt olvasnak el belôle. Végigtekintve az európai uniós támogatással megvalósuló turisztikai fejlesztéseken – köztük a tiszaújvárosi fürdôn vagy éppen a Bükki Nem-zeti Parkon –, egészen bizonyosan egy tartalmas és nagyon szép kivitelû könyv készül ezekben az években Magyarországon: a gazdag kulturális, történelmi, természeti és gasztronómiai örökségünk világszínvonalú nagykönyve.

Ezt a változást bizony érdemes megörökíteni. Hiszen a folyamatos változásban mutatkozik meg a közösség életképessége, ügyessége és dolgossága. És még valami: a ragaszkodása a közös örökséghez. Mert helyben vagyunk. Olyankor mondjuk ezt, amikor büszkék lehetünk mindarra, amit már elértünk és már erôsen várjuk, ami készül.

Ezért lett ennek a kiadványnak is ez a címe: Helyben vagyunk.

Helyben vagyunk

A kiadványban bemutatott projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Layout: Publicis • Grafikus, tördelôszerkesztô: Keller Beatrix • Korrektor: Magyar Judit, Jagicza Éva • Lapmenedzser: Kádár Tamás

A fotók forrása: Europress, Képmûhely, MTI Fotó, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Pálinkó Gábor

Kiadja a Pesti Est Kft., az Est Média Group tagja Felelôs kiadó: Bakos Bálint • Lapigazgató: Viszmeg Krisztina • Felelôs szerkesztô: Petrikó Gábor • Szerkesztô: Wittmann Viktória • Munkatársak: Mészáros Orsolya, Rajkó Veronika • Kereskedelmi igazgató: Schindler Endre • Logisztikai vezetô: Perlaky András • Hirdetési információ: Schmidt Richárd Szerkesztôség: 1036 Budapest, Lajos u. 74–76. Tel.: 436-5000, fax: 436-5001. E-mail: [email protected] Levélcím: 1535 Bp., Pf. 914. • Nyomda: Comorn Kft. 1031 Budapest, Ôrlô u. 2. Tel.: 454-0956. Ügyvezetô igazgató: Bányai Péter • ISSN 1785-2315Megjelenik: 2009. szeptember 24-én, 93 142 példányban • XIII. évfolyam, 58. különszám

2

A magyar rendôrök egészségi állapotáról már a 90-

es évek közepén készült egy felmérés – az ered-

mény lesújtó volt és azt bizonyította, hogy a stresz-

szes, veszélyes hivatás leginkább a rendôri hivatás

gyakorlásához szükséges kondíciót kezdi ki. Ak-

kor szembesült elôször a közvélemény azzal, hogy

a rendôreink többsége túlsúlyos, lelki bajok gyötrik,

és jó néhányuk szenvedélybeteg, például játékfüggô

lett. Szó szerint csak lestük az éppen futó tévésorozat,

Miami bringás rendôreit, akik izmosan és fitten tekerve

kapcsolták le a bûnözôket – így is lehet?

Egerben a helyi rendôrök úgy gondolják: igen. Nem

cserélték ugyan bringára a bûnüldözésben nélkü-

lözhetetlen szolgálati autóikat, de munkába már két

keréken jár a kapitányság. Rendesen nyomják is

a pedált, tizedestôl alezredesig, ahogy azt Meggyesfalvi

Tamás rendôr alezredes, a megyei fôkapitányság köz-

lekedésrendészeti osztályának vezetôje, a megyei

baleset-megelôzési bizottság ügyvezetô elnöke is teszi.

A 30-as éveiben járó zsaru gyerekkorából hozta magá-

val a testmozgás és a bringázás szeretetét, így aztán

nem csoda, ha nemcsak kikapcsolódásként, de hétköz-

nap reggelente is biciklire pattan. És nincs egyedül: na-

ponta több mint félszázan a környezetkímélô és a kondí-

ciót karban tartó drótszamáron gördülnek be reggelente

a munkahelyükre. Persze könnyebb is a dolguk a me-

gyei fôkapitányságon vagy az egri kapitányságon dol-

gozó bringásoknak. Nyár eleje óta fedett kerékpártároló,

öltözô és zuhanyzó szolgálja a kényelmüket az uniós

pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetôen.

A bringázás egyre nagyobb divattá válik a hevesi rendôrök

között, akik lassan joggal bôvíthetnék a rendôrségi jelszót

ekképpen: Szolgálunk, védünk és tekerünk!

És ez nem szentségtörés, hisz a rendôrök egészsé-

ges életmódjukkal szeretnének példát és mintát is adni

a környezetüknek. Ahogy az egy polgár- és kerékpárba-

rát testülethez illik.

eger

Borlegendák

4 5

a Szépasszony-völgyben

A fáma szerint a bikavér elnevezés a Gárdonyi

által megírt híres ostrom idejébôl származik: az

egri vitézek harci tüzének fokozására a vár ka-

pitánya, Dobó István vörösbort hozatott volna

fel a pincékbôl, a törökök pedig látva az italtól

új erôre kapó védôket, a lecsurgó vörös folya-

dékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél.

Tény: a bikavér elsô említésére csak évszáza-

dokkal késôbb, a XIX. század második felébôl

vannak adatok, a többféle szôlôfajta házasítá-

sából született bor viszont legendás lett.

Ahol a rendôr is bringán jár

Pályázat címe: Példamutatás Eger város lakosai számára: kerékpáros

munkába járást biztosító feltételek kialakítása a Heves Megyei Rendôr-

fôkapitányságon

Pályázó neve: Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság

EU-támogatás: 6,2 millió Ft

Támogatás aránya: 90%

Vannak klasszikus párosítások: ahogy halászlét

csak Szegeden vagy Baján, kolbászt Gyulán vagy

Csabán, úgy bikavért csak Egerben érdemes fo-

gyasztani, ott is különösképpen a Szépasszony-

völgyben. Generációk sora bizonyíthatja ezt az

igazságot, akik például gimnáziumi osztályki-

rándulások során ismerkedtek a Szépasszony-

völgyben a kulturált borfogyasztás rituáléival.

S ha elsôre nem is sikerült elsajátítani a fogáso-

kat, hiszen a hideg pincébôl enyhén kapatosan

a felszínre vergôdôket könnyen megtréfálhatta

a kora ôszi este melege, másodszorra már min-

denki óvatosabb volt és betartotta az elsô és leg-

fontosabb szabályt: csak mértékkel!

E modernkori hagyományokra is alapozva, olykor

uniós pályázati forrásokat is használva szeretnék

folyamatosan tovább öregbíteni a helyi borászok

a Szépasszony-völgy és a bikavér megbontha-

tatlan párosának hírnevét. Mert a jó bornak is kell

a cégér, vagyis ma már inkább a PR és a marke-

ting, és persze a minôségi fogyasztást kiszolgáló

infrastruktúra és szolgáltatás. Irigyelhetjük a mai

gimnazistákat, hisz ôket ezek után már aligha

tréfálhatja meg a Szépasszony-völgy a hideg

pincéivel és a meleg, csillagfényes estéivel…

A Szépasszony-völgy nevéhez is legendák sora

fûzôdik. Egyesek szerint az állítólagos „Szépasz-

szony” egy ôsvallás egyik istenasszonya lett vol-

na, Vénuszhoz hasonló szerelem-termékenység-

istennô. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen.

Ugyanakkor egy híresen szép helyi borárus asz-

szonyról és kikapós úri menyecskékrôl is szólnak

sikamlós történetek. Ám a név eredete a levéltári

források szerint sem állapítható meg, mint ahogy az

elsô lyukpincék riolittufába vágásának ideje sem.

Nem árt, ha a szôlész-borász valóban megtanul

szôlôt metszeni. Sajnos ez manapság nem álta-

lános elvárás a honi felsôoktatásban. Szerencsé-

re Gyöngyösön, a gazdasági, idegenforgalmi és

agrárszakismeretekkel szolgáló fôiskolán ugyan-

is az elmélet mellé alapos gyakorlati képzés is

társul, így aztán megragadhatják a metszôollót

a jövô nagy borászai.

– A gyakorlati képzés jelentôségét a jelenlegi vi-

lággazdasági válság különösen kiemeli: fontos,

hogy jól hasznosítható, a munkaerôpiacon is ke-

resett, elhelyezkedést biztos megélhetést nyújtó

tudást kapjanak a diákjaink, akikre akár az adó-

és vámhivatalokban is számíthatnak – hangsú-

lyozza Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert

Fôiskola rektora.

A felsôoktatási intézmény vezetôje úgy látja:

mindehhez az elmúlt években megvalósult és a

következô idôszak szükséges fejlesztései nél-

külözhetetlenek. Az eredményes oktatás nem

a városban élôk belügye, hiszen az intézmény

kisugárzása a megyén és a régión túlra is ki-

terjed: az ide járó több mint tízezer nappali, es-

ti és levelezô tagozatos, illetve távoktatásban

részesülô fôiskolás diák zöme egész Kelet-

Magyarországról érkezik. És sokan szeretnék

a megszerzett tudásukat másutt, akár külföldön

is kamatoztatni. Nyelvtudás nélkül pedig még

a metszôollót a legjobban forgató szakember

sem tud boldogulni manapság. Ezért a fejlesz-

tésben informatikai beruházások éppúgy sze-

repelnek, mint az idegen nyelvi képzés eszköz-

feltételeinek javítása, s egy oktatólaboratórium

kialakítása. Gyöngyösön, a régiós tudáscentrum

elemeként a megvalósuló beruházások két legna-

gyobb eleme a Hallgatói Információs Szolgáltató,

illetve a Kutatás-fejlesztési Innovációs Kooperá-

ciós Központ.

Az intézményben folyó kutatómunkára is büszkék,

legutóbb például a Magyar Szabadalmi Hivatal

2008. évi Innovációs Díjában részesült a fôiskola

kompolti kutatóintézetének árpanemesítése,

amelynek eredményeként kevesebb vegyszerfel-

használás mellett akár 8-9 százalékos többletter-

més érhetô el hektáronként.

Így aztán aki itthon, netán kutatóként szeretne

nagyot alkotni, az is megtalálhatja a számítását

Gyöngyösön.

6 7

Gyöngyös városa maga is egy kicsit ékszerdoboz

a Mátra lábánál. A város éke a Mátra Múzeumnak ott-

hont adó Orczy-kastély, melynek többéves felújítási

programja – egyébként uniós segítséggel – a közelmúlt-

ban fejezôdött be. A kastély idén elnyerte az Európai

Unió Europa Nostra-díját is, ami Hiesz György polgár-

mester szerint tulajdonképpen nem más, mint az EU

rangos építészeti és kulturális Oscar-díja.

Persze a kastély fénye mellett Gyöngyösnek van ma

még árnyékos oldala is – s a barokk kastély sikeres fel-

újítása is arra ösztönzi a városvezetést, hogy mielôbb

rendezze a lepusztult északnyugati településrész sorsát,

emberibb környezetet teremtve az ott élôknek. A cél az,

hogy egy átfogó rehabilitációs programmal megszün-

tessék az ottani kolónia és a romatelep régóta meglévô,

áldatlan állapotait. Ma Gyöngyös kétségkívül legelmara-

dottabb része az északnyugati városrész, ahol a szoci-

ális és infrastrukturális problémák egyaránt sûrûsödnek.

A mátraalji város lakói szerint a huszonnegyedik óra

utolsó perceiben járunk, és valamit sürgôsen tenni kell,

mert elfogadhatatlanok a Durándának nevezett részen

élô legalább kétszáz család életkörülményei. Egyre na-

gyobb a kontraszt a város más részeivel és egyre nô

a lemaradás, sokasodnak a konfliktushelyzetek.

Gyöngyösön úgy vélik, hogy az uniós forrásból meg-

valósítandó rehabilitáció nem pusztán infrastrukturális

feladat, nem csupán csak csatornázást, tiszta, élhetô

környezetet, valamint az illegális szemételhelyezés és

állattartás felszámolását jelenti, de segítséget is ad az

itt élôk számára egy élhetôbb jövô megteremtéséhez.

Szôlész-borásztól az adóellenôrigPályázat címe: Komplex oktatási, kutatási, innovációs, szol-

gáltatási és info-kommunikációs infrastruktúrafejlesztés a Kár-

oly Róbert Fôiskolán

Pályázó neve: Károly Róbert Fôiskola

EU-támogatás: 1 milliárd 550 millió Ft


gyön

gyös

Pályázat címe: Gyöngyös város északnyugati városrészének komplex

rehabilitációs programja

Pályázó neve: Gyöngyös Város Önkormányzata

Igényelt EU-támogatás: 300 millió forint

A projekt sikerrel szerepelt az elsô pályázati fordulón.

Árnyékbóla fényre

Gyöngyösön

A gyermektáboroztatástól szinte egyenes az út

a fenntartható életmód népszerûsítéséig, hiszen

a szemléletformálást már fiatalkorban meg kell kez-

deni ahhoz, hogy a felnövekvô generációkban kiala-

kulhasson ez a természetes viszony – véli Szilágyi

H. Réka, az EuroHungaricum Közhasznú Alapítvány

munkatársa.

A civil szervezet hosszú évek óta táboroztat gyerme-

keket hatvani bázisán, s emellett például internetes

környezetvédelmi Tanú-programot is mûködtetnek

a hatvani kistérség s a tágabb vidék környe-

zet- és természetvédelmi állapotának felmérésére.

A táboroztatásnak egyébként is komoly szerepe van Hat-

van életében, hiszen itt mûködik a Bátortábor Alapítvány

nemzetközi tábora is, mely a daganatos és cukorbeteg

gyerekeknek nyújt a szó legszorosabb értelmében vett

„életre szóló” élményt és ezáltal segítséget.

A gyermekek tehát a legfontosabb „építôanyagai” a tér-

ség jövôjének, de nem ártana, ha a valódi, mindenna-

pi építkezésekben is teret nyernének a fenntarthatóság

szempontjai és megoldásai. Ezért, s mivel a térségben

nincs hasonló szolgáltatás – pedig komoly igény lenne

rá –, az EuroHungaricum Közhasznú Alapítvány lakás-

felújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható megol-

dásokat népszerûsítô demonstrációs központot alakít ki

a városban. A tervek szerint jövô tavasszal megnyíló be-

mutatóteremben környezet- és energiabarát, s hosszabb

távon pénzkímélô építési és felújítási lehetôségekkel is-

mertetnék meg az építkezôket. A korszerû szigetelési

módoktól, anyagoktól és nyílászáróktól kezdve a napkol-

lektorokig, a hôszivattyúkig, a fal- és padlófûtésig min-

dent alkalmazásuk, mûködésük közben láthatnak majd

a betérôk.

– Saját és családi tapasztalatból mondom, hogy csak

így érdemes építkezni – vallja Szilágyi H. Réka.

Ô csak tudja, hiszen tényleg hazabeszél.

ha

tva

n

8 9

Gyermektáboroktól a házépítésig

Pályázat címe: Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos

fenntartható megoldásokat népszerûsítô demonstrációs

központ fejlesztése Hatvanban és vonzáskörzetében.

Bemutatóterem kialakítása és berendezése fenntartható

építési és felújítási megoldásokkal.

Pályázó neve: EuroHungaricum Közhasznú Alapítvány



Gyorsabb és egyszerûbb

átszállás Hatvanban

Pályázat címe: Helyi közösségi közlekedés

infrastruktúrájának fejlesztése - Hatvani autóbusz-

pályaudvar építés

Pályázó neve: Hatvan Város Önkormányzata



Talán kevesen tudják, de Hatvan városának a fejlôdése

és fellendülése alapvetôen a közlekedéshez kötôdik.

Az igazi nekilódulás 1867-ben kezdôdött, ekkor léte-

sült ugyanis a Pest–Hatvan–Losonc–Besztercebánya

vasút, amely egyben a MÁV elsô vonala lett. Késôbb

a város vasúti jelentôsége tovább nôtt, miután 1870-

ben megnyílt a Hatvan–Miskolc, 1873-ban pedig a

Hatvan–Szolnok vonal is, így a város Magyarország

egyik jelentôs vasúti csomópontjává vált. Ez adott az-

tán ösztönzést az ipartelepítésnek, például a cukor-

gyár megépítésének is. Ismét jelentôs közlekedésfej-

lesztés elôtt áll Hatvan városa!

Régi vágya válik valóra a város és térség lakóinak az új

hatvani autóbusz-pályaudvar megépülésével, s egyút-

tal megszûnik a szûkös és korszerûtlen régi belvárosi

buszterminál – hangsúlyozza Érsek Zsolt polgármester.

A település elsô embere rögtön példával is szol-

gál az itt, illetve a környékben élôk, az ide érkezôk

életminôségének, komfortérzetének kedvezô változá-

sára. A vasútállomás és a Zagyva folyó között uniós

támogatással megépülô új buszpályaudvar a vasúttal

együtt, egy összetett közlekedési egységet alkotva

nyújthat egyszerûbb, gyorsabb kapcsolatokat, átszál-

lási lehetôségeket. És persze az sem utolsó szempont,

hogy az ide érkezôk – betegek és hozzátartozók – köny-

nyebben eljuthatnak majd az új buszterminál szom-

szédságában található, térségi szerepet betöltô hatvani

városi kórházba is.

A sajószentpéteri református templom irathalmazai

között az anyakönyvi bejegyzéseknél egy rublikában

ez áll: 1922. március 18. Péchy Sándor. Apja neve:

Péchy Sándor üveggyári vas- és fémmunkás. Any-

ja: Szalay Margit üveggyári munkás. „A Pécsi csalá-

di név, de nem cs-vel hanem ch-val írják. A Péchyt

én póriasítottam Pécsire” – vallott késôbb a kétszeres

Kossuth-díjas színész, akit az immár húsz esztendeje

városi rangot kapott település méltán tekint egyik leg-

híresebb szülöttjének. Nevét iskola is viseli, s az elsô

színészi impulzus is a sajószentpéteri elemiben érte,

még 1928-ban. Még nem töltötte be hetedik életévét,

amikor megkapta élete elsô fôszerepét, egy minden

lében kanál, furfangos fickót, a tanító úr Ellopott irka

címû darabjában. Kilencéves korában, sok apró cé-

lozgatás után, megpróbálta elfogadtatni családjával

mûvészi ambícióit. Nagymamájától akkora nyaklevest

kapott, hogy arccal esett bele saját születésnapi tor-

tájába. A pofonnal véglegessé vált az elhatározás, de

átmenetileg (iskolái befejezéséig) felhagyott a színé-

szi ábrándokkal.

Bár alapvetôen nem volt beteges gyermek a késôbbi

nagy színész, szülei számára mégis komoly gondot jelen-

tett, ha orvost kellett hívni gyermekükhöz. E tekintetben

ma sincsenek egyszerû helyzetben a sajószentpéteriek

– legalábbis egyelôre! Az egészségügyi szolgálatok –

a gyermekorvosi, háziorvosi, fogorvosi rendelôk – két

különbözô helyen vannak, s aki járatlan benne, nem is

találja meg azonnal saját körzetét. Ráadásul az épüle-

tek infrastruktúrája és felszereltsége is von maga után

némi hiányérzetet.

A húszesztendôs városért felelôsséget érzô döntésho-

zók méltán próbálnak változtatni az áldatlan állapotokon.

Fejleszteni fogják – pályázati forrásból – a házi-, gyer-

mek- és fogorvosi praxisokat, a védônôi szolgálatot és

a központi orvosi ügyelet infrastruktúráját. Régi vágyuk

valósul meg azzal is a sajószentpéterieknek, hogy a je-

lenleg két telephelyen mûködô egészségügyi alapel-

látást összevonják egy közös telephelyen. Ezáltal az 5

felnôtt-háziorvosi, 3 házi-gyermekorvosi, 3 fogorvosi

praxis, a 7 fôs védônôi szolgálat és a 20 ezer lakost el-

látó központi ügyelet egy központi épületben lesz. Nem

mellékes az sem, hogy az új egészségügyi intézmény

üzemeltetése így jelentôs megtakarítást eredményez

a városnak.

Egy helyre teszik a rendelôket

1110

Kovács József naponta utazik át Sajószentpéteren

a „sárga busszal”, azaz a menetrend szerinti Volán-

járattal a 26-os úton. A munkahelyére igyekszik, Ka-

zincbarcikára. Mondhatni, évtizedeken át csak azt a

részét látta a városnak a hajnali szürkületben, ame-

lyet érint a városon áthaladó 26-os út. Iskolák, lakó-

épületek, boltok, áruházak és munkába igyekvô em-

berek… Egy aggteleki kirándulás alkalmával figyelt

csak fel Sajószentpéter igazi belvárosára, amely

épületeivel, intézményeivel mutatja, hogy a telepü-

lés múltja valóban történelmi idôkre nyúlik vissza.

Ezek a gyökerek tartósabbnak bizonyulnak, mint az

elmúlt három-négy évtized nehézipari fejlesztései,

amelyek jó része lassan az idôk homályába vész. A

régmúltból viszont nem lehet megélni, ha már a köz-

elmúlt cserben hagyni látszik a sajószentpéterieket.

A várost eltartó bányászat szinte nyom nélkül szûnt

meg a környéken. és régen bezárt a város nagyvál-

lalata, az üveggyár is.

Valaminek azonban mégis kell lennie, ami itt tartja

a helyieket. Egy élhetô, barátságos városnak ko-

moly megtartó ereje van. Elsôként a történelmi

belvárost „vitalizálják” az uniós pályázaton el-

nyert támogatás segítségével. Amit Kovács József

a városon átrobogó busz ablakából egy villanásra

láthatott – a városháza patinás épülete, a régi mo-

zi, amely korszerû rendezvényközponttá változik,

a tájház, a város híres szülötte, a költô Lévay Jó-

zsef szülôháza, vagy a református templom –,

mind-mind megújul a közeljövôben. S ha Kovács

József legközelebb kirándulni indul barátaival

Aggtelekre, már nem csak a busz ablakából látja

Sajószentpétert. Az átutazók megállhatnak, hisz er-

re biztatják majd ôket a történelmi belváros meg-

újult épületei, az emlékhelyek és a kikapcsolódást

ígérô kulturális programok is.

Pályázat címe: Sajószentpéteren mûködô háziorvosi, gyermekorvosi,

fogorvosi praxisok, a védônôi szolgálat és a központi orvosi ügyelet

infrastruktúrájának építészeti fejlesztése

Pályázó neve: Sajószentpéter Város Önkormányzata

EU-támogatás: 282 millió Ft


sa

jós

zen

tpét

er

Sajószentpéter

megállítaná az átutazókat

Pályázat címe: Sajószentpéter Városi Önkormányzat

Pályázó neve: Sajószentpéter történelmi városközpontjának reha-

bilitációja

Igényelt EU-támogatás: 662,6 millió forint


Sokan elkeseredve tapasztalják, hogy az iskolai

matematikatanítás és gyermekek mennyire nin-

csenek egy hullámhosszon. Sok gyerek például

tudja ugyan, amit tudnia kell, viszont nem érti.

Egy magyar matematikus-filozófus professzor

szerint azonban mindenkivel meg lehet értet-

ni a matematikát, csak megfelelô lépésekben

kell vele haladni a megismerés útján – nem

mechanikus memoritergyakorlatban, csopor-

tosan kántálva a szorzótáblát. Ez adta egy új,

készségfejlesztô játék ötletét a Kazincbarcikán

mûködô APTON and SINCLAIR Kft.-nek.

A matematikai készségfejlesztô csomag egyszer-

re tanszer és játékszer is egyben. Célja, hogy kis-

iskolás kortól felfelé a gyerekeknek örömteli mó-

don, játék közben tegyen érthetôvé és világossá

alapvetô matematikai összefüggéseket, amelyek

az önálló felismeréseknek és a sikerélmények-

nek köszönhetôen könnyebben és tartósabban

rögzülnek. Tapasztalatok szerint az iskolát kijáró

gyermekek többsége sohasem jut el odáig, hogy

meg is értse, mit jelentenek azok a matematikai

fogalmak, amelyeket megtanult, éppen ezért

egyszerûen betanult és technikailag helyes vála-

szokat ad a feltett kérdésekre a felismerés vagy

megértés élménye és öröme nélkül.

A kazincbarcikaiak uniós segítséggel kifejlesz-

tendô játéka az értelmes tanulást akarja támogatni

úgy, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, miköz-

ben játszva tanulnak. A cégnek sikerült megnyer-

nie a munkához az ELTE egyik tanszékvezetôjét,

aki a ’70-es években részt vett a hazai komp-

lex matematikatanítási kísérletben, és aki maga

matematika-tantervek kidolgozásában is részt

vett. Ahhoz, hogy az eszközök játéknak is töké-

letesek, vagyis funkcionálisak, ellenállhatatlanul

esztétikusak és a látássérült gyerekek számára

is ugyanolyan esélyekkel játszhatóak legyenek,

többszörösen díjnyertes formatervezôk nyújtanak

segítséget.

A Kazincbarcikán, annak városmagjában élõk kö-

zül biztos kevesen tudják, hogy mi fán is terem az

a SWOT-analízis. A város döntéshozói azonban igen.

És ha a lakók majd csak az eredményt, „az élhetû

lakókörnyezetet” látják , valószínûleg nem bánják,

ha ennek a furcsa kifejezésnek a titka a döntésho-

zóké marad…

Kazincbarcika belvárosának vagy ahogy többen emlegetik: városmagjának a fejlesztése évek óta foglalkoztatja

a stratégákat. Erre a területre készíttették el ezt a bizonyos SWOT-analízist, amelynek megállapításai ékesen jellemzik

a helyzetet. Némelyikük nem csupán a városmagra, hanem a település egészére jellemzô. A belváros erôsségei leg-

inkább az átgondolt, tervezett településszerkezetbôl és a sok zöldfelületbôl adódnak, s az itt élôk jövedelmi helyzete

kimutathatóan jobb a városi átlagnál. Nem utolsó szempont, hogy jó a terület közlekedése és infrastruktúrája. Gondot

jelent viszont, hogy az ott élôk korszerkezete folyamatos elöregedést mutat, és ma már magas a foglalkoztatott nélküli

háztartások aránya. A lakások felújításra szorulnak, az önkormányzati bérlakások állapota rossz, az utak forgalmasak,

a parkolóhelyek száma alacsony, a közterek állapota elhanyagolt, a közintézmények pedig felújításra szorulnak.

Ebbôl az állapotból a kivezetô utat az adhatja – ezt már nem a SWOT-analízis mondja, hanem az ennek nyo-

mán készített városfejlesztési stratégia –, ha a közterületek megújításával javítják a lakások ingatlanpiaci helyzetét,

a kiskereskedelem megerôsítésével pedig nôhet a foglalkoztatottság. Mindemellett pedig szükség van egy gyûjtôút

építésére is. Az önkormányzat célja az a stratégiával, hogy élhetôvé és szolgáltatóvá tegye a belvárost. Ehhez pedig

egységes városképre, megújult közterületekre, közösségi terekre és igazi, nyüzsgô, kereskedelmi-szolgáltató belvá-

rosi jellegre van szükség Kazincbarcikán.

Mindehhez az alapos stratégia adott, és a sikeres pályázatok eredményeként most már a forrás is látszik. Indulhat

hát a tényleges város(mag)fejlesztési munka Kazincbarcikán!

13

Pályázat címe: Scooler – Új, stratégiai szemléletû, az alap fo galmak

és az összefüggések megértését támogató, korszerû matematikai

készségfejlesztô játék- és termékcsalád

Pályázó neve: APTON and SINCLAIR Kereskedelmi, Oktató és

Szolgáltató Kft.



Pályázat címe: Kazincbarcikai „Városközpont” akcióterület

funkcióbôvítõ rehabilitációja

Pályázó neve: Kazincbarcika Város Önkormányzata


A projekt sikerrel szerepelt az elsû pályázati fordulón.

ka

zin

cb

ar

cik

aJátszva tanulható

a matematika Kazincbarcikán

12

Életet vinni a belvárosba

Pályázat címe: Kazincbarcika városmagjának élhetôbbé té-

tele a keleti gyûjtôút kialakításával

Pályázó neve: Kazincbarcika Város Önkormányzata

EU-támogatás: 171,3 millió forint


Mi is az a SWOT?A SWOT négy kifejezés – gyengeségek, erôsségek, lehetôségek

és veszélyek – angol megfelelôinek elsû betûibôl képzett szó. Ma-

gyarul – nem meglepô módon, de elég furcsán – olykor GYELV-

elemzésnek hívják. Az üzleti életben gyakori elemzési módszer,

vállalati stratégiákat vagy üzleti terveket alapozhat meg egy ilyen

felmérés, alaposan feltérképezve az adott termék, szolgáltatás,

iparág vagy éppen beruházás kilátásait. Ugyanígy remekül alkal-

mazható – és egyre gyakrabban alkalmazott – módszer például

városfejlesztési programok megalapozására is.

Pályázat címe: A Városi Kulturális Központ és Könyvtár a tudásalapú

társadalom, a versenyképes tudás, az élethosszig tartó tanulás, az

internetkultúra, a tehetségfejlesztés és a hátrányos helyzetûek

felzárkóztatásának szolgálatában

Pályázó neve: Városi Kulturális Központ és Könyvtár, Szerencs



Szerencs nem csak ipari, jellemzûen édesipari

hagyományokkal rendelkezik: népünk nagy sza-

badságharcai mind nyomot hagytak a városon.

A város központjában II. Rákóczi Ferenc vára áll,

fõterét, az éppen megújulóban lévõ Kossuth teret

pedig Bocskai István erdélyi fejedelem egész ala-

kos bronzszobra ékesíti. S azt is számon tartják

a szerencsiek, hogy a névadó éppen a szomszé-

dos Monokon látta meg a napvilágot. Ennyi tör-

ténelmi hagyomány kötelezettséget is jelent, de

ez ell sosem menekültek a város lakói. A hagyo-

mányápolásnak is komoly múltja van a városban,

olyannyira, hogy a Bocskai István Társaság még

képviselõt is küldhetett az önkormányzati testü-

letbe a legutóbbi választásokon.

A város kiemelt fontosságúnak tartja a belvá-

ros, a Kossuth tér megújítását, amely a renge-

teg új növény telepítésével Szerencs egyik „tüde-

je” lehet. A református templom elõtt szabadtéri

színpadnak is alkalmas területet alakítanak ki, a

szobrok és emlékmûvek jelentõs része a helyén

marad, néhányuknak viszont közmegegyezéssel

a város más részein keresnek helyet.

Egyébként is, amikor csak lehet, kikérik a szeren-

csiek véleményét, bizonyíték erre az a júliusi in-

ternetes közvélemény-kutatás is, melyen a város

honlapján a Kossuth tér átépítésérõl kérték a he-

lyiek véleményét. Kiderült, hogy a válaszoló város-

lakók döntõ többsége egyetért a szerencsi belvá-

ros megújításával, és csak mindössze 25 százalék

azok aránya, akiket nem nagyon fogott meg az ön-

kormányzat által megkezdett városfejlesztési mun-

ka. A szkeptikusok sem tudják elvenni Rónavölgyi

Endréné, Szerencs polgármestere kedvét, aki mo-

solyogva és határozottan jelentette ki: „Az építke-

zések városa lesz településünk…”

Magabiztosságát nyertes pályázatok sora ala-

pozza meg. Köztük az, amelyben benne van

a már említett Kossuth téri átalakítás, amelyre re-

ményei szerint talán legbüszkébbek lesznek majd

a szerencsiek.

15

Szerencsen és környékén nagyon sok idôs em-

ber él, akik számára nehezen elérhetô, avagy ne-

hezen megérthetô az „információs szupersztráda”

mûködése és rejtelmei. Ugyanez a helyzet az élet-

körülményeik alapján hátrányos helyzetben lévôkkel.

A Szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár

már eddig is komoly erôfeszítéseket tett, hogy e

problémákat enyhítse. Immár harmadik esztendeje

mûködik eredményesen a 2007-ben megalakult Sze-

rencsi Többcélú Kistérségi Társulás könyvtári ellátó-

rendszere.

A szûkös pénzügyi helyzetben lévô önkormányzatoknak

korábban komoly terhet jelentett a közgyûjtemények

fenntartása. Ezért az állami normatíva igénybevételé-

vel ma már a kistérségi társulás látja el ezt a feladatot.

Idén tovább folytatódott a könyvtárak eszközfejleszté-

si programja, pályázati források segítségével olyan be-

rendezéseket és felszereléseket tudnak beszerezni és

olyan programokat tudnak indítani a szerencsiek, amely

az „élethosszig tartó tanulás” jegyében a tudásalapú

társadalom, a versenyképes tudás, az internetkultúra

és a tehetségfejlesztés terén nyújt kézzel fogható se-

gítséget az itt élô, hátrányos helyzetûek számára.

A Szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár ko-

ordinálta program keretében a közelmúltban például

Újcsanálosra és Monokra érkezett meg a csaknem há-

romszázezer forint értékû számítógép, megnyitva az in-

formációs szupersztrádát azok elôtt is, akiknek eddig

nem lehetett internetkapcsolatuk.

sz

ernc

s

14

A múlt emlékei édesíthetik a szerencsiek mindennapjait

TUDTA-E?Immár két éve minden évben megrendezik Szerencsen

az Országos Csokoládéfesztivált. A fesztiválon 2008-ban és

2009-ben is egyaránt Guinness-rekord született: 2008-ban Csu-

kás István mesefigurája, Gombóc Artúr szobra készült el, össze-

sen 239 kg csokoládé felhasználásával, idén pedig ehetô, színe-

zett csokoládéfestékkel készült el a világ elsô csokifestménye.

A kör alakú, 10 méter hosszú festményt mesefigurák borítják,

s a képet magát pedig gyermekek alkották.

Pályázat címe: Szerencs, városközpont-rehabilitáció

Pályázó neve: Szerencs Város Önkormányzata


A projekt sikerrel szerepelt az elsû pályázati fordulón.

„élethosszig tartó tanulást” Szerencs az

választotta

A Miskolc és Tiszaújváros között, Nyékládházán élô Harsányi Zsolt jó ideje nem a borsodi megyeszék-

hely barlangfürdôjét vagy a volt bányatavakat választja, ha családjával fürdôznének egy jót. Autóba ülnek

inkább és Tiszaújváros felé veszik az irányt, hiszen az alig 15 kilométerre lévô városka termálfürdôjében

lassan törzsvendégnek számítanak. – Itt egy helyen megtalálható minden, amit egy kikapcsolódni, fürdeni

vágyó család szeretne. Ráadásul a város maga is tiszta és barátságos – fejtegeti a nyékládházi családfô.

Tiszaújváros – a korábbi Leninváros – megítélését, divatos szóval imidzsét még mindig a volt szocialista

nehézipari múlt határozza meg, de beszélhetünk a jelenrôl is, a jórészt házgyári technológiával felépült vá-

rost döntô többségében most is a három nagy gyár – a Tiszai Vegyi Kombinát, a Mol Tiszai Finomítója és

a Tiszai Erômû – dolgozói és családjaik lakják. Az „imidzsváltáson” már régóta dolgozó városvezetésnek

kapóra jött a föld kincse, a termálvíz, amelyre messze földön híres termálfürdô-komplexumot hoztak létre.

Aztán – persze a megfelelô marketingnek is köszönhetôen – egyre nagyobb híre lett a fürdônek, ma már

nemcsak a nyékládházi Harsányi család látogatja, hanem Miskolcról, sôt Szlovákiából és Lengyelország-

ból is érkeznek fürdôvendégek szezonban és – a fedett, illetve a gyógyrészlegbe – szezonon kívül is.

Egy-egy kánikulai napon alig lehet parkolót találni a fürdôkomplexum körül, és a magyar szó is „kisebbség-

ben van” olyankor a szlovák és lengyel mondatok mellett. A helyiek ugyan jól viselik a fürdô népszerûségének

árát, a zsúfoltságot, de a fürdô- és városvezetés – érthetôen

– kapva kapott az uniós pályázat nyújtotta lehetôségen. Mert

lehet ugyan, hogy a nehézipar ma is meghatározza a település

életét, de szeretnék, ha egyre mosolygósabb lenne a másik,

a termálfürdô jelentette vendégváró arca is Tiszaújvárosnak.

tis

za

újvá

ros

17

Messze földrôl is jönnek a fürdôzôk

Pályázat címe: Tiszaújváros termálfürdô fejlesztése

Pályázó neve: TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyon-

kezelô és Gazdaságfejlesztô Kft.



Diana Krall (CAN)

Ha csupán egyetlen jazzénekesnôt kellene mondanunk a kortárs felhozatalból,

aki önmagában is képes reprezentálni ezt a kiterjedt és sokszínû mûfajt, ô len-

ne a kiválasztott. A Grammy-díjas díva néhány évvel ezelôtt járt már nálunk,

akkor kiváló menüvel érkezett, és remek elôadást produkált. A törékeny, érzé-

keny, intelligens, halk és intim hangulatú albumaival elragadtatott rajongókat

begyûjtô Krall igazán a ’96-os All for Youval és a három évvel késôbbi When

I Look In Your Eyes címûvel lépett be az égben lebegôk csarnokába.

Most az idén márciusban megjelent Quiet Nightsot turnéztatja ná-

lunk, mely a Mahasz-listán elsô helyig vitte, ami igen nagy szó egy

jazzlemez esetében.

Az egri Gárdonyi Géza Színház Quartet – Európai Víziók

címmel nemzetközi utazó színházi fesztivált rendez, mely

októberben érkezik meg az anyavárosba, azaz Egerbe.

A 2008 és 2010 között futó színházi szemle tavaly de-

bütált Novi Sadban, majd megérkezett Chebbe, most

ôsszel Egerben mutatkozik be, hogy aztán Nantes-ban

érjen finisbe. A projekt célja, hogy a különbözô orszá-

gok megismerjék egymás hagyományait, eltérô színhá-

zi rendszerét, így a hazai elôadásokon kívül cseh, szerb

és francia darabokat is láthat a közönség. A négy szín-

ház egy-egy saját kortárs elôadásával azt mutatja be,

ki hogyan gondolkodik ma Európáról.

prog

ra

Ma

jánl

ó

www.dianakrall.com

www.egrivar.hu

est .hu

EgEr, Dobó István vármúzEum

októbEr 1 – novEmbEr 29.16

koncert

Fesztivál

Nils Holgerssonc s o d á l a t o s u t a z á s a E g e r b e

Quartet Fesztivál

Heves megye és a svédországi Värmland megye együttmûködésének soron követ-

kezô programja egy kiállítás lesz, mely Selma Lagerlöf Nobel-díjas írónô életmûvét

mutatja be. Lagerlöf 1858-ban született, az újromantika és az impresszionizmus égi-

sze alatt alkotott, és nem mellesleg az elsô nô volt, aki irodalmi Nobel-díjban része-

sült. Népszerûségét egy egészen aprócska fiúnak köszönheti, aki vadludak hátán

utazta be keresztül-kasul Svédországot. A Nils Holgersson csodálatos utazása me-

seregény az író eredeti szándéka szerint földrajztankönyvnek készült, de mennyivel

rosszabbul hangzik ez a titulus, mint maga a mû.

kiállítás

PaPP LászLó buDaPEst sPortaréna

novEmbEr 18., 20h

www.gardonyiszinhaz.hu

HEvEs, Hatvan, gyöngyös, EgEr

szEPtEmbEr 28 - októbEr 26.

EgEr, gárDonyI géza színHáz

októbEr 27-31.

tis

za

újvá

ros

18

A tiszaújvárosi rendelônek nagyon jó a híre. Nemcsak a he-

lyiek látogatják, de sokan ellátási területen kívülrôl is. En-

nek ellenére mindenki érzi, hogy ráférne a felújítás. Bár nem

egy lelakott komplexum benyomását kelti a több mint 30

éves épület, de egyes részei elavultak, és nem mindenben

felelnek meg a mai elvárásoknak. Az uniós forrásokra tá-

maszkodva most végre belefoghatnak a felújításokba, ame-

lyek befejeztével a legmodernebb technikával felszerelt

szakellátásban lehet részük a tiszaújvárosi és környékbeli

betegeknek.

Az elôre láthatóan egy évig tartó beruházás idejére min-

denesetre költöznie kell a rendelônek. Török Pál, a városi

rendelôintézet fôigazgató-fôorvosa elmondta, hogy nem le-

het mit tenni: az épület teljes átalakítására van szükség.

„A nagy tereknek nem tudjuk megoldani a hûtését, ezért ma

még gyakran rossz a betegek komfortérzete. De most kicserél-

hetjük a teljes épületgépészetet, a vízvezetékektôl az informa-

tikai rendszerig mindent. A lapos tetôbôl adódó kihasználat-

lan, nagy felületek megszûnnek, így nô a rendelôk alapterülete

is” – sorolja a fôorvos úr.

Ahhoz, hogy az építôk tartani tudják a határidôt, jövô év janu-

árjában át kell adni nekik az épületet. Addig pedig fel kell újí-

tani a volt Kazinczy-iskola épületét, hogy átmenetileg beköltözhessen oda a rendelôintézet. „Igyek-

szünk úgy megszervezni a költözést, hogy ne nagyon érintse a betegellátást. Mindössze három nap

alatt szeretnénk ezt megoldani” – ígérte Török Pál.

„Reméljük, hogy a változás többletkapacitást is von maga után. Bár jelen pillanatban az jelenti

a problémát, hogy sok a beteg és kevés a kapacitásunk, de jelentôsen többet tudnánk teljesíteni, ha

erre lehetôséget kapnánk. Reméljük, hogy az új ellátási formák ezt lehetôvé teszik számunkra. Ezzel

is szeretnénk a jó hírünket öregbíteni” – tette még hozzá az igazgató.

Pályázat címe: Kistérségi Járóbeteg-szakellátó

Központ felújítása Tiszaújvárosban

Pályázó neve: Tiszaújváros Önkormányzata



új szakrendelônek

TUDTA-E?Különleges film készül a Tiszáról az Újpesti Hajós Klub evezôseivel, akik egy

vízitúrán keresztül mutatják be a Szôke Folyót, a forrástól egészen a torkolatig.

A filmet Gyenes Károly készíti, és 2010-re tervezik a bemutatót.

Költözés az ára az

Kôkemény rockzene és szimfonikusok? A Deep Purple

klasszikusa óta tudjuk, hogy nem lehetetlen. Na de Wag-

ner és a heavy metal? Miskolcon tudják, hogy bizony

ezek is tökéletesen kiegészítik egymást!

Az elmúlt években kétszer is rendeztek zajos sikerû opera-

rock show-t a fesztiválon a heavy metal mûaj ismerôi kö-

zött népszerû, holland Epica és a nem kevésbé ismert svéd

Theion együttes részvételével. A Therion 2007-es koncertjét

a közelmúltban dupla DVD-n, az Epica 2008-as fellépését

pedig dupla CD-n jelentette meg a német Nuclear Blast ki-

adó. A két kiadvány a világ csaknem 100 országába viszi el

az operafesztivál és Miskolc jó hírét..

Wagnerés a heavy metal

19

Harminc éve Talán még vannak, akik a ’90-es évek elejérôl emlékeznek a miskolci Bí-

borszél együttesre, akiknek a „Nem hiszem el” címû slágerét akkoriban

elég gyakran játszották a rádiók. És persze aki egy kicsit is képben van a

magyar rockzenében, az GPS nélkül is tudja, hogy a Budapest–Miskolc

távolság 180 kilométer, vagy néha több… De az illetô tudja azt is, hogy ha

Miskolc, akkor Edda…

Szinte hihetetlen, de már napra pontosan 30 éve, 1979. szeptember 22-én

rögzítették a Budai Ifjúsági Parkban a bakancsos ötös elsô kislemezét, rajta

a Minden sarkon álltam már és az Álom címû nótákkal. Mindkét dal helyet ka-

pott 1980-ban az Edda elsô nagylemezén, ami a mai fül számára elképesztô,

250 ezres példányszámban kelt el… A többi pedig már történelem.

És jóllehet, a dalban tett ígéret betartatott, s az Edda 1983 végén tényleg

elhagyta a várost, mégis örökre beírta Miskolc nevét a magyar könnyûzene

nagykönyvébe.

minden sarkon

Forr

ás: w

ww

.op

eraf

eszt

ival

.hu

Mis

kol

c

A borsodi megyeszékhely szégyene volt a köz-

elmúltig a Bogáncs utcai hulladéklerakó: év-

tizedeken keresztül hordták oda a városi hul-

ladékot, bûzétôl – a föld alatt az összepréselt

hulladékból képzôdô, metántartalmú gázoknak

köszönhetôen – az egész város szenvedett. Ma

már, hála az összetett, a környezetvédelmet az

energiatudatossággal ötvözô tervezôi munkának,

a városvezetôi akaratnak és az uniós pályázaton

nyert 200 milliós uniós támogatásnak, az egyko-

ri szégyenfolt Miskolc büszkesége lett, melynek

külföldrôl is csodájára járnak. A fejlesztés ötlete

a maga egyszerûségében is nagyszerû, vallja Tanka

Sándor, a Miskolci Hôszolgáltató Kft. mûszaki igaz-

gatóhelyettese.

A Bogáncs utcai hulladéklerakót három éve kezd-

te rekultiválni az önkormányzat – szintén uniós tá-

mogatással. A mélyben keletkezô depóniagázt,

ami a hulladékban található szerves anyag bom-

lása során képzôdik, egy vezetékrendszerrel

összegyûjtöttük és 84 gázkúton keresztül elfák-

lyáztuk. Aki hôszolgáltatással foglalkozik, jól tudja,

hogy minden gáz alkalmas fûtésre, Tanka Sándor

pedig szakemberként óriási pazarlásnak tartot-

ta „elpöffenteni” az ott kitermelt biogázt, a levegô

folyamatos szennyezésérôl nem is beszélve. Mivel

a hulladékteleptôl légvonalban alig másfél kilométerre

van a HCM lakótelep, szinte megvalósításért kiáltott

az ötlet: használják fel a biogázt a lakótelep fûtését

biztosító Futó utcai kazánházban.

A kazánházba idôközben gázmotor is került, így már

nemcsak távfûtésre, de villamos áram termelésére

is használják a szeméttelepen keletkezett biogázt.

A számítások szerint az önkormányzat évente 28 mil-

liót takarít meg a miskolciaknak a fûtésszámlán, s ha

hozzáadjuk a villamos energiáért kapott 90 milliót,

végképp nem lehet vita tárgya a gazdaságosság.

Tülekedtek is a külföldi, japán és holland befektetôk

a jó üzlet reményében, de mi nem hagytuk kiénekelni

a sajtot a szánkból – mondja a mûszaki igazgatóhe-

lyettes.

Jól tették, és mi is jól tesszük, ha a tiszta haszon mel-

lett nem feledkezünk meg a beruházás másik nagy

elônyérôl, a tisztább levegôrôl sem. Ennyit tesz, hogy

Miskolcon nem csupán leküzdendô problémát, ha-

nem kiaknázható lehetôséget láttak a város szégye-

nének számító szeméttelepben.

Pályázat címe: A Miskolci Hôszolgáltató Kft. Futó utcai kazánházában

biogázmotoros erôtelep és kazánkorszerûsítés létesítése, a

rekultivált Bogáncs utcai hulladéklerakóból történô biogázellátása

Pályázó neve: Miskolci Hôszolgáltató Kft.



Ózd a rendszerváltás óta küzd azzal, hogy levesse a korábbi szocialista nehézipar okozta terheket és

„élhetô” várossá legyen. A régi problémákon kitartó munkával képes felülemelkedni a város. Olyan terveket

dolgoztak ki, amelyek fontossági szempontból rangsorolják az egyes városrészeket, és ennek megfelelôen

kerestek pályázati lehetôségeket az elképzelések megvalósításához.

Az ózdi nyugati városrész a város egyik fontos szociálisan rehabilitálandó területe. Sok itt az „energiafaló” pa-

nellakás, s bár a terület ma még nem szegregátum, de beavatkozás nélkül könnyen azzá válhat. Éppen ezért a

városvezetés legfontosabb célja az, hogy a szegregációt megállítsa az ott élôk életkörülményeinek javításával.

– Integrált szociális városrehabilitációról van szó, ami nemcsak a környezetet, hanem a lakosságot is érinti

– mondta el a 615 millió forintos beruházásról Kristonné Sipos Ágnes projektvezetô. – Ez azt jelenti, hogy

különbözô tanfolyamokat, képzéseket szerveznek az itt élôknek, különösen az arra rászorulóknak, és e ren-

dezvények keretében közösségépítéssel is

foglalkoznak. Az Öregek–Fiatalok Házának

49 lakást magában foglaló részét kívülrôl

hôszigetelik, nyílászárókat cserélnek, és a

tetôt is javítják. A könyvtár helyén pedig egy

multifunkciós rendezvénytermet alakítanak

ki Ózd ma még nehéz sorsú városrészén.

ózd

21

de nem csirkét keltetnek benne

Félreértés ne essék, az „inkubátorház” felirat nem a ba-

romfik tömeges gépi keltetését végzô telepet jelöli. Másról

van szó: az inkubátorházban a jövô vállalkozóit „keltetik”,

ôk bontogathatják szárnyaikat a ház biztosította kedvezô

körülmények között. Olyan infrastrukturális feltételeket,

irodát, informatikát, kommunikációs lehetôségeket, no

meg PR- és marketingtámogatást is nyújtanak itt a kezdô

vállalkozók számára, amelyrôl másképpen karrierjük ele-

jén, saját erôbôl még álmodni sem mernének.

Ózdon a rendszerváltás jelképe is lehetne a helyi inkubá-

torház létrejötte: a szinte elviselhetetlenségig fokozódó

foglalkoztatási krízis, a hagyományos szocialista nagy-

ipar vállalatainak leépülése a szó szoros értelmében vett

városi létkérdéssé tette a leendô helyi kis- és középvál-

lalkozók támogatását. És több, mint jelképértékû, hogy

éppen az egykori munkásôrlaktanyában kapott otthont

a vállalkozókat támogató intézmény.

Persze a ’90-es évek eleje óta, amikor létrejöttek az elsô

inkubátorházak, köztük az ózdi is, nagyot változott a világ.

Ma már nem annyira fénymásolóra és faxra, hanem például

internetre és az ipariparkszerû mûködés egymást erôsítô,

szinergikus hatásaira van szükségük a vállalkozóknak. És

persze alacsony mûködési költségekre – az Ózdon most

elnyert uniós támogatás is az energiahatékony fejlesztést

és a költségtakarékos mûködést szolgálja.

A volt laktanya így aztán még jó ideig tovább szolgálhat,

csak most nem a szocializmust, hanem a piacgazdaságot

építô ózdiakat.

Munkásôrlaktanya volt,

Pályázat címe: Az Ózd Térségi Inkubációs Központ energiahatékony

fejlesztése

Pályázó neve: Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány



Pályázat címe: Az ózdi Béke lakótelep északi részének rehabilitációja: 234

panellakás energiahatékonyságának javítása a lakóközösségek bevonásával,

valamint a közterületek rendezése és az „Öregek és Fiatalok Házának”

felújítása közösségi funkciók fejlesztésével

Pályázó neve: Ózd Város Önkormányzata



20

…hogy ne legyen Ózdon szegregált városrész!

Miskolconnem „gáz” a biogáz-hasznosítás

Turisztika ma már nehezen képzelhetô el attrakció nélkül. Attrakció lehet egy világörökség részét képezô fa-

lu, egy jól felépített borászat, de egy geológiai tanösvény is. Utóbbira példa egy határon átnyúló kezdemé-

nyezés, amely Nógrád megye és a szomszédos szlovákiai területeken fejleszti uniós és kormányzati támo-

gatással a természeti értékek bemutathatóságát. Ezek sorába tartozhat egy késôbbi fejlesztés után a már

felhagyott recski Antal-táró megmentése, nem utolsósorban az ott élô denevérpopuláció miatt. Ugyancsak

értékesnek találtatott a Salgótarján melletti Nagy-bánya kôzetkaréja, amelynek rekultivációja egy sikeres

pályázatnak köszönhetôen hamarosan szintén megkezdôdhet – mondta el érdeklôdésünkre Holló Sándor,

a Bükki Nemzeti Park osztályvezetôje, a projektek gazdája.

– Az Antal-táró esetében a Natura 2000 hálózathoz tartozó s a XIX. században felhagyott ércku-

tató táró által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerû megôrzése és

helyreállítása, az élet- és balesetveszély elhárítása, valamint a többezres denevérkolónia meg-

mentése a feladat. A Salgótarján melletti Eresztvényben található kôbánya esetében, mint

a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet területén már ugyancsak nem mûködô bazaltbánya földtani ér-

tékeinek, természeti állapotának a megôrzése, illetve helyreállítása a feladat – mondta a szakember.

– A korábbi években olyan ötletek is elhangoztak, hogy az eresztvényi kôbánya karéjában kon-

certhelyet, kulturális központot alakítsanak ki. A természeti érték azonban csak akkor marad ér-

ték, ha nem tömegesen akarják kiaknázni a benne rejlô lehetôségeket – mondja a témához kap-

csolódva Fancsik János nyugalmazott fôorvos, a Karancs–Medves Alapítvány egyik alapítója.

– A feltárt kôzetek szakszerû bemutatása valóban vonzerô lehet, ehhez persze a sziklák repedezését

meg kell szüntetni, különben veszélyes lenne a látogatás. Ma már azt sem tartanám szentséggyalázás-

nak, ha az ôsi kôfaragó-, riccelômesterségek bemutatását is felvállalná a terület gondozója. Nem ipari

méretekben, sokkal inkább a hagyományok ápolása, bemutatása miatt. Én még láttam azokat az embe-

reket, akik ott dolgoztak 1989-ig. Munkájuk eredményét ma is megcsodálhatjuk néhány macskaköves

utcában. S hát a kô újra divat, akár egy „természetközeli tanmûhely” is kialakulhatna ott, ami valamics-

két a foglalkoztatási gondokon is enyhítene.

Helyi ízek az új étterembenVárhatóan októberben megnyílik Szécsényben

a Palóc Udvarház Étterem, amely mindenekelôtt

tájjellegû ételeivel várja az ínyenceket. Az ét-

termet üzemeltetô DURAMEN Kft. tulajdonosa,

Majoros István a lovas- és golfpályát, valamint

egy négycsillagos, 22 szobás és 2 apartmanos

szállodát magába foglaló komplexumát egé-

szíti ki most uniós segítséggel egy étteremmel.

A DURAMEN Kft. korábban csomagológép-

gyártásról volt nevezetes – a régi profil pedig

az étteremhez is kapcsolódik: a város szociális

étkeztetésébe kapcsolódva az elvitelre szánt

ételeket a cég saját fejlesztésû gépein csoma-

golják majd.

Egy új, palóc étterem megnyitásához palóc étek

dukál. Plachy György nyugdíjas mérnök, a he-

lyi gasztrofesztiválok sokszoros gyôztese példá-

ul palócgulyást készítene a jeles alkalomra szi-

lánkmentes bárányból vagy birkából.

– Nem maradhatna ki belôle a belsôség sem,

az adja meg igazán az ízét a gulyásnak – kez-

di a legfontosabbakkal a palóc étkek ismerôje.

– Pörköltszerûen indítanám, füstölt szalonnán,

de csak a szokásoshoz képest fele adag pi-

rospaprikával. Kevés vízzel fôzném fel, közben

fûszerezném sóval, ôrölt borssal, néhány szem

szegfûszeggel, két-három körömnyi babérlevél-

lel és két karika citrommal. Jófajta fehérborral

kell szaporítani, s ha friss a zöldbab, úgy elég fél

órát számítani a fôzésre. Ne felejtsük ki az apró-

ra vágott krumplit sem! A végén pedig tejföllel

behabarnám, ekkor már visszahûtve a levest –

avatott be a palócgulyás titkaiba Plachy György.

A palócgulyás

titkai

Pályázat címe:Palóc Udvarház Étterem és konyha Szécsényben

Pályázó neve: DURAMEN Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.


Támogatási arány: 40%

sz

écs

ény

22

„Albert, mentsd meg a várost!”– A szécsényi vár fô bástyáját már akkor szerettem volna felépíteni, amikor 1989-

ben megvettem az önkormányzattól a Krämer-házat, hogy panzióvá alakítsam

– meséli Borik Albert, a Vár-Center Kft. ügyvezetôje. – Most az önkormányzattal

mód nyílt egy közös uniós pályázatra, amely a városmag rehabilitációjának II. ütemét és benne az éttermem szomszéd-

ságában álló bástya felépítését is lehetôvé teszi. Az uniós pályázat sikerrel túljutott az elsô pályázati fordulón.

A modernkori „várépítô” egyedül nem mert belevágni a nagy kalandba, hiszen építészként tudta, hogy csakis elsô

osztályú helyreállítás jöhet szóba, s egy tömör kôfal felhúzása nem egyszerû dolog. De az önkormányzat sem ment

volna a családi vállalkozás nélkül semmire, hiszen a bástya, mely a vár szerves része, ma már a családi vállalkozás

tulajdonában van.

– Albert, mentsd meg a várost! – hívott fel a kezdet kezdetén a polgármester asszony, s én igent mondtam – emlékszik. – Az

a tervem, hogy a bástya fészerként használt, alsó részében hangulatos borozó és egy kiállítás fogadja majd az érkezôt. Az

elsô emeleten konferenciaközpont lesz, persze középkori han-

gulattal. A tetôteret beépítjük: két elsô osztályú apartman és

egy kétágyas szoba alakítható ki benne. Lesz annyira magasan,

hogy megérje az árát a panoráma!

Pályázat címe: Szécsény történelmi városmag rehabilitációja, II. ütem

Pályázó neve: Szécsény Város Önkormányzata

Igényelt EU-támogatás: 789,3 millió Ft

Támogatási arány: 80%

A pályázat a második fordulós döntésre vár

Pályázó neve: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Pályázat címe: Földtani értékek védelme a BNPI

területén – a recski Antal-táró rehabilitációja

és a nógrádi bányák természeti állapotának

helyreállítása



sa

lgó

tar

ján

Kövek és turisztikai vonzerô

23

A tervek elkészültek, már csak üzleti partnerre várnak a Karancs tulajdonosai, hogy uniós segít-

séggel sikerüljön négycsillagos exkluzív vendéglátó hellyé alakítani az eredendôen 1964-ben épült

szállodát.

– 76 szobás wellness- és konferenciaszolgáltatásokkal is felszerelt hotellé alakítjuk át a Karancsot,

amely konferenciatermeivel, földszinti üzleti centrumával, bowlingpályáival hiánypótló lehet Nógrád

megye turizmusában – mesél nagyratörô tervelrôl Tordai Péter, a tulajdonos Styl-csoport képviselôje,

hozzátéve, hogy az új fôtéri portálra és a szálloda teljes körû átalakítására már megkapták az építési

engedélyt.

A ma már patinásnak számító Karancs megújulásának még a konkurencia is örül. Galcsik Lajos sal-

gótarjáni fogadótulajdonos szerint egy felújított nagyszálloda jót tenne a városnak. Hasonlóan vé-

lekedik Lôrincz Klára, a Kulacs Szálloda tulajdonosa is.

Mint mondja: szívbôl kívánja, hogy sikerüljön a felújítás.

Szerinte – és a Salgó Hotel tulajdonosa, Palásthy Tamás

szerint is – egy négycsillagos szálloda akár a konferen-

ciaturizmusnak is lendületet adhat a városban.

Vannak szerencsés országok, ahol olajkincset rejt a föld. Nálunk termál- és gyógyvizet – ez a mi termé-

szeti kincsünk. Fontos, hogy minél színvonalasabb szolgáltatásokkal várjuk a világ minden részérôl ide

érkezôket. A turisztikai fejlesztések munkát adnak az építôiparnak, munkahelyeket teremtenek még az

olyan térségekben is, ahol nincs más megélhetési forrás, ráadásul a turizmus komoly bevételeket hoz

a helyi önkormányzatok kasszájába – forrást teremtve más, fontos fejlesztésekhez. A turizmus tehát

húzóágazat Magyarországon – a világválság idején pedig ha lehet, még nagyobb figyelmet kell, hogy

kapjon!

Éppen ezért jelentôs fürdôfejlesztések kaptak zöld jelzést az elmúlt hónapokban. Fejlesztik a világszer-

te híres hévízi és büki gyógyfürdôt, Hajdúszoboszlón pedig Európa legnagyobb, 15 ezer négyzetméte-

res fedett fürdôkomplexumát hozzák létre az év végére, uniós támogatással. Persze nemcsak a termálvíz

a büszkeségünk: fontos örökségünk a kultúránk és a hagyományaink is. Ezeket mutatja be a szentendrei

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ahol 2 milliárd forintos uniós támogatással kezdtek igen jelentôs fejlesztések-

be. És ha már a kultúránál tartunk: Közép-európai Kulturális Központ épül több mint 1,3 milliárd forint uniós

támogatással a fertôdi Esterházy-kastélyban, Tokajban, a borok királyának Bodrog-parti városában pedig

fesztiválkatlan épül a használaton kívüli kôfejtô helyén – hát persze, hogy európai uniós támogatással! Itt

2014-re már éves szinten legalább 150 ezer látogatóra számítanak a tokajiak…

És ha már Tokaj: Magyarország legalább olyan híres a borairól, mint a gyógyvizeirôl. A minôségi borfo-

gyasztáshoz kapcsolódó vendéglátás fejlesztése a célja az esztergomi bazilika környezetében húzódó pin-

cerendszer felújításának, amely így hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához…

25

Még a konkurencia is

örül a Karancsnak

Pályázat címe: Hotel Karancs bôvítése és átalakítása 4

csillagos szállodává Salgótarján fôterén

Pályázó neve: KARANCS HOTEL Ingatlanforgalmazó és

Szállodaipari Kft.



sa

lgó

tar

ján

24

országnak-világnakkincseinket

Bemutatjuk

27

Innen szép nyerni…Elszomorító adat, hogy csaknem egymillióan élnek ma Magyarországon a leginkább hátrányos helyzetû kis-

térségek valamelyikében – vagyis többségében olyan kistelepülésen, ahol magas a munkanélküliség és alig

akad munkahely, ahol jellemzô a szegénység, és ahol a közszolgáltatások színvonala – például az iskola vagy

ha egyáltalán van, az orvosi rendelô állapota – bizony nem kevés kívánnivalót hagy maga után… Ahogy a

sportban mondanák: innen szép feljönni, innen szép nyerni!

Ezért a kormány 2007 ôszén különbözô fejlettségi mutatók alapján meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetû

kistérséget, és döntött arról, hogy ezeket a kistérségeket összehangoltan, külön nekik szóló uniós program ke-

retében kell és lehet fejleszteni, felzárkóztatni. A hét magyarországi régió közül négyben található a 33 leginkább

hátrányos helyzetû kistérség valamelyike.

Ez a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség pályázhatott a közelmúltban összesen csaknem 97 milliárd fo-

rint európai uniós támogatásra, kistérségenként egy-egy olyan fejlesztési „csomaggal”, vagyis olyan, egymás-

sal összefüggô és egymást erôsítô beruházásokkal, amely valóban hozzájárulhat az ott élôk életkörülményei-

nek javításához. A 97 milliárd forint is hatalmas összeg, de ezek a kistérségek nemcsak erre az uniós forrásra

számíthatnak. 2013-ig a számítások szerint összesen mintegy 450 milliárd forint fejlesztési forrás jut ezekbe

a térségekbe az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyéb uniós pályázatai révén.

Meglepôdhetett az, aki a nyaralás elôtti

utolsó pillanatokban, már 2009 júliusában

igényelt új útlevelet. Az okmányirodákban

a korábban megszokott dokumentumok

és az ilyenkor szokásos fényképezés mel-

lett immár a két mutatóujjáról ujjlenyomatot

is vettek. Egy csaknem egymilliárd forintos

európai uniós projekt eredményeként 2009.

június 28-tól ugyanis úgynevezett második

generációs biometrikus útleveleket adnak

ki Magyarországon is.

Újdonság az is, hogy idén nyártól már a

14 éven aluli gyermekek számára is le-

het személyi igazolványt kérni. Ez azért

fontos, mert míg az Európai Unió orszá-

gaiban a felnôttek és a 14 év feletti fia-

talok már eddig is személyi igazolvánnyal

utazhattak, a 14 alattiak ezt – személyi hí-

ján – eddig csak útlevéllel tehették meg.

A jövôben így már az uniós utazásokhoz

nem kell számukra többletköltségért útle-

velet készíttetni.

Ugyancsak az uniós projekt eredménye-

ként ma már a kiskorúak lakcímkártyájá-

ra feljegyeztethetô a szülôk vagy törvényes

képviselôk neve és aktuális telefonszáma is –

talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb

legyen a csellengô Magyarországon.

Ujjlenyomat az új útlevélbe,

a gyerekeknek is

26

személyi

Mire költjük az uniós milliárdokat? Vajon jó helyre kerül-e a pénz? Láthatók-e már az eredmények? Egyszerû

lenne annyit válaszolni: csak szét kell nézni az országban, ott vannak mindenütt a táblák, ismertek az összegzô

adatok a több ezer támogatott és részben már meg is valósult fejlesztésrôl. Számba venni az eddigi fejleszté-

seket és reális összképet kialakítani ezekrôl azonban korántsem egyszerû feladat. Egyszerre tudni a kisközsé-

gi kisvállalkozás gépbeszerzésérôl, a hátrányos helyzetû kistérségek közoktatást korszerûsítô fejlesztéseirôl

vagy a megyei jogú város közösségi közlekedést modernizáló beruházásairól – lássuk be, csaknem lehetetlen

vállalkozás nyomtatott összegzések és gigászi adatbázisok alapján.

Akkor viszont hogyan lehet könnyen és közérthetô, látványos formában mindenki számára elérhetôvé tenni ezeket

az információkat? Furfangos ember a magyar – hát persze, hogy erre is talált megoldást! Az egyik legnépszerûbb,

ingyenes és mindenki számára hozzáférhetô internetes közösségi szolgáltatás, a Google Maps segítségével olyan

honlap készült, amely pofonegyszerûvé teszi a regionális programok keretében elindult és részben befejezôdött,

csaknem 5 ezer beruházás és fejlesztési program közötti tájékozódást. A ROPTÉR névre elkeresztelt és a www.

ropter.nfu.hu címen elérhetô honlapon csak ki kell választanunk a megfelelô célterületet és már láthatjuk is, hogy

nálunk vagy éppen a szomszédvárban kik, mire és mennyi regionális uniós támogatást nyertek. A program leg-

nagyobb érteke a látványosság – az impozáns és látványos térképek mellett –, mivel az alkalmazás „motorját” a

Google Maps adja – az adatok akár a mûholdfelvételekre is rávetíthetôk. És ez még nem minden! Maguk a nyertes

pályázók akár képeket, videókat, tervrajzokat és 3D-s látványterveket is csatolhatnak a projektek adatbázisához.

Így hamarosan igazi uniós kincsesbánya lehet a ROPTÉR, hiszen nemcsak a tartalom bôvül, de az alkalmazás

alapját adó Google Maps is napról napra többet tud…

A romák felzárkóztatása ma az egyik legégetôbb társadalmi kérdés Magyarországon. Ehhez pedig elenged-

hetetlen a minôségi oktatás feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynök-

ség 65 számítógépet és monitort, a Microsoft Magyarország pedig ezekhez szükséges szoftverlicenceket

ajándékozott két hátrányos helyzetû településen mûködô iskola, a Szendrôi Általános Iskola és a sajókazai

Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjainak. Az akcióval remélhetôleg más intézmények és cégek figyelmét is sikerül

felhívni arra, hogy saját, már nem használt számítástechnikai eszközeikkel járuljanak hozzá a roma gyerekek

és fiatalok oktatásának javításához.

Ki gépen száll fölébe…

Ajándék számítógépek a legszegényebbeknek

KOS (március 21. – április 20.):A gólyák nagy része elköltözött ugyan, de nem azok, amelyek a gyerekek kiszállításáról gondos-

kodnak. A Kosok családját, közeli ismerõseit új gyer-mek érkezése örvendeztetheti meg. Az idõ hidegre

fordultával szaporodnak a betegségek is, így nem árt odafigyelni magunkra! Sok pihenéssel, kiegyensúlyozott táp-lálkozással megelõzhetõk a bajok, könnyebben elviselhetõk a stresszhelyzetek is.

BIKA (április 21. – május 20.):Amikor csak lehetõség adódik rá, a Bikáknak érdemes kihasználni az õszi kirándulóidõt. Akár

belföldi, akár külföldi utazásról van szó, sok örömöt és kellemes élményt szerezhetnek. A környezetváltozás pedig kifejezetten jó tehet az esetleges párkapcsolati problémáknak is. Új kapcsolat, esetleg a régi felmelegítése egy kis roman-tikával? Majd kiderül...

IKREK (május 21. – június 21.):Ki mondta, hogy az õsz az elmúlás évszaka? Az

Ikrekre kellemes tapasztalatok várnak a gye-rekekkel kapcsolatban. Új, friss energiájuk segít a

feltöltöltõdésben, lazításban, kevesebbet kell foglalkozni a gon-dokkal. A kicsiktõl sokat tanulhatnak az Ikrek, hiszen õk tud-ják, hogy semmit nem érdemes olyan komolyan venni, inkább élvezni kell a pillanatot.

RÁK (június 22. – július 22.):Ha szép az idõ, õsszel utazni igazán jó dolog. Ám nagyon fontos az idõzítés és az elõkészítés. Csak

akkor érdemes belevágni, ha minden rendben van, a folyó ügyek lezárva, nem kell kapkodni, idegeskedni. Így az utazás valóban az élvezetekrõl és az élményekrõl szólhat, nem kell folyamatosan aggódva arra gondolni, hogy mi is lehet otthon?

OROSZLÁN (július 23. – augusztus 22.):Nem kizárólag õszi jelenség, de az Oroszlánok esetében most jelentkezhetnek az anyagiakal kap-

csolatos gondok. Természetesen odafigyeléssel, óvatossággal minden megelõzhetõ és megoldható. A

párkapcsolatok terén is jelentkezhetnek feszültségek, melyek határozott döntésekkel mindkét fél számára elõremutatóak le-hetnek. Persze a döntés csak egy dolog, hiszen ilyen ügyekben lehet, hogy az idõ más eredményt hoz.

SZÛZ (augusztus 23. – szeptember 22.):Egy régi barátság új arca. A Szûz jegyében szüle-tetteknek ez akár szerelmet is jelenthet, de elõfor-

dulhat, hogy a régi ismerõs komoly segítséget jelent-het karrierjük szempontjából, esetleg az élet más területével kapcsolatban, mely nagy jelentõséggel bír számukra. Így a Szüzek legfontosabb dolga ebben az idõszakban az, hogy tart-sák nyitva a szemüket, figyeljenek a lehetõségekre.

MÉRLEG (szeptember 23. – október 22.):Különösen szerencsés periódus az õsz a Mérlegek életében. Tele vannak pozitív energiával, kicsat-

tannak az egészségtõl és a vitalitástól. Szükségük is lesz minderre, hiszen komoly kihívások várják õket

a munkahelyükön. A tehetség és az akaraterõ segít nekik, hogy megállják a helyüket és bizonyítsanak, és a nehézségek után elégedetten nyugtázhassák: mindent megtettek a sikerért.

SKORPIÓ (október 23. – november 21.):Izgalmas kaland lehetõsége csillan fel a Skor-pióknak õsszel. Ez lehet utazás, esetleg külföldi

munka. Az elõnyök feleslegessé teszik a mér-legelést, és olyan változást hozhat a változás, amely

egész életükre hatással lehet. Ebben a mozgalmas idõszakban nem érdemes komolyan foglalkozniuk ingatlannal kapcsolatos ügyekkel, ráér jövõre is a dolog. Most az a fontos, hogy elindul-janak az úton, és kihasználjanak minden adódó lehetõséget.

NYILAS (november 22. – december 21.):A ködös, esõs õszi napokban a Nyilasoknak a

szokásosnál is jobban oda kell figyelniük a közle-kedésre. A csúszós, veszélyes utakon legalább õk

legyenek figyelmesek és éberek. Nem csak a közlekedés-ben felesleges a rohanás. Nyugodtan hagyjanak idõt maguknak minden kérdéses ügyre, legyen szó akár párkapcsolati feszült-ségrõl vagy munkahelyi problémákról.

BAK (december 22. – január 20.):A Bakok legnagyobb kihívása õsszel a türelem gyakorlása. Egy bosszantó szituáció vagy személy

felbukkanása megkeserítheti a napjaikat. Nem ér-demes konfliktusokba keveredni, most többet ér a hallgatás. Sokkal könnyebb bölcsességgel és megértéssel megõriznünk a méltóságunkat, és szerencsére a Bakok rendelkeznek ezekkel az erényekkel. Így felülemelkedve a helyzeten õk kerülnek ki gyõztesen.

VÍZÖNTÕ (január 21. – február 19.):Az õsz viszonylag zavartalan idõszaknak számít a Vízöntõk életében. Kerülik a konfliktusokat, minden

rendben megy otthon és a munkahelyen. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell odfigyelni a dolgok

menetére. Ám mégis sok alkalom nyílik a lazításra, legyen szó rövidebb utazásról, vagy éppen kellemes baráti összejövetelrõl. Ezek a hónapok remek alkalmat jelentenek a feltöltõdésre. Nem érdemes kihagyni!

HALAK (február 20. – március 21.):Feszült, de egyben sok lehetõséget tartogatató õsz lesz az idei a Halak számára. Fõleg a pár-

kapcsolatok területén adódhatnak nehézségek, de az összetûzések helyett inkább a megoldásra, a harc he-lyett inkább megértésre van szükség. Foglalkozzanak sokat a családdal, különösen a gyerekekkel ha vannak. A velük töltött idõ alatt felszabaduló boldogságenergia tökéletes ellenszere a nehézségeknek.

28

keresztrejtvény Ôszi horoszkóp

29

Beszéljenek inkább a tények!

1800 milliárd forint értékû munka

az építÔiparnak

Tokaji Fesztiválkatlan

636 nagyberuházás, több ezer megôrzött

munkahely

NFU P NDeal 145x210 EszakMO_Est.1 1 3.9.2009 15:22:18

3030

Rajzold vagy fesd le az elképzeléseidet, és küldd el postán vagy e-mailben a megadott címre!

A beküldôk között 200 ajándékcsomagot sorsolunk ki, a tíz legjobb alkotást pedig bemutatjuk

egy következô EST-különszámban!

Az ajándékcsomag tartalma:NFÜ-s tapsoló

Színesceruza-készletHalászsapkaSzurkolóbot

Bögre

Postacím: 1539 Budapest, PF. 914. A borítékra írják rá: NFÜ-rajzpályázat. E-mail: [email protected]

Te mit építenél, mit változtatnál a városodban, ha az Európai Unió adna rá pénzt?

ma:

t

botttttttttttttttttttttttttttttttttttttttt

lett

A pályázaton a 2009 november 15-ig postára adott küldemények, illetve e-mail esetén a 2009 november 15-én éjfélig elküldött e-mailek vehetnek részt. A pályázat hivatalos részvételi és játék-szabályzata elérehetô a www.nfu.hu oldalon. A beküldött anyagokon fel kell tüntetni a pályamûcímét, az alkotó nevét, lakhelyét, születési idejét. 14 év alatti beküldôk a szülô vagy gondviselô nevét, címét is tüntessék fel. A személyes adatokat az NFÜ a sorsolást követôen megsemmisíti, azokat harmadik félnek nem adja tovább és a jövôben nem használja föl semmilyen egyéb célra.

NFU EST Fuzet Del-alfold.indd 30 9/16/09 3:48:06 PM

30 31

NFU P EST 7 Regio Eszak-MO 145x22 2 11.9.2009 14:24:47

beszéljenek inkább

Documents