ÖSSZEFOGLALÓ A

"20 ÉVES A JOGTANÁCSOSI TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET" CÍMŰ TUDOMÁNYOS ÜLÉSRŐL

2003. július 4-én, pénteken tartotta tudományos ülését a Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezete „20 éves a Jogtanácsosi törvényerejű rendelet címmel”. Ezennel összefoglalom tájékoztatási célból röviden az elhangzottakat. Az első előadó - Allan F. Tatham, az ELTE tiszteletbeli tanára - „A jogászok helyzete az Európai Unióban” címmel tartott előadást, de valójában az inkább az ügyvédek működéséről szólt, így annak részletezését most mellőzném. Annyit kiemelnék azonban, hogy nem tisztázott, hogy az Európai Unióban vajon az ügyvédeknek járó jogosultságokkal a jogtanácsok is fognak-e rendelkezni, tekintettel arra, hogy a jogtanácsos speciális státusza – munkaviszony, közszolgálati jogviszony – nem illeszkedik az EU szabályozásába. A második előadó Horváth Györgyi volt, az Igazságügyi Minisztérium vezető jogtanácsosa, aki „A jogtanácsosi tevékenység jelenlegi szabályozása a felmerült gyakorlati problémák és a szabályozás jövőbeli lehetőségei” címmel. Az előadása során azonban kevés ezzel a témával kapcsolatos kérdést érintett, egyik, hogy a jogtanácsosi tvr. biztos, hogy egy éven belüli módosításra kerül, amelyet az EU jogharmonizáció tesz szükségessé. A dereguláció lényege, hogy a jogtanácsosi jogosultság feltételi közül törlik a magyar állampolgárságra vonatkozó előírásokat, mivel az diszkriminatív. Hangsúlyozta, hogy ez a magyar állampolgárságra vonatkozó szabály elvileg csak az EU állampolgárokra vonatkozik, tehát elvileg a nem EU tagállamok állampolgáraival szemben (pl. Románia) fenntartható, de hogy melyik változat lesz az elfogadott, erről még nem született döntés. További kérdés, hogy a jogi szakvizsga megléte, mint előfeltétel, hogyan alkalmazható az EU tagállambeli jogászokra. Az új pénzmosási törvény által eltörölt jogtanácsosi irodák kapcsán elmondta, hogy annak elsődleges indoka az volt, hogy a jogtanácsosi irodák függetlenek voltak (míg az ügyvédek, közjegyzők kamarával rendelkeznek), a jogtanácsosi irodák bejegyzésére nem volt illetékes szerv, ugyanez igaz az ellenőrzésre is, illetve a jogtanácsosi iroda nem rendelkezett olyan garanciákkal, mint az ügyvédi iroda, pl. felelősségbiztosítással. A harmadik előadó Tornyi Róbert a Magyar Jogász Egylet (MJE) Fővárosi Szervezetének vezetőségi tagja volt, ő az MJE jogtanácsosi szabályozás koncepciójáról beszélt. Az MJE szerint egy egységes törvényben szükséges szabályozni a jogtanácsosokra vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozandó kérdések tekintetében az alábbi példákat hozta fel: 1. Lennének olyan jogtanácsosi tevékenységes, amelyek csak speciális képesítéssel lennének

végezhetők. Példának hozta fel a biztosítási törvényt, amely a vezető jogtanácsos személyénél már ma is biztosítási szakjogászi képesítést ír elő.

2. Összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazna, azaz bíró, ügyvéd, ügyész (mint másodállás) nem láthat el jogtanácsosi tevékenységet is. Az összeférhetetlenségi szabályok alól egy kivétel volna: a munkáltató engedélye.

3. A jogtanácsosi névjegyzék felülvizsgálatra szorul, mert elavult adatokat tartalmaz

(elhunytak, munkahelyet változtatottak). Továbbra is a bíróságok vezetnék, de a jelenlegi arckép nélküli igazolványt arcképes igazolvány váltaná fel.

4. Lehetőség volna jogi iroda létrehozására, ebben az esetben a jogi irodának a vezetője

lenne nyilvántartva, illetve az, hogy az adott jogi iroda kinek végzi a tevékenységét. A jogi iroda felelősségbiztosítással lenne köteles rendelkezni, az egyes jogtanácsosok nem a jogi irodát alapító szervvel, hanem a jogi irodával állnának munkaviszonyban. Szabályozásra kerülnének a minimális infrastrukturális követelmények, pl. iratkezelés.

5. A jogtanácsosi ellenjegyzés köre pontosan meg lenne határozva, ami azt jelenti, hogy

egyes ügyleteknél csak és kizárólag a jogtanácsos jegyezhetné ellen az okiratot (pl. ha a munkáltató ingatlan adásvételéről van szó, ügyvédi iroda ezt nem tehetné meg). A jogtanácsosi kötelező ellenjegyzési kör maga után vonná tehát az ügyvédi ellenjegyzés tilalmát.

6. Lennének olyan területek, ahol kötelező jogtanácsos alkalmazása, pl. a központi

költségvetési szervek, ORTT, PSZÁF, APEH, alapítványok, közhasznú társaságok stb.; ezen jogtanácsosoknak kötelező feladata lenne a jogszabálytervezetek véleményezése is.

7. A fegyveres szervezeteknél szabályozni kellene, hogy bírósági eljárások során nem

irányadó a felettes utasítás adási joga. 8. A jogtanácsosok érdekképviseletét az MJE kívánná ellátni. 9. Bevezetésre kerülne – vagy önkéntes vagy kötelező formában – a jogi előadók oktatása,

felkészítése a szakvizsgára. dr. Györgyi Dóra jogtanácsos Raiffeisen Bank Rt.