Biológiai embertan II.

Előadás és szeminárium

Összegzés I.

Irodalom

• Stroch, Volker – Welsch, Ulrich: Evolúció. (Az ember evolúciója c. fejezet) Springer, Budapest, 1995.

• Wilson, Edward O.: Minden egybecseng. Az evolúciós gondolat. Typotex Kiadó, Budapest, 2003

• Junker, Thomas: A biológia története. Corvina, Budapest. 2007

A biológia története I.(összegzés)

Eddig elhangzott A tételek:

1. Az élet keletkezése2. Az élőlények rendszerezése3. A szervezetek fölépítése4. Az életfolyamatok vizsgálata5. Az egyedek fejlődése6. Sejtelmélet, sejtek együttélése7. Öröklődés8. A fajok története9. A 19-20. századi biológia történetének jellemzése

BiológiatörténetBiológia

- élettudományok egyike- a tudománynak kb. 200 éves múltja van- 18. században: biológia = természetrajz + orvostudomány (anatómia + fiziológia)természetrajz = közet- + növény- + állattan- 19. sz.: élettelen és élő vizsgálati tárgy elkülönítése - a ‘biológia’ szó első használói

Karl Friedrich Burdach (1776 – 1847)Gottfried Reinhold Treviranus (1776 – 1837)Jean Baptiste de Lamarc (1744 – 1829)

- a biológia kifejezés tartalma ekkor = (összehasonlító) anatómia + fiziológia és embriológia- a biológia vizsgálati tárgyával az ókortól foglalkoznak

1835 – 1865 között születik a modern biológia

- alapvető elméletek újrafogalmazása ekkor

- megszűnik az arisztotelészi természetfilozófia uralma

- sejtlemélet, evolúció, közös származás és kiválasztódás, kísérleti fiziológia, öröklődéstan fejlődése elsődlegesen

- önálló tudomány alakul ki (specifikus módszertan és elmélet)

- tárgya: a szervezetek (az élő anyag) különös tulajdonságainak vizsgálata

- támogatja: a többi természettudomány

18-19. századi sajátosságokÁltalános karakter:

A fizikai modellek felszámolása (embriológia: epigenezis illetve preformáció pl.; rendszertan, ősnemzés, lények létrája)

Összehasonlító módszerek rendszeres használata (szervezettan, élettan, rendszertan, közös származás)

eredménye: a faj, mint biológiai alapegység

1. Társ természettudományok hatásai(biológia és kémia sikeres összekapcsolás, a fizika, geológia horizont megjelenése)

eredménye: sejtek, kromoszómák vizsgálata, genetika, biokémia, 20. században: szintetikus darwinizmus

Ennek eredményeként jön létre a modern biológia a 19. század végén

biológiai legfontosabb módszerévé a fizikai-kémiai kauzalitás-analízis válik (okok és okozatok láncolatát vizsgálata)

felismerik, hogy a biológiai elméletek függnek a kor világképétől, a filozófiától, a kutatásmódszertantól (eredmények és kudarcok)

2. Módszerek finomodásaeredménye:

felismerik, hogy a biológia függ a megfigyelés és a kísérletezés új módszereitől ( s itt is szerephez jutnak a fizika és a kémia módszerei, eszközei)

v. ö.: összehasonlító anatómia, embriológia, sejttan, genetika

felimerik, hogy a makro- és a mikrokozmosz között nincs a régen feltételezett összefüggés (azaz nem lényegi elemeket vetettek össze)

3. Tudományos intézményrendszer kialakulásaeredménye: képzés, kutatás, szakmai társaságok, folyóiratok, könyvkiadás, tudományos kommunikációs színterek

4. Új koncepciók és elméletekTudományos gondolkodás alapja kizárólag az

empíria lehet (érzékszervi észletetek fontossága)

A 3 milliárd év evolúciója egységbe foglalja az élő anyagot (annak tapasztalata benne található a genetikai programban)

Az új koncepciók:

Elmélet – mely területre vonatkozik – létrejöttük ideje, létrehozóik(Thomas Junker: A biológia története, 2007,

124.)

Etológia:

David Douglas: Farkasok (77 perc)Luc Jacquet: Pingvinek vándorlása

(83 perc)

Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.ethos (ήθος) = szokás

A viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni.

Viselkedési komponensek:öröklött (genetikailag rögzült)tanult elemekre. (mára túlhaladott. Tisztán öröklött magatartásformák léteznek, azonban minden tanult viselkedésnek vannak genetikailag rögzült komponensei.)

Egy állat összes viselkedési eleme együttese: etogramm

1. lépés: etogramm felvétele.2 lépés: az etogramm melyik elemei milyen gyakorisággal fordulnak elő.

3. lépés: Adatok elemzése, okok felderítése, viselkedés tipizálása.

Története

1. szakasz: a kisérleti pszichológia része (behaviorizmus, azaz lényegében antidarwinista nézet)

Az állati viselkedés teljes egészében a környezeti ingerekre adott reakcióként fogható fel.Vizsgálatából ki kell zárni az emóciók, a tudat, az állatok gondolkodási mechanizmusainak vizsgálatát.A megfigyelhető viselkedés vizsgálatára szabad szorítkozni.

Alakjai:John WatsonFred SkinnerIvan Pavlov

Pavlov, Nikolaj (1849 – 1936)

• 2. szakasz: modern etológia

• Megalapító: Konrád Lorenz– az állati viselkedés csak evolúciós keretben értelmezhető.

Minden élőlény legfontosabb "érdeke", hogy saját genetikai mintázatát továbbörökítse, és lehetőség szerint terjessze a következő nemzedék egyedei között. Ennek érdekében szaporodnia kell, és minél több utódot kell létrehoznia. Az állatok minden viselkedésformája ( táplálkozás, kommunikáció, szociális védekezés stb.) e cél érdekében alakul.

– az állatok viselkedése csak természetes ökológiai környezetükben értelmezhető, mivel a viselkedés is egy adaptáció a környezet összetevőire.

– előtérbe helyezte a természetbeli megfigyeléseket a laboratóriumi vizsgálatokkal szemben.

– felismerte, hogy az állatok visekedése ismétlődő egységekre, viselkedéselemekre bontható.

Konrad Lorenz, 1973, Nobel-dij (Niko Tinbergerrel együtt)

Etológia ágai

• neuroetológia

• magatartás-genetika

• klasszikus etológia

• viselkedés ökológia

• alkalmazott etológia

• kognitív etológia

• humánetológia

Niko Tinbergen-kérdések• mechanizmus: "hogyan" csinálja az állat

az adott tevékenységet;

• funkció: "miért" viselkedik úgy az állat;

• ontogenezis: hogyan változik az adott viselkedés az állat egyedfejlődése során,

• Evolúció: hogyan változott a vizsgált viselkedés az adott állatfaj törzsfejlődése során.

Irodalom

• Csányi, V. 1994. Etológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631932303

• Csányi, V. 2002. Kis etológia. Budapest: Kossuth Kiadó. ISBN 9630943093

• Krebs, J. R. & Davies, N. B. 1981. An Introduction to Behavioural Ecology. Oxford: Blackwell ISBN 0632035463 (magyarul: Bevezetés a viselkedésökológiába. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1988)

Olvasmány:

Jean Henri Fabre: A rovarok környezete és vsielkedése. Bukarest, Kriterion, 1979. Előszó, 21-38; 49-64; 107-118.

Konrad Lorenz: „Mentsétek meg a reményt” Bp. Európa, 1991. 33-46; 58-70; 78-82; 149 – 174.