frissdiplomások 2010 műhelykonferencia - 2011. február 8. -

Fónai Mihály: A jogi-és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének

presztízs-szempontjai

Frissdiplomások 2010 Műhelykonferencia - 2011. február 8. -

Hipotézisek

• Első hipotézisem a jogász szakmák (kisebb mértékben a közigazgatási szakemberek) magas társadalmi presztízsére és hivatásrendi jellegére vonatkozó állítások, és az empirikus kutatások eredményei alapján az, hogy a joghallgatók társadalmi rekrutációjukat tekintve magas státuszú családokból érkeznek. Állításomat a szülők iskolai végzettségével, a családok lakóhelyével, valamint a hallgatók középiskolai életútjára (a szerkezetváltó iskolák magas arányára) vonatkozó eredményekkel tesztelem.

• Második hipotézisem szoros kapcsolatot mutat az elsővel: azt várom, hogy a hallgatók professzió-képére a jogász szakmák magas presztízsének az elfogadása a jellemző – ez már hallgató korukban is érvényesül, ami a professzióra vonatkozó társadalmi vélekedéseken, és sztereotípiákon alapul, így hozzájárul a szakmai szocializációs folyamatokhoz is. Hipotézisemet a hallgatói motiváció kutatás diplomás foglalkozási csoport rangsorával, a család anyagi helyzetével, valamint az elégedettségi mutatókkal vetem egybe.

• Harmadik hipotézisem az elhelyezkedés presztízs szempontjaira vonatkozik: a hallgatók arra törekszenek, hogy a jogász szakmákon belül a magasabb presztízsű szakmákban helyezkedjenek el. Azt is várom, hogy az elhelyezkedési stratégiákat és mintázatokat jelentős mértékben alakítja a regionalitás, valamint a hallgatók szüleinek a társadalmi státusza. Állításaimat a hallgatói motivációs kutatás és a végzett hallgatók körében folytatott kutatás eredményeivel vetem össze.

2

Társadalmi rekrutáció – a szülők iskolai végzettsége a megkérdezettek 14 éves korában

Igazgatásszervező Jogász

Anya iskolai végzettsége

Apa iskolai végzettsége

Anya iskolai végzettsége

Apa iskolai végzettsége

8 általános alatt 4,3 0,4

8 általános 14,3 5,8 6,6 4,3

Szakmunkásképző, szakiskola

20,0 37,7 8,6 14,0

Szakközépiskola, technikum

22,9 29,0 19,5 26,8

Gimnázium 25,7 7,2 19,5 10,9

Főiskola 10,0 14,5 25,7 16,7

Egyetem (tudományos fokozat nélkül)

2,9 5,8 15,2 21,0

Egyetem, tudományos fokozattal

0,0 0,0 4,7 6,23

Családtagok iskolai végzettségi szakterületének és foglalkozásának kapcsolódása a megkérdezettéhez (százalékban)

Igazgatásszervező Jogász

Az iskolai végzettség

szakterülete

Munkája, foglalkozása

Az iskolai végzettség

szakterülete

Munkája, foglalkozása

Anya 5,7 9,9 14,0 10,9

Apa 5,7 5,7 12,1 11,7

Bármelyik nagyszülő

2,9 4,2 7,0 6,2

Bármely testvér 11,4 10,1 5,1 7,0

4

Jogi kari hallgatók lakhelyének típusa 14 éves korukban (százalék)

DE ÁJK ELTE ÁJK PPKE JÁK SZTE ÁJK

Főváros 1,0 24,5 49,0 2,0

Megyeszékhely, megyei jogú város

35,0 32,4 8,0 43,0

Egyéb vidéki város 36,0 22,5 27,0 39,0

Község 28,0 20,6 16,0 16,0

5

Jogi kari hallgatók édesanyjának iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában (százalék)


8 általános 2,0 2,0 1,0 5,0


12,0 6,9 1,0 8,0


19,0 14,9 9,0 25,0

Gimnázium 20,0 8,9 52,0 15,0

Főiskola 27,0 31,7 29,0 24,0


18,0 35,6 8,0 18,0


2,0 - - 5,0

6

Jogi kari hallgatók édesapjának iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában (százalék)


8 általános 3,0 - - 4,0


18,2 11,8 3,0 20,0


27,3 20,6 38,0 31,0

Gimnázium 11,1 5,9 17,0 9,0

Főiskola 17,2 21,6 29,0 13,0


21,2 34,3 12,0 19,0


2,0 5,9 1,0 4,0

7

35494135

2094

5555

3160

1617

3226

601

3021

1565

0

2000

4000

6000

Jogászok Orvosok Műszaki mérnökök Informatikusok Közgazdászok

1. ábra: Diplomás szakmák anyagi és társadalmi megbecsültsége (első és második helyezett említések száma összesen)

Anyagi megbecsültség Társadalmi megbecsültség

8

Diplomás szakmák anyagi megbecsültsége (az első és a második helyen említett szakmák – az említések százaléka az egyes szakmák szerint)

Rangsorolha-tó szakmák

Gazdasági menedzser

Gépészmér-nök

Informatikus Jogász Orvos Villamos mérnök

Jogász 40,9 40,1 55,5 47,8 49,1 42,5

Közgazdász 32,7 27,9 33,3 46,7 61,9 32,4

Informatikus 45,5 34,5 22,2 40,9 42,7 42,5

Műszaki mérnök

46,6 60,8 18,5 31,3 27,4 58,3

Orvos 24,2 29,7 66,6 25,3 11,8 27,1

9

Diplomás szakmák társadalmi megbecsültsége (az első és a második helyen említett szakmák – az említések százaléka az egyes szakmák

szerint)

Rangsorolha-tó szakmák

Gazdasági menedzser

Gépészmér-nök

Informatikus Jogász Orvos Villamos mérnök

Jogász 52,1 39,9 44,4 75,4 60,9 46,1

Közgazdász 23,7 16,9 18,5 20,6 11,6 9,7

Informatikus 7,1 9,2 7,4 2,6 2,5 5,3

Műszaki mérnök

27,1 33,2 3,7 10,7 10,4 32,4

Orvos 67,9 64,7 77,7 71,3 85,2 74,4

10

A munkahelyek presztízse (említések száma)1. legelismertebb 2. legelismertebb 3. legelismertebb Legkevésbé elismert

Igazgatás-szervezők

Jogászok Igazgatás-szervezők



Jogászok

Egyetem,főiskola

5 18 4 11 7 19 1 12

Kutatóinté-zet

1 7 1 12 2 14 10 11

Bíróság 5 97 4 62 6 26 0 7

Ügyészség 2 29 4 85 7 47 2 5

Ügyvédiiroda

1 53 4 27 4 70 1 9

Közjegyzőiiroda

1 14 3 21 8 33 2 8

Államigaz-gatás

33 20 16 19 4 21 3 29

Önkor-mányzatiigazgatás

9 2 24 11 7 6 8 43

Gazdál-kodó szervezetek

0 12 3 3 15 15 8 28

Civil szervezetek

0 0 0 2 1 0 20 93

Egyéb 3 2 1 0 0 0 1 0

Elemszám 71 258 71 257 71 257 71 257 11

A DE ÁJK elsőéves hallgatóinak választásai – milyen tervei vannak a végzés után – az egyes kijelentések megfelelnek-e a terveinek (az adott kijelentést

elfogadók aránya, %)Jogász szakos Igazgatásszervező szakos Összes elsőéves

Közigazgatás, államigazgatás

51,9 87,9 70,3

Vállalkozásban alkalmazottként dolgozni

59,2 70,1 64,8

Újabb diploma 49,3 65,7 57,6

EU - s állás 53,4 61,4 57,4

Külföldön dolgozni 46,1 53,6 49,9

Közjegyző 32,7 61,9 47,3

Jegyző 29,5 54,3 42,0

Rendőr 32,7 46,4 39,6

Saját vállalkozás 41,2 36,0 38,6

Ügyvéd 53,5 14,6 33,8

Adótanácsadó 19,3 41,2 30,3

Ügyész 23,9 20,4 22,1

Bíró 19,1 13,1 16,1

Családi praxisban dolgozni 14,2 14,9 14,6

N = 235 N = 225 N = 460 12

A végzettek munkahelytípusa (milyen jogászi szakmában dolgozik)

Igazgatás-szervezők

Jogászok

Elemszám Százalék Elemszám Százalék

Egyetem, főiskola 1 1,4 4 1,6

Bíróság 0 0,0 4 1,6

Ügyészség 0 0,0 3 1,2

Ügyvédi iroda 0 0,0 57 23,3

Államigazgatás 24 34,3 77 31,4

Önkormányzati igazgatás

25 35,7 33 13,5

Gazdálkodó szervezetek

7 10,0 41 16,7

Civil szervezetek 1 1,0 3 1,2

Egyéb 5 7,1 22 9,0

Elemszám 70 100,0 245 100,0

13

Összegzés

• Első hipotézisem a társadalmi rekrutációra és a hivatásrendi jellegre vonatkozott (elsősorban a jogászok körében). Ez a hipotézis igazolódott, hisz a joghallgatók és a végzett jogászok társadalmi rekrutációjukat tekintve közép-és felső-középosztálybeliek, magas a diplomás szülők aránya. Igazolódik a hivatásrendi állításom is, ezt ugyancsak a rekrutáció viszonylagos zártsága mutatja, például a jogász „felmenők” aránya, ami „születési” és „hivatásrendi” jelleget kölcsönöz a vizsgált csoportnak.

• Második hipotézisem szorosan összefügg az elsővel – maguk a jogász szakos hallgatók és a végzett jogászok is elfogadják a jogászok magas társadalmi presztízsére vonatkozó állításokat, és maguk is ezt gondolják a választott szakról és professzióról. Ezt megerősíti, hogy más szakmák képviselői is meglehetősen kongruens módon látják magas státuszúnak a jogászokat. Ez tovább erősíti a hivatásrendi jelleget, és azt, hogy a világot a hivatásra és a laikusokra osztják.

• Harmadik hipotézisem magára az alapkérdésre vonatkozott: arra, hogy a hallgatók arra törekszenek, hogy a magas presztízsű jogászi szakmákban, professziókban helyezkedjenek el. Ez a várakozásom csak részben igazolódott, aminek csak egyik oka az elemzett országos kutatások mintaválasztási eljárása, a joghallgatói és végzett jogászi alminta nagysága és például karok szerinti összetétele. A jogászi alminták nagysága alkalmas az általános folyamatok jellemzésére, ami rendkívül ambivalens: a joghallgatók és a végzett jogászok munkakör és szakmai rangsora valamint a tényleges elhelyezkedés mintázatai között lényeges különbségek vannak. E különbségek részben azzal magyarázhatók, hogy csökkenhetett a klasszikus igazságszolgáltatási professziók vonzása, részben azzal, hogy az elhelyezkedés tényleges esélyei és lehetőségei felértékelték azokat a szakmákat és munkaköröket, amelyek egyébként alacsonyabb presztízsűek voltak, különösen igaz ez a (központi) államigazgatási pozíciókra. Maguk az ambivalenciák megmaradtak, ez azt is jelenti, hogy más a jogászi szakmák és munkakörök „ideáltipikus” rangsora, és más a tényleges munkaerő-piaci mintázat rangsora. Azt is vártam, hogy ezek a folyamatok részben megfelelnek a térbeli mozgás, a társadalmi háttér, és a karok ezzel is összefüggő sajátosságainak, ez a feltevésem azonban csak részben igazolódott – valószínű, hogy a válaszolók száma és összetétele mellett a tényleges esélyek és lehetőségek bizonyos mértékig felülírják ezeket (a rekrutációval és a karok pozícióival) összefüggő folyamatokat.

14

Köszönöm a figyelmüket!

[email protected]

15

frissdiplomások 2010 műhelykonferencia - 2011. február 8. -

Documents