felkeszules az orakra

15
FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA 1 8.1 A tanmenet elkészítése 2 8.2 A tematikus terv elkészítése 9 8.3 Az óravázlat elkészítése 10 FELADATOK http://zeus.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/infomod/8fejezet.htm#í83 15 8. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni: A pedagógiai tervezés, és A pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról. Amint az a „Neveléselmélet” című tantárgyból ismeretes, az iskolai pedagógiai tervezésnek három szintjét különböztethetjük meg: 41 A felső szintet, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai munkatervét és helyi tantervét, A középső szintet, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket, és Az alsó szintet, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. A közösen végzett tanulmányi felmérések megszervezése, a tantárgyból a félévente ajánlott számú érdemjegy biztosítása, a szakmai tanulmányi kirándulások és a tanulmányi versenyek megszervezése ugyanis közvetlenül

Upload: vit-oliver

Post on 14-Sep-2015

4 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

tanmenet

TRANSCRIPT

FELKSZLS A TANTSI RKRA

FELKSZLS A TANTSI RKRA

PAGEREF _Toc491826199 h

8.1 A tanmenet elksztse

PAGEREF _Toc491826200 h

8.2 A tematikus terv elksztse

PAGEREF _Toc491826201 h

8.3 Az ravzlat elksztse

PAGEREF _Toc491826202 h

FELADATOKhttp://zeus.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/infomod/8fejezet.htm#83

8. FELKSZLS A TANTSI RKRA

Az oktatmunka alapveten fontos jellemzje a tervszersg. Ezt a klnbz pedaggiai dokumentumok elksztse s felhasznlsa biztostja. A tervszersget teht kt oldalrl lehet megkzelteni:

A pedaggiai tervezs, s

A pedaggiai tervek alapjn val oktats oldalrl.

Amint az a Nevelselmlet cm tantrgybl ismeretes, az iskolai pedaggiai tervezsnek hrom szintjt klnbztethetjk meg: 41

A fels szintet, amelyen az iskola vezetse elkszti az intzmny pedaggiai munkatervt s helyi tantervt,

A kzps szintet, amelyen az iskola klnbz munkakzssgei ksztik el a munkaterveiket, s

Az als szintet, amelyen a tanr vgzi a sajt egyni tervezmunkjt (tanmenet-kszts), figyelembe vve az elz szinteken kidolgozott pedaggiai dokumentumok tartalmt.

Az egyni tanri tervezmunkra a szakmai munkakzssg munkaterve van kzvetlen hatssal. A kzsen vgzett tanulmnyi felmrsek megszervezse, a tantrgybl a flvente ajnlott szm rdemjegy biztostsa, a szakmai tanulmnyi kirndulsok s a tanulmnyi versenyek megszervezse ugyanis kzvetlenl befolysolja a tanri tervezst. jabban, a tanmenettel szemben tmasztott formai ktttsgek fellazulsval terjedben van az a gyakorlat, hogy a munkakzssgi munkamegoszts jegyben ugyanannak a tantrgynak a tanmenett vfolyamonknt ms-ms tanr kszti el. Ennek az a htrnya, hogy nehz egy msik kollga ltal elksztett tanmenet beosztsval azonosulni, s azt felhasznlva tantani.

Oktatsmdszertani szempontbl elssorban a szaktanr ltal ksztett tervek rdemesek a figyelmnkre. Ezek a kvetkezk:

A tanmenet,

A tematikus terv, s

Az ravzlat.

A jelenlegi iskolai gyakorlatban a tanrok csak tanmenetet ksztenek (a tematikus terv s az ravzlat ksztse nem ktelez). Ennek ellenre a tanrjelltek s a plyakezd pedaggusok szmra a tematikus tervezs s az ravzlat-kszts is ajnlhat.

8.1 A tanmenet elksztse

A tanmenet a tanrnak a tanterv alapjn ksztett egyni munkaterve, amely valamely osztlyban a vonatkoz tantrgy anyagnak felosztst tartalmazza, s a tantsi egysgek rrl-rra val sorrendjt adja meg.

A tanmenet elksztsekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkoz szakmai munkakzssg munkatervt, az esetlegesen kiadott minisztriumi irnyt tanmenet s a tanri segdknyv ajnlsait, az osztly/csoport tudsszintjt s az esetleges csoportbontsi/sszevonsi lehetsgeket. A tanmenetksztskor elvileg egy szablyoz kr rvnyesl, hiszen a tanmenetet a vonatkoz munkakzssg vezetje ellenrzi, s az illetkes igazgathelyettes ad utastst a tanrnak a szksges korrekcik elvgzsre.

A tanmenet ksztsekor klns gondot kell fordtani az ismtlsre, gyakorlsra sznt rk elhelyezkedsre, arnyra. A pedaggiai gyakorlatban a tantsi hetek s a heti raszm segtsgvel kiszmtott vi rakeret kzel ktharmadt szoks az j anyag trgyalsra s egyharmadt az ismtlsre, rendszerezsre, gyakorlsra felhasznlni.

A tanmenet (ha a tanterv nem vltozik) igazgati jvhagyssal tbb ven keresztl is felhasznlhat, st md van arra is, hogy ms pedaggus ltal ksztett tanmenet alapjn oktassunk, ha ehhez az iskolavezets hozzjrul. A tanmenettl val kisebb, egy-kt hetes eltrst az rt megltogat szaktancsadk, illetve iskolai vezetk sem kifogsolnak, ppen az oktatmunka tervezse s vgrehajtsa formalizmusnak cskkentse rdekben.

A tanmenet ksztshez korbban elre gyrtott rlap llt rendelkezsre, br ennek felhasznlsa mr vek ta nem ktelez. A tanmenet bortjn fel kellett tntetni az osztly jelt s a tantrgy megnevezst, az sszellt tanr nevt s a jvhagysi adatokat. A tanmenet bels lapjain, a bal oldalon fel kellett tntetni a tantsi ht s az ra sorszmt, a tma sorszmt s nevt, az rn trgyaland tananyag megnevezst s a kialaktand j fogalmakat, a jobb oldalon pedig a tantsi ra sorszmt s a feljegyzseket. A feljegyzsek rovatban a koncentrcis lehetsgeket, a szemlltetsre vonatkoz elkpzelseket, az ra megtartsval kapcsolatos tapasztalatokat s az egyb bejegyzseket lehetett megadni. Amg a tblzat bal oldalt a tanv megkezdse eltt ki kellett tlteni, addig a feljegyzsek rovatot folyamatosan kellett vezetni a megfelel betjelek (K, SZ, T s E alkalmazsval). Megjegyezzk, hogy a kt oldal kztti szinkron biztostsa rdekben kellett a kzzel rt tanmenetben a jobb oldalon a tantsi ra sorszmt feltntetni. A kt oldal szinkronjt ezen kvl mg az egyes tmakrk vzszintes vonallal val elvlasztsval biztostottk.

A hagyomnyos tanmenet rlap szerkezett a 10. tblzat mutatja.

A tanmenet rlap szerkezete

A tan.

Ht

Sorsz.A tan.

ra

Sorsz.A feldolgozand tma

(sorsz., megnevezse,

a rford. rk szma)A tan.

ra

sorsz.Feljegyzsek (a pedaggus folyamatosan vezeti) Koncentrci: K, Szemlltets: SZ, Tapasztalatok: T,

Egyb: E.

A tan. ra anyagaj fogalmak

10. tblzat

A ktelez jelleg formai elrsok megszntvel a tanrok ltal ksztett tanmenetek jellegkben a korbbi, n. minisztriumi irnyt tanmenet mfajhoz kzeltenek annyiban, hogy elsdleges feladatuk az ves oktatmunka temezse, tanrkra val bontsa.

A jelenlegi tanmeneteknek tbb vltozata ismeretes. A hagyomnyoshoz legkzelebb ll vltozat a heti raszm feltntetse utn kt oszlopot tartalmaz, azaz mindegyik tantsi hthez megadja a tananyagot. Ezt a vltozatot a 11. tblzat mutatja.

Az els vltozat

Heti raszm:

Tantsi htTananyag

11. tblzat

Az informatika szakmacsoport jelenlegi informatika tantrgya a kzismereti s a szakmai elkszt rakeretbl pl fel. A hagyomnyos tanmenethez legkzelebb ll, els vltozat szemlltetsre a Jedlik nyos Gpipari s Informatikai Kzpiskola 9. A osztlya 1998.-99. vi tanmenetnek egy sszefgg, tszerkesztett rszlett kzljk. A tanmenet-rszlet a tantrgy els 9 rjnak tananyagt tartalmazza (12. tblzat).

A 9. A osztly tanmenetnek rszlete42

Kszt:

Tanknyv: ECDL tanknyvsorozat, ECDL vizsgapldatr (Novorg, 1998.)Fzet: A4, ngyzetrcsosraszm: 4 ra /ht

Tantsi htTananyag

1.Bevezets, ltalnos tudnivalk, a tantrgy tartalma, hlzati bejelentkezs, Neumann film. Csoportbonts

2.Opercis rendszerek s fjlkezels. A szg. mkdsnek ttekintse. A gp s perifriinak hasznlata.

3.Adatok trolsa a szmtgpen. A fjlok s knyvtrak kezelse.

4.Parancsvezrelt opercis rendszerek kezelse.

5.DOS tpus opercis rendszerek parancsai. Szveges fjlokkal vgzett mveletek.

6.Grafikus felhasznli felletek. Programok futtatsa, a programkezel.

7.Fjlkezels, szveges fjlok kezelse, egyb rendszerbelltsok alkalmazsa.

8.Tmazrs, szmonkrs.

9.Gyakorls s felkszls a vizsgra.

12. tblzat

Megjegyzsre rdemes, hogy ez a vltozat a legegyszerbb, lnyegben csak tantsi hetekre bontja a tananyagot.

A msodik vltozat tmakrnknt bontja tanrkra a tananyagot, kzli annak felptst, s minden tantsi rhoz megadja (a NAT hatsra) a kvetelmnyeket (azaz az elvrhat tanuli teljestmnyeket), s lehetsget ad a tapasztalatok feljegyzsre is. Ezt a vltozatot a 13. tblzat mutatja.

A msodik vltozat.

raTananyagA tananyag rszletezse:KvetelmnyTapasztalat

13. tblzat

A msodik vltozat szemlltetsre az ltalnos iskola 8. osztlyos szmtstechnika tantrgya els 4 rjnak tanmenet-rszlett kzljk (14. tblzat).

I. I. A szmtstechnika alapjai (4 ra)43

raTananyag:A tananyag rszletezse:Kvetelmny:Tapasztalat:

1.Az elektronikus szmtgpA szmtstechnika trtneteKsztsen kiseladst a tanultakrl.

Ksztsen killtst a szmtstechnika trtnetrl.

2.Az ENIAC

A Neumann-elvekNeumann Jnos letrajza

A Neumann-elvek

ENIAC, EDVACKsztsen kiseladst az ENIAC ksztsrl.

Ksztsen kiseladst Neumann Jnos letrl.

3.Szmtgp-genercikI. generci elektroncsves ramkrkII. generci tranzisztorok, didkIII. generci integrlt ramkrkIV. generci mikroprocesszorok

V. generci intelligens gpekLtogasson el a knyvtrba, vgezzen kutatmunkt.

Keressen a szmtstechnika trtnetvel kapcsolatos kpeket.

Keressen knyveket, amelyek a szmtstechnika trtnetvel foglalkoznak.

4.sszefoglals, rtkels

14. tblzat

A harmadik vltozat csupn az egyes tematikai egysgek rakerett s rszletes tananyagt kzli, kvetelmnyeket s tapasztalatokat nem tartalmaz. Ezt a vltozatot a 15. tblzat mutatja.

A harmadik vltozat.

rakeretTananyag

15. tblzat

A harmadik vltozat szemlltetsre a 16. tblzat szolgl.

A Turbo Pascal 7.0 feldolgozsa44

rakeretTananyag

4A TP 7.0 kpernyje, menrendszere, betlts, ments, sajt alknyvtr belltsa.

Gpelsi gyakorlat

6A programkszts lpsei, szveges kperny hasznlata : kirs, sznek, kezetes karakterek, kurzor helynek belltsa, kpernytrls. Gpelsi gyakorlat

2Mveletek, vltozk, rtkads

4Egsz tpusok, adatbeolvass

4Vals tpusok

2Char- s Boolean-tpus

6Felttelek, tbbszrs elgazs, egyszer alprogramok

10Ismtlsi szerkezetek

6Szvegtpus vltozk

8Eljrsok, fggvnyek

4Diszkrt tpus, intervallumtpus

10Halmazok

6Egydimenzis tmbk

20Programozsi ttelek

4Zene programozsa

8Mtrix

26Gyakorls

16. tblzat

A 16. tblzatban a Turbo Pascal 7.0 programozsi nyelv feldolgozsra ksztett kt ves tanmenet els rsze lthat. A tanmenet heti hrom rra kszlt s az els vfolyam anyagt leli fel.

Az informatika tantrgy tanmenetnek elksztsekor figyelembe kell vennnk nhny sajtossgot. Az egyik abban nyilvnul meg, hogy sem az informatikai szakmacsoport tanterve, sem a kerettanterv nem tartalmaz elrst arra vonatkozan, hogy krlbell mennyi idt sznjon a szaktanr ismtlsre-rendszerezsre. A msik sajtossg az, hogy az informatika trgy rakerete a kzismereti s a szakmai orientcis tantrgyrszek rakereteinek sszeadsbl ll el. Emiatt az ves rakeret vltoz lehet.

8.2 A tematikus terv elksztse

A tantsi rk tervezshez, kivitelezshez, az ravzlatok ksztshez a tanmenetnl bvebb tmutatst adnak a tematikus tervek. A tematikus terv egy tantervi tmnak a tanmenetnl rszletesebb megtervezsre szolgl, mdot ad a didaktikai feladatok s ezekkel sszefggsben az ratpusok meghatrozsra is.

A tematikus terv egy kerek egsz anyagrsznek, tmnak, az annak sorn kialaktand fogalmaknak, szemlltetsi anyagnak, ms trgyakkal val kapcsolatnak a tanmenetnl rszletezettebb, sszefgg megtervezst jelenti. A tematikus terv ltalban tblzatos formban kszl. Tbbflekppen is elkszthet.

A tematikus terv egyik lehetsges kialaktsi formja a kvetkez. A tblzat fejlce tartalmazza:

A tmn belli ra sorszmot,

A megoldand didaktikai feladatot,

Az elsajttand tananyagot (fogalmak, szablyok, trvnyek),

A kialaktand jrtassgok, kszsgek s kpessgek rovatt,

A kls s a bels koncentrcit,

A feldolgozs mdjra val utalst,

A szemlltets eszkzeit,

Az alkalmazs sorn kitzend feladatokat, s vgl

A felhasznlhat irodalmat s az esetleges tapasztalatokat (a ksbbi hasznosts rdekben).

A tematikus terv szerkezett a 17. tblzat mutatja.

A tematikus terv szerkezete

raDid.

felad.

ratp.TananyagJrtass.

kszs.

kpess.Konc.

(kls,

bels)A feld.

mdjaA felh.

eszk.

szeml.Alk.Tap.

irod.

17. tblzat

A tematikus terv kzlt vzlata a tantervi tma feldolgozsnak alaposabb megtervezshez nyjt lehetsget. A tematikus tervet a sok rovatbl ll fejlc miatt eleve fekv elrendezs tblzatknt clszer kitlteni.

Br a tematikus terv elksztse nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem hasznljk, ksztse ugyanis nem ktelez. A terjedelmi korltok miatt a tematikus tervre nem kzlnk kidolgozott mintt, elksztsvel a mdszertan eladsok sorn kvnunk foglalkozni.

8.3 Az ravzlat elksztse

A szaktanri tervez munka harmadik fzisa az ravzlat-kszts, azaz a tantsi ra tervezse. Ez a tevkenysg az ra tudatos tgondolsra irnyul. Az ravzlat tartalmt s formjt a tanr szakmai tjkozottsga, gyakorlottsga, biztonsgrzete szabja meg. Egyetlen igny az ravzlattal szemben az, hogy rendezett, ttekinthet s gy hasznlhat legyen.

Az ravzlat a tanrra val kzvetlen felkszls dokumentuma. Az ra anyaga, idarnyai s a feldolgozsra vonatkoz mdszertani elkpzelsek mellett tartalmazhatja mg a tblai vzlatot is.

Az ravzlat a kezd pedaggus szmra az ra rszletesen kidolgozott forgatknyvt jelenti. A gyakorl tanr ravzlata viszont az rra val felkszls rvid, rsos tervdokumentuma. Mivel elksztse nem ktelez, gy tartalmra csak ajnlsokat lehet adni.

Az ravzlat ltalnos szerkezeti felptse a kvetkez:

A fejrsz,

Az ra anyaga, s

A tblai vzlat (esetleges)

Az ravzlat szoksos tartalma a kvetkez:

Az els rsz megnevezi a kszt tanrt, a tantrgyat, az osztlyt, az ra helyt a tanmenetben (a tematikus tervben), az ra tpust, az rnak a tmakrbl kvetkez konkrt feladatait.

A msodik rsz az ra logikai felptst tkrzi, feltntetve az egyes szerkezeti egysgeknl alkalmazott eszkzket, mdszereket, szemlltetst, az idarnyokat, a szmonkrs mdjt s esetleg az rn elhangz fontosabb krdseket is.

Az ravzlat harmadik (esetleges) rsze a tblai vzlat feltntetse, azaz a tblra kerl szveg- s braanyag terve.

Az ravzlat szerkezett a 18. tblzat mutatja.

Az ravzlat szerkezete

A kszt tanr:

Az osztly:

Az ra helye a tanmenetben:

Az ra helye a tmakrben:

Az ra tpusa:

Az ra feladatai:

Az ra anyaga:

IdkeretTananyagMdszerek, eszkzk

A tblai vzlat:

18. tblzat

Az ravzlat brmilyen gondos megtervezse sem jelentheti azonban azt, hogy ahhoz az ra levezetse sorn mereven ragaszkodni kell, st a pedaggiai szituci ismeretben olykor kvnatos lehet az attl val eltrs is. A tanulk szksges elismereteinek hinyban, vagy a felttelezettnl nagyobb felkszltsge esetn ugyanis mindenkppen vltoztatnunk kell a tervezett feldolgozs mdjn s a tervezett idbeosztson. Ez nem tekinthet a tanr rszrl rgtnzsnek, csak a pedaggiai helyzethez val alkalmazkodsnak. Az ravzlathoz val merev ragaszkods ilyenkor a pedaggiai eredmnyessget krosan befolysolja.

Egy konkrt (a Pascal program szerkezetvel, Pascal nyelven rt program kszttetsvel foglalkoz) dupla tanra ravzlatnak fejrsze a kvetkez:

Az ravzlat fejrsze

A kszt tanr:

Az osztly: 10. AAz ra helye a tanmenetben: 5.-6. raAz ra helye a tmakrben:Az ra tpusa: j ismereteket feldolgoz ra

Az ra feladatai: a Pascal program szerkezetnek megismertetse, Pascal program kszttetse.

Az els ra anyagt a 19. tblzat mutatja.

Az 1. ra anyaga:

IdkeretTananyagMdszerek, eszkzk

2 perc

10 perc

3 perc

18 perc

12 perc

Jelents, bemutatkozs, tmamegjells

A monitorok kikapcsoltatsa, feleltets

- Az algoritmus fogalma

- A kr kerlett s terlett kiszmt program adatszerkezetnek s folyamatbrjnak elksztse.

A hzi feladat ellenrzse, a tanknyvek s a fzetek elvetetse

5.-6. ra

A Pascal program szerkezete

A Pascal programok felptse

A vltozk deklarlsa

Adatbevitel a billentyzetrl

Kirs a kpernyre

Szmtsok

Gyakorlati feladat megoldsa

Egy tetszleges gmb felsznnek s trfogatnak kiszmtsa. Adatszerkezet, folyamatbra s program ksztseTanri bevezets

1 tanul a tblnl felel, s a tblra r

Krbejrs, ellenrzs

Tblra rs s a tanknyv vonatkoz oldalainak magyarzata

Diktls fzetbe

Egyni feladatmegolds

19. tblzat

A msodik ra anyagt a 20. tblzat mutatja.

A 2. ra anyaga:

IdkeretTananyagMdszerek, eszkzk

5 perc

30 perc

5 perc

5 percA Pascal fejleszti krnyezet indtsa:

- MS-DOS parancssor indtsa, tlps a G:\ meghajtra

- F:\BP\BIN\BP paranccsal indthat a fejleszt krnyezet

A feladat megoldsnak folytatsa

A hzi feladat kijellse:

Egy tetszleges henger felsznt s trfogatt kiszmt Pascal program ksztse. Elzetesen az adatszerkezetet s a folyamatbrt el kell kszteni!

Az ra befejezse, sszefoglalsTblra rs, diktls

Egyni feladatmegolds

Diktls

Tanri sszefoglals a tanulk bevonsval

20. tblzat

Az elbbi ravzlatban csak a tblai cmet hztuk al. A tblzat bal oldaln az ltalnosabb felhasznlhatsg rdekben az idkeretet tntettk fel. Az ra idarnyai gy knnyebben megllapthatk, mintha konkrt kezdsi idpontokat rtunk volna. Az adott ra esetben kln tblai vzlatterv elksztsre nincs szksg.

A tanmenet, a tematikus terv s az ravzlat elksztse kztt logikai sszefggs llapthat meg. Idrendben elszr a tanmenetet szoks elkszteni. Ekkor a legegyszerbb, ma hasznlatos vltozat szerint mg csak a tananyag tantsi hetekre bontsrl kell dnteni. A tanmenetkszts a legvzlatosabb tervezsi szint. Ezt kvetheti a tematikus tervek elksztse. Ennek az egyes tmk rszletesebb megtervezse trtnik meg. Egy, mr elkszlt tematikus terv kivlasztott rjnak rszletes megtervezse trtnik az ravzlat kszts sorn. Ez a legrszletesebb tervezsi szint. Termszetesen az ravzlat a tematikus terv nlkl is elkszthet, de akkor az ra helyt a tmakrben s az ra tpust mr nem tudjuk megllaptani.

FELADATOK

1. 1. Melyek a tervszer oktatmunka biztostkai?

2. 2. Melyek az iskolai pedaggiai tervezmunka szintjei?

3. 3. Melyek a szaktanr ltal ksztett pedaggiai tervek?

4. 4. Melyek a tanmenetksztsre vonatkoz fontosabb technikai szablyok?

5. 5. Ismertesse a hagyomnyos tanmenet rlap szerkezett!

6. 6. Melyek a ma hasznlatos tanmenetek alapvet vltozatai?

7. 7. Mi a tematikus terv ksztsnek lnyege?

8. 8. Ismertesse a tematikus terv szerkezett!

9. 9. Ismertesse az ravzlat ksztsvel kapcsolatos fbb meggondolsokat!

10. 10. Ismertesse az ravzlat f rszeit!

11. 11. Ismertesse az ravzlat szerkezett!

12. 12. Mi az sszefggs a tanmenet, a tematikus terv s az ravzlat ksztse kztt?