pedagÓgiai program - sulinet · 2016-09-27 · 1 sipos orbán szakiskola és kollégium...

1

Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.

OM 036073

: 5005 Szolnok Pf. 39.

fax : ( 56 ) 522-013

E-mail: [email protected]

Tantestületi jóváhagyás dátuma: 2014. augusztus 29.

2

Tartalom

KÜLDETÉSÜNK.................................................................................................................................................. 4

AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 4

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI

ÉS ESZKÖZEI ...................................................................................................................................................... 6

NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLJAINK, CÉLÉRTÉKEINK ...................................................................... 10

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 17

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................. 20

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL

KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................................................... 22

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....... 26

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 30

AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ................ 37

KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, PEDAGÓGUSOKKAL, AZ ISKOLA

PARTNEREIVEL .............................................................................................................................................. 38

A TANULÓK TANULMÁNYOK ALATT TETT VIZSGÁI ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA

LEBONYOLÍTÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA .................................................................................. 43

A FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI ELJÁRÁS HELYI SZABÁLYAI ............................................................... 50

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI

TERV ................................................................................................................................................................... 54

HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 55

BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 55

KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS .......................................................................................... 58

EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS ................................................................................................................... 59

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM

.............................................................................................................................................................................. 61

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 61

SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK ......................................................................................................................... 62

A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ........................................................................................... 62

Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve ........................................................................... 62

3

2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve ......................................................................................... 62

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő

évfolyamának helyi tanterve ....................................................................................................................... 63

A kerettanterven felüli óraszám felhasználása ............................................................................................ 63

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................................................................ 64

A NAT ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK

MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................................................... 68

FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEN ............................................... 68

AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI ............................................................................ 71

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .................................................................................................................. 72

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS

SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 74

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS

FORMÁI ............................................................................................................................................................. 75

A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................ 83

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK .................................................................................................................................................... 84

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ............................... 85

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................... 90

A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, A NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ........................................................................................... 99

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI

ELVEI ................................................................................................................................................................ 101

4

Küldetésünk

„Esély a felzárkózásra, lehetőség az előrelépésre és az egyéni haladásra.”

A Sipos Orbán Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium elsősorban olyan hátrányos

helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő tanulókat befogadó integráltan nevelő iskola, ahol a

dolgozói közösség nyitott, szociálisan érzékeny és toleráns. Segíti a gyermekeket

személyiségük fejlődésében, lehetőségeik felismerésében és megvalósításában.

Legfontosabb feladatunknak a megyénk területén élő, 14-21 éves korú fiatalok iskolai

nevelését, oktatását, valamint szakmához juttatását tartjuk. Munkánkat olyan színvonalon

kívánjuk végezni, amely kiváltja a régió lakosságának, az intézmény fenntartójának és

valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Ezáltal kívánjuk megalapozni és

biztosítani az intézményi működés feltételrendszerét, a fejlődés lehetőségét, valamint a

kitűzött távlati célok elérését.

Elkötelezett nevelőtestületünk igyekszik biztosítani a tanulóink számára a felzárkózás

lehetőségét, az alap és szakmai kompetenciák elsajátítását, a szakmai képzést és a

továbblépés lehetőségét a tanulók egyéni fejlődése alapján. Olyan feltételrendszert és

motiváló környezetet alakítunk ki, melyben elősegíthetjük az integrált nevelésben résztvevő

valamennyi fiatal társadalmi beilleszkedését.

Az intézmény rövid bemutatása

Az iskola neve: Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

Az intézmény OM azonosítója: 036073

Az intézmény alapítója: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés

Az intézmény alapításának ideje: 1980.

Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma: IX/09/30/432/2012.

Kelte: 2012. 09.07.

Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Irányító szerv vezetője: Szutorisz-Szügyi Csongor

Irányító szerv székhelye, címe: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1.

Az iskola beiskolázási körzete: Jász-Nagykun-Szolnok megye

Az iskola típusa: szakiskola, speciális iskola és kollégium

Az iskola igazgatója: Szilvás Ágnes

Az iskola székhelye: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.

Telefon/fax: (56) 427-030, 522-013

5

Ellátandó feladataink

Köznevelési alapfeladatok:

szakiskolai nevelés-oktatás

nappali rendszerű iskolai oktatás

speciális szakiskola

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos,

érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan

fogyatékos, egyéb pszihés fejlődés zavarral küzdők)

kollégiumi ellátás

Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális

tanulólétszám:

szakiskolában 335 fő

kollégiumban: 60 fő

Gyakorlati képzés megszervezésére:

iskolai tanműhelyek: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.

(tangazdaság, tankonyha, cukrászműhely, faipari tanműhely, kerékpárszerelő

tanműhely, számítógép-szerelő műhely, szövő tanműhely)

Iskolai könyvtár ellátásának módja:

saját szervezeti egységgel

Különleges pedagógiai célok megvalósítása:

Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai

Program

6

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök/Módszerek

Központban a tanuló A fenntartói és partneri

igények és elvárások

figyelembevételével

fejlesszük tanulóink

alapkészségeit, és

piacképes szakmákat

oktassunk.

Folyamatos kapcsolattartás az

önkormányzattal és az

iskolahasználókkal . Az

iskolahasználók igényeinek

rendszeres kikérése,

elégedettségük mérése.

Visszajelzés a felmerült

problémákról, a mérések

eredményeiről.

Partneri igény- és

elégedettség mérés

Önértékelési folyamat

Kommunikáció a

partnerekkel

Panaszkezelési eljárás

Nyomon követés,

beválás vizsgálat

Kérdőívek,

Szülői értekezletek,

fogadóórák, nyílt

napok, iskolai

rendezvények,

Szülői Klub

„Emberközpontú” oktató-

nevelő munka, ahol a

megértés, a bizalom, a

tisztelet és a tolerancia, a

másság elfogadása

megkülönböztetett

szerepet kap.

Munkánkat egyfelől a

következetes elvárások és

igényesség, másrészt a

tanulók jogainak, emberi

méltóságának tiszteletben

tartása jellemezze.

Tanulóinkat toleranciára,

a másság elfogadására,

empátiára és az emberi

jogok tiszteletben

tartására neveljük.

A tanuló személyiségének

fejlesztése, képességeinek

kibontakoztatása és az általános

emberi értékek átadása. Modellt

adni az empátiára, a személyes

kapcsolatok kialakítására.

A kiemelt figyelmet igénylő

tanulók integrált oktatásának,

nevelésének biztosítása.

Biztosítani a roma származású

tanulóinknak a hagyományaik,

kultúrájuk ápolását.

A tanulók

értékelésének

folyamata. A

pedagógusok

együttműködése

folyamatai.

Pedagógus

teljesítmény-értékelés

Közös követelmények,

közös mérőeszközök

kidolgozása,

alkalmazása.

Módszertani eszköztár

és kultúra fejlesztése.

Esélyegyenlőségi terv

Házirend

Személyes

példamutatás

Pozitív motiváció

Gyermekvédelmi

támogatás

Osztályfőnöki órák

Szabadidős programok,

iskolai rendezvények,

ünnepségek

Bemutató órák,

óraértékelések

kollégiumi

foglalkozások

7


Kiemelt figyelmet igénylő

tanulók szükségleteinek

érvényesítése a nevelési-

oktatási folyamatban

A fogyatékosság

rehabilitációja

A Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság,

illetve a Nevelési

Tanácsadó az egyéni

fejlesztéshez és a tanórai

differenciáláshoz javasolt

módszerei és

szakirodalma alapján

történjen a tanulók

fejlesztése

A szakértői véleményekben

megfogalmazott fejlesztési

javaslatok beépítése a tanórai

differenciált oktatásba és az

egyéni fejlesztő foglalkozásba.

Egyéni fejlesztési terv

alapján kiscsoportos,

egyéni fejlesztő

foglalkozások

keretében történik a

tanulók rehabilitációja.


tárgyi feltétel:

- fejlesztő helyiségek

- számítógépek, - játékok

- könyvek, fejlesztő

eszközök

személyi feltétel:

- gyógypedagógus

- tanulásban

akadályozottak

pedagógiája szakos

gyógypedagógus

- fejlesztőpedagógia

szakos tanár

- inkluzív nevelés tanára

- Sonder-pedagógus

- szükség esetén utazó

gyógypedagógus

Tanulóink

személyiségének

fejlesztése

Célunk harmonikus,

egészséges lelkületű

fiatalok nevelése

A közösséghez tartozás

érzésének erősítése

Az identitás fogalmának, a

kamaszkori én-kép jellemzőinek

megismertetése. Az iskolai

közösségek fejlesszék a tanulók

önismeretét, együttműködési

készségét, akaratát, segítőkész-

ségét, szolidaritásérzését,

empátiáját. Tanórai és tanórán

kívüli foglalkozások szervezése.

Szabadidős programok szerve-

zése. Projektek megvalósítása.

Tehetséggondozás, Felzárkóz-

tatás Fejlesztés

A Módszertani

eszköztár és kultúra

fejlesztése folyamata

A pedagógusok

együttműködésének

folyamatai

A tanulók értékelése

folyamat

Differenciált

munkaformák

Projektmódszer,

Személyre szóló,

folyamatos értékelés

Kérdőíves mérések

Módszertani gyűjtemény

tanítási órák

kollégiumi foglalkozások

8


Kommunikációs, nyelvi és

informatikai

készségfejlesztés

Tanulóink

kommunikációs,

viselkedési, nyelvi

kultúrájának és

informatikai készségének

fejlesztése

Növekedjék a szakmai

idegen nyelvet beszélők

száma

Udvariasságra, fegyelemre és

önfegyelemre nevelés.

Kommunikációs készségek

fejlesztése képességüknek

megfelelő tananyagok

biztosításával. Tanmenetek

átdolgozása a törvényi

szabályozásnak megfelelően.

Szakmai idegen nyelv oktatása.

Külföldi szakmai és tanulmányi

utak, kirándulások szervezése.

Álláskeresési technikák oktatása.

Korszerű informatikai oktatás és

informatika alapú oktatás

bevezetése. Projektmódszer

Az éves munka

megtervezésének

folyamata

Éves munka értékelése

Módszertani eszköztár

és kultúra fejlesztése


Közös követelmények,

közös mérőeszközök

kidolgozása,

alkalmazása

Partneri igény és


Pedagógusok

teljesítményértékelése

Munkaközösségi

megbeszélések,

Házirend, osztályfőnöki

és tanórák,

Informatikai tantermek,

informatikai eszközök,

oktató programok,

elektronikus tananyagok,

módszertani gyűjtemény

E-tábla,

óramegbeszélések


A magyarságtudat, a

lokálpatriotizmus és az

európaiság erősítése

Megyénk múltjának

megismerése,

hagyomány-ápolás,

jelképeink tiszteletére,

megbecsülésére,

hazaszeretetre nevelés. A

hazánkban élő kisebbség

jogainak tiszteletére,

hagyományainak,

kultúrájának tiszteletben

tartására nevelés

Előítélet mentességre

nevelése

Nemzeti ünnepeink megünnep-

lése

Az Európai Unió szervezeteinek

és működésének megismertetése

tanórai és tanórán kívüli,


keretében.

Kisebbségi programok,

szokásaik, kultúrájuk

megismerése.

Szoros kapcsolattartás a

Kisebbségi Önkormányzatokkal.

Pályázati tevékenység

Az éves munka

megtervezésének

folyamata

Partneri igény és

elégedettség mérések



Pályázatok

figyelemmel

kísérése, megvalósítása

A pedagógusok

együttműködése

Helyi tanterv,

tanmenetek,

Kérdőíves mérések,

Szaktárgyi és

osztályfőnöki órák,

ünnepi megemlékezések


Módszertani gyűjtemény

Kirándulások

9


Egészséges életmódra,

környezettudatos

magatartásra és

környezetvédelemre

nevelés

Keltsük fel tanulóinkban

az egészséges életmód és

egészséges környezet

iránti igényt.

Egészségnevelési és kábítószer

ellenes program kidolgozása

Prevenciós foglalkozások,

rendezvények szervezése

Osztályfőnöki foglalkozások

munkaterveinek átdolgozása

Drog-prevenciós

továbbképzéseken való részvétel

Kapcsolattartás az iskola

egészségügyi intézményekkel

Az éves munka

megtervezésének

folyamata


Pedagógusok

teljesítményértékelése

Kommunikáció a

partnerekkel folyamat

Partneri igény- és


Iskolaorvosi, fogorvosi

és védőnői szolgáltatások

Helyi tanterv,

tanmenetek,

Személyes példamutatás,

Pozitív motiváció,

Kérdőíves mérések,

Szaktárgyi és

osztályfőnöki órák,

kollégiumi

foglalkozások,

Módszertani gyűjtemény,

Továbbképzések

10

Nevelési és oktatási céljaink, célértékeink

Főbb nevelési és oktatási céljainkat, célértékeinket és a megvalósítást nehezítő tényezőket az

alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok

Fenntartói elvárás:

Az intézmény legyen képes az

alapkészségek fejlesztésére és piacképes

szakmák oktatására

Hatásindikátor:

Az iskola

teljesítménymutatói és

az elégedettség mérési

eredményei évente 2%-

kal javuljanak lehetőség

szerint

Jelentések,

beszámolók;

Az intézmény-

vezető évértékelő

jelentése

Intézményi cél:

Növekedjék a végzett tanulóink

elhelyezkedési és továbbtanulási aránya

Célindikátorok:

Növekedjék a végzett

tanulóink

elhelyezkedési és

továbbtanulási aránya

az előző évihez képest

2%-kal lehetőség

szerint

Bemeneti

kompetencia

mérések,

szintvizsgák és

szakmai vizsgák,

nyomon követés

eredményei

Szakmai

kompetenciák

hiányossága,

Tanulók

motiválatlansága,

változó munkaerő-

piaci igények

Várt eredmények:

Az oktatott szakmákhoz kapcsolódó

szükséges alapkészségek,

kompetenciák meghatározása és

beépítése a Pedagógiai Programba,

szakmai vizsgakövetelményekbe

A moduláris szakképzési rendszerben

biztosított legyen a tanulók egyéni

előrehaladása, érvényesülése

Eredmény-

indikátorok

A helyi tanterv,

szakmai program

átdolgozása, alap és

szakmai kompetenciák

meghatározása minden

területen

Sikeres szintvizsgák és

modul vizsgák: a

vizsgázók 80 %-a

Helyi tanterv,

Éves

munkatervek,

Beszámolók,

Jelentések,

Munkaköri

leírások,

Teljesítmény-

értékelési

rendszer

Szakmai ismeretek

hiánya a moduláris

oktatásban

A tanulói érdek-

telenség,

Hátrányos helyzetű,

igazolatlanul sokat

hiányzó diákok

motiválatlansága

Tevékenységek

Kulcskompetenciák beépítése a helyi

tantervbe

A moduláris szakmai képzés

bevezetése

Szakmai követelmények átdolgozása

Eszközök,

erőforrások:

Célok, elvárások

megfogalmazása,

Számítógép, nyomtató

Egységes elvárások

NAT, Szakmai

központi

programok,

Szakiskolai

közismereti

kerettanterv,

Helyi tanterv,

Éves

munkatervek,

Beszámolók

Tankönyvek hiánya

Előfeltételek:

- a tantestület által

elfogadott helyi

tanterv,

- a szükséges szakmai

tapasztalat

11

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


Mérő és értékelő rendszerünk

fejlesztésével törekszünk a tanulói

teljesítmények javítására

Hatásindikátor:

Az iskola

kulcsfontosságú

teljesítmény-mutatói

évente 2%-kal

javuljanak lehetőség

szerint

Jelentések,

beszámolók;

Az intézmény-

vezető évértékelő

jelentése

Intézményi cél:

Javuljanak az intézmény

kompetenciamérési eredményei

Célindikátorok:

Országos

kompetenciamérési

eredményeink érjék el a

szakiskolai átlagot

Országos

kompetencia

mérések

Alap- és szakmai

kompetenciák

hiányossága, Tanulók

motiválatlansága,

lemorzsolódás

Várt eredmények:

Alapkészségek, kompetenciák

meghatározása és beépítése a

Pedagógiai Programba, szakmai

vizsgakövetelményekbe

Az egyéni készségek, képességek

fejlesztését biztosító intézményi

modellek, megfelelő módszerek

megismerése, alkalmazása

Legyen biztosított a tehetséggondozás

feltételrendszere

Eredmény-

indikátorok

A helyi tanterv

átdolgozása, alap és

szakmai kompetenciák

meghatározása

Továbbképzéseken,

képzéseken résztvevő

pedagógusok aránya

évente: 10%

. A tanulóink 10%-a

vegyen részt

versenyeken, és a

résztvevők közül

érjenek el megyei vagy

regionális

eredményeket lehetőség

szerint

Helyi tanterv,

Éves

munkatervek,

Beszámolók,

Jelentések, év-

közi mérések,

bemeneti

kompetencia

mérések

Munkaköri

leírások,

Teljesítmény-

értékelési

rendszer

A Pedagógia

Program céljainak,

elvárásainak nem

megfelelő ismerete.

Tantestületen belül

nem megfelelő

együttműködés.

A tanulói érdek-

telenség, a hátrányos

helyzetű, igazo-

latlanul sokat hiányzó

diákok motiválatlan-

sága

Tevékenységek

Kulcskompetenciák beépítése a helyi

tantervbe

Megfelelő pedagógiai módszerek

gyűjtése, a módszertani kultúra és

eszköztár fejlesztése

Belső és külső továbbképzéseken való

részvétel

A tehetség felismerése és fejlesztése, a

kiemelkedő képességű tanulók

versenyeztetése

Eszközök, erőforrások:

Számítógép, nyomtató,

Internet,

Módszertani

gyűjtemény,

Továbbképzésen

résztvevők,

Továbbképzési

támogatás

NAT, Szakmai

központi

programok,

Eljárásrend,

Munkatervek,

Beszámolók,

Továbbképzési

terv,

Tanúsítványok,

Verseny

eredmények

Előfeltételek:

Helyi tanterv,

Szükséges szakmai

tapasztalat

12

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


Minden tanuló részesüljön az állapotának

megfelelő sajátos ellátásban

Hatásindikátor:

A kiemelt figyelmet

igénylő tanulók magas

színvonalú ellátása

Beszámolók,

Évértékelő

jelentés

Intézményi cél:

Az integráció jogi, pedagógiai

feltételrendszerének biztosítása

Célindikátorok:

Alapkompetenciák

mérése, egyéni

fejlesztés biztosítása

Esélyegyenlőségi

terv,

Éves

munkatervek

Mérések elvégzése,

kiértékelése

Várt eredmények:

Fejlesztő foglalkozások

hatékonyságának növelése

SNI-s és gyenge képességű tanulók

fejlesztése, felzárkóztatása –

munkaközösség működtetése

Az egyéni készségek, képességek

fejlesztését biztosító intézményi

modellek, megfelelő módszerek

megismerése, alkalmazása

A sajátos nevelési igényű tanulókat

oktatók módszertani segítése

Gyógytestnevelés biztosítása az orvosi

besorolás alapján

Eredmény-

indikátorok:

Képességmérési,

eredmények,

Hiányzások miatt

megtett intézkedések

száma,

segítségnyújtási esetek

száma, Kiemelt

figyelmet igénylők

adatai, Szülői klub

foglalkozások és

résztvevők száma,

Továbbképzések száma,

résztvevők száma

Beszámolók,

Jelentések,

Munkaköri

leírások,

Teljesítmény-

értékelési

rendszer

A Pedagógia

Program céljainak,

elvárásainak nem

megfelelő ismerete

Szakmai felké-

születlenség

Szülői érdektelenség

Tanulói

motiválatlanság

Tevékenységek Az iskolánkba beiratkozó tanulók

tudásszintjének, képességeinek

mérése, szakértői vizsgálatok

igénylése

Egyéni fejlesztési terv készítése

Felzárkóztató és fejlesztő

foglalkozások tartása

Megfelelő pedagógiai módszerek

gyűjtése, alkalmazása

Szülői Klub foglalkozások szervezése

Belső és külső továbbképzéseken való

részvétel

Eszközök,

erőforrások:

Munkaközösségek,

Fejlesztő és gyógy-

pedagógusok,

Mérőlapok, Számí-

tógép, Nyomtató

Módszertani gyűj-

temény, Továbbkép-

zések költsége,

Foglalkozások anyag-

és eszköz igénye

Szakértői

vizsgálati

eredmények

Egyéni fejlesztési

tervek,

Esélyegyenlőségi

terv,

Munkaközössé-

gek éves

munkatervei,

Beszámolók,

Jelentések,

Óralátogatások

Tankönyvek hiánya

Előfeltételek:

Helyi tanterv,

szakmai program,

szükséges szakmai

tapasztalat

13

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


a roma tanulók társadalmi

beilleszkedésének segítése

Hatásindikátor:

A roma tanulók is

szerezzenek piacképes

szakmákat

Beszámolók,

Évértékelő

jelentés

Intézményi cél:

Javuljanak a roma származású tanulók

tanulmányi eredményei, csökkenjen a

bukások és a lemorzsolódások száma

Célindikátorok:

Tanulmányi átlagok

0,2-es javulása

lehetőség szerint,

csökkenjen a bukások

száma és lemorzsolódás

mértéke 1%-kal

lehetőség szerint

Esélyegyenlőségi

terv,

Éves

munkatervek

Tanulói

motiválatlanság,

Hiányzások nagy

száma, lemorzsolódás

Várt eredmények:

Esélyegyenlőségi terv működtetése

Roma hagyományok, kultúra ápolása

A szülői ház és az iskola

kapcsolatának erősítése

Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a

roma érdekvédelmi szervezetekkel

Sikeres szakmai vizsgák

Eredmény-

indikátorok:

Roma tanulók aránya,

sikeres vizsgázók

száma. Megtartott

rendezvények,

programok száma,

javuljon 2%-kal a

szülők részvételi aránya

Kapcsolattartás a

szülőkkel, a roma

szervezetekkel -

alkalom/tanév

Szabadidős

programterv

Beszámolók,

Jelentések,

Munkaköri leírás,

Teljesítmény-

értékelési

rendszer

Szociális hátrányok

Tanulói

érdektelenség

Szakmai felké-

születlenség

Szülői

együttműködés

hiánya

Tevékenységek Szabadidős tevékenységek szervezése

Felzárkóztató foglalkozások

szervezése

Kapcsolattartás a szülőkkel,

érdekvédelmi szervezetekkel

A lemorzsolódás okainak kutatása,

prevenciós tevékenység

Eszközök,

erőforrások:

Rendezvények költsége,

Osztályfőnökök,

Gyermekvédelmi

felelős, Kapcsolattartó,


fogadóórák,

Szabadidős programok

Esélyegyenlőségi

terv,

Felzárkóztató

programok,

Munkatervek,

Beszámolók,

Gyermekvédelmi

intézkedések,

Környezet-

tanulmányok

Anyagi erőforrások

hiánya

Előfeltételek:

Helyi tanterv,

szakmai program,

szükséges szakmai

tapasztalat

14

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


A tanulók szociális hátrányainak enyhítése Hatásindikátor:

Javuljon a hátrányos

helyzetű tanulók

elhelyezkedési és

továbbtanulási aránya

az előző évihez képest

lehetőség szerint1%-kal

Beszámolók,

Évértékelő

jelentés

Intézményi cél:

Javuljanak a hátrányos helyzetű és

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

tanulmányi eredményei, csökkenjen a

bukások és a lemorzsolódások száma

Célindikátorok:

Tanulmányi átlagok

0,2-es javulása,

csökkenjen a bukások

száma és lemorzsolódás

mértéke lehetőség

szerint 1%-kal

Esélyegyenlőségi

terv,

Éves

munkatervek

Tanulói

motiválatlanság,

Hiányzások nagy


Várt eredmények:

Esélyegyenlőségi terv működtetése

A szülői ház és az iskola

kapcsolatának erősítése

Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a

gyermekvédelmi szervezetekkel

Sikeres szakmai vizsgák

Növekedjen az Arany János

Kollégiumi és Szakiskolai Programban

résztvevők száma

Eredmény-

indikátorok:

A HH-s és HHH-s

tanulók aránya, sikeres

vizsgázók száma.

A szülők részvétele

szülői értekezleten,

alkalom/tanév

Tehetséggondozó

programban részt-

vevők száma,

eredményei

Munkatervek

Szabadidős

programterv

Beszámolók,

Jelentések,

Munkaköri

leírások

Teljesítmény-

értékelési

rendszer

Szociális hátrányok

Nem megfelelő

gyermekvédelmi

jelzőrendszer

Szülői érdektelenség

Együttműködés

hiánya

Fenntartói döntés

Tevékenységek

A veszélyeztető körülmények

feltárása, segítségnyújtás

Felzárkóztató foglalkozások

szervezése

Kapcsolattartás a szülőkkel,

érdekvédelmi szervezetekkel

A lemorzsolódás okainak kutatása,

eljárás rend kidolgozása az igazolatlan

hiányzások kezelésére

Egészségnevelési és prevenciós

program kidolgozása

Szabadidős tevékenységek szervezése

Eszközök,

erőforrások:

Osztályfőnökök,

gyermekvédelmi

felelős, Felzárkóztatást

végzők,


fogadóórák,

Szabadidő szervező,

Rendezvényfelelős

Rendezvények költsége,

Postai és telefon

költség,

Felzárkóztatási

tervek,

Esélyegyenlőségi

terv

Munkatervek,

Beszámolók,

Eljárásrendek

Gyermekvédelmi

intézkedések,

Környezet-

tanulmányok

Költségvetési terv


hiánya a

foglalkozások

megszervezéséhez

Előfeltételek:

Helyi tanterv,

szakmai program,

szükséges szakmai

tapasztalat

15

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


Növekedjék az idegen nyelvet beszélők

száma, fejlődjön a tanulók kommunikációs

és informatikai készsége

Hatásindikátor:

Javuljon a végzett

tanulók elhelyezkedési

és tovább-tanulási

aránya az előző évihez

képest lehetőség szerint

1%-kal

Beszámolók,

Évértékelő

jelentés

Intézményi cél:

A végzett tanulók alkalmazásképes

tudással rendelkezzenek

Célindikátorok:

Egyéni teljesítmények

javulása: tantárgyi

átlagok 0,2-del való

növekedése

Éves

munkatervek

Beszámolók

Tanulói

motiválatlanság,

Hiányzások nagy


Várt eredmények:

Nyelvi kompetenciák szerinti oktatás

kidolgozása, bevezetése

Kommunikációs készségek fejlesztése

Korszerű informatikai oktatás és

informatika alapú oktatás bevezetése

Eredmény-

indikátorok:

Sikeres szakmai vizsgát

tett diákok száma

Munkatervek

Beszámolók,

Jelentések,


Teljesítmény-

értékelési

rendszer

Tanulói

motiválatlanság

Tevékenységek

Tanmenetek, felmérések átdolgozása a

szakmai vizsgáknak megfelelően

Szakmai idegen nyelv oktatása

Szakmai és tanulmányi utak,

kirándulások szervezése

A tanulók támogatása az

álláskereséshez

Tanulói kudarcokat csökkentő,

tanulást támogató környezet

biztosítása, tanulást támogató

módszerek bevezetése (elektronikus

tananyagok bevezetése)

Pályázatok révén a meglévő

informatikai és oktatástechnológiai

rendszer korszerűsítése

Eszközök,

erőforrások:

4 informatika

szaktanterem, 2 nyelvi

tanterem,

2 e-tábla,

A helyi munkaügyi

kirendeltséggel

kapcsolattartó,

Módszertani

gyűjtemény,

E-tananyagok,

Továbbképzéseken

résztvevő pedagógusok,

Továbbképzések

költsége

Pályázati

tevékenységben

résztvevők

NAT,

Kompetencia

alapú tananyagok,

Központi szakmai

programok,

Munkatervek,

Beszámolók,

Pályázati

anyagok


hiánya

Nem megfelelő

informatikai és

oktatástechnológiai

rendszer

Előfeltételek:

Helyi tanterv,

szakmai program,

szükséges szakmai

tapasztalat

16

Célok, feladatok

Eredményességi

mutatók

Ellenőrzés

forrásai,

eszközei

Kockázatok


A tanulók személyiségfejlődésének

elősegítése a közösségi érzés, a

magyarságtudat, a lokálpatriotizmus és az

európaiság erősítésével

Hatásindikátor:

Javuljanak a partneri

mérési eredményeink és

az intézmény

megítélése évente 0,2-

del

Beszámolók,

Évértékelő

jelentés

Intézményi cél:

A közösséghez tartozás és az identitás

tudat fejlesztése

Célindikátorok:

Évi 3 projekt

intézményi szinten

Éves

munkatervek

Projekttervek

Beszámolók

Projekt időtartamok

beillesztése a

munkarendbe

Várt eredmények:

A közösségi élet fejlesztése az

iskolában és a kollégiumban

A tanulók ismerjék meg az EU,

hazánk és azon belül Szolnok és

környéke értékeit

Iskolai hagyományok ápolása

Eredmény-

indikátorok:

Rendezvények

száma/év, résztvevők

aránya

Projektek száma

Munkatervek,

Beszámolók,


Teljesítmény-

értékelési

rendszer

Projekttervek

Tanulói

motiválatlanság

Tevékenységek

Az osztályfőnöki órák tananyagainak,

kollégiumi feladatterv anyagának

átdolgozása

Szabadidős tevékenységek szervezése

Kollégiumi körök, foglalkozások

szervezése

Vonzó tevékenységi struktúra

kialakítása, a DÖK és a Kollégiumi

diákélet színvonalának emelésével,

kulturális és sport tevékenységek

biztosításával

Projektek kidolgozása, alkalmazása a

tanórán és tanórán kívüli

foglalkozásokon

Nemzeti ünnepeink megünneplése

Eszközök,

erőforrások:

Projektek költsége,

Munkaközösségek,

Team munka,

DÖK, Szabadidő

szervező, Kollégiumi

nevelők,

Módszertani

gyűjtemény,

Pályázati források

Foglalkozások anyag-

és eszköz igénye

Munkatervek,

Osztályfőnöki

tanmenetek

Beszámolók,

Projekttervek,

Forgatókönyvek,

Költségvetési

tervek

Pályázati

anyagok

Együttműködés

hiánya


hiánya

Előfeltételek:

Éves munkaterv,

szükséges szakmai

tapasztalat

17

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra. Iskolánkban az oktatás, a szakképzés és a nevelés teljes

összhangját kell megteremtenünk, figyelembe véve azt a tényt, hogy a beiskolázott tanulók

nagyon különböző színvonalú általános iskolákból érkeznek, és a képességek szempontjából is

nagy szóródást mutatnak. Célunk a különbségek csökkentése, valamint a szociokulturális

hátrányok – lehetőség szerinti – kiküszöbölése az iskolánkban megvalósuló tanítási-tanulási

folyamatban. Az iskola szakképző jellege nem ellentétes azzal, hogy nagy szerepet szánunk e

folyamatban a nevelésnek. A tanuló centrikus, humánus iskolai légkör nagymértékben elősegíti

a képzési célok megvalósítását. Alapvető feladatunk, hogy tanulóink a képzés végén a

neveltségi szintjükben mutatkozó hiányosságok nagy részét pótolva hagyják el iskolánkat.

Az iskolai élet sajátosságaiból adódóan egyik legfontosabb alapelvünk az esélyegyenlőség

megteremtése iskolánkban:

felzárkóztató programmal,

világos követelménytámasztással,

objektív értékeléssel, osztályozással,

képesség szerinti differenciálással.

A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső

feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a tanulókban rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak

jelen. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Az iskola nevelői a tanítási

folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói

aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a

megteremtése. A motiváló tényezők között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A

siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a „nehezen

haladók” esetében lényeges. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik.

Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül

más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, Internet

videó) által megszerezhető tudásnak, s a környezet hatásainak. A motiválás célja, hogy

tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a

tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél

minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a

tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a

pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott

teljesítményéhez.

E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem

elől téveszteni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek

vezetnek a legjobb eredményre (páros munka, csoport munka, kooperatív módszer, projekt stb.).

Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszaigazolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát,

hogy a mérés, az értékelés, osztályozás, ellenőrzés legyen rendszeres és folyamatos. Az iskolai

oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai és a

tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják.

18

A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók eredményes

motiválása nélkül. A pedagógus tanórai munkája legyen átgondolt, osztályra, illetve csoportra

szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas

ellenőrzését. Fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire (friss levegő,

fény, helyes testtartás, helyes öltözködés…).

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segíti:

hagyományőrző tevékenységek:

Sipos Orbán napok, sportdélután Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójáról.

A tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

október 23.: az 1956-os forradalomra emlékezünk

december: adventi napok és karácsonyi ünnepség

március 15.: az 1849-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés

június 4.: a Nemzeti összetartozás napja

A tanév elején Fecskeavatót tartunk a kilencedikes osztályok tanulóinak

3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók

számára 3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése az iskola tanulóinak

A végzős osztályok szalagavatóját az éves munkarendben meghatározottak szerint tartjuk

megyei szintű vers- és prózamondó versenyt szervezünk

hagyományainknak megfelelően részt veszünk helyi, regionális és országos tanulmányi,

szakmai versenyeken

megemlékezés névadónkról, sírjának rendbetétele, megkoszorúzása, iskolai

megemlékezés

Májusban ballagási ünnepélyt tartunk

DÖK-nap szervezése (igény szerint vetélkedő, sportverseny és bográcsozás)

Osztályfőnöki óra keretében tartott megemlékezéseink:

október 6.: megemlékezés az aradi vértanúk napja alkalmából

február 25. megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól

április 16. a Holocaust áldozatainak emléknapja

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák

önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által

megbízott pedagógus segíti.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a

gyengék felzárkóztatását tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások segítik. A

hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, valamint tanórán

kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével valósul meg.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása szakköri

foglalkozásokon történik. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást biztosítunk a sajátos nevelési

igényű tanulók részére a törvény által biztosított keretek között.

19

Szabadidős foglalkozások:

A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat felkészíteni

azzal, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.

kirándulások, múzeumlátogatások, stb.). Ezek a programok a tanulók számára nem kötelező

foglalkozások, nem kapcsolódnak kötelezően az iskolai pedagógiai program végrehajtásához.

A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével –

minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedők:

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a külön versenyekre a

nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Gyógytestnevelés:

Az iskolaorvos által kijelölt egészségügyi problémák utógondozására szervezett foglalkozások

és a törvény által biztosított egészségügyi rehabilitációt szolgálja.

Iskolai könyvtár:

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Nyílt tanítási napok:

Intézményünk nyílt nap keretében ad lehetőséget az általános iskolák 7-8. osztályos tanulóinak

arra, hogy megismerjék intézményünket, szakmakínálatunkat.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári

felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. (Szabályozása az SZMSZ-ben és a

Házirendben.)

20

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai egészségfejlesztés célja

Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy az egészségkultúra szintjének növelésével, az életmód

javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. Az egészségfejlesztés

leglényegesebb módszere az egészségnevelés. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen

életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják

a mai ember egészségi állapotát. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló

magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét

megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük.

Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom

érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az egészséggel

kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni a társadalom

vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki élete harmonikus.

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:

A dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése:

a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén

külső előadók segítségével),

az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának

csökkentésében,

az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat,

a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése,

példamutató magatartás a pedagógusok részéről,

a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése.

Az alkohol- és drog prevenció:

az alkohol- és drog prevenció megjelenik a természetismeret tantárgyak tananyagában,

valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik,

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú

tevékenységének segítése,

hangsúlyosan kezeljük a drog prevenciós tevékenységünket, az ezzel kapcsolatos

programokat, eseményeket, tevékenységeket támogatjuk,

a drog prevenció lényegének, fontosságának tudatosítása a pedagógusok, a tanulók a

szülők körében. Ennek megvalósítása:

pedagógusoknál: előadások, csoportfoglalkozások körében,

tanulóknál: órai foglalkozások (osztályfőnöki, természetismeret) keretében,

szülőknél: a szülői értekezletek előtt összevontan tájékoztatást nyújtunk a szülőknek,

alkohol- és drog prevenciós foglalkozások megtartása az iskolarendőr bevonásával

oktatófilmek megtekintése, megbeszélése,

a témával kapcsolatban kiállítások megtekintése,

városi előadásokon való részvétel.

Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése:

az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében,

a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése,

annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás,

csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések

21

stb.) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással,

kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével (reformtáplálkozás)

Az aktív testmozgás elterjesztése:

az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv

óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható

délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja,

nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk,

a gyaloglást, a futást, a kerékpározást és egyéb testmozgást szorgalmazzuk,

népszerűsítjük.

Az egészségügyi biztonság fokozása:

iskolaorvos és védőnő rendel az iskola orvosi rendelőjében,

a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése

(fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés),

a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése,

felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók

segítségével (pl. fogorvos, pszichológus, védőnő, nőgyógyász),

a lelki egészségi állapot zavarainak feltárásában a szociálpedagógus segítségét kérheti

bármelyik diák,

a szorongásos, depressziós diákok felismerése esetén a tanár/osztályfőnök iskola-

orvoshoz, pszichológushoz irányítja a tanulót,

AIDS-prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat

hallgatnak meg tanulóink.

Az egészséges környezet kialakítása:

rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben, legyen minél több zöld növény a

tantermekben,

fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára,

hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében,

így az egészséges társadalomban is,

a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak – ez az

egészségfejlesztési stratégia része is

az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol

dolgozik,

az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell

alakítania.

Az egészségfejlesztés színterei

Tanórai foglalkozások keretében: szakmai elméleti tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon,

külső gyakorlóhelyeken a munka- és balesetvédelemmel, védőeszközök használatával,

egészséges munkahelyi körülmények kialakításával kapcsolatos témák feldolgozása

Osztályfőnöki órákon konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok,

esetelemzések (az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet

hívni).

Tanórán kívüli foglalkozások nyújtotta lehetőségek:

délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, számítógépterem-használat,

vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések)

szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó -

orvos, pszichológus, rendőr, - meghívása)

22

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

Közösségnek az olyan emberi együttélést értjük, melyet az alábbi tényezők tartanak össze:

közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, közösségi tudat. A közösségfejlesztés

folyamatában ezek kialakítása és fejlesztése kiemelt szerepet kapnak úgy, hogy mindvégig szem

előtt tartjuk az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozását. A közösségi nevelés megvalósítása

során az egész iskola közösség előtt álló követelményeket, közös célokat és a mindenkire nézve

érvényes feladatokat elfogadtatjuk, miközben figyelembe vesszük a tanulók egyéni

sajátosságait.

A közösségfejlesztésre iskolánkban az alábbi területeken kerülhet sor:

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

iskolai szintű rendezvényeken (ünnepségek, projektnapok)

a tanórán kívül szervezett foglalkozásokon (szakkör, korrepetálás, tehetséggondozás) és

a szabadidős tevékenységek keretében (kirándulás, üzemlátogatás)

Feladataink:

A tanulók ismerjék meg a társas együttélés és a team munka alapvető szabályait, melyek

a különféle közösségekben – tanulóközösségekben, munkahelyeken - a harmonikus

kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

Fontos, hogy a tanulók tiszteljék társaikat, tanáraikat, oktatóikat.

Tapasztalják meg, és tudatosítsák magukban, hogy a közösségnek milyen

nélkülözhetetlen szerepe van az egyének fejlődésben és a személyiség kialakulásában.

A tanulók ismerjék meg a konfliktusok elkerülési, kezelési és megoldási módjait.

Közösségi programok, rendezvények szervezésével alakítsuk és formáljuk a tanulók

nemzettudatát, mélyítsük el a lakóhely és a tágabb környezet megismerését, keltsük fel

igényüket a nemzeti önismeretre, hazaszeretetre.

Ösztönözzük a nemzeti és egyéb hagyományok (pl. családi, iskolai, nemzeti) feltárására,

ápolására és ez által késztessük egyéni és közösségi tevékenységekre.

Alakítsuk ki a tanulókban a környezettudatos magatartást, neveljük a tanulókat a

környezet óvására és a személyes felelősségen alapuló magatartásra különböző

közösségi programokon keresztül.

A fentieken túl az iskola hagyománnyá vált további közösségformáló elemei:

Iskolai ünnepek (Tanévnyitó, Tanévzáró, Ballagás, Szalagavató, Nemzeti ünnepek)

Fecskebál Fecskeavató

Sipos Orbán iskolánk névadójára való megemlékezés

Advent és Fenyőünnep

Farsang

Húsvéti készülődés

DÖK nap – sportnap

Projektnapok

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Az egy osztályba kerül tanulókból tanulócsoport formálása nemcsak az osztályfőnök feladata,

hanem minden szaktanáré és oktatóé is. A közösség kialakításában, formálásában az egy

osztályban tanítók, oktatók tehetnek a legtöbbet, ezért kiemelten fontos az ő kapcsolattartásuk,

összehangolt munkájuk. Olyan közösségek kialakítás a célunk, melyek képesek az iskolai

23

értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a munka közös

megszervezésére. Szükség van a közös cselekvések, tevékenységek fejlesztésére is, elsősorban

értékközvetítéssel, példamutatással, rendszeres és objektív értékeléssel. A közösség legyen

képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására

különböző munkaformákkal.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

Olyan tevékenységi formák szervezése, amelyek keretében a tanórán kívüli foglalkozásokon,

korrepetálásokon, tehetséggondozó foglalkozásokon, szakkörökön, kulturális programokon és

iskolán kívüli rendezvényeken, kirándulásokon megvalósítható:

A társas együttélés, az egyenlő bánásmód alapelvét, szabályait gyakorló helyzetek

Megfelelő nyitottság kialakítása a különböző együttélési szokások, kultúrák elfogadása

iránt

A saját és a közösségi érdekek egyeztetése, összehangolása

Problémák és konfliktushelyzetek megoldása, gyakorlása, helyes kezelése

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

Az iskolai diákönkormányzat munkájával, közreműködésével hozzájárul az iskola pedagógiai

programjának megvalósításhoz, segíti a közösségfejlesztést és formálást. Véleményezési joggal

rendelkezik az éves munkatervvel, az intézményi dokumentumokkal, az éves rendezvénytervvel

kapcsolatban. A diákönkormányzat számára fontos a régi tevékenységek, rendezvények mellett

új hagyományok teremtése is. Feladatai közé tartozik a helyi versenyek, kiállítások, vetélkedők

kiírása, lebonyolítása, valamint a faliújság díszítése, mellyel hozzájárul és előkészíti a közelgő

eseményekre, ünnepekre való ráhangolódást és hasznos információt nyújt a témával

kapcsolatban.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a

tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói

közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív

részvétele.

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony

együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető

el.

A tanulók, annak érdekében, hogy:

- megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;

- érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;

- gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség

szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;

- a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát

az intézmény feladata:

o az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének

pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;

o az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;

o az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli

programjainak meghatározása.

24

A pedagógusok, annak érdekében, hogy:

- képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos

kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;

- rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-,

szervezési- és elemzőkészséggel


o kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének

feltételeiről gondoskodni;

o a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés

lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;

o a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit

megteremteni;

o a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása

vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok,

egyeztető fórumok);

o a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló

pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a

továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:

o mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy

problémáikkal a pedagógusokhoz;

o kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;

o együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében


o a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos

kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;

o megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos

o igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:

o a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait

erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;

o a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai

feladatok:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a

közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő

fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai

élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói

közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell

az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek

elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –

önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

25

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a

közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél

eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni

tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a

tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása,

ápolása.

26

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógus feladatai a foglalkozásokkal, a tanítási órákkal és az értékeléssel

kapcsolatosan:

Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az elkészítésükkel

kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a

helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően,

felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és

az igazgató, illetve az intézményvezető helyettes által szeptember 15-ig jóváhagyott saját

tanmenete szerint tanít.

A helyi tantervben előírt tananyag megtanítása korszerű pedagógiai módszerek

alkalmazásával.

A tanulók egyenletes terhelésére kell törekednie. A tanulók otthoni tanulását úgy

tervezze, hogy az (írásbeli, szóbeli) ne haladja meg a tanóra időtartamát.

Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és

javítási lehetőségeket.

Az értékelés szabályozása:

Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló

teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az

osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt

osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott

érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a

nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt

osztályzatot a diák javára megváltoztathatja.

Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba

minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet.

Félévenként legalább 3 érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat

megállapításához.

Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.

A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel

korábban be kell jelenteni és legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell

adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig

megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.

A szülőt az osztályzatokról ellenőrző és elektronikus napló útján kell értesíteni.

Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz.

Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a

tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására (felzárkóztatás, korrepetálás).

Ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak, az osztályfőnöknek

jelzi, aki feltárja a hiányosságok okát és szükség szerint értesíti a tanuló szüleit.

A tehetséges tanulókat felkészíti versenyekre, kiállításokra.

Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén):

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok és

egyéb pályázati tevékenységből eredő feladatok

27

A túlórák, helyettesítések, felügyeletek ellátása:

A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az

iskolavezetés közös megállapodása alapján történik, a törvényi előírásoknak

megfelelően.

Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli

munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is

elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus

év közbeni távozása).

Az órarendben rögzített helyettesítéskor az iskolában való tartózkodás kötelező. Ez alól

csak intézményvezető helyettesi engedéllyel mentesülhet.

Igény és lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett),

ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az

iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.

Adminisztratív teendők ellátása:

minden tanóráról/foglalkozásról napló vezetése

osztályozás

összeolvasás

az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére mérések, minőségfejlesztéssel

kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése

statisztikák készítése

Egyéb feladatok:

A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és

ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában.

A szakiskola működési rendjében felmerülő feladatok ellátása: pl. óraközi ügyeletek,

szakmai záróvizsga felügyelet, osztályozó vizsga stb.

A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel.

Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való

megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség

kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két

rendkívüli osztályértekezleten való részvétel.

Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.

Tantermekben/tanműhelyekben, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása.

Leltározásban való részvétel.

A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.

28

Elvárások a pedagógusokkal szemben

Kompetenciaterület Elvárások

Szakmai tapasztalat Nevelés és oktatás terén szerzett gyakorlat

Tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű

tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési gyakorlat

Személyközpontú pedagógiai

megközelítés

Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni

(empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és

őszinte, képes a tanulók feltétel nélküli pozitív

elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el

nem a tanuló személyiségét.

Pedagógiai attitűd A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni

fejlesztő pedagógiai célokat

Elmélet és gyakorlat

egységében való gondolkodás

Az oktatandó elméleti tananyagot a tanulóknak a

gyakorlattal történő átadás módszereivel egységben látja

Kommunikációs készség Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani.

Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni

őket

Iránymutatás, motiválás Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon

Eredményorientáltság Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok a

lényegest a lényegtelentől

Csoportban való

együttműködés

Legyen gyakorlata az egy osztályban tanító pedagógusok

együttműködésében, ötleteivel és munkájával segítse

kollegáit

Tanulási és fejlődési készség Képezze magát tovább a továbbképzési terv szerint,

önképzése legyen tudatos

Rugalmasság Mások véleményének érvényességét elismeri. Új

módszerek, megoldások bevezetését nem gátolja

Az elvárások megvalósulása, és az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében

az iskolavezetés támogat minden olyan tevékenységet, amely a pedagógiai munkát javítja,

eredményességét növeli. Ilyenek például a team munkaformában végzett munka, a

munkaközösségi megbeszélések, az ötletbörzék, a belső és külső továbbképzések valamint a

szakmai kirándulások.

29

Az osztályfőnök feladatai

Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos

dokumentuma a tanmenet, melyet minden év szeptember 01-ig lead a munkaközösség

vezetőjének. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, és az iskola pedagógiai elvei

szerint nevelni osztályának tanulóit a személyiség fejlődés tényezőit figyelembe véve. Segítenie

kell az osztályközösség kialakulását.

Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség

szerint látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel

megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a

tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel,

kollégiumi nevelőtanárral, szociálpedagógussal, stb. Különös gondot fordít a veszélyeztetett

tanulók segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanár

társai elé terjeszti. Az érdemjegy végleges megállapítását szükség szerint a tantestület döntésére

bízza. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Rendszeresen tájékoztatja a

szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Évente két alkalommal szülői

értekezletet, és havonta egy fogadóórát tart. Ellenőrzi a távozó tanulók elszámoló lapját

(könyvtári könyvek, munkaruhák, étkezési tartozások stb.) Ellátja az osztályával kapcsolatos

ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, rendszeres ellenőrzése, félévi és év végi

statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, rendezvényekről, részvételüket

segíti, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a

tanulók jutalmazására, alapítványi támogatásra. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség

munkájában. Javaslataival és észrevételivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a

közösség tevékenységének eredményességét. Mulasztás esetén, a törvényi előírásoknak

megfelelően tájékoztatja a szociálpedagógust és megteszi a szükséges intézkedéseket. Közös

kirándulásokon, túrákon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel, szükség esetén ezek

szervezése.

30

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását segítő program

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a

nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy

részleges) integrációjuk. Intézményünk a köznevelési törvény (2011.évi CXC. törvény), a NAT,

a 2/2005.(III.1.) OM rendelet és a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet irányelvei alapján integrált

nevelést-oktatást valósít meg.

A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú

EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja - Az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának

kerettanterve és a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját

ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10.

évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést.

A köznevelési törvény az alábbiakban határozza meg az ellátást igénylő tanuló státuszát:

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában

magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős

motiváció, elkötelezettség,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló:

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat,

de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

http://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.doc



31

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének

eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az

átlagostól eltérő szintű fejleszthetőségét

Kiemelten figyelünk arra, hogy tanulóink a státuszuknak megfelelő ellátásban részesüljenek,

szükség esetén ellátásukat utazó gyógypedagógus segítségével biztosítjuk. Ennek érdekében a

szokásostól tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérően nagyobb mértékű differenciálást,

speciális eljárásokat illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs

eljárásokat alkalmazunk a különböző pedagógiai színtereken.

Befogadó iskolája vagyunk az alábbi státusszal rendelkező tanulóknak:

Státusz Létszám Pedagógus kompetencia

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók

Tanulásban akadályozott tanulók

- BNO F 70

2 főnek számít oligofrénpedagógus,

tanulásban

akadályozottak


gyógypedagógus

Pszichés fejlődési zavarral küzdő

tanulók

- F 81.0 Diszlexia

- F 81.1 Diszgráfia

- Diszortográfia

- BNO F 81.2 Diszkalkulia

- BNO F 81.3 Iskolai képességek kevert

zavara

- BNO F 83 Kevert specifikus fejődési

zavarok

- BNO F 81.9 Nem meghatározott

fejlődési zavara az iskolai

készségeknek, tanulási zavar

veszélyezettség

- BNO F 90.0 Aktivitás és figyelem

zavara

2 főnek számít

Logopédus,

pszichopedagógus,

oligofrénpedagógus,

tanulásban

akadályozottak


gyógypedagógus

Autizmus spektrum zavarral küzdő

tanulók

BNO F 84.0

3 főnek számít Tanulásban

akadályozottak


gyógypedagógus

Beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő tanulók /BTMN/

- magatartási nehézség

- beilleszkedési nehézség

- olvasási nehézség

- írás –helyesírás nehézség

- számolási nehézség

- részképesség területén megmutatkozó

nehézség

2 főnek számít Fejlesztő pedagógus

vagy gyógypedagógus

32

Enyhe értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,

akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb

funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó

akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi,

gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszicho diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,

valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb

hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik:

A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási

folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek

változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség

különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás

eredményességét.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta,

gyógypedagógus foglalkoztatása,

speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve

a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai

nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Középfokú nevelés

A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése,

alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók

eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa

esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között

történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az

önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át

tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek.

A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó

készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.

A nevelés, oktatás, képzés célja:

A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,

A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése,

erősítése,

A szakmai vizsgára való felkészítés,

Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók

élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

33

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a

Nemzeti Alaptantervben leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az

egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé

kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális

felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra.

Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a

történelmi múlthoz.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári

jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai

szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat).

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a

társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a

reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés,

a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat.

Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt

szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében.

Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre.

Családi életre nevelés

A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének

és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi

minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok

kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt

feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes

intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel

bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő

magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás,

önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet

szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a

környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A

szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen.

Pályaorientáció

Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a

34

munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően

segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet

adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek

megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház

körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A

tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás

területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése.

Médiatudatosságra nevelés

Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az

ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük

az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a

bizalmi érintkezés megkülönböztetése.

A tanulás tanítása

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni

tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra

történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra.

Kulcskompetenciák

Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a

gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési-

oktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció

szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való

beilleszkedés érdekében.

Anyanyelvi kommunikáció

Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy

nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és

beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók

egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi

módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember

nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.

Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely

(az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint

összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló,

felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban

(élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok

nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem,

emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg.

A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos

gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra.

35

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási

műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés,

észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az

enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ

mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján

megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző

területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során

létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét

cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a

stratégiahasználat kialakítása.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati

jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló

természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes

természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi,

betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése.

Digitális kompetencia

Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban

a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus

ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja

helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való

aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű

tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés,

kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és

attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A

tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját

cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások

segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az

eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak

az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek

is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést.

36

Hatékony önálló tanulás

A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás,

olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az

enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy

miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen

képes közös munkában, csoportban dolgozni.

A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi

területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai,

módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.

A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb

szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.

37

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulói érdekérvényesítés, a Diákönkormányzat

Az iskola hatékonysága függ attól, hogy a tanulóknak milyen a közérzetük az iskolában.

Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük

alakulását. A diákönkormányzatunkba az iskola egész ifjúsága beletartozik. A KT. alapján a

tanulók döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,

valamint a tisztségviselők megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a

diákönkormányzatban. Diákönkormányzatunk a KT. előírásai szerint működik és látja el

feladatát.

Iskolánkban osztályonként két képviselő tagja a diáktanácsnak. A tagokat az osztályok

demokratikus úton választják meg, általában titkos szavazással. A választást a tanárok

tiszteletben tartják. Az osztályfőnökök támogatják a tagok munkáját.

A diákönkormányzat sikeres működését az ezzel megbízott pedagógus kolléga segíti. A

kéthetenkénti gyűlés lehetővé teszi az aktuális problémák megbeszélését és az eredményes

működést. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A nevelőtestületi értekezleten és az Igazgatótanácsi értekezleten a diákönkormányzatot segítő

tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat elsődleges feladata az érdekképviselet,

amit fegyelmi tárgyalásokon, nevelőtestületi értekezleteken érvényesítenek. Részt vesz a

házirend átdolgozásában, valamint az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, IMIP,

Házirend, SzMSz) elfogadásakor és módosításakor jogszabályban meghatározottak szerint –

véleményezési jogot gyakorol.

Továbbá feladata az iskolai rendezvények szervezésében való részvétel is (pl. fecskebál,

farsang, fordított nap). Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola,

kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza annak működését.

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy

alkalommal hívnak össze a tanulói jogok érvényesülése céljából. A diákközgyűlésre a tanulók

diákképviselőt küldenek. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

Résztvevői a küldött tanulók, az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár.

Diákönkormányzatunk saját anyagi forrással is rendelkezik (szalagavató, fecskebál bevételei),

melyből további rendezvényeit finanszírozza. A diákönkormányzat - a nevelőtestület

véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez

biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli

munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének

létrehozásáról és működtetéséről, valamint a vezetőjének és felelőseink megbízásáról. A

diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és

a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a

nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A

diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az iskola igazgatójához, új

megoldási javaslatokat tehetnek. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös

feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

38

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Az iskola nyilvánosság rendszere

Az iskolában folyó oktatói, nevelői munka megítéléséhez, értékeléséhez a nyilvánosságnak, a

mindenekelőtt a szülőnek, az általános iskoláknak, a különféle szakmai szervezeteknek, továbbá

a fenntartónak és az oktatásirányításnak is információkra, adatokra van szüksége.

Az iskola nyilvánosságának biztosítása érdekében hoztuk létre az iskolai weboldalt és az

elektronikus naplót, mely ma már a tanulók, a szülők számára is elérhető, megtekinthető.

Az iskolai weboldal (http://www.szakkepzo-szolnok.sulinet.hu/) tartalmazza az aktuális

eseményeket, az intézmény által közzétett dokumentumokat, beiskolázási információkat,

valamint a pályázati eredményeinket.

Az elektronikus napló lehetővé teszi a tanulóknak és szülőknek egyaránt, hogy folyamatosan

tájékozódjanak gyermekeik tanulmányi teljesítményéről, hiányzásairól. A szülő otthonról, a

munkahelyéről vagy bárhonnan rendszeresen megtekintheti a rá vonatkozó adatokat az

interneten a gyerek kódjának a beütése után. Ugyanakkor ez a rendszer a tanárokat is

információnyújtásra kényszeríti.

Az iskola a nagyrendezvényekről, a projektnapokról, valamint a pályázati eredményeiről

rendszeresen információt nyújt a helyi sajtóban és televízióban, tájékoztatva ezzel Szolnokon és

a megye területén élőket.

Nyílt nap és pályaválasztási rendezvények

Az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap rendkívül fontos mozzanata az intézmény

beiskolázási tevékenységének. A nyílt napon lehetőség nyílik minden érdeklődő (tanuló, szülő,

pedagógus) számára megismerni az iskola oktató-nevelő munkáját, a tanórákon alkalmazott

módszereket, a szakmai képzés helyszíneit és megtekinthetők a különféle szakmákban készült

„munkaremekek” is. Az iskolai szakképzés több szakmacsoportban és különböző szakmákban

folyik. Az iskolában nyolc tanműhely és egy tangazdaság várja az érdeklődőket. A nyílt nap

időpontját az éves munkatervben határozzuk meg és szórólapok, általános iskolák számára

küldött kör e-mailek, az iskolai honlap, továbbá a helyi média által biztosított lehetőségek

igénybevételével tesszük közre. A nyílt nap megszervezése a szakképzési munkaközösség

feladata. Egy nyílt nap megtartása kötelező, szükség szerint több is szervezhető.

Iskolánk a városi és megyei pályaválasztási kiállításokon, rendezvényeken rendszeresen

képviselteti magát. A rendezvényekre azok jellegétől, elvárásaitól függően termékekből

kiállítást, gyakorlati bemutatót, szóróanyagokat, iskolafilmet készítünk. A rendezvényeken a

szakképzési munkaközösség tagjai - szükség szerint tanulók is - vesznek részt előre elkészített

beosztás szerint.

Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülőkkel kialakult jó kapcsolat jelentős szerepet tölthet be a pedagógus munkájában. A

szülőkkel való kapcsolattartás elsődleges formája az Ellenőrző, melyben a pedagógusok

tájékoztatják a szülőket a tanulók teljesítményéről, hiányzásairól, iskolai rendezvényekről.

Sajnos a szakiskolás tanulók szülei már nem igénylik a részvételt az iskola életében oly

mértékben mint az általános iskolás tanulók szülei. A szülői értekezleteken való szülői részvétel

a legtöbb próbálkozás ellenére sem kielégítő. A tanév folyamán legalább két alkalommal szülői

értekezletet szervezünk, melynek időkeretét az éves munkaterv tartalmazza. Szükség szerint

(osztályprogram, rendkívüli esemény) alkalmával rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. A

http://www.szakkepzo-szolnok.sulinet.hu/

39

szülői értekezletek témája tartalmazza az osztályközösség feladatai, problémái mellett, az iskolai

eseményeket, információkat is. A szülők elé tárandó tevékenységeket és információkat az

értekezlet megtartása előtt nevelőtestületi megbeszélésen egyeztetjük.

A 9. évfolyamos szeptemberi szülőértekezlet két részből áll. Az első részben az intézmény

igazgatója egy összevont tájékoztatót tart valamennyi 9. évfolyamos tanuló szülőjének, majd a

második részben az osztályfőnökök tartanak szülői értekezletet külön-külön, csak a saját

osztályukban tanuló gyerekek szüleinek.

Szülői szervezet

Iskolánkban szülői szervezet működik. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről,

munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az

iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,

a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely

kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó

ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

Véleményezési joggal rendelkezik az alábbiak terén: az éves munkaterv, a pedagógiai program,

a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, a választható (hitoktatás) tantárgyak oktatása.

Az intézményi tanácsok létrehozásáról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

(továbbiakban Nkt.) rendelkezik a 73.§ paragrafusban. Kiegészítő szabályozás található a

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 121. § - ában. E szabályozásnak

megfelelően a szülők, a nevelőtestület és az önkormányzat képviselője azonos létszámú

delegálttal 2013. október 15-én az iskolánkban megalakult az intézményi tanács.

Fogadó órák rendje

A tanév kezdetén az osztályban tanító szaktanár és oktató köteles meghatározni a fogadó órája

időpontját és azt a tanulók ellenőrzőjébe beírattatni. A pedagógusok a megadott időponton kívül

előzetes egyeztetés alapján más időpontban is tarthatnak fogadó órát.

Az iskola kapcsolatai

Az iskola szakmai kapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel:

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerület,

az NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

Oktatási Hivatal

a JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

a JNSZ Megyei Agrárkamara

A Pedagógiai Szakszolgálat a szakiskola oktató–nevelő munkáját az alábbi területeken segíti:

a gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztés, gondozás,

a fejlesztő nevelés,

a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az

országos szakértői és rehabilitációs tevékenység,

a nevelési tanácsadás,

a logopédiai ellátás.

Az iskola további szakmai és módszertani kapcsolatai, partnerintézményei:

Járási Hivatal

40

Szolnok Járási Hivatal Járási Gyámhivatala

JNKSZ Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Pártfogó Felügyelői Szolgálat

a JNSZ Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon

a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet

a JNSZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége

külső gyakorlati képzőhelyek

a területi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok

a Gyermekjóléti Szolgálatok

a JNSZ Megyei ESÉLY Szociális Közalapítvány

az ÉFOÉSZ helyi szervezete

a Mozgássérültek Megyei Szervezete

Kamasz Tanya Gyermek- és Ifjúsági Egyesület

Hild Viktor Városi Könyvtár

JNKSZ Megyei Levéltár

általános iskolák

Tájékoztatási kötelezettségünknek eleget tevő kapcsolatok:

Szolnok Városi Televízió

Új Néplap

A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendje

A külső szakmai gyakorlati helyen a tanulók gyakorlati képzéséért felelős személy a tanulókat

havonta legalább egyszer értékeli és az érdemjegyet a tanulók Ellenőrzőjébe bevezeti és

aláírja. A külső szakmai gyakorlaton szerzett érdemjegy önálló érdemjegyként szerepel az

elektronikus naplóban. Az igazolt és igazolatlan hiányzásokat szintén a tanulók Ellenőrzőjébe

írják be.

Az érdemjegyek és hiányzások iskolai elektronikus naplóba való átvezetése a tanuló

osztályfőnökének a feladata. Hiányzásokkal és magatartási ügyekkel kapcsolatban az

osztályfőnök a telefonon vagy levélben, esetleg e-mailben kérhet információt.

A tanulók szakmai gyakorlati munkájának szöveges és minősítő értékelése félévkor és a tanév

végén az iskola által kiküldött formanyomtatványon történik, melyet a tanuló gyakorlati

képzéséért felelős személy tölt ki.

A kitöltött értékelő lapot aláírva, lepecsételve visszaküldi az iskolába a félévi, illetve év végi

osztályozó értekezlet időpontjáig. Ez az értékelés bekerül az elektronikus naplóba, az osztályozó

értekezleten felolvasásra kerül, és adott esetben befolyásolhatja a tanuló magatartási és

szorgalmi megítélését.

A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

41

Feladat/

tevékenység

Felelős Résztvevő Módszer Dokumentum Határid

ő Tanulószerződések gyakorlati

oktatás-

vezető

Gyakorlati

oktatásért

felelős

intézményve

zető

helyettes

Tanuló, szülő,

gazdálkodó

szervezet,

illetékes kamara

Szerződések

előkészítése,

fogadása,

kamarai

ellenjegyzés

Jogszabályok

szerint készült,

érvényes tanuló-

szerződések

Augusztus

15-ig

Együttműködési

megállapodások

kiegészítő szakmai

gyakorlati képzéshez

Igazgató

gyakorlati

oktatás-vezető

Gyakorlati

oktatásért felelős

intézményvezető

helyettes,

gazdálkodó

szervezet,

illetékes kamara

Megállapodás

megkötése

kamarai

ellenjegyzés

Jogszabályok

szerint készült,

érvényes

megállapodások

Augusztus

15-ig

Együttműködési

megállapodások

összefüggő szakmai

gyakorlati képzéshez

Igazgató

gyakorlati

oktatás-vezető

Gyakorlati

oktatásért felelős

intézményvezető

helyettes,

gazdálkodó

szervezet,

illetékes kamara

Megállapodás

megkötése

kamarai

ellenjegyzés

Jogszabályok

szerint készült,

érvényes

megállapodások

Május 15-

ig

Kapcsolattartás a

tanulók hiányzásaival

kapcsolatban

Osztály-

főnök

A tanulók gya-

korlati képzésért

felelős személy,

szülő

Telefon,

Levél,

Ellenőrző,

E-mail

Ellenőrző,

Hiányzási

értesítések,

E-napló

Folyama-

tosan,

hiányzás

esetén

A tanulók értékelése a

külső gyakorlati

helyen (gyakorlati

munka, magatartás,

szorgalom)

Osztály-

főnök

A tanulók gya-


felelős személy,

szülő

Ellenőrző,

Levél

E-mail

Ellenőrző,

Hiányzási

értesítések,

E-napló

Havi egy

érdem-jegy

A tanulók gyakorlati

képzésének ellenőr-

zése

gyakorlati

oktatás-

vezető

Gyakorlati

oktatásért

felelős

intézményve

zető

helyettes

A tanulók gya-

korlati képzé-

séért felelős

személy, iskolai

szakoktató

Személyes

találkozó,

telefon

Helyszíni

látogatás során

készült feljegyzés

Félévente

legalább 1

alkalom-

mal

A külső gyakorlati és

iskolai tanműhelyi

gyakorlat

összehangolása

Iskolai

tanműhelyi

szakoktató

A tanulók gya-


felelős személy

Munkanapló

ellenőrzése,

aláírása

Munkanapló 2 hetente

folya-

matosan

A tanulók szakmai

gyakorlati munkájá-

nak értékelése

(félévkor, év végén)

gyakorlati

oktatás-

vezető

Gyakorlati

oktatásért

felelős

intézményve

A tanulók gya-


felelős személy

Levél, iskolai

formanyom-

tatvány

„Szakmai gya-

korlat értékelé-

se” nyomtat-

vány

Január 10-

ig, Június

10-ig

42

zető

helyettes

Az összefüggő

szakmai gyakorlat

ellenőrzése

gyakorlati

oktatás-

vezető

Gyakorlati

oktatásért

felelős

intézményve

zető

helyettes

A tanulók gya-


felelős személy,

iskolai

szakoktató

Személyes

találkozó,

telefon

Helyszíni

látogatás során

készült feljegyzés

Augusztus

31-ig

Az összefüggő

szakmai gyakorlat

értékelése

Osztály-

főnök

A tanulók gya-


felelős személy

Levél

Értékelőlap –

formanyom-

tatvány

Bizonyítvány

Törzslap

Augusztus

31-ig

43

A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái és az alkalmassági vizsga

lebonyolítási rendjének szabályozása

A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanulók tanulmányok

alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A szabályozás tartalmazza a tanulmányok

alatti vizsga követelményeit, típusait (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

beszámoltató vizsgára,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A vizsgaszabályzat határozatlan időre szól.

A vizsgák időpontja

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra

tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén

a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó

vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a

vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A tanulmányok alatti vizsgák

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, de lehetőség szerint a

félévi és év végi jegyek lezárását megelőző vagy az azt követő két hétben kell megszervezni. A

vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,

illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet,

a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére

vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.

Beszámoltató vizsga

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések

szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

Szakmai gyakorlati tantárgyból osztályozó vizsgát a nevelőtestület döntése alapján különleges

okokból való hiányzás (pl. külföldi szakmai gyakorlaton vesz részvétel) esetén lehet tenni.

44

Különbözeti vizsga

Más intézményből érkező tanuló tehet különbözeti vizsgát, ha előzetesen azonos szakmát tanult,

és az átvételkor az eltérő helyi tantervek tantárgyi követelményei ezt indokolják. A különbözeti

vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,

távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni

kell.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt

engedélyezte.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan

magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és

az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

ha ennek feltételei megteremthetők.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Az ellátandó

feladatok: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben

foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján lehetőség van, a vizsgabizottságba

legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű

megtartásáért, ennek keretében

meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a

vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a

szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a

vizsga iratait,

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező

tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

45

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel

a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az

igazgató e feladata ellátása során

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben,

amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,

pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,

amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését

követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, kell elkészíteni.

Az írásbeli vizsga szabályai

Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus

úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja

a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az

írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,

feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat

ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja

számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon

feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak

ezeken a lapokon lehet készíteni.

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

tantárgyanként hatvan perc.

Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a

vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb

harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben,

vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell

biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet

46

megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc

pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –

harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus

a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az

írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével

kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja,

amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény

leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság

elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a

vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat –

az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával

átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont

feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a

vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli

a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a

vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását

rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik

– a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a

cselekmény súlyosságának mérlegeli, és

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az

érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy

eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó

teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

A szóbeli vizsga szabályai

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A

vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint

amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –

amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az

egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár

gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell

biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet

készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy

vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

47

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja

folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a

vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel,

ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése

során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során

súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható

félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.

Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy,

hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az

osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt

legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt

értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 68. § (4) bekezdése alapján

engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát

írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia,

és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez

rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése

előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha

szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az

elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az

írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A gyakorlati vizsga szabályai

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben

meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola

igazgatója hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a

vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész

rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

48

helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi

előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje

nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok

szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem

számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem

róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak

megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az

értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén

készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott

osztályzatok alapján kell meghatározni.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a

Helyi tantervében meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan

eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsga

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző

harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott

esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának

megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A

bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola

igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első

félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon

belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt

független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a

kormányhivatalnak.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,

akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó

tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik -

vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait

a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

49

Az értékelés rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény helyi tantervében és szakmai programjában található követelményrendszerével.

Szakképzésben az iskola Szakmai Programjában meghatározott követelmények szerint

Szakmai elmélet - az adott szakma Szakmai és Vizsgakövetelményében

meghatározott, az adott modulra/tantárgyra érvényes módon.

Szakmai gyakorlat - gyakorlati

Jogorvoslati lehetőség

Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó alapján

történhet.

50

A felvételi és átvételi eljárás szabályai

A felvételi eljárást meghatározó jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

47. § (1)-(2) bekezdése; 50 - 51. §;

79. § (6) bekezdése; 92. § (9)-(10) bekezdése.

- a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a

felvételi eljárás szabályai a kötelező felvételt biztosító szakiskolákra vonatkozóan.

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába (szakiskolában) az általános vagy a rendkívüli

felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az

oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap

(a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a

Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben

meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.

A szakiskola a meghirdetett szakokra való felvételről - a jelentkezéskor a felvételi jelentkezési

lapokon feltüntetett - tanulmányi eredmények alapján dönt.

A tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános

iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő

osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom

értékelése, minősítése nem számítható be.

A speciális programú, tanulásban akadályozott tanulók számára hirdetett részszakképzésekre

való felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény

alapján történhet.

A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a

továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás

meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát

szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs

rendszerben rögzített adatok hitelességéért az iskola igazgatója felel.

A szakiskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az közzéteszi az iskolai

honlapon és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben, majd felvételi tájékoztatót készít,

és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig

elhelyezi.

51

A felvételi tájékoztató tartalmazza: a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi

területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,

b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,

c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait

d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat. Amennyiben a sajátos

nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési

laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság

véleményét.

A középiskolai felvételi kérelmet a a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint kell

benyújtani. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a

kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására

szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő.

A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a

középfokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kormányhivatal a felvételi eljárás törvényes

lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige

alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési

lapra rá kell írnia.

Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több

tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni.

A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói

adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A középfokú iskola a tanév rendjéről

szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a

jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási

azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési

lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék,

akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét

tünteti fel.

A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell

részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének

településén található.

A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi

területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők

listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.

Az iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti

az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell

elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a

felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve

mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni.

52

Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem

elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes

felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.

A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR

rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját.

A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a tanév rendjéről szóló

miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort,

valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola

igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát

aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi

Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú

elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú

elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre

nincs szükség.

A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján

tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi

jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy

elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a

tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által

meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói

létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét

nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az

adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak,

amelyet az adott tanulmányi területen iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által

közölt felvehető tanulói létszámon belül van.

A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az

egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi

jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig

megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező

esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.

A felvételről illetve az elutasításról szóló értesítés a hatályos 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet előírásai alapján történik.

Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen

megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást,

köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.

Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév

első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi

eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb,

mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást

meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a

megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi.

A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető

iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több

53

jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A

felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján annak a

középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező

esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem

ért egyet.

Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy

a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a

jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói

jogviszonyban áll.

A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát,

amelyikben a tanulmányait folytatta.

54

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy

megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Lehetőség van

egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, és más tanítási órákon az ismeretek elsajátítására.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai foglalkozások keretében –

foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében:

– tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán

kívüli vetélkedőkbe;

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

55

Helyi tanterv

Bevezetés

Célok, feladatok

A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat

megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó

tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek

megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen

kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó

műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok

interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak

feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön

a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.

Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok

felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi

élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás

fontosságát.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a

különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok

felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket,

sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével

kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar

személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri

lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák

jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,

belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét.

Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait,

törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési

formáit és lehetőségeit.

56

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai

elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és

tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet.

Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni,

eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,

felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló

életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az

örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek

alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat

keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális

problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit.

Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az

örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a

családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok

megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség

fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e

témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra

szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta

alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és

lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető

élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor

fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek

testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az

ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes

értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való

hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.

Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség

tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel

57

kapcsolatos felelősségét. Ismeri az egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az

egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját

életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal

kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal

és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak

kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel

igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci

lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a

felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait,

képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással

kapcsolatban nyújtani tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas

szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi

és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és

értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban.

Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket

értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a

nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend)

és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák

kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer

tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,

indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes.

Tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel,

önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele,

hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt

megteremtheti.

58

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,

saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért

nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja

a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az

infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és

információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb

területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra,

képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk

verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat,

amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a

másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű

modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai

kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is

használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre

épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik

konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is

érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és

magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés

fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit,

korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki

műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti

szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében.

Digitális kompetencia

A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a

mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési

körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is

használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját

szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes

magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az

IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.

59

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti

és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz

kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli

életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai

számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában.

Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül

hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a

közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és

az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a

nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai

élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni

társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak

elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a

gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt,

egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott

szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket

megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő

pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott

esetben képes ezek vállalására.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények,

színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására.

Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló

átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a

figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és

gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén

tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes

tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el

szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha

lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési

formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a

differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító

pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és

60

az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek,

teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében –

eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok).

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált

– oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja

ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a

felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó

tanulásra és a munkába állásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

helyi tantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a

minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni

üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására

vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál

nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a

sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan)

és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

61

A választott kerettanterv megnevezése, a kerettanterv feletti óraszám

Bevezetés

A szakiskolai szakképzés szakmai programját kiegészítő közismereti helyi tanterv különös

hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe

megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át

tartó tanuláshoz

beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek

megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének

szolgálatába állítsa;

érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú

szemléletét és szervezését;

segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során

érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított

felfogása;

végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok

megoldhatóságát.

A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő integrációs

megoldást képviseli.

A helyi tanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát, és

a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez.

A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,

megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába

helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

A helyi tanterv a Kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének

megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat egyaránt

alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák fejlesztésének.

A Kerettantervben és a helyi tantervben a kulcskompetenciákra épülő tantárgyak témakörei,

témái, tartalmai, illetve az egyes tantárgyak között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer

van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden tantárgy és minden témakör esetében külön

is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a

tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és

témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.

62

Szakképzési rendszerünk

A Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium képzése jelenleg három szakképzési rendszerből

tevődik össze: A 2+2 képzés, a 3 éves előrehozott szakképzés és a 3 éves duális képzés. A fenti

képzések közismereti helyi tanterve az alábbi kerettantervek alapján készültek. A 2+2-es

közismereti képzés kifutóban van, a 2014/2015-ös tanévtől megszűnik.

A választott kerettantervek megnevezése

Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve

Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában

megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM

rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került Az előrehozott szakiskolai

szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.

A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A

helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-i,

73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.

(V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.

2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve

Helyi tantervünk - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) számú EMMI rendelet módosításában a 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 8., a 6/2014.

(I.29.) EMMI rendelet 1. és a 34/2014. (IV.29) EMMI rendelet 9. mellékletének megfelelően

kiadásra kerülő kerettantervek adaptálásával készült, figyelembe véve az iskola arculatát és a

helyi sajátosságokat.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve

A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú

EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelet módosításáról a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti

képzést.

63

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező

előkészítő évfolyamának helyi tanterve

A tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III.29.) számú EMMI rendelet a

kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet

módosításáról szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-

oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának kerettanterve alapján, annak

adaptálásával készült a helyi tantervünk.

A kerettanterven felüli óraszám felhasználása

A kerettanterven felüli óraszámot a törvény által meghatározott módon csoportbontásra,

tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tömegsport foglalkozásokra használjuk fel.

Felhasználásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza.

64

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyvellátás rendje

1. Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28) EMMI rendelet

- A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.

2. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak

Az ingyenes tankönyvekre jogosultak körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény (46.§ (5), 97.§ (22), és a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

határozza meg

Normatív kedvezményre jogosultak köre:

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési

zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,

d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

3. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok

bemutatása szükséges:

- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (A családi pótlék folyósításáról szóló

igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai

igazolószelvényt)

- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi

pótlék folyósításáról szóló igazolás;

- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye;

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

A köznevelés törvény által meghatározott évfolyamok számára a tankönyvek ingyenességét a

2013/2014-es tanévtől felmenőrendszerben biztosítjuk.

4. A tankönyvtámogatás igénylésének módja:

Az IGÉNYLŐLAP (5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez) értelemszerű

65

kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában lehet beszerezni.

Ha az igénylő az igényét az előírt határidőre nem nyújtja be, az iskola – jogszabály szerint

– nem köteles a késedelmesen bejelentett igényt kielégíteni!

Az időközben történő jogosulttá válást az igény érvényesítéséhez 15 munkanapon belül be kell

bejelenteni.

Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában:

- Tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése

- Használt könyvek biztosítása

5. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatok

Január 10-ig

Az iskola felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanévben tankönyvet

kölcsönözni.

Az iskola tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvre.

Köznevelési törvény 46.§ (5), Tankönyvtörvény 8.§ (4)

A szülő az ingyenes tankönyv iránti igényét írásban beadja.

5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez

Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a

köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, valamint a tankönyvtörvény szerinti

normatív kedvezményt.

Január 20-ig

Az iskola igazgatója a felmérés eredményéről tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai

szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot és kikéri véleményüket az iskolai

tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a tankönyvtámogatás megállapítását a fenntartónál

azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás

rendszere nem tudja megoldani.

Január 25-ig

Az iskola igazgatója (a véleményezésre jogosultak véleménye alapján) meghatározza és

Hirdetményben közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.

Január utolsó munkanapjáig

Eddig kell megkötni az iskolának (a Központ egyidejű bevonásával) a Könyvtárellátóval

a tankönyvellátási szerződést.

Március 22-ig

66

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a

szülők megismerjék azt.

A szülő eddig nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg

kívánja- e vásárolni.

Március utolsó munkanapja

Az iskola elkészíti a tankönyvrendelését és elektronikus rendszeren keresztül megküldi

azt a Könyvtárellátónak

A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi

rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait,

az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének

elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok

végrehajtását.

Május 31-ig

Az iskolának hirdetményben közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és

kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók

kikölcsönözhetnek.

A tanév végén tájékoztatni kell a szülőt a következő tanévben szükséges taneszközökről

is.

Június 15-ig

A tankönyvrendelés módosításának határideje.

Szeptember 5-ig

A pótrendelés határideje

A tankönyv kiválasztásának elvei:

A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai

véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-

vezető egyezteti, állítja össze.

A szakmai munkaközösség által kiválasztott tankönyv 3 évre szól. Amennyiben a

használat során a taneszközről kialakult vélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon

korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség

egyetértési jogával alátámasztva lehet.

A tankönyv kiválasztás szabályozása:

A tankönyvek kiválasztása a minden évben hivatalosan kiadott közismereti és szakmai

tankönyvjegyzék alapján történik.

67

További rendező elv a tankönyvek kiválasztásánál, hogy a tankönyv tartalma, felépítése,

képanyaga, magyarázó ábrái lefedjék a tantervi követelményeket, a helyi szakmai és

pedagógiai programokat, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez.

A kiválasztásnál a szakmaiság mellett fontos ismérv a tankönyv eladási ára.

Célunk, hogy olyan tankönyv kerüljön be a tankönyvjegyzékbe, amely szakmailag a

legmegfelelőbb és a növendékek számára a legolcsóbban beszerezhető.

68

A NAT alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

Fejlesztési feladatok az egyes műveltségi területen

1. Magyar nyelv és irodalom

Szókincsfejlesztés, helyes nyelvhasználat erősítése

Vizuális, akusztikus észlelés, beszédmotoros észlelés fejlesztése

Téri tájékozódás, grafomotoros készség fejlesztése

Kommunikációs képesség fejlesztése

Szövegértés fejlesztése

Írásmozgás fejlesztése

2. Élő idegen nyelv

Beszédszándék felkeltése

Beszédértés, beszédkészség fejlesztése

Olvasott és hallott idegen nyelvi szövegértés fejlesztése

Szövegalkotás fejlesztése írásban és szóban

Interkulturális kompetencia fejlesztése

Nyelvtanulási stratégiák fejlesztése

3. Matematika

Gondolkodási műveletek fejlesztése

Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése

Mennyiségi viszonyok, matematikai fogalmak

Becslés, önellenőrzés

Gyakorlati mérések alkalmazása

Térlátás, koordináció fejlesztése

Összefüggések felismerése

Ítélőképesség fejlesztése

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

4. Történelmi és társadalmi ismeretek

Időészlelés fejlesztése

Tér-idő kapcsolata

Kommunikációs készség fejlesztése

Képzelet, kreativitás fejlesztése

Megtartó emlékezet, akaratlagos figyelem fejlesztése

Tájékozódási képesség fejlesztése

Szövegértés

Logikus gondolkodás fejlesztése

5. Természetismeret, fizika, kémia, biológia

Vázlatok, rajzok készítése

Változások felismerése, oksági összefüggések felismerése

Ismeretszerzés iránti igény felkeltése

Lényegkiemelés, összehasonlítás, csoportosítás

Egészséges életmód iránti igény felkeltése

Gondolkodási képességek, gondolkodási műveletvégzés fejlesztése

Megfigyelő képesség fejlesztése

Környezettudatos nevelés, környezetvédelem

69

6. Földünk és környezetünk

Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben

Kommunikációs készség fejlesztése

Térképismeret, ábraelemző képesség fejlesztése

Logikus gondolkodás fejlesztése

7. Művészetek

Ének-zene

Ritmusérzék, hallásfigyelem fejlesztése

Nagy és finommozgások fejlesztése

Kreativitás, fantázia fejlesztése

Térbiztonság-mozgásbiztonság fejlesztése

8. Vizuális kultúra

Azonosságok, különbözőségek felismerése

Önkifejezés igényének felkeltése

Tervező, alkotó, konstruáló képességek fejlesztése

9. Testnevelés, sport

Mozgásigény, kezdeményező készség fejlesztése

Kitartás, állóképesség fejlesztése, szabályokhoz való alkalmazkodás

Önismereti képesség fejlesztése

Tartós figyelem, fegyelmezett feladat végrehajtás fejlesztése

70

Kompetenciák fejlesztése

A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében a tananyagok műveltségi

területenként közvetítve kerülnek átadásra, mely során építünk a tanulók együttműködési

készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének,

személyiségének fejlesztését.

Oktató-nevelő munkánk az alábbi kompetenciaterületekre terjed ki:

szövegértés-szövegalkotás,

matematikai,

idegen nyelv,

szociális, életviteli és környezeti,

életpálya-építés.

Kulcskompetencia

Készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység,

tanulásszervezés

Matematikai Kreatív gondolkodás fejlesztése

Szövegértés Értő olvasás, az olvasás technikai kivitelezésének fejlesztése

Együttműködés Csoportmunka, páros munka

Projektekben való tevékenység fejlesztése

A munkafolyamat előkészítése, kivitelezése, értékelése

folyamatban a társakkal történő együttműködés elsajátítása.

Csoportban történő együttműködés.

Kommunikáció Gondolatait tudja beszédben, írásban kifejezni. Tudjon érvelni.

Mások gondolatait türelmesen hallgassa meg.

Idegen nyelv Rendelkezzen alapszó-készlettel. A szakmai vizsgához

szükséges szakmai nyelv elsajátítása.

Informatika A számítógép alapszintű használatának elsajátítása

Kompetenciák fejlesztése intézményünkben

Kommunikáció területén

szóbeliség

írásbeliség

képi információ feldolgozása

információkezelés,

adatfeldolgozás

forráskezelés

Együttműködés területén

nyitottság

empátia

szociális interakció

tolerancia

felelősségérzet

szervezőképesség

érvelés, vita

Problémamegoldás területén

hibakeresés

döntéshozatal

rendszerelemzés és tervezés

71

Az értékközvetítés pedagógiai feladatai

Tudásközvetítés

Az oktató-nevelő munkában a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az

ismeretközvetítés.

A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt

fontos.

A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki minden évfolyamon.

Egyéni bánásmód elve

Differenciált foglalkozás a tanítási órákon

A tanuló fejlődésének önmagához történő mérése

Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás biztosítása

A tanév során készített felmérések alapján az egyéni fejlesztési ütem meghatározása

Tevékenység-központúság

A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása

Projektek megvalósítása

A kulcskompetenciák olyan szintre fejlesztése, amely lehetővé teszi a munkaerő-piacon

való elhelyezkedés esélyét

Nyitottság, tájékozottság

Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet

igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben.

Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése

a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára, amennyiben ez a tanmenetben szerepel.

Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal.

Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés

struktúráját, változásait és a felhasználók speciális igényeinek megfelelően módosítja.

A fizikum fejlesztése

Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti

hiányosságok pótlása

Mindennapos testnevelés felmenő rendszerben

Személyi higiéné fejlesztése

A tanulók mozgásszükségletének kielégítése

Egészséges életmódra nevelés

A szabadidős sportok megismertetése

A mindennapos testmozgás igényének felkeltése

Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása részletesen a testnevelés

tantárgynál)

A könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása

72

Mindennapos testnevelés

Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség

kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből

kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész

éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra,

hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és

szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét,

motorikusan képzettek legyenek, felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós

értékeit.

- A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a

tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos

tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt.

- A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a

gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók helyes

testtartása kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon.

A megvalósításra biztosított órák, foglalkozások:

Testnevelés órák órarendbe építve felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévtől kezdődően 9.

évfolyamon heti 5 óra mindennapos testnevelést vezettünk be.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvényben

meghatározottak szerint szervezzük meg.

Tanórán kívüli foglalkozások:

- Tömegsport foglalkozások

- Sportversenyek

- Sportnap

- Külső sportegyesületekben való részvétel

Rendelkezésre álló tárgyi feltételek:

- Tornaterem, sportudvar, az iskola sportfelszerelései

73

Követelmények:

A mindennapos testnevelés során fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi

tulajdonságaik. El kell érni, hogy tanulóinknak igényükké váljon az egészséges életmód, ezért

kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját képességeiket, azok

fejlesztésének, fenntartásának módjait, és igényeljék a mozgásos tevékenységek örömét.

Törekedjenek arra, hogy mozgásuk legyen koordinált, esztétikus és kulturált. Becsüljék meg

társaik teljesítményét. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek

képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására.

74

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Kötelezően választható tantárgyak:

- 9. évfolyamon az idegen nyelv: angol vagy német nyelv

Szabadon választható foglalkozások:

- szakkörök (igény és lehetőség szerint pl. informatika)

- tehetséggondozás (matematika, informatika, idegen nyelv, anyanyelvi, szakmai)

- felzárkóztató órák

Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

75

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái

Jogszabályi háttér

- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, többek között az 54. §

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, többek között a 64. §

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulók teljesítményét, elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének

megfelelően ellenőrizzük. A számonkérés módja alkalmazkodik a tanulók életkori

sajátosságaihoz. Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve

amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a

tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok

feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlása. Lehetőséget kell

adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

A tanuló teljesítményét mindenkor az elvárás- képesség- teljesítmény egységében kell

értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy

szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult

tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét.) A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív

motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Az

értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást, nem rangsorolhatja a diákokat.

Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését segítse, nem lehet megalázó

vagy büntető jellegű. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell

megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak

tartalmát, üzenetét a gyermek is megértse.

A pedagógiai értékelés célja - a tanulói teljesítménymérés mellett - a személyiség fejlesztése,

az önértékelési képesség kialakítása tanulóinkban, valamint a tanulók önálló tanulásra való

képességének és igényének kialakítása, fejlesztése. A tanulói teljesítmények értékelésének

közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból

származó információk közvetítésével, visszacsatolással a tanulók további tanulásra, illetve

tanulásának korrekciójára ösztönözzük, motiváljuk.

Az értékelés alapelvei

Az értékelési formák legyenek változatosak. Feleljenek meg a tanulók életkori

sajátosságainak, egyéniségének, a tantárgy jellegének. Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és

pedagógiai (metodológiai) megfelelősségéért a szaktanár felelős.

Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak:

- A tanulók teljesítményének értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi

követelmények) nyilvánosak.

- Az értékelés célja a megfelelő értékelés funkciók (diagnosztizáló, formatív és

szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási – tanulási folyamatban

úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában

azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges

az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan

hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk).

- A kritérium – és normaorientált mérések tudatos megkülönböztetése.

- Az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának

megteremtése.

76

Az értékelés funkciói

- Diagnosztizálás

Célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat szabályozása érdekében egy-egy nagyobb

téma tárgyalásának megkezdése előtt tájékozódjunk a tanulók meglévő ismeretei felöl.

Az e célból végzett felmérések nem osztályozhatók.

- Formatív értékelés

Célja, az egyes tanulók segítése, a tanulócsoport tanulási folyamatának szabályozása

(korrekciója). Nem osztályozható, vagy nem célszerű osztályozni.

- Szummatív értékelés

Célja a tanulás eredményességének megállapítása, a tanuló tantárgyi tudásának

minősítése.

A tanulói teljesítmények értékelése

A tanuló kötelességének teljesítéséről a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54-

57.§-a rendelkezik.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló

magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban

tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a

kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az

érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi

osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a

tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az

érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának

értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

- a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes

(3), elégséges (2), elégtelen (1),

- a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4),

változó (3), rossz (2),

- a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4),

változó (3), hanyag (2).

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a

pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok

alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi

osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek

átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek

okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg

döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi

érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett

tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati

77

képzés szervezője is értékeli az iskolában használatos „Szakmai gyakorlat értékelése”

nyomtatványon. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője

állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai

vizsgára bocsátásáról.

A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az

iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű

szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó

jogszabályok határozzák meg.

Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által

meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján az igazgató mentesíti.

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és

ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az

értékelés és a minősítés alól.

Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait

megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló

az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a

megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az

iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek

teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított

végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai

Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A

bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.

Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához

szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést

tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott.

Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány teljesítéséről kiállított bizonyítvány

kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer

alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények

megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának

alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és

meg kell őrizni.

A kiadott szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban

meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.

Értékelés formái

Szóbeli feleltetés

A rendszeres szóbeli feleltetés alapkövetelmény.

(Ha a tantárgy tanítása osztálykeretben zajlik, akkor minden tanulónak évente

legalább egy, ha csoportbontásban, akkor félévente legalább egy szóbeli

felelettel kell rendelkeznie. A tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével a

munkaközösségek ettől eltérő követelményt is megfogalmazhatnak.

78

Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a

kifejezőkészség, az előadói képesség formálása, fejlesztése.)

Írásbeli munkák

Röpdolgozat: célja általában diagnosztizálás, vagy visszacsatolás (formális).

Beszámoló: célja visszajelzés, vagy minősítés

Témazáró: célja a minősítés

Az írásbeli beszámolók közül a témazárók eredményeit hangsúlyosabban

vesszük figyelembe.

Naponta két témazárónál több nem íratható a tanulókkal.

Dolgozatok javítása: a szaktanárnak a dolgozatot legkésőbb két héten belül ki

kell javítania.

A tanuló írásbeli pedagógiai értékelésének készítésénél figyelembe vesszük az

alábbiakat:

A tanuló összteljesítménye a követelményekhez és önmaga szintjéhez viszonyítottan kerül

értékelésre. A tanuló teljesítménye és képessége közötti kapcsolat: a tanuló hogyan használja

ki a tanítási-tanulási folyamatban a teljesítőképességét, pl.: megfelel vagy elmarad

képességeitől.

A teljesítmény elérésének módja:

a teljesítményt könnyedén érte el,

a teljesítményt átlagos erőfeszítéssel érte el,

a teljesítményt nagy erőfeszítéssel érte el.

Mely területen teljesített kimagaslóan?

szakmai irányultságának kialakításában,

alapműveltségi területeken,

sport, egyéb (versenyeredmények, társastánc, ünnepség stb.).

Mely tanításon kívüli tevékenységekben vett részt rendszeresen és folyamatosan az iskolában

vagy iskolán kívül (szakkör, klubfoglalkozás, sportkör, tanfolyam)?

Munkavégzésére jellemző adatok:

A választott szakmában, munkavégzésében megnyilvánuló akarati és érzelmi

megnyilvánulások, szakmai ismeretei, készségei, személyes, társas és módszerkompetenciái.

Tevékenységével kapcsolatos akarati tényező:

kitartó-állhatatos,

állja a szavát,

változó szorgalmú,

biztatást, ellenőrzést igénylő,

akarati erőfeszítésre nem képes.

Teljesítményével kapcsolatos értékelés:

megalapozott, kiegyensúlyozott (jogos önbizalom),

szélsőséges, felértékelő (túlzottan magabiztos),

önmagát aláértékelő (az önbizalom hiánya).

Közösségi tevékenységének jellemzése:

aktív, kezdeményező,

megbízható,

közömbös, passzív,

bomlasztó.

A társaival való együttműködés jellemzői:

segítőkész, barátságos,

79

együttérző, nyílt, őszinte,

fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, visszahúzódó,

érvényesülésre törő, önző,

ellenséges, uralkodó.

Helye, szerepe az osztályban:

irányító-központi helyzetű,

csatlakozó-alárendelt,

magányos-visszahúzódó,

elutasító.

A tanulói tudásszint mérése, értékelése

Minden szeptemberben tájékozódó jellegű felmérés készül a tanulók tanulási

státuszáról, egyéni fejlesztési irányának meghatározására, korrekciós foglalkozásra

való besorolásuk miatt. A tanév eleji felmérés alapot szolgáltat az esetleg fennálló, ám

fel nem tárt részképesség-zavar diagnosztikai célú méréséhez, melyet a Szakértői

Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el.

Az évfolyamokon osztályzás 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel történik.

A tanulásmódszertan és az erkölcstan tantárgyak értékelése nem érdemjeggyel, hanem

szövegesen történik az alábbiak szerint: - kiválóan megfelelt

- megfelelt

- nem felelt meg.

Az osztályközösség-építő programot nem értékeljük.

A természetismeret tantárgyat a kollégák szakmai felkészültsége alapján 3 részre

bontottuk:

Természetismeret I. a biológa

Természetismeret II. a földrajz-fizika

Természetismeret III. a kémia-fizika. A félévi és a tanév végi értékelés azonban egy

érdemjeggyel történik - természetismeret elnevezéssel - melyet a részeredmények

átlaga ad.

A tanulók magatartás és szorgalom jegyének megállapítása havi rendszerességgel

team munkában történik. Az érdemjegyek megállapításánál figyelembe vesszük a

Házirendet, melyet a DÖK tagjai segítségével állítottunk össze.

Tanévenként minden tantárgyból 2 alkalommal összehasonlító méréseket végzünk

szabályozott folyamat szerint. A mérések írásban történnek, egységes mérőlapok

alapján.

Időpontok:

tanév eleje

tanév vége

A mérés célja: az elsajátított tananyag, tudás mérése, a hiányosságok feltárása. A

mérések kiértékelésekor összehasonlító elemzést készítünk az egy évfolyamon tanuló

diákok eredményeiről, valamint vizsgáljuk a változást a tanév eleji és tanév végi

eredmények között.

A mérés anyagát a szaktanárok állítják össze. Ők végzik a mérést, annak értékelését. A

munkaközösség-vezetők segítségével meghatározzák az adott tanulók fejlesztési

feladatait. A mérés adatokat szolgáltat az intézményi tanév végi értékelés

elkészítéséhez.

Hiányzások esetén (igazolt, igazolatlan) a tanuló köteles mulasztásait bepótolni, illetve

a mulasztása alatt leadott tananyagból beszámolni írásban vagy szóban. Az elmaradt

80

dolgozatokat, méréseket utólag meg kell írni, pótolnia kell.

Házi feladatok adása

A tanulók feladata és kötelessége az iskolai tanulás mellett az önálló tanulás is. A tananyag

tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni gyakorlás, felkészülés. A

pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot

adhatnak. Hétvégére és a hosszabb iskolai szünetekre nem adható több házi feladat, mint a hét

többi napjára. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már

megtörtént. A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat tetszőlegesen adható. A házi

feladatokat a szaktanár és a szakoktató saját köteles ellenőrzi, számon kérni.

Értékelési elvek és eljárások az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára,

az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos

pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás

eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget

ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális

képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális

szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata

Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi

érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az

értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további

fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon

válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi

fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének

reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató

funkciója.

Az értékelés alapelvei

Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon.

Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus

számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.

A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni

fejlődését támogató értékelés.

81

Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg,

amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.

Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása szükséges.

Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre

állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.

A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik.

Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális

tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív

tanári magatartás.

Az értékelési formák

A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a

tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés.

A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a

szummatív és a formatív értékelés.

Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének

felmérésekor – például év elején, vagy iskolába kerüléskor.

A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését

jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli,

írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés.

A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott

értékelési forma, minden tanítási órán, valamennyi szakaszban folyamatosan nyílik

lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a

tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak

időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali

korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik.

Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési

folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli

ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a

pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel

visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás

feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz.

Kulcskompetenciák és értékelés

Az értékelés a napi pedagógiai rutin része, a kompetencia-fejlesztés eszköze. A tanulói

tevékenység, felkészülés, egyéni, vagy csoportos munkában való részvétel, szóbeli vagy

írásbeli munka ellenőrzése kapcsán kinyilvánított elismerés vagy elégedetlenség kifejeződése.

Az értékelés történhet érdemjegyekkel, pontgyűjtéssel vagy a helyi szokásokhoz igazodó más

82

módszerekkel. Értékelés a biztató mosoly, az elismerő megjegyzés is. Fontos, hogy minden

alkalommal kísérje szöveges értékelés – ezzel a pedagógus a tanulók számára pontosítja a

további fejlődéshez szükséges tennivalókat, erősíti motivációjukat, gazdagítja a kompetencia

fejlődésével kapcsolatos megértésüket, árnyalja szókincsüket. Ha a tanulásban való

előrehaladásnak, mint a kitűzött cél megközelítésének az értékelésébe bevonjuk a tanulókat is,

akkor önértékelési képességüket, szociális kompetenciájukat fejlesztjük, befolyásoljuk ön- és

társismeretüket, erősítjük mások megértésének képességét, empátiájukat, elfogadási

készségüket.

83

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A csoportbontás elvei:

- egy osztályon belül két különböző szakma tanulásakor

- nyelvi csoportoknál az azonos képességű, azonos nyelvet tanulók kerüljenek egy

csoportba

- a csoportok lehetőleg azonos létszámúak legyenek

- tilos a diákok hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból

- egyenlő bánásmód és szegregációmentesség biztosítása a hátrányos helyzetű és a

kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében

- a csoportba sorolásnál beleszólásuk van az osztályfőnököknek

- a csoportba sorolásról az intézmény vezetője dönt

A hagyományos osztálystruktúrát megbontjuk az alábbi tantárgyak esetében:

- az idegen nyelv (angol és német csoport)

- az informatika

- a magyar nyelv és irodalom tantárgy

- tanulásmódszertan

- tanműhelyi szakmai gyakorlatokon (maximális létszám: 16 fő lehet)

- lehetőség és igény szerint a szakmai és más közismereti tantárgyaknál

84

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A 2014/2015 –ös tanévtől bevezetésre kerül a NETFIT, azaz a Nemzeti Egységes Tanuló

Fittségi Teszt.

Küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét

és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családok és a köznevelés

szereplői körében.

Jellemzői közé tartozik, hogy személyre szabott, önálló, pedagógiai célú visszajelentést és

értékelést biztosít minden tanuló számára.

Felmérési területek:

- Testösszetétel és tápláltsági profil

/ testmagasság, testtömeg,testtömegindex, testzsírszázalék /

- Aerob fittségi / állóképességi/ profil

/aerob kapacitás becslése-állóképességi ingafutás teszt/

- Vázizomzat fittségi profil

/ a hasizom erő-állóképességének mérése-ütemezett hasizom teszt, a törzsfeszítő

izomzat ereje-a törzsemelés teszt, a felsőtest izomereje,erő-állóképessége – ütemezett

fekvőtámasz teszt, a kéz szorítóerejének mérése, a láb robbanékonyságának ereje-

helyből távolugrás teszt

- Hajlékonysági profil

/ a térdhajlító izmok nyújthatósága-a hajlékonysági teszt /

A fittségi próbák lebonyolításához a Magyar Diáksport Szövetség speciálisan erre a célra

kifejlesztett és hitelesített eszközöket bocsátott rendelkezésre.

A teszteredményeket online környezetben, az összes mérési eredmény figyelembevételével a

tanulók, a szülők, az iskolavezető és a testnevelő tanár egyaránt figyelemmel kísérhetik.

A NETFIT mindenkinek szól,nem csupán a legjobb adottságú, vagy a versenyző típusú

tanulóknak.

A méréseket minden év január és május között végezzük.

Érdemjegyet nem kapnak a tanulók a mérésekre.

85

Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja

Az iskolai egészségnevelés elvei

Az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi

állapota. A helyzet kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós

tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A

társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. Az

iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A

család mellett az iskoláé a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében

meggyőződéssel erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen.

Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom

érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az

egészséggel kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni

a társadalom vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki

élete harmonikus.

Az előzőekhez alapfeltétel tanulóink számára, hogy rendelkezzenek kellő egészségi

ismerettel, tudatosodjon azok alkalmazásának fontossága, s váljon készségükké, szokásukká.

Legnagyobb jelentőségű készségnek a személyi higiénét, a mozgást, a helyes táplálkozás

alapelemeinek kialakítását tartjuk.

Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink:

minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől

mentes felnőttekké,

képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat,

minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásban gazdag életmód iránti igény, hogy a

testedzés szükségletükké váljon,

ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket,

ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket,

javuljon az életminőségük,

a várható élettartamuk minél hosszabb legyen,

el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a

megtanultakat,

fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga

felelős egészségének megőrzéséért.

86

Az egészségnevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai keretben:

A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő

szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására.

Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és

megszilárdítását.

A technológia és munkavédelem órákon a különböző gyártási technológiák és

eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások

csökkentése.

A természetismeret órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó

tanítási témákat. Tanulóink ismerjék meg és fogadják el a pozitív egészségfogalom

elvét.

Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon.

Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával

küzdő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre.

A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése.

Tanulóink már az első foglalkozáson balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A

balesetek megelőzése érdekében a munkavédelmi szabályok betartására fokozottan

figyelünk. Ezen feladatok koordinálása az iskolai munkavédelmi felelős feladata.

Az osztályfőnöki órán

Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök

irányításával és a tanulók aktív részvételével történik.

Az egészségnevelési programhoz kapcsolódó oktató-, ismeretterjesztő- és játékfilmek

megtekintése, majd a látottak megbeszélése.

Az iskola egészségügyi dolgozóinak (iskolaorvos, védőnő előadása a betegségek

megelőzésével, szűrésével és kezelésével kapcsolatban.

Drogprevenciós foglalkozások lebonyolítása az osztályfőnöki órán.

Testnevelés órán

Iskolánkban az egészségnevelésnek a mindennapos testnevelésen történő részvétel

sarkalatos pontját képezi. A mindennapi testedzés kötelezettségét a köznevelési szóló

törvény 27. § bekezdése fogalmazza meg. A törvény szerint az iskola, köteles

megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. A

mindennapi testedzés megszervezése az iskolai sportkör foglalkozásait be kell

számítani.

Gyógytestnevelés:

A gyógytestnevelés pedig azt jelenti, hogy a tanuló gyógytestnevelő vezetésével

vesz részt az órán és a problémájának megfelelő terhelést kaphatja, kapja.

Könnyített testnevelés:

Iskolánkban a tanulókat előzetes orvosi vizsgálat után az iskolaorvos I-III. kategóriába

sorolja, melyet egyébként törvény ír elő.

A testnevelés órára egy adott osztály azonos időben érkezik, ahol vegyesen vannak a

különböző kategóriába besorolt tanulók.

A könnyített testnevelés azt jelenti, hogy a tanuló az óra fő részében külön feladatokat

végez, egyébként a játékban részben már részt vesz, így tehát az orvos által megítélt

mozgásszervi, illetve belgyógyászati problémájának megfelelő kontraindikált

gyakorlatokat nem végzi, de a többit igen.

87

Tanórán kívül:

Az iskolában sportkör működhet. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák közötti

sportversenyeken (labdarúgás, városi futóverseny). Az iskolán kívüli

sportegyesületben sportoló diákokat támogatjuk, lehetővé tesszük különböző

versenyeken való részvételüket (pl. karate, a futball, sí, stb.). Játékos sportversenyeken

nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban.

Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az

ifjúság testi és lelki egészségét fejlesztik. A testmozgás mellett fontosnak tartjuk, hogy kapjon

szerepet az egészséges táplálkozás, a reformétkezés is az iskolában. A diákok étkeztetése

megoldott iskolánkban. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben

részesülnek (reggeli, ebéd, vacsora). A többi tanuló részére igény szerint ebédet biztosítunk.

Kedvezményes étkeztetésre van lehetőség a hatályos törvények alapján.

Az iskola diákjai részt vehetnek az „Erdei iskola” programban pályázati forrás esetén. A tábor

programját a táborvezető a tábor megvalósításának időpontja előtt két héttel köteles leadni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a szakképzésben tanuló diákok a Munka és

balesetvédelmi oktatás keretében is tanulnak a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ennek ellenére

szükség van olyan iskolai szintű programok, egészségnapok szervezésére, ahol szakemberek

(meghívott előadók) tartanak előadásokat e témában.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a helyi tantervben szereplő tantárgyak

tananyagaiban:

Természetismeret: újraélesztés, darázscsípések kezelése, légúti aspiráció, verőeres

vérzések ellátása, teendők epilepsziás roham esetében

Testnevelés: Esések, rándulások, sebesülések ellátása

Szakmai elmélet és gyakorlat (szakmacsoporttól függően):

Mérgezések:

- szénmonoxid mérgezés,

- gombamérgezés,

- ételmérgezés, ételallergia,

- vegyszer okozta mérgezés teendői.

Sérülések:

- vegyszer okozta sérülések,

- savmarás,

- égési sérülések,

- forrázás okozta sérülések,

- szerszámok, kések okozta sérülések, sebesülések ellátása.

88

Környezeti nevelés

Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása

a hétköznapi élet minden területén. E folyamatban felkészítjük tanulóinkat az élő és élettelen

természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Minden tantárgyban és minden iskolán

kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek,

hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert.

Céljaink: ki kell alakítani tanulóinkban:

a környezettudatos magatartás és életvitelt,

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, energiatakarékos életmódot,

a környezet értékei iránti felelős magatartást,

a természetes és épített környezetünk védelmét, szeretetét,

az egészséges életmód iránti igényt.

Ennek érdekében kiemelt nevelési feladataink:

a természet- és környezetvédelem alapvető céljainak, feladatainak megismerése,

a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakításának segítése,

annak felismerése, hogy a természet és a környezet védelméért mindannyian

személyesen is felelősek vagyunk,

az egyén és a társadalmi közösségek szerepének, felelősségének megismertetése

környezet értékeinek megóvásában,

a környezet – talaj, víz, levegő, táj – értékeinek védelme, megóvása,

a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása,

bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe,

az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a

lakóhelyen és környékén, valamint azok csökkentésére irányuló erőfeszítések

megismertetése,

az egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése,

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,

a tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezetet veszélyeztető tevékenységekről,

az egészséget befolyásoló környezeti hatásokról,

a természetes és egészséges környezet megőrzésének fontossága – az összes

természettudományos tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása,

anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása,

a környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok megismerése,

a szennyezőanyagok károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló

lehetőségek bemutatása,

az újrahasznosítható hulladékok szeletív gyűjtése, fontosságának megértése.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

1. Hagyományos tanórai szervezésben:

a környezeti nevelés fontos színtere a tantárgyi tanítási óra

a tantárgyi kerettantervi tartalmak kiegészülnek a környezetre vonatkozó

tananyaggal

a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni

döntő szerepe és felelőssége a természettudományos tantárgyaknak van, de a

társadalomtudományok szerepe is jelentős az ember és környezete kapcsolatának

története, sajátosságai szempontjából. A tanórákon hozzárendeljük a

89

feldolgozandó témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Tanulóink

elméleti ismereteik gyarapodásával tudnak és akarnak majd küzdeni környezetük

megóvásáért

2. Tanórán kívül:

a világnapok rendezvényein aktívan részt vesz minden osztály (Víz világnapja: 03.

22., Föld napja: 04. 22.)

igényes kulturált környezet kialakítása a tantermekben, az iskolában, az iskola

környezetében és a kollégiumban (teremdíszítés, tisztaság)

a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken való részvétel

az ügyeleti szolgálat segít az iskola egészséges, tiszta környezetének

kialakításában, megtartásában, a dohányzás megfékezésében, újabb dohányzók

számának csökkentésében

tanórán kívüli programok, környezeti neveléssel összefüggő tevékenységek segítik

a környezettudatos nevelést

a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása

az önkormányzatokhoz

városunk civil szervezeteinek megismertetése

veszélyes hulladék (elem) gyűjtése

3. Az osztályfőnöki órán és azon kívül – az osztályfőnök koordináló szerepének

megvalósítása:

A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az

osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban

kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem

meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Általános tájékozottsága,

problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy az iskola környezeti

neveléssel kapcsolatos céljai minél eredményesebben megvalósuljanak. A környezet

megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való

nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a

megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes

kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére

a tisztaságra és az egészséges életmódra nevelés érdekében osztályfőnöki órákon

szakember előadásait hallgatjuk meg, és filmeket nézünk meg, azokat megvitatjuk

(iskolai védőnő, szabadidő-szervező, drog prevenciós továbbképzésen részt vett

kollégák)

az osztályfőnöki órákon rendszeresen megbeszéljük az aktuális környezeti

katasztrófákat, azok megelőzésének lehetőségeit

szaktárgyi és osztályfőnöki órákon kiselőadások tartása, megvitatása, filmek

megtárgyalása

az osztályfőnöki órákra az ember és környezetére vonatkozó témákat tervezünk

minden évfolyamon

a tangazdaság tanulói folyamatosan gondoskodnak az intézmény udvarának és

környezetének rendben tartásáról.

90

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Helyzetelemzés

Intézményünk több mint 20 éve végzi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,

valamint sajátos nevelési igényű fiatalok integrált nevelését, oktatását. Alapvető feladatunk a

gyermek- és ifjúságvédelem területén felismerni és feltárni a tanulók problémáit, meg kell

keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a

felmerült problémát az illetékes szakszolgálatoknak.

Pedagógiai munkánkban kiemelt szerepe van a funkcionális integrációnak csakúgy, mint a

gyermek- és ifjúságvédelemnek, hiszen tanulóinknál sokszor többféle, halmozott problémával

találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a tanórákon is éreztetik hatásukat, mert

befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való

viszonyukat.

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

alapján, egy háromfős gyógypedagógusokból álló team segíti a szaktanárokat, szakoktatókat a

szakvélemények értelmezésében, a fejlesztési feladatok meghatározásában és azok beépítését

a helyi szakmai programokba, tanmenetekbe. A célcsoportba tartozók számára egészségügyi

és pedagógiai rehabilitációs tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk, ahol az alkalmazott

módszerek ötvözik a pedagógia és gyógypedagógia eszközeit, a differenciálás különböző

módszereit és az egyéni fejlesztést.

A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti

igény. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazásával igyekszünk a felmerülő családi,

anyagi, tanulási és egyéb hátrányokon enyhíteni, feltárni a veszélyeztető körülményeket, és

megszervezni a hátrányok kompenzálását biztosító tevékenységeket, foglalkozásokat és

szolgáltatásokat. A gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi intézetekkel, gyermekjóléti

szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal és a szülői házzal való kapcsolattartásunkat,

együttműködésünket igyekszünk fejleszteni a hiányzások korai jelzése és okainak feltárása

érdekében. Az említett problémák számos feladatot jelentenek az iskola számára a gyermek-

és ifjúságvédelem területén:

felzárkóztató foglalkozások szervezése,

differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon,

iskolán belüli nyomon követés,

az elhelyezkedés és továbbtanulás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

családi életre történő nevelés,

kedvezményes étkezés és tankönyv biztosítása a rászorulóknak,

egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése,

tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek szervezése.

91

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló jogszabályi háttér

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

2003. évi CXXV. Törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

Az esélyegyenlőség terv célja

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az

intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű

érvényesülését.

Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk:

az oktatás és szakképzés során a tananyagok és szakmai ismeretek elsajátítására

a tanulói kompetenciák fejlesztésére

a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni fejlesztésére

a felzárkóztatásra

a személyiségfejlesztésére

a tehetséggondozásra

a jutalmazás és fegyelmezés gyakorlatára

a tananyag kiválasztására, alkalmazására

a pedagógusok kiválasztására és szakmai továbbképzésére

a tanulók érdekében a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

kiépített kapcsolattartásra

Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők

és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program,

ismerjék és megvalósítsák a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az

intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a

program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a

szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen

függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék.

Az intézmény vezetője felelős a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az

esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A panaszok

kivizsgálása a Panaszkezelési eljárás rendje szerint történik.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, a

befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel

kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden

tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak

megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a pedagógusok kötelesek jelezni azt az

92

intézmény igazgatójának.

Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége,

hogy ismerje a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket és magára nézve is

kötelezőként kövesse azt.


Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából kiemelt célcsoportba tartozik:

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

a roma identitású tanuló,

a tanulásban akadályozott tanuló,

és a tartósan beteg tanuló.

A nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri a célcsoportba tartozók helyzetét, és a

konkrét viszonyok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki az életesélyek, továbbá a tanulással

összefüggő körülmények javítása érdekében.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskola az alábbi konkrét, kiemelt célokat,

programokat és intézkedéseket határozza meg a célcsoportba tartozók megsegítésére:

Konkrét célok

1. A tanítás-tanulás folyamata során az esélyegyenlőséget előmozdító szabályozások

bővítése

- jogszabályok és belső szabályzatok alapján adható támogatások keretei között

a támogatás rendeltetéseinek és feltételeinek alapos mérlegelésével, azonos

feltételek esetén a célcsoportba tartozókat előnyös megkülönböztetésben

részesítheti (kollégiumi felvétel, tárgyi jutalom, jutalom kirándulás,

programokon való részvétel, pályázatokban való részvétel, stb).

- az iskolába beiratkozó tanulók szociális hátterének megismerése (kérdőíves

mérés, beszélgetés, kedvezményekre jogosító igazolások bekérése, stb.)

- a tanulmányi előmenetel elősegítése érdekében korrepetálás, felzárkóztatás,

egyéni fejlesztés biztosítása.

- az önálló tanulás segítése érdekében könyvtár és informatikai eszközök

(számítógép, internet) használatának biztosítása.

2. A roma fiatalok tanulásának, elhelyezkedésének elősegítése

- az iskola felelősséget érez a roma identitású fiatalok, különösen a sikeres

szakmai vizsgát tett fiatalok továbbtanulásának és elhelyezkedési

esélyeinek javításáért.

3. A kiemelt célcsoportba tartozók lemorzsolódásának csökkentése érdekében tett

intézkedések

- a célcsoportba tartózó tanulók hiányzási okainak megismerése, az okok és

problémák megszüntetése érdekében a szülőkkel, érdekvédelmi és

gyermekjóléti intézményekkel való kapcsolattartás kiépítése, fejlesztése.

- egészséges életmódra neveléssel az egészségügyi okokból való hiányzás

csökkentése

93

- a társadalmi beilleszkedést, szabályok, normák betartását elősegítő

programok, foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szakkörök

szervezése.

-

4. A szakmakínálat bővítése a tanulásban akadályozott tanulók szakképzési igényeinek

megfelelően.

- olyan rész-szakképesítések indítása, melyek igazodnak a szakiskola képzési

profiljához és igazodnak a munkaerő piaci igényekhez.

5. Az egészség megtartása és fejlesztése érdekében iskolai és célirányos szűrővizsgálatok

szervezése

- a tanulási feltételek javítása és az egészségmegőrzés érdekében az

intézmény fokozott figyelmet fordít a tantermek és taneszközök

beszerzésénél az ergonómiai megfelelésre.

- a tanulók életkorát, egészségi állapotát figyelembe véve, hangsúlyozott

figyelmet fordít a különféle megbetegedések (fogbetegségek, elhízás,

szembetegségek, tartáshiba, stb.) megelőzésére, és ennek érdekében

prevenciós szűrővizsgálatokat szervez, iskolaorvosi és védőnői rendelést

működtet.

6. Támogatja az egészség megőrzését szolgáló sport és szabadidős tevékenységeket.

- Ennek érdekében biztosítja a mindennapos testnevelés, a gyógytestnevelés

és a tömegsport lehetőségét a tanulók számára.

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését szolgáló eljárás

(Panaszkezelési eljárás)

Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, megtorlás esetén a sérelmet szenvedett tanuló, 18

év alatti tanuló szülőjével közösen az iskolában panaszával az igazgatóhoz fordulhat. A

panaszáról jegyzőkönyv készül, melynek másolati példányát a sértett kapja, eredeti példánya

pedig iktatásra kerül.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a sérelmezett vagy kifogásolt cselekmény, magatartás

leírását, a sérelmezett nyilatkozatát arról, hogy részére az egyenlő bánásmód

követelményének megsértése miatt indítható eljárásokról a szükséges tájékoztatást megkapta,

továbbá hozzájárulását ahhoz, hogy békés rendezés érdekében az iskola igazgatója által

kezdeményezett sérelmet előzetes egyeztetés (helyi vizsgálat, egyeztető tárgyalás) útján

próbálják orvosolni. Az egyeztető tárgyalás eredményéről szintén jegyzőkönyv készül.

Amennyiben ez nem lehetséges a sértett az iskola fenntartójához fordulhat sérelme

orvosolásáért.

Az esélyegyenlőségi terv közzététele

Az iskolai esélyegyenlőség biztosítása érdekében létrejött esélyegyenlőségi tervet

mind a nevelőtestület, mind a tanulóközösség, a diákönkormányzat, a szülői szervezet

képviseleti jogosultsággal rendelkező tagja jóváhagyólag aláírják.

Az igazgató gondoskodik arról, hogy az esélyegyenlőségi terv minden érintett számára

hozzáférhető és megismerhető legyen:

közzétételre kerül az iskolai honlapon, nyomtatott formában a könyvtárban.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

94

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

Intézményünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, oktatását

végzi. Kiemelt szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának, hiszen tanulóinknál

sokszor többféle, halmozott problémával találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a

tanórákon is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését,

társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit

meg kell keresni a problémák okait

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

Tevékenységek a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósításáért:

felzárkóztató foglalkozások

a differenciált oktatás és képességfejlesztés

iskolán belüli nyomon követés

a pályaválasztás segítése

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

családi életre történő nevelés

az iskolai étkezési lehetőségek

az egészségügyi szűrővizsgálatok

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek)

a tanulók szociális helyzetének javítása

a szülőkkel való együttműködés

kapcsolattartás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokkal

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy rendszeresen szervezzünk és bekapcsolódjunk minden

olyan városi és megyei programba, amely a tanulók személyiségének fejlesztésére és a

prevencióra helyezi a hangsúlyt (egészségnevelés, drogprevenciós foglalkozások). Továbbá

célunk, hogy egészségnevelésünk és drogprevenciós foglalkozásaink révén:

tanulóink személyisége, életszemlélete olyan irányba fejlődjön, hogy képessé váljanak

önálló ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására,

valamint tanulóink képesek legyenek önálló, helyes döntésalkotásra, bizonyos

helyzetekben a „nem” kimondására (legális, illegális drogok visszautasítására).

Ifjúságvédelmi programunk megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk az alábbi

területileg illetékes szervezetekkel és intézményekkel:

a Polgármesteri Hivatalok – Gyermekjóléti Szolgálataival,

a Nevelési Tanácsadókkal,

a Családsegítő Központokkal,

a Gyámhatósággal,

az Önkormányzatok szociális irodáival,

a Rendőrkapitányságokkal,

és az egészségügyi szolgálatokkal, háziorvosokkal.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a tanuló fejlődését

veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, melyek megvalósítására és

95

koordinálására főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. A gyermek- és

ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a

problémákat a pedagógusok, a szülők és a gyermekjóléti szolgálatok segítségével és

együttműködésével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá

válásukat.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

A megszerzett információkat bizalmasan kezeli, s a törvényi előírásoknak megfelelően

használja fel.

A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, a magatartási, a tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók felmérése, nyilvántartása.

A tanulók tájékoztatása a gyermekek jogairól, érdekvédelmi lehetőségeiről: személyes

elbeszélgetés, hirdetőtábla és szervezett foglalkozások keretében.

A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az

osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés.

A szülők tájékoztatása (telefonon, levélben és fogadóórán) azokról a lehetőségekről,

személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében

fordulhatnak.

A veszélyeztető tényezők feltárása. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az

illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén védő, óvó intézkedéseket tesz a

tanuló érdekében.

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.

Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

Részt vesz a családlátogatásokon, környezettanulmányt készít.

Szülői klubot szervez a nevelési problémák megbeszélésére.

A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása

osztályfőnök–tanár-szülő együttműködésével.

Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az igazolatlan hiányzásokat - osztályfőnökök megkeresése alapján – a törvényi

előírásoknak megfelelően jelzi a jelzőrendszer intézményeinek.

Az ifjúságvédelmi munkában alapvető pedagógiai elv legyen

az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése,

a veszélyek felderítését követő azonnali intézkedés,

a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása,

a gyermek személyiségének megismerése, az őszinte beszélgetés, a diszkréció, az

érdeklődés, a türelmes, megértő gondoskodás,

az iskolai hiányzások visszaszorítása,

tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból (neme, színe, vallása,

etnikai hovatartozása miatt). a zaklatás, a megfélemlítés, a megalázás és a jogellenes

elkülönítés

a tanulók jogainak tiszteletben tartása

a gyermeket biztonságban neveljék

emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsák, ha az nem korlátoz másokat e jogainak

érvényesítésében

képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön

személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, a

pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhasson segítségért

anyagi helyzetétől függően kedvezményekben részesüljön

96

az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson

jogai megsértése esetén eljárást indítson

A szakképzési évfolyamon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a

munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka

Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.

A pedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról

vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, szociokulturális helyzetét

segítse bármilyen oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását

tanulótársaihoz

ha észleli, hogy valamelyik tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a

szükséges intézkedéseket tegye meg

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében

A nevelési- oktatási intézmény vezetője felel:

a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi rehabilitációjának

megszervezéséről.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti

igény. A hátrányok típusai:

a) családi hátrányok (felbomlott család, nevelőszülők, szülők tartósan betegek,

leszázalékoltak, deviáns életvezetés stb.)

b) anyagi hátrányok (a szülők munkanélküliek, magas az eltartottak aránya, alacsony a

munkaképes eltartók aránya stb.

c) kisebbségi, etnikai hátrányok (előítéletek)

d) tanulási hátrányok (képességbeli problémák, motiválatlanság stb.)

Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A szociális hátrányok enyhítéséhez a

pedagógus hozzáértése mellett megértés, tapintat, kölcsönös bizalom és lelkiismeretesség is

szükséges.

A hátrányok kompenzálásában, enyhítésében tett feladataink és tevékenységeink

Pedagógusaink kötelessége, hogy közreműködjenek a tanuló fejlődését veszélyeztető

körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akik számára ezt a

törvényi előírások biztosítják.

Kedvezményes diákétkeztetés – étkezési támogatásban részesülnek a három, illetve a

többgyermekes családok, és akik számára ezt a törvényi előírások biztosítják.

Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók, valamint a

különleges gondozást igénylő tanulók számára.

Szoros kapcsolatot tartunk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a

gyámüggyel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával.

Kapcsolattartás erősítése a szülőkkel, gondviselőkkel

97

Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászati, általános orvosi, szakmai alkalmassági

vizsgálat) megszervezése.

A pedagógusok feladatai a szociális hátrányok enyhítésében az alábbiak:

Segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, bármilyen oknál fogva

hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz.

Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Pedagógiai eszközökkel segítjük megszüntetni a hátrányos helyzet oki tényezőit,

szükség esetén az osztályfőnök kéri a szociális team közreműködését, illetve a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes

gyermekjóléti szolgálattal.

Az osztályfőnökök feladata:

Megismerni a tanuló körülményeit, problémáit, majd szükség esetén bevonni a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a probléma megoldásába.

Szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító pedagógusokat is.

Egyéni lemaradások pótlására felzárkóztató foglalkozásokat szervez.

Pályázati lehetőségeket ismertet, segítséget nyújt a pályázatok megírásában (ösztöndíj

stb.)

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

a tanév elején a tanulók szociális helyzetének felmérése

gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti

a gyermekjóléti szolgálatot

a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítását javasolja a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési

önkormányzat polgármesteri hivatalánál

Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő

nyújtására

Kapcsolattartás és együttműködés fejlesztése a gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi

intézetekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal (hiányzások

jelzése, okok feltárása stb.)

Etnikai, nemzeti kisebbségi szolgáltatások

Tanulóink közel harminc százaléka vallja magát roma származásúnak. Számukra igyekszünk

biztosítani kultúrájuk ápolásának, hagyományaik őrzésének lehetőségét. Feladatunknak

tekintjük a roma történelmi és kulturális ismeretek átadását, tanítását éppúgy, mint más

nemzetekét.

A közismereti és szakmai tantárgyak keretében a roma hagyományokkal, kultúrával,

történelemmel, irodalommal és zenével is foglalkozunk a tantárgy adta lehetőségek szerint. A

kultúra ugyanis alapvetően meghatározza az embert. A kultúrák sokfélesége pedig társadalmi

érték. Ezért fontos célunk, hogy az intézményünkben tanuló más-más kultúrából származó

fiatalok minél alaposabban megismerjék egymás kultúráját, szokásait. A kulturális elemek

ápolásának, átörökítésének optimális szervezeti megoldása az osztály, mint etnikailag

heterogén csoport, így a kultúrák interakciója szervezetileg is biztosított. Az oktatás magyar

nyelven történik és nem csak a roma származású diákjaink számára. Ennek eredményeként a

98

megismerésen keresztül jut el a gyermek, a pedagógus a másság megismeréséhez, és fejlődik

empatikus készsége, toleranciája is.

Igény szerint hagyományápoló szakkört is szervezünk, ahol roma képzőművészeti alkotások,

festmények, fotók, régiségek és roma használati eszközök segítik az oktatást. Cigány

népköltészeti, cigány irodalmi könyvek, Roma Kalendárium, CD-k és filmek teszik

változatossá és szemléletessé a tanulást. A filmek főként a szokás és hagyományvilággal

ismertetik meg, míg a zenék, táncok és képzőművészeti alkotások a roma művészet és kultúra

gyöngyszemeit, jeles képviselőit mutatják meg a tanulóknak.

99

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény

kártérítési felelőssége

A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény

házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (58. §)

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és

lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő

gyakorolja.

A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi

vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a

tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése

a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét

napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.

A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló

tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,

e) kizárás

fegyelmi büntetés szabható ki.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a

kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött

felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell

számítani.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett

cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az

iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell

szerezni.

A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló

szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani

kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a

terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást

kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú

tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi

eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés

állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne

fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő

megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben

lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

100

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az

iskolában kell lefolytatni.

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi

tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú

határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-

oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a

Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (59. §)

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján

érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás

esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás

napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

Az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak tanulói

jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben

okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény

vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja,

hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni

a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének

vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit

kell alkalmazni.

101

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A tanulók értékelésének célja:

- a tanulók minősítése

- visszajelzés a tanulónak, szülőnek és iskolának a tanuló tudásáról, fejlődéséről,

hiányosságairól

- a tanulók személyiségének és önértékelésének fejlesztése

Az értékelés alapelve, hogy a tanulót mindig önmagához képest kell értékelni. Figyelembe

kell venni a tanuló egyéni és életkori sajátosságait, fejlődését az elvárásokat és a

követelményeket.

Az értékelés legyen:

- differenciált, egyénre szóló,

- objektív, konkrét,

- korrekt, módszeres és tényszerű,

- folyamatos és rendszeres,

- tudatos és tervszerű.

Olyan tudatos nevelést kell végezni, amelyben a fejlesztő jellegű intézkedéseknek van a

legfontosabb szerepe. A magatartási rendellenességek kezelésére egyéni terápiás szemléletű

nevelői munka szükséges a tanítási órákon, az egyéni és csoportos foglalkozásokon egyaránt.

Törekedni kell a tanulók rendszeres foglalkoztatására, irányítására, a cselekvés általi

tanulásra, a játékos és egész személyiséget aktivizáló tanulásra. Be kell tartani és tartatni a

tanulókkal a házirend és műhelyrend szabályait a biztonságos tanulás és munkavégzés

érdekében.

Pedagógusaink gyerekek felé irányuló személyes figyelme és törődése jelenti azt a

szemléletet, amely alapján hatékonyabban lehet kezelni és korrigálni a problematikus

viselkedést, mint egyéb intézményes formák által.

Iskolánk ösztönzi pedagógusait, hogy esetmegbeszéléseken, team munkában, nevelőtestületi

értekezleten, továbbképzéseken és más fórumokon keressen és dolgozzon ki az intézmény

céljaival harmonizáló módszereket, alternatívákat a magatartási problémák kezelésére.

A magatartás értékelése

Példás:

A tanulási-tanítási folyamatban és a szakmai képzésben belső késztetésből

együttműködő, figyelme tudatos.

Vigyáz saját és mások, a terem és a műhely épségére.

Kulturáltan viselkedik.

A rábízott feladatokat elvégzi, önként is vállal feladatokat.

A tanítási órákon kívül rendezvényeken résztvevőként és szervezőként is szerepet

vállal.

Rendszeres iskolába járás, pontos megjelenés a tanítási órákon

Jó:

Az órákon néha figyelmetlen.

Az együttműködési készsége még nem állandósult, nem tudatos.

102

Iskolán kívül magatartása kifogásolható.

A rábízott feladatot csak többszöri felszólításra végzi el.

Osztályszinten a rábízott feladatot elvégzi.

Alkalmanként igazolatlan mulasztás, késés.

Változó:

Alkalmanként tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben.

Előfordul, hogy az órákon fegyelmezetlen.

Többszöri késés és igazolatlan hiányzás.

A rábízott feladatokat csak többszöri felszólításra végzi el.

Rossz:

Társaival durva, a felnőttekkel tiszteletlen.

Rongál.

Órán zavarja társai munkáját.

Igazolatlanul hiányzik.

Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható.

Tudatosan szegi meg a házirend előírásait.

A szorgalom értékelése

A szorgalom értékelése egyénre szabottan, a saját fejlődés figyelembe vételével történik.

Példás:

Az órákon figyel, gyakran jelentkezik.

Felszerelése, házi feladata csak ritkán hiányzik.

Képességei szerint teljesítő, képességének maximumára törekszik.

Munkavégzése rendszeres.

Jó:

Órákon figyel, jelentkezik.

Felszerelése, házi feladata néha hiányzik.

Feladatait elvégzi, de nem törekszik teljesítő képességének kihasználására.

Munkavégzése általában rendszeres.

Változó:

Nem készül rendszeresen az órákra.

Felszerelése és házi feladata többször hiányzik.

Az órai munkába néha kapcsolódik be.

Nem nyújt képességei szerinti teljesítményt.

Hanyag:

Gyakran készületlenül jön az órákra.

Felszerelése és házi feladata gyakran hiányzik.

Az órai munkában gyakran nem kapcsolódik be.

Értelmi képességeihez mérten nem vagy alig teljesíti a minimális követelményeket.

Az osztályozás „sajátossága”, hogy az osztályzat mindig a tanuló önmagához mért fejlődését

fejezi ki. Minden hónapban a tanuló legalább egy jegyet kap minden tárgyból. A tanulók

103

félévi minősítése tantestületi szinten történik, de az osztályban tanító team tagjainak a

véleménye a döntő.

A tanulás folyamatában alkalmazzuk az egyéni és kiscsoportos számonkérést szóban és

írásban. Emelni kell a szóbeli számonkérést a kommunikációs készség fejlesztése miatt.

Egységesítettük a tanulmányi eredmény és szorgalom osztályzatot az alábbiak szerint:

Bukás esetén

Egy tárgyból bukott szorgalma változó (3)

Két vagy több tárgyból bukott szorgalma hanyag (2)

Jutalmazás a házirend alapján

Jutalmazás

Az értékelés alapja: példás magatartás, szorgalom, kiváló tanulmányi munka. A tanuló

önmagához mért fejlődésének mértéke.

Értékelő: A nevelőtestület

Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, könyvjutalom.

Dicséret

Az értékelés alapja: kiváló tanulmányi és közösségi munkáért, sportolásért. A tanuló

önmagához mért fejlődésének mértéke.

Értékelő: tantestület, igazgató, osztályfőnök, szaktanár, szakoktató

Az értékelés módja: Az osztályfőnöki szintig az osztályban tanító team dönt. A dicséret az e-

naplóba és az ellenőrzőbe kerül.

Hiányzásmentes iskolába járásért díj

Az értékelés alapja: 3 hónap hiányzásmentes iskolába járás

Értékelő: A nevelőtestület, osztályfőnök

Az értékelés módja, formája: egy szabadnap jutalom

Az iskola legjobb tanulója

Az értékelés alapja: Kiemelkedő tanulmányi eredmény az iskolai évek alatt, jeles szint a

szakmunkás vizsgán. Aktív szerepet vállal az iskolai közösség érdekében.

Értékelő: A nevelőtestület, iskolavezetés, DÖK

Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, oklevél az utolsó tanév záróünnepélyén kerül

átadásra

A kollégium legotthonosabb szobája

Az értékelés alapja: rendezettség, otthonosság, tisztaság.

Értékelő: A kollégiumvezetők, a kollégiumi diákönkormányzat.

Az értékelés módja, formája: félévente jutalom színház-, mozijegy, uszoda belépő,

könyvjutalom.

104

Büntetés a házirend megsértése miatt a súlyosság alapján

Figyelmeztetés (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök)

kisebb vétség esetén:

- társaival durva

Intés: (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök)

- nevelőivel szemben tiszteletlen

Megrovás: (értékelő: igazgató, nevelőtestület)

- gondatlan rongálás

- igazolatlan mulasztás

- iskolán kívüli megbotránkoztató magatartás

Az értékelés módja, formája: elektronikus napló, ellenőrző

Nevelő testületi figyelmeztetés adható többszöri vétség esetén.

Megrovás, kizárás: fegyelmi bizottsági határozat alapján többszöri súlyos vétség esetén

pedagÓgiai program - sulinet · 2016-09-27 · 1 sipos orbán szakiskola és kollégium...

Documents