Érzelmi intelligencia szerepe a társas kapcsolatok alakulásában
TRANSCRIPT
2014. november 24. IV. Hálózatkutatási konferencia, Budapest
Érzelmi intelligencia szerepe a társas
hálózatok alakulásában
Dr. Balázs László, Dunaújvárosi Főiskola
Tartalom
Kutatási kérdés és hipotézis
Érzelmi intelligencia fogalma
Kutatási előzmények:
Szociometriai sajátosságok az iskolában
Érzelmi intelligencia és kommunikáció
Vizsgálati minta és módszertan
Érzelmi Intelligencia Skála & Szociometria
Eredmények
Kutatási környezet
Érzelmi intelligencia és a szervezet szociálpszichológiai
sajátosságainak vizsgálata a köz- és felsőoktatásban.
Szervezeti kultúra, klíma
Szervezeti magatartás (konfliktuskezelés)
Eredményesség
Kiégés
Milyen összefüggés azonosítható az egyén érzelmi
intelligencia mintázata és a csoport tagjainak
összetartozását kifejező szociometriai értékek között?
Feltételezésem szerint az ÉI összefügg, hatást gyakorol
a társas mező sajátosságainak alakulására.
(Interperszonális készségek és
az alkalmazkodóképesség)
Érzelmi intelligencia fogalma
„Arra való képesség, hogy érzékeljük, megértsük, kezeljük és
használjuk az érzelmeket, amelyek megkönnyítik a gondolkodást.”
Szűkebb értelmezés: mentális képesség
(Mayer–Salovey, Davison et al.)
Tágabb értelmezés: érzelmi és szociális készségek összessége
(Goleman, Bar-On)
„Olyan tudás és képességek sorozata, amelyek hatással vannak arra,
hogy valaki meg tudjon birkózni a környezeti hatásokkal.”
Kutatási
előzmények I.
Szociometriai vizsgálatok
Moreno, Mérei
(rokonszenv, bizalom, aktivitás, szakma,
igazságosság, tulajdonság, népszerűség)
Névhálózatok: ragadványnevek
(Balázs–Balázs 2012)
Vezetői szerep hálózati értelmezése
(Balázs 2012)
Kommunikációs sajátosságok a
szervezetben (Balázs 2010)
Kutatási
előzmények II.
Érzelmi intelligencia vizsgálatok
Bar-On (2006)
(intraperszonális és interperszonális készségek,
stresszkezelés, alkalmazkodás, általános hangulat)
ÉI és a tanulmányi eredmény
összefüggései (Zeidner és mts. 2009)
ÉI és a kommunikációs stílus
összefüggéseinek vizsgálata (Ács 2014)
ÉI és a szervezeti kultúra kapcsolatának
vizsgálata
(Balázs 2013, 2014)
Érzelmi intelligencia és
kommunikáció
Intraperszonális készségek
önbizalom, magabiztosság, pozitív kisugárzás
független érzelmek, független döntések
Interperszonális képességek
értő figyelem, előremutató társas kapcsolatok
felelősségteljes megnyilatkozások
Stresszkezelésmegterhelő kommunikációs helyzetek kezelésefeszültségek feldolgozása
Alkalmazkodási képességkonstruktív problémamegoldás, rugalmasságvalóság tesztelése: reális, objektív értelmezés
Általános hangulat
pozitív világszemlélet
örömteli (hatékony) kommunikácó (Balázs 2014)
A vizsgálata módszertan
Szociometria kérdőív és szoftver
Szociometriai indexek azonosítása
Bar-On érzelmi intelligencia skála
121 állítás, Likert-skála (1–5)
15 metatényező
5 főtényező
Vizsgálati minta
Általános iskolai osztályok, és egy drámacsoport
9. osztály: 26 fő / 14 fő
10. osztály: 37 fő / 35 fő
11. osztály: 34 fő / 27 fő
Drámacsoport: 30 fő / 27 fő
Nemi szerepek sajátossága a
kapcsolati rendszerben
Férfiak Nők
Magabiztosabbak, nagyobb
önbecsüléssel bírnak,
függetlenebbek és
önmegvalósítóbbak.
Empatikusabbak, nagyobb
felelősségtudattal bírnak,
rugalmasabbak.
Nagyobb népszerűség. Nagyobb a bizalom.
Korrelációvizsgálat eredményei
Magabiztosság: aktivitás (f=,022; p=,232), szakma (f=,030; p=,220), igazságosság(f=,048;
p=,200).
Önbecsülés: népszerűség (f=,035; p=,222).
Önmegvalósítás: rokonszenv (f=,021; p=,237).
Empátia: aktivitás (f=,020; p=,235), igazságosság (f=,0315; p=,246),
tulajdonság (f=,0035; p=,281).
Társas felelősségvállalás: rokonszenv (f=,016; p=,249), bizalom (f=,001; p=,333),
tulajdonság (f=,0350; p=,225).
Problémamegoldás: bizalom (f=,046; p=,206), aktivitás (f=,000; p=,372), szakma (f=,000;
p=,353), igazságosság (f=,000; p=,407), tulajdonság (f=,000; p=,388), népszerűség (f=,004;
p=,298).
Optimizmus: aktivitás (f=,014; p=,256), szakma (f=,0030; p=,308), igazságosság (f=,004;
p=,299), tulajdonság (f=,0002; p=,323), népszerűség (f=,038; p=,218).