Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

„A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT”

Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében

Budapest, 2009. november 17.

KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS

ÉS ALKALMAZKODÁS

2

Klímaváltozás: amit tudunk, és amit nem Kiotói Egyezmény: célok és eredmények A kibocsátás-csökkentés (mitigation) lehetőségei Az alkalmazkodás (adaptation) lehetőségei Mit várunk Koppenhágától

Klímaváltozás: kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

3

Széndioxid kibocsátás

1950: 2 milliárd fő – 2000: 6 milliárd fő azaz 3-szoros a népesség-növekedés

1950-hez képest a földi GDP ötven év alatt 1,8-2,0 szeresére emelkedett

Az emberiség CO2-kibocsátása 1950-ben kb. 1600 millió tonna volt, 2000-ben több mint 8000 millió tonna, azaz ötven év alatt több, mint az ötszörösére nőtt

Az emberi CO2-kibocsátás növekedése közelítően megegyezik a népességnövekedés és a gazdasági teljesítmény növekedés szorzatával

Ez az egybeesés nem bizonyítja az okozati összefüggést, legfeljebb sejteti, vizsgálandóvá teszi.

CO2h kibocsátás = POP x CAP/POP x ENE/CAP x fosszilis ENE/ENE

4

Globális felmelegedés

Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás 2008. február 28. http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/ha/Nemzetkozi_es_hazai_eghajlatpolitika.pdf

5

Globális felmelegedés

Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás 2008. február 28. http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/ha/Nemzetkozi_es_hazai_eghajlatpolitika.pdf

6

Széndioxid kibocsátás és felmelegedés

Az utóbbi ezer évet nézve az átlaghőmérséklet és a CO2 koncentráció trendje az utóbbi 150 évben egyaránt eltér a korábbiaktól

7

Széndioxid kibocsátás és felmelegedés

Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

8

Széndioxid kibocsátás és felmelegedés

Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

9

Széndioxid kibocsátás és felmelegedés

A felmelegedés trendje ténynek tekinthető A széndioxid kibocsátás és a hőmérséklet egyaránt emelkedik Nincs bizonyíték arra, hogy ha visszafogjuk a széndioxid

kibocsátásunkat, akkor a hőmérséklet emelkedése abbamarad Ha abbamarad, akkor is a jelenlegi kibocsátás-csökkentés csak több

évtized múlva érezteti a hatását Mindenképpen fel kell készülnünk a klímaváltozás bekövetkezésére A csökkentésre irányuló erőfeszítések mellett mindenképpen szükség

van az alkalmazkodás lehetőségeinek a vizsgálatára. Ez a 2000 óta megjelent IPCC jelentések legjelentősebb új üzenete Vissza: Kiotóhoz

10

A Kiotói Egyezmény

A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben elfogadott, elsősorban a fejlett országokra kötelezettséget rovó nemzetközi dokumentum, amelyben a résztvevő államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint* alá szorítják vissza. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett életbe és 2012-ig érvényes.

Az egyezmény kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change UNFCCC) keretében történt.

2006 végéig 169 ország csatlakozott, amelyek még mindig csak az összes széndioxid-kibocsátás 62%-áért voltak felelősek.

Az u.n. rugalmassági mechanizmus lehetővé teszi az egyes országok kvótájával való kereskedést, ill. másik országban való teljesítést.

11

A Kiotói Egyezmény

2007-es állapot: a zölddel jelölt államok aláírták és ratifikálták az egyezményt, sárga: még nem ratifikálta, piros: visszautasította a ratifikálást; szürke: nem is írta alá.

Ország bázison működik

12

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keret-rendszeréről szóló 2007. évi LX tv. rendelte el

Elfogadva a Parlament által a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatban Fő célok:

– kibocsátás-csökkentés

– alkalmazkodás

– horizontális intézkedések (kutatás, fejlesztés, oktatás)

Időtáv: 2008-2025

13

Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása.

Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat

Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) ésalkalmazkodás (adaptation)

Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

14

Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999.

A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

15

Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999.

A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

Emberi hozzájárulás

KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS-

Hatások és sebezhetőség

Éghajlat-változás

Tervezett ALKALMAZKODÁS

Szakpolitikai válasz

16

Kitérő: a sebezhetőség szakirodalmából

UNDP (2004) Reducing Disaster Risk 1980-2000 között a Föld lakossá-gának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve.

20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (94%-ban a fenti négy ok valamelyike miatt)

(Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott; 20 évre = 5 x több)

(Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.21 millió = 14 x több)

Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a

A hatás nagyobb mértékben múlik a társadalom felkészültségén, mint a katasztrófa mértékén

17

Ellenállóképesség

Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek)

Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben

Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik

Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ]

Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók

Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert

Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

18

Alkalmazkodás = paradigmaváltás is

A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez

A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében.

Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer

Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb települést szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek.

Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

19

Koppenhága fontossága

Koppenhágában 2009. december 7-18. között kerül megrendezésre az ENSZ Klímakonferenciája.

2012-ben lejár a Kiotói Egyezmény érvényessége (Magyarország 2008-

2012 átlagában 6%-os csökkentést vállalt 1985-87-hez képest, ezt teljesíti) Szakértői anyagok szerint 2050-re legalább 50%-kal, a fejletteknek

80-90%-kal kell a kibocsátásaikat csökkenteni ahhoz, hogy a kritikus globális 2 Celsius fok hőmérséklet-emelkedést ne lépjük túl.

Az Európai Unió egyoldalúan elkötelezte magát, hogy 2020-ig 20%-os kibocsátás-csökkentést vállal; – ha viszont megszületik a nemzetközi megállapodás Koppenhágában, akkor 30%-os csökkentést vállal.

Civil nyomás: 2020-ra fejlett országok 40% csökkentést vállaljanak, és hajtsák végre, ne a fejlődőktől vásárolják ki. E mellett támogassák pénzzel és technológiával a fejlődőket. Mo is ebben vállaljon részt.

20

Koppenhága fontossága

Az első feladat: a kiotóinál szigorúbb, és ugyanakkor az érintettek által elfogadható, majd elfogadott egyezmény kialakítása

A fejlett országok számára a kötelezettség felismerése és vállalása A fejlődő országok számára a jelenkori felelősség tudatosítása Mindegyik fél számára az együttműködési kultúra fejlesztése, túllépés

kizárólag a közvetlen előnyök mérlegelésén A valódi kihívás: túllépni a kibocsátás-csökkentési célokon;

alkalmazkodás az adott külső körülményekhez, a változásokhoz és mások alapvető létfeltételeihez (A fenntarthatóság intergenerációs (jövő nemzedékek boldogulása) mellett intra-generációs szolidaritási késztetés is)

Annak tudatosítása, hogy a földi élet rendszerműködési folyamatainak a fenntartásáról van szó, globális célról, aminek alá kell rendelni rövid távú érdekeket, és a mások rovására történő érvényesülési törekvéseket (Kitörés a 0-összegű játszmából, pozitív összegű játszma irányába)

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet<http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

„A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT”

Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében

Budapest, 2009. november 17.

KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS

ÉS ALKALMAZKODÁS

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET !