daniel goleman: a jóság hatalma - részlet

A jóság hAtAlmA

A j

ósá

g h

At

Al

mA

da

nie

l g

ol

em

an

A DAlAi lámA látomásA Az emberiségről

D A n i e l g o l e m A n

libri-kiado.hu 3490 Ft

A XIV. Dalai Láma több mint ötven éve segíti az em-

beriséget tanításaival. Régi barátja, a pszichológus

és újságíró Daniel Goleman kérdéseire válaszolva

most feltárja, hogyan gondolkodik a jövőnkről és

a jelenkor legégetőbb kérdéseiről: a gazdasági hely-

zetről, a háborúkról, a fenyegető ökológiai kataszt-

rófákról, a társadalmi egyenlőtlenségekről.

A jóság hatalma nem csupán a tibeti buddhizmus

legmagasabb rangú spirituális tanítójának példa-

értékű életútját beszéli el, de a legfontosabb gon-

dolatait is közvetíti, amelyeket igaz történetekkel

támaszt alá olyan emberekről, akik a láma elképze-

léseit, tanításait a gyakorlatban is megvalósították.

A történelem menete, a jövőnk a 80. születés-

napját a könyv megjelenésével ünneplő Dalai Láma

szerint még megváltoztatható. A kulcs: az emberi

tudat átalakítása, a romboló érzelmek száműzése,

az együttérzés, az egyetemes erkölcs és a felelős-

ségvállalás megerősítése. A jóság olyan hatalom –

vallja a láma –, amely boldogabbá teszi az életün-

ket, és célt is ad neki. Ha a jövőben egy békésebb és

harmonikusabb világban szeretnénk élni, meg kell

hogy szívleljük ezt a tanítást.

Goleman_AjosagHatalma_150623.indd 3Goleman_AjosagHatalma_150623.indd 3 2015.07.01. 15:11:242015.07.01. 15:11:24

Harmadik fejezet

A kedvesség forradalma

Amikor a Dalai Láma belépett a színpadra, az Emory Univer-sity nyolcezer férőhelyes csarnokában, a Gwinnet Arenában már egy gombostűt sem lehetett leejteni. Szokása szerint oda-ment a színpad széléhez, integetett a közönségnek, régi isme-rősként üdvözölve a jelenlévőket.

Ekkor hirtelen észrevett két embert, akik az első sorok egyikének ülőhelyei felé igyekeztek. Megpróbálta odahívni őket a színpadhoz, de túl sűrű volt a tömeg. A Dalai Láma ekkor – a külügyminisztérium által kirendelt biztonsági egy-ség megdöbbenésére – lelépett a színpadról, majd egyenesen barátjához, Richard Moore-hoz sietett. Megölelte, majd a kölcsönös tiszteletet kifejező tibeti gesztussal összeérintették homlokukat.

A színpadra visszatérve a Dalai Láma így szólt: „Szeretet, szeretet, szeretet – Richard gyerekkora óta ezt gyakorolja. Hős-nek tartom őt.”

Richard Moore az észak-írországi konfl iktusok idején volt gyerek. Tízévesen egy nap hazafelé tartott az iskolából, és egy brit katona gumilövedéke megvakította. Moore fi gyelemre


A kedvesség forradalma 63

méltóan rövid idő alatt jutott túl az önsajnálaton, a katonával szemben érzett haragján, és megbocsátott.

A Dalai Láma évekkel később ellátogatott Észak-Írország-ba, ahol találkozott Moore-ral, és megismerte a történetét. Öt évvel ezután, amikor a Dalai Láma másodszor járt Észak-Íror-szágban, az előadásán jelen lévő Moore megrökönyödve hallot-ta, hogy a Láma szerint korábbi látogatásának csúcspontja az volt, amikor találkozott egy fi atalemberrel, akit egy brit katona gumilövedéke megvakított, de megbocsátott a katonának.

Moore nem a fogyatékosságára koncentrál, hanem megma-radt képességeire; elvégezte az egyetemet, és sikeres üzletember lett. Később megalapította a Children in Crossfi re nevű szer-vezetet, amelynek célja, hogy jobb életet biztosítson a Tan-zániában, Etiópiában és Gambiában (adott esetben háborús körülmények között) élő szegény gyermekeknek. A szervezet fővédnöke a Dalai Láma, aki szoros barátságot kötött Richard Moore-ral.

Hogy a Dalai Láma elismerő szavait idézzem: „A szemed világát elvehetik, de a látásodat nem.”

Engem a leginkább az érintett meg, hogy a Dalai Láma, akit sok millióan emelnek piedesztálra, személyes példának, hősnek tekinti Richard Moore-t, aki az általa olyan fontosnak tartott együttérzést és megbocsátást gyakorolja.

Az együttérzésnek természetesen sok formája és szintje van. Példaként hadd említsek egy epizódot arról az egyhetes konfe-renciáról, amely során a Dalai Láma tudósokkal beszélgetett. Miközben beszélt, észrevette, hogy egy bogár járkál a terem-ben, és gyorsan odaintett magához egy szerzetest. Anélkül, hogy a konferencia ritmusából egy pillanatra is kiesett volna, megkérte a szerzetest, hogy óvatosan vigye ki a bogarat, ne-hogy valaki véletlenül agyonnyomja.


64 A jóság hatalma

Úgy alakult, hogy a feleségemmel elvittük egy barátunkat egy közös teázásra a Dalai Lámával, éppen egy nappal azelőtt, hogy elnyerte a Nobel-békedíjat. Az asztalon volt egy tálca friss sütemény, és miközben beszélgettünk, a Dalai Láma egy ínycsiklandozó almatortát méregetett. Majd abban a pillanat-ban, amikor már azt hittem, hogy érte nyúl és a tányérjára teszi, így szólt a feleségemhez: „Tessék, vedd el.”

Másnap, amikor a Nobel-díj átadását követő mozgalmas sajtótájékoztató kezdetekor elült a zaj, az Associated Press ri-portere feltette az első kérdést: „Milyen érzés elnyerni a No-bel-díjat?”

A Dalai Láma kicsit elgondolkodott, és így válaszolt: „Örü-lök”, majd kis szünet után hozzátette: „hiszen olyan sokan szerették volna, ha elnyerem a díjat.” Amikor megtudta, hogy a Nobel-békedíj pénzjutalommal is jár, azonnal azon kezdett gondolkodni, hogy kiknek adja oda a pénzt.

Személyiségének része az ösztönös együttérzés, és a legter-mészetesebben hajt végre kisebb és nagyobb önzetlen tetteket. Szerinte az együttérzés az irányt mutató Sarkcsillag, az erkölcsi GPS segítségével bejárt utunk célpontja.

A Dalai Láma azzal érvel, ha valóban szeretetteli törő-déssel fordulnánk a többiek felé, akkor nemcsak a minden-napi életben lennénk kedvesebbek, hanem levetkőznénk a cinikus reakcióinkat is, a társadalom pedig együtt érzőbben kezelné a kiszolgáltatottakat, akik nem tudnak kiállni ma-gukért.

Ugyanakkor a Dalai Láma nem azt kéri, hogy azért le-gyünk kedvesebbek, mert ő mondja. Ehelyett arra hívja fel a fi gyelmet, ha az ember jobban tudatában van, hogy érzel-mi világa hogyan hat rá és a körülötte élőkre, akkor együtt érzőbben szemléli a világot. Szerinte ekkor „az ember már


A kedvesség forradalma 65

biztos lehet abban, hogy erre van szüksége, hogy ez vezet a jóllétéhez.”

Gyakran mondja: „Amikor másokra gondolsz, a tudatod tágul.”

A vallásokon túl

Egy európai lelkész egyszer azt mondta a Lámának, hogy az együttérzés csak a hitből, Isten áldásával fakadhat. A Dalai Láma azonban hallott már arról, hogy az állatok (például a delfi nek és az elefántok) is képesek önzetlenséget mutatni.

Nevetve mesélte el nekem ezt a beszélgetést: „Arra gondol-tam, hogy a kutyák és a macskák is képesek az együttérzésre, és nem hinném, hogy ezt a hitüknek köszönhetik!”

Amikor a Dalai Láma ilyen hozzáállást tanúsít, azoknak, akik csupán vallási vezetőként tekintenek rá, meg kell kérdő-jelezniük az eddigi feltételezéseiket. Annyi bizonyos, hogy a Dalai Láma azért ismeri az együttérzés erejét, mert képes arra is, hogy a maga mélységében megértse az emberi szenvedést és az e szenvedésből való szabadulást.

De mint a világ egyik vezetője, úgy keresi ennek az együtt-érzésen alapuló etikának az alapját, hogy félreteszi a vallást, az ideológiát és a hitre alapuló rendszereket.

Megjegyzi, hogy a vallás évszázadokon át szolgált etikai alapként, de miután a fi lozófi a elvált a teológiától, a poszt-modern korszak megkezdődött, és megjelent az „Isten halott” gondolat, sokan már nem hagyatkozhatnak abszolút etikai alapokra.

Emellett az etikai viták sokszor polarizálják a néze-teket: az embereket úgymond „eltérítik” a szélsőséges


daniel goleman: a jóság hatalma - részlet

Documents