1
Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium
PEDAGÓGIAI PROGRAM
5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.
OM 036073
: 5005 Szolnok Pf. 39.
fax : ( 56 ) 522-013
E-mail: [email protected]
Tantestületi jóváhagyás dátuma: 2014. augusztus 29.
2
Tartalom
KÜLDETÉSÜNK.................................................................................................................................................. 4
AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 4
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI
ÉS ESZKÖZEI ...................................................................................................................................................... 6
NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLJAINK, CÉLÉRTÉKEINK ...................................................................... 10
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 17
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................. 20
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL
KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................................................... 22
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....... 26
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 30
AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ................ 37
KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, PEDAGÓGUSOKKAL, AZ ISKOLA
PARTNEREIVEL .............................................................................................................................................. 38
A TANULÓK TANULMÁNYOK ALATT TETT VIZSGÁI ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA
LEBONYOLÍTÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA .................................................................................. 43
A FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI ELJÁRÁS HELYI SZABÁLYAI ............................................................... 50
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI
TERV ................................................................................................................................................................... 54
HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 55
BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 55
KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS .......................................................................................... 58
EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS ................................................................................................................... 59
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM
.............................................................................................................................................................................. 61
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 61
SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK ......................................................................................................................... 62
A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ........................................................................................... 62
Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve ........................................................................... 62
3
2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve ......................................................................................... 62
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő
évfolyamának helyi tanterve ....................................................................................................................... 63
A kerettanterven felüli óraszám felhasználása ............................................................................................ 63
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................................................................ 64
A NAT ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK
MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................................................... 68
FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEN ............................................... 68
AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI ............................................................................ 71
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .................................................................................................................. 72
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS
SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 74
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS
FORMÁI ............................................................................................................................................................. 75
A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................ 83
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
MÓDSZEREK .................................................................................................................................................... 84
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ............................... 85
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................... 90
A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, A NEVELÉSI-OKTATÁSI
INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ........................................................................................... 99
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI
ELVEI ................................................................................................................................................................ 101
4
Küldetésünk
„Esély a felzárkózásra, lehetőség az előrelépésre és az egyéni haladásra.”
A Sipos Orbán Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium elsősorban olyan hátrányos
helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő tanulókat befogadó integráltan nevelő iskola, ahol a
dolgozói közösség nyitott, szociálisan érzékeny és toleráns. Segíti a gyermekeket
személyiségük fejlődésében, lehetőségeik felismerésében és megvalósításában.
Legfontosabb feladatunknak a megyénk területén élő, 14-21 éves korú fiatalok iskolai
nevelését, oktatását, valamint szakmához juttatását tartjuk. Munkánkat olyan színvonalon
kívánjuk végezni, amely kiváltja a régió lakosságának, az intézmény fenntartójának és
valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Ezáltal kívánjuk megalapozni és
biztosítani az intézményi működés feltételrendszerét, a fejlődés lehetőségét, valamint a
kitűzött távlati célok elérését.
Elkötelezett nevelőtestületünk igyekszik biztosítani a tanulóink számára a felzárkózás
lehetőségét, az alap és szakmai kompetenciák elsajátítását, a szakmai képzést és a
továbblépés lehetőségét a tanulók egyéni fejlődése alapján. Olyan feltételrendszert és
motiváló környezetet alakítunk ki, melyben elősegíthetjük az integrált nevelésben résztvevő
valamennyi fiatal társadalmi beilleszkedését.
Az intézmény rövid bemutatása
Az iskola neve: Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium
Az intézmény OM azonosítója: 036073
Az intézmény alapítója: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés
Az intézmény alapításának ideje: 1980.
Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma: IX/09/30/432/2012.
Kelte: 2012. 09.07.
Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Irányító szerv vezetője: Szutorisz-Szügyi Csongor
Irányító szerv székhelye, címe: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1.
Az iskola beiskolázási körzete: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Az iskola típusa: szakiskola, speciális iskola és kollégium
Az iskola igazgatója: Szilvás Ágnes
Az iskola székhelye: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.
Telefon/fax: (56) 427-030, 522-013
5
Ellátandó feladataink
Köznevelési alapfeladatok:
szakiskolai nevelés-oktatás
nappali rendszerű iskolai oktatás
speciális szakiskola
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos,
érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan
fogyatékos, egyéb pszihés fejlődés zavarral küzdők)
kollégiumi ellátás
Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális
tanulólétszám:
szakiskolában 335 fő
kollégiumban: 60 fő
Gyakorlati képzés megszervezésére:
iskolai tanműhelyek: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.
(tangazdaság, tankonyha, cukrászműhely, faipari tanműhely, kerékpárszerelő
tanműhely, számítógép-szerelő műhely, szövő tanműhely)
Iskolai könyvtár ellátásának módja:
saját szervezeti egységgel
Különleges pedagógiai célok megvalósítása:
Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai
Program
6
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei
Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök/Módszerek
Központban a tanuló A fenntartói és partneri
igények és elvárások
figyelembevételével
fejlesszük tanulóink
alapkészségeit, és
piacképes szakmákat
oktassunk.
Folyamatos kapcsolattartás az
önkormányzattal és az
iskolahasználókkal . Az
iskolahasználók igényeinek
rendszeres kikérése,
elégedettségük mérése.
Visszajelzés a felmerült
problémákról, a mérések
eredményeiről.
Partneri igény- és
elégedettség mérés
Önértékelési folyamat
Kommunikáció a
partnerekkel
Panaszkezelési eljárás
Nyomon követés,
beválás vizsgálat
Kérdőívek,
Szülői értekezletek,
fogadóórák, nyílt
napok, iskolai
rendezvények,
Szülői Klub
„Emberközpontú” oktató-
nevelő munka, ahol a
megértés, a bizalom, a
tisztelet és a tolerancia, a
másság elfogadása
megkülönböztetett
szerepet kap.
Munkánkat egyfelől a
következetes elvárások és
igényesség, másrészt a
tanulók jogainak, emberi
méltóságának tiszteletben
tartása jellemezze.
Tanulóinkat toleranciára,
a másság elfogadására,
empátiára és az emberi
jogok tiszteletben
tartására neveljük.
A tanuló személyiségének
fejlesztése, képességeinek
kibontakoztatása és az általános
emberi értékek átadása. Modellt
adni az empátiára, a személyes
kapcsolatok kialakítására.
A kiemelt figyelmet igénylő
tanulók integrált oktatásának,
nevelésének biztosítása.
Biztosítani a roma származású
tanulóinknak a hagyományaik,
kultúrájuk ápolását.
A tanulók
értékelésének
folyamata. A
pedagógusok
együttműködése
folyamatai.
Pedagógus
teljesítmény-értékelés
Közös követelmények,
közös mérőeszközök
kidolgozása,
alkalmazása.
Módszertani eszköztár
és kultúra fejlesztése.
Esélyegyenlőségi terv
Házirend
Személyes
példamutatás
Pozitív motiváció
Gyermekvédelmi
támogatás
Osztályfőnöki órák
Szabadidős programok,
iskolai rendezvények,
ünnepségek
Bemutató órák,
óraértékelések
kollégiumi
foglalkozások
7
Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök/Módszerek
Kiemelt figyelmet igénylő
tanulók szükségleteinek
érvényesítése a nevelési-
oktatási folyamatban
A fogyatékosság
rehabilitációja
A Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság,
illetve a Nevelési
Tanácsadó az egyéni
fejlesztéshez és a tanórai
differenciáláshoz javasolt
módszerei és
szakirodalma alapján
történjen a tanulók
fejlesztése
A szakértői véleményekben
megfogalmazott fejlesztési
javaslatok beépítése a tanórai
differenciált oktatásba és az
egyéni fejlesztő foglalkozásba.
Egyéni fejlesztési terv
alapján kiscsoportos,
egyéni fejlesztő
foglalkozások
keretében történik a
tanulók rehabilitációja.
Esélyegyenlőségi terv
tárgyi feltétel:
- fejlesztő helyiségek
- számítógépek, - játékok
- könyvek, fejlesztő
eszközök
személyi feltétel:
- gyógypedagógus
- tanulásban
akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
- fejlesztőpedagógia
szakos tanár
- inkluzív nevelés tanára
- Sonder-pedagógus
- szükség esetén utazó
gyógypedagógus
Tanulóink
személyiségének
fejlesztése
Célunk harmonikus,
egészséges lelkületű
fiatalok nevelése
A közösséghez tartozás
érzésének erősítése
Az identitás fogalmának, a
kamaszkori én-kép jellemzőinek
megismertetése. Az iskolai
közösségek fejlesszék a tanulók
önismeretét, együttműködési
készségét, akaratát, segítőkész-
ségét, szolidaritásérzését,
empátiáját. Tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások szervezése.
Szabadidős programok szerve-
zése. Projektek megvalósítása.
Tehetséggondozás, Felzárkóz-
tatás Fejlesztés
A Módszertani
eszköztár és kultúra
fejlesztése folyamata
A pedagógusok
együttműködésének
folyamatai
A tanulók értékelése
folyamat
Differenciált
munkaformák
Projektmódszer,
Személyre szóló,
folyamatos értékelés
Kérdőíves mérések
Módszertani gyűjtemény
tanítási órák
kollégiumi foglalkozások
8
Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök/Módszerek
Kommunikációs, nyelvi és
informatikai
készségfejlesztés
Tanulóink
kommunikációs,
viselkedési, nyelvi
kultúrájának és
informatikai készségének
fejlesztése
Növekedjék a szakmai
idegen nyelvet beszélők
száma
Udvariasságra, fegyelemre és
önfegyelemre nevelés.
Kommunikációs készségek
fejlesztése képességüknek
megfelelő tananyagok
biztosításával. Tanmenetek
átdolgozása a törvényi
szabályozásnak megfelelően.
Szakmai idegen nyelv oktatása.
Külföldi szakmai és tanulmányi
utak, kirándulások szervezése.
Álláskeresési technikák oktatása.
Korszerű informatikai oktatás és
informatika alapú oktatás
bevezetése. Projektmódszer
Az éves munka
megtervezésének
folyamata
Éves munka értékelése
Módszertani eszköztár
és kultúra fejlesztése
A tanulók értékelése
Közös követelmények,
közös mérőeszközök
kidolgozása,
alkalmazása
Partneri igény és
elégedettség mérés
Pedagógusok
teljesítményértékelése
Munkaközösségi
megbeszélések,
Házirend, osztályfőnöki
és tanórák,
Informatikai tantermek,
informatikai eszközök,
oktató programok,
elektronikus tananyagok,
módszertani gyűjtemény
E-tábla,
óramegbeszélések
kollégiumi foglalkozások
A magyarságtudat, a
lokálpatriotizmus és az
európaiság erősítése
Megyénk múltjának
megismerése,
hagyomány-ápolás,
jelképeink tiszteletére,
megbecsülésére,
hazaszeretetre nevelés. A
hazánkban élő kisebbség
jogainak tiszteletére,
hagyományainak,
kultúrájának tiszteletben
tartására nevelés
Előítélet mentességre
nevelése
Nemzeti ünnepeink megünnep-
lése
Az Európai Unió szervezeteinek
és működésének megismertetése
tanórai és tanórán kívüli,
kollégiumi foglalkozások
keretében.
Kisebbségi programok,
szokásaik, kultúrájuk
megismerése.
Szoros kapcsolattartás a
Kisebbségi Önkormányzatokkal.
Pályázati tevékenység
Az éves munka
megtervezésének
folyamata
Partneri igény és
elégedettség mérések
Éves munka értékelése
A tanulók értékelése
Pályázatok
figyelemmel
kísérése, megvalósítása
A pedagógusok
együttműködése
Helyi tanterv,
tanmenetek,
Kérdőíves mérések,
Szaktárgyi és
osztályfőnöki órák,
ünnepi megemlékezések
kollégiumi foglalkozások
Módszertani gyűjtemény
Kirándulások
9
Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök/Módszerek
Egészséges életmódra,
környezettudatos
magatartásra és
környezetvédelemre
nevelés
Keltsük fel tanulóinkban
az egészséges életmód és
egészséges környezet
iránti igényt.
Egészségnevelési és kábítószer
ellenes program kidolgozása
Prevenciós foglalkozások,
rendezvények szervezése
Osztályfőnöki foglalkozások
munkaterveinek átdolgozása
Drog-prevenciós
továbbképzéseken való részvétel
Kapcsolattartás az iskola
egészségügyi intézményekkel
Az éves munka
megtervezésének
folyamata
Éves munka értékelése
Pedagógusok
teljesítményértékelése
Kommunikáció a
partnerekkel folyamat
Partneri igény- és
elégedettség mérés
Iskolaorvosi, fogorvosi
és védőnői szolgáltatások
Helyi tanterv,
tanmenetek,
Személyes példamutatás,
Pozitív motiváció,
Kérdőíves mérések,
Szaktárgyi és
osztályfőnöki órák,
kollégiumi
foglalkozások,
Módszertani gyűjtemény,
Továbbképzések
10
Nevelési és oktatási céljaink, célértékeink
Főbb nevelési és oktatási céljainkat, célértékeinket és a megvalósítást nehezítő tényezőket az
alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
Az intézmény legyen képes az
alapkészségek fejlesztésére és piacképes
szakmák oktatására
Hatásindikátor:
Az iskola
teljesítménymutatói és
az elégedettség mérési
eredményei évente 2%-
kal javuljanak lehetőség
szerint
Jelentések,
beszámolók;
Az intézmény-
vezető évértékelő
jelentése
Intézményi cél:
Növekedjék a végzett tanulóink
elhelyezkedési és továbbtanulási aránya
Célindikátorok:
Növekedjék a végzett
tanulóink
elhelyezkedési és
továbbtanulási aránya
az előző évihez képest
2%-kal lehetőség
szerint
Bemeneti
kompetencia
mérések,
szintvizsgák és
szakmai vizsgák,
nyomon követés
eredményei
Szakmai
kompetenciák
hiányossága,
Tanulók
motiválatlansága,
változó munkaerő-
piaci igények
Várt eredmények:
Az oktatott szakmákhoz kapcsolódó
szükséges alapkészségek,
kompetenciák meghatározása és
beépítése a Pedagógiai Programba,
szakmai vizsgakövetelményekbe
A moduláris szakképzési rendszerben
biztosított legyen a tanulók egyéni
előrehaladása, érvényesülése
Eredmény-
indikátorok
A helyi tanterv,
szakmai program
átdolgozása, alap és
szakmai kompetenciák
meghatározása minden
területen
Sikeres szintvizsgák és
modul vizsgák: a
vizsgázók 80 %-a
Helyi tanterv,
Éves
munkatervek,
Beszámolók,
Jelentések,
Munkaköri
leírások,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
Szakmai ismeretek
hiánya a moduláris
oktatásban
A tanulói érdek-
telenség,
Hátrányos helyzetű,
igazolatlanul sokat
hiányzó diákok
motiválatlansága
Tevékenységek
Kulcskompetenciák beépítése a helyi
tantervbe
A moduláris szakmai képzés
bevezetése
Szakmai követelmények átdolgozása
Eszközök,
erőforrások:
Célok, elvárások
megfogalmazása,
Számítógép, nyomtató
Egységes elvárások
NAT, Szakmai
központi
programok,
Szakiskolai
közismereti
kerettanterv,
Helyi tanterv,
Éves
munkatervek,
Beszámolók
Tankönyvek hiánya
Előfeltételek:
- a tantestület által
elfogadott helyi
tanterv,
- a szükséges szakmai
tapasztalat
11
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
Mérő és értékelő rendszerünk
fejlesztésével törekszünk a tanulói
teljesítmények javítására
Hatásindikátor:
Az iskola
kulcsfontosságú
teljesítmény-mutatói
évente 2%-kal
javuljanak lehetőség
szerint
Jelentések,
beszámolók;
Az intézmény-
vezető évértékelő
jelentése
Intézményi cél:
Javuljanak az intézmény
kompetenciamérési eredményei
Célindikátorok:
Országos
kompetenciamérési
eredményeink érjék el a
szakiskolai átlagot
Országos
kompetencia
mérések
Alap- és szakmai
kompetenciák
hiányossága, Tanulók
motiválatlansága,
lemorzsolódás
Várt eredmények:
Alapkészségek, kompetenciák
meghatározása és beépítése a
Pedagógiai Programba, szakmai
vizsgakövetelményekbe
Az egyéni készségek, képességek
fejlesztését biztosító intézményi
modellek, megfelelő módszerek
megismerése, alkalmazása
Legyen biztosított a tehetséggondozás
feltételrendszere
Eredmény-
indikátorok
A helyi tanterv
átdolgozása, alap és
szakmai kompetenciák
meghatározása
Továbbképzéseken,
képzéseken résztvevő
pedagógusok aránya
évente: 10%
. A tanulóink 10%-a
vegyen részt
versenyeken, és a
résztvevők közül
érjenek el megyei vagy
regionális
eredményeket lehetőség
szerint
Helyi tanterv,
Éves
munkatervek,
Beszámolók,
Jelentések, év-
közi mérések,
bemeneti
kompetencia
mérések
Munkaköri
leírások,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
A Pedagógia
Program céljainak,
elvárásainak nem
megfelelő ismerete.
Tantestületen belül
nem megfelelő
együttműködés.
A tanulói érdek-
telenség, a hátrányos
helyzetű, igazo-
latlanul sokat hiányzó
diákok motiválatlan-
sága
Tevékenységek
Kulcskompetenciák beépítése a helyi
tantervbe
Megfelelő pedagógiai módszerek
gyűjtése, a módszertani kultúra és
eszköztár fejlesztése
Belső és külső továbbképzéseken való
részvétel
A tehetség felismerése és fejlesztése, a
kiemelkedő képességű tanulók
versenyeztetése
Eszközök, erőforrások:
Számítógép, nyomtató,
Internet,
Módszertani
gyűjtemény,
Továbbképzésen
résztvevők,
Továbbképzési
támogatás
NAT, Szakmai
központi
programok,
Eljárásrend,
Munkatervek,
Beszámolók,
Továbbképzési
terv,
Tanúsítványok,
Verseny
eredmények
Előfeltételek:
Helyi tanterv,
Szükséges szakmai
tapasztalat
12
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
Minden tanuló részesüljön az állapotának
megfelelő sajátos ellátásban
Hatásindikátor:
A kiemelt figyelmet
igénylő tanulók magas
színvonalú ellátása
Beszámolók,
Évértékelő
jelentés
Intézményi cél:
Az integráció jogi, pedagógiai
feltételrendszerének biztosítása
Célindikátorok:
Alapkompetenciák
mérése, egyéni
fejlesztés biztosítása
Esélyegyenlőségi
terv,
Éves
munkatervek
Mérések elvégzése,
kiértékelése
Várt eredmények:
Fejlesztő foglalkozások
hatékonyságának növelése
SNI-s és gyenge képességű tanulók
fejlesztése, felzárkóztatása –
munkaközösség működtetése
Az egyéni készségek, képességek
fejlesztését biztosító intézményi
modellek, megfelelő módszerek
megismerése, alkalmazása
A sajátos nevelési igényű tanulókat
oktatók módszertani segítése
Gyógytestnevelés biztosítása az orvosi
besorolás alapján
Eredmény-
indikátorok:
Képességmérési,
eredmények,
Hiányzások miatt
megtett intézkedések
száma,
segítségnyújtási esetek
száma, Kiemelt
figyelmet igénylők
adatai, Szülői klub
foglalkozások és
résztvevők száma,
Továbbképzések száma,
résztvevők száma
Beszámolók,
Jelentések,
Munkaköri
leírások,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
A Pedagógia
Program céljainak,
elvárásainak nem
megfelelő ismerete
Szakmai felké-
születlenség
Szülői érdektelenség
Tanulói
motiválatlanság
Tevékenységek Az iskolánkba beiratkozó tanulók
tudásszintjének, képességeinek
mérése, szakértői vizsgálatok
igénylése
Egyéni fejlesztési terv készítése
Felzárkóztató és fejlesztő
foglalkozások tartása
Megfelelő pedagógiai módszerek
gyűjtése, alkalmazása
Szülői Klub foglalkozások szervezése
Belső és külső továbbképzéseken való
részvétel
Eszközök,
erőforrások:
Munkaközösségek,
Fejlesztő és gyógy-
pedagógusok,
Mérőlapok, Számí-
tógép, Nyomtató
Módszertani gyűj-
temény, Továbbkép-
zések költsége,
Foglalkozások anyag-
és eszköz igénye
Szakértői
vizsgálati
eredmények
Egyéni fejlesztési
tervek,
Esélyegyenlőségi
terv,
Munkaközössé-
gek éves
munkatervei,
Beszámolók,
Jelentések,
Óralátogatások
Tankönyvek hiánya
Előfeltételek:
Helyi tanterv,
szakmai program,
szükséges szakmai
tapasztalat
13
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
a roma tanulók társadalmi
beilleszkedésének segítése
Hatásindikátor:
A roma tanulók is
szerezzenek piacképes
szakmákat
Beszámolók,
Évértékelő
jelentés
Intézményi cél:
Javuljanak a roma származású tanulók
tanulmányi eredményei, csökkenjen a
bukások és a lemorzsolódások száma
Célindikátorok:
Tanulmányi átlagok
0,2-es javulása
lehetőség szerint,
csökkenjen a bukások
száma és lemorzsolódás
mértéke 1%-kal
lehetőség szerint
Esélyegyenlőségi
terv,
Éves
munkatervek
Tanulói
motiválatlanság,
Hiányzások nagy
száma, lemorzsolódás
Várt eredmények:
Esélyegyenlőségi terv működtetése
Roma hagyományok, kultúra ápolása
A szülői ház és az iskola
kapcsolatának erősítése
Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a
roma érdekvédelmi szervezetekkel
Sikeres szakmai vizsgák
Eredmény-
indikátorok:
Roma tanulók aránya,
sikeres vizsgázók
száma. Megtartott
rendezvények,
programok száma,
javuljon 2%-kal a
szülők részvételi aránya
Kapcsolattartás a
szülőkkel, a roma
szervezetekkel -
alkalom/tanév
Szabadidős
programterv
Beszámolók,
Jelentések,
Munkaköri leírás,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
Szociális hátrányok
Tanulói
érdektelenség
Szakmai felké-
születlenség
Szülői
együttműködés
hiánya
Tevékenységek Szabadidős tevékenységek szervezése
Felzárkóztató foglalkozások
szervezése
Kapcsolattartás a szülőkkel,
érdekvédelmi szervezetekkel
A lemorzsolódás okainak kutatása,
prevenciós tevékenység
Eszközök,
erőforrások:
Rendezvények költsége,
Osztályfőnökök,
Gyermekvédelmi
felelős, Kapcsolattartó,
Szülői értekezletek,
fogadóórák,
Szabadidős programok
Esélyegyenlőségi
terv,
Felzárkóztató
programok,
Munkatervek,
Beszámolók,
Gyermekvédelmi
intézkedések,
Környezet-
tanulmányok
Anyagi erőforrások
hiánya
Előfeltételek:
Helyi tanterv,
szakmai program,
szükséges szakmai
tapasztalat
14
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
A tanulók szociális hátrányainak enyhítése Hatásindikátor:
Javuljon a hátrányos
helyzetű tanulók
elhelyezkedési és
továbbtanulási aránya
az előző évihez képest
lehetőség szerint1%-kal
Beszámolók,
Évértékelő
jelentés
Intézményi cél:
Javuljanak a hátrányos helyzetű és
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
tanulmányi eredményei, csökkenjen a
bukások és a lemorzsolódások száma
Célindikátorok:
Tanulmányi átlagok
0,2-es javulása,
csökkenjen a bukások
száma és lemorzsolódás
mértéke lehetőség
szerint 1%-kal
Esélyegyenlőségi
terv,
Éves
munkatervek
Tanulói
motiválatlanság,
Hiányzások nagy
száma, lemorzsolódás
Várt eredmények:
Esélyegyenlőségi terv működtetése
A szülői ház és az iskola
kapcsolatának erősítése
Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a
gyermekvédelmi szervezetekkel
Sikeres szakmai vizsgák
Növekedjen az Arany János
Kollégiumi és Szakiskolai Programban
résztvevők száma
Eredmény-
indikátorok:
A HH-s és HHH-s
tanulók aránya, sikeres
vizsgázók száma.
A szülők részvétele
szülői értekezleten,
alkalom/tanév
Tehetséggondozó
programban részt-
vevők száma,
eredményei
Munkatervek
Szabadidős
programterv
Beszámolók,
Jelentések,
Munkaköri
leírások
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
Szociális hátrányok
Nem megfelelő
gyermekvédelmi
jelzőrendszer
Szülői érdektelenség
Együttműködés
hiánya
Fenntartói döntés
Tevékenységek
A veszélyeztető körülmények
feltárása, segítségnyújtás
Felzárkóztató foglalkozások
szervezése
Kapcsolattartás a szülőkkel,
érdekvédelmi szervezetekkel
A lemorzsolódás okainak kutatása,
eljárás rend kidolgozása az igazolatlan
hiányzások kezelésére
Egészségnevelési és prevenciós
program kidolgozása
Szabadidős tevékenységek szervezése
Eszközök,
erőforrások:
Osztályfőnökök,
gyermekvédelmi
felelős, Felzárkóztatást
végzők,
Szülői értekezletek,
fogadóórák,
Szabadidő szervező,
Rendezvényfelelős
Rendezvények költsége,
Postai és telefon
költség,
Felzárkóztatási
tervek,
Esélyegyenlőségi
terv
Munkatervek,
Beszámolók,
Eljárásrendek
Gyermekvédelmi
intézkedések,
Környezet-
tanulmányok
Költségvetési terv
Anyagi erőforrások
hiánya a
foglalkozások
megszervezéséhez
Előfeltételek:
Helyi tanterv,
szakmai program,
szükséges szakmai
tapasztalat
15
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
Növekedjék az idegen nyelvet beszélők
száma, fejlődjön a tanulók kommunikációs
és informatikai készsége
Hatásindikátor:
Javuljon a végzett
tanulók elhelyezkedési
és tovább-tanulási
aránya az előző évihez
képest lehetőség szerint
1%-kal
Beszámolók,
Évértékelő
jelentés
Intézményi cél:
A végzett tanulók alkalmazásképes
tudással rendelkezzenek
Célindikátorok:
Egyéni teljesítmények
javulása: tantárgyi
átlagok 0,2-del való
növekedése
Éves
munkatervek
Beszámolók
Tanulói
motiválatlanság,
Hiányzások nagy
száma, lemorzsolódás
Várt eredmények:
Nyelvi kompetenciák szerinti oktatás
kidolgozása, bevezetése
Kommunikációs készségek fejlesztése
Korszerű informatikai oktatás és
informatika alapú oktatás bevezetése
Eredmény-
indikátorok:
Sikeres szakmai vizsgát
tett diákok száma
Munkatervek
Beszámolók,
Jelentések,
Munkaköri leírás,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
Tanulói
motiválatlanság
Tevékenységek
Tanmenetek, felmérések átdolgozása a
szakmai vizsgáknak megfelelően
Szakmai idegen nyelv oktatása
Szakmai és tanulmányi utak,
kirándulások szervezése
A tanulók támogatása az
álláskereséshez
Tanulói kudarcokat csökkentő,
tanulást támogató környezet
biztosítása, tanulást támogató
módszerek bevezetése (elektronikus
tananyagok bevezetése)
Pályázatok révén a meglévő
informatikai és oktatástechnológiai
rendszer korszerűsítése
Eszközök,
erőforrások:
4 informatika
szaktanterem, 2 nyelvi
tanterem,
2 e-tábla,
A helyi munkaügyi
kirendeltséggel
kapcsolattartó,
Módszertani
gyűjtemény,
E-tananyagok,
Továbbképzéseken
résztvevő pedagógusok,
Továbbképzések
költsége
Pályázati
tevékenységben
résztvevők
NAT,
Kompetencia
alapú tananyagok,
Központi szakmai
programok,
Munkatervek,
Beszámolók,
Pályázati
anyagok
Anyagi erőforrások
hiánya
Nem megfelelő
informatikai és
oktatástechnológiai
rendszer
Előfeltételek:
Helyi tanterv,
szakmai program,
szükséges szakmai
tapasztalat
16
Célok, feladatok
Eredményességi
mutatók
Ellenőrzés
forrásai,
eszközei
Kockázatok
Fenntartói elvárás:
A tanulók személyiségfejlődésének
elősegítése a közösségi érzés, a
magyarságtudat, a lokálpatriotizmus és az
európaiság erősítésével
Hatásindikátor:
Javuljanak a partneri
mérési eredményeink és
az intézmény
megítélése évente 0,2-
del
Beszámolók,
Évértékelő
jelentés
Intézményi cél:
A közösséghez tartozás és az identitás
tudat fejlesztése
Célindikátorok:
Évi 3 projekt
intézményi szinten
Éves
munkatervek
Projekttervek
Beszámolók
Projekt időtartamok
beillesztése a
munkarendbe
Várt eredmények:
A közösségi élet fejlesztése az
iskolában és a kollégiumban
A tanulók ismerjék meg az EU,
hazánk és azon belül Szolnok és
környéke értékeit
Iskolai hagyományok ápolása
Eredmény-
indikátorok:
Rendezvények
száma/év, résztvevők
aránya
Projektek száma
Munkatervek,
Beszámolók,
Munkaköri leírás,
Teljesítmény-
értékelési
rendszer
Projekttervek
Tanulói
motiválatlanság
Tevékenységek
Az osztályfőnöki órák tananyagainak,
kollégiumi feladatterv anyagának
átdolgozása
Szabadidős tevékenységek szervezése
Kollégiumi körök, foglalkozások
szervezése
Vonzó tevékenységi struktúra
kialakítása, a DÖK és a Kollégiumi
diákélet színvonalának emelésével,
kulturális és sport tevékenységek
biztosításával
Projektek kidolgozása, alkalmazása a
tanórán és tanórán kívüli
foglalkozásokon
Nemzeti ünnepeink megünneplése
Eszközök,
erőforrások:
Projektek költsége,
Munkaközösségek,
Team munka,
DÖK, Szabadidő
szervező, Kollégiumi
nevelők,
Módszertani
gyűjtemény,
Pályázati források
Foglalkozások anyag-
és eszköz igénye
Munkatervek,
Osztályfőnöki
tanmenetek
Beszámolók,
Projekttervek,
Forgatókönyvek,
Költségvetési
tervek
Pályázati
anyagok
Együttműködés
hiánya
Anyagi erőforrások
hiánya
Előfeltételek:
Éves munkaterv,
szükséges szakmai
tapasztalat
17
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra. Iskolánkban az oktatás, a szakképzés és a nevelés teljes
összhangját kell megteremtenünk, figyelembe véve azt a tényt, hogy a beiskolázott tanulók
nagyon különböző színvonalú általános iskolákból érkeznek, és a képességek szempontjából is
nagy szóródást mutatnak. Célunk a különbségek csökkentése, valamint a szociokulturális
hátrányok – lehetőség szerinti – kiküszöbölése az iskolánkban megvalósuló tanítási-tanulási
folyamatban. Az iskola szakképző jellege nem ellentétes azzal, hogy nagy szerepet szánunk e
folyamatban a nevelésnek. A tanuló centrikus, humánus iskolai légkör nagymértékben elősegíti
a képzési célok megvalósítását. Alapvető feladatunk, hogy tanulóink a képzés végén a
neveltségi szintjükben mutatkozó hiányosságok nagy részét pótolva hagyják el iskolánkat.
Az iskolai élet sajátosságaiból adódóan egyik legfontosabb alapelvünk az esélyegyenlőség
megteremtése iskolánkban:
felzárkóztató programmal,
világos követelménytámasztással,
objektív értékeléssel, osztályozással,
képesség szerinti differenciálással.
A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső
feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a tanulókban rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak
jelen. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Az iskola nevelői a tanítási
folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói
aktivitás biztosítását és a differenciálást.
A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a
megteremtése. A motiváló tényezők között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A
siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a „nehezen
haladók” esetében lényeges. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik.
Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül
más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, Internet
videó) által megszerezhető tudásnak, s a környezet hatásainak. A motiválás célja, hogy
tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a
tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél
minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a
tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a
pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben
igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott
teljesítményéhez.
E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem
elől téveszteni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek
vezetnek a legjobb eredményre (páros munka, csoport munka, kooperatív módszer, projekt stb.).
Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszaigazolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát,
hogy a mérés, az értékelés, osztályozás, ellenőrzés legyen rendszeres és folyamatos. Az iskolai
oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai és a
tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják.
18
A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók eredményes
motiválása nélkül. A pedagógus tanórai munkája legyen átgondolt, osztályra, illetve csoportra
szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas
ellenőrzését. Fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire (friss levegő,
fény, helyes testtartás, helyes öltözködés…).
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli
tevékenységek segíti:
hagyományőrző tevékenységek:
Sipos Orbán napok, sportdélután Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójáról.
A tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:
október 23.: az 1956-os forradalomra emlékezünk
december: adventi napok és karácsonyi ünnepség
március 15.: az 1849-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés
június 4.: a Nemzeti összetartozás napja
A tanév elején Fecskeavatót tartunk a kilencedikes osztályok tanulóinak
3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók
számára 3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése az iskola tanulóinak
A végzős osztályok szalagavatóját az éves munkarendben meghatározottak szerint tartjuk
megyei szintű vers- és prózamondó versenyt szervezünk
hagyományainknak megfelelően részt veszünk helyi, regionális és országos tanulmányi,
szakmai versenyeken
megemlékezés névadónkról, sírjának rendbetétele, megkoszorúzása, iskolai
megemlékezés
Májusban ballagási ünnepélyt tartunk
DÖK-nap szervezése (igény szerint vetélkedő, sportverseny és bográcsozás)
Osztályfőnöki óra keretében tartott megemlékezéseink:
október 6.: megemlékezés az aradi vértanúk napja alkalmából
február 25. megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól
április 16. a Holocaust áldozatainak emléknapja
Diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős
tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai
diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák
önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által
megbízott pedagógus segíti.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a
gyengék felzárkóztatását tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások segítik. A
hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, valamint tanórán
kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével valósul meg.
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása szakköri
foglalkozásokon történik. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást biztosítunk a sajátos nevelési
igényű tanulók részére a törvény által biztosított keretek között.
19
Szabadidős foglalkozások:
A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat felkészíteni
azzal, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.
kirándulások, múzeumlátogatások, stb.). Ezek a programok a tanulók számára nem kötelező
foglalkozások, nem kapcsolódnak kötelezően az iskolai pedagógiai program végrehajtásához.
A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell
fedezniük.
Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A
szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével –
minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Versenyek, vetélkedők:
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)
versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A
legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A
versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a külön versenyekre a
nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Gyógytestnevelés:
Az iskolaorvos által kijelölt egészségügyi problémák utógondozására szervezett foglalkozások
és a törvény által biztosított egészségügyi rehabilitációt szolgálja.
Iskolai könyvtár:
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Nyílt tanítási napok:
Intézményünk nyílt nap keretében ad lehetőséget az általános iskolák 7-8. osztályos tanulóinak
arra, hogy megismerjék intézményünket, szakmakínálatunkat.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:
A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári
felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. (Szabályozása az SZMSZ-ben és a
Házirendben.)
20
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolai egészségfejlesztés célja
Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy az egészségkultúra szintjének növelésével, az életmód
javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. Az egészségfejlesztés
leglényegesebb módszere az egészségnevelés. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen
életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják
a mai ember egészségi állapotát. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló
magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét
megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük.
Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom
érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az egészséggel
kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni a társadalom
vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki élete harmonikus.
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:
A dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése:
a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén
külső előadók segítségével),
az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának
csökkentésében,
az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat,
a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése,
példamutató magatartás a pedagógusok részéről,
a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése.
Az alkohol- és drog prevenció:
az alkohol- és drog prevenció megjelenik a természetismeret tantárgyak tananyagában,
valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik,
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú
tevékenységének segítése,
hangsúlyosan kezeljük a drog prevenciós tevékenységünket, az ezzel kapcsolatos
programokat, eseményeket, tevékenységeket támogatjuk,
a drog prevenció lényegének, fontosságának tudatosítása a pedagógusok, a tanulók a
szülők körében. Ennek megvalósítása:
pedagógusoknál: előadások, csoportfoglalkozások körében,
tanulóknál: órai foglalkozások (osztályfőnöki, természetismeret) keretében,
szülőknél: a szülői értekezletek előtt összevontan tájékoztatást nyújtunk a szülőknek,
alkohol- és drog prevenciós foglalkozások megtartása az iskolarendőr bevonásával
oktatófilmek megtekintése, megbeszélése,
a témával kapcsolatban kiállítások megtekintése,
városi előadásokon való részvétel.
Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése:
az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében,
a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése,
annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás,
csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések
21
stb.) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással,
kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével (reformtáplálkozás)
Az aktív testmozgás elterjesztése:
az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv
óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható
délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja,
nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk,
a gyaloglást, a futást, a kerékpározást és egyéb testmozgást szorgalmazzuk,
népszerűsítjük.
Az egészségügyi biztonság fokozása:
iskolaorvos és védőnő rendel az iskola orvosi rendelőjében,
a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése
(fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés),
a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése,
felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók
segítségével (pl. fogorvos, pszichológus, védőnő, nőgyógyász),
a lelki egészségi állapot zavarainak feltárásában a szociálpedagógus segítségét kérheti
bármelyik diák,
a szorongásos, depressziós diákok felismerése esetén a tanár/osztályfőnök iskola-
orvoshoz, pszichológushoz irányítja a tanulót,
AIDS-prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat
hallgatnak meg tanulóink.
Az egészséges környezet kialakítása:
rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben, legyen minél több zöld növény a
tantermekben,
fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára,
hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében,
így az egészséges társadalomban is,
a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak – ez az
egészségfejlesztési stratégia része is
az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol
dolgozik,
az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell
alakítania.
Az egészségfejlesztés színterei
Tanórai foglalkozások keretében: szakmai elméleti tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon,
külső gyakorlóhelyeken a munka- és balesetvédelemmel, védőeszközök használatával,
egészséges munkahelyi körülmények kialakításával kapcsolatos témák feldolgozása
Osztályfőnöki órákon konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok,
esetelemzések (az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet
hívni).
Tanórán kívüli foglalkozások nyújtotta lehetőségek:
délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, számítógépterem-használat,
vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések)
szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó -
orvos, pszichológus, rendőr, - meghívása)
22
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok
Közösségnek az olyan emberi együttélést értjük, melyet az alábbi tényezők tartanak össze:
közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, közösségi tudat. A közösségfejlesztés
folyamatában ezek kialakítása és fejlesztése kiemelt szerepet kapnak úgy, hogy mindvégig szem
előtt tartjuk az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozását. A közösségi nevelés megvalósítása
során az egész iskola közösség előtt álló követelményeket, közös célokat és a mindenkire nézve
érvényes feladatokat elfogadtatjuk, miközben figyelembe vesszük a tanulók egyéni
sajátosságait.
A közösségfejlesztésre iskolánkban az alábbi területeken kerülhet sor:
a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)
iskolai szintű rendezvényeken (ünnepségek, projektnapok)
a tanórán kívül szervezett foglalkozásokon (szakkör, korrepetálás, tehetséggondozás) és
a szabadidős tevékenységek keretében (kirándulás, üzemlátogatás)
Feladataink:
A tanulók ismerjék meg a társas együttélés és a team munka alapvető szabályait, melyek
a különféle közösségekben – tanulóközösségekben, munkahelyeken - a harmonikus
kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.
Fontos, hogy a tanulók tiszteljék társaikat, tanáraikat, oktatóikat.
Tapasztalják meg, és tudatosítsák magukban, hogy a közösségnek milyen
nélkülözhetetlen szerepe van az egyének fejlődésben és a személyiség kialakulásában.
A tanulók ismerjék meg a konfliktusok elkerülési, kezelési és megoldási módjait.
Közösségi programok, rendezvények szervezésével alakítsuk és formáljuk a tanulók
nemzettudatát, mélyítsük el a lakóhely és a tágabb környezet megismerését, keltsük fel
igényüket a nemzeti önismeretre, hazaszeretetre.
Ösztönözzük a nemzeti és egyéb hagyományok (pl. családi, iskolai, nemzeti) feltárására,
ápolására és ez által késztessük egyéni és közösségi tevékenységekre.
Alakítsuk ki a tanulókban a környezettudatos magatartást, neveljük a tanulókat a
környezet óvására és a személyes felelősségen alapuló magatartásra különböző
közösségi programokon keresztül.
A fentieken túl az iskola hagyománnyá vált további közösségformáló elemei:
Iskolai ünnepek (Tanévnyitó, Tanévzáró, Ballagás, Szalagavató, Nemzeti ünnepek)
Fecskebál Fecskeavató
Sipos Orbán iskolánk névadójára való megemlékezés
Advent és Fenyőünnep
Farsang
Húsvéti készülődés
DÖK nap – sportnap
Projektnapok
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
Az egy osztályba kerül tanulókból tanulócsoport formálása nemcsak az osztályfőnök feladata,
hanem minden szaktanáré és oktatóé is. A közösség kialakításában, formálásában az egy
osztályban tanítók, oktatók tehetnek a legtöbbet, ezért kiemelten fontos az ő kapcsolattartásuk,
összehangolt munkájuk. Olyan közösségek kialakítás a célunk, melyek képesek az iskolai
23
értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a munka közös
megszervezésére. Szükség van a közös cselekvések, tevékenységek fejlesztésére is, elsősorban
értékközvetítéssel, példamutatással, rendszeres és objektív értékeléssel. A közösség legyen
képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására
különböző munkaformákkal.
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
Olyan tevékenységi formák szervezése, amelyek keretében a tanórán kívüli foglalkozásokon,
korrepetálásokon, tehetséggondozó foglalkozásokon, szakkörökön, kulturális programokon és
iskolán kívüli rendezvényeken, kirándulásokon megvalósítható:
A társas együttélés, az egyenlő bánásmód alapelvét, szabályait gyakorló helyzetek
Megfelelő nyitottság kialakítása a különböző együttélési szokások, kultúrák elfogadása
iránt
A saját és a közösségi érdekek egyeztetése, összehangolása
Problémák és konfliktushelyzetek megoldása, gyakorlása, helyes kezelése
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai
Az iskolai diákönkormányzat munkájával, közreműködésével hozzájárul az iskola pedagógiai
programjának megvalósításhoz, segíti a közösségfejlesztést és formálást. Véleményezési joggal
rendelkezik az éves munkatervvel, az intézményi dokumentumokkal, az éves rendezvénytervvel
kapcsolatban. A diákönkormányzat számára fontos a régi tevékenységek, rendezvények mellett
új hagyományok teremtése is. Feladatai közé tartozik a helyi versenyek, kiállítások, vetélkedők
kiírása, lebonyolítása, valamint a faliújság díszítése, mellyel hozzájárul és előkészíti a közelgő
eseményekre, ünnepekre való ráhangolódást és hasznos információt nyújt a témával
kapcsolatban.
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a
tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói
közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív
részvétele.
Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony
együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető
el.
A tanulók, annak érdekében, hogy:
- megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;
- érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;
- gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség
szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;
- a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát
az intézmény feladata:
o az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének
pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;
o az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;
o az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli
programjainak meghatározása.
24
A pedagógusok, annak érdekében, hogy:
- képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos
kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;
- rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-,
szervezési- és elemzőkészséggel
az intézmény feladata:
o kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének
feltételeiről gondoskodni;
o a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés
lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;
o a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit
megteremteni;
o a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása
vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok,
egyeztető fórumok);
o a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló
pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a
továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.
A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:
o mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy
problémáikkal a pedagógusokhoz;
o kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;
o együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében
az intézmény feladata:
o a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos
kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;
o megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos
o igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:
o a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait
erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;
o a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai
feladatok:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a
közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő
fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai
élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói
közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek
fejlesztésében.
Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell
az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek
elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –
önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
25
Az önkormányzás képességének kialakítása.
Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a
közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél
eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni
tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a
tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,
viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása,
ápolása.
26
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógus feladatai a foglalkozásokkal, a tanítási órákkal és az értékeléssel
kapcsolatosan:
Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az elkészítésükkel
kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a
helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően,
felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és
az igazgató, illetve az intézményvezető helyettes által szeptember 15-ig jóváhagyott saját
tanmenete szerint tanít.
A helyi tantervben előírt tananyag megtanítása korszerű pedagógiai módszerek
alkalmazásával.
A tanulók egyenletes terhelésére kell törekednie. A tanulók otthoni tanulását úgy
tervezze, hogy az (írásbeli, szóbeli) ne haladja meg a tanóra időtartamát.
Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és
javítási lehetőségeket.
Az értékelés szabályozása:
Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló
teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az
osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt
osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott
érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a
nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt
osztályzatot a diák javára megváltoztathatja.
Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba
minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet.
Félévenként legalább 3 érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat
megállapításához.
Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.
A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel
korábban be kell jelenteni és legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell
adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig
megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.
A szülőt az osztályzatokról ellenőrző és elektronikus napló útján kell értesíteni.
Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz.
Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a
tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására (felzárkóztatás, korrepetálás).
Ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak, az osztályfőnöknek
jelzi, aki feltárja a hiányosságok okát és szükség szerint értesíti a tanuló szüleit.
A tehetséges tanulókat felkészíti versenyekre, kiállításokra.
Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén):
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok és
egyéb pályázati tevékenységből eredő feladatok
27
A túlórák, helyettesítések, felügyeletek ellátása:
A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az
iskolavezetés közös megállapodása alapján történik, a törvényi előírásoknak
megfelelően.
Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli
munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is
elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus
év közbeni távozása).
Az órarendben rögzített helyettesítéskor az iskolában való tartózkodás kötelező. Ez alól
csak intézményvezető helyettesi engedéllyel mentesülhet.
Igény és lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett),
ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az
iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.
Adminisztratív teendők ellátása:
minden tanóráról/foglalkozásról napló vezetése
osztályozás
összeolvasás
az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére mérések, minőségfejlesztéssel
kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése
statisztikák készítése
Egyéb feladatok:
A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és
ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában.
A szakiskola működési rendjében felmerülő feladatok ellátása: pl. óraközi ügyeletek,
szakmai záróvizsga felügyelet, osztályozó vizsga stb.
A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel.
Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való
megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség
kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két
rendkívüli osztályértekezleten való részvétel.
Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.
Tantermekben/tanműhelyekben, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása.
Leltározásban való részvétel.
A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.
28
Elvárások a pedagógusokkal szemben
Kompetenciaterület Elvárások
Szakmai tapasztalat Nevelés és oktatás terén szerzett gyakorlat
Tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű
tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési gyakorlat
Személyközpontú pedagógiai
megközelítés
Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni
(empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és
őszinte, képes a tanulók feltétel nélküli pozitív
elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el
nem a tanuló személyiségét.
Pedagógiai attitűd A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni
fejlesztő pedagógiai célokat
Elmélet és gyakorlat
egységében való gondolkodás
Az oktatandó elméleti tananyagot a tanulóknak a
gyakorlattal történő átadás módszereivel egységben látja
Kommunikációs készség Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani.
Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni
őket
Iránymutatás, motiválás Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon
Eredményorientáltság Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok a
lényegest a lényegtelentől
Csoportban való
együttműködés
Legyen gyakorlata az egy osztályban tanító pedagógusok
együttműködésében, ötleteivel és munkájával segítse
kollegáit
Tanulási és fejlődési készség Képezze magát tovább a továbbképzési terv szerint,
önképzése legyen tudatos
Rugalmasság Mások véleményének érvényességét elismeri. Új
módszerek, megoldások bevezetését nem gátolja
Az elvárások megvalósulása, és az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében
az iskolavezetés támogat minden olyan tevékenységet, amely a pedagógiai munkát javítja,
eredményességét növeli. Ilyenek például a team munkaformában végzett munka, a
munkaközösségi megbeszélések, az ötletbörzék, a belső és külső továbbképzések valamint a
szakmai kirándulások.
29
Az osztályfőnök feladatai
Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos
dokumentuma a tanmenet, melyet minden év szeptember 01-ig lead a munkaközösség
vezetőjének. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, és az iskola pedagógiai elvei
szerint nevelni osztályának tanulóit a személyiség fejlődés tényezőit figyelembe véve. Segítenie
kell az osztályközösség kialakulását.
Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség
szerint látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel
megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a
tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel,
kollégiumi nevelőtanárral, szociálpedagógussal, stb. Különös gondot fordít a veszélyeztetett
tanulók segítésére.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanár
társai elé terjeszti. Az érdemjegy végleges megállapítását szükség szerint a tantestület döntésére
bízza. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Rendszeresen tájékoztatja a
szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Évente két alkalommal szülői
értekezletet, és havonta egy fogadóórát tart. Ellenőrzi a távozó tanulók elszámoló lapját
(könyvtári könyvek, munkaruhák, étkezési tartozások stb.) Ellátja az osztályával kapcsolatos
ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, rendszeres ellenőrzése, félévi és év végi
statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, rendezvényekről, részvételüket
segíti, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a
tanulók jutalmazására, alapítványi támogatásra. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség
munkájában. Javaslataival és észrevételivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a
közösség tevékenységének eredményességét. Mulasztás esetén, a törvényi előírásoknak
megfelelően tájékoztatja a szociálpedagógust és megteszi a szükséges intézkedéseket. Közös
kirándulásokon, túrákon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel, szükség esetén ezek
szervezése.
30
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását segítő program
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a
nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy
részleges) integrációjuk. Intézményünk a köznevelési törvény (2011.évi CXC. törvény), a NAT,
a 2/2005.(III.1.) OM rendelet és a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet irányelvei alapján integrált
nevelést-oktatást valósít meg.
A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú
EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII.
21.) EMMI rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja - Az enyhén értelmi
fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának
kerettanterve és a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját
ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10.
évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést.
A köznevelési törvény az alábbiakban határozza meg az ellátást igénylő tanuló státuszát:
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában
magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős
motiváció, elkötelezettség,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló:
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat,
de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
31
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását
b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének
eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az
átlagostól eltérő szintű fejleszthetőségét
Kiemelten figyelünk arra, hogy tanulóink a státuszuknak megfelelő ellátásban részesüljenek,
szükség esetén ellátásukat utazó gyógypedagógus segítségével biztosítjuk. Ennek érdekében a
szokásostól tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérően nagyobb mértékű differenciálást,
speciális eljárásokat illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs
eljárásokat alkalmazunk a különböző pedagógiai színtereken.
Befogadó iskolája vagyunk az alábbi státusszal rendelkező tanulóknak:
Státusz Létszám Pedagógus kompetencia
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók
Tanulásban akadályozott tanulók
- BNO F 70
2 főnek számít oligofrénpedagógus,
tanulásban
akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
Pszichés fejlődési zavarral küzdő
tanulók
- F 81.0 Diszlexia
- F 81.1 Diszgráfia
- Diszortográfia
- BNO F 81.2 Diszkalkulia
- BNO F 81.3 Iskolai képességek kevert
zavara
- BNO F 83 Kevert specifikus fejődési
zavarok
- BNO F 81.9 Nem meghatározott
fejlődési zavara az iskolai
készségeknek, tanulási zavar
veszélyezettség
- BNO F 90.0 Aktivitás és figyelem
zavara
2 főnek számít
Logopédus,
pszichopedagógus,
oligofrénpedagógus,
tanulásban
akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
Autizmus spektrum zavarral küzdő
tanulók
BNO F 84.0
3 főnek számít Tanulásban
akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
Beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanulók /BTMN/
- magatartási nehézség
- beilleszkedési nehézség
- olvasási nehézség
- írás –helyesírás nehézség
- számolási nehézség
- részképesség területén megmutatkozó
nehézség
2 főnek számít Fejlesztő pedagógus
vagy gyógypedagógus
32
Enyhe értelmi fogyatékos tanuló
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,
akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb
funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó
akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi,
gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
Pszicho diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,
valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb
érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek
vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb
hatásokra alakulnak ki.
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik:
A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási
folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek
változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség
különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás
eredményességét.
A nevelésükhöz szükséges feltételek:
a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta,
gyógypedagógus foglalkoztatása,
speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve
a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai
nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet.
Középfokú nevelés
A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése,
alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók
eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa
esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között
történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az
önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át
tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek.
A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó
készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.
A nevelés, oktatás, képzés célja:
A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése,
erősítése,
A szakmai vizsgára való felkészítés,
Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók
élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
33
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a
Nemzeti Alaptantervben leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az
egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé
kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális
felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra.
Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a
történelmi múlthoz.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári
jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai
szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat).
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a
társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a
reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés,
a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése.
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat.
Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt
szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében.
Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre.
Családi életre nevelés
A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének
és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi
minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok
kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt
feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes
intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel
bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő
magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás,
önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet
szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a
környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A
szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen.
Pályaorientáció
Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a
34
munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően
segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet
adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek
megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház
körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A
tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás
területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése.
Médiatudatosságra nevelés
Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az
ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük
az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a
bizalmi érintkezés megkülönböztetése.
A tanulás tanítása
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni
tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra
történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra.
Kulcskompetenciák
Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott
kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a
gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési-
oktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció
szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való
beilleszkedés érdekében.
Anyanyelvi kommunikáció
Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy
nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi
fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és
beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók
egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi
módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember
nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.
Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely
(az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint
összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló,
felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban
(élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok
nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem,
emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg.
A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos
gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra.
35
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási
műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés,
észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az
enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ
mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján
megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző
területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során
létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét
cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a
stratégiahasználat kialakítása.
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati
jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló
természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes
természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi,
betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése.
Digitális kompetencia
Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban
a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus
ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.
Szociális és állampolgári kompetencia
A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja
helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való
aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók
gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű
tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés,
kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és
attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A
tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját
cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások
segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az
eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak
az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek
is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést.
36
Hatékony önálló tanulás
A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás,
olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az
enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy
miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen
képes közös munkában, csoportban dolgozni.
A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi
területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai,
módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.
A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb
szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.
37
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
A tanulói érdekérvényesítés, a Diákönkormányzat
Az iskola hatékonysága függ attól, hogy a tanulóknak milyen a közérzetük az iskolában.
Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük
alakulását. A diákönkormányzatunkba az iskola egész ifjúsága beletartozik. A KT. alapján a
tanulók döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,
valamint a tisztségviselők megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a
diákönkormányzatban. Diákönkormányzatunk a KT. előírásai szerint működik és látja el
feladatát.
Iskolánkban osztályonként két képviselő tagja a diáktanácsnak. A tagokat az osztályok
demokratikus úton választják meg, általában titkos szavazással. A választást a tanárok
tiszteletben tartják. Az osztályfőnökök támogatják a tagok munkáját.
A diákönkormányzat sikeres működését az ezzel megbízott pedagógus kolléga segíti. A
kéthetenkénti gyűlés lehetővé teszi az aktuális problémák megbeszélését és az eredményes
működést. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A nevelőtestületi értekezleten és az Igazgatótanácsi értekezleten a diákönkormányzatot segítő
tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat elsődleges feladata az érdekképviselet,
amit fegyelmi tárgyalásokon, nevelőtestületi értekezleteken érvényesítenek. Részt vesz a
házirend átdolgozásában, valamint az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, IMIP,
Házirend, SzMSz) elfogadásakor és módosításakor jogszabályban meghatározottak szerint –
véleményezési jogot gyakorol.
Továbbá feladata az iskolai rendezvények szervezésében való részvétel is (pl. fecskebál,
farsang, fordított nap). Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola,
kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza annak működését.
Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy
alkalommal hívnak össze a tanulói jogok érvényesülése céljából. A diákközgyűlésre a tanulók
diákképviselőt küldenek. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.
Résztvevői a küldött tanulók, az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár.
Diákönkormányzatunk saját anyagi forrással is rendelkezik (szalagavató, fecskebál bevételei),
melyből további rendezvényeit finanszírozza. A diákönkormányzat - a nevelőtestület
véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez
biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli
munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének
létrehozásáról és működtetéséről, valamint a vezetőjének és felelőseink megbízásáról. A
diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és
a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a
nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A
diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az iskola igazgatójához, új
megoldási javaslatokat tehetnek. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös
feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.
38
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Az iskola nyilvánosság rendszere
Az iskolában folyó oktatói, nevelői munka megítéléséhez, értékeléséhez a nyilvánosságnak, a
mindenekelőtt a szülőnek, az általános iskoláknak, a különféle szakmai szervezeteknek, továbbá
a fenntartónak és az oktatásirányításnak is információkra, adatokra van szüksége.
Az iskola nyilvánosságának biztosítása érdekében hoztuk létre az iskolai weboldalt és az
elektronikus naplót, mely ma már a tanulók, a szülők számára is elérhető, megtekinthető.
Az iskolai weboldal (http://www.szakkepzo-szolnok.sulinet.hu/) tartalmazza az aktuális
eseményeket, az intézmény által közzétett dokumentumokat, beiskolázási információkat,
valamint a pályázati eredményeinket.
Az elektronikus napló lehetővé teszi a tanulóknak és szülőknek egyaránt, hogy folyamatosan
tájékozódjanak gyermekeik tanulmányi teljesítményéről, hiányzásairól. A szülő otthonról, a
munkahelyéről vagy bárhonnan rendszeresen megtekintheti a rá vonatkozó adatokat az
interneten a gyerek kódjának a beütése után. Ugyanakkor ez a rendszer a tanárokat is
információnyújtásra kényszeríti.
Az iskola a nagyrendezvényekről, a projektnapokról, valamint a pályázati eredményeiről
rendszeresen információt nyújt a helyi sajtóban és televízióban, tájékoztatva ezzel Szolnokon és
a megye területén élőket.
Nyílt nap és pályaválasztási rendezvények
Az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap rendkívül fontos mozzanata az intézmény
beiskolázási tevékenységének. A nyílt napon lehetőség nyílik minden érdeklődő (tanuló, szülő,
pedagógus) számára megismerni az iskola oktató-nevelő munkáját, a tanórákon alkalmazott
módszereket, a szakmai képzés helyszíneit és megtekinthetők a különféle szakmákban készült
„munkaremekek” is. Az iskolai szakképzés több szakmacsoportban és különböző szakmákban
folyik. Az iskolában nyolc tanműhely és egy tangazdaság várja az érdeklődőket. A nyílt nap
időpontját az éves munkatervben határozzuk meg és szórólapok, általános iskolák számára
küldött kör e-mailek, az iskolai honlap, továbbá a helyi média által biztosított lehetőségek
igénybevételével tesszük közre. A nyílt nap megszervezése a szakképzési munkaközösség
feladata. Egy nyílt nap megtartása kötelező, szükség szerint több is szervezhető.
Iskolánk a városi és megyei pályaválasztási kiállításokon, rendezvényeken rendszeresen
képviselteti magát. A rendezvényekre azok jellegétől, elvárásaitól függően termékekből
kiállítást, gyakorlati bemutatót, szóróanyagokat, iskolafilmet készítünk. A rendezvényeken a
szakképzési munkaközösség tagjai - szükség szerint tanulók is - vesznek részt előre elkészített
beosztás szerint.
Kapcsolattartás a szülőkkel
A szülőkkel kialakult jó kapcsolat jelentős szerepet tölthet be a pedagógus munkájában. A
szülőkkel való kapcsolattartás elsődleges formája az Ellenőrző, melyben a pedagógusok
tájékoztatják a szülőket a tanulók teljesítményéről, hiányzásairól, iskolai rendezvényekről.
Sajnos a szakiskolás tanulók szülei már nem igénylik a részvételt az iskola életében oly
mértékben mint az általános iskolás tanulók szülei. A szülői értekezleteken való szülői részvétel
a legtöbb próbálkozás ellenére sem kielégítő. A tanév folyamán legalább két alkalommal szülői
értekezletet szervezünk, melynek időkeretét az éves munkaterv tartalmazza. Szükség szerint
(osztályprogram, rendkívüli esemény) alkalmával rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. A
39
szülői értekezletek témája tartalmazza az osztályközösség feladatai, problémái mellett, az iskolai
eseményeket, információkat is. A szülők elé tárandó tevékenységeket és információkat az
értekezlet megtartása előtt nevelőtestületi megbeszélésen egyeztetjük.
A 9. évfolyamos szeptemberi szülőértekezlet két részből áll. Az első részben az intézmény
igazgatója egy összevont tájékoztatót tart valamennyi 9. évfolyamos tanuló szülőjének, majd a
második részben az osztályfőnökök tartanak szülői értekezletet külön-külön, csak a saját
osztályukban tanuló gyerekek szüleinek.
Szülői szervezet
Iskolánkban szülői szervezet működik. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről,
munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az
iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely
kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó
ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
Véleményezési joggal rendelkezik az alábbiak terén: az éves munkaterv, a pedagógiai program,
a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, a választható (hitoktatás) tantárgyak oktatása.
Az intézményi tanácsok létrehozásáról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
(továbbiakban Nkt.) rendelkezik a 73.§ paragrafusban. Kiegészítő szabályozás található a
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 121. § - ában. E szabályozásnak
megfelelően a szülők, a nevelőtestület és az önkormányzat képviselője azonos létszámú
delegálttal 2013. október 15-én az iskolánkban megalakult az intézményi tanács.
Fogadó órák rendje
A tanév kezdetén az osztályban tanító szaktanár és oktató köteles meghatározni a fogadó órája
időpontját és azt a tanulók ellenőrzőjébe beírattatni. A pedagógusok a megadott időponton kívül
előzetes egyeztetés alapján más időpontban is tarthatnak fogadó órát.
Az iskola kapcsolatai
Az iskola szakmai kapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel:
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerület,
az NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság
Oktatási Hivatal
a JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
a JNSZ Megyei Agrárkamara
A Pedagógiai Szakszolgálat a szakiskola oktató–nevelő munkáját az alábbi területeken segíti:
a gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztés, gondozás,
a fejlesztő nevelés,
a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az
országos szakértői és rehabilitációs tevékenység,
a nevelési tanácsadás,
a logopédiai ellátás.
Az iskola további szakmai és módszertani kapcsolatai, partnerintézményei:
Járási Hivatal
40
Szolnok Járási Hivatal Járási Gyámhivatala
JNKSZ Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata
Pártfogó Felügyelői Szolgálat
a JNSZ Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet
a JNSZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége
külső gyakorlati képzőhelyek
a területi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok
a Gyermekjóléti Szolgálatok
a JNSZ Megyei ESÉLY Szociális Közalapítvány
az ÉFOÉSZ helyi szervezete
a Mozgássérültek Megyei Szervezete
Kamasz Tanya Gyermek- és Ifjúsági Egyesület
Hild Viktor Városi Könyvtár
JNKSZ Megyei Levéltár
általános iskolák
Tájékoztatási kötelezettségünknek eleget tevő kapcsolatok:
Szolnok Városi Televízió
Új Néplap
A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendje
A külső szakmai gyakorlati helyen a tanulók gyakorlati képzéséért felelős személy a tanulókat
havonta legalább egyszer értékeli és az érdemjegyet a tanulók Ellenőrzőjébe bevezeti és
aláírja. A külső szakmai gyakorlaton szerzett érdemjegy önálló érdemjegyként szerepel az
elektronikus naplóban. Az igazolt és igazolatlan hiányzásokat szintén a tanulók Ellenőrzőjébe
írják be.
Az érdemjegyek és hiányzások iskolai elektronikus naplóba való átvezetése a tanuló
osztályfőnökének a feladata. Hiányzásokkal és magatartási ügyekkel kapcsolatban az
osztályfőnök a telefonon vagy levélben, esetleg e-mailben kérhet információt.
A tanulók szakmai gyakorlati munkájának szöveges és minősítő értékelése félévkor és a tanév
végén az iskola által kiküldött formanyomtatványon történik, melyet a tanuló gyakorlati
képzéséért felelős személy tölt ki.
A kitöltött értékelő lapot aláírva, lepecsételve visszaküldi az iskolába a félévi, illetve év végi
osztályozó értekezlet időpontjáig. Ez az értékelés bekerül az elektronikus naplóba, az osztályozó
értekezleten felolvasásra kerül, és adott esetben befolyásolhatja a tanuló magatartási és
szorgalmi megítélését.
A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:
41
Feladat/
tevékenység
Felelős Résztvevő Módszer Dokumentum Határid
ő Tanulószerződések gyakorlati
oktatás-
vezető
Gyakorlati
oktatásért
felelős
intézményve
zető
helyettes
Tanuló, szülő,
gazdálkodó
szervezet,
illetékes kamara
Szerződések
előkészítése,
fogadása,
kamarai
ellenjegyzés
Jogszabályok
szerint készült,
érvényes tanuló-
szerződések
Augusztus
15-ig
Együttműködési
megállapodások
kiegészítő szakmai
gyakorlati képzéshez
Igazgató
gyakorlati
oktatás-vezető
Gyakorlati
oktatásért felelős
intézményvezető
helyettes,
gazdálkodó
szervezet,
illetékes kamara
Megállapodás
megkötése
kamarai
ellenjegyzés
Jogszabályok
szerint készült,
érvényes
megállapodások
Augusztus
15-ig
Együttműködési
megállapodások
összefüggő szakmai
gyakorlati képzéshez
Igazgató
gyakorlati
oktatás-vezető
Gyakorlati
oktatásért felelős
intézményvezető
helyettes,
gazdálkodó
szervezet,
illetékes kamara
Megállapodás
megkötése
kamarai
ellenjegyzés
Jogszabályok
szerint készült,
érvényes
megállapodások
Május 15-
ig
Kapcsolattartás a
tanulók hiányzásaival
kapcsolatban
Osztály-
főnök
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy,
szülő
Telefon,
Levél,
Ellenőrző,
Ellenőrző,
Hiányzási
értesítések,
E-napló
Folyama-
tosan,
hiányzás
esetén
A tanulók értékelése a
külső gyakorlati
helyen (gyakorlati
munka, magatartás,
szorgalom)
Osztály-
főnök
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy,
szülő
Ellenőrző,
Levél
Ellenőrző,
Hiányzási
értesítések,
E-napló
Havi egy
érdem-jegy
A tanulók gyakorlati
képzésének ellenőr-
zése
gyakorlati
oktatás-
vezető
Gyakorlati
oktatásért
felelős
intézményve
zető
helyettes
A tanulók gya-
korlati képzé-
séért felelős
személy, iskolai
szakoktató
Személyes
találkozó,
telefon
Helyszíni
látogatás során
készült feljegyzés
Félévente
legalább 1
alkalom-
mal
A külső gyakorlati és
iskolai tanműhelyi
gyakorlat
összehangolása
Iskolai
tanműhelyi
szakoktató
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy
Munkanapló
ellenőrzése,
aláírása
Munkanapló 2 hetente
folya-
matosan
A tanulók szakmai
gyakorlati munkájá-
nak értékelése
(félévkor, év végén)
gyakorlati
oktatás-
vezető
Gyakorlati
oktatásért
felelős
intézményve
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy
Levél, iskolai
formanyom-
tatvány
„Szakmai gya-
korlat értékelé-
se” nyomtat-
vány
Január 10-
ig, Június
10-ig
42
zető
helyettes
Az összefüggő
szakmai gyakorlat
ellenőrzése
gyakorlati
oktatás-
vezető
Gyakorlati
oktatásért
felelős
intézményve
zető
helyettes
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy,
iskolai
szakoktató
Személyes
találkozó,
telefon
Helyszíni
látogatás során
készült feljegyzés
Augusztus
31-ig
Az összefüggő
szakmai gyakorlat
értékelése
Osztály-
főnök
A tanulók gya-
korlati képzésért
felelős személy
Levél
Értékelőlap –
formanyom-
tatvány
Bizonyítvány
Törzslap
Augusztus
31-ig
43
A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái és az alkalmassági vizsga
lebonyolítási rendjének szabályozása
A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanulók tanulmányok
alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A szabályozás tartalmazza a tanulmányok
alatti vizsga követelményeit, típusait (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
beszámoltató vizsgára,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
A vizsgaszabályzat határozatlan időre szól.
A vizsgák időpontja
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra
tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-
étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén
a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó
vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a
vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
A tanulmányok alatti vizsgák
Osztályozó vizsga
Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, de lehetőség szerint a
félévi és év végi jegyek lezárását megelőző vagy az azt követő két hétben kell megszervezni. A
vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független
vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére
vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell
megszervezni. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.
Beszámoltató vizsga
Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések
szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.
Szakmai gyakorlati tantárgyból osztályozó vizsgát a nevelőtestület döntése alapján különleges
okokból való hiányzás (pl. külföldi szakmai gyakorlaton vesz részvétel) esetén lehet tenni.
44
Különbözeti vizsga
Más intézményből érkező tanuló tehet különbözeti vizsgát, ha előzetesen azonos szakmát tanult,
és az átvételkor az eltérő helyi tantervek tantárgyi követelményei ezt indokolják. A különbözeti
vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.
Javító vizsga
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,
távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-
étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni
kell.
Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt
engedélyezte.
Pótló vizsga
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A
vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan
magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és
az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
ha ennek feltételei megteremthetők.
Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Az ellátandó
feladatok: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben
foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján lehetőség van, a vizsgabizottságba
legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű
megtartásáért, ennek keretében
meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a
vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a
szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a
vizsga iratait,
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező
tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.
45
A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel
a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az
igazgató e feladata ellátása során
dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben,
amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,
pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.
Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,
amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését
követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, kell elkészíteni.
Az írásbeli vizsga szabályai
Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus
úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja
a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az
írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.
Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,
feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat
ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja
számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.
Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges
segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon
feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak
ezeken a lapokon lehet készíteni.
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő
tantárgyanként hatvan perc.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a
vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb
harminc perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt használja,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben,
vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell
biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet
46
megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc
pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –
harmadik vizsgaként is megszervezhető.
Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó
feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,
aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus
a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az
írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével
kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja,
amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény
leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság
elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a
vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat –
az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával
átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont
feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a
vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli
a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a
vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását
rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik
– a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a
cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az
érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy
eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó
teljesítményét.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
A szóbeli vizsga szabályai
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A
vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint
amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –
amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az
egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár
gondoskodik.
Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell
biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet
készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy
vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
47
A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja
folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a
vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel,
ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése
során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során
súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható
félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének
értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.
Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy,
hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az
osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt
legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget
elhagyhatja.
Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt
értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 68. § (4) bekezdése alapján
engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát
írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia,
és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez
rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése
előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget
elhagyhatja.
Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a
vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha
szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az
elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az
írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
A gyakorlati vizsga szabályai
A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben
meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.
A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola
igazgatója hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a
vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész
rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész
48
helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi
előírásokról.
A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben
meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje
nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok
szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem
számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem
róható okból kieső idő.
A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell
értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak
megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az
értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén
készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott
osztályzatok alapján kell meghatározni.
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a
Helyi tantervében meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan
eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.
Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsga
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.
A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző
harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott
esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának
megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A
bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola
igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első
félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon
belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt
független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a
kormányhivatalnak.
A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,
akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó
tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik -
vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait
a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
49
Az értékelés rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az
intézmény helyi tantervében és szakmai programjában található követelményrendszerével.
Szakképzésben az iskola Szakmai Programjában meghatározott követelmények szerint
Szakmai elmélet - az adott szakma Szakmai és Vizsgakövetelményében
meghatározott, az adott modulra/tantárgyra érvényes módon.
Szakmai gyakorlat - gyakorlati
Jogorvoslati lehetőség
Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó alapján
történhet.
50
A felvételi és átvételi eljárás szabályai
A felvételi eljárást meghatározó jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
47. § (1)-(2) bekezdése; 50 - 51. §;
79. § (6) bekezdése; 92. § (9)-(10) bekezdése.
- a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a
felvételi eljárás szabályai a kötelező felvételt biztosító szakiskolákra vonatkozóan.
A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai
Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába (szakiskolában) az általános vagy a rendkívüli
felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az
oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.
A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap
(a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a
Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.
A szakiskola a meghirdetett szakokra való felvételről - a jelentkezéskor a felvételi jelentkezési
lapokon feltüntetett - tanulmányi eredmények alapján dönt.
A tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános
iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő
osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom
értékelése, minősítése nem számítható be.
A speciális programú, tanulásban akadályozott tanulók számára hirdetett részszakképzésekre
való felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény
alapján történhet.
A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a
továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás
meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát
szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs
rendszerben rögzített adatok hitelességéért az iskola igazgatója felel.
A szakiskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az közzéteszi az iskolai
honlapon és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben, majd felvételi tájékoztatót készít,
és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig
elhelyezi.
51
A felvételi tájékoztató tartalmazza: a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi
területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait
d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat. Amennyiben a sajátos
nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési
laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság
véleményét.
A középiskolai felvételi kérelmet a a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint kell
benyújtani. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a
kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására
szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő.
A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a
középfokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kormányhivatal a felvételi eljárás törvényes
lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige
alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési
lapra rá kell írnia.
Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több
tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni.
A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói
adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A középfokú iskola a tanév rendjéről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a
jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási
azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési
lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék,
akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét
tünteti fel.
A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell
részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének
településén található.
A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi
területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők
listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.
Az iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti
az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell
elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a
felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve
mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni.
52
Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem
elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes
felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.
A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR
rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját.
A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a tanév rendjéről szóló
miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort,
valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola
igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát
aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi
Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú
elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre
nincs szükség.
A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján
tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi
jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy
elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a
tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által
meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói
létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét
nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az
adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak,
amelyet az adott tanulmányi területen iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által
közölt felvehető tanulói létszámon belül van.
A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az
egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi
jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig
megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező
esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.
A felvételről illetve az elutasításról szóló értesítés a hatályos 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet előírásai alapján történik.
Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen
megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást,
köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.
Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév
első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi
eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb,
mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást
meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a
megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi.
A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető
iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több
53
jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A
felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.
A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján annak a
középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező
esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem
ért egyet.
Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy
a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a
jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói
jogviszonyban áll.
A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát,
amelyikben a tanulmányait folytatta.
54
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely
sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy
megérkezése előtt.
Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Lehetőség van
egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, és más tanítási órákon az ismeretek elsajátítására.
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
– ismerjék fel a vészhelyzeteket;
– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai foglalkozások keretében –
foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának
elősegítése érdekében:
– tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán
kívüli vetélkedőkbe;
– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését.
55
Helyi tanterv
Bevezetés
Célok, feladatok
A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat
megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó
tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek
megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen
kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó
műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok
interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak
feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön
a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.
Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok
felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi
élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás
fontosságát.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés
A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének
jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért
érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és
belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer
közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a
különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok
felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket,
sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével
kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar
személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri
lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák
jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri
alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,
belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét.
Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait,
törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési
formáit és lehetőségeit.
56
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember
személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai
elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi
együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és
tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet.
Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés
A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni,
eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,
felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló
életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,
rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az
örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek
alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat
keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális
problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit.
Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az
örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a
családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok
megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség
fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé
válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e
témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra
szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta
alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és
lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető
élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor
fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek
testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az
ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes
értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.
Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok
segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a
segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget
vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.
Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége
segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség
tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel
57
kapcsolatos felelősségét. Ismeri az egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az
egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját
életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal
kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a
fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció
A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal
és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak
kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel
igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci
lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a
felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait,
képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással
kapcsolatban nyújtani tud.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas
szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi
és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és
értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban.
Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.
Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket
értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a
nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével
hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend)
és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák
kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer
tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,
indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes.
Tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel,
önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele,
hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt
megteremtheti.
58
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok
kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,
saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért
nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja
a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az
infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és
információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb
területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra,
képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk
verbális leírására, értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció
Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat,
amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a
másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Matematikai kompetencia
A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű
modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai
kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is
használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre
épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik
konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is
érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia
A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és
magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés
fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit,
korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki
műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben
felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti
szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében.
Digitális kompetencia
A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a
mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.
Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési
körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is
használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját
szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes
magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az
IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.
59
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti
és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz
kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli
életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai
számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában.
Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül
hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a
közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és
az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a
nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai
élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni
társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak
elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a
gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt,
egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott
szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket
megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő
pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott
esetben képes ezek vállalására.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a
tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények,
színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására.
Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló
átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,
olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan
tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a
figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A
tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és
gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén
tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni
sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes
oktatást.
Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,
amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes
tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el
szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha
lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési
formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a
differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító
pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és
60
az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken
alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló
csökkentését, megszüntetését.
Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek,
teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében –
eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok).
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását
elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált
– oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja
ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a
felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó
tanulásra és a munkába állásra való felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a
helyi tantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de
mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.
Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a
minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni
üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására
vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál
nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez
szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –
módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási
ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.
Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait
beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges
többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.
A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a
nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a
sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan)
és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
61
A választott kerettanterv megnevezése, a kerettanterv feletti óraszám
Bevezetés
A szakiskolai szakképzés szakmai programját kiegészítő közismereti helyi tanterv különös
hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe
megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át
tartó tanuláshoz
beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek
megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének
szolgálatába állítsa;
érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú
szemléletét és szervezését;
segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során
érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított
felfogása;
végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok
megoldhatóságát.
A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő integrációs
megoldást képviseli.
A helyi tanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát, és
a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez.
A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,
megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába
helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
A helyi tanterv a Kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének
megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat egyaránt
alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák fejlesztésének.
A Kerettantervben és a helyi tantervben a kulcskompetenciákra épülő tantárgyak témakörei,
témái, tartalmai, illetve az egyes tantárgyak között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer
van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden tantárgy és minden témakör esetében külön
is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a
tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és
témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.
62
Szakképzési rendszerünk
A Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium képzése jelenleg három szakképzési rendszerből
tevődik össze: A 2+2 képzés, a 3 éves előrehozott szakképzés és a 3 éves duális képzés. A fenti
képzések közismereti helyi tanterve az alábbi kerettantervek alapján készültek. A 2+2-es
közismereti képzés kifutóban van, a 2014/2015-ös tanévtől megszűnik.
A választott kerettantervek megnevezése
Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve
Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában
megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM
rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került Az előrehozott szakiskolai
szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.
A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A
helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-i,
73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.
(V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.
2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve
Helyi tantervünk - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.
21.) számú EMMI rendelet módosításában a 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 8., a 6/2014.
(I.29.) EMMI rendelet 1. és a 34/2014. (IV.29) EMMI rendelet 9. mellékletének megfelelően
kiadásra kerülő kerettantervek adaptálásával készült, figyelembe véve az iskola arculatát és a
helyi sajátosságokat.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve
A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú
EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.
21.) EMMI rendelet módosításáról a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók
nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti
képzést.
63
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező
előkészítő évfolyamának helyi tanterve
A tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III.29.) számú EMMI rendelet a
kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet
módosításáról szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-
oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának kerettanterve alapján, annak
adaptálásával készült a helyi tantervünk.
A kerettanterven felüli óraszám felhasználása
A kerettanterven felüli óraszámot a törvény által meghatározott módon csoportbontásra,
tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tömegsport foglalkozásokra használjuk fel.
Felhasználásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza.
64
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei
A tankönyvellátás rendje
1. Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28) EMMI rendelet
- A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.
2. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak
Az ingyenes tankönyvekre jogosultak körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény (46.§ (5), 97.§ (22), és a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
határozza meg
Normatív kedvezményre jogosultak köre:
a) tartósan beteg,
b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,
értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési
zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,
d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy
e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
3. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok
bemutatása szükséges:
- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (A családi pótlék folyósításáról szóló
igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai
igazolószelvényt)
- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi
pótlék folyósításáról szóló igazolás;
- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye;
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.
A köznevelés törvény által meghatározott évfolyamok számára a tankönyvek ingyenességét a
2013/2014-es tanévtől felmenőrendszerben biztosítjuk.
4. A tankönyvtámogatás igénylésének módja:
Az IGÉNYLŐLAP (5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez) értelemszerű
65
kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában lehet beszerezni.
Ha az igénylő az igényét az előírt határidőre nem nyújtja be, az iskola – jogszabály szerint
– nem köteles a késedelmesen bejelentett igényt kielégíteni!
Az időközben történő jogosulttá válást az igény érvényesítéséhez 15 munkanapon belül be kell
bejelenteni.
Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában:
- Tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése
- Használt könyvek biztosítása
5. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatok
Január 10-ig
Az iskola felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanévben tankönyvet
kölcsönözni.
Az iskola tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvre.
Köznevelési törvény 46.§ (5), Tankönyvtörvény 8.§ (4)
A szülő az ingyenes tankönyv iránti igényét írásban beadja.
5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez
Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a
köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, valamint a tankönyvtörvény szerinti
normatív kedvezményt.
Január 20-ig
Az iskola igazgatója a felmérés eredményéről tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai
szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot és kikéri véleményüket az iskolai
tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
Az iskola igazgatója kezdeményezi a tankönyvtámogatás megállapítását a fenntartónál
azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás
rendszere nem tudja megoldani.
Január 25-ig
Az iskola igazgatója (a véleményezésre jogosultak véleménye alapján) meghatározza és
Hirdetményben közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.
Január utolsó munkanapjáig
Eddig kell megkötni az iskolának (a Központ egyidejű bevonásával) a Könyvtárellátóval
a tankönyvellátási szerződést.
Március 22-ig
66
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a
szülők megismerjék azt.
A szülő eddig nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg
kívánja- e vásárolni.
Március utolsó munkanapja
Az iskola elkészíti a tankönyvrendelését és elektronikus rendszeren keresztül megküldi
azt a Könyvtárellátónak
A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi
rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait,
az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének
elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok
végrehajtását.
Május 31-ig
Az iskolának hirdetményben közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és
kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók
kikölcsönözhetnek.
A tanév végén tájékoztatni kell a szülőt a következő tanévben szükséges taneszközökről
is.
Június 15-ig
A tankönyvrendelés módosításának határideje.
Szeptember 5-ig
A pótrendelés határideje
A tankönyv kiválasztásának elvei:
A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai
véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-
vezető egyezteti, állítja össze.
A szakmai munkaközösség által kiválasztott tankönyv 3 évre szól. Amennyiben a
használat során a taneszközről kialakult vélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon
korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség
egyetértési jogával alátámasztva lehet.
A tankönyv kiválasztás szabályozása:
A tankönyvek kiválasztása a minden évben hivatalosan kiadott közismereti és szakmai
tankönyvjegyzék alapján történik.
67
További rendező elv a tankönyvek kiválasztásánál, hogy a tankönyv tartalma, felépítése,
képanyaga, magyarázó ábrái lefedjék a tantervi követelményeket, a helyi szakmai és
pedagógiai programokat, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez.
A kiválasztásnál a szakmaiság mellett fontos ismérv a tankönyv eladási ára.
Célunk, hogy olyan tankönyv kerüljön be a tankönyvjegyzékbe, amely szakmailag a
legmegfelelőbb és a növendékek számára a legolcsóbban beszerezhető.
68
A NAT alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása
Fejlesztési feladatok az egyes műveltségi területen
1. Magyar nyelv és irodalom
Szókincsfejlesztés, helyes nyelvhasználat erősítése
Vizuális, akusztikus észlelés, beszédmotoros észlelés fejlesztése
Téri tájékozódás, grafomotoros készség fejlesztése
Kommunikációs képesség fejlesztése
Szövegértés fejlesztése
Írásmozgás fejlesztése
2. Élő idegen nyelv
Beszédszándék felkeltése
Beszédértés, beszédkészség fejlesztése
Olvasott és hallott idegen nyelvi szövegértés fejlesztése
Szövegalkotás fejlesztése írásban és szóban
Interkulturális kompetencia fejlesztése
Nyelvtanulási stratégiák fejlesztése
3. Matematika
Gondolkodási műveletek fejlesztése
Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése
Mennyiségi viszonyok, matematikai fogalmak
Becslés, önellenőrzés
Gyakorlati mérések alkalmazása
Térlátás, koordináció fejlesztése
Összefüggések felismerése
Ítélőképesség fejlesztése
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése
4. Történelmi és társadalmi ismeretek
Időészlelés fejlesztése
Tér-idő kapcsolata
Kommunikációs készség fejlesztése
Képzelet, kreativitás fejlesztése
Megtartó emlékezet, akaratlagos figyelem fejlesztése
Tájékozódási képesség fejlesztése
Szövegértés
Logikus gondolkodás fejlesztése
5. Természetismeret, fizika, kémia, biológia
Vázlatok, rajzok készítése
Változások felismerése, oksági összefüggések felismerése
Ismeretszerzés iránti igény felkeltése
Lényegkiemelés, összehasonlítás, csoportosítás
Egészséges életmód iránti igény felkeltése
Gondolkodási képességek, gondolkodási műveletvégzés fejlesztése
Megfigyelő képesség fejlesztése
Környezettudatos nevelés, környezetvédelem
69
6. Földünk és környezetünk
Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben
Kommunikációs készség fejlesztése
Térképismeret, ábraelemző képesség fejlesztése
Logikus gondolkodás fejlesztése
7. Művészetek
Ének-zene
Ritmusérzék, hallásfigyelem fejlesztése
Nagy és finommozgások fejlesztése
Kreativitás, fantázia fejlesztése
Térbiztonság-mozgásbiztonság fejlesztése
8. Vizuális kultúra
Azonosságok, különbözőségek felismerése
Önkifejezés igényének felkeltése
Tervező, alkotó, konstruáló képességek fejlesztése
9. Testnevelés, sport
Mozgásigény, kezdeményező készség fejlesztése
Kitartás, állóképesség fejlesztése, szabályokhoz való alkalmazkodás
Önismereti képesség fejlesztése
Tartós figyelem, fegyelmezett feladat végrehajtás fejlesztése
70
Kompetenciák fejlesztése
A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében a tananyagok műveltségi
területenként közvetítve kerülnek átadásra, mely során építünk a tanulók együttműködési
készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének,
személyiségének fejlesztését.
Oktató-nevelő munkánk az alábbi kompetenciaterületekre terjed ki:
szövegértés-szövegalkotás,
matematikai,
idegen nyelv,
szociális, életviteli és környezeti,
életpálya-építés.
Kulcskompetencia
Készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység,
tanulásszervezés
Matematikai Kreatív gondolkodás fejlesztése
Szövegértés Értő olvasás, az olvasás technikai kivitelezésének fejlesztése
Együttműködés Csoportmunka, páros munka
Projektekben való tevékenység fejlesztése
A munkafolyamat előkészítése, kivitelezése, értékelése
folyamatban a társakkal történő együttműködés elsajátítása.
Csoportban történő együttműködés.
Kommunikáció Gondolatait tudja beszédben, írásban kifejezni. Tudjon érvelni.
Mások gondolatait türelmesen hallgassa meg.
Idegen nyelv Rendelkezzen alapszó-készlettel. A szakmai vizsgához
szükséges szakmai nyelv elsajátítása.
Informatika A számítógép alapszintű használatának elsajátítása
Kompetenciák fejlesztése intézményünkben
Kommunikáció területén
szóbeliség
írásbeliség
képi információ feldolgozása
információkezelés,
adatfeldolgozás
forráskezelés
Együttműködés területén
nyitottság
empátia
szociális interakció
tolerancia
felelősségérzet
szervezőképesség
érvelés, vita
Problémamegoldás területén
hibakeresés
döntéshozatal
rendszerelemzés és tervezés
71
Az értékközvetítés pedagógiai feladatai
Tudásközvetítés
Az oktató-nevelő munkában a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az
ismeretközvetítés.
A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt
fontos.
A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki minden évfolyamon.
Egyéni bánásmód elve
Differenciált foglalkozás a tanítási órákon
A tanuló fejlődésének önmagához történő mérése
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás biztosítása
A tanév során készített felmérések alapján az egyéni fejlesztési ütem meghatározása
Tevékenység-központúság
A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása
Projektek megvalósítása
A kulcskompetenciák olyan szintre fejlesztése, amely lehetővé teszi a munkaerő-piacon
való elhelyezkedés esélyét
Nyitottság, tájékozottság
Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet
igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben.
Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése
a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára, amennyiben ez a tanmenetben szerepel.
Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal.
Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés
struktúráját, változásait és a felhasználók speciális igényeinek megfelelően módosítja.
A fizikum fejlesztése
Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti
hiányosságok pótlása
Mindennapos testnevelés felmenő rendszerben
Személyi higiéné fejlesztése
A tanulók mozgásszükségletének kielégítése
Egészséges életmódra nevelés
A szabadidős sportok megismertetése
A mindennapos testmozgás igényének felkeltése
Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása részletesen a testnevelés
tantárgynál)
A könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása
72
Mindennapos testnevelés
Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség
kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből
kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész
éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra,
hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és
szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést.
A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét,
motorikusan képzettek legyenek, felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós
értékeit.
- A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a
tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos
tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt.
- A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a
gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók helyes
testtartása kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon.
A megvalósításra biztosított órák, foglalkozások:
Testnevelés órák órarendbe építve felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévtől kezdődően 9.
évfolyamon heti 5 óra mindennapos testnevelést vezettünk be.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvényben
meghatározottak szerint szervezzük meg.
Tanórán kívüli foglalkozások:
- Tömegsport foglalkozások
- Sportversenyek
- Sportnap
- Külső sportegyesületekben való részvétel
Rendelkezésre álló tárgyi feltételek:
- Tornaterem, sportudvar, az iskola sportfelszerelései
73
Követelmények:
A mindennapos testnevelés során fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi
tulajdonságaik. El kell érni, hogy tanulóinknak igényükké váljon az egészséges életmód, ezért
kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját képességeiket, azok
fejlesztésének, fenntartásának módjait, és igényeljék a mozgásos tevékenységek örömét.
Törekedjenek arra, hogy mozgásuk legyen koordinált, esztétikus és kulturált. Becsüljék meg
társaik teljesítményét. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek
képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására.
74
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
Kötelezően választható tantárgyak:
- 9. évfolyamon az idegen nyelv: angol vagy német nyelv
Szabadon választható foglalkozások:
- szakkörök (igény és lehetőség szerint pl. informatika)
- tehetséggondozás (matematika, informatika, idegen nyelv, anyanyelvi, szakmai)
- felzárkóztató órák
Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.
75
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
Jogszabályi háttér
- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, többek között az 54. §
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, többek között a 64. §
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulók teljesítményét, elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének
megfelelően ellenőrizzük. A számonkérés módja alkalmazkodik a tanulók életkori
sajátosságaihoz. Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve
amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a
tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok
feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlása. Lehetőséget kell
adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.
A tanuló teljesítményét mindenkor az elvárás- képesség- teljesítmény egységében kell
értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy
szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult
tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét.) A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív
motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Az
értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást, nem rangsorolhatja a diákokat.
Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését segítse, nem lehet megalázó
vagy büntető jellegű. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell
megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak
tartalmát, üzenetét a gyermek is megértse.
A pedagógiai értékelés célja - a tanulói teljesítménymérés mellett - a személyiség fejlesztése,
az önértékelési képesség kialakítása tanulóinkban, valamint a tanulók önálló tanulásra való
képességének és igényének kialakítása, fejlesztése. A tanulói teljesítmények értékelésének
közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból
származó információk közvetítésével, visszacsatolással a tanulók további tanulásra, illetve
tanulásának korrekciójára ösztönözzük, motiváljuk.
Az értékelés alapelvei
Az értékelési formák legyenek változatosak. Feleljenek meg a tanulók életkori
sajátosságainak, egyéniségének, a tantárgy jellegének. Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és
pedagógiai (metodológiai) megfelelősségéért a szaktanár felelős.
Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak:
- A tanulók teljesítményének értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi
követelmények) nyilvánosak.
- Az értékelés célja a megfelelő értékelés funkciók (diagnosztizáló, formatív és
szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási – tanulási folyamatban
úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában
azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges
az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan
hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk).
- A kritérium – és normaorientált mérések tudatos megkülönböztetése.
- Az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának
megteremtése.
76
Az értékelés funkciói
- Diagnosztizálás
Célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat szabályozása érdekében egy-egy nagyobb
téma tárgyalásának megkezdése előtt tájékozódjunk a tanulók meglévő ismeretei felöl.
Az e célból végzett felmérések nem osztályozhatók.
- Formatív értékelés
Célja, az egyes tanulók segítése, a tanulócsoport tanulási folyamatának szabályozása
(korrekciója). Nem osztályozható, vagy nem célszerű osztályozni.
- Szummatív értékelés
Célja a tanulás eredményességének megállapítása, a tanuló tantárgyi tudásának
minősítése.
A tanulói teljesítmények értékelése
A tanuló kötelességének teljesítéséről a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54-
57.§-a rendelkezik.
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló
magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban
tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a
kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az
érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi
osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a
tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az
érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának
értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
- a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes
(3), elégséges (2), elégtelen (1),
- a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4),
változó (3), rossz (2),
- a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4),
változó (3), hanyag (2).
A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a
pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok
alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi
osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek
átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek
okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg
döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi
érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett
tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati
77
képzés szervezője is értékeli az iskolában használatos „Szakmai gyakorlat értékelése”
nyomtatványon. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője
állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai
vizsgára bocsátásáról.
A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az
iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű
szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó
jogszabályok határozzák meg.
Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által
meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye
alapján az igazgató mentesíti.
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és
ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és a minősítés alól.
Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait
megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló
az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a
megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az
iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek
teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított
végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai
Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A
bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.
Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához
szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést
tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott.
Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány teljesítéséről kiállított bizonyítvány
kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer
alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények
megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának
alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és
meg kell őrizni.
A kiadott szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban
meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.
Értékelés formái
Szóbeli feleltetés
A rendszeres szóbeli feleltetés alapkövetelmény.
(Ha a tantárgy tanítása osztálykeretben zajlik, akkor minden tanulónak évente
legalább egy, ha csoportbontásban, akkor félévente legalább egy szóbeli
felelettel kell rendelkeznie. A tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével a
munkaközösségek ettől eltérő követelményt is megfogalmazhatnak.
78
Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a
kifejezőkészség, az előadói képesség formálása, fejlesztése.)
Írásbeli munkák
Röpdolgozat: célja általában diagnosztizálás, vagy visszacsatolás (formális).
Beszámoló: célja visszajelzés, vagy minősítés
Témazáró: célja a minősítés
Az írásbeli beszámolók közül a témazárók eredményeit hangsúlyosabban
vesszük figyelembe.
Naponta két témazárónál több nem íratható a tanulókkal.
Dolgozatok javítása: a szaktanárnak a dolgozatot legkésőbb két héten belül ki
kell javítania.
A tanuló írásbeli pedagógiai értékelésének készítésénél figyelembe vesszük az
alábbiakat:
A tanuló összteljesítménye a követelményekhez és önmaga szintjéhez viszonyítottan kerül
értékelésre. A tanuló teljesítménye és képessége közötti kapcsolat: a tanuló hogyan használja
ki a tanítási-tanulási folyamatban a teljesítőképességét, pl.: megfelel vagy elmarad
képességeitől.
A teljesítmény elérésének módja:
a teljesítményt könnyedén érte el,
a teljesítményt átlagos erőfeszítéssel érte el,
a teljesítményt nagy erőfeszítéssel érte el.
Mely területen teljesített kimagaslóan?
szakmai irányultságának kialakításában,
alapműveltségi területeken,
sport, egyéb (versenyeredmények, társastánc, ünnepség stb.).
Mely tanításon kívüli tevékenységekben vett részt rendszeresen és folyamatosan az iskolában
vagy iskolán kívül (szakkör, klubfoglalkozás, sportkör, tanfolyam)?
Munkavégzésére jellemző adatok:
A választott szakmában, munkavégzésében megnyilvánuló akarati és érzelmi
megnyilvánulások, szakmai ismeretei, készségei, személyes, társas és módszerkompetenciái.
Tevékenységével kapcsolatos akarati tényező:
kitartó-állhatatos,
állja a szavát,
változó szorgalmú,
biztatást, ellenőrzést igénylő,
akarati erőfeszítésre nem képes.
Teljesítményével kapcsolatos értékelés:
megalapozott, kiegyensúlyozott (jogos önbizalom),
szélsőséges, felértékelő (túlzottan magabiztos),
önmagát aláértékelő (az önbizalom hiánya).
Közösségi tevékenységének jellemzése:
aktív, kezdeményező,
megbízható,
közömbös, passzív,
bomlasztó.
A társaival való együttműködés jellemzői:
segítőkész, barátságos,
79
együttérző, nyílt, őszinte,
fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, visszahúzódó,
érvényesülésre törő, önző,
ellenséges, uralkodó.
Helye, szerepe az osztályban:
irányító-központi helyzetű,
csatlakozó-alárendelt,
magányos-visszahúzódó,
elutasító.
A tanulói tudásszint mérése, értékelése
Minden szeptemberben tájékozódó jellegű felmérés készül a tanulók tanulási
státuszáról, egyéni fejlesztési irányának meghatározására, korrekciós foglalkozásra
való besorolásuk miatt. A tanév eleji felmérés alapot szolgáltat az esetleg fennálló, ám
fel nem tárt részképesség-zavar diagnosztikai célú méréséhez, melyet a Szakértői
Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el.
Az évfolyamokon osztályzás 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel történik.
A tanulásmódszertan és az erkölcstan tantárgyak értékelése nem érdemjeggyel, hanem
szövegesen történik az alábbiak szerint: - kiválóan megfelelt
- megfelelt
- nem felelt meg.
Az osztályközösség-építő programot nem értékeljük.
A természetismeret tantárgyat a kollégák szakmai felkészültsége alapján 3 részre
bontottuk:
Természetismeret I. a biológa
Természetismeret II. a földrajz-fizika
Természetismeret III. a kémia-fizika. A félévi és a tanév végi értékelés azonban egy
érdemjeggyel történik - természetismeret elnevezéssel - melyet a részeredmények
átlaga ad.
A tanulók magatartás és szorgalom jegyének megállapítása havi rendszerességgel
team munkában történik. Az érdemjegyek megállapításánál figyelembe vesszük a
Házirendet, melyet a DÖK tagjai segítségével állítottunk össze.
Tanévenként minden tantárgyból 2 alkalommal összehasonlító méréseket végzünk
szabályozott folyamat szerint. A mérések írásban történnek, egységes mérőlapok
alapján.
Időpontok:
tanév eleje
tanév vége
A mérés célja: az elsajátított tananyag, tudás mérése, a hiányosságok feltárása. A
mérések kiértékelésekor összehasonlító elemzést készítünk az egy évfolyamon tanuló
diákok eredményeiről, valamint vizsgáljuk a változást a tanév eleji és tanév végi
eredmények között.
A mérés anyagát a szaktanárok állítják össze. Ők végzik a mérést, annak értékelését. A
munkaközösség-vezetők segítségével meghatározzák az adott tanulók fejlesztési
feladatait. A mérés adatokat szolgáltat az intézményi tanév végi értékelés
elkészítéséhez.
Hiányzások esetén (igazolt, igazolatlan) a tanuló köteles mulasztásait bepótolni, illetve
a mulasztása alatt leadott tananyagból beszámolni írásban vagy szóban. Az elmaradt
80
dolgozatokat, méréseket utólag meg kell írni, pótolnia kell.
Házi feladatok adása
A tanulók feladata és kötelessége az iskolai tanulás mellett az önálló tanulás is. A tananyag
tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni gyakorlás, felkészülés. A
pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot
adhatnak. Hétvégére és a hosszabb iskolai szünetekre nem adható több házi feladat, mint a hét
többi napjára. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már
megtörtént. A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat tetszőlegesen adható. A házi
feladatokat a szaktanár és a szakoktató saját köteles ellenőrzi, számon kérni.
Értékelési elvek és eljárások az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára,
az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos
pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás
eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget
ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális
képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális
szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
Az értékelés célja és feladata
Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi
érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az
értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további
fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon
válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi
fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének
reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató
funkciója.
Az értékelés alapelvei
Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon.
Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus
számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.
A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni
fejlődését támogató értékelés.
81
Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg,
amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.
Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-
értékelési eljárások alkalmazása szükséges.
Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre
állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.
A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik.
Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális
tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív
tanári magatartás.
Az értékelési formák
A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a
tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés.
A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a
szummatív és a formatív értékelés.
Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének
felmérésekor – például év elején, vagy iskolába kerüléskor.
A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését
jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli,
írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés.
A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott
értékelési forma, minden tanítási órán, valamennyi szakaszban folyamatosan nyílik
lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a
tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak
időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali
korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik.
Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi
fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési
folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli
ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a
pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel
visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás
feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz.
Kulcskompetenciák és értékelés
Az értékelés a napi pedagógiai rutin része, a kompetencia-fejlesztés eszköze. A tanulói
tevékenység, felkészülés, egyéni, vagy csoportos munkában való részvétel, szóbeli vagy
írásbeli munka ellenőrzése kapcsán kinyilvánított elismerés vagy elégedetlenség kifejeződése.
Az értékelés történhet érdemjegyekkel, pontgyűjtéssel vagy a helyi szokásokhoz igazodó más
82
módszerekkel. Értékelés a biztató mosoly, az elismerő megjegyzés is. Fontos, hogy minden
alkalommal kísérje szöveges értékelés – ezzel a pedagógus a tanulók számára pontosítja a
további fejlődéshez szükséges tennivalókat, erősíti motivációjukat, gazdagítja a kompetencia
fejlődésével kapcsolatos megértésüket, árnyalja szókincsüket. Ha a tanulásban való
előrehaladásnak, mint a kitűzött cél megközelítésének az értékelésébe bevonjuk a tanulókat is,
akkor önértékelési képességüket, szociális kompetenciájukat fejlesztjük, befolyásoljuk ön- és
társismeretüket, erősítjük mások megértésének képességét, empátiájukat, elfogadási
készségüket.
83
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
A csoportbontás elvei:
- egy osztályon belül két különböző szakma tanulásakor
- nyelvi csoportoknál az azonos képességű, azonos nyelvet tanulók kerüljenek egy
csoportba
- a csoportok lehetőleg azonos létszámúak legyenek
- tilos a diákok hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból
- egyenlő bánásmód és szegregációmentesség biztosítása a hátrányos helyzetű és a
kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében
- a csoportba sorolásnál beleszólásuk van az osztályfőnököknek
- a csoportba sorolásról az intézmény vezetője dönt
A hagyományos osztálystruktúrát megbontjuk az alábbi tantárgyak esetében:
- az idegen nyelv (angol és német csoport)
- az informatika
- a magyar nyelv és irodalom tantárgy
- tanulásmódszertan
- tanműhelyi szakmai gyakorlatokon (maximális létszám: 16 fő lehet)
- lehetőség és igény szerint a szakmai és más közismereti tantárgyaknál
84
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
A 2014/2015 –ös tanévtől bevezetésre kerül a NETFIT, azaz a Nemzeti Egységes Tanuló
Fittségi Teszt.
Küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét
és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családok és a köznevelés
szereplői körében.
Jellemzői közé tartozik, hogy személyre szabott, önálló, pedagógiai célú visszajelentést és
értékelést biztosít minden tanuló számára.
Felmérési területek:
- Testösszetétel és tápláltsági profil
/ testmagasság, testtömeg,testtömegindex, testzsírszázalék /
- Aerob fittségi / állóképességi/ profil
/aerob kapacitás becslése-állóképességi ingafutás teszt/
- Vázizomzat fittségi profil
/ a hasizom erő-állóképességének mérése-ütemezett hasizom teszt, a törzsfeszítő
izomzat ereje-a törzsemelés teszt, a felsőtest izomereje,erő-állóképessége – ütemezett
fekvőtámasz teszt, a kéz szorítóerejének mérése, a láb robbanékonyságának ereje-
helyből távolugrás teszt
- Hajlékonysági profil
/ a térdhajlító izmok nyújthatósága-a hajlékonysági teszt /
A fittségi próbák lebonyolításához a Magyar Diáksport Szövetség speciálisan erre a célra
kifejlesztett és hitelesített eszközöket bocsátott rendelkezésre.
A teszteredményeket online környezetben, az összes mérési eredmény figyelembevételével a
tanulók, a szülők, az iskolavezető és a testnevelő tanár egyaránt figyelemmel kísérhetik.
A NETFIT mindenkinek szól,nem csupán a legjobb adottságú, vagy a versenyző típusú
tanulóknak.
A méréseket minden év január és május között végezzük.
Érdemjegyet nem kapnak a tanulók a mérésekre.
85
Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja
Az iskolai egészségnevelés elvei
Az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi
állapota. A helyzet kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós
tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A
társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. Az
iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A
család mellett az iskoláé a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében
meggyőződéssel erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen.
Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom
érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az
egészséggel kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni
a társadalom vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki
élete harmonikus.
Az előzőekhez alapfeltétel tanulóink számára, hogy rendelkezzenek kellő egészségi
ismerettel, tudatosodjon azok alkalmazásának fontossága, s váljon készségükké, szokásukká.
Legnagyobb jelentőségű készségnek a személyi higiénét, a mozgást, a helyes táplálkozás
alapelemeinek kialakítását tartjuk.
Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink:
minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől
mentes felnőttekké,
képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat,
minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásban gazdag életmód iránti igény, hogy a
testedzés szükségletükké váljon,
ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket,
ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket,
javuljon az életminőségük,
a várható élettartamuk minél hosszabb legyen,
el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a
megtanultakat,
fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga
felelős egészségének megőrzéséért.
86
Az egészségnevelés színterei iskolánkban
Hagyományos tanórai keretben:
A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő
szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására.
Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és
megszilárdítását.
A technológia és munkavédelem órákon a különböző gyártási technológiák és
eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások
csökkentése.
A természetismeret órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó
tanítási témákat. Tanulóink ismerjék meg és fogadják el a pozitív egészségfogalom
elvét.
Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon.
Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával
küzdő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre.
A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése.
Tanulóink már az első foglalkozáson balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A
balesetek megelőzése érdekében a munkavédelmi szabályok betartására fokozottan
figyelünk. Ezen feladatok koordinálása az iskolai munkavédelmi felelős feladata.
Az osztályfőnöki órán
Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök
irányításával és a tanulók aktív részvételével történik.
Az egészségnevelési programhoz kapcsolódó oktató-, ismeretterjesztő- és játékfilmek
megtekintése, majd a látottak megbeszélése.
Az iskola egészségügyi dolgozóinak (iskolaorvos, védőnő előadása a betegségek
megelőzésével, szűrésével és kezelésével kapcsolatban.
Drogprevenciós foglalkozások lebonyolítása az osztályfőnöki órán.
Testnevelés órán
Iskolánkban az egészségnevelésnek a mindennapos testnevelésen történő részvétel
sarkalatos pontját képezi. A mindennapi testedzés kötelezettségét a köznevelési szóló
törvény 27. § bekezdése fogalmazza meg. A törvény szerint az iskola, köteles
megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. A
mindennapi testedzés megszervezése az iskolai sportkör foglalkozásait be kell
számítani.
Gyógytestnevelés:
A gyógytestnevelés pedig azt jelenti, hogy a tanuló gyógytestnevelő vezetésével
vesz részt az órán és a problémájának megfelelő terhelést kaphatja, kapja.
Könnyített testnevelés:
Iskolánkban a tanulókat előzetes orvosi vizsgálat után az iskolaorvos I-III. kategóriába
sorolja, melyet egyébként törvény ír elő.
A testnevelés órára egy adott osztály azonos időben érkezik, ahol vegyesen vannak a
különböző kategóriába besorolt tanulók.
A könnyített testnevelés azt jelenti, hogy a tanuló az óra fő részében külön feladatokat
végez, egyébként a játékban részben már részt vesz, így tehát az orvos által megítélt
mozgásszervi, illetve belgyógyászati problémájának megfelelő kontraindikált
gyakorlatokat nem végzi, de a többit igen.
87
Tanórán kívül:
Az iskolában sportkör működhet. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák közötti
sportversenyeken (labdarúgás, városi futóverseny). Az iskolán kívüli
sportegyesületben sportoló diákokat támogatjuk, lehetővé tesszük különböző
versenyeken való részvételüket (pl. karate, a futball, sí, stb.). Játékos sportversenyeken
nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban.
Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az
ifjúság testi és lelki egészségét fejlesztik. A testmozgás mellett fontosnak tartjuk, hogy kapjon
szerepet az egészséges táplálkozás, a reformétkezés is az iskolában. A diákok étkeztetése
megoldott iskolánkban. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben
részesülnek (reggeli, ebéd, vacsora). A többi tanuló részére igény szerint ebédet biztosítunk.
Kedvezményes étkeztetésre van lehetőség a hatályos törvények alapján.
Az iskola diákjai részt vehetnek az „Erdei iskola” programban pályázati forrás esetén. A tábor
programját a táborvezető a tábor megvalósításának időpontja előtt két héttel köteles leadni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a szakképzésben tanuló diákok a Munka és
balesetvédelmi oktatás keretében is tanulnak a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ennek ellenére
szükség van olyan iskolai szintű programok, egészségnapok szervezésére, ahol szakemberek
(meghívott előadók) tartanak előadásokat e témában.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a helyi tantervben szereplő tantárgyak
tananyagaiban:
Természetismeret: újraélesztés, darázscsípések kezelése, légúti aspiráció, verőeres
vérzések ellátása, teendők epilepsziás roham esetében
Testnevelés: Esések, rándulások, sebesülések ellátása
Szakmai elmélet és gyakorlat (szakmacsoporttól függően):
Mérgezések:
- szénmonoxid mérgezés,
- gombamérgezés,
- ételmérgezés, ételallergia,
- vegyszer okozta mérgezés teendői.
Sérülések:
- vegyszer okozta sérülések,
- savmarás,
- égési sérülések,
- forrázás okozta sérülések,
- szerszámok, kések okozta sérülések, sebesülések ellátása.
88
Környezeti nevelés
Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása
a hétköznapi élet minden területén. E folyamatban felkészítjük tanulóinkat az élő és élettelen
természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Minden tantárgyban és minden iskolán
kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek,
hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert.
Céljaink: ki kell alakítani tanulóinkban:
a környezettudatos magatartás és életvitelt,
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, energiatakarékos életmódot,
a környezet értékei iránti felelős magatartást,
a természetes és épített környezetünk védelmét, szeretetét,
az egészséges életmód iránti igényt.
Ennek érdekében kiemelt nevelési feladataink:
a természet- és környezetvédelem alapvető céljainak, feladatainak megismerése,
a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakításának segítése,
annak felismerése, hogy a természet és a környezet védelméért mindannyian
személyesen is felelősek vagyunk,
az egyén és a társadalmi közösségek szerepének, felelősségének megismertetése
környezet értékeinek megóvásában,
a környezet – talaj, víz, levegő, táj – értékeinek védelme, megóvása,
a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása,
bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe,
az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a
lakóhelyen és környékén, valamint azok csökkentésére irányuló erőfeszítések
megismertetése,
az egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése,
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,
a tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezetet veszélyeztető tevékenységekről,
az egészséget befolyásoló környezeti hatásokról,
a természetes és egészséges környezet megőrzésének fontossága – az összes
természettudományos tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása,
anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása,
a környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok megismerése,
a szennyezőanyagok károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló
lehetőségek bemutatása,
az újrahasznosítható hulladékok szeletív gyűjtése, fontosságának megértése.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban:
1. Hagyományos tanórai szervezésben:
a környezeti nevelés fontos színtere a tantárgyi tanítási óra
a tantárgyi kerettantervi tartalmak kiegészülnek a környezetre vonatkozó
tananyaggal
a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni
döntő szerepe és felelőssége a természettudományos tantárgyaknak van, de a
társadalomtudományok szerepe is jelentős az ember és környezete kapcsolatának
története, sajátosságai szempontjából. A tanórákon hozzárendeljük a
89
feldolgozandó témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Tanulóink
elméleti ismereteik gyarapodásával tudnak és akarnak majd küzdeni környezetük
megóvásáért
2. Tanórán kívül:
a világnapok rendezvényein aktívan részt vesz minden osztály (Víz világnapja: 03.
22., Föld napja: 04. 22.)
igényes kulturált környezet kialakítása a tantermekben, az iskolában, az iskola
környezetében és a kollégiumban (teremdíszítés, tisztaság)
a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken való részvétel
az ügyeleti szolgálat segít az iskola egészséges, tiszta környezetének
kialakításában, megtartásában, a dohányzás megfékezésében, újabb dohányzók
számának csökkentésében
tanórán kívüli programok, környezeti neveléssel összefüggő tevékenységek segítik
a környezettudatos nevelést
a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása
az önkormányzatokhoz
városunk civil szervezeteinek megismertetése
veszélyes hulladék (elem) gyűjtése
3. Az osztályfőnöki órán és azon kívül – az osztályfőnök koordináló szerepének
megvalósítása:
A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az
osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban
kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem
meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Általános tájékozottsága,
problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy az iskola környezeti
neveléssel kapcsolatos céljai minél eredményesebben megvalósuljanak. A környezet
megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való
nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a
megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes
kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére
a tisztaságra és az egészséges életmódra nevelés érdekében osztályfőnöki órákon
szakember előadásait hallgatjuk meg, és filmeket nézünk meg, azokat megvitatjuk
(iskolai védőnő, szabadidő-szervező, drog prevenciós továbbképzésen részt vett
kollégák)
az osztályfőnöki órákon rendszeresen megbeszéljük az aktuális környezeti
katasztrófákat, azok megelőzésének lehetőségeit
szaktárgyi és osztályfőnöki órákon kiselőadások tartása, megvitatása, filmek
megtárgyalása
az osztályfőnöki órákra az ember és környezetére vonatkozó témákat tervezünk
minden évfolyamon
a tangazdaság tanulói folyamatosan gondoskodnak az intézmény udvarának és
környezetének rendben tartásáról.
90
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Helyzetelemzés
Intézményünk több mint 20 éve végzi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,
valamint sajátos nevelési igényű fiatalok integrált nevelését, oktatását. Alapvető feladatunk a
gyermek- és ifjúságvédelem területén felismerni és feltárni a tanulók problémáit, meg kell
keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a
felmerült problémát az illetékes szakszolgálatoknak.
Pedagógiai munkánkban kiemelt szerepe van a funkcionális integrációnak csakúgy, mint a
gyermek- és ifjúságvédelemnek, hiszen tanulóinknál sokszor többféle, halmozott problémával
találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a tanórákon is éreztetik hatásukat, mert
befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való
viszonyukat.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye
alapján, egy háromfős gyógypedagógusokból álló team segíti a szaktanárokat, szakoktatókat a
szakvélemények értelmezésében, a fejlesztési feladatok meghatározásában és azok beépítését
a helyi szakmai programokba, tanmenetekbe. A célcsoportba tartozók számára egészségügyi
és pedagógiai rehabilitációs tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk, ahol az alkalmazott
módszerek ötvözik a pedagógia és gyógypedagógia eszközeit, a differenciálás különböző
módszereit és az egyéni fejlesztést.
A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti
igény. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazásával igyekszünk a felmerülő családi,
anyagi, tanulási és egyéb hátrányokon enyhíteni, feltárni a veszélyeztető körülményeket, és
megszervezni a hátrányok kompenzálását biztosító tevékenységeket, foglalkozásokat és
szolgáltatásokat. A gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi intézetekkel, gyermekjóléti
szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal és a szülői házzal való kapcsolattartásunkat,
együttműködésünket igyekszünk fejleszteni a hiányzások korai jelzése és okainak feltárása
érdekében. Az említett problémák számos feladatot jelentenek az iskola számára a gyermek-
és ifjúságvédelem területén:
felzárkóztató foglalkozások szervezése,
differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon,
iskolán belüli nyomon követés,
az elhelyezkedés és továbbtanulás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
családi életre történő nevelés,
kedvezményes étkezés és tankönyv biztosítása a rászorulóknak,
egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése,
tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek szervezése.
91
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló jogszabályi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
2003. évi CXXV. Törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
Az esélyegyenlőség terv célja
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az
intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű
érvényesülését.
Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk:
az oktatás és szakképzés során a tananyagok és szakmai ismeretek elsajátítására
a tanulói kompetenciák fejlesztésére
a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni fejlesztésére
a felzárkóztatásra
a személyiségfejlesztésére
a tehetséggondozásra
a jutalmazás és fegyelmezés gyakorlatára
a tananyag kiválasztására, alkalmazására
a pedagógusok kiválasztására és szakmai továbbképzésére
a tanulók érdekében a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
kiépített kapcsolattartásra
Kötelezettségek és felelősség
Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők
és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program,
ismerjék és megvalósítsák a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az
intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a
program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a
szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen
függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék.
Az intézmény vezetője felelős a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az
esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A panaszok
kivizsgálása a Panaszkezelési eljárás rendje szerint történik.
A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és
esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, a
befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel
kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden
tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak
megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a pedagógusok kötelesek jelezni azt az
92
intézmény igazgatójának.
Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége,
hogy ismerje a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket és magára nézve is
kötelezőként kövesse azt.
Esélyegyenlőségi terv
Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából kiemelt célcsoportba tartozik:
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
a roma identitású tanuló,
a tanulásban akadályozott tanuló,
és a tartósan beteg tanuló.
A nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri a célcsoportba tartozók helyzetét, és a
konkrét viszonyok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki az életesélyek, továbbá a tanulással
összefüggő körülmények javítása érdekében.
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskola az alábbi konkrét, kiemelt célokat,
programokat és intézkedéseket határozza meg a célcsoportba tartozók megsegítésére:
Konkrét célok
1. A tanítás-tanulás folyamata során az esélyegyenlőséget előmozdító szabályozások
bővítése
- jogszabályok és belső szabályzatok alapján adható támogatások keretei között
a támogatás rendeltetéseinek és feltételeinek alapos mérlegelésével, azonos
feltételek esetén a célcsoportba tartozókat előnyös megkülönböztetésben
részesítheti (kollégiumi felvétel, tárgyi jutalom, jutalom kirándulás,
programokon való részvétel, pályázatokban való részvétel, stb).
- az iskolába beiratkozó tanulók szociális hátterének megismerése (kérdőíves
mérés, beszélgetés, kedvezményekre jogosító igazolások bekérése, stb.)
- a tanulmányi előmenetel elősegítése érdekében korrepetálás, felzárkóztatás,
egyéni fejlesztés biztosítása.
- az önálló tanulás segítése érdekében könyvtár és informatikai eszközök
(számítógép, internet) használatának biztosítása.
2. A roma fiatalok tanulásának, elhelyezkedésének elősegítése
- az iskola felelősséget érez a roma identitású fiatalok, különösen a sikeres
szakmai vizsgát tett fiatalok továbbtanulásának és elhelyezkedési
esélyeinek javításáért.
3. A kiemelt célcsoportba tartozók lemorzsolódásának csökkentése érdekében tett
intézkedések
- a célcsoportba tartózó tanulók hiányzási okainak megismerése, az okok és
problémák megszüntetése érdekében a szülőkkel, érdekvédelmi és
gyermekjóléti intézményekkel való kapcsolattartás kiépítése, fejlesztése.
- egészséges életmódra neveléssel az egészségügyi okokból való hiányzás
csökkentése
93
- a társadalmi beilleszkedést, szabályok, normák betartását elősegítő
programok, foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szakkörök
szervezése.
-
4. A szakmakínálat bővítése a tanulásban akadályozott tanulók szakképzési igényeinek
megfelelően.
- olyan rész-szakképesítések indítása, melyek igazodnak a szakiskola képzési
profiljához és igazodnak a munkaerő piaci igényekhez.
5. Az egészség megtartása és fejlesztése érdekében iskolai és célirányos szűrővizsgálatok
szervezése
- a tanulási feltételek javítása és az egészségmegőrzés érdekében az
intézmény fokozott figyelmet fordít a tantermek és taneszközök
beszerzésénél az ergonómiai megfelelésre.
- a tanulók életkorát, egészségi állapotát figyelembe véve, hangsúlyozott
figyelmet fordít a különféle megbetegedések (fogbetegségek, elhízás,
szembetegségek, tartáshiba, stb.) megelőzésére, és ennek érdekében
prevenciós szűrővizsgálatokat szervez, iskolaorvosi és védőnői rendelést
működtet.
6. Támogatja az egészség megőrzését szolgáló sport és szabadidős tevékenységeket.
- Ennek érdekében biztosítja a mindennapos testnevelés, a gyógytestnevelés
és a tömegsport lehetőségét a tanulók számára.
Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését szolgáló eljárás
(Panaszkezelési eljárás)
Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, megtorlás esetén a sérelmet szenvedett tanuló, 18
év alatti tanuló szülőjével közösen az iskolában panaszával az igazgatóhoz fordulhat. A
panaszáról jegyzőkönyv készül, melynek másolati példányát a sértett kapja, eredeti példánya
pedig iktatásra kerül.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a sérelmezett vagy kifogásolt cselekmény, magatartás
leírását, a sérelmezett nyilatkozatát arról, hogy részére az egyenlő bánásmód
követelményének megsértése miatt indítható eljárásokról a szükséges tájékoztatást megkapta,
továbbá hozzájárulását ahhoz, hogy békés rendezés érdekében az iskola igazgatója által
kezdeményezett sérelmet előzetes egyeztetés (helyi vizsgálat, egyeztető tárgyalás) útján
próbálják orvosolni. Az egyeztető tárgyalás eredményéről szintén jegyzőkönyv készül.
Amennyiben ez nem lehetséges a sértett az iskola fenntartójához fordulhat sérelme
orvosolásáért.
Az esélyegyenlőségi terv közzététele
Az iskolai esélyegyenlőség biztosítása érdekében létrejött esélyegyenlőségi tervet
mind a nevelőtestület, mind a tanulóközösség, a diákönkormányzat, a szülői szervezet
képviseleti jogosultsággal rendelkező tagja jóváhagyólag aláírják.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy az esélyegyenlőségi terv minden érintett számára
hozzáférhető és megismerhető legyen:
közzétételre kerül az iskolai honlapon, nyomtatott formában a könyvtárban.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
94
Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége
Intézményünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, oktatását
végzi. Kiemelt szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának, hiszen tanulóinknál
sokszor többféle, halmozott problémával találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a
tanórákon is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését,
társaikhoz és a munkához való viszonyukat.
Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit
meg kell keresni a problémák okait
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek
Tevékenységek a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósításáért:
felzárkóztató foglalkozások
a differenciált oktatás és képességfejlesztés
iskolán belüli nyomon követés
a pályaválasztás segítése
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
családi életre történő nevelés
az iskolai étkezési lehetőségek
az egészségügyi szűrővizsgálatok
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek)
a tanulók szociális helyzetének javítása
a szülőkkel való együttműködés
kapcsolattartás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokkal
Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy rendszeresen szervezzünk és bekapcsolódjunk minden
olyan városi és megyei programba, amely a tanulók személyiségének fejlesztésére és a
prevencióra helyezi a hangsúlyt (egészségnevelés, drogprevenciós foglalkozások). Továbbá
célunk, hogy egészségnevelésünk és drogprevenciós foglalkozásaink révén:
tanulóink személyisége, életszemlélete olyan irányba fejlődjön, hogy képessé váljanak
önálló ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására,
valamint tanulóink képesek legyenek önálló, helyes döntésalkotásra, bizonyos
helyzetekben a „nem” kimondására (legális, illegális drogok visszautasítására).
Ifjúságvédelmi programunk megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk az alábbi
területileg illetékes szervezetekkel és intézményekkel:
a Polgármesteri Hivatalok – Gyermekjóléti Szolgálataival,
a Nevelési Tanácsadókkal,
a Családsegítő Központokkal,
a Gyámhatósággal,
az Önkormányzatok szociális irodáival,
a Rendőrkapitányságokkal,
és az egészségügyi szolgálatokkal, háziorvosokkal.
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a tanuló fejlődését
veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, melyek megvalósítására és
95
koordinálására főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. A gyermek- és
ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a
problémákat a pedagógusok, a szülők és a gyermekjóléti szolgálatok segítségével és
együttműködésével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá
válásukat.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
A megszerzett információkat bizalmasan kezeli, s a törvényi előírásoknak megfelelően
használja fel.
A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, a magatartási, a tanulási
nehézségekkel küzdő tanulók felmérése, nyilvántartása.
A tanulók tájékoztatása a gyermekek jogairól, érdekvédelmi lehetőségeiről: személyes
elbeszélgetés, hirdetőtábla és szervezett foglalkozások keretében.
A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az
osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés.
A szülők tájékoztatása (telefonon, levélben és fogadóórán) azokról a lehetőségekről,
személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében
fordulhatnak.
A veszélyeztető tényezők feltárása. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az
illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén védő, óvó intézkedéseket tesz a
tanuló érdekében.
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.
Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.
Részt vesz a családlátogatásokon, környezettanulmányt készít.
Szülői klubot szervez a nevelési problémák megbeszélésére.
A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása
osztályfőnök–tanár-szülő együttműködésével.
Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Az igazolatlan hiányzásokat - osztályfőnökök megkeresése alapján – a törvényi
előírásoknak megfelelően jelzi a jelzőrendszer intézményeinek.
Az ifjúságvédelmi munkában alapvető pedagógiai elv legyen
az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése,
a veszélyek felderítését követő azonnali intézkedés,
a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása,
a gyermek személyiségének megismerése, az őszinte beszélgetés, a diszkréció, az
érdeklődés, a türelmes, megértő gondoskodás,
az iskolai hiányzások visszaszorítása,
tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból (neme, színe, vallása,
etnikai hovatartozása miatt). a zaklatás, a megfélemlítés, a megalázás és a jogellenes
elkülönítés
a tanulók jogainak tiszteletben tartása
a gyermeket biztonságban neveljék
emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsák, ha az nem korlátoz másokat e jogainak
érvényesítésében
képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön
személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, a
pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhasson segítségért
anyagi helyzetétől függően kedvezményekben részesüljön
96
az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson
jogai megsértése esetén eljárást indítson
A szakképzési évfolyamon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a
munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka
Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
A pedagógusok gyermekvédelmi feladatai:
gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról
vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, szociokulturális helyzetét
segítse bármilyen oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását
tanulótársaihoz
ha észleli, hogy valamelyik tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a
szükséges intézkedéseket tegye meg
közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését
veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
A nevelési- oktatási intézmény vezetője felel:
a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi rehabilitációjának
megszervezéséről.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti
igény. A hátrányok típusai:
a) családi hátrányok (felbomlott család, nevelőszülők, szülők tartósan betegek,
leszázalékoltak, deviáns életvezetés stb.)
b) anyagi hátrányok (a szülők munkanélküliek, magas az eltartottak aránya, alacsony a
munkaképes eltartók aránya stb.
c) kisebbségi, etnikai hátrányok (előítéletek)
d) tanulási hátrányok (képességbeli problémák, motiválatlanság stb.)
Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A szociális hátrányok enyhítéséhez a
pedagógus hozzáértése mellett megértés, tapintat, kölcsönös bizalom és lelkiismeretesség is
szükséges.
A hátrányok kompenzálásában, enyhítésében tett feladataink és tevékenységeink
Pedagógusaink kötelessége, hogy közreműködjenek a tanuló fejlődését veszélyeztető
körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akik számára ezt a
törvényi előírások biztosítják.
Kedvezményes diákétkeztetés – étkezési támogatásban részesülnek a három, illetve a
többgyermekes családok, és akik számára ezt a törvényi előírások biztosítják.
Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók, valamint a
különleges gondozást igénylő tanulók számára.
Szoros kapcsolatot tartunk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a
gyámüggyel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával.
Kapcsolattartás erősítése a szülőkkel, gondviselőkkel
97
Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászati, általános orvosi, szakmai alkalmassági
vizsgálat) megszervezése.
A pedagógusok feladatai a szociális hátrányok enyhítésében az alábbiak:
Segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, bármilyen oknál fogva
hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz.
Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Pedagógiai eszközökkel segítjük megszüntetni a hátrányos helyzet oki tényezőit,
szükség esetén az osztályfőnök kéri a szociális team közreműködését, illetve a
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes
gyermekjóléti szolgálattal.
Az osztályfőnökök feladata:
Megismerni a tanuló körülményeit, problémáit, majd szükség esetén bevonni a
gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a probléma megoldásába.
Szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító pedagógusokat is.
Egyéni lemaradások pótlására felzárkóztató foglalkozásokat szervez.
Pályázati lehetőségeket ismertet, segítséget nyújt a pályázatok megírásában (ösztöndíj
stb.)
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
a tanév elején a tanulók szociális helyzetének felmérése
gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti
a gyermekjóléti szolgálatot
a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás megállapítását javasolja a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési
önkormányzat polgármesteri hivatalánál
Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő
nyújtására
Kapcsolattartás és együttműködés fejlesztése a gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi
intézetekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal (hiányzások
jelzése, okok feltárása stb.)
Etnikai, nemzeti kisebbségi szolgáltatások
Tanulóink közel harminc százaléka vallja magát roma származásúnak. Számukra igyekszünk
biztosítani kultúrájuk ápolásának, hagyományaik őrzésének lehetőségét. Feladatunknak
tekintjük a roma történelmi és kulturális ismeretek átadását, tanítását éppúgy, mint más
nemzetekét.
A közismereti és szakmai tantárgyak keretében a roma hagyományokkal, kultúrával,
történelemmel, irodalommal és zenével is foglalkozunk a tantárgy adta lehetőségek szerint. A
kultúra ugyanis alapvetően meghatározza az embert. A kultúrák sokfélesége pedig társadalmi
érték. Ezért fontos célunk, hogy az intézményünkben tanuló más-más kultúrából származó
fiatalok minél alaposabban megismerjék egymás kultúráját, szokásait. A kulturális elemek
ápolásának, átörökítésének optimális szervezeti megoldása az osztály, mint etnikailag
heterogén csoport, így a kultúrák interakciója szervezetileg is biztosított. Az oktatás magyar
nyelven történik és nem csak a roma származású diákjaink számára. Ennek eredményeként a
98
megismerésen keresztül jut el a gyermek, a pedagógus a másság megismeréséhez, és fejlődik
empatikus készsége, toleranciája is.
Igény szerint hagyományápoló szakkört is szervezünk, ahol roma képzőművészeti alkotások,
festmények, fotók, régiségek és roma használati eszközök segítik az oktatást. Cigány
népköltészeti, cigány irodalmi könyvek, Roma Kalendárium, CD-k és filmek teszik
változatossá és szemléletessé a tanulást. A filmek főként a szokás és hagyományvilággal
ismertetik meg, míg a zenék, táncok és képzőművészeti alkotások a roma művészet és kultúra
gyöngyszemeit, jeles képviselőit mutatják meg a tanulóknak.
99
A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény
kártérítési felelőssége
A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény
házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (58. §)
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,
írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és
lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő
gyakorolja.
A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi
vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a
tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése
a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét
napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.
A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló
tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.
A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,
e) kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki.
Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a
kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött
felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell
számítani.
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett
cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az
iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell
szerezni.
A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló
szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani
kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a
terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást
kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú
tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi
eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.
A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne
fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő
megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben
lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
100
A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az
iskolában kell lefolytatni.
Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi
tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú
határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-
oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a
Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (59. §)
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján
érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás
esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás
napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.
Az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak tanulói
jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben
okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény
vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja,
hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni
a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének
vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
101
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
A tanulók értékelésének célja:
- a tanulók minősítése
- visszajelzés a tanulónak, szülőnek és iskolának a tanuló tudásáról, fejlődéséről,
hiányosságairól
- a tanulók személyiségének és önértékelésének fejlesztése
Az értékelés alapelve, hogy a tanulót mindig önmagához képest kell értékelni. Figyelembe
kell venni a tanuló egyéni és életkori sajátosságait, fejlődését az elvárásokat és a
követelményeket.
Az értékelés legyen:
- differenciált, egyénre szóló,
- objektív, konkrét,
- korrekt, módszeres és tényszerű,
- folyamatos és rendszeres,
- tudatos és tervszerű.
Olyan tudatos nevelést kell végezni, amelyben a fejlesztő jellegű intézkedéseknek van a
legfontosabb szerepe. A magatartási rendellenességek kezelésére egyéni terápiás szemléletű
nevelői munka szükséges a tanítási órákon, az egyéni és csoportos foglalkozásokon egyaránt.
Törekedni kell a tanulók rendszeres foglalkoztatására, irányítására, a cselekvés általi
tanulásra, a játékos és egész személyiséget aktivizáló tanulásra. Be kell tartani és tartatni a
tanulókkal a házirend és műhelyrend szabályait a biztonságos tanulás és munkavégzés
érdekében.
Pedagógusaink gyerekek felé irányuló személyes figyelme és törődése jelenti azt a
szemléletet, amely alapján hatékonyabban lehet kezelni és korrigálni a problematikus
viselkedést, mint egyéb intézményes formák által.
Iskolánk ösztönzi pedagógusait, hogy esetmegbeszéléseken, team munkában, nevelőtestületi
értekezleten, továbbképzéseken és más fórumokon keressen és dolgozzon ki az intézmény
céljaival harmonizáló módszereket, alternatívákat a magatartási problémák kezelésére.
A magatartás értékelése
Példás:
A tanulási-tanítási folyamatban és a szakmai képzésben belső késztetésből
együttműködő, figyelme tudatos.
Vigyáz saját és mások, a terem és a műhely épségére.
Kulturáltan viselkedik.
A rábízott feladatokat elvégzi, önként is vállal feladatokat.
A tanítási órákon kívül rendezvényeken résztvevőként és szervezőként is szerepet
vállal.
Rendszeres iskolába járás, pontos megjelenés a tanítási órákon
Jó:
Az órákon néha figyelmetlen.
Az együttműködési készsége még nem állandósult, nem tudatos.
102
Iskolán kívül magatartása kifogásolható.
A rábízott feladatot csak többszöri felszólításra végzi el.
Osztályszinten a rábízott feladatot elvégzi.
Alkalmanként igazolatlan mulasztás, késés.
Változó:
Alkalmanként tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben.
Előfordul, hogy az órákon fegyelmezetlen.
Többszöri késés és igazolatlan hiányzás.
A rábízott feladatokat csak többszöri felszólításra végzi el.
Rossz:
Társaival durva, a felnőttekkel tiszteletlen.
Rongál.
Órán zavarja társai munkáját.
Igazolatlanul hiányzik.
Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható.
Tudatosan szegi meg a házirend előírásait.
A szorgalom értékelése
A szorgalom értékelése egyénre szabottan, a saját fejlődés figyelembe vételével történik.
Példás:
Az órákon figyel, gyakran jelentkezik.
Felszerelése, házi feladata csak ritkán hiányzik.
Képességei szerint teljesítő, képességének maximumára törekszik.
Munkavégzése rendszeres.
Jó:
Órákon figyel, jelentkezik.
Felszerelése, házi feladata néha hiányzik.
Feladatait elvégzi, de nem törekszik teljesítő képességének kihasználására.
Munkavégzése általában rendszeres.
Változó:
Nem készül rendszeresen az órákra.
Felszerelése és házi feladata többször hiányzik.
Az órai munkába néha kapcsolódik be.
Nem nyújt képességei szerinti teljesítményt.
Hanyag:
Gyakran készületlenül jön az órákra.
Felszerelése és házi feladata gyakran hiányzik.
Az órai munkában gyakran nem kapcsolódik be.
Értelmi képességeihez mérten nem vagy alig teljesíti a minimális követelményeket.
Az osztályozás „sajátossága”, hogy az osztályzat mindig a tanuló önmagához mért fejlődését
fejezi ki. Minden hónapban a tanuló legalább egy jegyet kap minden tárgyból. A tanulók
103
félévi minősítése tantestületi szinten történik, de az osztályban tanító team tagjainak a
véleménye a döntő.
A tanulás folyamatában alkalmazzuk az egyéni és kiscsoportos számonkérést szóban és
írásban. Emelni kell a szóbeli számonkérést a kommunikációs készség fejlesztése miatt.
Egységesítettük a tanulmányi eredmény és szorgalom osztályzatot az alábbiak szerint:
Bukás esetén
Egy tárgyból bukott szorgalma változó (3)
Két vagy több tárgyból bukott szorgalma hanyag (2)
Jutalmazás a házirend alapján
Jutalmazás
Az értékelés alapja: példás magatartás, szorgalom, kiváló tanulmányi munka. A tanuló
önmagához mért fejlődésének mértéke.
Értékelő: A nevelőtestület
Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, könyvjutalom.
Dicséret
Az értékelés alapja: kiváló tanulmányi és közösségi munkáért, sportolásért. A tanuló
önmagához mért fejlődésének mértéke.
Értékelő: tantestület, igazgató, osztályfőnök, szaktanár, szakoktató
Az értékelés módja: Az osztályfőnöki szintig az osztályban tanító team dönt. A dicséret az e-
naplóba és az ellenőrzőbe kerül.
Hiányzásmentes iskolába járásért díj
Az értékelés alapja: 3 hónap hiányzásmentes iskolába járás
Értékelő: A nevelőtestület, osztályfőnök
Az értékelés módja, formája: egy szabadnap jutalom
Az iskola legjobb tanulója
Az értékelés alapja: Kiemelkedő tanulmányi eredmény az iskolai évek alatt, jeles szint a
szakmunkás vizsgán. Aktív szerepet vállal az iskolai közösség érdekében.
Értékelő: A nevelőtestület, iskolavezetés, DÖK
Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, oklevél az utolsó tanév záróünnepélyén kerül
átadásra
A kollégium legotthonosabb szobája
Az értékelés alapja: rendezettség, otthonosság, tisztaság.
Értékelő: A kollégiumvezetők, a kollégiumi diákönkormányzat.
Az értékelés módja, formája: félévente jutalom színház-, mozijegy, uszoda belépő,
könyvjutalom.
104
Büntetés a házirend megsértése miatt a súlyosság alapján
Figyelmeztetés (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök)
kisebb vétség esetén:
- társaival durva
Intés: (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök)
- nevelőivel szemben tiszteletlen
Megrovás: (értékelő: igazgató, nevelőtestület)
- gondatlan rongálás
- igazolatlan mulasztás
- iskolán kívüli megbotránkoztató magatartás
Az értékelés módja, formája: elektronikus napló, ellenőrző
Nevelő testületi figyelmeztetés adható többszöri vétség esetén.
Megrovás, kizárás: fegyelmi bizottsági határozat alapján többszöri súlyos vétség esetén