a kerekerdŐ Óvoda sajÁt Óvodai programja

AA

KKEERREEKKEERRDDŐŐ ÓÓVVOODDAA

SSAAJJÁÁTT ÓÓVVOODDAAII PPRROOGGRRAAMMJJAA

KKEERREEKKEERRDDŐŐ

2

„A gyermekek úgy éreznek,

ítélnek és cselekednek,

miként azt azoktól látják,

akiket szeretnek és becsülnek.”

(dr. Wlassics Gyula vallási és

közoktatási miniszter, 1896)


3

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4

1.1. Az óvoda jellemző adatai ...................................................................................... 4

1.2. Helyzetkép: személyi és tárgyi feltételek .............................................................. 4

2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE ................................................................. 6

2.1. Óvodánk nevelésfilozófiája .................................................................................... 6

2.2. Óvodánk célja ......................................................................................................... 7

2.3. Óvodánk funkciója .................................................................................................. 7

2.4. Óvodánk gyermekvédelmi feladatai ................................................................... 7

2.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ..................................... 10

3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI ......................................................... 13

3.1. Egészséges életmódra nevelés ............................................................................ 13

3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció ............................................................................... 18

3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés ............................................................................. 22

4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 25

4.1. Játék ........................................................................................................................ 25

4.2. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................. 27

4.3. Tanulás ..................................................................................................................... 29

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 32

5.1. A külső világ tevékenység megismerése ............................................................ 32

5.2. Mese, vers ............................................................................................................... 36

5.3. Ének, zene, énekes játék ...................................................................................... 38

5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................. 40

5.5. Mozgás .................................................................................................................... 42

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................. 45

8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI .................................................................. 47

9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................... 48

10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS ........................................................................................ 51

11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………………………………...51

FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................... 52

MELLÉKLET…………………………………………………………………………………………….54


4

1. BEVEZETÉS

1.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Neve: Kerekerdő Óvoda

Címe: 1097. Budapest, Vágóhíd u. 35-37.

Fenntartója: Budapest Főváros IX.kerület

Ferencváros Önkormányzatának

Polgármesteri Hivatala

Budapest, Bakáts tér 14.

Vezetője: Szencz Mátyásné

1.2. HELYZETKÉP: SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Intézményünk Budapesten, Közép-Ferencvárosban található. Két

épületrészen, 4000 m2-en, 382 férőhelyet biztosít az ide járó gyermekek

számára. Csoportszobáink, mosdó- és öltözőhelyiségeink tágasak, világosak,

meleg, otthonos légkört sugároznak. Uszodánk a gyermekek vízhez

szoktatását, az úszás alapjainak elsajátítását, betegségek megelőzését,

rendellenes testi fejlődés korrekcióját biztosítja. Mindkét épületben található

tornaszoba, gazdag mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelve. Zenetermünk

légköre zenei eszközökkel, hangszerekkel gazdagon felszerelve kiváló

lehetőséget kínál a gyermekeknek zenei képességeik fejlődésére, élmények

szerzésére. Kézműves műhelyünkben megismerhetik a népi kismesterségek

technikáit. 9000 m2 alapterületű parkosított udvarunkat a gyermekek által is

gondozott konyha és virágoskert, sziklakert díszíti.

Az óvodánkat választó családok összetétele heterogén. Folyamatosan

nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Jelen vannak a polgári értékeket

képviselő értelmiségi és vállalkozó családok is. Az eltérő értékeket képviselő,

az óvodánkba járó nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó családokkal szoros,

együttműködő kapcsolatra törekszünk.

Személyi feltételek

Óvodánkban valamennyi pedagógus főiskolai végzettséggel, és

speciális szakmai képzettséggel rendelkezik. Dajkáink 98%-a

szakképzett;

Óvodánk ad helyet a gazdasági egységnek is, amely több kerületi

intézmény gazdasági feladatát látja el;

Az ügyviteli teendőket óvodatitkár és könyvelő végzi;


5

Uszodánkban szakképzett úszásoktató foglalkozik a gyermekekkel;

Az óvoda zökkenőmentes műszaki működéséről, kertünk

ápoltságáról szakképzett kolléga gondoskodnak.

Valamennyien folyamatosan képezzük magunkat, törekszünk

módszertani, szakmai kultúránk, tudásunk fejlesztésére programunk

eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében.

Tárgyi feltételek

Óvodánk berendezési tárgyai, felszereltsége praktikus, esztétikus.

Előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült használati és

dísztárgyakat.

Játékainkat az életkornak megfelelően, biztonság, tartósság,

célszerűség, tudatosság alapján vásároljuk, készítjük. Sporteszköz-

állományunk korszerű, gazdag, a sokoldalú testi fejlődést szolgálja.

Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük; gazdag módszertani,

pedagógiai, pszichológiai, közoktatásügyi könyvkínálat segíti az

óvodapedagógusi, vezetői munkát.

Fejlett technológiánkkal (számítógép, fénymásoló, Internet, stb.)

lépést tudunk tartani a XXI. század kihívásaival. Az elektronikus

formában történő pedagógiai dokumentációk bevezetése

érdekében internettel ellátott számítógépek állnak a pedagógusok

rendelkezésére.

A dolgozók mentálhigiénéjének karbantartása érdekében „kondi

szobát” alakítottunk ki. A sporteszközök mellett masszőr végzettségű

úszó oktató kollégánk masszőr- szolgáltatásokat nyújt.

Gazdag hangszerkészletünkkel saját nemzeti értékeink mellett más

népek kultúráját, zenei módszereit is közvetíteni tudjuk a gyermekek

felé.

Udvarunk az EU-s szabványoknak megfelelő játékeszközökkel van

felszerelve

A népi kultúra átörökítéséhez szükséges mesterségbeli szerszámok,

anyagok, berendezések megtalálhatóak óvodánkban.

A környezetünk gondozásához, tágabb környezetünk megismeréséhez

szükséges költségeket pályázatok útján igyekszünk megteremteni.


6

2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE

2.1. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA

A gyermekek nevelésében a családi nevelés döntő tényező, hiszen

egész életen át tartó szokásokat, magatartásformákat alakít ki. A különböző

kultúrájú családok eltérő módon viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a

családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi

életen belül. Óvodánk a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs

erőteret hoz létre, melyben tudatosan alakítjuk, segítjük, kombináljuk nevelő

hatásainkat.

Hiszünk abban, hogy 3 éves kortól az iskolába lépésig érzelmileg és

értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása

szempontjából. Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi

fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A cselekvéssel szerzett

tapasztalatok, érzelemmel dús élmények hatnak a felnövekvő egyén

cselekedeteire. A kisgyermek ismeretei bővülésével később érti meg,

dolgozza fel, amit kapott és közben van hova visszakapcsolnia azokat.

Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre

késztetik. Gyermekközpontú nevelésünk ezáltal gyermeki tartást, önállóságot,

s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és

önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek.

Célunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és

életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíteni, közvetíteni az örök

emberi értékeket. A gyermeknek a játék – mint fő tevékenységi forma –

örömet és boldogságérzetet ad, melyben jól ötvözhető a természetszeretet, a

néphagyomány-ápolás és a művészeti nevelés.

Az „ünnepelni tudás” képességének alakításával szeretnénk elérni,

hogy gyermekeink átérezzék az ünnepnapok „másságát”, a bensőséges

összetartozás élményét.

Nagycsaládias hangulatban, szerető, gondoskodó, befogadó és

toleráns felnőttek jelenlétével biztosítjuk a gyermek számára személyiségük

szabad kibontakozásának lehetőségét, valamint a szülői ház nevelésének

folytatását, segítését.


7

2.2. ÓVODÁNK CÉLJA

Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemgazdag óvodai élet

szervezése, ahol a természetszeretet, a hagyomány és a művészet

személyiségformáló erejével elősegítjük óvodás gyermekeink

magyarságtudatának alapozást.

2.3. ÓVODÁNK FUNKCIÓJA

– Óvó-védő: szeretetteljes légkörben, a gyermekek fejlődését,

fejlesztését segítő tevékenységekkel, megfelelő környezet és

eszközök biztosításával, a spontán kíváncsiságra, gyermeki

önállóságra és belső aktivitásra támaszkodva nevelünk.

– Szociális: nevelésünk eredményeként a szociálisan egészségesen

fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító fogadására,

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre

felnőttel és gyermektársaival egyaránt.

– Nevelő és személyiségfejlesztő: óvodai nevelésünk

gyermekközpontú. A gyermeki személyiség kibontakoztatását

tapasztalatszerzésen alapuló, megfelelő időtartamú,

párhuzamosan végezhető tevékenységek segítségével biztosítjuk.

– Értékmegőrző: nyitottá tesszük a gyermekeket elsősorban saját

nemzeti kultúrájuk értékeinek befogadására. Különböző nemzeti,

etnikai, vallási kisebbséghez tartozó gyermekeink kultúráját,

szokásait tiszteletben tartjuk, lehetőség szerint megismertetjük a

többiekkel.

2.4. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

„Szent kincs a gyermek

teste, lelke,

szeretni kell azt melegen,

és fölnevelni féltő gonddal,

hogy tiszta, jó, erős legyen.”

(Szemlei Ferenc)

A gyermekeknek joga van a törvények adta védelemre, gondozásra

és nevelésre, szeretetre és megértése, gyermeki voltának elismerésére és

képességeinek kibontakozására. A családdal együttműködve, a gyermekek

személyiségét tiszteletben tartva törekszünk megelőzni, kiküszöbölni a


8

fejlődésüket hátráltató tényezőket, feltárjuk annak okait, megvédjük őket a

testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, ellensúlyozzuk a veszélyeztető hatásukat.

A prevenció érdekében a következő értékeket kívánjuk közvetíteni a

nevelés folyamatában:

1. Etikai értékek- derűs, szeretetteljes légkör megteremtése:

- szeretetteljes kapcsolat alakítása gyermek-gyermek, gyermek-óvodai

dolgozó és gyermek-család között

- modellértékű, megfelelő szociális érzékenységgel rendelkező peda-

gógus /elfogadás, tapintat, őszinteség, derű, megértés, tisztelet/

Ebben a légkörben érvényesülhet a gyermekek szabadsága, érzelmi biz-

tonsága, önkéntessége, kíváncsisága, a javukat szolgáló korlátok – nor-

mák, szabályok – között. Ezáltal formálhatjuk magatartásukat, alakíthatjuk

erkölcsi szokásaikat.

2. Az élet tisztelete, védelme:

Az önellátó, egészségvédő képességek kialakításhoz a testi szükségletek

kielégítése: higiéné, táplálkozás, mozgás, életritmus, öltözködés, edzés

Ezáltal a lelki szükségletek kielégítését is elősegítjük: stressz mentes élet-

vitelt, érzelmi biztonságot, nyugalmat.

3. Kognitív értékek:

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve olyan változatos te-

vékenységeket kínálunk, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet-

nek a természeti és társadalmi környezetükről.

Alapja: pedagógus műveltsége, szaktudása, hitelessége

4. Kommunikációs értékek

Az anyanyelv az egyik legfontosabb értékhordozó. A szép magyar be-

széd mellett nonverbális jelzéseink is segítik a megértést, az értékek be-

fogadását.

Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek

védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.

Célunk: hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családok segítése,

prevenció


9

Feladatunk:

– Bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel;

– óvodások befogadásának elősegítése, zökkenőmentes beillesz-

kedésének biztosítása;

– a gyermekek és családok – lehetőségekhez képest – minél jobb

megismerése;

– szülői, gyermeki jogok és érvényesítésük ismertetése (törvények,

szabályzatok);

– tehetséggondozás, felzárkóztatás;

– egyénre szabott tervezés, nyomon követés (személyiség lap);

– a családok felvilágosítása támogatási lehetőségekről, az ezzel

kapcsolatos jogszabályokról /jogok, kötelezettségek/;

– együttműködés, segítő kapcsolat kiépítése az óvodai

gyermekvédelmi felelőssel, Nevelési Tanácsadóval, Gyámható-

sággal, Gyermekjóléti Szolgálattal;

– gyermekbalesetek megelőzése.

Feladataink a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek problémáinak felismerése, kezelése érdekében:

– hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába

járásának elősegítése;

– problémákat okozó tünetek felismerése, szükség esetén szakember

keresése;

– hátrányok kompenzálása: tervkészítés, felzárkóztatás;

– a gyermekek rendszeres óvodalátogatásának és hiányzásának

figyelemmel követése, szükséges intézkedések megtétele;

– hiányzással kapcsolatos adatszolgáltatás a jegyző felé /HHH/;

– családok szociális helyzetének megfelelően javaslattétel

támogatásokhoz;

– családgondozási munkában való részvétel;

– titoktartási kötelezettség betartása (gyermek adatainak védelme).

Óvodánkban gyermekvédelmi felelős képviseli a gyermekek érdekeit,

szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a gyermeki jogok,

érdekek érvényesülését. Együttműködik a családokkal, a pedagógusokkal, a

gyermekvédelmi szervekkel annak érdekében, hogy az óvoda kiküszöbölje a


10

veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi, lelki,

erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat, segítse

a családokat jogaik érvényesítésében, ill. eljárjon minden, a gyermek

védelme érdekében szükséges ügyekben.

Gyermekvédelmi felelős feladatai:

– gyermekvédelmi tevékenység összehangolása az óvónők között:

éves terv készítése;

feladatterv készítése;

jogszabályváltozások figyelemmel kísérése, kollégák

tájékoztatása;

óvónők felderítő tevékenységének segítése;

javaslattétel segélyezéshez;

– nyilvántartás gyermekvédelmi esetekről (intézkedés, eredmény);

– szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadó-

óráról, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények hatás-

köréről;

– hatékony együttműködés a kerületi gyermekvédelmi felelőssel,

Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhatósággal, Nevelési Tanácsadó-

val, rendőrséggel, szakemberekkel.

Munkájában a tapintat, meggyőzés, megértés, határozottság,

következetesség, törvényesség és méltányosság vezérli.

2.5. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE

„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj,

ami lehetőséget ad az apró mag számára,

hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.”

(Thomas Gordon)

Az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint a sajátos nevelési

igényű gyermekek (valamilyen területen enyhe fokban sérült: látás, hallás,

mozgás, beszéd, értelmi) együttes nevelése, beilleszkedése, fejlesztése

egészségesen fejlődő társaival együtt.

Óvodánkban teljes integráció valósul meg, vagyis az óvodai nevelés

teljes ideje alatt a sajátos nevelési igényű gyermekek az épek csoportjában

tartózkodnak. Tapasztalatunk, hogy a gyermekek elfogadják a

„különbözőséget”, ahogy az óvónő beszél, játszik, ahogy megérinti, fogja a

kezét, úgy fogják, úgy fogadják el a gyermekek is és ezen keresztül a szülők is.


11

A sajátos nevelési igényű gyermekek kisebb-nagyobb nehézségekkel

küzdenek a társadalmi beilleszkedés terén.

Pedagógiai törekvésünk célja, hogy hozzásegítsük a gyermekeket

korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz, és ezen keresztül a

társadalmi beilleszkedéshez. Ez a meghatározó szocializációs terep az óvoda.

Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésünk során

figyelembe kell vennünk egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre

ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő lemaradásuk mértéke,

másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érint jobban,

melyeket kevésbé.

Fontos elvünk a másik ember olyannak való elfogadása, amilyen. A

kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása, a gyermekek egyéni

különbözőségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és

elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.

Intézményünk fogadja a táplálkozási problémákkal küzdő

gyermekeket. Orvosi javaslatra megfelelő étrendet biztosítunk.

Célunk: esélyteremtés az életbe való beilleszkedéshez.: olyan

alapvető életvezetési képességek elsajátíttatása,k amelyek szükségesek a

közösségen belüli viszonylag önálló, illetve önálló élet eléréséhez

Feladatunk:

- kíváncsiságra, érdeklődésre, alkotási vágyra történő építkezés;

- a gyermek számára optimális tanulási teljesítményvágy kialakítás

/ számára örömet okozó tevékenység/;

- differenciálás: az egyes gyermek egyéni szükségleteihez igazított

fejlesztési folyamat biztosítása;

- erősségek, gyengeségek feltérképezése, erősségekre való

építkezés;

- gyermekhez legjobban igazodó eljárások, módszerek alkalmazása;

- szülő és óvoda szoros együttműködése a beilleszkedés segítésében;

- önkiszolgálásra, önállóságra szoktatás, ösztönzés;

- diagnózisra épülő sokoldalú képességfejlesztés;

- , akaraterő, alkalmazkodó képesség erősítése;

- türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt nyújtó pedagógusi attitűd;

- cselekvésbe ágyazott fejlesztés, nevelés;

- kellő idő, alakalom biztosítása;

- nagy mennyiségű, változatos ingerek biztosítása a tapasztalati és

ismeretkör bővítése érdekében;

- alapmozgások kialakítása, fejlesztése;

- önkiszolgálás készségének fejlesztése;

- kognitív funkciók fejlesztése;

- eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.


12

Programunk: -átfogó, mert kiterjed a felmérésre, tervezésre, fejlesztési

program elkészítésére, szolgáltatások koordinálására,

- családra és közösségre építő: támogatjuk a szülői sze-

repet, a családi szokások beépülnek a gyermek készség-

fejlesztésébe

Befogadó intézményként kötelességünk:

- felvételi naplóban feltüntetni a szakértői bizottság nevét, címét,

szakvélemény számát, kiállítás keltét, felülvizsgálat időpontját

- minden év június 30-ig meg kell küldeni az illetékes bizottság részére

annak a gyermeknek a nevét, akinek felülvizsgálata a következő

nevelési évben esedékes

- intézményváltozás jelzése a szakértői bizottság felé

Szülőkkel való kapcsolattartás:

- szülők lelki segítése /a racionális elfogadás kialakulásának

támogatása/

- szülő-gyermek kommunikációjának támogatása

Gyógypedagógussal való kapcsolattartás:

- megismertetés a fogadó pedagógussal

- tájékozódás a gyógypedagógus segítő szerepéről

- a gyermek erős és gyenge oldalának közös elemzése

- közös tervezés a fogadó pedagógus feladatait illetően

- pedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása a fejlesztésben

- gyógypedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása

A gyermek csoportba való beilleszkedésének segítése:

- csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermek természetes kezelése

- segítségnyújtás lehetőségeinek megismertetése a csoporttársakkal

- fogyatékos gyermek erősségeinek észrevetetése a többi gyermekkel

Elvárások a gyógypedagógustól:

- együtt működik és konzultál a pedagógussal

- nyomon követi a gyermek fejlődését

- kapcsolatot tart a szülőkkel

- koordinálja a rehabilitációs foglalkozáson résztvevő más

szakemberek munkáját /pl. logopédus, pszichológus/

A pedagógus fejlesztési terve:

- szervesen illeszkedik a saját nevelési programba

- a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít

- a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik


13

- az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos,

Következetes

- elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét

- az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához

kapcsolódik

Feltételek megléte

Az épület, a gyermekek élettere /csoportszoba, öltöző, mosdó/

egyenlőre nem alkalmas arra, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket

fogadjunk /pl. ajtók akadálymentesítése, jobb és bal oldali kapaszkodó

gyermekmosdó és wc mellé, stb.

Mindennek felülvizsgálata és megvalósítása szüksége a fenntartó

részéről, a törvényi előírásoknak megfelelően.

/Melléklet: Eszközjegyzék/

3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI

3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

„Én alig hiszem, hogy a test,

még ha egészséges is, a maga kiválóságával

jóvá tudná tenni a lelket.

Fordítva: a jó lélek tudja csak a testet

a maga erényével a lehető legjobbá tenni.”

(Szokratész)

Célunk: a gyermek szükségleteinek kielégítése, mely hozzájárul

egészségük védelméhez, jó közérzetükhöz és megteremti a nevelési hatások

kedvező érvényesülésének feltételeit.

Hagyományaink

Nyúldombi vigasságok

/kerületi szervezés, óvodai részvétel/

Zöldpont vetélkedő

/óvodai szervezés, kerületi rendezvény/

1.) Egészséges környezet

Célunk: az otthonosság, komfortosság kialakításával a testi-lelki

harmónia megteremtése.


14

Feladatunk:

– esztétikai hatásban gazdag élettér kialakítása, karbantartása;

– anyagok, tárgyak újrahasznosítása;

– környezetvédelmi szokások kialakítása;

– környezeti higiénia igényének kialakítása;

– felszerelés, bútorzat állandó tisztántartása;

– rendszeres, alapos takarítás;

– balesetveszély megelőzése;

– családok bevonása díszítésbe, barkácsolásba a gyermekekkel

együtt.


Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészségre

nevelés hatékonyságát. Óvodánk bútorzata, helyiségei, felszerelése az

óvodáskorra méretezettek. A csoporttokban elegendő hely és jó minőségű,

többnyire természetes alapanyagú felszerelés áll a gyermekek

rendelkezésére.

2.) Táplálkozás

Célunk: az egészséges táplálkozáshoz szükséges feltételek meg-

teremtése.

Feladatunk:

– kultúrált étkezés, viselkedés kialakítása, illemszabályok elsajátít-

tatása;

– ízlésformálás /terítés, étkezés/;

– a gyermek étkezési szokásainak, kedvelt ételeinek, érzékeny-

ségének, esetleges undorának ismerete;

– megfelelő idő biztosítása az étkezéshez;

– szükség szerint különleges étkezés biztosítása, körültekintő

megszervezése;

– étkezésben jelentkező különbözőség elfogadtatása a társakkal;


15

– vitaminnap szervezése;

– folyadékpótláshoz szükséges eszközök biztosítása.


A háromszori étkezéshez az ételt készen kapjuk. A HACCP alapján

biztosítjuk az élelmezésügyi előírások betartatását. Napi és heti rendünk

szerves része a vitaminnap, mellyel gazdagítjuk a táplálkozás vitaminbevitelét.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

– étkezés közben kultúráltan viselkednek;

– igénylik az asztal esztétikus rendjét;

– helyesen fogják és használják az evőeszközöket;

– természetes testtartással ülnek;

– a konyhai eszközöket biztonsággal használják.

3.) Testápolás

Célunk: a gyermekek egészségének védelme, rendszeres, szükség

szerinti tisztálkodás, tisztaságigény kialakítása.

Feladatunk:

– a gyermekek késztetése szükségleteik, kívánságaik jelzésére, kifeje-

zésére;

– esztétikus, ápolt külső igényének kialakítása;

– tisztaságigény kialakítása;

– intimitás biztosítása (függönnyel eltakart WC);

– a családok meggyőzése a mindennapos tisztálkodás és az otthoni

fogápolás fontosságáról.


A mosdóhelyiségekben jelekkel ellátott tisztálkodási és fogápolási

eszközök állnak rendelkezésre. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök

segítségével kontrollálhatják a gyermekek jól ápoltságukat.


16


– önállóan tisztálkodnak, fésülködnek;

– vigyáznak a mosdóhelyiség rendjére, tisztaságára;

– tisztálkodási eszközeiket rendezetten tartják a helyén;

– igényük az rendszeres testápolás.

4.) Öltözködés

Célunk: az öltözködés műveleteinek, sorrendjének elsajátíttatása,

időjárás elleni védelem, ízlés, önállóság fejlesztése.

Feladatunk:

– megfelelő időkeret biztosítása az öltözködés gyakorlásához,

mozdulatok, fogások elsajátításához;

– rendezett, esztétikus külső igényének kialakítása;

– időjárás és öltözködés ok-okozati összefüggéseinek megláttatása,

belsővé válásának segítése;

– családok meggyőzése (naponta tiszta fehérnemű, célszerű a tiszta

gyermeki önállósággal, óvodai élettel összhangban levő öltözék).


Minden gyermekcsoportnak saját öltözőhelyisége van, ahol a

gyermekeknek saját jellel ellátott polca, cipőtárolója van.


– önállóan, megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek;

– ruhájukat összehajtogatva teszik a helyére;

– cipőjüket önállóan bekötik;

– ha fáznak, ha melegük van, segítenek magukon;

– észreveszik és javítják rendezetlen öltözéküket.


17

5.) Levegőzés

Célunk: a szabadban tartózkodás igényének felkeltése, szabad

mozgás feltételeinek megteremtése, a gyermekek edzése, ezzel a

betegségek megelőzése

Feladatunk:

– szabad mozgás biztosítása a gyermekek számára;

– választható mozgásos játékok szervezése;

– megfelelő mennyiségű és minőségű homokozó, játék és sportesz-

köz biztosítása;

– udvari mászó eszközök karbantartása;

– télen szánkózás, csúszkálás megszervezése;

– zöld terület pótlása, gondozása.


Az óvoda udvara biztosítja a szabad mozgás, változatos

tevékenységek lehetőségét. Sok a zöld terület, napfény és árnyék egyaránt

biztosított a szabadban való tartózkodásra. Valamennyi homokozó felett

korszerű árnyékoló van, mely a nap állásához igazítva minden szögben

állítható.

6.) Pihenés, alvás

Célunk: a szervezet nyugalmi állapotba hozatalával az egészséges

testi és lelki fejlődés elősegítése a gyermekek szükségleteinek

figyelembevételével.

Feladatunk:

– megfelelő feltételek biztosítása;

– zavaró belső és külső ingerek megszüntetése;

– kellemes, nyugodt légkör biztosítása;


18

– fektetők és ágyneműk folyamatos tisztántartása;

– fényszűrés, pihenés alatti levegőcsere;

– a pihenés nyugalmának megteremtése mesével, zenével;

– alvási szokások tiszteletben tartása;

– a szülők figyelmének felhívása a szükségletekből fakadó napi

alvásigényre.


A gyermekeknek jellel ellátott ágyneműjük és óvodai fektetőjük van.

Az ágyakat napközben ágytartó szekrényben tároljuk.

3.2. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ

„Engem ne emeljen a magasba senki,

Ha nem tud addig tartani,

Míg tényleg megnövök.

Guggoljon ide mellém,

Ha nem csak hallani –

De érteni akar

Hogy közel legyen a szívdobogásunk.”

(Birtalan Ferenc)

Az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását,

ezért arra törekszünk, hogy a gyermekeket óvodánkban érzelmi biztonság,

derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.

Az óvodás gyermekben igen erős az érzelmi kötődés személyekhez,

tárgyakhoz, helyzetekhez. Az óvónő, mint modell, alapjaiban érinti érzelmeit.

A köztünk és a gyermekek között létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére

gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Érzelmi kapcsolat szükséges

ahhoz is, hogy elvárásainkat megértse, befogadja.

A társadalmi és egyéni értékek alakulása a nevelés folyamatában

szokástól szokásig vezet: az érzelmeken vezet az akarati cselekvéseken át az

értékes erkölcsi szokásokhoz, normákhoz. A gyermek így megtanul igazodni a

változó világhoz, képessé válik az „új” szeretetére, a feladatok, döntések

megfogalmazására, elfogadására.

A morális fejlődés alapja az érzelem: egészséges erkölcs nem jöhet

létre megfelelő érzelmi fejlettség nélkül. A szocializáció során feladatunk olyan


19

normák, illemszabályok állítása a gyermekek, illetve gyermekközösség elé,

melyek közvetve a felnőtt világba való beilleszkedést célozza. A szociális

tanulás során biztosítjuk a belső motívumok (meggyőződés formálása, akarati

tulajdonságok fejlesztése) alakítását a cselekvésben.

Célunk: szeretettel teli, derűs, otthonos légkör megteremtése, melyben

a gyermekek boldognak érezhetik magukat.

Feladatunk:

– óvónő, dajka és gyermek harmonikus, bensőséges kapcsolatának

erősítése;

– a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet;

– pozitív viselkedési formák alakítása – egyén és csoport, egyén és

egyén között – együttműködésre építve;

– pozitív minta adása;

– pozitív értékelés;

– nemzeti ünnepeinkhez való pozitív viszony alakítása;

– családi értékek tiszteltben tartása;

– jellemformálás, akarati tulajdonságok fejlesztése;

– viselkedéskultúra alakítása:

- pozitív minta: az óvoda valamennyi dolgozója részéről

- modell értékű bánásmód, viselkedés, kommunikáció.

Érzelmi biztonság megteremtésének színterei:

1.) Ünnepek

Az ünnepek – az érzelmi nevelés sajátos színterei – a mindennapoktól

eltérő közösségi események.

Ha a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, az ünnep napján a

gyermekeket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései

(ünnepek jelképei) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a

gyermekekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok

másságát, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni

tudás” képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a család

szemléletmódjára, bevonva őket a készülődésbe, ünneplésbe.

Ünnepnapokon az egész óvoda „ünnepi ruhát” ölt. Esztétikai

érzékformáló hatást nyújt az óvónők, társak látványa, és az összhangot


20

tükröző feldíszített csoportszobák, óvoda. Az ünnepnapok másságából

fakadó ünnepi viselet ízlésformáló, hangulatfokozó élmény. A gyermek

megtanulja, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Az élmény

nemcsak az összetartozás élményét erősíti, hanem az esztétikus környezet,

öltözködés iránti igény is megalapozódik.

Hagyományaink: a gyermeki élet ünnepei:

Advent, adventi készülődés

Mikulás

Karácsonyi készülődés, Karácsony

48-as forradalom és szabadságharc

Anyák napja

Évzáró ünnepély

Kerekerdei vigasságok – családi nap

Születésnap és/vagy névnap

/óvodai szervezés és rendezés/

Óvodás Gála

/kerületi szervezés, óvodai részvétel/

Feladok:

- ünnepelni tudás képességének alakítása;

- ízlésformálás viselkedési, öltözködési, és díszítési mintaadással;

- családok bevonása az előkészületekbe, ünneplésbe.

2.) Családlátogatás

Az óvodába kerülő gyermek magával hozza a családban kialakult

szokásokat, értékeket, viselkedést. Ennek mielőbbi megismerésére törekszünk,

az óvodás gyermek együtt nevelése érdekében. Gyermekvédelmi intézkedés,

ill. szülői igény esetén tervezünk családlátogatást.

Célunk: a család számára oldott, megszokott környezetben történő

beszélgetés, melynek során a gyermek neveléséhez, egészséges fejlődésének

elősegítéséhez, személyiségi jogainak védelméhez nélkülözhetetlen

információkhoz juthatunk.


21

Feladataink:

– előítéletektől mentes közeledés a családokhoz;

– segítőkész tájékoztatás, tanácsadás;

– jegyzet készítése;

– óvónői diszkréció.

3.) Ismerkedési délután

Az óvodába lépés előtti héten ismerkedési alkalmat szervezünk az új

gyermekeknek a leendő csoportszobában. Szeretettel és felkészülten várjuk a

gyermekeket és szülőket. Együtt játszva, tevékenykedve megismerhetik

leendő környezetüket, az óvónők pedig információkat szerezhetnek a

gyermekek képességszintjéről, a társa kapcsolatteremtés szintjéről, érzelmi

megnyilvánulásairól, beszédkészségéről, a szülő-gyermek kapcsolatáról,

otthoni szokásokról, az óvodával kapcsolatos elvárásokról.

Célunk: érzelmi biztonság feltételeinek megalapozása, a szülői bizalom

megszerzése, a családtól való elválás megkönnyítése.

Feladatunk:

– tárgyi feltételek megteremtése;

– szeretetteljes, oldott légkör kialakítása;

– meglepetés készítése az új gyermekeknek;

– információk gyűjtése a családról, gyermekről.

4.) Beszoktatás

A gyermek óvodai beilleszkedésének elősegítése nagyfokú tapintatot,

türelmet igénylő feladat. Az óvodába lépést megelőzi az első szülői értekezlet

júniusban. Ekkor a szülő ismerkedik az óvoda programjával, az óvoda

adottságaival, tájékozódik arról, hogy gyermekének milyen lehetőségei

vannak a zökkenőmentes beilleszkedéshez.

Célunk: a gyermek az anyától, a családtól való elszakadást

zökkenőmentesen élje meg, s a szülő érezze, hogy gyermeke a legjobb

helyen van.


22

Feladatunk:

– gondos felkészülés, ennek dokumentálása a beszoktatási tervben;

– szeretetteljes fogadás, ismétlődő tevékenységek szervezése a

biztonságérzet kialakulásához.


– szeret óvodába járni;

– ismeri a viselkedés alapvető szabályait;

– tisztelettudóan viselkedik a felnőttekkel, vigyáz saját és mások

munkájának eredményeire;

– ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit;

– képes kívánságait elhalasztani, módosítani, ha erre szükség van;

– konfliktus-helyzetekben képes társaival megoldást találni;

– figyelmesen meghallgatja a felnőttek és társai mondanivalóját,

kérését;

– ki tudja mutatni és képes közölni érzelmeit adott helyzetben az

óvodai szabályoknak megfelelően.

3.3. ANYANYELVI és ÉRTELMI NEVELÉS

„A szó ékszer.

Édes, ékes, békességes

Anyám szava gyöngyös, fényes

Átadom, mint éket, ékszert.

Izzon, égjen, ha beszélek!”

(Kiss Dénes)

Az anyanyelvi és értelmi nevelés áthatja az egész óvodai életet, a

szocializáció rendszerét. Óvodai nevelésünk során aktív cselekedtetéssel

fejlesztjük az értelmi képességeket. A gyermek a differenciált bánásmód

hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére.

A gyermek beszédtanulását befolyásolja idegrendszere, a családi, bölcsődei

és óvodai környezete. Az óvodába lépő gyermekek különböző szintű

„anyanyelv-ismeret”-tel rendelkeznek.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek felnőtté válva tiszteljék, ápolják

magyarságuk legfőbb kifejezőjét, szeressék a magyar nyelvet, a hazaszeretet

egyik talpkövét.


23

Célunk: oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek

természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, aktív

cselekedtetéssel eljut a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig,

fogalomalkotásig

Feladatunk:

- beszédészlelés, beszédértés fejlesztése;

- kommunikációs képességek fejlesztése;

– beszédaktivitás fokozása;

– kognitív képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, stb., kreativitás/

– beszédhibák felismerése, megfelelő mintaadás;

– logopédiai szolgáltatás működtetése;

– beszélő magatartás kibontakoztatása;

– spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése;

– játékba ágyazott, változatos cselekvésen alapuló

tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése;

– családokkal való együttműködés;

– óvónők és nem pedagógus munkakörben dolgozók megfelelő

beszédkultúrája.

Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti

a gyermek:

– önbizalmának fejlődését;

– szociális kapcsolatainak alakulását;

– a zökkenőmentes iskolai tanulás megkezdését.

Feltételek megléte:

Gyermekeink „beszédes”, nyitott légkörben nevelkednek. Már

óvodába lépéstől arra késztetjük őket, hogy egymás szemébe nézve,

türelmesen és figyelmesen hallgassák végig a beszélőtárs mondanivalóját,

tanulják meg és gyakorolják a társalgási beszélgetés szabályait. A

kommunikációs készségek fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a játékot. A

napi tevékenységek során törekszünk arra, hogy természetes

beszédszituációkat hozzunk létre, ahol a gyermekek beszélhetnek,

feloldódhatnak és a gátlásosabbak is megszólalhatnak.

Tudatosan és tervszerűen gyűjtjük az anyanyelvi játékokat.

Kommunikáció során a magatartás esztétikumát is elősegítjük: az


24

illemszabályokat, a helyes viselkedést és a társas együttlét szabályait a

mindennapi megvalósítás során gyakoroljuk.

A családi nevelésre építünk, ezért szoros kapcsolatépítésre törekszünk

(családlátogatás, fogadó óra, szülői értekezlet, egyéni beszélgetések).

Az együttnevelés érdekében javasoljuk, hogy otthon:

– a magyar anyanyelv sajátosságainak megfelelően beszéljenek;

– minél többet beszélgessenek gyermekeinkkel;

– érdeklődjenek a gyermekeket érintő dolgok iránt;

– ne hagyjanak megválaszolatlan kérdéseket;

– biztosítsanak közös élményeket.


– a spontán és szervezett tevékenységekben aktívan vesznek részt;

– alakulóban van problémafelismerő és megoldó képességük;

– képes fogalmi gondolkodásra;

– képesek figyelmüket összpontosítani;

– bátran beszélnek;

– élményeiket összefüggően képesek elmondani;

– beszédészlelésük, beszédértésük fejlett;

– gazdag szókinccsel rendelkeznek;

– türelemmel meghallgatják egymást;

– a nyelvi kifejezőeszközöket tudják variálni;

– érthetően, tisztán artikulálnak;

– folyamatosan kommunikálnak, kifejező metakommunikációs

jelzéseket alkalmazva;

– változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat használnak;

– megfelelő hangerővel, hangsúlyozással, tempóval beszélnek,

megérezve a magyar nyelv sajátosságait;

– értik, használják a névmásokat, a névutókat, a jelen, múlt és a jövő

időt.


25

4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

4.1. JÁTÉK

„Mindenben van jogom, hát játszom

Föntről gyereknek, lentről embernek látszom.”

(Ratkó J.)

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő,

mással nem helyettesíthető, önkéntes tevékenysége, kreativitást fejlesztő ,

élményt adó tevékenység. A játék fejlődésével összefüggnek a gyermeki

pszichikum alapvető változásai, a fejlődés egészének tükre. Benne tükröződik

a mozgás, a szocializáció és a kognitív képességek fejlődése. A szabad játék

során lehetősége nyílik a gyermeknek a tapasztalatszerzésre. Életük

kellemesebb mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik

beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak. A

feszültségoldás és az ebből fakadó öröm segíti lelki békéjük megteremtésété,

belső harmóniájuk, nyugalmuk kialakulásáért. A játékban társas

magatartásokat, szokásokat tanulnak meg /együttműködés, alkalmazkodás,

problémák közös megoldása/, anyanyelvüket is egyre árnyaltabban,

gazdagabban használják. Azzal, hogy a játék során kielégítjük igényeiket,

szükségleteiket, az egyre fejlettebb szintű játék lehetőségét biztosítjuk

/empátia, magabiztosság, önbecsülés, másik elismerése/. A játékban

megtanulják a társadalmi érintkezés kultúránkban kialakult formáit.

A játékban megismerhetjük a gyermekek adottságait, jellemvonásait,

ismereteik gyarapodását, mindennapi élményeik feldolgozását, társas

kapcsolataikat, érzelmeiket.

Célunk: boldog, derűs, vidám, félelemmentes légkör biztosításával a

szabad, önfeledt játék, együtt játszás feltételeinek megteremtése.

Feladatunk:

– esztétikus játékkörnyezet, ízlésformáló játékok biztosítása;

– a gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a szabad játék védelme;

– feltételek biztosítása /hely, idő, eszköz, környezet/;

– változatos ötletek, helyzetek, lehetőség biztosítása;

– állandó élményszerzési lehetőség biztosítása;

– egyszerű, teljesíthető szabályok kialakítása;


26

– társas kapcsolatok alakítása;

– kreatív személyiségvonások kialakítása;

– beszédkészség, metakommunikáció fejlesztése;

– népi játékeszközök készítése;

– újra hasznosítható és fantáziaébresztő anyagok gyűjtése,

felhasználása;

– értelmi képességek fejlesztése.

Gyakori játékfajták: gyakorló-, szerep-, konstruáló, szabályjáték


A napirendben a legtöbb időt a játék kapja. A csoportszobákat úgy

alakítottuk ki, hogy valamennyi játékfajtához megfelelő hely, légkör, eszköz és

bútor álljon a gyermekek rendelkezésére.

Játék-eszköztárunk gazdag, folyamatosan bővítjük, fejlesztjük készen

vásárolt, illetve közösen készített kiegészítőkkel. Játékaink nagy része

természetes alapanyagú, esztétikus, tartós, kreativitást fokozó.


– örömmel, elmélyülten játszanak;

– társas kapcsolataikban együttműködők;

– elfogadják társaik ötleteit, tiszteletben tartják a másik játékát;

– betartják a szabályokat, elviselik a kudarcot;

– logikai gondolkodásuk fejlett, képesek bonyolultabb szabály-

játékok eljátszására is;

– önállóan képesek játékaikhoz eszközöket készíteni;

– képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre;

– szabálytudatuk fejlett, ehhez kialakult erkölcsi tulajdonságokkal

rendelkeznek (becsületesség, kitartás, türelem);

– metakommunikációs jelzéseikkel képesek utánozni a megsze-

mélyesített egyént szerepjátékukban.


27

4.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

„Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent

amire képes, önállóan el is végezhessen.”

(Rudolf Steince)

A gyermeki munka végzése során fontos tulajdonságokat fejlesztünk:

kitartást, céltudatosságot, önállóságot, felelősségérzetet, fegyelmezettséget.

A munka a gyermekeket erőfeszítésre készteti, sokoldalúan hat a motoros

képességek fejlődésére. Sokszínű tapasztalatokat szereznek környezetükről, az

anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A munka eredményét a

gyermekek maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes, jól végzett munka

örömét, büszkeségét, sikerélményét.

Célunk: az életre való felkészítés; a gyermeki munka megkedvel-

tetésén keresztül a saját magukért és társaikért végzett tevékenység

megbecsülésére, a munka szeretetére nevelés.

Feladatunk:

– munka iránti tisztelet, eredmény megbecsülésének, fontosságának,

hasznosságának tudati megalapozása;

– munkakészségek, szokások kialakítása;

– önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése;

– munkafajták fokozatos bevezetése;

– a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása;

– balesetvédelmi szempontnak megfelelő gyermek méretű

szerszámok, eszközök biztosítása;

– óvónő és nem pedagógus munkakörben dolgozók részéről minta

adása (rendszeresség, következetesség, alaposság);

– szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése;

– növény, állat, kert gondozása;

– folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelés;

– társas kapcsolatok alakítása.

Munkafajták

1. Önkiszolgálás: a gyermekek saját magukkal kapcsolatos

tevékenysége. Fokozatosan elvárjuk az aktív részvételt, majd


28

később a teljes önállóságot, az egyéni fejlődési ütemnek

megfelelően.

2. Naposság: a naposi funkció gyakorlása során olyan munkát

végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életében. A naposság

feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel, ezért ezt

a munkafajtát középső csoportos kortól, illetve a gyermekek egyéni

fejlettségéhez mérten végeznek. Az egyes munkafázisokat

fokozatosan vezetjük be, egyéni segítségnyújtással.

3. Kerti munka: óvodánk udvarán található konyhakert, sziklakert,

virágágyás, fás és füves terület. Ezek gondozásába rendszeresen

bevonjuk a gyermekeket (pl. udvartakarítás, homokgereblyézés,

szemétgyűjtés). A gyermekek munkájuk gyümölcseként gyönyör-

ködhetnek környezetük rendezettségében, tisztaságában,

szépségében.

4. Alkalomszerű megbízatások: az óvoda és a csoport életében

adódó olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek

alkalomszerűen végeznek. Ezen munkák egy része időről időre

szabályosan ismétlődik, másik részük spontán adódik. Ezeket a

munkákat szükségletekből, a munka jellegétől, a körülményektől

függően a csoport vagy egyes gyermekek végzik.


A gyermekcsoportokban napos táblák találhatók, melyeken kifüg-

gesztjük a megválasztott napos jelét. A ruházat tisztántartására napos

kötények szolgálnak. A naposok végzik az étkezéssel kapcsolatos teendőket

(terítés, asztalok leszedése), az asztalok környékének tisztántartását (söprés).

Mindehhez, életkorhoz méretezett munkaeszközöket használnak. Segítenek a

tanuláshoz szükséges eszközök előkészítésében, kiosztásában, helyre-

rakásában.

A kerti munkához sok és jó minőségű kerti szerszámokkal rendelkezünk.

A gyermekek segítenek a játékok javításában, üzeneteket továbbítanak,

tárgyakat kérnek, átadnak.


– szívesen és önként vállalnak munkát;

– megbízatásaikat kitartóan, alaposan, felelősséggel végzik;

– a munkaeszközöket rendeltetésszerűen, biztonsággal használják;

– szívesen díszítik, szépítik, rendezik környezetüket;


29

– igényük saját maguk és környezetük rendezettsége, tisztasága,

ennek érdekében önállóan tevékenykednek;

– alakul kötelességteljesítő képességük;

– ismerik a munkavégzés fogásait;

– a naposi munkát megfelelő feladattudattal, osztott figyelemmel,

igényességgel végzik;

– szívesen tevékenykednek a közösség érdekében örömszerzés

céljából, illetve segítő szándékkal;

– a szelektív hulladékgyűjtés igényévé vált;

– az eredmény ösztönzi a gyermeket.

4.3. TANULÁS

„Amit hallok – elfelejtem

Amit látok – megismerem

Amit csinálok megtanulom.”

(kínai bölcsesség)

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos,

spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész

óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált

környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett

tevékenységi és szervezeti formában valósul meg. valósul meg.

A tanulás feltétele a gyermek megismerési vágya, cselekvő aktivitása,

a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének

biztosítása.

A tanulás nagymértékben befolyásolja a gyermekek világképének

alakulását. Hatására tapasztalataik rendeződnek: pontosabbá válik

észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabbá lesz figyelmük, gazdagodik

fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák

felismerésére, megoldására.

Célunk: a tapasztalatszerzés útjának biztosításával a gyermeki

személyiség kibontakoztatása úgy, hogy a játék külső késztetésre folyamatos

szándékos, megtanulni akaró, akaraterőt mozgósító tevékenységbe menjen

át.


30

Feladatunk:

– tudatos, tervszerű felkészülés;

– a gyermek egyéni fejlettségének megfelelő feladatadás;

– a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése;

– a tanuláshoz szükséges motiváló, esztétikus, elsősorban természetes

alapanyagú eszközök készítése, beszerzése;

– természet kincseinek felhasználása;

– felfedezés örömének biztosítása;

– személyre szabott pozitív értékelés;

– differenciált értékeléssel a gyermek önértékelésének fejlesztése.

Lehetséges tanulási formák az óvodában

1.) Spontán játékos tapasztalatszerzés

– önálló tapasztalatszerzés;

– önállóság, a belső és külső világ birtokbavétele;

– utánzás, modellkövetés;

– cselekvéses tanulás;

– szociális magatartásformák és kulturális értékek elsajátítása.

2.) Kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás

– óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

– cselekvéses tanulás;

– gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

– gyakorlati problémamegoldás.

3.) Kötött tanulás

– a részvétel kötelező;

– problémahelyzet-teremtés, gyakorlati problémamegoldás;

– játékos problémamegoldások.


31

Életkortól függő szervezett tanulás

3-4 évesek

A szabad játékban megvalósuló spontán tanulási forma

elsődlegességét meghagyva élünk a kezdeményezett tevékenységek

lehetőségével.

4-5 évesek

A spontán tanulás mellett biztosítjuk a kezdeményezett

tevékenységeken való részvétel lehetőségét irányított megfigyelésen,

tapasztalatszerzésen keresztül.

5-6-7 évesek

A spontán tanulási formák, valamint a kezdeményezett

tevékenységek mellett alkalmanként kötött tevékenységeket is szervezünk.

A gyermeki fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

– érzékelésük, észlelésük differenciálódik;

– megjelennek akarati tulajdonságaik: kitartás, önállóság,

céltudatosság;

– kialakul a szándékos figyelmük, rendelkeznek a felidézés, a bevésés

és a fogalmi gondolkodás képességével;

– önálló megfigyeléseket végeznek, a jelenségeket változásukban is

felismerik;

– logikus gondolkodásuk fejlett, következtetnek, ítéletet alkotnak;

– felfedezik az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat;

– képesek az önálló feladatvégzésre, kialakulóban van feladat-

tudatuk, szabálytudatuk;

– társas kapcsolataikra az együttműködés jellemző;

– ellenőrzik saját tevékenységüket, ismerik értékeiket;

– az eszközökre vigyáznak, megfelelően használják azokat;

– élményeiket, tapasztalataikat önállóan, érthetően elmondják;

– beszédük fejlett, képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre.


32

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

5.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

„A világot nem őseinktől örököltük,

Hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

(Környezetvédelmi Konferencia, 1992)

Környezeti nevelés

A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben

születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős

közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a

természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási

vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a

tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

Gyermekeink léte, jövője függ attól, hogy milyen szemlélettel,

értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak

természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alapozására, alakítására

törekszünk. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban

vannak. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok

„közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi

többletet jelent a gyermekeknek. A séták, kirándulások, tevékenységek a

megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is

szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést

eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként

jelenik meg.

Óvodai hagyományainkat az évszakok köré rendeztük. Ennek a

folytonosságnak a lényege: mindennek eljön az ideje, amire minden évben

ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál bennük,

cselekvésre késztet. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot,

megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik bennük

a valahová tartozás érzése.

Környezetismeret

- család – óvoda – lakóhely

- testrészek, egészségvédelem

- természeti változások, jellemzők

- évszakok megfigyelése, összefüggések, napszakok

- növény- és állatvilág, természetsarok

- közlekedés


33

A természettel összefüggő hagyományok:

Takarítási világnap /szeptember 23./

Szüret /őszi betakarítás/

Állatok világnapja /október 4./

Tökhét

Víz napja /március 22./

Föld napja /április 22./

Madarak és fák napja /május 10./


Környezetvédelem /föld, levegő, víz, élővilág/

A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük

megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során

megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. A

sokoldalú megfigyelések, óvó-védő tevékenységek eredményeként érzelmi

alapon jutnak el a belátáshoz, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell.

Környezetalakítás /környezetesztétika, udvar, konyhakert/

Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet

jelent. A gyermekek szívesen részt vesznek a csoportszoba rendjének

helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti dekorálásokban,

díszítésekben. Az udvaron, kertben segítenek, a csoportszobai élősarokban,

természetsarokban aktívan tevékenykednek.

Célunk: a természeti környezet iránt érzékeny, a társadalmi

környezethez sokoldalúan alkalmazkodni tudó, a közvetlen környezetét

tevékenyen befolyásolni, védeni képes gyermekek nevelése.

Ehhez három feltétel szükséges: - közvetlen tapasztalás

- érzelmi kötődés

- megfigyelési folyamat

Feladatunk:

– óvoda és tágabb környezet megismertetése;

– folyamatos és alkalomszerű megfigyelések, tapasztalatszerzés

biztosítása;

– a természet iránti érzékeny, pozitív szemléletű óvónői modell;

– hazánk művészeti, természeti nevezetességeinek megismertetése;

– a magyar állat- és növényvilág megismertetése;


34

– környezetükért felelős életvitel megalapozása;

– környezet- és természetbarát szemléletmód alakítása;

– harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, gondozása.

Környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyai

A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek

tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és

mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika.

Célunk: a környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli

összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint

természetes környezetben.

Feladatunk:

– matematikai tartalmú felfedezések lehetőségének biztosítása;

– ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása;

– logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség fejlesztése.


A folyamatos alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük, hogy a

gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, a helyszínen, a

természetben, élőben figyelhetünk meg /kirándulások, séták/.

Ezen alkalmakkor felfedeztetjük a környező világ matematikai

összefüggéseit.

Udvarunkban a gyermekek konyhakertet gondoznak, ahol

megtanulják, hogy a növényeknek gondozásra, óvásra, és a természetet

éltető erőire /nap, csapadék/ van szükségük. A munkafolyamatok során

megtapasztalják, hogy az elvetett mag hogyan válik kifejlett növénnyé, és a

természet körforgása révén az abból nyert mag újra növeszthető. A kerti

munka által az évszakok váltakozásához kötött munkafázisokat is megismeri.

Közvetlen környezetünk védelme érdekében őszi és tavaszi

nagytakarítást szervezünk az udvaron.

Épületen belül szelektív hulladékgyűjtők találhatók. A szétválogatott

hulladékot séták alkalmával az utcai központi szelektív hulladékgyűjtőbe viszik

a gyermekek.


35

Játék-, eszköz- illetve használati tárgyak készítéséhez újrahasznosítjuk a

felhasználható hulladékot.

A csoportszobákban a mesterséges környezetben nevelhető élő

állatok, növények életmódját, viselkedését, táplálkozását figyelhetik meg. A

séták, udvari élet, kerti munka, élősarok gondozása átéléses élményt biztosít.


– elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről;

– ismerik a helyi hagyományokat, magyar népszokásokat;

– ismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés

alapvető szabályait;

– a társadalmi és természeti környezetet megbecsülő, óvó, tisztelő

magatartásformákkal, szokásokkal rendelkeznek;

– felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat;

– képesek mennyigések megállapítására, összehasonlítására, cso-

portosítására, becslésére;

– matematikai tartalmú ismereteiket tevékenységekben

alkalmazzák;

– meg tudnak nevezni hazai növényeket, állatfajtákat, táji

nevezetességeket;

– ismerik lakóhelyük főbb nevezetességeit;

– felismerik nemzetünk zászlaját, címerét;

– térbeli tájékozódásuk alakulóban van;

– képesek ok-okozati összefüggések megértésére;

– matematikai ismereteiket tevékenységekben alkalmazzák;

– képesek önálló véleményalkotásra.


36

5.2. MESE, VERS

„Minél jobban érted a másikat,

annál könnyebben szereted,

S minél könnyebben értenek téged

annál jobban fognak szeretni.”

(Montágh Imre)

Óvodánkban művészi értékű – elsősorban magyar – gyermekirodalmi

alkotásokkal ismertetjük meg óvodásainkat, melyek pozitív életszemléletet

formálnak, nyelvi fordulatai, népi kifejezései, néprajzi ismereteket közvetítenek.

A népmesék pozitív jellemvonásokat alakítanak (bátor, igazságos, kitartó,

hűséges). A gyermekeknek belső tartást, a jó utáni vágyakozás érzetét adják.

A népi mondókák, szólások, népi jóslások hiteles megfigyeléseket közvetítenek

a természeti és társadalmi környezetről, egyben nemes érzelmeket keltenek

(gyengédség, lelki finomság, kultúrált beszéd és magatartás).

A kortárs mesék, elbeszélések, meseregények az emberhez kötődő

humánus értékek megismerését teszik lehetővé.

Az irodalmi alkotások dramatizálása során fejlődik a gyermekek

produktív fantáziája /szerep-adta lehetőségek – mimika, gesztus,

jellemformálás/ és reproduktív készségük /beszédkészség – szöveg előadása/.

A bábjátékban rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre

inspirálja a gyermekeket. A báb kedvezően motiválja a megismerő

tevékenységet, érdeklődést. A gyermek bábjátéka során következtethetünk a

gyermekek érzelmi, értelmi világára, vágyaira, indulataira, szorongásaira.

Az ismétlések, a dramatikus játékok, a bábozások lehetőséget

nyújtanak az irodalmi élmény újra átélésre, az önálló, fantáziadús alkotásra.

Célunk: művészi értékű irodalmi alkotásokkal a gyermeki személyiség

sokoldalú formálása. Olvasásra nevelés.

Feladatunk:

– népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése;

– élménynyújtás, élő előadás;

– művészi értékű anyagkiválasztás;

– művészeti nevelés (szép iránti fogékonyság felébresztése, esztétikai

érzelmek gazdagítása);

– erkölcsi érzelmek formálása, erkölcsi értékek közvetítése;

– humor és vicc eszköz tárának használata;

– értelmi képességek fejlesztése;


37

– anyanyelvi nevelés: a nyelv játékából fakadó ritmus- és

hangzásélmény biztosítása;

– mese-, versalkotás és –mondás örömszerző élményének

megteremtése;

– belső képalkotás fejlesztése (kevés eszköz használata).

Hagyományunk:

A magyar kultúra napja – Kerekerdei mesemondó találkozó

/január 22./

/óvodai szervezés, kerületi rendezvény/


Az irodalmi élménynyújtást kötetlen formában szervezzük az erre

kialakított helyen, délelőtt és délután folyamán bármikor, amikor a hangulat,

a tevékenység, aktivitás lehetővé teszi. Más tevékenységekhez, fejlesztési

célokhoz is kapcsoljuk az irodalomhallgatást, felidézést érzelmi töltés céljából.

Az élményszerzés során kevés eszközt használunk, inkább

támaszkodunk az óvónői előadás nyújtotta élményre, a gyermeki fantáziára,

a beleélés képességére. Pihenés előtt minden nap mesélünk a

gyermekeknek. Ilyenkor az anyagkiválasztás szempontja: az alváshoz

szükséges nyugalom, hangulat, és szorongásoldás megteremtése.

Lehetőség van az élményfeldolgozás különböző formáira. A

dramatizálás eszközeit szabadon használhatják a gyermekek játékidőben. A

bábok (életkorhoz igazodó bábfajták) bábtartókon találhatók.


– kérik, várják a mesemondást;

– megszilárdultak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a

figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes

jelei;

– össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, mese-

regények szálait (szövegértés);

– kedvelt időtöltésük az ismert mesei motívumok bábozása,

dramatizálása, ábrázolása;

– ismernek magyar közmondásokat, szólásokat, szállóigéket;

– vigyáznak a könyvekre, eszközökre;


38

– szívesen mondogatnak hangulatukhoz kötődő verseket, mondó-

kákat;

– bátran, örömmel alkotnak saját mesét, mondókát, akár verset is;

– ismernek népmesei, népi kifejezéseket.

5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud,

Játékot, zenét, örömöt.

Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá.

Az a szellemi táplálék válik javára,

amit megkíván.”

(Kodály Zoltán)

A közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a

dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

A művészi értékű gyermekdalok, a népi játékok és mondókák, az élő

énekes és hangszeres rendezvények felébresztik a gyermek zenei

érdeklődését, zenei képességeik, kreativitásuk megalapozásához.

Hangsúlyozzuk a népi gyermekjátékok értékközvetítő szerepét: a nyelvi- és

szokáshagyomány közvetítését. A természettel való szoros együttélésből

eredő népi dalos játékokkal, mondókákkal olyan együttjátszásokat teremtünk,

amelyekben a gyermekek önkéntesen, lelkesen, magukat adva vesznek részt,

így szinte öntudatlanul ízlelgetik népi hagyományaink sajátosan magyar

jellegzetességeit. A művészeti nevelésen belül lehetőség nyílik a gyermek

számára más népek zenei kultúrájának megismerésére (Orff zenepedagógia,

óvodánkba járó más nemzetiségű gyermekek).

Célunk: az éneklés megszerettetése, zenei alkotó kedv alakítása

elsősorban népzenei örökségünk, és a klasszikus és kortárs zenei alkotások

megismerésén keresztül.

Hagyományaink

Budapesti Zenei Fesztivál

/fővárosi szervezés, óvodai részvétel/

Zenei világnap /október 1./



39

Feladatunk:

– megfelelő zenei és érzelmi légkör megteremtése;

– ének-zene-ritmus-mozgás egységének megalapozása;

– zenei anyanyelv alakítása;

– ölbeli játékok, népi gyermekdalok, népdalok, kortárs és klasszikus

művészeti alkotások gyűjtése éneklés és zenehallgatás céljából;

– zenei képességek fejlesztése;

– mozgásfejlesztés;

– esztétikus mozgáskultúra alakítása;

– zenei eszközök és hangszerek megismertetése, használata;

– természetes és újrahasznosított anyagokból hangszerek készítése

óvónő és gyermek által;

– zenei alkotókészség fejlesztése;

– népi kultúra értékeinek közvetítése.

Feltétel megléte

Óvodánk gazdag hangszerkészlettel rendelkezik. A népi hangszerek

egy részét felnőtt és a gyermekek készítik. Zenetermünkben gazdag

hangszerkészlet áll a gyermekek és óvónők rendelkezésére elsősorban

magyar és mellette alternatív zenei élmények megteremtésére, zenei

képességek fejlesztésére. Az óvodában, gyermekcsoportokban

megtalálhatók a népi hangszerek /pl. köcsögduda, citera, nádsíp, stb./ és

klasszikus hangszerek (furulya, klarinét, gitár).

CD-készletünk főleg a magyar népi és klasszikus, a kortárs

gyermekdalok köréből válogattuk. De megtalálhatók a világ klasszikus és ma

élő nagyjainak zeneművei is, melyekkel a zenehallgatás, a tánc, a

rendezvények, egyéb tevékenységek hangulatát emeljük, a gyermekek zenei

ízlését formáljuk.


– tisztán, életkoruknak megfelelő hangmagassággal énekelnek;

– szívesen hallgatják, játszák saját népük és más népek dalait,

játékait;

– hallás- és ritmusérzékük életkornak megfelelően fejlett;


40

– önállóan, zenei érzékkel használják az egyszerűbb ütő- és

ritmushangszereket;

– ismerik, használják és készítik az egyszerűbb népi hangszereket

(dióhéjpengető);

– egyszerűbb játékos néptánc mozgásokat ismernek, esztétikusan és

jókedvvel járják;

– önálló játékszervezésre képesek;

– zenei képességeik életkornak megfelelően fejlettek.

5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

„Szeretném, …ha a gombnyomkodás, távvezérlés

korában is lennének gyerekek és vidám felnőttek,

akik örvendezve vennék tudomásul, milyen

érdekességeket képes csinálni a két kezük.”

(Csókos Varga Györgyi)

A vizuális nevelés rendszerébe tartozó tevékenységi forma szerves

része az óvodai nevelés rendszerének, mely a gyermek aktív alkotó

cselekedetei által valósul meg. Eszköze a látási, mozgási, tapintási

információkra támaszkodó érzékletes tapasztalatszerzés, melyben a dolgok

láthatótulajdonságaira, a térbeli, formai, színbeli jelenségekre, s ezek esztétikai

viszonyaira irányul.

A tevékenységek során alakítjuk a gyermekek vizuális ismereteit:

élmények, tapasztalatok, fantázia megjelenítésének gazdagítását, képi-

plasztikai komponáló képességét.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek ábrázolása maradjon meg

zömében spontán tevékenység, mely teljes szabadsággal épül be a többi

tevékenységbe.

A gyermekek tevékenységi vágyának kielégítését kívánjuk

megvalósítani - meleg, oldott felnőtt-gyermek kapcsolattal

- sokféle anyag, technika biztosításával

- ötletadással

A változatos, jó minőségű eszközökkel segítjük az önkifejezést,

emelhetjük az elkészült művek esztétikai értékét.

Fontosnak tartjuk a szülőföld múltjának, hagyományainak

megismertetését., mely közelebb hozza a gyermekeket az értékeke

megbecsüléséhez. A népi kultúra tárgyai a gyermekek érzelmeit áthatva

épülnek be ízlésvilágukba. Az anyagok, termések gyűjtésével, azok

felhasználásával képet alkothatnak arról, hogy a természeti környezet


41

alkotásra késztető anyagokat kínál, és olyan örök értékeket hordoz, amelyet

már elődeinknek is nyújtott. Ezáltal a gyermekek nyitottan, védőn és

cselekvésre készen fordulnak környezetük felé.

Célunk: az élmények biztosításával sokszínű alkotó tevékenység

kibontakoztatása.

Feladatunk:

biztosítjuk:

– az érzelemgazdag élményeket;

– az alkotó tevékenység feltételeit;

– a minőségi, esztétikus, biztonságos eszközöket;

– a gyermeki munkában kifejeződő szubjektív esztétikai

értékek meglátását;

– a művészetek iránt való fogékonyság és esztétikai értékelő

képesség fejlesztését;

– népi kultúra közvetítését;

– részletekre való odafigyelést (eszközök esztétikus elhelye-

zése, rendet szolgáló szokások kialakítása, megkezdett

munkák befejezésére ösztönzés);

- eszközök használatával különböző anyagokkal, a rajzolás,

mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel

és eljárásaival való megismertetés.

esztétikai érzékenységre, nyitottságra, kreativitásra alapozva fej-

lesztjük:

- a tér-forma-szín képzetet;

- az alapvető képi kifejező eszközöket, ábrázolásmódot;

- a vizuális képességeket;

- a mozgást.


Az óvoda, a csoportszobák esztétikusan vannak berendezve, díszítve.

A változatos anyagokat, eszközöket nyitott polcon tároljuk, melyekkel a

gyermekek szabadidőben bármikor alkothatnak.

Sétákat, múzeumlátogatásokat szervezünk, ahol lehetőség nyílik a

gyönyörködésre, rácsodálkozásokra, ízlésformálásra, a magyar és más népek

kulturális értékeinek megismerésére. A természetben szervezett sétákon

változatos „kincseket” gyűjtögetünk, melyeket a különböző tevékenységek

során felhasználunk.


42

Kézműves műhelyünkben kiváló lehetőség nyílik a népi kismesterségek

megismerésére, a technikák gyakorlására. Eszközeink: égetőkemence,

korongozó, formázó eszközök, szövőkeret, ráma, stb. Anyagaink: természet

adta kincsek, agyag, gyöngy, csuhéj, stb.

A gyermeki és felnőtt alkotások az óvodai „Kerekerdő Galéria”

gyűjteményét gyarapítjuk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

– nyitottak esztétikai élmények befogadására;

– biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit;

– képesek színeket felismerni, megnevezni, azonosítani, meg-

különböztetni;

– képesek a színek hangulati hatásainak felfedezésére, érzékel-

tetésére;

– formaábrázolásuk változatos: legfontosabb megkülönböztető

jegyek, jellemző formák hangsúlyozása;

– emberábrázolásukban megjelennek a részletek, a legegyszerűbb

mozgások jelzése;

– fokozott önállósággal alkalmazzák az ismert népi és egyéb vizuális

technikákat;

– önállóan díszítenek tárgyakat;

– nyitottak a modern technikák iránt;

– ismerik a népi mesterségek eszközeit, anyagait, fogásait.

5.5. MOZGÁS „A szépség törvényei szerint megformált

mozdulat, nemcsak külső hatásában

harmonikus, hanem belső harmóniát is teremt,

visszahat a művelőjére, a testben és lélekben

finomít és kultúrál.’

(Berczik Sára)

1.) Mozgás, testnevelés

A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes

szükséglete. Arra törekszünk, hogy sokrétűen elégítsük ki a gyermek


43

mozgásigényét. Tudatosan segítjük a mozgás és az észlelési funkciók

összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék és a

ritmusérzék fejlesztésér, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A

mozgás jelen van az óvodai élet minden területén.

A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza

a teljesítő képességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását,

a mozgásszervek fejlődését. Alakítja a mozgásszokásokat, és a játéktudat

szintjét. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési

készséget, leszoktat az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az

egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyermek kitartása, koncentráló- és

állóképessége.

A gyermek mozgásán keresztül ismeri meg a világot. A

mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi sportjátékok nyújtotta

mozgásformákkal, melyeknek igazi terepe az udvar (szembekötősdik,

ugróiskola, stb.).

Célunk: a gyermeki szervezet egészséges fejlődésének elősegítése,

természetes mozgáskedvének megőrzése.

Feladatunk:

– egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele;

– mozgásigény kielégítése;

– testi képességek és fizikai erőnlét differenciált fejlesztése;

– helyes testtartás kialakítása;

– koordinált mozgás alakulásának elősegítése;

– fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása;

– az óvoda belső és külső helyi adottságainak kihasználása a

mozgás érdekében;

– társa figyelés ösztönzése;

– kifejező mozgások fejlesztése (improvizációs, alkotó, értelmi, érzelmi

tartalmak kifejező képessége).

A mozgáslehetőség területei

– szabad, spontán mozgás: a gyermek állandó belső késztetést érez

a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Maga

választja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett

mozgásos játékban a gyermek önként vesz részt


44

– szervezett testnevelés: tartalmát a természetes emberi mozgások,

járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, egyensúlyozások,

mozgásos játékok alkotják:

1. mindennapos testnevelés

2. kötött testnevelés


Óvodánk mozgásfejlesztő eszközök tekintetében kiválóan felszerelt.

Mindkét épületben tornaszobával rendelkezünk. Az eszközkészletet és helyi

adottságokat is figyelembe véve tervezzük a mozgásanyagot. A testnevelési

foglalkozások minden csoportban kötöttek. Tavasztól őszig gyakran tartjuk a

foglalkozásokat a szabadban.

2.) Vízhez szoktatás

A vízhez szoktatás során hangsúlyozzuk a vízbiztonság megszerzését, a

víz megszerettetését és a spontán aktivitás kialakítását.

A vízhez szoktatás lazán irányított uszodai játékokból és egyszerű

mozgások gyakorlásából áll, amit a gyermekek csoportban, úszóoktató

segítségével hajtanak végre.

A megfelelően megválasztott eszközökkel sok olyan mozgás

kialakítását tesszük lehetővé, ahol a gyermekek utánzással, szabályok

elfogadásával egyszerűbb, majd fokozatosan bonyolultabbá váló mozgások

kivitelezését végezhetik.

Célunk: egészséges, edzett, úszásérett gyermekek nevelése.

Feladatunk:

– képességek fejlesztése (fizikai, pszichikai, szociális);

– megfelelő eszközök biztosítása;

– higiéniai feltételek megteremtése, betartása;

– úszóoktató szakmai rátermettsége, felkészültsége;

– szervezési feladatok (uszoda használatának beosztása, gyermek-

kíséret, öltözés, szárítás, felnőtt felügyelet).


45


Óvodánk az óvodás életkornak megfelelő uszodával rendelkezik.

Életünket úgy szervezzük, hogy valamennyi gyermekcsoport számára

optimális időt biztosítsunk a víz megszerettetésére, vízhez szoktatására. A

gyermekek (otthonról hozott) úszófelszereléssel rendelkeznek. Szakképzett

úszóoktató foglalkozik a gyermekekkel.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

– rendelkeznek az iskolába lépéshez szükséges testi képességekkel;

– igényük a rendszeres mozgás;

– mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú;

– kialakulóban van a személyi zóna ismerete;

– képesek a térben tájékozódni;

– ismerik, és biztosan használják a kézi szereket;

– képesek társaikra figyelni;

– megértik az egyszerűbb vezényszavakat;

– vízben biztonsággal, örömmel mozognak;

– képesek a víz alá merülni, egyszerűbb úszómozdulattal néhány

tempót megtenni;

– uszodai viselkedésüket bátor, de fegyelmezett magatartás jellemzi.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

NAPIREND

A kisgyermek óvodába lépéséig a családban kialakult napirend

szerint él. Az óvodában töltött időt a családok napirendjének, a gyermek

egyéni szükségleteinek figyelembevételével tervezzük.

Alapelvek:

1. Minden csoportnak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően

kell alakítania saját napirendjét a többi csoporttal egyeztetve,

életkoronként más-más pihenési idővel.

2. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A

tevékenységekre szánt időtartamot az óvoda nyitvatartási idejének


46

megfelelően tervezzük, figyelembe véve a tevékenységek közti

harmonikus arányok alakítását.

A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek

a gyermekekben.

A nyári időszakban az év közben már kialakított szabályok és szokások

megtartásával, kötetlen formában változatos tevékenységeket biztosítunk.

Lehetőség szerint növeljük a játék és a szabadban való tartózkodás idejét.

Célunk: megfelelő óvodai életritmus, szokásrendszer kialakítása, mely

a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés alapvető feltétele.

Feladataink:

– biztosítani a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét;

– az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek

megfelelő váltakozás;

– a tevékenységek szervezése oly módon, hogy a legtöbb időt

játékkal töltsék a gyermekek;

– a várakozási idő kiküszöbölése;

– családi attitűd alakítása (esti televízió-nézés káros hatása, hétvégi

napirend ajánlása, délutáni pihenés fontossága).

HETIREND

A hetirend biztosítja a tevékenységek tervezhetőségét,

rendszerességét.

A hetirend összeállításánál figyelembe vesszük:

– a tevékenységek tartalmának összeilleszthetőségét;

– megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált

tevékenységek tervezését, szervezését;

– a tevékenységekhez kialakított helyiségek használatának

beosztását a csoportok között („A” épület: uszoda, tornaterem,

kézműves műhely; „B” épület: zeneterem, tornaterem, uszoda,

mozgásfejlesztő szoba);

– a két egymás mellett lévő csoport tevékenységének összehango-

lását;

– a gyermekek szabad játékát, hangulatát, kreativitását.


47

8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI

Nevelőmunkánk hatékonysága és eredményessége érdekében

pedagógiai dokumentumaink és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

közötti összhangra törekszünk.

1.) Működési terv

Tartalmazza:

– a helyzetfeltárást (az előző év elemzését, értékelését);

– az új nevelési év feladatait (pedagógiai feladatokat, gyermek-

védelmi feladatokat, munkaközösségi tevékenységet, felelősi

rendszer megtervezését);

– a kapcsolattartást (külső és belső kapcsolatok, közélet);

– a nevelőmunka ellenőrzését, elemzését, értékelését;

– a tanügy-igazgatási feladatokat;

– a nevelőtestületi értekezletet, és egyéb szolgáltatásokat.

2.) Csoportnapló

Tartalmazza:

– a gyermekcsoportok szokás- és szabályrendszerét;

– az eseménytervet (ünnepek, kirándulások, sportprogramok,

rendezvények);

– az évszakoknak megfelelően a tevékenységi tervet;

– az összevont csoportok nyári életét;

– az időszakos értékelést és a további feladatokat, illetve az év végi

éves értékelést.

3.) Felvételi és mulasztási napló

Tartalmazza:

– a gyermekek személyi adatait;

– a felvétel és beíratás időpontját;

– a hiányzások számát.

4.) A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének nyomon köve-

tése


48

Tartalmazza:

– az anamnézist;

– az óvónők megfigyeléseit a gyermekről;

– a fejlesztés várható menetét.

Fontosnak tartjuk a szakmai dokumentumok felelősségteljes, pontos

naprakész vezetését, figyelemmel követését, megvalósítását, folyamatos

fejlesztését. Biztosítjuk az adatok védelmét és bizalmas kezelését.

A szülők a gyermekkel kapcsolatos pedagógiai történésekről csak az

óvodapedagógustól kaphatnak felvilágosítást!

9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

1.) Óvoda-Fenntartó-Oktatási Kulturális és Sport Iroda kapcsolata

Célunk: óvodánk zökkenőmentes működésének biztosítása.

Feladataink:

– kölcsönös, korrekt információátadás;

– naprakész feladatellátás.

2.) Óvoda-bölcsőde kapcsolata

Célunk: bölcsődéből óvodába való zökkenőmentes váltás biztosítása.

Feladataink:

– kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a kerületi bölcsődékkel.

3.) Óvoda-óvoda kapcsolata

Célunk: a pedagógiai információáramlás biztosítása.

Feladataink:

– a továbbképzések szervezése, lebonyolítása;

– részvétel más intézmények szakmai rendezvényein;

– az EU-s pályázatok figyelemmel kísérése.

4.) Óvoda-család kapcsolata

Célunk: a kiegyensúlyozott partnerkapcsolatra törekvés.


49

Feladataink:

– a nevelési módszerek összehangolása a gyermekek egészséges

fejlődésének érdekében;

– nyitott, kölcsönös, kompromisszumkész kapcsolat ápolása.

Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat

programunkból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják. Folyamatosan

tájékozódunk a szülők elégedettségéről, véleményéről, elvárásairól, és az

ésszerű ötleteket beépítjük minőségfejlesztő munkánkba.

Az együttműködés formái:

– szülői értekezlet;

– fogadóóra;

– óvodai ünnepek;

– kirándulások (alkalmanként felkért szülőkkel tájmegismerés,

hagyományápoló ismeretszerzés);

– szülői fórum;

– nyílt nap vagy videofelvétel (a szülők lehetőséget kapnak a

nevelés folyamatába való betekintésre).

5.) Óvoda-iskola kapcsolata

Célunk: az óvodából az iskolába való zökkenőmentes váltás

biztosítása.

Feladataink:

– lehetőség biztosítása a tanítónők részére az óvodai nevelésbe való

betekintésre;

– szülői értekezlet szervezése tanköteles korú gyermekek szüleinek

(iskolára való alkalmasság szempontjai, iskolák bemutatkozása);

– nagycsoportosok részére iskolai órák látogatásának szervezése.

6.) További szakmai kapcsolatok

– Pedagógiai koordinátor: pedagógiai munka segítése;

– Kerületi mentorok: nevelési területeken szakmai tanácsadás,

gyakorlati bemutatók;

– Nevelési Tanácsadó: magatartási és tanulási problémákkal küzdő

gyermekek, nevelési gondokkal küzdő családok és pedagógusok

segítése;

– Logopédus;

– Szakértői Bizottság;

– Gyermekjóléti Szolgálat;


50

– Gyámügyi Hivatal;

– Szakorvosi ellátás;

– Óvoda orvosa, védőnője;

– Kulturális intézmények: természetvédelmi területek, múzeumok,

színházak, hangversenyek.


51

10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

1. A saját óvodai program a módosított Óvodai nevelés országos

alapprogramja alapján változott, mely a fenntartó jóváhagyása után

2010. szeptember 1-vel lép hatályba.

A saját óvodai program felülvizsgálata 4 évente történik.

A saját óvodai program módosítása:

- törvényi, jogszabályi változások

- fenntartói feladatváltozás

- minőségfejlesztési eredmények

- nevelőtestületi kezdeményezésre /50%+1fő szándéka alapján/

- személyi, tárgyi feltételek változása során történik

2. A saját óvodai program hiteles másolata bármikor megtekinthető a

vezetői irodában.

11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kerekerdő Óvoda nevelőtestülete 2010. március 8-án elfogadta a saját

óvodai programot.

……………………………………….

óvodavezető

A Kerekerdő Óvoda szülői közössége 2010. március 4-én véleményezte a saját

óvodai programot.

…………………………………………

Szülői közösség képviselője


52

FELHASZNÁLT IRODALOM

1.) 1993. évi többször módosított törvény a közoktatásról

Magyar Közlöny 89.sz.

2.) Módosított 137/1996.(VII.28). Kormányrendelet az Óvodai nevelés

Országos alapprogramjáról

3.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazga-

tásról.

OKKER, Bp, 1997.

4.) Egyezmény a gyermekek jogairól

ENSZ Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp, 1990.

5.) Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára

OVIZUÁL, Bp, 2003.

6.) Balogh Tibor: Lélek és játék

Akadémiai Kiadó, Bp, 1991.

7.) Dr. Buchernáné-Faustné: Néphagyományőrzés az óvodában

HOGYF EDITO Kft., Bp, 1998.

8.) Dr. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában

OKKER, Bp, 2000.

9.) Dr. Dankó Ervinné: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban

Flaccus Kiadó, Bp, 2003.

10.) Dr. Fejes Erzsébet: Mesélő természet

Alex-typo Kiadó, Bp, 1994.

11.) Dr. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék

CALIBRA, Bp, 1993.

12.) Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997.

13.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai

OKKER, Bp, 1998.

14.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája

OKKER, Bp, 1999.

15.) Dr. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata

Fővárosi Egészségnevelési Központ, Bp, 1981.

16.) Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások

Planétás Kiadó, Bp, 1997.


53

17.) Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

FER-co Kft., Bp, 1991.

18.) Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992.

19.) ZÖLD OVI

Tisza Klub Környezetvédő Szervezet Szolnok, 1997.


54

Melléklet

ESZKÖZJEGYZÉK

A törvény által meghatározott alapeszközökkel felszerelt óvodánk.

Eszközök, felszerelések mennyiség megjegyzés

csoportszoba 12

tornaszoba 2

logopédiai-, egyéni

fejlesztő szoba

1-1 épületenként

játszóudvar 9000m2

óvodavezetői iroda 1

gazdasági iroda 2

óvodatitkári iroda 1

nevelői szoba 1

könyvtárszoba 1

felnőtt öltöző 1-1 épületenként

felnőtt WC 3-3 épületenként

gyermeköltöző 12

gyermek mosdó 12

konyha 1-1 épületenként

moslék tároló 1-1 épületenként

csoportszoba

óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1

gyermekszék gyermeklétszám szerint 1

gyermek asztal gyermeklétszám figyelembe

vételével

fényvédő függöny ablakonként 1

szőnyeg csoportonként minimum 1nagy,

1 kicsi

játéktartó szekrény és

polc

1 beépített szekrény minden

csoportban

fektető tároló beépített szekrényben

ágyszámnak megfelelő

mennyiség

felnőtt asztal 20

felnőtt szék 60


55

edény és evőeszköz

tároló szekrény

1 csoportonként/beépített

szekrényben vagy külön

játszó udvar

kerti pad 12

babaház 4

homokozó 12

takaróponyva 12

mozgásfejlődést segítő

eszközök 2

udvar részenként legalább

irodák

íróasztal 5

szék 5

telefon 2-3 épületenként

fax 2 B épületben

számítógép 2-6 épületenként

nyomtató 3

iratszekrény 4

gyermeköltöző, mosdó

öltöző szekrény 1 gyermekenként

öltözőpad gyermeklétszám figyelembe-

vételével

törülköző tartó 1 gyermeklétszám figyelembe-

vételével

fogmosó-pohár tartó

polc

gyermekenként

fali tükör 1-1 mosdónként

fésűtartó 1 csoportonként

törülköző 2-2 felnőtt és gyermeklétszám szerint

abrosz 2 asztalonként

takaró gyermeklétszám figyelembe-

vételével

felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

mosógép 2

centrifuga 1

vasaló 1

vasalóállvány 1

szárító állvány 2

takarító eszközök 1-1 csoportonként

kerti munkaeszközök 1-1 ásó, kapa, gereblye,seprű

hűtőgép 1-1 épületenként

porszívó 1-1 2 csoportra


56

játékok, játékeszközök

mozgásos-,szerep-

,konstruáló-

,szabályjátékok,

dramatizálás,bábozás,

népi kismesterségek

eszköze

30%

gyermekcsoportonként a

gyermekek létszámának, óvodai

nevelési programnak

megfelelően

ének, zene, énekes

játékok eszközei


gyermekek létszámának

megfelelően

értelmi képességeket és

a kreativitást fejlesztő

eszközök

30%



megfelelően

anyanyelvi fejlesztő

játékok, könyvek 30%



megfelelően

ábrázoló tevékenység

eszköze



megfelelően

környezetünk

megismerése


gyermekek létszámának, óvodai

nevelési programnak

megfelelően

munka jellegű

tevékenységek



megfelelően

nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

televízió 1

CD-s magnó 1 2 csoportonként

diavetítő 1-1 épületenként

vetítővászon 1-1 épületenként

étel-mintavétel készlet 1-1

mentőláda 1-1

gyógyszerszekrény 1-1

munkaruha 2-2 váltás felnőttenként

védőruha 1-1 vízforgató kezelőnek, dajkának

tűzoltó készülék


57

Testi fogyatékos gyermekek befogadásához, fejlesztéséhez a

következő berendezési tárgyak, eszközök beszerzése szükséges.

eszköz neve mennyiség megjegyzés

Bútorzat

gyermekszék gyermek-

létszám

szerint 1

mozgássérült, látás-, és értelmi

fogyatékos esetén állítható

magasságú, lábtartóval és

ülőkével

gyermekasztal gyermek-

létszám

szerint 1

mozgássérült, látás-,és értelmi

fogyatékos esetén állítható

magasságú, dönthető lapú,

peremes, egyszemélyes

óvodai fektető gyermek-

létszám

szerint 1

mozgássérült esetén kemény

ágybetétek, decubitus matrac

egyéni szükséglet szerint. Látás-,

és értelmi fogyatékos esetén

védőszegély /rács/

Szárazföldi mozgásfejlesztő eszközök:

tatami szőnyeg 1

egyensúlyozó tárcsa

kapaszkodóval

1

billenő talp 1

ülőlabda 2

roll labda 1

ultrakönnyű labda 1

tüskelabda 4

masszírozó henger 4

szivacslabda 4

babzsák 5

rugalmas karika 6

csörgő labda 1

súlylabda 2

fejlesztő játékok

érzékelő párnácska 1

kalapáló játék 2

végtelen hurok 1

speciális olló 5

hurkos marokolló /bal ill.

jobbkezes /

1-1


58

Vízi mozgásfejlesztő eszközök

vízi járda 2

úszódeszka 5

szivacs játék 10

úszógumi 5

labda 5

tornakarika 5

Speciális feladataink ellátásához a következő eszközökkel

rendelkezünk:

megnevezés mennyiség megjegyzés

Kézműves műhely

égetőkemence; 1 A épület

elektromos korongozó; 1 A épület

kis méretű szövőkeret 30 A épület

nagy méretű felvetős

szövőkeret

3 A épület

hímzőkeret 20 A épület

agyagformázó

szerszámok

20 A épület

Tornatermi felszerelés

bordásfal 5+10 épületenként A+B

zsámolyok 6+6 A+B

padok 4+5 A+B

karikák 10+20 A+B

kötelek 12

óriás labdák 15

gólyalábak 2-8 pár A+B

focikapuk 1-1 pár A+B

kosárlabda palánkok 3 pár

magasugróléc 1-1 épületenként

gördeszkák 7

Uszoda

úszódeszkák 12 A épület

labdák 3 fogyóeszköz

hajszárítók 4 A épület


59

Hangszerek

harangjáték 4 B épület

hanglapok 25

nagydob 1 B épület

alt xilofon 1 B épület

hangszerkészlet (xilofon) 6 B épület

üstdob+ütő 1

csörgőkarika 2

száncsengő 8

triangulum 10

castanyetta 3

agogó fa+fém 2

rumbafa 2 pár

xilofonlapok

(szétszedhető)

1

békasor+állvány 1

basszus metalofon

rumba csörgő 3 pár

kolomp 4

különböző cintányér 7 pár + 2 álló

kínai fadob 3

szoprán xilofon 1

kéthangú fadob 2

harangjáték – alt 1

csörgődob 3

cabasa 2

harangsor 1

gíró 2

Fejlesztő sporteszközök

tramboline 1+3 A+B épület

Wesco készlet 1 B épület

rugós deszka 3 B épület

bady roll 3+5 A+B épület

greiswald tornaszer 1 B épület

henger sárga-kék + tartó 1 B épület

Bola kiegészítő

tornakészlet

1 pár B épület

a kerekerdŐ Óvoda sajÁt Óvodai programja

Documents