debreczen 1865. febr. 26. 9. szám. negyedik …...anélkül is ti s z t n n láthat ni, hogy...

4
Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik évfolyam. líÍM flP ÍÍ C'.í f f fs «r^7 Xégyhaaáho i hirdet ié! 5 háromszorinál 4 kr, több szörinél vagv nagy ter jed el mii hirdetésnél ár- ieszániílás. H O R T O B / KÖZHASZNÚ ÉS MULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP. O&T' Lapunk számára külföldi iii ni eltilt nyeli ol és Yogie.r Hamburg és Aflonál>au; 51o 1ió 11 Olló, lóriban. 0 íj p e l i k A. Becsli u u jL a ffi 11 i?Bul- Berlínben. Wnchler G. és Szinliáziigy. Lapunk egyik közelebbi számában említettük, hogy az ál landó színházunk igazgatóságára pályázók közül lllésy György terjedelmesen kidolgozta azon elveket, melyek szerint — ha ez állomást 6 nyerné el — működni szándékozik. ígéretünk sze rint hne közöljük e programszerű munkálat főbb pontjait. „Nem tartozom azok közé — úgymond Illéssy — akik állandó színházunk ügyeit a legcsekélyebb részletekig fürkészni, birálgatni jónak látják, előnyei, fölött elnézve, csupán hibáit ve szik észre és sok ócsárlás mellett csak elvétve dobnak oda egy egy elismerő szót. — Úgy véve fel színházunk épületét amint van és berendezését,, ámint terveztetett és készíttetik, hálával teltem el azok- iránt, akik kezdeményezték, teljes méltánylattal. azok iránt, akik bevégezték, — megnyugszom abban, hogy szi gorúbb fürkészés nyomán talán már most felfedezhető, de "való diakul csak idők folytán bebizonyulandó hibáin .majd segitni fog az idő, a parancsoló szükség, a tapasztaláson átszűrődött belá tás és elismerem, hogy ez intézetünk, mostani állapotában is rendeltetéséhez méltó, nagyobb, szebb és czélszerübb, mint bár mely hasonló e két hazában s nemcsak városunknak válik, de a nagyobb pénzerővel és Idfejíett művészeti állapotokkal bíró kül föld bármely nagy városának is díszére, becsületére válnék. Nem nyilváníthatok ugyanily feltétlen elismerést szín- művészeti-állapotainkra'nézve is. A magyar nemzeti színészet vére csupán a haza szivében lüktet életerősen, egyebütt áludt- vérnek látszik-s olykor! nekizüdulása csak hiú erőködés, csak olyan, mintha lázbeteg ereiben folyna. A mi fővárosunk nem atyáskodik, de egyedurkodik ami szülészetünk anyagán és szel lemén, magához vonja a művészet emelésének és a művészek lé tezésének minden eszközét és saját fényéből alig bocsát ki egy egy sugárt. - És c veszélyes egyoldalúságot nem lehet nemzeti színházunknak vétkül felróni. Hisz a nemzeti színháznak köte lessége, rendeltetése: saját alapjait minélinkább megszilárdítani, saját léteiét egy nemzet büszkeségévé tenni, saját méltóságát, mely a maga nemében egy nemzet méltóságával azonos, megő rizni. A hiba, a mulasztás, magában a vidékben van. Avagy hány vidéki nagy városunk gondoskodott már magához méltó hajléká ról a színművészetnek s azon egykét hely közül, ahol köz vagy magán vagyonból állandó színházat építettek, hánynak jutott e- szébe, hogy addig, mig az általános mivelődés saját reudezkedé- seig felhatolhat, azoknak kell a hiányokon segitni’, akik a mive lődés eszközeinek megteremtésére és fontartására h ivntvák, akik nek kezeiben van az erő és a hatalom? IIol találunk e haza vi dékein állandó szülészeti alaptőkére? hol találunk hacsak ro- konszenvet is egy vidéki színészek nyugdíjintézete iránt? vagy hogy tárgyam abejénél maradjak, — hány helyen találunk meg érdemelt elnézést a színészet külső befolyások előidézte hiányai, kellő mélfcánylatot önmagából fejlett érdemei iránt ? Mi debreczeniek e tekintetben elébb vagyunk más váró-, soknál. Állandó színházunk már megnyittatásakor kész alaptőkét talál, mely a roppant épület és a hozzá kötött magas igényekhez, képest csekély ugyan, de legalább valami s tudjuk hogy mindig köunyehb a meglevő kicsit nagyobbitani, mint a semmiből te remteni, emellett megnyugtató azon tudat is, hogy városunk nagytekintetű Elöljárósága a körülményekhez képest kisebb vagy: nagyobb segélyezéstől nem idegen. Állandó színházunk üdvöz lésére egy kicsiny, de kitartó, igényekkel teljes, de müveit kö zönség áll készen, mely erőteljes magvát képezi az értelmes és speciális sajátságai mellett általános művelődésre épen nem al- ' kalmatlan népünkből elébb utóbb alakulandó nagy közönségnek. Van zenedénk, mély nagyszerű alapokon kezdte, ritk a buzgalom mal folytatja működését s a szmmövészetnek legalább egy rész ben kész iskolája. Van kaszinó-egyletünk, mely buzgó pártfogója a művészetnek, azon máig is fennálló határzata által, hogy a. helyben működő színészeket mindenkor szivesenlátott vendégeiül tekinti, sokat tett az előítéletek oszlatására, egy ízben már tett- leg segélyezte városunkban a színészetet, elismert gyalpontja ér- : telmiségünknek és legaíkalmasb tere.a nemes feladványok felet t i eszmecseréknek. Míndenekfelett pedig van szinügy egyletünk, mely egyenesen a szinügy emelésére hívatott^ több ízben adta életerejének csalhatlan jelét és pártfogásra érdemes szülészeti vállalatnak, városunkban kétségtelenül mindig kész pártfogó ja lesz. .. . Azonban mindez nem elég arra, hogy színművészeti álla potainkat immár rendezettekül tekintsük, hogy a debreczeni állandó színház igazgatója minden aggodalomtól ment legyen. A ; segélyezés a legjobb esetben s emlesz arányban, e vállalat igénye- | vei, a művészetnek a roppant épület és művelt közönség igé nyelte mérveivel.. Az igazgatónak lelke minden erejével kell törekedni azon nagy állandó közönség megteremtésén, mely nél kül vállalata sikerültnek nem volna nevezhető. Zenedénk műkö désének jótékony hatására csak a késő jövőben számíthat.’Ka- szinóegylétünk inég most csak a legközvetettebb támogatást nyújt hatja részére. Készen :kell lennie arra, hogy előítéletek, meg rögzött szokások, gyengeségek és — ami állását leginkább meg nehezíti—a jóakarat tuiságai és. összeütköző meggyőződések ellen folytonos küzdelmet vívjon. — Szóval a színigazgató nálunk kész. alapot talál: ugyan mindenre, ami vállalatához szükséges, de kész színművészeti állapotokat, azt a megnyugvást, hogy im már a színházon, , a színtársulaton kívül mindenek rendben lévén, teljes erejét a benső rcndczke.désekrc fordíthatja, — legkevésbbé sem. Ily helyzetben elkeröllietlehiil szükséges, hogy állandó színházunk igazgatója, a szinügyegyletünk és szinügyünk közt •e pillanatban fennálló feszültséget meleg viszonynyá változtatni igyekezzék és miután a tekintetes Elöljáróság pártfogásáról már csak azáltal is biztosítva van, hogy annak nagybecsű bizalmá nál fogva e diszes állomással megtiszteltetett: el ne mellőzze a szinügyegyletbei is élénk összeköttetést keresni, mert a szinügy- egylet természetes őre szinmüvészetünk szellemi részének és a legjobb: közvetítő szánigazgató és közönség között. Nézetünk szerint nem volna czélszerü, állandó színhá zunkat egész éven át nyitva tartani. Szilárdabb alapokon nyugvó, segélyezett és állandó közönségre számítható külföldi nagy szín házak többnyire, csak 3 — 4 hónapos idényt tartanak, és alaptő kével és segélypénzzel rendelkező nemzeti színházunk is szük ségesnek látja,, évenként legalább egy hónapos szünetet tartani. Tekintetbe vé ve amellett hogy mi kiválókig gazdálkodó, különösen ez idők szerint- könnyen kifáradó és müvészetpártolásra nézve épen nem erős közönség közepette élünk: teljesen, elégnek tartom, hogy állandó színházunk éven át csak nyolez. hónapot álljon nyitva, a nyári hónapokra számított szünetet pedig, mely a közönség élvezckvágyának és pénzerejének pihentetésére is szükséges, — részint saját belrendezkedósére, részint művészeti állapotának tökélyesbitésére és a külérdekeltség felfrifűtésére fordítsa. (.Folyt, kővé) \ szein. *) - Felolvasásra készített hmnoreszk. íSolto ! Hész rózsám „a s: M it olvasol belőle \ Kedves és kedvetlen hallgatóim! Nagy, közép és kis keresztes hívek! Tekintetes Elnök, Ülnök és Állnok Uraim! Szem e r éne k, idősb létére, midőn szívfájdalmait néhány soiiettbe öntő, az ifjú Bajza azt az intést, valamivel talán szeb ben, mint én idézem, adá „a v ág y m é g n e ni t e h e t s é g !“ S mennyivelinkább intéztethetik én hozzám e tanácsadás jelen ben? Sőt tartsam szerencsémnek, ha le nem piszszegtetem,. oly t á r g y b a kapván, mely mindamellett, — hogy nagyon á .ta lá - n o s, mégis nekem „n e n y u l j h o z z ám*1lehet, csak a fényes . napsugárnak lévén kirekesztő szabadalma minden szép s z c m- b e kacsingatni: Azonban én, f ö l o l v a s á s ó m t á r g y a iránt véghetetlen forró vágyat érezvén keblemben lángolni, eltekintve a tehetségtói, melylyol, hogy tárgyamról ldmeritőleg értekezhes sen!, bírnom kellene: ez intésnek ellenére járok. De, hogy a s z e m r ő l szólván, ez eljárást v a k t á b á n t é n n í ne láttas sam, i n d o k o m, voltakép r e m é n y e ra k i j e l e n t ő m, hogy bájos hallgatóim r a g y o g ó s z e m é b ő 1 ömledö sugarakat vár tam keblembe lövelni, melyek bizonyára, ha t e h e t s é g e t n e m i s, de b á t o r s á g o t adni fognak arra, hogy. merészeljek! Az ember, csupán ö t é r z é k k e l b i r, mint a vakondák, melyről azért, mert nem látjuk, ne higyjük, hogy szem ei nem volnának, oh a vakond-fajta állatok nagyon is szemesek! s csu pán csak ez öt érzék közvetítése által ju t még a philosophiaé doctor is minden tudománya birtokába! Ez öt érzék közt azon - bán, . f ö l o l v a s á s o m t á r g y a „primus inter pares“ mint a r ó m a i p ü s p ö k. K i hinné, pedig nincs máskint, hogy ebb e n i s v an, mint mindenben a nap alatt, uralkodó divat; ezelőtt „ p áp a ” vezeték névvel igen divatos Yolt, de mióta a ronge-isták v é r s z e m e t kaptak, azóta lajthántuli szomszédaink is kezdik á t l á t n i , hogy anélkül is t i s z t n n l á t h a t n i, hogy egyebet ne említsek, még a b e z i r k s k a s s á k a t i s ! Később hihetőleg az excoummnica- tio Ingja, le forrázván az illetőket „ t y u k “ mellék névvel tiszte lek meg t á r g y a na a t, — nem tudni mi okból s azon íáfcum esék rajta, hogy most már nem az o r r fcö v ö n r á g y o:g, hanem a lábujjakra degradáltatok! A divaton mohón kapkodó korunkat v a k n a k czimezi a rágalom, mint amely mindent bevesz, nem említve a g o m b a m ó d r a növő, de akínt el is enyésző d i v a t l a p o k a t , előfizetési f e l h í v á s o k a t , steuermahuzettelt s több eféle a r g u s i s z e m e k k e l biró szörnyeket: k é.Td e m. ahol ennyi szem van, lehet-e ott vakság? S különösen édes nemzetünket méltán bántja e r ág a l o m, holott nálunk még a lelketlen dolgoknak például, búzának, árpának, zabnak, knko- riczának, szilvának sőt még a pornak is va n szeme, mig. né mely légy és verébfajta mozgó lények, ennek bírása mellett is elég szemtelen ek! A s z o m sokféle, vannak olyanok, melyek nem látnak, da czára, hogy a s z e m főrendeltetése a l á t á s , mellékes ezéí lévén a k ö n j e zés és m o s o 1 y g á s, — ilyenek a v a k s z e m e k . A kártyának is v a n szem c, de kettő tökéletesen eíég, mert ha több, mint például a 6 szemnél , már akkor csak há- *) A debreezuni jjolgári kaszinó által a Kazinezy-alápitványból 8 aranynyal díjazott pályamű. Politikai ármányok. (Folytatás. L. a „Hortobágy1 :' 7-dik sz.) A lovag oly érzelmekkel távozott el a czárnő szobájából melyek nem igen kellemesek valáiiuk. Mert egy diplomatára nézve, ki oly saját ságos körülmények közölt első próbát lett, első kihailgaUatáso utáni el bocs át tatása módjában mindenesetre sok nyugtalanító' volt. De minden aggodalma csakhamar eltűnt lovagunknak, midőn kő vetkező napokon ismét a czárnöhez rendeltetett, ki vele oly elfogulatlan nyájassággal bánt, hogy remélni merészelte, miszerint szerepét fentartr hatja s küldetésével, óhajtott véget érhet. Valóban már nehány nap múlva kitüntetett egyéniségnek tartatott ő felsége uj otvasónöje s sokan irigyeltéit s félni kezdettek tőle, kivált Erzsébet környezetében azon egyének, kik az oly feltűnően kegyelt fran- cxia hölgy által befolyásukat a czárnöre csökkenve érezték. Azonban a szerencse, melyben d1 Eon lovag részesüli, oly helyzetben, mely talán példátlan volt, nem térilé öt el czéljútól. melyhez jutni hivatva volt. ÍT Eon lovag maga részéről, ügyessége s mindig hatalmasabb befolyása által, melyet Erzsébet szellemére s szivére gyakorolt, odaju tott, Siogy őt Francziaországgal ismét kibékítette. Erről XV. Lajos testvégéhez czimzell, saját kezűleg irt bizönyit- \ ányt adott neki, A czárnő követelte, hogy hózzá rögtön hivatalos minisztert küld jenek, ki magával hozná a szüvetségszerzodés alapvonalait, melyet alá írni azonnal kész leend. Dió dallal utazott vissza d* Eon lovag, e becses sürgönyt vivén Versaillesba, de szive s szemei Oroszország felé fordulva maradlak. Da ciára Erzsébet trónja fényének*, daczára kegynyilvánitásainák, nem Er zsébet czárnő volt az, kit <T Eon gyászola. Nodége volt az I a szegény elhagyatott Nadége, kinek szivét megnyerte. E ltét szóban, nem több érdek s szerelem fekszik-e, mint a világ minden kincsében és országai ban? A szerencsétlenségnek is vannak becsei, de csak nagy lelkek ér zékenyek azokért. E kimenetele volt d’ Eon lovag első küldetésének Oroszországba; csodás utazás, egyedüli a díplomatía törléneífcönyveiben. Nem kevésbbc érdekes, mint különös s sajátságos volt a d Eon lovag további működése, is, s midőn annak későbbi fényes eredményeit lehetőleg legrövidebben előadjak, nem mulaszthatjuk el rögtönzött flip— lomalánhnak nyomom végét is vázolni, Alonglas lovag követté neveztetett a versaillesi udvar áltál Orosz-. országban. Jutalma volt ez előbbi vándor utazásainak a valódi követség, megfutalmazásaul a sikertelennek.. . Mint először, most.is melléje adatott <í’ Eon lovag, de nem leány banrem férfiminős égbiít) s hogy rendkívüli hasonlatosságát, Erzsébet előb bi *olvaáónöje'vel a sic. pétervári. udvarnál fölvilágosítsák, elhatározik, koyjy a lovagot a. Fritncziaországban maradt Beaumont Lia kisasszony fivéréül mutassák ic . Ezen intézkedés,1 melyet XV. Lajos, Pompaiiour asszony, és Conli herezeg tettek, csaknem áthághatlak akadályra talált a külügyminiszter ellenkezésében. E ouois&tcr Rouille, ki mit sem tudott az ármányról, so káig vonakodott az előtte egészen ismeretién d" Eon lovag kinevezését éílenjegyezni, mig- végre a. király egyenes és határozott köz benvetése arra-kényszerűé. Annak szintese, hogy d’ Eon lovag fivére volna Beau- raont kisasszonynak nem maradt sz. péterváróit megtámadás nélkül. A hasonlatosság sokkal feltűnőbb, az iízonosság sokbal nyilvánosabb volt, minisein, clcnk vitát ne idézett volna elő. De e viták csak iátokban foly- tattatlab az előszobákban, vagya.bújdikbaa. Sem Erzsébetet, sem d’ Eon lovagot nem ki ni élték.. Összeesküdtek mostani jövője ellen; fel tornyosul tak lassanként feje felett a fellegeli, melyek későbbi léteiéi elhomályosi- tandjált s áthat)an fátyollal boritandják. D" Eon lovag azonban akkor fiatal s szerelmes volt. Ifjúság és szerelemteljes láthatára busz . éves korunknak a jövó tiszta ég, melyen csak két vezércsillagot ismerünk föl: a szerencsét és reményt. A nti szerelme tárgyút,: Stein Nadcget illeti, e leány szerencsés volt eleinte, hogy .kedvesét férfirahábau láthatta,. Az ártatlan gyermek örömmel nézte öt, --r elvolt ragadtatva. Most már. kétszeresen férfi u elölte kedvese, meri annak ruháját viseli, pedig ismét felállította az uj Öltöny, a. korlátol közöltük,, melyet az előbbi ruha megsemmisiiétt; mert most tíettetniőlí kelltstt, hogy egymást nem ismerik. D‘ Eon lovag politikai szerepét illetőleg, másként áliott.a dulog. A (íróima első felvonáisai, melynek főszereplője ő volt, lejátszattak, anél kül hogy a közönség észrevette volna, melynek szemei csak. a jelenetekre vafánvak irányozva, hogy a kifejlődést lássa, Ezen ügyesen előkészített ki fejlődés hirteíeiaséggiel tört ki a palotában, roiíil az alvó helyőrség közé röpített’ bomba. Best ucheff elfogatott. Felugrott álmából; eleinte akart vd)»3 elleníáliani, de. csakhamar belátta annak hasztalan voltát; az ellen ség szivében volt a várunk s az üreg korlátú ok inkább megad ni akarta magát, mint ngyonlövetni n várfalon üldözött résen: igy legalább remél te hogy bűszut állhat. Megalázta tehát fejét, de néin hagyta el az erődül. Erzsébet nyil ván kijelentette, hogy Francziaországgal és Ausztriával szövetségre lé- pend; parancsoló, hogy az első miniszfere és Sir Williams közölt kötött szerződés, iuegsemmisittesséle; e's hogy az Anglia és Poroszország ré szére Lieíland és Curlandban összegyűjtött 80,000 orosz katona, XV. Lajos és Mária Terézia védelmére az előbbi országok elleii vezéreltessék. A politikai színpadon, loirhatlan változást okozott ez esemény: a földszinti helyet elbóditá a körszól s nem ismerték sem o darab szerző jé t, sem az előadás és kivitel vezetőjét. A diadalmoskodók kocsijához lánczolva, csak. ellenkezve követte őket Beslucbeff. Miután a vereséget meg nem gátolhatta," legalább a győzelmet akarta ineghinsitani, viszálkodást hintvén a győztesek közé. Öliűőii a Franozia és Osztrák udvarok, Oroszországot c versaiilesi szerződéshez való csnllakozásra fölkérték, feltették magokban, hogy egy záradékot tóidanak ahoz, nz ottomann kaput illetőleg, melylyel mind a két nyiigoti liatalmasság szövclsőgbcn volt. A törökbirodalom féutarlá- sa, lényeges eivovolt az akkori politikának. XY. Lajos oly szigorúan ragaszkodott ez elvhez, hogy egészen hitvallásává vált az. BesluchcíT felhasználta az alkalmat. Álható szeme látta, mily kü lönböző neműek n hatalmasságok érdekei, melyek szövetségi szerződést készültek aláírni s általa felfedezve a leendő egyesülés közepette iitöífe fel fejét a szakadás boldogtalan jele. Ezen váratlan jelenség által rögtön különválva, az alkudozó felek nündenike saját zászlója alá vonult vissza. XV. Lajosnak Törökország iránt, való barátságával, a régi orosz becsvágy állott szemközt, melynek hasonlóan van elve, hile és abráudja s saját érdekében írott oYangctíoma, Bcstuchc.ff leleplezte annak szabá lyait Erzsébet előtt s a hóditó türelmeden gége, a védelmező töreíaictlen- ségével csaknem kéz tusába keveredett. Bestucheff diadalt aratott! De Ausztria nem nélkülözhető Orosz ország segélyét, mert a rettentő Frigyes, becsapott határaira s álla— mainak egyrésze győzelmes sasainak kérlellifitlen körmei között kínló dott, Ausztria elhatározó, hogy a két rósz közöl n kisebbet válassza s a j öv Öt a jelennek feláldozza. A két roszból, melyek között választa nia kellett, az egyik .jelen s bizonyos volt, a másik távol s határosadén, a közpéldabeszéd pedig azt inoudje: időt nyerni anyit teszen. mint min dent megnyerni. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Jelzet: 70.178

Upload: others

Post on 16-Feb-2020

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik …...anélkül is ti s z t n n láthat ni, hogy egyebet ne említsek, még abezirkskassákatis! Később hihetőleg az excoummnica- tio

Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik évfolyam.

l í ÍM f lP ÍÍ

C'.í f f fs «r^7

Xégyhaaáhoi h irde t ié! 5

háromszorinál 4 k r , több­szörinél vagv nagy ter­jed el mii hirdetésnél á r-

ieszániílás.

H O R T O B /

K ÖZ HA SZ N Ú ÉS M U L A T T A T Ó T A R T A L M Ú H E T I L A P .

O&T' Lapunk számára külföldi iii ni eltilt nyeli ol

és Y o g ie .r Hamburg és

Aflonál>au; 51o 1 ió 11 Olló,

lóriban. 0 íj p e l i k A. Becsli u u jL a ffi 11 i?Bul-

Berlínben. W nchler G. és

Szinliáziigy.Lapunk egyik közelebbi számában említettük, hogy az ál­

landó színházunk igazgatóságára pályázók közül lllésy György terjedelmesen kidolgozta azon elveket, melyek szerint — ha ez állomást 6 nyerné el — működni szándékozik. ígéretünk sze­r in t hne közöljük e programszerű munkálat főbb pontjait.

„Nem tartozom azok közé — úgymond Illéssy — akik állandó színházunk ügyeit a legcsekélyebb részletekig fürkészni, birálgatni jónak látják, előnyei, fölött elnézve, csupán hibáit ve­szik észre és sok ócsárlás mellett csak elvétve dobnak oda egy egy elismerő szót. — Úgy véve fel színházunk épületét amint van és berendezését,, ámint terveztetett és készíttetik, hálával teltem el azok- iránt, akik kezdeményezték, teljes méltánylattal. azok iránt, akik bevégezték, — megnyugszom abban, hogy szi­gorúbb fürkész és nyomán talán már most felfedezhető, de "való­diakul csak idők folytán bebizonyulandó hibáin .majd segitni fog az idő, a parancsoló szükség, a tapasztaláson átszűrődött belá­tás és elismerem, hogy ez intézetünk, mostani állapotában is rendeltetéséhez méltó, nagyobb, szebb és czélszerübb, mint bár­mely hasonló e két hazában s nemcsak városunknak válik, de a nagyobb pénzerővel és Idfejíett művészeti állapotokkal bíró kül­föld bármely nagy városának is díszére, becsületére válnék.

Nem nyilváníthatok ugyan ily feltétlen elismerést szín- művészeti-állapotainkra'nézve is. A magyar nemzeti színészet vére csupán a haza szivében lüktet életerősen, egyebütt áludt- vérnek látszik-s olykor! nekizüdulása csak hiú erőködés, csak olyan, mintha lázbeteg ereiben folyna. A mi fővárosunk nem atyáskodik, de egyedurkodik ami szülészetünk anyagán és szel­lemén, magához vonja a művészet emelésének és a művészek lé­tezésének minden eszközét és saját fényéből alig bocsát ki egy egy sugárt. - És c veszélyes egyoldalúságot nem lehet nemzeti színházunknak vétkül felróni. Hisz a nemzeti színháznak köte­lessége, rendeltetése: saját alapjait minélinkább megszilárdítani, saját léteiét egy nemzet büszkeségévé tenni, saját méltóságát, mely a maga nemében egy nemzet méltóságával azonos, megő­rizni. A hiba, a mulasztás, magában a vidékben van. Avagy hány vidéki nagy városunk gondoskodott már magához méltó hajléká­ról a szín művészetnek s azon egykét hely közül, ahol köz vagy magán vagyonból állandó színházat építettek, hánynak jutott e- szébe, hogy addig, mig az általános mivelődés saját reudezkedé- seig felhatolhat, azoknak kell a hiányokon segitni’, akik a mive­lődés eszközeinek megteremtésére és fon tartására h i vntvák, akik­nek kezeiben van az erő és a hatalom? IIol találunk e haza vi­dékein állandó szülészeti alaptőkére? hol találunk hacsak ro- konszenvet is egy vidéki színészek nyugdíjintézete iránt? vagy hogy tárgyam abejénél maradjak, — hány helyen találunk meg­érdemelt elnézést a színészet külső befolyások előidézte hiányai, kellő mélfcánylatot önmagából fejlett érdemei iránt ?

Mi debreczeniek e tekintetben elébb vagyunk más váró-, soknál. Állandó színházunk már megnyittatásakor kész alaptőkét talál, mely a roppant épület és a hozzá kötött magas igényekhez, képest csekély ugyan, de legalább valami s tudjuk hogy mindig köunyehb a meglevő kicsit nagyobbitani, mint a semmiből te­remteni, emellett megnyugtató azon tudat is, hogy városunk nagy tekintetű Elöljárósága a körülményekhez képest kisebb vagy: nagyobb segélyezéstől nem idegen. Állandó színházunk üdvöz­lésére egy kicsiny, de kitartó, igényekkel teljes, de müveit kö­zönség áll készen, mely erőteljes magvát képezi az értelmes és speciális sajátságai mellett általános művelődésre épen nem al-

' kalmatlan népünkből elébb utóbb alakulandó nagy közönségnek. Van zenedénk, mély nagyszerű alapokon kezdte, ritka buzgalom­mal folytatja működését s a szmmövészetnek legalább egy rész­ben kész iskolája. Van kaszinó-egyletünk, mely buzgó pártfogója a művészetnek, azon máig is fennálló határzata által, hogy a. helyben működő színészeket mindenkor szivesenlátott vendégeiül tekinti, sokat tett az előítéletek oszlatására, egy ízben már tett- leg segélyezte városunkban a színészetet, elismert gyalpontja ér-

: telmiségünknek és legaíkalmasb tere.a nemes feladványok felet­t i eszmecseréknek. Míndenekfelett pedig van szinügy egyletünk, mely egyenesen a szinügy emelésére hívatott^ több ízben adta életerejének csalhatlan jelét és pártfogásra érdemes szülészeti vállalatnak, városunkban kétségtelenül mindig kész pártfogó­ja lesz. .. .

Azonban mindez nem elég arra, hogy színművészeti álla­potainkat immár rendezettekül tekintsük, hogy a debreczeni állandó színház igazgatója minden aggodalomtól ment legyen. A

; segélyezés a legjobb esetben s em lesz arányban, e vállalat igénye- | vei, a művészetnek a roppant épület és művelt közönség igé­nyelte mérveivel.. Az igazgatónak lelke minden erejével kell törekedni azon nagy állandó közönség megteremtésén, mely nél­kül vállalata sikerültnek nem volna nevezhető. Zenedénk műkö­désének jótékony hatására csak a késő jövőben számíthat.’Ka- szinóegylétünk inég most csak a legközve tettebb támogatást nyújt­hatja részére. Készen : kell lennie arra, hogy előítéletek, meg­rögzött szokások, gyengeségek és — ami állását leginkább meg­nehezíti— a jóakarat tuiságai és. összeütköző meggyőződések ellen folytonos küzdelmet vívjon. — Szóval a színigazgató nálunk kész. alapot talál: ugyan mindenre, ami vállalatához szükséges, de kész színművészeti állapotokat, azt a megnyugvást, hogy im­már a színházon, , a színtársulaton kívül mindenek rendben lévén, teljes erejét a benső rcndczke.désekrc fordíthatja, — legkevésbbé sem.

Ily helyzetben elkeröllietlehiil szükséges, hogy állandó színházunk igazgatója, a szinügyegyletünk és szinügyünk közt •e pillanatban fennálló feszültséget meleg viszonynyá változtatni igyekezzék és miután a tekintetes Elöljáróság pártfogásáról már csak azáltal is biztosítva van, hogy annak nagybecsű bizalmá­nál fogva e diszes állomással megtiszteltetett: el ne mellőzze a szinügy egyletbei is élénk összeköttetést keresni, mert a szinügy- egylet természetes őre szinmüvészetünk szellemi részének és a legjobb: közvetítő szánigazgató és közönség között.

Nézetünk szerint nem volna czélszerü, állandó színhá­zunkat egész éven át nyitva tartani. Szilárdabb alapokon nyugvó, segélyezett és állandó közönségre számítható külföldi nagy szín­házak többnyire, csak 3 — 4 hónapos idényt tartanak, és alaptő­kével és segélypénzzel rendelkező nemzeti színházunk is szük­ségesnek látja,, évenként legalább egy hónapos szünetet tartani. Tekintetbe vé ve amellett hogy mi kiválókig gazdálkodó, különösen ez idők szerint- könnyen kifáradó és müvészetpártolásra nézve épen nem erős közönség közepette élünk: teljesen, elégnek tartom, hogy állandó színházunk éven át csak nyolez. hónapot álljon nyitva, a nyári hónapokra számított szünetet pedig, mely a közönség élvezckvágyának és pénzerejének pihentetésére is szükséges, — részint saját belrendezkedósére, részint művészeti állapotának tökélyesbitésére és a külérdekeltség felfrifűtésére fordítsa.

(.Folyt, kővé)

\ szein. * )- Felolvasásra készített hmnoreszk.

íS o l t o ! Hész rózsám „a s: M it olvasol belőle \

Kedves és kedvetlen hallgatóim!Nagy, közép és kis keresztes hívek!

Tekintetes Elnök, Ülnök és Állnok Uraim!Szem e r éne k, idősb létére, midőn szívfájdalmait néhány

soiiettbe öntő, az ifjú Bajza azt az intést, valamivel talán szeb­ben, mint én idézem, adá „a v ág y m é g n e ni te h e ts é g !“S mennyivelinkább intéztethetik én hozzám e tanácsadás jelen­ben? Sőt tartsam szerencsémnek, ha le nem piszszegtetem,. oly tá rg y b a kapván, mely mindamellett, — hogy nagyon á.ta lá- n o s, mégis nekem „n e n y u l j hozz ám*1 lehet, csak a fényes . napsugárnak lévén kirekesztő szabadalma minden szép s z c m- b e kacsingatni: Azonban én, fö l o l vas ásóm t á r g y a iránt véghetetlen forró vágyat érezvén keblemben lángolni, eltekintve a tehetségtói, melylyol, hogy tárgyamról ldmeritőleg értekezhes­sen!, bírnom kellene: ez intésnek ellenére járok. De, hogy a s z em r ő l szólván, ez eljárást v a k t á bán t é n n í ne láttas­sam, i n d o k o m, voltakép r e m é n y e ra k i j e l e n t ő m, hogy bájos hallgatóim r a g y o g ó s z e m é b ő 1 ömledö sugarakat vár­tam keblembe lövelni, melyek bizonyára, ha t e h e t s é g e t n e m i s, de b á t o r s á g o t adni fognak arra, hogy. merészeljek!

Az ember, csupán ö t é r z é k k e l b i r, mint a vakon dák, melyről azért, mert nem látjuk, ne higyjük, hogy szem ei nem volnának, oh a vakond-fajta állatok nagyon is szemesek! s csu­pán csak ez öt érzék közvetítése által ju t még a philosophiaé doctor is minden tudománya birtokába! Ez öt érzék közt azon - bán, . f ö l o l v a s á s o m t á r g y a „primus inter pares“ mint a r ó m a i p ü s p ö k.

K i hinné, pedig nincs máskint, hogy ebben i s v an, mint mindenben a nap alatt, uralkodó divat; ezelőtt „ pápa” vezeték névvel igen divatos Yolt, de mióta a ronge-isták v é r s z eme t kaptak, azóta lajthántuli szomszédaink is kezdik á t l á t n i , hogy anélkül is t i s z t n n l á t h a t n i, hogy egyebet ne említsek, még a b e z i r k s k a s s á k a t i s ! Később hihetőleg az excoummnica- tio Ingja, le forrázván az illetőket „ ty u k “ mellék névvel tiszte­lek meg t á r g y a na at, — nem tudni mi okból s azon íáfcum esék rajta, hogy most már nem az o r r fcö v ö n rá g y o:g, hanem a lábujjakra degradáltatok! A divaton mohón kapkodó korunkat v a k na k czimezi a rágalom, mint amely mindent bevesz, nem említve a gomba módra növő, de akínt el is enyésző d i v a t ­l a p o k a t , előfizetési f e l h í v á s o k a t , steuermahuzettelt s több eféle a r g u s i s z e m e k k e l biró szörnyeket: k é.T d e m. ahol e nn y i szem van, lehet-e ott vakság? S különösen édes nemzetünket méltán bántja e r ág a l o m, holott nálunk még a lelketlen dolgoknak például, búzának, árpának, zabnak, knko- riczának, szilvának sőt még a pornak is van szeme, mig. né­mely légy és verébfajta mozgó lények, ennek bírása mellett is e l ég s ze mt e l en ek!

A s z o m sokféle, vannak olyanok, melyek nem látnak, da­czára, hogy a szem fő rendeltetése a lát ás , mellékes ezéí lévén a k ö n j e zés és m o s o 1 y g á s, — ilyenek a vakszemek.

A kártyának is v a n szem c, de kettő tökéletesen eíég, mert ha több, mint például a 6 szemnél , már akkor csak há-

* ) A debreezuni jjo lg á ri kaszinó által a Kazinezy-alápitványból 8 aranynyal díjazott pályamű.

Politikai ármányok.(Fo ly ta tás. L . a „H o rto b á g y1:' 7 -d ik sz.)

A lovag o ly érzelmekkel távozott e l a czárnő szobá jábó l melyek nem igen kellemesek valáiiuk. M ert egy diplomatára nézve, k i o ly saját­ságos körülm ények közö lt első próbát le tt, első kihailgaUatáso utáni el bocs át tatása módjában mindenesetre sok nyugtalanító' vo lt.

De minden aggodalma csakhamar eltűnt lovagunknak, midőn kő­vetkező napokon ismét a czárnöhez rendeltetett, k i vele o ly elfogulatlan nyájassággal bánt, hogy remélni merészelte, m iszerint szerepét fen ta rtr hatja s küldetésével, óhajto tt véget érhet.

Valóban már nehány nap múlva k itün te te tt egyéniségnek tarta tott ő felsége uj otvasónöje s sokan ir ig ye lté it s félni kezdettek tőle, k ivá lt Erzsébet környezetében azon egyének, k ik az o ly feltűnően kegyelt fran- cxia hölgy által befolyásukat a czárnöre csökkenve érezték.

Azonban a szerencse, melyben d1 Eon lovag részesüli, o ly helyzetben, mely talán példátlan vo lt, nem té rilé ö t el czéljútól. melyhez ju tn i hivatva vo lt.

ÍT Eon lovag maga részéről, ügyessége s m indig hatalmasabb befolyása által, melyet Erzsébet szellemére s szivére gyakoro lt, odaju­to tt, Siogy ő t Francziaországgal ismét k ibékítette.

E rrő l X V . Lajos testvégéhez czim zell, saját kezűleg i r t b izöny it-

\ ányt adott neki,A czárnő követelte, hogy hózzá rögtön hivatalos m in iszte rt kü ld ­

jenek, k i magával hozná a szüvetségszerzodés alapvonalait, melyet alá­írn i azonnal kész leend.

Dió dallal utazott vissza d* Eon lovag, e becses sürgönyt vivén Versaillesba, de szive s szemei Oroszország felé fordulva maradlak. Da­ciá ra Erzsébet trón ja fényének*, daczára kegynyilvánitásainák, nem E r­zsébet czárnő vo lt az, k i t <T Eon gyászola. Nodége vo lt az I a szegény elhagyatott Nadége, kinek szivét megnyerte. E lté t szóban, nem több érdek s szerelem feksz ik-e , m int a v ilág minden kincsében és országai­ban? A szerencsétlenségnek is vannak becsei, de csak nagy le lkek ér­zékenyek azokért.

E kimenetele v o lt d’ Eon lovag első küldetésének Oroszországba; csodás utazás, egyedüli a díplomatía törléneífcönyveiben.

Nem kevésbbc érdekes, m int különös s sajátságos vo lt a d Eon

lovag további működése, is, s midőn annak későbbi fényes eredményeit lehetőleg legrövidebben e lőadjak, nem mulaszthatjuk el rögtönzött flip— lomalánhnak nyom om végét is vázolni,

Alonglas lovag követté neveztetett a versaillesi udvar áltál Orosz-.országban.

Jutalma vo lt ez előbbi vándor utazásainak a valódi követség, megfutalmazásaul a s ikerte lennek.. .

• M int először, m ost.is m elléje adatott <í’ Eon lovag, de nem leány banrem férfiminős égbiít) s hogy rendkívü li hasonlatosságát, Erzsébet előb­b i *olvaáónöje'vel a sic. pétervári. udvarnál fö lvilágosítsák, e lhatározik, koy jy a lovagot a. Fritncziaországban maradt Beaumont Lia kisasszony fivé réü l mutassák ic .

Ezen intézkedés,1 m elyet X V . Lajos, Pompaiiour asszony, és Conli herezeg te ttek, csaknem áthághatlak akadályra ta lá lt a külügyminiszter ellenkezésében. E ouois&tcr R ouille , k i m it sem tudott az ármányról, so­ká ig vonakodott az e lő tte egészen ismeretién d" Eon lovag kinevezését éílenjegyezni, mig- végre a. k irá ly egyenes és határozott köz ben vetése arra-kényszerűé. Annak szintese, hogy d’ Eon lovag fivére volna Beau- raont kisasszonynak nem m aradt sz. pé te rvá ró it megtámadás nélkül. A hasonlatosság sokkal feltűnőbb, az iízonosság sokbal nyilvánosabb vo lt, minisein, c lcnk v itá t ne idézett volna e lő . De e viták csak iátokban fo ly - ta tta tlab az előszobákban, vagya.bújdikbaa. Sem Erzsébetet, sem d’ Eon lovagot nem k i ni élték.. Összeesküdtek mostani jövő je e llen; fel tornyosul­tak lassanként feje fe le tt a fe llegeli, m elyek későbbi léteiéi elhomályosi- tandjált s áthat)an fá tyo lla l boritandják.

D" Eon lovag azonban akkor fiatal s szerelmes vo lt. Ifjúság és szerelemteljes láthatára busz . éves korunknak a jö vó tiszta ég, melyen csak k é t vezércsillagot ismerünk fö l: a szerencsét és reményt.

A nti szerelme tá rgyú t,: Stein Nadcget i l le t i, e leány szerencsés vo lt eleinte, hogy .kedvesét férfirahábau láthatta,. Az ártatlan gyermek örömmel nézte öt, - - r e lvo lt ragadtatva. Most már. kétszeresen fé rfi u e lö lte kedvese, m eri annak ruháját v ise li, pedig ismét fe lá llíto tta az u j Öltöny, a. ko rlá to l közö ltük,, melyet az előbbi ruha megsemmisiiétt; mert most tíettetniőlí kelltstt, hogy egymást nem ismerik.

D ‘ Eon lovag p o lit ika i szerepét ille tő leg , másként á lio tt.a dulog.A (íróima első felvonáisai, melynek főszereplője ő v o lt, le játszattak, anél­kü l hogy a közönség észrevette volna, melynek szemei csak. a je lenetekre vafánvak irányozva, h o g y a k ife jlődést lássa, Ezen ügyesen előkészített k i­fe jlődés hirteíeiaséggiel tö r t k i a palotában, ro iíil az alvó helyőrség közé rö p íte tt’ bomba. Best ucheff e lfogatott. Fe lug ro tt á lm ából; eleinte akart vd)»3 e lleníáliani, de. csakhamar belátta annak hasztalan vo ltá t; az ellen­

ség szivében v o lt a várunk s az üreg korlá tú ok inkább megad n i akarta magát, m int ngyonlövetni n várfalon ü ldözött résen: ig y legalább remél­te hogy bűszut állhat.

Megalázta tehát fe jét, de néin hagyta el az erődül. Erzsébet n y il­ván kije lentette , hogy Francziaországgal és Ausztriával szövetségre lé - pend; parancsoló, hogy az első m iniszfere és S ir W illiam s közö lt kö tö tt szerződés, iuegsemmisittesséle; e's hogy az Anglia és Poroszország ré­szére Lieíland és Curlandban összegyűjtött 8 0 ,0 0 0 orosz katona, XV. Lajos és Mária Terézia védelmére az előbbi országok e lle ii vezéreltessék.

A po litika i színpadon, lo irhatlan változást okozott ez esemény: a földszinti helyet elbóditá a körszól s nem ismerték sem o darab szerző­jé t, sem az előadás és k iv ite l vezetőjét.

A diadalmoskodók kocsijához lánczolva, csak. ellenkezve követte őket Beslucbeff. Miután a vereséget meg nem gátolhatta," legalább a győzelmet akarta ineghinsitani, viszálkodást hintvén a győztesek közé.

Öliűőii a Franozia és Osztrák udvarok, Oroszországot c versaiilesi szerződéshez való csnllakozásra fö lkérték, feltették magokban, hogy egy záradékot tóidanak ahoz, nz ottomann kaput ille tő leg, m elylyel mind a két ny iigo ti liatalmasság szövclsőgbcn vo lt. A törökbirodalom féutarlá- sa, lényeges e ivo vo lt az akkori politikának.

XY . Lajos o ly szigorúan ragaszkodott ez elvhez, hogy egészen hitvallásává vá lt az.

BesluchcíT felhasználta az alkalmat. Á lható szeme látta, m ily kü­lönböző neműek n hatalmasságok érdekei, melyek szövetségi szerződést készültek aláírni s általa felfedezve a leendő egyesülés közepette iitö ífe fe l fe jét a szakadás boldogtalan jele.

Ezen váratlan jelenség által rögtön különválva, az alkudozó felek nündenike saját zászlója alá vonult vissza.

XV. Lajosnak Törökország iránt, való barátságával, a rég i orosz becsvágy á llo tt szemközt, melynek hasonlóan van elve, h ile és abráudja s saját érdekében íro tt oYangctíoma, Bcstuchc.ff leleplezte annak szabá­lya it Erzsébet e lő tt s a hóditó türelmeden gége, a védelmező töreíaictlen- ségével csaknem kéz tusába keveredett.

Bestucheff diadalt aratott! De Ausztria nem nélkülözhető Orosz­ország segélyét, mert a rettentő Frigyes, becsapott határaira s álla— mainak egy része győzelmes sasainak kérle llifitlen körm ei közö tt kín ló ­d o tt, Ausztria elhatározó, hogy a ké t rósz közöl n kisebbet válassza s a j öv Öt a jelennek feláldozza. A két roszból, melyek közö tt választa­nia ke lle tt, az egyik .jelen s bizonyos volt, a másik távol s határosadén, a közpéldabeszéd pedig azt inoudje: idő t nyerni anyit teszen. m int m in­dent megnyerni.

Debreceni Egyetem Egyetem i és Nem zeti Könyvtár Jelzet: 70.178

Page 2: Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik …...anélkül is ti s z t n n láthat ni, hogy egyebet ne említsek, még abezirkskassákatis! Később hihetőleg az excoummnica- tio

84

nyódik-vetődik és nincs becse. Míg ellenben az e mb e re k kö ­zöt t , a m i n é 1 t ö b b s ze mme l b í r ó k állanak legnagyobb becsületben, mert szemre~f ű re sokat adnak! A példabeszéd is azzal tartván, hogy s z e m es n ek á 11 a v i 1 ág, v ak u ak a z a l a m i z s n á i .

A szemek, természetükben leven a szüntelen piüogas, mely állhatatlanságot s türelmetlenséget jegyez, egymásnak g y a k o r t a e l l en s ég e i . így például a s z ő l l ö s z e m altaí — mefconymice — egyik embernek szemei be f oga t n a k , a másiknál pedig n a g y o n is f e l n y í l n a k , a harmadikéi pedig, k e r e s z t b e á l l n a k t ő 1 e, mig a negyedik oly v a s v i i l a - s z e m e k k e l néz, mintha a s z e ml é l őd ő ph i L e l v e i t s t u d i r ó z n á l

A szem históriai nevezetességű tárgy. Ezért lakoltak: Ádám, Éva, Chám, L ó t fe l esége, Ac taeon , stb. és ezeknek ma is sok u j ab b k i adása . A f e l f e d e z é s e k n e k és f e l v i l á g o s o d á s n a k roppant horderejű emeltyűje. A f e l f e d e z é s r e viszonyítva, amennyiben a férj, házasság után, ezzel fedezi fel, hogy szarvai vannak, mint a holdnak; a f e l v i l á g o s o d á s n a k , amennyiben egy ott felejtett keztyű, vagy imádságos könyvekben gondosan megőrzögetett szerelmes levelek, ennek közvetítése által v i l á g o s í t j á k fel az embert vakságábó l .

R e n d e l t e t és e , mint mindig, a nézés és l á t á s vala.Nézés és l á t á s a magyarnyelv szótárában nem egyet

jelent. Sokszor nézünk valamit, anélkül, hogy l á t n á n k ; de v i­szont sokszor l á t u n k valakit, anélkül, hogy néznénk . így például: „légyottéra invitálva ugyancsak n é z ü nk a jelölt helyre, szerelmünk tárgya felé sóvár pillanatokkal s szemeink, látási tehetségük daczára sem látják a várva várt kedvest ha t. í. az nem jön, mig ellenben hitelezőinknek, avagy imádottunk hárpiájának megjelenését nemhogy néznénk, sőt ellenkezőleg és mégis gyakorta és azonnal előttünk látjuk.

De a l á t á s valamint a nézés is többféle. Némelyek csak orrukig l á t na k , mig mások oda is e l l á t n a k , hova nem kellene. Némelyek j ó l l á t n a k puszta szemmel , másoknak az arany vagy ezüst féuye szükséges, a j ó l l á t á s h o z , külön­ben roszul l á t n ak.

A nézés történhetik f ö l - és l efelé. Fölfelé, ha egy hó­fehér kéz kinyul az ablakon, vagy egy mély sóhajtás repül le — úgy véljük — hozzánk s óhajtjuk a l enézés t , mely azonban, hogy zavarba ne hozzon valakit, megemlíteni, hogy lehet pky- s i c e é s n e m p h y s i c e. Physice történik, például midőn a 4-ik emeletből egy bájos alak, csillag-sz eme n é z 1 e ; oh ez v é g- h e t l e n f ö l e m e l és bizalmat teremt a sz ívben, melynek szellője a szerelem lélekharangját mozgatja; — míg a nem phy­sice. történő l enézés valóban letipor és gyűlöletet, haragot, párbajt, kénesgyufát és mit tudnám még mit nem szül a kerek ég alatt?!!

A szem a világ legjobb színésze, ütólérhetleu! Ugyanazon alakban kér, parancsol, ahíz és fölemel, éltet és öl, könyez és mosolyg, Jövel szerelmet és kétségbeesést, nyit meny­ny it és poklot! Ha a szem nem léteznék, kevesebb baja lett volna a világnak. Szomszédunknak a holdnak lakosai, ha külön­ben boldogok, nagyon okosan cselekesznek, hogy p é t i t i ó t a szem é r de k é be n nem indítványoznak, mert úgy majdan l á t ván , l á t h a t n á n a k , de bizonyára még som látnának! A h 0 1 d és szerelmes egymással egyeznek 0 tekintetben. Valamint annál, úgy ennél is hiányzik aszom. Nem hiába állanak egy­mással jó viszonyban s conversálgatnak el kellemesen együtt! i t t nyeri igazságának 110 n p 1 n s u l t r a tetőpontját ama példa­beszéd : va k v e z e t i a vi 1 á g t a 1 a n t !, de hogy aztán mind­ketten a verembe, esnek-e: nem tudom; azon egyszerű okból pedig, mert még szerelmes nem voltam ésigy sem hold, sem szer e l mes nem kiizdék fel magukat alkotmányos figyelmem sánczaiba!

A h 0 1 d és sze r e l m e s egymástól különböznek is. — A hold, mikor nő, t e l i k (ereseit) í> a l a k o t ölt; mikor pedig f ogy (decrescit), akkor C alakúvá hajol. Ellenkezőleg a szer el­mos! Ez, t. i. addig t e l i k és t erp esz ke d ik , mig ün nép é lt s 2 épéfc el nem nyerhető, de miután kéz a kézben, a j k az a j k o n vala s a „holtomiglan" kölcsönösen elhangzott, kezd meglapulni és szépen azon szemek varázshatalmának, melyek eddig megigézék, elbájolák, fölvillanyozók, hódolni, miképen a vas a delejnek.

Jelen felolvasás ez óljának jó részéül azt a feladatot s z e- m e 11 e 111 k i, hogy a szem jeles tulajdonait lehetőleg bővebben kifejtsem s egyszersmind előterjeszszem is. 0 p t i k a i s z 0 0 10 • g i a i szempontbeli tárgyalása, kívül esvén czélomon: ezt hagyom az illetőknek. A nap sugarainál sütkérező sem avatko-

.4 bécsi ml var nem késedelmeseit e sarkalatos igazság értelmét saját javéra magyarázni. Záradék nélkül lépett tehát szövetségre Orosz­országgal s Douglas lovagot is magával vonta gyengeségébe.

Szilárdabban sflván vagyis kevésbbá forogván veszélyben a Ver­sailles! udvar, m int a bécsi: megtagadta a szerződés helybenhagyását s 1" Mupitúl ü rg ró fu t küldötte sz. Pétcrvárra követ minőségben.

Bestucheff észre ve llc d ' E011 lovag befolyását 0 czánuíra. B ize t- getl tehát neki, mert nem merészelte ö t széllépni s megölelte m ialatt örömestebb m egfojtotta volna.

A lovag különösen azzal levéli megbízva, hogy Erzsébetnek a szerződéshez záradék nélküli tiszta hozzájárulását és a Pétervárott ké ­szült had működ esi tervet vigye Yerssiüesba, B ialystocli városban 1/ ( lo ­phat ü rgróffa l ta lá lkozott, k i Oroszországba utazott, hogy Douglas ur helyébe lép jen ; Becsben pedig Broglic g róffa l, k i követség! állomására Lengyelországba ment s Mária Terézia császárnénál 0 Francziaországban d ' Estrées tábornagy által készített tervét hagyta hátra ugyanazon had­járatnak.

Mialatt a követség! titká r, X V . Lajos titko s po litiká ja főnökével Becsben (a«ács kozo tt, híre fu to tt az osztrákok által a porosz kirá lyon Prága mellett nyert gyözedeiemnek. A lovag elutazik, repül, fe ldől s e ltö ri lábét, bekötöztél), tovább fo lyta tja ú tjá t, s barm inrzbot órával előbb érkezik meg, m int a Kaim ilz herczeg á lla l a császárné első m i­nisztere s Párásban székelő UBvctjéhcz, Starembcrg hem eghez utasított fu tá r : hiszen d ’ Eon lovag k é l gyözedelrael h irdethetett egyszerre!

E reUcBtbetleu, csaknem vakbuzgalom által megindulva, saját se­bészét küldötte XV . Lajos a beteg követhez, pénz ajándékkal a k irá ly i kincstárból, dragonyos százndosi oklevéllel és egy arany burnotszelen­céével tiszteié meg, melyen a k irá lynak drágagyöngyökbe fog la lt nrez- képe vo lt látható.

D’ Eon lovag egy másik becses okmányt is hozott magával, m ely­nek fölfedezését sokféle összeköttetéseinek s a czárok palotája levé ltá­raiban véghezvitt határtalan kutatásainak köszönhette.

Ezen okmány, melyről az óta az egész v ilág bőszéit s melynek létele tudva volt ugyan, de azt még senki sem látta vagy o lvasta: teljes bizalommal adatott által i 757-ben de Bérnis apát külügym iniszternek, és magának XV . Lajosnak, egy Oroszországról íro tt részletes munkával .egyült. Szószerinti h ii másolata az a nagy Péter álta l, o rosztrúm itód ja i- jboz intézett végrendeletének.

E közlemény nemcsak szerfelett nevezetesnek látszott, hanem '■legnagyobb történelm i és p o litika i fontosságúnak is ta rta to tt. Ahelyett, iio g y a2 idővel csökkenne vagy elévülne, csak növekedett annak íon tos-

T is z á n tú li R e fo rm á tu s E g y h á z k e rü le t N a g y k ö n y v tá ra

zik vegyész! analysisbe. És mivel a szem olyan, mint a g Y é - m án t, melyet csak gyémánttal lehet köszörülni, oh mi jólesnek s czélom elérésén működő malmomra mily jó vu lenne, ha hall- gatóim szépei . bájos p i l l a n t á s u k k a l szerencse) telnek s z Bfflí’Mi e t, kétségkívül é l e s e b be n l a t n a es a s z e t me ossz esz ed o t t s z a v a i m talán sz e me n s z e d e t t e k len­nének, ha szemmel t a r t a n i k e g y e s k e d n e k vala, szembe sem t ű n ő egyéniségem, mig máskülönben aligha bele nem szakadok a dictióba í

De mi is volna az emberi élet: r a g y 0 g ó _s z e in e k s ezekből öruledő szerelmes mosolygás nélkül. Az ami a föld, nap nélkül! Szomorú kép lett volna, mert a harmatcsepp elvesztené báját, a mosolygó természet változatosságát, a tengerszine hul­lám-ragyogását s mint L i t t r ow mondja, az egész földre sötét szin áradna, mely alatt elhalványulna a virág s lefoszlanék az életpir az ifjúság arczairól!

A szemek, mint előbb említeni, m é l y b e l á t ó h a l l ­g a t ó k ! t ö b b f é l é k és több s z e m p o n t b ó l osztályoztat- hafcnak; de közönségesen b a r n á k r a é s k é k e k r e s z o k t a k megkülönböztetni. A b a r n á k r ó l vagy f e k e t é k r ő l azt mondja a költő, hogy azok barna felhőkből alkotvák, bennök a szerelem-nyila villámkint rejtezik: mivel pedig a felhőből eső s z o k o t t r e n d es en s z e m ez n i : meglehet, innen van az, hogy a b a r n a szemű l á n y k á k leghamarabb, de egyszers­mind legtöbbet is s leginkább hiába könyeznek!

(Vége köv.)

Debrcczeni hírmondó.O Az alföldi izraelita-íöldmivelést, ipart s nehéz mester­

ségeket terjesztő egylet f. hó 19-kén tartá meg tisztválasztási közgyűlését. Ideiglenes vál. elnök dr. P o pp e r Alajos lelkes szavakkal üdvözölvén a szépszámmal egybegyült egyleti tagokat s vázolván az egylet keletkezését, eddigi történetét, az alapsza­bályok olvastatának föl. Ezen városunkban székelő egyletnek az alapszabályok értelmében, czélja leenil a föld mi vei est, a me­zei gazdaságot minden ágazatában, továbbá a kézműipart, — kü­lönös tekintettel az úgynevezett n e h é z m e s t e r s é g e k r e a z izraeliták között terjeszteni és előmozdítani, mely czélra az erkölcsi hatás mellett iparkodni fog, szegényebb sorsú mózes- vallásu ifjakat mezei gazdaságokban alkalmaztatni, valamint mestereknél tanulókul elhelyezni; elvállalván, az ezzeljáró költ­ségek viselése és felszabadításuk után a további kiképeztetésök végett szükséges vándorlásra, azután mesterségük megindítására kivántató gyámolitást, az egylet segédforrásaihoz képest. Az egylet tagja lehet minden nagykorú vagy Önálló és feddhetlen jellemű egyén, bármely nemzetiséghez, vagy vallásfelekezethez tartozzék; az egyleti tagok száma meghatározva, vagy korlátol­va nincs. Az egylet tagjai a.) vagy alapító, b.) vagy rendes tagok. Ki egyszerre 40 forintot 0 . é. lefizet, az egylet a l a p í t ó ö r ü- k ö s t a g j á v á lesz; r e n d e s t a g j a i a z egyletnek, leik 3 0 . é. forintnak, mint a megszabott legkisebb évi járadéknak, — ha- vonlcint 25 krral fizethető részletekben — legalább hat egymást követő éyen át fizetésére magokat kötelezik. Akár mezei gazda­ságban, akár kézműveseknél való elhelyezésre csak oly ifjak al­kalmasok: a.) kik 12-dik evőket már meghaladták s a 16-dikat még be nem töltötték, b.) kik olvasni s írni tudnak, c.) kik er­kölcsi és egészségi bizonyítvány nyal ellátvák. Az alapszabályok felolvasása után az ideiglenes választmány lemondván — K l e i n Ignácz korelnöksége alatt — az uj egyl. tisztviselők s választmá­nyi tagok titkos szavazat utjáni megválasztása került szőnyegre s az eredmény következő lön: E l n ö k : S t e i n f e l d Ignácz; a l e l n ö k : dr. P o p p e r Alajos; p é n z t á r n o k : B e r g e r Henrik; e l l e n ő r : S c h wa r z Bernát; t i t k á r : dr. We i ser . V á l a s z t m á n y i t a g o k : A n t a l Gábor, B l e i c r Albert, IC a t z Henrik, K a t z József, K l e i n Ignácz, K h 011 Mór, P r e i- s e r Sámuel, S c h e. e r Bernát, Z i c h e r m a n n Hermán és Z i c- b e r m a n n Ignácz. Az egyleti tagok száma jelenleg a négyszá­zat már felülhaladja. Gyűlés után az uj bizottmány! tagok a czél iránti nemes lelkesedésüknek szép jelét mutatók, midőn közös vacsorájuk alkalmával az egylet alaptőkéjét aláírás utján 450 írttal 0 . é. gyarapítók, mely összeghez maga az eglet elnöke 100 írttal járult. Reméljük és hiszszük, hogy a szép törekvésű s fon­tosságú egylet által elhintett magvak termékeny földbe hullanak s idővel iparunk s közgáz íjászatunk számára nem megvetendő tőkét képezendenek.

Q A d a l á r d a e g y l e t febr. 18-án T o r n a y Ferencz c czélra különös csínnal díszített vendéglőjében, saját pénztára javára rendezett tánczvigalma, a farsang legnépesebb estélyei

sága. Ez okmány előadja átalánosságbati az oroszbirudalom alapítójának nézeteit s valóban csak I. Péter agyában keletkezhettek i ly álmodozások. Európa meghódítása, átalános monarchia, — ezekből áll képzeletének láthatára, óriás becsvágyának játéktere.

Erzsébet óhajtotta d ' Eon lovag visszatérését, llög töu i r az ö r - g rő f Yersaillesbn s visszaköveteli a várvavárt kegyeuezet.

„Kedves Isis lovagom ", — Ír ja d’ Eon urnák magának — „ fá j­dalommal értesültem az ön balesetéről. Jö jjön mihozzánk s számíthat barátságomra, tisz te le tem re /4

Ugyanakkor Douglas is i r d’ Eon lovagnak :„E u is Örömest ölelem ön t s óhajtóm, hogy ön még e levelem

Yétete e lő tt e lu tazott legyen, hogy méltó védnökéhez siessen, k i erősb támasza leend önnek, m in t ezer láb lehelne. — Tisztelő barátja sat.“

D’ Eon lovag nem gyógyu lt föl még egészen; de felsőbb parancs­ra össze ke lle tt forradnia lábának s ismét útra ke lt sz. Pél érv ár felé.

Midőn Beslucheff a lovag visszatérését meghallotta, fé ln i kezdett, mintha gyanítaná a jö vő t, s kinyilatkoztató 1’ Kopttal e lö lt : h o g y a z i f j ú d ’ E o n , v e s z e d e lm e s e g y é n s v i s s z a t é r t é t é p e n n e m ö r ö m e s t n é z í j m e r t k é p e s n e k t a r t j a ö l , h o g y a b i r o d a ­lo m n y u g a lm á t m e g z a v a r j a .

A franczia követ, annálinkább örvendett a lovag megérkezésén.■ Néhány hó múlva <T Eon lovag megérkezése után, Február 24-én

'1758, a p illana ti s ike r álta l c l vakíto tt BesluclicíT a czárné parancsára e lfogatik. Papírjai közö tt, titkos levelezésre akadnak Frigyes porosz k i­r á ly ija i, melyekben Aprax in é9 Tollíeben tábornokok is részesek. Ezek is rögtön elfogatnak, a hadsereg étén s a karlá tnokkal együtt Szibéria belsejébe hurexottatnak, kom iét Bestucheff csak II -d ik Katalin alatt lé r t vissza. Szabadságát visszakapta, de mindenhatóságát soha.

I ly véget é rt BestncheíF Kiumin, legidegesebb kéz azok közö lt, melyek Oroszország gyeplőjét vezették. Hatalma o ly mélyen gyökerezve vo lt, hogy megtámadkállannak látszott. A v ilág visz hangzott bukásától.

W oronzow M ihály, az a lkorlá lno lt ion örököse e roppant hagyo­mánynak. E naptól fogva, egyéb legyőzni valója nem vo lt a versaillesi szerződés zászlói alá á llo tt együletnek, m in t Anglia hajóhadai és a poroszkirá ly hadseregei.

Ez felénél is több v o l t !

Azon po litika i alkudozások közepette, melyeket szerencséje o ly szépen véghezvitt, épen nem felejtette el <f Eon lovag, a Conti berezeg érdekét sem. Mar k inyerte részére a czárnéiól az orosz hadseregek fő ­parancsnokságának megjgéréséfc és a curlandi bérezegséget, m időn az általa o ly ügyesen csomózott görcs h irte len szétsznkgattatott, W Eou

közé sorozható. Szünóra alatt a dalárda tagjai nehány dal sza­batos előadásával élénkítek a tánczvigalmat Ezúttal egy si­került uj franczia-négyest (Dalárda-négyes) is hallónk, melyet a zenetársulat ügyes karmestere B 0 s s á n y i Ferencz szerzett.

O Színészeink a „N ő 11 ö v eí d e£c czirnii kedélyes operet­tére készülnek, mely mikint hallók, a társulat egyik legmunkásabb tagjának, T i m á r u é nak leend jutalomjátéka.*

ö Városunkban s környékén a hét közepén nagy hóvihar dühöngött, mely a vasúti s tengelyen való közlekedést egyiránt kátráltatá.

-‘̂ É r t e s í t é s. Hálás elismerés mellett hozom koz tu­domásra, miszerint főtiszt, püspök Balogh Péter ur buzgó fölhí­vása nyomán a helybeli ref. polgári iskola alaptőkéje növelésére következő kegyes adományokat valók edd igeié szerencsés be- könyvezhefcni, 1.) f. év j a 2111 á r h a v á b a n : vargautezai I l l - ik tizedben lakó Özv. Vitáríus Pétcrné asszony 5 frt. a kerekgyár- tó-ezéh 2 frt. 2.) f e b r u á r hóban. Mólnár-czéh 5 frt. Szap- panos-ezéh 10 írt. Tiniár-ezéh 50 frt. Szíjgyártó-ez éh három év­re két-két irto t 0. é., befizetett 2 f r t — Összesen: 74 fr t 0 . é. Debreczen 1865, febr. 22. V a ig a Lajos ref-főisk. pénztárnok.

M e g h a lta k : Febr. 16 .P tfia u . G yőri István f. Sándor l j <l éves. Csapón. Öav. Gáli Pétenié í. István G eves. 17 . Csapón. Bakouyszogi Jánosáé Yégh Sára 7 i éves. Szász György 6 2 éves. Czeglcdu. Pántlik G yörgy né Ormós Anna 56 eves. Lukács István 1. Sára 1 éves. Zsufos István 1. Juliánná 3/ 12 éves. P illá it. N t. Im re Sándor ar I. Ilona 1 % éves. Papp Gábor 1. Juliánná J/ 4 éves. Boruzs Sándor 1. Mária 5 éves. Hatvaim. Korom K áro ly f. K áro ly i % eves. 18. Csapón. Nádudvari G yörgy 68 éves. Nagy István f. István 13 napos. B is lió Juliánná f. Gábor ]/ 4 évea. Farkas Mihály 35 éves. Vargán. Horváth József f. Sándor éves. 19, Vargan. Bruclm er Erneszltiö Ember Eszter 38 éves. Hatvanu. H o r- vá lii Sándor L Juliduna 2 beles. Csapón. Tóth József í. Juliánná 2 hetes. Czeglédn. Mészáros Lajos f. K áro ly 2 ‘/ s éves. Közkórház. Vincze Is t­ván 50 éves. 20 , Czeglédii. U nglivári János I. Eszter ’/ , éves. Zsufos István f. István 13 éves. Csapón. Katona Mihály né Szabó Sára 50 éves. 21. Ptlian. fllárlOH József f. Gábor 10 napos. Kádár János f. János 19 éves. K áro ly i István f. János 2 éves. Vargán. Szodray M ihály l. Eszter 3/ , „ éves. Csapón. Domokos István f. György I hetes. 2 2 . Közkórház Kaszonyi Eszter f. Mihály &/1B éves. Hatv’anu. Tolvaj Ferencz f. Ferencz 1 y „ éves. Vargaü. Katlerász Ferdinánd 28 éves.

Vidék.j~ j M ih á ly fa lv á n a napokban, a szü le i vétkes gomlaliBiiságuak

egy kis gyermek le it áldozata. Ugyanis vásárra menyén egy o ttan i la­kos nejével, másfél éves és négy éves leánykáikat o tthon hagyák. Ekép a gyermekek magukra hagyatván, já tékszerü l gyufát vettek elé s azt gyújtogatn i kezdek. Szerencsétlenségre a gyermekeken a ruha meggyűlt s lángot veteti. A nagyobbiknak s ikerü lt ugyan a ruhát magáról le lép­n i, de a kisebbik annyira összeégelt, hogy midőn a szomszédok a gye r­mekek ja jk iá llású t észrevették s a zárt a jtó t ra jok lö rlé lr, a kisebbiken már kevés ele ije i látszott s nehány óra alatt borzasztó kínok közt kiad­ta le lkét, A nagyobbik leányka szintén kapott, égéseket, azonban már életveszélyen hívül van. Vajba e szomorú példa elégé in tő példa lenne orra, hogy a szülők ártatlan gyerm ekeik irá n t lelkiismeretesebb ügye­le tte l s gonddal lennének. I ly gyászos példák alkalmával — úgymond le­velezőnk — tűn ik fel az ovodák szükségessége s méltán cm clkedhelik esóhaj keb lünkbő l: Óvoda! jö jjö n ei a te országod !“

* Á k a s s a i n ő e g y le t á lla! m u ll hú 3 1 -é n rendezett jó lé k o n y - czélű álarezos bál a magánadakozásokkal együ tt — 4 2 0 fo rin t tiszta jövede lm et hozott.

* 33. C s a b á ró l f jan . 3 1 - d ik i bá lró l írván, egy lu ( ló s iló B aríókv Ilka és Gcyer Ilka kisasszonyokat emeli ki, m in t ak ik m agyar ö ltözék­ben je le n te k meg.

* * ff lis k o le z o n a m u ll évben a takarékpénztár összes forgalma 2 .4 9 5 .4 6 7 f r t 98 k rra m enf

*- H. Sánásió! ir ja leve lezőnk f. hó i 8 - á r ó l: „N agy és fontos eseménynyel kezdem meg röv iden fogalm azott levelem et. Városunk, nehány buzgó fé rfiú indítványa fo ly tán , kaszinó felállítására egyesült s azonnal m ega laku lt az egylet, m e ly m ár évek óla kegyes óhaj s n é l- kü iözheden szellem i szükség vala. Az alakulásra fö lh ív o tt s kedvesen fogadott ivón csakhamar 80 tag kötelezte magát három éven keresztül 5 o . é. ftnafc évenként leendő fizetésével fen ta rtan i é letét ama szellem i csarnoknak s az ige, m ely elhangzott vala m áskor a puszla szellőjében, im m ár te tté Ion; tágas b iilia rd szoba s még két kisebb terem fogadja be kedélyes falai közé a nánási kaszinónak lelkes tag ja it. Az o lvasó -kö r szfille.m ilus ifja i megértvén a kezdeményezők in tő szózatát, azonnal kaszinói bá lt rendezőnek, m ely fény és óha jto tt s ike rre l m ent végbe, jövedelm ezvén 110. a. é. fo rin to t. A mai pénztelen világban ily kis városhoz m érten nagyon elég. A farsang fo lytában m inden rendű

lovag minden szükségest magúval v it t Franczia országba, v issza té rtekor X V . Lajos elé terjesztette a részleteket, I;i minden szókból kele tkező előnyt, észrevehető megelégedéssel látszott szemlélni s már elmondhatta;

rokonom k irá ly !u , m időn Pompadour asszony, megszokott czivódásai á lta l, minden reményt halomra döntött és meghiúsította azon válla latot, mely ha sikerü l, talán ö rökre más alakot adott volna a v ilágnak. Ha Conti herczeg lengyel k isá ly leendett, akkor X V . Lajos p o litiká ja , mely a családi érdekeket e’ ébe tette a nemzetének, kötelezettnek tarto tta v o l­na magát, Franczia ország egyik fiának ügyét támogatni, s a rég i len­gyel nemzet ta lán hatalmasan s erősen állana még mais és súlya által nyomna valamit Európa méröscrpcnyöjében.

Ez időtő l kezdve, m egeskiidt ellenségei vo ltak Pompadour és Conti herczeg egymásnak és a versaillesi lermek bábom tviselő m ilit iá - ja , ké t ellenséges laborra oszlott. D" Eon lovag rég ibb zászlójánál, a Conti be.rczegénél híven maradt s visszatért Franeziaországba.

Harmadszor is Oroszországba küldetve, egész 4 7 60-ig ; o tt maradi a lovag. Erzsébet ő rökre magához akarta ö t b ilincse ln i s V Kopttal ő r­g ró f e's W oronzow korlá tnok álla! hivatalos kérvényt is intéztetett a végett Bcrnis apáthoz. A k irá ly , valam int m inistere is előzékenyeknek mutatkoztok ez n tta l s beegyeztek a caárnö kívánságába. D" Eon lovag azonban visszaulasilá az aján la to l Terc ie r urnák.

E gy óhajtása volt., hogy a szeretetreméltó Nadégenelc, — Ki egyet­len vagyonát m elylyel a világon h irt, ö reá bízta, — nevel támaszt és fé rje t adjon. E czélra azonban megkívánta to ll, hogy a czáriio bosznja e lö l meneküljenek s Oroszországot odahagyják.

Már régóta gyanakodott a czárnő a lovagra, 8 féltékenysége által kinoztatoU . Lapu k in Eudcxia emléke lebegett még a czárnő fe le tt s vé­res vonásokban je len t meg mindaz o lovag előtt, m ire a fé ltékeny fe - jedelem -asszotiy képes.

Á tlá tta hogy csak egy eszköz á lla l menekülhet, — h irte len tá ­vozás által.

A czárnő - és a franczia követség ■orvosához, Poissonaier úrhoz ment s m onda:

„É n beteg vagyok, igen b e te g ; rendeljen ön részemre kedves barátom, utazást hazámba. A z utazás Francziaországba muibatlan szük­ségessé v á ll reám nézve ; é le t-ha lá l kérdésévé tegye ön ezt részemre s talán sohasem íro tt ön ígazabb rendelm ényt/1

A jószívű orvos k iá llíto tta a k é rt b izonyítványt és ezen orvosi ú tlevé lle l felfegyverkezve, utrakészfitt a lovag,

(F o ly t, köY.)

Jelzet: G485; Z6061

Page 3: Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik …...anélkül is ti s z t n n láthat ni, hogy egyebet ne említsek, még abezirkskassákatis! Később hihetőleg az excoummnica- tio

35embernek megvan a maga vigalma; mesterembereink sorba rendez­tek estélyeket, a múlnór-rzéh emeletes e czélra épített épületében', f, hó K l-ké re pedig polgár-bál b irdellete lt s ezzel berekeszietik a farsang, mire a leányok keblében egyidőre zsibbadás áll be, egy álom­szerű élet s a párta szent koszorúja az asytlim. A petróleum veszé­lyességének ujabbi bizonyítványa tiin t lel a napokban. Egy izraelita szabó-mester szobájában a teknő mellett álló mosóleányka elo lt az égSIáinpa olaja ineggyuladva rontott ki, apró lángokban röpkédre a levegőben, a kiiobanó tűz a leány szeműidéit a képét megperzselvén, az apró lángoe.skák tnár-már az ágyat fenyegették, midőn szerencsére a szobában levő egyik szabó-segéd által a lámpa be fo jla lo ll s testé­vel az ágynak dőlve, általa a leesapkodó lángnyelvecskék kioltatlak, fisak, inig napraforgó, meg repeze terem petróleum ö Olcsósága nem pótolja amaz ártalmatlan szert, legalább az én nézetem szerint. Idő­járásunk állandó száraz és kemény.“

** Nagyváradon a mult héii-ii különös és szomorú esel adta magát elé. Púp ue.vii postaliivateluuk a „ t i a I a ni b“ -lioz ezimzett étke- zőlielyen vacsorálván, több ismerősével uagyou belemerült a poliara- zásba, un neki, mint uboz szokatlanunk esukbamar megártott s mámoro­sán odaliagyá u társaságot. Merre távozott senki sem tudta. Két napig sehol sem találtatott. Harmadnap uz úgynevezett „ f á c r. á n o s k é r te ­liét az iszapban, a Körös vizétől kivetve, találtatott meg. Minden Írása, több száz forintra menő hivatalos pénz, kulcsai s órája a legnagyobb rendben találtattak náiá. Óráján négyen álló it a imitáló.

" * M ic iké n e bú I -én balt el Toruyossy Ferencz orvos. Elhuny- lát az egész vidék a legmélyebben fájlalja, mert benne álalánosan tisz­telt emberbarátot s jeles gyógyász! vesztének el.

* S a.-üjhelyben f. hó 1-én egy dajkál, ki egy oltani mester­embernél volt szolgálatban, rajtakaplak, midőn a rábízott csecsemő­nek v itrio lt adóit be, hogy ig ya s i r ó - r i v ó gyermektől megszaba­duljon. Gyors orvosi segély által azonban a gyermek mentve lön.

Irodalom.* * Mármaros-Szigeten vegyes tnrlalmu lap van keletkezőben.

Szerkesztője S z i l á g y i István gyom. tanár lesz.Vettük a Vakol Imre kiadása és szerkesztése mellett megjele­

nő „B u d a p u s t i e 11 e n ó r ‘ czinni egyetemes fnlyóirui I -sö füzetét. Tartalma : I . ) Mily iránybun és szellemben kell a magyar társas- és csa­ládi éleinek kifejlődnie? 2 .) Pliotographiák, függő kérdéseink világá­ból. 3 .) Miért kellett legújabban több magyar lapnuk megbuknia vugy megszűnnie? 4 .) Mit érnek és mit érnének most létező lapja iuk?? 5 ) Síiben felel meg legkevésbbé kiválásának a magyar tudományos akadé­mia ? (i. Hogyan lehel gyár főidet és népeit a jövőre is bekövetkez­hető szárazság ellen biztosítani? 7 .) Gyuri bácsi ké j- éskinuluzása kül­földön 8 .) Huinorisztikiis regény, melyben már Paris ismertetése is kez­dődik. 9 .) Utazás Magyarországon. 10.) Nemzeti színház. l l . J l lu d a - pe tli s vidéki élet. 12.) Hirdetések.

** Vettük az ,,Erdészeti l.npok:‘ ez évi l-sö füzeiét is. Tartalma: 1 ) A természettudományok és uz erdészet. 2 .) Vélemény a magyaror­szági községi erdők fölötti lillamfeliigyelel iráni. 3 .) Az I8 t i4 - ik évi erdészeti államvizsga.

Gazdasási kiállííás.Progrum m ja az 18(>5. ja n im elején Pesten tartandó juh-,

sertés-, gazdasági eszköz és gépkiállításnak.

Az országos mugynr gazdasági egyesület a folyó IS tift-d ik évi juuiusi medárdvásár alatt u főváros kedvelt mulatóhelyén, ii városerdő­ben, Juh-, sertés- és guzd. eszköz- s gépkiállítást fog rendezni.

E kiállításra nézve n következő sorok szolgáljanak zsinórmérté­kül, i i. m:

I. A kiállítás 1805-dik évi jii l l. 3-dikán délelőtti 10 órakor vc- szi kezdetéi s la rl jiin, 7-d ilié ig bezárólag, minden nap reggeli I) órá­tól esti 8 óráig.

II. A juhok és serlések hiállilására nézve.1. K iálliltathutik uz országban tenyésztél!, vagy külföldről beho­

zott mindennemű jnlt bármely iránybanEz áll u sertésekre nézve is.2. l'Tgyelmuzlelnek a hazai tenyésztők, hogy az okszerű tenyész­

tés érdekében oly szükséges törzskönyvezés tekintetéből, minél számo­sabban igyekezzenek felhasználni ezen kiállítási, törzskönyvezésre al­kalmas tenyészállataik hemulalásárn,

3. A törzskönyvezési szubályok értelmében fulszólillntunk külö­nösen azon nyájlulnjdoiinank, kik az országos lurzskönyvhe juhliyájul- kut már Itejiigyezlellék, hogy e kiállításon minden törzskönyvezeti kos­nak legalább úgy törzskönyvezett anyától származol! ivndéká! minden­eseire állítsák ki.

4. A kiállilnntld állniuk bejelunlését uz lllulö kiá llllök legl'ulekh 18(15, május lO -ilik napjáig az orsz, in, guzil egyesület Ildi ári hivata­lához ezlmeevu beküldeni szíveskedjenek,

I i hcjulutiléaben a következő rovatok lüllemlük be ia) A kiállító neve, állása, lukliulye;h ) az állal tenyésztési száma és bélyege (u) uz állal Inja ;d) az állat Ivura (.kim, nőstény);e ) uz állal kora;I') vájjon uz állal a kiállító sajál tenyésztéséből való-e vugy hol,

kílöl és mikor vásároltatott?g ) uz állal származása (apja, anyja) a szülök leírásával.h) Adatok: a j u Ii o k r a n é z v e , a gyapjntermés uz egész

nyájról, megjegyzésével annak, hogy a nyáj micsoda állutokhől áll név- szerint: fejős-e vagy nem; szaporaság; liusállaloknál a hizéknnyság, a s e r t é s e k r e n é z v e — u szaporaság, a liizékouyság, a csorda szám szerint.

5 A kiállítandó állatok a megnyílás előtti nap vétetünk át a kiál­lítás helyszínén; ii megnyitás nupjjn már legfelebli csuk kora reggeli órákban fogadtathatnak el.' Arról egyébiránt, hogy a kiállítandó állatok a pesti vámvonalokon akiidályliiluiiul bejöhessenek s a vasútról alkalmas ketreczekhcn szállitiiissnnuk a kiállítási helyre, úgy nemkülönben a k i­állítás ideje alult az állniuk i n g y e n t a k a r m á n y o z á s á r ó l is az Egyesület gondoskodik, Az állatok a kiállítás bezárlávnl június 7 - hán azonnal visszuadiilbatnak; másnap neonban minden esetre olvlendölt a kiállított állatok s ez nap már az illető kiállítók tartoznak a takarmá­nyozásról is gondoskodni.

III. A g a z d a s á g i e s z k ö z ö k é s g é p e k k i á l l í t á s á t i l ­l a t ö I eg t

1 K lá llillia tii a mezei gazdaság üzletére vonatkozó minden eszköz és gép; legyen uz akár bel-, akár külföldi készítmény; különösebben mégis, a mogyar gazdasági viszonyoknál fogva nagy fontossággal bíró ő r l ő - m a l m o k és d a r á l ó k , s r u t ó k és k a s z á l ó g é p e k , f é s z k e k b e v e l ő g é p e k é s v i z o m é l ö k ajántlatnuk n gépészek ügyeimébe,

2, A kiállításra küldendő tárgyak jegyzékét az illető gépészek részéről is be kell kltldeni l o g f o l e b b 1805. má j . 1 0 -d lk n a p ­j á i g az Egyesület lilk . hivatalához s a bejelentésben különöseit meg­jegyzendő, hogy a kiállítandó tárgyak számára mennyi tér lese szüksé­ges négyszegűtekben kifejezve.

3. A kiállítandó eszközök és gépek 18U5. május 311— 31 és juu

1 - 2-d ik napjain vétetnek át a kiállítás helyszínén. A visszaadás a k i- allitas bezárása utáni nap törlénik s legfolebb két nap alatt elszúllilnn- dók a kiállítóit turgyak a helyszínéről

IV . A bírálatokra és kitüntetésekre nézve:1. A bírálatok és jutalom-odaítélések az előre kinevezendő jurik

altal történnek; e biráló-bizoltmáoyok azonban a kiállítás alatt más szakértőket is meghívhatnak magákhoz.

2. A kitüntetések a kiállított tárgyakra fognak vonatkozni • ugyan­azon kiállító minélfogva több — jelesnek ítélt kiállított tárgy után részesülhet kitüntetésben.

3 . A kitüntetések egyféle, nevezetesen az egyesületi nagy bronz­érem által fognak eszközöltetni, úgy mindazonáltal, hogy az ugyanazon egynemű tárgyak, jelességük fokozata szerint, első, második, vagy har­madik rangú éremmel jutalmaztatnak, e rangfokotalok az éremre fogván metszetni.

4 . Jutalmazható minden kiállított a a maga nemében éa irányában jeles állat.

5. Az eszközök és gépek megbirálásánál a szerkezet szilárdsága mellett, főleg az órak jutányossága, a munkaerőben való takarékosság, és a javilás czélszerüsége lesznek irányadók; kitüntetésben azonban csak a vonatkozott tekintetekre nézve határozottan (önbeciileg) — g nem csu­pán viszonylagosai! jeles eszközök és gépek részesülhetnek.

G. Hogy a kitüntetések már a kiállítás alatt a közönség tudomá­sára juthassanak, a bírálatuk az állatokra nézve a megnyitás napján, az eszközök és gépekre nézve pedig a kiállítást közvetlen megelőző napokon t . i . máj. 31. és jun. 1 — 2 - ik napjain történnek; nevezetesen az ekék s egyéb szántóvető eszközök és gépek próbájának megtartására juuius 2 - dik napja tüzelik ki.

V. A kiállítók a kiállított tárgyak számára e l f o g l a l t t é r t ü l uégyszögölenkint 5 0 kr. helydijt Tizeinek oszt. é ti. Ahelydijak a kül­földi kiállításoknál mindenütt a kiállítási költségek fedezésére szolgál­nak ; jelen esetben az egyesület a helydijakból befolyó összeg azon ré­szével, mely a kiállítási költségek fedezésén felül megmarad — különö­sen a pénzbeli jutalmazások alapját óhajtja megvetni a jövő gazdasági kiállítások számára.

Pesten, 18G5. január | ,

Az orsz. magyar gazdasági egyesület igasg. választmánya.

Egyveleg.M A Felsümagf arorsxágon tervezett gazdasági intézetet,

mint a hivatalos „Dog. Nacbr." közleményében olvassuk, az. udv. kor- látnokság sem Eperjesen, sem Iglón, sem tlimaszombalon, hanem Beszlerezehányán vagy Liptómegvében akarja fókillitla lni.

Uazaflui értesítés és fölhívás. A berlioi magyar-egylet most is élélik je leit adja léteiének és fenállásáiiak. Ezen egyletnél n magyar haza minden it t megforduló üai testvéries kézszoritássnl Udvüzölletuek és őszinte utasításra laláiuak. A szegény iparosok biztos pénzsegélyre számithutuak. Ez egylet ulaptökéjo az újévi számadásokból láthatóan 130 porosz tallérból, könyvgyűjteménye 74 magyar és 22 német mun­kából áll. Midőn ezen egylet működéséről a magyar olvasó-közönséget értesítjük, bátrak vagyunk n népszerű könyveli és lapok kiadóinak fi­gyelmét annál inkább fölkérni, mivel itt ez azon egyedüli védbástya, mely az iltlnkó iparos magyarokat, mint ilyeneket elenyészni nem en­gedi. A jan. 30-án tartott közgyűlés meglátásából. K ő r ő s i P e r e n ez.

Napuieoo j ’dliSS Cacsarja felír, vége felé egyszerre négy nyel­ven fog megjelenni: francaidul, németül, angolul és olaszul. A mii három kötetre terjed, mindegyik 40 — 50 ívnyi, mihez, még 50 lap­ból álló föld irali abrosz járul, a nagyerdőké munka márczius búban Itá lli Mór kiadásában magyarul is meg lóg jelenni.

Sxakállos csecsemő. A llolienwart iicgylüvébcn, a Puslerwald völgyben nem rég egy gyermek sűrű szakállal jn lt a világra. A szakáll szőre bosszú és éles c o ll ; hogy a gyermek barátságtalan képét eltá­volítsák, szakállát keresztclés előtt lenvirlák. Egy tiro li lap komolyan meggyőzödön e bír valóságáról

Tisxaáradás. A „P, N,"-nnk írják Tokajból, hogy u Tisza alsó vidékén még nem mull el minden veszély. Az alsó-szabolcsi lictzn— szabályuzó társulat területén vizduzzadds veszélyeitől tarthatni, a pnl- kunvai szigetnél n jég már ntipok óla erős megközelilhellen torlaszba vergődvén lénia ltja a Tisza szabad folyását. így van ez a dob-luezi tiszai részen is s a pnlkonyni sziget lélsö torkolatánál. A jobb partról a balra jelenleg átju tn i az egész Tisza Imiidében Tokaj-Gsego közölt sehol sem lehel. Egyedül Tokajnál tartja fenn egy hidas uz átkelést, mi azonban a forgalom kellékeinek legknvésbbé som felel inog.

A hö-fuvatag a mait lidtea a közlekedés! felette uliadályozá, A bécsi vonat is nioguhudt l'otsnuynál, a pusli luvélpusln pedig 4 -n il napig maradt ki, mivel u tiszavhléki vaspályán épun iiein leheteti menni.

Vixáradáaok. a r iszn, Szamos, Krnsznn és Túr folyók Szut- niármogyo több helysége halárait elborilnllák.

Torkol litván a „fü les bagoly11 ezirnll liumoíjsztikiis lap szur- kesf.löju e hó 13-ltán ullumyl, éleiének 39 -ili évében, lldku hamvaira,

A bécsi magyar tanulóit állal, az erdélyi virkárnsultnk javára adott tánozvignlom 50Ü frto l jllvodeimozoll.

Slép nyeremény. A hlialiiitömtti sorsjegyek utóbbi húzásakor a 200,000 irton főnyeremény I I u b r i e i u s nevű raguzai orvosnak juto tt. E már aztán nagy r u b r i k a !

Hogy háiaiodott mog Moodolsiohn. E hirua, de rítt külsőid bölcs szerencsés házasságát Auiirbuch kövelkuzölog írja lu. Mint lu tl- vu van, n púpos m l Mendelssohn egy hamburgi bankár bájos ds igen gazdag leányát volté nőül. Hogy türlé idnile ll ez? llá t egy szollomdus tréfa á lta li Midőn Mendelssohn egy Ízben barátját Lessíngol megláto­gatta, útközben egy hamburgi bankárral ismerkedett meg, kinek igen szép eladó lánya volt. Visszaulnzlábnn helért a bankárhoz, ki igen szí­vóson fogadta ö l s a többük közi Így szólt hozzá: Nagyon szeretném, ha finnel családi szorosabb kapcsolatba is léphetnék, de fájdajutn, le­ányom az összeköttetéstől Idegen b ön, mint bölcs férilu, bizonyára vigasztalni fogja tudni magát leányom ullonszonve miatt I „Engedje meg — viszonzá n bölcs, — hogy még egyszer szólhassak leányával.11 A bankár ebbe beleegyezvén, Mendelssohn a leány szobájába inenl. „Mondja csak, hiszi-e ön, hogy a házasságok égben köttetnek ?“ kér­dő a leány a belépőtől. „Igen — feleié — mikor egy tlu születik nz égben jövendőbelijét bemutatják neki. Midőn én születtem, nekem is bcmutnllák jövendőbelimet, ki nem volt más, mint kegyed, egy rul púppal a hátán 1 Mindenható isten! kiállók fel, e szép angyal pú­pos bállal, E ru t terhet hogy fogná viselni I Vedd azt le róla én iste­nem s engedd át nekem, hadd viseljem helyette! Az isten, m int ke­gyed láthatja, inog is hallgató kérésemet.11 A szép leány ez elmés nyi­latkozaton annyira megindult, hogy a bölcsre borulva, megcsókoló s még nz napon végbe ment eljegyzési “ ... . V " . (F- M

T e r m é n y té r .D c b r c c z e n . l'obr. 24, (Heti nzletl-izomlo.) A hófúvások

nálunk még mindig tarlósok; u közlekedés minden Irányban gátolva vau, úgyhogy n vasúti vonalok már három nap óta nem Kosiéról, sem Pestről ide nem érkezhetnek, Ennek következtében a gahnabehozata és a forgalom is csekély és Jsluuléklelaii bevásárlóinkon kívül semmi nevezetes szerződés nem köttetett. Az árak a múlt beliekkel egyenlők, csupán a • z a I o ii n n ára ment felebh, mely jó minőségben 27 frlre tartntlk, (II.)

;, J a r a s t s - r a s s ? , 1ü l t í s j :I t 30 kr. zab - frt 9 0 kr. köles 1 írt 40 k r. Egy mázsa

-— r s s s a K & r n z ; , r , r stelién l f t O f . l n V , , *ar gV P<r j i r l"OÍ ökőr H 8 frt. egy pár vágó n , r . , egy 0 P<ri* 1 ,2 frt- barmadfü linó párja lO n frt

S 58 frr- ie“ 10 * * 80 «■ p4 32 8 J |É r i n i l l é l y f f t l v A , A febr. 16-én tartott heti váiárbaa i t«p

2 0 Dk r k k é f e ,n ,Í“ w * krn rL kÖVe“ ‘elú vol,: Tiszta b ú i. mérője 2 frt 2 0 kr kétszeres 1 frt 50 kr. rozs 1 frt 1 0 kr. tengeri 1 frt 1 5 #árpa 1 Ir t — kr. zab - frt 7 0 kr. bükköny - frt — k r j ed#ek _ frf'

kr. köles 1 frt 6 0 kr kása vékája 1 frt 20 kr. pasiuíy I frt 7 0 k rkendermag 1 frt 6 0 kr. .olompér vékája 2 0 kr. lencse itciéje 5 k r b o r-3 9 1 U " ! * 0 k r - ° ' * Í 2 4 kr- szalonna mázsája 25 frt. sulonnn fontit32 kr. sertéshús I4 k r . mnrlinkus 10 kr. hisott liba 2 f r t 8 0 k r soványz frt — kr. tojás darabja 1 kr. (V .) ,%

rés 3 f ! ! ' B í M Ö P n H , l , r - f * br- 2 0 - T . ■<«. 4 frt - kr. kétsze­res á frt — kr. rozs 2 frt — kr. árpa 1 frt 8 0 kr. zab 1 frt 6 0 kr

marbabus 12 k r .^ ' * * 2 “ 4° 25 frt' * H, . ^ y l f e g y h á z a . Febr. 18. — A mai aspot tartott keli

vásárunkon a gabntnemüek következő áron keltek, u. m. t i.z U buzn: 0 r’ W l“ eres 4 frt < 0 - 5 0 kr. rozs 1 frt 1 5 — 2 0 kr.

arpa 9 0 - 9 5 kr. zab 75— 8 0 kr. tengeri 9 0 k r — I frt 10 kr. köles 1 frt 2 0 — 30 kr. kasa 2 frt 5 0 — '70kr.paizu ly 3 f r t 1 0 — 3 0 kr. (K . B.)“

B écsi bVrate á r fo ly a m aF e b r u á r . | 13. 1 14. 1 15. 1 1«. 17.

5%-es Molnllit,ucs 100 fri. 72.30. 72.35. 72.10. 72.20. 72.10.5%-es nemzeti kölcsön 100 frt. 79.20. 79.20. 7935. 79.25. 79.20.1860 sors. kölcsön 100 frt. 94.10. 93.90. 93.80. 94.— . 93.85.Hitelintézet részvényei 189.70. 188.70. 18 8 .-. 188.20. 188— .Bankrészvények 8 0 6 .- . 8 0 4 .- . 804__ 803.— . 803.— .Londoni viliók 112.70. 112.80. 112.90. 112.90. 112.80.Ezüst tOűfrt 111.75. 112.15. 112.25. 111.85. 112.75.Arany 1 dk. 5.84. 5.34. % 5.35. 5.34 •/,.

K E N I G T R E H Da tiszavidéki vaspályán, 1864. Dectember

1-jétől kezdve', további rendelésig.

«s

a

*• £ ■» -58 §>

«q jss-,,e5

B e c s ...............P e s t ..............Czegléd . . . . Szolnok . . . . Püsp.-I.udány Debreceni . . Nyíregyháza . .T o k o j..............Miskolez. . . . Knssn ..............

ind.

. érk.

Becs . . . . Pest . . . . . Czegléd. , . Püsp.-Lndány B.-Újfalu . . Nagyvárnd .

ind.

érk.

8 — este6 25 reggel9 27 >r1 58 délután3 134 38 i,

51 B é c s ..................... . . . ind. 8 __ esteo. a P e s t...................... 1 • * »l 6 25 reggel

C z e g lé d .............. • • • 17 9 47 ii8 » S z ü ln e k .................. 11 2 1)

Mező-Tur . . . . Cankn ................

122

3956

délután

5 Altul . . . . . . . . . , rirk. fi _

8 árs perei n n p r é «z

K nssn ..................... a — reg.

•8 Miskolez................... • • • • » ! 7 S2 •i*• Tokaj . ................. 9 35 VIi £ '« Nyíregyháza . . . . 10 34 VI

Dchruczun .............. 12 12 délb.r5 Pllsp.-I.tulány . , . . a a . || 1 45 délit,2 Szolnok................. 4 44 ii

Czegléd................. 5 41 nste•m F e lt ........................ 6 37 iifej i l é c s .............. 0 — reg.

Ars perez napréaai i i . Nagyvárad . . . . 10 0 ddleldlt

1 3 II,-Ú jfa lu................. 11 34 •iPdip.-I.ittláoy , . . 12 48 délután

$ a C zeg léd .................. 4 1 1 |t 5 41 uituP u l t .................... 6 37 i i

u.‘ <Ü I lé c s ..................... , 0 — reggel

'Ü! ára porén n ii |i r é a z

A ro t l......................... . . . Ind. 40 46 délelőtt<S;G C s a lin .................... 13 14 délben

‘£ ^ Mező-Tor .............. t 1 a 11 3 32 délidét!

*5 ? S z o ln o k .................. 4 22 i i

± 8S Czegléd..................... 5 39 estePest.......................... H 37 n

B: Bécs . . > „ 0 “ reggel

árs {peruj un p r é s í8 — este6 25 reg.9 27 »7

10 271 26 délu.3 — »74 2 85 25 eito7 29

10 34TőrTj perelj' n a p r é a a

árs |perelj n a p r é n

A HütailOlUHSOHrOU inUlUHB IUUJU,H IHlllunii pnijnitutnivu ■niigjoenm..részletei nieliclrendbon van kimutatva.

A debrectonl vásárok alatt Czegléd éa Hehrecscn közölt, n ez. k. szab. osztrák állam-vasúttársaság személy vonataihoz cinllnkotölag, n zzeinély-vu- natok mindkét Irányban naponkint kélzzer fognak küzlekednt, miről annak Idejében részleten tudósítás fog közé tetetni.

A v H s u t l io n c i M l n k n s á p o i l s - k n e s l k n i e n e t z e n é e ,

Srcrf—S«zftr«, Iné. Atzditll „iponklnt ette 1 Órakor. — Üli, Attitrn uapouklot r**|rt a i . SS errekur (tiicrrsktmrUllsri MlríirlssutlrtU. j ,

/Va«rráraS-*:«tBiTOtr, Ind. S,rr*lt«JrCl Mtiosklnt ritai n i. B0 páréikor. - I t t NijrrSrrJtr "* nonktnl rencrel ti 0 .4 0 nernaknr, ;V-» «n< te rílrli mrllrü). ,

■ . „Sgripndlt, toJ. Nytrenyüdldrot nttmnltlllt, rgsrl 1 Clltor. — Ittk. 8 , 1.11, hlllri Bi-

üDutrn srlr B Urakor, (S ulri tűlvílclr lorllrl!). , . . . . „ ,/ V , ( r « ,k a ,0 - S n m m r , I n t , N ,l t» » ,k G tr í l * « < ,n r p , i m á i t i r i ű i m # k n l i S S . - » ,k . n , l , i | ,

* ■ . i .HAJ, U . - . I . d . .auaiLal zaonal U itaabna. tü lilái ffllsállU M slllill. ^ ^

punsm i

‘üduíftllJVNÍMÍllfclUa—fflBÍWOT'á ino* rt|lieff!«i«rui vmioinnp, «zao,o..a

hdirirt hé ltt, im t l« é» ttu m tii l m m d í 8 iit ik o r . (8 u u i íölvéföt* n t t l i t i ) .t r f í i I t til. N rilC N yM td fd l U líÖ , V fü il, uOIÜ tlüK ín M ttm lill B r l, ‘

VN | l t e | « b á i in M ölOHük é l péitie li t M M l » í t t m m m ! 4 4 WA, Víhiijj, litd . T o lu lt)ó l n ipü ttlil iH f i t * 7 d t ik u r . - K ik . T o k íjk i u ij io iik m l

' r ui oVe ii ö ̂ .Ti! hí o i t ti 1 HípunMui ííMíí & d fáit üt, - tik. Mlikoklti MimllUHil. 0 tlrikUT, ... , au . . . . . ■ ll.L Uozaás. . | HHHU|tl d ilit Itt i, tb DilitI T t f t á V ú f 1ít|To!thlul #j|»t I# ilnkot **- Ilik. KihIm m|iöokiul éJÍ»l I I á. I I M»f| -

. „ . í . S. asnuvla. érakor. - lük. U...Ü. héit» ás péal.k

J , T V a n M ^ ^ éllat« á.»" >»»»«■ “ ̂ “ •'■Í1‘ “ 'M'WaA ^ t - á i ^ l S r t í M f f ® ^ - asalaka. rW .t .0 drrt.,r, nU.

Kt,Itala utllill).A * ig « *g a té *á g ‘

Tiszántúli R e form átus E gyházkerü le t NagykönyvtáraJelzet: G485; Z6061

^ 2

Page 4: Debreczen 1865. Febr. 26. 9. szám. Negyedik …...anélkül is ti s z t n n láthat ni, hogy egyebet ne említsek, még abezirkskassákatis! Később hihetőleg az excoummnica- tio

36

H I R D E T M É N Y E K .

m ÁRJEGYZÉKaz „ Is tv á n " gőzmalom

gyártmányairól.

(D e b r ta e n b e n költségmentesen , készpénzfizetés

m ellett, osztrák értékben kötelezettség né lk ü l,.)

A . nsztnli dánt ntigy sremfiB. ugyanaz npró „C . dara középszerű - - ü . k irá ly lis z t - - - -1. láng liszt - - - -2 m ontliszt - - - -'3 . zsem lyeliszt - - -4 . fehérkenyérliszt 1-sft re iu5 . ugyanaz 2 -d ik „6 . bnrnakeuyérliszt - -

Kétszeresliszt - -Rozsliszt 1-sö rendű Rozsliszt 2 -d ik rendű

,= 0U . árpakása - - - -0 . árpakása - - - -

'árpakása - - - -2. árpakása - -3 . árpakása - - - -4. árpakása - - - -

Á rpnliszt - - - -U erczo - - - -Láliliszl 1-sö rendit

•J-ik „ - - Korpa - - - -fiiizaa lj - - - -

M inden zsákért 1 frt . lefizetendő. E

betétet azonban a vevÖ visszakapja, Int a zs á - ;

k o t, az e lv ite ltő l számított legfeljebb 3 hó a la tt ,

hiba né lkü l, kárm entesen visszaszállitja.

Debieczen 1865. Febr. 1.

11 frt.* 6 0 k r_ 11 n 6 09 60 n

10 n 60 B9 6 0 „8 60 n8 „ —

ii (5 — w- 4 n 60_ 3 n *20- 4 —- 4 80 «- 2 fn . 6 0 kr-- 10 — „- 9 — n- 8 n — „- 6 — „- 4 „- 3 50

- 1i n 80 B12

’* _- 1 ?, 20- - 70 „- 1 50 „

Épen m ost érkeztek meg s kaphatók a 1 e g- j u t á n y o s b áron

Márton László diszmü-kereskedésébena legújabb ilivatu

l é r r i - n y a k k c i i t i 6 kés angol feszes és lehajtható g a l l é r o k nagy választékban.

f é r f i - i n g1 - 2

Hirdetmény•AltilirolInát Nyíregyházán a kiinyvkötőtizlelhez

larlozó rniniltMinetnii műszerek, ezek közüti egy ke­rekes prés - űriekben 2 0 0 ír t — szabni! kézből jutányos áron eladóvá lelőttek. — Bővebb felvilágo­sítást nyerhetni e tárgyban üzv. (Izaliieh Máfyásné- nál Nyíregyházán, ki az eladást te.ljesili. 1 — 3

hjo

tm P . Hirdetmény.Néhai S í i t Erzsébetasszony hagyatékához tartozó

uruny ezüst. iiumUitii, minik és egyéb ingóságuk, uz lirüliliuKyóiiuli szciilnnnnulczun 2 2 0 1 . hiúid uliilti liii- zúuiit I'. évi niárezius 1 l-kén reggeli 9 (íriiknr liirliiinló nyilvános árverésen el fog tinit niluliii. — lU'll Dcbru- e/.unlien ii városi lörvóiiyiréknch mini gyámhatóság­nak 1805 évi felír. 22 -kén tiirln lt Illéséből.

, .8 z u Ii ii .ló/.suf in. k. jegyző,

Ígérvények. 18G4-(llkiAz

melynek lm /is ii márcz.ius l-ú n leeml. F ő n y e r e mé n y e : 900.000. 50.000. 15,000. 10.000. y-üzer 5000, “i-s/.ar 9000 és 0 -ugor IOOO IVt mb

Ily ■sui'ajnjtyek, ígérvények linvnnkiiili réazlolllzetéSio in kaphatók

K v c n k l n t 3 8 h ú z á s á r avalamennyi Ausztriában lélezíi és magán-sors- jegyeknek, egy bíldeiu “if i frtns jegy hozzá-

inlásávol,

évnegyeilenkiiit csupán 4 forint lellzelése m e lle tt já ts z h a tn i.

A társaság 20 rész.vevőből All, kik mindegyike az c.lsíi részlel lellzelése uliin az önzés sorsje­gyek megnevezésúi InrliilniiizíV részvényjegyel kap, mely sorsjegyek nyereményeiből az (ii lilé ié részi megkapja

Évnegyeden Síi résziéinek - részlelenkint 4 írtjával számítva — lellzelése uliin a tárans- tillnjdon megszűnik; a snrsjegyek árkelelszerll- leg dudálunk és a bejlivemlfi pénz 20 egyenlft részre nszlntik l'el.

Azon körülménynél fogva, miszerint az összes sorsjegynemel. lirlnlyauia jelenleg igen alaeson és néhány é' aluli legalább is eléblieni firfolyn. mIlikul kuliéiul elérniük, iniíjdnein hizonynsnág- gal fülluliuté, hogy az. ezen jáléklársaaúgnkbtini részvétül, inelylyel 228 hozás van egybekötve, a Icgi'onzubb esetben is esak esekély; egvnehánv forintba kerlllliel. 3

B n iz m a iiu | | . ilivalkeruskodéniyt l'épiaezon.

A n s r . l .

„ t i i ' e s l i a m “ é l e t - é s ' ‘ -y f T biztositó-társaság

A ló liit bátorkodóin a t ez. közönségnek tiszteiéitől tudomására juttatni, miszerint én s z . f c i r . D e b r e c z e n v á r o s — továbbá B i h a r - S z a b o l c s - és S z a t - m é t r m e g y é k , valamint a H a j d n - v é t r o s o k területén a „ f i “ -fé le é l e t • é s é v j á r a d é k - b i z t o s i t ó t á r s u l a t n a k helybeli f ő i i g y n ö k s é -g é t átvettem és minden ezen vállalkozásba vágó ügyeket, a leginéllányosabb feltételek mellett fogok elintézni.

Amidőn a nagyérdemű közönségnek erre vonatkozólag szolgálatomat, a legnagyobb készséggel felajánlanám, azt egyszersmind azon n a g y e l ő n y ü k r e i s f i g y e l m e z ­t e t n i óhajtóm, melyeket a társulat a l e g j u t á n y o s a b h d í j s z a b á s m e l l e t t nyújtani képes. t

A.) A biztosítottak közölt minden ü t é v b e n a z e g e s z n y e r e m é n y e k ­n e k S O s z á z t ő l i j a felosztatik, mely nyeremény-osztalék a biztosított s s a b a t l a k a r a t a szerint — mindenkor k é s z p é n z b e n , vagy a biztosított összeg s z a ­p o r í t á s á r a , — miáltal a tőke mintegy 2 0 év leforgása alatt kélszeresillelik — vagy pedig a d i j i b e f i z e t é s k e v e s b i t é s é r e fordítható.

B.) Azáltal, hogy a társulat azon kellemes helyzetben van, viszontbiztosításokat az a n g o l „ f i r e s h a m •* t á r s u l a t n á l (L ile Assecuranee Soeiety in London) esz­közölhetni képes, mely társulat 2 3 m i l l i ó f r a n k n y i a l a p t ő k é n k í v ü l , a biztosítottak még nagyobb biztonságára, a legújabban 1862-ik évi november 2 -kán éleibe léptetett angol törvények szerint önkint azon határtalan jótállással bíró társulatok első osz­tályába soroztaiéit, melyeknek részvényesei (Unlim itcr (iompniiies) nemcsak b e f e k t e ­t e t t t ő k é i k é s r é s z v é n y e i k k e l , hanem egyszersmind ö s s z e s v a g y o ­n u k k a l i s a t á r s u l a t m i n d e n k ö t e l e z e i t s é g e é r t f e l e l ő s e k , a z o s z t . b i r o d a l m i t . e z . k ö z ö n s é g n e k a m i é ti n a g y o b b jó t é d lé t s - r ó l k e z e s k e d h e t e k . A m e l l e t t m é g m e g j e g y e z t e t i k , hogy ezen viszont­biztosítás, a biztosítottra azon üdvös körülményt eredményezi, miszerint bárom én díjfizetés után, a b i z t o s í t o t t ö s s z e g m é g a z o n e s e t b e n i s k i f i z e t t e t i k , h a a h a lé t l e s e t ö n g y i lk o s s é t g , p á r b a j v a g y t ö r v é n y e s k i v é g e z t e -

slb

t é s é t i t a l t ö r t é n i k is .C.) A díjfizetés beállításával a biztosítás meg nem szűnik.Bővebb felvilágosítással, átnézelekkel és díjszabály-kimutatásokkal

készséggel szolgál

Katz Jakaba , , f í r e s h a n r * biztosiló társulat debreezeni fü iigyiiükr

(Iroda l'iaezuleza Jéger-I'éle ház alatt a „Kebérió"-boz ezimzetl vendéglővel szeli

egnagyol

8— 3

bb

F r i s v e l c m é n y - m a gkapható 0 i i a s s n e r K á r o l y lííszn ki*n*sk«Mh;-

sóbiüi, Ih'bm'-zeiilM1!).Rátur vagyok a mij’ym h 'iu ii küzüusűj' figyelműbe*

ajánlani, F 11-1 s c li in a n 11 űs \Y *■ h »• v pcsli mag- kentskculuklői, bizományiig Im i űs nevezett urak állal a legbiztosabb lermeszlőklől hos/erzel m imteii- uciiiü ^a/dasú^i, kunylia-kci Ii űs vinig-m igvákíil, az ilt nem knphalókra, valamint a/. árji*i»yzókln‘ii l'oghill, niigyvitíuszlűku űh'ifíi, rsm jr «;s viiá^nüvi1- iiyi-kri* ni<‘^i'OiiJoldsrkt'l (‘Hó^iulok, mclvi k a h*n- pyorsabban ós pontusabliau If ljc s illi 'ln rk .loyy/t’k- kt*l ingyon H/ol^álok Kz alkalommal ajánlom i*i>y- szorsiinml lopjobb m im W t'it iViszmámimiil Iflu^lö julányos árak im jlb it ös HZállilás-üzlt'lbiun szol^á- lalimat I — (i

Eladó ház és tanyaföld.t'.zeglédiilezán a szmliá/zal alelleliben a 2 fif>ri-ik

'./állni ház, 17 bolti és Ifit) |_ | id földjével; továbbá a szepesi-pusztán | *ső és 2 -ik dűlőben levő I 1 es '% rész nyilas liib l, a rajta levő jó karban álló épü­letekkel, szaluul kézből eladó Krlekezbelm ezeglétl- lltezán 2"iliö. sz. a. I t i i l u s ö d i Lajossal.

Sz. k. Ilelireczen város luiliisitgálioz Inrtozó k ii a é I y a z ii g i p n a z t á n lövő A I nyilas , vugyla 307 lioldat levő S z é m t é l f ö l t l : tég­lából épült, rauiéppel fellett k é n y e l m e * l a k ó ­iul I y I y o I, g a r, d a s á g i é p d i n t e k li e I, e a il r- r e l , g y ti in ó l r a ü a- és a z ö l l ő a - k e r t t e l , ii k á a t - f ii ü 11 o t v é ii y e It k o I ellátva, azaliiid kéz­ből, kedvező feltételek melóit e ladó , vagy u iloli- re itenl haliirbim levő Idaebb tniiyiifölitért olrarrélkelö. — llgyiiliezeii bilinkön levő 8 ló erejű göZK»l' és cséplőgép, mulylioz Máiliidviirun, téglából épüli, kél liőru juró, inipoiiln 80 0 0 küldőt őrlő malom is tar­tozik, minden hozzá szükséges eszközökkel ellátva, hasonlóul eladó. - Értekezhetni Iránta M é s z á r o s József ügyvéd urnái, - llehreczen 18115, lübruár Itt.

a a

ia.li,l a i T hirdetés.

8 z, hír. Dehrerzen város törvényszékének telek­könyvi tanácsa által hüzhirró tétetik, miszerint üzv. H ő r Istváunéiiak gyermekeivel közösen Imi varga- ulrzal 20110. szánni 8 hold s 100 [ J ül külső földé­vel együtt 700 nfrlra kuvaitit háza. 1805. év február 2 8 , szükség esetében niárrziiis 2 8 -d ik napjain d. u. 3 órakor, a helyszínén turlandó nyilvános árverés alján blróilng el fog adatni Az. árverési feltételek a le- lukllivutid irodájában liiegtekiutelhelnek. — Kelt Ücb- reozenben n városi törvényszék telekkönyvi tanácsának 1805. Juh. 11-kén tartott Illéséből. 3— 3

KItmiir Árverési hirdetés.

Sz. klr, Dehrerzen város törvényszékének, teleli- könyvi tanácsú által közhírrélélollk, hogy K is Istvánés nejű Á g o s t o n Terézia lintv itczai 2 1 2 d ufrlrahuesltlt 3(155 számii hellelkük a rajta luvö épülettel, 1805. május {5 , szükség esetében jnidus 10-dik napjain d. ti. 3 (íriiknr a helyszínén lartaiidó nyilvános árverésen el fug adatni, Az árverési feltételek, a tulekliivnlul Irodájában megteklidetholnek. — Kelt Dehreuzenhen n városi törvényszék telekkönyvi taná­csának 18(14, január i 8 -luiu tartott illéséből. 1— 3

Eladó ház ésKlsmealcrutctán l3 8 l- d lk szám alatti ház, házutálii

földjével együtt, szabad kézből clndó. Értekezhet­ni iránta S l m o n f f y Sámuel ügyvéddel rőiskulatér 349 sz. a, 2 —3

2 M T 1 l e g ú j a b bÍHiiit'l ji k 'iilr lir iiy nyfifiniM iyi'kkcl H/npormloH

I I i l l f ) p ó l iz -s ö fs j i l tó lv ,llir ly itr li Ös/i'jri*

2 m illió 331,700 m a rk .IC f»nrnjiil(fli, — iiK'lylicn rstili iiy€• rfiitéiiy«*U

lm /ni Imit. Hamburg szabad város kormánya által van biztosítva.líuy i i t*ih li úlltiin sm’hjcpy tini I í i i i», ó.fé l ,. ., „ ., 2 „Kéinegyed ., „ „ „ 2 ., „Négyiiyolczad „ „ ,, ., 2 „ ,

A l!l,(iOII nyeremény közli főnyeremények::‘oo,ooo, loo,ooo, öo.ooo, iio.ooo, •>o,ooo, I.‘>,0 0 0 , 7 -szer 10.000, 2 -szer NOOO, 2 -szer liooo, 4 -szer lioim, I-S ter 10(10, 18-SZ.or .'10(10, 50-sz.er ;‘00(l, tl-szor löOO, (l-szur IOOO, lOtl-szur 1000, ll l ll-s zo r öOO, It szúr 1100, Ild i-szú r ;>00, 8090-szor 0,'i mark slb. slh.

A húzói kezdető a Jftvö hóban leentl-Az én - legmesszebb távolhall illáidban Is­

mert és kedvűit üzleti jeligém alatt i.• In tő n ó lt ló a n t 'o l m i u i l !11

már 1 8 -s io r űzettem hl it főnyereményt.Kntfutdi uirgliitásukul, niindeiinemti pénzjegy­

ben vagy értékpapírban elfogadok sa legláviduldi vidékről is a leggyorsiddinii és legponlosuldinn, tiloklartás mellett teljesilek s a nyeremények hi­vatalos hiiznsi lajstromát s n nyercménypéiizekct azonnal megküldöm.

Cohn k a z á r Sámson _____________ bankár lliimbiirgliiiii.

Marha-só2 f i t 00 kij.ívftl számii v:i ni;i/s:íj:tt I l i i * k i

7, l! I 111 lt S kt'M nii>niiyis(*L>b<tn linplialtt.

5 0 0 nőidkitiinü talajú liir lo k ; a dehrrc.zeni hntárbiin, a h, szo- boszlai vasul-állomástól 1 órányira, nlkalmus gazdn- sági-épöletckkel, malommal, kényelmes nrilnkkol, an­gol-gyümölcsös- s zöldséges-kerttel 3 vagy 6 évre igen kedvező feltételek mellett liaszoubérbe adandó. — Bővebb értesítés szórni vagy levél állal nyerhető Pebreczenbeu üzv. Ilickl Antalod asszonyságnál, Piacz. 1828. sz n. 2 __ti

Kiadó ház.Debnuízmiben, néliai K ö Sí l e r György né asszony

hagyatéka Balthyianiutezában, 2|«ri7 . számú ház, — legjobb karban levő épületekkel — az u tezár a és az uilvar hátrészében — e lk iilün ite ll két rendbeli osz­tályzattal. első éjiülelhen van ü szoba, előszoba, konyha, kamara - tágas tornáezeza! - az egész épület alatt magtár, pineze és istálló. A hátulsó épü­letben .i szoba, konyha, kamara, az egész épület alatt pineze. A kél épület közt ntlvarhosszábaii, üsz- szekülve: kamara, egy szoba, koesiszin, magtár, — mindez eseréppel fedve, az udvaron kút slb. iniiuleu órán szabadkézbe] örök áron eladó. — Értekezhetni esapóulcza elején 027-d ik szám alatti házban K u -1 a s s v Nándor nrral. 2 — 5

— Árverési hirdetmény.Sz. klr. üelirerzeii város |l örvény székének telek­

könyvi tanácsa állal közliirré tétetik, liogy K i s István és neje Á g o s t o n Terézia hatvunulczai 2524 afrtrn beesőit 3(555. szánni hellelkük a rujla levő épületek­kel 18(55. május I, szükség esetében június 1-sö napjainak cl, u. 3 ciráiii a helyszínén lailnndó nyil­vános árverés utján hirúilag el fog üdülni. Az ár­verési föltételek n teleklmatul irodájuhnn niegtekin- tellietuek. Kelt Dehrcczenheu a városi törvényszék telekkönyvi tanácsának 18(55. január 18-kán turtotl üléséből. 1 - 3

s r Árverési hirdetmény.Se., k ir. |lchrer7.cu város lörvcnysr.chciick lelcl,-

hönyvi lamirsu állal h ö iliirrc tctclih, hogy J u h l o n - c 7. n y Udla l.as/.bi és neje It a I u g y á n s 7. h i I.ui7a hüsélysícgi I I nyilas 30,751 alYtru becsült funya- földök, IBUS. aprít -1), s/iiliség cselére május 30-ih napjainak d e. 11 óráin a helys/inén tartandó ny il­vános árverésen hiróiing el fog adatni — A7. árverési feltételek a városi tetckhivalal irodájában mrgtekin- tethclliek. — Kell Drbrcc/.euheu a városi ttirvénys7.ék telekkönyvi tanácsának 1805, január 25-kén tartott üléséből. | _ ;j

2 Árverési hirdetmény.S/.. k ir. Dehrer/.eu város lürvéiiysr.ékénck telek­

könyvi tanácsa által kö th iné tétetik, hogy K o l l ó t Istvánnak péleillaulrr.ü 951). sídül alatt levő 7 hold ésI Ilit) | 111I külső földével együtt 30(10 iilrtra becsültháta, f. 18115. év márcr.ius 27, szükség esetére npril 27-d ik napjain d. 11. 3 órakor a helyssinén tartandó nyilvános árverés utján hiróiing el fog adatni. A?, árverési feilélelek a telekhivalid irodájában megtekin- Irlhcturk, - Kelt Dehrer/.enheii a városi lorvénysr.ék telekkönyvi lamiesuiiak 181)5, Január 18-kán tartutt üléséhöl. 1 3

Ár vcréidi liIrdctéH.A dchrcrteul kllá ly l vállótörvénysr,éknek 1805. évi

febrnárhó 23. 11. ItltlH . és áOKI. utáni aluli kell vég- r.ése folytán er.enucl kö/.lilrré hitetik, mihép Á r u n Miksa és S I u n e 7, i n g e r Károly arak mint felperesek réssére I t al át , a Vendel helybeli kereskedőtől mint alperestől 795 frt és 1120 Irt váltói turbinásuk s etek járulékai erejéig lefoglalt ingóságok, nevetelcseii holthcll és ectelgyári kést.lelek s sr.erelvények, lovak, s/ekerek slh. nevetett alperes helybeli piacr.11tc7.ai hnltjáhun s lakásán folyó évi raárctinshú 2. napján d e. 9 órakor nyilvános árverés utján késr.pént.ll/.elés mellett el fognak adatni. — ftlire a venni kívánók meghívóinak. — Dehrecr.en 1895, fvbrnárhú 25.A vállólörvénysr.éki kiküldött végrehajtó. 1 1

Os. kir. s/iiiii. tiszai-vasnt Hirdetés.

Kiadó: a debreeseni sxin ügy egy let*

Vitelbérinérséklns a lisrai-vasut álloniásairől 1‘estie és lovfddt s/.állilao.'ó g „l "„á ra né/ve.Folyó évi február 10-élől ke/dvi1 további rendelésig, a tiszai-vasul áiioinásairoi Pestre é '

tovább küldendő, legalább ISO mázsát képző, egész korinakon lányban (eladott s 1(1 m értfő ldn i1 továl'o menő gidioiiii-kiildeinény ’k, 11 lis/.ni-viisiit vonalain kővetkező mérsékelt fuvar-áron szállít)ívtunk s p.

I!) mértlóldre 1. krajezárnn20 inértl'öblre és tovább I krajezárnn váiionázsa s mérilöblenkint, a szabályos mellékdíj

liflzzáazáinitáan tnellotl,Ezen lűvnrlesz.álbtás érvényes a következő élelneiniiekre nézve s. p, buzit, rozs, kétszeres,

árpa, zab, kukoriez.a és köles.BécsJSüE), január 51, , . 3 — 3

Dehrerzen. 1805. Wymnatott a város ktnyvnyomdájáhan.

Felelős szerkesztő: Sár v á r y Elek.

-

Tiszántú li R e form átus E gyházkerü le t Nagykönyvtára Jelzet: G485; Z6061

11^5