bkb andragogia elmelet es tortenet 5

2019. 11. 18.

1

AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETE

DR. BENKEI-KOVÁCS BALÁZS PHD

Az andragógiatörténet korszakolása

AZ ANDRAGÓGIA TÖRTÉNETE

Módszertani bevezető – a tárgykör körül határolása

• Az andragógiatörténet vizsgálja:

felnőttképzés-politika,

a felnőttképzési elméletek, és gyakorlat történetét,

a felnőttképzés szervezeti és intézményi kereteinek történeti változásait.

Vizsgálódási köre kiterjed: az egyetemes-, nemzeti és helyi

• andragógiatörténet kérdéseire éppúgy, mint egyes

• andragógiai problémák történeti feltárására (Fehér Katalin, 2009 nyomán)

1

2

2019. 11. 18.

2

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ „KÉZIKÖNYVEK”

Bajusz Klára - Filó Csilla- Németh Balázs:A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig. Pécs, PTE-FEEFI, 2004.

Juhász Erika: A felnőttek képzése és művelődése egykor és ma Magyarországon, Csokonai Kiadó, Debrecen, 2016.

Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. A közösségi művelődés színterei : Utópiák, mozgalmak, társadalomszervezés: A művelődési otthonok kialakulása. Budapest, Editio plurilingua, 2003.

SPORADIKUS – RÉSZBEN TÉNYFELTÁRÓ KUTATÁSOK

Fehér Katalin- Kereszty Orsolya: Terra Incognita. Andragógiatörténetitanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó,Budapest, 2013.

A magyar felnőttoktatás története. Szerk: Maróti Andor, Rubovszky Kálmán, Sári Mihály. MMI. Budapest,1998.

3

4

2019. 11. 18.

3

A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS TÖRTÉNETÉNEK SZAKASZOLÁSA DURKÓ MÁTYÁS ALAPJÁN (DURKÓ, 1998.)

1. felvilágosodás és reformkor (XVIII-XIX. század);

2. két világháború közötti időszak (1920-1944.);

3. szabadművelődés korszaka (1945-1948.);

4. szocializmus:4.1. kézi vezérlésű szocialista népművelődés (1949-1956.),

4.2. szocialista népművelés (1957-1970.),

4.3. szocialista közművelődés (1971-1988.);

5. a rendszerváltás felnőttnevelése és szabad (köz)művelődése (1989-)

1. A hazai felnőttképzés előzményei (– 1771.)

2. Felvilágosodás és reformeszmék (1772-1824)

3. Reformországgyűlések és szabadságharc (1825-1849)

4. Kiegyezés előtt és után (1850-1889.);

5. Szabadoktatás kora (1890-1919.)

6. Két világháború között és a II. világháború időszaka (1920-1944.)

7. A II. világháború végétől a fordulat évéig (1945-88)

8. A rendszerváltástól napjainkig

A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS TÖRTÉNETÉNEK SZAKASZOLÁSA JUHÁSZ ERIKA ALAPJÁN (JUHÁSZ, 2016.)

5

6

2019. 11. 18.

4

A KORSZAKONKÉNT VIZSGÁLT FONTOSABB TARTALMI ELEMEK

• a. főbb politikatörténeti események, általános társadalmi jellemzők (érintőlegesen, amennyiben az oktatási és/ vagy művelődési helyzet értelmezéséhez feltétlenül szükségesek);

• b. oktatás- és művelődéspolitikai elvek, szabályozók, törvények és események a felnőttneveléshez kötődve;

• c. oktatási és művelődési intézmények a felnőttnevelés „szolgálatában”: a felnőttnevelés intézményrendszere;

• d. jeles oktatás- és művelődéspolitikai személyiségek, kutatók gondolatai és munkássága a felnőttneveléshez kapcsolódóan. (Juhász, 2016, 15.)

1. SZAKASZA HAZAI FELNŐTTNEVELÉS ÉS MŰVELŐDÉS ELŐZMÉNYEI (18. SZÁZADIG)

A korszak általános jellemzői

Középkor: Árpád-kor (11-13. sz.), Anjou- és Zsigmond-kor (14-15. sz. 1. fele), Mátyás kora (15. sz. 2. fele) Kora újkor: Török kor (16-17. sz.) 18. század

Oktatás, benne a felnőttek képzése

Iskolák egyházi fenntartásúak 1367 – 1. magyar egyetem (Pécs) Óbudai Egyetem (1390) Pozsonyi egyetem (1467) 1635 – Nagyszombati egyetem Protestáns Kollégiumok (pl.: Debrecen, Sárospatak)

7

8

2019. 11. 18.

5

Művelődés, felnőttkori művelődés

Középkor: művelődés egyházi kézben –, udvari kultúraReneszánsz (Mátyás): humanizmus terjedKora újkor: reformáció – magyar szertartás, anyanyelvű irodalom Könyvnyomtatás (Sárvári Biblia - Sylvester)Tinódi – verses történelmi énekek / Heltai – tanulságos mesék (Száz fabula 1556) Hitvitázó dráma – pl. Bornemissza Péter: Elektra

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért

Önművelő körök a kollégiumokban és az egyetemenEgyetemek - Egyházi kollégiumok - Műkedvelő színjátszás, dalkörök

Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben

Bátori László pálos szerzetes bibliafordítása (1437-1457)Károli Gáspár (Vizsolyi Biblia 1590)Apáczai Csere János: Magyar EncyclopaediaTolnai Dali János: analfabéta oktatás Comenius : Gentis felicitas (A nép boldogulása): műveltség kivezető út (elemi ismeretek és hasznos mesterségek)

1. SZAKASZA HAZAI FELNŐTTNEVELÉS ÉS MŰVELŐDÉS ELŐZMÉNYEI (18. SZÁZADIG)

SZERZETESRENDEK MAGYARORSZÁGON

• Szent Benedek rend (Bencések) – 996 (Pannonhalma, Tihany - 1055)

• Ciszterciták – 1142 (Cikádor, mai Bátaszék- Zirc)

• Premontrei szerzetesek (1130as évek, Csorna)

• Pálosok rendje (Magyar alapítás – Özséb esztergomi kanonok, 13. sz. Budaszentlőrinc)

• Ferencesek, domonkosok, ágoston-rendiek – 13. században telepedtek meg hazánkban

• Karhtuziak, kármeliták– 14. század

9

10

2019. 11. 18.

6

A KLERIKUS KÉPZETTSÉG ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TANANYAG HÁROM RÉTEGE (BAJUSZ-FILÓ, 2004, 17.)

1. Alsó fokú iskolás ismeretek• Lectura (latin betűk, római számok olvasása, papi hivatáshoz szükséges latin szókincs)

• Cantus (énekelni tudás, latin egyházi énekkészlet ismerete)

2. Komplex alaptudományok• Grammatica (nyelvészet, szövegmagyarázatok, teljes latin nyelvtan)

• Dictamen (írásműkészítés tudománya, fogalmazási szabályok, verselés, zeneelmélet ismerete)

• Computus (csillagos ég ismerete, csillagászati –matematikai aszámítások végzés, elemi geometria, naptárkészítés, időszámítás, természeti jelenségek ismerete, gyógyászati eljárások )

3. Önálló specializálódott tudományok• Philosophia-theologia

• Deoreta

• Medicina

11

12

2019. 11. 18.

7

BIBLIOTHECA CORVINIANA

• Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, az uralkodó halálakor halálakor a becslések szerint 2500 korvina létezhetett

• Egykor közvetlenül a Vatikáni Apostoli Könyvtár után következett nagyságban és a művek változatosságában

• Mára nagy részük megsemmisült a török hódoltság alatt

• 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára. Ma már 216 korvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található

• Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona

FÖLDÖN JÁROK ÉGRE NÉZEK – A MEGSZENTELT ÉLET ÉVE (2014/2015)

• Rendben vagyunk

https://www.rendbenvagyunk.hu/?_ga=2.245985027.668659736.1572888770-413554919.1572888769

“szerzetes: laikus vagy klerikus férfi, ill. nő, aki nyilvános fogadalom letételével egy szerzet tagja lett (488. kánon 7.).“ Új Katolikus Lexikon

Anzelm testvérhttps://www.rendbenvagyunk.hu/#anzelmtestver

Márti nővérhttps://www.rendbenvagyunk.hu/#martinover

13

14

2019. 11. 18.

8

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM- 1538

APÁCZAI CSERE JÁNOS (1625-1659) -MAGYAR ENCIKLOPÉDIA (1653-1655)

• Erdély aranykorában (Bethlen Gábor fejedelemsége idején) tevékenykedett

• teológiai és filozófiai – tanulmányai után hazatérve gyulafehérvári tanár

• haladó gondolatai és azok tanítása miatt később II. Rákóczi György eltiltotta az oktatástól, a kolozsvári „kisiskola” igazgatójaként tevékenykedett

• Magyar Encyclopaedia, amely az első magyar nyelvű tudománytár

• külföldi szerzők műveiből vett részleteknek fordítása és adaptálása.

• Témaköreiben tankönyv jellegűen taglalta a következő területeket: I-V. rész: Ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika VI.-VIII. rész Természettudományok: csillagászat, kémia, fizika, földrajz, állattan, növénytan és mezőgazdaságtan,. IX-X . Rész humán tudományok: történelem, etika, államtan (politológia elődje) iskolaszervezet tan (pedagógia elődje) XI. rész: teológia

15

16

2019. 11. 18.

9

BORNEMISSZA PÉTER (1535-1583): ÉLEKTRA – TRAGÉDIA MAGYAR NYELVEN (1558)

• hitvitázó dráma műfajának megjelenése is, ebben a korban is népszerű színjátszás egyik jeles tudatformáló eszköze volt meggyőző, párbeszédes formájával.

• a magyar világi drámairodalom nyitányának is tekinthető• Bornemisza előadásának hátterét, nem a szophoklészi

antik környezet, mint inkább az akkori magyar főúri környezet adja

• a szerző a zsarnoksággal való szembenállásra buzdít –ezáltal már látható, hogy ez a műfaj nem csak gondolkodásra, hanem tettekre is kívánta serkenteni a népet

17

18

2019. 11. 18.

10

TOLNAI DALI JÁNOS(1606, NAGYVÁRAD – 1660, TARCAL)

• 1649-1656 között Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony közbenjárására ismét kinevezték a sárospataki kollégium rektorává(korábban 1639-1641ig volt igazgatója)

• I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna támogatta a fiatal és tehetséges diákokat ösztöndíjakkal

• Tolnai tanítók kollégáival esténként családokat látogattak é szervezetten megindították az analfabéták oktatását

• A parasztok számára mezőgazdasági oktatást is indítottak, mely miatt sok támadás érte• Közbenjárására hívták meg Sárospatakra Jan Comenius-t tanárnak

(Sárospataki Református Kollégium)

COMENIUS (1590- 1672) – DE GENTIS

• De Gentis Felicitus – ”A nép boldogulása” (1659)

• Megrajzolta benne a magyar társadalmi és kulturális helyzetét a parasztságnak, és az elmaradottság okait

• „A nép boldogulása a korszak megfelelő műveltéségtől függ”.

• A mindennapi élethez szükséges, gazdasági fejlődést segítő ismeretek fontosságát hangsúlyozta (általános műveltsége + szakmai tudás)

• látva korának átlagemberét, igyekezett olyan oktatási rendszert kidolgozni, mely segít leküzdeni a tudatlanságot, és a gyakran abból fakadó erkölcstelenséget, ezzel szerette volna megteremteni egy új társadalom alapját

• az enciklopédikus ismeretekre és a világ összefüggéseinek megismertetésére irányuló törekvése (panszofia) – a vallásos elitképzés szolgálatában

19

20

2019. 11. 18.

11

FELVILÁGOSODÁS – ABSZOLUTIZMUS -ANTIKLERIKALIZMUS

DIDEROT (1713-1784) ÉS AZ ENCIKLOPÉDISTÁK

• francia materialista filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője,

1751-1772- D’Alembert matematematikussal

• 1749 Levél a vakokról (Lettre sur les aveugles)

• 1760 Apáca

• 1759-1779 – „Salon”-beli festészeti kiállításról készít összefoglalókat (ekfrázis)

• D’Alambert álma (Le rêve de D'Alembert), 1769

• 1773 (1796) Mindenmindegy Jakab meg a gazdája

• 1773-1774 Nagy Katalin cárnő meghívására – Szent-Pétervárra utazik

(Les entretiens avec Catherine II (1773-1774)

21

22

2019. 11. 18.

12

• Az előfizetők száma 2000-ről 4000-re nőtt, ami jól mutatta a munka hatását és hatalmát a népesség körében.

• A mű azt a demokratikus alapelvet képviselte, hogy a kormánynak foglalkoznia kellene a közemberrel a társadalomban

• 35 kötet, 71 ezer szócikk, 3100 illusztráció

23

24

2019. 11. 18.

13

„Nemcsak a világgal, hanem a saját hazánkkal is „oly szertelen esmeretlenségben élünk, mint féreg a

dióban, azt sem tudván, ami körülöttünk történik, s minket legközelebbről illet.”

Rát Mátyásaz első magyar nyelvű hazai hírlap, a pozsonyi

Magyar Hírmondó szerkesztője(Idézi Fehér-Kereszty, 2013, 8.)

II. SZAKASZFELVILÁGOSODÁS ÉS REFORMESZMÉK - MŰVELŐDÉSI-FELNŐTTNEVELÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK MEGJELENÉSE (1772- 1824)

25

26

2019. 11. 18.

14

A korszak jellemzője:

• A 18 század utolsó harmadától – nemesi réteg vagy a polgári értelmiség szűk köre- iskolázott

A KÖZNÉP:

• Anyagi lehetőségeik csekélyek

• Szinte semmi másra nem tudnak költeni csak önmaguk és családjuk létfenntartására

• Írástudatlan vagy félanalfabéta, könyvet, újságot nem vásárol

• Teljesen tájékozatlan ez a tömeg a faluja határán kívül eső történésekben, mind a kortárs világ dolgát illetően

• Bessenyei által „kaszás-kapás” embereknek nevezett sokaság a babonák világában élt,

• Nagyon kevesen akadtak, akik ennek a nagyon széles rétegnek a z ismereteit bővíteni kívánták

II. SZAKASZFELVILÁGOSODÁS ÉS REFORMESZMÉK - MŰVELŐDÉSI-FELNŐTTNEVELÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK MEGJELENÉSE (1772- 1824)

II. SZAKASZFELVILÁGOSODÁS ÉS REFORMESZMÉK - MŰVELŐDÉSI-FELNŐTTNEVELÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK MEGJELENÉSE


Magyar felvilágosodás korszaka (1772 -1825)1772: Bessenyei: Ágis tragédiájaMária Terézia uralkodásaII. József felvilágosult abszolutizmusa (1780-90)


1777. (I.) Ratio Educationis: úttörő jellegű1806. II. Ratio Educationis: ez valósul meg.Túlművelés félelme (és emiatt az oktatás gátja)Nagyszombati egyetem Budára, majd Pestre kerül (mai ELTE)Felnőttképzésben a gyakorlati ismeretek (írás, olvasás, számolás, mezőgazdasági ismeretek) a középpontban

27

28

2019. 11. 18.

15


Kulturális fejlődés a nemzeti ébredés jegyében: Nyelvújítás (Kazinczy)Közműveltség kialakítására igény (Kármán József, Bessenyei, Tessedik stb.) Magyar nyelvű irodalom, művészet: a magyar nemzeti ébredés jegyében a közműveltség fejlesztéséért Könyvtárak: Klimó – Pécs, Eszterházy – Eger, Nemzeti Könyvtár (Széchenyi Ferenc, 1802) Színjátszás: magyar nyelvű színművek, kőszínházak (Kolozsvár 1821., Miskolc 1823.), Műkedvelő mozgalmak


Szabadkőműves páholyok; önművelő körök; szalonok Szarvasi gyakorlati iskola (Tessedik Sámuel) Georgikon (Festetich György) Nyelvművelő Társaságok (Erdély, Aranka György 1793) Auróra Kör (irodalmi) (Bajza József)

Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben

Bessenyei György magyar kultúra terjesztése Tessedik Sámuel: Szarvasi gyakorlati iskola, Georgikonnál tanácsadó; parasztságért küzd– számos művében is Nagyváthy János, Pethe Ferenc: mezőgazdasági ismeretterjesztés Kazinczy Ferenc: nyelvújítás

1I. SZAKASZA HAZAI FELNŐTTNEVELÉS ÉS MŰVELŐDÉS ELŐZMÉNYEI (18. SZÁZADIG)

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

• felvilágosodás eszméinek terjedése, az eszmék gyakorlatba ültetése, és ezáltal az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének gyorsítása főként a korszak elején olykor felemás módon valósult meg a Habsburg uralkodóház politikája révén

• két Ratio Educationis 1777-ben és 1806-ban: történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított

• ennek hatásaként a felnőttnevelésben hosszú ideig csak a gyakorlati ismeretek (úgynevezett hasznos ismeretek) átadására vonatkozott

• fejlődésfelvilágosult gondolkodók és írók hirdették oktatás és ebben a felnőttoktatás jelentőségét (például Kármán József, Bessenyei György, - magyar nyelvű művek megkedveltetése)

29

30

2019. 11. 18.

16

BESSENYEI GYÖRGY (1746-1811)

• 1765. június 8-ától Mária Terézia Bécsben (1760-tól működő) magyar

testőrségében teljesített szolgálatot. 9 éves ifjú ugyanis a francia műveltségű császári udvarnál elmaradottságát szégyenkezve tapasztalta.

• politikai és irodalmi élet csaknem teljesen pangott, nemzeti létről szinte szó sem lehetett, mert a főrangúak nagyrészt Bécsben tartózkodtak; franciául, németül beszéltek és olvastak, a középosztály, az ún. honoráciorok osztálya pedig a latint alkalmazta, úgyhogy a magyar nyelv használata csaknem teljesen az asszonyokkal és parasztokkal való érintkezésre szorítkozott

• az ún. franciás, vagy új klasszikai irány képviselője melynek célja különösen francia írók tanulmányozása, ismertetése és utánzása által az volt, hogy az elmaradt magyar nemzetet az haladóbb nyugati civilizáció utolérésére és azzal együtt meghaladásra segítse, ösztönözze.

BESSENYEI MUNKÁSSÁGA

• 1772-ben pedig megindította művei sorozatát, oly termékenységgel, hogy nem egészen tíz év alatt mintegy 24 munkája jelent meg nyomtatásban.

• Ágis tragédiája (1772)

• A magyar néző (Bécs, 1779, bölcseleti műve: központi gondolata az anyanyelv fejlesztésének szükségessége. Bessenyei felfogásában a cél a közjó, a közboldogság elérése, ennek eszköze pedig - a felvilágosodás szellemében - a tudomány. A tudományt kell tehát magyar nyelven terjeszteni,)

• Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. Bécs, 1790 (Az országgyűlés alatt kiadva, név nélkül: A tek. és ns. magyar hazának kegyelmes és nagys. főrendihez... egy hazáját és nemzetét híven szerető magyar; iratott 1781-ben, kiadta a szerző neve nélkül Révai az országgyűlés alatt)

31

32

2019. 11. 18.

17

NYELVÚJÍTÁSI MOZGALOM (1790-1820)

• a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése helyettesítette a nem engedélyezett politikai küzdelmeket

• a tényleges nyelvújító mozgalom valójában mintegy száz esztendeig, Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott

• Kazinczy Ferenc vezetésével

"Bántani mást vadság..." - s más a lélektelen író?Azt hozzád s hozzám nem köti semmi kötél.Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! az ilyetÜtni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad. (Tövisek és virágok, 1811.)

• Dacmagyarság (Bertényi ,1988)

33

34

2019. 11. 18.

18

NYELVÚJÍTÁSI VADHAJTÁSOK

Gömble

Hangbetűzet

Hosszáta

Höngörcsrol

Kellőközép

Lábtyű

Látodalom Lepkekatona

Messzíró

Orrkendő

Szurdancs

Pénzcsűrnök

Restnök

Szellemdús

IstókhalmaTevepárduc

TESSEDIK SÁMUEL (1742–1820) GYAKORLATI-GAZDASÁGI SZORGALMATOSSÁGI ISKOLÁJA

• Szarvasi lelkész és a a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője, német egyetemi tanulmányokat követően

• A paraszt ember Magyarországban, mitsoda és mi lehetne, Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről

• 1767-ben a saját szarvasi kertjében kezdte meg fásítási kísérleteit. Hamar felismerte azt, hogy a kert egy része szikes talajú, amelyen a fásítás és általában a növénytermesztés sok nehézséggel jár.

• a földesúrtól 1780-ban egy kisebb, 6 hold, majd 1791-ben 39 hold addig még nem művelt szikes földet kért és kapott a gyakorlati gazdasági kert és az erdősítési kísérletek céljára

• Practico oeconomicum institutum: diákok a korábban említett hasznos ismereteket magas fokon, gyakorlatban is elsajátították (pl. a helyes üzleti elvek szerint célirányosan folytatott növénytermesztés és állattenyésztés, az emberre és állatra leselkedő betegségek megelőzése és leküzdése)

• Tanítóképzővé nővi ki magát az intézmény (64 tanító és gazdatiszt)

• európai mintaintézetté vált - 1809. február 17-én I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

35

36

2019. 11. 18.

19

TESSEDIK SÁMUEL SZARVASI „GYAKORLATI-GAZDASÁGI SZORGALMATOSSÁGI” ISKOLÁJA – MA MÚZEUM

37

38

2019. 11. 18.

20

GRÓF FESTETICS GYÖRGY(1755-1819)

• a bécsi Theresianumban tanult• 1786-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel.1790. július 12-én mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábraállítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. • 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult vissza• családi majorság megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott• Iskolaalapító tevékenységet folytatott

CSURGÓI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM – 1792GRÓF FESTETICS GYÖRGY

• A csurgói gimnázium a nemzeti ébredéssel együtt született. Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé, amely protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását.

• Példaértékű - Dél-dunántúli voltát még inkább nyomatékosítja, hogy református gimnáziumát egy katolikus főúr alapította:

„A római katholikus ifjúság részére a keszthelyi főgimnázium fölállításával teljesedésbe ment, a birtokaimon lakó protestánsok pedig efféle tanintézetnek mindezideig nagy hijával vannak, hogy protestáns jobbágyom gyermekeinek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költségeitől megkíméltessenek, sőt a környékbeli nemes ifjúság oktatására is kész alkalom nyújtassék, Somogy vármegyébe kebelezett Csurgó mezővárosomban a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából önként ... megmásíthatatlan örökérvényű alapítványt teszek.„ (részlet az alapító levélből)

• 1797 őszén népesítették be - ahogy akkor mondták - a palotaszerű épületet, amely egy évszázadig biztosította a tanulás optimális feltételeit. A főiskolává-fejlesztés lehetőségeivel is számoltak, Csokonai is tanított itt.

39

40

2019. 11. 18.

21

CSURGÓI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM – 1792GRÓF FESTETICSGYÖRGY

FESTETICS GYÖRGY (1797): GEORGIKON• 1797 júliusában egy tanárral (Balla Károly) és egy tanulóval kezdte meg működését

• Nagyváthy János (1755-1819) jószgkormányzó közreműkődésére (A szorgalmatos mezei gazda Magyarországon (1791), Magyar házi gazdasszony, Magyar gazdatiszt)

• gazdasági tanintézete és földműves-iskolának szánták eredetileg legyen, de hamarosan még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített benne, melyek saját birtokai számára a gazdatiszt-képzés volt a feladata: gazdasági iskola; parasztiskola; Prisatldeum jogi képzése; erdész és vadásziskola; kertésziskola; mérnőkiskola; lovásziskola, gazdasszonyiskola

• 51 évi fennállása közben 97 tanár vett rTészt hosszabb-rövidebb ideig az oktatásban, kik közül 47 volt magának a Georgikonnak tanítványa

• A major, Keszthely város délnyugati részén elterülve, amely mai napig is Georgikon-major nevet visel, számos, legtöbbnyire kőépületből állott

• Megszűnése -1848; újbóli elindulása Keszthelyi Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetként (1865)

41

42

2019. 11. 18.

22

PETHE FERENC (1762-1832),TANÁR, NÉPOKTATÓ, GAZDÁLKODÓ

• Debreceni Református Kollégium, majd nyugat-európai tanulmányok (Utrecht, Anglia, Franciaország, Svájc, Poroszország)

• Az első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója (1794 – 1797, csőd!)

• Eszterházy család szolgálata, a Georgikon tanára

• Pallérozott mezei gazdaság - 3 kötetben jelenik meg, az Eszterházy család támogatásával

• Nemzeti Gazda című lap kiadója (1814- 1818, ismét csőd!)

• Időközben gazdálkodik (a Tabánban is művel szőlőt)

• Erdélyi Híradó / Hazai Híradó folyóirat, Kolozsváron, 1827-től (1831-ben eladja)

A GEORGIKON MAJORJA

43

44

2019. 11. 18.

23

: mezőgazdasági ismeretterje

MODERNKORI MEGEMLÉKEZÉS

• Festetics György és Nagyváthy János

https://www.youtube.com/watch?v=iBFqXcWS2YM

Magyar Történelmi Arcképcsarnok: Festetics György

https://www.youtube.com/watch?v=tQGwPlI6Ii4

45

46

2019. 11. 18.

24

KÖNYVTÁRAK – NYITÁSA / ALAPÍTÁSA

• Klimó György pécsi püspök (1774),

• Szily János szombathelyi püspök(1777)

• Eszterházy Károly egri püspök,

• a főúri Ráday család könyvtára (Pécel, protestáns gyűjteményÖ

Reprezentatív, díszes létesítmények, elsősorban belső használtra, bár világiak által is látogatható, de a könyvek csak helyben olvashatóak. Az egyházi oktatás szolgálatában létrehozva. Az 1830-as évektől nemesemberek, városi-megyei előljárók, tanítók, diákok látogathatták. (Németh, 1998.)

• Gróf Széchenyi Ferenc- alapítvány a nemzetnek

III. SZAKASZREFORMORSZÁGGYŰLÉSEK ÉS SZABADSÁGHARC – AZ ELSŐ SZERVEZETEK MEGJELENÉSE (1825-1849.)


Reformkor: 1825-1849. – Küzdelem a nemzeti érdekekért és a polgárosodásértReformországgyűlések vívmányai Magyar hivatalos nyelv (1844)1848-as forradalom vívmányai: közteherviselés, sajtószabadság stb.


II. Ratio Educationis érvényes1828. Brunszvik Teréz: óvodák – nők elhelyezkedése és tanulása szükségesA felnőttnevelés, közműveltség kiszélesítése, fő eszközei: magyar nyelvű irodalom, sajtóIsmeretterjesztés1835. első „népfőiskola” jellegű intézmény MakfalvánWesselényi Miklós1848. Magyar Tanítók Első Egyetemes Gyűlése

47

48

2019. 11. 18.

25

III. SZAKASZREFORMORSZÁGGYŰLÉSEK ÉS SZABADSÁGHARC – AZ ELSŐ SZERVEZETEK MEGJELENÉSE (1825-1849.)


Irodalom, művészet: nemzeti és polgári értékekSajtótermékek száma nő – legnépszerűbb: Vasárnapi ÚjságJelentős sajtótermékek: pozsonyi Magyar Hírmondó, bécsi Magyar KurírKönyvtárak, színházak – az ismeretterjesztés eszközeként is


1825. MTA (Széchenyi István)1827. Nemzeti Casino (Széchenyi István) és kaszinók elterjesztése1830-tól Nemzeti Intézetek1835. (Országos) Magyar Gazdasági Egylet (Széchenyi István)1841. Természettudományi Társulat (Bugát Pál, TIT elődje)1842. Magyar Iparegylet (Kossuth Lajos)Önművelő körök, olvasókörök


Széchenyi István Kossuth Lajos Balásházy János, Török János: mezőgazdasági ismeretterjesztés a felnőttek körében Táncsics Mihály: állampolgári nevelés

49

bkb andragogia elmelet es tortenet 5

Documents