bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · eltolás, cvc technológia stb.). a ter-helt...

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatAnyagtudományFelsőoktatásHírmondó

145. évfolyam2012/2. szám

Kohászat

VaskohászatPálinkás S.: Hengerelt szalagok len-csésségének mérése egyedileg fej-lesztett mérőeszközzelKrállics Gy. – Szűcs M. – Lénárd J.:Súrlódási tényező meghatározásalemez hideghengerlésnélBeszámoló a XIV. KéplékenyalakítóKonferenciáról

ÖntészetKarancz E.: Az angyalföldi Acélöntőés Csőgyár történeteDe most már búcsúzunk…Öntészeti Világkonferencia MexikóbanÖntészeti tárgykörű, járműipari fémalkat-rész-gyártó szakmunkásképzés indul

FémkohászatClement L.: Hetvenéves az alumíni-umkohászat Székesfehérváron (1941–2011) II. részEgyesületi hírek

AnyagtudományKároly Z. – Mohai I. – Klébert Sz. –Balázsi Cs. – Szépvölgyi J.: SiC ésSi3N4 bevonatok kialakítása plazma-szórássalBarkóczy P. – Gyöngyösi Sz.:Rövidtávú diffúziós folyamatok szimu-lációja sejtautomata módszerrelRontó V.: Cu-Hf-Ti amorf ötvözetektermodinamikai tulajdonságai

FelsőoktatásDr. Dúl J. – Dr. Hatala P.: Öntészetiszimuláció hasznosítására alakult vál-lalkozás

HírmondóDr. Károly Gy.: Rendhagyó interjúSziklavári és Szőke professzorokkalThiele Á.: Középkori Vasipari Park ésŐskohász Tábor SomogyfajszonJózsa R. – Szilágy I.: Megkezdődött aBorovszky-emlékév előadássorozataEgyesületi hírekKöszöntések, nekrológok

2011. évi tartalomjegyzék

TARTALOM FROM THE CONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indított és 1991-ben meg-szûnt önálló szaklap, a BKLÖntöde utódjának tekintjük.

1

3

7

9

16

17

19

26

21

24

Sándor Pálinkás: Crown measurement ofrolled strip by own developed measurementdevice ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1A lot of problems arise concerning the control offlatness and profile of rolled strip duringmanufacturing. The flatness of strip made bycold rolling is in a close relationship with the rollgap developing during rolling. The calculatedvalues of rolling parameters shall be comparedwith the obtained experimental results. There isa range where the length of strand is notconstant along the width of sheet but the sheetis flat. In order to demonstrate it, ameasurement device has been developed bywhich the aforementioned problem of flatnesscan be solved in experimental circumstances.

György Krállics – Máté Szűcs – JánosLénárd: Determination of friction factorduring cold rolling of strips ... ... ... ... ... ... 3The objective of the study is to determine themagnitude of the friction factor during coldrolling of aluminum strips, lubricated by mineralseal oil with 5% (v/v) oleyl alcohol as aboundary additive. The computations areperformed using MAPLE. Employing theinverse approach, the rolling process isanalyzed by the slab method, paying specialattention to the strain hardening of the rolledstrips as well as the speed dependency of thefriction factor. Minimizing the differencebetween the calculated and measuredparameters, the friction factor is determined.

Ernő Karancz: The history of the SteelFoundry and Tube Factory of Angyalföld ... 9During the industrial boom of the second half ofthe 19th century numerous factories andmanufactories started up in Pest along the VáciStreet. The Boiler and Engine Factory of theHöcker brothers was the ascendant of the IronFoundry and Calorific Factory of the Friedr.Siemens Works and cast iron force-pipes weremade in the early years of the 20th century.Later during the boom before the WW2 theyhad already started to produce steel castings.In 1948 the factory was nationalized and wasone of the most important foundries inAngyalföld under the name of Steel Foundryand Tube Factory. It used modern technologiesin the 70s and 80s. After the changes of 1990the firm was liquidated in 1996.

Lajos Clement: Aluminium metallurgy has ahistory of 70 years in Székesfehérvár (1941-2011) Part 2 ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 21We wrote in the previous paper about thehistory of the first 70 years of Alcoa Köfém,formarly Székesfehérvári Könnyűfémmű. Thepresent article can be considered as thesecond part of that, being integral continuationof it, in which the author emphasizes theparticipators of the 70 years, presenting their

carriers and their products. He would like tomemorialize their tenacities and struggles, tomake conclusions, using metaphors, whichmight be unusual in a technical journal.

Zoltán Károly – Ilona Mohai – Szilvia Klébert– Csaba Balázsi – János Szépvölgyi:Forming of SiC and Si3N4 coating by usingplasma spraying ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 26One of the common practices to modifydifferent metal’s surfaces by coating metal orceramics is the plasma spraying. In the presentarticle we study the atmospheric plasma spra-ying technique of granules containing SiC andSi3N4 in order to form associated ceramicscoating. We have developed a uniquetechnology to prepare granules which are ableto be sprayed and we have studied theproperties of the created coatings by using X-ray diffraction and scanning electron micros-copy.

Péter Barkóczy – Szilvia Gyöngyösi:Simulation of the short range diffusiondriven phase transformations by cellularautomation ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 30The same property of the phase trans-formations driven by short range diffusion(recrystallization, allotropic transformation,grain coarsening) is that the movements of thegrain or the phase boundaries take place byatomic jumps through the boundaries. Theprobability (frequency) of these jumps dependson only the energy state of the nearneighbourhood of the atoms. In the cellularautomaton the universe is divided to sameelements called cells. In the operation ofcellular automata only the near neighbourhoodof the cells is taken into account. This similaritymakes applicable the cellular automaton tosimulate the aforementioned phase trans-formation processes. A condition (rule) of themovement of grain and phase boundaries isintroduced, which makes possible to simulatethe all mentioned phase transformation by thesame automata.

Viktória Rontó: The thermodynamicalparameters of the Cu-Hf-Ti amorphousalloys ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 35Cu based Cu-Hf-Ti alloys are suitable forproducing amorphous structure by casting asthe experiments revealed. Master alloys areproduced from pure elements by arc-meltingfollowed by casting ribbons or rods with adiameter in several mm. Structure of thesamples are examined by XRD and/or TEM.Thermodynamical parameters of theamorphous samples are measured by DSC,like TL, TS, Tg, Tx, and some parameters aredetermined by calculation such as DTx, Trg.These parameters are used to characterize theglass forming ability (GFA) of an alloy.

30

35

39

41

43

44

45

48

I-IV,

• Szerkesztôség: 1051 Budapest, Október 6. utca 7., III. em. • Telefon: 06-1-201-7337 •• Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433, e-mail: [email protected] •

• Felelôs szerkesztô: Balázs Tamás •• A szerkesztôség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné Kiss Katalin,

Schudich Anna, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. Török Tamás •• Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Nagy Lajos •

• Nyomja: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a • HU ISSN 0005-5670 •Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. • A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és

adatrendszerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. •Internetcím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

A kiadvány a FÉMALK Zrt. támogatásával jelenik meg.

1

Bevezetés

Egy belső feszültségektől mentes ter-mék hideghengerlésének feltétele az,hogy a szalagszélesség mentén afajlagos alakváltozás azonos legyen.A hengerrés alakjának tehát szúrás-ról szúrásra teljesíteni kell a széles-ség irányú alakváltozás szúráson -kénti egyen lő ségének követelmé-nyét. A hengerrés alakját a köszörültalapdomborításon kívül a hengerlésierőből, mint megoszló terhelésbőlszármazó kihajlás (mecha nikai terhe-lés) és a hengertest egyenlőtlenfelmelegedéséből származó hődom -bo rítás (hőterhelés) együttesen szab-ja meg [1]. A hengerelni kívánt alap-anyag szempontjából kielégítendőfeltétel (1) az, hogy a befutó lencsés-sége (dhbe) és a szélessége menténállandó nyújtási tényező (l) határoz-za meg a kifutó lencsésségét (dhki).

A terhelés alatt lévő hengerrésalakját befolyásoló tényezők a követ-kezőek: • Köszörült alapdomborítás;• A hengerrendszer rugalmas alak -

vál tozása;• A mechanikai ré s alak szabályo zá -

sa;• A hengerrés hő okozta a l a k v ál -

tozása (hő dom bo rítás);• Zónahűtés.

A hengerrésalakját befo lyá -so ló té nye zőkközül a henger -rendszer ru gal -mas alakváltozá-sát és a henger-rés hő okoztaalakváltozásátnem tudjuk be fo -lyá sol ni. Viszontezek nek a ha tá -sát kom penzálnitud juk a kö szö -

rült ala pdom bo rí tással, a nagy idő ál -landójú zó na hű tés sel, valamint a kisidőállandójú mechanikai résalak sza-bályozással (hengerhajlítás, henger-eltolás, CVC technológia stb.). A ter-helt hengerrés alakját befolyásolótényezők eredőjeként kialakul egyhengerrés alak (1. ábra), ha ez a kia -lakult hengerrés alak nem egyezikmeg azzal, amit az alapanyag kíván,akkor belső feszültség vagy hullámalakul ki.

www.ombkenet.hu 145. évfolyam, 2. szám • 2012

VASKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Takács István és dr. Tardy Pál

A síkfekvés és a hengerelt szalag profiljának szabályozása a hengerlés folyamán jelenleg is sok problémátvet fel az iparban. A hideghengerléssel előállított szalag síkfekvése szorosan összefügg a hengerlés folya-mán kialakuló hengerréssel. A kiszámolt hengerlési paramétereket össze kell vetni a hengerlési kísérleteksorán kapott eredményekkel. Létezik egy határ, ahol a lemez szélessége mentén a szálhosszúság nem állan-dó, de a lemez síkfekvő. Ennek kimutatására a szerző egy mérőeszközt fejlesztett ki, amely egyelőre kísérle-ti körülmények között megoldást nyújthat az adott problémára.

PÁLINKÁS SÁNDOR

Hengerelt szalagok lencsésségének méréseegyedileg fejlesztett mérőeszközzel*

* Előadásként hangzott el a 2012. február 16–17-én Miskolcon meg-rendezett XIV. Képlékenyalakítási Konferencián. A kifejlesztett mód-szer nem csak acél, hanem egyéb fémek hengerlésére is érvényes.

Pálinkás Sándor 2006-ban gépészmérnökként végzett aMiskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán, Minőségbiztosításiszakirányon, majd 2009-ben okleveles anyagmérnök diplomátszerzett a Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagvizsgálat ágaza-tán, Hőkezelő és Képlékenyalakító szakirányon. 2009 szeptem-berétől nappali tagozatos PhD-hallgató a Miskolci EgyetemKerpely Antal Doktori Iskolában. A doktori témája Alumíniumötvözetek hideghengerlési technológiájának optimalizálása,jelenleg egy új módszert fejleszt ki a hengerelt keskenyszalagprofiljának mérésére.

dhki =dhbe

l

1. ábra. A hengerrés változása [4]

2. ábra. Az ideális lencsésség elvi ábrája

(1)

2 VASKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

A lencsésség értelmezése

A hideghengerlési technológiával elő -állított szalagok ideális mértani alakjaa párhuzamos sík lapokkal határoltha sáb. A valóságos alak az ideálistól,a gyártás műszaki és technológiai fel -té teleitől függően többé-kevésbé el -tér. Ezt az eltérést len csés ségnek ne -vez zük. A kifutó szalag lencsésségét

a 2. ábra jelölése alapján a (2) képletszerint számolhatjuk.

dhki = hkiköz – hki

szél (2)

A síkfekvési holt sáv

A síkfekvés elvi feltételét (1. képlet)üzemi körülmények között kielégíteninem lehet. Ez azonban nem jelentiazt, hogy síkfekvő szalagot hengerel-ni sem lehet. A szalag geometriaiméreteitől füg gően képes elviselnibizonyos mér tékű egyenlőtlen alak-változást anélkül, hogy rajta hullámokképződnének.

Az egyenlőtlen alakváltozás hatásá-ra a szalagban hosszirányú húzó- ésnyomófeszültségek ébrednek, melyekarányosak az egyenlőtlen alakváltozásmértékével. A hullám ott alakul ki, aholezek a feszültségek egy – a szalagméreteire jellemző – értéket meg -haladnak. A kriti kus nyomófeszült ség -hez hoz záren del hető egy kritikus alak -vál tozási té nyező. A szalag lencséssé-gének megváltozása szintén annak akövetkezménye, hogy a szalag szé -lessége mentén a nyújtási té nyezőkülönböző. A lencsésség megváltozá-sának azt a tartományát, amin belül aszalag nem válik hullámossá, sík fek -vési holt sávnak (flat ness dead band)nevezték el, ez a 3. ábrán a B-veljelölt szakasz, ha a szalag lencséssé-gének megváltozása nem esik beleebbe a tartományba, akkor az közép-hullámot vagy szélhullámot okoz.Minden adott öt vö zetű és méretűszalagra meghatározható egy határ-diagram, a 3. ábrán látható dia gramalacsony kar bon tar talmú acélra vo -natkozik és Yoshiaki Takashima [2]ké szítette el.

A saját fejlesztésű mérési módszer

Kidolgoztam egy mérési módszert[5], amely alkalmas a hengerelt leme-zek lencsésségének mérésére, ezál-tal alumínium esetén is meg lehethatározni a síkfekvési holtsáv diagra-mot.

A mérés elve a 4. ábrán látható, alényege, hogy a vizsgálandó lemezmindkét oldalára 15°-os szögbőllézervonalat vetítek, majd a lézer -vonalat min d a két oldalon a lemezremerő le gesen egy-egy 12 megapixelfelbontású fényképezőgép segítségé -vel detektál o m.

A mérés folyamata, kiértékelés

A méréshez 1 mm névleges vas tag -sá gú, 200 mm széles AlMg3 anyag -mi nő ségű hidegen hengerelt lemezthasználtam, a vizsgálat során készültfényképeket egy speciálisan erre acélra kifejlesztett képelemző szoftversegítségével elemeztem, amely alézervonal képpontjainak koordinátáitegy adatfájlba menti, ezután a lemezkét oldaláról elmentett képpontokat akorábban meg határozott váltószám(1 mm = 17 kép pont) segítségével át -szá moltam milliméterbe, majd x-ykoordinátarendszerben ábrázoltam.A kapott pontsorozatra mindkét eset-ben harmadfokú polinomot illesztet-tem (5. és 6. ábra).

Az 5. és 6. ábrából jól látszik, hogya lemez két oldalának görbületeellentétes, ez azért van, mert henger-lés folyamán a lemez a belső feszült-ségek miatt keresztirányban meggör-bült. Ahhoz, hogy a két oldal görbe-ségének különbségét meg tudjamhatározni, az 1-es oldal mérési ered-

3. ábra. Síkfekvési holtsáv diagram [3]

4. ábra. A mérőeszköz elvi vázlata

5. ábra. Az 1-es oldalra illesztett görbe 6. ábra. A 2-es oldalra illesztett görbe

3www.ombkenet.hu 145. évfolyam, 2. szám • 2012

ményeit ellentétes előjellel láttam el.Majd az 1-es oldal görbéjének vég-pontjait a 2-es oldal végpontjaihozillesztettem. A számításokat MicrosoftExcel segítségével végeztem, és akapott eredményeket diagrambanábrázoltam (7. és 8. ábra).

Összefoglalás

A cikk első részében bemutattam aterhelt hengerrés alakját befolyásolótényezőket, valamint ezt felhasználvamagyarázatot adtam a síkfekvésihibák kialakulására. A következő rész-ben a lencsésséget és a síkfekvésiholt sávot értelmeztem. Az általam fej-lesztett mérési módszer segítségévelkidolgoztam egy vizsgálati módszert ahengerelt lemezek lencsésségénekvizsgálatára, amely alkalmas a hen-gerlés során keresztirányban meggör-bült lemezek lencsésségének megha-tározására is. A vizsgálat során

készült felvételeket egy speciálisanerre a célra fejlesztett képelemzőszoftverrel elemeztem. Tervem, hogya kifejlesztett egyedi mérőeszközzelmegmérjem a befutó lencsésséget,majd a hengerhajlítás változtatásávalhengerlési kísérletet végezzek, ez u t á npedig megmérjem a kifutó lemez len-csésségét, ezáltal lehetőségem lesz asíkfekvési holt sáv diagramot megha-tározni.

Irodalomjegyzék

[1] Dr. Voith Márton: Alakítás techno -ló giák komplex fejlesztése. Mis -kolc, 2003. p. 183.

[2] Takashima, Y., et al.: Studies onStrip Crown Control for Hot StripRolling – Double Chock WorkBen ding System (DC-WRB). IHIEngi neering Review, Vol. 12, No.3, Oct. 1979., pp. 28–34.

[3] Vladimir B. Ginzburg: Steel-

Rolling Technology – Theory andPractice. Marcel Dekkel, 1989.pp. 759–761.

[4] Sándor Pálinkás: Investigation ofthe shape of roll gap of expe ri -mental mill stand. IN-TECH2010. International Conference,14–16. September 2010.,Prague, Czech Republic, p.436–439.

[5] Sándor Pálinkás – János Tóth:Investigation of the flatness ofrolled aluminium sheet. Inter na -tional Review of AppliedSciences and Engineering, Vol.2, No. 1, June 2011., pp. 57–62.

A tanulmány/kutatómunka a TÁ -M O P -4.2.1. B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az ÚjMagyarország Fejlesztési Terv kere-tében – az Európai Unió támoga -tásával, az Európai Szo ciális Alaptársfinanszírozásával valósul meg.

8. ábra. A program által meghatározott lencsésség7. ábra. A program által meghatározott görbületek

Bevezetés

Lemezhengerlési folyamatok viszo-nyait alapvetően befolyásolja a súr -lódás, ami az alakítandó lemez, ahenger és a kenőanyag kölcsönhatá-saként jön létre. Ezek a hatások erő-teljesen függnek az érintkező felüle-

Lemezhengerlés súrlódási tényezőjének meghatározásával fog lal ko -zunk az adott cikkben mérés és mechanikai modell által kapott ered-mények összehasonlításával és a közöttük lévő eltérés minimalizá lá sá -val. A hengerlési folyamat elemzésére az átlagfeszültség módszerenalapuló, az anyag keményedését és a súrlódás relatív sebességtől valófüggését figyelembe vevő Maple-programot dolgoztunk ki. A kísérle -tekhez alumínium lemezeket és ásványi olaj kenőanyagot használtunk.

KRÁLLICS GYÖRGY – SZŰCS MÁTÉ – LÉNÁRD JÁNOS

Súrlódási tényező meghatározása lemezhideghengerlésnél*

* Előadásként hangzott el a 2012. február 16–17-én Miskolcon megrendezett XIV. Képlékenyalakítási Konferencián.


tek mikrogeometriájától, a felületekállapotától, a kenőanyag viszkozitá-sától, a kenőanyag film vastagságá-tól, a hőmérséklettől, a sebességi vi -szo nyoktól, a lokális nyomástól. Mi n -den egyes tényezőt figyelembe vevő,általános súrlódási összefüggés nemlétezik, de különböző módszerekalkalmazásával, a változók csökken-tésével az alkalmazások számárahasználható összefüggéseket lehetkapni [1], [2].

A súrlódó feszültség vagy a súr ló -dási tényező meghatározásánakegyik módszere, hogy az alakválto-zás tartományában a lokális nyomásés csúsztató feszültség mérése törté-nik, amiből különböző egyenletek fel-használásával közvetlenül meghatá-rozható a keresett mennyiség.

A másik módszer szerint a vizsgáltalakítási feladat képlékenységtanielemzését végzik el különböző súr ló -dási törvényszerűségek feltételezé sé-vel, amiből a folyamat meg va ló sí tá sá -hoz szükséges erő, nyomaték elő re -sietés stb. meghatározható. Ugyan -ezen mennyiségek mé réssel tö rténőmeg ha tá ro zá sához hengerlési kí sér -leteket al kal maznak. A szá mított és amért men nyi sé gek eltérését a sú r ló -dási té nye zőn keresztül mi ni malizálvaa ke resett súrlódási pa ra méter szá m í-tással meghatározható [3], [4].

A jelen munkában a második mód-szer alkalmazására került sor alu -mínium le mezek hideghengerlésekor.

Síklemez hengerlési folyamatánakmechanikai modelljeSebességi viszonyok elemzése

Egyszerűsített anyag áramlást té te -lezünk fel, amely szerint a lemez vas-tagsága mentén nem változik a hen-gerlés irányú sebesség (v). A kontinu-itási feltétel alapján

vbhb = vh = vkhk = vnhn (1)

A fenti egyenlet betűinek értelme-zését az 1. ábra mutatja, kiegészítveazzal, hogy vn jelöli a neutrális pont-hoz tartozó hn vastagságú kereszt-metszetben lévő anyagi pontok se -bességét. Ez a sebesség megegye-zik a vh hengersebesség érintő irányúkomponensével.

vn = vh cos n (2)

Az alakvál to zási zó nában vanolyan tarto mány, ahol a le mez lema-rad, és van egy olyan tartomány, aholelőresiet a hengerhez képest. A hen-

ger érintője irányában felírva a Dvsebességkülönbséget a következőkifejezés adódik:

Dv = vh 1– cos h

(3)

Az előresietés (S) mértéke a kilépőkeresztmetszetben:

S = vkvh

–1= hnhk

cos n–1 (4)

A hengerlés a befogási szöge:

cos = 1–h–hk

2R (5)

Az alakítás során az alakváltozásizónában a lemez teljesen kitölti a me -revnek feltételezett hengerek közöttirést (h), és annak nagyságát a követ-kező egyenlet határozza meg:

h = 2R (1– cos ) +hk (6)

A sebességmező ismeretébenmeghatározhatók az alakváltozásisebességek is, x – egyenértékű alak-változási sebesség; x11, x22 – alakvál-tozási sebesség komponensek ahengerlési és az arra merőlegesirányban; x1 – alakváltozási zóna ten-gelyirányú koordinátája.

Krállics György a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyag tu do mány és Technológia Tanszékének egyetemidocense, a Miskolci Egyetem Anyag tu dományi Intézetének tudományos munkatársa. Szakmai területe a képlékenyalakítás techno-lógiájának tervezése, modellezése, az ultra-finomszemcsés fémes anyagok intenzív képlékenyalakítással történő előállítása. Szűcs Máté 2006-ban Minőségbiztosítási szakirányon végzett a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd 2009-ben anyag-mérnök diplomát szerzett a Műszaki Anyagtudományi Kar Hőkezelő- és Képlékenyalakító szakirányán. 2010 szeptemberétől nap-pali tagozatos PhD-hallgató a Miskolci Egyetem Kerpely Antal Doktori Iskolában. A doktori témája Alumínium ötvözetek aszimmetri-kus hengerlésének optimalizálása.Lénárd János, a Waterlooi Egyetem (Kanada) Gépészmérnöki és Mechatronika Tanszékének emeritus professora. Szakmai tevé-kenységében a hengerlés alakítási folyamatainak és tribológiai jelenségeinek kisérleti és elméleti vizsgálata a meghatározó.

1. ábra. Lemezhengerlés sémája2. ábra. Mechanikai paraméterek változása az alakváltozás

zónájában

(7)

cos nhn

x11= dv dhdh dx1

=–2vh cosanhn

h2 tana x22 = – x11 x = 2

3x11 = 4

3 vh cos n

hn

h2tana-

-

Az egyenértékű alakváltozás mér-téke (e-) a 0–t időintervallumban törté-nő mozgás során.

Feszültségi viszonyok elemzése

Az átlagfeszültség módszerét hasz-náljuk a feszültségek meghatározá-sára. Az alakváltozási zónában kije-lölt dx1 szélességű testre ható erőkegyensúlyát írjuk fel a hengerlés ten-gelye és az arra merőleges irányban,elhanyagolva a lemezvastagságmentén a nyírófeszültségeket. Mivela súrlódó feszültség előjelet vált aneutrális pontban, ezért külön egyen-letek írják le az erők egyensúlyát azelőresietés és a lemaradás tartomá-nyában. A hengerlés irányú erőkegyensúlya alapján felírható, hogy

d (s11h) + 2dx1 (p tan a +– t) = 0 (9)

Ahol s11 jelöli a tengely irányúfeszültséget, a t feszültség előtti „+”és „–” előjelet az előresietés, vala-mint a lemaradás tartományában kellhasználni. A súrlódó feszültség jel-lemzésére a Kudó t = mtf = mkf / 3féle súrlódási törvényt alkalmaztuk,ahol kf jelöli az alakítási szilárdságot,m a súrlódási tényezőt és tf a nyírófolyáshatárt. A differenciálegyenlet is -meretlen mennyiségeinek csök ken t é -sére az egyszerűsített folyási feltét e lt

s11–s22 = 23

kf

és a hengerlés irányára merőlegeserők egyensúlyát használtuk fel, s22 atengelyre merőleges irányú fe -szültséget jelöli. Ez alapján a henger-lés irányú feszültségek differenciál-egyenlete

A számítások során feltételeztük,hogy a lemezanyag keményedik,ennek megfelelően az alakítási szi-lárdság is változik a hengerlés során.Mivel az alakváltozás mértéke ese-tünkben e- = 2.1n(hb/h), az alakításiszilárdság hidegalakításkor a változólemezvastagság h(x) és ennek meg-felelően a hely függvénye.

Súrlódás esetében a relatív se bes -ségtől (Dv) függő modellt alkalmaz-zuk, ami szerint m0 a súrlódási faktor,C az illesztési paraméter, esetünkbena hengersebesség 1/100-ad része.

m = m0 2–p arctan

Dv–C

(11)

Ez a modell biztosítja a súrlódásifeszültség folyamatos változását aneutrális ponton keresztül, és egybenaz előjel váltását is, mivel a relatívsebesség is előjelet vált.

A fentiekben részletezett hatásokfigyelembevétele miatt a (10) diffe-renciálegyenlet csak numerikusanoldható meg, amit Maple V programsegítségével végeztünk el.

A s11 feszültség meghatározásaután a hengert terhelő nyomás (p) afüggőleges irányú erők egyensúlyaalapján

p = 23

kf s11+–mkf–3

tana (12)

A nyomás és a súrlódó feszültségeloszlás ismeretében a hengerlés erőés nyomatékigénye egységnyi szé-lességű lemezre vonatkoztatva azalábbi egyenletekkel határozható m e g:

A fenti egyenletnél figyelembevettük, hogy da=dh/(2Rsina) ésdh=2dx1tana. A számítások elvégzé -sekor a lemez ki- és belépésekor elő-feszítést is lehetett alkalmazni, ezzelbiztosítva azt, hogy egy- és több -lépéses hengerlési fo lya matot islehessen mo dellezni.

A fentiekben ismer tetettszá mításokat me rev-kép -lékeny le mez fel tétele -zésével végeztük el. A

modellezés során kapott, a 4. kísér-lethez tartozó jellegzetes görbék lát-hatók a 2. ábrán.

Hengerlési kísérletek

A hideghengerlési kísérletek [5] egySTANAT gyártmányú duó henger áll -ványon történtek, amelyet egy 12 kW

teljesítményű váltóáramú motor hajtmeg. A négysebességes hajtó mű házsegítségével 1100 mm/s hengerlésisebességet lehet elérni. A munka-hengerek szerszámacélból készül-tek, átmérőjük 150 mm, szélességük203 mm. A hengerfelületek érdesíté-se homokszórással történt, amelyeljárás alkalmazásával feltételezhető,hogy iránytól függetlenül a felületiérdesség értéke, és az Ra=0,2-2,4mm között változik. A két erőmérőcel-la a felső munkahenger csapágytőké-je fölött, míg a nyomaték mérésérealkalmas mérőegységek a kapcsolóorsóknál vannak felszerelve. A kilépőoldalon két fotodióda van elhelyezveegymástól 50,68 mm-re. A fotodiódákáltal szolgáltatott adatok alapján akilépő lemez sebessége, továbbá azelőresietés nagysága is meg ha tá roz -ható. A hengerek se bes sé gének el -len őrzése tachométerrel történik. Azadatok regisztrálása egy számítógép,egy DASH 16 A/D analóg digi tá lisjelátalakító és egy Nati o nal Inst ru -ment adatgyűjtő segítségével törté-nik.

A hengerlési kísérletekhez fel-használt próba lemezek vastagsága

1,6 mm, szé lessége 25 mm és hosz -szú sá ga 300 m m, anyagmi n ő sége6061 alumínium öt vözet (T6). Az alu-míniumötvözet 1% Mg-ot, 0,6% Si-ot,0,3% Cu-et és 0,2% Cr-ot tartalmaz.A hengerelést megelőzően a lemez-próbák átlagos felületi érdessége – ahengerlési és keresztirányban egy-aránt – Ra=0,2 mm. A lemezek anya-gának alakítási szilárdságát előzőlegméréssel határoztuk meg, a folyásigörbét az alábbi (15) egyenlettelközelítettük.

kf = 150(1 + 234e-)0.25 (15)

A kísérleti hengerlés során a mun-kahengerek zsírtalanítása acetonnaltörtént, minden szúrást megelőzően.A hengerlés előtt a lemezek sor játla -nítva és zsírtalanítva lettek. A henger-lés során alkalmazott ásványi paraf-finolaj 5 térfogat% alkohol adalékottartalmaz. A kenőolajra jellemző kine-matikai viszkozitás 40 °C-on 4,4


(14)

(10)

(13)

(8)

+-


mm2/s, 100 °C-on 1,53 mm2/s, sűrű-sége 40 °C-on 850 kg/m3. A lemezekmindkét felületére 10-10 csepp kenő-olaj került, amelyeknek a lemezfelüle-ten való szétterítése ecsettel történt.

Súrlódási tényező meghatározása

A mechanikai modellezés során aszámított erő és nyomaték értékét amérthez képest a súrlódási tényezőváltoztatásával 10%-os hibahatár alácsökkentettük. Az eredmények az 1.táblázatban találhatók.

A hiba alatt a következő mennyisé-get értettük:

Az 1. táblázatban szereplő m0súrlódási tényező értékét iterációsmódszer segítségével a mért ésszámított erő és nyomaték értékekközötti eltérés minimalizálásávalhatároztuk m e g.

Összefoglalás

6061 alumínium ötvözetből készültlemez próbatestek hideghengerlésétvégeztük el ásványi paraffinolajalkalmazásával laboratóriumi hen-gerállványon, és közben mértük afolyamat erőtani paramétereit. A hen-gerlés mechanikai modelljével előál-lított ugyanazon paramétereket asúrlódási tényező változtatásával amért adatokhoz közelítettük, és meg-határoztuk a súrlódási tényező érté-két. A kidolgozott módszer alapján16 mé résből 15 esetben a mért ésszámított erő, valamint nyomaték

közötti különbség jóval kisebb volt,mint 10%, ami az eljárás megbízha-tóságát mutatja.

Irodalom

[1] J. G. Lenard: Tribology in Metal

Rolling. Keynote Presentation,CIRP Annals 49/2, 567–590

[2] A. N. Levanov, V. L. Kolmogorov,S. P. Burkin, B. R. Kartak, J. V.Aspur, J. I. Spasskij: Kontaktnojetrenije v processah obrabotkimetallov davleniem. Metallurgija,Moskva, 1976.

[3] R. Hill: The Mathematical Theoryof Plasticity. Oxford UniversityPress, London 1950.

[4] A. P. Grudev, J. V. Zilberg, V. T.Tilik: Trenije i smazki pri obra bot -ke metallov davlenijem. Metal lur -gija, Moskva, 1982.

[5] J. G. Lenard: The effect of rollroughness on the rolling para me -ters during cold rolling of analuminum alloy. Journal of Mate-rials Processing Technology 152(2004) 144–153.

A cikk megjelenését „A felsőokta-tás minőségének javítása kiválóságiközpontok fejlesztésére alapozva aMiskolci Egyetem stratégiai kutatásiterületein” TÁMOP-4.2.1.B-10/2/K ON V- 2010-0001 projekt támogatja.

1 19 0,45 2720 10,55 2577 11,30 -5,2 7

2 17 0,58 2750 10,87 2561 10,84 -6,8 -0,3

3 17 0,60 2703 10,35 2560 10,78 -5,2 4,1

4 17 0,42 2613 8,95 2351 9,93 -10 10,8

5 33 0,15 3576 16,73 3244 18,36 -9,2 9,7

6 33 0,20 3594 18,63 3415 19,18 -4,9 2,9

7 31 0,23 3601 18,00 3407 18,73 -5,3 4

8 31 0,27 3696 18,40 3523 19,29 -4,6 4,7

9 43 0,22 4615 25,84 4379 27,50 -5,1 6,4

10 43 0,20 4484 26,19 4301 27,23 -4 3,9

11 44 0,16 4216 25,52 4106 26,32 -2,6 3,1

12 44 0,14 4067 25,38 3998 25,90 -1,6 2,1

13 62 0,19 6151 41,29 5820 42,59 -5,3 3,1

14 60 0,27 7173 44,09 6578 46,89 -8,2 6,3

15 60 0,25 6663 43,03 6314 44,87 -5,2 4,2

16 62 0,22 6120 40,98 5963 42,56 -2,5 3,8

1. táblázat. Mért és számított erőtani adatok

(16)mért mért

A nemzetközi gyakorlatban a környe-zet megóvása érdekében már többévtizede alkalmazzák a salakokatútépítési célra. Felhasználásukkal,újrahasznosításukkal kapcsolatbansok előítélettel kell szembenézni, dea világ fejlett országaiban már ponto-san tudják – és mindezt a gyakorlat-ban is bizonyítják –, hogy a salakokhasznos építőanyagok, és nemhaszontalan hulladékok. A témárólHevesiné Kővári Évával, az ISDDunaferr Zrt. minőségügyi és kör-nyezetvédelmi igazgatójával beszél-gettünk.

– A fejlett országokban keletkezőkohászati salakok továbbhasznosí-

tásra, felhasználásra kerülnek. – Magyarországnál sokkal tehető-

sebb társadalmakban szinte azegész salakvagyont felhasználják.


A Miskolci Egyetem Műszaki Anyag -tudományi Karának AnyagtudományiIntézete, valamint Gépészmérnöki ésInformatikai Kara Mechanikai Tech -no lógia Tanszéke, az MTA miskolciszervezetével, az OMBKE Vas ko há -szati Szakosztályával és Egye temiOsz tályával együtt 2012. február15–17. között Miskolcon a City Hotel -ben tartotta a XIV. Képlékeny alakítóKonferenciát, amelyen közel 120 fővett részt 60 intézményből.

Magyarországon néhány évtizedetöbb képlékenyalakítással kapcsola-tos hazai és nemzetközi rendezvényvolt, de az utóbbi évtizedben meg-szakadt ez a folyamat. A konferenciá-val sikerült ezt a folyamatot felújítani.

A résztvevők között régi, de meg-újult nagyvállalatok, újonnan megje-lent kis és közepes hazai valamintkülföldi tulajdonú cégek, felsőoktatásiintézmények és kutatóintézetek kép-viselői voltak. A konferenciát alapve-tően a hazai szakemberek számáraszervezték, de a szomszédos Szlo -vákiá ból is jöttek magyar nyelvű meg-hívottak, akik a Sztrazskei mini acél-művet képviselték.

A konferencia hivatalos megnyitó-ját február 16-án délelőtt dr. GácsiZoltán, az ME Műszaki Anyagtudo -má nyi Karának dékánja, a konferen-

cia szervezőbizottságának elnöketartotta. Megnyitójában a fórumszakmai és a tudományos jellegénekfontosságát emelte ki, és reményétfejezte ki, hogy mind az iparban, m i n da felsőoktatásban, kutatóintézetek-ben dolgozók számára hasznos lesza rendezvény. Dr. Tisza Mik lós társ-elnök köszöntőjében kitért GillemotLászló, a BME Mechanikai Techno -lógia Tanszéke volt vezetője születé-sének 100. évfordulójára. Gillemotprofesszor a 20. századi magyarmérnöktársadalom kiemelkedő alak-ja volt, és többek között fontos sze-repet játszott a nagysebességű kép-lékenyalakítás berendezésének éstechnológiájának kidolgozásában.

A plenáris előadások a következőkvoltak:

Dr. Tisza Miklós: Lemez anyagokfejlesztési irányzatai, különös te -kintettel az autóipari felhasz nálásra;Dr. Danyi József: Képlékenyalakítások ta tás a járműgyártás tükrében; Dr.Sziklavári István: Képlékenyalakí tás -sal foglalkozó vállalkozások alap-anyag-ellátásának jövőbeni lehető-ségei; Dr. Krállics György: Fémekintenzív képlékenyalakítása; PóczosJó zsef: Az Ózdi Acélművek Kft.; StollKrisztián – Adorján Sza b ol c s: AFirth Rixson Hungária Kft.; Nagy

Ist ván: Alumínium-félgyártmány gyár-tás Ino tán; Bereczky Péter: Molib -dénnel ötvözött X80-as acélcsőhengerlés technológiájának megha -tározása te r momechanikus szimulá-cióval.

A plenáris előadásokat követőenkülönböző szekciókban párhuzamo-san folytatódott a konferencia. Azegyes szekciók témái: Különlegesala kítási technológiák; Alakítási folya -matok modellezése; Képlékeny ala -kító üzemek partnerei; Anyag tudo -mány és technológia; Lemezala kításés húzás; Hengerlés.

A csütörtök délutáni előadásokután a szervezők az érdeklődők szá-mára látogatást szerveztek azAnyag t udományi Intézet és a Mecha -nikai Technológia Tanszék laboratóri-umaiba, műhelycsarnokaiba.

A február 17-én délután megtar-tott zárórendezvény résztvevői elő-zetesen megállapodtak abban, hogya konferenciát háromévenként meg-tartják, és a közbenső időszakok-ban évenkénti gyakorisággal szű-kebb körben a képlékenyalakításaktuális oktatási, kutatási-fejlesztésitémáiról munkamegbeszélésekettartanak.

Szűcs Mátétitkár

Beszámoló a XIV. Képlékenyalakító Konferenciáról

Salakokkal a környezetvédelem szolgálatában


Ezek a nemzetek nem engedik megmaguknak azt a luxust, hogy „kidob-ják az ablakon” ezt a lehetőséget. Agazdaságilag fejlett országok éveskohósalak-, illetve acélműi „salakter-melését” szinte teljes mértékben út -építési célra használják. Ez a környe-zettudatos tevékenység gyakorlatipéldája, amely a ma oly sokat emle-getett fenntartható fejlődés része.

– Miért is beszélhetünk a salakokfelhasználása esetében környezettu-datos tevékenységről, környezetvé-delemről?

– A magyarázat egyszerű: a sala-kok nagy mennyiségben keletkezneka nyersvas- és acélgyártási technoló-giákban. Tehát sok van belőlük!Szerencsés körülmény, hogy tulaj-donságaik alapján egyértelműenkimondható: a kohászati salakoknem veszélyes anyagok, és ráadásulolyan jellemzőkkel rendelkeznek,amelyek alkalmassá teszik azokatútépítési felhasználásra is. Ésamennyiben salakot használnak felútépítési célra a természetes kőze-tek, pl. andezit, bazalt helyett, úgynem kell a természetes kőzeteket

kibányászni, nem romboljuk a bányá-szattal a tájat, a környezetet.

– Mi a helyzet Magyarországon?– Az ISD Dunaferrnél évente több

százezer tonna kohászati salakot állí-tunk elő. A salakokat őrléssel, osztá-lyozással kiváló minőségű termékek-ké alakítjuk át. A termékké minősítés-nek persze megvannak a nemzetköziés magyar követelményei. AzEurópai Unió harmonizált szabvá-nyokban foglalta össze az előíráso-kat, a magyar útügyi szakma pedigÚtügyi Előírásokban tette közzé spe-ciális követelményeit. Az ISD Du na -ferr Zrt. mindezeket az előírásokatfigyelembe véve vizsgálja és minősítisalakjait.

– Tehát bevizsgálatlan, minőségivagy környezetvédelmi szempontbólnem megfelelő salak nem hagyhatjael a vasmű területét?

– Így igaz. A salaktermékekre CE-jelet is szereztünk – és tudvalevő,hogy ez a jel az Európai Unióbancsak a biztonságosnak minősített ter-mékek esetében alkalmazható. 2011-ben kollégáimmal úgy ítéltük meg,hogy a salakok egyenletesen jó vizs-

gálati eredményei alapján pályázha-tunk a Magyar Minőség Háza Díjra. Apályázat sikeres volt, a díjat aDunaferr-salakok elnyerték.

Felkérésünkre a KTI Közleke dés -tudományi Intézet kutatási munkátvégzett a Dunaferr-salakok útépíté-seknél történő alkalmazhatóságánaktémájában. A jelentés a Dunaferr-salaktermékek tulajdonságait nagyonkedvezőnek ítélte meg. Megálla -pították, hogy mind az őrölt kohókő,mind a pihentetett konvertersalakkifejezetten alkalmas útépítési célra,akár aszfaltrétegek adalékanyagáulis. Tudvalevő, hogy az aszfalt apályaszerkezetben a legkritikusabbréteg, ennél a legszigorúbbak aminőségi követelmények.

Úgy tűnik tehát, a Dunaferr-sala-kok alkalmazása elől elhárulnak aszakmai akadályok. A tények, a vizs-gálati eredmények meggyőzhetik afelhasználókat a salakok alkalmazá-sának előnyeiről. Persze sok előítéle-tet kell még a salakok kapcsánlegyőznünk.

Várkonyi Zsolt

A taggyűlés a következő napirendi pontokat tárgyalta meg:1. A világ- és a magyar gazdaság helyzete, acélpiaci kilátások 2012-ben2. Az MVAE 2012. évi munkaprogramja és ülésterve3. Az egyesülés 2011. évi gazdálkodásának és 2012. évi költségvetésének bemutatása4. Az igazgató tájékoztatója az előző ülés óta végzett munkáról

Az ülést dr. Lukács Péter, az MVAE elnöke vezette.

Az 1. napirendi ponthoz dr. Tardy Pál, Stefán Mária és Zámbó József készített írásos anyagot, amit az ülésen pre-zentációban foglaltak össze. Megállapították, hogy a globális acélfelhasználás a válságot követő drasztikus csökke-nés után 2010 után 2011-ben is jelentősen (6,5%-kal) nőtt; ezen belül az EU-ban 7% volt a növekedés. Jellemző azon-ban, hogy 2011-ben az EU és a NAFTA acélfelhasználása még mindig kisebb volt, mint a válság előtt, 2007-ben. Avilág nyersacéltermelése és acélfelhasználása egyaránt rekordszintet ért el 2011-ben. Kína részaránya már közelíti az50%-ot. 2012-re némileg csökkent növekedési ütemet várnak.

A magyar gazdaság 2011-ben mérsékelten nőtt, a 2012. évi előrejelzések átlaga leginkább stagnálást jósol. Azország acélfelhasználása a válság okozta drasztikus csökkenés után 2011-ben közel 8%-kal nőtt, de még messze vana 2007–2008-as szinttől. Az import részaránya a felhasználásban meghaladta a 80%-ot. 2012-ben az acélfelhaszná-lás néhány százalékos növekedése várható hazánkban.

A 2. napirendi pont szerint az MVAE 2012-ben négy taggyűlést tervez, amelyeken egyebek között a tagvállalatokgazdálkodása, alapanyag-ellátása, környezetvédelme, energiafelhasználása és energiaköltségei lesznek napirenden.

A 3. napirendi pontban dr. Marczis Gáborné igazgató adott tájékoztatást az MVAE gazdálkodásáról és 2012. éviköltségvetéséről. Jelezte, hogy a tagvállalatok befizetései csökkennek, a szervezet ennek ellenére csekély többlettelzárta az évet, és 2012-ben is ezt tervezi.

Dr. Tardy Pál

Beszámoló a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 2012. március 1-jei taggyűléséről


Magyarországon a 19. sz. másodikfelében erőteljesen megindult a gyár-ipar fejlődése. Kezdetben csupánnéhány, mezőgazdasági eszközöket,egyszerűbb gépeket gyártó vállalatműködött, majd fokozatosan alakultakaz új gyárak, részvénytársaságok.Iparfejlesztési és ipartámogató törvé-nyek segítették az ipar, különösen anagyipar befektetéseit, aminek ered-ményeként a gyáripar a századfordu-lóra már nagyüzemi termelésselműködött. A kisebb üzemek fejlődé-sük során pedig túlléptek a gépműhe-lyi kereteken és gyárakká alakultak.

Höcker Adolf, aki korábban az ElsőDunagőzhajózási Társaság ÓbudaiHajógyárának kazánkovácsoló műve-zetője volt, 1860-ban megalapította aHöcker-féle gépgyárat, a mai Bajcsy-Zsilinszky út és a Szent István körútsarkán lévő telepen. A gyár nagy fej-lődésnek indult, és 1869-ben a két fia,Adolf és Károly is belépett a cégbe, sHöcker Testvérek Gőzkazán- ésGépgyár Rt. elnevezés alatt működött

tovább. A specializálódó kazángyár-ban ekkortól készültek a különféle tel-jesítményű kazánok, valamint a loko-mobilok. Eleinte 6-8-10 LE-s, egyhen-geres lokomobilok készültek, későbbegyre nagyobbak, egészen 60 LE-ig.Mivel a gyártási terület kicsinek bizo-nyult, 1872-ben kiköltöztek a KülsőVáczi út 53. szám alatti telepre, aGömb utca és a Frangepán utcaközötti területre, a mostani Váci út83–85. sz. alá. Az újonnan megterve-zett és felépült gyárrészlegek, akazánkovács, a megmunkáló, a sze-relő és az asztalos műhelyek a tech-nológiai sorrendnek megfelelőenhelyezkedtek el. A gyár fénykorát az1880–90-es években élte meg. Ahazai ipartelepek százait szerelték felaz itt gyártott gőzgépekkel és kazá-nokkal. 1905-től az özvegy vette át agyár vezetését. A családban feszült-ségek voltak, mert a két fiú elsősor-ban nem a gyár ügyeivel foglalkozott.Ezek után veszteséges évek követ-keztek, és a termelést 1911-ben leál-lították.

1913-ban, az első világháborútmegelőzően a Schlick–Nicholson félegépgyár elnöke, Herczegh József afia számára megvásárolta a gyártele-pet. A gyár új tulajdonosa HerczeghErnő lett, aki „Általános Iparművek”név alatt, az apja révén be tudott kap-csolódni a hadianyaggyártásba, kézi-gránátokat, lószerszámokat és egyébhadianyagokat gyártottak.

Az 1919-es hatalomátvétel után agyár tulajdonosa menekülni kénysze-rült. Állítólag az utolsó pillanatban,egy villamossal sikerült elmenekülnie.A gyár élére egy Bagi nevű termelésibiztost neveztek ki, aki átvette a gyárirányítását. A gyárban továbbra ishadianyagot és egyéb katonai felsze-reléseket gyártottak, most már aVörös Hadsereg számára. A Tanács-köztársaság bukása után a gyárat arománok leszerelték. Mindent, amimozdítható volt, elvittek. Elbeszélé-sek szerint csak a falakra felszerelterőátviteli transzmissziós kerekek ésegy hídmérleg maradt a gyárban.

A gyár volt tulajdonosa, HerczeghErnő, aki ezalatt Bécsben tartózko-dott, újra előkerült. A gyár épületeitraktározásra bérbe adta egy ismeret-len nevű konzervgyárnak és a leégettvizafogói malomnak. A legutolsó élőtanúk elmesélték, hogy a szürkevas-öntödében káposztagyalu-gépeketállítottak fel, az acélöntöde 2. bejára-ta előtt pedig a hídmérleg működött.Itt a szomszédbeli szeszgyár részérebeszállított alapanyagot és az elszál-lított készterméket mérlegelték.

1923-ban Herczegh Ernő, a gyártulajdonosa bécsi tartózkodása alattszert tett a bécsi Friedrich Siemensgyár többségi részvényeire, majdebből a gyárból gázkészülék-alkat-részeket szállított összeszerelésre,amihez szerelőműhelyt alakított ki.A gyár ekkor új nevet kapott, Friedr.

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

KARANCZ ERNŐ

Az angyalföldi Acélöntő és Csőgyár története

A 19. század második felének ipari fellendülése során Pesten, a Váciúton a gyárak és üzemek egész sora jött létre. A Höcker TestvérekGőzkazán és Gépgyára volt az őse a 20. század elején öntöttvas nyo-mócsövek gyártására szakosodott Friedr. Siemens Művek Vasöntő ésHőtechnikai Gyárnak, mely a II. világháború előtti konjuktúra idején máracélöntvények gyártását is elkezdte. Az 1948-ban államosított gyárAcélöntő és Csőgyár néven Angyalföld egyik legjelentősebb öntödéje-ként működött, az 1970-80-as években korszerű technológiákat alkal-mazott. A rendszerváltás után, 1996-ban felszámolással szűnt meg acég.

Karancz Ernő József aranyokleveles kohómérnök, 1957-ben szerezte megMiskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen vas- és fémkohász mérnöki diplomáját.Szakmai munkássága egy céghez kötötte, végzés után az angyalföldi Acélöntő ésCsőgyárban helyezkedett el. 1967-ben öntő-szakmérnöki képesítést szerzett. A gyár-ban több munkakörben tevékenykedett, volt üzemmérnök, üzemvezető, főtechnológus,főmérnök és végül igazgató. Nyugdíjazásáig, 1994. október 1-jéig dolgozott a gyárban.Az OMBKE-nek 1953. január 1-jétől tagja. 2010 decemberétől az OMBKEöntészettörténeti és múzeumi szakcsoport elnöke.

10 ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

Siemens Művek Vasöntő és Hőtechni-kai Gyár Rt. lett, alapításában a drez-dai Siemens család és egy amszter-dami holdingtársaság is részt vállalt.

Herczegh Ernő újabb, nagyobb vál-lalkozásba kezdett: német licenc alap-ján öntöttvas nyomócsöveket kezdettgyártani egy Valló nevű fővállalkozó-val. A vállalkozás azonban csődbement, s a gyár vagyonzár alá, ill. két is-meretlen ügyvéd gyámsága alá került.

1925-ben Herczegh Ernő a Palati-nus cég Schiffer nevű vezérigazgató-jával szövetkezett, akinek a gyártovábbi építéséhez és befejezéséhezelég anyagi eszköze volt, és 1926-ban felépíttette a csőgyárat. A gyáralaptőkéjét ezt követően 1 millió koro-náról 1 milliárd koronára emelték, ésnagyszabású építkezésbe fogtak. Atervek szerint évi 12 ezer tonna kapa-citású vasöntödét kívántak létesíteni,amelyben előbb lefolyócsöveket,majd a Gáz- és Vízművek részérenyomócsöveket és csőidomokat kí-vántak gyártani. Mielőtt az építkezés

befejeződött volna, a társaság meg-szűnt. Részvényeit a hazai viszonylat-ban igen tőkeerősnek számító Grün-wald és Schiffer építkezési cég szerez-te meg. Az infláció után a vállalat alap-tőkéjét 1 millió pengőre emelték fel.

Az első nyomócsőöntésre 1926január végén került sor. Az akkoriszemtanúk elbeszélése szerint azelső csövek igen görbére sikerültek. Acsőgyártás műszaki vezetője a németArdelt Művektől Bruszt Vilmos főmér-nök volt. A közreműködő művezetőkis németek voltak.

A gyár beindulása után Reinhardt,majd Kipper és Tömösközi mérnökökirányításával a gyár dolgozói elsajátí-tották a csőgyártás technológiáját, bárez nem ment könnyen. A visszaemlé-kezések szerint annyi volt a selejtescső az udvaron, hogy alig lehetettközlekedni. A gyár létszáma abban azidőben 250-300 között mozgott. Az1929-es válság idejében a munka-napok száma heti 2-3-ra csökkent,vagy csak fél műszakban dolgoztak.

Az Ardelt-technológiát 1905-benfejlesztették ki Németországban. Agyártás technológiailag két területrekülönült el. 300 mm átmérő alatt for-góállványon, 300–800 mm átmérőközött álló helyzetben folyt a gyártás,vagyis a forgóállványnál a döngölő-gép állt és a karusszel mindig egy-együtemet lépett, a nagyobb csöveknélpedig a döngölőgép mozgott és adöngölendő formaszekrény fölé állt. Agyár termelése ebben az időben havi600-800 tonna között mozgott. A tech-nológia vázlata az 1. ábrán látható.

Schiffer Mihály nem nézte jó szem-mel Herczegh Ernő érdeklődését akülföldi tőke iránt, ezért a két vezetőközött súrlódások keletkeztek. Ez odavezetett, hogy 1938-ban az egészrészvényállományt eladták a MagyarÁltalános Kőszénbánya Rt.-nek. MivelHerczegh Ernő igen jó viszonybanvolt dr. Vida Jenővel, a MÁK Rt. elnö-kével, így továbbra is a gyár igazgató-ja maradt.

A MÁK Rt. tovább növelte bizalmát

1. ábra. Technológiai vázlat a nyomócső formázásához (1954)

a Friedrich Siemens Művek iránt éstovábbi fejlődést biztosított. Így a sajáttőke befektetése révén új acélöntödelétrehozását határozták el. A döntés-ben nem kis szerepet játszott a II.világháborúra történő felkészülés is.

1941-ben évi 1800 tonna kapaci-tású acélöntödét létesítettek. Az elsőöntésre 1941. október 23-án kerültsor. Az első ütemben 1,5 tonnásívkemencét állítottak fel, majd 1942-ben egy 0,5 tonnás AEG gyártmányúindukciós kemencét is. Az elsőhónapokban 50 tonna öntvényt gyár-tottak, majd ez felemelkedett havi100 tonnára.

Mivel ebben az időben a gyárbanacélöntészeti ismeretekkel rendelke-ző műszaki dolgozó nem volt, azakkori új igazgató, Rohács Lajos fel-hívta Szász Józsefet, aki akkor aHubert és Sigmund cégnél volt alkal-mazásban, hogy elvállalná-e az új ön-töde tervezését és a beruházás veze-tését. Abban az időben igen nagyösszegnek tekinthető, havi 1000pengő fizetést ajánlott neki. SzászJózsef az ajánlatot elfogadta, és 1940augusztusában kivitelező főmérnökistátuszt kapott.

Szász főmérnök 1941-ben kiuta-zott a lipcsei vásárra és felkereste azAEG céget is, hogy informálódjon azindukciós kemence gyártásáról. Né-metországban ekkor már nagy hadi-készülődés volt, és a magyar rende-lést félretették. Közölték, hogy az újhelyzetre való tekintettel a határidőtnem tudják tartani. Németországbólhazatérve saját maga kezdte el ter-vezni a fent említett ívkemencét. Akemence költségvetését, amely 300ezer pengő összeget tett ki, benyújtot-ta dr. Vida Jenő főtanácsoshoz. Ápri-lisban megkapta az engedélyt a beru-házás megindítására. Miután a beru-házás zöld utat kapott, megrendelte akemencetranszformátort a Szabó ésMátéfi cégnél, a kapcsolóberendezéstpedig a Szalkai cégnél. A kemence-testet és az elektródát mozgatóberendezéseket a Bulicsek és Tsa.cég készítette el. A tűzálló bélés tég-láit a Magyar Kerámia és TűzállótéglaGyár szállította. A kemence generál-szerelését Royik Gyula műszaki vál-lalkozó cége végezte.

Ezt követte a hozzáértő munkásokés irányítók toborzása. Döntően aHubert és Sigmund cégtől jöttek a dol-

gozók; például Oláh János kemence-kőműves, Szamos Szaniszló öntő-mester, Fonyó Kálmán kemencésművezető, de jöttek Salgótarjánból is.Nagyon rövid időn belül sikerült azelső csapolást megejteni, ami 1941.október 23-án este 10 órakor volt.Aztán 1942 nyarán az AEG cég az500 kg-os indukciós kemencét isleszállította.

A második világháború alatt a gyá-rat hadiüzemmé nyilvánították, éskatonai parancsnokság alá helyezték.A gyár vezetése látva a kilátástalan ésbizonytalan helyzetet, nagy mennyi-ségben halmozott fel alapanyagokat:nyersvasat, acélhulladékot, ötvöző ésdezoxidálókat (ferromangánt, ferro-szilíciumot), ill. kokszot. A termelés1944. december 24-ig folyt a gyárban.

A gyár nem szenvedett háborúskárt, kivéve az acélöntödét, amely egykisebb aknatalálatot kapott. An-gyalföldet 1945. január 7-én a szovje-tek elfoglalták. A gyárban 1945. febru-ár 15-ig elsősegélynyújtó és egész-ségügyi állomás működött.

Szász József főmérnök visszaem-lékezéseiből tudjuk, hogy őt 1945.február 18-án felkereste egy szovjettiszt az egyik gyári dolgozó kíséreté-ben azzal, hogy azonnal menjen be agyárba, mert az acélöntödét be kellindítani, és úgy készüljön, hogy kéthétig nem jöhet haza. Ugyanis a LángGépgyárban harckocsijavító részlegethoztak létre, és a szükséges harcko-csialkatrészeket az öntödében kellettönteni. A szovjet parancsnok biztosí-totta az áramot az olvasztáshoz. AzElektromos Művek egyik legközelebbiállomásáról kapták az áramot, a ká-belkötegek a Váci út járdáján, szaba-don voltak elhelyezve. Főleg láncke-rekek és peremes görgők öntvényeitgyártották.

Ahogy a helyzet konszolidálódnikezdett, megkezdődött a gyárban akülönböző pártok megalakítása. Meg-alakult a szakszervezeti bizottság.Ebben az időben a dolgozók élelme-zése nagyon akadozott. Megerősöd-tek a sztrájkmozgalmak. A sztrájkokfőszervezője az üzemi bizottság elnö-ke volt. A munkásellenőrzés a gyár-ban az elsők között jött létre. A bér-harc mellett a másik követelés a régivezetők leváltása volt. A gyárat 1947-ben még nem államosították, de aMÁK Rt.-nek bele kellett egyeznie,

hogy a régi vezetők a gyárat elhagy-ják. Közös megegyezéssel M. SzabóSándor lett az igazgató, de kineveztékmunkásigazgatónak Nagy István üze-mi bizottsági elnököt is. A gyárat végül1948 márciusában államosították, újneve: Acélöntő és Csőgyár, NagyIstván lett az új munkásigazgató. Eztkövetően nagygyűlést hívtak össze,ahol a volt nyilasok sorsáról döntöttek.Csak a vezető nyilasoknak kellettelhagyniuk a gyárat.

1947. február 10-én megkezdődteka második világháborút lezáró béke-tárgyalások. A diktátum jellegű feltéte-lekről a négy nagyhatalom előzetesenmegegyezett, majd ezt a tervezetet apotsdami konferencia határozatkéntfogadta el. Az elfogadott szerződésmagyar vonatkozásban 1947. szep-tember 15-én lépett hatályba. Ma-gyarországot 300 millió dollár meg-fizetésére kötelezték, amiből a Szov-jetuniónak 200 millió jutott. Emellett aSzovjetunió megkapta az összesmagyarországi német tulajdont is.Mivel a gyár nevében benne volt aSiemens név, a szovjetek szerettékvolna megszerezni. Rengeteg tárgya-lás után sikerült bebizonyítani, hogy anév használatát egy osztrák egyéntőlvásárolták, a gyár pedig a MÁK Rt.tulajdona volt, így az ügy lezárult.

Nagy István igazgatót októberbena Ganz vezérigazgatójának neveztékki, így kb. fél évig Vígh János, a gyárnyomócsőöntödéjének főművezetőjevolt az igazgató. A kinevezett új igaz-gató Wéber József lett, akinek a fia,Végh Béla, Rákosi Mátyás egyikhelyettese volt.

1947. augusztus 1-jén elindult ahároméves terv. 1947. november 21-én államosították a bankokat. Ezek azintézkedések megváltoztatták a gyárkorábbi ügymenetét.

Az államosítás után a gyár termelé-sét a minisztérium határozta meg.Rövid időn belül a termelés a háborúelőttinek a háromszorosára nőtt. A gyárlétszáma 500-550 főről 1000 fölé emel-kedett. Ez annak volt köszönhető,hogy ahol lehetett áttértek háromműszakra, és megindult az ún. munka-verseny és az állandó normarendezés.

1950-ben elindult az első ötévesterv. Megindultak a nagyberuházások,ehhez pedig egyre több öntvényrevolt szükség. A csőgyártás mennyisé-ge elérte az évi 13-14 ezer tonnát.


Mivel az országnak nem volt pénze atechnikai fejlesztésre, saját erőt kellettmozgósítani.

A szükséges folyékony vas meny-nyiségének biztosítása céljából átépí-tették a kupolókat. 900 mm-re emel-ték az átmérőt, előgyűjtőt építettek, ill.kétsorosak lettek a fúvókák, a köpenypedig vízhűtést kapott. A csőformákszárítása addig kokszkosárral történt.Csoportos gázégők bevezetéséveláttértek a formák szárításának új tech-nológiájára. A magszárító kemencékis koksztüzelésűek voltak. Itt is beve-zették a gázzal történő szárítást.

Az acélöntöde termelése is növe-kedett, kb. évi 2500 tonnát ért el. Azacélöntödében a formázás főleg kéz-zel történt, mindössze egy Zimmer-man formázógéppár volt, a szekrénymérete 300x400 mm-es. A nagyobbikformázó területen már volt egy há-romtonnás daru, sürgősen a középsőformaterületre is be kellett egyet állí-tani. Tudomásukra jutott, hogy aMÁVAG-ban lebontanak egy futóda-rut, amit sikerült megszerezni. EztAjkai László főmérnök irányításávaláttervezték, és a módosítás alapján adarut felszerelték. Erre azért is égető-en szükség volt, mert a gyárnak ajóvátételi feladatot mindenáron telje-sítenie kellett.

A kijelölt angyalföldi gyárak általtermelt anyagok és termékek átvételecéljából a Láng Gépgyárban működötta szovjet parancsnokság, onnan küld-ték az átvevő tiszteket. A minőségielőírások kizárólag a német DIN szab-vány előírásain alapultak. A gyártotttermékek főleg vasúti kocsik alkatré-szei voltak.

Nem szabad elfelejteni, hogy eb-ben az időben megváltozott Euró-pában a politikai helyzet. 1948. június21-én Jugoszlávia szembefordult aSzovjetunióval. Nekünk, mint szom-szédos államnak, fel kellett a hadse-

reget duzzasztani, és a megfelelő fel-szerelésről is gondoskodni kellett. Akialakult háborús helyzet és az 1950-ben elindult ötéves terv beruházásaimiatt egyre több pénzre volt szükség.Az anyagi eszközöket csak a lakos-ságtól lehetett megszerezni. Ezt szol-gálta az állandó békekölcsönjegyzés.Azt sem szabad elfelejteni, hogy1948-tól az országban jegyrendszervolt érvényben.

Az 1948 utáni vezetési struktúraátalakításakor kiderült, hogy a gyár-ban az új osztályok elhelyezéséhezszükséges irodák nem állnak rendel-kezésre. Az utolsó pillanatban sikerültpénzt szerezni a beruházás elindítá-sához, így épülhetett meg a Váci útfrontján az új irodaházi blokk. A front-nézet az 2. ábrán látható.

Az irodaépítéssel együtt sikerültmég a felső szinten egy kultúrtermetés az ebédlőt is megépíteni. Ebbennem kevés szerepe volt Wéber Józsefigazgatónak. Wéber 1954-ig, nyugdí-jazásáig volt igazgató, majd őt LétaiMátyás követte, akit az újpesti Gép-elemgyárból helyeztek át, ott is igaz-gató volt.

A nem kiemelt beruházásokra na-gyon nehéz volt pénzt szerezni. Kellőmegindokolás mellett egy-egy egyedigépet lehetett megszerezni. Mint min-den vállalat, az ACSŐ is élt ezzel amódszerrel. Tudomásukra jutott, hogyaz ISG a haditermékek gyártása mel-lett elkezdi az elektromos targoncákgyártását. Ez a gyárnak létkérdés volt,mivel a belső szállítás csillékkel tör-tént. A gyár belső útjai tele voltaksínekkel és fordítókorongokkal. A tar-goncák megszerzése után létre kelletthozni a töltőállomást, mert a nagyigénybevétel miatt a targoncákat min-den műszak után újra kellett tölteni.

Mai szemmel elcsodálkozunkazon, hogy Magyarországon csak azötvenes években kezdődött meg a

légdöngölők kiterjedt használata,pedig így volt. Addig csak kézi döngö-lőket használtak az öntödékben. Deennek az előfeltétele az volt, hogy újkompresszorokat kellett beszerezni,és a hálózati rendszert a munkahelyigkiépíteni. Szerencsére ebben az idő-ben a MÁVAG elkezdte a kompresz-szorok gyártását, amiből a gyár kettőtszerzett meg. A sűrített levegő ígymegnövekedett termeléséből márnemcsak a formázók, hanem a tisztí-tói dolgozók közül a faragók és a kéziköszörűsök is profitáltak.

Az öntvények tisztítása igen egész-ségtelen körülmények között folyt. Alegegészségtelenebb a homokfúvó éskézi köszörűs munkakör volt. Egyretöbb ember betegedett meg szilikózis-ban. Mivel nyugatról nem sikerült kor-szerű fúvósisakot beszerezni, a gyárakkori főmérnöke, Ajkai László gé-pészmérnök a Giesserei folyóiratbólmegszerzett ismeretek alapján meg-tervezte az első ilyen sisakot. A beren-dezésbe meleg levegőt fújtak, ígynem párásodott a dolgozó szemeelőtti figyelőablak, és így alkalmas letta folyamatos munkára. A következők-ben megtervezte az első nedvesleválasztóberendezést is, amit a kö-vetkező években egész sor követett.

Az állandó normarendezés, a fo-lyamatos békekölcsönjegyzés és arossz élelmiszer-ellátás is hozzájárultaz 1956-os események bekövetkezé-séhez. A gyárban különös eseményeknem történtek. A termelés egy ideigállt, de már decemberben újraindult,bár először nem teljes kapacitással.

1957 júniusára konszolidálódott azország helyzete. A gyárakban megin-dult a termelés. Egyre több öntvény-igény jelentkezett. A gyárak eredmé-nyeiből több maradt beruházásra is.1957-ben a szürkeöntöde rekonstruk-cióját sikerült befejezni. A hosszúcsarnokban felszereltek két futódarut.Így sikerült üzemen kívül helyezni egysor egyedi használatú légemelőt. Anagy idomok gyártása és öntése isegyszerűbbé vált. Az acélöntödébenaz olvasztóelektródák mozgatásakézzel történt. Az Automatika KísérletiIntézet kidolgozta az elektronikus sza-bályozás rendszerét. Ennek követ-keztében nem csak az első olvasztárszabadult meg ettől a munkától,hanem kevesebb volt az elektródatö-rés, és nőtt a termelékenység is.


2. ábra. Az Acélöntő és Csőgyár Váciúti homlokzata

3 ábra. Az új forgácsolóműhely nagyolóesztergapadjai, 1950-es évek

Ezzel egy időben a 160 mm-es átmé-rőjű elektróda használatáról áttértek a200 mm-es átmérőjűre.

1949. január 1-jén megalakult aKGST, de ennek eleinte különösebbhatását nem érezte a gyár. Későbbmegindult a különféle termelőeszkö-zök gyártásának munkamegosztásais. Ebből kifolyólag egy sor forgácso-lógép beszerzése vált lehetővé. 1959nyarán, nagyon rövid idő alatt, a voltmintaraktár átalakításával sikerült fel-készülni egy forgácsolóműhely kiala-kítására (3. ábra). A gyár kapott négycseh gyártású Skoda nagyolóesz-tergát, három NVE-340-es simítóesz-tergát, két Csepel szárnyasfúrógépet,beszereztek továbbá két WOTANfuratköszörűt, egy függőleges és egyhorizontális marógépet. Az öntvényekkorszerű javításához CO2-védőgázashegesztőberendezést helyeztek üzem-be. Kialakították a bemérőszobát. Ígyaz akkori színvonalnak megfelelő,korszerű forgácsolóműhely jött létre.E fejlesztés nyomán fokozatosan elér-ték, hogy átlagban évi három ezertonna nyers öntvényből ezer tonnátelőnagyolva, vagy készre munkálva,mint gépelemet értékesítettek.

A gyárban már működött egy forgá-csoló részleg az acélöntöde és aszürkeöntödei tisztító közötti terüle-ten. Itt főleg a peremes csőidomokhomlokesztergályozását és fúrásátvégezték. Itt munkálták meg a csomó-csövek formaszekrényeit is. A döngö-lőszárak gyártása, a formázó gépek-hez szükséges minta- és alaplapokgyalulása, a futódaruk peremes kere-keinek és a nyomócső tokmag tányér-jainak a megmunkálása is itt történt.

1963-ban megindult Magyarorszá-gon az ipar átszervezése. 1963. ápri-lis 1-jén megalakult az Öntödei Válla-lat (ÖV), melynek az ACSŐ is tagjalett, így az önállóságát elveszítette. Agyár 01-es (gyáregységi) besorolástkapott, a Kőbányai Vas- és Acélöntö-de (KÖVAC) gyáregysége lett, mertaz ÖV így kedvezőbb besorolástremélt. Így a KÖVAC termelési értékeés létszáma megnőtt. Miután a Kohó-és Gépipari Minisztérium rájött erre aziparban általánosan elterjedt trükkre,megváltoztatta a besorolási elveket.

Az átszervezés előtti hónapokbanigazgatóváltásra is sor került. LétaiMátyást áthelyezték az Április 4. Gép-gyár igazgatói székébe, és a Szer-

számgépipari Igazgatóságról UllmannNándort kihelyezték igazgatónak. Atúlzott centralizálásra való törekvésegyre több nehézséget okozott. A ter-melés folyamatosságának fenntartá-sa azonnali, gyors döntéseket köve-telt. A termelésben zavarok léptek fel.A Öntödei Vállalatnak be kellett látnia,hogy változtatásra van szükség. Arendelés-visszaigazolások, az anyag-beszerzés és a személyzeti munka,majd fokozatosan egyre több funkcióvisszakerült a gyáregységbe. Sőt,1968. január 1-jével önálló gyáregy-ség lett és visszakapta eredeti nevétis, újra Acélöntő és Csőgyár (ACSŐ)lett a neve. Továbbra is központi ha-táskörben maradt a bankokkal kap-csolatos teendők intézése, valamint aberuházásokkal és a minisztériumok-kal kapcsolatos ügyek intézése.

1968-ban Ullmann Nándor igazgatótáthelyezték a Vörös Csillag Traktorgyárigazgatói székébe, és Kisvári Béla, azÖntödei Vállalat volt vezérigazgatójakerült a gyárba, aki a ‘40-es évekbentöbb éven át már dolgozott ott.

A gyárnak a négy utca által határolttörzstelepen kívül még használatábanvolt két másik telepe is: a Petneházyutcai és a Váci út túloldalán lévőBodor-telep. Ezeken a telepeken tá-rolták az alap- és segédanyagokat, ill.a készárut is. Amikor elkezdődött aDagály utcai lakótelep, majd a SZOT-palota építése, a Fővárosi Tanács, ill.a Gazdasági Bizottság utasításáraezeket a területeket át kellett engedni.

A területeket fel tudták szabadítani,mert szerencsére (vagy sajnos?), azöntöttvas nyomócsövek iránti keresletis csökkent, mivel konkurens techno-lógiák is felléptek. Lábatlanban már500 mm átmérőig gyártottak azbeszt-cement csöveket, a nagyobb átmé-rőknél pedig a feszített vasbeton csö-vek gyártása terjedt el. Azokban azországokban, ahol a nagy élettartammiatt ragaszkodtak az öntöttvas alapúcsövekhez, a centrifugáltechnológiaalkalmazása mellett gömbgrafitosalapanyagú öntöttvas csövek gyártá-sára tértek át. Ezekben az évekbenvezették be hazánkban az új mecha-nizmust, ami azt jelentette, hogy azállam ezután csak igen kivételes ese-tekben finanszírozott beruházást vál-lalati szinten. Az Öntödei Vállalatnakpedig erre szintén nem volt pénze.

Mindezek hatására a nyomócső-

gyártást be kellett fejezni. Az utolsóöntés 1970 októberében volt. Az ön-töttvas nagyidomok gyártása még kétévig folyt, ami évi 900-1000 tonnát tett ki.

Az azbesztcsövek kötőelemeinek(az ún. Gibault-kötés) gyártása ez-után még kb. négy évig folyt, de az újberuházások ezek gyártását kiszorí-tották.

A megváltozott körülmények követ-keztében technológiai váltásra voltszükség. Mivel a Gépipari Technoló-giai Intézettel a gyárnak régóta jó kap-csolata volt, felajánlották, hogy azaddigra kidolgozott és szabadalmaz-tatott keramikus formázási eljárásteladják az Öntödei Vállalatnak. Az ÖVmegvásárolta a szabadalom öt évreszóló használatát. A technológiátvégül a KÖVAC-ban, majd az ACSŐ-ben vezették be (4. ábra).

Az üzemi használat elterjesztésecéljából sokat segített a GTI abban,hogy a Kohó- és Gépipari Minisz-térium (KGM) Műszaki Főosztályafinanszírozza a beruházást. A gyár 5millió forintot kapott, ebből sikerültletelepíteni az új technológiával gyár-tott öntvények öntéséhez szükségesindukciós kemencét. A kemence for-gógenerátorral működött, és két ke-mencetest tartozott hozzá. Az elsőidőben főleg kisebb öntvényeketöntöttek. Az Élelmiszeripari Gépgyárrészére tejipari csőkötő elemeket, aFémmechanikának csavarszivattyú-kat és más alkatrészeket gyártottak.Ezek az öntvények, mint általában ahasonlók, saválló acélból készültek.

Az új technológiák keresése nyo-


4. ábra. Keramikus formázás, 1970

mán kapcsolatba kerültek a DanuviaGépgyárral is. Ők megvásárolták aRexroth NSZK cégtől a nagynyomásúhidraulika vezérlőszelepek gyártásá-

nak jogát. Ez náluk már kifutó szériavolt, de a pótlási kötelezettségük mégfennállott. Az ACSŐ gyártotta le azöntvényeket, s megmunkálásra átad-ta azokat a Danuviának. A szükségesberuházás pénzügyi feltételeit aDanuvia biztosította. Így valósult megegy újabb kemence telepítése. Az új,500 kg-os, ugyancsak forgógeneráto-ros és két kemencetesttel rendelkezőolvasztóművet a régi kupolók helyéretelepítették. A formázáshoz beállítot-tak két Foromat formázógépet (5.ábra).

A belső furatok gyártásához szinténa Danuvia vett meg egy Röperwerkmaglövőgépet (6. ábra). A magszekré-nyeket minden esetben a rendelőgyártotta le. A gyártott termékeknekszigorú minőségi követelményei vol-tak: szakítószilárdság: 30 kg/mm2, ke-ménység: HB max. 220, megfelelőgrafiteloszlás, grafithossz és perlit-mennyiség. Ezek a szelepek 250 attnyomáson dolgoznak, az ellenőrzésipróbanyomás 400 att. Igen szigorú kö-vetelményt jelentett az öntvények tisz-tasága is. Ebből a célból meg kellettvásárolni egy, a Degussa gyár általgyártott tisztítóberendezést is (7. ábra).

Mivel ebben az időben már igennehéz volt képzett öntő-formázószakembert felvenni, fejleszteni kelletta régi acélöntödét is. Ebből a célbólfelállítottak egy Foromat 30-as formá-zó géppárt, teljes töltőhomok-kiszol-gálással, görgősorokkal, rázóráccsal,porelszívással együtt.

1976-ban Kisvári Béla igazgatónyugdíjba ment, az Öntödei VállalattólDeák Attilát helyezték át igazgatónak.A korábban elindított fejlesztéseketnem lehetett abbahagyni, mert a kö-vetelmények csak nőttek. Mivel a ke-ramikus formázással előállított öntvé-nyek igénye a nagyobb tömegű önt-vénykategóriáknál jelentkezett, pl. apapíripari kúpos őrlők, tárcsás zúzó-malmok esetén, nagy gond lépett fel afolyékony fém biztosításában. Az Ön-tödei Vállalattal együttműködve meg-pályáztak egy energiacsökkentésiprojektet. Ebbe az elképzelésbe be-vonták a Kemenceépítő Vállalatot is.Sikerült a pályázatot megnyerni, ígyelindulhatott egy újabb 500 kg-osindukciós kemenceegység telepítése(8. ábra). Az új kemence már tranzisz-toros tápegységgel működött.

Már azt hitték, hogy a nagyobb be-

ruházások befejeződtek, de ez nemígy alakult. Az Öntödei Vállalat minta-készítő üzemét, amely Angyalföldön,a Reitter Ferenc utcában üzemelt, fel-szólították, hogy ürítse ki és adja át aterületét a fővárosnak. Olyan döntésszületett, hogy az ACSŐ-ben a voltnyomócsőöntödét át kell építeni, hogya mintakészítő oda tudjon települni.Az átépítés két évig tartott, majd1981-ben az áttelepítés megtörtént(9. ábra). A gyár új neve Acélöntő ésMintakészítő Vállalat lett.

Az Országos Műszaki FejlesztésiBizottság, a GTI és az Öntödei Válla-lat megállapodást írt alá egy korszerű,szovjet önvénytisztítógép beszer-zésére. A gépet eredetileg a KÖVAC-ban akarták üzembe helyezni, mivelazonban a rekonstrukció munkáibanelmaradásban voltak, a gépet nemtudták fogadni. Ezért a központ úgydöntött, hogy az ACSŐ-ben kell aztletelepíteni. A nagy tisztítóműhelybenvolt egy OWPT 300-as típusú lengyel,felső konvejoros tisztítógép, amivelnem voltak megelégedve, ezt lesze-relték, továbbadták, és annak a helyé-re került az új elektrohidraulikustisztítógép.

A 80-as évek elejére esett a mun-kakörülmények javítását szolgálóprogram. Megkezdődött a porképzőhelyek felmérése, és tervek készültekazok megszüntetésére. Így az összeskemencéhez elszívóberendezést, aleválasztáshoz pedig zsákosszűrőketkellett üzembe helyezni. Ugyanezvonatkozott a Torpedó típusú köszö-rűkre és rázórácsokra is. A lapátkere-kes öntvénytisztítóknál, a wheelabrá-toroknál már korábban is működtek anedves üzemű elszívóberendezések.

Az 1980-as évek közepétől Euró-pában általános recesszió követke-zett be az ipari termelésben, ez ha-zánkat is érintette. 1987-ben az Öntö-dei Vállalat Újpesti Vasöntödéjénekerőteljesen csökkent a megrendelése,mert az országban kisebb lett a szür-keöntvényigény, és a vidéki öntödékfelszívták az esetleges megrendelé-seket. Igazgatója is nyugdíjba vonult,ezért az ÖV vezetése úgy döntött,hogy az Újpesti Vasöntödét is azACSŐ-höz csatolja.

1989-ben nagy politikai változásindult el az országban. Az év másodikfelében elfogadták az 50 legnagyobbvállalat privatizációjáról szóló tör-


5. ábra. A Danuvia részére gyártottútszelepek formái öntés előtt, 1970-esévek

6. ábra. A Röperwerk maglövőbengyártott belső furatmagok, 1970-es évek

7. ábra. A Degussa cég által gyártottsófürdős tisztítóberendezés belső furatoktisztítására, 1970-es évek

vényt. Az 1989-es évben még gazda-ságilag stabil tudott maradni a gyár,amit a termelési és létszámadatok isalátámasztottak.

A magyar ipar átalakulása, ill.leépülése tovább folytatódott. Az ÖVis megszűnt. A megszűnés nagyonrosszul érintette a gyárat, ugyanis anagyvállalat banki követelései mind aKÖVAC-nál maradtak. Mivel központianyagellátás volt, így minden pénz ésanyag nélkül kaptak önállóságot.

1989 második felében Deák Attilaigazgató betegállományba került, ésegy évig Karancz Ernő főmérnökötbízták meg mind a két munkakörbetöltésével. 1990 második felében aVállalati Tanács megválasztotta igaz-gatónak.

A külső körülmények romlása foly-tatódott, egyre több csődeljárás indultel. A körbetartozás az egész iparrakiterjedt. Az infláció elszabadult. Aközüzemi díjak negyedévenként emel-kedtek. Visszaütött a korábbi éveklétszámgazdálkodása. Ugyanis olyandolgozókat is létszámban tartottak,akikre nem volt szükség, mert csakígy lehetett a magasan kvalifikált dol-gozóknak nagyobb bért fizetni.Minden anyagot csak készpénzért le-hetett kapni. A csődbe került vállala-tok egymást rántották a szakadékba.

1992-ben a Vállalati Tanácsban azigazgató beszámolt a kritikus helyzet-ről. Megpróbáltak mindent megtenni atalpon maradásért. Ekkorra a társada-lombiztosítás felé akkorára nőtt azeladósodás, hogy kilátástalanná tettea helyzetet. A TB ugyanis negyed-évenként tőkésítette a vállalat tartozá-sát és a kamatszint 36%-os volt, eztkétszeresen kellett megfizetni, így akör bezárult.

1992 végén Ka-rancz Ernő felszámo-lást kért a vállalatellen. A kijelölt felszá-moló mellett még félévig üzemelt a gyár.1993. június 30-án atermelést befejezték.Mivel a gyárnak nagyvagyona volt, mindendolgozó megkapta avégkielégítést, sőt ahitelezők követelésé-nek a kielégítése is50%-ban teljesült. Abírósági határozat1996. december 11-énmondta ki a megszű-nést, Soltiné dr. SzabóÉva eljáró bíró aláírá-sával.

A telepet a CÉH Kft.vásárolta meg, majd aterület felét eladta. Agyár volt arculata tel-jesen megváltozott. Je-lenleg a Váci út vonalá-ban hat bank üzemel,továbbá öt szolgáltatóegység, étterem, pati-ka, kereskedelmi vál-lalat, a MASPED Szál-lítmányozási Vállalatközpontja. Ipari jellegű tevékenységnem folyik.

Az Acélöntő és Csőgyárból csak azemlékezet maradt.

Felhasznált dokumentációk

Katona Kálmán (üzemi bizottsági tit-kár): Beszélgetések régi dolgozókkal(Nagy István első munkásigazgató-val, Szász József acélöntödei főmér-

nökkel, Ajkai László főmérnökkel,Fonyó Kálmán acélöntödei kemencésművezetővel, Pusztai István MEOvezetővel, volt párttitkárral, ÜB elnök-kel, Rohács Lajos igazgatóval),1970.KéziratIsmeretlen szerző: Visszaemlékezé-sek az ACSŐ-ről, 1970. KéziratSzy Géza (főmérnök): A magyar ipariépítészet és technológiatörténet.Adatszolgáltatás a KGM részére,1972. KéziratTóth Jenő: Új öntvénytisztító a Váciúton. Népszava, 1979. április 10.BF: Öntő Újság: Technológia a kera-mikus formázásról, 1970Karancz Ernő: Az Üzemi Tanács ülé-sére készült beszámoló az 1992.évben bekövetkezett változásokról.KéziratKovács László: Vas- és acélöntödékMagyarországon a II. világháborúelőtt. Öntödei Múzeumi Füzetek,1998Bencze Géza: Váci út, a magyar gép-ipar főutcája, Országos PedagógiaiKönyvtár és Múzeum, Bp., 2006


8. ábra. Csapolás az új 500 kg-os indukciós kemencé-ből, 1977

Termék megnevezése, Gyártott mennyiség Érték,tonna E Ft

Elektrokemencében gyártottszürkeöntvény

306,7 17 588

Vasöntvény 798,8 45 989Ötvözetlen acélöntvény 670,2 35 602Ötvözött acélöntvény 536,9 72 498Forgácsolt termék 74 127Minta 17 348Szolgáltatás 2 100Összesen 2313,6 265 232Létszám Fizikai dolgozó 286 fő

Szellemi dolgozó 97 főNyugdíjas 58 fő

9. ábra. Az új famintakészítő üzem belső látképe, 1982


Szakestélyeinket záró, kedves miskol-ci diáknótánk soraival hívta meg azÖntödei Múzeum ez év elején nyugdíj-ba vonuló igazgatója, dr. LengyelnéKiss Katalin búcsúzó munkatársainevében is a múzeum baráti körét ésvolt dolgozóit egy „búcsúkrampampu-lira” a múzeum csarnokába. 2011-ben– a kulturális tárca által megköveteltköltségvetési megszorítás miatt – amúzeum a nehézségeket önkéntesmunkatársak, nagyrészt egyesületikollégák bevonásával hidalta át. 2012elején a Magyar Műszaki és Közleke-dési Múzeum a szakmúzeumot muze-ális közgyűjteménnyé minősítette át,aminek eredményeként heti 3x4 órakötelező nyitva tartást írtak elő, új ve-zetőt neveztek ki, és egy muzeoló-gust, egy részmunkaidőben dolgozóműszaki munkatársat és egy teremőrthagytak meg a munkák elvégzésére.

Száznál is több vendég fogadta elaz invitációt március 4-én délutánra az„öntvények kincsesházába” (1. kép). ABányászhimnusz harangokkal meg-szólaltatott első sorainak lejátszásaután Hajnalné Simonyi Eszter, az egy-kori közművelődési munkatárs irányí-totta a rendezvény eseményeit. Kö-szöntőjében hangsúlyozta, hogy aszakmai és civil körnek ezzel a gesz-tussal szeretnék még egyszer megkö-szönni az 1995 óta nyújtott sok bizta-tást, segítséget és támogatást, s visz-szaemlékezve a 16 év sikereire, oly-kor kudarcaira, a támogatói kör bemu-tatásával mintegy átadják a stafétabo-tot az új vezetésnek. A múzeum utóbbi

másfél év-tizedében itt dol-gozó csapat úgyvélte, a mostanimérföldkőnél ér-demes megállniegy pillanatra, hi-szen egy szak-mai múzeum ésaz ipari, társa-dalmi támogatókszerencsés egy-másra találásá-nak és összefo-gásának eredményeképpen egy jólműködő, a társadalom szélesebb kö-rének is értéket, kulturális élményt fel-mutató intézmény élete a régi módonmár biztosan nem folytatódik.

Lengyelné Kiss Katalin Jó szeren-csét! köszöntéssel üdvözölte a megje-lenteket, külön kiemelve ChristianMühlethaler urat, Svájc nagykövetét,valamint honfitársát, dr. Éva T. Tongueasszonyt, a múzeum egyik legjelentő-sebb adományának, a 204 db vasaló-nak az ajándékozóját. Köszöntötte amúzeum volt fenntartóinak főigazgató-it, dr. Vámos Évát és Kócziánné dr.Szentpéteri Erzsébetet, továbbá amúzeum frissen kinevezett vezetőjét,Képes Gábort. Üdvözölte a Városvé-dők Egyesületének elnökét, RádayMihályt, a testvér műszaki múzeumokés az utóbbi 16–17 évben velükegyüttműködő múzeumok képviselőit,a művészi öntöttvas tárgyak gyűjtőités szellemi vezetőjüket, PusztaiLászlót, a Beregi Múzeum képviselő-jét, Vargáné Hegedűs Esztert, továb-bá az OMBKE megjelent tagjait, aMagyar Öntészeti Szövetség, a Fém-szövetség, a MVAE vezetőit, tagválla-lati képviselőit. Külön köszöntötte amúzeum egykori munkatársait, azutóbbi évben önzetlenül, társadalmimunkában segítő önkéntes kollégá-kat, kiemelve közülük a 97 éves dr.Patay Pált.

Egyenként mondott köszönetet amúzeumtól utolsóként megvált mun-katársainak, felsorolva jelentősebbmúzeumi tevékenységüket. Emlékülajándéktárgyakat nyújtott át Csukásné

Kővári Etelka titkárnőnek, KáplánGyörgy gyűjteménykezelőnek ésMillisits Máté művészettörténész ésmuzeológusnak.

Ezután Huszics György nyugalma-zott múzeumpedagógus és tárlatveze-tő tekintett vissza a múzeumigazgató-val együtt megélt eseményekre, apince kibontására és a lift építésére, asok-sok építkezésre, a több mintötven kiállítás rendezésére, valamint akilenc harangtörténeti ankétra és ahozzájuk kapcsolódó tanulmányutakra(2. kép). A múzeum munkatársait áb-rázoló emléklap és egy szép virágcso-kor kíséretében megköszönte Len-gyelné Kiss Katalin tizenhat és féléves munkáját, közösségteremtőtevékenységét, időt és fáradságotnem ismerő szívóssága eredménye-ként a 150 éves ipari műemlék állagá-nak megújulását.

Ráday Mihály, a Város- és Falu-védők Szövetségének elnöke az épí-tészeti öntvények, többek között aGanz Villamossági Gyárból származócsigalépcső megmentéséért mondottköszönetet, s a még megmentendőszép öntött emlékekre, így SchlickIgnácz raktárban rozsdásodó síremlé-kére hívta fel a figyelmet. Dr. HatalaPál a Magyar Öntészeti Szövetségügyvezető főtitkáraként az öntészetivállalkozások, a mintegy 170 öntödétfelölelő iparág, az OMBKE ÖntészetiSzakosztályának alelnökeként pedigaz egyesület nevében köszönte meg amúzeumigazgató és munkatársai lel-kes munkáját, és azt a lehetőséget,hogy valamennyien otthonuknak, egy-

MÚZEUMI HÍREK

De most már búcsúzunk…

1. kép. A rendezvény közönsége

2. kép. A kollégák nevében HuszicsGyörgy búcsúzik Lengyelné Kiss Kata-lintól, balra Hajnalné Simonyi Eszter, jobb-ra Káplán György és Csukásné KőváriEtelka

A 70. Öntészeti Világkonferenciát2012. április 24–27-én Monterreyben(Mexikó) rendezte az ÖntészetiVilágszövetség (WFO).

A WFO rendes tagja az OMBKE,így a konferencián 12 fős delegációvalvett részt az Öntészeti Szakosztály.

A csoport a Monterreybe érkezésutáni napon – már a kongresszusrészeként, egész napos programkeretében – megtekintette a világonegyedülálló, kifogástalan állapotbanlévő, 34 évig üzemelt nyersvasol-vasztó kemencéből létrehozott öntö-dei múzeumot, az „Öntészeti Park”nevű oktató, technikatörténeti (való-ban kiváló színvonalú és tartalmúszakmai bemutató komplexum) ésszabadidő parkot, a monterrey-iöntészeti és egyéb szakmai rendez-vények kiemelt fontosságú bázisát –www.parquefundidora.org.

A szakmai program részekéntüzemlátogatásra került sor a magyar-országi leányvállalattal is rendelkező(Nemak Győr Kft.) Nemak MonterreyLtd. telephelyén, mely a világ egyiklegnagyobb hengerfejöntő komplexu-ma. Évente közel 10 millió darab hen-gerfej és 2,5 millió darab motorblokkhagyja el a gyár területét. A termeléshat gyártócsarnokban történik, közel7 000 munkatárs közreműködésével.A céghez kutató-fejlesztő központ is

tartozik, ahol 250 munkatárs dolgozikaz autóipari fejlesztési kényszerekminél hatékonyabb kielégítése érde-kében. A világszínvonalon felszereltlaboratóriumok és gyártócsarnokok,illetve a rendkívül felkészült szakem-berek egyértelmű bizonyítékai annak,hogy az autóipari feltételeknek meg-felelni nem egyszerű feladat.

Délután a Nemak Győr Kft. tartó-san a monterrey-i gyárban munkátvégző két fiatal munkatársa adottrészletes tájékoztatást a már többmint egy éve tartó munkájuk céljáról,eredményeiről, a még hátralévő négyhónap terveiről. Szabó Zoltán a TPM(Total Productiv Maitenance), mígStefanics Tamás a VPM (VirtuálisTermékmenedzsment) szakterületiismeretanyagát sajátítja el. A kétszakember hazatérve e tárgykörökbevezetéséért és irányításáért felelősszakértőként folytatja majd munkájáta Nemak Győr Kft.-ben. Késő délutána csoport visszautazott Monterreybe,ahol a tagok regisztráltak a kongresz-szusra és az azonos helyen és idő-ben megnyitandó öntészeti kiállításraés vásárra.

Április 25–27-én a csoport tagjairészt vettek a kongresszus program-jain (előadások, poszterbemutatók,kulturális programok), több szakasz-ban megtekintették az öntészeti kiál-

lítást, illetve az ottani szakmai rendez-vényeket is. Magyarország/OMBKEhivatalosan regisztrált delegációja-ként április 27-én részt vettek a WFOTechnical Meeting-jén.

A kongresszuson ebben az évben32 ország küldötte vett részt azegyes nemzeti öntőipari szervezetek,illetve szövetségek hivatalos delegált-jaként. Érdekesség, hogy Európábóltöbb jelentős öntőiparral rendelkezőtagország (Olaszország, Oroszország,Ukrajna) nem regisztrálta magát.

Az ünnepélyes megnyitót követő-en egy spanyol és egy mexikói szak-ember tartott plenáris előadást, majda kongresszus három napján hat elő-adóteremben 97 szakmai előadást és12 poszterelőadást (egy volt közülüka dr. Fegyverneki Gy. – dr. Dúl J. ma-gyar szerzőpárosé) tartottak meg.Természetesen szerepelt program-ban gyárlátogatás is (hét öntödét le-


ben szakmai büszkeségük ápolójánaktekinthették a magyar ipar egyik legré-gebbi emlékhelyét, számos egyesületiés öntő szakmai rendezvény helyszí-nét (3. kép). A szakmai közösség egyművészi kivitelű öntött bronzvázával skovácsolt rózsacsokorral, valamintÖntőmesteri Oklevéllel ajándékoztameg a nyugalmazott múzeumigazgatót.

Képes Gábor az MMKM főigazga-tójának kimentését kérve a múzeummegőrzésére tett ígéretet, egybenkérve a megjelenteket a múzeum te-vékenységének további segítésére.Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébethozzászólásában arra biztatta a jelen-lévőket, hogy önkéntesként, társadal-mi munkával támogassák a múzeumtovábbélését.

A felszólalások után LengyelnéKiss Katalin a hivatalos részt az aláb-bi szavakkal zárta be:

„Köszönöm az elismerő szavakat akollégáim és a magam nevében.Mindez Önök nélkül nem valósulhatottvolna meg. A mostani búcsúzásra amúzeum bővebb baráti körét azérthívtuk meg, mert új fejezet nyílik azÖntödei Múzeum életében. Átvette a

vezetést egy fiatalember, aki remélem,megtiszteltetésnek érzi, hogy egy 150éves ipari műemlék épületben, egyegyedülállóan érdekes gyűjteményt isirányíthat ezután, s hogy egy olyanszakmai-társadalmi kapcsolatokkalrendelkező, közművelődésre is alkal-mas intézményt hagyunk rá, amit azínséges esztendőkben is életben kelltartani, hogy kultúránk e pótolhatatlanszelete még nagyon sokáig erősítse aműszaki pályák megbecsülését.”

A megjelentek még sokáig idézget-ték a közös emlékeket, tanakodtak asegítés módján, s sokan kifejezték aztaz érzésüket, hogy a rendezvényméltó lezárása volt egy sikereket hozókorszaknak, s a múzeumnak a továb-biakban is hasonlóakat kívánnak.

�� Hajnalné Simonyi Eszter

3. kép. Dr. Hatala Pál szólt a szakmanevében

1. kép. A konferencia magyar résztvevői

Öntészeti világkonferencia Mexikóban

hetett meglátogatni, köztük a Ne makcég két gyárát), hiszen Mon terrey avilág egyik közismerten és tradici o -nálisan legnagyobb, önté szeti tevé-kenységeket koncentráltan befogadóipari nagyvárosa.

A plenáris előadások, meghallga-tott előadások, valamint az áttekintettprogramfüzet alapján elmondhatjuk,hogy a 2011. évi GIFA-NEWCASTkiállítás és konferencia során megis-mert, az öntőipar helyzetét, legújabbfejlesztéseit, új tendenciáit és közép-és hosszú távú jövőjét újdonságtarta-lommal, általános érvénnyel bíró újinformációkkal bemutató előadás-tar-talmat csak keveset lehetett tetten ér -ni. Az előadások alapvetően az ame-rikai kontinensen aktív öntödék, kuta-tóintézetek, öntödei beszállítók köré-ből kerültek ki. Azt tapasztaltuk, hogyEurópából a legtöbb előadást a len-gyel öntőipar képviselői tartották (17),de több előadást tartottak a csehszakemberek is (7), míg az Euró pá -ban meghatározóan erős öntőiparralrendelkező országok (Németország –1,Franciaország – 2, Olaszország – 4)jelentőségükhöz képest szerény mér-tékben vettek részt a kongresszusmunkájában. Kínai, indiai előadásnem volt, Japánból egy előadás érke-zett. Ennek az érdekes leosztásnakegyik alapvető oka lehet az, hogy aWFC-rendezvénnyel egy időben ren-dezték meg Salzburgban (Ausztria) aGroße Gießereitagung (Nagy Öntő-napok) konferenciát, amelyet a meg-határozó európai öntészeti szereplők

– mint az év nyugat-európai szakmainagyrendezvényét, nem utolsósorbana piaci jelenlétük irányultsága és ajelentős költségkülönbség miatt –előnyben részesítették.

Alapvetően ugyanez mondható ela kongresszussal egy időben és azo-nos helyen megrendezett – bár önál-ló regisztrációjú – öntészeti kiállítás-ról is: csak az amerikai kontinens, kie -melten Mexikó, illetve az európaivilágcégek amerikai és mexikói leá ny-és társvállalkozásai nyitottak standot,sem távol-keleti, sem európai való-ban „nagy nevű” szakmai kiállítót nemlehetett látni.

Összegzésként elmondható, hogya világ öntészetét alapvetően válto-zatlanul a járműipari igények mindgyorsabb, mind hatékonyabb ésújszerű kielégítési kényszere, illetve agépipar új és újabb igényeinek kielé-gítése határozza meg. Változatlanulnagy mértékben és igen gyorsan ter-jed az öntészeti és azzal kapcsolatosszimulációk szoftvereinek a haszná-lata, újabb és újabb megközelítések,valamint rész- és kapcsolódó terüle-tekre kidolgozott támogatások formá-jában. Hasonló módon igaz ez azegyre nagyobb mértékű gyártási ésüzemeltetési állapot-adatgyűjtés ter-jedésére, azok irányításban és érté-kelésben való felhasználása növeke-désére. Egyre hatékonyabb öntésitechnológiák és a nagy sorozatbangyártott öntvények rapid minőség-méret-geometria ellenőrzését biztosí-tó optikai és elektronikai eszközrend-

szerek fejlesztése, bevezetése ta -pasztalható. Látható ugyanakkor azis, hogy az anyagminőségek javításá-ban rejlő lehetőségek és a gyártásibiztonság mind teljesebb tarthatósá-gára is széles körben tesznek erőfe-szítéseket az öntőipar kiszolgálói.

A WFO természetesen ez alkalom-mal is megtartotta éves elnökségi ésex-elnöki összejövetelét, illetve az ún.Technical Session (Technikai Fórum)összejövetelét, ahol a megjelent tag-országok képviselői – így Magyaror -szágé is – röviden tájékoztatást adtaka nemzeti öntőiparuk helyzetéről,elmúlt évi teljesítményéről és jövőjükvárható alakulásáról (az éves világ-öntészeti teljesítményadatok megje-lenése az év második felére várható).

Több impozáns esti programmal(mexikói est, gálavacsora, esti város-nézés) kedveskedtek a rendezők arésztvevőknek, melyen a magyarcsoport tagjai is rendre részt vettek.

A WFO elnökség határozatávalmegerősítette a korábbi terveket: akövetkező Technical Session 2013-ban Düsseldorfban, míg a WFC-rendezvény 2014-ben ismét Euró -pában lesz, Spanyolország Önté-szeti Szö vetsége és Bilbao lesz aházigazda.

Április 28-án a csoport visszauta-zott Mexikóvárosba, ahol néhányórás séta (a gyereknap színpompáskarneváli felvonulásának megtekinté-se) után késő este hazaindult Amsz -terdamon keresztül Budapestre.

�� FGY – HP

18 ÖNTÉSZET www.ombkenet.huÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

A Magyar Öntészeti Szövetség elnök-sége ez évi első ülését 2012. április 12-én tartotta Győrben, a Nemak Kft.-ben.

Dr. Sohajda József elnök üdvözlőszavai és a napirend ismertetése utánDavid Toth, a Nemak Kft. ügyvezetőigazgatója bemutatta a cég termelésiés gazdálkodási helyzetét, vázolta akövetkező évek nagy léptékű beruhá-zási és fejlesztési elképzeléseit. Avázolt akciók megvalósítása után aNemak Kft. Európa egyik legnagyobbautóipari beszállító öntödéjekéntévente mintegy 3,4 millió autóhenger-fej öntését és egyre nagyobb mértékű

megmunkálását fogja elvégezni.Ezután az elnök arról tájékoztatta ajelenlévőket, hogy az elmúlt év vala -mennyi elnökségi határozatát teljesí-tették.

A napirendnek megfelelően azelnökség a következő határozatokathozta:– Az elnökség Hegedűs Istvánt, a

Busch-Hungária Kft. ügyvezető igaz-gatóját elnökségi taggá kooptálta.

– Az elnökség a MÖSZ 2011. évi tevé-kenységének beszámolóját a kiegé-szítésekkel, a MÖSZ 2011. évi költ-ségvetésének teljesítését, a MÖSZ

2011. évi mérlegbeszámolóját éseredmény-kimutatását, a MÖSZ EB2011. évi költségvetés- és mérlegér-tékelő jelentését, egyszerűsítettéves beszámolóját közgyűlés eléterjesztésre egyhangúlag elfogadta.

Dr. Hatala Pál főtitkár az írásos anya-gokhoz kiegészítéseket, míg az elnök-ség tagjai megjegyzéseket fűztek.– A tagdíjfizetési késedelmek radikáli-

san csökkentek 2011-ben. Tény,hogy kilenc éve nem volt tagdíjeme-lés. A tagdíjak emelése az ez éviköltségvetés alapján 2013-ban szü k-ségessé válik. A tagdíjak 2013. janu-

MÖSZ HÍREK

MÖSZ elnökségi ülés

ár 1-jétől kezdődő emelését a MÖSZközgyűlés elé kell terjeszteni.

– Vizsgálják felül, hogy a korábbiGömbgrafitos CAEF Munkabizott -ság átalakítása (új neve: ÁltalánosMérnöki Bizottság) után indokolt-e aMÖSZ bizottsági tagság fenntartása.

– Az elmúlt év során tapasztalt néhányetikátlannak nevezhető eseményalapján döntött az elnökség arról,hogy MÖSZ etikai kódex készüljön.

– Az elnökség a MÖSZ 2012. évi költ-ségvetési tervének fő számait, vala-mint a MÖSZ 2012. évi munkaprog-ramját az elnökség a közgyűlésnekelfogadásra javasolta.

– A MÖSZ tevékenységi körébe aközép- és felsőfokú oktatás támoga-tása is bekerül.Dr. Takács Nándor kuratóriumi

elnök – a pályázatok elbírálása alapján– ismertette a kuratórium döntéseit:

A „Kiváló fiatal öntész” MÖSZ-díjat 2012-ben dr. Svidró JózsefTamás okleveles kohómérnök kapta. A

2012. évi MÖSZ-díjat a kuratórium aNemak Győr Kft.-nek ítélte. A 2012.évi MÖSZ Életműdíjat az elnökségdr. Dúl Jenőnek, az ME tanszékveze-tőjének ítélte. A díjakat a MÖSZ elnökea május 23-i közgyűlésen adja át.

A MÖSZ 2012. évi közgyűlését2012. május 23-án Ráckevén, aSavoyai-kastélyban tartják. Az előké-születekről a MÖSZ főtitkár részlete-sen tájékoztatta az elnökség tagjait.

Egyebek: – A ME-MÖSZ vegyes tulajdonban

lévő (80/20%) nonprofit Foundry-Solid Kft. munka- és üzleti tervét azelnökség elfogadta. Az elnökség felhatalmazta dr. Bakó

Károly ex-elnököt, hogy a ME rektoráta felsőfokú, szakmánkat érintő okta-tással kapcsolatos elnökségi javasla-tainkról tájékoztassa.– A főtitkár tájékoztatta az elnökséget

arról, hogy a MÖSZ, illetve azOMBKE Öntészeti Szakosztályközös megbízottjaként megbeszé-

lést folytatott az Öntödei Múzeumkinevezett vezetőjével, Képes Gá -borral. Az állami költségvetés csak-nem teljes megszűnése mellett isszükséges a múzeumot fenntartaniés működtetni. Az ÖM éves műkö-dési tervét az öntészeti szakmahazai képviselőinek bevonásávalkell meghatározni, a költségek fede-zetét a múzeum vezetésének és azöntész szakma képviselőinek együttkell biztosítaniuk. A jövőben a MÖSZés az OMBKE múzeumi rendezvé-nyeken résztvevő szakemberei kifi-zetik az esedékes múzeumi belépő-díjat. Az elnökség egyetértett abban,hogy az Öntödei Múzeum rövid távúműködésének fenntarthatósága akorábbinál is nagyobb támogatástigényel a hazai öntész szakma sze-replőitől, erkölcsileg, anyagilag egy-aránt. Az elnök befejezésül köszön-tötte dr. Bakó Károly ex-elnököt 70.születésnapja alkalmából.

�� Hatala Pál


Öntészeti tárgykörű, járműipari fémalkatrész-gyártó szakmunkásképzés indul

Az elmúlt években az Országos Képzési Jegyzékben véghezvitt módosítások következtében megszűnt hazánkban amelegüzemi szakmák iskolarendszerben történő oktatása. Az elmúlt években a járműgyártás, az autóipar jelentősfejlődésen ment keresztül. Ez egyértelműen meghatározza az autóipar beszállítóinak, az alkatrészgyártóknak afejlődési tendenciáit. Ebben a szektorban a fejlődés egyik záloga a megfelelő szakmai tudással rendelkező, elegendőszámú szakember. Sajnos ezek a cégek, vállalkozások a melegüzemi, öntészeti, hőkezelési területen komoly mun ka -erőhiánnyal küzdenek. Amennyiben ez nem változik, úgy fejlődésüket, fejlesztéseiket ez már érdemben gátolhatja.

2009-ben a Nemak Győr Kft., valamint a szintén győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti SzakképzőIskola és Kollégium kezdeményezte egy új melegüzemi szakma bevezetését az Országos Képzési Jegyzékbe aMagyar Öntészeti Szövetség és a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Tanszékének szakmai támogatásával.

A járműipari fémalkatrész-gyártó szakma 2011-ben hosszas szakmai egyeztetések után bekerült az OKJ-be, ésrendeletben megjelent a szakmai- és vizsgakövetelménye is, azaz egy olyan korszerű ismerteken alapuló öntészetitárgykörű, iskolarendszerű oktatásra nyílik ez év szeptemberétől lehetőség, amely megoldás lehet a régóta meglévőöntészeti szakemberhiány csökkentésére.

A járműipari fémalkatrész-gyártó tanuló e nappali tagozatos (iskolarendszerű) hároméves képzés keretében elsa-játítja az alapvető geometriai méréseket, ismereteket szerez a fontosabb anyagvizsgálati eljárásokban, gyakorlatotszerez az alapvető forgácsoló tevékenységekben, elsajátítja a magkészítést, az öntészeti technológiák alapjait,megismeri a modern öntészeti folyamatokat, gyakorlatot szerez az öntödei gépek, berendezések kezelésében, meg-ismeri a fémekben hő hatására lejátszódó alapvető folyamatokat, a legfontosabb hőkezelési technológiákat.

A felsorolt munkaterületek jól lefedik az elvárt igényeket, és az új elnevezés várhatóan felkelti az érdeklődést is.A fentiek alapján megállapítható, hogy a járműipari fémalkatrész-gyártó szakember a melegüzemi gyártás vala -mennyi területén rendelkezik majd megfelelő szakmai alapképzettséggel.

A győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium a nyugat-dunántúli térségegyik legjelentősebb járműipari szakképzést folytató intézménye. A szakiskola 2012 szeptemberében indítja el ajárműipari fémalkatrész-gyártó képzést. A képzésre még várják azoknak az általános iskolásoknak a jelentkezését,akik kedvet éreznek ennek az új, korszerű technológiai ismeretekkel rendelkező szakmának az elsajátításához. ALukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégiumnak 240 fős kollégiuma van, így a távollakó diákoknak bentlakási lehetőséget tud biztosítani.

Kapcsolat: Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium9027 Győr, Mártírok útja 13–15. • Tel.: 06-96-528-760 • E-mail: [email protected] • Web: www.lukacssuli.hu

�� HPA szerkesztőség megjegyzése: Kérjük tagtársainkat, hogy e figyelemfelhívó néhány sort közöljék kollégáikkal,ismerőseikkel, hogy eljuthasson az ismereteik szerint ma még beiskolázásukat kereső fiatalokhoz.


A világ öntvénytermelése 2010-ben

Összeállította dr. Lengyel K

ároly a Modern C

asting 2011. decemberi kim

utatása alapján

A világ 2010. évi öntvényterm

elése, tonna

A kezdet, a magyar–német rész-vénytársaság

1942-ben pályázatot hirdettek gyárimunkások kiválasztására Székesfe-hérváron. Erre katonaviselt, bármelyszakmabeli személyek jelentkezhet-tek. Közülük választották ki azt a 32főt (lakatost, villanyszerelőt), akikKóder Frigyes és Emőd Gyula kohó-mérnökök vezetésével – egyhetes né-met nyelvtanfolyam után – négyhóna-pos betanulásra Berlinbe utaztak [1].

Nappal a né-met munkásokmellett ismerked-tek az alumíni-umöntés és -hen-gerlés számukraaddig ismeretlenrejtelmeivel, es-ténként pedig akét mérnök be-számoltatta, ki-

kérdezte és háttérmagyarázatokkalsegítette őket. Emőd Gyula emlékira-taiból tudható, hogy a mérnöki isme-retek megszerzéséhez nekik külön„erőfeszítéseket”, úgymint márkáskonyakot és szivart is latba kellettvetniük [2].

E hihetetlenül intenzív időszakvégére a teljesen kezdőkből közép-haladók, majd haladók lettek, és ígyváltak gyárindító munkásokká, majdszakemberekké. Ezen első csodaegyik kiemelkedő alakja volt Blazsúr

István (1910–2007), aki villanyszerelő-ként úgy elsajátította a félfolyamatosalumíniumöntést, hogy később többújítás, sőt szabadalom megalkotójalett. Ezekért Tildy Zoltán államelnök-től, annak székesfehérvári gyárláto-gatása során, külön kitüntetést vehe-tett át.

A harmadik képen Blazsúr IstvánHorváth György, Egerszegi János ésSchultheisz Gyula társaságában lát-ható. A három kohómérnök egészéletművével, nyugdíjba vonulásáig,


Clement Lajos életrajza a 49. oldalon olvasható.

FÉMKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Kórodi István és dr. Török Tamás

CLEMENT LAJOS

Hetvenéves az alumíniumkohászatSzékesfehérváron (1941–2011) II. rész*

Az előző számban szerepelt egy összeállítás az Alcoa-Köfém, korábban Székesfehérvári Könnyűfémmű elsőhetven évének történetéről.A történész-muzeológus Fülöp Krisztián cikkéből részletesen megismerhetők voltak a fehérvári korszak elsőhetven évének szakmai és ipartörténeti szempontból is jelentős eseményei. Írásában elsősorban az alkalma-zott technológiákat, a termelőberendezéseket és a termelési adatokat mutatta be. Ehhez a cikkhez szorosankapcsolódik a hátsó borító belső oldalán látható összefoglaló gyárelrendezési-telepítési rajzösszeállítás,amely a gyár méreteit és a különböző fejlődési szakaszokat hivatott bemutatni.Jelen cikk az előző számban megjelent írás második részeként annak szerves folytatásának tekintendő,amelyben a szerző a 70 év szereplőinek tevékenységére, alkotásaik bemutatására helyezi a hangsúlyt.Helytállásuknak, küzdelmüknek kíván emléket állítani, és ezen keresztül tanulságokat leszűrni, melyhez tech-nikai folyóiratban talán szokatlan hasonlatokkal is él.Az emberi tényező, vagy mai szóhasználattal emberi erőforrás mára egyre hangsúlyosabb tényezővé válik.Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is (és ezt a szerző vállalja is), hogy az emberekről szóló írások és meg-állapítások akaratlanul is hordozhatják vagy magukban rejthetik az esetleges szubjektivitás veszélyeit.

* A cikk az Alcoa-Köfém és az OMBKE Székesfehérvári Helyi Szervezet által 2011. június 16-án megtartott szakmai fórumon elhangzott elő-adás anyagának felhasználásával készült.A hazai alumíniumgyártás és képlékenyalakítás Csepelen indult, majd a világháborús események és az azt követő iparpolitikai döntésekfolyamán helyeződött át több szakemberrel együtt Székesfehérvárra.

Horváth György, Egerszegi János, Blazsúr István (balról aharmadik), Schultheisz Gyula

Kóder Frigyes Emőd Gyula

meghatározó személyisége volt efontos korszaknak, az indulást követőfelfutástól a nyolcvanas évekig. Aképről hiányzik a hasonló pályát befu-tó kohómérnök társuk, Köhler Imre.

A következő felvételen az öregmester e cikk szerzőjével látható,amint a megemlékezés serlegét vesziát a gyáralapítás jubileumi szakesté-lyén. Blazsúr István – mint a 32 főscsoport utolsó mohikánja – 97 évesenhunyt el.

E betanuló csoportba tartozottSidó János is, aki a sokmilliós tétel-ben gyártott csőjáratos lemezek (ahűtőszekrények freonkeringető leme-ze) atyamestere volt, és akitől ebbena témában a cikk szerzője is sokattanult kezdő mérnök-művezetőként.Ez a korszak a betanulásról szólt, azindulásról és a szigorúan a berlinilaboratórium által jóváhagyott techno-lógiák szerinti hadi gyártásról, egymeglehetősen „vegyes” gépparkkal.

Később Emőd Gyula üzemvezetőazonban saját megfigyelései ésüzemi kísérletei alapján megváltoztat-ta az AlCuMg lemezek hőkezelését,miáltal kedvezőbb mechanikai tulaj-donságokat ért el. Mindezért fegyel-mit és háromhavi jutalmat kapott.Fegyelmit az előírt szolgálati út meg-sértéséért, a jutalmat pedig az elérteredményért. (Ez a történet nem csaka német időszakra jellemző, a vállalatteljes története során a gyártási para-méterek megváltoztatása csak amegfelelő szolgálati út betartásávalvolt lehetséges, napjaink minőségirá-

nyítási szabványai ezt még inkábbmegkövetelik.)

A háborús években a korábban em-lített német precizitás és fegyelem mel-lett meghatározó volt a magyar szak-embergárda kiállása a háborús körül-mények közepette, amelynek eredmé-nyeképp sikerült megmenteni a gyárberendezéseit mind a németek általelőírt, mind a szovjet háborús jóvátéte-li leszereléstől. Íme egy újabb csoda.

A felgyorsuló fejlődés

1946-ban alakult meg a magyar–szov-jet vegyesvállalat (később Könnyű-fémmű). A korábban említett szemé-lyek mellett Láng Jenő főmérnök,Sáfár László és Éder Ernő kohómér-nökök vezetésével kezdett kialakulniaz a környékbeli (elsősorban ráche-gyi, részben öreghegyi, felső- és al-sóvárosi) munkás-szakembergárda,akik lehetővé tették a felgyorsuló fej-lődést, valamint akikről és akikért eza cikk íródott.

A háború és a konszolidáció után,különböző finanszírozási forrásokból,előbb szovjet–orosz technológiákkalés berendezésekkel, majd a Cegedur-Pechiney know-how megállapodás-sal, ezt követően az IHI japán hideg-hengersor beszerzésével – egy egé-szen új minőségszemlélettel párosul-va – sikerült a termékválasztékot bő-víteni (elsősorban a fokozott kikészí-tettségű, így magasabb hozzáadottértékű termékekkel) és grandiózusberuházásokkal a gazdaságosságotés a versenyképességet javítani.

Ehhez a felgyorsult fejlődéshez kétkiemelkedő fontosságú eseményteremtette meg az alapot és a lehe-tőséget:

– A Magyar–Szovjet timföld–alu-mínium egyezmény kidolgozása ésaláírása (1962)

– A Magyar Alumíniumipari Trösztmint országos vertikális szervezet lét-

rehozása és kiemelt mûködtetése(1963-tól)

Mindezek népes alkotógárda ne-véhez kötődnek, közülük mégis ki kellemelni dr. Dobos György és TimárVilmos tehetségét és harcos munkás-ságát [3].

Mellettük ugyancsak meg kellemlékezni Egerszegi János kohó-mérnökről, akinek első (és nyugdíjbavonulásáig egyetlen) munkahelye volta székesfehérvári gyár 1948 és 1985között, ahol egészen különleges

intuícióval és egy-ben hihetetlen di-namikával és mun-kaszeretettel, dön-tési készséggelmegáldva évtize-deken át volt agyár szakmai irá-nyítója, „esze”.

Voltak nála magasabb beosztásúakis, de rátermettségével, megszállott-ságával – a fejlesztéseket leszámítva– minden fontos kérdésben vállalta éshordozta a felelősséget. A termelés-ben a technológiáktól a hatékonysá-gig, a gazdálkodási, a társadalmi, asport, az üzemi élet minden területén– egyedül a pártpolitikát leszámítva –rajta tartotta kezét. Ahogyan egyszertalálóan megjegyezte, a cég működé-sét illetően tőle maradt fenn a legtöbbhivatali aláírás. Az OMBKE Székes-fehérvári Csoportjának 1955-ben ala-pító tagja volt, majd hat cikluson át,1963 és 1984 között volt a csoportelnöke. Erre az időszakra tehető acég maximális támogatását is élvez-ve a helyi csoport fénykora [4].

A munka és a szakma hétköznapibajnokairól is meg kell emlékezni.Nehéz lenne csupán felsorolni isazon mérnökök százait AlmachtFerenctől Zachár Lászlóig, akik szol-gálatukkal és tudásukkal alakították a70 év történéseit. Ők többnyire ismer-tek a lapunkban megírt cikkeikből,közleményeikből, és sajnos sokuk azegyesületi nekrológokból.

Ugyanakkor alig kaptak és kapnakpublicitást a szakma egyetemet nemvégzett, de hihetetlen sokrétű gyakor-lati ismeretet felhalmozó hétköznapibajnokai. A már említett „gyáralapító”Blazsúr István (öntöde), KirályJózsef, Hopp István, Kauth Ferenc,Brunner László, Pintér Miklós (hen-germű), Karácsonyi Imre, Vincz

22 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

Blazsúr István és Clement Lajos aKöfém alapítása 60. évfordulójának emlé-kére rendezett szakestélyen

Egerszegi János

Dr. Dobos György Timár Vilmos

István, Térfalvi László, Szentesi Ist-ván (prés- és húzómű), MalomhelyiFerenc (préskovács), TraumbergerGyula, Szklenár József, Máhr István,Katona László (karbantartás), Gye-nes László (labor) vagy az örökmoz-gó, mindenkinek mindenben segítőHalmai Lajos.

Néhányan közülük kiemelést érde-melnek. Karácsonyi Imre a háborúsújrainduláskor kilőtt tankok páncéljá-ból készítette az első présszerszá-mokat. Király József főművezetőkénthét üzemvezetőt szolgált. Mondásaszállóige lett: „Üzemvezető jön, üzem-vezető megy, de a Király marad”.

Brunner László hétgyermekes bá-nyászcsaládból 14 évesen lépett be agyár kapuján, és hengerésztanuló-ként állt munkába. Szakmunkáskénthosszú éveken át járt három és folya-matos műszakba dolgozni mint me-leghengerész, majd csoportvezető. Aváltó műszak mellett esti technikumioklevelet szerzett és lett művezető,főművezető, a privatizáció után ter-melésvezető (menedzser), míg végüla világcég egyik olaszországi cégé-nek műszaki-termelési tanácsadója-ként vonult nyugdíjba, amit sajnos –korai halála miatt – csak rövid ideigtudott élvezni. A kemény tanulóéveksorán az alumíniumhengerlés szinteminden területén kiterjedt gyakorlatiszaktudást szerzett, beleértve a síkki-fekvés, a lencsésség, de az olajlefú-vatás vagy az emulziókezelés kérdé-seit is.

Ez a szakembercsapat szolgálta aszakmai tudás mellett és azzal szorosösszhangban a működtetés alapját, alelkét. Ők ismerték és értették legjob-ban a hozzájuk beosztott munkásokéletét, gondjait.

A gyárindító 32 úttörőt több szá-zan, majd ezren követték, kezdetbenkörnyékbeli dinasztiák. (Kauth, Bor-

bély, Máhr, Bognár, Szalczgrúber, Se-bestyén, Szklenár, Preininger, Zsé-dely, Balog, Viza és társaik.) Ők, akiktöbbnyire három vagy folyamatosműszakban jártak (járnak) akár szom-bat éjszakára vagy vasárnapi ebédután. A házaspárok, amíg kicsi a gye-rek, a felügyelet miatt eltérő műszak-ban, egymással alig találkozva dol-goztak. Ők jelentették (és jelentik) amotort, a működtetés szívét.

Ezek a leírások és megállapításoknagyobbrészt a privatizációt megelő-ző időkről szóltak, de nagyon fontostanulságokat és üzenetet hordoznaka jelen, és méginkább a jövő számá-ra, elsősorban az intézményi és rész-ben a munkahelyi szakmai oktatásoktekintetében.

A gyárindító 32+2, de sokáig azutánuk következő szakemberek,mesterek és műszakiak is mind a pro-duktív munkán alapuló értékrendennevelkedtek. Ők nem a szót, hanema kalapácsot, tekercset, az öntőüstötvagy a logarlécet „vitték”, és erre ké-pezték, sőt nevelték őket (pl. a köte-lező üzemi gyakorlatokkal).

Magas színvonalú technikuskép-zés folyt Székesfehérváron, Veszp-rémben, Diósgyőrben és későbbDunaújvárosban, a műszaki egyete-meken pedig akkor még elsősorban„ipari” mérnököket képeztek.

A gyár saját költségén tanműhelytépített, ahol a nyolcvanas években110-180 fő tanult és dolgozott évente.Kihelyezett esti tagozatos technikus-képzés folyt a munka mellett a tanu-lást is vállaló szakemberek számára,jórészt a gyári mérnökök bevonásá-val. Sokan kiemelkedő életpályátfutottak be a gyárban úgy, hogybeosztásuk mellett levelező tagoza-ton az egyetemet is elvégezték:

Bárdfalvi Tamás, Dzsaja Lajos, SzeriIstvánné, Gyűrűsi Ferenc és sokanmások.

Világszínvonalon az alumíniumiparvezető cégének üzemeként

Minden olvasó előtt ismeretesek azoka változások, amelyek hazánk ipará-ban a ‘80-as, ‘90-es években bekö-vetkeztek, és amelyek az alumínium-iparunkat sem kerülték el. Ennekkövetkeztében sok üzem megszűnt,vagy jobb esetben átalakult. A forgó-tőke hiánya miatt (is) ellehetetlenülő„gyöngyszemet”, a székesfehérvárigyárat is utolérte a globalizáció.Immáron amerikai tulajdonban, telje-sen új fejlődési pályára kerülve,amelynek természetesen voltakvesztesei és nyertesei, jutott el mos-tani műszaki színvonalára. Mégpediga világszínvonalra, magas fokú ergo-nómiai, biztonsági, egészség- és kör-nyezetvédelmi elkötelezettséggel mű-ködik, kohászatunkban egyedülállótisztaságú csarnokokkal és impozánskülső környezettel.

Végül összegzésképpen, de akártanulságképpen is, szakmai lapbantalán szokatlan módon, megengedhe-tő egy metafora.

A mai Alcoa-Köfém és az aztövező lakótelep helyén, a Ráchegyen70 évvel ezelőtt még szelíden hullám-zó, összefüggő kukorica- és naprafor-gótáblák voltak. S ahogy a naprafor-gó koronája forog a Nap felé, keresvea számára éltető fényt, azonmódkereste a kibontakozási lehetőséget aTrianon után megmaradt szinte egyet-len számottevő természeti kincsünk-re, a magyar bauxitra épülő iparág.

Fordult először nyugatra (Német-ország), az elvesztett háború után ke-


Brunner László (kép jobb oldalán) aHengermű csarnokban egy spanyol kollé-gával

Takács István öntő az Öntöde legna-gyobb tapasztalatú szakemberei közétartozott

A napraforgótábla helyén épült a Szé-kesfehérvári Könnyűfémmű

letre (Szovjetunió), majd újra nyu-gatra (Franciaország). Később egypillantás a messzi Távol-Kelet felé(Japán), majd legutóbb megint nyu-gatra, de már át az óceánon (USA).Így pergett le hét évtized, a körülmé-nyek folytán két német, öt orosz,három magyar, egy német (az Alcoaszíneiben), két amerikai, majd újraegy magyar igazgató irányításaalatt.

Miközben a napraforgó koronájaforgott, addig a magyar szakembe-rek (mérnökök, technikusok, kétkezimunkások) mint erős gyökerek,mindvégig szilárdan tartották nem-csak a koronát, hanem az egész fel-

építményt. Ők jelentették és jelentika folytonosságot és a napfény mel-lett a földből szívott tápláló erőt.Kellenek az éltető napfényt jelentőanyagi erőforrások, amelyek szüksé-gesek a technika fejlesztésére és ahatékonyság növelésére. Ugyan-akkor ne feledkezzünk el a mindeze-ket működtető emberről. Hajtsunkfejet a hetvenéves erőfeszítésük éshelytállásuk előtt, amiért és ahogyanmindezt tették, ésszel, szívvel éslélekkel.

Ez lehet a záloga annak, hogy a„magyar ezüst” fehérvári hetvenévestörténete töretlenül íródjon tovább,lehetőleg arany betűkkel.

Irodalom

[1] Dr. Harsányi József: A Székesfe-hérvári Könnyűfémmű történeté-nek 50 éve. Székesfehérvár, 1991

[2] Dr. Emőd Gyula: Holttá nyilvánít-va. Budapest, 2006

[3] Timár Vilmos: A Magyar–SzovjetTimföld–Alumínium Egyezmény.1962. XI. 15. A Mi Múzeumunk,2008. június

[4] Csömöz Ferenc: Az első ötven évtörténete. (OMBKE) Székesfe-hérvár, 2005

[5] Dr. Köves Elemér: A magyar alu-míniumipar története életrajzok-ban. Székesfehérvár, 1999

24 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

Folytatva a 18 éves hagyományt,március 12-én, immáron az új egye-sületi központban tartotta idei évad-nyitó (egyúttal tavalyi évzáró) és ahajdanvolt március 15-i történésekreemlékező vezetőségi ülését a Fém-kohászati Szakosztály. Petrusz Bélasajnálatos elhunyta miatt elnök nélkülmaradt szakosztály ülését a négy al-elnök közül Balázs Tamás köszöntöt-te és vezette le. A hagyományokhozhíven külön köszöntötte az ilyenkorjelenlévő pártoló tagvállalatok képvi-selőit, az elmúlt évi szakosztályikitüntetetteket, és nem utolsósorbana megjelent tiszteleti tagjainkat.Rendkívüli napirendi pont keretében– a néhány nappal magunk mögötthagyott nőnap kapcsán – köszöntöt-tük a megjelent egyesületi, illetveszékesfehérvári kolléganőket. Ezt atavalyi éves titkári beszámoló követteSándor István szakosztályi titkárunk-tól. Beszámolójában megemlékezettaz elmúlt év jelentősebb egyesületi,illetve szakosztályi rendezvényeiről,külön kiemelve a Szigetközi Napoksikerét, de mindenekelőtt a rendsze-res miskolci egyetemi nagyrendezvé-nyünk, a XII. Fémkohászati SzakmaiNap sikerét.

A konferencia zárásaként ezúttalrézfúvós koncertet kaptunk ajándék-

ba a korábban megszeretett nőivonósnégyes után. A szakestélypedig magától jött mint mindig. A tit-kár úr megemlékezett azokról aszponzorokról is, akik nélkül nemigenjöhetett volna létre a gazdag prog-ram. Szerepeljenek itt a támogatásmértékétől függetlenül névsorban:Coppermet Kft., EBA Kft., Fémszö-vetség, Glob-Metal Kft., HWH Kft.,Martin Metals Kft., Regy Metal Kft.,Schmelzmetall Hungaria Kft. és végüla Tigáz Zrt. Köszönjük az előadáso-kat és a támogatást.

A beszámoló ezt követően a helyiszervezetek éves tevékenységére tértki, illetve bemutatta a szakosztályrészvételét az egyesületi központ általa politikai életnek íródott szakmáinkhelyzetét és jövőjét bemutató szak-mai (lobby) tanulmány elkészítésé-ben. Végezetül kissé szomorú statisz-tikát hallhattunk a 326 fős szakosztá-lyi tagság életkorának összetételéről:a 10 tiszteleti tagon kívül 130 aktívdolgozó és 61 hetven év fölötti tagunkvan. A beszámolót az idei teljes évesprogram bemutatása követte.

Következett az ünnepi napirendiprogram: mint már oly sokszor, azünnepi szónok ismét a kecskemétielnök, Dánfy László volt. A szabad-ságharc történetéből ismételten egy

újabb részlettel állt elő, párhuzamo-san bemutatva gróf Andrássy Gyulatevékenységét és helytállását. Azelőadás kapcsán Laár Tibor tisztele-ti tagunk a témához kapcsolódóanErdély önállóságáról szóló ismerete-it osztotta meg a hallgatósággal.

Ugyancsak a hagyományainkmentén, ezúttal is főt hajtottunk egyiknagy elődünk és tanítónk, dr.Gillemot László professzor úr emlékeelőtt. Az idén születésének 100.évfordulója alkalmából centenáriumiévet szervezők és ünneplők nevébena volt tanítvány és munkatárs dr. ÉvaAndrás, budapesti helyi szerveze-tünk vezetőségi tagja tartott átfogómegemlékezést a fiatal mérnökről, atanszékalapító professzorról, az inté-zetalapító igazgatóról, a tanárról, aférfiról, a családapáról. A megemlé-kezést egy rövid kisfilm is színesítet-te, és tette az előadást még mara-dandóbbá.

Végül ismét csak a hagyományok-ra hivatkozva, a csülkös vacsora és arétes következett. Pont olyan finomvolt, mint a korábbi években. Ne-hezebb volt a Batthyány tér környé-két otthagyva egy újabb söröző felta-lálása, hogy egy kicsit elbúcsúzzunka Fő utcától is…

�� Hajnal J.

EGYESÜLETI HÍREK

A Fémkohászati Szakosztály ünnepi vezetőségi ülése

A ScholzAlu Tatabánya Kft. tatabá-nyai üzemében tartotta évnyitó tag-gyűlését 2012. március 22-én a Fém -szövetség. A referátumok alapján át -te kintették a Fémtörvény módosítá-sának helyzetét és az új Hulladék -gaz dálkodási Törvény kodifikálásá-nak állapotát.

Tájékoztatót tartott Erős András,az Eural képviselője a ScholzAlu Kft.működéséről, és Jeff Kimball alelnök-től az EUROMETREC márciusi brüsz-szeli tanácskozásáról.

Elfogadták a Szövetség 2011. évimérlegét, 2012. évi munka- és költ-ségtervét. Bizottságokat küldtek ki azez évi tisztújítás jelölésére és azAlapszabály módosítására.

A taggyűlést követő üzemlátoga-tás során felkeresték valamennyiüzemrészt az alapanyag-előkészítés-től a készáruk kiszállításáig, tájéko-

zódva a korszerű technológiai beren-dezésekről és az alkalmazott techni-kákról.

A taggyűlés vacsorával zárult.

�� Szablyár Péter


Az OMBKE Fémkohászati Szak osz -tály budapesti helyi szervezete 2012.március 22-én látogatást tett aFÉMALK Zrt. alumíniumöntödéjébenCsepelen. A találkozót CsonkaLászló, a helyi szervezet titkára szer-vezte és nyitotta meg.

A nagyszámú egybegyűlt előtt aFÉMALK szerszámgyártás, technoló-gia és projekt vezetője, Laci Sándortartott tájékoztatást az alumíniumön-töde termékeiről, a széles vevőkörről,a vállalat múltjáról, jelenéről és jövő-jéről.

Jó volt hallani egy olyan magyarsikertörténetről, ami 20 éve egy kistermelőegység megvásárlásával kez-dődött, majd a termelés volumené-nek húszszorosra való felfuttatásaután egy dinamikusan növekvő jövő-képet kitűző cég létrejöttével folytató-dott. A tervekben szerepel a gyártó-kapacitások további növelése azüzleti igények alapján, amit a jelenle-gi, Csepel Művek Ipari Parkban lévőtelephely mellett egy Dunavar sány -ban zöldmezős beruházással létesí-tendő gyártóbázissal fognak megva-lósítani.

Mi is a sikertörténet titka? – kér-deztük mindnyájan. A FÉMALK-osokelmondták, hogy a nagynyomású,automatizált öntőgépekkel dolgozótechnológiát a gyártás minden terüle-tére kiterjedő folyamatos fejleszté-sekkel tartják magas színvonalon,ami lehetővé teszi, hogy a nyugat-európai autógyárak 2013–2014-esmodelljeinek high-tech igényeit is kitudják elégíteni. A mai, nehéz gazda-sági helyzetben a FÉMALK-nak nema csökkenő rendelésállománnyal kellszembenéznie, hanem az jelent kihí-vást, hogyan tudják gyártókapacitás-sal lefedni az igényes vevők egyrenövekvő rendelésállományát.

A legnagyobb vevők a BASF, aTrelleborg, a ZF, a Bosch. A terméke-ik eljutnak olyan autókba, mint aBMW, a Volkswagen, a Porsche, aFerrari és a Jaguar.

Természetesen ezek az eredmé-nyek nem valósulhattak volna meg azidőben és helyesen hozott döntések,valamint a sokrétű, jól képzett, elkö-telezett szakembergárda nélkül.

Az üzemlátogatást két csoportbanLaci Sándor és Dohanek Tibor tech-

nológus vezette. Megismerkedtünkaz öntő, a szerelő, és a raktári üzem-részekkel. Megtapasztalhattuk egyhatékonyan működő, informatikai ésműszaki újításokat létrehozó vállalatműködését. Látható volt, hogy nagyfigyelmet fordítanak a rendezettségreés tisztaságra.

Az üzemlátogatás után kötetlenbeszélgetésre került sor, amihezcsatlakozott dr. Sándor József, aFÉMALK tulajdonosa és ügyvezetőigazgatója. Szó volt többek között aszakemberhiányról, amit az öntödeszakközépiskolákkal és egyetemek-kel kötött együttműködéssel próbálmegoldani. Így képzés, gyakornokiprogram, szakdolgozat téma kereté-ben kapcsolatban vannak többekközött a Szili Kálmán Műszaki Szak -középiskolával, a Miskolci Egye -temmel, a Budapest Műszaki Egye -temmel, az Aaleni Főiskolával is.

Köszönjük a lehetőséget, hogymegismerkedhettünk a FÉMALK-kal!Külön köszönet a szíves vendéglá-tásért!

�� Szabóné Simon Katalinokl. kohómérnök

Látogatás a FÉMALK Zrt.-nél

A Fémszövetség taggyűlése Tatabányán

A forgácsfeldolgozás meghatározó tevékenység

26 ANYAGTUDOMÁNY www.ombkenet.hu

ANYAGTUDOMÁNYROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

Bevezetés

A SiC és a Si3N4 alapú korszerűműszaki kerámiák jellemzői közé tar-tozik a nagy szilárdság és kemény-ség, a jó kopás- és korrózióállóság,valamint a kis hőtágulásuknak kö-szönhető jó hősokkállóság. Továbbielőnyük, hogy e tulajdonságaikat vi-szonylag nagy hőmérsékleten (>1000°C) is megőrzik [1–2]. Mindezek miattkiterjedten alkalmazzák őket az iparigyakorlatban is, így csapágyak, vágó-szerszámok, motoralkatrészek, turbi-nalapátok, csiszolóanyagok stb. ké-szülnek belőlük. Sokszor azonban –az előállítási költségek csökkentésevagy az eltérő tömbi tulajdonságokmiatt – ezeket a kerámiai anyagokatcsak fémalkatrészek felületének be-

vonására használják, védve azokat akorróziótól, a hőhatástól vagy amechanikai igénybevételből szárma-zó kopástól. A néhány tíz mikromé-tertől a több milliméter vastagságotelérő kerámiabevonatokat leggyak-rabban plazmaszórással alakítják ki.E módszer lényege, hogy a bevonatanyagának megfelelő méretű szem-cséit egy nagy hőmérsékletű plazma-sugárba adagolják, ahol azok a hőhatására megolvadnak, az olvadtcseppek pedig nagy sebességgel(200-400 m·s -1) csapódnak be ésterülnek szét a bevonandó céltárgy(hordozó) felületén. Így elvileg bár-mely hőre olvadó anyaggal bevonatotképezhetünk. Ugyanakkor a nagyhőmérsékleten megolvadás nélkülelbomló, elsősorban a nemoxid alapú

kerámiák plazmaszórással csak ne-hézségek árán vagy egyáltalán nemvihetők fel a céltárgy felületére [2, 3].Ez a helyzet a SiC és Si3N4 alapúkerámiáknál is. E problémára egyfajtamegoldás lehet, ha nem magából aSiC vagy Si3N4 porból, hanem az azo-kat 1-10 tf%-ban adalékként tartalma-zó társított (kompozit) porokból alakít-juk ki a bevonatot. A mátrix anyagalehet fém, pl. alumínium vagy réz[4–7] vagy valamilyen intermetallikusvegyület [8]. Számos esetben még eza kis adalékkoncentráció is elegendőegyes kívánt tulajdonságok – pl. szi-lárdság, kúszásállóság – nagyobb hő-mérsékletű javítására. Szóráshozgyakran a különböző komponensekegyszerű keverékét használják. Ko-rábban már vizsgálták kerámiamátri-xú társított bevonatok előállítását is[9–10], de ipari használatuk még nemterjedt el. Mindenképp az szükséges,hogy a mátrix anyagaként szolgálókerámia megolvadjon a lángban,hiszen a bevonat a hordozóhoz alap-vetően mechanikai folyamatok, a felü-let pórusaiba történő beágyazódás ré-vén kötődik.

KÁROLY ZOLTÁN – MOHAI ILONA – KLÉBERT SZILVIA – BALÁZSI CSABA –SZÉPVÖLGYI JÁNOS

SiC és Si3N4 bevonatok kialakításaplazmaszórással

Különböző fémfelületek fém- vagy kerámiabevonattal történő módosí-tásának egyik elterjedt módszere a plazmaszórás. Jelen közleménybenSiC- és Si3N4-tartalmú granulátumok atmoszférikus plazmaszórásátvizsgáljuk társított kerámiabevonatok kialakítása céljából. Egyedi tech-nikát dolgoztunk ki a szórásra alkalmas granulátumok készítésére, ésvizsgáltuk a kialakult bevonatok tulajdonságait röntgendiffrakciós éspásztázó elektronmikroszkópos módszerekkel.

Károly Zoltán 1993-ban szerzett kohómérnöki oklevelet aMiskolci Egyetem Kohómérnöki Karán, majd 1996-ban ugyanittPhD-fokozatot. Jelenleg tudományos főmunkatárs az MTATermészettudományi Kutatóközpont Anyag- és KörnyezetkémiaiIntézetében. Szakterülete a műszaki kerámiaporok szintézise,valamint korszerű anyagok termikus plazmatechnológiákkal tör-ténő előállításának vizsgálata.Mohai Ilona 1984-ben végzett a Budapesti Műszaki EgyetemVegyészmérnöki Karán, azóta az MTA Kémiai KutatóközpontAnyag- és Környezetkémiai Intézetének (AKI), illetve jogelődei-nek munkatársa. 1998-ban szerzett PhD-fokozatot a PannonEgyetemen kémia tudományból. 2005 óta az AKI Plazmakémiaicsoportját, 2008 óta a Plazmakémiai osztályt vezeti. Fő kutatásiterülete a termikus plazmákban lezajló átalakulási folyamatokanyagtudományi (mikro- és nanoméretű kerámiaporok, valamintfullerének előállítása) és környezettudományi (veszélyes szer-

ves és szervetlen hulladékok ártalmatlanítása) vonatkozásainakvizsgálata.Klébert Szilvia 2001-ben szerzett biomérnöki oklevelet a BMEVegyészmérnöki Karán, majd 2007-ben PhD-fokozatot a BMEMűanyag- és Gumiipari Tanszékén. 2001-től a BME MGT és azMTA KK AKI közös laboratóriumának munkatársa, ahol kutatásiterülete a biológiailag lebomló polimerek előállítása és tulajdon-ságainak vizsgálata volt. 2007 óta az MTA KK AKI Plazmakémiaiosztály tudományos munkatársa. Jelenleg különleges kerámiaporok szintézisét vizsgálja.Szépvölgyi János vegyészmérnöki oklevelét 1968-ban szerez-te a Veszprémi Egyetemen. 2001-től az MTA doktora. 1994 ótaaz MTA KK AKI igazgatója.Balázsi Csaba szakmai életútját a Kohászat 2011/2. számábanközöltük.


Közleményünkben azokról a kuta-tásainkról számolunk be, amelyeksorán kerámia mátrixba ágyazott SiCés Si3N4 szemcséket tartalmazó társí-tott bevonatok kialakítását vizsgáltuk.A SiC szemcséket Al2O3-TiO2 mátrix-ba, míg a Si3N4 szemcséket Sialonmátrixba építettük be. Jóllehet mind-két mátrixanyagnak nagy az olvadás-pontja, a termikus plazmában uralko-dó több ezer fokos hőmérsékletenhatékonyan olvadt állapotba vihetők.A szóráshoz használt társított porokatkülönböző módszerekkel hoztuk létrea lehetséges szerkezeti átalakulásokszélesebb körű vizsgálatára. A SiCport egyszerű mechanikai keverésselelegyítettük a mátrix anyagával, míg aSi3N4-tartalmú bevonatokat már azelőkészítés során, előzetesen társítottporokból állítottuk elő.

Kísérletek

Granulátumok készítéseA SiC-tartalmú granulátumokat a ke-reskedelmi forgalomban beszerezhetőSiC és AT13 (13 m/m% TiO2-t tartal-mazó Al2O3) porok 30:70 tömegarány-ban történő összekeverésével készí-tettük. A porelegyet golyósmalomban,TES (tetraetil-szilikát) etanolos oldatá-ban homogenizáltuk, amikor is aszemcsék felületét vékony gél-filmmelis bevontuk. A kapott granulátumokat

120 °C-on szárítottuk, majd 400 °C-on hőkezeltük a TES elbontására. Afolyamat eredményeként egy, a szó-rás közbeni oxidációt megakadályo-zó, megfelelő vastagságú SiO2 rétegalakult ki a SiC szemcsék felületén.

A Si3N4-tartalmú granulátumokattöbb lépésben, egymást követő őrlésiés szinterelési folyamatok során hoz-tuk létre; végül is gömbszerű, 100 mmjellemző méretű szemcséket kaptunk.Az előállítás első lépéseként a kiindu-lási kerámiaporokat (Si3N4, Al2O3,Y2O3, AlN) golyósmalomban, etanololdószerben homogenizáltuk. A ka-pott granulátumokat ezután 1730 °C-on, nitrogénatmoszférában zsugorí-tottuk (szintereltük). SzintereléskorSialon alakult ki, amit tovább őröltünk.Ebből kaptuk az A jelű kiindulásianyagot. A szóráshoz egy másik alap-anyagot is készítettünk (B granulá-tum) úgy, hogy az A anyaghoz továb-bi Si3N4-et, Al2O3-ot és Y2O3-ot ad-tunk. A kétféle granulátum morfológia-ilag hasonló volt, fázisviszonyaikat te-kintve viszont eltért egymástól. Az Ajelű mintánál a Si3N4 teljes egészé-ben Sialonná alakult a szintereléssorán, míg a B granulátum 10 m/m%-ban Si3N4-et is tartalmazott. Az ígyelőkészített porokból szitálással vá-lasztottuk le a szóráshoz szükségesméretű (45–125 m m) hányadot.

A plazmaszóráshoz kereskedelmi

szórópisztolyt (Sulzer Metco, 9MB)használtunk. A szórási kísérletek fon-tosabb paramétereit az 1. táblázat-ban foglaltuk össze. A kísérletekbenhőálló acéllemezt (MSz H10) vontunkbe, melynek felületét – a bevonatjobb feltapadása érdekében – a plaz-maszórás előtt homokfúvással érde-sítettük. A kerámiabevonatot nemközvetlenül a fémfelületre vittük fel,hanem azon előzetesen egyNiCoCrAlY ötvözetből álló, mintegy50 m m vastag, ún. kötőréteget ala-kítottunk ki. E réteg, amelynek hőtá-gulási együtthatója a kerámiabevonatés az acéllemez hőtágulási együttha-tója közé esik, csökkenti a hordozóés a bevonat közötti termikus ésmechanikai feszültségeket. Plazma-szórás előtt a hordozó felületét 250-300 °C-ra melegítettük fel.

3. ábra. A Si3N4 kompozit granulátumok röntgendiffraktogramjai2. ábra. A SiC-tartalmú granulátum és a belőle készült bevo-

nat röntgendiffraktogramjai

1. ábra. Si3N4 kompozit granulátumSEM felvétele


Eredmények

Az 1. ábrán a szóráshoz készítettSi3N4-tartalmú granulátum SEM fel-vétele látható, agglomeráció és szitá-lás után. Gömbszerű részecskékbőlálló, de széles méreteloszlású társí-tott porelegyet kaptunk. Mivel a kiin-dulási anyag méreteloszlása alapvetőhatással van a bevonat mikroszer-kezetére, plazmaszóráshoz alapve-tően szűk szemcseméret-eloszlásúporra van szükség. A kelleténél na-gyobb méretű szemcsék ugyanis vél-hetőleg nem olvadnak meg teljesen,és emiatt a bevonat porózus lesz. Akompozitporokból szitálással válasz-tottuk le a szóráshoz szükséges 45-125 m m közötti frakciót.

A granulátumok készítése soránlejátszódó fázisátalakulásokat XRDmódszerrel követtük. A 2. ábrán aSiC-tartalmú granulátumok, a 3. áb-rán a Si3N4-tartalmú granulátumokfázisviszonyait mutatjuk be. Utóbbimintáknál a fő kristályos fázisok a b–Sialon, a korund és a YAG, üvegesfázis nem mutatható ki. A két Si3N4-tartalmú minta között az a különbség,hogy a B jelű granulátumban a fentifázisokon kívül a-Si3N4 és Y2O3 isjelen van (3. ábra).

SiC-tartalmú kompozitbevonatA bevonat keresztmetszetéről készültSEM felvételen (4. ábra) egyenletes,100 m m vastag kerámiaréteg látható.Nagyobb nagyításban feltárul a rétegporózus szerkezete. Ideális esetben akerámiaszemcsék a plazmalángbanmegolvadnak és a hordozót pórus-mentes rétegben fedik be. Ugyan-akkor, ha a granulátumban nem olva-

dó szemcsék találhatók (esetünkbenéppen ez a helyzet), a szemcsék ön-magukban is porózusak lehetnek.Pórusok alakulhatnak ki a bevonat-ban akkor is, ha a meg nem olvadtszemcsék közötti teret az olvadéknem tölti ki egyenletesen. Továbbá: abecsapódáskor szétterülő olvadék-cseppek széleinek felhajlása, vala-mint a cseppek egymásra lapolódása-kor kialakuló gátak szintén pórusokkialakulásához vezethetnek [11].

A SiC-tartalmú granulátumok szó-rásakor két fő probléma van. Egyikaz, hogy a szórás nagy hőmérsék-letén a SiC szemcsék a környezőlevegővel érintkezve jelentős mérték-ben oxidálódhatnak. A másik problé-ma a SiC esetleges nagy hőmérsék-letű, a karbidolvadék kialakulása előtt

bekövetkező hőbomlása [12]. Mivel akiindulási granulátumokat a plazma2000 °C-ot meghaladó részébe kellbeadagolni azért, hogy biztosítsuk akompozitbevonat mátrixképző kom-ponenseinek – Al2O3, TiO2 – és ve-gyületeiknek megolvadását [13], a ki-alakuló Al2O3 és TiO2 olvadékok szin-tén a SiC bomlását idézhetik elő [14].

A plazmaszórt SiC bevonat XRDdiagramján (2. ábra) csak Al2O3, TiO2és SiC csúcsok jelennek meg: megál-lapítható tehát, hogy a SiC bomlásátés oxidációját egyaránt sikerült elke-rülni. Létrejött ugyanakkor egy vi-szonylag kis koncentrációjú üveges(amorf) fázis is, de ennek összetételétnem vizsgáltuk. Az üveges rész kiala-kulása vélhetően a megolvadt oxid-cseppek gyors lehűlésének köszön-

4. ábra. A SiC kompozitbevonat keresztmetszetéről készítettSEM felvétel

5. ábra. A Si3N4 kompozitbevonat keresztmetszetéről készítettSEM felvétel

Paraméterek Ötvözetpor Kerámia-granulátumok

Feszültség (V) 80 100Áram (A) 450 490Teljesítmény (kW) 36 49Plazmagáz áramlási sebesség (slpm*) Ar – 42 Ar – 38Segédgáz áramlási sebesség (slpm*) H2 – 5 H2 – 13Vivőgáz áramlási sebesség (slpm*) Ar – 10 Ar – 7Adagolási sebesség (g·min-1) 50 14Szórástávolság (mm) 100 120

1. táblázat. A fémötvözetpor és a kerámia-granulátumok plazmaszórásának fő paramé-terei

* standard liter per minute

β-Sialon aa-Al2O3 aa-Si3N4 Y2O3 YAG

A por 20 20 - - 40B por 30 35 10 15 -A bevonat 30 30 - 3 10B bevonat 35 30 10 5 20

2. táblázat. A szórt granulátumok és a belőlük kialakított bevonatok fázisösszetétele


hető. Ennek tulajdonítható az is, hogya szórásra használt társított porban a-módosulatként jelenlevő Al2O3 abevonatban már főként g-Al2O3-kéntvan jelen. Ez összhangban van azzalaz általános tapasztalattal, mely sze-rint gyors hűléskor az olvadt Al2O3 atermodinamikailag kevésbé stabil g-fázisban kristályosodik [15–16].Ugyan akkor, ha a granulátum nemolvad meg teljes tömegében és visz -szamarad kevés g-Al2O3 is, akkor ez– magképzőként – az a-Al2O3 kiala ku -lását segíti elő. Ennek alapján a 2. á b -rán az a-Al2O3 csúcsok a csak rész-ben, vagy egyáltalán nem megolvadtanyagrészek jelenlétére is utalnak.

Si3N4-tartalmú kompozitbevonatokAz egyes kísérletekben a felszórt be -vonatok vastagsága a 0,5-2 mm kö -zött változott. Az 5. ábrán látható SEMfelvételen pórusos kerámiaréteg fi -gyelhető meg, amelynek szerkezeteélesen eltér az alatta elhelyezkedőfémes kötőrétegtől. A porozitást a gra-nulátumokban levő, meg nem olvadtSi3N4 szemcsék, valamint a szélesszemcseméret-eloszlás következté-ben jelenlévő nagyobb, meg nemolvadó szemcsék okozzák. A kiindulá-si, társított porok és a belőlük kialakí-tott bevonatok fázisviszonyait a 2.táblázatban foglaltuk össze. A 2. táb-lázat, valamint a 3. és a 6. ábra alap-ján megállapítható, hogy az A mintá-ban eredetileg jelenlevő YAG plazma-

szórás után – agyors lehűlésha tására – amorf( ü v e g e s )anyaggá alakultát, ami plazma -szó r á s kor gya -ko ri j e len ség[17–19]. Jó l le -het kellően n a g yhő mér s é k letena YAG bom lá -sakor el méleti -leg Al2O3 ésYAO3 fázis iskialakulhat, a 6.ábra alapjánazonban ez afolyamat nemjátszódott le. A3. és a 6. ábraalapján a b-Sialon és az a-

Al2O3 részaránya látszólag megnöve-kedett a bevonatban, de ezt valójábana kristályos fázisok relatív arányánakcsökkenése okozta. A B jelű bevonat-ban mind az a-Al2O3, mind az Y2O3részaránya csökkent a kiinduló granu-látumokhoz képest, miközben szórás-kor, a két fázis reagálásával, YAGfázis jött létre (6. ábra). A B bevonatnálaz üveges rész aránya kisebb, mint azA bevonatnál. Mind az A, mind a B be -vo natban a-Si3N4 is kimutatható. Ezarra utal, hogy a kiindulási társított po -rokban levő Si3N4 gyakorlatilag nemoxidálódott, ami különösen előnyös anagy hőmérsékleten várható viselke-dés szempontjából [20].

Összefoglalás

Közleményünkben a plazmaszórás-sal kialakított SiC- és Si3N4-tartalmúkerámia kompozit bevonatokat vizs-gáltuk. A bevonat kialakításának kétfő lépése van: plazmaszórásra alkal-mas granulátumokat kell létrehozni,majd ezeket – megfelelően kiválasz-tott paraméterek mellett – plazmaszó-rással fel kell vinni az előkészített cél-tárgy felületére. A granulátumokat akiválasztott kerámiaporok homogeni-zálásával és szinterelésével állítottukelő. Ennek során viszonylag széles,30-200 mm közti szemcseméret-elosz-lású granulátumhalmazt kaptunk,amiből a könnyebb adagolhatóság ésa szórási paraméterek megfelelő

beállítása céljából szitálással levá-lasztottuk a 125 m m alatti hányadot.Az így kapott társított porok plazma-szórásával néhány száz mikrométervastagságú, erősen pórusos bevona-tokat alakítottunk ki. A bevonatok pó -rusos jellege a teljesen meg nemolvadt szem csék be á gya zó dá sá valma gyarázható. Annak elle nére, hogya társított kiindulási porok oxidosalkotóinak egy része a szórás utánamorf (üveges) anyaggá alakult át, azanyag-előkészítési eljárások és aszórási körülmények alkalmas meg-választásával meg tudtuk akadályoznia SiC és a Si3N4 szemcsék oxidá -lódását és hő bom lását.

Irodalom[1] Lee, W. E. – Rainforth W. M.: Ce -

ramic Microstructures, Chap man& Hall, 415–418, London, 1985

[2] Schwetz, K. A. – Riedel R. (Ed.):Handbook of Ceramic Hard Ma -terials, vol. 1, Wiley-VCH,683–740, Weinheim, 2000

[3] Kang, Hyun-Ki – Kang, SukBong: Thermal decomposition ofsilicon carbide in a plasma-sprayed Cu/SiC composite de -po sit. Mat. Sci. Eng. A, 428 [1–2]336–345 (2006)

[4] Torres, B. – Campo, M. – Rams,J.: Properties and microstructu reof Al–11Si/SiCp composite co a -tings fabricated by thermalspray. Surf. & Coatings Techn.,203 1947–1955 (2009)

[5] Rams, J. – Campo, M. – Torres,B. – Urena, A.: Al/SiC compositecoatings of steels by thermalspraying. Materials Letters, 622114–2117 (2008)

[6] Campo, M. – Escalera, M. D. –Torres, B. – Rams, J. – Urena,A.: Wear behaviour of coatingsof aluminium matrix compositesfabricated by thermal spraymethod. Revista de Metallurgia,43[5] 359–369 (2007)

[7] Kang, Hyun-Ki -- Kang, Suk B ong:Thermal decomposition of sili -con carbide in a plasma-spra y edCu/SiC composite deposit. Mat.Sci. & Eng. A, 428 336–345(2006)

[8] Hashemi, S. M. – Enayati, M.H. – Fathi, M. H.: PlasmaSpray Coatings of Ni-Al-SiCCom posite. J. Thermal Spray

6. ábra. A Si3N4 kompozitbevonatok röntgendiffraktogramjai

Bevezetés

A rövidtávú diffúziós folyamatokközös jellemzője, hogy a szemcse-vagy fázishatár mozgása az atomokhatáron történő átlépésével megyvégbe. Ezen atomok a mozgásuksorán maximum néhány rácsparamé-ternek megfelelő távolságot tesznekmeg. Ilyen rövidtávú diffúziós folya-mat például az újrakristályosodás, azallotrop átalakulás, a szemcsedurvu-lás. A határon történő átugrás va ló -színűsége csak az atomok közvetlenszomszédjainak, az energiaállapotá-nak a függvénye.

A sejtautomata egy diszkrét mo dell,amelyet gyakran alkalmaznak többekközött a matematikában, a fizikában,a számításelméletben, az elméletibioló gi á ban, továbbá igen jól alkal -mazható az anyagtudományban át -alakulási folyamatok mikroszer ke zetimodellezésére. A sejtautomata egytérben és időben dinamikus rendszer.A mű kö déséhez létre kell hoznunk


Techn., 18 [2] 284–291 (2009)[9] Devi, M. U.: On the nature of

phases in Al2O3 and Al2O3–SiCthermal spray coatings. Ceram.Int. 30 [4] 545–553 (2004)

[10] Thiele, S. – Heimann, R. B. –Herrmann, M. – Nebelung, M. –– Schnick, T. – Wielage, B. –Vuo risto, P.: Microstructure andProperties of Thermally SprayedSilicon Nitride-Based Coatings.J. Thermal Spray Tech., 11 [2]218–225 (2002)

[11] Ghafouri-Azar, R. – Mos taghi -mi, J. – Chandra, S.: A stoc h a s -tic model of plasma sprayed co a-ting formation. Proceedings ofthe 15th Inter national Sympo si-um on Plasma Chemistry, Or lé -ans, France, July 9–13, 2001

[12] Wesch, W.: Silicon carbide:Synthesis and Processing. Nucl.Instrum. Meth. B 116 305–321(1996)

[13] Li, L. – Tang, Z. J. – Sun, W. Y.– Wang, P. L.: J. Mater. Sci.Technol. (Shenyang, People'sRepub. China), 15 439–443(1999)

[14] Ihle, J. – Herrmann, M. – Adler,J.: Phase formation in porousliquid phase sintered siliconcarbide: Part I: Interactionbetween Al2O3 and SiC., J. Eur.Ceram. Soc. 25 987–995(2005)

[15] Károly, Z. – Szépvölgyi, J.: Pl a s-ma Spheroidization of Ce ramicParticles. Chem. Eng. Proc.,44 221–224 (2005)

[16] Yin, Z. – Tao, S. – Zhou, X. –Ding, C.: Microstructure andmechanical properties of Al2O3-–Al composite coatings depositedby plasma spraying. Appl. Surf.Sci., 254 1636–1643 (2 0 0 8 )

[17] Lin, I. – Navrotsky, A. – RichardWeber, J. K. – Nordine, P. C.:

Ther modynamics of glass for ma -tion and metastable solidi fi cationof molten Y3Al5O12. J. Non-Cryst.Solids 243 273–276 (1999).

[18] Ravi B. G. – Gandhi, A. S. – G u o, X. Z. – Margolies, J. –Sam path, S.: Liquid precursorplasma spraying of functionalmaterials: A case study foryttrium alu mi num garnet(YAG)., J. Ther mal Spray Tech.,17 [1] 82–90 (2008)

[19] Suzuki, M. – Sodeoka, S. –Inoue, T.: Control of structureand properties on Al2O3/YAGcomposite coating prepared byplasma spray process. J. JpnInst. Met., 69 1 23–30 (2005)

[20] Lavrenko, V. A. – Pikuza, P. P. –Lugovskaya, E. S. – Shvaiko, V.V.: High-temperature oxidationof silicon nitride powders. Pow -der Met. Metal Ceram. 24,5390–5393 (1985)

BARKÓCZY PÉTER – GYÖNGYÖSI SZILVIA

Rövidtávú diffúziós folyamatok szimulációjasejtautomata módszerrel

Barkóczy Péter a Miskolci EgyetemMűszaki Anyagtudományi Kar, Anyag tu -dományi Intézet docense. 2000-ben szer-zett diplomát az Anyag- és Kohó mérnökiKar Anyagmérnök szakán, majd 2004-ben PhD-fokozatot az egyfázisú anyagokújrakristályosodás szimulációja sejtauto -mata módszerrel témában. Ok tatott tár-gyak: fémötvözetek hőkezelése, számító-gépi képelemzés, hőkezelési folyamatokszimulációja, optikai mikroszkópia. Kuta -tási területe az újrakristályosodás vizsgá-lata, szimulációja.

Gyöngyösi Szilvia a Miskolci EgyetemMűszaki Anyagmérnöki Karán, a KerpelyAntal Anyagtudományok és TechnológiákDoktori Iskolájának 3. évfolyamos PhD-hallgatója. Doktoranduszi témája: anyag-tudományi sejtautomaták skálázási stra-tégiáinak kidolgozása. 2008-ban és 2009-ben az ME Tanulmányi Emlékérem aranyfokozatát nyerte el. 2009-ben az Országos TudományosDiákköri Konferencia műszaki tudományiszekciójában pályamunkája 2. helyezéstért el.

A rövidtávú diffúziós folyamatok (újrakristályosodás, allotrop átalaku-lás, szemcsedurvulás) közös jellemzője, hogy a határ mozgása, legyenszó akár szemcse-, akár fázishatárról, az atomok határon történő átug-rásával valósul meg. Ezen átugrás valószínűsége csak az atomok köz-vetlen környezetének, az energiaállapotának a függvénye. A sejtauto-mata működése során a vizsgált rendszert minden szempontból azonoselemekre, sejtekre osztjuk. Az automata működése során a sejtek újállapotának meghatározásához szintén csak a közvetlen szomszédjaitvesszük figyelembe a számítások elvégzésénél. Ez a hasonlóság teszilehetővé, hogy az említett fázisátalakulási folyamatok hatékonyan szi-mulálhatók sejtautomata módszerrel. Bemutatunk egy olyan határmoz-gási feltételrendszert, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a külön-böző folyamatok ugyanazzal az automatával szimulálhatók legyenek.


egy sza bályos rácsszerkezetet,amel yben minden rácselem teljesenazonos. A felosztott rendszert univer-zumnak, a rácselemeket sejtekneknevezzük. Elméletben beszélhetünkegy-, két-, illetve háromdimenziósrácsszer ke ze tekről, habár a gyakor-latban a kétdimenziós rácsszerkeze-tek használata terjedt el leginkább.Két dimenzióban különböző sejtgeo-metriák alkalmazására van lehetőség(háromszög, négyszög, hatszög), deaz egyszerűbb kezelhetőség miatt anégyzet alakú sejt használata a leg-gyakoribb [2]. Az előre definiált végesszámú állapotok közül a sejteknekminden egyes lépésben rendelkezni-ük kell az előre meghatározott állapo-tok valamelyikével.

A sejtautomata egymást követőlépések folyamata. Működése soránminden egyes lépésben megvizsgáljaminden sejt állapotát. A sejt új lépés-beli állapota a sejt előző lépésben lé -vő állapotának és a sejt szomszédjaiállapotának a függ vénye. Mivel a sej -tek kölcsön ha tásban vannak e g y -mással, ezért az új állapot meg ha tá -ro zásához szük sé ges de fi ni álni azúgyne ve zett szom széd sá go kat. Két -di men ziós négyzet alakú sejtekkelmű ködő auto ma ták nál a leg gyak -rabban el terjedt szom széd ságok: aNe u m a nn- féle (négy szomszédság:az adott sejtnek négy szom szédjavan az oldalélei mentén), a Moore-féle (nyolc szomszédság: a sejt nyolcszomszédja an nak oldalélei mentén,illetve sarokpontjaiban helyezkedikel) és az alternáló szomszédság(lépésenként változtatjuk a Neumannés a Moore szomszédságot) [3].

Ezek a szomszédságok az úgyneve-zett közvetlen szomszédságok.

A fent vázolt hasonlóság teszi le he -tővé számunkra az említett fázisát-alakulási folyamatok sejtautomataelven megvalósított szimulációját. Azirodalomban számos példát találha-tunk az említett folyamatok sejtauto-mata szimulációjára [7, 8, 9, 10]. Aszemcsehatár-, illetve fázis ha tár moz-gás különböző feltétele megnehezítia folyamatok összekapcsolását [4].Bemutatunk egy olyan határmozgásifeltételt, amely lehetővé teszi, hogymindhárom folyamat ugyanazzal azautomatával szimulálható legyen.

A rácsszerkezet szélein elhelyez -kedő sejtek kezelésénél a fenti leírásszerint problémába ütközünk. Enneka problémának a kiküszöbölésére al -kalmazzuk az úgynevezett periodikushatárfeltételeket. Ezt vizuálisan úgylehet elképzelni, hogy a síkban „kite-rített” rácsszerkezetből először a jobbés bal oldalát összehajtva egy csövetformálunk, majd a csőből egy tórusztképezünk. Ezzel a megoldással azem lített probléma kiküszöbölhető,mert a sejtek hiányzó szomszédjai-nak szerepét az átellenes oldalon el -he lyezkedő sejtek veszik át. A szak-irodalomban az univerzum végtelen-be történő kiterjesztésének is nevezikezt a határfeltételt.

A sejtek állapotváltozását az álla-potváltozási szabályrendszer adjameg, amelynek független változója asejt és a szomszédságában lévő sej-tek állapota, függő változója a sejtkövetkező lépésben érvényes állapo-ta. Ha az állapotváltozási szabály-rendszer által előírt állapotváltozás

mindenképpen bekövetkezik, akkor afelépített automata determinisztikus.Ha az állapotváltozás egy valószínű-ségi változó értéktartományához kö -tött, akkor sztochasztikus automatá-ról beszélünk.

A szinkron automaták az univer-zum egyik sarkából indulva sziszte-matikusan sorra veszik a sejteket ésminden egyes sejtre alkalmazzák azállapotváltozási szabályrendszert.Egy lépés akkor ér véget, amikor azutolsó sejt vizsgálata is megtörtént.Aszinkron automaták esetén is azuniverzumban lévő sejtekkel azonosszámú vizsgálatot végzünk el egylépés alatt, de véletlenszerűen vá -laszt juk ki a vizsgált sejteket.

Az automata működése

A tanulmányunkban bemutatott szin k-ron, sztochasztikus automata 512x -512 négyzet alakú sejtet tartalmaz,amely sejtek egy négyzetes rács-szerkezetet alkotnak [2]. A sejtekszomszédjainak meghatározása aNeumann-féle szomszédság szerinttörténik, a rácsszerkezet szélein el -he lyezkedő sejtekre a periodikushatárfeltételt alkalmaztuk.

Három állapothatározót definiál-tunk a sejtek állapotára vonatkozóan:fázisváltozó, tárolt energia és kris-tálytani orientáció. Az átalakulásihőmérséklet (911 °C) két fázist vá -laszt el: a és g fázisokat (színvasallotrop átalakulása), a sejtek ezt akét állapotot vehetik fel. Amennyibena sejt tárolt energiájának értéke meg-halad egy kritikus értéket, akkor azanyag alakított térfogatrészéhez tar-tozik, egyébként az újrakristályoso-dott térrészét jelenti. Ha a kristálytaniorientációban vagy fázisváltozóbanel térés van két szomszédos sejt kö -zött, akkor mindkét sejt rendelkeziktöbblet szemcse- vagy fázishatárener giával. A szemcsehatár energiáta Read-Shockley egyenlet szerintszámítjuk.

A sejt energiája a termikus energia,a tárolt energia és a határenergiaösszegeként adódik. A termikus ener-gia a hőmérsékletből az (1) egyenletszerint számítható, ahol T a hőmér-séklet, p egy véletlen szám a [0…1]intervallumban, R gázállandó ésQthermal a termikus energia. A határ-mozgás hajtóereje vagy a tárolt ener-

1. ábra. Az energiafeltétel működésének vázlata

gia (Qstored), vagy a sejtek Gibbs-energiájának különbsége (QGibbs). Atárolt energia az alakítás függvényé-ben (q) a (2) egyenlet szerint számít-ható, ahol Emax és K állandók. AGibbs-energiakülönbség meghatáro-zása a hőmérséklet függvényében a(3) egyenlet szerint történik. Azegyenletben Gmax és C konstansok,DT a hőmérsékletkülönbség 911 °Cátalakulási hőmérséklet és az adotthőmérséklet között.

Qthermal = – RT1n(p) (1)

Qstored = Emax(1–exp(–Kq)) (2)

QGibbs = Gmax(1–exp(–C |DT|)) (3)

Az automata működése soránmegvizsgálja az adott sejt szomszéd-jainak állapotát (konfigurációs felté-tel) és a sejt energiáját (energiafelté -tel, 1. ábra), és ez alapján határozzameg a sejt új állapotát. Állapotválto-zás akkor következik be, ha a sejt,illetve annak szomszédjainak konfi-gurációja azt lehetővé teszi.

Példaként említhető az újrakristá-lyosodás, amely folyamat csak telje-sen alakított térfogatrészben megyvégbe, azaz csírák csak alakított tér-fogatrészben fognak képződni. Ezazt jelenti, hogy ott indul el a csíra-képződés folyamata, azaz az auto-matában az a sejt fog újrakristályo-sodni, amelyiknél teljesül az a felté-tel, hogy mind az adott sejt, mindannak szomszédjainak a tárolt ener-giája egy kritikus értéket meghalad.

Ez azt jelenti, hogy amikor a vizsgált

sejt aktiválási energiájának értékemeghaladja a csíraképződés aktiválá-si energiájának értékét, akkor a sejtállapota megváltozik. A sejtből csíralesz, elveszti tárolt energiáját, és vé let -lenszerű kristálytani orientációt kap.

Abban az esetben, amikor a sejt ala-kított – újrakristályosodott határonhelyezkedik el, és a tárolt energianagyobb, mint a csíranövekedés akti-válási energiája, akkor az újrakristá-lyosodott csírák növekedésnek indul-hatnak. Az állapotváltozás során a sejtelveszti tárolt energiáját, és az új ra -kristályosodott szomszédjával meg -egyező kristálytani orientációt kap.

A szabály allotrop átalakulás ese-tén is ugyanaz, de a csíraképződésaz instabil fázisban indul meg, a sta-bil fázis növekedése a fázishatárontörténik. Az aktiválási energiák is el -tér nek.

Abban az esetben, ha az újrakristá-lyosodott sejt energiája – amelynekkörnyezetében csak újrakristályoso-dott sejtek vannak – meghaladja acsíranövekedés aktiválási energiáját,akkor a legkisebb energiával rendel-kező szomszédjának a kristálytaniorientációját veszi fel, és megindul ahatármozgás. Ez a folyamat a szem-csedurvulás.

Ezek alapján belátható, hogy min-den folyamat esetén az energiafel -tétel megegyezik. Általánosságbanel mondható, hogy állapotváltozás be -következik egyrészt ha azt a sejt kon-figurációja lehetővé teszi, másrésztha a sejt állapota – amely a szemcse(Qgrainboundary) vagy fázishatár(Qphaseboundary) energia, a tárolt ener-

gia (Qdrivingforce) és a termikus energia(Qthermal) összegeként adódik –nagyobb mint a szóban forgó folya-mat aktiválási energiája (Qprocess). Ezesetben a sejt elveszti hajtóerejét, ésa kristálytani orientáció megváltozikaz adott folyamatnak megfelelően.Ha a hajtóerő a tárolt energia, akkorelindul az újrakristályosodás folyama-ta. Ha a hajtóerő a stabil, illetve nemstabil fázis szabadentalpiájának(Gibbs-energia) kü lönb sége, akkoraz allotrop átalakulási folyamat megyvégbe. Ha a hajtóerő nulla, akkor aszemcsék növekedésnek indulnak,ami a szemcsedurvulási folyamathozvezet.

Eredmények

A szemcsedurvulásban azok a sejtekvesznek részt, amelyek egyrészt ala-kítatlanok és emellett szemcsehatá-ron helyezkednek el. Azon sejtek,amelyek energiája meghaladja aszemcsedurvulás aktiválási energiá-ját, felveszik a szomszédos sejtekenergiáját – így biztosítva számukraa kisebb határenergiát –, és ezzelmegkezdődik a durvulás folyamata.Az átlagos szemcseméret (d) izotermkörülmények között lineárisan válto-zik az idővel. A (4) egyenlet az át la -gos szemcseméret idő (t) és hő mér -séklet (T) függését írja le, ahol k0 ésQc állandók, d0 a kiinduló szemcse-méret és R a gázállandó. Az átlagosszemcseterületet ábrázolva az idő(automatalépés) függvényében (2aábra) látható, hogy a kapott eredmé-nyek megfelelnek a valóságban ta -


2. ábra. Szemcsedurvulás szimulációs eredményei. Szemcseterület változása az idő (automatalépés) függvényében (a), szem-cseméret változása 1/T függvényében (b)

a b


pasztaltaknak. A kinetikai elemzés ki -mutatja, hogy a szimulációban is ter-mikusan aktivált folyamat a szemcse-durvulás.

(4)

Az újrakristályosodási folyamatcsíraképződéssel és csíranöveke-déssel megy végbe. Egy sejtből ab -ban az esetben lesz csíra, ha a szó-ban forgó sejt alakított állapotú,összes energiája nagyobb, mint a

csíraképződés aktiválási energiája,és az a feltétel is teljesül, hogy min-den szomszédja alakított állapotbanvan. A csíranövekedési folyamatakkor indul meg, ha az adott sejtnekvan legalább egy olyan szomszédja,amely újrakristályosodott állapotbanvan. Ebben az esetben a vizsgáltsejt felveszi ezt az állapotot, amely-lyel kisebb energiaállapotba kerül.Az újrakristályosodás kine ti káját aJMAK (Johnson–Mehl–Avra mi–Kol -mogorov) egyenlet írja le (5). Az

egyenletben az F jelöli az újrakristá-lyosodott, átalakult hányadot, továb-bá a B0, QR, n konstansok.

F = 1–exp (– B0exp( QR

RT)tn) (5)

Statikus újrakristályosodás szimu-lációs eredményei láthatók az 3.ábrán. Átalakult hányad az idő(automatalépés) függvényében (3aábra) és Avrami-egyenesek (3b és3c áb ra). Az eredményekből látható,hogy az automata valóban a JMAK

4. ábra. Allotrop átalakulás szimulációja. Átalakult hányad változása g ® a (a) és a ® g (b) átalakulás során. Avrami-egyenesek g ® a (c) és a ® g (d) átalakulás során

3. ábra. Statikus újrakristályosodás szimulációja. Újrakristályosodott hányad különböző hőmérsékletek függvényében (a),számított Avrami-egyenesek (b) és kinetikai egyenes (c)

a

a

c d

b

b c

kinetikát követi, és a kinetikaianalízis ki mutatta, hogy az automataújrakristályosodás szimulációja való-ban termikusan aktivált. Az a ® g ésa g ® a átalakulás izoterm körülmé-nyeket vizsgáló szimulációjánakeredmé nyeit a 4. ábra mutatja. A 4aés 4b ábrán az átalakult hányad lát-ható az idő függvényében, illetve lát-ható, hogy a szimuláció által számí-tott eredmények ugyancsak leírha-tók az Avrami kinetikával (4c és 4dábra).

Több hőmérsékleten elvégezve afenti számításokat, az átalakult há -nyad időbeli változásából a vizsgáltallotrop átalakulásra vonatkozó izo-termás átalakulási diagram megszer-keszthető. Az 5. ábra az 5% kezdetiés a 95% befejező átalakuláshoz tar-tozó görbepárt mutatja.

Következtetések

A szemcsedurvulás kinetikáját a (4)egyenlet írja le. Az átlagos szemcse-méret (2. ábra) lineárisan változik azidővel izoterm körülmények mellett. Akapott eredmények megfelelnek a (4)egyenletnek.

Az újrakristályosodott hányad idő-és hőmérséklet-függését a JMAKegyenlet írja le. A szimuláció általszámított átalakult hányad görbéket,izoterm körülmények mellett a 3aábra mutatja be. Az eredmények azt

mutatják, hogy a szimuláció számítá-sai követik a JMAK egyenletet.

Az allotrop átalakulás kinetikájátszintén a JMAK egyenlet írja le. Aza ® g és g ® a átalakulás szimulációseredményei szintén követik a JMAKkinetikát (4. ábra), és a kapott ered-ményekkel az átalakulási diagramallotrop átalakulás esetén izo termkörülmények között felvehető (5.ábra).

Összefoglalás

Kutatásunk célja sejtautomata fej-lesztése fémekben végbemenőrövidtávú diffúziós folyamatok szimu-lációjához. Bemutattuk, hogy az újra-kristályosodás, az allotrop átalakulásés a szemcsedurvulás folyamata azautomatában milyen szabályok sze-rint működik. Ezen szabályok konfi-gurációs, illetve energiafeltételből áll-nak. Láthattuk, hogy az energia fel -tétel szabálya mind a három folya-mat esetén megegyezik, csupán afolyamat hajtóereje változik az adottfolyamatra vonatkozóan. A szimulá-ció eredményei mindhárom folyamatesetén ugyanazokkal az egyenletek-kel írhatók le, mint amelyeket mérésieredmények leírására javasol aszakirodalom. Az automata alkalma-zása lehetővé teszi számunkrabonyolult hőkezelési problémákmegoldását.

Köszönetnyilvánítás

A cikkben szereplő kutatómunka aTÁMOP 4.2.1.B/2/KONV-0001-2010pályázat támogatásával készült.

Irodalom

[1] Porter, D. A. – Easterling, K. E.:Phase Transformation in Metalsand Alloys, Chapman & Hall,London, 1996.

[2] Chopard, B. – Droz, M.: CellularAutomata Modeling of PhysicalSystems, Cambridge UniversityPress, 2005

[3] Davies, C. H. J.: Sripta Mater.,Vol. 36, No. 1, (1997), pp. 35–4 0.

[4] Rollett, A. D. – Raabe, D.:Comp. Mater. Sci., Vol. 21,(2001), pp. 69–78.

[5] Tian, B. – Lind, C. – Schafler, E.– Paris, O.: Materials Scienceand Engineering, A 367 (2004)198–204.

[6] Wolf, D. – Yip, S.: Materials In -ter faces, Kluwer AcademicPublishers, Dordrecht, 1992.

[7] Kugler, R. Turk: Study of theinfluence of initial micro -structure topology on the ki ne-tics of static recrystallizationusing a cellular automatamodel, Computational MaterialsScience 37. (2006), 284–291.

[8] Raghavan, S. – Sahay, S. Sa -tyam: Modelling the topolo gi calfeatures during grain growth bycellular automaton. Compu ta -tional Materials Science 46(2009), 92–99.

[9] Goetz, R. L.: Particle stimulatednucleation during dynamicrecrystallization using a cellularautomata model, Scripta Mate ri -alia 52 (2005), 851–856.

[10] Yu, Xiaofei – Chen, Shenhao –Wang, Liang: Simulation of re -crystallization in cold workedstainless steel and its effect onchromium depletion by cellularautomaton. Computational Ma -te rials Science 46 (2009),66–72.


5. ábra. Átalakulási diagram allotrop átalakulás esetén


1. Bevezetés

A tömbi amorf fémek sorában a Fe-,Pd-, Co-, Zr-, Mg- stb. alapú fémötvö-zetek mellett néhány éve megjelenteka Cu-alapú amorf ötvözetek. Amorf -képző képesség szempontjából a Cu-Zr, Cu-Zr-Al, Cu-Zr-Ti, Cu-Ti-Zr-Ni,Cu-Hf-Ti ötvözetek és ezek többkom-ponensű rendszerei [1–8] bizonyultaka legjobbaknak. Ez azt jelenti, hogy aszalagnál vastagabb, már néhánymm átmérőjű amorf rudat sikerültöntéssel előállítani. Egy ötvözet jóamorfképző tulajdonságát Inoue sza-bályai szerint három kritérium hatá-rozza meg [9]: 1) az alkotó atomokközötti méretkülönbség na gyobblegyen 12%-nál; 2) az egyes alkotó-párok keveredési hője legyen minélnagyobb negatív érték; 3) az öt vözetlegyen három, vagy ennél több alko-tós. A kutatások előrehaladásávalnéhány ötvözet esetében sikerültbebizonyítani, hogy az említett kritéri-umoknak már részleges teljesüléseesetén is képződhet tömbi amorfötvözet. Ilyen ötvözetek vannak a Cu-Hf-Ti ötvözetrendszerben. Az atomokközötti méretkülönbségre és a keve-redési hőre vonatkozó kitétel ezekbencsak részben teljesül (1. áb ra). A

Cu100-xHfx kétalkotós rendszerben x =32–40 at% Hf-tartalom esetén öntés-sel amorf szalag hozható létre, amely-nek vastagsága ~0,5 mm. A Hf-nak,ill. a Cu-nek Ti-nal való részlegeshelyettesítése jelentős javulást hozottaz ötvözet amorf kép ző képessé -gében. Ez a javulás a hű tési sebes-ség drasztikus csökkenését is magá-val vonja, hiszen a szokásos 105–106

K/s sebességnél jóval ki sebb (~103

K/s) lehűlési sebesség e s e tén iskaphatunk tömbi amorf fé met.

2. A mesterötvözet és az amorfpróbák előállítása

A különböző ötvözetek elkészítése-kor tiszta színfémeket (Cu, Hf, Ti99,5-99,8%) kevertünk össze a kivá-lasztott összetételnek megfelelőarányban, majd ívfényes olvasztássalkészül el a mesterötvözet. Az olvasz-tandó elegyet egy vízhűtésű rézkokil-lába (hideg tégely) helyeztük. Azolvasztótérben néhány vákuumozásés Ar-gázzal való öblítési ciklus utánazért, hogy a lehető legkevesebb oxi-gén maradjon a térben, a maradékmegkötésére egy segédívvel Zr vagyTi golyócskát (getter) olvasztottunkmeg az ötvözet létrehozása előtt. A

mesterötvözet darabok olvasztásakora ’pogácsákat’ többször kell forgatniés újraolvasztani a jobb homogenitáselérése érdekében. Az elkészült mes-terötvözet ’pogácsa’ egy kis ré szétvizsgálatokhoz használtuk, a többirészéből vagy szalag készült az ún.melt-spinning technikával, vagynéhány mm átmérőjű rudat öntöttünkbelőle olvadékleszívásos (suctioncasting) technikával, ill. rézkokillábatörténő öntéssel (copper mouldcasting). A szalag, ill. a rúd szerkeze-tét röntgendiffrakcióval és néhányesetben transzmissziós elektronmik-roszkóppal ellenőriztük. Az előzetesvizsgálatok szerint amorf szerkezetű-nek bizonyult darabok vizsgálata atermodinamikai tulajdonságok méré-sével folytatódott (differenciál szken -ning kaloriméterrel és termikus analí-zissel (DSC, DTA)).

3. Az amorf próbák szerkezetvizs-gálata

A különböző összetételű szalagok ésrudak szerkezetét többnyire rönt gen -diffrakcióval ellenőriztük. A 2. ábránháromalkotós Cu-Hf-Ti ötvözetekbőlkészült 3, ill. 4 mm-es átmérőjű rudak[8] röntgendiffrakciós felvételei látha-tók. A darabok amorf szerkezetétmutatja, hogy 2Q = 40° környezeté-ben egy széles diffrakciós ’domb’ lát-ható. A kristályos fázisra jellemzőéles csúcsok nincsenek. Ebből azösszetételből tehát sikerült több mmvastagságú amorf szerkezetű anya-got előállítani.

A Cu-alapú Cu-Hf-Ti ötvözetek a kísérletek szerint alkalmasak amorfszerkezet létrehozására öntéssel. A mesterötvözeteket tiszta színfé-mekből ívfényes olvasztással állítják elő, majd a mesterötvözet próbák-ból szalagot vagy néhány mm átmérőjű rudat öntenek. Az öntött próbákszerkezetét röntgendiffraktométerrel (XRD) és átvilágításos elektron-mikroszkóppal (TEM) vizsgálják. Az amorf szerkezetűnek bizonyulódarabok néhány termodinamikai paraméterét differenciál szkenningkaloriméter (DSC) segítségével, méréssel határozzák meg, mint pl. TL,TS, Tg, Tx, néhányat pedig számítással kaphatnak, DDTx, Trg. A paraméte-rek jellemezhetik egy ötvözet amorfképző képességét.

RONTÓ VIKTÓRIA

Cu-Hf-Ti amorf ötvözetek termodinamikaitulajdonságai

1. ábra. Az egyes atomok közötti keve -redési hő és atomméret arány

Rontó Viktória 1994-ben szerezte kohómérnöki oklevelét a Miskolci Egyetem Kohó -mérnöki Karán. 1994-től PhD-hallgatóként tanult a Miskolci Egyetem Fémtani Tan -székén, később ugyanitt dolgozott tanársegédként, majd adjunktusként. 2001-ben sze-rezte doktori oklevelét, és 2002-től 20 hónapot töltött az olaszországi Torinói Egye -temen kutatói ösztöndíjjal. Itt kezdett foglalkozni Al-alapú amorf ötvözetekkel. 2007-tőlaz MTA Anyagtudományi Kutatócsoportjában dolgozik, ahol Cu-alapú amorf fémekkutatása a fő területe.

A Cu-Hf-Ti ötvözetrendszer Cu sar-kában vizsgált ötvözetek közül szá-mos összetétel esetén érhető el amorfszerkezet, különböző vastagságok -ban. A 3. ábra összefoglalva áb rázoljaa szakirodalomban eddig közzétettösszetételeket, megadva az el ér hetőamorf szerkezetű darab méretét. Azábrán vonal jelzi, ahol csak szalagönthető. A fekete kör egy sz ámmal jelziaz amorf rúd átmérőjét mm-ben, ésfélig telt kör jelenti a részben kristá-lyos, részben amorf szerkezetet.

Az elkészült próbák szerkezetétlegtöbbször röntgendiffrakcióval vizs-gáltuk, mivel az eljárás relatíve gyors,és a darabok nagy felületét lehet veleellenőrizni. Ez a vizsgálótechnikaazonban nem mutatja ki az ~1-2 mm-nél kisebb fázisokat. Pontosabb ered-ményt kapunk transzmissziós elekt-ronmikroszkópos (TEM) vizsgálatok-kal, amellyel már 3-5 nm-es kristályosrész is kimutatható. Ez a módszerazonban nagyon időigényes, drága,és csak egy térfogat vizsgálatát teszi

lehetővé. Érdekes ered-ményt adott pl. aCu60Hf30Ti10 ötvözet ese -té ben egy HREM (high-re so lu tion TEM) vizsgá-lat. Az öntött röntgen-amorf szalagban össze-tétel szétválást mutatottki. 5-10 nm-es kristályosrészek voltak láthatók azamorf mátrixban. Leg -több eset ben azonbanmegelé ged tünk a rönt -gen diff rak ciós mérésiered ménnyel annak el -dön tésére, hogy az elké-szült darab amorf szerke-zetű-e.

4. Termikus stabilitásés amorf kép ző képes-ség (GFA*)

A Cu-Hf-Ti ötvözetrend-szer Cu sarkában szisz-tematikus rendben állítot-tunk elő mesterötvözete-ket, amelyekből öntésselszalag vagy rúd formájúamorf darabok készültek(3. ábra) [5–8]. Az ötvö-

zetek egyik jellemző paramétere alikvidusz (TL) és a szolidusz (TS)hőmérséklet, azaz az egyensúlyi kris-tályosodás kezdő és befejező hőmér-séklete, amelyet DTA-val (differentialthermal analysis) mérhetünk. Azamorf állapotú ötvözetek termikusparamétereit DSC-vel (dif fe rentialscanning calorimeter) határoztuk megúgy, hogy az amorf darabot szabályo-zott sebességgel hevítettük szobahő-mérsékletről adott hőmérsékletre. Azamorf állapot stabilitását, ill. tulajdon-ságait leíró fontos paraméter az üve-gesedési (Tg) hőmérséklet, amelyena szilárd amorf ötvözet túlhűlt olvadéktartományba kerül, és a kristályoso-dási (Tx) hőmérséklet, ahol a túlhűltolvadék tartományból me ta stabil vagystabil fázis(ok) kristályosodása kez -dődik. Ezekből a mért jel lem zőkbőlszár maztatható a DTx = Tx - Tg, a túlhűltolvadék tartomány, valamint a redu-kált üvegesedési hőmérséklet, a Trg =Tg/TL. E két paraméter közelítő becs-léssel jellemzi az ötvözetek amorf -

képző képességét. Minél na gyobb aDTx tartomány és a Trg érték, annálstabilabb és jobb amorfképző egyötvözet. Megfelelő értékek esetén azadott ötvözetről feltételezhető, hogy aszalagnál vastagabb, amorf szerke-zetű darab is önthető belőle.

Az 4. ábrán Cu100-xHfx (a) ésCu60Hf40-xTix (b) amorf szalagok DSCgörbéi láthatók, bejelölve a Tg és Txhőmérsékleteket. A görbéken a csú-csok megjelenése jelzi az amorf fázisátalakulását kristályos fázissá, amitörténhet egy vagy több átalakulásifolyamattal. Többalkotós ötvözetekesetében az átalakulás gyakran többmetastabil, ill. stabil fázis képződésé-vel megy végbe. Az 4c ábra aCu60Hf40-xTix ötvözet likvidusz (TL) ésredukált üvegesedési (Tg/TL) hőmér-sékletét mutatja a Ti-tartalom függvé-nyében. Látható, hogy ennél az ötvö-zetsorozatnál 20 at% Ti esetébenmértük a legkisebb TL-t, ennek követ-keztében a Tg/TL nagy (0,62). Korábbikísérletek szerint azokból az ötvöze-tekből, melyeknek a Tg/TL értékenagyobb mint 0,6, tömbi amorf próbátlehet készíteni, Cu formába öntéssel[10]. A Cu60Hf20Ti20 ötvözet esetébenez egy 4 mm átmérőjű amorf rúd (3.ábra).

Az 5. ábra Tg-t, Tx-et, DTx-et és Trg-tábrázolja az összetétel függvényében(z tengely). Az x és y tengelyeken aCu-, ill. a Ti-tartalom atom%-ban vanfeltüntetve, a harmadik ötvöző meny-nyisége e kettőből már következik. Adiagramokon a pontok ’xy’ és ’zx’vetületét ábrázolva jól követhető vala-mely ötvöző változásának a hatása. Apontok jobb elkülöníthetősége érde-kében az ábrán az azonos Ti-tarta-lomhoz tartozó értékek azonos jelű-ek. Az 5a ábrán TL látható az össze-tétel függvényében. Eddigi kísérletitapasztalatok szerint azoknak azötvözeteknek jó az amorfizál ható sá -ga, amelyeknek az összetétele eutek -tikus közeli. A háromalkotós Cu-Hf-Tiötvözetrendszer likviduszfelülete mégnem is mert, de a mérési adatokalapján nö vekvő Ti-tartalom eseténlikvi dusz-hő mér sé klet csökkenés ta -pasz talható. A vizsgált ötvözettarto -mányban 15, 20 és 30 at% Ti-tar -talomnál mérhető kis TL hő mérséklet.


2. ábra. Cu-Hf-Ti rudak röntgendiffrakciós felvételei.CuKa [6]

3. ábra. Az irodalomban eddig vizsgált össze té teleka Cu-Hf-Ti rendszerben [5–8]

*Az amorfképző képesség angol megfelelője a ’glass forming ability’, ennek rövidítése a GFA. Mivel ez a mozaikszó és tartalma már elter-jedt a magyar szakirodalomban is, ezért úgy döntöttem, az angol rövidítést használom a magyar AKK helyett.


A 3. ábra is ezt bizonyítja, hiszen azilyen összetételű öt vö ze tek ből sikerülta leg vastagabb amorf ru da kat önteni.Az 5b ábrán jól meg fi gyel hető a Tg (hő -mérséklet-át me net szi lárd amorf álla-potból túlhűtött olvadék állapotba)csökkenése a Ti-tartalom növe ke -désével. 0%-tól 40%-ig nö velve a Ti-tartalmat az ötvö zet ben a mért Tg hő -mér séklet akár 100 °C-ot is csök ken.Állandó Ti-tartalomnál vi szont a Cumennyiségének nö vekedé sével (azaza Hf-tartalom csök ke né sé vel) enyhenövekedést mutat a Tg hő mér séklet.Ez a tendencia 30 at% Ti-tartalomigfigyelhető meg. Hasonló vál tozás

tapasztalható a Tx értékek (kri s tá lyo so -dás amorf ál la potból) ese tében (5cábra). A Ti öt vö ző hozzáadásávalegyre csökken az ötvözetek Tx hő mér -sék lete. A Tg és Tx hőmér sékle tekmu tatják egy-eg y ötvözet esetébenaz amorf szerkezet hőállóságát.

A DTx hőmérséklet-tartomány (Tx-

Tg) az amorf ötvözetek képlékenyala-kítása szempontjából igen fontos tar-tomány, mert az ötvözet túlhűlt olva-déktartományban van, a viszkozitásaannyira lecsökken, hogy a képlékeny-alakítása könnyű. Az 5d ábrán jól lát-ható, hogy a Ti-tartalom növekedésecsökkenti a DTx tartományt. Kevés

azoknak az ötvözeteknek a száma,amelyeknek 40 °C, vagy annál na -gyobb a túlhűlt olvadék tartománya.Az 5e ábra a vizsgált ötvözetek Trgértékeit mutatja. Korábbi tapasztala-tok szerint jó amorfképző egy ötvözet,ha a Trg értéke 0,6 vagy annál na -gyobb. A Cu-Hf-Ti rendszer Cu sarokfelőli ötvözetei esetében az 55-65at% Cu és 10-20 at% Ti (15-35 at%Hf) tartalmú ötvözetek a leginkábbalkalmasak tömbi amorf darabok elő-állítására.

5. Összefoglalás

A cikk egyes Cu-Hf-Ti amorf ötvöze-tek termodinamikai tulajdonságaivalfoglalkozik. Az ötvözeteket tisztaszín fémekből, ívfényes olvasztássalállítottuk elő, majd a mesterötvözet-ből öntéssel különböző átmérőjűamorf, ill. amorf/kristályos szerkezetűpróbadarabok készültek. A próbákszerkezetét röntgendiffrakcióval vagytranszmissziós elektronmikroszkóp-pal vizsgáltuk. Az egyik fő feladat volt

4. ábra. Cu100-xHfx (a) és Cu60Hf40-xTix (b) amorf szalagok DSC görbéi [5,6]; c) a Cu60Hf40-xTix ötvözet likvidusz (TL) és redukáltüvegesedési hőmérséklete (Tg/TL) a Ti-tartalom függvényében [6]

a b c

5. ábra. A Cu-Hf-Ti ötvözetrendszer termodinamikai paraméterei az összetétel függvényében

a) TLb) Tg

c) Tx d) DTx e) Trg

az amorf darabok termodinamikai jel-lemzőinek (TL, TS, Tg, Tx, DTx, Trg)meg határozása DTA-val, ill. DSC-vel.A Tg, Tx, DTx, Trg paraméterek fontosjel lemzői egy ötvözet amorfképző ké -pes ségének (GFA). A Cu-Hf-Ti ötvö -zet rendszerben maximum 6 mm át -mé rőjű, a legtöbb esetben 4 mm át -mé rőjű, tisztán amorf szerkezetű ru -dat sikerült önteni. A DTx és a Trg pa -ra méterek azonban nem feltétlenüljelentik egy ötvözetnél, hogy tömbiamorf próba önthető belőle.

A további vizsgálatok célja azötvözetek amorfképző képességénekja vítása, az alapötvözet összetételé -nek módosításával, új ötvözők ada-golásával. Az eddigi eredményekalapján azonban nem sikerültjelentősen nö velni az alapötvözetGFA tulajdonságát.

Köszönetnyilvánítás

A kutatómunka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt

részeként – az Új Magyarország Fej -lesztési Terv keretében – az EurópaiUnió támogatásával, az Európai Szo-ciális Alap társfinanszírozásával való-sult meg.

Irodalom

[1] Yang, Y. J. – Xing, D. W. – Shen,J. – Sun, J. F. – Wei, S. D. – He,H. J. – McCartney, D. G.: Jour -nal of Alloys and Compounds,Vol. 415, Issues 1–2, (2006),106–110.

[2] Lin, Tao – Jiang, Jiang – Bian,Xiu-fang – Dong, Ying: Trans ac -tions of Nonferrous MetalsSociety of China, Vol. 16, Issue3, (2006), 604–606.

[3] Kim, Y. C. – Lee, J. C. – Cha, P.R. – Ahn, J. P. – Fleury, E.: Ma -te rials Science and Engineering:A, Vol. 437, Issue 2, (2006),248–253.

[4] Men, H. – Pang, S. J. – Zhang,T.: Materials Science and Engi -

nee ring: A, Vol. 408, Issues 1–2,(2005), 326–329.

[5] Jia, P. – Xu, J.: Journal of Mate -rials Research, 24, (2009),96–106.

[6] Inoue, – Zhang, – Zhang, T. – Ku-rosaka, K.: Acta Materialia, 49,(2001), 2645–2652.

[7] Figueroa, I. A. – Davies, H. A. –Todd, I. – Verduzco, J. A. –Haw k s worth, P.: Journal ofMaterials Online, AZojomo 3,(2007), 1–8.

[8] Figueroa, I. A. – Davies, H. A.–Todd, I.: Journal of Alloys andCompounds, 434–435, (2007),164–166.

[9] Inoue, A.: Bulk AmorphousAlloys–Preparation and Funda -men tal Characteristics, TransTech Publications Inc., Nether -lands, 1998.

[10] Inoue, A.: Materials Science andEngineering: A, 226–228,(1997), 357–363.


Életpályák – KohászatSzerkesztette: Dr. Horn János

Horn János, az OMBKE tiszteleti tag -ja gondozásában 2002-ben jelentmeg a hozzánk közelálló szakmákkiemelkedő hazai képviselőinek ön -vallomását tartalmazó Életutak/ Élet -pályák sorozat első kötete. A sorozatmost megjelent 12. kötetében a hazaikohászat meghatározó személyisé-gei vallanak pályájukról, tanulmánya-ikról, a szakma elmúlt 60 évében ját-szott szerepükről, a magyar kohászatés vállalatuk sorsának, helyzeténekalakulásáról. A kötet kiadását a Va -sas Szakszervezeti Szövetség mel-lett az OMBKE, a Magyar Vas- ésAcélipari Egyesülés és az InnoFercoKft. támogatta.

A kötet a következő személyisé-gek írásait tartalmazza: DrótosLászló, Farkas Ottó, Horváth Csaba,Horváth István, Károly Gyula, PilissyLajos, Szabó Ferenc (postumusmegjelenés), Sziklavári János, TardyPál, Tolnay Lajos, Tóth László. A nyi-latkozók összetétele önmagában is

figyelemre méltó:három korábbi Du -naferr vezér igaz -ga tó, két ko rábbivezérigazgató aLe nin Ko hászatiMű vektől (Diós -győr), két nyu gal -mazott egy e temiprofesszor, két ko -rábbi OMBKE el -nök, a hazai ne -mes acélgyártás, ill.a hazai kohászatiK+F egyik vezéralakja, a CsepeliFémmű egykori meghatározó műsza-ki vezetője és szaklapunk korábbi fő -szerkesztője vállalta a megszólalást.Egyéni sorsuk ismertetése mellettsaját szempontjaik szerint mindnyá-jan értékelték a szakma, az általukirányított szervezet helyzetének, sor-sának alakulását. Érdekes és tanul-ságos olvasmány egybevetni a meg-lehetősen különböző kiinduló helyze-tekből a szakma csúcsaira érkezettszakemberek véleményét az elmúltévtizedekről, így a kiadvány a szak-

matörténészek részére is értékes for-rásmunka.

A mintegy 450 oldalas könyvátadására stílszerűen a VasasSzakszervezeti Székházban kerültsor (l. kép). A fő támogató és a szer-kesztő bevezető szavai után jó han-gulatú, érdekes beszélgetés alakult kia jelenlévők között. Horn János beje-lentette, hogy újabb felkérést fogközzé tenni önvallomás készítéséreazon kohászok között, akik ebbe akötetbe nem kerülhettek be.

�� Tardy Pál

KÖNYVISMERTETŐ

Könyvátadó a Vasas Szakszervezet Székházában

39www.ombkenet.hu 145. évfolyam 2. szám • 2012

FELSŐOKTATÁS

A Miskolci Egyetem a TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0006 projekt keretében aMagyar Öntészeti Szövetséggel kö-zösen „spin-off” hasznosító társasá-got hozott létre az öntészeti szimulá-ciós laboratórium fenntartása és mű-ködtetése érdekében.

Az öntészeti technológiák fejleszté-sének korszerű számítástechnikaimegoldási módszere a formatöltés, amegszilárdulás és a lehűlés közbenlejátszódó folyamatok szimulációja.Az öntészeti szimuláció a modern önt-vénygyártási folyamatban az öntvény-gyártók és az öntvényfelhasználókfontos eszköze.

A szimulációs feladatok megfogal-mazása, a peremfeltételek megadásaés a szimuláció eredményeinek kiér-tékelése, a gyártástervezési folyamat-ba való átvezetése speciális öntésze-ti, hőtani és mechanikai, valamint szá-mítástechnikai szakismeretet igényel,melyre együttesen a kutatóhelyeken,Magyarországon egyedül a MiskolciEgyetemen van meg a megfelelő fel-készültség. A hazai öntödék többségea szimulációs feladatok elvégzésérenincs felkészülve, és önállóan történőalkalmazása sem gazdaságos. A

Miskolci Egyetemen az öntészeti szi-mulációs laboratórium működését afenti pályázati támogatásból beszer-zett NovaFlow&Solid szimulációsszoftver korlátozás nélküli felhasz-nálói jogosultságú verziója biztosítja.

A Magyar Öntészeti Szövetség ésa tagvállalatok együttműködési meg-állapodásokban vállalt közreműkö-désükkel támogatták a projekt kere-tében az öntészeti technológia- éstudástranszfer tevékenység felté-teleinek kiépítését és fejlesztését,érdekeltek ennek fenntartásában ésműködtetésében, egy hasznosítóvállalkozás létrehozására irányulóegyüttműködés kialakításában. Azegyetem legaktívabb partnere az ön-tészeti szimulációban a PREC-CAST Öntödei Kft. Sátoraljaújhelyenműködő nyomásos könnyűfémöntö-déje.

A projektben létrehozott fejlesztésfenntartására és hasznosítására aMiskolci Egyetem Szenátusa és aMagyar Öntészeti Szövetség elnök-sége 2011. december 16-i hatállyaljóváhagyta a FOUNDRY-SOLIDEgyetemi Innovációs KözhasznúNonprofit Kft. megalapítását.

A közhasznú társaság célja– a TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0006

projekt támogatásával a MiskolciEgyetemen létrejött öntészeti tech-nológia- és tudástranszfer-megol-dások fejlesztésével országosanegyedülálló tudás- és eszközbázisfenntartásának és működtetésénektámogatása;

– a Miskolci Egyetem szakterületi ésmás humán erőforrása mellett azöntészeti szakterület szakértőinekbevonása;

– a Miskolci Egyetem eszközei folya-matos használatának és működő-képességének biztosítása, a kapa-citások jobb kihasználása;

– a kutatási potenciál hasznosítása:olyan szakmai szolgáltatások elvég-zése, amelyek nem minősülnek azegyetemi közvetlen kutatási-fejlesz-tési tevékenység konkurenciájának,viszont a háttéripar ez irányú igényejelentős;

– biztosítani az öntészeti szakterülethazai technológia- és tudástransz-fer-potenciáljának a megőrzését éstovábbi fejlesztését a MiskolciEgyetemen.

�� Dr. Dúl Jenő – Dr. Hatala Pál

Öntészeti szimuláció hasznosítására alakult vállalkozás

Könyvismertetés

Roósz András: Fémtan I.

2012. január 9-én tartották a MiskolciEgyetemen a „A Miskolci EgyetemTechnológia- és Tudástranszfer Cent -rumának működtetése” című projektzárórendezvényét. A projekt kereté-ben több tankönyv is készült. AFémtan I. mellett az Anyag egyen sú -lyok, a Nanometrológia és a Fém -kompozitok címűek.

Azok, akik a Kohómérnöki, későbba Műszaki Anyagtudományi Karonszereztek diplomát, jól emlékeznek aVerő–Káldor Fémtan-ra, ami szakmaipályafutásuk alatt is a „fémtan bibliá-

ja” maradt, évtizedeken át. A Fémtanelső kiadása után több mint fél évszá-zaddal időszerűvé vált, hogy aFémtan I.-gyel a fémes anyagoktudományának eredményei új tárgya-lási rendben segítsék a hazai szak-emberek fémtani munkáját.

Ez a könyv elsősorban azok figyel-mére érdemes, akik az élettelen ter-mészettudomány területén hasznosjártasságra szeretnének szert tenni,illetve azoknak, akiknek már vannakilyen ismeretei, és már rendelkeznekannyi tudással, hogy tudják, mi az,amit még nem tudnak, de szeretnéktudni. Másképpen fogalmazva kez -dők nek és haladóknak egyaránt.

40 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

A könyv napjaink tudományos ala-possággal igazolt ismereteinek ren-dezett, átfogó írása, melynek a gyak-ran forgatott szakkönyvek között vana helye. A könyv értékét fémjelzi,hogy kiváló tankönyv és szakkönyvegyszerre. Gondolatmenete és fel-építése több évtizedes egyetemioktatói múlt didaktikai tapasztalatá-nak gyümölcse.

Mivel a könyv tartalmának szerke-zete nem tér el a többi, hasonlótartalmú hazai és külföldi szak -könyvétől, ezért azok is könnyű szer-rel eligazodnak benne, akik csak

valamely konkrét érdeklődésüketszeretnék kielégíteni, talán csak egyhatározott kérdésre keresik a választ.Ajánlom tehát a könyvet azoknak is,akik a fémes anyagtudomány terüle-tén új kihívással néznek szembe,amihez friss szellemi munícióra vanszükségük.

A szerzőnek ez a műve annak elle-nére nem a véletlen következménye,hogy eredetileg „csak” tankönyvnekindult, mégis több lett annál. Egyhosszú, töretlen szakmai életút ta -pasztalatainak etikai kényszere tettea könyvet azzá, ami lett. Ahogyan

néhány részlettel kapcsolatbanmondta a szerző: „nem hagyhattamki belőle, ugyanis az hozzá tartozik,mert…”. Hittel és alappal mondhattaezt, mert nem csak az egyetemi okta-tás, hanem a folyamatos ipari kuta-tás, a nemzetközi együttműködésbenvégzett kutatómunka, az űr-anyag-technológiai kutatások alapozása ésművelése egyaránt bővítette szakmaiéleslátását, színesítette és gazdagí-totta világképét. Ezzel a könyvvelbizonyára ezt a világképet kívánta atanulók és a szakmai olvasóközön-ség elé tárni. �� Buza Gábor

EGYETEMI HÍREK

A Műszaki Anyagtudományi Kar hírei

• A Miskolci Egyetem (ME) MűszakiAnyagtudományi Karán a 2011. de -cember – 2012. januári záróvizsgaidőszakban egyetemi szintű graduá-lis képzés keretében anyagmérnökialapszakon 3 fő, anyagmérnöki BSc-szakon 20 fő, kohómérnök MSc-sza-kon pedig 11 fő tett sikeres záró vizs -gát. A diplomaosztó ün nep ség kere-tében 2012. január 27-én 26 frissenvégzett mérnök vette át oklevelét.(Anyagmérnök BSc-szakon 16 fő,ko hómérnök MSc-szakon 10 fő.)PhD-oklevelet szerzett KocserhaIstván, Svidró József Tamás ésSzűcs András. A Miskolci EgyetemSzenátusa dr. Ábrahám József ré -szé re címzetes egyetemi tanár címetadományozott. Dr. Gácsi Zoltán pro-fesszor, dékán Vécsi Györgynek„Pro Facultate Ingeniariorum Metal -lur giae Emlékérmet”, dr. LengyelAttiláné részére pedig „Verő József-emlékérmet” adott át.

• Az ME Műszaki AnyagtudományiKarán 2012. februárban induló MSc-képzésre nappali tagozaton hat ko -hó mérnök- és nyolc anyagmérnök-hallgató nyert felvételt, hét hallgatópedig levelező tagozaton anyagmér-nök-képzésben kezdte meg tanul-mányait.

• A Műszaki Anyagtudományi Kar isképviseltette magát a 2012. január20–21-én Budapesten megrendezett12. Educatio Nemzetközi OktatásiSzakkiállításon. A Kar beiskolázási

programjában ezen kívül – számosközépiskolában tett személyes láto-gatáson túl – szerepelt a 2011. de -cember 7–8-i Miskolci Egyetemi NyíltNap, illetve a 2012. január 14-én ren-dezett családi nyílt nap, ahol azérdeklődők betekintést nyerhettek akar laboratóriumaiban folyó látvá-nyos kísérletekbe.

• Az OMBKE Egyetemi Osztály és aMiskolci Koordinációs Szervezet2012. január 20-án tartotta a miskol-ci/borsodi társszervezetekkel közösévnyitó összejövetelét. A rendez-vénynek otthont adó Metallurgiai ésÖntészeti Intézet műhelycsarnokielőadótermében harmincan hallgat-ták érdeklődve a helyi szervezetekelőző évi tevékenységéről szólóbeszámolókat, valamint a 2012. éviterveket.

• 2012 januárjában sikeresen zárult azME Technológia- és TudástranszferCentrumának kialakítása és működ-tetése című, TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0006 számú projektje, és ezenbelül az Anyagtudományi és nano-technológiai tudástranszfer (PP1)pilot projekt. A projekt szakmai veze-tője dr. Gácsi Zoltán professzor, aMűszaki Anyagtudományi Kar dé -kán ja, koordinátora dr. Simon And -rea adjunktus, pénzügyi és admi -niszt ratív asszisztense pedig Raj -hárd Bettina igazgatási ügyintézővolt. A pilot projekt keretében létrejöttnanotechnológiai honlap (www.

nano.uni- miskolc.hu) egyrészt a Karnanotechnológiai szakirányát mutat-ja be, másrészt a nanotechnológiaterén megszerzett ismereteket kí -vánja eljuttatni az ipari partnerekhez.A projekt részét képezte a nano tech -nológiai szakirányon szereplő BSc-és MSc-tantárgyak részletes temati-kájának kidolgozása, illetve négytantárgy tankönyv formájában valóösszeállítása: Dr. Kaptay György:Anyagegyensúlyok; Dr. HegmanNor bert, Pekker Péter, Kristály Fe -renc, Dr. Váczi Tamás: Nanomet ro-ló gia; Dr. Roósz András: Fémtan I.;Dr. Gácsi Zoltán, Dr. Simon Andrea,Dr. Pázmán Judit: Fémkompozitok.

• 2012. április 13-án a miskolci FényiGyula Jezsuita Gimnázium, a Ma -gyar Kémikusok Egyesülete, az MEMűszaki Anyagtudományi Kara és aMagyar Tudományos AkadémiaMiskolci Akadémiai Bizottsága nagysikerrel rendezte meg a XIV. Or -szágos Diákvegyész Napokat. A ren-dezvényt dr. Gácsi Zoltán dékán,valamint dr. Kálmán Alajos akadémi-kus, a MKE örökös tiszteletbeli elnö-ke nyitotta meg. A versenyen a kö -zépiskolás diákok a kémia területénbelül tetszőlegesen választott sajátkísérleti munkájukat mutathatták be.Az elhangzott 33 előadás közöttmagyarországi és határon túli diákokegyaránt szerepeltek.

�� Mende Tamás

Dr. Károly Gyula (a továbbiakbanKGy): Kedves János és Laci! (nálamfiatalabbaknak János bácsi és Lacibácsi, ill. professzor úr): Nemrégünnepeltétek a 90. születésnapoto-kat, nyugdíjba meneteletek óta márévtizedek teltek el. Azt gondolná azember, hogy a ma aktív generáció-nál már a feledés jelentkezik, de ta-lán Ti is érzitek, hogy nem így van,sokan ma is nagy-nagy tisztelettelkövetik életutatokat, tevékenysé-geteket. Minek tulajdonítható mind-ez megítélésetek szerint?

SzL: Úgy vélem, hogy talán sikerültnyomot hagynom magam után, ame-lyen tovább lehet menni. Úgy tűnik,hogy az egyetemi oktatásban istámaszkodnak az acélgyártássalkapcsolatos könyveimre, vagy nem-rég még forgatták például az acélta-nácsadás korszerű számítógépes

megfogalmazásához is kiindulásul azAcélkalauzt.

Igyekeztem tapasztalataimat átad-ni beosztottaimnak, hallgatóimnak.Említésre méltó például, hogy FarkasPista, az 1953-ban Miskolcon végzettkolléga, három évig beosztott mérnö-köm a csepeli Elektroacélműben – akétségtelenül legnagyobb amerikaiszakmai karriert csinált magyar ko-hász – 2003-ban az aranyoklevélátvétele után egy Mátyás pincébenrendezett díszvacsorán köszöntemeg azt, hogy pályára állítottam éshozzájárultam ahhoz, hogy bejutha-tott az USA 150-200 kohászt magábafoglaló tanácsadó grémiumába.

SzJ: Életutam a Vaskohászat szolgá-latában címmel most jelenik megbányász testvéreink kiadásábanvisszaemlékezésem életutamról. Pu-ritán embernek tartom magam, ambi-

ciózusként igyekeztem szakmámatés hazámat szolgálni. Munkaköre-imben (Diósgyőri Vasgyár, KGMTI,OMFB) számos vállalati és kutatóin-tézeti szakemberrel és vezetővel tar-tottam kapcsolatot, s az egyetemenis 15 éven át sok hallgatóm volt. Denyugdíjazásom sem jelent abszolútvisszavonulást. Megtisztelő számom-ra, hogy azóta a Magyar Tudományfolyóiratban négy ízben is felkéréstkaptam tanulmány írására (1988/5:Őszintén a magyar vaskohászatról,1994/8: Az acélipar válsága, 2000/4:50 éves a Dunaferr, 2002/7: Vas-kohászat és környezetgazdálkodás),s egészségi állapotomtól függően amai napig is részt veszek az MTAMetallurgiai Bizottság ülésein.

KGy: Milyen momentum játszhatottközre leginkább, hogy szakmánkatválasztottátok élethivatásul?


HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: Schudich Anna

Rendhagyó interjú Sziklavári és Szőke professzorokkal

Dr. Sziklavári János(a továbbiakban SzJ): Szőke Laci barátommal egyidősek vagyunk, de ő hét évvel korábban szer-zett diplomát mint én, s amikor én 1952-ben a diósgyőri elektroacélmű vezetője lettem, ő már ahazai elektroacél-gyártás legelismertebb alakja volt. Számomra akkor megtisztelő felkérés volt,hogy Szőke professzor elektroacélgyártás tárgyú – ma is aktuális – könyvének egyik lektora lehet-tem, s annak kapcsán nagyon sokat tanulhattam. Később az ő kezdeményezésére közös könyvetis írtunk, és a Vaskohászati Kézikönyvben egymás közt megosztott témakörrel szerepeltünk.Írtunk közös tanulmányokat, sőt munkatársak is voltunk előbb a Vasipari Kutató Intézetben, majdaz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban. Egyik közös kutatási programunk volt avasszivacs elektrokemencében való felhasználása.

Dr. Szőke László(a továbbiakban SzL): János barátom által említetthez kiegészítésképp csak annyit, hogy amikor énvoltam a Vaskut igazgatóhelyettese, Diósgyőrből Budapestre kerülvén tanácsadásra kértem felJánost, majd miután az MVAE-ba kerültem, akkor János bízott meg feladatokkal az OMFB-ben azáltala vezetett területen. Egymást támogatva emberi kapcsolatokra utalnak ezek a közös szálak,tevékenységek.

Mindketten – dr. Sziklavári János és dr. Szőke László – 90. életévüket töltötték be az elmúlt évben. Mindketten köz-tiszteletben álló, elismert nagyjai szakmánknak, közelebbről vaskohászatunknak. A BKL Kohászat főszerkesztőjemegbízásából otthonukban kerestem fel őket, hogy feleségük társaságában szólaltassam meg a – hál’ Istennekmind fizikailag, mind szellemileg ma is kiváló állapotban élő – két professzort. Szeretnénk megtudni, hogy véle-ményük szerint mi a titka máig el nem évülő elismertségüknek, és mi a hosszú, tartalmas élet titka. Sokakat érde-kel, véleményük szerint szűkebb pályájukon hol találhatják meg az ambiciózus fiatalok perspektívájukat, s általá-ban kíváncsiak vagyunk arra a szemléletre, amit ők képviselhetnek hosszú élettapasztalattal hátuk mögött.

42 HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu

SzJ: Amint említettem, Szőke pro-fesszor éppen azért szerezhetett hétévvel előbb diplomát mint én, mert azén életutamon nem vált lehetséges-sé, hogy érettségi után azonnal egye-temre mehessek, ugyanis édesapám1934-ben bekövetkezett halála utánédesanyám négy gyermekével(öcsém 4 éves, húgom 6, ill. 11 évesés én 13 éves) nehéz körülményekközött tartotta fenn a családot. Iskolamellett is dolgoznom kellett, s mikor abudapesti Kegyes tanítórendi (Pia-rista) gimnáziumban 1941-ben kitű-nően érettségiztem, nem mehettemegyetemre, hanem a piaristák ajánlá-sával felvételt nyertem az országakkor legtekintélyesebb bankjába, aPesti Hazai Első TakarékpénztárEgyesületbe. Néhány hónap alatt –az előirt feltételek (köztük beiratko-zás a Pázmány Péter Tudomány-egyetem jogi karára) teljesítése után– kineveztek számfejtőnek. De a ka-tonai szolgálat során – amikor a diós-győri gyárban kellett löveget szerel-nem – a gyárlátogatás ráébresztett:gyermekkori élményeim, a diósgyőrigyárlátogatás tapasztalatai engemnem banktisztviselővé, hanem mér-nökké neveltek. Egyrészről a nagyol-vasztók, a martinkemencék, az óriás-hengerlő és kovácsoló gépek, mintmérnöki létesítmények „megfogtak”,másrészről a folyékony vas, acél éssalak, az égető és izzasztó hőség ésa mosolyogva törülköző munkásoklátványa meg azt érzékeltette, hogykohásznak lenni talán a legtöbb, mitember a társadalomnak adhat. Elkö-szöntem hát a Takarékpénztártól, s1946 szeptemberében öcsémmelSopronba utaztunk, s én beiratkoz-tam a József Nádor Műszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem bánya-,kohó- és erdőmérnöki karának I. év-folyamára, ahol 1950. július 29-énszigorlatoztam, az első lépést meg-tettem a pályán.

SzL: Nagy véletlen, hogy egyáltalánmagyar lehetek. A gyászos trianonibékediktátum nyomán szülővárosom,Sopron és környéke 1920. június 4-től Ausztriához tartozott, így én deiure osztráknak születtem 1921. júli-us 20-án. Csak a nyárvégi ágfalvicsata után, amelyen a felkelők közöttsokan voltak a Sopronba menekültselmeci Bányászati és Erdészeti Fő-

iskola hallgatói közül, vált lehetővé aVelencei Tanácskozás és az azt kö-vető sikeres népszavazás is. Sopronmagyar maradt, és így én is. Édes-apám 1937-ben meghalt. A postás-nyugdíj igen kevés lévén, le kellettmondanom arról, hogy esetleg Pes-ten tanuljak tovább a Műegyetemen.Elképzelésemhez legközelebb a gé-pészmérnöki pálya állott. Ehhez ha-sonló területnek éreztem az akkormár a Műegyetemhez tartozó sopronikohómérnöki tagozat programját.Híreim szerint a kohómérnökök tevé-kenységét jól fizetik, így egy családalapítása nem okoz gondot. Így irat-koztam be erre a tagozatra.1943-ban az a megtiszteltetés ért,hogy Verő professzor meghívott azakkor újjáalakuló FémtechnológiaiTanszékre adjunktusnak! A kialakultgyakorlat szerint azért nem tanárse-gédnek, mert az ipari kezdő fizetésekakkor már a négyszeresét tették ki atanársegédinek. Így senki sem ma-radt volna a végzés után tanszéken.1944. október 13-án SAS-behívótkaptam. Légvédelmi tüzér lettem. Azelső székesfehérvári csata után egy-ségünket Westfáliába telepítették át,itt estem amerikai hadifogságba.1946 márciusában hazatérve vissza-kaptam állásomat a Tanszéken.Augusztusban azonban B-listáztak.Rossz pont volt ugyanis akkor azamerikai hadifogság.Pályaválasztásom ezután egyenesvágányra került. Geleji professzorbevitt Csepelre. Újrakezdés a Martingyorslaborjában, majd a központi la-borban. Aztán négy év acélhőkeze-lés, majd 13 év acélgyártás. Pont for-dítottja egy kényelmesebb életpályá-nak, de valódi kapcsolat az iparral.A kor szellemével szemben mindigkerestem a kapcsolatot a híres vas-kohászokkal. Így kerültem ismeret-ségbe egy szverdlovszki konferenci-án Samarin akadémikussal, Chipmanegykori munkatársával, aki akkornagy támogatója volt a folyékony acélvákuumos kezelése bevezetésének aSzovjetunióban. Nagy segítségemrevolt a csepeli bevezetésben!Igyekeztem megnyerni a külföldikutatókat előadások megtartására aVasipari Kutató Intézetben vagy azOMBKE-ben. Így járt nálunk és lettrészben vendégünk csepeli ottho-nunkban is dr. Wahlster, a Rheinstahl

kutatási igazgatója, prof. Plöckinger,a Böhler kutatási igazgatója, a későb-bi Osztrák Tudományos Akadémiaielnök, prof. Albert Oberhofer, a haj-dani leobeni rektor, prof. Shenouda, ahajdani kairói kutatóintézeti igazgató,a Thyssen minőségbiztosítási főnö-ke, Bruno Tarmann, a Böhler fejlesz-tési főnöke, a folyamatos öntés „pá-pája”, Presern igazgató a ljubljanaiMetallurski Institut-ból, Hugo Barth aNeue Hütte szerkesztője, Tochovicsprof Krakkóból, Medzsibovszkij prof aSzovjetunióból és így tovább.

KGy: Életutatok ismeretében miaz, ami megnyugtató eredmény-ként könyvelhető el, s mi az, amitha lehetne, újólag elkerülnétek?

SzL: Eredményként könyvelhetem elazt, hogy bevezethettem a magyarvaskohászatba néhány eljárást, így aszerkezeti acélok minősítéséhez mégmindig elengedhetetlen Jominy-edzhe-tőségi vizsgálatot, az elektroacélok oxi-génes frissítését, a folyékony acélvákuumozását, a csőköröntecsek ésgyorsacélok gyorshevítésének eljárá-sát, az ötvözők hulladékból való vissza-nyerésének rendszerét és így tovább.Elkerülnék egy nem kimondottan kuta-tó intézet élére való főnököt, aki engemutolsó aktív öt évemre parkolópályárakényszerített. De ez a diktatúra évei-ben sajnos nem volt lehetséges.

SzJ: Mindent összevetve én szeren-csés ember vagyok, mert bárhol dol-goztam: a háború előtt a Takarék-pénztárban, majd, mint mérnök Diós-győrben, a KGMTI-ben, az OMFB-ben, mindenütt jó szándékú, jó felké-szültségű munkatársak társaságábandolgozhattam. Hosszú életutam so-rán remélem, több területen eredmé-nyeket értem el, viccesen mondvasemmi részem nincs abban, hogymunkahelyeim majdnem mindegyikeazóta megszűnt működni. Ezt igazol-ja, hogy életem során munkámértszámos elismerésben volt részem.Az elismerések közül az emberannak örül legjobban, amit munkatár-saitól, baráti körétől vagy tanítványa-itól kap. A legkedvesebb az OMBKEtiszteleti tagság, mert azt az országbányászai és kohászai nevében kap-tam. De ilyen volt a diósgyőri vezetők1973. december 27-én kelt levele (15


aláírással), pedig akkor már háromhónapja a KGMTI-ben szolgáltam.Ilyen volt az egyetemi kollégáim meg-emlékezése 80 éves koromban, ésaz OMBKE megemlékezése 90. élet-évem betöltése alkalmából.Szerencsés ember vagyok magánéle-temben, családi életemben is, sőtegészségemre sem panaszkodhatom,mert ami betegség eddig ért, azttöbbé-kevésbé legyőztem, az öregségterhét meg Isten segítségével viselem.

KGy: Szakmai pályafutásotok alap-ján hogyan látjátok vaskohásza-tunk jövőjét?

SzJ: Gyakran kérdezik tőlem: mi vanDiósgyőrrel? Ha csak rövid választvárnak, kb. a következőket mondha-tom: 1991-ben a KGST-piac meg-szűnte következtében a Vasgyár ne-héz helyzetbe került. A gyárvezetés atermelés rendezett visszafejlesztésé-nek műszaki feltételein dolgozott.Közben a kormány elhamarkodottanés „gyanúsan” titkosított szerződés-sel a gyárat eladta. A gyár ennekáldozata lett. A kormány másfél évután perrel ugyan visszakapta, de azakkor már sok sebből vérzett. Gyó-gyítás helyett azonban inkább milliár-dos veszteségek árán tovább működ-tette, hogy újból eladhassa. Eladta,majd sorozatban következett a csőd– eladás – csőd. Véleményem szerintmulasztás terheli az egymást követőkormányokat, mert nem érdekelteőket a sorozatos kudarcok oka (piac,versenyképesség, önköltség, egyéb),csak egy cél lebegett előttük: meg-szabadulni a Vasgyártól. A csődhullá-

mok okainak feltárása meg legyen an-nak a gondja, aki a gyárat megveszi.Jelenlegi (sokadik) tulajdonosa 2008-ban leállította. Azóta árulja (hulladékáron is!). Van-e még jövője a gyárnak?Erre csak minden külső és belső té-nyezőnek hozzáértő és alapos vizsgá-lata után lehetne választ adni.

SzL: Véleményem szerint van lehe-tőség arra, hogy kapcsolódjon a ma-gyar vaskohászat például az Audivagy Mercedes gépkocsigyártáshozés többek között az energetikai prog-ramhoz. Fontos lenne az is, hogy avállalati bátor célkitűzéseket egysé-gesen támogassa a teljes megvaló-sulásig a műszaki vezetés!

KGy: Végezetül kérem, adjatoktanácsokat a fiataloknak, mai vilá-gunkban mit tegyenek, hogy tartal-mas, élményekben és elismerések-ben gazdag életpályát futhassanakbe, megelégedettek lehesseneknyugdíjas éveikre!

SzL: A fiatalok szeressék választottmesterségüket. Tanuljanak legalábbkét idegen nyelvet, legalább tárgyalá-si szinten kell tudniuk ezeket. Legye-nek tájékozottak naprakészen aszakági fejlesztések irányait illetően.Ne féljenek a nehéz feladatoktól!

SzJ: Laci barátom által elmondottak-kal egyetértek, de hadd mondjak mégvalamit személyes tapasztalataimalapján. A kohászat feladata, hogytermékeivel kiszolgálja a feldolgozó-ipart. Ez a szolgálat csak akkor lehetteljes, ha a kohászok ismerik a feldol-

gozó technológiákat is, hogy ezek fej-lesztéséhez a kohászati termékek tu-lajdonságaival hozzájárulhassanak.És végezetül az én személyes üze-netem az e szakmát választó fiatalok-nak: „Az acélokba nemcsak anyagotés energiát kell betáplálni, hanemmeg kell testesülnie bennük a kohászszellemi értékeinek, a szakmai intelli-genciának és a magas fokú tudás-nak. Az acélok végtelenül őszinték:külső és belső tulajdonságaik hűentükrözik a kohász hozzáértését.”

***Köszönöm mindkét professzorunk-nak a beszélgetést. Otthonukbankülön-külön történt a beszélgetés, deazért is lehetett beszélgetésüket egycikkben összehozni, mert kortársak,sorstársak, előremenetelük hasonló-an ívelt magasra. Mindketten üzemiszakemberként emelkedtek ki kortár-saik közül, mindketten jelentős okta-tási tevékenységet végeztek, ezértkapták meg a Miskolci Egyetemen acímzetes egyetemi tanári címet, sváltak mindketten sokak példaképé-vé. Mindkettőjüket az OrszágosMagyar Bányászati és KohászatiEgyesület tagsága tiszteleti taggáválasztotta, s noha munkahelyeikzöme mára eltűnt, felszámolódott, azAlma Mater és az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesülettovábbra is tisztelettel követi életútju-kat és emeli ki példaként a mai fiatal-jaink elé.Kívánjuk hát, hogy még sokáig élje-nek közöttünk, családjaik, barátaik ésszakmabéli kollégáik körében!

�� Dr. Károly Gyula

Az elmúlt évtizedek során nagyszámban létesültek Európa-szerteolyan skanzenek, parkok, ahol a kö -zépkori életmódba nyerhet betekin-tést a látogató. Ezek a létesítményekhamar felismerték, hogy hosszú tá-von akkor maradhatnak látogatottak,ha „élővé” válnak, azaz a statikus lát-nivalók mellett olyan interaktív prog-

ramokat kínálnak, amelyekbe a kö-zönség is bevonható. Jó lehetőség-ként merült fel középkori eljárások,technológiák, ezen belül pedig aközépkori vaskultúra felelevenítése,amely az alkotás örömének felkínálá-sával vonzza a látogatókat.

Az idei nyáron a Somogy Termé-szetvédelmi Szervezettel (Somogy

TVSZ) és a Zöld Folyosó Közalapít -vánnyal együttműködve a KözépkoriVasipari Park kialakításának munká-latait kezdjük el a szervezet területén,Somogyfajsz településtől kb. 1 km-estávolságban, szép, erdős-patakoskör nyezetben. A park profilja kezdet-ben a honfoglalás kori vasipar teljesver tikumának felelevenítése és be -

Középkori Vasipari Park és Őskohász TáborSomogyfajszon


mu tatása lesz elsősorban nyári tábo-rok keretei között. A rendezvényekcélcsoportját főleg az átlagos anyagiháttérrel és a nyári időszakban sokszabadidővel rendelkező, motivált,fiatal felnőttek jelentik. A táborokonrésztvevők megismerkedhetnek azo k-kal a nehéz és fáradságos korabelivaselőállítási és -megmunkálási tech-nológiákkal, amelyek során közösenjutunk el a földtől a vastárgyig.Emellett, külföldi példára, a park hely-színéül szolgálhat olyan nemzetköziszimpóziumoknak, ahol több csapatrészvételével több kohóban párhuza-mosan történnének mintegy verseny-szerűen kohósítások.

A helyszín kiválasztásában háromfő szempont játszott szerepet. A leg-fontosabb a történelmi hitelesség,amelynek alapját a somogyi, de fő -képpen a somogyfajszi iparrégészetifeltárások adják, ahol egy kiásott vas-kohászati műhely fölé megépült azŐskohó Múzeum, amely az EurópaiVaskultúra Útjának egyik hazai állo-mása lett. A második a szép termé-szeti környezet, a kellemes hangula-tú, emberi beavatkozástól mentes táj.A harmadik szempont a park kialakí-

tásához és a későbbi táboroztatás-hoz rendelkezésre álló infrastruktúraés a korábbi tapasztalatok meglétevolt. A Somogy TVSZ rendszeresenszervez táborokat, a résztvevők ét -keztetését és elszállásolását pedig aszervezet tulajdonában lévő somogy-fajszi kastélyban oldja meg.

A park építési munkálatait ez évjúlius végén kezdjük meg egy a ké-sőbbi táborok helyszínéül szolgáló,kb. 30 négyzetméter területű vasko-hászati műhelygödör rekonstrukciójá-nak megépítésével, amelynek tetőze-tét nyers állati bőrök kifeszítésévelkészítjük el. A műhelygödör körül érc-pörkölő gödrök, faszénégető boksákés egy kis kovácsműhely fog helyetkapni. A vaskohászathoz és a ková-csoláshoz szükséges szerszámokat,bőrfújtatókat, fogókat, kalapácsokatstb. szintén korhűen készítjük el.

A munkálatok befejeztével július28. – augusztus 1. között egy ötna-pos Őskohász Tábort szervezünk So -mogyfajszra, amelyen 25 résztvevőlehet részese a honfoglalás kori vas-ipar újjáélesztésének. Mindössze há-rom köbméter tűzifa és a felszerszá-mozott műhelygödör fog rendelke-

zésre állni ahhoz, hogy a tábor végé-re valódi vastárgyakat állíthassunkelő. A tábor első napjaiban a kohósí-tásokhoz szükséges faszenet égetjükboksában, és gyepvasércet gyűjtünka közeli érclelőhelyekről. A már meg-épült műhelygödör oldalfalába olyanbucakemencék másolatait építjük be,amilyeneket Somogyfajszon tártak fela régészek. A tábor második felébenaz összegyűjtött ércet kohósítjuk azelőállított faszén felhasználásával. Akapott vasbucákból vastárgyakatkovácsolunk ki. A táborral kapcso la -tos további részletek meg tekinthetőka következő internetes oldalon:www.bucavasgyuro.net.

Az idei nyarat követő időszakbannéhány honfoglalás kori épület máso-latát is felépítjük a műhelygödör kö -rül. Később egyéb korbeli technológi-ák bemutatását is tervezzük, pl. faze-kasság, bronzöntés.

A hamarosan megvalósuló létesít-mény célja, hogy a látványos és em-berközeli magyar középkori vaskultú-ra ipari örökségét bemutatva értéketközvetítsen, és ismeretterjesztő le-gyen.

�� Thiele Ádám

Száz éve, 1912-ben született Bo -rovszky Ambrus, a Dunai Vasmű egy-kori legendás vezérigazgatója, azOrszágos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület helyi szerve-zetének első, alapító elnöke. A nagyelőd emléke előtt a jeles évfordulókapcsán konferenciasorozattal, szak-mai és tudományos programokegész sorával tisztelegnek az utódok.

A Borovszky-emlékév konferencia-sorozata március 29-én két szín -vonalas előadással indult. A Duna új -vá rosi Fő iskola „A” épületéneknagyelő adó jában közel száz érdek -lődőt köszönthetett Bocz András, azOr szá gos Ma gyar Bányászati ésKohászati Egye sület dunaújvárosiszervezetének el nö ke.

Alan Haigh, az Európai BizottságSzén- és Acélkutatási Alap (ResearchFund for Coal and Steel – RFCS) re-gi onális igazgatója az európai kohá -

szat kutatási és fejlesztési irányairólszólt. Az előadó 2009 óta vezeti aszer vezetet. Tájékoztatott arról, hogyaz RFCS az Európai Szén- és Acél -közösség folytatójaként, az elődszer-vezet által felhalmozott vagyont azeurópai szén- és acélipar kutatási ésfejlesztési tevékenységének finanszí-rozására fordítja.

Az RFCS három bányászati éskilenc kohászati technikai csoportbankínál pályázati lehetőséget az érdek -lődőknek. Kohászati területen kiemeltfeladatként kezelik az energiamegta-karítást és a kohászati ipar környe-zetkárosító tevékenységét lényege-sen mérséklő projekteket.

Évente körülbelül 55 millió eurórapályázhatnak a tagországok vállala-tai, kutatóintézetei, egyetemei ésfőiskolái által az adott kutatási témá-ra alakított konzorciumok. A benyúj-tott 120-140 pályázatnak – szigorú,

hie rar chia szerint felépülő szakértőcsoportok bírálata után – kb. 30 szá-zaléka nyeri el a támogatást, melyekszo ká sos nagysága 0,5–2 millió európá lyázatonként. Az éves támogatáshá romnegyedét az acéliparban,egyne gye dét a bányászatban indítottK+F projektek finanszírozásárafordít j ák.

A pályázati lehetőségek bemutatá-sa után az előadó ismertette a világés az EU 27 tagállama acélter-melésének aktuális adatait. 2011-benaz EU részesedése a világ acélter-meléséből 12 százalék volt, amely178 millió tonna acélt jelentett. Ezt 21tagországban 360 ezer alkalmazottállította elő. A válság óta Európa és azUSA acéltermelése csökkent, Ázsiaés ezen belül Kína termelése nőtt.2011-ben a kínai acéltermelés a világacéltermelésének – ami 1490 milliótonna volt – már 46 százalékát adta.

Megkezdődött a Borovszky-emlékév előadássorozata


Emlékeztető az OMBKE 2012. április 3-án tartottválasztmányi üléséről

EGYESÜLETI HÍREK

Az ülést dr. Nagy Lajos elnök vezet-te. A határozatképességhez szüksé-ges létszám: 13 fő. Jelen volt szava-zati joggal 17 fő, tanácskozási joggal8 fő.

Napirend előtt a választmány né -ma felállással tisztelgett az előző vá -lasztmányi ülés óta eltávozott háromtiszteleti tag – dr. Zsámboki Lászlójogi doktor, dr. Szabó Ferenc okl.közgazdász és Lohrmann Keresztélyokl. bányamérnök – emléke előtt.

A napirend a következő volt:

1. Elnöki tájékoztató 2. Az OMBKE 2012. évi rendezvény-

terve3. Beszámoló az OMBKE 2011. évi

gazdálkodásáról 4. Az OMBKE 2012. évi gazdálkodá-

si terve 5. Javaslat a 2012. évi egyesületi

kitüntetésekre6. Az egyesületi Alapszabály módo-

sítása. A civil szervezetekről szólóúj törvény alapján szükséges vál-toztatások és vizsgálandó kérdé-sek

7. Egyebek

1. napirendi pont. Elnöki tájékozta-tó a főbb eseményekrőlElőadó: Dr. Nagy Lajos elnök

Dr. Nagy Lajos bejelentette, hogy ajelen választmányi ülés az első azegyesület új helyiségében. Sikerültminden egyesületi bútort, könyvtárat,dokumentumot, relikviát áthozni a II.kerületi Fő utcából. Minden bizottság-nak van helye és lehetősége tárgya-lásokat tartani.

Az Öntészeti Szakosztály és aBányászati Szakosztály miskolci he -lyi szervezete február 25-én az idénis megrendezte az egyesületi báltLillafüreden. A szervezőktől függetle-nül ez a rendezvény már évek ótaegyesületi bálnak minősül.

2011 végén az OMBKE a MiskolciEgyetem rektorának az új rektori te-remben elhelyezendő zászlókat ado-mányozott. A költségeket az OmyaKft. támogatta. A hivatalos átadásrakésőbb egy ünnepélyes alkalommalkerül sor.

Ez évben lesz a SelmecbányaiAkadémia megalapításának 250. év -fordulója. Ennek megünneplését ma -gyar részről a Miskolci Egyetem szer-

vezi. Egyesületünk csatlakozik azünnepségekhez.

Az új bányatörvény-módosítások-ra vonatkozó észrevételeket azOMBKE a tárcaközi egyeztetés folya-matában eljuttatta a Nemzeti Fej lesz -tési Minisztériumba.

Március 12. és április 1. között voltAradon a hagyományos Bányász-Kohász-Földtani Konferencia. A szín-vonalas rendezvényen az OMBKE-tkb. 90 fő képviselte.

2. napirendi pont. Az OMBKE 2012.évi rendezvényeiElőadó: Dr. Nagy Lajos elnök

A tervezett rendezvények felsorolásáta választmány tagjai írásban meg-kapták, amely közül néhányat azelnök kiemelt.

2012-ben ünnepeljük egyesüle-tünk megalapításának 120. évfordu-lóját, amiről június 21–22-én Sel mec-bányán emlékezünk meg. Ebben azidőpontban Selmecbányán egy bá -nyász-kohász konferenciát is rende-zünk a hulladékgazdálkodás időszerűkérdéseiről. A rendezvény árbevéte-les lesz. A konferencia előadásait az

Előadásának záró részében azRFCS vezetője a 2014 és 2020 közöt-ti időszak legfőbb stratégiai elkép-zeléseit összefoglaló „Horizont 2020”projekt lényegi elemeit vázolta föl.

Az elhangzott előadáshoz is kap -csolódva Lukács Péter PhD, az ISDDunaferr Zrt. stratégiai-műszaki ve -zér igazgató-helyettese Magyar or -szág kutatási, fejlesztési lehetősé-geiről és a vállalat K+F tevé-kenységéről szólt.

Az „Innováció hazánkban és aDunaferr aktivitásai” című előa dá sá -ból a jelenlévők megtudhatták, hogyMagyarország innovációs teljesít mé -nye mérsékelt, innovációs teljesítmé -nyünk átlagos növekedése kicsi.Megismerhette a hallgatóság a ma -gyar innovációs rendszer erősségeit

és gyengeségeit, valamint azt a célki -tűzést, hogy a K+F-re fordított költ-ségek GDP-hez viszonyított jelenlegi1,4%-os arányát 2020-ig 1,8%-ra kí -vánjuk növelni. A jövőben a vállalatiráfordításoknak el kell érniük a kuta -tá si, fejlesztési ráfordítások kéthar-madát, valamint a hazai kutatási-fej -lesz tési és innovációs rendszertképessé kell tenni arra, hogy minéltöbb külső forrást tudjon bevonni a2014–2020-as uniós tervezési sza-kaszban.

Ezután a Dunaferr nyertes RFCS-pályázatait mutatták be, amelyekközül az első a folyamatos öntésmodellezésével a minőségjavítást cé -lozta. A jelenleg folyó projekt a kohóifúvóformák élettartam-növeléséreirá nyul.

Az ISD Dunaferr Zrt. szakembereiszerepet vállalnak az RFCS bi zott -ságaiban: Lukács Péter PhD ve -zérigazgató-helyettes az Acél Ta -nácsadó Testületben (SAG), MógerRóbert főosztályvezető a TGS1(Érczsu gorítás és nyersvasgyártás)Műszaki Csoportban, dr. PallósiJózsef főosz tályvezető a TGS9(Szélesebb körű ipari ellenőrzés,társadalmi és környe ze tvédelmikérdések) Műszaki Cso port ban,valamint a CETAS-ban (EurópaiBizottság az Acélipari Ana litikaTanulmányozására és Alkalma zá -sára) dolgozik. Ugyancsak a CE TAS-ban képviseli vállalatunkat Vá ra dyTamás fejlesztőmérnök.

�� Józsa Róbert és Szilágyi Irén


Akadémia épületében tartjuk. Azünnepélyes megemlékezésre meg-hívtuk a szlovák, illetve a selmecbá-nyai társszervezetek képviselőit is,akik ekkor ünneplik megalakulásuk20. évfordulóját.

Május 13–16. között NemzetköziVaskohászati Konferencia lesz Buda -pesten.

Június 29-én rendezik meg aSzigetközi Napokat Dunakilitin, ések kor Fémkohászati Nap is lesz Mis -kolcon. Az Öntészeti Szakosztálymegalakulásának 60. évfordulóját2012. szeptember 22-én az ÖntödeiMúzeumban rendezik.

A Dunaújvárosi Helyi Szervezet ezévben Borovszky-emlékév program-sorozatot szervez (hazai és külföldielőadók, pályázat, könyv) a DunaferrZrt. pénzügyi támogatásával.

A Bányásznap központi ünnepségétaz Omya Kft. rendezi meg Eger ben.

Dr. Esztó Péter hozzászólásábanelmondta, hogy a Bányatörvény mó -dosításával a végrehajtási utasításhatályon kívül helyezi azt a rendelke-zést, mely a bírságokból befolyó be -vé telből támogatná a múzeumokat ésa hagyományápolást. Az Egyesü let -nek a társszervezetekkel együtt megkellene keresni a megfelelő kormány-zati szerveket.

3. napirendi pont. Beszámoló azOMBKE 2011. évi gazdálkodásáról Előadó: Dr. Gagyi Pálffy András ügy-vezető igazgató

A 2011. évben a gazdasági nehézsé-gek ellenére az egyesület gazdálko-dása közel nullszaldós eredménnyelzárult. Ez köszönhető annak is, hogya kieső támogatások pótlására azegyesület vezetői (ebbe beleértve aszakosztály-vezetőségeket is) újabbtámogatókat nyertek meg. A MOLNyrt., az Omya Kft. és a Dunaferr Zrt.jelentős támogatást nyújtott. A Ko -

hászati Lapok megjelentetését támo-gatta a Fémalk Zrt., és az öntőnapoknyereségéből is részesült az Egye-sület.

Gazdaságilag is sikeres volt azErős György által Bátaapátiba szer-vezett szakmai konferencia.

A 2011. évi végleges beszámolótaz Ellenőrzési Bizottság véleményeután a könyvvizsgálói jelentésselegyütt a következő választmányi ülé-sen meg kell tárgyalni.

4. napirendi pont. Az OMBKE 2012.évi gazdálkodási terve Előadó: Dr. Gagyi Pálffy András ügy-vezető igazgató

Az írásban kiadott terv ismét a közelnullszaldós eredményt tűzi ki célul.De nagy a bizonytalanság a tervezettárbevételek teljesítésében, ezért fo -lya matosan kell majd a kiadásokat azárbevételhez igazítani.

Az ügyvezető igazgató tájékozta-tást adott a MTESZ Székház eladá-sának állásáról. Vita bontakozott kiaz új egyesületi helyiséggel és a Mú -zeum körúti ingatlannal kapcsolat-ban.

5. napirendi pont. Javaslat a 2012.évi egyesületi kitüntetésekreElőterjesztő: Csaszlava Jenő, azÉrembizottság vezetője

A választmány egyhangú szava-zással jóváhagyta az Érembizott-ság előterjesztését a 2012. évbenadandó egyesületi érmekre, pla-kettekre és az alább felsorolt tisz-teleti tagokra:

Dr. Esztó Péter (Bányászati Szo.), Dr. Csiszár István (Bányászati

Szo.), Id. Ősz Árpád (Kőolaj Szo.), Dr. Szűcs László (Vaskohászati

Szo.), Puza Ferenc (Fémkohászati Szo.).

Dr. Nagy Lajos elnök kérésénekmegfelelően az OMBKE 120 évesjubileuma alkalmával egyes társszer-vezetek vezetői emlékplakettet fog-nak kapni.

6. napirendi pont. Az egyesületiAlapszabály módosítása. A civilszervezetekről szóló új törvényalapján szükséges változtatásokés vizsgálandó kérdésekElőadó: Dr. Esztó Péter, az Alap sza -bály Bizottság elnöke

Az írásban kiadott módosító javasla-tok alapján a választmány egyhangú-lag a következő határozatot hozta:

„A Választmány az AlapszabályBizottság az Alapszabály módosí-tására vonatkozó javaslatát a Kül -döttgyűlésnek elfogadásra java-solja, egyúttal megbízza a Bizott -ságot, hogy az új civil törvény fi -gyelembevételével vizsgálja felülaz Alapszabályt, hogy a még szük-séges módosítások a 2013-as Kül -döttgyűlésen elfogadhatók legye-nek.”

7. napirendi pont. Egyebek

Dr. Lengyel Károly főtitkár ismertette,hogy személyes megbeszélésen tár-gyaltak dr. Krámli Mihállyal, a Ma gyarMűszaki és Közlekedési Mú zeumfőigazgatójával a szakmáinkat érintőmúzeumok ügyeiről és az együttmű-ködés lehetőségeiről.

Dr. Havasi István bejelentette,hogy dr. Zsámboki László helyett azEgyetemi Osztály küldöttje a jövőbenMorvai Tibor lesz.

Dr. Nagy Lajos elnök a következőválasztmányi ülést 2012. május 2-ára hívta össze.

Az emlékeztető dr. Gagyi PálffyAndrás ügyvezető igazgató

jegyzőkönyve alapján készült


120 éves az OMBKEEbből az alkalomból az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 2012. június 21–22-énSelmecbányán

„Hulladékhasznosítás a bányászatban és kohászatban”címmel konferenciát szervez, melynek témája:

A hulladékgazdálkodás jogszabályi háttereA kérdéskör kezelése a vállalkozók és a hatóság szempontjábólFeladatok, felhasználási lehetőségek

Program

Június 21. (csütörtök)11:00 Érkezés, a szállás elfoglalása 12:00 Ebéd13:00 Szakmai konferencia a hulladékgazdálkodás aktuális kérdéseiről16:00 Megemlékezés az OMBKE alapításának 120 éves évfordulójáról

Koszorúzás az emléktáblánál17:00 Vacsora19:00 Szakestély

Június 22. (péntek)8:00 Reggeli9:00 A konferencia folytatása12:00 Ebéd13:00 Szabadprogram, elutazás

A konferencia részvételi díja: 33 000 Ft/fő + 0% ÁFA, mely magába foglalja a szervezés, az ellátás, a szakestély és2012. június 21-én egy éjszakai szállás költségét a Grand MATEJ kétágyas, fürdőszobás szobáiban. Az egyágyaselhelyezés 5000 Ft többletköltséget jelent. A részvételi díjakban szereplő szolgáltatások utáni „reprezentációs adó” a résztvevőket nem terheli, mert azt azOMBKE magára vállalja.Megfelelő érdeklődés esetén Budapestről Selmecbányára június 21-én 7.00-kor különautóbusz is indul, mely júni-us 22-én 14.00-kor indul vissza. Az autóbusz költsége: 7000 Ft/fő.A konferenciára és az autóbuszra az OMBKE titkárságán lehet jelentkezni: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Tel./Fax: 1-201 7337, e-mail: [email protected]

Jó szerencsét! Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezető igazgató

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület2012. május 18-án 10.30 órakor tartotta

102. KÜLDÖTTGYŰLÉSÉTBudapesten, a Kossuth téri MTESZ székház

Kongresszusi termében

Napirend:Megnyitó, köszöntések A Választmány beszámolójaAz Ellenőrző Bizottság beszámolója Alapszabály-módosításHozzászólások, indítványok Tiszteleti tagok választása75 éves a magyar szénhidrogén-bányászat Kitüntetések átadásaHatározatok Zárszó

Az OMBKE Választmánya

A küldöttgyűlés nyilvános volt, melyen a küldöttek szavazati joggal, az egyesület tagjai tanácskozási joggal vehet-tek részt.


90. születésnapját ünnepli

Csomós ZoltánVaskohászati Szakosztály

Dr. Remport ZoltánVaskohászati Szakosztály


Dr. Kovács DezsőÖntészeti Szakosztály

Vitányi PálÖntészeti Szakosztály

Dr. Ádám JánosFémkohászati Szakosztály

Ferling GyörgyFémkohászati Szakosztály

Soltész IstvánFémkohászati Szakosztály


Matura FerencVaskohászati Szakosztály

Dr. Kúti IstvánVaskohászati Szakosztály

Szabó LászlóFémkohászati Szakosztály

Szende GyörgyÖntészeti Szakosztály

Dr. Szili SándorÖntészeti Szakosztály

Kocsis IstvánFémkohászati Szakosztály

Karancz Ernő JózsefFémkohászati Szakosztály

Martos IstvánFémkohászati Szakosztály

Gáspár JenőVaskohászati Szakosztály

Baranyai RóbertVaskohászati Szakosztály

Mikus KárolyÖntészeti Szakosztály


Földesi GyulaÖntészeti Szakosztály

Fazekas AndrásVaskohászati Szakosztály

Rédei AndrásVaskohászati Szakosztály

Fiumei AttilaVaskohászati Szakosztály

Solymosi TiborÖntészeti Szakosztály

Schőn PéterVaskohászati Szakosztály

Loy ÁrpádVaskohászati Szakosztály

Knopf JózsefVaskohászati Szakosztály

Hercsik GyörgyVaskohászati Szakosztály

Babus GyulaVaskohászati Szakosztály

Árkovits ElemérÖntészeti Szakosztály


Dr. Nyitray DánielVaskohászati Szakosztály

Fatalin LászlóVaskohászati Szakosztály

Simon BélaVaskohászati Szakosztály

Iván LajosÖntészeti Szakosztály

Pálfi IstvánVaskohászati Szakosztály

Clement LajosFémkohászati Szakosztály

Vida ZoltánÖntészeti Szakosztály

Dr. Bakó KárolyÖntészeti Szakosztály

Horváth GáborÖntészeti Szakosztály

Bokros TamásVaskohászati Szakosztály

Szécsi KárolyVaskohászati Szakosztály

Lőrinczi JózsefVaskohászati Szakosztály

Dr. Horváth ÁkosVaskohászati Szakosztály

Horváth IstvánVaskohászati Szakosztály

Böröndy IstvánnéVaskohászati Szakosztály

Leszl BélánéVaskohászati Szakosztály

Sas IstvánFémkohászati Szakosztály

Nagy GáborVaskohászati Szakosztály

Pétervári ImrénéFémkohászati Szakosztály

Patyi IstvánVaskohászati Szakosztály

Hajnal JánosÖntészeti Szakosztály

Diósi JánosVaskohászati Szakosztály

Tisztelt Olvasók, tisztelt Tagtársak!

Jó néhány éve szinte hagyománnyá vált, hogy a Kohászati Lapokban fényképpel, rövid életrajzuk közlésével köszönt-jük a 70 év feletti, kerek évfordulós születésnapjukat ünneplő tagtársainkat. Minden jubiláló kollégánknak előzetesenegy életrajzát kérő levelet küldtünk ki, köszönteni azonban csak azokat állt módunkban, akik erre válaszoltak. Meg fon -tolandónak tartjuk, hogy változtassunk ezen a gyakorlaton, hiszen akik nem válaszoltak levelünkre, azok is érdemesekarra, hogy nekik a Ko há szati Lapokon keresztül gratuláljunk. Büszkék lehetünk rájuk, hogy ilyen szép kort megélve azOMBKE-hez tartoznak, akár egyszerű, szorgalmas munkatársak, akár kiemelt vezetők, alkotók, vezető tisztségviselőkvoltak aktív életükben.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a jövőben szakosztályi bontásban minden 70 év feletti jubiláló tagtársunkat köszönteni fog-juk, de akik az előzetes levelünkre válaszolnak, azoknak az eddigi gyakorlat szerint rövid életrajzuk és fényképük közlé-sével is gratulálunk. Természetesen to vább ra is lehetőséget adunk arra, hogy a szakosztályok vezetősége és a Ko hászatiLapokba író szerzők a nevezetes születésnapot ünneplő tagtársaink köszöntését interjú formájában megörökíthessék.

�� Balázs Tamás felelős szerkesztő

2012-ben jubiláló tagtársainknak szeretettel gratulálunk, további jó egészségetés még sok békés évet kívánunk!

KÖSZÖNTÉSEK

Simon Béla 1942. január 25-én szü-letett Szombathelyen. 1960-banérettségizett a he lyi Nagy Lajos (ko-rábban premontrei) Gim názium b a n. AMiskolci Ne héz ipari Műszaki Eg yetemKohómérnöki Karán 1965-ben tech -nológus ko hó mér nöki, 1985-ben hő -kezelő szak mér nö ki képesítést szer -zett. 1972–74 kö zött menedzseri ok -levelet kapott a Csepel Vas- és Fém -művek által szer -vezett vezetőkép-ző tanfolyamon.

1965. szeptem-ber 1-jén állt mun-kába a CsepeliAcélműben, e vál -la lat különbözőr é s z l e g e i b e ndolgozott egészen nyugdíjba vonu lá -sáig, a kö vetkező szakmai utat bejár-va: 1965–70 között technológus aHen germűben, ugyanitt 1970-től gyár -részlegi főmérnök, 1974-től gyárrész-legvezető, 1977-től Termelési Osz tályvezető. 1978-tól az Acélmű termelésiigazgatója. 1981-től az Acél mű és aCsőgyár összevonásával létrejöttCsepel Művek Vasműve termelésiigazgatója, ugyanitt 1989-től műszakiigazgató- vezérigazgató-he lyettes,majd 1990-től vezérigazgató. 1996-tóla Csepeli Acélcső Kft. ügyvezető igaz-gatója 2005-ig, miközben 2001.december 7-től nyugdíjba vo nul.

Szakmai munkáját több alkalom-mal elismeréssel illették: 1965–70között három alkalommal Kiváló IfjúMérnök, 1968-ban AranykoszorúsÚjító miniszteri kitüntetést, 1972-benés ’81-ben Kiváló Dolgozó, 1973-banKiváló Újító arany fokozat kitüntetéstkapott. Egyesületi munkájáért 1993-ban Vaskohászati Emlékérmet ka -pott. Hosszú szakmai pályafutásaalatt szívügyének tekintette a műsza-ki fejlesztést, a méretpontos henger-lés megvalósítását, széleskörű kap-csolatrendszert és együttműködéstalakított ki valamennyi hazai kohá-szati vállalattal és számos külföldipartnerrel. Gyári feladatai mellettrendszeres közreműködéssel (szak-mai anyagok összeállításával, elő-adások tartásával) segítette aMagyar Vas- és Acélipari Egye sü -lésnek a hazai kohászat érdekében-védelmében végzett tevékenységét.

Pálfi István okleveles villamosmér-nök, munkavédelmi szakmérnök1942. február 23-án született Mo -hácson. Dunaújvárosban 1951 óta él.A Sztálinvárosi Általános Gimná -ziumban tett érettségit. Ezt követően1960 augusztusában kezdett el dol-gozni az akkori Dunai Vasműben. Elsőmunkahelye a kokszoló laboratórium,ahol gázlaboránsként kezdte aktívmunkás életét. 1961 januárjában azakkori villamos javító üzembe került,ahol betanított munkásként dolgozott,mint villamos motortekercselő. Fel te -hetően a szakmai és emberi kör nye -zet is hozzájárult ah hoz, hogy 1962-ben jelentkezett a Budapesti MűszakiEgyetem villamosmérnöki karára. Asikeres felvételit követően a BMEvillamosmérnöki karán 1967-ben vég -zett okleveles villamosmérnök ként,majd a Meleg hen germű villamos üze-mében kezdett dolgozni. A Vasműösztöndíjasaként az akkori személy-zeti vezetés dönthetett öt évig asorsáról, így 1968-ban az üzem bőláthelyezték azÜzem fenntartásifőmérnökségre. Avillamos osztályona vállalat villamosmotorjainak, hajtá-sainak karbantartá-si kérdéseivel foglalkozott. Koránbekapcsolódott a vállalatnál folyószak mai továbbképzésekbe: az elekt -ri kusok oktatását végezte évekig,továbbá a villanyszerelő szakmunká -sok vizsgáztatásában is részt vett.

A vállalat munkavédelmi főosztályavezetőjének dr. Szabó Ferenc vezér-igazgató 1984-ben nevezte ki. Ezt afeladatot 2004-ig látta el. A szakmá-ban eltöltött 20 év alatt a vele dolgozómunkatársaknak is köszönhetően,országos ismertséget szerzett az álta-la irányított szervezet, illetve személyszerint ő is. A Magyar Mérnöki Kamaraszakmai tagozatát a tagság bizalmá-ból két cikluson keresztül vezette.Jelenleg elnökségi tagként végez tár-sadalmi tevékenységet. Az OMBKErendezvényein, ha időbeosztása en -ge di, részt vesz. Munkavédelmi szak-emberként 70 évesen is igénylik mun-káját, jelenleg Pálhalmán dolgozik.

Clement Lajos régi bányász–ko -hász–erdész család ötödik generáci-

ójába született 1942-ben Ózdon.Tanulmányait már a salgótarjáni acé l-gyári is kolában kezdte, majd Bu da -pesten a Jó zsef Attila Gim ná zium -ban érett sé gi zett, miközben édes -apjuk fiatalon meghalt. A családihagyományt követve 1965-ben kohó-mérnöki diplomát szerzett és társa-dalmi ösztöndíjjal a SzékesfehérváriKönnyűfém műbe került, ahol egyet-len munkahelyként dolgozott nyugdíj-ba vonulásáig. Munkássága idejéreesett a gyár hazai viszonylatban pél-dátlan fejlődése, majd az Alcoa révéna világszínvonal elérése. Gyakornok,tech no lógus, majdkét évig há rom mű -szakos művezetővolt, ami számáraegész pályájárakiható ismereteketés a munkásokhozvaló kötődést je -lentette. Az új Szé -lesszalag Hen germű építésekor mára gyáregység legfiatalabb üzem -vezetője volt a ki készítő és később ahengersor üzemben. Néhány évestermelésszervezési osztályvezetőikitérő után került vissza a hen -germűbe műszaki- majd gyáregység -ve ze tőként. Nem sokkal az Alcoaszínrelépését követően nyugdíjazá-sáig vezette – a társaság legnagyobb– Hengermű Üzletágát.

Munkássága során (Bjelaja Ka -litvai, francia és amerikai hengerműitapasztalatokkal is gyarapodva) résztvett átfogó hengerlési technológiairendszerek, hengerműi intenzifikálásiprogram, minőségtervezési és gyár-táskövetési rendszer kidolgozásá-ban, illetve a nagyberuházásnál azüzemindításban, a kezelőszemélyzetbetanításában, végül pedig az önállóüzletági szervezet kialakításának ésműködtetésének izgalmas, sokszorembert próbáló és néha fájdalmasfeladataiban.

Egyesületünket mindig másodikcsaládjának tekintette. Az erős fehér-vári helyi csoport ehhez jó lehetősége-ket biztosított. Évtizedeken át el -nökségi tagként hasznosította szerve-zőkészségét, derűjét és nagy hangját.Szakmai programok, tanulmányutak,alumínium és hengerész konferenciákszervezője, szakestélyek elnöke éscantusa. Egy ciklusban a helyi csoportelnöke, egyben pedig a szakosztály


70. születésnapját ünnepelte


alelnöke. Amire különösen büszkék:1974-es selmeci csoportkirándu lá -sunk után döntő sze repet vállaltak aszalamander ünnepségek és aselmeci „zarándokutak” újraindí tá sá -ban (családi ha gyo má nyait is felhasz-nálva), örökségünk ápolásában.

Dr. Bakó Károly tagtársunk, egyesü-letünk tiszteleti tagja, az Etikai Bi zott -ság elnöke 2012. április 8-án töltöttebe 70. életévét.

1966-ban végzett a Miskolci Ne-hézipari Műszaki Egye temen vas- ésfémkohómérnök szakos kohó mér -nök ként. Első mu n kahelye a Cse pelMűvek Vas- és Acélöntödéje volt. Azitt töltött évek alapozták meg ér -deklődését az öntvénygyártás alap-és segédanyagainak, a vas- és acél-öntvények kristályosodásakor mérhe-tő jellemzőinek kutatása iránt. Ezutóbbi témában kezdte meg aspiran-túráját 1968-ban dr. Nándori Gyulaprofesszor vezetésével. 1970-től há -rom évig a Magyar TudományosAkadémia állományában részt vett azÖntészeti Tanszék oktatási és kutatásimunkájában, majd a Vasipari KutatóIntézetben folytattatu do má nyos mun -kás sá gát. 1975-ben si kerrel védtemeg kandidátusiérte ke zését.

A Miskolci Egye -temmel kutató-fej-lesztőként, azOMBKE Öntészeti Szakosztálya titká-raként, majd ügyvezető főtitkárakéntkiváló együttműködést alakított ki.

Bekapcsolódott az öntészet oktatá-sába, az államvizsgáztatásba, egye -temi doktori, kandidátusi, majd PhD-dolgozatok bírálatába. Tudo má nyos,szakmai közéleti tevékenysége elis-meréseként 1985-ben címzetes főis-kolai tanárrá, majd egyetemi do -censsé nevezték ki. 1997-ben sikere-sen habilitált, 2002-ben egyetemimagántanári címet kapott. 2001-tőlhat éven keresztül tagja volt a Ma gyarAkkreditációs Bizottság plénumának.

1994-ben megalapította a TPTechnoplus Kft.-t, mint öntőiparibeszállító vállalkozást. Ennek kereté-ben, az öntödei alap- és segéd-anyagok forgalmazásán túl, beruhá-zásokkal, európai uniós projektekkelis foglalkozott.

Több ciklus óta tagja a MagyarÖntészeti Szövetség elnökségének,2005–2008 között annak elnöke.2002-ben megválasztották a hétközép-európai ország öntészetiegye sületét összefogó MEGI (Közép-európai Öntészeti Kezdeményezés),ugyanebben az évben a CAEF(Európai Öntészeti Szövetségek Bi -zottsága) szakmai képzéssel foglal-kozó csoportja elnökének. 2007-bena CAEF elnöke.

Számos tanulmány, könyv szerző-je, illetve társszerzője.

Egyesületi munkájáért több kitünte-tésben, köztük a Szent Borbála-éremminiszteri kitüntetésben részesült.

Dr. Bakó Károly tagtársunknak to -vábbi sikereket kívánunk a szakmai-tudományos közéletben!

Szécsi Károly 1942. május 15-énZa la szentgróton született. Itt járt álta-lános iskolába. Középiskolai tanul -má nyait 1956-ban kezdte el Du na új -városban (akkor még Sztálin vá ros -nak hívták) a Kerpely Antal KohóipariTechnikumban. Ekkor kö te lezte elma gát végleg a kohászattal. 1960-ban jó eredménnyel érettségizett éskapta meg a kohóipari technikusoklevelet. A Csepeli Cső gyár ban kez-dett el dolgozni, ahol előbb fizikaimunkakörben, majd később gyártás-technológusként dolgozott.

Amikor 1961 év tavaszán a válla-latvezetés társadalmi ösztöndíjatajánlott részére a kohómérnöki tanul-mányok végzéséhez, azt örömmel el -fogadta. Sikeres felvételi vizsgát kö-ve tően felsőfokú tanulmányait1961–1966 között a Nehézipari Mű -szaki Egyetem Kohómérnöki Kar ko -hásztechnológusi szakán végezte ésszerzett kohómérnöki oklevelet. AMiskolcon töltöttegyetemi éveireélete szép emléke-ként gondol vissza.

Az egyetem el -végzése után aCsepeli Cső gyár -ban folytatta mun -káját, és kü lön bö -ző – elsősorban a mi nő ség el -lenőrzéshez és minőségirányításhozkötődő – munkakörökben egészennyugdíjba vonulásáig dolgozott. Asors iróniája, hogy éppen ak korraszűnt meg Csepelen a varratnélküli

acélcsőgyártás, ami neki és sok mun-katársának lelki fájdalmat okozott.

Első éves egyetemi hallgató volt,amikor 1961-ben oktatója javaslatárabelépett az Országos Magyar Bá -nyászati és Kohászati Egyesületbe,melynek azóta is tagja. Kezdő mér -nökként már 1966-ban beválasz -tották az OMBKE Vaskohászati Szak -osztály csepeli helyi szervezeténekvezetőségébe, és ott aktívan dolgo-zott egész pályafutása alatt. Előbbvezetőségi tagként, később szervezőtitkárként, majd 25 éven keresztül aCsepeli Helyi Szervezet titkárakénttevékenykedett. Nagy része volt ab -ban, hogy ezekben az években Cse -pelen igen aktív egyesületi élet folyt,ami döntően helyi és országos szak-mai rendezvények és szakmai tanul-mányutak szervezésében, azok le bo -nyolításában és a kohász hagyomá-nyok ápolásában nyilvánult meg.

Egyesületi munkájának elismeré-seként 1986-ban Debreczeni Márton-emlékérem kitüntetést kapott. 40éves egyesületi tagságáért 2001-ben, 50 éves egyesületi tagságáért2011-ben Sóltz Vilmos-emlékérem-ben részesült.

Lőrinczi József 1942. május 19-énszületett Csekefalván. A székely ke-resztúri Petőfi Sándor Gimnáziumbanérettségizett, majd 1965-ben a Ko -lozs vári Műszaki Egyetem Gé pész -mérnöki Karának Gépipari Techno ló -gia szakán szerzett gépészmérnökiok levelet. 1966-tól 1970-ig a Ko lozs -vári Textil gép gyárban hőkezelő- ésöntőtechnológus, 1970-től 1982-ig aKolozsvári Vegy ipari Tervező- ésKutatóintézetben vezető tervező volt.Egyidejűleg 1978–1981 között a ko -lozsvári Mű szaki Egyetem Gépész -mérnöki Karán tanársegédi teendő-ket is ellátott.

1982-től 1985-ig a Székelyke -resztúri Szerszám- és Nemes acél -gyár műszaki vezetője volt. 1986-ban,visszahonosítás révén történő áttele-pülését követően aDunaferr DunaiVasmű öntő-gyár-tástervezője lett.

1993-ban mar-ketingmenedzseris z a k k é p e s í t é s tszerzett. 1993-tól aDunaferr Kuta tó in -


té zet főmunkatársa, majd vezető kuta-tója, 2003-tól a Dunaferr Rt. Inno vá -ciós Menedzs mentjének szakértőjelett. Fő szakterülete a melegen henge-relt lemez- és szélesszalag-termékekgyártás- és gyártmányfejlesztéséhezkapcsolódó kutatás volt.

Hazai és nemzetközi konferenciá-kon tartott számos előadás szerzőjevagy társszerzője volt. Hazai szakfo-lyóiratokban megjelent szakmai cik-kek társszerzője. Publikációs tevé -kenysége elismeréseképpen a Du -naferr Alkotói Alapítvány Kuratóriumatöbb alkalommal Szakmai publikáció-ért nívódíjjal jutalmazta.

A Magyar Szabványügyi TestületMB 402 munkabizottságának tagja-ként több évig közreműködött a ma -gyar szabványosítási munkálatok-ban, hozzájárulva az európai acél-szabványok hazai bevezetéséhez.

2004-től, nyugállományba vonulá-sa után is aktívan részt vett korábbimunkahelye műszaki életében.

1987-től OMBKE-tag, több éven átvolt az OMBKE Duna újvá rosi Szer -vezet ve zetőségi tagja.

Dr. Horváth Ákos kohómérnök1942-ben született Miskolcon. A csa-lád 1951-ben a NEB-nél dolgozó,szintén kohómérnök Horváth Ferenccsaládapát kö vet ve az akkori Du -

napentelére költözött, ami meghatá-rozó volt az életpályája szempontjá-ból. A kohász szakma szeretete csa-ládi örökség, a fia is kohómérnök.1967-ben diplomázott a NME Kohó -mérnöki Karán.

Mindvégig a Dunai Vasműbendolgozott, első mun ka helye hen ge -részként a Hi deghenger mű ben volt.Rö vid időn belülh ideghengerműtermelési osz tály -ve zetője, majd ve -zető tech no ló gus,később a Meleg-és Hi deg hengerműgyártástechnológi-ai vezetője lett.1985-ben vállalati fő technológus,majd minőségbiztosítási és technoló-giafejlesztési főmérnök, végülműszaki technológiai főmérnökkéntdolgozott. Munkája során elsősorbana képlékenyalakítási szak területgyártás- és gyártmányfejlesztéseivelfoglalkozott.

Termékfejlesztései eredménye-ként több OMFB MTESZ-nagydíjat,Industria-nagydíjat és Magyar Mi nő -ség Háza-díjat nyert a vállalat. A fej-lesztések természetesen csapatmun-kák voltak.

1987-ben az NME doktorrá avatta,1992-ben minőségügyi mérnök lett.

Többszörös kiváló dolgozó és nívódí-jas, aranyérmes újító, két szabada-lom társtulajdonosa. 1988-ban kiválómunkáért minisztertanácsi kitünte-tést, 2003-ban Borovszky-díjat és2004-ben a Dunaferr főtanácsosa ki -tüntetést kapott.

Az OMBKE-nek 1966 óta tagja,2002-ben Kerpely Antal-emlék é r e m -mel jutalmazták. Szakmai mun ká já -nak elismeréseként a Magyar Tű zi hor -ganyzó Szövetség beválasztotta atag jai sorába, a MAGÉSZ több konfe-renciáján is tartott előadást. Rend sze -resen publikált elsősorban a Du naferrMűszaki Gazdasági Közle mények benés a Kohászati Lapokban, konferenci-ákon előadásokat tartott. A Duna új-városi Főiskolán címzetes fő iskolaidocensként hosszú ideig a hengerléstárgyat tanította mint óraadó.

Nyugdíjba vonulása után a Du -naferr Alkotó Alapítvány felügyelőbi-zottságának elnöke, aktívan résztvesz ma is a vállalati szakmunkás-képzésben és vezetőképzésben. Lét -rehozta a Tanácsosok Klubját, főtaná-csosok, tanácsosok kis csoportját,hogy kapcsolatuk továbbra is megma-radjon a vállalattal, és szaktu dá sukatkamatoztatni tudják. Nyug dí jasként aRegy Metal Kft. tanácsadójaként azelektrotechnikai hulladék újrahaszno-sítási lehetőségével foglalkozik.

Sípos Ákos 1948. augusztus 26-án szü-letett Balassagyarmaton. Általános isko-lai tanulmányait Salgótarjánban végez-te, majd 1966-ban a Madách ImreGimnáziumban érettségizett. Ezt köve-tően felvételt nyert a miskolci NehézipariMűszaki Egyetem Kohó mérnöki Karára,ahol 1972-ben technológus szakonszerzett kohómérnöki ok levelet.

1972-től a Salgótarjáni Kohászati Üze-mekben dolgozott, kezdetben a hideg-hengerlés és szalaghőkezelések techno-lógusaként. Ezután nyugdíjba vonulásáigaz Acélgyár Műszaki Osztályának veze-tője volt. 2007. december 1-jén mentnyugdíjba, sajnos a nyugdíjas éveit abetegségei miatt nem igazán élvezhette.

1972-től volt az OMBKE tagja.Nyug díjazását követően bekapcsoló-dott a Bányász-Kohász Dalkörbe. Adalkör tagjaként több fellépésen vett

részt városi és országos rendezvénye-ken, találkozókon és szakestélyeken.

Csendes, megfontolt, de jókedvűtárs, apa és nagyapa volt. Nagy szenve-délye volt az olvasás, amely feltöltötte,kikapcsolta a mindennapokban. Nyug -díjasként a család, három gyermeke éshárom unokája töltötte ki napjait.

Hosszú szenvedés után 2012. feb-ruár 24-én otthonában, szerettei köré-ben hunyt el.

Családja, rokonai és barátai 2012.március 3-án a római katolikus egyházszertartása szerint kísérték utolsó útjá-ra Salgótarjánban. Ravatalánál kollégáiés barátai nevében Liptay Péter meg-ható szavakkal búcsúzott elhunyt Ákosbarátunktól. Sírjánál a Bányász-Ko -hász Dalkör Diósi János vezetésévelvett végső búcsút tőle.

�� Liptay Péter

Sípos Ákos(1948–2012)

NEKROLÓGOK


Előző lapszámunkban hírül adtuk, hogya Dunai Vasmű 16 éven át volt vezér-igazgatója, az OMBKE tiszteleti tagja2012. február 14-én, hosszú beteges-kedés után elhunyt.

A dunaújvárosi temetőben február21-én a gyászbeszédet a szónok idé-zettel kezdte: „A főhajtás a tett köszön-tése, a búcsú az élet magasztos pilla-nata.” Az ISD Dunaferr Zrt. vezérigaz-gató-helyettese a társaságcsoport, aDu naferr Vasas Szakszervezeti Szö -vet ség, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet,az MVAE, az OMBKE és a „HÍD” Du na -újváros és Környéke Egyesület nevé-ben is méltatta tartalmas életútját ésbúcsúzott a széleskörűen tisztelt em-bertől, vezetőtől.

Életútja az Alföldről indult. 1930.november 28-án Szentesen született,és ebben a városban 1950-ben, a Köz -gazdasági Technikumban érettségizett.1954-ben a Marx Károly Közgazda-ságtudományi Egyetemen kapta diplo-máját. 1955-ben az akkori Sztálin Vas -mű vezetőinek hívására került háromtársával együtt a vasgyárba. A gyárat37 évig aktívan szolgálta, a városnakhaláláig, 57 éven át volt lakója. Egészpályafutását ez a gyárhoz és városhozvaló hűség és szerénység jellemezte.

Az 1955–1975 közti 20 évben aszakmai ranglétra minden fokát végig-járta és folyamatosan tanult. 1965-benokleveles könyvvizsgáló képesítéstszerzett, 1973-ban pedig az érdekelt-sé gi rendszer témaköréből írta és véd -te meg doktori értekezését. A ve zér -igaz gatói székbe 1976-ban a legendás-sá vált Borovszky Ambrus nyugdíjazá-sakor felkészülten, de elmondása sze-rint közgazdászként azért került, mert agazdaságossági kérdések akkorra kie -melten fontossá váltak.

1976 után – különösen a ’80-asévekben – ugyanis a világban az acél-ipar stagnált, és a magyar gazdaság issok nehézséggel küzdött. Ilyen körül -mé nyek között rendkívüli erőfeszítés-sel sikerült elérni, hogy 1989–90-re aDunai Vasmű – gépipari vállalatokatmegelőzve – az ország egyik legna-gyobb termelő vállalatává vált.

Első számú vezetőként jelentős sze-repe volt abban, hogy az oxigénes kon-verter megépítése után 1986-ban újkokszolóművet is üzembe helyezhet-tek, valamint kapacitásbővítő fejleszté -se ket hajtottak végre a folyamatosöntőműnél és a meleghengerműben.Sze mélyesen évekig küzdött a kor-mánynál, mire elérte, hogy a kohókat

jobb ércbetéttel lehetett ellátni, s ezzelolcsóbban, több nyersvasat, acélt éshengerelt árut előállítani.

Vezérigazgatóként több szakmaiszervezetnek (Magyar KözgazdaságiTársaság, Magyar Gazdasági Kamara,MVAE) elnöke illetve elnökségi tagjavolt, s ezen keresztül is segítette a Du -nai Vasmű és a magyar vaskohászatfejlődését.

Egyenes jellemű, humánus vezetővolt, mindenkitől őszinteséget, tárgyila-gosságot követelt meg. Nagy jelentő-séget tulajdonított az adott szónak,amit megígért be is tartotta.

Jó kapcsolatokat ápolt az érdekkép-viseletekkel. A gyár lehetőségeivel tá -mo gatta a város lakosságának életmi-nőségét javító beruházásokat: lakások,üdülők, oktatási, egészségügyi éssportlétesítmények építését. A nyugdí-jasoknak tiszteletreméltó támogatásirendszert dolgoztatott ki.

Az OMBKE Vaskohászati Szakosz -tá lyának elnökeként segítette a kvalifi-kált, a közösségért tenni akaró szak-embereket. Dunaújvárosban a helyiszervezet képessé vált önálló, tudomá-nyos szakmai munkára, és megterem-tődtek a hagyományőrzés feltételei is.

Nyugdíjba vonulása után elnöke,majd tiszteletbeli elnöke lett a „HÍD”Dunaújváros és Környéke Egye sület-nek. A sors kegyelméből megérhettetörekvéseik egy jelentős létesítményé-nek, a Pentele Duna-hídnak az avatá-sát. Irányította a Dunai Vasmű első 50évéről 2000-ben készült Krónikaösszeállítását, Korrajz (1994) és Szi -lánkok (2010) címen jelentek megvissza emlékezései.

Munkájáért aktív éveiben számosKiváló Dolgozó, a KülkereskedelemKiváló Dolgozója, a Haza SzolgálatáértÉrdemérem és Munka Érdemrendarany fokozata kitüntetést kapott.Nyug díjba vonulása után, 2003-ban aDunai Vasmű legrangosabb szakmaielismerését, a Borovszky-díjat vehetteát. Az OMBKE Tiszteleti Tag kitüntetés-sel jutalmazta. 2004-ben DunaújvárosDíszpolgára lett.

Sokunk kedves Feri bácsija ravata-lánál kohász díszegyenruhában álltunkőrséget, és koporsója mellett haladvakísértük végső nyughelyére. Az ismertkohász nóták hangjai csendültek fel ahantolás közben, majd elborították sír-ját a tisztelet és kegyelet virágai.

�� Dr. Takács István és Várkonyi Zsolt

Dr. Szabó Ferenc(1930–2012)

TARTALOM ÉS TÁRGYMUTATÓ – 2011

BKL KOHÁSZAT

Cikkek szerzõk szerinti csoportosítása

113388.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm •TARTALOMJEGYZÉK I

Vaskohászat

Bőhm József – Porkoláb László – Nyitray Dániel: IV. Fa zo -la-napok................................................................................1/7Drótos László: Egy Ruhr-vidéki tanulmányút....................1/6Harcsik Béla – Károly Gyula: A kagylószűkülések mér té -kének csökkenthetősége szilíciumszegény, alumíniummaldezoxidált acéloknál ............................................................5/1Harcsik Béla: Szekvensöntésvégi merülőcsöveken lera kódótapadványok vizsgálatának tanulságai................................3/6Lukács Péter: A CO2-kibocsátáscsökkentés árnyoldalai .... 3/1Nyitray Dániel: 100 éve indult Diósgyőrben az ívkemencésacéltermelés ........................................................................5/6Szabó Péter János – Verő Balázs: A léces martenzit ori en -tációs viszonyainak meghatározása visszaszórtelektron-diff -rakcióval ............................................................................2/13Tardy Pál – Stefán Mária – Zámbó József: A gazdaság és azacélipar helyzete és kilátásai ..............................................2/1Thiele Ádám: Az érctől a vastárgyig. A bucavaskohászat me -tal lurgiája ..............................................................................1/2

Öntészet

Bán Attila: Az ágyúgyártás különös nehézségei Há rom szé ken1848–49-ben ....................................................................3/19Májlinger Kornél – Szabó Péter János: Lemezgrafitosöntöttvas kezelése Yb-szállézerrel ..................................3/13Molnár Dániel: Öntvények visszamaradó öntési feszült-ségének mérése és szimulációja ....................................1/13Sohajda József – Dózsa Sarolta: Srapnelgolyóktól a Moby D ick-ig. Százéves a vasöntvénygyártás Csepelen. 1985–2011 . ....5/XISohajda József – Ládai Balázs: Srapnelgolyóktól a MobyDick-ig. Százéves a vasöntvénygyártás Csepelen. 1911–1985..............................................................................................5/I

Zhu Jianxun – Zhang Kefeng – Wang Zhiming: Az öntészetitechnológia fejlődési irányai ............................................2/18

Fémkohászat

Csende László – Balogh Zoltán – Fodor Józsefné: A reak-tív timföldek fejlesztése a MAL Zrt. ajkai timföld gyá rában1/29Hajnal János – Séllei Albert: Alumínium alapanyag-ellá tá -sunk a kohóbezárások után ..............................................2/25Harrach Walter: Sárguló iratok között lapozgatva ..........1/32Horváth Csaba: Volt egyszer egy Csepeli Fémmű ........3/39Rimaszéki Gergő – Kulcsár Tibor – Kékesi Tamás: Elekt ro-litos ónraffinálás sósavas oldatokban................................5/18Rimaszéki Gergő – Kulcsár Tibor – Kékesi Tamás: For -rasztási ónhulladék hasznosítása sósavas oldatok alkal ma zá -sával ..................................................................................3/29Stefan Luidold – Helmut Antrekowitsch: Vörösiszap – ve -szé lyes hulladék vagy értékes nyersanyag ......................3/34Szablyár Péter: A Fémszövetség rendkívüli közgyűlése 5/22 Vitányi Márton: „Metálmizéria…”, avagy a magyarországifém törvény bevezetésének tapasztalatai ..........................2/34

Anyagtudomány

Balázsi Csaba – Koncz Péter – Wéber Ferenc – Hor váthÁkos: Oxidkerámia-szemcsékkel erősített nano s z e r kezetűacélok előállítása porkohászati módszerekkel ................2/41Bárczy Pál – Szőke János – Somosvári Béla – Szi ro viczaPéter – Bárczy Tamás: Magyar anyagtudományos kí sérlet aNemzetközi Űrállomáson ..................................................1/39Kaptay György: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyár -tásban. 5. rész. A határfelületi szétterítő erő ......................5/9Kun Péter – Orbulov Imre N.: AlCu5 és AlMgSi1 mátrixú szin-taktikus fémhabok előállítása és vizsgálata ......................3/51Kuzsella László – Bárczy Pál – Szabó Imre: Ősi anyag újfeldolgozása, avagy tömörített fából energiatároló rugó 2/39Mende Tamás – Roósz András: Egyensúlyi fázisdiagramoknonvariáns pontjainak nagy pontosságú szá mí tása ESTPHADmódszerrel ........................................................................3/47Pálmai Zoltán: A szerszámanyagok kopási folyamatai for gá -csolásnál ............................................................................5/13

Felsőoktatás

Gácsi Zoltán: A Műszaki Anyagtudományi Kar helyzete,fejlődési lehetőségei ..........................................................2/47Lengyel Attila: Bemutatkozik a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar Kémiai Intézete ..............................5/28Palotás Árpád Bence: Beszámoló az Energia- és Minő ség -ügyi Intézetről (2006–2010) ..............................................2/52Roósz András: A felsőoktatás egy lehetséges új rendsze re amérnökképzésben..............................................................2/55Török Tamás: Bemutatkozik a Metallurgiai és Öntészeti In -tézet....................................................................................3/56

Hírmondó

Benkovics István – Eck József – Váró Ágnes: A Báta apátiNemzeti Radioaktívhulladék-tároló tervezési feladatai, a kivite-lezés folyamata ....................................................................6/1Bitay Enikő: A műszaki örökség feltárása, kutatása és védel-me Erdélyben ....................................................................2/57Csath Béla: 70 éve alakult a Dunántúli Olajvidéki Osztály 6/25Gácsi Zoltán: Bemutatkozik az Anyagtudományi Intézet 6/16Kamarás Béla – Livo László: A CO2 és a H2O szerepe a klí-maváltozásban ..................................................................6/10Livo László: Életünk az energia 3. ..................................4/43Livo László: Életünk az energia 4. ..................................6/12Pápay József: A kőolaj és földgáz várható szerepe Föl dünkenergiaellátásában ............................................................4/36Szablyár Péter: Interjú Czimer Istvánnal ........................3/60Szablyár Péter: Névjegy. Dr. Dózsa Lajos közgazdász 5/31Sziklavári János: Az ívkemence szerepe az acélmetallurgiafejlődésében ......................................................................6/20Tóth Álmos: Hóman Bálint 75 éve kapta meg a bányamérnö-ki tudományok tiszteletbeli doktora címet ........................4/48

II TARTALOMJEGYZÉK

KözleményekVaskohászat

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés taggyűlése ..2/13Az MTA Metallurgiai Bizottságának állásfoglalása a vörös -iszap hasznosítását célzó K+F program indításáról..1/11Felkészülés a járműipari beszállítói feltételek teljesítésére..................................................................................3/11

Könyvismertetés ........................................................1/12Nemzetközi ipari örökségvédelmi konferencia Ózdon 5/8Tájékoztató az MTA Metallurgiai Bizottságának 2010.november 23-i üléséről ..............................................1/10

Öntészet

100 éve született Kiszely Gyula technikatörténész ..3/2469. öntészeti világkongresszus..................................2/21A ma öntvénye a holnap műtárgya............................2/23A Miskolci Egyetem csoportja a GIFA-n ....................5/25Beszámoló a 8. harangtörténeti ankétról ..................1/24Egyetemi hírek ..........................................................1/16Kitüntették a Csaba Metált ........................................5/26Malommodell Ausztráliából........................................3/25Mozgalmas ősz az Öntödei Múzeumban ..................1/22MÖSZ-hírek ......................................................1/18, 3/26Öntészeti Innovációs Fórum......................................5/26Szakmai tanulmányutat tett az MMKM Öntödei Múzeuma..................................................................................1/19

Szakosztályi hírek......................................................3/27Személyi hírek ..........................................................3/28Szlovén vendégkiállítást fogadott az Öntödei Múzeum..................................................................................1/23

Technológiakorszerűsítés a Magyarmet Finomöntödében..................................................................................5/27

Testvérlapjaink tartalmából ........................................1/26

Fémkohászat

70 éves az Alcoa-Köfém............................................3/44A Csepeli Fémmű Baráti Körének találkozója ..........1/38A Fémszövetség rendkívüli közgyűlése ....................5/22A Fémszövetség taggyűlése......................................3/46A jövő technológiái a VII. Alumínium 2000 kongresszuson..................................................................................1/38

Az OMBKE Fémkohászati Szakosztályának hagyo má -nyos ünnepi vezetőségi ülése és bankettje ..............3/45Felülettechnikai konferencia Miskolcon ....................2/37Jubileumi Szakmai Nap Hódmezővásárhely-Mindszenten..................................................................................5/23

Megemlékezés ..........................................................1/36Sikeres fémkohászati szakmai nap a Miskolci Egyetemen..................................................................................1/37

Szakosztályi hírek......................................................2/33Székesfehérváron 2010-ben…..................................2/38Ünnepi szakestély a Fémkohászati Szakosztály fehérvárihelyi csoportjánál ......................................................5/24

Anyagtudomány

Egyetemi hírek ..........................................................3/55Műszaki-gazdasági hírek ..................................1/43, 2/46

Felsőoktatás

Egyetemi hírek ..........................................................5/30Nagyüzem a dunaújvárosi kihelyezett tanszéken ....3/59

Hírmondó

100. születésnapját ünnepelte ..................................5/38117 éves a „Jó szerencsét” köszöntés ......................4/47A 101. Küldöttgyűlés kitüntetettjei ............................4/13A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon ....................4/60A XVI. Dunaújvárosi Szent Borbála-szakestély ........2/63Az OMBKE 101. Küldöttgyűlése..................................4/2Az OMBKE 2011-re tervezett jelentősebb rendezvényei..................................................................................1/50

Beköszöntő..................................................................1/1Egyesületi hírek ................................................4/54, 6/32Egyetemi hírek ..........................................................1/48Emlékeztető az OMBKE évzáró választmányi üléséről..................................................................................1/45

Emlékeztető az OMBKE választmányi üléséről ........2/59Hagyományaink más szakmákban is közösséget te rem-tenek..........................................................................1/47Hagyományőrzés, hagyományápolás ......................4/51Hazai hírek ....................4/35, 4/47, 4/50, 4/56, 4/57, 6/45Kivonat az OMBKE választmányi ülésének emlékez tető-jéből ..........................................................................3/63Könyvismertetés ........................................................4/57Köszöntés:

Acsády István ................................................1/51Barcsik László ................................................5/41Belányi József ................................................3/65Benkő Miklós ..................................................5/40Biró Attila György ............................................3/65Buzgó Béla ....................................................1/52Dr. Csirikusz József ........................................2/66Érsek István ....................................................1/52Galauner Béla ................................................1/53Gimesi (Gremsperger) Mihály ........................3/65Id. Hevesi Imre................................................1/51Hopka László ..................................................5/41Hullán Szabolcs ..............................................1/53Dr. Károly Gyula..............................................3/66Kovács Győző ................................................1/51Kovács Jenő ..................................................1/52Laár Tibor........................................................2/66Pálovits Pál ....................................................5/40Pálovits Pálné sz. Novotny Zsuzsanna ..........3/65Pap László ......................................................1/53Pöstényi Balázs ..............................................5/42

113388.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm •TARTALOMJEGYZÉK III

Betûrendes névmuta tó

Raabe Imre ....................................................1/51Szarka János ..................................................5/40Dr. Sziklavári János ........................................5/39Dr. Szőke László ............................................5/39Dr. Temesi Sándor ..........................................2/66Theobald János ..............................................5/39Unger Ervin ....................................................5/40Dr. Valló Ferenc ..............................................1/54Dr. Vitéz János................................................3/66

Központi Borbála-napi ünnepség ..............................2/62Külföldi hírek ....................................................4/42, 6/51Meghívók, hirdetmények ........................................................................6/9, 6/15, 6/24, 6/31, 6/43, 6/44, 6/59, 6/60

Megnyílt Az öntöttvasművesség virágkora c. kiállítás 5/37Múzeumi hírek ..........................................................1/49Nekrológ:

Deák Attila (1927–2010) ................................2/68Fábián Béla (1906–2011) ..............................2/68Gombos Lajos (1928–2011) ..........................5/44Gruber Imre (1931–2011) ..............................2/67Illyés János (1925–2010)................................1/54Lukucza Pál (1930–2011) ..............................5/42Megyei József (1933–2011)............................5/44Dr. Mihalik Árpád (1934–2010) ......................1/55Pataki Ferenc (1950–2011) ............................3/67Dr. Petrusz Béla (1942–2011) ........................3/68

Proszt Ervin (1924–2011) ..............................5/43Dr. Solymár Károly (1934–2010) ....................1/56Tarján Béla (1935–2011) ................................3/67Timár Vilmos (1919–2011)..............................5/44

Nyelvművelés ............................................................6/59Összevont vezetőségi ülés a vaskohászati szakosztálynál..................................................................................2/65

Selmecbányai professzorok a Varázsfuvolában........3/64Szakmai tanulmány a magyar bányászat és kohászathelyzetéről, javaslatok az ország szempontjából meg-teendő feladatokra ....................................................4/25Személyi hírek ..........................................................4/53Szemelvények kohászatunk múltjából:

Csabar ..........................................................5/B4*Dobsina ........................................................3/B4*Libetbánya ....................................................2/B4*Torockó..........................................................1/B4*

Szent Borbála-napi megemlékezések ......................6/40Szent Borbála-napi összejövetel Miskolcon ..............2/64Tartalom és tárgymutató – 2010 ........www.ombkenet.huTörténeti hírek ..........................................................6/55Vocem preco ráadás..................................................4/60XIII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia Gyer -gyószentmiklóson ......................................................4/58* hátsó, külső borító

Vaskohászat

Bőhm József ................................1/7Drótos László ..............................1/6Harcsik Béla ................................5/1Harcsik Béla ................................3/6Károly Gyula ................................5/1Lukács Péter ................................3/1Nyitray Dániel ..............................1/7Nyitray Dániel ..............................5/6Porkoláb László............................1/7Stefán Mária ................................2/1Szabó Péter János ....................2/13Tardy Pál ......................................2/1Thiele Ádám ................................1/2Verő Balázs ................................2/13Zámbó József ..............................2/1

Öntészet

Bán Attila ....................................3/19Dózsa Sarolta ............................5/XILádai Balázs..................................5/IMájlinger Kornél ........................3/13Molnár Dániel ............................1/13Sohajda József......................5/I, 5/XISzabó Péter János ....................3/13

Wang Zhiming ............................2/18Zhang Kefeng ............................2/18Zhu Jianxun................................2/18

Fémkohászat

Balogh Zoltán ............................1/29Csende László............................1/29Fodor Józsefné ..........................1/29Hajnal János ..............................2/25Harrach Walter ..........................1/32Helmut Antrekowitsch ................3/34Horváth Csaba ..........................3/39Kékesi Tamás ....................3/29, 5/18Kulcsár Tibor......................3/29, 5/18Rimaszéki Gergő ..............3/29, 5/18Séllei Albert ................................2/25Stefan Luidold ............................3/34Szablyár Péter............................5/22Vitányi Márton ............................2/34

Anyagtudomány

Balázsi Csaba ............................2/41Bárczy Pál ........................1/39, 2/39Bárczy Tamás ............................1/39Horváth Ákos..............................2/41

Kaptay György..............................5/9Koncz Péter................................2/41Kun Péter ..................................3/51Kuzsella László ..........................2/39Mende Tamás ............................3/47Orbulov Imre N. ..........................3/51Pálmai Zoltán ............................5/13Roósz András ............................3/47Somosvári Béla ..........................1/39Szabó Imre ................................2/39Szirovicza Péter ........................1/39Szőke János ..............................1/39Wéber Ferenc ............................2/41

Felsőoktatás

Gácsi Zoltán ..............................2/47Lengyel Attila ..............................5/28Palotás Árpád Bence..................2/52Roósz András ............................2/55Török Tamás ..............................3/56

Hírmondó

Benkovics István ..........................6/1Bitay Enikő ................................2/57Csath Béla..................................6/25

IV TARTALOMJEGYZÉK

Tárgymutató 2011

A, Á

acél hőkezelése ..........................2/3 acélgyártás ................................6/20

– története ............................5/6acélipar ........................................2/1acélmetallurgia ..........................6/20acélöntés ..............................3/6, 5/1

–, folyamatos ........................5/1acéltermelés ................................5/6 alumíniumgyártás ......................2/25alumíniumkohászat ..................3/34 anyagtudomány ......1/39, 2/39, 3/47

B

bányászat története ..................4/48bucavas ......................................1/2

E, É

energia ..............................4/43, 6/12energiafelhasználás ..........4/36, 4/43energiagazdálkodás ..................6/12

F

fázisátalakulás ..........................2/13fázisdiagram ..............................3/47felsőoktatás 2/47, 2/52, 2/55, 3/56,5/28, 6/16 fémhabok ..........................1/39, 3/51fémkohászat 3/29, 5/18

– Magyarországon ......................................1/29, 2/25, 2/34, 3/39

fémkompozitok ................2/41, 3/51fémolvadékok ..............................5/9fémöntészet ..............................2/34 feszültségmérés ........................1/13forgácsolás ................................5/13

H

határfelületi jelenségek ................5/9hulladékhasznosítás ..................3/29

I, Í

ipartörténet ................................2/57

K

kohászat– története ....................1/6, 3/39

kompozitok–, fémmátrixú ............2/41, 3/51

kopás ........................................5/13környezetvédelem ..............3/1, 6/10

L

lézersugaras felületkezelés ......3/13

M

Magyarország(on)– acélgyártás ........................5/6– acélipara ............................2/1– fémkohászata ..........2/25, 2/34– öntészete ....................5/I, 5/XI – vaskohászata ............3/1, 3/19

martenzit ....................................2/13

N

nyersvasgyártás ..........................1/2

O, Ó

oktatás– Magyarországon ....................

2/47, 2/52, 2/55, 3/56, 5/28, 6/16ón ......................................3/29, 5/18

Ö, Ő

öntészet– fejlődése ..........................2/18– története ....................5/I, 5/XI

öntési feszültség ........................1/13öntöttvas

–, lemezgrafitos ..................3/13öntvénygyártás ................1/13, 2/18

P

porkohászat ..............................2/41

R

rádioaktív anyagok ......................6/1rugó ..........................................2/39

SZ

szerszámacél ............................5/13

T

timföldgyártás ............................1/29

Ü, Ű

űrkutatás ....................................1/39üstmetallurgia ......................3/6, 5/1

V

vaskohászat ..........................1/2, 3/1– története ..........................3/19

vörösiszap ................................3/34

Eck József ....................................6/1Gácsi Zoltán ..............................6/16Kamarás Béla ............................6/10

Livo László................4/43, 6/10, 6/12Pápay József..............................4/36Szablyár Péter ..................3/60, 5/31

Sziklavári János ........................6/20Tóth Álmos ................................4/48Váró Ágnes ..................................6/1

A Köfém fejlesztésének történeti áttekintéseMelléklet a Hetvenéves az alumíniumkohászat Székesfehérváron

(1941–2011) c. cikkhez

Boksán(Boksánbánya, románulBocşa)

Miután a Délvidékről kiűzték a törököt, és1718-ban megalakult a Temesi Bánság, aSzörényi-érchegység északnyugati lábánál,Vaskőn megkezdődött a vasbányászat. Azelső bucakemencét és hámort 1720-banlétesítette az udvari kamara a Temes mel-lékfolyója, a Berzava bal partján,Boksánban. Egy év múlva a Csehországbólszármazó Staub ácsmester, aki öt évvelkorábban a sebeshelyi kohót építette,Boksánban is felépített egy nagyolvasztót ahámortól mintegy félórai járásra. Az elsőcsapolás alkalmából öntött emléktáblát, amely a kufárok kiűzetését a templomból ábrázolta, Pusztai László azIparművészeti Múzeumban őrzött, 1721-es évszámot viselő táblával azonosította.

Mivel kiderült, hogy vizes területre épült a nagyolvasztó, azt négy év múlva szárazabb helyre, a Berzava jobbpartjára telepítették át. Itt 1727-ben felépült a második kohó. Évente 180 t rudat és szerszámot kovácsoltak, és80 t vasöntvényt termeltek. Nehézséget jelentett a megfelelő számú szakember biztosítása. Több ízben csehe-ket és németeket telepítettek be, ezért nevezték a helységet Németboksánnak is, megkülönböztetésül a mel-lette fekvő Oláhboksántól. A mocsaras vidék egészségtelen klímáját azonban a bevándorlók nem mindegyikeviselte el. Mindenesetre a külföldi szakembergárdának tudható be, hogy a boksáni vasmű volt Magyarországonaz első, ahol jelentős öntészeti kultúra alakult ki.

Mivel a vasmű termelése nem fedezte az országrész szükségletét, a kamara 1736-ban bérbe adta. Az1737–39. évi török háborúban a hadsereg számára muníciót gyártottak. A török oldalán álló román hordákelpusztították a vasművet, a személyzetet legyilkolták. A kamara 1743-ban felmondta a bérletet, és az egyiknagyolvasztót újjáépítette. A vasgyár 1752–69-ig ismét bérbe volt adva: Johann Michael Brandenburg kamaratanácsos 1763-ig mint bérlő, utána pedig mint „félbérlő”, vagyis egy személyben bérlő és a vezetéssel megbí-zott kamarai tisztviselő állt az élén. A boksáni vasmű Brandenburg miatt virágzott fel, 1760-ban az ő költségénépült újjá a másik nagyolvasztó. A 18. sz. végén átlagosan évi 490 t nyersvasat gyártottak, ennek mintegy 30%-avolt öntvény. A fő termék továbbra is a muníció volt, ezenkívül kályhát, takaréktűzhelyet, kandallólapot, edénytés egészségügyi öntvényt készítettek. Az udvari kamara engedélyezte egy modellőr alkalmazását, ami arra utal,hogy Boksánban műöntvények is készültek, ezekből – az említett kohóalapítási táblán kívül – kevés maradt azutókorra.

1786-ban a nagyolvasztókat lebontották, és két újat építettek a helyükre. A 19. sz. elején a kincstár már nemfejlesztette a boksáni vasművet, az 1771-ben létesített két resicai nagyolvasztó – kedvezőbb fekvése miatt –előnyben részesült. Mindazonáltal a szabadságharc alatt Boksánban is öntöttek ágyúgolyókat, de 1848. decem-ber 24-én a császári csapatok feldúlták a vasművet.

A 19. sz. közepén Boksánban két nagyolvasztó, három frisstüzes hámor, egy szeghámor és egy rézhámorvolt. 1855-ben a Császári Szabadalmazott Osztrák Államvasút-társaság megvásárolta a boksáni és a resicaivasgyárat, ettől kezdve a Boksánban termelt mintegy 1400 t nyersvasat – nem számítva az öntöde által fel-használt hányadot – Resica dolgozta fel acéllá. Boksánban csak két kisebb hámor működött továbbra is, a helyiigények kielégítésére. Négy év múlva a kohókat lebontották, 1869-ben egy új, 84 m3-es faszenes nagyolvasz-tót építettek. A boksáni vasgyár üzemét a 19. század végén megszüntették.

�� K. L.

Források:Heckenast G.: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp., 1991Pusztai L.: Magyar öntöttvasművesség. Bp., 1978Remport Z.: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestéjén. Bp., 1995

Szemelvények kohászatunk múltjából

A boksáni vasgyár 1860 körül

bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · eltolás, cvc technológia stb.). a ter-helt...

Documents