A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS A SZAKKÉPZÉSI PROGRAMOK
SZEREPE AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ÉS A
FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN
3.5.1 központi program – zárókonferencia
dr. Szivi József, főosztályvezető-helyettesSzociális és Munkaügyi Minisztérium
A FELNŐTTKÉPZÉS FOGLALKOZTATÁSI FUNKCIÓJA
• Alapvető kérdés: a felnőttképzés a foglalkoztatás szolgálatában áll-e, elsődlegesen abban kell-e álljon?
• Önmagáért való tanulás öröme foglalkoztatási-jövedelmi szempontok
• Alacsony képzettség – alacsony tanulási hajlandóság
KÉPZETTÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006
2,8
6,9
12,9
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
14,0
SZAKKÉPZETLEN SZAKKÉPZETT DIPLOMÁS
SZ
ÁZ
AL
ÉK
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAG: 7,5%
1. ábra
KÉPZETTSÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006
VÉGZETTSÉG, JÖVEDELEM - KÉPZÉS
• Minél magasabb valakinek a végzettsége, annál kevésbé válhat munkanélkülivé
• Tanul az, akinek
- alacsony a jövedelme, illetve magasabb a jövedelme és magasabb a végzettsége
• Nem tanul az, akinek alacsony a végzettsége és magas az életkora
AZ EU BIZOTTSÁG FELNŐTTOKTATÁSI CSELEKVÉSI
TERVE• A cselekvési terv (2007. szeptember) is a felnőttképzés
foglalkoztatási funkcióját hangsúlyozza• Kiemeli a következőket:
- A munkaerőhiány csökkentése az alulképzettek kompetenciáinak fejlesztése révén- Az iskolai lemorzsolódás negatív hatásainak csökkentése a felnőttkori második esély megadásával- A felnőttképzésben való részvétel növelése, különösen 34 éves kor után
Összefoglalva: a felnőttképzésnek és a szakképzésnek elsődlegesen a foglalkoztatást, a
foglalkoztathatóságot kell szolgálnia
AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL
ARÁNYAI
A képzésben résztvevő népesség aránya korcsoportok szerint, százalékban 25-34 35-44 45-54 55-64 25-64
EU-25
Mo. EU-25
Mo. EU-25
Mo. EU-25
Mo. EU-25
Mo.
2002 13,7 8,0 7,8 2,8 5,6 1,1 3,1 - 7,9 3,2 2003 15,4 12,2 9,3 6,3 7,1 3,2 3,9 1,0 9,2 6,0 2004 16,5 10,6 10,6 4,5 8,1 2,0 4,8 0,3 10,3 4,6 2005 17,4 9,9 11,3 4,0 8,6 1,6 5,3 0,3 11,0 4,2
AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL
• A Bizottság cselekvési terve megállapította: 2006-ban 9,6 %-ra csökkent a 25-64 éves korosztály részvételi aránya. Ez veszélyezteti a lisszaboni célkitűzések teljesítését (2010 – 12,5 %)
• A magyar részvételi arányok hullámzóak, de az idősebb rétegek részvételi arányai igen kedvezőtlenek
A FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLATÁBAN ÁLL-E A
FELNŐTTKÉPZÉS?Állítható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés
ütemének csökkenése ellenére• a munkanélküliségi adat viszonylag kedvező
(még akkor is, ha az utóbbi fél évben növekedett; 2007-ben csekély mértékben /0,2 %-kal/, - de csökkent),
• a foglalkoztatottság nem romlottMindebben benne van a felnőttképzés hatása is –
különösen a munkahelyi képzések növekedése révén, - az összképet azonban árnyalni kell
A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK JELENTŐSÉGE
A felnőttképzés gazdasággal való kapcsolata legszorosabban a munkahelyi, illetve a munkahely által támogatott képzésekben nyilvánul meg, mert
• ez a képzési forma tud leginkább hozzájárulni a munkahely megtartásához,
• itt jelennek meg legközvetlenebbül a munkáltató igényei a munkavállalók elvárt kompetenciáival kapcsolatban
A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA I.
Hat év alatt• a képzéseket támogató vállalkozások aránya 12
%-kal 49 %-ra nőtt,• 4-szeresére nőtt a képzésben résztvevők
száma,• több mint 7-szeresére az e célra a szakképzési
hozzájárulási kötelezettség terhére felhasznált összeg (e lehetőség a „kisadók” összevonása után is meg fog maradni),
• majdnem 8-szorosára a támogatott képzések száma
Képzést támogató és nem támogató vállalkozások aránya
63%
51%
37%
49%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1999. 2005.
év
%
Képzést támogatóvállalkozások
Képzést nem támogatóvállalkozások
3. ábra
0
20 000
40 000
60 000
80 000
100 000
fő
2000
.
2001
.
2002
.
2003
.
2004
.
2005
.
2006
.
év
A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére szervezett képzésekben részt vevő munkavállalók számának alakulása
(2000-2006)
4. ábra
0
1 000 000
2 000 000
3 000 000
4 000 000
5 000 000
6 000 000
7 000 000
8 000 000
eFt
2000
.
2001
.
2002
.
2003
.
2004
.
2005
.
2006
. év
A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére elszámolt költségek alakulása
(2000-2006)
Elszámolt összes képzési költség
OKJ-s képzések elszámolt költsége
5. ábra
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
db
2000
.
2001
.
2002
.
2003
.
2004
.
2005
.
2006
.
év
A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére szervezett képzések számának alakulása
(2000-2006)
Összes képzés száma
OKJ-s képzések száma
6. ábra
A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA II.
A vállalkozások előnyben részesítik a nem tanfolyami (nem OKJ-s) formákat
• 2006-ra a szakképzési hozzájárulás terhére támogatott OKJ-s képzések száma visszaesett,
• a nem hagyományos képzéseket támogató vállalkozások aránya valamelyest gyorsabban nőtt, mint a tanfolyami képzéseket támogatóké.
A képzést támogató vállalkozások száma minden kategóriában nőtt, de
• a kisvállalkozások esetében csak 43 %-os,• a nagyvállalatoknál 92 %-os az arány.
Képzést támogató vállalkozások aránya a képzés típusa szerint
30
41
34
24
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
1999. 2005.
év
%
Hagyományos szakmai képzések
Egyéb szakmai képzések
7. ábra
A NORMATÍV TÁMOGATÁS MEGSZŰNÉSE
• A támogatással a felnőttképzés extenzív növekedését akartuk ösztönözni
• Háttérbe szorultak a munkaerő-piaci és hatékonysági szempontok
• 2006-ban már csak fogyatékossággal élők számára, 2007-ben lényegében megszűnt
• Megszüntetésének oka: nem ösztönzött a megszerzett képzettség hasznosítására
• Helyette:- közmunka végzésének támogatása, ahhoz kapcsolódó képzés,- komplex program a fogyatékossággal élők képzettségi szintjének emelésére, foglalkoztatási rehabilitációjára és foglalkoztatására (pályázat 1 milliárd forint keretösszeggel)
A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI
• Az alacsony iskolai végzettségűek képzésbe vonásának arányát 3 év alatt alig sikerült növelni
• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nem OKJ-s képzések vonatkozásában 20 %-ról 30 %-ra (!) emelkedett
• Az OKJ-s képzésben résztvevők több mint 50 %-a 2006-ban is a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők közül került ki
• Új módszerekre és eszközökre van szükség az alacsony végzettségű és idősebb rétegek képzésbe vonásához
Képzésben résztvevők képzettség szerinti megoszlása (2003., 2006.)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
2003. OKJ-s képzés 2003. nem OKJ-sképzés
2006. OKJ-s képzés 2006. nem OKJ-sképzés
év
%
Befejezett 10 évfolyam
Gimnáziumi végzettség
Szakközépiskolai végzettség
Felsőoktatási intézménybenmegszerzett oklevél, diploma
10. ábra
A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS I.
• A kérdésnek nemcsak strukturális, hanem területi, időbeli és tartalmi dimenziói is vannak
• A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkanélkülisége bizonyítja, hogy az iskolarendszerű szakképzés szerkezete nem felel meg a gazdaság igényeinek
• Tud-e ezen a helyzeten változtatni a felnőttképzés, tudja-e oldani a feszültségeket?
Szakképesítések népszerűsége(létszámadatok tükrében)
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
9 000
10 000
11 000
12 000
13 000
képzés neve
fő
2000
2003
2006
13. ábra
Képzésben résztvevők létszáma a hiány-szakképesítésekben(2000., 2003., 2006.)
0
100
200
300
400
500
600
700
Hegesztő Kőműves Ács-állványozó Szerkezetlakatos Géplakatosképzés neve
fő
2000
2003
2006
14. ábra
A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS II.
• A 10 legnépszerűbb szakképesítés közül 6 mindhárom évben rajta volt a listán
• A változatlanság elgondolkodtató a gazdasági struktúraváltás szempontjából
• A hiányszakmákban alacsony a képzett létszám (a hegesztő esetében még ez is jelentősen csökkent)
• Levonható következtetés: a felnőttképzés a szükségesnél kisebb mértékben tudja korrigálni az iskolarendszerű szakképzés strukturális hiányosságait
A KÉPZÉSEK TARTALMÁRÓL
• Kritika a gyakorlati képzés hiányosságai miatt• Kritika a tananyagok tanulhatóságával
kapcsolatban• Az új OKJ szakmai és vizsgakövetelményei a
megszerzett tudás használhatóságára helyezik a hangsúlyt
• Az akkreditált intézményektől és különösen a regionális képző központoktól elvárható, hogy a visszajelzések alapján fejlesszék képzési programjaik tartalmát
MIBEN VÁLTOZTAT A 3.5.1?
• Megvalósította a szinergiát az új, a tudás használhatóságát előtérbe helyező OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményekkel
• Sajátos programokat dolgozott ki a hátrányos helyzetűek számára, kiemelten kezelte a felzárkóztató képzési programok és tananyagok készítését
• A kidolgozott programok és tananyagok korszerűsége leginkább komplexitásukban ragadható meg
• A programok kísérleti kipróbálásával, a tanártovábbképzés megvalósításával a folyamatos fejlesztéshez is mintát adott
• Mindezek következtében növekszik-e a képzésben résztvevők száma, az alkalmazkodóképesség, a foglalkoztatottság (foglalkoztathatóság)?