bevezetés az egészségügy gazdaságtanába

BEVEZETÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGTANÁBA

A magyar egészségügyi kormányprogramok

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI I.

A beteg jogait hangsúlyozó szabályozás

Az európai normákkal összhangban valljuk a szabad orvosválasztás elvét.

Új egészségügyi szerkezetet hozunk létre: kétpólusú egészségügyi rendszer keretében az alapellátásnak lesz elsődlegessége

Az alapellátás önállóságának, a házi orvosi rendszernek a megteremtése körzeti orvosi hálózat alapjain. 2

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI II.

Megalapozzuk a biztosítási elven működő magyar egészségügyi rendszert

Országos Egészségügyi Alapból történő finanszírozás

Az egészségügyi szolgáltatások költségeit általában a társadalombiztosítás fedezi, így elősegítve a privatizációt is

A fekvőbeteg-ellátásban a tényleges költségeket figyelembe vevő normatív finanszírozási rendszer bevezetése

3

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI III.

Kórházaink karbantartása és fejlesztése alapvetően önkormányzati feladat, de a kormányzat ennek megvalósításából nem vonul ki.

A jogilag és gazdaságilag önállóvá váló intézmények vezetési rendszerét az Európában általánosan elfogadott módon változtatjuk meg

A kórházak élén jelenjenek meg a menedzser képzettségű igazgatók

Állampolgári részvétel az egészségügyi intézetek vezetésében (felügyelő tanácsok) 4

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IV.

Szakrendelő intézet tevékenység a kórházi szakambulanciákra, vagy az alapellátásba kerül, vagy vállalkozási formában folytatódik

Járóbetegként elvégzett műtétek gyakorlatának elterjedése

Vállalkozáson alapuló, szektor semlegesen, teljesítmény arányosan finanszírozott egészségügyi szakellátás

Orvos-továbbképzés szervezettebbé és korszerűbbé tétele

5

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI V. A "hálapénz" megszüntetése

a szabad orvosválasztás a biztosítás rendszer bevezetése az orvosi munkával arányos bérezés

kialakításával Az üzem-egészségügyi szolgálatot

megelőző és munkaegészségügyi szolgálattá fejlesztjük

Az orvos-szakmai rehabilitációt új érdekeltségi rendszer keretei között átalakítjuk, fejlesztjük oly módon, hogy az egészség-helyreállítás hatására a munkaképtelenek száma csökkenjen. 6

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VI.

Az ápolás társadalmi megbecsültségének, színvonalának növelése (ápolórendek újra élesztése)

A minőségellenőrzés és minőségbiztosítás intézményrendszerének meghonosítása

Tisztiorvosi hálózat kialakítása, a közegészségügyi hálózat hatósági jogkörének megerősítése, jelentős fejlesztése

A gyógyszertár legyen közegészségügyi intézmény, csak gyógyszerész vezetheti, személyi jog alapján 7

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VII.

A beteg kiszolgáltatottságának megszüntetése az ellátórendszerrel szemben szabad orvosválasztás a tulajdonosi reform teremtette szolgáltatási piac a társadalmi ellenőrzés szerződéses kapcsolat az egészségügyi ellátás

résztvevői között.

8

AZ 1990-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VIII.

Az aktív-krónikus kórházi ágyak arányát 73:27-ről 60:40-re változtatjuk ( közvetett szabályozással)

Az ellátó rendszer szerkezeti átalakulása a tulajdonformák sokféleségére épül

9

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI I.

A teljesítményfinanszírozás elvének fenntartása mellett a finanszírozási rendszer hibáinak korrekciója

Ki kell alakítani az egészségügy működési költségeire vonatkozó olyan finanszírozási rendet, amely amortizációs hányadot is tartalmaz

10

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI II.

Ki kell alakítani az egészség-megőrzési program teljesítéséhez szükséges ágazatközi és társadalmi együttműködés szervezeti és ösztönzési rendszerét

A kormány az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást minden állampolgár számára a kötelező biztosítás rendszerén belül garantálja

Az egészségbiztosítás egységes járulékfizetés-rendszerét fenntartva ki kell alakítani a regionális biztosítókat

Szükséges a kötelező biztosítás által nyújtott szolgáltatási határok megállapítása 11

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI III.

Az egészségügy prioritásainak és a változások irányainak meghatározását az egészségügy szereplőívek egyetértésére kell építeni

Mind országos, mind regionális szinten érdekegyeztető fórumok létrehozása

12

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IV.

Új szervezeti kereteket és döntési mechanizmusok az egészségpolitika közmegegyezésen alapuló átalakítására

Az egészségügyi irányítás és az egészségbiztosítás fokozatos decentralizálása

A kórházi kapacitások felülvizsgálata. Az átalakítására vonatkozó döntések meghozatalának megfelelő szintje az egészségügyi régió

Országos irányelvekbő1 kiinduló regionális struktúraátalakítási stratégiák kialakítása 13

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI V.

A gyógyszertérítés új rendszerének kidolgozása: nagyobb védelem a rászorulóknak

A szabad orvosválasztás kiterjesztése: a beutalási rendelet megváltoztatásával lehetőséget teremteni a szakrendelések beutaló nélküli igénybevételére

Az optimális orvoslétszám kialakítására a kormány átfogó programot dolgoz ki (egyetemi reform, orvosok nyugdíjbiztosítása)

14

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VI.

Az egészségügyi privatizáció ösztönzése az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban, a kórházak infrastrukturális és diagnosztikai részlegein

Az önkormányzati és állami kórházak közhasznú társasággá, alapítványi tulajdonná történő átalakítása

A gyógyszertári központok és a gyógyszertári hálózat privatizációját egységes szakmai feltételek alapján kell megkezdeni

15

AZ 1994-ES KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VII.

Az alapellátás reformjának folytatásaként korszerűsíteni kell a fogászati, a foglalkozás- és az iskola-egészségügyi ellátás szervezetétAz egészségügyi dolgozók méltatlan bérhelyzetének javítása. Ez az egyik feltétele a hálapénz fokozatos visszaszorulásának

16

AZ 1998-AS KORMÁNYPROGRAM

EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI I.

Az egészségpolitika fő feladata az egészség megőrzése

Az egészség ügye csak a legtágabban értelmezett társadalmi megközelítésben fogható fel és kezelhető

A kormányzati döntéseknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata

17


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI II.

Pénzügyi alap létrehozása az egészségmegőrzés céljaira az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának egy részből

A védőnők anyagi helyzetének rendezése és munkakörülményeik javítása a kiemelt feladat

18


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI III.

Szűrővizsgálati programok bevezetése A családorvoslás feladatát a gyakorlatban is

kiterjeszti a betegség-megelőzésre Az alap- és járóbeteg-ellátásban a Kormány

támogatja a magántulajdon szerepének megerősödését valódi és funkcionális magánosítás formájában

19


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IV.

Folytatja az alapellátás fejlesztését, melyet stratégiai fontosságúnak tekint

A háziorvosi, házi gyermekorvosi rendszert magánosítja

A fekvőbeteg-intézmények meghatározó része önkormányzati tulajdonban maradjon, de egyre nagyobb szerepet kapjanak a non-profit szervezetek

Az egészségügyi rendszert nyitottá kell tenni a befektetni hajlandó magántőke előtt is

20


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI V.

Az ellátásért a biztosítótól kapott összeg - hatékony működés esetén - fedezetet fog nyújtani a működési költségeken túl az épületek, műszerek karbantartására és pótlására

Növeli a kórházak önállóságát, hatékony központi informatikai rendszert fejleszt ki a menedzsment munkájának megerősítése érdekében

A kórházak finanszírozását kiszámítható normatív teljesítmény-finanszírozásra helyezi

21


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VI.

Felgyorsítja a kórházak informatikai fejlesztését, ezzel megalapozható a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése

Ösztönzi a sürgősségi osztályok kialakítását a megyei kórházakban és a nagyobb városi kórházakban

Egységes országos sürgősségi betegellátó rendszert valósít meg.

Fejleszti az ápolást a betegellátás minden területén

22


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VII.

A fogászati ellátás területén bővíti az egészségbiztosító által térített kezelések körét

A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása: a támogatásokat költség-hatékonyan, átláthatóan, világos szabályok alapján kell elosztani

A szakirányú képzésben létrehozza a központi gyakornoki rendszert, melyhez költségvetési forrást rendel

23


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VIII.

Rendezi az egészségügyi szektor bérhelyzetét és új bérrendszert vezet be

A jövedelem növelését új források bevonásával, adó- és járulékpolitikai változásokkal teremti meg

A tisztes visszavonulás lehetőségének biztosítására a praxisok forgalomképessé tétele

24

A 2002. ÉVI KORMÁNYPROGRAM


Átalakítja az egészségügyi ellátó- és finanszírozási rendszert

Egészségközpontú kormányzati stratégiát dolgoz ki és valósít meg

E fontos területen is nemzeti közmegegyezésre törekszünk

Meghirdetjük és megkezdjük az "egészség évtizede" programját

25



Fokozott figyelmet fordít a különösen hátrányos helyzetű csoportok sajátos szükségleteire

Minden döntésünknél figyelembe vesszük, hogy az milyen hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára

26


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI III.

Az öngondoskodás különböző formáinak fejlesztését, preventív szolgáltatásaik bővülését támogatjuk

Pénzügyi és adópolitikával segítjük az egészségesebb életmód választását

Regionális Egészségügyi Tanácsokat hozunk létre, azok hatáskörébe adjuk a területi egészségfejlesztés stratégiai tervezésének, koordinációjának pénzalapjait

27


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IV.

Bővítjük az egészségügyi adatbankokat. Internet alapú információs hálózatot és egészségügyi tájékoztató központokat hozunk létre

Anyagilag is támogatjuk az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakulását

A privatizáció érdekében felélesztjük a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot

Lehetőséget teremtünk az orvosok, más magánbefektetők, az egészségpénztárak részére a befektetésre szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra korszerűsítésében

28



Széleskörű akciót szervezünk a parlagfű visszaszorítására

Jelentős bérszínvonal növelés: az egészségügyi dolgozók 50 %-os béremelése

A legalább 4 éve ápolást végző egészségügyi dolgozók – 1 évi bruttó keresetüknek megfelelő- "hűség jutalmat" kapnak

29



Továbbfejlesztjük a szabadfoglalkoztatás feltételeit

Az amortizáció fedezetét fokozatosan beépítjük a szolgáltatások finanszírozásába

30



Járóbeteg- és kórházi "komfort" programot indítunk

Erősödik az alapellátás szerepe: 3-400 új háziorvosi és gyermek háziorvosi körzet létrehozását támogatjuk, elsődlegesen az ellátatlan területeken

Támogatjuk a csoportpraxisok terjedését

A háziorvosok kártya-alapú elszámolását szolgáltatáselvű finanszírozással egészítjük ki 31


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VIII.

A fogászati alapellátásban is megoldjuk a területi különbségek kiegyenlítését

A struktúraváltás során az onkológiai és rehabilitációs ellátást, az ápolást, a hospice tevékenységet ösztönözzük

Tágabb lehetőséget teremtünk az intézmények és vállalkozások számára a betegszállításban

32


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IX.

Modellezzük a biztosítási reform lehetséges változatait. Ezért támogatjuk és bővítjük az irányított betegellátási kísérleteket

Fokozatosan megszüntetjük a kötelező szerződéseket és gondoskodunk arról, hogy a biztosító mindig takarékosan, kizárólag szakmai szempontok alapján vásároljon

Átfogó jogszabályba foglaljuk a gyógyszerek ártámogatásának szabályait

Kiépítjük a "családi patikák" rendszerét 33

A 2002. ÉVI KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI X.

A gyógyszertárak engedélyeztetését liberalizálni fogjuk.

A fogyasztóvédelem szerepét az egészségügyben is erősítjük.

34



2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit.

E változások egyben erkölcsi megújulást jelentnek, ami elvezet a hálapénz, a korrupció megszüntetéséhez is.

A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról.

35



A biztosítási alapon működő egészségügy kialakítása érdekében meghatározzuk azokat a szolgáltatásokat, amelyekre a kötelező egészségbiztosítás keretében minden

biztosított jogosult, a biztosítás már nem terjed ki, mindenki biztosítási jogviszony nélkül is jogosult.

36

A 2006. ÉVI KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI III. A biztosítási csomag magában foglalja

az egészség megőrzéséhez és a gyógyuláshoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokat.

Igénybevételükre csak a járulékfizetési kötelezettségeiknek eleget tevő biztosítottak, illetve azok jogosultak, akik helyett az állam teljesíti a járulékfizetést (gyermekek, nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, regisztrált munkanélküliek).

37

A 2006. ÉVI KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IV.

2007-től – az engedélyezett egészségügyi ellátásokról elkészülő kötelező eljárási rendek alapján – minden biztosított megismerheti a kötelező biztosítási rendszerben garantált egészségügyi szolgáltatásokat, és azok nyújtásának minőségi követelményeit.

Megteremtjük a járulékfizetés nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszerét. A biztosító teljes körű szolgáltatásaira csak azok lesznek jogosultak, akik mögött tényleges befizetések állnak.

38



Az alapellátásban is megteremtjük a beteg ellátását teljes körűen nyomon követni képes elektronikus nyilvántartást.

A fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározásával és az infrastruktúra fejlesztésével 2008-ra magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki.

Ösztönözzük az egészségügyi intézmények átalakulását gazdasági társaságokká, és támogatjuk a magántőke ellenőrzött bevonását az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásába, fejlesztésébe.

Hosszú távú megállapodásra törekszünk a gyógyszer-gyártókkal, folytatjuk a generikus programot, korszerűsítjük a gyógyszertámogatás rendszerét, mérsékeljük a támogatott gyógyszerek iránti indokolatlan keresletet.

39



Létrehozzuk az egészségbiztosítási rendszer hatósági felügyeletét, amely a szakmai felügyelet mellett kellő súllyal képviseli a biztosítottak érdekeit is. Ennek érdekében a hatóság minőségügyi, fogyasztóvédelmi jogosítványokkal kell, hogy rendelkezzen.

Garantálnia kell, hogy az egészségbiztosítási és szolgáltatási rendszer valamennyi lényeges adatát a nyilvánosság az előírt formában és eljárásrend szerint megismerhesse.

40



Átfogó egészségügyi humánerőforrás stratégiát dolgozunk ki, amely új életpálya lehetőségeket nyit az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók számára.

Javítjuk a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó háziorvosok szakmai és anyagi megbecsülését, és folytatjuk az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását.

41

A 2006. ÉVI KORMÁNYPROGRAM EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI VIII.

Minden változás célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Az erőforrásokat a megbetegedési és halálozási okokhoz vezető betegségek megelőzésére koncentráljuk. Meghatározzuk a kiemelt célok finanszírozási feltételeit és forrásait.

Mindenki számára elérhetővé tesszük a Nemzeti Rákellenes Program keretében megindított szűrővizsgálatokat, folytatjuk az onkológiai központok rendszerének kialakítását és a korszerű diagnosztikai és kezelési feltételek megteremtését.

42


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI IX.

A Nemzeti Csecsemő és Gyermek-egészségügyi Program megindításával csökkentjük a gyermekeknek már a születés előtt meglévő hatalmas esélykülönbségeit az egészséges életre. Minden gyermek számára – lakóhelyétől, szülei anyagi helyzetétől függetlenül – azonos, magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsunk.

Az európai követelményeknek megfelelően megerősítjük a társadalom biztonságát szolgáló közegészségügyi és járványügyi, valamint élelmiszerbiztonsági tevékenységet

43


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI X.

Megkezdjük a lakosság szív- és érrendszeri állapotának teljes körű felmérését, a gyógyítási központok egységes hálózatának és a betegségek komplex rehabilitációs rendszerének kialakítását.

Folytatjuk a sürgősségi betegellátás korszerűsítését, az Országos Mentőszolgálat fejlesztését. Az ország egész területén megszervezzük az új elvek szerint működő, összevont kistérségi ügyeleti rendszert.

44


EGÉSZSÉGÜGYI CÉLKITŰZÉSEI 11.

Az egészségügy szerepe Magyarország gazdasági

fellendülésének, versenyképességének egyik feltétele az egészség szerepének újraértékelése. Az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatároznunk.

Az egészségiparba történő befektetések innovációs potenciálja meghaladja más ágazatok innovációs képességét. Az egészségügyhöz köthető kutatásokban komoly hagyományokkal rendelkezünk, és jelenleg is nemzetközi hírű humánerőforrás áll rendelkezésünkre.

45



Meg kell határozni a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, a szükségletekhez kapacitásokat kell rendelni, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani.

A gyógyítás minőségének és hatékonyságának megteremtéséhez egyértelműen meg kell határozni a különböző ellátási szinteket. Ez a rendezés teszi lehetővé, hogy az új kormány a várólisták hosszát legalább a felére csökkentse, javítsa az ellátás színvonalát és növelje a betegek elégedettségét.

A Kormány elkötelezett a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartásában. Elkerülhetetlen egy beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenőrző szerepét is növelni kell.

46



Alapellátás Cél, hogy az alapellátás minőségi,

emberközpontú és minden állampolgár számára hozzáférhető legyen.

A Kormány javítja a családorvosi praxisok finanszírozását

és megőrzi annak reálértékét; biztosítja, hogy az alapellátás adminisztrációs

terhei csökkenjenek, hogy az orvosok több időt fordíthassanak betegellátásra, -gondozásra, egészségnevelésre és oktatásra;

vonzóvá teszi a háziorvosi életpályát a fiatalok számára, ehhez növelni kell a szakma presztízsét és megbecsülését. Támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását. 47



Járóbeteg-szakellátás A Kormány stratégiai szerepet ad a

szakellátás számára, mert ez lakosságközeli definitív ellátást biztosít, teret ad az egynapos beavatkozásoknak, valamint tehermentesíti a kórházi ellátást. Mindez a várólisták hosszának csökkentéséhez is hozzájárul.

A finanszírozás javításával el kell érni, hogy a járóbeteg-ellátás működőképessége és fejlesztése biztosítva legyen. Újra kell gondolni a gondozói hálózat szerepét, néhány területen annak megerősítése is indokolt. 48



Fekvőbeteg-ellátás Összhangba kell hozni a szükségleteket a

kapacitásokkal és a finanszírozással, valamint a betegutakat a hozzájuk tartozó beutalási (progresszivitási) szintekkel.

A kórházak felhalmozott adósságállományának rendezése az ellátás biztonságának megőrzéséhez elengedhetetlen. Ez az intézkedés biztosítja az egészségügyi szolgáltatást segítő beszállítói kör munkahelyteremtését és a munkahelyek megőrzését.

A kórházak privatizációját a Kormány nem támogatja, a kórházaknak közösségi tulajdonban kell maradniuk.

49



Finanszírozás Az egészségügy finanszírozása a

jelenleginél egyszerűbb, kiszámítható, évekre előre tervezhető legyen.

Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk.

Újra kell indítani az amortizáció elismerésének folyamatát.

A finanszírozásnak ösztönöznie kell az optimális betegutak megválasztását, és elő kell segítenie a területi és szakmai egyenlőtlenségek felszámolását. 50



Gyógyszergazdálkodás Célunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár

és a gyógyszer gyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését.

Újra kell gondolni a gyógyszer-gazdaságossági törvényt.

Elengedhetetlen a patikaalapítás újraszabályozása. A kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai, hanem nemzetpolitikai cél is.

A közforgalmú gyógyszerellátásban megőrzendő a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés.

51



Célunk az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerősítése. A szervezetnek meghatározó szerepet kell játszania a minőségbiztosítási rendszer erősítésében és ellenőrzésében.

Az új kormányzat partnernek kívánja tekinteni a kamarákat, szerepük újragondolása és megerősítésük az egészségügy valamennyi szereplője számára kívánatos. 52



Népegészségügy Kiemelt cél a lakosság egészségi

állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése.

Törvényben kell garantálni a Népegészségügyi Program megfelelő finanszírozását.

Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció. Betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony és hosszú távú programra van szükség.

Koncentrált fejlesztéseket kell indítani a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések megelőzése és gyógyítása érdekében.

53



Emberi erőforrás Több orvosra és több nővérre van

szükség. El kell érni, hogy külföldre távozó

orvosaink és szakdolgozóink hazatérjenek, a külföldre készülök pedig hazánkban maradjanak. Orvosaink Magyarországon tartását nem szankciókkal kell megoldani.

A széles körű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása elengedhetetlen. Az egészségügyi oktatást új alapokra kell helyezni, és biztosítani kell a szükséglethez igazodó képzést. A rezidensképzés egészét újra kell gondolni.

54



Az ágazat egyik legsúlyosabb gondja a hálapénzrendszer. Ennek fokozatos felszámolása csak a kiváltó okok megszüntetésével képzelhető el.

Célul tűzzük ki a szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtését. Kiemelten fontos, hogy a szakellátásban a szakdolgozói kompetenciák növekedjenek.

Orvosainknak és szakdolgozóinknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük: méltó munkakörülményeket, méltó bérezést kell számukra biztosítani. 55

bevezetés az egészségügy gazdaságtanába

Documents