digitális korlátok

Digitális korlátok

Mátrai Gáborelnökhelyettes

INFOTÉR PARLAMENT2011. június 2.

2

• Az IKT-szakemberek és –felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosításához és elismertetéséhez eszközök kifejlesztése

• Átfogó uniós mutatók kidolgozása a digitális kompetenciák és a médiaműveltség méréséhez

• E-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerése

• Javaslat a kicserélhető beteg-adatok minimális köréről

• Javaslat az EU digitális közkönyvtárának finanszírozási modelljére

Élénk egységes digitális piac

Bizalom és biztonság

Interoperabilitás és közös szabványok

Nagy sebességű és szupergyors hozzáférés

Kutatás és innováció

Digitális jártasság, digitális készségek, digitális inklúzió

Társadalmi előnyök biztosítása

A menetrend hét pillére

1

2

3

4

5

6

7

Uniós szintű intézkedések

2010 2011 2012

• Európai Szociális Alapról szóló rendeletben (2014-2020) kiemelten kell foglalkozni a területtel

• Zászlóshajó kezdeményezés: „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” – az IKT*-készségek és IKT-foglalkoztatás ágazati tanácsának felállítása

• A fiatal és visszatérő női munkaerő nagyobb arányának előmozdítása az IKT-munkaerőpiacon

• Online képzési eszköz kidolgozása pl. online fogyasztói jogok, E-kereskedelem, adatvé-delem, médiaműveltség szociális hálózatok témákban

• Közhivatalok webes elérhetőségének biztosítása 2015-ig

• IKT-ágazat energia-hatékonysága közös módszerei kidolgozása

• A környezeti információk irányelv felülvizsgálata

• Fehér Könyv az elektronikus közbeszerzésben rendelkezésre álló kapacitások összekapcsolására

*Információs és Kommunikációs Technológiák

Az európai digitális menetrend(2010-2015)

3

Intézmények

Piac-szabályo

zás

Spektrum

Fogyasztók

Új vagy módosított eljárások

Funkcionális szétválasztás

Megerősített tájékoztatás és

védelem

Hatékonyabb spektrumgazdálkodás

BEREC, NRA és egyéb hatóságok

Másodlagos spektrumkereskedelem

NGN beruházások ösztönzése

Szolgáltatóváltás

Szerződések

NRA függetlenség

Technológia- és szolgáltatás- semlegesség

Átláthatóság

USO

Hálózatokbiztonsága/integritása

Digitális jártasság / digitális készségek

Szélessávot mindenkinek

Fogyatékkal élők

Adatfeldolgozás biztonsága

A szélessávú internet egyre szélesebb körben történő elterjedése, az új típusú hozzáférési módok, valamint az új típusú médiatartalmak megjelenése újfajta (digitális) jártasságot és (digitális) készségeket igényelnek.

A 2009 novemberében elfogadott EU szabályozási csomag négy fő területen jelent változást:

Különösen a fogyasztói jogokat érintő új területeken a legtöbb szabály még kidolgozatlan, vagy éppen megújításra szorul.

• Piacszabályozás

• Spektrum

• Intézmények

A hagyományos hatósági munkában eddig is ismert folyamatokat és feladatokat ölelnek fel.

• Fogyasztók

Az EU szabályozási keretrendszere

4Pillanatkép az internet penetrációról

EU 265%

HU430%

Növekedés 2005-2010

2005. júl

2006. júl

2007. júl

2008. júl

2009. júl

2010. júl

0

5

10

15

20

25

30

4.5 7.611.6

15.7 17.2 19.710.513.9

18.221.7 23.9 25.6

HU EU

Forrás: Broadband access in the EU: situation at 1 July, 2010.

Forrás: KSH tájékoztató

Penetráció alakulása az EU-ban és Magyarországon, 2005-2010.

78%

16%

6%

EU 27, 2010. júl.

ADSLKábelEgyéb tech-nológia

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20100

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

3500000

4000000

Internet-előfizetések alakulása, 2001-2010.

Kapcsolt távbeszélõ vonalon db xDSL dbKábel TV db Vezetéknélküli dbEgyéb (pl. LAN, bérelt vonal) db

46%53%

1%

Magyarország, 2010.

ADSLKábelEgyéb technológia

5

BB lefedett-

ség a vidéki terüle-teken

platform-verseny országoslefedett-

ség

BB hf*-i díjak / 512 kb/s-

1 Mb/s átlagos

díja

hf-i díjak /

1-2 Mb/s

átlagos díja

a normál ár

mediánja

Átlagos sebessé

g

2 Mb/s feletti

szolgáltatások előfizetői (%-ban)

üzleti előfizetők

által használt internet

szolgálta-tások

szoftverek, zene, játékok,e-Gov egyéni

letöltései

bizalom az e-

bankolás-ban és online

vásárlásokban

e-jártassá

g

állandó Internet

-haszná-

lat

PC és 3G

penet-ráció

ICT kiadások

/ fő

Vidéki lefedettsé

gVerseny Ár

Minőség

Fejlett szolgáltatások igénybevétele

Társadalmi-gazdasági kontextus

Kínálat

Kereslet

* hf: hozzáférés

„Szélessávú teljesítmény index”

Take up of advanced services (0 to 1)

0.00

0.10

0.20

0.30

0.40

0.50

0.60

0.70

0.80

0.90

1.00

BG RO CY IT PL LV EL CZ HU ES SK SI PT LT BE MT AT FR IE UK EE DE LU SE FI NO NL DK

e-banking by individuals

Purchasing online by individuals

Online games and music by individuals

Software downloading by individuals

e-Government by individuals

e-Government by enterprises

e-Invoicing by enterprises

20. hely

Fejlett szolgáltatások igénybe vétele Socio economic context (0 to 1)

0.00

0.10

0.20

0.30

0.40

0.50

0.60

0.70

0.80

0.90

1.00

RO BG EL CY PL LT CZ HU PT LV MT SK IT SI EE ES IE FR BE DE AT LU UK FI NL DK SE NO

ICT expenditure

Penetration of 3G handsets

Household PC penetration

Use of Internet

% of population with some internet skills

21. hely

Társadalmi-gazdasági kontextus

Forr

ás:

„In

dexin

g B

road

band

Perf

orm

ance

”(D

G

INFS

O)

6

Gen Y1 884

Gen BB863

Gen X1 256

Gen Z432

Internetező generációk*

4 4354 435

Internethasználók száma és aránya

a 14-69 éves lakosságban

35%

60%

76%

90%

A kommunikációs technológiák magyarországi elterjedésének megfelelően az elemzésben négy generációt különböztetünk meg, melyeket a népességstatisztikában szokásos elnevezésekkel illetünk.Ezek a generációk eltérő kommunikációs környezethez szocializálódtak, ily módon a jelenleg használatos kommunikációs eszközökhöz, és különösen az internethez való viszonyuk is más.Gen BBA II. világháború és a „baby boom” idején (1940-1960) születettek, akik ma 51-69 évesek. Születésük idején a magyar lakosság körében a rádió volt az egyetlen elterjedt kommunikációs technológia.Gen XAz 1961-1976 között születettek, akik ma 35-50 évesek. Születésük idején a fekete-fehér tévé és a hordozható rádió már elterjedt kommunikációs technológia volt.Gen YAz 1977-1990 között születettek, akik ma 21-34 évesek. Tipikusan a Gen BB gyerekei. Születésük idején a színes tévé és a vezetékes telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt.Gen ZAz 1991 óta születettek, akik ma 14-20 évesek. Tipikusan a Gen X gyerekei. E generáció feltöltődése folyamatban van. Egyelőre csak kis értékű javakról hoznak önálló vásárlói döntést, mert még nem keresők, a szüleikkel élnek, de a szülőkön keresztül a nagyobb értékű javak vásárlását is befolyásolják.Születésük idején az internet és a mobil telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt.Az előző generációknak adaptálódniuk kell(ett) az új technológiákhoz. Ez az első generáció, amely beleszületett a modern médiakörnyezetbe, ezért őket internet generációnak vagy digitális bennszülötteknek is nevezik. E generáció preferenciái befolyásolják a leginkább, hogy a közeljövőben mely technológiák fognak fejlődni, elterjedni és melyek fognak visszaszorulni, illetve hogy a médiakonvergencia milyen irányban halad tovább.Jelenleg az általuk preferált meghatározó médiatechnológiák a következők:world wide web, instant messaging, YouTube, Facebook, mp3 lejátszó, mobil telefon, sms, okostelefon

Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=4435)

*A 70 évesek és idősebbek között csak szórványosan akad internetező, de a 14 évesnél fiatalabbak körében nem elhanyagolható a számuk. Sokan az általános iskolában, sokan otthon interneteznek. A Gen Z-ben vannak már olyanok is, akik 3 éves korukban kezdtek internetezni.

A tizenévesek beleszülettek az internet és a mobil telefon által uralt kommunikációs környezetbe, ezen eszközök használata számukra magától értetődő, probléma nélküli.

7Internetezés és nyelvtudás

2531

55

72

8 9

20

36

4857

7988

1723

43

64

Gen BB Gen X Gen Y Gen Z

%

olvasás céljából

olvasás céljából, naponta v. heti többször

használat céljából

használat céljából, naponta v. heti többször

61

41

166

41 39 3221

27

39

36

19

36 4340

36

1016

35

45

1614

22

31

3 413

30

7 4 6 12

Gen BB Gen X Gen Y Gen Z Gen BB Gen X Gen Y Gen Z

%

nagyon jó

közepes

gyenge

nincs

Az internetezők 70%-a tud valamilyen fokon angolul és a 66%-a tud más idegen nyelven. Az idősebb generációk felé haladva drámaian csökken a nyelvtudás, különösen az internetezésben legfontosabb angol nyelv ismerete. A legidősebb generációban relatíve tízszer annyian vannak, akik nem tudnak angolul, mint a legifjabb generációban.Használat céljából 68%, olvasás céljából 45% szokott idegen nyelvű web site-okat látogatni. Napi vagy heti többszöri rendszerességgel használat céljából 35%, olvasás céljából 17% teszi ezt. Az idegen nyelvű site-ok látogatása - mind használat, mind olvasás céljából - a két ifjabb generáció többségénél, a két idősebb generáció kisebbségénél fordul elő. Az állandó (napi vagy heti többszöri) használat a Gen Z-ben már a többségre jellemző. Az idegen nyelvű site-ok látogatása a nyelvtudást is fejleszti, és vannak olyan internetezők, akik az internet révén tanultak meg minimális fokon angolul, vagy ennek hatására kezdték meg a nyelvtanulást.


Idegen nyelvű web site-ok látogatása

Nyelvtudás foka

angol más idegen nyelv

A magyar lakosság elenyésző hányada olvas külföldi újságot, hallgat, néz idegen nyelvű rádió-, tévéadást. Az internet révén azonban tömegek kerülnek kapcsolatba más kultúrákkal,

különösen a fiatalok közül.

8Internethasználati jártasság

4,24,7

6,0

6,6


csoportátlag total: 5,4

2,7

3,1

3,7

4,1


csoportátlag total: 3,4

Szubjektív mutató1-5 skála

Objektív mutató0-8 skála

A fiatalok kifejlettebb internethasználati jártasságának több oka van:- gyerekként tanulták, amikor a tanulási képesség jobb, mint később- iskolában (is), azaz módszeresen tanulták, nem autodidakta módon, ahogyan az idősebbek zöme- internethasználati múltjuk azonos hosszúságú vagy nem sokkal rövidebb, mint az idősebbeké- generációjukban "kötelező" az internetezés, míg az idősebbek esetében nem érvényesül ilyen erővel a kortárscsoport nyomása- ahhoz, hogy valaki jól megtanuljon internetezni, sokat kell interneteznie, és az embereknek diákkorukban sokkal több a szabadidejük, mint keresőként- a diákok információk, tapasztalatok átadásával segítik egymást az internetezés megtanulásában, míg sok felnőttnek nincs kitől tanulnia, ha a munkájához nem kell internet - a web sokkal inkább a fiatalok, mint az idősek ízlésének, igényeinek igyekszik megfelelni- tudnak idegen nyelveket, így nemcsak a sok tekintetben szegényes magyar webet látogatják, hanem a jóval vonzóbb nemzetközi élvonal kínálatát is használják, így gazdagabb a tapasztalatuk és a tanulást, megszokást igénylő újdonságok előbb érnek el hozzájuk

A fiatalok sokkal jártasabbak az internetezésben az idősebbeknél. Döntő tényező, hogy ki hány évesen kezd internetezni. Aki 30 éves koráig nem rendszeres internetező, az

általában nem jut el az átlagos szintre.


9A digitális önbizalom hiánya, mint korlát

A digitális szolgáltatások további terjedésének egyik alapvető korlátja:

az egyéni motiváció, az önbizalom hiánya, az ebből is táplálkozó általános tájékozatlanság, alacsony „tudás és készség” szint, mind az egyének, mind a vállalkozások szintjén

ez igaz a szolgáltatásokat már használókra és az azt még nem használókra is

bizonyos társadalmi rétegek (pl. nyugdíjasok, falvakban élők, alacsony végzettségűek) alig vagy egyáltalán nem használják a netet ► digitális írástudatlanság

a korábban (pl. iskolában) netet használók közül sokan nem folytatják azt, illetve akik használják, azok is csak egyoldalúan, az opciók egy szűk, behatárolt körére szorítkozva, ill. nem megfelelően használják a digitális írástudás kínálta lehetőségeket ► digitális diszgráfia

az oktatási rendszer (alap-, közép-, felsőfokú és felnőtt képzés) nem koherens, minőségében igen eltérő, nem biztosítja az alapképességek, illetve speciális digitális ismeretek megszilárdítását és kibontakozását, magabiztos használatát, egyáltalán a használatot

10

a szélesebb értelemben vett oktatási rendszer célirányos átalakítása: a digitális szolgáltatások használatát, a digitális írástudást az iskolai alapképzés meghatározó részévé kell tenni és a közép- és felsőfokú képzésben a speciális és differenciált ismeretekre való törekvést kell előtérbe helyezni

a kötelező iskolai oktatás keretein túl is szervezni kell az edukáció intézményi rendszerét (az oktatási rendszerből frissen kikerültekre, ill. az azt már régen elhagyókra kiemelten koncentrálva

a munkaerő-piaci versenyképesség és mobilitás folyamatos (strukturált alapokon történő) képzésen keresztüli erősítése

a kevés, fregmentált és nem jelentős motivációs programok helyett motiváló, bőséges és színes programválasztékot

a civil és a piaci szereplők elkülönülten kezdeményezett programjainak összehangolása

az állami, kormányzati szerepvállalás erősítése (pl. az időben és térben eltérő programok koordinálásával, a pénzügyi források hatékonyabb allokációjával)

megfelelő szabályozási környezet és keretek megteremtése, hatékony működtetése

a digitális önbizalom „soft” eszközökkel történő megteremtése és erősítése iparági kezdeményezések katalizálásával

az ön- és társszabályozás ösztönzése

a kulturális és oktatási közjavak digitalizálása és az azokhoz való hozzáférés állampolgári jogon történő biztosítása

a nyilvános adatbázisok katalogizálása, az azokhoz való hozzáférések biztosítása

A digitális önbizalom megteremtésének lehetséges

eszközei

11

az államnak példát kell mutatnia a digitális technológia alkalmazása, költséghatékony és megbízható használata terén (e-kormányzat)

az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások bevezetésében, egyszerű és felhasználóbarát, a mindennapi életet megkönnyítő és így a társadalmi költségeket csökkentő működtetésében (e-közigazgatás), amely lehetővé teszi pl. az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézési idejének lerövidítését

körvonalazni kell a digitális magánszféra és közszféra határait

biztosítani kell a digitális személyes és magán (jogi személyeké is) adatok védelme és az adatkezelés átláthatóságát

lehetővé kell tenni a digitális közszolgáltatásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést (nem feltétlenül az infrastruktúra kiépítésével)

érvényesíteni és betartatni kell az egyenlő elbánás elvét– különös tekintettel az egyre szélesebb körben terjedő digitális technológiákban rejlő, korábban ismeretlen lehetőségekre (hatalmas adatbázisok, speciális keresési lehetőségek …)

Az internet penetráció növelésének, széleskörű használatának, elterjesztésének meghatározó szereplője:

az állam (annak törvényhozói és végrehajtói hatalmi ágai)

Digitális közbiztonság – Digitális értékeink megóvása

12Digitális közbizalom – Digitális

Társadalmi Szerződés

a korábban megrendült közbizalom helyreállítása mellett a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez kiemelten járulhat hozzá a digitális közbizalom megteremtése, fenntartása és folyamatos erősítése

a digitális közbizalom – politikai nyomás nélkül – a civil társadalom aktív részvételével és alapjainak hosszú távra konszenzussal történő meghatározásával alakítható ki (Digitális Társadalmi Szerződés)

a digitális közbiztonság tekintetében a hírközlési és virtuális hálózatok integritása, a nyújtott szolgáltatások állandó minősége, a felhasználók személyes adatai és „titkai” védelme, kiemelt társadalmi csoportok (különösen a kiskorúak) védelme és a digitális kalózkodás és digitális adat- és információ-lopás elleni védelem együttes kezelése szükséges, mivel ezen területek külön-külön és összességükben is alapvetően meghatározzák a felhasználók (és a felhasználásról döntők) digitális biztonságérzetét

a digitális közbiztonság biztosítása érdekében több szereplő összehangolt munkájára van szükség a hálózat üzemeltető/szolgáltató központi szerepe mellett

► tanárok: felhívni a figyelmet a veszélyekre és azok következményeire ► szülők, nevelők: szerepük hasonló a tanárokéhoz, de bizonyos tartalmak felhasználását proaktívan is

meggátolhatják (szerzői joggal védett tartalmakhoz való hozzáférés kiszűrése) ► szolgáltatói és/vagy iparági „döntnökök”: előzetesen beépített, konkrét tartalmakhoz való hozzáférés tiltása (pl.

a német ISP-k a pedofil tartalmú honlapokhoz való hozzáférést egységesen korlátozták) ► hatóságok: illegális tevékenységek üldözése, jogi eszközökkel történő fellépés

naprakész, átlátható, jól és érthetően kommunikált felhasználói szabályzatok és protokollok alkalmazása

a szolgáltatók szintjén is alkalmazható „Oktass, ösztönözz, kényszeríts” elv

A digitális szolgáltatások terjedésének további meghatározó tényezője:

a digitális biztonság, digitális közbiztonság, azaz a digitális hálózatok, eszközök, adatok, információk és – nem utolsó sorban – a felhasználók védelme a hálózat üzemeltetők, a szolgáltatást nyújtók, a tartalom és platform szolgáltatók, a jogszabályalkotók, hatóságok közös gondolkodása, fellépése, együttes kommunikációja mellett

13

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

digitális korlátok

Documents