120 2012. március

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Földindulás

Betakarításkor a burgonyát a föld-del együtt felszedjük, majd a talajt kirostáljuk. Nem egy bonyolult eljá-rás, mégis rengeteg apró részletnek kell egybevágnia ahhoz, hogy ez gazdaságosan és a gumók sérülése nélkül elvégezhető legyen. Minél több földet emelünk mennél ma-gasabbra, annál nagyobb munkát kell befektetnünk. A szó fizika órán tanult értelmében, ugyanis helyzeti energiát növelünk. Síkművelésnél a megmozgatott talaj tömegének csak 1-2%-át teszi ki a gumó, bak-hátas művelésnél ez 3%-ra növek-szik. A változás elenyészőnek tű-nik, de ha jobban belegondolunk, a befektetett energia felét már itt megspóroljuk. Ráadásul a bakhátas művelésnek szerencsés mellékha-tásai is vannak. A kiemelt bakhát (mint minden ágyás) tavasszal gyorsabban melegszik fel, ez korai ültetést és gyors, egyenletes kelést tesz lehetővé. A bakhátban akadály nélkül fejlődhetnek a gumók, növe-kedésük során kisebb talajellenál-lással találkoznak, mert oldalirány-ban is könnyen szétfeszíthető a talaj. Kötöttebb, rossz vízháztartású talajon is termelhetővé válik a bur-gonya, hiszen hiába számít nagy vízfogyasztónak a növény, a víz-ben álló gumók megrothadnak. A burgonya termesztésére alkalmas talaj kötöttségének felső határát a

betakarításkori rostálhatóság jelöli ki. Rossz talajállapot esetén a beta-karítógép olyan nagy mennyiségű rögöt juttat a szállítóeszközre, hogy a felrakott föld az egész rakomány felét is kiteheti, ami természetesen rontja a betakarítás gazdaságossá-gát. A feleslegesen beszállított föl-det csak speciális gépekkel és sok kézi munka árán lehet a burgonyá-

tól elválasztani. A pozitív gondol-kodású emberek szerint azonban a kövek és agyagrögök eltávolításá-val a burgonyakombájn gyakorlati-lag talajjavítást végez.

A kézi munka dicsérete

Érdekes kettősség figyelhető meg a kézi munka értékének megítélé-

Az a csodálatos burgonyakombájn!

Dr. Bense László, Nagy István

SzIE Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék, Gödöllő

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(25.)

GÉ

PE

SÍT

ÉS

, G

ÉP

EK

GÉ

PE

SÍT

ÉS

, G

ÉP

EK

ROVA TVEZETŐ:

Dr. Demes György

1. ábraBurgonyakiszedő gépek talajkopírozójának változatai

2. ábraBurgonyakiszedő szerkezetek változatai

1212012. március

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

se során. A mezőgazdasági gyalog-munkás a legkevésbé megfizetett, szinte lenézett munkaerő. Ugyan-akkor a luxus iparcikkek piacán a kézzel készült termékek felára csil-lagászati összegre rúghat, bár meg-lehet, hogy ott sem a munkás kapja a magas fizetést.

A burgonya kiszedő-rakodó gé-pet (félkombájn) mégis az emeli magasabb szintre, ha élőmunkát is alkalmaz. Burgonyakombájnnak ugyanis azt a gépet nevezzük, ame-lyik kézi válogatást, vagy gépi osz-tályozást is alkalmaz. Az sem felté-tel, hogy magajáró gép legyen.

Az ördög a részletekben rejlik

Mindenki tapasztalhatta már, az hogy egy gépelem működik vala-hogy, vagy jól működik, olyan apró különbségeken múlik, amelyek kí-vülről esetleg nem is láthatók. Ma már egy egyszerű gyújtógyertya cserét sem hajthatunk végre csak a hőérték ismerete alapján. A gép-kocsi gyárak mindössze egy-két általuk is kipróbált típust tartanak megbízhatónak. Ezek használatát írják elő, mégpedig indoklás nél-kül. Az ember ilyenkor azt gondol-ja, hogy bizonyára valamilyen mar-ketingszerződés állhat a háttérben, mert mi különbség lehet két gyártó

hasonló terméke között. Tesz hát egy próbát, és rémülten tapasztalja meg az érzést: működik, de vala-hogy nem az igazi. Azután eljön a következő modellév, és megválto-zik az előírás is. Most mi történt? Már ez sem elég jó?

Az azonos funkciót ellátó gépe-lemek változatosságát nem csak a szabadalmi oltalommal rendelkező

megoldások elkerülésének igénye növeli. Egy gépelem sohasem dol-gozik magában. Más szerkezetek-kel összekapcsolva, más környezeti hatásoknak kitéve az egyik megol-dás jobb választás lehet a többinél. Ez indokolja tehát a választék kiala-kítását, több eltérő megoldás egy-más mellett élését.

A burgonyakombájnokon alkal-mazott fődarabok néhány változa-tát az anyagáramlás irányának meg-felelő sorrendben mutatjuk be.

Munkamélység szabályozó szer-

kezetek. A munkamélységet a bak-hátak között futó mankókerékhez, vagy a bakháton járó hiperboloid formájú (1. ábra) profilos tapo-gatógörgőhöz képest csavarorsós mechanizmussal állítjuk be. A kés követi a kerék, illetve a görgő által kopírozott felületet. A tapogatóhoz a kést menetirányban közel kell el-helyezni, hogy ott ásson, ahol a gör-gő éppen kopíroz.

A talajfelszín követése legjobban az elektrohidraulikus változatoknál valósul meg, ahol a tapogató köz-vetett módon az emelő hidraulika útváltó szelepét mozgatja.

Burgonyakiásó szerkezetek. Az ásóvasak leggyakoribb változata V alakú, élezett síklemez, amely a talajjal szöget zár be. Az élnek a haladási iránnyal bezárt szögét úgy

3. ábraBurgonyabetakarító gépek földrostájának és rázókerekének leggyakoribb

változatai

4. ábraAz ujjas és láncos szárleválasztók működési elve

122 2012. március

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

választják meg, hogy a gyomokkal és a szármaradványokkal ne legyen önzáró, tehát azokat nem vágja át, hanem végigcsúsznak az élen. A gép vonóerejének nagy hányadát a kés veszi fel. A forgó gömbsüveg-tárcsás kiszedők a merev késeknél lényegesen kisebb vonóerőt igé-nyelnek, azonban a hajtásukhoz nyomaték is kell, és több talajt emelnek ki (2. ábra). A munka-mélységet fokozott gondossággal állítsuk be, mert a sekély késállás növeli az elhagyási veszteséget, a mélyebb viszont centiméterenként 100 tonnával növeli az 1 hektáron kiemelt talaj tömegét.

Földrosták és rostélyok. A kiásott földből különböző kialakítású ros-tákkal és rostélyokkal választják el a földet. A leggyakoribb földrosta és

rázókerék megoldásokat a 3. ábra szemlélteti.

A rostélyrázó kerék excentrikus tárcsa, amelyet a beleakadó mozgó rostélypálcák hajtanak. Rendsze-rint egymást követően két rostélyt alkalmaznak. Közöttük dolgozik a pneumatikus gumihengerpár, a rögroppantó. Fontos, hogy a fel-emelt talajszelvény már a rostély elején fellazuljon és széthúzódjon. Ezért a rostély sebességét helyesen kell megválasztani. Kis rostélyse-besség esetén a föld feltorlódik, túl nagynál viszont a föld hamar kirá-zódik és a gumók a csupasz ros-télyon ugrálva haladnak fölfelé. A rostélypálcák ütései gumósérülést okozhatnak. Ennek elkerülésére a rostélypálcákat gumibevonattal készítik, vagy egyszerűen műanyag csőbe húzzák. Helyesen választott rostélysebességeknél, a második rostély utolsó harmadáig a rostély-ról elfogy a föld és csak burgonya marad rajta. A rostélypálcák közötti távolságot a burgonya nagyságá-nak megfelelően határozzák meg. Európában az átlagos burgonya tö-mege 60-80 g, ennek megfelelően a pálcák közötti távolság 25-50 mm. A huzalvastagság a kiszedett sorok számától függően 9-14 mm. A fel-hordó lánc és a haladási sebesség viszonya vl/vh = 0,8-2,5 között válto-zik, leggyakrabban 1,2-1,5 közötti érték.

Szárleválasztók. Az ujjas és lán-

5. ábraGumiujjas válogatószalagok

6. ábraRöntgensugaras kőelválasztó szerkezet

1. kép Speciális kőfelszedő gép

1232012. március

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

cos szárleválasztók terjedtek el (4. ábra). Az előbbi a rázórostély vé-gén elhelyezett terelőujjak mentén a gép alá húzza le a szármaradvá-nyokat. A láncos szárleválasztók a rázórostély és a gumókat elszállító haránt szalag között helyezkedik el. A láncok között a gumók akadályta-lanul átesnek, a szármaradványok azonban a láncok kiálló horgaira felakadnak, és a gép mögött a föld-re kerülnek. Egyes típusoknál egy ventilátor légáramával is elősegítik a szárleválasztást.

Törmelékelválasztó szerkezetek. A kisebb szárdarabok és egyéb apró törmelékek, például kavicsok, apró rögök kiválogatására gumiujjas sza-lagokat használnak (5. ábra). Ezek a gördülékenység szerint válogató ferde szállítószalag elvét kombinál-ják a méret szerinti tisztítással. Az emelkedő szállítószalag csak a tör-meléket viszi magával, a könnyen guruló burgonyagumó csúszdának tekinti, és a berendezés alsó végén távozik. A szalag felületét apró gu-mitüskék borítják, ezért az egyéb-ként jól gördülő kavicsokat is ké-pes fogságba ejteni, és így azok is elhagyják a gépet. A többes számot egyébként az indokolja, hogy ilyen tisztító szalagból többet is beépí-tenek a burgonyakombájnba. Gya-korlatilag az anyagáram minden

irányváltoztatásánál szerepet kap egy-egy gumiujjas szalag. Az utolsó gumiszalag lejtése egészen kicsi. Ez a kőleválasztó szalag. A majdnem vízszintesen álló szalag fölött ellen-tétesen forgó kefehenger van, ami a burgonyát lesöpri, az ujjak közé beülő köveket és rögöket viszont nem tudja elmozdítani, így azok a szalaggal együtt továbbhaladnak. Mivel a kő- és a rögelválasztásnak ez a módja nem tökéletes, ezért egyes gépeken kézzel válogató munkások is dolgoznak.

Automatikus kő- és rögelválasztó

szerkezetek. Egyes országokban,

például Németországban, Svájc-ban, a mezőgazdaságilag művelt ta-lajokon a kőszennyeződés megle-hetősen nagy és komoly problémát okoz a termelőnek. Úgy védekez-nek ellene, hogy időnként kiszedik a talajból a köveket.

Erre léteznek speciális kőfelsze-dő gépek is, de a burgonya betaka-rítás is jó alkalom a kőgyűjtésre (1 kép). A válogatást végző személyzet nem a háta mögé dobja a köveket, hanem a kőgyűjtő szalagra helyezi át, amely bunkerba gyűjti azokat (2. kép). A bunker tartalmát a tábla széleken rakják le. A környék kul-túráját jól jellemzi a törmelék elhe-lyezésének módja. A német gazdák például kis kerítést emelnek belőle, amely az elmúlt évtizedek során a táblákon körbe is ért.

Amennyiben automatikus kőel-választó berendezéssel van a bur-gonyakombájn felszerelve, a kézi válogató személyzet alkalmazása tiltva van. Ez a gép ugyanis ionizá-ló sugárzással (röntgen) működik (6. ábra). A sugárforrás előtt soroló szalag állítja sorba a köveket, és a gumókat. Minden sornak külön ér-zékelő és beavatkozó szerve van. A gép működési elve egyszerű: a sű-rűbb anyagok leárnyékolják az ér-zékelőt, az tehát csak a burgonyán átbocsátott röntgensugarat érzéke-li. A berendezést úgy kapcsolták, hogy az a sugárnyaláb megszaka-dásakor adjon jelt, ami a pneumati-kus egységen át működésbe hozza a kilökő szerkezetet. A berendezés

7. ábraA burgonyakombájn működési vázlata (E-671/0)

2. kép Kézi válogatás

124 2012. március

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

az anyagáramból a kövek mintegy 98%-át képes kiválasztani.

Magyarországra a röntgensuga-ras kőelválasztóval felszerelt NDK E-671-es típusú gépek egyetlen példánya jutott el (7. ábra). A Me-zőgazdasági Gépkísérleti Intézet bevizsgálta a gépet, de hogy ka-pott-e forgalmazási engedélyt, azt már a feledés jótékony homálya ta-karja. Mindenesetre sokat elmond, hogy a Fortschritt cég a kőelvá-lasztót E-691 típusnéven önálló egységként gyártotta tovább, amit nem a betakarítógépen helyeztek el, hanem a tisztítótelepen állítot-ták fel.

A 3. kép egy modern önjáró bur-gonyakombájnt, a GRIMME SF 170-et mutatja.

■3. kép Egy modern önjáró burgonyakombájn (GRIMME SF 170)

f

Hírek Szekszárdról

Készülünk a szezonra – adonyi hagyományokKészülünk a szezonra – adonyi hagyományokSokéves hagyomány az Adony környéki szőlősgazdák februári szakmai talál-

kozója. Szőlőt sokféleképpen lehet művelni, a borkészítés pedig külön tudomány. Az adonyi dombokon egyre szebbek a szőlőskertek, a csinos présházak pincéiben pedig finomabbnál finomabb borok érlelődnek. Ez évben február 18-án tartották az adonyi művelődési házban Adony, Perkáta és Iváncsa szép kerteket szerető lakóinak a kert-barátok találkozóját. Cégünk, a Szekszárdi Növény Zrt. minden alkalommal meghívott vendég és egyben felkért közre-működő a szakszerű és sikeres növényvédelem gyakorlatának fejlesztésében. Az idén dr. Ta-kács József kollégánk a gyü-mölcsfák növényvédelméről, Györök Zsuzsa pedig a szőlő-termesztésről tartott előadást a kertek barátainak.

Dr. Csíbor István

7100 Szekszárd, Bogyiszlói út 8/a Tel.: 74/413-156Fax.: 74/511-714

Web: www.szekszardiagrobazis.huE-mail : novenyrt@novenyrt.hu

Szekszárdi NÖVÉNY Zrt.AGROBÁZIS