bevezet „készítsük el a saját térképünket az...

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak

bárminemű felhasználásért.

Bevezető modul

„Készítsük el a saját térképünket

az ArcGIS Online segítségével”

Tartalomjegyzék

2 Térképek létrehozása I. rész (rendelkezésre álló térképek és az ArcGIS Online térképes

szolgáltatásainak használata) .................................................................................................................................. 6

3 Térképek kezelése (mentés, megosztás, publikálás) .................................................................................. 9

4 Térképek létrehozása II. rész (az ArcGIS Online “Feature service” bemutatása) ...................................... 10

5 Saját adatok hozzáadása (shp, csv, gpx vagy feature-ök manuális hozzáadása) ................................ 14




2

1 Bevezetés

- Látogassunk el a http://www.arcgis.com honlapra!

- Kattintsunk a „Log in” (Bejelentkezés) gombra!

- Jelentkezzünk be a saját fiókunkba (1), vagy hozzunk létre egy újat (2)! A későbbi bonyodalmak elkerülése

érdekében ne felejtsük el beállítani, hogy bejelentkezve maradjunk (“stay logged in”)!

http://www.arcgis.com/




3

- Ezután kattintsunk a “Map” (térkép) gombra:

- Most beléptünk az ArcGIS Online térképes használói felületére.

- Kezdjük a grafikus felhasználói felülettel (GUI)! Lehet: elmozdíthatjuk a térképet („pan” eszköz, “drag and

drop”), rá lehet nagyítani („zoomolni”: görgetővel = dupla kattintás, navigációs sáv [2]), és lehet navigálni a

térképes felületen [1].

- Változtatgassuk az alaptérképeket [3], ismerkedjünk velük!




4

Ezek voltak az ArcGIS Online grafikus felületének az alapvető elemei. Itt az idő, hogy megismerkedjünk olyan tér-

képekkel, amelyeken valamivel több információ van, mint egy alaptérképen!

- Térjünk vissza az ArcGIS Online kezdőlapjára (bal felső sarok, “Home” fül):

- Ha most megnyitjuk a Galériát („Gallery”), akkor látni fogjuk az összes térképet tartalmazó listát [2], ame-

lyek a saját szervezetünkben vannak megosztva (azaz az iGuess kurzusban).

- Ha a kurzort valamelyik térkép fölé helyezzük, akkor felugrik egy ablak. Ha többet akarunk megtudni a

térképről, akkor kattintsunk a „Details” gombra [1], ha meg akarjuk nyitni a térképet, akkor pedig az „Open”

gombra [2]:




5

- Rá is kereshetünk térképekre. Írjunk be egy kulcsszót a keresőmezőbe [1]! Most megjelenik a találati lista

[2], amely kizárólag csak a szervezetünkön belül végez keresést. Ha a keresést ki akarjuk terjeszteni az

összes térképre, amely az ArcGIS Online-on elérhető, akkor vegyük ki a pipát az “Only search in Digital

Earth Centres of Excellence” beállítás melletti jelölőnégyzetből [3]:

- A találati listából is meg tudjuk nyitni a térképet, és az adatait is megnézhetjük.

- Keressünk egy érdeklődési körünknek megfelelő térképet, nyissuk meg és fedezzük fel!




6

2 Térképek létrehozása I. rész (rendelkezésre álló térképek és az ArcGIS Online tér-

képes szolgáltatásainak használata)

Most, hogy már ismerjük az ArcGIS Online grafikus felületének az alapvető elemeit, elkészíthetjük az első,

egyszerűbb térképeinket. A GIS alapelve a rétegek használata. Ez azt jelenti, hogy különböző adatállományokat

tudunk egyszerre kezelni és vizualizálni úgy, hogy különálló rétegekbe tesszük őket. Különböző rétegek használa-

tával hozzunk létre egy egyszerű térképet (földrengésekről)!

- Réteget úgy tudunk a legegyszerűbben a térképünkhöz adni, hogy egy már létező térképhez olyan infor-

mációt adunk, amelyet valaki más töltött fel az ArcGIS Online-ra. Rétegeket, azaz térképeket a

következőképp kereshetünk: “Add” gomb [1], majd ”Search for layers” [2].

- Itt kulcsszavakat írhatunk a keresőmezőbe [1], hogy az érdeklődésünknek megfelelő térképrétegeket talál-

junk. Határozzuk meg, hogy melyik domainben akarunk keresni [2] (ez lehet a saját szervezetünk („My

Organization”), az internet, vagy az ArcGIS Online maga - a legjobb eredmény érdekében az utóbbit ajánl-

juk).

- Most földrengés helyszíneket keresünk. A találati listában meg fognak jelenni a keresés erdeményei. Ha

rákattintunk a térkép címére [3], további információt kapunk róla. Ha az “Add” gombra kattintunk [4], akkor

rétegként hozzá lesz adva a térképünkhöz.

- Most válasszuk a következő réteget: “[…] (World Earthquakes” published by “EMT2011” (mert egyszerű és

jól demonstrálható; most még nem számít az adatok minősége, ezzel később foglalkozunk).

- Adjuk hozzá ezt a réteget, és kattintsunk a bal alsó sarokban a “Done Adding Layers”-re.

Ezek az adatok most hozzá vannak adva a térképünkhöz, és megjelennek a térképen [1].




7

- A “Details” mezőben [2] kiválaszthatjuk, hogy milyen információkat akarunk látni (“About this map” - A

térképről -, “Contents of Map” - a térkép tartalma -, és “Map Legend” - jelmagyarázat) [3].

- Válasszuk a “Contents of Map”-et, hogy lássuk milyen rétegeket tartalmaz a térkép (a jelen esetben kettőt:

1. az alaptérképet, és 2. a mi földrengéses rétegünket) [4].




8

- Ha a kurzort valamelyik réteg fölé állítjuk, akkor egy kis háromszög alakú gomb jelenik meg. Ha rákattin-

tunk, akkor a legördülő menüben a réteggel kapcsolatos opciókat találunk:

- Itt láthatjuk az összes fajta elrendezési beállítást, amely erre a rétegre elérhető (pl. átlátszóság, átnevezés,

áthelyezés - ha több réteg is van, akkor elmozdíthatjuk felfelé vagy lefelé). Minél több beállítás érhető el

egy réteghez, annál több látszik ebben a menüben (lásd a 4. részt).

A GIS használatának az előnye az, hogy nem csak egy, hanem több réteget is egymásra helyezhetünk egy térké-

pen. Most adjunk hozzá még egy réteget, amely olyan témát tartalmaz, amit könnyen tudunk a földrengések hely-

eivel együtt ábrázolni!

- Keressünk és adjunk hozzá egy olyan réteget, amely a Föld tektonikus lemezeinek a széleit mutatja! Ismét

az “Add a Layer” folyamatot kell elvégezni.

- Állítsuk be a térkép elrendezését a rétegek melletti háromszög alakú gomb használatával (tegyük a réte-

geket tetszés szerinti sorrendbe, változtassuk meg az átlátszóságot, válasszunk másfajta alaptérképet, ami

csak ilik a térképünk mondanivalójához ...).

- Az alábbihoz hasonló térképet fogunk kapni. Van bármilyen kapcsolat a két jelenség között (földrengések

és lemezek)?

Gratulálunk!

A rendelkezésre álló adatokból és különböző rétegekből létrehoztuk az első térképünket az ArcGIS Online-on.




9

3 Térképek kezelése (mentés, megosztás, publikálás)

Amikor létrehozunk egy térképet, akkor el is akarjuk menteni, hogy később megnézhessük vagy módosíthassuk.

- Kattintsunk a “Save” > “Save As” parancsra [1], majd töltsük ki a kért információkat [2]:

A térkép mostantól online lesz tárolva a “My Content” menüben. Ezt kétféleképpen érhetjük el: vagy megnyitjuk a

“My Content” legördülő menüt a térképes nézetből, vagy az ArcGIS Online fiókunk kezdőlapján kattintunk rá a “My

Content” gombra.

Ha elmentettük a térképünket, akkor meg is oszthatjuk. Több lehetőségünk is van: a) bárkivel az interneten, b) a

saját szervezetünkön belül, c) csoportokkal, melyeknek tagjai vagyunk*. Válasszuk ki a térképet, majd kattintsunk a

“Share” gombra, hogy kiválasszuk, kivel akarjuk megosztani.

- Most osszuk meg a térképünket az iGuess csoportunkkal!

Ha nyilvánosra állítottuk be a térképünket (tehát mindenki láthatja), akkor Twitteren, Facebookon és Web URL-lel

is megoszthatjuk. Blogra és honlapra is beágyazhatjuk.




10

* Létrehozhatunk különböző csoportokat (p. különböző tanórákhoz), de csatlakozhatunk más csoportokhoz is, hogy tartalmakat oszthassunk

meg. Lásd a „Groups” (Csoportok) menüt további lehetőségekért.

4 Térképek létrehozása II. rész (az ArcGIS Online “Feature service” bemutatása)

A réteges felépítés mellett a GIS másik nagy előnye, hogy a jelölésrendszer és a térkép elrendezése megváltoztat-

ható. Ez az ArcGIS Online-ban úgy működik, hogy egy olyan réteget adunk a térképünkhöz, amely különböző érté-

kekben kifejezett tulajdonságokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ez a réteg nem csak különböző elemeket tartal-

maz, mint például pontokat, vonalakat vagy alakzatokat, hanem ezekhez az elemekhez különböző adatok is hozzá

vannak rendelve egy adatbázisban (ezek az egyes “feature”-ök a “feature” táblában). Az ArcGIS Online-ban ezeket

mások által közzé tett rétegeket “feature service”-nek hívják (csak úgy, mint az előző részben használt térképeket).

Fedezzük fel, milyen lehetőségeket rejt a „feature service”:

- Kezdjünk egy üres térképpel, és adjunk hozzá egy réteget! Figyeljünk arra, hogy a réteg, amit hozzáadunk,

„feature service” legyen (a keresőmezőbe beírt kulcsszó mellé segítségképpen beírhatjuk, hogy “feature

service”). Tehát keressünk egy “service feature layer”-t, amely jelentős városokat ábrázol (pl. gépeljük be

azt, hogy “World_Cities (feature service)”, közzétéve “sajitthomas” által), és adjuk hozzá a térképünkhöz:

- Ahhoz, hogy lássuk, milyen adatokat tartalmaz ez a réteg, nyissuk meg az attribútum tábláját! Kattintsunk a

“layer options” gombra [1], majd a “Show Table” opcióra [2] (vagy a “Hide Table”-re, ha be akarjuk zárni)!

Most meg fog jelenni az összes adat, amely ehhez a réteghez tartozik. Ebben a példában a “város népes-

sége” oszlop (“POP”) [3] a legérdekesebb:




11

Itt látszik, hogy milyen sok várost tartalmaz ez a réteg: túl sokat is, ahhoz, hogy mindet megnézzük! Nem lenne

jobb, ha csak azokat a városokat látnánk a térképen, amelyek - mondjuk - legalább 1 milliós lakossággal rendelke-

znek? Ehhez a “Filter” (szűrés) opciót fogjuk használni.

- Kattintsunk a “Filter” parancsra a “World cities” réteg “Layer options” menüjében! Itt meghatározhatjuk,

hogy milyen adatokat szűrjünk ki ebből a rétegből. Esetünkben: az összes várost, amelynek a lakossága

1.000.000 fő felett van (“POP” [1] “is at least” [2] “1000000” [3]):

- Kattintsunk az “Apply Filters” gombra! Most térképünk már csak az 1 millió feletti lakosságú városokat mu-

tatja, ami sokkal átláthatóbb.

A következőkben elkezdhetjük vizualizálni az ehhez a “feature service”-hez tartozó adatokat:

- Kattintsunk a “Change Symbols”-ra [1] a “Layer options” menüben! Itt lehet beállítani a szimbólumokat [2],

(1) milyen szimbólumokkal akarjuk jelölni a adatainkat (egyszerű vagy egyedi szimbólummal, a színek és a

méretek beállításával),

(2) melyik tulajdonságot fogjuk a saját értékével szimbolizálni (ha a méretet vagy a színt választottuk),

(3) melyik osztályozási módszert akarjuk alkalmazni, és

(4) hány kategóriát akarunk használni. Ha ezeket beállítottuk, akkor manuálisan módosíthatjuk a szimbó-

lumokat (pl. minden kategória méretét). Ha az ablak alsó részében [3] a konkrét kategóriákra kattintunk,

akkor láthatjuk a további lehetőségeket [4&5].




12

- Ábrázoljuk a városok lakosságát különböző méretű körökkel! Minél nagyobb a város, annál nagyobb a kör.

Találjunk néhány megfelelő szimbólum beállítást és meghatározást!

- Mentsük el a térképet! Körülbelül ilyen térképet fogunk kapni:

Eddig pontok szimbólumait változtattuk meg (esetünkben városokét), de ezt alakzatokkal is meg tudjuk tenni, pl.

területek esetében.

- Adjunk hozzá egy újabb “feature service layer”-t, amely a világ országait és népességi adatokat tartalmaz

(keressünk rá erre pl.: “Countries (feature service)” megosztva “jccDtc” által).

- A térkép most kicsit kaotikusan fog kinézni! Változtassuk meg a rétegek sorrendjét! Helyezzük a “Cities” ré-

teget a lista tetejére, és állítsuk a szimbólumok átlátszóságát 0%-ra! Most már jobban néz ki, ugye?

Most pedig a “Countries” réteg szimbólumait fogjuk megváltoztatni.

- Fedezzük fel, hogy milyen adatokat tartalmaz ez a réteg! (adattábla)

- Állítsuk be a szimbólumokat az országok teljes népességének megfelelően! Most használjunk színeket

különböző méretű szimbólumok helyett (konkrét alakzatokat nem is lehet az utóbbi módon jelölni). Végez-

zük el ugyanazokat a lépéseket, mint a “Cities” réteg esetében. Csak ebben az esetben a színskálát kell

kiválasztanunk és beállítanunk.

A térképen most láthatjuk az összes olyan várost, amelyben több, mint 1 millió ember él (a lakosság méretét a

térképszimbólum mérete jelzi), és minden országot (népességük méretét az alakzat színe jelzi). Elég komolyan

néz ki, ugye?

- Ne felejtsük elmenteni a térképet!




13

Az adatok közlésének egy másik módja az előugró ablakok (“popup”) alkalmazása. Ez egy olyan kis információt

tartalmazó ablak, amely akkor jelenik meg a képernyőn, amikor egy bizonyos térképelem fölé visszük a kurzort. A

előugró ablakokat is tudjuk szerkeszteni: szöveget vagy linket illeszthetünk be, listázhatunk (kiválasztott) feature

információkat, vagy grafikonokat is beszúrhatunk:

- Ismerkedjünk meg ezekkel a lehetőségekkel, és hozzunk létre néhány értelmes előugró ablakot a térké-

pünkhöz:

Gratulálunk!

A rendelkezésre álló “feature service”-ek használatával létrehoztunk egy komolyabb webes térképet, amelynek

saját térképszimbólumai és egyedi előugró ablakai vannak.




14

5 Saját adatok hozzáadása (shp, csv, gpx vagy feature-ök manuális hozzáadása)

Most már tudjuk, hogy hogyan kell különböző rétegeket, adatokat vagy szolgáltatásokat hozzáadni a térképhez. De

ezek mind olyan elemek, amelyek az ArcGIS Online-on vannak tárolva, és csak itt elérhetőek.

Pedig a saját adatainkat vagy máshonnan letöltött adatokat is hozzáadhatunk a térképünkhöz.

- Kattintsunk a következőkre: “Add” > “Add layer from file”

- Innen fel tudunk tölteni fájlokat a számítógépünkről, és be tudjuk szúrni őket a térképünkbe.

Háromféle fájlt adhatunk hozzá: szöveges fájlokat vagy “speadsheet” adatokat (CSV formátumban), GPS-

adatfájlokat (GPX formátumban) vagy úgynevezett “shapefile”-okat (SHP formátumban).

- Spreadsheets:

o A térképhez hozzáadhatunk adatokat spreadsheet fájlokból. Fontos, hogy ez a táblázat térbeli in-

formációkat tartalmazzon az adott FEATURE-ről: vagy koordinátákat (egy-egy oszlopot az X és az

Y koordináták számára) vagy címeket (különálló oszlopokban utca + házszám, irányítószám, vá-

ros, állam, stb):

o Fontos, hogy a spreadsheet fájl formátuma CSV legyen (comma separated values = vesszővel el-

választott értékek)! Az ArcGIS Online nem tud Excel fájlokat kezelni - ezért ezeket először CSV

fájlként kell elmenteni!

o Miután feltöltöttük a CSV-táblázatot, állítsuk be a térbeli információkat:




15

- GPS adatok:

o Feltölthetünk, beilleszhetünk és feldolgozhatunk GPX fájlokat is (útvonalakat és útvonalpontokat is

beleértve), amelyeket a GPS eszközünkkel vettünk fel (GPS, okostelefon, tablet, stb).

- Shapefile-ok:

o A shapefile (SHP) formátum az ESRI szabványos formátuma, amelyben térkép fájlokat lehet men-

teni, tárolni és kezelni. A következő iGuess modulokban, az ArcGIS 10.1 asztali szoftver használa-

ta során többet fogunk megtudni erről a formátumról.

Egy másik (teljesen manuális) megoldás az az, hogy a saját adatainkat egy “map note” réteg létrehozásával adjuk

hozzá:

- Kattintsunk a következőkre: “Add” > “Add Map Notes”:

- Egy lista fog megjelenni, amelyből manuálisan választhatunk ki elemeket (pontokat, vonalakat és alakzato-

kat). Kattintsunk egy elemre, majd arra a pontra a térképen, ahová helyezni szeretnénk!




16

- Ezt az elemet később bármikor elmozdíthatjuk a térképen, vagy a jellemzőit ismegváltoztathatjuk , ha rá-

kattintunk. Az előugró ablak tartalmát [1] és magát a szimbólumot is [2] megváltoztathatjuk, vagy akár

törölhetjük is őket [3]:

- Ha végeztünk a saját “rajzolt” elemeink hozzáadásával és szerkesztésével, akkor kapcsoljuk ki az “Edit”

gombot [1]. A “Details” ablakban különálló rétegként (“Map Notes”) [2] fognak megjelenni az általunk elhe-

lyezett megjegyzések a térképen.




17

Tehát nincs is szükségünk arra, hogy mások által közzé tett térképeket használjunk fel a saját térképünk elkészí-

téséhez! A saját adatainkat is hozzá tudjuk adni, és mi is meg tudjuk „rajzolni” a térképelemeket.

Most pedig szánjunk egy kis időt arra, hogy megismerkedjünk a rendelkezésre álló térképekkel, rétegekkel és

szolgáltatásokkal!

bevezet „készítsük el a saját térképünket az...

Documents