fogorvosi szemle 2007/3

Fogorvosi szemlestomatologia Hungarica

A mAgYAr FogorvosoK egYesÜleTÉNeK HivATAlos KÖzlÖNYeAlapította: Dr. Körmöczi zoltán 1908-ban

100. évfolyam 3. sz. 2007. június

Főszerkesztő:

Dr. FejérDy Pál

Szerkesztő:

Dr. Hermann Péter

A szerkesztőbizottság tagjai:Dr. BaraBás józseF, Dr. Bánóczy jolán,

Dr. Boros ilDikó, Dr. DoBó nagy csaBa, Dr. Divinyi tamás, Dr. Fazekas anDrás, Dr. Fazekas árPáD, Dr. FáBián tiBor, Dr. gera istván, Dr. gyenes vilmos, Dr. HegeDüs csaBa, Dr. kaán miklós, Dr. kocsis s. gáBor, Dr. kovács áDám,

Dr. mari alBert, Dr. márton ilDikó, Dr. nagy gáBor, Dr. nagy katalin, Dr. nyárasDy iDa, Dr. orosz miHály,

Dr. PiFFkó józseF, Dr. scHiFF tamás, Dr. sculean, anton, Dr. suBa zsuzsanna, Dr. szaBó györgy,

Dr. szaBó gyula, Dr. tarján ilDikó, Dr. varga gáBor, Dr. vágó Péter, Dr. zelles tivaDar

Szerkesztőség:1088 Budapest, Szentkirályi u. 47.

Fogpótlástani KlinikaTelefon/fax: 317-1094

kiaDja: a magyar Fogorvosok egyesülete

Megrendelhető a Magyar Fogorvosok Egyesülete Titkárságán1088 Budapest, Szentkirályi u. 40.

Előfizethető továbbá átutalással a Magyar Fogorvosok Egyesülete 11708001-20025782 sz. bankszámlájára is. Terjesztéssel

kapcsolatos reklamáció, információ: Tel.: 317-1622, fax/tel.: 317-1094 Külföldiek számára megrendelhető a terjesztőnél, a magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóságnál

(1846 Budapest, Pf. 863), a Hírlapelőfizetési Irodákban (HELÍR) Budapest, XIII. Lehel út 10/a; levélcím: 1900 Budapest, és

vidéken a postahivatalokban, előfizethető továbbá átutalással a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság

119911011-02102799 sz. bankszámlájára is. Terjesztéssel kapcsolatos reklamáció, információ külföldi előfizetők számára tel. (Budapestről): 06-80-444-444 (rádiótelefonról nem hívható)

tel. (Pestről): 06-80-444-444 (rádiótelefonon nem hívható); telefon (vidékről): 270-227; fax: 270-4894;

A példányonkénti eladási ára 500 Ft.

Index: 25 292HU-ISSN 0015-5314

Nyomta az Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme

TARTALOM

MFE Fogpótlástani Társaság XVII., a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának VII. és a Magyar Parodontológiai Társaság XV. Közös Fogászati Kongresszusa 90

Dr. maDléna melinDa, Dr. Hermann Péter, Dr. tollas örs, Dr. gerle jános, Dr. FejérDy Pál

Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján 91

Dr. ujPál márta, Dr. BaraBás józseF, Dr. Szabó GyörGy, Dr. boGDán SánDor, Dr. Lőrincz áDám, Dr. suBa zsuzsanna A 2. típusú diabetes mellitus prognosztikai jelentősége a sebészileg kezelt és irradiált gingiva carcinomás betegeknél 99

Dr. joóB F. árPáD, kerekes Fanni, Dr. koPPány Ferenc, PFeiFer BarBara, Dr. Divinyi tamás Az implantációs sebészeti beavatkozások indikációs területének változása a statisztikai vizsgálatok tükrében 103

Bakó józseF, Dr. szePesi márta, Dr. márton ilDikó, Dr. BorBély jános, Dr. HeGeDűS cSaba Fogászatban alkalmazható hatóanyagok leadására alkalmas nanorészecskék szintézise 109

Dr. vaszilkó miHály, Dr. BaraBás józseF, Dr. szaBó györgy, Dr. VeLicH norbert, Dr. cSépLő KiSztina, Dr. UjpáL márta Biszfoszfonátok alkalmazása következtében kialakuló osteonecrosis az állcsontokban 115

Dr. kiss géza, Dr. kiss Péter, Dr. Pácz miklós Artikulátorra vonatkoztatott egyéni funkciós értékek meghatározása és gyakorlati alkalmazása Új módszer: virtuális artikulátor és arcív 121

Beszámoló a Szeged 2007 Tudományos Továbbképző Konferenciáról és Fogorvos-találkozóról 129

A Semmelweis Egyetem: Fogorvostudományi Kar, Oktatási Centrum ünnepélyes átadása 131

FOGORVOSI SZEMLE n90

MFE Fogpótlástani Társaság XVII., a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának VII.

és a Magyar Parodontológiai Társaság XV. közös Fogászati Kongresszusa Szent-Györgyi Albert 70 éve elnyert Nobel-díja emlékére

Helyszín: Szeged (SZTE Tanulmányi és Információs Központ)Időpont: 2007. október 11–13.

A konferencia elnöke:Dr. Nagy Katalin, mb. dékán

szTe Fogorvostudományi Kar

Témakörök:Az implantológia aktuális kérdéseiKorszerű protetikai rehabilitáció

Parodontológiai szempontok az implantológiábanAz általános és a fogorvostudomány közös területei

A korszerű parodontológia fogmegtartó eszközeiEsztétikai követelmények a 21. században

Prevenció

Akkreditáció:Akkreditált pontérték kongresszusonként 10-10-10 pont

A három nap összesen: 30 pont

Részvételi díj a három (egynapos) kongresszusra2007. 08. 31-ig: 36 000 Ft2007. 09. 01-től: 40 000 Ft

Társasági tagságonként 2-2-2 ezer Ft engedményt adunk a részvételi díjból.

Absztraktok beküldési határideje: 2007. augusztus 31.

Bővebb információ és online regisztráció:www.congresstravel.hu/fogasz2007

Kongresszusi iroda:C&T Hungary Kft. Kongresszusi Iroda

Tel./Fax: +36 62 548-485e-mail: [email protected]

Web: www.congresstravel.hu/fogasz2007

100. évf. 3. sz. 2007.

Fogorvosi szemle n

Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest

Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján

DR. MADLéNA MELINDA, DR. HERMANN PéTER, DR. TOLLAS ÖRS, DR. GERLE JáNOS,DR. FEJéRDy PáL

A szerzők célja az volt, hogy bemutassák a szájhigiénés, táplálkozási és fogorvoshoz járási szokásokat az ország különböző régióiban. A budapesti Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának orvosai 2003–2004-ben kérdő-íves felmérést végeztek, melyben összesen 4606 önkéntes személy, 2923 nő és 1683 férfi vett részt, átlagéletkoruk 46,37±7,89 év (férfiak: 44,41±17,14; nők: 48,09±18,36 év) volt. A vizsgálati helyszínek felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükbe élő lakosságot egyaránt. A kapott információkat számítógépes program segítségével a helyszínen rögzítették, az eredmények feldolgozása korcsoportok, nemek és régiók szerint SPSS for Windows 10.0 programcsomaggal történt. Eredmények: a naponkénti édességfogyasztás ré-giók szerint a Közép-Dunántúlon a legmagasabb (34%). Összességében a megkérdezettek csaknem 28%-a eszik na-ponta ebből a táplálékféleségből, főleg a 19 éves kor alattiak (40%). A szénsavas üdítők naponkénti fogyasztásának vonatkozásában 13%-os gyakorisági jellemzőt találtunk, legmagasabb a naponkénti fogyasztás az észak-Alföldi régi-óban (17,5%) szintén elsősorban a 19 éves korcsoportban jellemző, akik – a teljes vizsgált populációt – tekintve 31%-ban naponta isszák ezeket az italokat. Nőknél a szénsavas üdítő fogyasztás szignifikánsan alacsonyabb, mint férfiak-nál (p<0,001). Mind az édességfogyasztás, mind a szénsavas üdítő fogyasztás az életkorral szignifikánsan csökken (p<0,001). A fogmosás gyakoriságára vonatkozó válaszok szerint a megkérdezettek 58%-a a napi kétszeri tisztítást jelölte meg. A válaszadók csaknem 100%-a (a régió, kor vagy nem szerinti megoszlástól függetlenül) a szájápoláshoz csak fogkrémet és fogkefét használ, ezeken kívül szájöblítőt 12%-ban, fogvájót 11%-ban, fogselymet 7%-ban alkal-maztak. A megkérdezettek többsége (68%) csak akut panasz esetén fordul fogorvoshoz.

Kulcsszavak: táplálkozási szokások, szájhigiénés szokások, fogorvoshoz járás, felnőttek, statisztikai régiókk, statisztikai régiók

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meg-határozása szerint az egészség fogalma a testi-lelki és szociális jólétre való képességek, állapotok összessé-gét jelenti, és nem csupán a betegség vagy rokkant-ság hiánya. A szájegészségi állapotot nagymértékben befolyásolják az egyén táplálkozási, szájhigiénés szo-kásai, és bizonyos tényezők, pl. a fogorvoshoz járás gyakorisága.

Magyarországon a KSH által kiadott legutóbbi (2002-es) adatok szerint az évente vásárolt fogkefe mennyi-sége kevesebb mint 1db/fő (0,4 db/fő/év), míg a fog-krémfogyasztás 2,4 tubus/fő/év [10]. Mindkét szám az előző évekhez képest (1998, 2000) csökkenő tenden-ciát mutat. Ezek az adatok valószínűsítik, hogy a la-kosság egy része egyáltalán nem tisztítja fogait, sőt nem rendelkezik fogkefével sem.

Az elérhető legutóbbi információk szerint hazánkban a cukorfogyasztás 30 kg/fő/év (2002-es adat), amely az előző évek (1991 és 2000 közötti) adataihoz képest csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még mindig a közepes tartományban van [11]. Az elfogyasztott táp-anyagok összetevői ill. az étkezések gyakorisága – a szájhigiénés szokásokkal összefüggésben – befolyásol ják a fogazat megbetegedéseinek kialakulását. Az em-

lített, orális egészségi állapotot jelentősen érintő ténye-zőkkel kapcsolatban elsősorban fiatal korosztályokra jellemző adatok találhatók meg a hazai szakirodalom-ban [1, 6].

Jelen felmérésünk célja volt, hogy bemutassunk né-hány, a hazai felnőtt korú lakosság szájegészségi ál-lapotát befolyásoló jellemzőt.

Anyag és módszer

A budapesti Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klini-kájának orvosai 2003–2004-ben kérdőíves felmérést végeztek a hazai felnőtt korú lakosság körében. A fel- mérésben a Röntgenernyő és Fényképszűrő állomá-sok által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan 4606, beleegyező nyilatkozatot tevő, önkéntes személy (2923 nő és 1683 férfi) vett részt, átlagéletkoruk 46,37 ±7,89 év ( férfiak: 44,41±17,14, nők: 48,09±18,36 év) volt. A vizsgálati helyszínek a reprezentativitás érde-kében felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükben élő lakosságot egyaránt (1. ábra). Az adatok feldolgozása a következő szempontok szerint történt: nem; életkor

érkezett: 2006. november 22.elfogadva: 2007. április 12.

100. évf. 3. sz. 2007. 91–97.

Fogorvosi szemle 100. évf. 3. sz. 2007. n92

korcsoportok: 19 évesek ill. ennél fiatalabbak (≤19; 184 fő); 20–34 év közöttiek (1278 fő); 35–44 év kö-zöttiek (726 fő); 45–64 év közöttiek (1521 fő); 65–74 év közöttiek (525 fő); 75 évesek ill. ennél idősebbek (75≤;372 fő); régiók [Dél-Dunántúli (DDT); Dél-Alföldi (DAF); Közép-Magyarországi (KMO); Nyugat-Dunán-túli (NyDT); észak-Alföldi (éAF); észak-Magyarorszá-gi (éMO) és Közép-Dunántúli (KDT) régió].

A kérdések az édesség- (cukorka-, csokoládé-, sü-temény-) és a cukros, szénsavas üdítő fogyasztásra, a fogápolási és fogorvoshoz járási szokásokra vonat-koztak. A kérdések összeállításánál a korábbi hasonló felmérésekben szereplő kérdéseket vettük alapul [4–7]. Felmérésünk során a kikérdezéses módszert alkalmaz-tuk. A válaszok valódiságának ellenőrzésére nem volt mód.

A megkérdezettektől kikérdezés során kapott infor-mációkat az erre a célra készített számítógépes prog-ram segítségével a helyszínen rögzítettük. A vizsgálati helyszínek sokfélesége – főváros, nagyvárosok, kiste-lepülések – ellenére az adatok bizonyos demográfiai-topográfiai aránytalanságot mutattak, ezért ún. „súlyo-zás”-sal kerültek feldolgozásra [2], így a feldolgozott információkat a régiókban lakók számarányainak meg-felelően tudtuk figyelembe venni. A statisztikai feldol-gozás során a feldolgozásra felkért matematikus (sta-tisztikus) SPSS for Windows 10.0 programcsomagot, illetve ANOVA tesztet alkalmazott.

Eredmények

Az eredmények számszerű megjelölésekor a súlyozott értékeket közöljük.

Táplálkozási szokások

Édesség és szénsavas üdítő fogyasztása Naponta fogyaszt édességet a megkérdezettek 28 szá- zaléka (1249 fő), szénsavas üdítőitalokat 13 százalé-ka (576 fő), leggyakrabban a 19 éves kor alatt (40 ill.

31%;70, ill. 56 fő) (2.a ábra). Mind a naponkénti, mind az 1-2 hetente történő édesség- és szénsavas üdítő-ital fogyasztás 65–74 éves korig csökkenő tendenciát mutat. Mind az édesség, mind a szénsavas üdítőitalok fogyasztásában a legfiatalabb és a 65–74 éves korcsoportok között erősen szignifikáns különbség mutatko-zott (p<0,001). Bevallása szerint soha nem fogyaszt édességet a lakosság 6 százaléka (256 fő) és nem iszik szénsavas üdítőt 37 százaléka (1664 fő), ezek leggyakrabban a 65–74 éves korcsoportban fordulnak elő.

A naponkénti édességfogyasztásban a nemek kö-zött nem találtunk szignifikáns különbséget (férfiak: 27%; 563 fő, nők: 28%; 686 fő) (p>0,05), de a naponkénti szénsavas üdítőital fogyasztást illetően (13%; 576 fő) a férfiak szignifikánsan többet fogyasztottak (15%; 325 fő), mint a nők (10%; 251 fő) (p<0,001).

A régiók vonatkozásában naponta legtöbben KDT (34%; 170 fő) régióban, legkevesebben észak-Ma-gyarországon (18,5%; 104 fő) fogyasztottak naponta édességet, köztük szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001). A szénsavas üdítőital naponkénti fogyasz-tása legelterjedtebb az éAF régióban (17,5%; 118 fő), legkevesebben pedig a KMO régióban (9,5%; 122 fő) fogyasztják (2.b ábra). A két régió között ebben a vo-

1. ábra. A megvizsgáltak száma régiók és nemek szerinti bontásban (súlyozatlanul)

2.a ábra. édességet és szénsavas üdítőitalt naponta fogyasztók százalékos előfordulása korcsoportonként

(*p<0,001)

2.b ábra. édességet és szénsavas üdítőitalt naponta fogyasztók százalékos előfordulása a különböző régiókban

észak-Magyarország észak-Alföld

Közép- magyarország

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-DunántúlDél-Alföld

Férfi: 117Nő: 248

Összesen: 365

Férfi: 274Nő: 398

Összesen: 672

Férfi: 112Nő: 133

Összesen: 245

Férfi: 85Nő:192

Összesen: 277

Férfi: 445Nő: 866

Összesen: 131

Férfi: 263Nő: 459

Összesen: 722

Férfi: 387Nő: 627

Összesen: 1014



Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-DunántúlDél-Alföldédesség: 27,8

Szénsavas üdítő: 15,3

édesség: 32,9Szénsavas üdítő: 10,6

*édesség: 34,3Szénsavas üdítő: 16,5

édesség: 27,4*Szénsavas üdítő: 9,5

édesség: 25,5Szénsavas üdítő: 11,5

*édesség: 18,5Szénsavas üdítő: 12,2

édesség: 29,5*Szénsavas üdítő: 17,5

%4540353025201510

50

≤*19 20–34 35–44 45–64 *65–74 ≤75 évéletkor (korcsoportok)

édességszénsavas üdítő

Fogorvosi szemle 100. évf. 3. sz. 2007. n 93

natkozásban szignifikáns különbség volt (p<0,001). Az édességet soha nem fogyasztók között (összesen 6%; 256 fő) a NyDT régióban (7%; 31 fő), a szénsa-vas üdítőt sosem fogyasztók (összesen 37%;1663 fő) között a DDT régióban voltak a legmagasabb arány-ban (45%; 200 fő).

Szájhigiénés szokások

A fogmosás naponkénti gyakoriságaA megkérdezettek közül legtöbben naponta kétszer mosnak fogat (58%; 2576 fő), naponta egyszer 23% (1019 fő). A lakosság 10 százaléka (452 fő) naponta háromszor mos fogat (beleértve a kivehető fogpótlás tisztítását is), legtöbben a 75 éves ill. afeletti korcso-portban (15%; 51 fő), legkevesebben a 35–44 éves (8%; 57 fő) korcsoportban (3.a ábra). A legfiatalabb és legidősebb korcsoport között a fogmosás naponkén-ti gyakoriságában szignifikáns különbség mutatkozott

(p<0,001) (3.b ábra). Nem mos naponta fogat a lakos-ság 8 százaléka (363 fő), legkevesebben ezek közül a 19 éves kor alattiak, valamint a 20–34 évesek kor-csoportjában vannak (1%, ill. 5%; 2 ill. 62 fő).

A fogmosás gyakorisága vonatkozásában a nemek

között szignifikáns különbséget találtunk (p<0,001), a nők szignifikánsan többen mosnak fogat: naponta két-szer, háromszor, vagy annál többször.

A nem naponta fogat mosók legnagyobb százalék-ban az éMO régióban (22%; 123 fő), legkevesebben a KMO régióban (3%; 42 fő) voltak megtalálhatók. A naponta háromszor fogat mosók közül legtöbben a NyDT régióban (15%; 66 fő), legkevesebben az éMO régió-ban (5%; 29 fő) élnek. A KDT és az éMO régiók között a fogmosás naponkénti gyakoriságában szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001) (3.b ábra).

Fogkefe és fogkrém alkalmazásaA megkérdezettek 6 százaléka (273 fő) nem használ fogkefét és fogkrémet szájhigiénés tevékenységéhez, legtöbben a 75 év feletti korosztályban (17%;63 fő), de 1 százalékban (2 fő) a 19 év alattiak sem használják ezeket. A fogkrémet és fogkefét nem használók közül legtöbben a KDT (12%; 62 fő), legkevesebben a KMO (3%; 41 fő) régióban találhatók.

Mind a korcsoportok, mind a régiók között ebben a kér- désben szignifikáns különbségeket találtunk (p<0,001). A nemek tekintetében a férfiak és a nők is 6-6 száza-lékban (130 ill. 143 fő) nem használnak fogkefét és fog- krémet, nem találtunk közöttük szignifikáns különbsé-get (p>0,05).

Kiegészítő szájhigiénés eszközök alkalmazása

Fogselyem alkalmazásaA megkérdezettek többsége (93%; 4232 fő) nem hasz-nál fogselymet szájhigiénés tevékenysége során. Az ezt alkalmazó 7 százalékon belül (336 fő) legnagyobb számban a 20–34 évesek használják (13%; 164 fő) (4.a ábra).

A régiók között a fogselyem alkalmazásában szigni-fikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a fogselymet alkalmazók közül (7%; 337 fő) legtöbben a KMO régió ban, legkevesebben az éMO régióban élnek (4.b ábra).

A nők 9 százaléka (218 fő), a férfiak 5,5 százaléka (118 fő) használ fogselymet, közöttük a különbség szig- nifikánsnak mutatkozott (p<0,001).Fogvájó alkalmazásaFogvájót a megkérdezettek 89 százaléka (4054 fő) nem

3.a ábra A fogmosás naponkénti gyakorisága korcsoportonként

(*p<0,001)

3.b ábra A fogmosás naponkénti gyakorisága a különböző régiókban

4.a ábra. Kiegészítő szájhigiénés termékek alkalmazása korcsoportonként



Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


<1x: 7,0%1x: 26,7%2x: 52,4%3x: 11,3%3x<: 2,6%

<1x: 4,9%1x: 22,1%2x: 61,0%3x:11,3%3x<: 0,7%

<1x: 3,2%1x: 19,2%2x: 64,5%3x: 11,4%3x<: 1,7%

<1x: 4,9%1x: 22,9%2x: 55,2%3x:14,8%3x<: 2,2%

<1x: 6,8%1x: 25,5%2x: 58,2%3x: 8,3%

3x<: 1,2%

<1x: 11,8%1x: 24,3%2x: 54,3%3x: 8,2%

3x<: 1,4%

<1x: 22,4%1x: 23,3%2x: 48,6%3x: 5,3%

3x<: 0,4%

%

80

70

60

50

40

30

20

10

0 ≤*19 20–34 35–44 45–64 65–74 75≤* év

életkor (korcsoportok)

<1x1x2x3x

>3x

%

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Fogselyem (*p<0,001)

Fogvájó (*p<0,001)

Szájöblítő (*p<0,001)

Egyéb (*p<0,005)

≤19 20–34 *35–44 45–64 *65–74 75≤ évéletkor (korcsoportok)


használ. A maradék 11 százalékon belül (513 fő) leg-nagyobb számban a 35–44 évesek (13%;94 fő) hasz-nálják (4.a ábra). A régiók közül legtöbben a KDT ré-gióban (20%;99 fő), legkevesebben az éMO régióban (4%; 25 fő) használnak fogvájót (4.b ábra).

A nemek vonatkozásában vizsgálataink szerint a férfiak szignifikánsan többen használnak fogselymet (13%; 281 fő), mint a nők (10%; 233 fő) (p<0,001).

Szájöblítő alkalmazásaSzájöblítőt a lakosság 12 százaléka (556 fő) használ, legtöbben a 35–44 évesek korcsoportjában (15%; 106 fő), legkevesebben 19 éves ill. ez alatti életkorban (3%; 6 fő) (4.a ábra).

A nők szignifikánsan többen alkalmaznak szájöblítőt mindennapi szájhigiénés tevékenységük során (15%; 361 fő), mint a férfiak (9%; 196 fő) (p<0,001).

Legtöbben a DDT régióban (19%; 83 fő), legkeve-sebben az éMO régióban (5%; 27 fő) használnak száj-öblítőt (4.b ábra).

Egyéb kiegészítő szájhigiénés eszköz alkalmazásaA megkérdezetteknek csupán 3 százaléka (139 fő) használ a felsorolt kiegészítő szájhigiénés termékek közül mást, vagy mást is, legtöbben a 35–44 éves kor-csoportban (4%; 28 fő) (4.a ábra). A korcsoportok kö-zött szignifikáns különbség ebben a kategóriában nem volt (p>0,05). A nők egyéb szájhigiénés eszközöket is szignifikánsan többen alkalmaztak (4%; 98 fő), mint a férfiak (2%; 48 fő) (p<0,01). Legtöbben a KMO régió-ban használtak kiegészítő szájhigiénés terméket (5%; 64 fő), legkevesebben az éAF régióban (1%; 7 fő) (4.b ábra).

A kiegészítő szájhigiénés termékek alkalmazásá-ban szignifikáns különbség mutatkozott a KMO és az éMO régiók, valamint az „Egyéb” kategória kivételé-vel a 35–44 és a 65–74 éves korcsoportok között (p<0,001).

Fogorvoshoz járási szokások

Fogorvoshoz járás gyakoriságaA megkérdezettek többsége (68%; 3062 fő) csak pa-nasz esetén keresi fel a fogorvost. Rendszeresen jár 32 százalékuk (1444 fő), legtöbben a 20–34 éves kor-csoportban (40%; 508 fő), legkevesebben a 75 év fe-lettiek korcsoportjában (14,5%; 52 fő), a kettő között szignifikáns különbség volt (p<0,001) (5.a ábra).

A régiók vonatkozásában legtöbben a DDT régió-ban járnak rendszeresen fogorvoshoz (39,5%; 174 fő), legkevesebben az éMO régióban (18,5%; 103 fő) (5.b ábra). Az éMO és az összes többi régió között szigni-fikáns különbség adódott ebben a vonatkozásban, csak- úgy, mint a nemek között, ahol a férfiak 29, a nők 34,5 százaléka (618 ill. 826 fő) jár rendszeresen fogorvos-hoz (p<0,001) (5.a ábra).

A legutolsó fogorvosi vizsgálat időpontjaTöbb mint 5 éve járt fogorvosnál a megkérdezettek 11,5 százaléka (519 fő). Egy éven belül volt fogorvosi vizsgálaton a megkérdezettek 56 százaléka (2548 fő) (nők 57%, a férfiak 55%;), legnagyobb számban a leg-fiatalabbak (75%; 134 fő) (6.a ábra). A legfiatalabb és

4.b ábra. Kiegészítő szájhigiénés termékek alkalmazása a különböző régiókban

5.a ábra. A rendszeresen fogorvoshoz járók százalékos előfordulása korcsoportonként (p<0,001)

5.b ábra. A rendszeresen fogorvoshoz járók százalékos előfordulása a különböző régiókban


Központi térség

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-DunántúlDél-Alföld*32,4%

*39,5%

*35,9% *38,2%

*33,9%

*18,5%

*32,3%



Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl Dél-AlföldFogselyem: 6,2%Fogvájó: 16,5%

Szájöblítő: 14,5%Egyéb: 2,4%

Fogselyem: 8,7%Fogvájó: 19,7%












%

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0 ≤19 *20–34 35–44 45–64 65–74 75≤* év

életkor (korcsoportok)


a 65-74 éves korcsoportok között ebben a kérdésben szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001).

A régiók közül fogorvosnál az éMO régióban voltak egy éven belül legkevesebben (~41%; 226 fő), legtöb-ben pedig az KDT régióban (~65%; 325 fő). Legtöbben az éMO régióban (~19%; 108 fő), legkevesebben a KMO régióban (~7%; 86 fő) jelentek meg több mint 5

éve fogorvosnál (6.b ábra). A KMO és az éMO régiók között e kérdés vonatkozásában szignifikáns különb-ség mutatkozott (p<0,001). A nők 11 százaléka (357 fő), a férfiak 12 százaléka (262 fő) több mint 5 éve volt utoljára fogorvosnál.

Megbeszélés

A hazánk felnőtt korú lakosságánál tapasztalt kedve-zőtlen szájegészségi állapoton kívül [8, 9] felnőtt kor-ban a táplálkozással összefüggésbe hozható bizonyos megbetegedések (keringési és daganatos megbetege-dések, diabetes, osteoporosis, obesitas) előfordulása. Egy hazai, 2003-ban végzett reprezentatív szociológi-ai felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság körében

tapasztalt megbetegedések hátterében legnagyobb súllyal a helytelen szokások, az életmód zavarai állnak [8]. Antal és mtsai megállapították, hogy a táplálkozási kockázati tényezők – a túlzott zsír-, cukor-, sóbevitel – csökkentésével a lakosság általános egészségi álla-pota is nagymértékben javítható lenne, s ezen beteg-ségek táplálkozással összefüggő kockázati tényezői már serdülőkorban kimutathatók [1]. Az általános és dentális egészséget jelentősen befolyásoló táplálkozá-si, illetve szájhigiénés szokások lakosság körében tör-ténő korábbi kérdőíves felmérésre eddig hazánkban elsősorban a fiatalabb korcsoportokkal kapcsolatban került sor [1, 6].

A kérdőíves felmérések során mindig felmerül a vá-laszok validitásának kérdése. Előfordulhat, hogy a meg- kérdezettek azt a pontot választják, amit feltételezésük és ismereteik szerint a felmérést végzők látni–hallani szeretnének. Így az eredmény bizonyos esetekben túl- zottan ideálisnak tűnhet. A hazai felnőtt lakosság köré-ben végzett kérdőíves vizsgálatainkkal kapcsolatosan szintén felmerül ez a probléma. A feldolgozást köve-tően kapott eredmények így még inkább nem adnak alapot az optimizmusra, sőt a válaszok validitásának kérdését figyelembe véve a helyzet még ennél is rosz-szabb lehet.

Jelen vizsgálataink eredményei – a módszer előb-biekben említett esetleges (kiküszöbölhetetlen) hiá-nyosságai mellett – tükrözik a hazai felnőtt korú lakos-ság táplálkozási szokásainak egyes jellemzőit, melyek a mai gyermekek táplálkozását és jövőbeni egészsé-gi állapotát bizonyos esetekben meghatározhatják. Az adatok szerint a naponkénti édességfogyasztás inkább a fiatalabb korosztályban jellemző, és mind az édes-ség-, mind a szénsavas üdítőital fogyasztás az életkor-ral – bizonyos határig – szignifikánsan csökken. Az édesség fogyasztása azonban a 75 év feletti populá-cióban újra emelkedik, ami pszichológiai okokkal ma-gyarázható (az örömszerzés egyik formája lehet). Bár a cukorfogyasztás a legutóbbi adatok szerint csökke-nő tendenciát mutat, a 30 kg/fő/év még mindig a kö-zépmezőnyt jelenti [11]. Ugyanakkor pl. Svájcban az évenkénti cukorfogyasztás 52,7 kg/fő/év, és az elmúlt évekhez képest növekvő tendenciát mutat, pedig a statisztikai adatok szerint a svájci lakosság általános és dentális egészségi állapota lényegesen jobb a ha-zai jellemzőknél [10, 11]. Ez arra utal, hogy a cukor-fogyasztás illetve a táplálkozási faktorok önmagukban nem lehetnek meghatározók ebben a vonatkozásban. A dentális egészség szempontjából a táplálkozási, száj-higiénés és viselkedési szokások (melyek a prevenció alappilléreit is alkotják) együtt jelenthetnek meghatá-rozó tényezőket.

Kalsbeek és mtsai (2000) 60–79 éves holland egyé-nek körében végzett felmérése szerint a megkérdezet-tek 91%-a rendszeresen, legalább évente egyszer meg- látogatja a fogorvosi rendelőt, és 76%-uk legalább na-ponta kétszer fogat mos [4]. Összehasonlítva saját vizsgálati eredményeinkkel, Magyarországon a két ál-

6.a ábra. A legutolsó fogorvosi vizit időpontja korcsoportonként(p<0,001)

6.b ábra A legutolsó fogorvosi vizit időpontja a különböző régiókban


Közonti térség

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


<1 év: 61,7%<2 év: 16,0%<5 év: 14,4%>5 év: 7,9%

<1 év: 52,8%<2 év: 19,3%<5 év: 14,0%>5 év: 14,0%

<1 év: 65,1%<2 év: 10,2%<5 év: 10,8%>5 év: 13,8%

<1 év: 58,2%<2 év: 20,6%<5 év: 14,6%>5 év: 6,7%

<1 év: 40,6%<2 év: 24,1%<5 év: 16,0%>5 év: 19,4%

<1 év: 53,9%<2 év: 20,9%<5 év: 13,4%>5 év: 11,8%

<1 év: 61,1%<2 év: 15,2%<5 év: 10,7%>5 év: 13,0%

%80

70

60

50

40

30

20

10

0

<1 év<2 év<5 év>5 év

≤*19 20–34 35–44 45–64 *65–74 75≤ évéletkor (korcsoportok)


talunk vizsgált legidősebb korcsoportot figyelembe vé-ve (mely megközelítőleg megfelel a holland vizsgálati csoport életkorának) naponta kétszer 48 ill. 37 száza-lékban, háromszor vagy annál többször 11 ill. 15 szá-zalékban és 2,3-2,3 százalékban mosnak fogat, és csak 22, illetve 14,5 százalékuk jár rendszeresen fog-orvoshoz.

Hugoson és mtsai 1973 és 1993 között 10 évente végzett, felnőttekre is kiterjedő szájhigiénés és fogor-voshoz járási szokásokra is vonatkozó longitudinális kérdőíves felmérései szerint 1993-ban a megkérdezet-tek 95 százaléka rendszeresen felkereste fogorvosát. A 30 évesek 1993-ban kevésbé, míg a 70–80 évesek nagyobb számban látogatták rendszeresen fogorvosu-kat [3]. A hazai vizsgálataink eredményei ezzel szem-ben rosszabb helyzetet mutatnak, a megkérdezettek csupán 32 százaléka jár rendszeresen fogorvoshoz. Az életkor vonatkozásában a svéd adatokhoz képest éppen fordított a helyzet, a legidősebb korosztály ke-vésbé látogatja rendszeresen fogorvosát. A fogmosás gyakorisága 1973 és 1993 között több mint 95%-kal emelkedett, az utóbbi vizsgálatnál nem volt olyan részt- vevő, aki ne végzett volna naponta szájhigiénés te-vékenységet. Saját vizsgálataink eredményei szerint azonban a felnőtt korú lakosság 8 százaléka Magyar-országon még mindig nem végez naponta szájhigié-nés tevékenységet.

Az Egyesült Királyságban 1978 és 1998 között vég-zett longitudinális, reprezentatív felmérés adatai sze-rint 1988-ban rendszeresen járt fogorvoshoz a részt-vevők 43 százaléka, legnagyobb számban a 25–34 és a 35–44 évesek, legkevésbé az 55 év felettiek. Tíz év elteltével a teljes vizsgált populációban és minden kor-csoportban emelkedett a rendszeresen fogorvoshoz járók száma. A legnagyobb emelkedés (47-ről 59%-ra) a 35–44 éves korcsoportban volt tapasztalható, ez az adat nálunk mindössze 37,5%. Az 1998-as (legutóbbi) angol adatok azt mutatják, hogy kétszer annyi felnőtt látogatja rendszeresen fogorvosát (59%), mint a csak panasz esetén fogorvoshoz fordulók száma [5]. Ez jelen hazai vizsgálatunkban az angol adatokhoz képest ellentétes helyzetet mutat: a rendszeresen fogorvos-hoz járókhoz viszonyítva több mint kétszer annyian csak panasz esetén látogatják meg a fogorvost (68%). Az angol adatok szerint a rendszeresen fogorvoshoz járók száma folyamatos növekedést mutat: 43% (1978), 50% (1988), 59% (1998). A legutóbbi (1998) felméré-sük szerint a nők nagyobb százalékban látogatják rendszeresen a fogorvost (66%), mint a férfiak (52%). A megkérdezettek 71%-a egy éven belül volt fogorvos-nál [5]. A nemek közötti különbség tendenciája saját vizsgálatainkban az angolokéhoz hasonlóan jelenik meg (a nők nagyobb számban járnak rendszeresen fogorvoshoz), de ez a szám az angolok 66%-ához ké-pest csupán 34,5%. Az Egyesült Királyságban a meg-kérdezettek 71-, míg a hazai populációban 56%-a volt fogorvosnál egy éven belül. Legutóbbi vizsgálataik szerint a megkérdezettek 74%-a naponta kétszer mos fo-

gat, 22% egyszer, 4% kevesebb mint naponta egyszer. A naponta kétszer fogat mosók száma a 10 éves pe-riódusok alatt folyamatosan emelkedett (64, 67, 74%) [5]. Hazai vizsgálatainkban naponta kétszer a megkér-dezettek 58%-a, naponta egyszer 23%-a mos fogat, nem végez naponta szájhigiénés tevékenységet 8%-uk. Az angol tanulmányban megkérdezett szájhigiénés te- vékenységet végzők 1998-ban több mint 58 százalék-ban használtak kiegészítő szájhigiénés termékeket [5] (leggyakrabban fogselymet és szájöblítőt), szemben az 1978-as 22 százalékos értékkel, mely értékek jelen-tősen magasabbak a hazaiaknál (fogselyem 7%, száj-öblítő 12%), és erősen növekvő tendenciát mutatnak.

A felmérés során nyert adatokkal hazai összehason-lításokat – korábbi vizsgálatok hiányában – nem tudunk végezni. Eredményeink nemzetközi méretű összeha-sonlításra is alkalmasak, és megfelelőek arra, hogy fel- hívjuk a figyelmet a táplálkozási és szájhigiénés, vala-mint viselkedési szokások jelentőségére, illetve az or-szág különböző régiói között meglévő különbségekre. Vizsgálataink eredményei segítségével olyan célzott preventív programok tervezhetők, melyek egyrészt a meglévő állapotokat jelentősen javíthatják, másrészt későbbi összehasonlítások alapjául szolgálhatnak.

KöszönetnyilvánításAz adatok szakszerű statisztikai feldolgozásáért köszö-netet mondunk Lindeisz Ferenc matematikus-statiszti-kusnak.

Irodalom

1. AntAl M, nAgy K, Bíró l, greiner e, regöly-Mérey A és MtsAi: Hazai reprezentatív felmérés fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásairól. Orvosi Hetilap 2003; 144: 1631–1636.2. DinyA e: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina, Budapest 2001; 171–204.3. Hugoson A, KocH g, BergenDAl t, HAllonsten Al, slotte c, tHor-stensson B, tHorstensson H: Oral health of individuals aged 3-80 years in Jonkoping Sweden in 1973, 1983 and 1993. I. Review of findings on dental care habits and knowledge of oral health. Swed Dent J 1995; 19: 225–241.4. KAlsBeeK H, De BAAt c, Kivit MM, De KleijnDe-De vrAnKrijKer MW: Oral health of community-living elderly. I. Condition of teeth, use of professional dental care and oral hygiene habits. Ned TijdschrTtand-heelkd 2000; 107: 499–504.5. Kelly M, steele j, nuttAll n, BrADnocK g, Morris j, nunn j, Pine c et Al: Adult Dental Health Survey – Oral Health in the United King-dom 1998. London: Stationery Office 2000. 8.6. MADlénA M, nAgy g, neMes j, KesztHelyi g: általános iskolások táplálkozási és szájhigiénés szokásai Debrecenben. Fogorv Szle 1993; 86: 305–313.7. MADlénA M, nAgy g, gáBris K, Márton s, KesztHelyi g, Bánóczy j: Összehasonlító caries epidemiológiai vizsgálatok serdülőkorú fiata-lokban. Fogorv Szle 2001; 94: 21–25.8. szántó zs, susánszKy é: Az életminőség laikus megítélését be-folyásoló betegség-magyarázati struktúrák. In KoPP M. és Kovács Me (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Sem-melweis, 2006; 48–61.9. szöKe j, Petersen P: A hazai felnőtt és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv Szle 2004; 97: 219–226.10. www.ksh.hu11. www.whocollab.od.mah.se/expl/globalsugar


M. BERT, P. MISSIKA, J.-L. GIOVANOLI:Management der Implantat-Komplikationen

(Az implantációs fogpótlásokkal kapcsolatos komplikációk megoldása)

Quintessenz Verlag, Berlin, 2005368 oldal, 1200 ábra

Ára: 198,00 €

A gyakorló implantológusok egybehangzó véleménye szerint az implantációs fogpótlások körében 5%-ra te-hető a különféle komplikációk előfordulása. Ezek:• Az implantátumok, a különféle csavarok, a vázak,

a fedőprotézisek egyes elemei, esetleg az antago-nista fogak törései;

• A nem kielégítő osszeointegráció vagy az osszeo-integráció megszűnése;

• átmeneti vagy hosszú ideig tartó nyálkahártya-elvál-tozások;

• Funkcionális vagy esztétikai problémák;• Különböző egyedi problémák, úgymint az egyes le-

tört implantátum- vagy fogpótlás- darabok lenyelése, szinus maxilláriszba került implantátumok vagy kom-binált terápiás sikertelenségek.A könyv a szerzők 35 éves implantológiai tapaszta-

latain alapulva két aspektusból tárgyalja a témát. A si-kertelenségek mechanikai, biológiai, esztétikai vagy funkcionális analizálásával keresi a prevenciós lehető-ségeket, valamint megpróbál javaslatot adni az ered-ményes kijavításukhoz.

A könyv első része két fejezetben az alapfogalmakat tárgyalja. Az osszeointegráció jelentőségét, kialakulá-

sának befolyásoló tényezőit, valamint az implantátu-mok szükséges gyógyulási idejét.

A második rész – 3. és 4. fejezet – a mechanikai komp-likációkról szól: az implantátumok és csavarok törésé-ről, a javítási lehetőségekről, illetve a sérült menetek, az okklúziós felszínek helyreállításáról.

A harmadik rész – 5. és 6. fejezet – a biológiai komp-likációkat mutatja be; így a hiányzó vagy az elveszett csontintegrációt, az esetlegesen megismételt implan-tációt.

A negyedik rész – a 7–9. fejezet – a gingivális komp-likációkkal foglalkozik: a plakk lerakódásának okaival, eltávolításának módszereivel, a periimplantális beteg-ségek aethiopathogenézisével, diagnosztikájával, az egyes rizikófaktorokkal és a terápiás lehetőségekkel.

Az ötödik rész – a 10–11. fejezet – tárgyalja az esz-tétikai, a hatodik rész – a 12–13 fejezet – pedig a funk-cionális komplikációkat veszi sorra.

A hetedik rész – a 14–19. fejezet – a különleges komp-likációkat taglalja.

A könyv utolsó, nyolcadik részében, a 20. és 21. fejezetben a pszihológiai és igazságügyi orvostani szem-pontokról értekezik.

A számtalan klinikai példának köszönhetően érző-dik a szerzők koncepciója, amely megmutatja, mire kell ügyelni implantációs fogpótlások készítésekor, ha tartós eredményt kívánunk elérni. A könyv hasznosnak látszik mind a gyakorló, mind az implantációs fogpótlá-sok készítését még csak most fontolgató és önmagát képző kollégák számára is.

Dr. Kádár László

KöNyVISMErTETéS

Dr. MADlénA M, Dr. HerMAnn P, Dr. tollAs ö, Dr. gerle j, Dr. FejérDy P:

Oral hygienic, nutritional habits and dental surgeon attendance of Hungarian adult population

The aim of the study was to reveal the oral hygienic, nutritional and behavioral habits of Hungarian adult population in dif-ferent regions of Hungary. The study was performed by the Department of Prosthetic Dentistry (Semmelweis University, Budapest) in 2003-2004. Altogether 4606 persons (mean age: 46.37±7.89ys), 2923 women (mean age: 48,09±18,36 ys), 1683 men (mean age: 44.41±17.14 ys) participated in the study. Probands were selected randomly from the popu-lation attending the compulsory lung screening examinations. To make a representative sample of the whole population in the country, the chosen localities covered all regions, the capital, the large towns and villages as well. The data were coded on special sheets by computer in place. Statistical analysis was performed using SPSS for Windows 10.0 statisti-cal software version. The daily consumption of sweets was the highest (34%) in the Western Central Region. It was the highest in the age group under 19 ys (40%). In relation to daily consumption of coke and soft drinks, the frequency was 13 % in the whole population. The highest frequency was registered in the North Eastern Region (17.5 %) and in the age group of 19-year-olds. The results showed that the consumption of soft drinks was significantly lower in women com-paring to men (p<0.001). The consumption of sweets and soft drinks was significantly decreased by the increase of age (p<0.001). The asked population cleaned their teeth twice a day, mostly using only toothbrush and dentifrice, and only 12 % of them used mouthwash, 11 % toothpick, and 7 % dental floss. The majority of the examined population (68 %) visited dental service on an irregular base (only in case of acute complaints).

Key words: nutritional habits, oral hygienic habits, frequency of dental visits, adults, statistical regions

Fogorvosi szemle n

Semmelweis Egyetem, Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest

A 2. típusú diabetes mellitus prognosztikai jelentősége a sebészileg kezelt és irradiált gingiva carcinomás betegeknél

DR. UJPáL MáRTA, DR. BARABáS JóZSEF, DR. SZABó GyÖRGy, DR. BOGDáN SáNDOR,DR. LőRINCZ áDáM, DR. SUBA ZSUZSANNA

A 2. típusú diabetes mellitus rizikófaktora a különböző lokalizációjú carcinomáknak.A vizsgálat célja primer gingiva carcinomák progressziójának összehasonlítása 2. típusú diabeteses és nem diabete-ses betegeknél.A szerzők retrospektív, követéses vizsgálataikba 48 diabeteses és 52 nem cukorbeteg kontrollt vontak be. A dagana-tok T2-3NoMo stádiumú planocellularis carcinomák, melyeket sebészileg kezeltek és postoperative irradiáltak. A radi-kális műtét során funkcionális nyaki disszekciót, tumor exstirpatiót és mandibula blockresectiót végeztek, az adjuváns sugárkezelés 60 Gy volt.Kétéves követési időszak után rögzítették a progresszió klinikai adatait. Hisztopathologiailag a tumor terjedése szem-pontjából vizsgálták a szövettani metszeteket. A diabeteses csoport eredményei szignifikánsan rosszabbak a nyirokcsomó metasztázisok (P< 0.05) és a halálozás (P<0.001) tekintetében. Szövettanilag a tumorinvázió szignifikánsan agresszívebb a cukorbeteg csoportban (P<0.01) a kontrollhoz képest.A 2. típusú diabetes prognosztikai faktornak tekinthető a gingiva carcinomák esetében, amely a betegség kedvezőtlen lefolyását valószínűsíti.

Kulcsszavak: gingiva carcinoma, diabetes mellitus, tumorprogresszió, prognosztikus faktor

Bevezetés

A 2. típusú diabetes mellitus (DM2) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések a nyugati országok lakos-ságának alapvető népegészségügyi problémáit képezik. Hazánk nemzetközi összehasonlításban aggasztóan „előkelő” helyet foglal el ezen betegségek morbiditását és mortalitását illetően [11, 12, 20].

Az utóbbi években több olyan publikáció jelent meg a nemzetközi irodalomban, amelyek bizonyítják, hogy a DM2 és a hyperglycaemia rizikófaktorai a különböző lokalizációjú carcinomák kialakulásának [1, 5, 13, 14, 17, 28]. Egyes szerzők közvetlen összefüggést állapí-tanak meg a DM2 és a rákos betegség lefolyása között [9, 23].

Ennek alapján vetődött fel a kérdés, hogy az oralis carcinomák progresszióját mennyiben befolyásolhatja a diabeteses anyagcserezavar. Retrospektiv, követé-ses vizsgálatokat végeztünk homogén betegcsoport-ban, hogy összehasonlítsuk a cukorbeteg és a normál glukóz mechanizmusú betegek szájüregi rákjának prog- resszióját.

Anyag és módszer

Klinikai vizsgálatokA vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika fekvőbeteg osztá-lyán 1992. január 1-jétől 2002. december 31-ig kezelt, szövettanilag igazolt, szájüregi malignus daganatos betegek körében végeztük.

A vizsgálatba való beválasztás kritériumai a követ-kezők voltak:•gingiva tumor (tipikus lokalizáció DM2 betegeknél)

[28]•szövettanilag igazolt laphámrák•T2-3N0M0 tumorstádium (radiológiailag kimutatható

csontérintettség nélkül)•azonos sebészi kezelés: tumorexstirpatio, mandibula

blockresectio, funkcionális nyaki dissectio•60 Gy postoperativ irradiatio•a műtéttől számított 2 éven át való követhetőség

A beválasztott betegeket diabeteses és nem diabe-teses kontroll csoportra osztottuk. Diabetesesnek tekin- tettük a már ismert, kezelt eseteket és azokat, akiknek

érkezett: 2007. január 27.elfogadva: 2007. március 10.

100. évf. 3. sz. 2007. 99–102.


az éhomi vércukorértéke ismételt, azonos körülmények között végzett vizsgálat után is 6,9 mmol/l feletti érté-ket mutatott.

Az emelkedett éhomi vércukorszintű (6,1–6,9 mmol/l, mpaired fasting glucose, IFG) betegcsoportot a vizs-gálatba nem vontuk be.

A 2 éves követési időszak végén vizsgáltuk a TNM-t, ennek alapján rögzítettük a progressziót.Progressziónak tekintettük:•helyi recidívát•regionális nyirokcsomó metasztázist•távoli áttétet•a daganat következtében bekövetkezett halálozást

Vizsgáltuk a progresszió különböző fajtáit a cukor-beteg és a kontroll csoportban, a talált értékeket ösz-szehasonlítottuk, statisztikailag elemeztük.

Hisztopathológiai vizsgálatokA gingiva daganatos betegek műtéti blockját szövetta-nilag értékeltük a progresszió szempontjából a DM és a nem DM csoportban. A tumorinvázió módját és mér-tékét vizsgáltuk, mert ez a többi paramétertől függetle-nül is befolyásolja a prognózist [3].

A műtéti preparátumok konvencionális módon kerül-tek feldolgozásra: a szövetmintákat 4%-os pufferezett

formalinba rögzítettük és paraffinba ágyaztuk. A bloc-kokból 4-5 mikron vastagságú metszeteket készítet-tünk, melyeket haematoxilin-eosinnal festettünk.

A tumorinvázió módjának szemikvantitatív értékelé-sét Yamomoto szerint végeztük [29].

A daganatok invazív frontján az invázió módját négy fokozattal jelöltük:1. a tumor élesen elhatárolódik környezetétől2. a tumor kötegekben terjed, elhatárolódása nem ha-

tározott3. az eredeti tumorról leszakadt sejtcsoportok beter-

jednek a környező kötőszövetbe4. diffúz terjedés, tumorsejtek inváziójával.

A vizsgálatokat intézetünk Oral Pathológiai Osztá-lyán egymástól függetlenül két orvos végezte, nem is-merve az adott beteg anamnaesisét.

Statisztikai elemzésA statisztikai analízishez a klinikai vizsgálatok eredmé-nyeinél chi négyzet próbát, a hisztopathológiai minták értékeinek összehasonlításához pedig kétmintás t-pró-bát alkalmaztunk. A szignifikancia-vizsgálatok 5%-os szinten történtek.

Eredmények

A klinikai vizsgálatok eredményei A randomizált, retrospektív vizsgálat során 100 olyan beteget találtunk, akik a megjelölt kritériumoknak meg-feleltek. Ebből a DM csoportba 48, a nem cukorbeteg csoportba 52 beteg tartozott. Az előbbieknél az átlag-életkor 55,8 év (a legfiatalabb 42, a legidősebb 77 éves), az utóbbiaknál 57 év (a legfiatalabb 30, a legidősebb 87 éves). A férfi–nő arány a DM csoportban 24:24, a nem diabeteses kontroll csoportban 27:25.

A DM2 csoport eseteiből 33%, a kontrollokból pe-dig 69% aktívan dohányzott, a cukorbetegek 21%-a, a másik csoport betegeinek 1%-a a dohányzásról ko-rábban leszokott, ún. ex-dohányos volt.

A DM2 csoportban a 48 esetből 30 progressziós eseményt (62,5%) észleltünk: ebből 6 lokális recidí-

va (20%), 24 pedig lokális recidiva és nyaki nyirokcso-mó metasztázis együttes jelenléte (80%). A 2 éves kö-vetési időszak végére a 48 betegből 24 (50%) exitált (I. táblázat).

A kontroll csoport 52 betegéből 24-nél (46,1%) re-gisztráltunk progressziót: ebből 14 a lokális recidiva (58%) és 10 az egyéb progresszió (42%), melyből 6 lokális recidiva és nyirokcsomó áttét együttes jelenlé-te, 2 esetben csak regionális nyirokcsomó-áttétet ta-láltunk, és 2 betegnek volt helyi recidivája, nyaki me-tasztázisa és tüdőáttétje is. Az 52 kontrollos betegből 6-t (11%) veszítettünk el a vizsgált időszakban (I. táb-lázat).

A progressziós események összességét tekintve nincs, a metasztázisok és a halálozás vonatkozásában vi-szont szignifikáns különbség van a két csoport között.

I. táblázat

A progresszió fajtáinak megoszlása a cukorbeteg és a kontroll csoportban

Progresszió DM2 csoport (n=48)

Kontroll csoport (n=52)

Tumorprogresszió megoszlása 30 (62,5%) 24 (46,1%)

Lokális recidíva 6 (20%) 14 (58%)

Lokális recidíva + regionális metasztázis 24 (80%) 6 (25%)

Lokális recidíva + regionális metasztázis + tüdő áttét – 2 (8%)

Regionális metasztázis – 2 (8%)

Halálozás 24 (50%) 6 (11%)


A DM csoportban szignifikánsan több az áttétképző-dés (P< 0,05) és szignifikánsan több a letális kimene-tel (P< 0,001) a kétéves követési időszak alatt.

Hisztopathológiai eredményekA diabeteses gingiva tumorosok között a tumorinvázió 3. és 4. fokozata a gyakoribb (48-ból 34 esetben), a

kontroll csoportra az 1. és a 2. fokú terjedés a jellem-ző (52-ből 37 eset) (2. táblázat).

A DM betegek tumorinváziója agresszívebb, a kü-lönbség szignifikáns (P< 0,01).

Megbeszélés

A szájüregi laphámrákok rossz prognózisúak: az 5 éves túlélési arány a műtét, a sugárkezelés és a kemoterá-pia módszereinek az elmúlt évtizedekben elért fejlődé-se ellenére sem mozdult el jelentősen az 50-55%-os értékről [21]. A helyi recidivák korán, általában 1-2 éven belül jelentkeznek.

Mivel a TNM stádium jelentősen befolyásolja a tu-morprogressziót [3, 10, 15], ezért klinikai vizsgálataink-ban az esetek homogenizálására törekedtünk. Mivel sajnálatos módon Magyarországon a szájüregi daga-natos betegek nagy része előrehaladott tumorral je-lentkezik első ellátásra, viszonylag kevés a beválasz-tott betegek száma [20].

A diabeteses csoport rapidabb tumor terjedését több tényező is befolyásolhatja. A tartós hyperglycaemia hatására DM2-ben megbomlik az oxidációs egyensúly, szabad gyökök szabadulnak fel, melyek felszaporod-nak, és a diabetesben csökkent aktivitású antioxidáns rendszer nem képes ezeket eliminálni [2].

A megváltozott oxidációs egyensúly oxidatív stresst okoz, ennek következében fokozottan glikált végter-mékek keletkeznek (advanced glycation end products, AGE), melyek fokozzák a szabad gyökök, citokinek és növekedési faktorok képződését, és károsodnak az extracelluláris matrix struktúrák [25]. Ezek a folya-matok növelik a bazálmembrán permeabilitását, mely kedvez a tumorok terjedésének. Bizonyították, hogy DM-ben emelkedik a matrix metalloproteinázok szintje, ezek pedig alapvető szerepet játszanak a tumorok lo-kális terjedésében és áttétképzésében egyaránt [8, 27].

A fokozottan glikált végtermékek emelik a RAGE (receptor for advanced glycation end products) expresz-

szióját, mely a legújabb kutatások szerint a rákos sej-tek inváziójának egyik szabályozója. A RAGE expresz-szió szoros kapcsolatot mutat az oralis carcinomák invazivitásával [4, 26].

A hyperglycaemia elősegíti a vér alakos elemeinek agglutinációját, ez mikroembolizációt eredményez, az érlumenek megvastagodnak, elzáródnak, és szöveti

hypoxia alakul ki [18]. A daganatsejtek anyagcseréjé-re pedig az jellemző, hogy felerősödnek az anabolikus utak nem-oxidatív lépései, a daganatsejtek hypoxiás körülmények között is képesek szaporodni [7]. A pro-liferáló daganatsejtek replikációjához szükséges ribóz képzéséhez is jelentősen hozzájárulhat a DM-ben fenn- álló emelkedett glukózszint a szérumban és a szövet-nedvekben (6).

A glukóz transzporter Glut-1 fontos faktora a hyper-glycaemia okozta szöveti károsodásoknak, és szere-pet játszik a carcinomák terjedésében is. Szájüregi rákoknál szignifikáns összefüggést találtak a dagana-tos halálozás és a Glut-1 expresszió mértéke között: a magasabb Glut-1 szint rövidebb túlélést prognoszti-zál [16, 22].

A dohányzás kóroki szerepe a szájüregi rákok kiala-kulásában közismert és bizonyított.

Vizsgálatunkban a dohányosok aránya a cukorbete-gek körében alacsonyabb volt, mint a kontroll csoport-ban. Ez viszont arra utal, hogy a 2-es típusú diabetes-ben a hyperglycaemia következtében létrejövő szöveti károsodások markánsabban segítik elő a tumorok pro-mócióját és progresszióját, mint a dohányzás.

A vizsgálatban részvevő betegeink mindegyike a 2. típusú diabetes csoportba tartozik, melynek oka a szö-vetek inzulin iránti csökkent érzékenysége, az inzulin-rezisztencia.

Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy az inzulinre-zisztencia fokozott rizikót jelent a vastagbél, az emlő, a prosztata, a máj, a vese és a szájüregi rákok kiala-kulása szempontjából [1, 5, 13, 14, 17, 28]. A TNF-al-fát az inzulinrezisztencia potenciális mediátor anyagá-nak tekintik, mert gátolja az inzulinreceptor jelátvitelét [23]. Kimutatták, hogy gastrointestinális rákban szen-vedők között szignifikánsan több az inzulinrezisztens, és az inzulinrezisztencia korrelációban van a szérum TNF-alfa szintjével [19]. Más vizsgálatok igazolták, hogy a TNF-alfa nemcsak gátolja a daganatsejtek sza-porodását, hanem szerepet játszhat a tumorok prolife-rációjában és metasztatikus terjedésében is [23].

II. táblázat

A tumorinvázió fokozatainak megoszlása a DM2 és a kontroll csoportban

A tumorinvázió fokozata DM2 csoport (n=48) Kontroll csoport (n=52)

1. 4 (8%) 10 (19%)

2. 10 (21%) 27 (52%)

3. 14 (29%) 9 (17%)

4. 20 (42%) 6 (12%)


Vizsgálataink alapján a DM2 prognosztikai faktor-nak tekinthető a gingiva carcinomás esetekben, mely kedvezőtlen, rapid lefolyásra utal.

Mivel a szöveti reakciók pathomechanizmusának egyes részletei még nem ismertek sem a diabetes mellitusban, sem pedig a daganatok terjedésében, az összefüggések pontos tisztázása további kutatómun-kát igényel.

Irodalom

1. ADAMi Ho, cHoW WH, nyren o: Excess risk of primary liver can-cer in patients with diabetes mellitus. J Natl Cancer Inst 1996; 88: 1472–1477. 2. BAynes jW, tHorPe sr: Role of oxidative stress in diabetic com-plications: a new perspective on an old paradigm. Diabetes 1999; 48: 1–9.3. BettenDorF o, PiFFKó j, BánKFAlvi á: Prognostic and predictive fac-tors in oral squamous cell cancer: important tools for planning indi-vidual therapy? Oral Oncol 2004; 40: 110–119.4. BHAWAl uK, ozAKi y, nisHiMurA M: Association of expression of re-ceptor for advanced glycation end products and invasive activity of oral squamous cell carcinoma. Oncology 2005; 69: 246–255.5. BlooMgArDen zt: Definition of the insulin resistance syndrome: The 1st World Congress on the Insulin Resistance Syndroma. Diab Care 2004; 27: 824–830.6. Boros lg, cAscAnte M, lee W-nP: Metabolic profiling of cell growth and death in cancer: applications in drug discovery. Drug Dis-cov Today 2002; 7: 18–26.7. BrennAn PA, MAcKenzie n, Quintero M: Hypoxia-inducible factor 1alpha in oral cancer. J Oral Pathol Med 2005; 34: 385–389. 8. cHAMBers AF, MAtrisiAn lM: Changing views of the role of ma-trix metalloproteinases in metastasis. J Natl Cancer Inst 1997; 89: 1260–1270.9. clArK AM, rAine K, rAPHAel D: The American Cancer Society, American Diabetes Association and American Heart Association joint statement on preventing cancer, cardiovascular disease and di-abetes: Where are the social determinants? Diabetes Care 2004; 27: 3024.10. FAng FM, leung sW, HuAng cc: Combined-modality therapy for squamous carcinoma of the buccal mucosa: treatment results and prognostic factors. Head Neck 1997; 19: 506–512. 11. HAlMos t, jerMenDy g: Diabetes mellitus, elmélet és klinikum. Medicina, Budapest 2002; 55–69.12. HAlMos t, KAutzKy i, suBA i: Metabolicus syndroma. Medicina Bu-dapest 2005; 201–204.

13. HAMMArsten j, HogsteDt B: Hyperinsulinaemia: A prospective risk factor for lethal clinical prostate cancer. Eur J Cancer 2005; 41: 2887–2895. 14. Hu FB, MAnson je, liu s: Prospective study of adult onset dia-betes mellitus (type 2) and risk of colorectal cancer in women. J Natl Cancer Inst 1999; 91: 542–547.15. KADeMAni D, Bell rB, BAgHeri s, HolMgren e, DierKs e, Potter B et Al: Prognostic factors in intraoral squamous cell carcinoma: The influence of histologic grade. J Oral Maxillofac Surg 2005; 11: 1599–1605.16. KunKel M, reicHert te, Benz P: Overexpression of Glut-1 and increased metabolism in tumors are associated with poor progno-sis in patients with oral squamous cell carcinoma. Cancer 2003; 97: 1015–1024.17. linDBlAD P, cHoW WH, cHAn j: The role of diabetes mellitus in the etiology of renal cell cancer. Diabetologica 1999; 42: 107–112.18. lorenzi M: Glucose toxicity in the vascular complications of dia-betes: the cellular perspective. Diab Metab Rev 1992; 8: 85–103.19. All jl, tucKey jA, PArry Brl: Serum tumor necrosis factor alfa and insulin resistance in gastrointestinal cancer. Br J Surg 1992; 79: 1361–1363. 20. néMetH z, velicH n, szABó g, suBA z: Prognosztikai faktorok jelentősége szájüregi laphámrákok esetében. Orv Hetilap 2004; 13: 661–666.21. neville BW, DAy tA: Oral cancer and precancerous lesions. CA Cancer J Clin 2002; 52: 195–215.22. oliver rj, WooDWArDs rt, sloAn P: Prognostic value of facili-tative glucose transporter Glut-1 in oral squamous cell carcinomas treated by surgical resection; results of EORTC Transplantational Research Fund studies. Eur J Cancer 2004; 40: 503–507.23. ricHArDson lc, PollAcK lA: Therapy insight: Influence of type 2 diabetes on the development, treatment and outcomes of cancer. Nat Clin Pract Oncol 2005; 2: 48–53.24. riu l, Aguirre v, KiM jK: Insulin/IGF-1 and TNF-alpha stimulates phosphorylation of IRS-1 at inhibitory Ser 307 via distinct pathways. J Clin Invest 2001; 107: 181–189.25. sAlAHuDeen AK, KAnji v, recKelHoFF jF: Pathogenesis of diabet-ic -nephropathy: a radical approach. Nephrol Dial Transpl 1997; 12: 664–668.26. scHMiDt AM, Hori o, cAo r: RAGE–a novel cellular receptor for advanced glycation end products. Diabetes 1996; 45: 77–80.27. suBA z, ujPál M: Az inzulinrezisztencia és a daganat összefüg-gései. Magyar Onkol 2006; 50: 127–135.28. ujPál M, MAtos o, BíBoK gy: Diabetes and Oral tumors in Hunga-ry: Epidemiological correlations. Diab Care 2004; 27: 770–774.29. yAMAMoto e, MiyAKAWA A, KoHAMA g: Mode of invasion and lymph node metastases in squamous cell carcinoma of the oral cavity. Head Neck Surg 1994; 6: 938–947.

Dr. Ujpál M, Dr. BaraBás j, Dr. szaBó G, Dr. BoGDán s, Dr. lőrincz á, Dr. sUBa zs:

Prognostic value of type 2 diabetes among gingival cancer patients treated with surgery and irradiation

Type 2 diabetes may be regarded as a risk factor for cancers in different sites. The aim of this study was to compare the progression of primary gingival cancers in type 2 diabetic and non-diabetic patients.This retrospective follow-up study involved 48 diabetic and 52 non-diabetic control patients with gingival squamous cell carcinoma in stage T2-3N0M0. Their treatment comprised surgical tumor extirpation, block resection of the mandible, functional cervical dissection and 60 Gy adjuvant irradiation. Progression data was recorded after a 2-year period of clinical follow-up. Surgical samples were assessed histopathologically from the aspect of tumor spread. At the end of a 2-year follow-up period, there were significantly worse clinical results in the diabetic group concerning the cervical lymph node metastases (P<0.05) and the rate of deaths (P<0.001). Histologically, the degree of tumor invasion was significantly different in the diabetic group compared to the controls (P<0.01).Type 2 diabetes can be regarded as a possible prognostic factor in cases of gingival carcinoma, forecasting an unfa-vorable course.

Key words: gingival carcinoma, diabetes mellitus, tumor progression, prognostic factors

Fogorvosi szemle n

Semmelweis Egyetem, Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest

Az implantációs sebészeti beavatkozások indikációs területének változása a statisztikai vizsgálatok tükrében

DR. JOóB F. áRPáD, KEREKES FANNI, DR. KOPPáNy FERENC, PFEIFER BARBARA, DR. DIVINyI TAMáS

A fogászati implantológiával foglalkozó folyóiratok, könyvek, tudományos előadások egyre ritkábban foglalkoznak az egyes indikációs területekkel és azoknak a változásaival. Ennek oka részben az, hogy sebészeti szempontból a den-tális implantáció indikációjának a kontraindikációk hiányát tekintjük, és protetikai szempontból pedig bármilyen típusú fogatlanság esetén készíthető implantációs fogpótlás. Ennek ellenére érdekes kérdés az, hogy hazánkban az elmúlt közel két évtizedben hogyan változott az egyes indikációs területek megoszlása korcsoportok és nemek szerint. Szer-zők feldolgozták a SE Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika Ambulanciáján az elmúlt 22 évben dentális implantációra jelentkező betegeiket. Ennek során statisztikailag elemezték és összehasonlították őket kor, nem, a be-helyezésre került implantátumtípusok és a beültetések indikációjának tekintetében. A kapott eredményeket összeve-tettük a nemzetközi publikációkban megjelent adatokkal, és megállapították az ezekkel megegyező és ezektől eltérő ezektől eltérő tendenciákat.

Kulcsszavak: fogászati implantáció, indikáció, klinikai vizsgálat, statisztika

Bevezetés

Az orvosi beavatkozásokat – így az implantológiai te-vékenységek indikációját is – két tényező határozhatja meg döntően. Egyrészről a beavatkozással járó koc-kázati tényezők (risk): amelyek – implantáció eseté-ben – lehetnek sebészi, protetikai vagy akár anyagi jellegűek is. Másrészről a beteg számára várható ered- mények (benefits): vagyis a fogászati kezelés során elért rágófunkcióbeli, hangképzési, és az arc esztéti-kai rehabilitációja. A sebészeti beavatkozások közben esetlegesen fellépő kockázati tényezők (kontraindiká-ciók) alapos ismerete a gyakorló, implantológiával fog-lalkozó fogorvos számára˙ fontosak [1, 4, 11]. Ennek a birtokában lehet felelősségteljesen dönteni arról, hogy lehet-e implantátumot behelyezni a páciens állcsontjá-ban, vagy el kell ettől állni. Az implantációs beavatko-zással kapcsolatban is a várható eredmény, és a koc-kázat aránya befolyásolja a döntést, és ez a döntés mindig egyénre szabott [6].

Az 50-es, 60-as években az implantáció indikáció-ját főleg a hagyományos fogpótlások készítésének si-kertelensége jelentette, melynek segítségével utolsó mentsvárként próbálták meg rögzített fogpótlással el-látni a beteget. A fogászati implantológia csak később, a 70-es és a 80-as években került reflektorfénybe. Má-

ra egyre többen foglalkoznak vele, azonban nem rit-kán megfelelő sebészi jártasság nélkül, és a protetikai indikáció sem mindig helytálló. Ennek oka részben a tárgyi tudás hiánya, illetve nem mindig áll rendelkezés-re megfelelő mennyiségű csont a tervezett implantáci-óhoz, ezért oda ültették be az implantátumokat, ahol éppen csontot találtak. Azonban ma már rendelkezé-sünkre állnak olyan szájsebészeti-csontpótló eljárások (laterális augmentáció, tágításos osteotomia-csontha-sítás, onlay plasztika, autogén monocortikális csont-blokk augmentáció és a sinus elevatio, distractiós-os-teogenesis vagy akár mikrosebészeti csontátültetés), amelyek segítségével olyan mennyiségű csontot tu-dunk képezni az implantációt megelőzően – mind ho-rizontális, mind vertikális irányban –, amely biztosítja számunkra, hogy az implantátumot a protetikailag in-dokolt helyre, a megfelelő irányban, szögben és mély-ségbe helyezzük be.

Ennek ismeretében jelenthetjük ki ma megalapozot-tan azt, hogy sebészeti szempontból az implantáció indikációját a kontraindikációk hiánya, a beteg fogbe-ültetés iránti szándéka és a kezelő orvosának implan-tológiai jártassága jelentheti, és hogy protetikai szem-pontból elvben minden típusú fogatlanság esetén ké- szíthető implantációs fogpótlás [6].

Az implantáció indikációival a modern tankönyvek, publikációk ezért már nem, vagy csak röviden foglal-

érkezett: 2007. február 12.elfogadva: 2007. március 8.

100. évf. 3. sz. 2007. 103–107.


koznak. Annál részletesebben lehet azonban találni irodalmat a kontraindikációkkal kapcsolatban. Sokan, sok szemszögből leírták már azokat a betegségeket, állapotokat, amelyek ideiglenesen vagy véglegesen megakadályozhatják az implantációt [1, 6, 11, 13].

Természetesen az indikációt alapvetően a foghiá-nyok különböző megjelenési formái jelentik. Ezek be-osztása azonban jelentősen eltérhet a klasszikus, is-mert protetikai osztályozásoktól, osztályoktól, amelyek alapja a pillérfogak száma és ezek fogíven belüli elhe-lyezkedése [8].

Az implantáció indikációit jelentő foghiány-típusokat eredetileg Brinkmann osztályozta közel harminc évvel ezelőtt [3], aki négy osztályt állított fel: 1. osztály az egy fog hiánya (baleset vagy extractio során elvesztett fogak), a 2. osztály az egy- vagy kétoldali sorvégi hi-ány, a 3. osztály a túl hosszú fogközi hiány, a 4. osz-tály a teljes fogatlanság (elsősorban alsó állcsont ese-tében). Ezt a klasszikusnak számító beosztást azóta sokan átértékelték, megváltoztatták, de ez az alapja ma is az implantációs protetikai tervezésnek [6, 13].

Az ebben a témában a meglehetősen szűkös idegen nyelvű irodalom alapján kijelenthetjük, hogy a 90-es évek közepéig a fogászati implantológia fő indikációs területe a fogatlan (főleg alsó) állcsont rehabilitációja volt [2, 5, 9]. Ezért is tartottuk figyelemre érdemesnek feldolgozni, hogy hogyan változtak időközben az indi-kációs területek arányai. Vizsgálatainkban a következő kérdésekre kerestünk választ: 1, hogyan változtak az implantációs sebészet indikációs területei hazánkban az elmúlt 20 évben? 2, milyen összefüggésben van-nak a kapott adatok a külföldi irodalommal? 3, milyen anatómiai területre történik implantátum-behelyezés a leggyakrabban? 4, milyen gyakran előzi meg csont-pótlás az implantációt?

Vizsgálati anyag és módszer

A Semmelweis Egyetem Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Fogászati Sebészeti Osztá-lyán az 1984 és 2006 közötti beteganyagból 509 ese-tet dolgoztunk fel, akiknél a vizsgált időszakban 1333 implantátum behelyezése történt. A betegek kiválasz-tása véletlenszerű volt, és kizártuk az ún. „rizikó-pá-cienseket” (például a cukorbetegeket, erős dohányo-sokat stb.) a vizsgálatból. A kapott eredményeket sta-tisztikailag feldolgoztuk.

Vizsgáltuk a nemek arányát, a kor szerinti megosz-lásukat, az implantáció indikációját, illetve a foghiányok szerinti megoszlást. Ezen felül rögzítettük az alkalma-zott implantátumok típusát, méretét és számát, valamint feljegyeztük a megtartott fogak számát és helyze-tét is. Egyúttal vizsgáltuk, hogy kísérte-e az implantá-ciót csontpótlás, és ha igen, akkor milyen módon?

A foghiányok típusait az általunk módosított Brink-mann-féle osztályozás alapján tipologizáltuk. Mely mó-dosítás a következő: az első három osztály megegye-

zik az eredeti felosztással, a negyediket kiegészítettük a fogatlan kvadráns esetével, és létrehoztunk egy ötö-dik osztályt is, ahová az első négybe be nem sorolha-tó eseteket helyeztük.

Eredmények

A vizsgált csoport nemek szerinti megoszlása alapján a páciensek 55,6%-a nő és 44,4%-a férfi volt. Ez az arány majdnem megfelel a hazai társadalom nemek szerinti megoszlásának [14]. Az egyes indikációs terü-letek nemek közötti megoszlása az 1. (nők) és 2. ábra (férfiak) szerint alakultak.

Leolvasható az ábrákból, hogy mindkét nem ese-tében a második osztály, azaz az egy- vagy kétoldali

sorvégi hiány a meghatározó indikációs terület. Meg-figyelhető ugyanakkor, hogy a férfiak esetében az egy fog hiányának implantátummal történő pótlására már fiatal korban nagy igény mutatkozik, mint ahogy meg-állapíthatjuk azt is, hogy a nők esetében átlagosan 5

évvel korábban jelentkezik – a teljes fogatlanság és a féloldali fogatlan kvadráns – implantátummal történő pótlásának igénye.

1. ábra. Egyes indikációs területek életkor szerinti megoszlása a nők esetében

2. ábra. Egyes indikációs területek életkor szerinti megoszlása a férfiak esetében


Az egyes indikációs területek életkor szerinti meg-oszlását a 3. ábra szemlélteti.

Ezen látható, hogy az egy fog hiányának implantá-tummal történő pótlására fiatal korban (16–35 életév között) a legnagyobb az igény. Az egy- vagy kétolda-li sorvégi hiány implantátummal történő rehabilitáci-ója szinte minden életkorban előfordul, bár leginkább a középkorúak körében jellemző, ugyanúgy, ahogy a

harmadik osztály, a túl hosszú sorközi hiány gyako-ri előfordulása is. A teljes fogatlanság vagy egy teljes kvandráns hiányának pótlása implantátummal inkább az ötödik dekád után jellemző.

Leginkább a középkorosztály (40–60. életév között) tagjai élnek az implantációs fogpótlás lehetőségével a fogászati rehabilitációjuk során, ami megfelel a nem-zetközi irodalomban szereplő adatoknak. Fogászati implantációra az esetek több mint 75%-ában a 40. élet- év felett kerül sor, és összességében 40–60 éves kor között van az esetek majdnem 70%-a [7, 12].

A behelyezett implantátumok indikációs területek szerinti megoszlását a klinikai beteganyagon a máso-dik csoport (egy vagy kétoldali sorvégi hiány) hangsú-lyos előfordulása jellemzi. A vizsgált 509 páciens ese-tében, a behelyezett 1333 implantátumot figyelembe véve, az átlagos arány 2,16 implantátum betegenként.

Az esetek előfordulási aránya a következő volt:8,02%-ban egy fog hiány;34,4%-ban egy- vagy kétoldali sorvégi hiány;15,8%-ban túl hosszú sorközi hiány; 21%-ban teljes fogatlanság vagy egy kvadráns fo-gatlanság; 20,7%-ban az előbbi négy csoportba be nem sorol-ható okból történt implantátum-behelyezés.Ezek az eredmények lényegesen eltérnek a nem-

zetközi adatoktól [2, 4, 12]. Klinikai vizsgálatunk során megállapítottuk továbbá azt, hogy a frontrégióban és a premolaris-molaris régióban elhelyezett (mind az alsó, mind a felső állcsontban) implantátumok aránya: 0,55, tehát kétszer annyi implantátum került behelyezésre a

premoláris-moláris régióban, mint a frontrégióban. Az alsó és a felső állcsontban elhelyezett implantátumok aránya közel azonos.

Beszámolhatunk arról is, hogy a behelyezett implan-tátumok száma osztályunkon ötévenkénti összehason-lításban egyre intenzívebben nő, és a legjelentősebb növekedést az egy fog hiányának pótlása esetében észleltük (4 . ábra).

A foghiányok szerinti megoszlás alapján kijelenthet-jük, hogy az alsó állcsont esetében az első moláriso-kat, míg a felső állcsontok esetében az első premolá-risokat pótolják leggyakrabban implantátummal.

Az esetek 33,1%-ban az implantátum behelyezését csontpótlással kombináltuk, ami megegyezik a nem-zetközi irodalomban leírt adatokkal (39,9%). A csont-pótlások egyharmada sinus eleváció, míg a maradék kétharmad egyéb csontregenerációs eljárás volt. A vizsgált 22 év alatt az implantátum elvesztésének az aránya 1,87 %-os volt, ami valamivel rosszabb a nem-zetközi adatoknál (0,98-1%) [12], de ők csak 5 éves időintervallumot vizsgáltak.

Megbeszélés

A klinikai gyakorlatban az osseointegrált implantátu-mok alkalmazása több mint 25 éve áll rendelkezésre a foghiányos páciensek rehabilitációjában. Az utóbbi években az orális implantológia gyors ütemű fejlődést mutatott. Ez a tendencia arra vezethető vissza, hogy míg régebben szinte csak a teljes foghiánnyal rendel-kező betegnél volt uralkodó ez az eljárás, addig ma már a részleges foghiányok pótlása estében is egyre gyakrabban alkalmazzák.

A statisztikai vizsgálat elvégzését az indokolta, hogy az implantátum behelyezésének indikációs területei-nek változásairól a nemzetközi irodalomban csak cse-kély számban, míg a hazai irodalomban egyáltalán nem találtunk hasonló jellegű adatokat. Ezért népegész-

3. ábra. Indikációs területek korcsoportok szerinti megoszlása

4. ábra. Az indikációs területek százalékos megoszlása a műtéti év függvényében


ségügyi szempontból is jelentős kérdésnek gondoltuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben az idő függvényében az egyes indikációs területek aránya hogyan változott.

A vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy hazánk- ban a nemzetközi adatokkal megegyezően az 50-60. életév között kerül sor leggyakrabban az implantáció-ra, és az implantációs beavatkozások több mint a két-harmada a páciensek életének negyedik és a hatodik dekádja közé tehető, továbbá az egy- vagy kétoldali sorvégi hiány esetében történik legtöbbször implantá-ciós sebészeti beavatkozás. A berni klinikán 2004-ben készített vizsgálatok során – amelyet hasonló beteg- és implantátum-szám mellett végeztek – kiderült, hogy ott is a legnagyobb számban az egy fog hiányának

pótlása történt implantátummal. A behelyezett implan-tátumok közel 35%-a került beültetésre e célból, míg legritkábban a teljes fogatlanság esetében alkalmaz-tak implantációs fogpótlást. Hasonló eredményeket mutatnak a genfi és a mainzi klinika által végzett vizs-gálatok is [2, 4, 12]. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy erős tendenciaváltás történt a nyugat-európai orszá-gokban is az elmúlt 10 évben. Ráadásul nemcsak a behelyezett implantátumok számában emelkedik ki az egy foghiány pótlásának az esete, hanem a páciensek

az esetek több mint 51%-ban e foghiány-típus miatt jelentkeznek a kezelő fogorvosuknál [12]. A vizsgált beteganyagból az is jól látható, hogy a részleges fog-hiánnyal rendelkező pácienseknél a behelyezett imp-lantátumok helye az alsó állcsontban már nem az in-terforaminális régió, hanem az első moláris helye. Ezt követi gyakoriságban az első premoláris fog a felső állcsontban, ami azt mutatja, hogy ma már nem a tel-jes kivehető fogpótlás pillérei létrehozására végzünk implantációt, hanem vagy sorvégi hiány, vagy egy fog hiányának pótlására választjuk ezt módszert. Ered-ményeink e tekintetben megegyeznek a nemzetközi adatokkal és korrelál a Fogpótlástani Klinikán végzett tanulmánnyal is, ahol azt vizsgálták, hogy melyik foga-kat pótolják legtöbbször hagyományos fogpótlással (5. ábra) [15].

Megállapítottuk azt is, hogy az implantációs esetek egyharmadában az implantációt kiegészíti vagy csont-pótlás előzi meg. Ez a tény is megegyezik a nemzet-közi adatokkal.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy az indikációs terü-letek megoszlása, illetve ezeknek az időbeli változá-sai, továbbá a kiegészítő csontpótló eljárások száma hazánkban, ha némi késéssel is, de követi a nemzet-közi tendenciákat.

Irodalom

1. AlBreKtsson t, zArB g, WortHington P, ericson rA: The long-term efficacy of currently used dental implants: a review and proposed cri-teria of success. Int J Oral Maxillofac Implants 1986; 1: 11–12.2. BernArD j, Belser uc, MArcHAnD D, geBrAn g: Implants et edent-ments partiels: aspects chirurgicaux et prothetiques. Cahiers Proth 1996; 96: 85–95.3. BrinKMAnn e: Indikation zur enossalen Implantation. Dtsch Zahn-arztl Z 1976; 31: 557–560.4. Buser D, MericsKe-stern r, BernArD jP, BeHneKe A, BeHneKe n, et Al: Long-term evaluation of non-submerged ITI implants. Part 1: 8-year life table analysis of a prospective multi-center study with 2359 implants. Clin Oral Implant Res 1997; 8: 161–172. 5. Buser D, Belser uc: Fortschritte und aktuelle Trends in der oralen Implantologie. Schweiz Monatsschr Zahnmed 1998; 108: 326–350.6. Divinyi t: Fogászati implantológia. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1998, 100–103.7. DouglAss cW, sHiH A, ostry l: Will there be a need for complete dentures in the United States in 2020? Prosthet Dent 2002; 87: 5–8.8. FáBián t. (szerk.): A fogpótlástan alapjai. Semmelweis Kiadó, Bu-dapest, 1997; 188–194.9. lAMBrecHt jt, BesiMo ce, guinDy js: Standortbestimmung der zahnärztlichen Implantologie in der Schweiz. Schweiz Monatsschr Zahnmed 1999; 109: 18–30.10. MiscH ce: Cotemporary Implant Dentistry. Quintessence 1993; 1: 37–38.11. sugerMAn PB, BArBer Mt: Patient selection for endosseous den-tal implants: Oral and systemic considerations. Int J of Oral & Maxil-lofac Implants 2002; 17: 191–201.12. sulzer tH, Bornstein MM, Buser D: Aktuelles Indikationspektrum in der oralen Implantologie an eine Überweisungsklinik. Schweiz Monatsschr Zahnmed 2004; 114: 444–450.13. vAjDovicH i: A gyakorló fogorvos implantológiája. Dental Press Hungary Kft., Budapest, 2002, 26–27.14. www.uni-miskolc.hu/ecomojud/nepes15. www.sote.hu/download/inst87

5. ábra. Implantátummal pótolt fogak százalékos megoszlása a két állcsontban


Dr. joóB F.á, KereKes F, Dr. KoPPány F, PFeiFer B, Dr. Divinyi t:

Changes in the Indications of Oral Implants in Our Department.

A Statistical Study

Journals, books and lectures on oral implantology are concerned less and less with the various fields of indication and their changes. The reason for this is in part that from a surgical point of view we consider the lack of contraindication as the indication of dental implant placement, while from a prosthetic point of view implant supported prosthetic work can be done in any prosthetic situation. Despite of this it is an interesting question, how the ratios of the various fields of in-dication have changed in view of the age groups and genders in Hungary in the past twenty years. In the present study a part of the patients reporting to the outpatient clinic of the Department of Oral and Maxillofacial Surgery and Dentistry of Semmelweis University for dental implant placement in the past 22 years were analyzed us-ing statistical methods. Various age groups, genders and types of implants were compared in view of the indication of placement. The results were compared to data published in international literature.

Key words: dental implant, indication, clinical study, statistics

CACACI C.–NEUGEBAUER J.–SCHLEGEL A.–SEIDEL F.:Orale Implantologie.

Checklisten der Zahnmedizin(A fogorvostudomány kompendiuma sorozat.

Oralis implantológia)Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 2006

152 oldal, 87 ábra, 14 táblázatÁra: 39,95 €

A szerzők az oralis implantáció teljes körét átfogóan, a leglényegesebbekre koncentrálva állították össze könyvüket.

Az első általános részben az osseointegráció, imp-lantátum-felszín, implantátum-geometria, implatátum- felépítmény kapcsolat, implantálási mód, az implan-táció és a terhelés idejének kiválasztása kérdéseivel foglalkoznak. A második fejezetben az implantáció tár-gyi, személyi és szakmai feltételeit sorolják fel. A har-madik fejezet az indikáció és kontraindikáció, a negye-dik a diagnosztika, az ötödik a paciens felvilágosítás,

a hatodik a preimplantológiai tervezés kérdéskörét összegzi. A hetedik fejezetben az implantátumok ope-ratív behelyezésének tárgyi feltételeit, majd az ope-ráció, implantátum behelyezés lehetőségeit tárgyalja. A nyolcadik a különleges implantológiai technikák, így többek között a csontrepesztéses, csontkondenzáci-ós, a vertikális állkapocsdisztrakciós, idegáthelyezé-ses implantációs eljárásokat sorolja fel. A kilencedik a különböző augmentációs eljárások, membrántech-nikák fejezete. A tizedik fejezet az implantációs prote-tika összes lényeges kérdését érinti. A tizenegyedik fejezet a lehetséges komplikációk, a tizenkettedik az utókezelés, dokumentáció, visszarendelés kérdéseit foglalja össze. A tizenharmadik fejezet az implantátu-mok ortodonciai alkalmazási lehetőségeit írja le.

A könyv ajánlható az implantáló fogorvosoknak, száj- sebészeknek valamint a fogorvos-hallgatóknak vizs-gára történő felkészüléshez.

Dr. Somogyi Endre

KöNyVISMErTETéS

KÖZLEMÉNY

Kérjük a Tisztelt Szerzőket, hogy ha közleményükhöz mellékelnek rajzokat, fotókat vagy nem Word-ben készült táblázatokat, akkor azokat külön, az eredeti file-ban (jpg, tiff, xls stb.) adják le. Ne illesszék be a Word dokumentumba, mert azok kiemelése nagyon sok pluszmunkát jelent a tördelőnek. A feldolgozás könnyebb, és jobb minőségű lesz az eredeti file-ból.Együttműködésükben bízva, segítségüket előre is köszönjük!

A szerkesztőség

Fogorvosi szemle n

Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék*Konzerváló Fogászati Tanszék**

Debreceni Egyetem, Kolloid- és Környezet Kémiai Tanszék***

Fogászatban alkalmazható hatóanyagok leadására alkalmas nanorészecskék szintézise

BAKó JóZSEF*, DR. SZEPESI MáRTA*, DR. MáRTON ILDIKó**, DR. BORBéLy JáNOS***, DR. HEGEDűS CSABA*

A korszerű hatóanyag-leadó rendszereket egyre szélesebb körben alkalmazzák, mert ezen eszközök lehetőséget biz-tosíthatnak pl. a gyógyszerek célzott és szabályozott alkalmazásához. Mindeddig a fogászati gyakorlatban megjelent anyagok – a polimer alapú gélek – szerkezetükkel befolyásolták a kioldódást. A közelmúltban viszont egyre intenzívebb kutatások folytak egyéb módszerek alkalmazására is. Ezek közé tartozik a nanotechnológia is, melyet napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományágaként tartanak számon.Jelen munka célja olyan biokompatibilis nanorészecske előállításának a bemutatása, amely a fogászatban is alkalmaz- ható hatóanyag-leadó rendszer alapjául szolgálhat.A polimer-bázisú nanorészecskék előállítása micelláris polimerizációval történt, melynek révén a szerzők vízben jól diszpergálható fehér, porszerű anyagot kaptak. A részecskék méretét dinamikus lézer fényszórás fotometriás (DLS) és pásztázó elektronmikroszkópos módszerrel (SEM) vizsgálták. A SEM felvétel szerint a részecskék 50-180 nm-es mérettartományba esnek. Ezzel összevethető a DLS mérések alapján kapott eredmény, mely szerint két mérettarto-mányba eső részecskék alkotják az anyag összességét, az egyik csoport 40±15 nm mérettel, míg a másik 180±30 nm mérettartománnyal jellemezhető.Eredményeik azt támasztják alá, hogy sikerült olyan nanorendszert előállítani, mely a további kísérleteikben alapját képezhetik egy új hatóanyag-leadó eszköz fejlesztésének.

Kulcsszavak: nanorészecske, hidrogél, nanokompozit, hatóanyag-leadó rendszer

Bevezetés

A nanotechnológia egyike a napjainkban legdinamiku-sabban fejlődő tudományterületeknek. Nanorészecs-kéknek nevezik azokat az objektumokat (gömbök, szá-lak, lapok, csövecskék), amelyek mérete legalább az egyik dimenzióban nem haladja meg a 100 nm-t. Na-norészecskéket magukban foglaló anyagokat pedig nanorendszereknek, nanokompozitoknak nevezik [1].

Az élet számos területén ismerhetünk már alkalma-zásokat is, melyek felhasználják eredményeit az opti-kában, az informatikában, az anyagtudományban, de egyre több helyen kezdik vizsgálni alkalmazását a fo-gászatban is. A kompozitok – mint ma is alkalmazott fogászati tömőanyagok – területén már a kereskede-lemben is megjelentek a nanotechnológia legújabb eredményei, s rendkívül nagy sikerrel alkalmaznak na- noméretű töltőanyagot tartalmazó termékeket [11, 12]. Ezzel párhuzamosan fejlődtek ki a kémia területén a nanorendszerek előállítását célzó egyéb eljárások, melyek során konvencionálisan alkalmazott monomerek

nanorészecskékké alakíthatóak, különböző polimeri-zációs reakciókkal, illetve átalakításokkal. Ilyenek le-hetnek például az előre kialakított polimerek diszper-ziója, az oldószer-elpárologtatás módszere, a spontán emulgeálás vagy oldószer diffúziós eljárás, a kisózás, a szuperkritikus folyadék technológia, vagy akár a köz- vetlen polimerizáció [15]. Ezen eljárásokból fakadó sokszínűség nyújt lehetőséget a polimerek széles kö-rű felhasználására. Ilyen felhasználás lehet a ható-anyag-leadó rendszerek fejlesztése is, ami ma is in-tenzíven kutatott terület, s ahol a nanotechnológiának rendkívüli szerepe lehet [9]. A parodontológia és a száj- sebészet területén is ismertek, és alkalmazottak már egyes polimer bázisú gyógyszerleadó rendszerek, ilyen pl. az Atrisorb, a PerioChip vagy a PerioFilm, de ezen rendszereknél még a polimer szerkezete a fő befolyá-soló tényezője a kioldódásnak. E rendszerek új alter-natíváját képezheti egy olyan nanokompozit struktúra, ahol a polimer mátrixban szétoszlatott nanorészecskék segítségével lehetne tovább szabályozni a kioldódást. A kompozit feltételezett működési sémáját az 1. ábra

érkezett: 2006. december 14.elfogadva: 2007. április 13.

100. évf. 3. sz. 2007. 109–113.


szemlélteti. A kioldódást ebben az esetben a mátrix és nanorész együttes kioldódási tulajdonságai alakítják ki úgy, hogy a kompaktabb nanorészből történő lassú ha-tóanyag-felszabadulás biztosíthatja a gyógyszer jelen-létét a mátrixból történő gyorsabb kioldódást követően is. A nanoméretű részecskék alkalmazása számos előnnyel járhat, pl. gyógyszerek esetében jelentősen megnövelheti azok biológiai hatásosságát. A nanoré-

szecskék esetében az adott térfogatelemben vagy tö-megegységben lévő felület jelentősen megnövelhető a hagyományos anyagokhoz képest, így a transzport-folyamatok szabályozására nagyobb lehetőség nyílik. Amennyiben koherens rendszerben – pl. hidrogél – na- norészecskéket diszpergálunk, akkor a gél-mátrix ad-ta szabályozási, kibocsátási lehetőségen túl, a beépí-tett nagy felületű nanoanyag révén a transzportfolya-matok további módosítására nyílik lehetőség. Jelen munkánk célja olyan nanorészecske előállításának be-mutatása, mely a jövőben alapját képezheti kombinált, a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rend-szer fejlesztésének.

Anyag és módszer

A nanorészecskék előállítása nitrogén atmoszféra alatt, folyamatos keverés mellett, micelláris polimerizáció útján történt. A szerves fázist 2-hidroxietil-metakrilát (97%-os, Sigma-Aldrich, Steinheim) (HEMA) monomer, poli-(etilénglikol)-dimetakrilát (Mn:550, Sigma-Aldrich, St. Louis, MO) (PEG-DMA) térhálósító, illetve n-butil-alkohol (Spektrum 3D Kft) alkotta. A vizes fázist nát-rium-dodecil-szulfát (Spektrum 3D Kft) (SDS) 2,4%-os oldatában, kálium-peroxid-diszulfát (98%, Reanal Co., Budapest) (KPS), mint termoiniciátor felhasználásával, N,N,N’,N’-tetrametil-etilén-diamin (99%-os, Sigma-Ald-rich, Steinheim) (TEMED) katalizátor segítségével állí- tottuk elő. A teljes elegyre vonatkoztatott monomerkon-centráció 4%. A reakció dupla falú lombikban, 60 °C-os közegben ment végbe. Ezt követően jeges fürdő se-gítségével fagyasztottuk be a polimerizációt. A kapott reakcióelegyet 4 napig dializáltuk, majd liofilizáltuk CHRIST ALPHA 1-2 készüléken –50 °C-on. Az eljá-

rás eredményeként fehér színű, por formájú anyagot kaptunk.

A nanorészecskék méretét fényszórás fotometria (BI-200SM Brookhaven Research Laser Light Scatte-ring fotométer, NbyAg szilárd fázisú lézerrel) (DLS), és pásztázó-elektronmikroszkóp (HITACHI S4300 CFE, Tokyo) (SEM) segítségével határoztuk meg. DLS se-gítségével a hidrodinamikai átmérő meghatározása (HD), a részecske méreteloszlás (RME) és a polidisz-perzitási együttható (PDI) adható meg. Az alkalmazott hullámhossz λo=532 nm. Méréseinket 25 °C-on 90°-os detektálási szög mellett, optikailag homogén henger alakú kvarc küvettában végeztük. A mintavétel közvet- lenül a dialízist követően történt, s a polimer koncent-rációja 100 μg/ml volt. A SEM vizsgálatok előkészíté-sekor a minta egymást követően kétszer 30 másod-percig 10-2 mPa nyomás alatt volt, 18-20 mA plazma áram mellett, így létrehozva az arany bevonatot a fel-színén. A mérés során az alkalmazott gyorsítófeszült-ség 5 kV volt.

Eredmények

A HEMA mint egyfunkciós és PEGDMA mint kétfunk-ciós monomerek micelláris polimerizációjának elvi váz-lata a 2. ábrán látható. A reakció 60 °C-on Na-dode-cil-szulfát tenzid vizes oldatában, TEMED katalizátor

segítségével, K2s2o8 iniciátor hatására ment végbe. A reakció dupla falú lombikban játszódott le, mely se-matikusan a 3. ábrán látható. Kezdetben a szerves fá- zisban helyet foglaló egy- és kétfunkciós monomerek az SDS alkotta micellákban vannak. A KPS hatására elindul a polimerizációs reakció a reaktív – kettős kö-tést – tartalmazó csoportok száma csökken, s ezzel

1. ábra. Nankompozit hidrogél modellje. 1) nanorészecskéből történő hatóanyag felszabadulás (lassú);

2) a mátrix hidrogélből történő kioldódás (gyors)

1. kép. Pásztázó elektronmikroszkóp felvétel (SEM) a 2-hidroxietil-metakrilát (HEMA) és poli-(etilénglikol)-dimetakrilát

(PEGDMA) 50%–50% összetételű nanorészecskékről. A kép 1 μm-es léptékkel,

50 000-szeres nagyítással ábrázolja a részecskéket

1 mikron


párhuzamosan alakulnak ki a „polimerszálak”. A reak- ció addig tart, amíg az összes kettős kötés el nem rea-gál, s ki nem alakul a micella mérettartományába eső polimer, melyet tisztítva, liofilizálva használhatunk fel.

Az 50% HEMA és 50% PEGDMA felhasználásával készült nanorészecskék vizsgálatának az eredménye-ként, az 50000-szeres nagyítású SEM felvételen (1. kép)

jól látható, hogy a kis gömb alakú képződmények a nano- mérettartományhoz tartozó 50–180 nm közötti mé- rettel rendelkeznek. Az 4. ábrán látható DLS eredmé-nyek azt mutatják, hogy a nanorészecskék hidrodina-

mikai átmérője két jól definiálható mérettartományba esik. Ezek a mérettartományok a 40±15 nm és a 180 ±30 nm. Mindamellett a részecskék szám és térfogat

2. ábra. Micelláris polimerizáció elvi vázlata. Monomerek 2-hidroxietil-metakrilát (HEMA) és poli-(etilénglikol)-dimetakrilát (PEGDMA),

Na-dodecil-szulfát (SDS), mint tenzid oldatában, TEMED (N,N,N’,N’-tetrametil-etilén-diamin) katalizátor, és K2s2o8 iniciátor alkalmazásával 60 °C-on lejátszódó reakció esetében.

3. ábra. Micelláris polimerizáció lefolyásának sematikus ábrája. SDS (natrium-dodecil-szulfát), oldatban KPS (kálium-peroxid-diszulfát) iniciátor jelenlétében,

TEMED (N,N,N’,N’-tetrametil-etilén-diamin) katalizátor segítségével lejátszódó reakció jellemző állomásai. Először csak monomerek vannak jelen a micellában, majd a KPS hatására elinduló polimerizácó következtében összekapcsolódnak az anyagok, s végül a reakció végére elreagál az összes aktív csoport, s leáll a folyamat.


szerinti eloszlásából kiolvasható, hogy a kis mérettar-tományba eső részecskék szám szerinti és térfogat szerinti aránya jelentősen meghaladja a nagyobb mé-retű részecskékét.

Megbeszélés

Az előállított anyaggal elvégzett vizsgálatok azt mutat-ják, hogy sikerült hidrofil sajátságokkal rendelkező nanorendszert létrehozni, melynek a szárazon vizsgált mérete 50-150 nm közé esik, míg híg diszperzióban a hidrodinamikai átmérőt tekintve kétféle méretű ré-szecskék elegyét találtuk, úgymint a 40±15 nm és a 180±30 nm körüli mérettartományhoz tartozókat. A szám és térfogat szerinti eloszlás azt mutatja, hogy a kis mé-

rettartományba eső részecskék nagyobb számban ke-letkeznek. Az általunk szintetizált nanorészecskék te-hát megfelelő eszközök lehetnek egy új alternatív ha-tóanyag-szállító és -leadó rendszer fejlesztéséhez.

Különféle hatóanyag-szállító és -leadó rendszerek már ma is léteznek, de azok elvükben különböznek az általunk előállítani kívánt anyagtól. Már az 1980-as évek elején elkezdték kutatni a klórhexidin elnyújtott leadására képes polimer rendszereket [5, 16]. Ezen kutatások eredményeképp jött létre a PerioChip (Dex-

cel Pharma, Izrael), amely egy hidrofil jellegű, biodeg-radábilis, előre polimerizált és csomagolt anyag, melynek hatóanyaga a klórhexidin-diglükonát, s fogak mel- letti kisebb tasakok kezelésére alkalmas [7]. Egy má-sik, szintén az alkalmazás stádiumában lévő készítmény az Atrisorb (Atrix Laboratories Inc., USA). Ez egy ké-miai polimerizációval előállítható kétkomponensű bio-degradábilis és bioabszorbeálódó képességekkel ren- delkező, doxiciklint leadó rendszer [2, 3, 8]. Ezen ter-mékek Magyarországon még meglehetősen nehezen hozzáférhetőek, így alkalmazásuk sem része a min-dennapos kezeléseknek. Hazánkban is elérhető ható-anyag-leadó rendszer pl. a PerioFilm (Italmed S.n.c., Olaszország), amely szintén kétkomponensű lokálisan alkalmazható anyag. A kibocsátást itt is a polimer ösz-szetétele, és szerkezete befolyásolja, ami jelen eset-

ben egy vékony filmrétegből történő kioldódást jelent [4]. Az Arestin (Oral Pharma Inc., USA) minociklin le-adására képes anyag, mely rendszernél már felfedez-hetjük, hogy a hatóanyag szabályozott leadását nem-csak a mátrix, hanem egy másik anyag segítségével is igyekeznek jobban kontrollálhatóbbá tenni. Ebben az esetben mikrogömböket alkalmaznak, mely a tömő-anyagok esetében már megismert méreteloszláshoz hasonlóan, a makro és a nanoanyagok között helyez-kedik el [10, 13, 14]. A szabályozott hatóanyag-leadás

4. ábra. Dinamikus fényszórás fotometriás (DLS) mérés eredményeinek összefoglalása 2-hidroxietil-metakrilát (HEMA) és poli-(etilénglikol)-dimetakrilát (PEGDMA) 50%–50% összetételű nanorészecske 100 μg/ml

koncentrációjú oldatának vizsgálatából. a) Méreteloszlás ábrázolása

b) A kis és nagy mérettartomány megoszlása a jel kialakulásában, intenzitás, térfogat és szám szerint

100

80

60

40

20

0

a.,

33,8

36,5

39,4

42,5

45,9155,7

168,0

181,3

195,7

210,9

228,0

Inte

nzitá

s

Méret (nm)

b., Megoszlás Kis méret Nagy méret

Intenzitás 42 58

Térfogat 98 2

szám 100 0


Bakó j, Dr. szepesi M, Dr. Márton i, Dr. BorBély j, Dr. HeGeDűs cs:

Synthesis of nanoparticles for dental drug delivery systems

Modern drug delivery systems are designed for targeted controlled slow drug release. Up to now polymer based hydro-gels have been applied in dentistry, which systems can affect the rate of the release due to their structure. Recently, intensive research for other methods is performed all over the world in order to improve the effectiveness of delivery systems. Nanotechnology is one of the most dynamically developing disciplines and is a powerful tool to increase the bioavailability of drugs.The aim of this work is to synthesise biocompatible nanoparticles by free radical initiated copolymerization of the mono-by free radical initiated copolymerization of the mono-mers, 2-hydroxyethyl methacrylate (HEMA) and polyethyleneglycol dimethacrylate (PEGDMA) in aqueous solution, which can support the formation of nanoparticels that can be used as a drug delivery system for dental applications.The polymer-based nanoparticles were prepared via micellar polymerisation, which resulted a well dispersible white powder material. The size of particles was determined by Dynamic Laser Light Scattering (DLS) and Scanning Electron Microscopy (SEM). The size of particles is in range of 50-180 nm, measured by SEM. These values are commensurable with the results obtained by DLS experiments, where two size ranges were observed, as 40±15 nm and 180±30 nm.The nanoparticles are suitable for incorporation into a hydrogel matrix and to design new drug delivery devices for den-tal applications.

Key words: nanoparticle, hydrogel, nanocomposite, drug delivery system

ezen kívüli alternatív módjait több helyen és módon is vizsgálják, több elképzelés és kísérlet van, mint pél-dául a hőmérséklet vagy a mágneses mező által ve-zérelt polimer rendszerek, önszerveződő rendszerek, vagy a kémiai környezet által szabályozott hatóanyag-leadáson alapuló technikák [6]. Mindezek mellett, vagy sokszor ezekkel párhuzamosan fedezhetőek fel a nanorendszerek vizsgálatai is, melyek lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a mikroszemcsékhez hason-ló módon, de talán még azoktól is finomabban sza-bályozhatóbbakká váljanak a hatóanyag-kibocsátó rendszerek. Erre az ad lehetőséget, hogy a nanoré-szecskékből történő kioldódás sebessége is külön vá-lik szabályozhatóvá a méret és a térháló-sűrűség vál-toztathatásával, illetve a mátrix hatóanyag-leadása is kontrollálható az azt felépítő monomerek térháló-sűrű-ségével vagy kémiai minőségével.

KöszönetnyilvánításA kutatás a RET (Regionális Egyetemi Tudásközpont) kapcsolódási szám (RET-06-432-2004) és a (RET-06-423-2004) támogatásával valósult meg.

Irodalom

1. AvellA M, errico Me, MArtuscelli e: Novel PMMA/CaCO3 nano-composites abrasion resistant prepared by an in situ polymerization process. Nanoletters 2001; 1: 213–217.2. BreM ll, sAlluM Av, cAsAti Mz, nociti FH, sAlluM eA: Guided tissue regeneration in Class II furcation defects using a resorbable polylactic acid barrier. Am J Dent 2004; 17: 443–446.3. cHogle s, MicKel AK: An in vitro evaluation of antibacterial proper-ties of barriers used in guided tissue regeneration. J Endodont 2003; 29:1–3.

4. cinKóczKy B, HerMAnn P, gerle j: Periofilm-lokális antibiotikum al-kalmazása az implantológiai gyakorlatban. Magyar Fogorvos 2005; 4: 202–204.5. FrieDMAn M, goloMB g: New sustained releasedosage from of clor- hexidine for dental use. J Periodontal Research 1982; 17: 323–328.6. gyenes t, zrínyi M: Szabályozott hatóanyag-leadó rendszerek. Paradigmaváltás a gyógyszerészetben. Acta Pharm Hun 2001; 71: 405–421.7. HeAsMAn PA, HeAsMAn l, stAcey F, MccrAcKen gi: Local delivery of chlorhexidine gluconate (PerioChip) in periodontal maintenance pa-tients. J Clinc peridontol 2001; 28: 90–95.8. Hou lt, yAn jj, tsAi Ay, lAo cs, lin sj, liu cM: Polimer-assisted regeneration therapy with Atrisorb barriers in human periodontal in-trabony defects. J Clin Periodontol 2004; 31: 68–74.9. Koo oM, ruBinstein i, onyuKsel H: Role of nanotechnology in tar-geted drug delivery and imaging: a concise review. Nanomedicine 2005; 1: 193–219.10. lessen j, HAnlon A: A post-marketing study of 2805 patients treated for periodontal disease with Arestin. J Int Acad Periodontol 2004; 6: 150–153.11. MitrA sB, Wu D, HolMes Bn: An application of nanotechnology in advanced dental materials. J Amer Dent Assoc 2003; 134: 1382–1390.12. Moszner n, KlAPDoHr s: Nanotechnology for dental composites. Int J Nanotech 2004; 1: 130–156.13. Presson gr, sAlvi ge, Heitz-MAyFielD lj, lAng nP: Antimicro-bial therapy using a local drug delivery system (Arestin) in the treat-ment of peri-implantitis. I: Microbiological outcomes. Clin Oral Im-plants Res 2006; 17: 386–393.14. sKKAleric u, scHArA r, MeDvesceK M, HAlnon A, DoHerty F, les-seM j: Periodontal treatment by Arestin and its effects on glycemic control in type 1 diabetes patients. J Int Acad Periodontol 2004; 6: 160–165.15. soPPiMAtH Ks, AMinABHAvi tM, KulKArni Ar, ruDzinsKi We: Biode-gradable polymeric nanoparticles as drug delivery devices, J. Control Release 2001; 70: 1–20. 16. steinBerg D, FrieDMAn M, sosKolne A, selA Mn: A new degrad-able controlled release device for treatment of periodontal disease: in vitro release study. J Periodontol 1990; 61: 393–398.


BernD reiteMeier–norBert scHWenzer– MicHAel eHrenFelD (szerK.):

Einführung in die Zahnmedizin (Bevezetés a fogorvoslásba)

Georg Thieme Verlag, Stuttgart–New York, 2006319 oldal, 556 ábra (533 színes, 23 fekete-fehér),

60 táblázatÁra: 49,95 €; 82,00 CHF

A gazdagon illusztrált, szép kiállítású, tartalmas könyv három szerkesztő és 34 fejezetszerző munkája. A mű készítői között 28 egyetemi tanárt, három egyetemi do- censt és hat fiatalabb egyetemi oktatót találunk. A könyv hat önálló fejezetből és egy függelékből áll, a leírtak megértését 533 színes ábra, 23 fekete-fehér ábra, 60 táblázat, részletes tartalomjegyzék, tárgymutató, a leg-fontosabb szövegrészek kiemelése, valamint különbö-ző színkódok segítik.

Az első fejezet (Allgemeine Grundlagen – Általános alapismeretek) a fogorvoslás történetének áttekintésé-vel kezdődik, majd a fogorvoslás és az általános orvos- lás közötti kapcsolatról, a két szakterület összefüggé-séről olvashatunk. Ezt követően a fogorvosképzés cél-ja, szerkezete kerül ismertetésre. Végül az evidencián alapuló fogorvoslásról, a fogorvosi kutatások eredmé-nyeinek szakszerű értékeléséről és az ismeretek gya-korlatba történő átültetésének mikéntjéről esik szó.

A második fejezetben (Ergonomische Grundlagen zahnärztlicher Tätigkeit – A fogorvosi tevékenység er-gonómiai alapismeretei) először a fogorvosi munkával járó emocionális és fizikai megterhelésről, a fogorvosi tevékenység végzéséből adódó túlterhelődésről, illet-ve az ebből kialakuló testi vagy lelki károsodásokról olvashatunk. Ezt követően ezek megelőzésének lehető-ségeit mutatja be. Részletesen tárgyalja a fejezet a fogorvosi egységkészülék kiválasztásának és a fogorvosi rendelő kialakításának szempontjait, a beteg, az asz-szisztens és a fogorvos elhelyezkedésének, helyes testtartásának tudnivalóit. Ismerteti a dezinfekció és az infekciókontroll tudnivalóit is. Végül tárgyalja a ha-tékony praxismenedzsment és a hatékony kommuni-káció alapelveit.

A harmadik fejezet (Orofaziales System – Az oro-faciális rendszer) ismerteti a rágószerv fejlődését és morfológiáját, a rágás mechanizmusát, az állkapocs-ízület működését, a nyálszekréció alapmechanizmu-

sait és a nyál szájüregben betöltött funkcióit, valamint a szájüregben található mikroorganizmusokat illetve a dentális plakk képződésének alapmechanizmusait.

A negyedik fejezet (Grundlagen Zahnärztlicher Tätig- keit – A fogorvosi tevékenység alapismeretei) önálló szakaszonként külön-külön tárgyalja a preventív fogá- szat, a fogszabályozás, a parodontológia, a konzerváló fogászat, a dentoalveoláris sebészet és a fogpótlástan diagnosztikai és terápiás alapismereteit. A terjedelem adta korlátok között az ismertetés pontos, érthető és magas színvonalú áttekintést ad a fogorvoslás egészé-ről, a legmodernebb diagnosztikai és terápiás lehető-ségekről.

Az ötödik fejezetben (Alterszahnmedizin – Geros-tomatologia) megtaláljuk az átlagéletkor növekedésé-vel kapcsolatos demográfiai adatokat, az öregedéssel együtt járó legfontosabb általános illetve orofaciális fi-ziológiai és pathofizológiai változásokat. Ezt követően röviden bemutatja az idős korúak fogpótlással történő ellátásának sajátos szempontjait, illetve a profilaxis és az utógondozás mikéntjét.

A hatodik fejezetben (Zahnersatz – Bedeutung, Ge-sundheitsnutzen und Reaktionen – A fogpótlások je-lentősége, haszna, és a fogpótlásokra adott reakciók) a fogpótlások fontosabb funkcióinak leírása mellett ér-dekes adatok ismertet a betegek fogpótlással kapcso-latos elvárásairól, elégedettségéről, a különböző típu-sú fogpótlások élettartamáról, a leggyakoribb hibákról, és a fogpótlásokkal kapcsolatban kialakuló leggyako-ribb szomatikus illetve pszichés tünetekről.

A függelékben részletes leírást találunk az Interneten elérhető tudományos adatbázisok (Medline, PubMed, Cochrane) használatáról. Ezt egy rövidebb ismertetés követi a Német Fogorvosi Funkciódiagnosztikai és Funk- cióterápiás Társaság (DGFDT) valamint a Német Fog-pótlástani és Anyagtani Társaság (DGZPW) hivatalos terminológiájáról. Végül egy nem túl terjedelmes, de szépen illusztrált, a fogorvosi és fogtechnikai műsze-rekről készített katalógust is tartalmaz a függelék.

A tartalmában értékes, és igen gazdagon illusztrált könyv a legszélesebb körben ajánlható fogorvosoknak, fogorvostan-hallgatóknak, fogorvosi asszisztensek il-letve a társszakmák érdeklődő képviselőinek egyaránt.

Dr. Fábián Tibor Károly

KöNyVISMErTETéS

Fogorvosi szemle n

Semmelweis Egyetem Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest

Biszfoszfonátok alkalmazása következtében kialakuló osteonecrosis az állcsontokban

DR. VASZILKó MIHáLy, DR. BARABáS JóZSEF, DR. SZABó GyÖRGy, DR. VELICH NORBERT, DR. CSéPLő KISZTINA, DR. UJPáL MáRTA

Az újgenerációs biszfoszfonát-származékokat egyre szélesebb körben alkalmazzák osteoporosis kezelésére, valamint egyes csontérintettséggel járó daganatok esetében. 2005. szeptember 1. és 2006. május 31. között szerzők 8 beteget kezeltek a Klinikán biszfoszfonát-származékok alkalmazása után az arc-, állcsont régióban kialakult osteonecrosis miatt. Ezen betegek mindegyike intravénás biszfoszfonát kezelést kapott megelőzően. Az általuk kezelt betegek közül két esetet választottak ki, ahol típusosnak mondható a szövődmények megjelenése és a kezelés nehézségei. A nemzet-közi irodalomban 2003-tól egyre gyakrabban megjelenő esettanulmányok, illetve saját klinikai tapasztalataik alapján a szerzők a prevenció fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Tünetek kialakulása esetén, amennyiben az alap-betegség ezt lehetővé teszi, és a gyógyszer elhagyása nem jár súlyos következményekkel, a biszfoszfonát kezelés fel-függesztése, a sebészi ellátás és a hosszú ideig adott antibiotikus terápia együttes alkalmazása lehet a megoldás.

Kulcsszavak: biszfoszfonát, osteonecrosis, állcsont

Bevezetés

Az újgenerációs biszfoszfonát-származékokat – pl.: pamidronate (Aredia), zolendronate (Zometa), alendro-nate (Fosamax) – egyre szélesebb körben alkalmazzák osteoporosis kezelésére, csontáttéttel járó malignus tumorok esetében patológiás törések megelőzésére, a tumor indukált hypercalcaemia (TIH) elkerülésére, il-letve a Paget-kórban és a myeloma multiplex okozta osteolyticus léziónál [28]. A biszfoszfonátok már 1970 óta forgalomban vannak, de intravénás alkalmazásuk csak 1995-től terjedt el [2,13].

A nemzetközi irodalomban 2003-tól egyre gyakrab-ban jelennek meg olyan esettanulmányok, ahol az áll-csontokban zajló krónikus gyulladások hátterében biszfoszfonátok alkalmazása állt. Ezek a publikációk a biszfoszfonátok adását követően az állcsontokban létrejövő avascularis osteonecrosisról számolnak be, melyet az esetek többségében valamely invazív száj-üregi beavatkozás, pl. foghúzás előzött meg [1, 5, 8, 15, 20, 24]. A mandibula gyakrabban érintett a maxil-lával szemben, 2:1 arányban [25]. Bár az ok egyelő-re ismeretlen, tény viszont, hogy a gyógyszerek első adását követően már pár hónappal kialakulhat az áll-csontokat érintő osteonecrosis [1, 5, 20]. A betegek általában az állcsontok fájdalma, az arc duzzanata,

esetleg purulens váladék ürülése miatt jelentkeznek az orvosnál. Előrehaladottabb esetekben denudált csontfelszínt és barnásan elszíneződött sequestráló-dott csontot láthatunk a szájüregben, de néhány eset-ben fistulanyílás alakulhat ki, és váladékozást is ész-lelhetünk. A gyulladásos folyamatok a hagyományos terápiára rosszul reagálnak, a hosszú távú antibiotikus illetve a sebészi kezelés sem jelent teljes megoldást. A közlemények többsége az intravénás készítmények mellékhatásának tartja az osteonecrosist, de több esetben beszámolnak hosszabb ideig tartó, intraoralis bisz- foszfonát szedést követően kialakult hasonló problé-mákról is [8, 20].

Klinikánkon 2005. szeptember 1. és 2006. május 31. között 8 beteget kezeltünk, biszfoszfonát-származék alkalmazása után kialakult, az arc-állcsont régióban jelentkező osteonecrosissal. Ezen betegek mindegyi-ke megelőzően intravénás biszfoszfonát kezelést ka-pott. Bár az elváltozások hasonlóak, a betegek anam-nézisében különböző alapbetegségek szerepelnek, mint tumoros csontmetasztázis, hosszú távú szteroid-szedés után kialakult osteoporosis, myeloma multip-lex. Az általunk kezelt betegek közül két esetet válasz-tottunk ki, ahol típusosnak mondható a szövődmények megjelenése és a kezelés nehézségei.

érkezett: 2006. december 14.elfogadva: 2007. április 23.

100. évf. 2. sz. 2007. 115–119.


Esetismertetési.

Anamnézis: 60 éves férfibeteg csontáttétel járó prosta- tatumora 5 éve ismert, melyre 2001. novembertől havi gyakorisággal i.v. pamidronate (Aredia 120mg) és folyamatos Bonefos kapszula (800 mg 2x1) kezelést kapott. 2002 novemberében csigolyaáttét miatt patológiás fractura műtéti megoldása, majd a terület irradiatiója történt.

Szájsebészeti beavatkozás: 2005 februárjában a mandibula frontterületén exostosis eltávolítása történt a te-rületileg illetékes fogászaton.

Tünetek: 2005 augusztusában azzal a panasszal ér-kezett a beteg klinikánkra, hogy az alsó front régióban a 33-43 fogak területén fájdalma van, szabad a csont-felszín, ahonnan purulens váladék ürül (1.a ábra).

Megoldási kísérletek: szeptember, október, decem-ber hónapban excochleatiók történtek antibiotikus ke- zelés mellett, az eltávolított szövetek minden alkalom-mal gyulladásra utaltak. Decemberben a jobb retromo-

laris területről próbaexcisio történt, mely tumor pozitív lett (cc.planocellulare keratoides), így az érintett terü-leten tumor exstirpatiót és jobb oldali nyaki dissectiót

végeztünk. 2006 júniusában a továbbra is panaszos mentumterületen sequester eltávolítását végeztük int-raoralis és extraoralis feltárásból. A hisztologiai feldol-gozás itt daganatszövetet nem igazolt, csak csontnec-rosist. A műtét után a submentalis területen a műtéti heg vonalában fistulanyílás jelentkezett, mely folya-matosan váladékozott (1.b ábra). 2006 júliusában az onkológus kezelőorvossal konzultáció történt, de a biszfoszfonát kezelés leállítása nem történt meg, te-

kintettel a felfüggesztés várható következményeire. Je-lenleg a terület váladékozása némileg csökkent, azon-ban továbbra is fennmaradt, a denudált terület további hámosodási hajlamot nem mutat, azonban a beteg az újabb beavatkozástól elzárkózik.

ii.Anamnézis: 74 éves férfibeteget 1999 óta kezelik myeloma multiplex miatt. 2003 márciusában csigolyakomp-resszió után havonta zolendronate (Zometa 4 mg) int-ravénás alkalmazását kezdték el.

Szájsebészeti beavatkozás: 2005 júniusában a jobb felső, első premolaris fog extractiója történt.

Tünetek: az extractiót követően állcsontfájdalom, bucca oedema lépett fel. Kis területen hámhiány ala-kult ki a mandibula azonos oldali molaris, fogatlan te- rületén. A tünetek jelentkezése után végzett vizsgála-tok myeloma progressziót nem igazoltak, csontszerke-zeti eltérés nem volt, a haematologiai paraméterek nem változtak.

Megoldási kísérletek: Antibiotikum és tüneti kezelés mellett a bucca oedema, fájdalom csökkent, de a seb nem változott. Az alapbetegség miatti aktuális citoszta-tikus kezelést elhalasztották, azonban a szteroid ada-got megkapta. A gingiva fekély nem változott, 2005 de-cemberében ismételt szteroid (Oradexon) kezelésben részesült. 2006 elején maxilla majd mandibula csont-korrekció, seqeuster eltávolítás és sebzárás történt, azonban a mandibula seb kinyílt. A kiújuló osteomye-litis jellegű panaszai miatt tartós clindamycin kezelés

1.a ábra. Nyálkahártya-fekély és szabaddá vált csontfelszín az alsó frontfogak helyén

1.b ábra. Submentalisan a műtéti heg vonalában kialakult sipolynyílás

2. ábra OP-felvételen frontfogak helyének megfelelő területen

a processus alveolaris hiánya látható


történt, majd 2006 májusában a regionális lymphade-nitise suppurált, spontán perforált. A váladékozás amo-xicillin+clavulánssav (Augmentin) adását követően jó- részt megszűnt. A denudált mandibula csontfelszín műtéti ellátása céljából irányították klinikánkra (3. ábra). 2006 júniusában intraoralisan feltártuk a régiót, decor-tikatiót végeztünk, a környező lágyrészeket felfrissítet- tük és per primám zárást végeztünk (4. ábra). Konzíliu-mot kezdeményeztünk a Zometa leállítása érdekében.

2 héttel a műtétet követően az antibiotikus kezelés elle-nére dehistentia alakult ki a sebvonalban, mely kiszéle-sedett, és bár a korábbi területnél ez kisebb felületű, de a mandibula jobb retromolaris területén a csontfelszín ismét szabaddá vált.

Megbeszélés

A biszfoszfonátok felépítésében közös molekuláris alapot képez az az egy szénatom, mely egy-egy fosz-fát csoporttal alkot kötést P-C-P alakjában, az organi-kus pirofoszfátot (P-O-P) utánozva [5]. A biológiai és klinikai hatásuk nagymértékben múlik a további fel-építésüktől, struktúrájuktól. Alapvetően két csoportra oszthatóak: 1. nitrogént tartalmazók (nemzetközi je-löléssel N-BPs: aledronate, ibandronate, incadronate, olpadronate, pamidronate, risedronate és zoledrona-te), 2. nitrogént nem tartalmazóak (non-N-BPs: clod-ronate, etidronate, tiludronate) [7, 20]. A N-BPs anti-reszorptív hatása közel 10 000 szer nagyobb, mint a non-N-BPs, ezért terjedtek el sokkal inkább a gyakor-latban [11, 20]. Fő farmakológiai hatásuk a csont re-sorptio gátlása, az osteoclastok funkciójának csökken-tése révén. Másodlagosan ismert hatásuk az ízületi gyulladásos reakció mérséklése arthritises esetekben. Csontmetasztázisoknál és a csontok primer malignus folyamataiban csökkentik a hyperkalcémia mértékét, így a kóros kalcifikacio ellen hatnak [5]. A biszfoszfo-nátok pontos hatásmechanizmusát még kutatják, de

kétségkívül a csont szerves mátrixán akkumulálód-nak, különösen az osteoclastok zónájában. Ez a ma-gyarázata annak, hogy hatásukat elsősorban a cson-tok felszínén, az osteolitikus gócok környékén fejtik ki, ahol az osteoclastok száma nagy. Gyorsan, az első 24-48 órában accumulálódnak a csontban. A szérum-ban a felezési idejük nagyon rövid, a koncentrációjuk alacsony [10]. A természetes pirofoszfát P-O-P köté-seihez képest a biszfoszfonát P-C-P felépítése sokkal jobban ellenáll a hydrolizisnek, illetve a savas környe-zetnek [5], így metabolizálódásuk kisebb arányú [10].

A biszfoszfonátokat állatkísérletekben alacsony to-xicitásúnak találták. Néhány esetben jelentkezett gyo-mor illetve oesophagus ulceratio, esetleg akut tubula-ris necrosis a vesében [6]. Az angiogenezist gátolják az ér endothel növekedési faktor (VEGF) expresszió-jának csökkentésével [12, 22, 26] és az endothel sej-tek apoptozisának stimulálásával [4, 14, 17, 18]. Az osteoclast elhaláshoz hasonlóan megnő a keratinocy-ta sejthalál is, melynek következtében a keratinocyták okozta immunvédelem a szájnyálkahártyán csökken,

így a szekunder orális fertőződés esélye megnő [19]. Ez lehet a magyarázata annak, hogy elsősorban miért az állcsontok területén alakul ki ezen gyógyszerek kö-vetkeztében avascularis csontnekrózis [5, 23].

A diagnosztikában a fizikális vizsgálaton túl a képal-kotó vizsgálatoknak van nagy szerepe.

Panoráma felvételen a necroticus csontterületek fol- tozottságot mutatnak, az ép és a kóros terület között nincs élesen meghatározható határvonal. A CT-n az esetek többségében észlelhető a corticalis érintettsé-ge. MR és kontrasztanyag felhasználásával a sequest- ralt csont egyértelműen detektálható. A legérzékenyebb vizsgálat azonban a szcintigraphia, a technecium-99m-

3. ábra. A jobb retromolaris területen denudált csontfelszín látható. A sequestrálódó mandibula csontfelszín barnás színű

4. ábra. A jobb oldalon osteonecrosis a mandibula szögletben és a felhágó ágban

osteonecrosisra jellemző csontritkulás látható


methylen disphosphonát segítségével a vizsgált bete-gek mindegyikénél kimutatható volt az elváltozás [3].

A korai közleményekben nagy eltérés mutatkozik a javasolt terápiát illetően. Egyes szerzők a minimál-invazív, konzervatív megoldásokat (antibiotikum+chlor- hexidin) [16, 24], mások pedig a radikális sebészi meg-oldásokat [1, 9, 13] ajánlják. Az azóta eltelt idő tapasz-talatai azt mutatják, hogy amennyiben lehetséges a biszfoszfonát kezelés felfüggesztése, a sebészi ellátás és a hosszú ideig adott antibiotikus terápia együttes alkalmazása lehet a megoldás. Egyes irodalmi közlé-sek alapján a biszfoszfonát kezelés felfüggesztése mi-nimálisan 3 hónapig szükséges, de nagyszámú beteg esetében nem történt ilyen irányú vizsgálat [5]. Egyes közlemények az antibiotikus kezelés kombinációját ajánlják, pl.: első két hétben clindamycin, a következő két hétben amoxicillin és klavulánsav adását találták a legcélravezetőbbnek [2, 5].

Dolgozatunkat figyelemfelkeltőnek szántuk, mert a biszfoszfonátokat egyre szélesebb körben alkalmaz-zák hazánkban is, viszont a szerek szájüregi mellék-hatásai, esetleges következményei kevéssé ismertek. Ezúton hangsúlyoznánk a prevenció fontosságát, vagyis a biszfoszfonát kezelés megkezdése előtt a szájüreg vizsgálatát, szanálását és amennyiben a szanált száj-üregben mégis létrejön valamilyen necrotikus elvál-tozás ennek lokális kezelése gondos sebészi ellátást igényel. Az intravénás biszfoszfonátot kapó illetve az évek óta ezen készítményeket intraorálisan szedő be-tegek szájsebészeti ellátása tartós antibiotikus keze-lés mellett, megfelelő szakintézetben kívánatos. Mivel ezen folyamatok patomechanizmusa ma még nem tel-jesen tisztázott, a kezelési tervek is az eddigi klinikai tapasztalatokon alapulnak csupán, ezért e témakör-ben még további megfigyelésekre és kutatásokra van szükség.

Irodalom

1. BAgAn j, jiMenez y, Murillo j, HernAnDez s, PoveDA r, sAncHis j és MtsAi: Jaw osteonecrosis associated with bisphosphonates: multiple exposed areas and its relationship to teeth extractions. Study of 20 cases. Oral Oncology 2006; 42 (3): 327–329.2. MigliorAti cA, siegel MA, elting ls: Bisphosphonate-associat-ed osteonecrosis: a long-term complication of bisphosphonate treat-ment. Lancet Oncol 2006; 7: 508–14. 3. cHiAnDussi s, BiAsotto M, Dore F, cAvAlli F, covA MA, Di lenA-rDA r: Clinical and diagnostic imaging of bisphosphonate-associat-ed osteonecrosis of the jaw. Dentomaxillofacial Radiology 2006; 35: 236–243.4. coxon FP, BenForD Hl, russel r, rogers Mj: Protein geranyl-geranylation is required for caspase activation and induction of apop-tosis by bisphosphonate drugs. Mol Pharmacol 1998; 54: 631–638. 5. DiMitrAKoPoulos i, MAgoPoulos c, KArAKAsis D: Bisphosphonate-induced avascular osteonecrosis of the jaws. A clinical report of 11 cases. Int J Oral Maxillofac Surg 2006; 35: 588–593. 6. De groen Pc, luBBe DF, HirscH lj, DiAFotis A, stePHenson W, FreeDHolM D és MtsAi: Esophagitis associated with the use of aledro-nate. N Engl J Med 1996; 335: 1016–1021. 7. eBetino FH, FrAncis MD, roger Mj, russel rg: Mechanisms of action of etidronate and other bisphosphonates. Rev Contemp Phar-macother 1998; 9: 233–243.

8. FArrugiA Mc, suMMerlin Dj, KroWiAK e, Huntley t, FreeMAn s, BorroWDAle r és MtsAi: Osteonecrosis of the mandible or maxilla as-sociated with the use of new generation bisphosphonates. Laryngo-scope 2006; 116(1): 115–120.9. FicArA g, BeninAti F, ruBino i, vAnnuccHi A, longo g, tonelli P és MtsAi: Osteonecrosis of the jaws in periodontal patients with a histo-ry of bisphosphonate treatment. J Clin Periodontol 2005; 32: 1123–1128. 10. FisHer je, roDAn gA, reszKA A: In vivo effects of bisphospho-nates on the osteoclast mevalonate pathway. Endocrinology 2000; 141: 4793–4796 11. green jr, rogers Mj: Pharmacologic profile of zolendronic acid: a highly potent inhibitor of bone resorption. Drug Rev Res 2002; 55: 210–244. 12. KePing xie, Wei DAoyAn, sHi QiAn, HuAng suyun: Constitutive and inducible expression and regulation of vascular endothelial growth factor. Cytokine Growth Factor Rev 2004; 15: 297–324. 13. lenz j-H, steiner-KrAMMer B, scHMiDt W, FietKAu r, Mueller P, gunDlAcH K: Does avascular necrosis of jaws in cancer patients only occur following treatment with bisphosphonates? J Craniomaxillofac Surg 2005; 33: 395–403. 14. lyDen D, HAttori K, DiAs s, costA c, BlAiKie P, Butros l: im-paired recruitment of bone-marrow derived endothelial and hema-topoietic precursor cells blocks tumor angiogenesis and growth. Nat Med 2001; 7: 1194–1201. 15. MArx re: Pamidronate (AREDIA) and Zoledronate (ZOMETA) induced avascular necrosis of the jaws: a growing epidemic. J Oral Maxillofac Surg 2003; 61: 1115–1118. 16. MArx re, sAWAtAri y, Fortin M, BrouMAnD v: Bisphosphonate-induced exposed bone (osteonecrosis/osteopetrosis) of the jaws: risk factors, recognition, prevention, and treatment. J Oral Maxillofac Surg 2005; 63: 1567–1575. 17. oHM je, cArBone DP: VEGF as a mediator of tumor-associated immunodeficiency. Immunol Res 2001; 23: 263–272. 18. rAFii s, lyDen D, BenezrA r, HAttori K, Heissig B: vascular and haematopoietic stem cells: novel target for anti-angiogenesis thera-py? Nat Rev Cancer 2002; 2: 826–835. 19. reszKA A, HAlAsy-nAgy j, roDAn g: Nitrogen-bisphosphonates block retinoblastoma phosphorylation and cell growth by inhibit-ing the cholesterol biosynthetic pathway in keratinocyte model for esophageal irritation. Mol Pharmacol 2001; 59: 193–202. 20. rogers Mj, gorDon s, BenForD Hl, coxon FP, lucKMAn sP, MonKKonen j és Mts: Cellular and molecular mechanisms of action of bisphosphonates. Cancer 2000; 88: 2961–2978. 21. ruggiero s, MeHrotrA B, rosenBerg t, engroFF s: Osteonecrosis of the jaws associated with the use of bisphosphonates: a review of 63 cases. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 527–534. 22. sAntini D, vincenzi B, AvvisAti g: Pamidronate induces modifica-tions of circulating angiogenic factors in cancer patients. Clin Cancer Res 2002; 8: 1080.23. sAto M, grAsser W, enDo n, AKins r, siMMons H, tHoMPson D: Bisphosphonate action. Aledronate localization in rat bone and ef-fects on osteoclast ultrastructure. J Clin Invest 1991; 88: 2095–2105. 24. scHWArtz H: Bisphosphonate-associated osteonecrosis of the jaws. J Oral Maxillofac Surg 2005; 63: 1555–1556. 25. Woo sB, Hellstein jW, KAlMAr jr: Systematic review: bisphos-phonates and osteonecrosis of the jaws. Annals of internal medicine 2006; 144: 753–761.26. WooD j, BonjeAn K, ruetz s: Novel antiangiogenic effects of the bisphosphonate compound zoledronic acid. J Pharmacol Exp Ther 2002; 302: 1055. 27. WooDWArD j, coleMAn r, Holen i: Preclinical evidence for the ef-fects of bisphosphonates and cytotoxic drugs on tumor cell invasion. Anticancer Drugs 2005; 16: 11–19.28. Wooltorton e: Patients receiving intravenous bisphosphonates should avoid invasive dental procedures. JAMC 2005; 172 (13): 1684.


Dr. vAszilKo M, Dr. BArABAs j, Dr. szABo gy, Dr. velicH n, Dr. csePlo K, Dr. ujPAl M:

Osteonecrosis of the jaws by using bisphosphonates

The new generation of bisphosphonates are often used in the treatment of osteoporosis or for certain tumors with bone defects. Between the period of September 2005 and May 2006 we have treated 8 patients at our clinic with a bisphos-phonate-induced osteonecrosis in the maxillofacial region. All of these patients went through intravenous bisphospho-nate treatment earlier. We have chosen two cases, where the appearance of side effects can be named as typical. Based upon the increasing number of international articles reporting and our own experiences in this matter, we would like to draw attention to the importance of prevention in treating these patients. In case of symptoms, if temporary sus-pension of the bisphosphonate therapy does not have severe consequences, combination of surgical and long term an-tibiotic therapy could be the solution.

Key words: bisphosphonate, osteonecrosis, jaw

BocsKAy istván–MAteKovits györgy

A fogszuvasodás kór- és gyógytana(Cariológia)

Lyra Kiadó, Marosvásárhely, 2006157 oldal, ISBN 973 8337 42 9

Ára: 5 500 Ft

A tankönyv szerzői az erdélyi fogorvosképzés promi-nensei. Bocskay István, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvostudományi Karán a Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Klinika professzor emeritusa, Matekovits György, a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora. Tankönyvüket fogorvostan-hallgatóknak és fogorvosoknak egyaránt ajánlják.

Az előszóban röviden áttekintik a fogbetegségek gyógyítására vonatkozó törekvéseket a történelem tükrében.

A kötet a cariológia tananyagát hét fejezetre osztja a következőképpen:

• A caries fogalma és járványtana• A caries kóroktana• A fogszuvasodás patogenezise• A fogszuvasodás kórszövettana• A fogszuvasodás klinikuma• A fogszuvasodás kezelése• Tömőanyagok.A tankönyvet számos színes és fekete-fehér szövet-

tani ábra, fénykép és rajz gazdagítja.

A kötetnek kiemelkedően értékes részei a szépen dokumentált A caries kóroktana és A fogszuvasodás kórszövettana című fejezetek – az illusztrációk többsé-gét Bocskay professzor úr készítette csiszolatokról, mésztelenített készítményekről. A fogszuvasodás kli-nikuma című fejezetben a caries különböző szempon-tok szerinti osztályozása, diagnosztikája és a differen-ciáldiagnosztikája mellett foglalkozik a nem caries eredetű fogszövet hiányokkal is. Korszerűen és felké-szülten tárgyalja a fogszuvasodás kezelését. A könyv értékét növeli, hogy a gyakorlati munka során előfor-duló hibákra is felhívja a figyelmet, magyarázza az okokat, illetve a kezelési előírásokon túl is tanáccsal látja el az olvasót. A Tömőanyagok című fejezet még az egyes anyagok tárgyalása előtt tisztázza a tömő-anyagokkal szemben elvárt tulajdonságok fizikai alap-jait, magyarázza a mechanikai paraméterek jellemzőit. A szuvas üreg preparálása és a restauráció hagyo-mányos lehetőségei mellett nem marad el az alagút-preparáció és töméstechnika, az insert alkalmazás, a CAD/CAM eljárás vagy a kerámiahéj készítés tárgya-lása sem. A könyv egyes fejezeteit irodalomjegyzék egészíti ki, a végén név- és tárgymutató található.

A tetszetős és olvasmányos kötetet mindnyájan ha-szonnal forgathatjuk.

Dr. Tóth Zsuzsanna

KöNyVISMErTETéS


KlAus-Dieter HellWege:Die Praxis der Professionellen

Zahnreinigung & Ultraschall-ScalingEine Arbeitsanleitung für den Zahnarzt

und sein Mitarbeiterteam(A professzionális szájhigiénés kezelés és az ultrahangos depurálás gyakorlata.

Vezérfonal a fogorvos és segítői számára)3. átdolgozott kiadás

Georg Thieme Verlag, Stuttgart–New York, 2007 Ára: 119,95 €

A könyv célja, hogy az általános fogorvosok számára nyújtson a mindennapi gyakorlatban hasznosítható se-gítséget. A műben nagyszerűen egészíti ki egymást az „evidence based medicine” – fejezetenként 20-40, kurrens folyóiratokra és tankönyvekre történő irodalmi hivatkozással – és a szerző több évtizedes klinikai ta-pasztalata. Az eredmény: a tudományos kutatások ösz- szegzése és gyakorlatba történő átültetése rendkívül közérthető formában.

A mű 304 oldal terjedelemmel, 608 ábrával és 109 táblázattal, a kiadóra jellemző igényes nyomdai kiál-lással jelent meg. Az ábrák egy része a szövegben le-írtak megértését segítő rajz, de számos, az eszközök használatát fantomon, valamint in situ szájban bemu-tató fotó könnyíti meg az információszerzést.

A könyv tíz fejezetre tagolódik. A legfontosabb tudni-valók különböző színekkel jelölt keretekben kerültek kü- lön kiemelésre „jól jegyezd meg”, „hibák és veszélyek” valamint „összefoglalás” címszavak alatt. Az első fe-jezet a gyakorló fogorvos számára nélkülözhetetlen mikrobiológiai ismereteket foglalja össze, és röviden tárgyalja a gyulladás következtében kialakuló moleku-láris és sejtszintű kórélettani történéseket. A második fejezet az anamnézis-felvétel után részletesen bemutatja a parodontológiai klinikai vizsgálatot, indexeket és néhány egyszerűbb mikrobiológiai tesztet, majd végig-vezet a kezelési terv elkészítésének lépésein. A har-

madik fejezet a visszarendelési rendszer egyénre sza-bását, mint a siker egyik kulcsát említi. A negyedik fe- jezetből megtudhatjuk, hogyan lesz a „Kérem, szedje le a fogköveimet!” kérésből valóban professzionális szájhigiéné, aminek lépései a durva, majd finom depu-rálás, a polírozás, végül a homokfúvóval végzett tisztí-tás. Az ötödik, csaknem 100 oldalas rész igen részle-tesen tárgyalja a supra- és subgingivális dapurálás eszközeit, a különböző típusú scalereket és kürettkana- lakat, valamint a különböző elven működő ultrahangos depurátorokat és ezek klinikai használatát. A hatodik fejezet olyan gyakorlati tanácsokat ad, ami a páciens megfelelő pozicionálása, az orvos elhelyezkedése, jó rálátása, kontrollált eszköztartása révén a gyors, haté- kony és biztonságos depurálás kivitelezésében lehet-nek segítségünkre. A hetedik fejezet a polírozás kérdé-sét tárgyalja. Felhívja a figyelmet, hogy a rutinszerűen valamennyi fogra és fogfelszínre kiterjedő polírozásnak szerepe lehet a fogkopások emelkedő gyakoriságában, ezért inkább az individuális terápiára, a „szelektív po-lírozásra” buzdít. A nyolcadik fejezet a nátrium-hidro-génkarbonát porral, vízzel és nagynyomású levegővel működő fogfelszín-tisztító berendezések működésével és használatával ismerteti meg az olvasót. A kilence-dik fejezet, a korábban tárgyalt ismereteket felhasznál-va, a legfontosabbakat még egyszer átismételve lépés- ről lépésre végigtekinti a professzionális szájhigiéné fogásait – valóban nagyon jól használható, gyakorla-tias módon. Kvadránsonként haladva ismerteti a tenni-valókat a páciens pozicionálásától kezdve, az orvos elhelyezkedésén, a javasolt műszerek kiválasztásán és kézbentartásán keresztül a megfelelő simító moz-dulatokig. Az utolsó, tizedik fejezet néhány oldalon te-kinti át a fogászati segédszemélyzet által végezhető feladatokat, valamint további jogi és minőségbiztosí-tási kérdéseket érint. A könyv végén találják az irodal-mi hivatkozásokat fejezetenkénti bontásban, valamint a tárgymutatót.

Dr. Jász Máté

KöNyVISMErTETéS

Fogorvosi szemle n

Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház, SzombathelyGnatológiai és Rekonstrukciós Protetikai Szakrendelés, Orthodontiai Szakrendelés*, Arc-, állcsont- és Szájsebészeti Osztály **

Artikulátorra vonatkoztatott egyéni funkciós értékek meghatározása és gyakorlati alkalmazása

Új módszer: virtuális artikulátor és arcív

DR. KISS GéZA, DR. KISS PéTER,* DR. PáCZ MIKLóS **

A fogorvoslásban új anyagok és technológiák jelentős fejlődésének lehetünk tanúi. Nagy részük elterjedt a mindenna-pi gyakorlatban: kerámia fogpótlások, implantációs eljárások, CAD-CAM módszer. Megjelent a digitális technika is, ami minőségi javulást, jelentős könnyebbséget biztosít az egyéni értékű artikulátor programozásában, használatában is. Minden rágószervi rekonstrukciónak az a célja, hogy az occlusiós viszonyok helyreállításakor a funkcionálisan kiala-kított biomorfológiai szempontokat érvényesítsük. Ahhoz, hogy ezek a feltételek teljesüljenek, szükséges az egyénre jellemző állkapocsmozgások minél pontosabb megjelenítése. A fiziológiai ismereteken kívül elengedhetetlen, hogy a mandibula térbeli elmozdulását szimulálni tudjuk, és a paramétereket a lehető legpontosabban határozzuk meg. Az ar-tikulátor olyan legyen, hogy a statikus és dinamikus occlusiós viszonyokat – a projekciós hibákat korrigálva – a valóság-nak megfelelően reprodukálja. Mindez bonyolult feladat. A technika fejlődése, a számítógép megjelenése, valamint a virtuális artikulátor gondolata segített abban, hogy ezeket a feltételeket komplikált, nehézkes, mechanikus szerkezetek helyett gyors digitális adatfeldolgozással valósítsuk meg. Közleményünk célja, hogy bemutassuk a rendszerhez tartozó egyéni értékű artikulátor programozási lehetőségét és a módszer előnyeit.

Kulcsszavak: virtuális artikulátor, ARR (articulator related registration), artikulátor programozás, funkciós paraméterek

Bevezetés és történelmi áttekintés

A csontos, porccal fedett ízületi struktúrák vezető pálya- ként szolgálnak az állkapocs elmozdulásában. A szala- gok limitálják azokat. A temporomandibularis articula- tio olyan korlátolt szabad ízület, melyet a fogérintkezés is befolyásol. Az ízület- és fogvezetésnek harmonikus összefüggésben kell lenni egymással. A neuromuscu-laris rendszer sensomotoros reflexek révén szabályoz-za és irányítja az elmozdulásokat.

Az állkapocsmozgások reprodukálásakor kezdetben az ízület rekonstruálása volt az elsődleges szempont. Próbálták a fejecset és az ízvápát együtt és külön-kü-lön is utánozni anatoform, sematikus formában. Kö-zépértékű, egyéni értékű, arcon és non-arcon típusú artikulátorokat terveztek. A maxilla és a temporoman-dibuláris ízület viszonya középértékkel (sablon, arcív), egyéni értékkel (axiográfia, pantográfia) állapítható meg. Ma már CAD-CAM eljárással egyéni ízületi árkot is lehet rekonstruálni.

Bonwill [4] 1865-ben készített középértékű artikulá-tort. Mint nevében is szerepel, a frontvezetést, az ízü-

leti elmozdulást átlagos szögértékek szerint állítja be. Gysi [10] 1910-ben az ízületi pálya megjelenítésére készített egyéni értékű artikulátort, melyhez mechani-kus arcívet használt.

Az állkapocs statikus és dinamikus helyzetének re-gisztrálása is fejlődésen ment keresztül. Christensen [5] 1905-ben vezette be a viaszregisztrátumot. Ben-nett [3] 1908-ban az oldalharapásos helyzetet, oldal-mozgásokat tanulmányozta. A pozíciós harapásos módszerrel a mandibula kitüntetett excentrikus hely-zeteit rögzíthetjük. A condylus sagittalis és a Bennett-szög egyéni értékre állítható be. A fogak protrusiós érintkezésekor a condylus ventralis irányba kimozdul központi helyzetéből. A habituális occlusiós helyzet és a propulsio végpontját rögzítve az artikulátor ízülete-it úgy állíthatjuk be, hogy kövesse az elmozdulást. Ez lesz a sagittalis fejecspálya. Hasonló gondolatot kö-vetve, a jobb és bal oldali laterotrusiós regisztrátum-mal a Bennett-szög beállítható. A módszer pontatlan-ságából adódó lehetséges torzulások a munkaoldali ízületi értékek megjelenítésében zavaró tényezőként jelentkezhetnek [20, 21].

érkezett: 2007. február 21.elfogadva: 2007. május 17.

100. évf. 3. sz. 2007. 121–127.


Grafikus pantográfiával az állkapocsízületi fejecs mozgásának háromdimenziós ábrázolása volt a cél, hogy egyéni értékű artikulátort programozhassanak. Ezzel a módszerrel meg kell állapítani az intercondyla-ris távolságot, az extraoralisan meghatározott egyéni forgástengelyt. Regisztrálni lehet a condylus sagitta-lis szögét és görbéjét, a Bennett-szöget és Bennett-elmozdulást. Merev mechanikája és a projekciós tor-zítás miatt a fejecselmozdulás visszatükröződik az ellenkező oldali ízület mozgáspályájában. Hibaforrás-ként ehhez adódik az extraoralis, extracondylaris áb-rázolásból adódó vetülési hiba [11, 13, 14].

Több szerző az elektronikus axiográfia [6, 7, 16, 18, 22] előnyét hangsúlyozza, mely optoelektronikus, mág-neses vagy ulrahangos elven működik.

Napjainkban is állandóan fejlődnek az ízületre és az artikulátorra vonatkozó ismeretek anélkül, hogy az elő-dök még ma is érvényes elgondolásait figyelmen kí-vül hagyhatnánk. A pontos állkapocsmozgások szi-mulálására fontosak az egyéni paraméterek. Sajátos probléma a temporomandibuláris ízületi forgástengely meghatározása és a maxillához viszonyított helyzeté-nek az artikulátorba való átvitele sablon vagy arcív se-gítségével. A koponyán a tetszőleges fiktív mérőpon-tok meghatározása csak megközelítő pontosságú, és hibaforrás is származhat belőle. Pontosan ismerni és a lehető legpontosabban regisztrálni kell a mandibula elmozdulásának kiinduló pontját, térbeli elmozdulását, az egyéni értékeket. Ezeket a feltételeket az artikulá-tornak is teljesíteni kell [23].

A fogívekről készült minta mindig artikulátorba ke-rül azért, hogy diagnosztikus és funkcionális követ-

keztetéseket vonjunk le. A fogérintkezés így a szakma szigorú szabályai szerint elemezhető és helyreállítha-tó. A rágófelszín kialakításához matematikai leírással

számítógépes modellezésre is van lehetőség. Mehl és mtsai [17] anatómiailag egy újfajta számítási, kal-kulálási eljárást képzelt el. Háromdimenziós mérések-kel morfológiailag átlagos fogformát konstruált, amit az egyénre jellemzők szerint (csücsökszám, életkor, nem, fogméret stb.) lehet módosítani. A funkcionáli-san kialakított rágófelszínt illetően más információk is programozhatók. CAD-CAM rekonstrukcióra felhasz-nálható. Az egyéni front- és szemfogvezetés megva-lósításához individuális incisalis vezetőtányér is fréze-relhető.

Az izom vezette állkapocsmozgások megjelenítésé-re a ROSy rendszer (Roboter System) alkalmas. Az adatokat elektronikus úton rögzítik. Számítógép segít-ségével vezérlik a tolómotorokat, ami az artikulátorban a tér minden irányában az állkapocs elmozdulásokat irányítja. Az izomműködés és a fogérintkezés jól szi-mulálható [8].

Anyag és módszer

A mindennapi gyakorlatban az extraoralis elektronikus ultrahangos regisztrációs rendszerek praktikussága emelhető ki [22]. Használatával az állkapocs mozgá-sait lehet elemezni. Egyrészt megadja az egyéni ér-tékű artikulátor programozásához szükséges összes paramétert, másrészt a kapott eredmények felhaszná-lásával lehetőséget teremt temporomandibularis ízületi betegségben szenvedő páciens funkciós analízisére.

Szenzor rendszere egy fejpántra rögzített ultrahang- vevőből és egy – az állcsontokra rögzíthető – ultrahang jeladóból áll (1. ábra). Másodpercenként ötvenszer, egy időben tizenkét irányban végez mérést, aminek köszönhetően tizedmilliméteres pontossággal rögzíti az állkapocs felső állcsonthoz viszonyított térbeli hely-zetét az idő függvényében.

A korábban ismert regisztráló rendszerek anatómi-ai egyéni értékeket határoznak meg. Ezzel ellentétben ez a készülék a funkciós értékeket méri, és a virtuális artikulátor koncepcióját követi. Forgástengelypont he-lyett – mely az állkapocsfejecsek térbeli középpontja – kinematikai tengelypontot határoz meg. Az állkapocs-mozgásokat vizsgáló kutatások során ugyanis kiderült, hogy az állkapocsfejecsek geometriai középpontjának környezetében létezik egy olyan pont, melynek a prot-rusio és a habitualis nyitómozgás közben kirajzolódó vonalai a sagittalis síkban csaknem egybeesnek, szin-te fedik egymást [15, 19]. Ez a pont a kinematikai ten-gelypont. Fiziológiás esetben ezen pont által rajzolt sarló alakú görbe az ízületi felszínnel párhuzamos (2. ábra). Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a pont a különféle sagittalis mozgások során szinte kizárólag transzlációt végez, ezért a rotációs mozgások centru-mának tekinthető.

A hagyományos regisztráló rendszerek célja az, hogy a páciens craniomandibularis geometriáját anatómiai-

1. ábra Mérési elv (ARCUS digma)


lag a lehető legpontosabban vigyék át az artikulátor-ba. Különös problémát jelent a nehezen mérhető inter-condylaris távolság, illetve a projekciós torzítás. Ezen probléma elkerülése céljából az ultrahangos készülék

működése teljesen más elven – nem anatómiai, ha-nem funkciós geometriai adatokon – alapszik: a felső regisztrációs harapási villával történő méréssel rögzí-ti a felső gipszmodell helyzetét a rendszerhez tartozó artikulátor ízületeihez képest, a mandibula háromdi-menziós mozgásait az artikulátor három pontjára vo-natkozóan kiszámítja. Ezek a pontok: az artikulátor két

ízülete és az incisalis vezetőtányér. Az artikulátorban az alsó gipszmodell a felsőhöz viszonyítva úgy moz-dul el, mint a páciens alsó állcsontja a felsőhöz képest (3. ábra). A regisztrációnak ezt a típusát artikulátorra vonatkoztatott regisztrációnak nevezik (articulator-re-lated registration). A számításokat a készülékbe épí-tett számítógép végzi, a mérési eredmények memória-kártyával személyi számítógépre is átvihetők [1, 2].

A készülék a felső regisztrációs harapási villára he-lyezett jeladóval a felső állcsont helyzetét határozza meg a fejpántra rögzített vevőhöz képest. Ez a geometriai mérés az arcívet helyettesíti. A felső harapási villát eltávolítva, az alsó állcsonton paraocclusalisan rögzí-tett jeladó – ami nem zavarhatja az occlusiós mozgá-sokat – az állkapocs pillanatnyi térbeli helyzetét érzé-keli. Kitüntetett statikus helyzetként rögzíti a habituális intercuspidatiót. Ezek után fogvezetéssel maximális protrusiós, jobb és bal oldali laterotrusiós mozgásokat végeztetünk [1].

A felső gipszmodell helyzetét az artikulátorban spe-ciális „gipszelőasztallal” rögzíthetjük (4. ábra). Ez he-lyettesíti a hagyományos arcívet, pontosabbá, gördü-lékenyebbé teszi a fogtechnikai munkát.

Viszonyítási alap a Camper-sík. Az artikulátor pog-ramozásához kiszámított értékeket grafikusan (5.a,b ábra) és számszerűen (6. ábra) is megkapjuk. A para-

méterek a jobb és bal condylus sagittalis szöge, a fe-jecsek retrusiója, az ISS (immediate side shift – elő-zetes Bennett-mozgás milliméterben kifejezett értéke), Bennett-szög és a shift-szög (horizontalis síkban mért munkaoldali fejecs pályájának szöge a frontalis síkhoz képest), az incisalis vezetőtányér szögei a sagittalis, frontalis és horizontalis síkban.

2. ábra KP: kinematikai tengelypont,

HP: zsanértengelypont (Pröschel ábrája)

3. ábra. Az artikulátor kitüntetett pontjainak térbeli elmozdulása az általunk választott tetszőleges síkra vetítve; piros, zöld szín: ízületek, sárga szín: incisalis pont, lila szín: incisalis vezetőtányér


Megbeszélés

Az ismertetett regisztrációs eljárás egyszerű és gyors. A minta helyzete a számítógépes adatok analízise miatt az artikulátor tengelyéhez viszonyítva optimális. A hibás állkapocsmozgások nem jelennek meg [6]. Dem- ling [7] egészséges és craniomandibularis dysfunctió-ban szenvedő paciensek paramétereinek regisztrál-hatóságát és reprodukálhatóságát hasonlította össze. A mérési hibahatár minden esetben 1,5 fok alatt ma-radt. Kontroll csoportnál nem haladta meg a 0,9 fokot. Az artikulátor programozásánál 5 fokos pontatlanság klinikailag tolerálható. A mért hibahatárok mindkét csoportnál jóval alacsonyabbak. Ezek alapján az arti-kulátor individuális programozása állkapocsízületi be-tegeknél is megbízható és fogorvosi therápia során al- kalmazható. Jó reliabilitási értéket mutat a sagittalis condylus pálya, a Bennett-szög, a retrusio. A shift szög pontatlanabbul reprodukálható [18]. Cremel-Piel és mtsai [6] vizsgálatai szerint az artikulátorra vonatkoz-tatott individuális funkciós paraméterek az eljárási me- todika és a rendszer adatfeldolgozási szabályainak fi-gyelembe vételével értékelhetők. Az artikulátorra vo-natkoztatott regisztráció tehát anatómiai mérésekre nem alkalmas, mivel virtuális kinematikai ponttal „szá-mol”, és az értékek az artikulátor geometriájára korri-gáltak. A virtuális artikulátorhoz tartozó szoftver a szá-mítógép-monitoron megjeleníti az elmozdulásokat, amiből a neuromuscularis rendszer állapotára is kö-vetkeztethetünk [12]. A rendszer előnyei közé tarto-zik a protrusisós, distractiós, retrusiós (PDR) inzerttel történő teljes kivehető lemezes fogpótlás kiegyensú-lyozott articulatiós (completely balanced occlusion) [9]

felállítása. A mandibulafejecs elektronikus pozícióana-lízisével (EPA-teszt) [2] az állkapocs helyzete mérhető és beállítható az artikulátorban [1, 2].

értékelés

A fentiekben leírt módszer segítségével a statikus és dinamikus occlusiós viszonyok az artikulátorban kö-zel a valóságnak megfelelően jeleníthetők meg. A fog-érintkezés funkcionális szempontok figyelembevéte-lével alakítható ki. A projekciós hibákat a számítógép korrigálja. Mérési pontosságából adódóan a munka-oldali értékek is jól regisztrálhatók. Egy időben képes az ízületi és a fogvezetést is megjeleníteni. A condy-laris és occlusiós struktúrák egymásra hatása jól szi-mulálható, ezért az organikus diszklúzió [9] feltételei is pontosan megvalósíthatók. Az ízületi fejecs három-dimenziós elmozdulásait méri, amelynek ismerete és regisztrálása nélkül a korrekt csoportvezetés nem va-lósítható meg. A retrusiós paraméter értelmezése, ér-vényesítése fontos, mivel ízületi protektív faktorként hat eufunctiós és dysfunctiós eseteknél a diagnózistól függően. Így megközelíthető a rágófelszín ideális for-mai kialakítása. A megfelelő értékekre programozott artikulátorban elkészülő fogpótlásokon minimálisra csökkenthető az occlusiós korrekciók szükségessége. Korai érintkezések, latens zavarok is észrevehetők. Használatával az iatrogén ártalmak megelőzhetők, be-leértve a dentalis, a parodontalis és az állkapocsízü-leti következményeket is. A digitális adatrögzítés elő-nye, hogy a nyert egyéni funkciós értékek CAD-CAM eljáráshoz felhasználhatók. Az utóbbi két és fél évben

4.a ábra. Virtuális artikulátor elve (ARCUS digma)4.b ábra. A modell pozícionálása a harapási villa és a gipszelőasztal segítségével (Protar-rendszer)


5.a ábra. Az artikulátor ízületeinek elmozdulása a sagittalis és horizontalis síkban5.b ábra. Az incisalis vezetőtányér szögei


minden gnathologiai esetnél kizárólag ezt a rendszert alkalmaztuk. Egy-egy betegnél 10-15 percet vesz igénybe a vizsgálat és kész adatok állnak rendelke-zésre az egyéni értékű artikulátor beállítására. A fen-

tiekben nem elméleti kérdést boncolgattunk, hanem egy napi gyakorlatban használható korszerű és objek-tívizálásra törekvő, a stresszmentes occlusio kialakítá-sához vezető eljárás bemutatása volt a cél.

6. ábra. Az arikulátorprogramozás egyéni értékei

Irodalom

1. ARCUS digma Gebrauchsanweisung, KaVo, Leutkirch, Deutsch-land 2002.2. ARCUS digma PC-Software Gebrauchsanweisung, KaVo, Leut-kirch, Deutschland 2003.3. Bennet n. g: A contribution to the study of the movement of the mandible. Proc Roy Soc Med Soct Odontol 1908;7: 79.4. BonWill WgA: Articulation and Articulators. Trans Am Dent As-soc 1865.5. cHristensen c: The probem of the bite. Dent Cosmos 1905;47: 403.6. creMer-Piel H, Beier u, Hugger A, stüttgen u: Vergleich zwei-er Ultraschall- Messsysteme für die artikulatorbezogene Erfassung individueller Funktionswerte. 34. Jahrestagung Homburg der Arbe-itsgemeinschaft für Funktionsdiagnostik und Therapie. 2001.7. DeMling A, stiescH-scHolz M: Reproduzierbarkeit elektronisch registrierter Funktionsparameter bei Patienten und Probanden. 37. Jahrestagung Homburg der Arbeitsgemeinschaft für Funktionsdiag-nostik und Therapie. 2004.8. eDinger D: Ein Robotersystem für die Zahnärtziche Praxis. Phillip J. 1991;5: 301.9. FAzeKAs A, vágó P: A gnatológia elméleti alapjai és gyakorlati je-lentősége a fogorvoslásban. Fogorv Szle 1996; 89: 39–49.10. gysi A: The problem of articulation. Dent Cosmos 1910;52: 148.11. HoFMAnn M, PröscHel P: Geometrisch-mathematische Analyse von Übertragungsfehlern in der Artikulator und deren praktische Aus-wirkungen. Dtsch. Zahnärztl. Z. 1978; 33: 528–539.12. Kiss g, Kiss P, Pácz M: A stomatognath rendszer ultrahangos – számítógépes modullal kiegészített – funkcionális vizsgálata Fogorv Szle 2005; 4: 145–152.13. Klett r: Projektionsfehler bei der Winkelmessung mit Scharnier-achsenschreinbern. Dtsch. Zahnärztl. Z. 1982; 37: 482–486.14. Klett r: Projektionsbedingte Messfehler bei axialer Pantogra-phie. Dtsch. Zahnärztl. Z. l983; 38: 44–46.

15. KoHno s: Analyse der Kondylenbewegung in der Sagittalebene. Dtsch. Zahnärztl. Z.1972;27:739–743.16. MAyer g, DAl ri H: Dreidimensionale elektronische Messung der Bewegungen des Kondylus über die Scharnierachse des Unterkief-ers. Dtsch. Zahnärztl. Z. 1985; 40: 881–886.17. MeHl A, BlAnz v, HicKel r: Was ist der „Durchschnittszahn”? – Ein mathematisches Verfahren für die automatische Berechnung einer repräsentativen Kaufläche. Dtsch. Zahnärztl. Z. 2005; 6: 335–341.18. nieDerMeier W, HellMicH M, ArzuyAn s, Hugger A, Hugger s, MorneBurg tH és MtsAi: Reliabilität elektronisch registrierter Funktion-sparameter. 36. Jahrestagung Homburg der Arbeitsgemeinschaft für Funktionsdiagnostik und Therapie. 2003.19. PröscHel P. A, MorneBurg t: Differences Between Traces of Ad-jacent Condylar Points and Their Impact on Clinical Evaluation of Condyle Motion. The Int Journal of Prosthod 1998; Vol 11, Number 4: 317–324.20. scHulz D, Winzen o: Von der Behandlungsplanung zur natur und funktionsgerechten Rekonstruktion (Teil I). Dental Sprectum Schw. Fachzeitsch. für die Zahntechn. 1997; 1: 11–16.21. scHulz D, Winzen o: Von der Behandlungsplanung zur natur und funktionsgerechten Rekonstruktion (Teil II). Dental Sprectum Schw. Fachzeitsch. für die Zahntechn.1997; 2: 133–138.22. sHeriF l, nieDerMeier W: Mechanische oder elektronische Axiog-raphie- eine Vergleichsstudie. 36. Jahrestagung Homburg der Arbe-itsgemeinschaft für Funktionsdiagnostik und Therapie. 2003.23. stiescH-scHolz M, rossBAcH A: Untersuchungen zur Mess-genauigkeit des elektronischen Registriersystems Articus im Refer-enzartikulator Protar 9. Dtsch. Zahnärztl. Z. 2002; 57: 83–86.

minden gnathologiai esetnél kizárólag ezt a rendszert alkalmaztuk. Egy-egy betegnél 10-15 percet vesz igénybe a vizsgálat és kész adatok állnak rendelke-zésre az egyéni értékű artikulátor beállítására. A fen-

tiekben nem elméleti kérdést boncolgattunk, hanem egy napi gyakorlatban használható korszerű és objek-tívizálásra törekvő, a stresszmentes occlusio kialakítá-sához vezető eljárás bemutatása volt a cél.

Parameters KAvo Protar

Articulator position 2

sag. Condylus incl.to CE (Camper’s plane)

baljobb

50.544.7

Retrusion baljobb

0.3 0.3

iss baljobb

0.0 0.0

Bennett Angle lbaljobb

14.412.8

Shift Angle baljobb

6.3 -2.0

Sag. Front Table Incl. 57.7

Front Table Incl. Left 57.1

Front Table Incl. Right 48.7

Paraméter táblázat


Dr. Kiss g, Dr. Kiss P, Dr. Pácz M:

Determination and practical application of articulator related individual functional parameters. New method of measurement: virtual articulator and face-bow

The aim of each occlusal surface reconstruction is to take the functionally developed biomorphological aspects into con-sideration while restoring occlusal conditions. In order to fulfil these conditions, it is necessary to represent individual mandible movement as accurately as possible. In addition to physiological knowledge, it is indispensable for us to be able to simulate spatial mandible movement and determine individual parameters in an utmost precise way. By correct-ing projecting mistakes, the articulator should reproduce static and dynamic occlusal conditions according to reality. This is a difficult task. The advance of technology, spreading of computers and the idea of ’virtual articulator’ have all helped to fulfil all these conditions by quick digital data procession instead of complicated and slow mechanical gadgets. The aim of our publication is to present the programming possibilities of the articulator of individual value belonging to the system and the advantages of the method.

Key words: virtual articulator, ARR (articulator related registration), articulator programming, functional parameters

Bitter istván–Huszár ilonA:Pszichiátriai alapismeretek fogorvosoknak

Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007

A fogorvostan-hallgatók számára írt, hiánypótló pszi-chiátriai tankönyv logikusan és tömören adja közre mindazokat az ismereteket, melyekre minden leendő orvosnak, így a fogorvosnak is szüksége van minden-napos betegellátó munkája során. A fogorvostan-hall-gatókat évtizedek óta oktató második szerző és a tan- szék vezetője biztos kézzel és tapasztalattal válogat-ták ki azokat az ismereteket, melyek elsajátításával a fogorvostan-hallgató nemcsak ügyes fogművessé, de orvosi szemléletű fogorvossá is válhat.

A 101 oldalas tankönyv három nagy fejezetre oszlik. Az első, 20 oldalas fejezet „A pszichiátria általános kér- dései” címmel tárgyalja a pszichiátriai epidemiológia alapjait és a pszichiátriai kórképek klasszifikációját, be-vezetve a hallgatót a BNO-10 kódok és a DSM-IV diagnosztikai kritériumrendszerbe, mindez meg fogja köny-nyíteni a fiatal orvosok ma szükséges jelentés rendszer ismereteinek elsajátítását is. A pszichiátriai diagnosz-tika alapjainak ismerete, a kontaktus felvétele a beteg- gel, az anamnézis jelentősége minden orvosi disciplina alapköve, a beteg vizsgálata széles körű, belgyógyá-szati és neurológiai alapokon nyugvó tudást igényel. A továbbiakban a pszichiátriai kórképek terápiáját is-mertetik, biológiai, pszichoterápia és szocioterápia szerinti megközelítésben.

A második, legterjedelmesebb fejezet „A pszichiátri-ai betegségek felosztása, tünettana, diagnosztikája és

terápiája” címszó alatt részletesen, de tömören mutat-ja be az egyes betegségcsoportokba tartozó kórképe-ket, címszó szerint összefoglalva a következőket:

•neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform kórképek,

•személyiségzavarok típusai,•affektív betegségek (depresszió, mánia, bipoláris

kórképek),•szkizofréniák és más pszichotikus kórképek,•organikus pszichoszindrómák,•pszichoaktív szerek (alkohol, koffein, nikotin,

drogok) által okozott pszichiátriai kórképek.Az egyes kórképek ismertetése, diagnózisa után a ke-zelést és a megelőzés lehetőségeit is ismertetik.

A harmadik, rövid fejezet „Egyes pszichiátriai álla-potok megjelenési formái, tünetei és terápiája” címmel a szorongás, a fájdalom pszichológiai összetevőit, az öngyilkos magatartást, a gyermek- és időskor pszichi-átriai és pszichológiai sajátosságait, majd a pszichiát-riai heveny állapotok sürgősségi ellátását tárgyalja.

A tankönyv nyelvezete egyszerű, érthető, stílusa tömör, olvasmányos. Nem csupán az egyetemi hall-gatók, hanem a végzett orvosok, fogorvosok számá-ra is nagyszerű kompendiumot, kiegészítést jelenthet a régebben tanultak felfrissítéséhez, tudásuk modern szemléletnek megfelelő pótlásához. Javasoljuk a tan-könyv tanulmányozását – egyéni továbbképzésként, épülésként – minden fogorvosnak is!

Dr. Bánóczy Jolán

KöNyVISMErTETéS


MEGHÍVÓ

Az MFE Magyar Endodontiai Társaság és a Dento-Maxillo-Faciális-Radiológiai Szakosztály 2007. június 14–16. között

tartja II. közös Kongresszusát

Helyszín: Savoyai Kastélyszálló, Ráckeve

A Kongresszus szervezői: Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika,

Arc-állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika Röntgenosztálya

A szervezőbizottság tagjai: Elnökök: Dr. Fazekas árpád, Dr. Pataky Levente (id.)

Titkár: Dr. Tóth ZsuzsannaTagok: Dr. Martonffy Katalin, Dr. Koch Gyula, Dr. Gombos ádám, Dr. Papp Petra, Dr. Plachtovics Márk

A Kongresszus tudományos témái: Új anyagok és módszerek az endodontiában, gyökérkezelt fogak helyreállító protetikája, endodontiai

mikrosebészet, endodontia és az implantológia kapcsolata, a fogbél és periodontium biológiája, endodontiai radiológia, számítógép-asszisztált képalkotó rendszerek, góckérdés

és annak radiológiai értékelése, szabad témák.Az előadók témaválasztásánál bátorítjuk a klinikai gyakorlattal összefüggő témák prezentálását.

A Kongresszus résztvevői között neves hazai és külföldi meghívott előadók szerepelnek.

Tudományos program: előadások (10 perc), poszter-prezentáció A Kongresszus idején szakmai kiállítást is rendezünk.

Részvételi díj: 2007. április 15. előtti befizetéssel: 20 000 Ft2007. április 15. utáni, illetve helyszínen történő befizetéssel: 25 000 Ft

Kísérőknek: 10 000 FtEgyetemi hallgatóknak, rezidenseknek a szakmai programok látogatása térítésmentes

A részvételi díj tartalmazza: a tudományos programokon való részvételt, a program- illetve absztraktfüzetet,

a 2007. évi MET tagsági díjat, kávé- illetve teakuponokat a Kongresszus idejére*, a kiállítás megtekintését*, az esti állófogadást (június 14.)*

* a kísérők díja is tartalmazza

Az ünnepélyes bankettet június 15-én tartjuk. ára: 8 000 Ft


Szállásdíjak a Kongresszus résztvevőinek:

* Szállóvendégek ingyenesen vehetik igénybe a következő szolgáltatásokat: látvány- és úszómedence, pezsgő-fürdő, szauna, gőzfürdő, Kneipp-kúrák, relaxációs szoba, pihenőszoba, teabár

Szállás díja: a díjak magukba foglalják a reggelit, de nem tartalmazzák az idegenforgalmi adót.

A korlátozott szobaszám miatt a szállásigények kielégítése a jelentkezés sorrendjében, személyenként egységesen 5000 Ft szobafoglalási díjelőleg befizetésével történik.

Helyszíni regisztráció: június 14. 15:00 órától A Kongresszus megnyitása, állófogadás: június 14. 20:00 óra;

Űnnepélyes bankett: június 15. 19:00 óra Helyszín: savoyai Kastélyszálló

A Kongresszus zárása: június 16. 12:00 óra

A Kongresszuson való részvétel akkreditált pontértéke: 10 pont

Szállodák 1 ágyas szoba/éj 2 ágyas szoba/éj 3 ágyas szoba/éjsavoyai Kastélyszálló 9 000 Ft 15 000 Ft 20 000 FtKék Duna Wellness Hotel * 15 000 Ft 21 000 Ft 27 000 Ftlaguna Panzió 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft

Beszámoló a Szeged 2007 Tudományos Továbbképző Konferenciáról és Fogorvos-találkozóról

2007. április 21-én és 22-én ismét megrendezésre ke-rült a több mint harmincéves hagyományra visszate-kintő Szegedi Tudományos Továbbképző Konferencia és Fogorvos-találkozó. Az esemény különleges jelen-tőségét az adta, hogy a rendezvényt idén először a

Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kara szervezte. Újdonságnak számított az is, hogy a prog-ramoknak elegáns környezetben a szegedi József At-tila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont. Az új szervezeti keretek között megrendezésre került


konferencia idei témáját és a tudományos program gondozását a Kar Szájsebészeti Tanszéke vállalta, amely a meghívott előadók témaválasztásában és ren- dezvényhez kapcsolódó továbbképző tanfolyam prog-ramjában nyilvánult meg. A rendezvényt Dr. Nagy Ka-talin, a SZTE Fogorvosi karának megbízott dékánja, Prof. Dr. Márton Ildikó, az MFE elnöke, Prof. Dr. Kiricsi Imre, a SZTE Kutatásfejlesztési és Innovációs rektor-

helyettese nyitotta meg. A megnyitón beszédet mondott Prof. Dr. Fazekas András, a Fogorvosi Szak korábbi vezetője, aki életre hívta és tevékenyen végigkísérte a Fogorvostudományi Kar kialakulásának folyamatát. A továbbképzésen és a konferencián a szakterület leg-nevesebb külföldi és hazai képviselői tartottak előadá-sokat. Emellett – a hagyományokhoz híven – a szakma teljes palettáját felsorakoztató, érdekes témájú beje-lentett előadásokat hallhattak a résztvevők, amelyek a fogászat új kutatási eredményeivel és aktuális gya-korlati kérdéseivel foglalkoztak, lehetőséget biztosítva a fiatal kollégák tudományos munkáinak megismeré-sére is. Pénteken az akkreditált továbbképzés kereté-ben Prof. Dr. Sol Silverman (University of California, San Francisco, USA) Oral cancer and premalignant lesions: Leukoplakia revisited, Prof. Dr. Isaäc van der Waal (University Medical Center/ACTA, Amsterdam)

Oral cancer, the importance of early diagnosis and prevention, Prof. Dr. Bánóczy Jolán (SE FOK, Orálbi-ológiai Tanszék, Budapest) Szájüregi daganatok epi-demiológiája és a rizikótényezők jelentősége és Prof. Dr. Sonkodi István (SZTE FOK, Orális Medicina Tan-szék, Szeged) Orális és maxillofaciális régió termális sebészete (1971–2006) címmel tartott érdekes elő-adást. Szombaton a konferencia meghívott előadói voltak: Prof. Dr. Colin Hopper (UCL Eastman Dental Institute, London) Advances in the diagnosis and treatment of oral cancer, Prof. Dr. Jozsef Piffko (Klinik und Poliklinik für Mund- und Kiefer-Gesichtschirurgie, Münster, Germany) Az implantológia szerepe az orá-lis rehabilitációban, Prof. Dr. Szabó György (SE FOK, Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest) A sinus elevatio műtéttechnikai variációi és a műtét lehetséges szövődményei, Prof. Dr. Barabás József (SE FOK, Arc-, állcsont-, Szájsebészeti és Fo-gászati Klinika, Budapest) Posttraumás arckoponya-deformitások secunder ellátása, Prof. Dr. Michel Gold-berg (Faculté de Chirurgie Dentaire, Université Paris 5, Montrouge, France) Biological strategies for dental pulp repair, Prof. Dr. Szabó Gyula (PTE OEC áOK, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs) Stratégiai szempontok a részleges foghiányos állapot prognózi-sában, Prof. Dr. Varga Gábor (SE FOK, Orálbiológiai Tanszék, Budapest) Modern orvosbiológiai kutatások és fogorvostudomány – molekuláris diagnosztika és genomika.

A rendezvényt mind a négy képzőhely prominens vezetői megtisztelték részvételükkel.

Az idén első alkalommal akkreditált továbbképzés keretein belül került sor a fogászati asszisztensek szakmai képzésére. Az érdeklődők „Új technikák a fogásza-ti ellátás területén” címmel hallhattak érdekes előadá-sokat. Ezenkívül a rendezvény adott otthont az mFe Délkelet-Magyarországi Szakcsoportjának közgyűlésé-re és a Magyar Egészségügyi Társaság Fogorvosi Mun- kacsoportjának elnökségi ülésére is. A magas szín-vonalú rendezvényhez kellemes társasági programok társultak. A péntek esti Fogadás és a szombati Gála-vacsora kiváló lehetőséget nyújtott a baráti találkozó-ra és szakmai tapasztalatcserére. A hagyományoknak megfelelően a konferencia ideje alatt lehetőség nyílt a fogászati termékkiállítással egybekötött vásár meg-tekintésére.

A jó hangulatban és kellemes környezetben lezajló tudományos rendezvény reméljük mindenki megelé-gedésére szolgált.

Dr. Nagy Katalin a kongresszus elnöke

Dr. Pelsőczi-Kovács István a szervezőbizottság titkára


A Semmelweis Egyetem: Fogorvostudományi Kar, Oktatási Centrum ünnepélyes átadás

Az Oktatási Centrum aulája

Az Oktatási Centrum homlokzata a két védőszenttel Propedeutikai tanlabor

2007. április 26-án 13 órakor került sor a Fogorvostu-dományi Kar Oktatási Centrumának hivatalos ünnepé- lyes átadására. A PPP program keretében a Szalonka Tervező Iroda tervei és a Hérosz Zrt. kivitelezésében elkészült épület alapkőletételére 2006 júniusában került sor, és alig 10 hónappal később a Fogorvostudományi Kar klinikái már birtokukba vehették a közel 13 000 négy- zetméteres épületet. A klinikák a tavaszi szünet során költöztek át, hogy a legkisebb fennakadást okozzák

ezzel az oktatásban. A nagyon precíz és előre kidolgo- zott költözési tervnek és forgatókönyvnek köszönhe-tően minden szervezeti egység időben teljes kapacitá-sával át tudott költözni az épületbe, és a tavaszi szü-

net utáni első gyakorlati héten már az épület készen állt betegek fogadására is.

Az ünnepélyes megnyitón az egyetem felső vezetői, professzori kara, a kar oktatói és hallgatói mellett részt

vett Manhertz Károly szakállamtitkár (OKM), Rapi Ka-talin államtitkár (Egészségügyi Minisztérium), éger Ist- ván, a MOK elnöke és több száz meghívott vendég.

Dr. Fejérdy Pál oktatási rektorhelyettes, az ünnepség házigazdája köszöntője után Manhertz Károly államtit-kár úr mondott elsőnek beszédet, méltatva azt a tényt, hogy ez a beruházás volt a PPP keretében megvalósult oktatási intézmények közül az első, és kiemelte azt az örömteli tényt, hogy két héttel korábban az áOK elmé-leti tömbjének alapkő-letételénél is beszédet mondha-tott. Ezt követően Tulassay Tivadar rektor úr méltatta beszédében az Oktatási Centrum jelentőségét az Egye- tem és a kar életében. Ugyanakkor megemlítette, hogy a PPP program következtében megnövekedtek az egye- temre és a karra háruló anyagi terhek. Ezt követően Gerencsér László, a HéROSZ Zrt. elnök-vezérigazga-tója beszédében kiemelte az egyetemmel kialakult jó szakmai kapcsolatot, és kifejezte reményét, hogy ez a kapcsolat 20 évig fennmarad, míg az épület bérleti dí-jának utolsó fillére is kifizetésre kerül. Gera István dé- kán beszédében elsősorban köszönetet mondott Zel-les Tivadar professzor úrnak, a Kar volt dékánjának, akinek nevéhez fűződik mind a Pátria Nyomda épületé- nek megvásárlása, mind pedig a PPP program elindí- tása. Ugyancsak köszönetet mondott Fejérdy Pál professzor úrnak és Gerle János megb. épületigazgatónak áldozatkész, embert próbáló munkájukért, amely nélkül az épület időre nem készülhetett volna el. A köszöntő beszédek után Tulassay Tivadar rektor úr Gerencsér László elnök-vezérigazgatóval átvágta a nemzeti szí-nű szalagot, amellyel az épület hivatalos megnyitását

deklarálták. Ezt követően Fejérdy Pál rektorhelyettes úr mint az Oktatási Centrum rektori biztosa, a Kar kö-szönetét kifejezve, Párkányi Raab Péter szobrászmű-vész alkotását – az épület homlokzatát díszítő egyik


Dr. éger István, a magyar orvosi Kamara

elnöke

A szalagot átvágta Gerencsér László, a HéROSZ

Zrt. elnök-vezérigazgatója és dr. Tulassay Tivadar

egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora

Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár kitüntetett.

Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár,

a Semmelweis Egyetem rektora

Manhertz Károly, az Oktatásügyi Minisztérium

szakállamtitkára

Dr. Fejérdy Pál egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektor-helyettese, a projekt vezetője

Dr. Gera István egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem

Fogorvostudományi Kar dékánja

Az emlékérem átadása

szobrának egyik alakja (Hygiene) kicsinyített másola-tát – adta át azoknak, akik tevőlegesen hozzájárultak az épület megvalósításához. Így szobrot vehetett át:

Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár, volt dékánDr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, rektorDr. Kopper László egyetemi tanár, volt rektorhelyet-tes, korábbi projekt-vezetőDr. Ivády Vilmos főigazgató úrDr. Magyar Bálint miniszter úr (aki külföldi tartózko-dása miatt személyesen nem vehette át a szobrot)Dr. Fiala István miniszteri biztos úr (OKM)Kaszás István, a Szalonka építész Iroda vezetőjeGerencsér László, a HéROSZ ZRT. vezetője

Kiemelkedő szakmai munkája elismeréséül Fejérdy professzor úr Joó Zsuzsanna építészmérnök asszony-nak, aki a két éven keresztül a Műszaki Igazgatóság részéről a PPP Project referense volt, szintén átadta a szobrocskát.

A bensőséges megnyitó ünnepség Fejérdy Pál zár-szavával és pezsgős köszöntőjével zárult. Az esemény nagyszámú résztvevői az épület gyönyörű aulájában még hosszú ideig elbeszélgetve fogyaszthatták el a büfé kínálta szendvicseket és süteményeket.

Dr. Gera Istvánegyetemi tanár, dékán

fogorvosi szemle 2007/3

Documents