bevezetes

ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁSENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS

2006 előtt és után2006 előtt és után

Előadó:

Dr.Tóth Elek DLA egyetemi docens

BME. Magasépítési Tanszék

BME. MESTERKURZUSÉpületauditációs Ismeretek I.

BEVEZETÉS

ÉPÜLETFIZIKAI HÁTTÉR

A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődéseA hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése

Rétegfelépítés tervezése

Felület tervezése

Épület határoló szerkezetek tervezése

Épület és gépészet energiafogyasztásának

együttes tervezése

2006. (január) szeptemberszeptember

1992. július

1986. március

ALAPFOGALMAKMSZ-04-140-2; 1991

(ismétlés ?)

ALAPFOGALMAKMSZ-04-140-2; 1991

(ismétlés ?)

HővezetésHővezetésHővezetés: az anyag jellemzőjeÉrtelmezése: legyen az egységnyi élhosszúságú

kocka, két szemközti felülete között egységnyi a hőmérsékletkülönbség (t2-t1)

A hővezetési tényező ekkor az időegység alatt átjutó hő mennyisége

Mértékegysége: Jele:

Mitől függ a hővezetési tényező értéke?Mitől függ a hővezetési tényező értéke?

Általában:– Az anyag testsűrűségétől– A pórusmérettől és póruselrendezéstől– A nedvességtartalomtól– A hőmérséklettől

Beépített feltételek között:– Az építési, gyártási nedvességtől– Az anyag ülepedésétől (roskadás, tömörödés)– A használati nedvességtől– Az elem-illesztések módjától– A légáteresztéstől

Általában:– Az anyag testsűrűségétől– A pórusmérettől és póruselrendezéstől– A nedvességtartalomtól– A hőmérséklettől

Beépített feltételek között:– Az építési, gyártási nedvességtől– Az anyag ülepedésétől (roskadás, tömörödés)– A használati nedvességtől– Az elem-illesztések módjától– A légáteresztéstől

A hővezetési tényező változása (példa)A hővezetési tényező változása (példa)

A POLIFOAM hablemez hővezetési tényezőjének változása a testsűrűség, és az alkalmazási hőmérséklet függvényében

A hővezetési tényezők használatos fajtái:A hővezetési tényezők használatos fajtái:

A gyártó által közölt (deklarált) hővezetési

tényező

• a hőmérséklet és nedvességadott referenciafeltételének adataiból lett megállapítva

• egy meghatározott szintűmegbízhatóság jellemzi

• összhangban van a normál körülmények között várható üzemi élettartammal

A tervezési hővezetési tényező

Az épületelemként felhasznált (beépített) anyag vagy termék

speciális külső és belső feltételek mellett mérhető

teljesítményjellemzője

MSZ EN ISO 10456

Figyelembe veszi például:• a páratartalmat, nedvességet• a hőmérsékleti hatásokat• az anyagok öregedését

Hővezetési tényezőHővezetési tényező

A különbség többször 1O % is lehet !A különbség többször 1O % is lehet !

ltervezési= ldeklarált x

FT x Fm x Fa

két megfogalmazás

(hőmérséklet – páratartalom – öregedés)

A hővezetési tényező korrekciója:A hővezetési tényező korrekciója:Anyagfajta és beépítési mód szerinti korrekció κPolisztirol hab – ha rávakolnak vagy rábetonoznak 0,42

Perlitbeton (ρ≤400 kg/m3) amelyre rábetonoznak 0,57

Bitumoperlit (ρ≤400 kg/m3) amelyre rábetonoznak 0,51

Expanzit, amelyre rávakolnak 0,20

Polisztirol hab két réteg falazat között 0,10

Ásványgyapot két réteg falazat között 0,10

Ömlesztett perlit két réteg falazat között 0,38

Poliuretán (ρ=40 kg/m3) kiszellőztetett légrétegben 0,25

Izofen kiszellőztetett légrétegben 0,25

NIKECELL kiszellőztetett légrétegben 0,50

Mérési adatok !

A hővezetési tényező korrekciója:A hővezetési tényező korrekciója:Beépítési feltételek szerinti korrekció κKülső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés Rv < 0,8 109m2sPa/kg

0,35

Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés 5 > Rv > 0,8 109m2sPa/kg

0,25

Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés Rv > 5 109m2sPa/kg

0,10

Porózus felületű hőszigetelő réteg, melyre az építés vagy gyártás során habarcsot hordanak fel, vagy betont öntenek

0,30

Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel. nedv.tartalmú helyiség levegőjével közvetlenül érintkezik

0,25

Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel. nedv.tartalmú helyiség levegőjétől párafékező, v. beton választja el

0,10

400 kg/m3-nél könnyebb hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,20

400 kg/m3-nél könnyebb táblás hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,15

Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, natur 0,25

Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, kasírozva 0,50

A hővezetési tényező korrekciója:A hővezetési tényező korrekciója:

Külső hatásoknak való kitettség szerinti korrekció

Testsűrűség kg/m3 κ

Vasbeton 2400 0,29

Beton 2200 0,31

Könnyűbeton

900 0,67

900-1200 0,55

1500-1800 0,41

Tégla

(tömör,vagy üreges)

1000 0,52

1000-1600 0,39

1600 0,22

Cementvakolat 1900 0,61

A „kitettség” fogalma:

•A csapadék közvetlenül éri (külső oldalán nincs védő, felületkezelő réteg)

•A talaj nedvessége közvetlenül éri (a vízszigetelés és a talaj közötti rétegek)

Hőmérsékletmező és hőáramHőmérsékletmező és hőáramA határolószerkezetek többnyire párhuzamos síklapokkal

határoltak. E lapok hőmérsékletei különböznek. A hőáram a lapok síkjára merőlegesen, egy irányban áramlik

(egydimenziós). A hőmérsékletek időben állandóak, a hőáram stacioner. A hőáram: • egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel,• egyenesen arányos a hővezetési tényezővel, és• fordítottan arányos a réteg vastagságával. Egységnyi homlokfelületre Egydimenziós hőmérsékletmező

homogén rétegek

egydimenziós hőáram

STACIONER ÁLLAPOT !

A hőáram sűrűséget az ún. rétegtervi hőátbocsátási tényező tükrözi {W/m2} (kiszámítását ld. a következő diákon!)

)t(t*d

λq 21

λ {W/mK)

d {m}

t {K}

1) A hővezetési ellenállás meghatározása:1) A hővezetési ellenállás meghatározása:Egydimenziós hőmérsékletmező

homogén rétegek


STACIONER ÁLLAPOT !

A réteg jellemzője a (hő)vezetési ellenállás:

Több réteg esetén az egyes rétegek ellenállásai összegződnek (az Ohm törvény analógiájára)

SR = Sj

jd

λ

dR {m2K/W}

2) A hőátadás2) A hőátadásNyugalomban lévő levegő nincs hőátadó képesség!

A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén mozog a levegő (gravitáció, szélhatás) kialakul a hőátadás.

Nagyobb légmozgás nagyobb átadott hőmennyiség

Hőátadási tényező:azt mutatja, hogy mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő között – egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására, – egységnyi idő alatt, – a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva

(EU)Jele: he,i {W/m2K}

Régi jel: αe,i

Index:• „e” – külső oldal • „i” - belső oldal

A hőátadási tényező tervezési értékei A hőátadási tényező tervezési értékei

A szerkezet megnevezése és térbeli, ill. hőáramhoz viszonyított helyzete

W/m2K

he hi

Külső fal és nyílászáró 24 8Belső fal és nyílászáró 8 8Lapostető és felülvilágító 24 10Felfelé hülő (padlás) belső födém 12 10Lefelé hűlő (pince) belső födém 8 6Árkád feletti födém 20 6

Élek, sarkok, hőhidak, illetve a szerkezet változó tömege esetén ezek az értékek korrigálandók!

A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállásahőátbocsátási ellenállása:A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállásahőátbocsátási ellenállása:

e

nj

j j

j

ijiö

h

d

hRRR

11R

1e

A szerkezet hőátbocsátási tényezőjehőátbocsátási tényezője:A szerkezet hőátbocsátási tényezőjehőátbocsátási tényezője:

}/{1 2KmWR

Uö

A hőátbocsátási tényező ismeretében a hőáram számítható.

Az épületből távozó összes hőáram (transzmissziós hőveszteség) a határoló homogén szerkezet felületén keresztül:

Q=Aj*U*(ti-te)

A hőmérsékleteloszláshőmérsékleteloszlás vizsgálataA hőmérsékleteloszláshőmérsékleteloszlás vizsgálataA keresztmetszetben kialakuló hőmérsékleteloszlás ismerete állagvédelmi szempontbólállagvédelmi szempontból szükséges (páralecsapódás a belső felületen, a kapillárisokban, a szerkezet belsejében, fagyhatár).A hőmérsékleteloszlás meghatározásának elve:

• a hőáram bármely, a homlokfelülettel párhuzamos síkban ugyanakkora, vagyis minden rétegen, továbbá a belső és a külső felületen is ugyanaz az a hőáram halad át

• ugyanakkora áram „áthajtásához” annál nagyobb hőmérsékletkülönbség kell, minél nagyobb az áramút adott szakaszának az ellenállása.

• az egy szakaszra jutó hőmérsékletkülönbség (Δtj)

úgy aránylik a teljes (ti - te) hőmérsékletkülönbséghez, mint ahogyan

a szakasz ellenállása (Rj) aránylik a teljes hőátbocsátási ellenálláshoz (Rö)


ti te

Ri ReSRj

Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnálHőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál

te

ti

d1

hőáram iránya

he hi

λ1

A réteghőmérsékletek meghatározásához első lépésként a (ti-te) hőmérséklet-különbséget fel kell osztani a hővezetési és hőátadási ellenállások arányában

(ti-te)


te

ti

Ri

Rj

Re

d1

hőáram iránya

ΣR

he hi

λ1

Ezt követőleg az ellenállások arányának megfelelően kijelölhető a réteghatárok hőmérséklete

Végül megrajzolható a hőfokesési görbe

Egy homogén anyagú rétegben a hőmérsékleteloszlás egyenes mentén változik. A felületek mentén a hőmérséklet a felülettel érintkező igen vékony határ-rétegben változik. Ezt csak egy ívvel jelezzük, ennek a felületet ábrázoló vonal az érintője.


te

ti

Ri

Rj

Re

d1

hőáram iránya

ΣR

he hi

λ1

A hőmérsékleti skálán bejelölhető a 0°C hőmérséklethez tartozó szint

0 ºC

A hőfokesési görbe és a 0ºC hőmérséklet vonala kijelöli azt a pontot a szerkezeten belül, ameddig átfagyás veszély áll fenn.

Többrétegű szerkezet hőfokesési görbéjének szerkesztéseTöbbrétegű szerkezet hőfokesési görbéjének szerkesztése

ö

j

ei

j

R

R

tt

t

)(

Többrétegű szerkezetek jellegzetes hőfokesési görbéiTöbbrétegű szerkezetek jellegzetes hőfokesési görbéi

A felületeknél a hőmérséklet-különbség annál kisebb, minél nagyobb a teljes szerkezet hőátbocsátási ellenállása

A valóságban időben változó folyamatok szempontjából fontos, hogy a szerkezet mennyi hőt tárol - ez nagyban függ a rétegsorrendtől !

-15ºC -15ºC

+/-0ºC +/-0ºC

+20ºC +20ºC

(t átlag>+15(t átlag>+15ººC)C)

(t átlag<-5(t átlag<-5ººC)C)

Többdimenziós hőáramok és hőmérsékletmezőkTöbbdimenziós hőáramok és hőmérsékletmezők

• a szerkezetek geometriai formájageometriai formája• a szerkezetek anyagának inhomogén felépítéseanyagának inhomogén felépítése, és• a felületi hőátadási tényezőfelületi hőátadási tényező változása miatt

többdimenziós hőáramok és többdimenziós hőmérsékletmezők alakulnak ki, ennek hatását a méretezés során figyelembe kell venni:

MÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ VALÓS ADATOKKAL

KÖZELÍTŐ VONALMENTI HŐÁTADÁSI TÉNYEZŐKKEL

(példatárak, hőhídkatalógusok)

Pl.:szabvány M.1.7. – 10.táblázatPl.:szabvány M.1.7. – 10.táblázat

(Szabatos számítás: véges differenciákkal, vagy véges elemek módszerén alapuló számítógépes eljárások segítségével lehetséges)

Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 1. (M.1.7. - 10. táblázat)

A szerkezet-csatlakozás fajtája 1 csatlakozó él (L) 2 csatlakozó él (T)

A hőhíd fajtája Vonalmenti hőátbocsátási tényező (W/mK)

Nyílászárók kerülete mentén általában 0,15 ---Nyílászárók kerülete mentén, ha a tokszerkezet a hőszigetelő réteg síkjában van

0 ---

Falazott szerkezet sarokél 0,10 ---Külső oldalán hőszigetelt szerkezet sarokéle 0,15 ---Falazott szerkezet külső és belső fal csatl. 0,06 0,12Külső oldalán hőszigetelt szerkezet külső és belső fal csatlakozása 0,03 0,06

Falazott szerkezet födém és külső fal csatlakozása (hőszigetelt koszorú) 0,15 0,30

Külső oldalán hőszigetelt külső fal és födém csatlakozása 0,03 0,06

Párkány, attika csatlakozás 0,20 ---Erkélylemez, loggia, pofafal csatlakozása 0,25 0,50

Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 2.Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 2.Egyéb hőhidaknál figyelembe vehető vonalmenti hőátbocsátási tényezők:

Ha a külső szerkezet eredeti rétegterve

10 cm-nél keskenyebb sávon szakad meg Ul = 0,25 Ueredeti

10 cm-nél szélesebb sávon szakad meg Ul = 0,50 Ueredeti

Tömör határoló szerkezeti egység átlagos felületi hőmérsékletének meghatározásához, a hőhidak hatását is figyelembe vevő, eredő hőátbocsátási tényező számítása:

A

UlUAU j jlj

A

UA = eredő hőátbocsátási tényező

A = a határoló szerkezet felülete

ξ = korrekciós tényező

U = a falszerkezet hőátbocsátási tényezője

lj = a vonalmenti hőhidak hossza

Ul = a vonalmenti hőhidak hőátbocsátási tényezője

A hőátbocsátási tényező korrekciója a szerkezet felülettömege függvényében:

A hőátbocsátási tényező korrekciója a szerkezet felülettömege függvényében:

A ξ korrekciós tényező (csak a felületi hőmérsékletek számításához)

A szerkezet felülettömege: kg/m2 <100 100-300 300-500500-700

>700

Külső fal, lapostető, árkád 1,35 1,20 1,00 0,90 0,85

Kéthéjú szellőztetett hidegtető, árnyékolt és átszellőztetett külső fal 1,20 1,10 0,90 0,85 0,80

Padlás alatti födém 1,05 0,95 0,80 0,75 0,70

Fűtetlen helyiséggel, vagy földdel érintkező falak 0,80 0,70 0,60 0,55 0,50

Fűtetlen pincével, vagy földdel érintkező padló 0,70 0,60 0,50 0,45 0,40

(kA)U = (A*ξ*k+Σlj*kij))/A

A hőátadást akadályozó bútorok, képek, stb. hatásának figyelembe vétele további 30-50%-os csökkentő szorzóval lehetséges !

Éleknél és sarkoknál figyelembe veendő hőátadási tényezők többdimenziós hőmérsékletmező számításoknál

Éleknél és sarkoknál figyelembe veendő hőátadási tényezők többdimenziós hőmérsékletmező számításoknál

A hőátadási tényezők szabványos tervezési alapértékei az alábbi összefüggések szerint csökkentendők:

Vízszintes élek mentén hl = 0,30 (hi1 + hi2)

Függőleges élek mentén hl = 0,35 (hi1 + hi2)

h1 = az 1. falfelület hőátadási tényezője

h2 = a 2. falfelület hőátadási tényezője

hl = a fenti számított hőátadási tényező

A szerkezet megnevezése és térbeli, ill. hőáramhoz viszonyított helyzete

W/m2K

he hi

Külső fal és nyílászáró 24 8

Belső fal és nyílászáró 8 8

Lapostető és felülvilágító 24 10

Felfelé hülő (padlás) belső födém 12 10

Lefelé hűlő (pince) belső födém 8 6

Árkád feletti födém 20 6

Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigeteléseTalajjal érintkező padlószerkezetek hőszigeteléseTalajjal érintkező padlószerkezetek hőszigeteléseTalajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése

1 m

ZZ (m) > 1,0 0,51 – 1,0 0,21 – 0,50 (- 0,3) - 0,20

R (m2K/W) 1,3 1,0 0,7 0,4

1 m

Z (

?)

A szabvány megfogalmazása szerint: „Z” a padló alsó szintje és a terepszint magasságkülönbsége.

A „padló alsó szintje” annak a padlórétegnek a legalsó síkja, melynek lértéke kisebb, mint a talaj l -ja.

TALAJ TALAJ

Talajon fekvő padló Talajon fekvő padló

MSZ-04-140-2; 1991. - M.2.3. - 28. táblázat

A padló körvonal hosszegységére vonatkoztatott A padló körvonal hosszegységére vonatkoztatott kőátbocsátási tényező - Ul {W/mK}kőátbocsátási tényező - Ul {W/mK}

ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ MSZ-04-140-2;1991. szerint

A Szabvány az épületet energetikai egységnek tekinti.

Főbb követelmények:

• a külső határolószerkezetek állagvédelménekállagvédelmének biztosítása

• az épületben élő és dolgozó emberek egészségvédelménekegészségvédelmének biztosítása

• a teljes épület hővédelmi teljesítményénekhővédelmi teljesítményének igazolása

A) Az állagvédelmi ellenőrzésA) Az állagvédelmi ellenőrzés

A szerkezeten belüli, és a felületeken kialakuló nedvességviszonyoknedvességviszonyokat kell vizsgálni, a helyiségek rendeltetésének megfelelő légállapotok (hőmérséklet és relatív páratartalom) figyelembe vételével.

A vizsgálatot minden helyiség minden szerkezetére el kell végezni.

B) Az egészségvédelem biztosításaB) Az egészségvédelem biztosítása

A téli és nyári hőérzethez kapcsolódóhőérzethez kapcsolódó követelmények kielégítését jelenti.

Igazolásuk az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségek eseten szükséges.

C) A hővédelmi teljesítmény igazolásaC) A hővédelmi teljesítmény igazolása

A teljes épületre vonatkozó (annak lehűlő felületeit és fűtött térfogatát figyelembe vevő) energetikaienergetikai követelmény kielégítését jelenti.

Igazolásuk a teljes fűtési idényben rendszeresen fűtött épületek esetében szükséges, ha az elsődleges rendeltetésű helyiségek előírt belső hőmérséklete 18 fok, vagy annál magasabb.

ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ MSZ-04-140-2;1991. szerint

A hőhidak hatásáthőhidak hatását figyelembe kell venni:

Az állagvédelmi ellenőrzés soránAz állagvédelmi ellenőrzés során

A legkedvezőtlenebb belső felületi hőmérséklet meghatározásakor

Az egészségvédelem biztosítása soránAz egészségvédelem biztosítása során

A hőérzet ellenőrzésénél a helyiségek átlagos belső felületi hőmérsékletének meghatározásánál

A hővédelmi teljesítmény (energetikai követelmény) igazolásaA hővédelmi teljesítmény (energetikai követelmény) igazolása

Az átlagos hőátbocsátási tényező meghatározásakor

A jelenleg érvényes hazai hőtechnikai szabályozásAz egységnyi térfogatra jutó fajlagos hőáram követelménye

0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

0,70

0,80

0,90

FOLYAMATOS HASZNÁLATÚ ÉPÜLETEK Q mf =0,6 * (

ΣA)/V +

0,1

SZAKASZOS HASZNÁLATÚ ÉPÜLETEK Q mf =

0,65 * (ΣA)/V

+ 0,1

Eg

ység

ny

i té

rfo

gat

ra j

utó

faj

lag

os

hő

áram

QQmm

{W

/m3 K

)

Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete ΣΣAA (m2)A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) V V (m3)

V ~ 500 m3

V ~ 500 – 2.000 m3

V ~ 2.000 – 10.000 m3

A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozásÉpülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője

Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete ΣΣAA (m2)A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) V V (m3)

0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2

0,70

0,75

0,80

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

UUmm {W/m2K)

V ~ 500 m3

V ~ 500 – 2.000 m3

V ~ 2.000 – 10.000 m3

0,65

1,15

Szakaszos használatú épületek

Umf = 0,65 + 0,1 * (V/Umf = 0,65 + 0,1 * (V/ΣΣA)A)

Folyamatos használatú épületek

Umf = 0,60 + 0,1 * (V/Umf = 0,60 + 0,1 * (V/ΣΣA)A)

Pl:

Alapterület: 10x10 m

Belmagasság: 3,0 m

ΣA = 120+100=220 m2

V = 100x3=300 m3

ΣA/V = 0,733

Um=0,74Um=0,74

A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozásÉpülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője

Pl:

Alapterület: 10x10 m

Belmagasság: 3,0 m

ΣA = 120+100=220 m2

V = 100x3=300 m3

ΣA/V = 0,733

Utető = 0,4 W/m2K

Ufal = 0,7 W/m2K

Unyílászáró = 2,0 W/m2K0,5

0,55

0,6

0,65

0,7

0,75

0,8

0,85

0,9

0,95

1

5% 15% 25% 35% 45%

tető(0,3)

tető(0,4)

tető(0,5)

Um=0,74Um=0,74

Homlokzati nyílászáró felület aránya

UUm m {W/m{W/m22K}K}

Energetikai méretezés – az épületek energiamérlege

Összetevői:- Transzmissziós hőveszteség a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között

- Vonalmenti veszteségek a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között

- Szellőzési hőigény a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között

- Sugárzási (szoláris) hőnyereség

- Belső hőnyereségek, a hőforrások hasznosítható részének figyelembe vétele

- Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye

(a fűtési rendszerbe bevezetett energia, és a hőfejlesztés, hőelosztás, hőleadás, valamint a fűtési rendszer szabályozási veszteségeinek figyelembe vétele)

Célja:-A lakóépület (vagy egy része) hőigényének meghatározása

-Az érvényben lévő követelmények megítélésének ellenőrzése

-A tervezett épületek energetikai optimalizálása

-Energiatakarékossági intézkedések hatásának értékelése

-A jövőbeli energiaigények előrejelzése

MSZ EN 832. Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek.

Egyébszabványok

NÉMETORSZÁGBAN: DIN EN 832 és DIN 4108-6. Épületek hőtechnikai viselkedése-EnEv – Energia takarékossági rendelet

AUSZTRIÁBAN:ÖNORM EN 832 / ÖNORM 8110-1. illetve ÖNORM B 8110-6.Hővédelemmel szemben támasztott követelmények és épületek/épületrészek hővédelmének deklarálása

Az MSZ EN 832 szerinti energetikai modellAz MSZ EN 832 szerinti energetikai modell

Visszanyert energia Technikai veszteségek

(EN 832. Thermal Performance of Buildings – Calculation of Energy Use for Heating – Residental Buildings)

Egy családiház jellegzetes Egy családiház jellegzetes hőveszteségeihőveszteségei

=Lüftungsverluste(35%)=Transmissionsverluste(65%)

Boden 7%

Dach 10%Wand 32%

Fenster 16%

(10%)

(16%)

(7%)

(32%)

(35%)

Egy társasház jellegzetes hőveszteségeiEgy társasház jellegzetes hőveszteségei

16

10

32

7

Az épületek energiamérlegeÖsszetevői:- Transzmissziós hőveszteség- Transzmissziós hőveszteség

- Vonalmenti veszteségek

- Szellőzési hőigény

- Sugárzási hőnyereség

- Belső hőterhelés

-Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye

a hőátbocsátással a határoló szerkezeteken át távozó energiaáramok összege:

)(** eijtr ttUAQ )(** eijtr ttUAQ

A = a homlokzati egységek felületei

Uj = a (nem vonalmenti) hőhidak hatását is figyelembe vevő hőátbocsátási tényezők

ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek

- A tárolt hő változása

Az épületek energiamérlegeÖsszetevői:- Transzmissziós hőveszteség

- Vonalmenti veszteségekVonalmenti veszteségek





a csatlakozási élek, hőhidak mentén fellépő többlet veszteségek:

l = a csatlakozó élek, hőhidak hossza

ψ = a vonalmenti hőátbocsátási tényezők


)(** eil ttlQ )(** eil ttlQ


Infravörös kamerás fényképezés (hőfényképezés)Infravörös kamerás fényképezés (hőfényképezés)

Infrarot-Kamera

Aufnahmeelektronik

A thermográfia a felületi hőeloszlás optikai megjelenítését jelenti.

Az infravörös módszeren alapuló eljárás alapja:

• minden anyag

hőtartalma következtében az abszolút nulla fok (-273 °C) felett elektromágneses sugárzás formájában energiát bocsát ki.

Az infravörös sugárzás a spektrum láthatatlan tartományában van, 0,75 és 100 mikron között.

Az infravörös thermográfia

a láthatatlan hőenergia

látható képként való megjelenítése.

A nyers hőképeken

a melegebb területek világosabbak,

a hidegebbek területek sötétebbek.

Lakóház infravörös kamerás hőfényképeLakóház infravörös kamerás hőfényképe

CS

ALÁ

DI H

ÁZ

Vonalmenti hőhidak 1. ÉpületsarokVonalmenti hőhidak 1. Épületsarok

HőfényképHőfénykép

HőfényképekHőfényképek

Fénykép irányaFénykép iránya

Vonalmenti hőhidak 2.ErkélylemezekVonalmenti hőhidak 2.Erkélylemezek

Erdrei ch

Betondecke

zwei schal i ge W and

FényképfelvételFényképfelvétel

Vonalmenti hőhidak 3.FödémszélekVonalmenti hőhidak 3.Födémszélek

PASSZÍVHÁZ

HŐSZIGETELT PADLÁSFÖDÉM

SAROK

HŐHÍD

A filtráció hőmérsékletcsökkentő hatásaA filtráció hőmérsékletcsökkentő hatása

=Lüftungsverluste(35%)=Transmissionsverluste(65%)

Boden 7%

Dach 10%Wand 32%

Fenster 16%

Jellegzetes filtrációs helyek


Tetőlezárás (eresz)



AblakbeépítésSzárny-tok kapcsolat

Tok beépítés

Korszerű tok- és szárnyhőhíd megszakítású aluminium ablak metszeti hőtérképe, kettős hőszigetelő üvegezéssel

Korszerű tok- és szárnyhőhíd megszakítású aluminium ablak metszeti hőtérképe, kettős hőszigetelő üvegezéssel

Gépész/elektromos áttörések



Padló aljzatok





- Szellőzési hőigény- Szellőzési hőigény




a szellőző levegő által a helyiségből eltávolított energiaáram:

L= a szellőző levegő térfogatárama

p = a levegő sűrűsége

C = a levegő fajhője


)(*** eiszellőz ttcpLQ )(*** eiszellőz ttcpLQ





- Sugárzási hőnyereségSugárzási hőnyereség



a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a helyiségbe jutó energiaáram :

Ai= a transzparens szerkezetek felülete

I = a sugárzás intenzitása

N = a naptényező

NIAQ isugárzás ** NIAQ isugárzás **


Transzparens test energiamérlegeA külső felületre érkező napsugárzás egy része visszaverődik. (rl)

Egy másik részt a test átereszt, ez változatlan hullámhosszúságú sugárzás formájában a helyiségbe jut (tl)

A külső felületre érkező sugárzás egy része elnyelődik, ettől a szerkezet felmelegszik.

Miután többnyire kis tömegű és igen vékony rétegről van szó, a felmelegedés gyors és gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben (vastagságban) egyenletes (tl)

Az üveg áteresztési tényezője a hullámhossz függvényében változik: a hosszúhullámú infrasugárzás az üvegen nem tud áthatolni.

A felmelegedett szerkezetről annak mindkét oldalán hõátadással hő jut a külső, illetve a belső levegőbe. A felmelegedett szerkezet mindkét felülete bocsát ki hosszúhullámú infrasugárzást is a környezet, illetve a helyiség felé. (hlV)

A NAPTÉNYEZŐ (N) FOGALMAEgyszerűsített eljárás az áteresztő szerkezetek energiamérlegének számításához.

Alapja: két áteresztő szerkezeten át a helyiségbe jutó hőmennyiségek aránya gyakorlatilag állandó, akármilyen szög alatt is esik a napsugárzás a felületükre.

A választott etalonszerkezet, a 3 mm vastag, egyrétegű, közönséges ablaküveg.

Különböző beesési szögek mellett (ami egyben különböző tájolásokat, naptári és napi időpontokat is jelent!) részletes vizsgálatokkal meghatározták, hogy az etalonszerke-zeten át mennyi hő jut a helyiségbe.

Ezek az adatok táblázatos formában feldolgozva rendelkezésünkre állnak.

(Angol betűszó alapján ISRG jelöléssel.)

Egy új transzparens szerkezet esetén, elegendő egyetlen beesési szög mellett megmérni, hogy a rajta keresztül a helyiségbe bejutó hőmennyiség hogyan aránylik az etalonszerkezeten át - azonos feltételek mellett - bejutó hőmennyiséghez.

Ez az arányszám a naptényező (N).

A NAPTÉNYEZŐ ALKALMAZÁSA A SZÁMÍTÁSOKBANA naptényező ismeretében az áteresztő szerkezet egységnyi felületén át a helyiségbe jutó energiaáram kiszámítható:

q = ISRG*N {W/m2 }

ahol

N - a naptényező,

ISRG - az etalonszerkezeten át bejutó energiaáram.

A naptényező nevezetlen szám, értéke 0 és 1 között van.

A naptényező tartalmazza:

a szerkezet által áteresztett sugárzást, és

az elnyelt energiából hőátadás és saját sugárzás révén a helyiségbe jutó energiaáramot is - tehát

a hőnyereség minden formájára együttesen - jellemző.

Társított szerkezetek és üvegezések naptényezője (N)

Függ a társított szerkezet helyétől.

A külső árnyékoló naptényezője kisebb

(az elnyelt sugárzástól felmelegedett szerkezet a külső levegőt melegíti)

Tipus

Árnyé-kolás nélkül

Belső velencei redőny/45o vizszintes vagy belső függöny/

Külső velencei redőny /45o vizszintes/

Külső árnyékoló zsalu /17o vizszintes/

Külső ponyvanapernyő

világos közép sötét világosközép v. sötét

közép sötét világosközép v. sötét

Normál üveg 1,0 0,56 0,65 0,73 0,15 0,13 0,22 0,15 0,20 0,25

Tábla üveg 6 mm vastag 0,94 0,56 0,65 0,74 0,14 0,12 0,21 0,14 0,19 0,24

Abszor-bens üveg

40-48% absz. 0,80 0,56 0,62 0,72 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20

48-56% " 0,73 0,53 0,59 0,62 0,11 0,10 0,10 0,11 0,15 0,1

56-70% " 0,62 0,51 0,54 0,56 0,10 0,10 0,14 0,10 0,12 0,16

Kettős üvegezés

Normál üveg 0,90 0,54 0,61 0,67 0,14 0,12 0,20 0,14 0,18 0,22

Tábla üveg 6 mm vastag 0,80 0,52 0,59 0,65 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20

Kívül 48-56% abszorpciójú, belül normál üveg

0,52 0,36 0,39 0,43 0,10 0,10 0,11 0,10 0,10 0,13

Kívül 48-56% abszorpciójú, belül tábla üveg

0,50 0,36 0,39 0,43 0,10 0,10 0,11 0,10 0,10 0,12

Hármas üvegezés

Normál üveg 0,83 0,48 0,56 0,64 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20

Tábla üveg 0,69 0,47 0,52 0,57 0,10 0,10 0,15 0,10 0,14 0,17

A NAPTÉNYEZŐ (N) ÉRTÉKEI




- Sugárzási hőnyereségSugárzási hőnyereség



a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a helyiségbe jutó energiaáram :

Ai= a transzparens szerkezetek felülete

I = a sugárzás intenzitása

N = a naptényező

NIAQ isugárzás ** NIAQ isugárzás **






- Belső hőterhelés- Belső hőterhelés


a nem fűtési célú forrásokból (pl. világítás, háztartási gépek, emberek) származó energiaáram:

bQbQ







-Az épületgépészeti rendszerek Az épületgépészeti rendszerek teljesítményeteljesítménye

fűtés, légtechnika, stb…:

GQGQ








Az időben változó hatások miatt a határoló szerkezetek által éppen elnyelt, vagy azokból éppen felszabaduló energiaáram:

jQ jQ

- A tárolt hő változása- A tárolt hő változása

Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet

Nyersanyag termelése

Nyersanyag szállítása

Energia előállítása

QQPP PRIMER PRIMER

ENERGIAENERGIA

QQEE FŰTŐ ENERGIA FŰTŐ ENERGIA

QQHH FŰTÉSI FŰTÉSI

HŐ-HŐ-SZÜKSÉGLETSZÜKSÉGLET

HŐ-HŐ-

VESZTESÉGVESZTESÉG

Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései:

QH = QT + QSZ – η(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLETFŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET

QT = Qtr + Ql = (ΣUj * Aj + ΣUi * li)*(Δt) (hőáteresztés hőhidakkal)

Qsz = szellőzési hőveszteség

Qs = szoláris hőnyereség

QR = belső hőforrásokból nyer hő

η = a hőnyereség hatásfoka





QQPP PRIMER PRIMER

ENERGIAENERGIA




HŐ-HŐ-



QQHH = QT + QSZ – η(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLETFŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET

QE = QH / ηa FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLETFŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET

ηa = a fűtési rendszer éves hatásfoka





QQPP PRIMER PRIMER

ENERGIAENERGIA




HŐ-HŐ-



QQHH = QT + QSZ – η*(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLETFŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET

QQEE = QH / ηa FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLETFŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET

QQPP = (QE + QWW )*eP PRIMER ENERGIA SZÜKSÉGLETPRIMER ENERGIA SZÜKSÉGLET

QWW = a melegvíz ellátáshoz szükséges energiaeP = a teljes létesítményre vonatkozó ráfordítási szám

7/2006.(V.24.) TNM rendelet7/2006.(V.24.) TNM rendeletaz épületek energetikai jellemzőinek

meghatározásáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelvének

hazai alkalmazásához

A rendelet célja:• az épületek energiateljesítményének javítása

– Költséghatékonyság szem előtt tartása– Az épületekkel szemben meghatározható energiateljesítmény

betarttatása

• e teljesítmények megfelelő tanúsításának szabályozása– Németországban: „ENERGIEPASS”– Magyarországon „Energia Tanúsítvány” (ET)

A rendelet hatálya kiterjed:• Új, illetve nagyobb mértékű felújításra kerülő épületekre, ha az építési

engedély iránti kérelmet (2006. január 1. után adják be)• Mindazon épületekre, melyeket (2007. január 1-jét követően) építenek,

eladnak, bérbeadnak• A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület(rész)re,

illetve annak tervezésére, amelyben az előírt légállapot biztosítására energiát használnak.

• Alkalmazandó: a 2006.09.01. után2006.09.01. után induló engedélyezési eljárásoknálengedélyezési eljárásoknál!

Vannak-e kivételek?• Műemléki, városképi védettség• Istentisztelet, vallásos tevékenység épületei (hitéleti célra használt épületek)

• 150 légm3-nél kisebb fűtött épület térfogat (50 m2-nél kevesebb hasznos alapterület, ill. évente 4 hónapnál rövidebb használat)

• Ideiglenes (max. 3 év) használatú épületek (felvonulási épületek, és a max. 2 évi használatra tervezett épületek)

• Sátorszerű építmények• Földalatti létesítmények (felület 70%-a 1 m földdel takart)

• Üvegházak (télikertek nem!!) – szaporítás, termesztés, árusítás

• Állattartási, és egyéb nem lakás célú mezőgazdasági épület

• Ipari épület – ha a technológiai hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m3,

vagy a fűtési idényben több mint 20-szoros légcsere szükséges, vagy alakul ki.

• Bármilyen épület, ha X.15. és IV.15. között kevesebb, mint 20-szoros légcsere szükséges

• Ha az épületben telepített fűtőberendezés nem üzemel

• A sajátos építményfajtákra

Általános követelmények:• Az épületek összesített energetikai jellemzője• Az épületek fajlagos hőveszteség tényezője, valamint• A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője

együttesen, és külön-külön sem haladhatják meg a külön rendeletben meghatározott mértéket

A számítás a tervező döntése szerint:• Részletes, vagy egyszerűsített módszerrel végezhető• E módszerekkel egyenértékű, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott

számítógépes szimulációval végezhető• A számítást az épület egészére kell elvégezni• A számítás az egyes zónákra vagy helyiségekre vonatkozó

számítások összegzésével is elvégezhető• Toldaléképületnél a tervező dönt, hogy csak a toldalékra, vagy az egész épületre

igazolja a teljesülést - kimaradt

Az összesített energetikai jellemző:Az épület rendeltetés-szerű használatának feltételeit biztosító épületgépészeti rendszerek primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása egységnyi fűtött alapterületre vonatkoztatva.

A fajlagos hőveszteség tényező:– a transzmissziós hőáramok és – a (fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló) sugárzási hőnyereség

hasznosított hányadának összege– egységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és– egységnyi fűtött térfogatra vetítve

Az épületek energiateljesítményére vonatkozó számításának a következőket kell figyelembe vennie:

• Az épület hőtani jellemzőit• A fűtés, melegvízellátás jellemzőit, a berendezések hőszigetelési jellemzőivel együtt• A légkondícionáló berendezés jellemzőit• A szellőztetés jellemzőit• A beépített világítóberendezéseket• Az épületek elhelyezését, tájolását, az éghajlati körülményeket• A napsütés elleni védelmet• A passzív napenergia hasznosító rendszereket• A természetes szellőzést• A beltéri klimatikus körülményeket, belső klíma működtetését• Az aktív napenergia-rendszereket• A megújuló (alternatív) energiaforrásokon alapuló fűtési és villamosenergia

rendszereket• Az épület által termelt elektromos áramot (nap, szél, stb…)• A táv- vagy tömbfűtési és hűtési rendszerek jellemzőit• A természetes világítást

Követelmények és méretezési adatok (tervezet)1. A határoló szerkezetek egyes elemeire vonatkozó rétegtervi

hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket:

Határoló-szerkezet Rétegtervi hőátbocsátási tényező nehéz W/m2K könnyű

Külső fal 0,45 (0,5) (0,7) (0,35)

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,5 (0,7) (0,40)

Talajjal érintkező fal 0 és –1 m között 0,45 (0,5) (0,45)

Lapostető 0,25 (0,4) (0,20)

Padlásfödém 0,30 (0,25)

Fűtött tetőtér határolása 0,25 (0,4) (0,20)

Alsó zárófödém árkád felett 0,25 (0,25)

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,5 (1,0) (0,50)

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

0,5 (0,50)

Szomszédos fűtött épületek falai között 1,5 (1,50)

Ajtók, kapuk Ld. külön táblázatbanMegjegyzés: a táblázati minimum követelmények teljesítése csak kisebb bővítések esetén elegendő, minden más esetben a fajlagos hőveszteség tényezőre és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeket is ki kell elégíteni!

Követelmények és méretezési adatok (tervezet)1. bA határoló szerkezetek egyes nyílászáróira vonatkozó rétegtervi

hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket:

Határoló-szerkezet (ajtó-ablak) Rétegtervi hőátbocsátási tényező W/m2K

Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC) 1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) 2,00

Homlokzati üvegezett nyílászáró 0,5 m2-ig 2,50

Tetősík ablak 1,70

Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00

Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó 1,80

Tetőfelülvilágító 2,50

A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói, stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.

A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza.

2) Az épület

fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelmény:

A/V 0,3 A/V 0,3

q = 0,2 q = 0,2

q W/m3K

0,3 A/V 1,3 0,3 A/V 1,3

)/(*38,0086,0 VAq )/(*38,0086,0 VAq

A/V 1,3 A/V 1,3

q = 0,58 q = 0,58

A/V

A transzmissziós hőáramok és a sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának összegeegységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és egységnyi fűtött térfogatra vetítve

A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete

V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)

V

AU

V

lkAUq ml

Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei

A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsített egyszerűsített módszerrel 1.A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsített egyszerűsített módszerrel 1.

1) Az épület határoló felületei hőveszteségtényezőjének számítása: A*UR

ahol UR = U * (1+κ)

2) Fűtetlen, kevéssé fűtött (tx) terek felőli falaknál az AU értékek módosítandók: szorzó: (ti-tx)/(ti-te) - t= fűtési idényre vonatkozó átlagértékek arányszám: pincefödém: 0,5, padlásfödém: 0,9

3) Az épület egyes határoló felületei (talajjal érintkezés, lábazat) többdimenziós hőáramainak figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ

4) A határoló szerkezetek csomópontjai (hőhidak) többdimenziós hőramainak figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ

A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező


Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászárókerületek, a csatlakozó födémek, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján.


Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (atetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).


Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászárókerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tetőcsatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerületea külső falaknál figyelembe véve).


A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve

A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsítettegyszerűsített módszerrel 2.A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsítettegyszerűsített módszerrel 2.

5) Az egyszerűsített eljárás eredményeként kiszámítandó a fajlagos hőveszteség-tényező a következő összefüggés szerint:

V

UAAU

V

lAUq kfal

)72

(1

sidsd QQlAU

Vq

A) Sugárzási hőnyereség elhanyagolásával

B) Sugárzási hőnyereség figyelembe vételével

A nyári túlmelegedésnyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1.A nyári túlmelegedésnyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1.

1) A sugárzási hőnyereség számítása:

EgyszerűsítettEgyszerűsített eljárásban:

(a sugárzási nyereségtényezősugárzási nyereségtényező számértékében az esetleges mobil árnyékoló szerkezet is figyelembe vehető)

RészletesRészletes számítási eljárásban:

•Tájolásonként ellenőrizendő az üvegezett felületek benapozása

•Ha a direkt sugárzás júniusban < napi 4 óra - az északi tájolásra megadott értékkel kell számolni

•Ha a direkt sugárzás júniusban > napi 4 óra - akkor

gAQ ÜSUGNYÁR150

gIAQ űSUGNYÁR

A nyári túlmelegedésnyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 2.A nyári túlmelegedésnyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 2.

2) Számítandó a belső és külső hőmérséklet napi átlagos különbsége a következők szerint:

VnlkAU

QQt

nyárl

bSUGNYÁRbn 35,0

3) A nyári túlmelegedés kockázatának szempontjából az épület gépi hűtés nélkül

elfogadható, ha ttbnbn 3 K 3 K nehéz épületszerkezeteknélnehéz épületszerkezeteknél

ttbnbn 2 K 2 K könnyű épületszerkezeteknélkönnyű épületszerkezeteknél

A belső forrásokból származó hőáramok Qb fajlagos értékének figyelembe vétele táblázati adatokkal történhet: pl: lakó- és szállás jellegű épületeknél a szabvány szerinti normatív belső hőnyereség: 5 W/m2

A légcsereszám nnyár értéke gépi szellőzésnél a tervezési érték, természetes szellőzésnél táblázati értékkel vehető figyelembe:

Légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel

Nyitható nyílások

egy homlokzaton több homlokzaton

Éjszakai szellőztetés

nem lehetséges 5 8

lehetséges 7 10

3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelmény (2006. január végi aktuális állapot):

EP (kWh/m2a)

A/V

A/V 0,3 A/V 0,3 0,3 A/V 1,3 0,3 A/V 1,3 A/V 1,3 A/V 1,3

EP = 110 EP = 110

V

AEP 12074

V

AEP 12074

EP = 230EP = 230

Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött alapterületre vonatkoztatott, primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása

Lakó- és szállás jellegű épületek követelményei(nem tartalmaz világítási energiaigényt)


EP (kWh/m2a)

A/V

A/V 0,3 A/V 0,3 0,3 A/V 1,3 0,3 A/V 1,3 A/V 1,3 A/V 1,3

EP = 132EP = 132

V

AEP 1286,93

V

AEP 1286,93

EP = 260EP = 260

IRODA épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve)


94


EP (kWh/m2a)

A/V

A/V 0,3 A/V 0,3 0,3 A/V 1,3 0,3 A/V 1,3 A/V 1,3 A/V 1,3

EP = 90EP = 90

V

AEP 1648,40

V

AEP 1648,40

EP = 254EP = 254

OKTATÁSI épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve)


Az összesített energetikai jellemzőösszesített energetikai jellemző meghatározása 1.

Egyszerűsített módszerEgyszerűsített módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztásfűtési energiafogyasztás meghatározására:

1) A sugárzási hőnyereség számítása gAQ ÜSUG 50

QF = VH{ q + 0,35n(1-ηr)}δ – ZFANqb (kWh/a)

2) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása

(A belső hőnyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni)

A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA

ahol:

H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a)

q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3K)

n = légcsereszám

ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka

σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező

ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a);

AN = nettó fűtött szintterület

qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2)


Részletes módszerRészletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztásfűtési energiafogyasztás meghatározására:

1) A sugárzási hőnyereség számítása

Ha a direkt sugárzás az üvegezést XI. és III. hónapban legalább 4 órán át éri, akkor:

2) Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítása

A belső hőterhelés fajlagos értékét és a sugárzási nyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni


gIAQ ÜSDEgyébként az északi tájolásra megadott sugárzással kell számolni

235,0)1(

nVlAU

qAQQt

r

bNsidsdb

Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség ismeretében táblázatból meghatározható a fűtési idény hossza és az (órafokban kifejezett) fűtési hőfokhíd.

A fűtési hőfokhíd pontosabb értéke számítással:

2)8(162)8(291272000 bb ttDH


Részletes módszerRészletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztásfűtési energiafogyasztás meghatározására:

3) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása


ahol:

H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a)

q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3K)

n = légcsereszám

ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka

σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező

ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a);

AN = nettó fűtött szintterület

qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2)

QF = VH{q+0,35n(1-ηr)}σ -ZFANqb


4) A fűtés primer energiafogyasztásának számítása

A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA

)( gfgf

fFfütés PEE

QE

aholEf – a fűtési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma,f – a fűtési rendszer összhatásfoka (mellékletben megadott tervezési adat),Pgf – a fűtési rendszer átlagos villamos teljesítményigénye,Eg – a villamos energia primer energiatartalma.

230

110

260

132

254

90

0

50

100

150

200

250

300

0 0,3 1,3 1,5A/V

lakóház

iroda

oktatási

Ep (kWh/m2a)

ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSAÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

bevezetes

Documents