Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Kurzus neve: Az iskoláskor pedagógiája

Tantárgy kód: NBÁA-006

Oktató: Marton Eszter

Tanórán kívüli nevelés az alternatív iskolában

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Kurzus neve: Az iskoláskor pedagógiája

Tanórán kívüli nevelés az alternatív iskolában

Készítette: Zeke Adrienn Júlia

Neptun kód: YXNU5S

Készítette: Zeke Adrienn Júlia

Neptun kód: YXNU5S

Ötlettár:

Osztályfőnök szerepe:

Milyen egy jó osztályfőnök? Milyen személyiség jegyekkel rendelkezik? Mi a

feladata? Melyek azok a pedagógusok, akik egyátalán nem valók

osztályfőknek?

Milyen egy jó pedagógus, ez hogyan nyilvánul meg a valóságban:

Számtalan tankönyvi példa van arra és tanulmány, hogy milyennek kell lennie

egy jó pedagógusnak, de ki az, aki valójában szeretnek a gyerekek? Kell- e

hogy szeressék a gyerekek, ahhoz hogy hatékony legyen ?

Osztály szerveződése:

Hogyan épül fel egy osztály? Milyen szerepeket töltenek be az egyes tanulók

és az osztályfőnök? Mitől függenek a gyermekekre ráagatott szerepek, mikor

kapják?

Kiközösítés, annak megelőzése, kezelése:

Mikor történik kiközösítés egy osztályon belül? Fel lehet-e ismerni egy

gyakorlott pedagógusnak, azt hogy kik azok a gyerekek, akik az osztály kihulló

kövei lesznek? Hogyan, milyen módszerekkel előzi ezt meg? Vannak-e

tanulható módszerei vagy pedig e konfliktus kezelésre születni kell-e ?

Esélyegyelőségek értelmezése az iskolában:

Hogyan jelenik meg tanórai és tanórán kívüli nevelői tevékenységben az

esélyegyenlőség fontosságának felhívása. Melyek azok az iskolák, ahol

integráltan tanulhatnak fogyatékkal élő gyerekek? Milyen az ő elfogadásuk?

Milyen személyiség jegyekkel rendelkezik az a fogyatékos ember, akit teljes

mértékben elfogadnak és szeretnek? Van- e hatással az ilyen jellegű nevelés

a gyermekek elfogadó viselkedésére ?

Alternatív és állami iskolák tanítási módszerének hatékonysága, hatása:

Alternatív és többségi iskolák összehasonlítása. Melyik iskola szerveződés az,

ami majd teret hódít az iskolákban nyújtott teljesítmény alapján? Szükség van-

e mindkét iskola formára vagy a végén az egyik teret hódít ?

Absztrakt

Tanórán kívüli nevelés

Zeke Adrienn Júlia

Eötvös Loránd Tudományegyetem- Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Kar

zekeada@gmail.com

Kulcsszavak: egyéni érdeklődés, képességek fejlesztése, szabadidő, szakkör

A 20. szd. elején még nem tartották fontosnak, azokat a tanórát kiegészítő

tevékenységeket, amelyeket a tanulók saját érdeklődésük alapján választanak.

Minden jól beszabájozottan, a hatalom oktatási sémái szerint történt. De már a 80-as

években felismerték, az egésznapos iskola keretei között lezajló szabadidős

foglalkozások jelentőségét és a jövő képzés-nevelés-pihenés harmóniájának egyik

alap pilléreként tekintettek rá ( Eperjessy, 1981).

A szabadidő meghatározása egy elég bonyolult feladat, hétköznapi értelemben „ az

az idő, ami alatt azt csinálunk, amit akarunk, amihez kedvünk van, ami

kikapcsolódást jelent és kötelező kényszerszerűség nélküli időtartam életünkben” (A

szabadidő pedagógia és gyógypedagógia kérdései, 2006, p. 8.).

A kutatásom során arra keresek választ, hogy beszélhetünk-e tanórán kívüli

nevelésről az alternatív iskolákban, ha igen,ez milyen formában valósul meg? Kik

szervezik ezeket a programokat, szakköröket? Felismerik- e a szülők a szabadidős

tevékenységek létjogosultságát? Mennyire veszik figyelembe a gyerekek

érdeklődési köreit a tevékenységek megszervezésekor?

Kutatásom egy alapkutatás, amely során strukturált interjút illetve témával

kapcsolatos szakirodalmi gyűjteményt készítettem és tanórát figyeltem meg.

A kurzus során a Bethlen Gábor Iskola és Újreál Gimnázium Kincskereső

Tagiskolájába nyerhettem betekintést. Az igazgató nővel való beszélgetés és a

Pedagógiai Szemlélet alapján kiderült számomra, hogy nem válik el a délutáni

tevékenység szervesen a délelőttitől, hanem annak folytatása és azzal egyenértékű.

A szakirodalomban olvasottak alapján elmondható, hogy ez más alternatív

iskolákban is hasonlóan szerveződik. A délutáni szabadidő során lehetőség nyílik a

diákok számára, hogy a nevelők által szervezett szakkörökön, foglalkozásokon részt

vehessenek. Vannak olyan rendezvények, amelyeket a tanulók saját maguk számára

szerveznek, többek között, bajnokságok vagy olyan tevékenységek, mint például az

újság írás, vagy különböző szakkörök. Véleményem szerint az alternatív iskolákban

tanuló diákok szülei felismerik a tanórán kívüli tevékenységek fontosságát, és sok

esetben ez a szülői közösség nyújt támogatást a szociálisan hátrányos helyzetű

gyermekek számára, azzal a céllal, hogy ezek a gyerekek is lehetőséget kapjanak a

képességfejlesztésre. Talán épp ezek a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek

azok, akiknek a legnagyobb szükségük van ezekre a többletekre.

Összességében elmondható, hogy az alternatív iskolákban ugyanolyan hangsúlyt

kapnak a tanórán kívüli tevékenységek, mint a délelőtti tanórák. Az alternatív

iskolákban mind a pedagógusok, mind a szülők felismerik azt, hogy a gyerekek

kompetenciáinak a fejlődéséhez szükség van a megfelelő képességfejlesztésre.

Szakirodalomi gyűjtés:

1. 1993. évi LXXIX. Törvény 53 § A szabadidőről. CompLex Jogtár.

2. 2011. évi CXC. Törvény 46§ A tanuló kötelessége. CompLex Jogtár.

3. Babarczy V. (2014). A felszabadító játéktól a személyiség formálásig. Új

köznevelés, 70 (3), 7-11.

4. Babarczy V. (2014). Drámapedagógia. Tárgyakon átívelő csodaszer. Új

köznevelés, 70 (3), 24-26.

5. Cole, M., és Cole R. S.(2006). Az iskolaoktatás. In Fejlődéslélektan (pp.506-

553).(2. kiadás).Budapest : Osiris Kiadó.

6. Eperjessy G. (1981). Mire jó az egésznapos nevelés ?. A napköziről-

iskolaotthonról-klubfoglalkozásról . Budapest: Tankönyvkiadó.

7. Foghtűy K., Hegedűs J., Heimann I., Lénárd S., Mészáros Gy., Rapos N., és

Trencsényi L. (2006). Az iskolán kívüli nevelés. In M. Nádasi. M.(szerk.)

Gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Budapest: ELTE PPK

Neveléstudományi Intézet.

8. Hoffman J.(2006). A szabadidő pedagógiai és gyógypedagógiai kérdései.(2.

kiadás). Pécs: Comenius Kft.

9. iskolai megvalósításra (pp. 227-243). Budapest: suliNova Kht.

10. Józsa K., Imre I. A. (2013). Az iskolán kívüli angol nyelvű tevékenységek

összefüggése a nyelvtudással és a nyelvtanulási motivációval. Iskolakultúra, 23

(1), 38-51.

11. Kovács K. (2011). A gyermekek szabadidős tevékenységének alakulása a

lakóhely függvényében. Iskolakultúra, 11 (2-3),59-67.

12. Kulcsár G.(2004). Az írás olvasás tanítása a Waldorf-iskolában. Budapest:

Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.

13. Máté E. (2013). A Waldorf Iskola. Létünk, 13 (1), 56-73.

14. Nemzeti alaptanterv (2012). Emberi Erőforrások Minisztériuma. Budapest.

15. Pedagógiai szemlélet (2012). Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál

Gimnázium Kincskereső Tagiskola. Budapest

16. Réthy E. (2005). Napjaink alternatív irányzatai. In Falusi I. (szerk.) Didaktika.

Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 25-29). Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt.

17. Rózsáné H. E., Szilvia M., és Kiss R.(1999). A gyermekekért Magyaregresen.

In Fűzfa B. (szerk.) Süss fel nap (pp.148-166). Budapest: Soros Alapítvány.

18. Skrapits B. (2014). Komplex művészeti nevelés hazai példák alapján. Letöltés

helye: http://www.ofi.hu/publikacio/komplex-muveszeti-neveles-ertelmezese-hazai-

peldak-alapjan

19. Stöcker-Kozák A. (2013). Egész napos?. Új köznevelés,69 (9), 10-11.

20. Szabadné H. O. (1997). A fizikai aktivitásra nevelés három alternatív

középiskolában. Új pedagógiai szemle,47(11),106-116.

21. Szebényi Cs. (2005). Az iskola kapcsolata a külvilággal-nyitott iskola. In

Szilágyi E.(szerk.) Például… Példák, ötletek a fejlesztésközpontú szemlélet

22. Tomasz G.(2004). A felzárkóztató oktatás. Education, 13 (1), 39-54.

23. Torgyik J.(2004). Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-től

napjainkig.

Letöltéshelye:http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?act=menu_tart&rovat_mod

=archiv&eid=24&rid=1&id=206

24. Winkler M., Fodor Sz., Ruzsa Á., és Széman R.(1999). „De hogy ő nőtt, én is

nőttem…”. In Fűzfa B. (szerk.) Süss fel nap ( pp.127-147). Budapest : Soros

Alapítvány.

Hospitálási naplóAz óralátogatás ideje:2015.02.08Intézmény: Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium Kincskereső TagiskolaOsztály: 5 osztályMűveltségi terület: Testnevelés és sportTantárgy: TestnevelésTananyag: (tanmenetben megjelölt) nem ismertCél (NAT):A mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros kapcsolatban áll a rendszeres preventív fizikai aktivitással (természetes mozgások,helyes testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése,a terhelés összetevői és jelentősége, testtömegindex, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer).

A motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika, taktika).

A testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek).

Részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás, a kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítése révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek.

Személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat).

Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások).

Kutatási témám:A tanórán kívüli nevelés volt a témám, ezen belül is annak megjelenési formái az alternatív iskolában, szerveződése és hatása a gyermekek személyiség és képesség fejlődésére.

Ezt sajnos nem tudtam megfigyelni a Kincskeresőben, de egy testnevelés óra elemzését választottam, abban reménykedve, hogy abban talán felfedezek olyan tevékenységet vagy a tanítóval való beszélgetés során a délutáni tevékenységekről kaphatok információt.

Megfigyelési szempontjaim:1. Milyen viszonya a nevelőnek és a diáknak a tanóra során?2. Milyen munkaformákat használ a tanóra alatt a nevelő?3. Milyen nevelői stílus jellemző egy Kincskeresőben dolgozó pedagógusra ?4. Használ- e fegyelmezési módszereket a tanító, és ha igen akkor melyek ezek?5. Hogyan, mivel motiválja a gyerekeket?6. Milyen módon oldja meg a differenciált tanítást, nevelést a különböző képességű gyerekek között?

A tanterem képe/elrendezése:

a tornaterem egy külön épületben van

a tornaterem berendezése egyszűrű, normál általános iskolákhoz hasonló ( ebben nem véltem alternativítást felfedezni)

parkettás padlózatú, fehérre meszelt terem, ahol oldalt bordásfal és pad van

magát a tornatermet megelőzi egy tanári kis szoba, szertár és öltöző a gyermekek részére, ahova óra során többször visszamehetnek

Az óra meneteMódszerek

Munkaformák

EszközIdőkere

tMegjegyzéseimA tanulók

tevékenységeA pedagógus tevékenysége

Bevezetés:

sorban állnak és

várják a tanító

feladatait

bekötik és

ellenőrzik cipő

fűzőiket

van aki

zsebkendőt is

vesz

Instruál:

sorakozó

fűzzétek be a

cipőfűzőt

vegyetek

zsebkendőt

egy kisebb és

egy nagyobb

kör lefutására

kéri őket az

iskola körül

munkál-

tatás

frontális

munka

papír

zsebkend

ő5 perc

azzal,hogy

zsebkendőt ad

a gyerekeknek

ill. megkéri

őket, hogy

fűzzék be a

cipőjüket

megelőzi a

felesleges

megállást

futás közben

testnevelés órán

résztvevő

gyerekek lefutják

a belső és küldő

kört

a felmentettek ez

alatt lesétálják a

belső kört,

közben

beszélgetnek

felmentet

tanulókat ún.

kardio futásra

szólítja fel

munkál-

tatásfrontális 8perc

szimpatikus

számomra,

hogy a

testnevelés

óra alól

mentesülőket

is bevonja az

órába

felmentett felsorakoztatj munkál- frontális síp 10 a gyerekek

tanulók befejezik

a feladatot és

nem folytatják

tovább a

testnevelés órát

felsorakoznak a

gyerekek a futó

pályán

ezután folytatják

a nevelő további

feladataival,

gimnasztikai

feladatokat

csinálnak

kezet nyújtva

jelzik, hogy

megválaszolhass

ák a kérdést

a megszólított

diák kijavítja

gimnasztika

során elkövetett

hibáját

a a

gyerekeket

kint a

sportpályán

gimnasztikai

feladatot ad a

nekik, úgy

nevezett futó

gimnasztika

feladatokat

pl:

keresztlépés,

sarokemelés,

gyors-lassú-

gyors futás

a nevelő a

gyakorlattal

kapcsolatos

kérdést tesz

fel

helytelenül

végzett

feladatkor

megszólítja a

gyereket

tatás helyett

egy

kereplőhö

z hasonló

eszköz

használt

perc felfrissültek a

futás után ez

látszik az

aktivitásukon

is

gyerekek az

öltözőbe mennek

lecserélik a

cipőjüket

Instruál:

menjetek be

az öltözőbe

„Ma játék

lesz „

Amíg a

gyerekek az

öltözőben

vannak

felkészül az

óra

következő

részére

zsebkendőt

munkál-

tatás

frontális

munka

egy labda

zsebkend

ő

5 perc

az újra ülőslős

nevet a

gyerkek

aggatták a

játékra, a

játékszabályo

k alapján, a

nevelő pedig

hagyta, hadd

hívják úgy

ahogy

szertnék

készít ki a

torna

teremben

II. Főrész:

gyerekek

kijönnek az

öltözőből

felsorakoznak

a diákok

örömmel vetik

bele magukat a

játékba

szabályokat

ismerik

párba álnak

Instruál:

felsorakoztatj

a őket

elmondja a

feladatot

az úgy

nevezett

„Újülős játék”

következik

Célja:

figyelem,

koncentráció

növelése

keressenek

párt

maguknak a

diákok

megbeszélé

s, munkál-

tatás

frontális és

páros-

munka

kereplőhö

z hasonló

eszköz

1 perc

előfordul az

órán

hangzavar, de

a tanár rájuk

hagyja, nem

fegyelmez

viszont amikor

megszólal, új

feladatra kéri

őket, akkor

figyelnek a

tanárra

gyerekek a

feladatot

megértve 3

passzot adnak

egymásnak majd

lőnek a labdával

indítja az

újülős játékot,

amely egy

páros

kidobós játék,

a párok

haladásához

3 jó passz

szükséges,

akit kiütnek

annak a párja

is leül, ha az

őket kidobó

pár egyikét

kiütik

visszaállhatn

ak

munkál-

tatás

páros

munkák

kereplőhö

z hasonló

eszköz

5 perc

teljesen

belefeledkezn

ek a játékba,

nem is

zavartatják

magukat,

hogy ott

vagyunk

a gyerekek nagy őket, hogy

munkál-

tatás

páros

munkakét labda 5 perc

vannak olyan

tanulók akik

nem tudnak

váltani,

része megérti

feladatot

szurkolnak

egymásnak

annyira bele élik

magukat a

játékba

ugyan ezt a

játékot

játsszák el,

csak most

már

két labdával

leragadnak az

első feladatnál

mi is beleéljük

magunkat a

játékba és

szurkolunk

Laisser faire

vezetői stílust

tapasztaltam

gyerekek örülnek

az új feladatnak

változtat a

játék

szabályokon

párokat

feloszlatja

új játékot

hirdet

munkál-

tatás

egyéni

munkakét labda 5 perc

A célja azzal,

hogy ugyan

azt a játékot 3

féle képpen

játszák, hogy

a gyerekek

alkalmazkodó

képességét

fejlessze

III. Befejezés

gyerekek abba

hagyják a játékot

gyerekek az

öltőzőbe mennek

elköszönnek

a kereplőhöz

hasonló

eszközzel

megszakítja

a játékot és

az öltözőbe

küldi őket

elköszön

munkál-

tatás,

dicséret

frontális

kereplőhö

z hasonló

eszköz

1perc

gyerekek

hangulata az

egész óra

folyamán

felszabadult

és vidám volt

Reflexiók az órával kapcsolatosan

Az iskolalátogatással kapcsolatban nagy elvárásaim voltak. Nagyon szerettem volna egy a

témámat igazoló és feltevéseimet alátámasztó délutáni foglalkozásra betekinteni. Ez sajnos

nem valósult meg, de cserébe két 5-es osztályban folyó tanórára betekintést nyerhettem.

Az első óra a testnevelés volt, ahol a tanítónő nagy örömmel fogadott minket és

készségesen tájékoztatott a tanórán folyó feladatok céljáról és magyarázta el azok lényegét.

A tanóra végén ízelítőtt adott egy általa kidolgozott mozgást, egyensúlyt, koncentrációt,

figyelmet fejlesztő gyakorlatsorból. Ezek a gyakorlatok nagyon felkeltették az

érdeklődésemet. Örültem neki, hogy végre találtam valamit, amit felhasználhatok. Tovább

fokozta az érdeklődésem az, hogy tanulmányt is készítettek a mozdulatsor hatékonyságáról.

De sajnos ezeket nem publikálta a pedagógus. 50 gyakorlatot dolgozott ki, melyet egy 70cm

x 70cm es szivacskockával kell végrehajtani. Az óra alatt szemügyre vehettem, hogy milyen

közvetlen kapcsolat van a nevelő és diák között. Tegeződnek az óra folyamán,de a tisztelet

így is sokszor megvan. Ezt csoporttársam, aki ide járt a Kincskeresőbe úgy fogalmazta meg,

hogy voltak olyan nevelők az életükben,akikért szabály szerűen rajongtak. A második óra

matematika volt, ahol a tanárnő szintén nagyon készségesen állt hozzánk és kérdéseinkhez.

A tanóra előtt a tanárnő mesélt az osztály összetettségéről, arról hogy milyen hátrányos

helyzetű gyerekek járnak az osztályba, hogyan illeszkednek be az osztályközösségbe és

hogy rendszeres felzárkóztató órát tartanak nekik, haladásuk érdekében.

Az óra után alkalmunk volt beszélni az igazgatónővel, aki külön-külön foglalkozott a

témánkkal pár mondat erejéig. A beszélgetés nagyon elgondolkodtató volt, nagyon

lenyűgözött az ő és az ottani pedagógusok elkötelezettsége és hozzáértése a neveléshez.

Az iskolában a légkör már az első pillanatban megfogott. Az iskola egy nagyon kicsi

épületben van, ahol családias légkör uralkodik a folyosókon, termekben, amelyek tele

vannak színes, vidám gyerekek rajzaival, munkáival. Az ember fejében megfordul az, hogy

mennyire szeretne egy ilyen helyen dolgozni, munkálkodni vagy a gyermekét ide járatni.

Órái megfigyelési szempontsor

1. Milyen viszonya a nevelőnek és a diáknak a tanóra során?

2. Milyen munkaformákat használ a tanóra alatt a nevelő?

3. Milyen nevelői stílus jellemző egy Kincskeresőben dolgozó pedagógusra ?

4. Használ- e fegyelmezési módszereket a tanító, és ha igen akkor melyek ezek?

5. Hogyan, mivel motiválja a gyerekeket?

6. Milyen módon oldja meg a differenciált tanítást, nevelést a különböző képességű

gyerekek között?

Résztvevők:

Pedagógus, gyerekek (5. osztály)

Módszer:

Megfigyelés

Strukturált interjú egy tanítóval a Kincskeresőben

1. Számos szakirodalom ír az iskolán kívüli tevékenységek fontosságáról, maguk

mit gondolnak, mi a pedagógiai hitvallásuk ezzel kapcsolatosan?

2. Milyen szakköri lehetőségeket kínálnak a tanulók számára?

3. Milyen fejlesztési célt szolgálnak az egyes szakkörök az iskolában?

4. Délelőtt vagy inkább délután szervezik ezeket meg?

5. A szabadidős tevékenységeket többnyire kik szervezik? (tanuló, tanár, szülő)

6. Van az intézményben pedagógus, aki élen jár valamiféle képesség

fejlesztéssel járó, szabadalmaztatni való foglalkozással, tevékenységgel? Ha

igen, kérem számoljon be róla !

7. Mi a tapasztalat, segíti-e nagy mértékben a hátrány helyzetű gyermekek

felzárkóztatásában a tanórán kívűli nevelés?

8. Azoknak a gyermekeknek, akiknek nincsen megfelelő anyagi háttere a

programokon való részvételtelhez, kapnak- e valamiféle támogatást?

Tanulási technikák II.

Választott technika: Írás saját magunk számára

Feldolgozott irodalom: Máté E. (2013). A Waldorf Iskola. Létünk, 13 (1), 56-73.

Úgy mond előszó: amelyben szó esik a waldrof szellemiségéről, létrejöttének

okáról,ami a fennálló oktatási rendszer felé való elégedetlenség váltott ki. Waldorf

féle pedagógia az egy- éniségre épít, személyiségfejlődés egyedi utakon való

megsegítése. De több napjainkban jelenlévő párhuzamos alternatív szemléletmód/

pedagógia van jelen ( Montessori, Carl..)

Egy-én központú nevelés a belső világképre épülve: sallang( nem is értettem)”szó

gyök” magyarázata

Rudolf Steiner állaspontja a gyermekről :-csíra/ mag, melyben a jövőt látja és nem

az a valóság amit a jelen, az adott pillanat tapasztalata hordozz, hanem

mélységeiben kell fogalakoznia gyermekkel és az adottságaival

a kisgyermekre nagy hatással van az őt nevelő óvonő, tanító, tanár, szülő,

testvér(érzékeli a pszichikus világot)

mivel érzékei nagyon erős/ nyitott befogadó csatonát jelentenek a különböző

újjonann előjövő ismeretekre, ezért azokra kell építeni, azokat kell stimulálni

A waldorf pedagógia alapja, hogy amíg közel álnak egymáshoz a testi- lelki fejlődés,

1,ha pozitívérzéseket ( szretetet, örömöt) kap jelzésül akkor az pozítívan hat a

gyerek érdeklődésére, érzékelésre

2, ingergazdak környezet előhívja a gyerek mozgási aktivitását „ mozgási

intelligenciáját” ezt itt nem értem

Waldorf pedagógia kerettanterve: testi- lelki-szellemi szabad kibontakozás!!, ami 3*7

évre bontja fel az emberi fejlődést, ezekre a szakaszokra keres pedagógiai

módszereket a gyermek egyéni fejlődésének segítésére az emberi archeotipussal

összehangolva

Az emberi fejlődés archeotípusával összehangolt Waldorf- pedagógia:

alap gondoltatok kihangsúlyozása, Comenius munkássága: miszerint a gyermek

olyan mint egy palánta- benne rejlenek a lehetőségek, nem csak tanítani kell hanem

egy egységben kell figyelni a test- szellemi- lelkiséget. Nem külső eszközökkel kell

Tanulási technikák III.Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom: Tomasz G.(2004). A felzárkóztató oktatás. Education, 13 (1),

39-54.

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

- felzárkóztató oktatás =alternatív oktatási

forma, melyet az állam finanszíroz

- a tanulók 3-5 % nem fejezi be tanköteles korig

az ált. iskolát

- dolgozók ált. iskoláiban folytathatnák

tanulmányikat

-sokan azonban lemorzsolódnak, hiába a

lehetőség

- felzárkózató oktatásban olyan 17-22 év között

személyek vehetnek részt, akiknek nem sikerült

befejezni általános iskolai tanulmányaikat

- az intézmények a diákok után dupla fejkvótát

igényelhetnek

- az NSZI 8, majd még 9 iskolát választott ki

-2004.ben a Felsőoktatási Kutató Intézetben

folyt kutatás a felzárkóztató oktatásról

cél: milyen felzárkóztatási programot ill. speciális

oktatást nyújt

-iskolák nem Budapesten összpontosulnak és

nem teljesen államilag finanszírozottak, vannak

egyházi illetve alapítványi sulik is

-a tanulók között magas volt a roma tanulók

aránya (30%)

- az intézmények nem midnenben feleltek a

jogszabályi kritériumoknak

(megneveztek olyan osztályokat is felzárkózató

-speciális nevelésre szorulnak

-társadalmi háttér, szocioökönómiai státusz

-segíti az ilyen fajta oktatás bevezetését és

elterjedését

-megjelenhet a gyógypedagógus szerepe

-felmerül a kérdés, hogy főképp a pénz miatt

csinálták ezt az intézmények vagy megragadták a

lehetőséget a város,falu fiataljainak az

oktatására nyilvánvalóan jól jártak

osztálynak, ahol 8 ált. elvégzett , igaz 16 évnél

magasabb életkorú diákok ültek, ez az un.

„ugrató” )

-programok alapján 3 iskolatípus,

1 ahol egy éves képzés(5)

2 ahol két éves(8)

3 és ahol mindkét program megtalálható(3)

-egy éves képzésbe a 6 ált. végzett diákok is

részesülhetnek, félévkor a 7. osztályos évvégén a

8. osztályos bizonyítványt megkapják

- a 3 intézményből hol mind két program

párhuzamosan folyik csak kettőnél különül el

isten igazán az osztályok, mert abban az egyben

közös órákat tartanak az évfolyamoknak és

megvan az átívelés lehetősége ha jól halad a

tanuló

-kétéves képzésnél általánosan elmondható,

hogy akinek 7 évfolyam van meg azok a 2.

osztályba kerülnek automatikusan, egy iskola

azonban itt is kilóg

- különböző elnevezéssel illetik az osztályokat.

iskolák alig tudnak egymásról, nagy

bizonytalansága a tankönyvek, tantervek terén

-osztályozási problémák( valahol egyértelművé

teszik, hogy elvégezte, de valahol nem )

-a dolgozók általános iskolája nincsen teljesen

elkülönítve, inkább egy-egy osztályt jelentenek

az iskolán belül, de térben , időben elkülönítik az

élt. iskolásoktól őket

-felzárkóztató oktatást folytató iskolákban ez

nem így folyik: ott a hasonló korúakat nem

különítik el egymástól, de vannak kivátelek

-az iskolák elég rugalmasan a saját

szempontjaiknak megfelelőn kezelik és szervezik

az oktatást

-kidolgozatlanság, kuszaság

-információhiány az intézmények

sokszínűségét okozza

- olyan iskolákban működnek ezek javarészt,

amik már elve elkerült iskoláknak számítanak ( pl

: „cigány iskola”)

-hogy magatartásuk ne legyen hatással a

fiatalabbakra

nem jelent nehézséget az iskoláknak

hogy bekapcsolódjanak az új iskolai

programba

Miért akarnak csatlakozni a programhoz

az iskolák ?

-eddig is hasonló diákokat tanítottak

-a kutatásban megkérdezett szakoktatók eltérő

válaszokat adtak, nem látják át az iskolát

égészében, csak a saját tantárgyukat és

elfogadják a vezetőség irányítását

okok: - profilbővítés

-létszám hiány csökkentése

- lelkes reform vezető

-tanároknak nem volt nehéz az új feladat( de

persze vannak kivételek )

-semmilyen külön fizetést nem kapnak ezért a

tanárok

BEJUTÁS

-nagy szerepe van a véletlenek benne, a diáknak

értesülnie kell róla, gyakran az élt iskolai tanér

hívja fel a figyelmét, nincsen kommunikácó az

ált. iskola és középiskola között

-tesvérük, ismerősük, esetleg már benézett az

iskolába, így értesülnek róla

-felvételi kérelmet benyújtó gyereket felveszik,

ált. csak egy szóbeli elbeszélgetés van, de a

gyerek megismerése miatt( két iskolában

írásbeli, de szintén a gyerek megismerése miatt)

-diákok év közben is minden probléma nélkül

bekerülnek a felzárkóztatásba

-szakmunkát tanuló gyereke elégedetlensége

merülhet fel

hiszen az ált. iskolát be nem fejező 1-2 év alatt

felzárkózi diákok gond nélkül csatlakozhatnak a

11 osztályba

tanárok szerint ezért nagyon kevés esetben

fordult elő tiltakozás

- véleményem szerint is járna nekik

-nincsen propagandája

-rugalmasság

-rövidebb idő alatt szereznek szakmát, mint azok

akik elvégzik az ált. iskolát, ahogy az törvényileg

elő van írva

-muszáj bizonyos számú hiányzások felett

szemet hunyni, nem megoldás azok

számolgatása

-kirívó példa: közhasznú munkát végeztetnek a

diákkal annyi óraszámban, amennyiben hiányzott

-nehéz ismételten arra kérni egy diákot, hogy

iskolába járjo,n ha ott rengeteg kudarc érte

- nagy hangsúlyt fektetnék a fokozatosságra és a

LEMORZSOLÓDÁS

-vannak akik csak szülő nyomásra, vagy

különböző juttatások miatt csatlakoznak, ők egy

két nap után eltünnek

-de az adatok bíztatóak, 2003-2004 es tanévban

a diákok 90% félélvkor a padot nyomta

a tanárok azonban beszámoltak róla h a számok

azonban jóval alacsonyabbak

-hiányzások száma magas, a bukásoké kevésbé

aki bejár átmegy a vizsgákon

-tanárok igyekeznek a hiányzást valahogy

pótoltani pl: + házi

- az iskolákban felülkerekednek a nevelési

szempontok a didaktikán a diáknak nem a

tanagyagot kell megtanulni, inkébb azht h

iskolába járni kell

-sokszor ül be a tanár az autójába ilyenkor és

családot látogat

( ez a látogatás egyben a fogadó óra is, szülők

érdektelensége miatt)

-a sokat hiányzó gyereket kiírják a névsorból, de

évvégén osztályzó vizsgát tehet ( reménysugár)

TANTERVEK, TANKÖNYVEK

-kerettantervre alapoz, de ezt a legtöbb tanár

átdolgozza, megvalósíthatóvá teszi

-lassabban haladnak az órákon, van aki írni,

olvasni sem tud

(- van ahol helyi tanterv is készült)

-szakoktatók panasza a tankönyvhiány

motiváció megteremtésére

-itt rejlik az alternativitás

-rugalmasság

-bizonyára gyerek érdeklődését figyelembe véve

SZAKMAI OKTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

-a tantárgy keretében a tanulónak

- a humán

- műszaki

-gazdasági-szolgálgtatási

-agrár tevékenységekkel kell megismerkedni

-ezért tanulmányi kirándulásokat,

üzemlátogatásokat, szakértők

élménybeszámolóit hallgatják meg

- a tanuló kiválaszt egyet a szakmai oktató

alapozás keretében és célirányosan tanul tovább

-gyakorlati és elméleti felkészítő oktatásban

részesülnek

-DE nagy szakadék az iskolák között, és van oylan

iskola amelyik nem midndetn tesz meg a

felzárkoztatás érdekében

-kommunikációs készség és személyiség

fejlesztés

- a pályaorientáció a tanárokra vár , ők gyűjtenek

információt a gyerek képességeiről ( különböző

szituálciós játékok, tanórai feladatok alapján)ők

tesznek ajánlatot a tovább tanulásra

-hasonlóság az iskolák között:

- 4+1 ( egy nap pályorientáció)

- nem különül el a szakmai oktatás gyakorlati és

elméleti része

- az órák egyfajta osztályfőnöki jelleggel

rendelkezne

-De ezek az iskolák nagyon különböznek

egymástól, már csak felfogás alapján is

- a tanárok akik több éve vagy évtizede tanítanak

ott szakmát nem nagyoin változtatnak bevett

szokdaikon

-tanárok merevsége gátolja az ezekkel a

gyerekekkel szembeni sajátos bánásmódot

-felzárkózatató oktatás programja: akiknek 6

évfolyam van meg 2 éves, akinek 7 évfolyamot

sikerült elvégezni egy egyéves programban

részül, közben szakmákba is betekintést

nyerhetnek

-az 1 ill. 2 éves felzárkóztató után középiskola 11.

osztályában folyt. tanulmányaikat

Összefoglalás:

-a kísérleti fázisban lévő iskolák tejesen egyénien és másképpen oldják meg az oktatást

(hasonlóság csak abban van h 16-22 éveseket tanítanak)

-nem jut el a híre az iskolákba, hogy ilyesfajta oktatást is szervezhetnének, főként az ált. iskolai

tanárokhoz akik tovább küldhetnék a gyereket

-valóságban nagyon nehéz megoldani a „szakemberek” által eltervezett oktatást

- cél: vissza vezetni a diákokat az iskolába

DE nagyon nehéz egy sok kudarcot megélő diákkal ismét megszerettetni az iskolába járást,

így sok helyen sokkal még inkább előtérbe kerül a nevelés, mint a tanagyag

Önreflexív napló a tanulásról

Általános iskola:

- a szövegeket elolvastam először magamban, majd hangosan és végül, ha a szüleim ráértek felmondtam nekik

- aztán rájöttem, hogy sokszor az is elég volt az ha órán figyeltem és otthon már csak átlapozgattam a füzetem

- témazáró előtt mindig átolvastam a tankönyvünket- jól ment az iskola annak ellenére, hogy kissé döcögősen indult: nehezen

tanultam meg olvasni, és helyesen írni még a mai napig nem tudok és sokszor volt vele problémám is

- emlékszem már 3. osztályos voltam amikor még mindig csak 3 ast kaptam a helyesírásomra és végső elkeseredésemet végre észrevette édesanyám és elővett egy kis gyakorlásra, másoltunk agyba főbe, ennek az eredménye az lett, hogy 4 es tudtam lenni, de igazán 5 öst csupán magára helyesírásomra sosem kaptam

- az olvasással kapcsolatos rossz emlékeim talán abban fejeződtek ki h a mai napig nem szeretek olvasni

- a természettudományos és reál tárgyak viszont rendkívül jól mentek élveztem tanulni

Középiskola:

- a középiskola elején kissé háttérbe szorul a tanulás, az ismerkedés volt a lényeg, kiakartam törni az addig rám aggatott „ stréber” szerepből, nem is nagyon tanultam iskola után, csak az órákon próbáltam figyelni, már amikor figyeltünk és nem dumáltunk az órákon, hát igen a tanulási morálom egy kicsit megtörött, ami meg is látszódott a jegyeimen, de még mindig a jó tanulók közé tartoztam

- a középiskola második felében, amikor felvettük a fakultációs tárgyainkat és jobban elővettek a tanárok, mivel kis érettségiznünk kellett és készültünk magára az érettségire nyelvvizsgára, ismét felértékelődött a tanulás szerepe

- az órai jegyzetem volt az amire támaszkodtam illet elképesztően igyekeztemfigyelni órákon

- kutató munkát sajnos sosem végeztem, a tankönyvet is csak hébe hóba használtuk…használtam, minden tudás ami bennem volt az az adott tanáraim tudása volt

- a nyelvvizsgára való felkészülésemet német tanár segítette, sajnos nem bizonyult elégnek számomra az iskolai felkészülés

Egyetem :

- nem volt elég az előadáson figyelni, szinte nem is tudtam megjegyezni sokszor mindazt, amit hallottam

- a jó jegyzet készítést még a mai napig tanulom- tanulási technikánál nagy bajban voltam, ki kellett valamit találnom a nagy

mennyiségű tanagyag feldolgozására- igazán jó tanulási technikát, még nem dolgoztam ki, de szerintem az órák

utáni tk. fejezetek elolvasása, diák végolvasása megoldás lehet ill. most próbáltam ki a gondolat térképe, ami nagyon bejött

Önreflexió a csoportmunkáról

Amikor az órán először hallottam, hogy nem csak egyéni, de csoportos portfóliót is

készítenünk kell, nagy aggodalmat keltett bennem a csoportmunka gondolata.

Sosem volt még pozitív tapasztalatom a csoportmunkáról, mert valójában nem is

tudtam mi az, hogyan kell megvalósítani. Hol én vállaltam a csoportunk feladatainak

oroszlán részét, hol pedig visszahúzódva mások szervezése által végeztem a kis

feladataimat. Egy alkalommal sem történt meg még velem, hogy egyenértékűnek

érezzem a csoportban betöltött szerepemet a csoporttársaméival. De ez valószínűleg

a csoportmunkáról való elképzelésem szüleménye.

Azon az órán, amikor a témákat választottuk ki, amellyel majd foglalkozni fogunk a

félév hátralévő részében számomra nagy fejtörést okozott, hogy hova is kerüljek,

mert az a csoport (differenciálás), ahova ténylegesek szerettem volna kerülni, már

sajnos betelt. Így pár másodperces gondolkodás után, egy hasonlóan szimpatikus

témát választottam ki magamnak, azok közül a csoportok közül, ahová még befértem

„munkatársként”. Ez a téma volt az alternatív iskolák . A csoport tagja volt már akkor

Rebi, Andi és Annamari. Lia és én csak így utólag kerültünk bele a csapatba. Meg

kell valljam, hogy az elején nagyon zavaró volt számomra, hogy ennyire

különbözünk, akár hogyan is küzdöttem, elnyomva éreztem magam. De aztán

szépen lassan egymást megismerve és egymás szerepeit is felismerve, amikor már

én is elengedtem a kezemből a kormánybotot, minden a helyére állt. Kezdtem a

csapatban jól érezni magam . Azok az alkalmak meg különösen megerősítettek

engem abba, hogy ez egy jó csapat, amikor az órán kívül összeültünk ötletelni vagy

amikor a Kincskeresőbe mentünk intézményt látogatni

Tapasztalataim szerint, akkor igazán jó egy csoportos munka, ha a felek megosztják

egymás között a feladatot. Persze nem úgy értve, hogy mindenki azonos pozícióban

van a csoportban, ez a megoldás a valóságban nem létezik. Mindig is lesznek, akik

fáradságot nem sajnálva irányítanak és lesznek akik ú. n. „szertárosok” lesznek és

olyanok is lesznek, aki bíztatják, dicsérik a tagokat az előre haladás érdekében.

Mindegyik feladata éppolyan fontos, hiszen ezek nélkül nem működne jól a munka és

ez nem feltétlenül befolyásolja egy csoportban végzett munkám minőségét.

Önértékelő lap:1. Szorgalom

2. Segítőkészség

3. Kommunikáció

4. Időpontok betartása

5. Feladatokban való részvétel

6. Egymásra figyelés

7. Szóhoz jutás

8. Ügyintézés