bevezetés az Öltözéktervezésbe i

83
Bevezetés az öltözéktervezésbe I. Hottó Éva, dr. habil Kisfaludy Márta, Szűcs Ágnes 2013.

Upload: bereczki-bogi

Post on 27-Dec-2015

154 views

Category:

Documents


1 download

TRANSCRIPT

Page 1: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

Bevezetés az öltözéktervezésbe I.

Hottó Éva, dr. habil Kisfaludy Márta, Szűcs Ágnes

2013.

Page 2: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

2

Page 3: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

3

Tartalom

1. Sziluettek ................................................................................... 5

1.1. Testközeli vonal ................................................................. 6

1.2. I - vonal.............................................................................. 8

1.3. H - vonal ............................................................................ 9

1.4. X - vonal .......................................................................... 10

1.5. A - vonal .......................................................................... 12

1.6. V - vonal .......................................................................... 13

1.7. O - vonal .......................................................................... 14

2. Alapvető ruhadarabok.............................................................. 15

2.1. Szoknyák ......................................................................... 16

2.1.1. Szoknya – és ruha-hosszak ...................................... 16

2.1.2. Szoknya-típusok bőség szerint ................................ 18

2.1.3. Hosszanti szabásvonalakkal kialakított formák ....... 20

2.1.4. Vízszintes szabásvonalakkal kialakított formák ...... 21

2.1.5. Rakott szoknyák ...................................................... 23

2.1.6. Redőzéssel kialakított formák ................................. 24

2.2. Blúzok.............................................................................. 25

2.3. Kötött felsőruházat .......................................................... 30

3. Ruhaanyagok áruismerete........................................................ 34

3.1. A szövetek kereskedelmi elnevezése ............................... 34

Page 4: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

4

3.2. Szövött anyagok .............................................................. 35

3.2.1. Pamut és pamuttípusú szövetek ............................... 35

3.2.2. Len és egyéb háncsrost szövetek ............................. 48

3.2.3. Selyem- és selyemtípusú szövetek........................... 50

3.2.4. Gyapjú és gyapjútípusú szövetek ............................ 60

3.3. Kötött-hurkolt kelmék ..................................................... 72

3.3.1. Vetülékrendszerű kelmék ........................................ 72

3.3.2. Láncrendszerű kelmék ............................................. 76

3.4. Nemszőtt textíliák ............................................................ 78

3.5. Műbőr, műszőrme ............................................................ 79

3.5.1. Műbőrök .................................................................. 79

3.5.2. Műszőrmék .............................................................. 82

Felhasznált irodalom................................................................ 83

Page 5: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

5

1. Sziluettek

Az emberek öltözködéséről megjelenésük alapján

kaphatunk képet. Ilyenkor „tetőtől talpig” viselt ruhadarabjaik

– azaz öltözékük – alapján ítéljük meg valaki ízlését, stílusát.

Az öltözék összképe, elsősorban a körvonalában látható

vonalvezetésétől, sziluettjétől függ.

A sziluett kifejezés körvonalat jelent. ( A kifejezés az

árnyképek - portrék és humoros képek – rokokó korszakban

kialakult műfajából ered.) Ezeken a képeken a leginkább

jellemző tulajdonságokat ábrázolták, és az érthetőség kedvéért

néha fel is erősítették azokat. Az öltözékek sziluettjét is ilyen

jól felismerhető, jellegzetes módon alakítjuk ki.

A divat alapvető sziluettek és nevezetes vonalak

meghatározásával segíti a tervezők munkáját. Az új trendek

gyakran hivatkoznak az ezekből kialakított összetett

sziluettekre. Ezen kívül az egyedi megrendelőknek tervezett

ruhadaraboknál is fontos ismerni az egyes sziluettek alkat-

módosító lehetőségeit.

A test és a ruha kapcsolata, vagyis a hely és a mód, ahogy egy

öltözék követi a test vonalát, vagy éppen eltávolodik tőle,

egyszerűen követhető az ABC betűinek hasonlósága által.

Az alapvető sziluettek a következők:

1. Testközeli vonal

Page 6: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

6

2. I - vonal

3. H - vonal

4. X - vonal

5. A - vonal

6. V - vonal

7. O - vonal

Minden más sziluett, mint például az Y – vonal, vagy T –

vonal, az alapvető formáknak csak változatai.

A sziluettek meghatározásához a testen a következő

vonalakat kell tanulmányozni:

Többnyire az alapszerkesztés szerint, a térdvonalig vizsgáljuk

a modellek bőségét, a szabásvonalakat, szerkesztési

megoldásokat, melyek a sziluett formáját eredményezik.

(Egyes esetekben, például alkalmi öltözékeknél, a talpsík

vonala is meghatározó lehet.)

- Vállvonal

- Mellvonal

- Derékvonal

- Csípővonal

- Térdvonal

1.1. Testközeli vonal

Ez a sziluett követi a test körvonalát, ezáltal kiemeli a női

formákat. Azokra az időszakokra jellemző, amikor erősen

hangsúlyos a nőiesség. A testtől való távolsága lehet minimális

– ezt rugalmas anyagokkal érhetjük el legegyszerűbben. Más

Page 7: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

7

esetben szabásvonalak segítségével hozzuk létre a sziluettet,

kevés, az anyagtulajdonságoknak megfelelő kényelmi bővítés

alkalmazásával.

A vállakat ekkor nem szélesítjük, ha szükséges a vállpárna,

akkor a keskeny normál, vagy a vállhoz jól illeszkedő,

úgynevezett kagylós forma célszerű. Jó, ha minél

természetesebb a váll vonala, ezért szűkített, bevarrott ujja

ajánlott hozzá.

A mell-, derék-, és csípő vonalában is testet követő a

ruhadarab.

Térdvonalon lehet kissé testtől távolított, mint például az

egyenes szoknya. Követheti a comb vonalát is. Mindkét

esetben hasítékot kell alkalmazni a lépés biztosítására. (1.1.

ábra)

1.1. ábra: A testközeli sziluett a sziluettek sorában

Page 8: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

8

1.2. I - vonal

Az 1920-as évek kedvelt formája volt ez a vonal. Akkoriban a

fiús női alakot tartották érdekesnek, mert ez a fűző nélkül

viselt ruhaforma a frissen megszerzett szabadságot jelképezte

az öltözködésben is. Ezt a hatást keskeny, egyenes formájával

éri el, ezért hasonlítjuk az I betűhöz. Az ismert Chanel

kosztüm napjainkban is kedvelt viselet.

A váll vonalán a természetes vállszélességet kisméretű

vállpárnával alakítjuk ki. A keskeny, egyenes formához

szűkített, bevarrott ujja illik, mert ez nem vonja el a figyelmet

a ruha vonalvezetéséről.

A mell vonalától, a csípőn át, az aljáig egyenes az oldal

vonalának kialakítása.

A lépéshasítékok ebben az esetben is segítik az öltözékben

való mozgást. (1.2. ábra)

1.2. ábra: Az „I” sziluett a sziluettek sorában

Page 9: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

9

1.3. H - vonal

A H – vonal minden olyan öltözék számára ideális, ahol

szükség van a testnek kényelmet adó beburkolására, például a

kabátok, lenge ruhák esetében, vagy amikor a megjelenés

szempontjából fontos a tekintély hangsúlyozása, mint például

a papi öltözékeknél vagy bírói talárok viseleténél.

A sziluett a betűformának megfelelően széles formát mutat,

amely a testtől erőteljesen eltávolított, nagy bőséget alkalmazó

konstrukcióval érhető el.

A váll vonalán szükséges szélesítés sokféle formában

alakítható ki. Az alkalmazott ujja forma határozza meg a

szükséges vállpárna méretét és formáját (normál vagy

lekerekített) is. Az ujja lehet az öltözéknek T formát adó

geometrikus, vagy különböző raglán forma is. Mindegyiknél

fontos, hogy az ujja mélyítetten, a hónalj vonala alatt

csatlakozzon a ruhadarab törzséhez, mert ezzel biztosítható a

kar mozgása, emelése anélkül, hogy az oldalvonal (és így az

alja vonal) felemelkedne.

Mell-, derék-, csípő,- és aljavonalon a testtől erőteljesen

eltávolított, nagy bőséget mutat. (1.3. ábra)

Page 10: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

10

1.3. ábra: A „H” sziluett a sziluettek sorában

1.4. X - vonal

Az X – vonal, mint a betű formája is mutatja, a váll- és az alja

vonalán széles, míg a derék vonalán erőteljesen karcsú.

Nagyon nőies , ezért különösen alkalmas a nőies formákat

hangsúlyozó stílusú és alkalmi öltözékek kialakítására. Az

1950-es években például Dior azért alkalmazta ezt a sziluettet,

mert kifejezte a nők szépség, elegancia és nőiesség iránti

vágyát a háború nélkülözései után.

Vállvonalnál a szükséges szélesítést vállpárnák segítségével

oldhatjuk meg. A hatás fokozható olyan nagy terjedelmű ujja

típusokkal, mint a sonka, a puffos ujj, vagy a vállcsúcsnál

alkalmazott széles szembehajtás az ujján. Fontos, hogy a

felhasznált alapanyagnak tartása legyen, különben nem

Page 11: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

11

szélesít. Kerekített formájú vállpárnákkal gyengédebben nőies

hatást érhetünk el.

Mellvonalnál az öltözék a test közelében van, amit

mellformázó varrásokkal érhetünk el.

A derékvonal hangsúlyos. A testre szabott forma

formázóvarrásokkal érhető el. A karcsúság látványa fokozható

övekkel, vagy erőteljesen bővített szoknyarésszel.

A hullámvonalat leíró alja vonal szélességét a derék- vagy

csípővonaltól bővített sokféle szoknya- konstrukció adja. (1.4.

ábra)

1.4. ábra: Az „X” sziluett a sziluettek sorában

Page 12: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

12

1.5. A - vonal

Ez a vonal, nagy aljabősége miatt szintén a nőies formák közé

tartozik. Látványosan körbelengi a testet, ezért könnyű

anyagokból nyári ruhák vagy alkalmi öltözékek formája lehet.

Alkalmas akkor is, ha szükség van a test kényelmének

biztosítására, mint a kismamaruhák esetében. Az anyagok

szerkezete és súlya befolyásolja, hogy lágyan omló, vagy

testtől elálló körvonalat ad az öltözék.

Vállnál, mell fölött, mellvonalon vagy közvetlenül a mell alatt

testközeli a ruha. A mell alatti szabásvonalat empire (fr. ejtsd:

ampír) vonalnak nevezzük, Napóleon uralkodásának idején

népszerű forma után.

Vállpárnákból inkább a váll természetes formáját követő,

kerekített formák ajánlhatók. A szűkített, bevarrott ujjakon

kívül alkalmazható a váll kerekségét hangsúlyozó japán ujj,

vagy azok a raglán megoldások, melyek vonalvezetésükkel

segítik az „ A” forma hatását.

A sziluett az alja vonalán erőteljesen szélesített. (1.5. ábra)

Page 13: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

13

1.5. ábra: Az „A” sziluett a sziluettek sorában

1.6. V - vonal

Széles váll jellemzi ezt a formát, és szűkített aljával biztosítja

a V sziluett látványát. Férfias, hangsúlyos megjelenést ad

viselőjének. Azokban a korszakokban válik népszerűvé,

amikor határozottságot, férfias tulajdonságokat várnak el a

nőktől, vagy a sportos, szabadságot, kényelmet adó öltözködés

divatos. Kabátok, kosztümök alkalmasak leginkább a V

vonalhoz.

A váll vonalát vállpárnákkal emeljük és szélesítjük. Fokozzák

a hatást a széles gallérok, vállra boruló kapucnik is. Az öltözék

a mell vonalán nagy bőséget mutat, ezért olyan ujja típusok

alkalmazhatók, mint a denevér-, a raglán-, a kimonó, és a T

ujja. Ezek a formák mind mélyített karöltő vonalat adnak, így

biztosítják a mozgás lehetőségét.

Page 14: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

14

A derék vonala nem kap hangsúlyt, mert a V körvonal

kialakításához az alja vonalát, modelltől függően, a csípőtől a

comb vonaláig terjedő szakaszon belül határozzuk meg.

A mozgás biztosítására hasítékot, vagy végig nyitott megoldást

kell alkalmazni. (1.6. ábra)

1.6. ábra: A „V” sziluett a sziluettek sorában

1.7. O - vonal

A betű formájának megfelelően ez a sziluett kerekített ellipszis

formában öleli körül a testet. Nagy bősége kényelmet, jó

mozgási lehetőséget ad, és elősegíti a réteges öltözködést,

például dzsekik, kabátok esetén.

A sziluett vállvonala szélesített, kerek vállpárnákkal

hangsúlyozza az O formát. A raglán ujjak alkalmasak

Page 15: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

15

leginkább a kerekség kialakítására, de az ejtett vállat adó T ujj

is megfelelő.

A ruhadarab az alja vonalánál (ami derékvonaltól a lábszár

közepéig helyezkedhet el) érinti ismét a testet. (1.7. ábra)

1.7. ábra: Az „O” sziluett a sziluettek sorában

2. Alapvető ruhadarabok

A női öltözékek sokféle ruhadarabból, számtalan változatban

állíthatók össze. A tervező választását befolyásolják az adott

divatirányzatok, vagy a stílusok előírásai éppúgy, mint az

alapanyagok és kellékek, valamint az alkalmazott technológia.

A napjainkig kialakult formák alkotják a tervezői inspirációk

bázisát, ezért ez az összeállítás, az aktuális divattól

függetlenül, az alapvető ruhadarabokat ismerteti.

Page 16: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

16

2.1. Szoknyák

A szoknyák a női öltözködés alapvető darabjai a viseletek

történetének kezdetétől fogva. Deréktól a talpsíkig számtalan

változatban készülhetnek. A XX. századig ez a ruhadarab

azonosította a női nemet, kislányoktól az idős hölgyekig.

2.1.1. Szoknya – és ruha-hosszak

Szupermini (miniature (ang., fr.), jelentése: kicsi)

A lábtagozódást takaró hosszúság. Kialakításánál figyelemmel

kell lenni arra, hogy ne lépjük túl a jó ízlés határát, például

leüléskor, lehajláskor ne húzódhasson fel a szoknya.

Mini

Az 1960-as évek nagy vívmánya a fiatalos rövid szoknya.

Hossza combközép-vonal körüli. Divat, ízlés és alkati

sajátosságok határozzák meg a modell pontos hosszúságát.

Térd körül érő

Az elegáns, vagy a formális (protokolláris előírások szerinti)

öltözködés szoknyahossza. Az úgynevezett bázis ruhadarabok

készülnek ezzel a hosszal. Az alkati sajátosságok határozzák

meg, hogy a térd feletti, térdközép vonaláig érő, vagy

közvetlenül a térd alatti hosszúság az előnyös.

Midi (jelentése: közép (fr.)

Vádliig (az alsó lábszár legszélesebb pontjáig) érő hossz.

Nőies megjelenést biztosít. Teljes öltözékben jelentősen

Page 17: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

17

befolyásolja a felső rész arányos kialakításának lehetőségeit.

(2.1.1.a. ábra)

2.1.1.a.ábra: Szupermini, mini, térdkörül érő és midi hosszak

Maxi (jelentése: nagy)

Hossza lehet bokáig vagy rüsztig érő. Alkalmi öltözékeknél a

különösen fontos a harisnya és a cipő színének megválasztása.

Földig érő hossz

Estélyi ruhák cipőt takaró hosszúsága. Ebbe a csoportba

tartoznak a nagyestélyi (báli) ruhák, a hosszú menyasszonyi

ruhák és az uszályos ruhák. (2.1.1.b. ábra)

Page 18: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

18

2.1.1.b. ábra: Maxi, rüsztig és földig érő hosszak, uszályos ruha

2.1.2. Szoknya-típusok bőség szerint

Testközeli szoknya

A comb vonalát követő szoknya. Az alja bősége kisebb, mint a

csípőbőség. A lépés biztosításához hátul hasítékkal tervezik,

ami rugalmas alapanyag esetén elhagyható.

Egyenes szoknya

Oldalvonala a csípővonaltól egyenes. Oldalt vagy hátul

lépéshasítékkal készül.

Page 19: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

19

Trapéz szoknya

Deréktól vagy csípőcsonttól lefelé bővülő, formájában trapézra

emlékeztető szoknya.

Swing-szoknya

Nevét egy divatos táncról kapta. Csípőre simuló, combközépig

a test közelében tartott, majd az aljánál harangosan

(„gloknisan”) bővített forma. Az alja jellegzetes formája

hosszanti szabásvonalakkal érhető el.

Harangszoknya (Gloknis szoknya)

Neve a német Glocke (harang) szóból származik. Csípőtől

harang formában, hullámosan bővülő forma.

Derékvonalon húzott, lefelé bővülő szoknya

Egyszerű formai kialakítása a kezdetektől jellemző a női

szoknya modellezésében. Népi öltözékektől az alkalmi ruhákig

alkalmas szoknya-forma. (2.1.2. ábra)

2.1.2. ábra: Testközeli, egyenes, trapéz, swing, harang és húzott szoknya

Page 20: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

20

2.1.3. Hosszanti szabásvonalakkal kialakított

formák

Godet szoknya (ejtsd: godé)

A francia elnevezés hamis hajtást jelent. A szoknya eleje és

háta hosszanti szabásvonalakkal osztott, és a térd vonalától

körcikkekkel alakítják ki a jellegzetes, hullámos aljavonalat.

Részekből összevarrt szoknya

Többnyire 4 – 6 – 8 részből szabják. Lehet 10 részes is. A több

részből álló modellek alja általában bővített. (Lásd 2.1.2. ábra,

swing és harang szoknyák)

Hólos szoknya

A német szakkifejezés (Hohlfalte) mély hajtást jelent.

Többféle hajtás díszítheti, és egyben bővítheti a szoknya elejét.

Lehet elejeközépen szembe vagy egy oldalra hajtott, vagy két

hólos, amikor a csípőformázók vonalában az oldal felé hajtva,

vagy szembehajtva helyezünk el egy-egy hajtást.

Golf-szoknya

Elegánsan sportos, mint maga a golf-sport. Az eleje közepén a

csípővonaltól nyíló széles szembehajtás biztosítja a szabad

mozgást. Kétoldalt svéd zsebes.

Nadrágszoknya

A szoknya első ránézésre olyan, mint egy eleje közepén és a

háta közepén is szembehajtással készült szoknya. Az első és

hátsó nadrágrészek lefelé szoknyaformán bővülnek, és

középen szembehajtással fedik a mélyített ülepvarrást.

Page 21: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

21

Lapszoknya - Skót szoknya

Lapszoknyának nevezzük azokat a szoknyákat, melyeknek az

eleje része szabadon átlapolt és derékrészén rögzített.

A skót nemzeti férfiviseletből (kilt) vette át a női öltözködés

azt az áthajtós szoknyaformát, aminek az eleje a jobb

csípőformázótól kifelé vasalt hajtásokkal díszített. Az áthajtott

rész szélét a skótkockás kártolt gyapjúszövet rojtos széle

díszíti. Kiegészítőként nagyméretű biztosítótűhöz hasonló

dísztűvel rögzítik a nyitott elejét.

2.1.3. ábra: Godet-, hólos-, golf- és nadrágszoknya, valamint skót szoknya

2.1.4. Vízszintes szabásvonalakkal kialakított

formák

Csípőrészes szoknya

A szoknya csípőcsont és csípővonal közötti magasságban

vízszintes (vagy V alakú) szabásvonallal osztott. Az így

kialakított csípőrész testközeli, a formát a csípőformázók

Page 22: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

22

bezárásával alakítják ki. Szoknya-része egyenes, hajtásokkal

bővített vagy harangosan bővülő lehet.

Torzó szoknya

A latin torso kifejezés töredéket jelent. A szoknya esetében ez

azt jelenti, hogy két különböző, önmagában töredék részt

illesztünk össze. A torzó szoknya jellegzetes formáját úgy

alakítjuk ki, hogy egy testközeli vonalvezetésű szoknya

aljához térdvonal felett harangosan szabott fodrot varrunk.

Lépcsőzetes szoknya

A lefelé bővülő, fodros hatású szoknyát úgy alakítják ki, hogy

az egyre hosszabb csíkokat ráncolva egymáshoz varrják. Az

első részt a derékpánthoz általában ráncolva varrják, de

kialakítható szabottan is, ha a derék és a csípő között kevésbé

bő formát szeretnénk.

Volant szoknya

A francia kifejezés egyszerre jelent lebegő, repülő szoknyát, és

szakkifejezésként ruhafodrot. A látvány itt is lépcsőzetes, de a

kialakítása, és ezért a hatása is más. A fodrok szabott fodrok.

Körből, félkörből, körcikkből készülnek, a tervezett bőség és

az anyagtulajdonságok szerint. Egy alapszoknyára varrják a

fodrokat úgy, hogy a felvarrás vonalát a felette lévő fodor

eltakarja.

Derékon húzott szoknya alja fodorral

A szoknyát díszítő, arányosan széles fodor a szoknya alján

többnyire húzással készül, de szabott fodorral is díszíthető.

Page 23: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

23

2.1.4. ábra. Csípőrészes, torzó, lépcsőzetes, volant és aljafodros szoknya

2.1.5. Rakott szoknyák

Körben rakott szoknya

Az egy oldalra vasalt rakások (rögzített hajtások) díszítő

jelleggel bontják meg a szoknya felületét. Csak olyan

anyagból célszerű készíteni, ami meghatározó arányban

tartalmaz szintetikus összetevőt (pl. PES- gyapjú), hogy a

hőrögzítés hatása tartós maradjon.

Az övpántba fogott rakások derékban kissé kiállnak, így a

szoknya oldalvonala egyenes hatású lesz.

Rakásokkal díszített szoknya

A csípővonaltól rakott szoknya előnyösebb viselet, mint a

körben rakott, mert csak díszít, nem szélesít. Testközeli

szoknyák alján elhelyezett rakások az érdekes látvány mellett

lépés-bőséget is adnak. A díszítő betétek elhelyezése lehet

szimmetrikus, vagy aszimmetrikus.

Page 24: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

24

Plisszé- és sugár-plisszé szoknya

A plisszé kialakítása speciális technológia alapján történik. A

rakások papírsablonok segítségével készülnek. A sablonok

határozzák meg a rakások szélességét, párhuzamos, vagy sugár

irányát, sőt, minta is préselhető így az anyagba. A berakott

anyagot hő és megfelelő nyomás segítségével alakítják

plisszírozottá.

Az egyenes plisszé a rakott szoknya hatását adja. A sugár-

plisszé deréknál keskeny, a szoknya alja felé szélesedő

rakásaival lendületes vonalú forma. (2.1.5. ábra)

2.1.5. ábra: Rakott, rakásokkal díszített és sugárplisszé szoknya

2.1.6. Redőzéssel kialakított formák

Redőzött, aszimmetrikus szoknya

A drapéria hatású redőzés nőies és elegáns. A redők

függesztési pontjait szabásvonalak rögzítik. Az aszimmetrikus

kialakításnál az oldalvarrásba fogják a redőket.

Page 25: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

25

Buborék szoknya

A gömbforma úgy alakítható ki, hogy a derékpántba fogott,

sűrűn redőzött, bő szoknyarészt a felső szoknyánál jelentősen

rövidebb és szűkebb bélésre hajtjuk fel, így az aljánál sűrű

redőket vet. Fokozható a hatás, ha a bélésre is húzottan hajtjuk

fel a szoknyát. (2.1.6. ábra)

2.1.6. ábra: Redőzött és buborékszoknya

2.2. Blúzok

A blúzok fontos kiegészítői a kosztümöknek. Viselhetők

önállóan is, szoknyával vagy nadrággal. A felsőruhák

stílusának megfelelően a blúzok is sokfélék. Az alapvető

formák anyagban, szabászati- és részletmegoldásokban,

díszítési lehetőségekben nagy választékot biztosítanak.

Page 26: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

26

Ingblúz

A férfiingekre emlékeztető formai megoldásainak köszönheti

nevét. Egyenes vonalú, gyakran különszabott vállrésszel

készülő, elején végig gombolt, inggalléros forma. Hosszú ujja

kézelőben végződik. Az elejét az ingekhez hasonlóan rávarrt

zseb is díszítheti.

Kihajtó galléros blúz

A klasszikus blúzok nőies formája. A nyakat szabadabban

hagyó kihajtós gallérok változatos formákban készülhetnek. A

blúz eleje végig gombos, szegőkkel, hajtásokkal díszíthető.

Hosszúujjú változata kézelős, de készülhet rövid ujjal is.

2.2.a. ábra: Ingblúz és kihajtó galléros blúz

Sálgalléros, alul pántba fogott blúz

A blúz kétsoros gombolással készül. Bőségét derékvonal alatt,

vagy csípőn testre simuló pántba fogják. Ujja kézelős, hosszú.

Ezt a blúzformát szoknyán vagy nadrágon kívül viselik.

Page 27: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

27

Állógalléros blúz

A nyakba álló, magasan záródó blúz gallérja különböző

szélességű lehet. Eleje végig gombolt. Gyakran rejtett

gombolással készül. Zárt nyakmegoldásához a kézelős hosszú

ujj illik.

Megkötős nyakú blúz

Elegáns, nőies ez a forma. A gallért a nyakívre varrt, az ívnél

jelentősen hosszabb, csomó vagy masni formára köthető pánt

helyettesíti.

Szafari blúz

Nevéhez illően sportos nyári blúz. Az ujja rövid, hosszú vagy

háromnegyedes is lehet. Jellegzetes ismertető jegyei a tűzéssel

díszített kihajtós gallér, elejepánt, vállpánt, mellen- és csípőn

elhelyezett zsebek. Saját anyagából készített övvel viselik.

(2.2. b. ábra)

2.2.b. ábra: Sálgalléros, állógalléros, megkötős nyakú és szafari blúz

Page 28: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

28

Kazak

A francia kifejezés zubbonyt, hosszú inget jelent. A kazak

olyan egyenes vonalú, oldalt hasítékokkal készült hosszú blúz,

amit gyakran övvel viselnek. Az eleje végig, vagy félig nyitott

is lehet. Ujja hosszú, vagy háromnegyedes.

Csípőrészes (seszlis) blúz

A bő blúzhoz derékvonalon a derék méretére szabott és a test

vonalát követő csípőrészt varrnak. Saját anyagából szabott

övvel hangsúlyozzák a karcsú derekat. Seszlisnek nevezzük

azt a blúzt is, ami derékig a testet követi, és derékvonalon

olyan szabott csípőrészt varrnak hozzá, ami csípőnél a testtől

eláll.

Áthajtós blúz

A blúz eleje részei átfedik egymást. Aszimmetrikusan záródik

úgy, hogy az oldalán rögzítik gombbal vagy megkötővel. Az

ellentétes oldalon gondoskodni kell arról, hogy belül

rögzíthető legyen a blúz alsó része, ezzel megakadályozzuk,

hogy kilógjon a felső rész alól. (2.2.c. ábra)

Page 29: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

29

2.2.c. ábra: Kazak, seszlis- és áthajtós blúz

Top

Mint a neve is jelzi, felső rész ez. Selyemből, csipkéből,

kötöttáruból készült kis kiegészítője az öltözékeknek.

Folklór blúz

A különböző népek nemzeti viseleteiben mindenütt

megtalálható jellegzetes blúz-típus. Nyaka és ujja bősége

zsinórral összehúzott vagy sűrűn berakott. Elejét és ujját

hímzés, vagy hímzett betét díszíti. Formája a reneszánsz

ingből ered.

Romantikus blúz

Általában bő, lágyan omló, dekoratív megjelenésű, történeti

korokat (például a barokk kort) idéző blúz. Fodrok, csipkék,

csipkebetétek díszítik.

Page 30: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

30

Carmen blúz

A spanyol folklórból ered ez a jellegzetes forma. Ismertető jele

a széles fodorral díszített, a vállakat szabadon hagyó kivágás.

Ez a megoldás többnyire befűzött gumival készül, de szabott

pántba is rögzíthető a gazdagon húzott fodor. (2.2.d. ábra)

2.2.d.ábra:Top, folklór-, romantikus- és Carmen blúz

2.3. Kötött felsőruházat

T – shirt kerek nyakkivágással

Az eredetileg fehérneműként viselt ruhadarab ma általánosan

kedvelt, felsőruhát kiegészítő ruhadarab. Egyenes vonalú,

kerek nyakú, rövid ujja többnyire T vonalban illeszkedik a

törzshöz.

Page 31: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

31

Galléros póló

100 % pamutból készül. Jellegzetes bordás kötésű gallérral,

félig nyitott elejével készül. Ujja többnyire rövid, de lehet

hosszú is.

Atlétatrikó

A keskeny vállpántos, ujjatlan felső nyak- és karkivágását

keskeny eldolgozópánt (rollni) szegélyezi. Az öltözékek

alapvető kiegészítő darabja. (2.3.a. ábra)

2.3.a. ábra: T-shirt, galléros póló és atlétatrikó

Pulóver

Egyenes vonalú, vagy enyhén karcsúsított, hosszú ujjú bebújós

ruhadarab. Kerek vagy V alakú nyakát, az ujja alját és alja

vonalát bordásan kötött, vagy szabott pánt szegélyezi. Egyes

változatai kapucnival is készülhetnek.

Page 32: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

32

Kardigán

Elöl nyitott, gombbal, húzózárral vagy áthajtós megoldással

záródó, V kivágású ruhadarab. Széleit, és az ujja alját pánt

szegélyezi.

Twinset

Két darabból, pulóverből és kardigánból álló együttes. A

klasszikus kötött ruházat jellemző darabja. (2.3.b. ábra)

2.3.b. ábra: pulóver, kardigán és twinset

Mellény

Ujja nélküli, bebújós, többnyire V kivágású, pántokkal

szegélyezett ruhadarab. Hossza a divat szerint változik. Ebben

a formában ingek, blúzok vagy öltönyök, kosztümök

kiegészítője. Ismert az elöl nyitott, hosszú (akár vádliig érő)

változata is.

Page 33: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

33

Kötött kabát

Vastag gyapjú vagy gyapjú típusú fonalból, látványos

kötésszerkezettel kötik. Hossza csípővonal és térdvonal

közötti. Lehet nyakban magasan záródó galléros vagy

sálgalléros. Többnyire gombbal záródik, míg az áthajtós

változata övvel összefogott. (2.3. c. ábra)

2.3.c. ábra: Mellény és kötött kabát

Page 34: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

34

3. Ruhaanyagok áruismerete

A ruhaipari áruismeret fejezet célja a ruházati iparban

használatos jellemző textilanyagok ismertetése. A ma már

klasszikusnak mondható szövetek ismeretére lehet alapozni az

új nyersanyagokból, mai igényeknek megfelelő korszerű

textíliákat. A következőkben összefoglaljuk a különféle

ruházati anyagok fajtáit, azok jellemzőit és felhasználási

területeit.

3.1. A szövetek kereskedelmi elnevezése

A textíliák kereskedelmi elnevezései hagyományosan a

természetes szálasanyagokból készített anyagok

megkülönböztetésére alakultak ki. A jellemző szerkezeti

karaktereket megtartva napjainkban már kevert, ill. szintetikus

szálakból is készítenek textíliákat, azonban bizonyos

anyagtípusokat, – mint ahogy régen is – kizárólag csak

természetes alapanyagokból gyártanak.

A textilipari anyagok kereskedelmi megnevezése különböző

tényezők figyelembevételével történhet. Sok esetben a gyártó

fantázia nevekkel látja el gyártmányait, vagy a kereskedők

által önkényesen választott név alatt kerülnek forgalomba. A

rendkívül sokféle változatban előállított anyagokra nincs

irányadó norma, ezeket gyakran nem is egyértelműen

határozzák meg. Ennek ellenére bizonyos anyagok, s azok

kereskedelmi elnevezései bevonultak a köztudatba.

Page 35: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

35

Az elnevezések utalhatnak:

- a nyersanyagra pl. alpaka, cheviot, bourette stb.

- a fonalfajtára pl. bouclé, mouliné stb.

- szövetszerkezetre, kötésre pl. panama, ripsz stb.

- a származási helyre pl. damaszt, oxford, shantung stb.

- gyártó, vagy feltalálóra: bembergselyem, jaquard

szövet stb.

- gyártási módra pl. broché, bársony stb.

- anyag látványa pl. changeant(színjátszó) stb.

- anyag felületi jellemzőire pl. cloqé=hólyag (fr.),

imprimé=nyomott (fr.)

- kikészítési eljárásra pl. mercerizált, nyomott stb.

- nyersanyagra és kötésre pl. pamutszatén, lenvászon

stb.

- felhasználásra és szövetfajtára pl. ujjabélés,

kempingvászon stb.

3.2. Szövött anyagok

3.2.1. Pamut és pamuttípusú szövetek

Azsúr szövetek

Az áttört kötésű szövetek gyűjtőneve, felületük lyukacsos

szerkezetű. Az azsúrra emlékezető mintázat különféle

szövéstechnikával hozható létre, pl. dreher kötéssel, vagy a lánc

és/vagy a vetülékfonalak elhagyásával. (Az azsúr eredetileg

szálhúzáson alapuló kézi hímzéstechnika. Az anyagból kihúzott

szálak után maradó rést egyszerű geometrikus mintával töltik

ki.) Női blúzokra, gyerekruhákra használják.

Page 36: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

36

Ballonvászon

Vászonkötésű, harántripsz jellegű pamutszövet. Általában

mercerezett, magas sodratszámú fonalból, vagy cérnából

készítik. A ripsz jellegű csíkozottságát a lánc-és vetüléksűrűség

közötti nagy különbség okozza. A láncsűrűség majdnem

kétszerese a vetüléksűrűségnek. Készülhet 100% pamutból,

pamut-poliészter keverékéből. Végben színezett, gyakran

impregnált. Puplinszerű, de durvább cérnából készült

pamutszövet. Külföldön ezt a szövetet is puplinnak nevezik.

Súlya 140-215 g/m2. Női kosztüm, esetleg ruha, sportruházat,

könnyű kabátok, esőkabátok készítésére használják.

Barchent (ejtsd:bárhent)

A szövet neve az arab „barrakán” szóból származik, ami

gyapjúból készült árut jelent. Ma barhentnek a vászon-, vagy

sávolykötéssel készült puha, lágyfogású, meleg pamutszövetet

nevezzük. A flanellhez hasonló, de többnyire csak fonákoldalán

bolyhozott. Általában kockás mintázatokkal gyártják.

Fehérnemű, női és gyermekruha, de férfiing készítésére is

használják.

Batiszt

Az elnevezés a szövet első gyártójára, a francia Jean Batiste-ra

utal. Finomfonalú, áttetsző, könnyű, szellős, vászonkötésű

pamutszövet. Lehet fehérített, egyszínűre festett, vagy nyomott

mintás. Súlya 60-80 g/m2. Ez az alapja a madeirának is, mely

általában egyszínű fehér batiszt, amelyet saját színű hímzéssel,

Page 37: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

37

lyukacsos mintázattal díszítenek. A nyomott mintával ellátott

madeirát, svájci batisztnak is nevezik. Felhasználása:

alsóruházat, női blúzok, ruhák, zsebkendők, hímzési alapkelme.

Több fajtája ismert:

- Opál batiszt: Finom, tejszerűen áttetsző (opálos) anyag. A

vegyszeres kezelés eredményeként a szövetben

sűrűsödések keletkeznek, amelytől opálossá válik.

- Üveg batiszt: Üvegszerű, átlátszó, merev felületét

különleges kikészítésétől kapja. Az üvegszerű merevség

többszöri mosás után is megmarad. A festett, nyomott

mintás, vagy hímzett üvegbatisztot organdinak is nevezik.

Napjainkban regenerált selyemből is előállítják.

Bársony (ótörök: barčun)

A bársony olyan szövet, amelynek sima felületű alapszövetét

szabályosan képzett, nyírt száltakaró (flór), fedi. Egyik irányból

matt, a másik irányból tompa, teltebb fényű, testes fogású

anyag. Aszerint, hogy a bársonyos felületet melyik

fonalrendszerből képezik, megkülönböztetünk vetülék- és

láncbársonyokat.

- Vetülékbársony, egy lánc- és két vetülék- fonalrendszerrel

készített pamutszövet. Az alapszövet vászon-, sávoly- vagy

atlaszkötésű. A bársonyvetülék lebegései az alapszövet

fölött helyezkednek el, melyeket a szövés után

felmetszenek. A szövetet gőzölik, nyírják, kefélik, ami által

bársonyos felület keletkezik. A fonákoldalon esetleg

Page 38: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

38

appretálással rögzítik a bársony vetüléket, nehogy az

elvágott fonaldarabok kihulljanak a szövetből. Jellemzője a

rövid, tömör száltakaró. Tömege 180-240 g/m2.

Nadrágokat, öltönyöket, zakókat, női kosztümöket, alkalmi

ruhákat készítenek belőle.

- Kordbársony, elnevezése az angol cord: zsinór szóból

ered. Hosszcsíkos vetülékbársony. A bársony vetüléket úgy

kötik be az alapszövetbe, hogy a vetüléklebegések egymás

fölött csíkokat képezve helyezkedjenek el a színoldalon.

Felmetszésük után kialakul a bársony csíkozottság.

Különböző bordaszélességgel készítik (mikro-makrokord).

Mikrokordnak nevezik a keskeny csíkozású és finomabb

fonalakból készült kordbársonyt (10 cm-ben 50 vagy annál

több kordcsík), az egészen apró bordázatúakat bébikordnak

hívják. Súlya 180-500 g/m2. Az utóbbi években divatos a

nyomott és a maratással mintázott bársony. Ismert még a

fémszállal díszített bársony is. Nadrágokat, öltönyöket,

zakókat, női ruhákat, kosztümöket, ingeket, gyermek-

ruházati cikkeket készítenek belőle.

- Láncbársony, alapszövete pamut, esetleg viszkóz, vagy

valódi selyem. A bársonylánc selyemből és szintetikus

selyemből is készülhet. Fényes tükörszerű felületére

tekintettel tükörbársonynak is nevezik. Kétféle eljárással

készíthető: fémvetülék bevetésével, vagy kettős szövet

módjára. A száltakaró erősen fénylő, hosszú, simított. Női

estélyi ruhák és kosztümök készítésére használják.

Page 39: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

39

Broché (fr., ejtsd: brossé = hímzett)

Hímzésszerűen díszített szövetek. Egyszerű kötésekkel szőtt

szövetek, melyek felületén mintásan fonallebegéseket

helyeznek el. A mintázó fonalak anyaga és színe általában eltér

az alapszövetétől. Felhasználják női blúzokhoz, népviseleti

öltözékekhez.

Darázskötésű szövet

A négyzetesen elrendezett fonallebegések adják az elnevezés

szerinti darázsfészekre emlékeztető szövetképet. A pikékötés

egyik fajtája. Puha pamutszövet, a darázskötéssel kialakított

geometrikus dombormintázat bemélyedései fokozzák a

dörzsölő és nedvszívó hatást. A vastagabb változatokból

elsősorban törülközők, konyharuhák, fürdőköntösök készülnek,

a vékonyabbak női ruhák, férfiingek készítéséhez alkalmasak.

Denim

Az ismert farmer anyagok gyűjtőneve. A farmernadrágok és

farmeröltözetek alapanyaga. Nehéz pamutszövet, amely vastag

fonalból láncoldalú sávolykötéssel készül. A könnyebb

változatoknál már vászonkötést is alkalmaznak. A vetülékfonal

fehér, a láncfonal színe kék. Zárt szerkezetű, merev, kemény

szövet. Különféle mosott és koptatott változatai is ismertek.

Súlya 220-450 g/m2. A kékszínű változat mellett, a divat-

színeknek megfelelően lehetnek fekete, fehér, barna, bordó,

zöld, stb. színűek is. A merev szövetszerkezetet rugalmas

szálak, pl: 1-5 % elasztán beszövésével teszik kényelmesebbé.

Page 40: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

40

Düftin

Láncfonal rendszere cérna, vetüléke alacsony sodratú, egyágú

pamutfonal. Vetülékatlasz kötéssel készített, bársonyszerűen

bolyhozott felületű szövet. A nyersszövetet festik, bársonyos

felületét többszörös bolyhozással, keféléssel, nyírással,

simítással érik el. „Ördögbőr”, „majombőr" vagy

"őszibarackhéj" elnevezéssel is ismert. Súlya 360-460 g/m2.

Felhasználják sportruházati célokra, női kabátok, gyerekruhák,

férfiöltönyök készítésére.

Flanell

Alacsonyabb finomsági számú, lánc és vetülékben eltérő

tulajdonságú fonalakból készített szövet. A vetülékfonalak

vastagabbak és ritkábbak, mint a láncfonalak, a sodratuk is

alacsony és rövid elemiszálakból készülnek, ezért jól

bolyhozhatók mindkét oldalukon. Általában vászon, esetleg

sávolykötéssel készül. Mintázata lehet tarkán szőtt, vagy

nyomott, de sokszor végben színezett. Súlya 110-160 g/m2.

Férfiing, női blúz és ruha, valamint gyerekruha és hálóruházat

készítésére használják.

Flokon

Vékony pamutfonalakból vászonkötéssel szőtt, többnyire

nyomott mintás szövet. Jellemzője a szép esés és a kellemes,

puha fogás. A laza, hajlékony szövet. Súlya 90-125 g/m2.

Általában női ruha, kötény készítésére használják. Erősen

gyűrődik.

Page 41: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

41

Frottír (fr., frotter = dörzsöl)

A szövet felülete apró, zárt hurkokkal fedett. A frottírokat

különleges kötésmóddal, külön erre a célra beállított, hurkok

képzésére alkalmas szövőgépeken szövik. A szövet két

láncrendszerrel készül: alaplánccal, mely erősen fékezett és

huroklánccal, mely laza fékezésű és laza sodratú. Mindkét

láncrendszere cérna. A hurkok a szövet egyik vagy mindkét

oldalán elhelyezkedhetnek. A hurkok feladata egyrészt

érdesebb, tapadóbb szövetfelület kialakítása, másrészt a szövet

nedvszívó képességének fokozása. Súlya 280-300 g/m2.

Frottíranyagból törölközőket, fürdőköpenyeket,

mosdókesztyűket és fürdőszoba szőnyegeket készítenek, de

sport- és szabadidő ruházathoz is alkalmazzák.

Gabardine (ejtsd: gabarden)

Nagyon vékony pamutfonalból, sávolykötéssel készül. A

láncsűrűség – vetüléksűrűség aránya 2/3 – 1/3-ad. Az

egyenletesen zárt felületre a meredek, finom sávoly

csíkozottság jellemző. Gyapjúból és kevert szálból készült

változata elterjedtebb. Nyári ruha és nadrágszövet.

Géz-szövet (mull)

Nevét Gaza városáról kapta. Laza szerkezetű, vászonkötésű,

könnyű, puha pamutszövet. Alacsony sodratszámú fonalból,a

lánc- és vetülékfonalak laza beállításával állítják elő.

Lyukacsos, érdes felületű. Gyűrt kikészítéssel is gyártják. Nyári

blúzok és ruhák, kendők anyaga, vastagabb, merevített

Page 42: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

42

változataiban hímzési alapszövet, és műszaki textíliák céljára is

alkalmazzák. Egyszerű változata kötszerként használatos.

Gyöngyvászon

Rusztikus, vászonkötésű, egyszínű szövet. Sokszor készítik

pamut-poliészter szálkeveréssel. Jó mérettartó. Női ruhák,

köpenyek, ill. hímző alapok céljára, valamint cipőbélésként is

használják. Szintetikus fonalból készített gyöngyvásznat

divattáskák, sporttáskák, hátizsákok készítésére alkalmazzák.

Karton

Közepesen nehéz, zárt szerkezetű pamutszövet, többféle

minőségben vászonkötéssel készül. A pamutipar legnagyobb

mennyiségben gyártott nyomó alapanyaga. A rányomott minták

határozzák meg a későbbi felhasználást. Ebből készül az ismert

indigófestésű kékfestő karton, és a ritkább beállítású, vastagabb

fonalakból szőtt, úgynevezett strandkarton is. A gondosan

kikészített karton színoldala kissé fényes, fogása ropogós.

Súlya 100-140 g/m2. Női ruha, kötény, gyermekruha

készítésére használják.

Krepp szövetek (latinul crispus=göndör, kuszált)

A kreppszövetek jellegzetessége az érdes, nyugtalan felület. A

kreppfonalak a szokásosnál magasabb sodratszámúak,

nedvesség hatására erősen zsugorodnak és szárítás után is

megmaradnak zsugorodott állapotban. E szövetek igen előnyös

tulajdonsága, hogy esésük szép és nem, vagy alig gyűrődnek.

Súlya 120-160 g/m2. Készülhetnek vászonkötéssel, azonban

Page 43: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

43

igen elterjedt a kreppkötések alkalmazása is. Ilyen kötéssel a

szövet felülete még érdesebbé tehető. A „krepphatást” a

mintaelemben szabálytalanul elhelyezett lánckötéspontok

eredményezik. Pamut alapanyag esetén ún. nátron kreppet,

vagy Seersucker (ejtsd: szírszákör) kreppet készítenek. Ennek

jellemzője pedig a láncfonalak eltérő fékezése okozta,

csíkszerűen megjelenő ráncos felületet.

A kikészítéssel előállított krepp mintázatát nátronlúgos kezelés

után nyerik. Ruhák, blúzok, valamint ágyneműk készítésére is

felhasználják.

Lanszé

A hímzőfonallal díszített szövetek gyűjtőneve. Lehetnek:

vászon, sávoly vagy atlaszkötésűek. A díszítőfonalak

segítségével hímzéshez hasonló minták készíthetők. A

lanszírozó fonalak a szövet egyik szélétől a másikig futnak, a

szövet fonákoldalán lebegnek és a színoldalon a mintának

megfelelően kötnek. A fonallebegések sérülékennyé teszik az

anyagot, mert beakadhatnak, meghúzódhatnak, ami a színoldalt

is károsítja. Ingek, blúzok, ruhák anyaga.

Molinó

Gyűjtőneve a közepes finomságú fonalakból, közepes

sűrűséggel, vászonkötéssel szőtt nyers pamutszöveteknek.

Szővekész áru. Fehérítve, esetleg festve is forgalomba kerül,

súlya 90-150 g/m2. Felhasználási területe: ágynemű, bélés, női

Page 44: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

44

blúz, régen fehérnemű. A vastagabb kivitelű molinót

dekorációs anyagnak is használják.

Munkaruha szövet

Gyűjtőneve a különböző fantázianevek alatt megjelenő,

munkaruha céljára előállított pamutszöveteknek. Vászon,

sávoly és ék alakú sávolykötésben készül. Fehérített és

darabban festett. Súlya 200-250 g/m2. Munka és védőruházat

készítésére alkalmas.

Ottomán

Az elnevezés a francia "ottomane"-ból ered, aminek jelentése:

török (oszmán). Közepes súlyú vagy nehéz szövet. Egyenletes,

vagy változó eloszlásban vetülék irányban erősen bordázott

kelme. Női ruhák és kabátok készítésére használják.

Panama

Panamakötésű, lazaszerkezetű, lágy fogású pamutszövet. A

panamakötés kockás hatású. Fehérítve, pasztellszínekre festve,

ritkábban hajszál csíkokkal mintázva, vagy kockásan tarkán

szőve kerül forgalomba. Súlya 110-120 g/m2. Elsősorban nyári

férfiingek, esetleg női ruhák készítésére alkalmas kelme.

Piké (franciául piqué=tűzött, steppelt)

A piké szövet felületén barázdaszerű bemélyedések, domború

és homorú helyek váltakoznak, melyek ún. pikékötés

segítségével érhető el. A piké szövetek két, vagy négy

fonalrendszerrel készülnek. A négy fonalrendszerűek a valódi

Page 45: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

45

pikék. A szövet tulajdonképpen piké kötésű, amely egy finom,

vászonkötésű felsőszövetből és egy durvább szövésű

alsószövetből áll. A tűzdelt, steppelt hatást az idézi elő, hogy az

alsó szövethez minta szerint bekötik a felső szövet fonalait. A

szövet alaplánc, alapvetülék, tűzőlánc és bélelő vetülékkel

készül és mégsem kettős szövet. Jacquard (ejtsd: zsákárd)

szövőgépen állítják elő. Nehéz pamutszövet, régen

gyerekkabátok, hálókabátok céljára használták. Dekoratív női

ruhaszövet.

A két fonalrendszerű pikék lehetnek hosszirányban csíkosak,

darázsfészek mintázatúak és zsinórpikék. A zsinórpiké nem

pikékötéssel készül, hanem un. struck kötéssel, amelytől finom

hosszirányú csíkozottság jellemzi a szövet színoldalát. Ezek

általában ing- és blúzszövetek. A zsinórpikék nadrág

készítésére és dekorációs anyagoknak is alkalmasak.

Puplin

Vászonkötésű, általában mercerezett egyágú pamutfonalból

vagy kétágú cérnából készített pamutszövet. Finom

bordázottságát lánc-vetüléksűrűség nagyarányú eltérése adja. A

láncsűrűség közel kétszerese a vetüléksűrűségnek. A sima

egyszínű puplinok mellett, gyakoriak a finom csíkozással

készült puplinok. A színes csíkozottság atlaszkötéssel

kiemelhető, de atlasz csíkkal díszíthető az egyszínű puplin is.

Ezek a csíkok kellemes fényükkel növelik a puplin amúgy is

szép külső képét. Súlya 110-120 g/m2. Férfiingek, női blúzok és

ruhák készítésére használják.

Page 46: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

46

Ripszvászon

Középfinomságú fonalból, vászonkötéssel készített szövet. A

ripszkaraktert, a bordázott jelleget, finomabb és sűrűbb

láncfonalakkal, továbbá vastagabb vetülékfonalakkal érik el.

Fehérített és pasztellszínű. Súlya 150-250 g/m2. Női blúz és

ruha készítésére használják.

Szatén

Középnehéz, finom, mercerezett fonalakból, atlasz, vagy abból

levezetett kötéssel készített pamutszövet. A nagy vetülék-

sűrűségnek köszönhetően a színoldal fényes, zárt felületet kap.

A szatén fényét kalanderezéssel tovább lehet növelni. A többi

pamutszövethez viszonyítva kevésbé gyűrődik. Kellemes

fogású, kissé laza szerkezetű anyag. Rendkívül változatos

színekben és mintákkal nyomják. Finom ing, blúz, fehérnemű,

pongyola, ágynemű, asztalnemű készül belőle.

Twill

Angol szó jelentése: sávoly. Jellemzően selyemszövetként

ismert, azonban a pamutszövetek között is kedvelt minőséggé

vált. Különféle egyenlő oldalú sávolykötéssel készül.

Viszonylag laza szerkezetű szövet. Középnehéz súlyú, általában

üni színekben, darabban festik. Puha kellemes fogása van.

Finom ing, blúz, készül belőle.

Page 47: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

47

Vászon

Vastag, egyenletes pamutfonalból készül. Vászonkötésű,

egyszínű vagy nyomott mintás szövet. Középnehéz súlya sokféle

felhasználási területre teszi alkalmassá.

Vichy (ejtsd: visi)

Francia város neve. Kontrasztos, kétszínű, kockás,

vászonkötésű pamutszövet. Ingeket, dirndli ruhákat, dekorációs

anyagokat készítenek belőle.

Voile (fr., ejtsd: voál = fátyol)

Lánc és vetülékfonala finom pamut, de erős sodratú,

vászonkötésű, könnyű szövet. Súlya 45-60 g/m2. Kissé

fátyolszerű, áttetsző. Mintázata sokféle lehet. Fogása kicsit

érdes. Legtöbbször pamutból készül, azonban gyakran fésült

gyapjúból, selyemből és műselyemből is előállítják. Könnyű

nyári ruhák, blúzok, kendők anyaga.

Zefír

A régi görögök a nyugati szelet nevezték zefírnek. Az

elnevezés a pamutszövet lágy, omlós fogására utal. Súlya 100-

120 g/m2. Túlnyomórészt vászonkötésű, sűrűszövésű

pamutszövet. Leginkább tarkán szőve gyártják. Jellemző a

színes láncfonalak alkalmazásával elért hosszcsíkozottság,

előfordul színes vetülékfonalakkal is, így négyzetrácsos

mintázat alakítható ki. Férfiingek, hálóruhák, női blúzok és

ruhák készítésére használják.

Page 48: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

48

Zsebbélés

Erős, középfinom fonalakból készített sűrű vászon, sávoly vagy

atlaszkötésű, fehérített vagy végben színezett pamutszövet.

Súlya 170-220 g/m2. Zsebek készítésére használják.

3.2.2. Len és egyéb háncsrost szövetek

A lenszöveteket, a pamutszövetekhez közel hasonló

területekre, női és férfiruhák, valamint ágyneműk,

asztalneműk készítésére használják. Jellemzője a ritkább

szövés, mert nedvesség hatására erősen duzzadnak a fonalak.

Erősen gyűrődik.

Denim

A len típusú szövetek között is szerepel a farmer anyaga.

Készülhet tiszta len vagy len-pamut fonal felhasználásával, a

pamutnál említett változatokban, vászonkötéssel, illetve

láncoldalú sávolykötéssel. Fehér vetüléken kék lánc, esetleg a

lánc-vetülék kék. További lehetőség, hogy a színes alapot

nyomott mintával díszítik.

Lenbatiszt (gyolcs)

Indiai eredetű, nagyon vékony len fonalból készül,

vászonkötéssel. Könnyű, áttetsző lenszövet. Nyári blúzok,

ruhák anyaga.

Page 49: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

49

Len ruhaszövet

Finom és kevésbé finom len fonalból, gyakran vászonkötéssel,

esetenként sávolykötéssel szövik. Természetes színű, tarkán

szőtt vagy végben színezett. Színes fonalakkal, klasszikus

szövetmintázatokkal is gyártják. Formatartó és gyűrődés álló

kikészítéssel alkalmassá válik könnyű, nyári blézerek és

öltönyök készítésére. Hűvös tapintása és kellemes fénye miatt

népszerű. Súlya 200-300 g/m2. Poliészter szállal keverve, az

ún. lineszter szövetek nagyon kedveltek.

Lensantung

Láncfonala finom len fonal, vetüléke egyenlőtlen, esetleg

kevéssé tisztított len fonal, vászonkötéssel szövik.

Jellegzetessége a vetülék irányú hosszabb-rövidebb

fonalegyenlőtlenség. Középnehéz lenszövet, ezért

kosztümökhöz ajánlják.

Lenvászon

Többnyire vászonkötésű, különböző színekben, végben

színezett, esetleg nyomott mintával készítik. Kellemes, hűvös

fogása és természetessége miatt kedvelik. Főleg egy- és

kétrészes női nyári ruhákat, kosztümöket készítenek belőle.

Erőteljes gyűrődése és vasalásigénye miatt azonban vannak,

akik nem szívesen vásárolják. Súlya 100-250 g/m2. Könnyebb

változata háztartási textiláruk anyaga, míg a vastagabb,

erősebb változatai bútorkárpitként is népszerűek.

Page 50: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

50

Vadászlenvászon

Zöld és barna színű kevert fonalakból készült vászonkötésű

len, fél-len vagy pamutszövet. Súlya 250-300 g/m2.

Öltönyöket, kosztümöket, nadrágokat, vízlepergető

kikészítéssel kabátokat, eső-védő ruházatot, hátizsákot, táskát

készítenek belőle.

Egyéb háncsrost szöveteket ruházat céljaira csak korlátozott

mértékben alkalmazzák.

Rami

A „Távol-kelet lenje”. Ruházat céljára a lenvászonhoz hasonló

megjelenéssel gyártják és azzal megegyező területeken

használják fel. Ramiból lakástextíliákat és műszaki textíliákat

is készítenek.

3.2.3. Selyem- és selyemtípusú szövetek

Selyemszövetek néven évtizedekkel ezelőtt a hernyóselyemből

készített szöveteket hívták. Napjainkban regenerált és

szintetikus úton előállított vegyi selyemből is készítenek

selyemtípusú szöveteket.

Bourette (ejtsd: burett)

Burett selyemből, a hernyóselyem hulladékából vászon vagy

sávolykötéssel készül. Nehéz selyem szövet. Felülete kissé

csomós, egyenetlen szálú, matt szövet. Nyersen, végben

színezve, színes fonalakkal csíkozva készítik. Női felsőruha

vagy dekorációs anyag céljára készítik.

Page 51: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

51

Brokát (olaszul broccato = hímzett)

Jacquard (ejtsd: zsákárd) mintázású, nehéz, gyakran fémszállal

vagy külön díszítő fonalrendszerrel gyártott selyemszövet.

Eredetileg arany vagy ezüstfonalakkal szőtték. Színes, feltűnő

mintázata miatt alkalmi ruhák céljaira használják.

Lakástextilek és dekorációk kedvelt anyaga.

Changeant (ejtsd: sanzsán, franciául: changer = változik)

A különböző színű lánc- és vetülékfonalak alkalmazása miatt a

szövet színjátszó felületű. Általában filament fonalakból készí-

tik. Női ruhákhoz, blúzokhoz és bélésanyagokhoz használják.

Cloqué (fr., ejtsd: kloké = hólyag)

Gyűjtőneve a szabályos, vagy szabálytalan hólyagos, gyűrött

felületű selyem szöveteknek. Változatos mintákkal gyártják,

melyeket különböző szövési eljárásokkal érnek el. Készülhet

kettős szövetként, vagy pikészerű kötéssel. Különböző

minőségű és sodratú fonalakból mintázva, kikészítés során a

krepp fonalak összezsugorodnak, és a felsőszövetet

összehúzzák. Nehéz selyemszövet. Női ruhaszövetek, alkalmi

ruhák készítésére használják.

Crash (ang., ejtsd: kres = törés)

Hullámzó felületű szövet. Szabálytalan redőket, töréseket

préselnek, és rögzítenek az anyagba. Általában szintetikus

selyemből készítik, és végben színezik. Divatos felsőruházat

céljára alkalmazzák.

Page 52: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

52

Crépe de Chine (kínai krepp, ejtsd: kreppdesin)

Z és S sodratú krepp vetülékfonallal, és enyhén sodort

láncfonallal készült vászonkötésű, lágyesésű, könnyű, szépen

omló selyemanyag. A túlsodrott krepp vetülék a kikészítés

során összeugrik, ettől a felülete egyenlőtlen, hullámos,

szemcsés lesz. Blúzokhoz, ruhákhoz, kendőkhöz használják.

Crepe-georgette (ejtsd: kreppzsorzsett)

Lánc-és vetülékfonala Z és S irányban sodrott kreppfonal.

Vászonkötésű, tompa fényű, könnyű, átlátszó selyemszövet. A

kreppcérnák révén szemcsés fogású. Tompa fényű, könnyű

selyemszövet. Női felsőruházatban alkalmazzák.

Duchesse (fr., ejtsd: düsessz = hercegnő)

Kötése 8-12 fonalas atlasz, nagy láncsűrűségű, melytől

felülete csillogóvá válik. Viszonylag nehéz selyemszövet.

Súlya 210 g/m2. Üni színekben készítik. Alkalmi ruhákhoz, és

télikabátok bélelésére használják.

Etamin (franciául: étamine = szitaszövet)

Ritka beállítású vászonkötéssel vagy forgófonalas kötéssel

szőtt, áttört szövet. Rácsszerű, könnyű, ritka, áttetsző,

elsősorban díszítő jellegű szövet. Női nyári ruhák és

függönyök anyaga.

Page 53: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

53

Imprimé (ejtsd: emprimé)

A francia szó jelentése: nyomott. Gyűjtőneve a színes,

sokszínnyomásos, többnyire virágos mintákkal díszített,

különféle női nyári ruhák készítésére alkalmas

selyemszövetnek. Mintájának léptékét és színvariációit mindig

a divat szabja meg.

Lamé (franciául: lamée = bádog, pléh)

Fémesen csillogó, többnyire sima felületű műselyemszövet.

Eredetileg arany, vagy ezüst, majd fémes csillogású

mesterséges szálból készült fonalakkal átszőtt dekoratív

textília. Alkalmi, estélyi és báli ruhák készítésére és díszítésre

használják.

Lavable (fr., ejtsd: lávábl = mosható)

Könnyű, jól mosható, finomfonalú, matt viszkózselyemből is

készített, végben színezett vagy nyomott mintás, vászon,

atlasz, ritkábban kreppkötésű szövet. Néha zsakard mintával is

készítik. Hernyóselyemből inkább női blúzt, viszkózselyemből

női fehérneműt és hálóruhát készítenek.

Lüsztrin (fr.: Lustrine )

Szépen fénylő, vékony fonalú, vászonkötésű selyemszövet.

Hernyóselyemből készítve női blúzra, acetát- vagy

viszkózselyemből bélésre alkalmas.

Page 54: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

54

Matlasszé (franciául matelasser = párnáz, steppel)

A valódi matlasszé több fonalrendszerű kötéssel készül. A

felsőszövet hernyóselyem vagy szintetikus filament, az alsó

vastagabb vetülékű pamutszövet. A két szövet összekötését

előre meghatározott minta szerint végzik. A feszes mintázó

fonallal történő összekötéssel különféle „steppelt” hatású

motívumok (varratszerű bemélyedések) alakíthatók ki, melyek

a színoldalon érvényesülnek. Alkalmi ruhákra és dekorációs

célokra is használják. Női kabátszövet esetén a felső és az alsó

szövet is gyapjú.

A kereskedelemben matlasszé néven forgalomba kerülő

pongyola anyagok legtöbbje atlaszkötésben szőtt, fényes

felületű, mintásan nyomott szövet-szerkezet, nem matlasszé

kötéssel készült. Láncfonala sűrűn felvetett műselyem, a

vetülék ritkább pamutfonal, amelyet felbolyhoznak.

Moiré (fr., ejtsd: moáré jelentése: habos, erezett= a víz fénye)

Kikészítés hatására a szövetben a fa hosszirányú metszetéhez

hasonló hullámos fényhatás keletkezik. A valódi moiré-nál két

ripszkötésű szövetet egymásra helyeznek és nagynyomású

hengerek között vezetik át, így a fonalak egyik helyen

lesimulnak, más helyeken kiemelkednek. A hamis moiré-nál,

moiré-szerűen vésett kalander hengerek között vezetik át a

kelmét, ezért a mintaelemek raportszerűen ismétlődnek. A

valódi moiré tartósabb, de egy idő után mosás, vasalás

hatására a moiré hatás csökken. Ruhákhoz, blúzokhoz és

bélésanyagként használják.

Page 55: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

55

Muszlin

Nevét az iraki Moszul városról kapta. Vászonkötéssel készül,

rendkívül könnyű, lágy, omlós, áttetsző anyag. Általában

egyszínű vagy nyomott mintás. Könnyű nyári ruhák, blúzok,

kendők, sálak alapanyaga.

Organza

Valódi selyemből, vagy mesterséges alapanyagú

filamentfonalból készült, merev, áttetsző, vászonkötésű szövet.

A műszálakból készülő organza speciális kikészítést kap,

ezáltal megfelelően merevvé válik. Üni változatban készül.

Alkalmi ruhák és blúzok alapanyaga. Női felsőruházatban

köztes bélés és könnyű merevítő betétként is használják

áttetsző szövetekhez. Lakástextilként függönyök, díszterítők,

dekorációk közkedvelt anyaga.

Ripsz

Kötése hossz vagy harántripsz. Jellemzője a bordázottság, a

magas fény és a sűrű szerkezet. Használják ruhák, kosztümök

és dekorációs anyagok előállítására.

Shantung (Kínai tartomány neve.)

A valódi selyemszövetek egyik legkedveltebb fajtája.

Készítéséhez chappe (sapp) selyemet, vagy az ikergubók

különösen egyenlőtlen fonalát használják. Vetülékfonala

egyenlőtlen vastagságú, ez a szövet külsejének jellegzetes,

érdes felületet kölcsönöz. Minél csomósabb, egyenlőtlenebb a

Page 56: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

56

fonal, annál szebb és érdesebb a szövet. Vászonkötéssel szövik.

Változatos színekben gyártják. Kedvelt női ruhaanyag, könnyű

kosztüm, ritkábban férfiing készítésére használják.

Szatén

Atlaszkötésű, sima felületű, színoldala selymes fényű, lágy

esésű selyemszövet. Leginkább végben színezett vagy nyomott

mintás változatban készítik. Hernyóselyemből ruhák, blúzok

készítésére, viszkóz selyemből fehérnemű, hálóruha, blúz,

ruha anyaga, vékonyabb változatát bélésanyagként használják.

Serge (ejtsd: serzs)

Gyűjtőneve a sávolykötésű, viszkózselyemből vagy viszkóz

szálból font fonalból készített nehéz bélésszöveteknek.

Felhasználási céltól függően sűrűbb vagy ritkább beállításban

szövik.

Taft (perzsául taftah = fonni)

Egyike a leggyakoribb, legismertebb selyem-szöveteknek.

Vászonkötésű, sűrű szövésű, kissé merev, ropogós, sima

felületű selyemszövet. A szép esésű hernyóselyem taft

„selymes suhogású”. Kikészítése kemény, merev külsőt ad a

szövetnek. Gyakran tarkán szőtt, színes csíkos, kockás

mintázattal készül, de egyszínű is lehet. Ruhák, blúzok anyaga,

viszkózselyemből bélésként is használják.

Page 57: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

57

Toile (fr., ejtsd: toál = vászon, kendő)

Lágy esésű, vászonkötésű selyemszövet. Alacsony sodratú

fonalból, kis sűrűséggel szőtt szövet. Felhasználják blúzok,

ruhák, finom háló-, alsóruházat és ágyneműk előállítására.

Twill (ang.= sávoly)

4, 6, és 8 fonalas, sávolykötésű, végben színezett vagy

nyomott, finomszálú selyemszövet. A könnyű, puha

selyemszövet gyakran filamentszálból készül. Súlya 70-100

g/m2. Női ruhák, blúzok, férfiingek, nyakkendők, és sálkendők

készítésére használják.

Ujjabélés

Különösen simulékony, tartós és kopásálló, általában vászon

vagy atlaszkötésű selyemszövet. Láncirányban színes

fonalakkal csíkozott. Általában férfiruhákhoz használt

ujjabélés.

Vadselyem

Vadon élő hernyók és pókok a hernyóselyemnél durvább

váladéka. Puha fogású, vastagabb női szövetek készítésére

alkalmas, mivel a szálak rövidek és váltakozó vastagságúak.

Nagy szilárdságú, szép fényű szövet.

Voile (fr., ejtsd: voál = fátyol, függöny)

Viszonylag nagy sodratszámú lánc és vetülék cérnából készül.

Kötése leggyakrabban vászon. Darabban festve vagy nyomott

Page 58: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

58

mintával készül. Átlátszó, fátyolszerű, kemény fogású,

selyemszövet.

Egyéb selyemszövetek:

Acetát műselyem

Fenyőfából nyert cellulóz felhasználásával készítik. Nedvesség

iránt kevésbé érzékeny, mint a többi műselyemfajta. Nehezen

festhető. Bélések anyaga.

Mikroszálas selyem

Az 1 dtex finomságnál vékonyabb szálak a mikroszálak,

amelyek szintetikus anyagokból készülnek. Finom, lágy esésű,

vékony női ruhák, könnyű kabátok készíthetők belőle. Felületi

csiszolással, koptatással, gyűrődések, ráncok rögzítésével

érdekes felületek nyerhetők.

Rézoxid műselyem

A pamutmagon visszamaradó rövid szálakból állítják elő.

Ismertebb neve Bemberg selyem. Elemi szálai finomak, és a

rézoxid selyemből készült kelmék lágy fogásúak. A bemberg

fonal tompa fényű és nyújtott eljárással készül. Előállítása

rendkívül költséges. Női ruhák, blúzok anyaga.

Page 59: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

59

Különleges szövetek:

A technológiai díszítésekkel ellátott szövetek többsége

alkalmi jellegű. Ezek a díszítések lehetnek színes fonalak,

hímzések, flitterek, gyöngyök, amelyek varrással, vagy

ragasztással kerülnek fel a méterkelmékre.

Maratott szövetek

Kevert szálú fonalból készült szövetek gyűjtőneve, amelyeknél

a szálak egy részét a mintának megfelelően kioldják. Így sűrű

minták keletkeznek áttetsző alapon.

Piheszórásos v. pehelynyomásos kelmék

A textíliát a mintának megfelelően ragasztóval nyomják és a

ragasztóra szórt szálak rögződnek. Bársonyos hatású felület

kialakításakor a szálakat elektrosztatikus töltéssel

párhuzamosítják. Ezt a mintázást flokkolásnak is nevezik.

Ruhákhoz, blúzokhoz használják.

Transzfernyomásos kelmék

A mintákat nyomópéppel először speciális papírra nyomják,

majd ezeket a nyomott mintákat simítógép segítségével

vezetik át a kelme felületére. Nyomás és hő hatására a

nyomópép gázneművé válik, és a kelmére áthúzódik. Ez csak

szintetikus kelméknél alkalmazható eljárás.

Page 60: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

60

3.2.4. Gyapjú és gyapjútípusú szövetek

Alpaka

Láncfonala finom fésűsgyapjú vagy újabban poliészter selyem,

vetüléke láma, alpaka, vikunya vagy mohairből készült cérna.

Kötése vászon, vagy vetülékoldalú sávoly. A szövet felülete

fényes, fogása kissé merev. Általában a szürke közép- és sötét

árnyalataiban készítik. Férfiöltöny készítésére alkalmas

szövet.

Bouclé (ejtsd: buklé)

Közepes súlyú vagy nehéz gyapjúszövet, amelynek jellegzetes

hurkos felülete van, amit buklé cérna többnyire vetülékként

való alkalmazásával érnek el. A szövetre jellemző, hogy a

színoldala érdes, szemcsés. A nehezebb szöveteket két vetülék

és egy láncrendszerrel szövik úgy, hogy a lánc és az egyik

vetülékrendszer hurkos cérnából, a másik pedig kártolt

fonalból áll. A könnyebb szöveteket vászonkötésben, a

nehezebbeket négyfonalas egyenlő oldalú tört sávolyban

szövik. Viszonylag laza szerkezetű, puha fogású szövet. Női

kabát és kosztümszövet.

Burberry (ejtsd: börberi)

Finom merino fésűsfonalakból 2/2 sávolykötésben szőtt

férfiöltöny és női kosztümszövet. A láncfonal sodrata és

sűrűsége nagyobb a vetüléknél, ezért a láncfonal a sávolyból

jobban kiemelkedik. Általában végben színezett, középnehéz

Page 61: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

61

fésűs gyapjúszövet. Súlya 280-300 g/m2. Felöltő szövetként

impregnálva készítik.

Chanel (ejtsd: sánel)

Gyűjtőneve a különféle díszítő cérnákkal – sima alapon –

mintázott laza szerkezetű kosztümszöveteknek. A szövetek

készülhetnek: fényes – matt fonalakból, fésűs – kártolt

fonalakból, cérnákból, egyszínű és mintás felvetéssel,

bevetéssel. Ötletdús, finom minőségű szövetek. Ilyen jellegű

szövetekből készítette a híres divattervező, Coco Chanel a

közkedvelt nőies kosztümjeit.

Cheviot (ejtsd: seviot)

Gyűjtőneve a keresztezett juhok fényes gyapjából font fésűs és

kártolt fonalakból, cérnákból gyártott, rendszerint sima, a

kötést érvényesülni engedő középnehéz és nehéz szöveteknek.

Kötésük általában 2/2 és 2/3 sávoly. Gyártják szálban és

végben színezve, tiszta és kevert gyapjúminőségekben

egyaránt. A szövetet a cheviot juhfajtáról nevezték el, mert

eredetileg ilyen gyapjúból készítették. Súlya 300-400 g/m2.

Főleg férfi sportöltönyök, női sportkosztümök és felöltők jó

minőségű, kedvelt szövete.

Crombie (ejtsd: krombi)

Bolyhozott, lágy, kettős kabátszövet. Jellemzője a mélyen

rovátkolt színoldalú mintázat, amelyet a külön

vetülékrendszer, a fürtvetülék behelyezésével nyernek. A

Page 62: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

62

legnehezebb ruházati szövet. Súlya 700-800 g/m2. Férfi

átmeneti vagy télikabát szövet.

Diagonál

Gyűjtőneve a sűrű láncbeállítású és meredek sávolykötésű,

ennek megfelelően átlós mintázatú szöveteknek. Készülhet

fésűs és kártolt fonalakból egyaránt, esetleg a kettő

kombinációja. Előfordul mesterséges szálból is. Súlya 300-350

g/m2. Női, férfi felöltő, sportos zakók anyaga.

Donegál

Csomós, fehér és sötétszínű kártolt fonalakból, vászon, sávoly

vagy ékalakú sávoly (halszálkás) változatokban készítik. A

láncfonal általában fehér, a vetülék sötét, szürke, fekete vagy

sötétbarna. Fogás puha, vastag, meleget árasztó. A nehéz

kártolt szövetek közé tartozik. A gyakorlati igénybevételt a

szövet jól bírja. Sportos öltönyökhöz, kosztümökhöz és

kabátokhoz használják.

Doublé (ejtsd: dublé)

A kettős szövetek gyűjtőneve. Szerkezeti jellemzőjük, hogy 4

vagy több fonalrendszerük van. Legtöbbször mindkét oldalát

lehet színoldalként használni. A nehéz szövetek közé tartozik.

Súlya 450-550 g/m2. Férfi és női kabátszövet készítésére

használják. Előállításuk különböző.

Egyszerű összekötésnél a két szövet összekapcsolódása

nagyon szoros, saját anyaggal bélelt.

Page 63: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

63

A kötőláncos vagy kötővetülékes kettős szövetnél a többlet

kötőfonal lazán tartja a két réteget, amelyek eltérő mintázatúak

és mindkét oldalon használható terméket készítenek belőlük.

A rétegváltásos szövetek a minták mindkét oldalán azonosak,

de eltérő színűek és a minták között üregek keletkeznek.

Ezeket a szöveteket tömlőszöveteknek is nevezik.

A hólyagos ú.n. kloké szövetek készítésekor az alsó szövet

krepp, amely kikészítéskor zsugorodik, és a felső szövet

ezáltal, felhólyagosodik. Pamutból is készítik.

Ide tartoznak a gyapjútípusú matlasszé szövetek is,

amelyeknek a színoldala plasztikus dombormintás, a

fonákoldala azonban nem mintázott.

Etamin

Láncfonala vékony cérna, vetülékfonala egyágú.

Vászonkötéssel készül, könnyűsúlyú, ritka szövésű áttetsző

anyag. Általában darabban festett színekben kerül forgalomba.

Fogása kellemes, puha, lágy, mert legtöbbször tiszta gyapjú

tartalmú keverékből gyártják. (Pamut és selyemtípusú

változata is van.)

Férfiöltöny és klasszikus női kosztümszövetek mintázatai

Általában fésűs gyapjúból, vagy gyapjú- szintetikus

szálkeverékből készülnek, nyírt felületűek, zárt szerkezetűek.

- Egyszínű, (fr., uni, ejtsd: üni)

Page 64: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

64

- Eszterházy-kockás minta,

Egymással érintkező kis és nagy négyszög-mintás mezők,

amelyekben apró, mezőnként eltérő színes (pl. tyúkláb)

mintázat helyezkedik el.

- Skótkockás (tartan), amelybe festett fonalakból

nagyméretű kockát szőnek, utánozva a skót nemzeti

viseletet. Finom merinógyapjúból készüknek. A színek és

a kockaformák a klasszikus tartan szövetek esetén

állandóak, jellemzik az adott skót családot. Újabban ezt a

hagyományt nem veszik figyelembe, így egyrészt a

nagyon élénk alapszínek, másrészt a sötét árnyalatú tompa

színek alkotják a 10-15 cm nagyságú kockás mintázatok

választékát. Színei: piros, zöld, sárga, fekete, kék.

- Pepita minta: Jellegzetesen két színből álló, világos és

sötét, kisméretű négyzetekből álló mintázat, (ú.n.

„aprókockás”), amelyeknél a minták nem ferdülnek el.

- Tyúkláb minta: a mintázat a pepitával ellentétben nem

sarkosan találkozik. A négyzetek sarkainál kis

meghosszabbítások helyezkednek el.

- Tűcsíkos minta: többnyire egyszínű, sötét alapba eltérő

színű láncfonalakat szőnek, amelyek vékony hosszanti

csíkokat képeznek. Ezt a csíkos mintázatot nevezik még

gengszter-, ill. teniszcsíkosnak is.

Page 65: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

65

- Oxford: A láncfonalak kettesével kereszteződnek egy

eltérő színű vetülékfonallal, így aprókockás felületet

képeznek.

- Fil-à-fil: (fr.: fil- à -fil = fonal-fonal mellett) Lépcsős

kismintázatú, egyenlő oldalú sávolykötésű szövet, amely a

világos és sötét lánc- és vetülékfonalak váltakozásával jön

létre.

Flanell

Tisztagyapjú vagy nagy gyapjú tartalmú fésűsszövet. Egyszínű

vagy ú.n. teniszcsíkos, v. krétacsíkos változatokban, sötét

alapon világos csíkkal vagy ellenkezőleg világos alapon sötét

csíkkal készül. A kontúrok enyhe bolyhozás során

elmosódnak. A kötéspontok alig látszanak, kötése egyenlő

oldalú sávoly. Lazán festett üni, vagy ton-in-ton melange

(ejtsd: melanzs) színekben készül. Puha, finom fogású,

középnehéz fésűsszövet.

Flausch (ejtsd: flaus)

Gyűjtőneve a hosszúszálú, közepes finomságú gyapjúból

készült kártolt szöveteknek. A szövet színoldala hosszú szálúra

bolyhozott, simított, a fonákoldal majdnem csupasz, enyhén

bolyhozott. Gyártják szálban festve, melange kivitelben és

végben színezve. Súlya a divattól és a felhasználástól függően

változik. Készítik lánccal vagy vetülékkel megerősítve és

kettős szövet formájában is. A tiszta mohair tartalmú

Page 66: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

66

fonalakból készült kabát szövetek is ide tartoznak. Főként női,

ritkábban férfi kártolt kabátszövetek.

Gabardine (ejtsd: gábárden)

Meredek sávolykötésű, bordás felületű, zárt szerkezetű, kissé

merev, középnehéz szövet. A Burberryhez hasonló. Jellemzője

az átlós bordázottság, amelyet kétszeres láncsűrűséggel érnek

el. Leginkább fésűs cérnákból állítják elő. Általában lazán

festett, üni színekben készül. Súlya 300-310 g/m2. A nehezebb

szövetek férfiöltönyök, a könnyebb minőségek női ruhák

készítésére alkalmas.

Gyapjú zsorzsett

Érdes fogású, szemcsés felületű szövet, mely erős sodratú

fonalakból készül. Könnyű, főleg egyágú fésűs és finom kártolt

fonalakból szőtt vászon- vagy kreppkötésű szövet. Sajátos

karaktere és kötésmódja, valamint erősen sodrott Z és S

sodratú fonalak váltakozó felvetése és bevetése következtében

alakul ki. Végben festik az aktuális divatszíneknek

figyelembevételével. Szép esése és jó tartása van. Női

öltözetek készítésére használják.

Gyapjú muszlin

Könnyű, lágy esésű, főleg fésűs gyapjúból készül. A normál

sodratúnál kissé magasabb sodrattal készül a lánc és a vetülék

cérna. Vászonkötésű, egyszínű, de legtöbbször nyomott mintás

szövet. Nagyon könnyű, a kötéspontok plasztikusan láthatók a

Page 67: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

67

szövet felületén. Női blúzok, ruhák, szoknyák, kendők

készítésére használják.

Gyapjú voile (ejtsd: voál)

A gyapjú voál, tisztagyapjú vagy magas gyapjú tartalmú,

könnyű női ruhaszövet. A lánca és a vetüléke a normál

sodrattól eltérően magasabb sodrattal készül. Vászonkötésű,

fátyolszerű, kissé érdes fogású áru. Üni színekben kerül

forgalomba.

Kasha (ejtsd: kasa)

Túlnyomórészt kártolt, ritkábban fésűs fonalból gyártott, főleg

sávolykötésű szövet. Meleg, lágy fogású anyag, előállításához

szürke vagy drapp melange fonalakat használnak. Kallózott,

felülete enyhén bolyhozott. Simítás után a száltakarót rövidre

nyírják. Előállításához eredetileg finom merinógyapjút

használtak. Kedvelt és tartós kártolt szövetminőség. Súlya

250-280 g/m2. Öltönyök, kosztümök, nadrágok, szoknyák

gyártására alkalmas.

Kasmír

A kasmír kecske pehelyszőréből készül, ezért nagyon drága.

Újabban merinógyapjúból is készítik 2/2 sávolykötéssel, laza

szövetszerkezettel. Darabban festett, de nyomott mintás

változata is ismert. Puha, lágy fogású, kellemes viselési

tulajdonságokkal rendelkezik. Gyapjú típusú szintetikus

szálakból is készítik. Női ruhák és fejkendők anyaga.

Page 68: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

68

Kevert szövetek

A gyapjú tulajdonságainak javítására poliészter (él-és

formatartás), poliamid (tartósság) és poliakrilnitril (kellemes

fogás) szálkeverékeket is használnak. Fésűs és kártolt

gyapjúszövetek is készülhetnek keverékekből. A gyapjúszövet

olcsóbbá tételére viszkóz szálakat is alkalmaznak keveréknek.

Újabban tépett hernyóselymet, lent, rugalmas szálakat is

kevernek a gyapjúhoz.

Kockás szövetek

Külön minőséget képeznek a kártolt minőségek között. Kétféle

súlyban: szoknya, kosztüm - könnyebb, kabát - nehezebb

változatban készítik. A szabályos és szabálytalan kockák

sokféle változata adja a mintázatot. Nyírt, kötéslátszó,

színoldallal, 2/2 sávoly (cirkász) kötéssel készül. Viszonylag

laza szerkezetű, kellemes fogású kártolt szövet.

Lóden

Középnehéz súlyú kabátszövet, általában barna, zöld és szürke

kevert színekben. A lánc és a vetülék egyaránt kártolt

gyapjúfonal, esetleg keverékfonal, a legjobb minőségű a

teveszőr keverék. Az elemi szálak hosszabbak azért, hogy a

szövet felületére kiemelhetők legyenek. Kötése leginkább

sávoly, de gyártják kettős szövetként is (doublé). Két féle

kikészítéssel készül: erősen nemezelt felülettel, illetve

bolyhozott, szálirányított változatban. Kabátok, kosztümök,

zakók készítésére használják.

Page 69: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

69

Lüszter

A szövete lánca lehet fésűs cérna, esetleg fényes poliészter

selyem. Vetüléke kemény sodratú cérna, amely gyapjú-moher,

gyapjú-alpakka, gyapjú- poliészter trilobál összetételű.

Vászonkötéssel szövik. Csak sötétkék, fekete, sötét árnyalatú

szürke színekben gyártják. Finom fénye, kissé érdes fogása

van. Súlya 200 g/m2. Nyári öltönyök és ruhák készítésére

használják.

Millepoint (ejtsd: millpoen)

Az elnevezés a francia "millepoints" kifejezésből származik,

aminek jelentése: ezer pötty. A szövet jellemzője a ponthatású

mintázat. Fésűs fonalból sávolykötéssel készítik úgy, hogy

egy-egy világos és egy-két sötét fonal váltakozik mind a

felvetésnél, mind a bevetésnél.

Ottomán

Harántripsz szövet, centiméterenként 3-10 bordával. Lánca

lehet fésűsgyapjú, mesterséges szál vagy pamut. A vetülék

mindig kártolt gyapjú. Zárt szerkezetű, középnehéz szövet.

Kabátok, zakók, dekorációs agyagok készítésére használják.

Posztó

Az erősen kallózott merinógyapjúból készített, vastag

nemezréteggel teljesen fedett, szálirányított felületű szövetek

általános elnevezése. Többnyire végben színezett, nehéz

kártolt gyapjúszövet. A finomposztók felületi nemezrétegét

Page 70: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

70

felbolyhozzák, nyírják és a szálvégeket láncirányban

lefektetik. Ez a tükörposztó. Súlya 500-600 g/m2.

Férfiöltönyök, női kabátok, egyenruhák készítésére használják.

Shetland (ejtsd: setlend)

Nevét a Shetlands skót szigetekről kapta. Gyűjtőneve a

hosszúszálú cheviot gyapjúból, rendszerint kártolt fonalakból

laza beállítással sávoly- vagy halszálkakötéssel szőtt

szöveteknek. A szövet karakterét enyhe kallózás adja. Laza

szerkezetű, értékes kártolt szövet. Gyakran kockás mintázattal

készítik. Súlya 350-400 g/m2. Férfi zakók, női kosztümök,

felöltők és átmeneti kabátok készítésére használják.

Teveszőr

Mint a neve is mutatja egészben vagy – az utóbbi időben –

részben teveszőrből készült fonalból szövik. Vetülékoldalú

törtsávoly kötésű. Színoldalát bolyhozzák, majd hosszabb vagy

rövidebb simított száltakaróval készítik. Nagy kopásállóságú

szövet. Kellemes fogású, a színe a teveszőr természetes színeit

reprezentálja. Kabátszövet előállítására használják.

Tropikál (fr., tropical=trópusi)

A szó jelentése utal arra, hogy eredetileg trópusi öltözeteket

készítettek belőle. Erős sodratú, fésűs cérnákból, ritka

beállítással, többnyire vászonkötésben szőtt. Lyukacsos,

porózus szerkezete miatt szellős jó légáteresztő, kellemes nyári

viselet. Alapanyaga hosszúszálú cheviot gyapjú. Olcsóbb

kivitelben műszállal keverik. Lazán festett üni vagy melange

Page 71: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

71

színekben, legtöbbször mintázat nélkül gyártják. Merev, kicsit

kemény tapintású fésűsszövet. Súlya 200-210g/m2. Könnyű

nyári öltöny- és kosztümszövet.

Tweed (ejtsd: tvíd)

Gyűjtőneve a vastagabb fonalú, laza beállítású, hosszúszálú

gyapjúból kártolt eljárással készített gyapjúszöveteknek.

Vászon, vagy sávolykötésű,gyakran halszálkás mintázatú. A

lánc- és vetülékfonal általában különböző színű. A fonalak

lehetnek egyszínűek, vagy melange fonalak, a mintázást

csomós fonalak alkalmazásával is fokozzák. Általában női

kabát, kosztüm, sportzakó és felöltő szövetek.

Velúr (jelentése: bársony.)

Gyűjtőneve a bolyhozott, különböző vastagságú, de lágy,

bársonyos fogású, teljesen rövidre nyírt száltakaróval

rendelkező szöveteknek. Merinójellegű finom gyapjúból

készítik. Mindkét oldalát bolyhozzák, a színoldalt nyírják is,

tehát ott a száltakaró sűrű és egyenletes, a kötésszerkezetet

teljesen befedi. Alacsony sodratú fonalakból készül, ezért a

szövet szerkezet laza. Üni színekben, legtöbbször darabban

festve gyártják. Súlya 400-500 g/m2. Főleg kabátok, zakók

készítésére használják.

Page 72: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

72

3.3. Kötött-hurkolt kelmék

3.3.1. Vetülékrendszerű kelmék

Alapkötések:

Egyszínoldalas kötés

Jellemzője, hogy a kelme egyik oldalán színoldali, a

fonákoldalán fonákoldali kapcsolódásúak a szemek.

Szerkezetéből adódóan a széle, illetve a szabás utáni szélek

sodródnak, ez nehezíti a feldolgozást. Különböző finomságú

és alapanyagú fonalakból készítik. Lehet: egyszínű,

színmintás, színnyomásos. Ingeket, blúzokat, pólókat,

alsóneműket készítenek belőle.

Kétszínoldalas bordás kötés

Jellemzője, hogy a színoldali szempálca között mindenütt egy

fonákoldali szempálca foglal helyet. A színoldali szempálcák

általában takarják a fonákoldaliakat, azok csak a kelme

széthúzódásakor válnak láthatóvá. Kiegyenlített kelmék, a

szín- és fonákoldaluk megegyező. Mintázatuk lehet:

- színcsíkos,

- jacquard (ejtsd: zsákárd), tűváltogatásos,

- fedőfonalas.

Bal-bal kötés

A kötés egyik sora színoldali, a másik sora fonákoldali

szemeket tartalmaz. A színoldali kapcsolódásokat azonban a

Page 73: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

73

fonákoldaliak teljesen eltakarják, mert a kész kelmén azok

emelkednek ki a kelme felületéből.

Interlock kötés

Két sima egymásba illesztett bordáskötésből áll. A kelme

felülete sima, egyenletes, jól nyújtható. Ruhák, blúzok, pólók,

ingek, alsóneműk anyaga.

Vetülékrendszerű kelmék változatai:

Áttört kelme

Finom osztású körkötőgépen készítik, gyakran jacquard (ejtsd:

zsákárd) mintákkal, női és gyermek fehérneműk céljára.

Rugalmas, jól nyújtható, laza szerkezetű igen kellemes

viseletű kelmék. Az áttört mintázat nagyon változatos lehet. A

kelme rugalmassága növelhető gumirugalmasságú fonlak

bekötésével is.

Egyszínoldalas fedőfonalas kelme

A fedőfonalas kelménél két különböző minőségű fonalat

dolgoznak fel úgy,hogy a jobb minőségű elfedi a gyengébb

alapfonalat. Ennek változata az ú.n. bélésfektetéses kelme. A

bélésfonal a fonákoldalon minden második vagy harmadik

hurokszemhez kapcsolódik, közben szabadon lebeg. Ezt

általában kikészítéskor felbolyhozzák. Szabadidőruhák

anyaga.

Page 74: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

74

Frottír kelme

Körkötőgépen gyártott kétszínoldalas kelme. Előállításakor az

interlock rendszerű gép az egyik tűrendszer tűiről ledobja a

szemeket, ezáltal a kelme felületén hurkok keletkeznek. A

kötött frottír kelme rugalmasabb és szebb a szövöttnél.

Köntösök, fürdőköpenyek, strandkabátok készítésére alkalmas.

Feltartott kötéses kelme

Kéttűágyas kelme. Az egyik sorban az egyik tűágyon feltartott

szemeket, a másikon befejezett szemeket kötnek. A következő

sorban fordítva. A kelmén kiemelkedő szemoszlop irányú

bordázat látható. A feltartott kötésű kelme nehezebb, nyúlásra

hajlamosabb. Vastag, téli pulóverekhez, sálakhoz, sapkákhoz

használják fel.

Gyöngykötéses kelme

Jellemzője, hogy minden második sorban a szemek nincsenek

lekötve, így a fonal feltorlódása miatt gyöngyszerű felületet

mutat. Elsősorban pulóverek, kötött kosztümök kötésmódja.

Jacquard (ejtsd: zsákárd) kötéses kelme

Szín- és dombormintás kelmék egyaránt előállíthatók úgy,

hogy a tűk egyenként vagy csoportosan kötnek, nem kötnek,

illetve feltartanak. A színoldal változatosan mintázott. A

kéttűágyas zsákárd kelménél a nem mintázó fonalakat is

lekötik, az egytűágyasnál a fonákoldalon lebegnek a mintázó

Page 75: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

75

fonalak. Kötött felsőruházatot, pulóvert, ruhát, zakót, kabátot

készítenek belőle.

Ottomán kelme

Síkkötő, körkötő, interlock gépeken egyaránt gyártható,

keresztirányban dombor-csíkos kelme. A kelmék mindkét

irányban kis nyúlásúak, ezért női felsőruhák, főleg kosztümök

készítésére kiválóan alkalmas.

Piké kelme

A piké mintázat (kiemelkedő és bemélyedő apró minták) az

egyszínoldalas és az interlock kötésből vezethető le. Könnyű

szellős kelme. Elsősorban pólók készülnek belőle.

Plüss kelme

Egyszínoldalas kelméből hurkolt és vágott plüss is készíthető.

A hurkolt plüss úgy készül, hogy az alapfonal mellett egy

plüssfonalat is bedolgoznak, amely a kelme felületén hurkokat

képez. A plüssfonalak befedhetik az egész felületet, vagy csak

részben a mintának megfelelően. A vágott plüssnél a hurkokat

felvágják. Mindkét plüsst szabadidő-, gyermekruházat és

fehérnemű céljára használják, de műszőrme is készül ilyen

technológiákkal.

Polár kelme

Jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező alacsony

száltakarójú, mindkét oldalán bolyhos felületű körkötött kelme.

Leggyakrabban poliészter mikroszálakból készítik. Egyszínű

Page 76: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

76

vagy nyomott változatban gyártják. Sport és szabadidő-ruházat

kedvelt anyaga. Könnyen kezelhető textília.

Szegélykötéses kelme

Sík és körkötőgépen egyaránt készíthetők. A kelme szemsor

irányban rendkívül rugalmas. Általában szegélyek készítésére

használják, pl. kelméből, vagy szövetből készített ruhadarabok

nyakívének, ujjának, derekának biztos, de kellemes lezárására,

szegélyezésére. Elnevezése a különböző nyelvekből átvéve

lehet még patent, passzé vagy rand.

3.3.2. Láncrendszerű kelmék

Alapkötések:

Féltrikó

Jellemzője, hogy az egy szemoszlopban lévő szempárok

felváltva jobbra és balra dőlnek, és zárt szemeket alkotnak.

Készíthető ú.n. nehezített változatban is, amikor a

fonalfektetés nem a szomszédos, hanem távolabbi tűkre

történik. Fehérnemű készítésére használják.

Atlaszkötés

Jellemzője, hogy a kelmeképzés során minden szemsor

lekötése után a fonaladagoló egy ideig jobbra, majd balra

mozdul el. A kelmét a cikcakk vonalú csíkozottság jellemzi.

Fehérneműk, felsőruhák készítésére alkalmas.

Page 77: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

77

Láncrendszerű kötött kelmék változatai:

Charmeuse (ejtsd: sármőz) kötéses kelme

Az egyik legkedveltebb lánchurkolt kelme. Színoldalán

hosszanti színoldali szemek, fonákoldalán a láncfonalak

cikcakk alakban helyezkednek el. Elasztikus szál bekötésével a

kelme rugalmassága növelhető. Fürdőruha anyagokat is

készítenek ezzel a kötéssel.

Csipkék, függönyök

Az alapkelme ritka szerkezetű trikó, egyágú, vékony

pamutfonalból, mercerezett pamutcérnákból, szintetikus

fonalakból áll. A változatos mintázatot kialakító

díszítőfonalakat külön létrák adagolják az alapkelmébe.

Csipkéket készítenek tüll alapkelme mintázásával is.

Ruházatban fehérneműkhöz, alkalmi ruhákhoz és díszítésként

is alkalmazzák.

Tüll

Általában lyukacsos felületű, áttört kelme, melyet Raschel

gépeken állítanak elő. Egyszínű, vagy nyomott mintás

változatban gyártják. Elegáns blúzokat, ruhákat, díszeket és

fátylakat készítenek belőle.

Page 78: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

78

3.4. Nemszőtt textíliák

Nemez

A nemezeket kártolt fátyolból állítják elő: kallózással vagy

tűnemezeléssel. A kallózás alapja az, hogy az állati szőrök

lúgok, hő, mozgás, és nyomás hatására nemezelődnek.

Tűnemezeléskor ún. szakállas nemezelő tűkkel átszúrnak a

bundán, a tűk áthúznak bizonyos mennyiségű szálat a bunda

másik oldalára, közben az elemi szálak összehurkolódnak.

Mivel a tűnemezeket szintetikus szálakból is előállítják,

célszerű ezeket még kémiailag is szilárdítani. A nemezeket

egyszerűbb ruhadarabok, mellények, sapkák, készítésére,

illetve melegítő bélésként, töltőanyagként használják.

Vlies (ejtsd: flíz)

A vlieskülönböző vastagságú fátyolkelme. Újabban hossz és

hossz-keresztirányú megerősítéssel is készítik. Elsősorban

ragasztó-bevonatostextíliaként alkalmazzák a ruhaiparban. A

fátyol szálait, amelyek lehetnek rendezettek és rendezetlenek,

hővel, vízsugárral, stb. szilárdítják meg.

Vastagabb kivitelű az ún. töltővlies, amit sportruhák, anorákok

melegítő bélelésére használnak.

Ragasztóbevonat nélkül egyszer használatos egészségügyi és

háztartási textíliaként, valamint tartós betétek, bélések (pl, a

ruha- és cipőiparban), műszaki textíliákként (geo- és

agrotextíliák, szűrők, textiltapéta) használják.

Page 79: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

79

Vatelin

A vatelint melegítő közbélésként alkalmazzák. A laza szálakat

(ezek lehetnek újrahasznosítottak), kártolt fátylakat

tűnemezéssel, láncolással, vagy varrással fogják össze.

Tűzött frottír

A tűzött frottír a szövött alapanyagba tűzéssel készített hurkos

textília. Általában pamutból készítik. Nem olyan kellemes és

rugalmas, mint a kötött frottír.

3.5. Műbőr, műszőrme

3.5.1. Műbőrök

Hordozóanyagos (társított) műbőrök

Textilhordozóra (szövet, kártolt fátyol, kötött-hurkolt, vagy

nemszőtt kelme) viszik fel a szintetikus pépet több lépésben,

és ezek együttesen alkotják a műbőr-szerkezetet. Készítenek

habosított műbőrt is, ahol a középső réteg, habosító anyagot

tartalmaz. A hordozóanyag tulajdonságai erősen befolyásolják

a műbőr rugalmasságát, hajlékonyságát, stb. Készülhet

légáteresztő változatban is, ezekre az utóbbi időben a textilbőr

elnevezést is használják.

Page 80: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

80

Hordozóanyag nélküli (fólia) műbőrök

A homogén műbőr masszát fűtött hengerek között préselik a

megfelelő vastagságúra. Régebben csak fóliákat gyártottak

így, ma igényesebb, finomabb műbőrök is készülnek ezzel a

technológiával.

Rostműbőrök

A valódi bőr hulladékot elemi rostokra, majd fibrillákra

bontják, és ezután kötőanyag segítségével rögzítik, lapokká

préselik, vagy textilhordozóra viszik fel. A rostműbőrök, mivel

természetes rostokat tartalmaznak közel egyenértékűek a

bőrrel, szerkezetük homogénebb, alakjuk miatt feldolgozásuk

kedvezőbb. Kezdetben cipőbélésként alkalmazták a

cipőiparban, napjainkban azonban már a bőrdíszműipar alap-

és kellékanyaga is.

Egyéb műbőr technológiával készített anyagszerkezetek:

Poliuretánhabbal rétegezett anyagok (kasírozott, vagy

szendvics kelmék)

Az 1,5-3 mm vastagságú PUR lapokat a textilanyagokkal

tűzéssel, ragasztással vagy a habanyag ráolvasztásával

egyesítik.

Page 81: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

81

A PUR habbal rétegezett textilanyagok két fajtája terjedt el:

- főanyag és alatta poliuretán réteg,

- két főanyag közé helyezett poliuretán habréteg, ún.

szendvicsanyag.

A poliuretán-habhátú textilanyagokat ruházati célra még

bélelni kell, mert tapadnak. Poliuretánhab rétegezésével

vékony, gyengébb minőségű textilanyagok tetszetősebbé

tételére használják elsősorban. Olcsó felsőruházat gyártására

alkalmas, ruhaipari alkalmazása divattól függő. A

sportruházatban is jól használható pl. motorosruhák

gyártásánál. Egyéb területeken pl. a kárpitosiparban,

autóbelsők kialakításánál stb. is használják.

Műanyag-bevonatos textíliák

Szövött, kötött-hurkolt, vagy nem szőtt alapanyag egyik, vagy

mindkét oldalára polimer filmréteget visznek fel. A műanyag

bevonatos textíliákat általában PVC vagy PUR bevonattal

készítik. Felhasználása elsősorban különböző eső-, védő- és

sportruházati cikkek készítésénél.

Page 82: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

82

3.5.2. Műszőrmék

Szövött műszőrmék

Az alapszövetbe bedolgozott bolyhréteg adja meg a jellegét. A

bársonyszövetekhez hasonló technológiával készül, de a

szálbunda hosszabb, mint a bársonyé. A szálakat sokszor

hátoldali kenéssel is rögzítik az alapanyagban. Díszítése lehet:

színminta, váltakozó méretű bundamagasság, fűtött hengeres

nyomás, stb.

Bélés műszőrme

Általában az alapkelme felbolyhozásával készül. Az alapkelme

lehet szövött vagy kötött. Kevésbé igényes kivitelű, gyengébb

minőségű műszőrme ezért csak bélelésre alkalmas. A kabátba

gombolással vagy húzózárral rögzítik.

Kötött műszőrme

Általában körkötőgépen állítják elő. Kellemes könnyű,

rugalmas anyag. Jellemzője a színmintázás, a kihagyott

felületek, a bundamagasság és tömörség váltogatása, stb.

Napjainkban a legnagyobb mennyiségben előállított műszőrme

fajta.

Egyéb műszőrmék:

- piheszórásos műszőrmék,

- poliuretánhabbal rétegezett műszőrmék,

- műbőr és műszőrme kombinációk.

Page 83: Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I

83

Felhasznált irodalom

1. Dr. Bődi Béla, Pap Józsefné dr., Szűcs Ágnes:

Könnyűipari enciklopédia I/4-Ruhaipar, BMF-RKK, Bp.

2002

2. Eberle, H., Hermeling, H., Hornberger, M., Menzer, D.,

Ring, W.: Ruhaipari szakismeretek, Magyar Divat

Intézet- Göttinger kiadó, 1998

3. Riegler Gyuláné: Női ruhák készítése; Göttinger kiadó,

Veszprém, 2000

4. Pap Józsefné dr.: Gyártástechnológia II., BMF RKK

Budapest, 2007

5. Szalay Dezső: Ruhaipari anyag és- áruismeret V.; Bp.

KMF. 1978