Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Kötelező irodalom Polónyi István (2007):

Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek.

Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!

Más

odla

gos

tevé

keny

sége

kA Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain)

H O

Z Z

Á A

D O

T T

É R

T É

K

Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok

Vállalati kompetenciák

Vevői keresletÉrtékteremtő folyamatok

Mit? Miképp? Kinek?

Az értékteremtő folyamatok elemei

A cél a fogyasztói igények kielégítése Hasznosság, kereslet, érték

Vállalati kompetenciák Folyamatok, tevékenységek

Hasznosság, kereslet, érték

Utility (≈ benefits): fogyasztásból származó szükséglet-kielégítés (relatív)mértéke

Kereslet: fizetőképes igény Érték: hasznok / ár

Vásárlói érték Szubjektív A fogyasztói becsléstől is függ Csak relációban értelmezhető

Magas hasznosság de magas ár = alacsony érték Függ:

Technológiai jellemzők Kultúra A szervezet reputációja Személyzet Hely és idő Időzítés, ütemezés Kiegészítő szolgáltatások Versenytársak ajánlatai

A befektetési javak értékének megítélése objektívebb

Az érték dimenziói Használati érték: mennyire képes

kielégíteni a szükségleteket Hely: földrajzi elérhetőség Idő-érték Birtoklás értéke (rendelkezési jog)

Funkciók közti kapcsolatok

Fogyasztó

Termelés Szolgáltatás

Logisztika

A vállalati kompetenciák Mit tudunk a vásárlónak kínálni:

hatékonyan eredményesen

Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége

Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű:

Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz Nehéz másolni Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható Alapvető a hozzáadott érték szempontjából Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet

versenytársainál

Magkompetenciák és végtermékek

Végtermékek

  

        

 

           

 1   2   3   4   5   6   7   8   9 

Üzletág1

Üzletág 2

Üzletág 3

Üzletág 4

        Mag-termék  1        

         Mag-termék  2        

Kompetencia 1

Kompetencia 2

Kompetencia 3

Kompetencia 4

10  11  12 

Értékteremtő folyamat

A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja

Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék…

Információs folyamatok: Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás Visszacsatolás

Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)

Értéklánc

A vállalati folyamatok láncolata. Iparágfüggő. Üzleti egység szintjén értelmezhető Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon,

értéknövekedés következik be. Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)

Tevékenységmenedzsment

Termelés-menedzsment Folyamat-menedzsment Tevékenység-menedzsment Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Termelés vs. szolgáltatásJellemzőik Termelés SzolgáltatásOutput

Vevőkapcsolatok

Intput uniformizáltsága

Munkaintenzitás

Output uniformizáltsága

Termelékenység mérhetősége

Lehetőség a minőségi

Megfogható

Alacsony

Magas

Alacsony

Magas

Könnyű

Magas

Megfoghatatlan

Magas

Alacsony

Magas

Alacsony

Nehéz

Alacsonyproblémák javítására

A termelési menedzsment fogalma

A termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának

biztosításával, a termelési és szolgáltatási folyamat

eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

A vállalat mint rendszer

inputok outputok

átalakitási folyamat

vezetési folyamat anyag energia információ munkaerő

termékek nyereség

Termelésmenedzsment feladataiA transzformációs folyamat tervezése, struktúrájának alakítása

Az áramlási folyamatok irányítása - a tervezés során kialakított struktúra működtetése

- a termeléshez szükséges létesítmények megfelelő elhelyezése

- létesítmények berendezése - a kapacitások és a technológia kialakítása - a termelési folyamat összhangjának

biztosítása - munkaerő iránti igények meghatározása - minőségi normák meghatározása - információáramlás rendjének kialakítása

- kereslet meghatározása - a kapacitás - és munka-erőszükséglet

meghatározása - a transzformációhoz szükséges nyersanyag

biztosítása, - a minden napi termelés ütemezés - a termelés során felmerült akadályok

elhárítása

A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel

termelés

technikai mag

marke- ting

logisz- tika

inno- váció

pénz-ügy

emberi erőforrás

Fogyasztók és technológiai jelzések

Termékmegrendelés

Beszállítói kapcsolatok

Termék vagy szolgáltatás

Munkaerő

Termelési eszköz

Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében

Szoros kapcsolatú szolgáltatás

Laza kapcsolatú szolgáltatás

Létesítmény elhelyezés közel a fogyasztóhoz kínálat, szállítás vagy munkaerő mellé

Folyamatszervezés azonnal hatás a fogyasztóra

fogyasztó nincs bevonva

Ütemezés a fogyasztóhoz alkalmazkodik

fogyasztó a teljesítés időpontjában érintett

Termeléstervezés nem raktározható ütemezhető Munkaerő képzettség fogyasztói kapcsolattartás

alapvető csak technikai képzettség szükséges

Minőségszabályozás fogyasztó határozza meg rögzített, normázható Időnormák fogyasztó függő, laza normázható, feszes Fizetés időbér teljesítménybér Kapacitástervezés csúcskereslethez kell

tervezni átlag kereslethez mert raktározható

Előrejelzés rövid távú hosszú távú

Vállalati rendszermátrix elemei1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat

erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg.

2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

Erőforrás-produktum mátrix Produktumok

Erőforrások

T1 Ti Tn Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási

koeficiensek

Környezeti mátrix

Produktumok

T1 T2 Ti Tn

Minimálisan értékesítendő (szerződési kötelezettség (Db/időszak)

Maximálisan értékesíthető (db/időszak)

Egységár (Ft/db) Fedezet (Ft/db)

Erőforrás-produktum mátrix Produktumok

Erőforrások

T1 Ti Tn Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási

koeficiensek

Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

b1 b2

b i

bm

Erőforrás-produktum kapcsolatfajták

P E

T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10

E1 a b1 A1 E2 b b2 E3 c b3 A2 E4 d d b4 A3 E5 f g b5 E6 h i j b6 B E7 k l m b7 E8 n p q b8

Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix

Köcsög Tányér

Agyag (kg/db) 1,0 0,5

Korongidő (ó/db) 0,5 1,0

Festék (kg/db) 0 0,1

Kapacitás

50 kg/hét 100 Ft/kg

50 ó/hét 800 Ft/óra

10 kg/hét 100 Ft/kg

Minimum (db/hét) 10 10

Maximum (db/hét) 100 100

Egységár (Ft/db) 700 1060

Fedezet (Ft/db)

e1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1, p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX

200 200

Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása

T1

T233,3

33,3

Tehát hetente

33 köcsög és 33 tányér a megoldás

Fedezet: 13,2 eFt/héte1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1,p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX

Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is!

  T1 T2 T3 T4 T5 T6 b (óra/év)E1 4           2 000E2   2 1       3 000E3       1     1 000E4         2 3 6 000E5         2 2 5 000

MIN (db/év) 100 200 200 200 50 100

MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000

ÁR (Ft/db) 200 270 200 30 50 150

f (Ft/db) 100 110 50 -10 30 20

Megoldás T1:

erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 T2-T3: Melyik a jobbik termék?

Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T3T3=(3000-200*2)/1=2600>1000T2=200+1600/2=1000<1100Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T2T2=(3000-200*1)/2=1400>1100T3=200+600/1=800<1000

Megoldás 2. T4: megéri-e?

Árb. max.: 1000/1 > 500Fed. max.: 200

T5-T6: lin. prog.e1: 2*T5+3*T6≤6000e2: 2*T5+2*T6≤5000p1, p2: 50≤T5≤1500p3, p4: 100≤T6≤2000cfÁ: 50*T5+150*T6=maxcfF: 30*T5+20*T6=max

Megoldás 3.

e2

e1

cfF

cfÁ

Fed. max: T5=1500, T6=1000Árb. max: T5=50, T6=1966

ÁKFN struktúra

Áb – árbevétel- Kp – proporcionális költség F - fedezet- Kf - fix költség Ny - nyereség

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

Árbevétel

Volumen

Kf

költség

volumen

volumen

Kp

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

Termelés volumene

Kf

Árbevétel

N

Kp

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra

1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag-

felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek)

b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része

2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás-

egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti

egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség

Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:

=Kp/Kö Rezsi tényező:

R = Kpr/Kpe

R20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

ÁKFN struktúra Áb – árbevétel- Kp – proporcionális költség F - fedezet- Kf - fix költség Ny - nyereség

Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet

Áb

K Fix

Áb

K Prop

Q

K

N

Qx, Ábx

ÁKFN struktúra – példa 1

Egy vállalat adatai:Ab: 1000 mill FtKö: 900 mill Ftδ = 0,7

Mekkora a nyereség?Költség struktúra: KÖ = KP + KF

δ = KP/KÖ

Kp= 0,7*900 = 630 mill FtKf = 900-630 = 270 mill Ft

Áb:

- Kp:

F:

- KF:

N:

1000 mill Ft

- 630 mill Ft

370 mill Ft

- 270 mill Ft

100 mill Ft

ÁKFN struktúra – példa 2 Áb:- Kp: F:- KF: N:

1000 mill Ft

- 630 mill Ft

370 mill Ft

- 270 mill Ft

100 mill Ft

A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek

Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?

Áb:- Kp: F:- KF: N:

1000,0

- 661,5

338,5

- 300,0

38,5 100,0 mill Ft

- 300 mill Ft

400,0 mill Ft

- 661,5 mill Ft

1061,5 mill Ft

Δa= 6,15 %

Mi is történt?

ÁbQ

K

N

Qx, Ábx

K össz

Áb

K Fix

K Prop

Másik megoldás – volumen növelés

ÁbQ

K

N

Qx, Ábx

██

N

Qx2

Készlet a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési

vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket.

A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok

A készletelemzés célja A készletezés általános célja: meghatározni,

hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.

A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének

fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának

biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó

csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök

kihasználására

Készletezési költségek A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek

figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiányköltség

A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

A készletezési rendszer 1. A készletezési rendszer gondoskodik a készletek

fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek.

A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni

A készletezési rendszer 2.

A rendelés időpontja lehet:rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális

szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet:

rögzített mennyiségű (Q)a készletezés maximális szintjétől függő (S)

A készletezési rendszer 3.Rendelési idő

Rögzített: T

Változó: R

Rögzített:

Q

TQ

RQ

Rendelési mennyiség

Változó: S

TS

RS

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

A készletenlévő termé-kek mennyi-sége

L L L idő

Q

R

Amikor a készlet R pont alá esik, akkor történik az újrarendelés. A rendelés L időszak végére érkezik be.

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent

biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus

alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve

(nincs várakozás)

Készletezés összes költsége K =

D*ka +

a termék éves

beszer-zési

költsége

D kr _______ +

Q a termék

éves rendelési költsége

Q ___ kt 2 az éves készlet tartási költség (mert

átlagos készlet:

Q/2)

ahol: K = összköltség ka = a termék egységköltsége, ára Q = megrendelt mennyiség n = rendelések száma D = a termék éves összkereslete kr = a rendelés feladásának költsége kt = készlettartási egységköltség

Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet,

amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb

Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

költség

K összköltség

Kt*Q/2 készlettartás költsége

D*kr/Q rendelési költség

QOPT rendelési

mennyiség

Optimális rendelt mennyiség

K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt

Tc=F*p+FS/Q+(Q/2)HTc’=0+(-FS/Q2)+H/20 = 0+(-FS/Q2)+H/2 Qopt = (2FS/H)-0,5

„Fűrészfog modell” 2

L

készletépítés = beérkezési ráta - felhasználási ráta

= p - d felhaszná-lási

ráta = d

termelés folyik

nincs termelés csak felhasználás

készleten lévő termékek száma

idő

Biztonsági készlet

R

L

biztonsági készlet

idő

Q

készletenlévő

termékekszáma

B

egy lehetséges (de a kiszolgálásiszínvonalon kívül eső )

felhsználás, ami hiányt okoz

elvárt maximáliskiszolgálásiszínvonal

Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell

Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.

MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség

A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.

P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el

Azaz: P > ML / (MP+ML)

Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze:

A keresett egységek száma

Az adott szintű kereslet valószínűsége (p)

Az adott egység eladásának valószínűsége (P)

35 0,10 1 - 35. egység 1,00 36 0,15 36. egység 0,90 37 0,20 37. egység 0,75 38 0,25 38. egység 0,50 39 0,15 39. egység 0,25 40 0,10 40. egység 0,10 41 0,00 41. egység 0,00

MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ML= 70 $ - 30 $ = 40 $P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELLA KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE:P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $

ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik

csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk:

A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

Atermé-

kekB termékek C termékek

100

80

60

40

20

20 40 60 80 100

A készlet összértéke

(%)

Az összes készletezett termékfajta (%)

Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material

Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre

támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban

előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek

előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét.

A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

Terme-lési vezér-prog-ram= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

Aggregálttermelés-tervezés

Termelésivezérprogram

Anyagszükséglettervezési program

rendelés-állomány

kereslet-előrejelzés

terméktervváltozások

anyag-jegyzék

készlet-mozgások

készletnyilvántartás

Elsődleges jelentésekTervezett rendelésütemezés

készlet- és termelésirányításhoz

Másodlagos jelentésekJelentések a kivételes esetekrőlTervjelentésekJelentések a teljesítményről

Anyagjegyzék

az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

A

B(2) C(3)

D(1) E(4) F(2) G(5) H(4)

Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

Tagolt anyagjegyzék .A

.B(2) .D(1) .E(4)

.C(3) .F(2) .G(5) .(H(4)

A tagolt anyagjegyzéket a számítógépesítés elterjedése előtt használták.

Egyszintes anyagjegyzék

.A .B(2) .C(3)

.B .D(1) .E(4)

.C .F(2) .G(5) .H(4)

Az egyszintes anyagjegyzéket számítógépes feldolgozás nyomán kezdték el alkalmazni.

PÉLDA: Egy termék anyagszükségletének induló (év eleji) raktárkészlete: 100 tonna. Az anyagfelhasználás alakulása az elmúlt években átlagosan a következő volt: hónap munkanapok száma anyagfelhasználás az adott

hónapban (tonna)

január 20 20 február 18 20 március 20 25 április 22 30 május 21 30 június 22 30 július 21 22 ÖSSZESEN 144 177 A minimális(biztonsági) készletmennyiség a tapasztalatok alapján: 12 tonna. A rendelés-feldolgozás ideje: 2 nap A legyártási és szállítási idő: 30 nap Az átvételi és beraktározási idő: 3 nap Az év első hét hónapját tekintve tervezési időszaknak: Mekkora az utánpótlási idő? Hányadik munkanapon kell feladni az első újrarendelést? Mennyit kell rendelni ha az egyszeri rendelési költség s=10000 Ft, a raktározási költség pedig c=354 Ft/hó/tonna ? Mekkora a maximális, és a folyókészlet? Mekkora az átlagkészlet és a fordulatok száma a vizsgált időszak alatt?

Napi átlag felhasználás = 177/144 = 1,23 tonna/nap Indulókészlet 100 t, teljes elfogyása 100/1,23 = 81,3 azaz 82 nap A biztonsági készlet elfogyása 10/1,23=8,13 azaz 8 nap Utánpótlási idő = rendelés-feldolgozás ideje + legyártási és szállítási idő + átvételi és beraktározási idő = 35 nap Gazdaságos rendelés:

q =csF **2

= q =2 177 10000

354* *

= 100 tonna

induló készlet = 100 tonna

biztonsági készlet = 12 tonna

82 nap 74. nap

39. nap 35 nap

rendelt mennyiség

= 100 tonna

átlagkészlet: n MAX - n MIN

n = ----------------------------------- + 2

n MIN = (100-12)/2 +12 =

56 tonna

fordulatok száma:

f=Fn

= 177/56 = 3,16

forgási sebesség: s = 1/ f = 1 /3,16 = 0,316

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 10 tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 280 Ft/tonna.

Hónap I.

II. III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma 21 19 20 20 20 20

Anyagfelhasználás (tonna) 20 20 X

25 30 20

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit kell rendelni? ……….tonna (10 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? ............. tonna (10 pont) Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 10 tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 250 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma

21 19 20 20 22 18

Anyagfel-használás (tonna)

20 30

x y

30 20

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon ( 5 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? Mennyit kell rendelni?

............. tonna ………tonna

(5 pont) (5 pont)

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 15 napra elegendő, az utánpótlási idő 10 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 200 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma

21 19

2*X 20 20 20

Anyagfelhasz-nálás (tonna)

120 120 250 250 300 200

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? ............. tonna (10 pont)

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 50 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet x tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 250 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V..

Munkanapok száma

21 19 20 20 20

Anyagfel-használás (tonna)

20 20 25 25 X

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit gazdaságos és mennyit kell rendelni? OPT............. tonna

SZÜKS………tonna (10-10 pont)

Köszönöm a figyelmet!