A KOMMUNIKÁCIÓKUTATÁS ÖNÁLLÓSODÁSÁT KÖVETŐ KORSZAK

1960-as évek válsága és megújulása- információkritika

1964: royaumont-i konferencia: mindenki mást ért az információ fogalmán Norbert Weiner: információfogalom interdiszciplináris volta. André Lwoff: molekuláris biológiának nincs köze az

információelmélethez. Benoit Mandelbrot: matematikai információelméletnek

(híradástechnika kivételével) nincs jelentős szerepe egy tudományban sem.

UNESCO: (1971) olyan kutatásokra van szükség, melyek a kommunikációs folyamatot szélesebb társadalmi, politikai, gazdasági összefüggésben vizsgálja.

Gerbner: befogadó teljesen kiszolgáltatott. OKA: nem válogat.- Tévéerőszak társadalmi probléma R. M. Liebert: 1951-1953 között 15%-kal emelkedett a bemutatott agresszív jelenetek száma a tv-ben 1964: 90%

Kommunikációs rendszer és strukturalizmus

A kommunikációkutatásra nagy hatással vannak a strukturalista iskolák. Talcott Parsons: a kommunikációt a kulturális alrendszerbe sorolja

valóságos funkcióját leszűkítette Claude Lévi-Strauss: antropológiai strukturalizmusa jelentős.

Társadalmi kommunikáció 3 szinten zajlik (nők, áruk és szolgáltatások, üzenetek kommunikálnak).

Marshall McLuhan: technikai újítások emberi képességek, érzékek kiterjesztéseAz emberiség technológiai innovációinak 3 csoportja:1. fonetikus ábécé2. könyvnyomtatás3. távíró feltalálása

Az 1970-es évek irányzatai

Új irány figyelhető meg. A kutatások lényege a mikroszinttől (pszichológiai) a makroszint

(társadalmi perspektíva) felé tolódik. A schrammi hagyomány mellett: társadalmi, kritikai irány

Kommunikációkutatási irányzataira jellemző: kontextuális: a befogadót nem különálló egyénként, hanem

társadalmi keretén belül vizsgálja folyamatelvűség: egész kommunikációs folyamatot vizsgálja

Új területek: információtudomány hipertudomány

Az 1980-as évek: média hatásának vizsgálata

Tömegkommunikáció hatásai:

1. Lövedékelmélet: a befogadó passzív, irányítható, kiszolgáltatott azonnali hatást képes kiváltani a média (Orson Welles: Támadás a Marsról)2. Korlátozott hatások elmélete: a befogadó nem passzív, szelektál a csatornák között (függ valamitől, hogy a műsor hatással van-e ránk az elidegenedés nem a tv-zés következménye,viszont az elszigeteltség ösztönzi a használatát)3. Moderált hatások elmélete: feltételek mellett képes befolyásolni a média (van akire nagyobb hatással van egy-egy hír, mint másokra)4. Kultivációs modell: a műsorok nem csak tájékoztatnak, hanem formálják is a közönséget 5. Erős hatások modellje: tv-ben mutatott erőszak agresszivitást vált ki a gyerekek és tizenévesek viselkedésében

A televízió hatásai

Három kategória:

1. Az erőszak kivált-e utánzó magatartást2. erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki (növekszik-e az

agresszió, szorongás érzete?) függ a néző lelki állapotától is3. Katarzis-elmélet: a néző átéli az agressziót, ezáltal

megszabadul a saját agressziójától (ma ezt nem fogadják el)

Új médiumok, hálózati globalizáció, médiakonvergencia

Médiumok a digitalizációval közelítenek egymáshoz. Határok elmosódnak InternetKonvergencia: informatika, távközlés, média összefonódását jelenti. Nő a televíziózásra fordított idő.E. M. Noam tömegkommunikáció korszakának három pontja:1. limitált tömegkommunikáció (kevés eszközre irányul

mindenki figyelme)2. sokcsatornás média (megoszlik a figyelem)3. kiber-média (sok eszköz + interaktivitás)Új médiumok interaktivitás a kommunikációban

Az információs társadalom

Általános a számítógépek használata a mindennapokban társadalmi átalakulás, információforradalomKommunikációkutatás:1. társadalom makroszintjén (szociológiai)2. egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)3. technikai vizsgálat szintjén (fizikai)Információforradalom: információ robbanásszerű növekedése + technikai forradalomJellemzők: információs technikák fontossága idő és tér elhagyásával: szabad kommunikáció élet különböző területeinek globalizálódása szabad hozzájutás az információhoz

Alábbi területeket érinti:

1. Tudományos (két havonta megkétszereződik)2. Társadalom tagjai3. Iparág információtechnológia

hardvereszközök teljesítménye növekszik ár- és teljesítményarányok alakulása kommunikáció sebességének növekedése hálózatok terjedése, Internet, információs autósztráda

A virtuális valóság

Virtual reality: virtuális, látszólagos valóság. Számítógépes programok, melyek segítségével egy bejárható, három dimenziós, mesterséges világot lehet létrehozni. 1956-os I. Mesterséges Intelligencia Konferencián születik meg

ez az új tudomány Közvetlen vagy közvetett módon foglalkoznak vele a

tudományok, de fogalmáról mind-mind máshogy vélekedik.

A mesterséges intelligencia

Az észlelés legfontosabb aspektusait próbálja számítógéppel szimulálni. Célja: intelligens, önállóan gondolkodó gép létrehozása.Képviselői: Herbert A. Simon, Allen Newell Emberi gondolkodás, problémamegoldás, kommunikáció (Turing-teszt) Beszéd- arcfelismerő rendszerek megjelenéseJelenleg: egyszerű, rutinfeladatok esetén: emberi viselkedés számítási modellekkel való kifejezése.

Alkalmazási területei:- emberi cselekvések felismerése- háztartási és gépjárműipari alkalmazás- ipari rendszerek- műszaki területek (rendszerdiagnózis)- internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése- ügynöki hálózat, intelligens keresés

Jövőkép - a kommunikáció önállósodása

Ellentétes folyamat a számítógépnek az emberi kommunikációra gyakorolt hatásában:1. másodlagos szóbeliség (Walter J. Ong)2. elektronikus írásbeliség

(Gutenberg-galaxis felbomlása, feleslegesséválik a könyv)

Tömegkommunikáció jellemzői Angelusz szerint:- a televíziózás a koncentráció és figyelemaz üzenetekre való fókuszálást egyre jobbannöveli- a társadalom rövid idő alatt a nagyközönségegészével képes kapcsolatot teremteni

- nő az interaktivitás- elektronikus kommunikáció új utat nyit az emberek előtt

Köszönöm a figyelmet!