egy nehezebb statikai feladat nehezebb statikai feladat.pdf · 2020. 4. 23. · 1 egy nehezebb...

13
1 Egy nehezebb statikai feladat Az [ 1 ] példatárban találtuk az alábbi tanulságos feladatot és megoldását. A feladat 1. ábra 1. ábra – forrása: [ 1 ] A nyújthatatlan és súlytalan, 2a hosszúságú ABC fonalat fixen rögzítettük az A és B pontokban, melyek távolsága: AB = 2c. Erre a fonálra ráraktuk a C gyűrűt, melynek Q a súlya. Az A pontban rögzítettünk egy másik fonalat, amely átmegy a gyűrűn, és e fonál másik végéhez hozzáerősítettük a P súlyú terhet. Határozzuk meg egyensúly esetére az A és B szögeket, ha az AB egyenes a vízszintessel α szöget zár be! A megoldás 2. ábra 2. ábra – forrása: [ 1 ]

Upload: others

Post on 05-Feb-2021

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • 1

    Egy nehezebb statikai feladat

    Az [ 1 ] példatárban találtuk az alábbi tanulságos feladatot és megoldását.

    A feladat – 1. ábra

    1. ábra – forrása: [ 1 ]

    A nyújthatatlan és súlytalan, 2a hosszúságú ABC fonalat fixen rögzítettük az A és B

    pontokban, melyek távolsága: AB = 2c. Erre a fonálra ráraktuk a C gyűrűt, melynek Q a

    súlya. Az A pontban rögzítettünk egy másik fonalat, amely átmegy a gyűrűn, és e fonál

    másik végéhez hozzáerősítettük a P súlyú terhet.

    Határozzuk meg egyensúly esetére az A és B szögeket, ha az AB egyenes a vízszintessel α

    szöget zár be!

    A megoldás – 2. ábra

    2. ábra – forrása: [ 1 ]

  • 2

    A megoldás során felhasználjuk azt a tételt, miszerint – 3. ábra – :

    3. ábra – forrása: [ 2 ]

    Az ellipszis P pontbeli érintője az F1F2P háromszög P pontnál lévő külső szögfelezője.

    E tétel kinematikai igazolása megtalálható pl. [ 3 ] - ban.

    Ez úgy kerül ide, hogy az 1. ábra C pontjára fennáll, hogy:

    𝐴𝐶 + 𝐵𝐶 = 2 ∙ 𝑎 , ( 1 )

    ami pedig az ellipszis definíciós egyenlete. Eszerint a fonálon mozgó C karika egy ellip -

    szis mentén tud mozogni, ahol a fókuszok az A és B pontok, a fél nagytengely hossza

    pedig a fonálhossz fele: a.

    Most tekintsük a 4. ábrát!

    4. ábra – forrása: [ 1 ]

    Eszerint az ABC háromszög AC és BC oldal - egyenesei által bezárt belső szög:

    𝐶 = 180° − 𝐴 + 𝐵 . ( 2 )

    A C pontbeli t érintő az AC és BC oldal - egyenesekkel a fenti tétel / a 3. ábra miatt

    egyenlő s szöget zár be; erre ( 2 ) - vel is:

    2 ∙ 𝑠 + 𝐶 = 180° → 2 ∙ 𝑠 + 180° − 𝐴 + 𝐵 = 180° → 𝑠 =𝐴+𝐵

    2 . ( 3 )

  • 3

    A ( 3 ) összefüggést a 4. ábrán is feltüntették.

    A folytatáshoz tekintsük az 5. ábrát!

    5. ábra

    Az elsődleges cél: az A és B szögek meghatározása. Ez két ismeretlen, melyek meghatáro -

    zásához két független egyenletre van szükségünk.

    Először írjuk fel a C karika nyugalmi egyensúlyi egyenleteit!

    A karikát úgy tekintjük, mint egy súrlódásmentes kis kereket.

    A vetületi egyensúlyi egyenleteket az ellipszis C pontbeli t érintője és n normálisa mentén

    képezzük.

    𝐹𝑡 = 0: 𝑆 ∙ cos 𝑠 + 𝑃 + 𝑄 ∙ sin 𝛽 − 𝑃 + 𝑆 ∙ cos 𝑠 = 0 ; ( 4 )

    𝐹𝑛 = 0: 𝑃 + 2 ∙ 𝑆 ∙ sin 𝑠 − 𝑃 + 𝑄 ∙ cos 𝛽 = 0 . ( 5 )

    A ( 4 ) egyenletből kiesik az S fonálerő - nagyság:

    𝑃 ∙ cos 𝑠 = 𝑃 + 𝑄 ∙ sin 𝛽 . ( 6 )

    Az ábráról leolvashatóan:

    𝛽 = 𝑠 − 𝐵 − 𝛼 . ( 7 )

    Most ( 3 ) és ( 7 ) - tel:

  • 4

    𝛽 =𝐴+𝐵

    2− 𝐵 − 𝛼 =

    𝐴−𝐵

    2+ 𝛼 , tehát:

    𝛽 =𝐴−𝐵

    2+ 𝛼 . ( 8 )

    Majd ( 3 ), ( 6 ) és ( 8 ) - cal:

    𝑃 ∙ cos 𝐴+𝐵

    2 = 𝑃 + 𝑄 ∙ sin

    𝐴−𝐵

    2+ 𝛼 . ( 9 )

    Most trigonometriai azonosságok felhasználásával azonos átalakításokat végzünk:

    sin 𝐴−𝐵

    2+ 𝛼 = sin

    𝐴−𝐵

    2 ∙ cos 𝛼 + cos

    𝐴−𝐵

    2 ∙ sin 𝛼 ; ( 10 / 1 )

    sin 𝐴−𝐵

    2 = sin

    𝐴

    2−

    𝐵

    2 = sin

    𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 − cos

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 ; ( 10 / 2 )

    cos 𝐴−𝐵

    2 = cos

    𝐴

    2−

    𝐵

    2 = cos

    𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 + sin

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 ; ( 10 / 3 )

    cos 𝐴+𝐵

    2 = cos

    𝐴

    2+

    𝐵

    2 = cos

    𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 − sin

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 . ( 10 / 4 )

    Majd ( 9 ) és ( 10 ) - zel:

    𝑃 ∙ cos 𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 − sin

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 =

    = 𝑃 + 𝑄 ∙ sin 𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 − cos

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 ∙ cos 𝛼 + cos

    𝐴

    2 ∙ cos

    𝐵

    2 + sin

    𝐴

    2 ∙ sin

    𝐵

    2 ∙ sin 𝛼 ,

    𝑃 ∙ 1 −sin

    𝐴

    2 ∙sin

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 = 𝑃 + 𝑄 ∙

    sin 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 −

    cos 𝐴

    2 ∙sin

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 ∙ cos 𝛼 +

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2

    +sin

    𝐴

    2 ∙sin

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 ∙ sin 𝛼 ,

    𝑃 ∙ 1 − tg 𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 = 𝑃 + 𝑄 ∙ tg

    𝐴

    2 − tg

    𝐵

    2 ∙ cos 𝛼 + 1 + tg

    𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 ∙ sin 𝛼 .

    ( 11 )

    Ez az egyik egyenlet, A és B meghatározásához. A másikat szinusztétellel nyerjük.

    Az 5. ábráról: 𝐴𝐶

    2∙𝑐=

    sin 𝐵

    sin 𝐶 =

    sin 𝐵

    sin 180°− 𝐴+𝐵 =

    sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 , innen:

    𝐴𝐶 = 2 ∙ 𝑐 ∙sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 . ( 12 )

    Hasonlóan: 𝐵𝐶

    2∙𝑐=

    sin 𝐴

    sin 𝐶 =

    sin 𝐴

    sin 180°− 𝐴+𝐵 =

    sin 𝐴

    sin 𝐴+𝐵 , innen:

    𝐵𝐶 = 2 ∙ 𝑐 ∙sin 𝐴

    sin 𝐴+𝐵 . ( 13 )

  • 5

    Majd ( 1 ), ( 12 ) és ( 13 ) - mal:

    𝐴𝐶 + 𝐵𝐶 = 2 ∙ 𝑎 ,

    2 ∙ 𝑐 ∙sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 + 2 ∙ 𝑐 ∙

    sin 𝐴

    sin 𝐴+𝐵 = 2 ∙ 𝑎 ,

    𝑐 ∙sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 + 𝑐 ∙

    sin 𝐴

    sin 𝐴+𝐵 = 𝑎 ,

    𝑐 ∙sin 𝐴 +sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 = 𝑎 , innen:

    𝑎

    𝑐=

    sin 𝐴 +sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 . ( 14 )

    Ez a másik alap - egyenlet A és B meghatározására. Azonos átalakításokkal ( 14 ) - ből:

    𝑎

    𝑐=

    sin 𝐴 +sin 𝐵

    sin 𝐴+𝐵 =

    2∙sin 𝐴+𝐵

    2 ∙cos

    𝐴−𝐵

    2

    2∙sin 𝐴+𝐵

    2 ∙cos

    𝐴+𝐵

    2

    =cos

    𝐴−𝐵

    2

    cos 𝐴+𝐵

    2

    =cos

    𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 +sin

    𝐴

    2 ∙sin

    𝐵

    2

    cos 𝐴

    2 ∙cos

    𝐵

    2 −sin

    𝐴

    2 ∙sin

    𝐵

    2

    =

    =1+tg

    𝐴

    2 ∙tg

    𝐵

    2

    1−tg 𝐴

    2 ∙tg

    𝐵

    2 , tehát:

    𝑎

    𝑐=

    1+tg 𝐴

    2 ∙tg

    𝐵

    2

    1−tg 𝐴

    2 ∙tg

    𝐵

    2 . ( 15 )

    Átmeneti jelölés:

    tg 𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 = 𝑢 ; ( 16 )

    most ( 15 ) és ( 16 ) - tal: 𝑎

    𝑐=

    1+𝑢

    1−𝑢 → 𝑎 − 𝑎 ∙ 𝑢 = 𝑐 + 𝑐 ∙ 𝑢 → 𝑎 − 𝑐 = 𝑢 ∙ 𝑎 + 𝑐 → 𝑢 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ; ( 17 )

    majd ( 16 ) és ( 17 ) - tel:

    tg 𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 . ( 18 )

    Most kiszámítjuk a ( 11 ) - ben szereplő tagokat és tényezőket ( 18 ) - cal:

    1 − tg 𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 = 1 −

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    𝑎+𝑐− 𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    2∙𝑐

    𝑎+𝑐 ; ( 19 / 1 )

    1 + tg 𝐴

    2 ∙ tg

    𝐵

    2 = 1 +

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    𝑎+𝑐+𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    2∙𝑎

    𝑎+𝑐 ; ( 19 / 2 )

    tg 𝐵

    2 =

    1

    tg 𝐴

    2 ∙𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 . ( 19 / 3 )

    Majd ( 11 ) és ( 19 ) - cel:

  • 6

    𝑃 ∙2∙𝑐

    𝑎+𝑐= 𝑃 + 𝑄 ∙ tg

    𝐴

    2 −

    1

    tg 𝐴

    2 ∙𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ∙ cos 𝛼 +

    2∙𝑎

    𝑎+𝑐∙ sin 𝛼 ; rendezve:

    𝑃

    𝑃+𝑄∙

    2∙𝑐

    𝑎+𝑐= tg

    𝐴

    2 −

    1

    tg 𝐴

    2 ∙𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ∙ cos 𝛼 +

    2∙𝑎

    𝑎+𝑐∙ sin 𝛼 ,

    2

    𝑎+𝑐∙

    𝑃∙𝑐

    𝑃+𝑄− 𝑎 ∙ sin 𝛼 = tg

    𝐴

    2 −

    1

    tg 𝐴

    2 ∙𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ∙ cos 𝛼 ,

    2

    𝑎+𝑐∙𝑃∙𝑐− 𝑃+𝑄 ∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑃+𝑄= tg

    𝐴

    2 −

    1

    tg 𝐴

    2 ∙𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ∙ cos 𝛼 ,

    2

    𝑎+𝑐∙𝑃∙𝑐− 𝑃+𝑄 ∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑃+𝑄 ∙cos 𝛼 ∙ tg

    𝐴

    2 = tg2

    𝐴

    2 −

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ,

    tg2 𝐴

    2 − 2 ∙

    𝑃∙𝑐− 𝑃+𝑄 ∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑃+𝑄 ∙ 𝑎+𝑐 ∙cos 𝛼 ∙ tg

    𝐴

    2 −

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐= 0 . ( 20 )

    Újabb rövidítő jelöléseket vezetünk be:

    𝑧 = tg 𝐴

    2 , 𝑝 =

    𝑃∙𝑐− 𝑃+𝑄 ∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑃+𝑄 ∙ 𝑎+𝑐 ∙cos 𝛼 , 𝑞 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 . ( 21 )

    Majd ( 20 ) és ( 21 ) - gyel:

    𝑧2 − 2 ∙ 𝑝 − 𝑞 = 0 ; ( 22 )

    a ( 22 ) másodfokú egyenletet a megoldó - képlettel megoldva:

    𝑧1,2 =2∙𝑝± 4∙𝑝2−4∙1∙ −𝑞

    2∙1=

    2∙𝑝± 4∙𝑝2+4∙𝑞

    2= 𝑝 ± 𝑝2 + 𝑞 , tehát:

    𝑧1,2 = 𝑝 ± 𝑝2 + 𝑞 . ( 23 )

    Mivel z egy hegyesszög tangense, így pozitív, ezért ( 23 ) - ból:

    𝑧1,2 = 𝑝 ± 𝑝2 + 𝑞 > 0 → 𝑧 = 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 . ( 24 )

    Most ( 21 ) és ( 24 ) - gyel:

    tg 𝐴

    2 = 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 . ( 25 )

    Majd ( 19 / 3 ), ( 21 / 3 ) és ( 25 ) - tel:

    tg 𝐵

    2 =

    1

    tg 𝐴

    2 ∙ 𝑞 = 𝑞 ∙

    1

    𝑝2+𝑞+𝑝= 𝑞 ∙

    𝑝2+𝑞−𝑞

    𝑝2+𝑞+𝑝 ∙ 𝑝2+𝑞−𝑝 = 𝑞 ∙

    𝑝2+𝑞−𝑝

    𝑝2+𝑞−𝑝2= 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 ,

    tehát:

    tg 𝐵

    2 = 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 . ( 26 )

  • 7

    A 2. ábra utolsó két sorában a 2. tagok ellenkező előjelűek, mint ( 25 ) és ( 26 ) - ban.

    Képleteink a ( 22 ) egyenlet felírásáig megegyeztek, így ezután keletkezhetett a hiba.

    Elvégeztük a számítást úgy is, hogy tg( B / 2) - re adódott egy másodfokú egyenlet, de

    ezzel is a ( 25 ) és ( 26 ) szerinti előjeleket kaptuk. Ezek szerint valószínűleg [ 1 ] - ben

    sajtóhiba állt elő. A p paraméter előjele lényegesen függ P és Q nagyságától.

    Most ( 25 ) és ( 26 ) - ból:

    tg 𝐴

    2 = 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 →

    𝐴

    2= arctg 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 , innen:

    𝐴 = 2 ∙ arctg 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 . ( 27 / 1 )

    Hasonlóan:

    tg 𝐵

    2 = 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 →

    𝐵

    2= arctg 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 , innen:

    𝐵 = 2 ∙ arctg 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 . ( 27 / 2 )

    Ezzel a feladatot megoldottuk,[ 1 ] nyomán.

    Megjegyzések:

    M1. A 3. ábrához kötődő tétel igazolásával egy korábbi írásunkban is foglalkoztunk,

    melynek címe: Ellipszis érintőjének szerkesztéséhez.

    M2. A ( 25 ) és ( 26 ) - nál említett „előjelhiba” miatt megnézzük A és B számszerű értékét

    a 6. ábra esetére.

    6. ábra

  • 8

    Adatok:

    a = 83 mm; c = 63 mm; α = 30º; Q = 27 N; P = 30 N. ( A1 )

    Ezekkel ( 21 ) szerint:

    𝑝 =𝑃∙𝑐− 𝑃+𝑄 ∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑃+𝑄 ∙ 𝑎+𝑐 ∙cos 𝛼 =

    30 𝑁∙63 mm − 30 𝑁+27 𝑁 ∙83 mm ∙sin 30°

    30 𝑁+27 𝑁 ∙ 83 mm +63 mm ∙cos 30° = −0,06598 ; ( A2 )

    𝑞 =𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    83 mm −63 mm

    83 mm +63 mm= 0,1370 . ( A3 )

    Most ( 27 ) és ( A ) - val:

    𝐴 = 2 ∙ arctg 𝑝2 + 𝑞 + 𝑝 = 2 ∙ arctg −0,06598 2 + 0,1370 − 0,06598 ,

    A = 34,4° ≈ Ar𝑎𝑗𝑧 = 34,5° . ( E1 )

    𝐵 = 2 ∙ arctg 𝑝2 + 𝑞 − 𝑝 = 2 ∙ arctg −0,06598 2 + 0,1370 + 0,06598 ,

    𝐵 = 47,7° ≈ 𝐵𝑟𝑎𝑗𝑧 = 48,2° . ( E2 )

    Látjuk, a számított és a rajzról lemért eredmények jól egyeznek.

    M3. Most meghatározzuk az S fonálerő nagyságát. Az eddig nem használt ( 5 ) egyenlet -

    ből:

    𝑃 + 2 ∙ 𝑆 ∙ sin 𝑠 − 𝑃 + 𝑄 ∙ cos 𝛽 = 0 ,

    𝑃 + 2 ∙ 𝑆 = 𝑃 + 𝑄 ∙cos 𝛽

    sin 𝑠

    𝑆 =𝑃+𝑄

    2∙

    cos 𝛽

    sin 𝑠 −

    𝑃

    2 . ( 28 )

    Most ( 3 ), ( 8 ) és ( 28 ) szerint:

    𝑆 =𝑃+𝑄

    2∙

    cos 𝐴−𝐵

    2+𝛼

    sin 𝐴+𝐵

    2

    −𝑃

    2 . ( 29 )

    Majd ( 29 ), ( A ) és ( E1,2 ) - vel:

    𝑆 =30 𝑁+27 𝑁

    2∙

    cos 34,4°−47,7°

    2+30°

    sin 34,4°+47,7°

    2

    −30 𝑁

    2= 24,8 𝑁 , tehát:

    𝑆 = 24,8 𝑁 ≈ 𝑆𝑟𝑎𝑗𝑧 = 25 𝑁. ( E3 )

    Itt is megállapíthatjuk a számított és a rajzról lemért eredmények jó egyezését.

  • 9

    M4. Most nézzük a

    𝑃 = 0 , 𝑄 > 0 ( * )

    speciális esetet! Ekkor ( 21 / 2 ) - vel is:

    𝑝∗ =−𝑄∙𝑎∙sin 𝛼

    𝑄∙ 𝑎+𝑐 ∙cos 𝛼 = −

    𝑎∙sin 𝛼

    𝑎+𝑐 ∙cos 𝛼 = −

    𝑎

    𝑎+𝑐∙ tg𝛼 , tehát:

    𝑝∗ = −𝑎

    𝑎+𝑐∙ tg𝛼 , 𝑞 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 . ( 21 / 2 *)

    Majd ( 27 ) és ( 21 / 2* ) - gal:

    𝐴∗ = 2 ∙ arctg 𝑝∗2 + 𝑞 + 𝑝∗ ;

    𝑝∗2 + 𝑞 =𝑎2

    𝑎+𝑐 2∙ tg2 𝛼 +

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐=

    1

    𝑎+𝑐 2∙ 𝑎2 ∙ tg2 𝛼 + 𝑎 − 𝑐 ∙ 𝑎 + 𝑐 =

    =1

    𝑎+𝑐 2∙ 𝑎2 ∙ tg2 𝛼 + 𝑎2 − 𝑐2 =

    𝑎2∙ 1+tg 2 𝛼−𝑐2

    𝑎2

    𝑎+𝑐 2 ,

    𝑝∗2 + 𝑞 + 𝑝∗ =𝑎

    𝑎+𝑐∙ 1 + tg2 𝛼 −

    𝑐2

    𝑎2− tg𝛼 , ezekkel:

    𝐴∗ = 2 ∙ arctg 𝑎

    𝑎+𝑐∙ 1 + tg2 𝛼 −

    𝑐2

    𝑎2− tg𝛼 . ( 30 / 1 )

    hasonlóan:

    𝐵∗ = 2 ∙ arctg 𝑎

    𝑎+𝑐∙ 1 + tg2 𝛼 −

    𝑐2

    𝑎2+ tg𝛼 . ( 30 / 2 )

    További specializáció:

    𝑃 = 0 , 𝑄 > 0 ; 𝛼 = 0° . ( ** )

    Ekkor ( 30 ) és ( ** ) - gal:

    𝐴∗∗ = 𝐵∗∗ = 2 ∙ arctg 1

    1+𝑐

    𝑎

    ∙ 1 −𝑐2

    𝑎2 = 2 ∙ arctg

    1−𝑐2

    𝑎2

    1+𝑐

    𝑎

    2 =

    = 2 ∙ arctg 1+

    𝑐

    𝑎 ∙ 1−

    𝑐

    𝑎

    1+𝑐

    𝑎

    2 = 2 ∙ arctg 1−

    𝑐

    𝑎

    1+𝑐

    𝑎

    = 2 ∙ arctg 𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ,

    tehát:

    𝐴∗∗ = 𝐵∗∗ = 2 ∙ arctg 𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 . ( 31 )

  • 10

    A fonálerő kifejezése ( 29 ) és ( * ) gal:

    𝑆∗ =𝑄

    2∙

    cos 𝐴∗−𝐵∗

    2+𝛼

    sin 𝐴∗+𝐵∗

    2

    . ( 32 )

    Majd ( ** ), ( 31 ) és ( 32 ) - vel:

    𝑆∗∗ =𝑄

    2∙

    1

    sin 𝐴∗∗ . ( 33 )

    A ( 31 ) és ( 33 ) képletek helyessége a 7. ábra alapján közvetlenül is belátható.

    7. ábra

    Eszerint:

    cos 𝐴∗∗ =𝑐

    𝑎 ; ( a )

    de

    cos 𝐴∗∗ =cos 2

    𝐴∗∗

    2 −sin 2

    𝐴∗∗

    2

    cos 2 𝐴∗∗

    2 +sin 2

    𝐴∗∗

    2

    =1−tg 2

    𝐴∗∗

    2

    1+tg 2 𝐴∗∗

    2 ; ( b )

    most ( a ) és ( b ) - vel:

    1−tg 2 𝐴∗∗

    2

    1+tg 2 𝐴∗∗

    2

    =𝑐

    𝑎 ; ( c )

    átmeneti jelöléssel:

    tg2 𝐴∗∗

    2 = 𝑣 , ( d )

    majd ( c ) és ( d ) - vel: 1−𝑣

    1+𝑣=

    𝑐

    𝑎 → 𝑎 − 𝑎 ∙ 𝑣 = 𝑐 + 𝑐 ∙ 𝑣 → 𝑎 − 𝑐 = 𝑎 + 𝑐 ∙ 𝑣 → 𝑣 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 ; ( e )

  • 11

    ezután ( d ) és ( e ) - vel:

    tg2 𝐴∗∗

    2 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 → tg

    𝐴∗∗

    2 =

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 →

    𝐴∗∗

    2= arctg

    𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 , innen:

    𝐴∗∗ = 2 ∙ arctg 𝑎−𝑐

    𝑎+𝑐 = 𝐵∗∗ , ( f )

    ami megegyezik ( 31 ) - gyel.

    Továbbá a 7. ábra vektorábrájával:

    2 ∙ 𝑆∗∗ ∙ sin 𝐴∗∗ = 𝑄 → 𝑆∗∗ =𝑄

    2 ∙ sin 𝐴∗∗ , ( g )

    egyezésben ( 33 ) - mal.

    M5. Az ( A ) adatokkal a megrajzoltuk a mozgás fél ellipszis - pályáját – 8. ábra.

    8. ábra

  • 12

    Az M legmélyebb ponthoz tartozó A* és B* szögek a ( 30 ) és ( A ) szerint:

    𝐴∗ = 2 ∙ arctg 𝑎

    𝑎+𝑐∙ 1 + tg2 𝛼 −

    𝑐2

    𝑎2− tg𝛼 =

    = 2 ∙ arctg 83

    83+63∙ 1 + tg2 30° −

    632

    832− tg 30° = 18,9° , tehát:

    𝐴∗ = 18,9°. ( E4 )

    𝐵∗ = 2 ∙ arctg 𝑎

    𝑎+𝑐∙ 1 + tg2 𝛼 −

    𝑐2

    𝑎2+ tg𝛼 =

    = 2 ∙ arctg 83

    83+63∙ 1 + tg2 30° −

    632

    832+ tg 30° = 78,9° , tehát:

    𝐵∗ = 78,9°. ( E5 )

    Az ( E4 ) és ( E5 ) eredmények szépen egyeznek a 8. ábráról lemérhető adatokkal.

    M6. A feladat kiírása az alábbi lehet.

    𝐴𝑑𝑜𝑡𝑡: 𝑃, 𝑄; 𝑎, 𝑐, 𝛼 .

    𝐾𝑒𝑟𝑒𝑠𝑒𝑡𝑡: 𝐴, 𝐵; 𝑆.

    M7. A 8. ábra egy párja [ 4 ] - beli megfelelőjének. Úgy véltük, nem árt elkészíteni annak

    egy ilyen újabb változatát.

    M8. A címben nehezebbnek minősítettük e feladatot. A megoldás során kiderült, hogy

    milyen típusú nehézségek adódtak. Ezek, persze, egyénenként különböző mértékű aka -

    dályt jelenthetnek. Érdemes a megoldást végigbogarászni, mert hasznos megoldási ötlete -

    ket gyűjthetünk belőle. Ráadásul a „sajtóhibák” ellen is így védekezhetünk, leginkább.

    Források:

    [ 1 ] – I. N. Veszelovszkij: Szbornyik zadacs po tyeoretyicseszkoj mehanyike

    Goszudarsztvennoje Izdatyel’sztvo Tyehnyiko - Tyeoretyicseszkoj Lityeraturü

    Moszkva, 1955.

    [ 2 ] – Reiman István: Matematika

    Typotex Kiadó, Budapest, 2011.

  • 13

    [ 3 ] – Muttnyánszky Ádám: Kinematika és kinetika

    5. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

    [ 4 ] – Muttnyánszky Ádám: Statika

    8. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1964.

    Összeállította: Galgóczi Gyula

    ny. mérnöktanár

    Sződliget, 2020. 04. 01.