Bevezetés

Európa és Magyarország

története kurzus

Kelet-Közép Európa mint peremzóna

A felzárkózó régió

Az európai modell – Egymásra hatás

1. Eltérő fejlődésű államok hatnak egymásra

2. Peremzónák: időbeli késés

3. A legszükségesebb feltételek már kialakultak, akkor gyorsabb az itt történő haladás

4. Nem annyira elmaradottság jellemezte a térséget, mint inkább a nagyobb távolság és feszültség

• Európa és a nagyvilág

• Expanzió és Európa centrikusság. Szakaszok. Európa és a nagyvilág. Anglia és Franciaország. Mint gyarmatosító. Rivalizálás. Kolóniák.

• Újvilág, gyarmatok. Ázsiai termelési mód.

• Anglia az élen. 1648, 1713 (utrechti béke), 1748, 1763, 1815

• Európai hatalmi egyensúly (pentarchia)

Magyarország a XVIII. században.

Növekedés vagy hanyatlás?

Európa XVIII. századi modellje

• Negatív megfogalmazásban: a XVII. századi Európa területe kisebb, népessége gyérebb, termelése szegényebb volt, embereinek élete rövidebb, írásbeliségük felületi.

• Pozitív megfogalmazásban: a XVIII. századi Európában nagyobb területen több ember élt, az éhhalál veszélyétől valamivel távolabb, magasabb életkorig, elterjedtebb írásbeliség és valamivel jobb kommunikációs eszközök birtokában.

Európa XVIII. századi modellje

• Európa területe megnőtt, határai keleten kitolódtak. Okai:

• a török kiűzése, a Duna-vidék visszafoglalása

• Oroszország felemelkedése, határainak továbbvitele délen a krími tatár és török erőkkel szemben.

Európa XVIII. századi modellje

• Európa népessége kétszeresére nőtt, de eloszlása nem egyenletes. Két területi egységet különíthetünk el:

1.egy magasabban fekvő északnyugati fennsíkot – Európa sűrűbben lakott magja: Anglia, Franciaország, Németalföld, kb. 55 millió ember élt 1 millió négyzetkilométeren. A század végére nőtt a fennsík területe, lakossága megközelítette a 70-80 millió főt;

Európa XVIII. századi modellje

2. Alacsonyabb, lefelé ereszkedő perifériák, a déli és a keleti:

- dél – mediterrán vidék, Spanyolo., Itália, kb. 20 fő él egy négyzetkilométeren, a lakosság kb. 20%-a városokban él;

- kelet – 20-24 millió fő, 10 % a városlakók aránya, lakatlan területek benépesítése, gyors demográfiai növekedés.

Növekedés vagy hanyatlás?

• A XVIII. század Magyarországon is növekedést, emelkedést hozott

• 3 hagyományos koncepció, melyek a XVIII. századot, mint a hanyatlás időszakát mutatják be.

• a 3 koncepció:– nemzeti-irodalmi– gazdasági, ipari– erkölcsi-társadalmi

I. Nemzeti-irodalmi

– a köznemesség elfordulása a forradalomtól

– féltett társadalmi és nemzeti hegemóniájának védelme

II. Gazdasági, ipari hanyatlás:

– Eckhart Ferenc fejtette ki legalaposabban a bécsi udvar Mária Terézia kori gazdaságpolitikájáról írt munkájában (1922)

– 1754-es vámszabályzat:bécsi merkantilista vámrendszer, védi a Habsburg-monarchia iparát a nyugati és porosz versennyel szemben

II. Gazdasági, ipari hanyatlás:

– bevezetésének két célja:• a kincstár kárpótlása• az örökös tartományok iparának fellendítése

– XVIII. századi áttekintés: „ hazánkat minden korábbinál súlyosabb gyarmati bilincsbe verték ”, „ a magyar ipar fejlődése megakadt ”, „ az irodalom és művészetek pangtak ebben az időszakban ”, „ kulturális hanyatlás”.

Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva:

1. Magyarország és Ausztria a XVIII. század elején lényegében véve ugyanazon gazdasági és társadalmi szinten élt, fejlődésük Mária Terézia korában tért el egymástól;

2. ez az eltérés, vagyis Magyarország lemaradása a bécsi udvar gazdaságpolitikájának volt következménye;

Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva:

3. E gazdaságpolitika egyre szigorúbb és fojtogatóbb volt, egyre mélyebbre nyomta Magyarország gazdaságát, főleg iparát.

- a tételek nem bizonyultak igaznak- Magyarország előnytelen helyzetben lépett a

XVIII. századba, az egyenlőtlenséget és ipari elmaradottságot nem az osztrák gazdaságpolitika hozta létre

- nem hanyatlás, hanem gazdasági növekedés.

Megjegyzések Kosáry cikkéhez

• a Kosáry által használt növekedésfogalom túl általános.

• a növekedésfogalom eltérő értelmezése: mennyiségi vagy minőségi változások

• a régi és az új növekedés keveredése a XVIII. században

• növekedés vagy visszaesés, fejlődés vagy hanyatlás

• magyarországi viszonyok hiánya

Megjegyzések Kosáry cikkéhez

• a mezőgazdasági növekedés

• mozdulatlanság, lassú előremozgás időszaka

• Magyarország fejlődése eltér az európai modelltől

• Eckhart Ferenc gondolatai

• a magyar gazdaság és társadalom fejlődése korábbi eredetű