gtm magazin 2011. október

A KA

PCSO

LATO

K M A G A Z I N J A

NAGYSZABÁSÚ KONFERENCIA A KÖZLEKEDÉSRŐL KIUTAT KERES A VÁLSÁGBÓL AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYSÚLYOS KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL A CSOMAGOLÓIPARMAGYAR MOTOROSOK A VILÁG ÉLMEZŐNYÉBENKÖZÉP-DUNÁNTÚL, A HÍRES „KIRÁLYI RÉGIÓ”6 9 0 F t

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖRK

ÉP M

AG

AZI

N X

I. ÉV

FOLY

AM

• 20

11/6

XI. ÉVFOLYAM 2011. OKTÓBER

GTM-boritok copy 2.indd 1GTM-boritok copy 2.indd 1 2011.10.13. 16:192011.10.13. 16:19

TARTALOM

HÍRTÜKÖR

KÖZLEKEDÉS

Nagyszabású közlekedési konferencia 4

II. Nemzeti Közlekedési Napok

A közlekedési terület súlyos problémái nem

orvosolhatók egyik pillanatról a másikra 6

Az évtizedes alulfi nanszírozottság következményei

Közel tíz kilométeres Zöld Nyíl 8

Jelentősen javul Miskolc tömegközlekedése

Szeged lesz a legmodernebb 9

Teljesen megújul a város tömegközlekedési hálózata

A villamost és a trolibuszt preferálják 10

Új vonalat építenek Debrecenben, a régieket felújítják

Tükör által sikeresen 11

Európa legmodernebb visszapillantó-gyára Mátészalkán

Konferencia az új vasútépítési technológiákról 12

A magyarországi alépítmény-építés tele van problémákkal

Mercedes-gyár és Szalajka-völgy 13

Győri cég építi a kecskeméti Mercedes-gyár vágányhálózatát

Korszakos tíz év a vasútvillamosításban 14

A legmélyebb válság idején sem voltak elbocsátások

Másfél évtized a sínhegesztés élvonalában 16

Az acélt néhány helyen már felváltják a polimer kompozitok

Két évtized után szélesedő Duna-hidak 18

Az M0 déli szakasza már nem bírja el a megnövekedett

forgalmat

Egyre keresettebb az aszfalt-recycling 20

A hazai előírásokhoz igazított aszfalt-

újrahasznosítási technológia

Ahol soha nem a víz az úr 21

Hatásos svájci talajstabilizációs rendszer

ÉPÍTŐIPARMély válság és tudományos emelkedettség 22

A legnagyobb probléma, hogy nincs semmiféle beruházás

Betonbiztos jövőkép Monoron 24

A válság ellenére is lehet fejleszteni az építőiparban

Túlnyomás alatt is sikeresen működnek 25

Az ország egész területén végeznek épületgépész kivitele-

zési munkákat

JUBILEUM10 évesek vagyunk! 26

Az ÜZENET ereje 27

Diagnosztikus orvostechnika

Hat évtizedes jászsági sikertörténet 28

A mezőgazdaságból nőtte ki magát a cégcsoport

A Maros-part legvirágosabb fürdővárosa 29

Minden fejlesztés a munkahelyteremtést szolgálja Makón

LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKACsapás csapás hátán a csomagolóiparban:

válság után jön a termékdíjemelés 30

Nemzetközi összehasonlításban is megállja

a helyét az iparág

Nyomdaipar: vihar után, vihar előtt 32

A zsugorodó piachoz képest egyértelmű túlkínálat van

Gyorsan lebomló kukoricapalack 33

A környezetvédelmi termékdíjtáblázat még

nem ismeri az újdonságot

Nagy siker volt a kilencedik Energoexpo 35

Klímavédelem, kapcsolt áramtermelés,

reaktorbaleset, vízi energia

KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓKözép-Dunántúl, a „királyi régió” 36

A járműipar és a turisztika a két vezető iparág

SY_CULTour – a kultúra és a turizmus

hatékony nemzetközi együttműködése 40

Kulturális lehetőségek a hátrányos helyzetű

vidéki térségekben

EURÓPAI UNIÓNobel-díjas professzor budapesti előadása

az eurózóna megmentéséről 42

Monetáris unió nem működhet költségvetési fegyelem nélkül

Debreceni Egyetem 44

Nem csak oktatnak, nevelnek is 47

Országos Egyházi Térségi Integrált Szakképzési Központ

MOTORSPORTMotoros kisvállalkozók az elitben 48

A siker záloga: jó versenyző, jó motor és rengeteg pénz

Talmácsi Gábor: világbajnok körön kívül 48

Adrenalin Team: irány az élmezőny! 49

Megkezdődött egy profi csapat felépítése

A Team Hungary Toth a legjobbak között 50

Magyar csapat, nemzetközi gondokkal

ELŐZETES

2

4

22

26

Már a hétköznapi munkába já-rók is érzik, hogy rengeteg gond halmozódott föl a magyar köz-

lekedési ágazatban, a szakemberek pedig mindennek a hátterét is ismerik. Október 24–26. között egy siófoki konferencián nyílik lehetőség arra, hogy a résztvevők egy időben, egy helyen hallgathassák meg a mi-nisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit.

Amikor 2001 őszén elindítot-tuk a lapot, még csak nem is sejtettük, hogy a nyomtatott sajtó akkoriban éli a virágko-

rát. Magától értetődő volt, hogy a kis- és középvállalkozások olyan gazdasági magazinokban adnak hírt magukról, mint a Gazdasági Tükörkép Magazin, hiszen a tévéhirdetés elérhetetlenül drága volt, a háttérben készülődő (33 Kbites, betárcsázós) internet még inkább csak jópofaságnak tűnt, semmint mindent legázoló médiafenevadnak.

26

4

www.gtm.hu

30

36

42

48

52

2 2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

www.gtm.huHÍRTÜKÖR

Állami hulladék Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügy-

nökség (OHÜ) megalakulásával immár egyetlen állami szervezet irányítja a díjköte-les termékek hulladékainak gyűjtését, hasz-nosítását. Az új termékdíj-szabályozás célja, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza a hulladékot, növekedjen az anyagá-ban történő újrahasznosítás, és a kibocsátót érdekeltté tegyék a hulladékcsökkentésben. Az OHÜ 2012-ben aludobozból az idei 16%-os begyűjtési arányhoz képest 20% fölötti szintet szeretne elérni, üvegből a 32%-hoz képest 60%-os szintet vár, műanyagból pe-dig a jelenlegi 22%-os értéket 30%-ra nö-velné. Az E+E hulladékoknál az elektromos háztartási nagygépek terén várható jelen-tős növekedés, a jelenlegi 35% körüli be-gyűjtési szintről akár 50%-ig is el lehet jutni.

Vizesek a BelügybenA vidékfejlesztési tárcától a Belügymi-

nisztérium irányítása alá kerül a 12 terü-leti vízügyi igazgatóság. A szervezeti át-alakítás célja, hogy a közmunkaprogram valamennyi eleme egy kézben összpon-tosuljon. A kormányzatnak az a szándéka, hogy jelentősen csökkenjen a víziköz-

mű-szolgáltatók száma. A rendszerváltást megelőzően mindössze 33 vállalat látta el az ivóvíz-szolgáltatási és szennyvízkezelé-si feladatokat, ma 400 társaság működik. Ez pedig a hatékony működés rovására ment. A várhatóan 2012. január elsején életbe lépő új víziközmű-törvény szerint csak azok az önkormányzatok válhatnak a hálózatok tulajdonosaivá, akiket ivóvíz-ellátási kötelezettség terhel. Ily módon csökkenhet a szolgáltatók száma, és ezzel együtt a vízdíjak nagysága is.

Biotechnológia made in China

Budapesten hozza létre közép-európai központját Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, a dél-kínai BGI. A vállalat székhelye a kilencmillió lakosú Shenzhen (Sencsen), a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa. A BGI egész Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, amely már kinőtte Shenzhen és Kína kereteit, országos és világhálózatot épít. A kutatóintézet leg-nagyobb sikereit a humán gén feltérképezé-sében érte el, napjainkra már a világ vezető tudományos és kormányzati intézeteivel, biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatai-val alakított ki partneri kapcsolatokat.

Agrár SzéchenyiAz OTP és a Volksbank szeptember

1-jétől meghirdette az Agrár Széchenyi Kártyát, hogy az agrárgazdaság szereplői könnyebben juthassanak fi nanszírozási forrásokhoz. A kormány tulajdonképpen a Széchenyi Kártya Programot terjesztette ki az őstermelőkre, a családi gazdaságok-ra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálko-dással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az 1–3 éves lejáratú folyószámlahitel minimális ösz-szege 500 ezer, felső határa 25 millió fo-rint. A konstrukcióhoz a magyar állam 2% kamattámogatást és kezességválla-lási díjtámogatást biztosít. A kérelmeket a KA-VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban lehet benyújtani.

Lefogyott a Coca-ColaA Coca-Cola Magyarország évente 730

tonnával kevesebb műanyagot használ fel PET palackjainak előállításához, mint egy évvel korábban, így 8 százalékkal si-került csökkentenie hulladékkibocsátását. A nyersanyag-megtakarítás évente 20 mil-lió palack súlyával egyenértékű. A csökke-nést a palackok karcsúsításával és a kupa-kok zsugorításával sikerült elérni. A 2 literes

„üvegek” 4,3 grammot adtak le a súlyukból, míg a NaturAqua palackjai hozzávetőleg 1 grammot fogytak. A karcsúbb palackok ugyanolyan szilárdak és tartósak, mint elődjeik. Az alacsonyabb nyersanyag-fel-használás értelemszerűen kevesebb hulla-dékot és kisebb környezetterhelést jelent.

Barna- helyett tisztaszén

Némi biztatót is mondott a szakem-bereknek a bányásznapon Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtit-kár, hiszen kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek hozzájárulhat-nak Magyarország energiafüggőségének mérsékléséhez, sőt távlati felszámolásához. A hazai, iparilag is hasznosítható szénva-gyon ugyanis eléri a 3,3 milliárd tonnát, ami elméletileg 300-400 évre elegendő tartalékot jelenthet. Ez azonban nem vonja maga után új bányák megnyitását, az ásványvagyont csak az úgynevezett tisztaszén-technológiákkal (például mély-ségi elgázosítással) lehet felhasználni.

Forradalmi PokolKlinikailag tesztelt hatású, természe-

tes összetevőkkel – matéteával és teo-bro min nal – készülő, „forradalmian új” terméket dobott piacra október 1-jétől a piacvezető magyar Hell Energy. Az új energiaital élénkítő hatása szinte meg-egyezik a régi termékkel, azonban a ter-

mészetes összetevőknek köszönhetően egészségesebb. A legnagyobb előnye persze abban rejlik, hogy nem kell utána megfi zetni azt a literenkénti 250 forintos

„chipsadót”, amely a koff eintartalmú ener-giaitalokat sújtja 2011. szeptember 1. óta.

32011. OKTÓBER – 7. SZÁM

www.gtm.hu HÍRTÜKÖR

Légi tudásközpontÖt hónap alatt épült fel szerkezetkészre

a HungaroControl új légiforgalmi irányí-tó központja. Az új épület lehetővé teszi, hogy a társaság egy helyre telepítse már működő nemzetközi oktatási, szimulációs és K+F vállalkozásait, és ezzel létrehozza a térség egyetlen légiforgalmi tudásköz-pontját. Az új, közel tízezer négyzetmé-teres, háromemeletes központba 2012 végén költözhetnek be a légiforgalmi irá-nyítók, addig ugyanis a teljes informatikai és kommunikációs rendszert is meg kell újítani. Felgyorsul a HungaroControl saját igényeinek megfelelően kialakított légi navigációs rendszer, a MATIAS fejlesztése is, amely a legmodernebb kommunikáci-ót teszi majd lehetővé a légiforgalmi irá-nyítók és a repülőgépek között.

Uniós SzentkirályiTechnológiai fejlesztésre nyert uniós

támogatást a sokszoros díjnyertes Szent-királyi ásványvíz gyártója; a nettó 205 mil-lió forintos beruházásra 82 millió forintot kaptak. A Bács-Kiskun megyei családi vál-lalkozás az utóbbi években már nemcsak különböző ásvány- és ízesített vizeket gyártott, de úgynevezett jégteákat, jégvi-zeket, limonádékat és gyerekpezsgőket is, sőt portfólióbővítés gyanánt belekóstolt a női kozmetikumok gyártásába is.

GénkártalanításSzeptember 1-jén lépett hatályba az a

kormányhatározat, amelynek alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt ká-rosult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól. A kabinet 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre. A gazdák szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket a megyei kormányhivatalokhoz. A termelők legkésőbb december közepéig megkap-ják a kártérítést.

Édes évekKözel húsz százalékkal növeli kapaci-

tását 2012 tavaszára az izocukrot, alko-holt, keményítőt és takarmányt előállító Hungrana Kft. A fejlesztés a napokban kezdődött az osztrák–angol–amerikai tu-

Acéltornácos az Év házaA pályázat kuratóriuma és a Magyar

Építőművészek Szövetsége díját, azaz az Év háza 2011 elismerést Földes László és Balogh Csaba Nagykovácsiban épült, Acéltornácos ház névre keresztelt családi háza nyerte el. A zsűri a fi nom, egyszerű,

szenzációkeresés kényszere nélküli magas minőséget honorálta. Szép arányú terek, sok természetes fény, jó minőségű anya-gok, a klasszikus átmeneti tér, a tornác újszerű alkalmazása jellemzi az első helye-zett pályamunkát.

lajdonban lévő cég szabadegyházi gyárá-ban. Európa legnagyobb izocukorgyártó vállalata azért döntött a bővítés mellett, mert a kontinensen évek óta nagyobb a lakosság és az élelmiszeripar cukorfel-használása, mint amennyi cukrot elő tud-nak állítani a földrész cukorgyárai. A kon-tinens legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata kizárólag magyar alapanyagok-ból állítja elő a természetes cukrot, ter-mékeinek kétharmadát az Európai Unió piacain értékesíti.

Támogatott borászok A hazai termelők mintegy 12 milliárd

forint támogatást kaphatnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezet-átalakítására. Az EU-forrásból fi nanszírozott programra az idén 22,5, jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre. A 2011/2012, va-lamint a 2012/2013-as borpiaci évekre egyéni tervet kell készíteni a támogatás igénybevételéhez. A kkv-k is kaphat-nak borászati fejlesztésekre támogatást, amelynek mértéke mikro-, kis- és közép-vállalkozások esetében a vásárolt gépek nettó értékének a 40, míg nagyvállalatok-nál a 20 százaléka. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 100 millió forintnál.

Fordított agráráfa

Várhatóan a gabonafélék és az olajos növények kerülhetnek be abba a körbe, amely után fordított áfát kell fi zetniük a felvásárlóknak. A gabonaágazaton belül ugyanis mintegy 30 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát. Az általános for-galmi adó csökkentésére a gazdasági hely-zet miatt jelenleg nincs lehetőség, ezért a kormány áfa-technikai megoldásban gon-dolkodik. Az új rendszer lényege, hogy a vevő által kifi zetett áfa nem az eladóhoz, hanem közvetlenül az államhoz kerül. Az új adózási lehetőség bevezetéséhez még szükség van az EU jóváhagyására is.

Metró kontra BKVA kormány nemrégiben újabb, 9 milli-

árd forintos állami támogatást nyújtott a BKV-nak a fővárosi közlekedés zavartalan működtetéséhez. Tavaly novemberben a közlekedési vállalat már részesült 10 mil-liárd forintos gyorssegélyben. A mostani állami támogatás átcsoportosítással, a 4-es metróvonal építésének az idei költ-ségvetésben meghatározott támogatása terhére valósult meg.


II. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Szerző: B. Z.

Nagyszabású közlekedési konferenciaMár a hétköznapi munkába járók is érzik, hogy rengeteg gond halmozó-dott föl a magyar közlekedési ágazatban, a szakemberek pedig minden-nek a hátterét is ismerik. Október 24–26. között egy siófoki konferencián nyílik lehetőség arra, hogy a résztvevők egy időben, egy helyen hall-gathassák meg a minisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit.

Ha csak felsorolnánk a közlekedési ágazat főbb problémaköreit, va-lószínűleg az is megtöltené ezt az

oldalt, de akár egyetlen szóba is sűríthet-nénk a lényeget. Ez a szó pedig – nem ne-héz kitalálni – a PÉNZ.

Számtalan szakmai érvet lehet felhozni például amellett, hogy az európai integrá-ciónk felgyorsítása érdekében minél előbb szükség lenne új autópályákra az ukrán és a román határ felé, nem is szólva a Ma-gyarországot Magyarországgal összekötő M8-as, M9-es sztrádákról, az egyéb gyors-forgalmi utak kiszélesítéséről és az alsóbb-rendű utak felújításáról. Elméletileg talán még azzal sem lehetne vitatkozni, hogy minden magyar nagyvárost autópálya kössön össze egymással – csak hát ehhez hiányzik néhány tízmilliárd euró.

A vasúti közlekedés elszánt hívei ugyan-ilyen érvrendszerrel és vehemenciával tudják védeni a saját igazukat: a vasúti közlekedés az egész világon a reneszán-szát éli, gyors és hipergyors vonalakat adnak át Németországtól Japánig, Svéd-országtól Kínáig, amelyek egyébként nemcsak iszonyatosan gyorsak, hanem környezetkímélők és energiahatékonyak is. Miért nem fejlesztjük nagyobb ütem-ben a magyar hálózatot, miért nem kap-csolódunk be a fejlett Európa gyorsvasút-hálózatába, amelyben már 15 ország vesz részt, köztük a szomszédos Ausztria és a kis Szlovénia? És akkor még nem szóltunk a mellékvonalak tarthatatlan állapotáról vagy a MÁV helyzetéről. A szakemberek mindezzel persze sokkal jobban tisztában vannak, de azzal is, hogy minderre belát-ható időn belül nem lesz pénz.

A vízi közlekedésre sem szabad legyin-teni, a szakemberek nagyon jól tudják, hogy a folyami áruszállításban nagyon komoly jövő rejlik, nem véletlenül fej-lesztik nagy erőkkel Nyugat-Európában az árukikötőket, konténerátrakókat. Ma-gyarország jelenleg még csak csökkentett üzemmódban vesz részt az Északi- és a Fe-

www.gtm.huKÖZLEKEDÉS

kete-tengert összekötő áruszállító útvonal, a „kék autósztráda” kihasználásában, pedig ennél olcsóbb szállítási módot még nem talált ki a logisztikai szakma. Persze a dunai szállításhoz kikötő kellene, meg hajó fl otta, ahhoz pedig, mint tudjuk, pénz.

A magyar légi közlekedés jelenlegi helyzetéről sajnálatos módon elsősor-ban nem a szakmai hírekből, hanem a bulvár és bűnügyi tudósításokból érte-

sülhetünk. A Budapest Airport privatizá-ciója, a taxishelyzet, a névváltozás plusz a vidéki repterek sanyarú sorsa és a Ma-lév áldatlan helyzete eltakarja azt a tényt, hogy Budapestre azért évente sok millió ember és sok millió tonna áru érkezik légi úton. Hogy aztán a csodaszép fővá-rosunkban landoló utasok rögtön az első percekben zavarba jöjjenek: hol van a más városokban magától értetődő met-ró vagy a gyorsvasút, ami a belvárosba viszi őket – vagy legalább az autópálya az airport-busszal? Helyette tudjuk aján-lani a harmincéves 93-as Ikarus buszt és a Ferihegyi „gyorsforgalmi” utat. A válasz itt is egyértelmű: pénzhiány.

Még hosszasan folytathatnánk a sort a BKV reménytelennek tűnő helyzetével, a soha el nem készülő 4-es metróval, az át-lagban 15 éves Volán-buszokkal, a hazai járműgyártás megszűnésével és a kerék-párutak hiányával, de valószínűleg fölös-legesen: a közlekedési szakembereknek ennél sokkal hosszabb és sokkal részlete-sebb listájuk van.

Ezért is van kiemelten nagy szükség az olyasfajta rendezvényekre, mint a II. Nem-zeti Közlekedési Napok, ahol több száz szakember tárgyalja meg három napon keresztül a legfontosabb problémaköröket.

Érdemes teljes egészében idézni Schváb Zoltán közlekedésért felelős államtitkár kö-szöntőjét a rendezvény honlapjáról:

„A hagyományteremtő szándékkal tavaly útjára indított Nemzeti Közleke-dési Napok első nekirugaszkodásra is értékes rendezvénynek, hasznos talál-kozási alkalomnak bizonyult. Az azon-nali elfogadás látványos mutatószáma a 670 – összesen ennyi résztvevő szentelt egy-két-három napot az idejéből a kon-ferenciára 2010-ben. Az ágazat jövőjéért tenni tudó és akaró állami intézmények,

szakhatóságok, közlekedési társaságok, tudományos intézetek vezetőikkel és kiváló szakértőikkel mind képviseltették magukat. A plenáris ülés tartalmas elő-adásait a szekciók élénk, érdemi eszme-cseréje követte.

A széles kört – lehetőség szerint minden érintettet – bevonó, tartalmas és előremu-tató együttműködés a közlekedési kor-mányzat működési alapelve. E te rületen is számos olyan feladat előtt állunk, amely nem teljesíthető sikeresen az elgondolá-sok alapos szakmai-társadalmi megvitatá-sa nélkül. A Nemzeti Közlekedési Napok e folyamatok intézményesített részévé vál-hat – akár ötletbörzeként, akár a stratégiai alapvetések szűkebb körű megtárgyalá-sának fórumaként. A magyar közlekedési szakma csúcstalálkozója a problémák fel-vetéséhez, azonosításához és a megoldá-sok kereséséhez kínál alkalmas terepet az idei évben is.

A rendezvénysorozat bemutatkozó da-rabjának minden kedves résztvevőjét visz-szavárjuk az őszi folytatásra!”



ban készül a Nemzeti Közlekedési Straté-gia tematikája és módszertana. Az NFM a feladat jelentőségének tudatában szo-rosan együttműködik a szakmai felügye-letet biztosító Irányító Bizottsággal és a civil szervezetek érdekeit képviselő frissen felállított konzultációs testülettel.

Milyen tervek, kezdeményezések fog-lalkoztatják jelenleg az államtitkárságot?

– Az üzemanyagárak és a környezeti ter-helés emelkedésére válaszul keressük és aktívan támogatjuk az energiahatékony és környezetkímélő megoldások egyéni és közösségi közlekedésben való elter-jedését, alkalmazását. Tavaly év végén törvényben, március óta pedig annak végrehajtási rendeletében írjuk elő a köz-úti járművek környezeti és energetikai jellemzőinek kötelező fi gyelembevételét a közbeszerzéseken és a közlekedési köz-szolgáltatók beszerzésein.

Idén szeptemberben is megszerveztük az Európai Mobilitási Hét magyarországi eseményeit. Az önkormányzatok koráb-ban sosem látott számban csatlakoztak a környezetkímélő közlekedési módokat népszerűsítő kezdeményezéshez. Ma-gyarországon 105 településen vehettek részt az érdeklődők a rendezvénysorozat programjain, ezzel hazánk a negyedik helyen végzett az európai összehasonlí-tásban. Ehhez kapcsolódóan a Közleke-déstudományi Intézettel közösen meg-szerveztük a Közúti Környezetvédelmi Akciót, amelynek célja, hogy felhívja a fi gyelmet a környezetbarát, energiataka-rékos autózás fontosságára. Az illetékes megyei közlekedési felügyeletek 12 köz-úti környezetvédelmi ellenőrzésekre alkal-mas gépkocsival a hatályos környezetvé-delmi előírások szerinti mérést végeztek

Mi történt a közlekedési ágazatban a mögöttünk álló egy évben?

– Az elmúlt több mint egy év során „visz-szaállamosítottuk” a közlekedési ágazat kormányzati döntéshozatalát. Olyan fe-lelős vezetőket neveztünk ki, akik a köz-lekedési szakmát belülről is jól ismerik, gyakorlott, felkészült szakemberek. A kor-mányváltással ismét a szakmaiság nyert teret. A közlekedési terület éveken át hal-mozott, legsúlyosabb problémái azonban nem orvosolhatók egyik pillanatról a má-sikra. Az évtizedes alulfi nanszírozottság következményei még hosszú ideig érzé-kelhetők lesznek. Korábban az út-, híd-, vasútipálya-karbantartások elmaradtak, a társaságok hitelfelvételre kényszerültek, intézményfejlesztés helyett leépítések sora következett be. Új, szakmai alapok-ra kellett helyezni a közlekedési ágazat irányítását. A hazai közvagyon jelentős részét kezelő közlekedési ágazat az egyik leginkább meghatározó szektor Ma-gyarország vagyongazdálkodása szem-pontjából. A közlekedési vagyonelemek értékvesztésének megakadályozásában évtizedes adósságokat kell ledolgoznunk.

Megfelelő-e a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás?

– Határozott szándékom, hogy jelentő-sen javítsunk a közlekedési alágazatok összehangoltságán, tudatosabban ter-vezett legyen közöttük a munkamegosz-tás. Ezért a készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia négy stratégiát: a vasútit, a köz-útit, a légi és a vízi közlekedésit foglalja majd egységes szerkezetbe. Vezetésem-mel, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ irányítása mellett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi Tanszéke gondozásá-

el, a megfelelő környezetvédelmi állapotú gépkocsik vezetői jelképes ajándékot kap-tak. A kirívóan rossz állapotú gépkocsival közlekedők bírságolásra számíthattak.

A közlekedésbiztonság javítása alap-vetően állami feladat. Milyen intézke-déseket valósítottak meg az elmúlt időszakban, és milyen terveik vannak a jövőt illetően?

– Tárcánk működésében erősen hangsú-lyos a közlekedésbiztonsági intézkedések szerepe. Elkészítettük a 2011–2013. évek-re vonatkozó Közúti Közlekedésbiztonsá-gi Akcióprogramot is, amely végre a hazai és térségi sajátosságokat egyaránt kezelő, európai színvonalú és biztonsági szemlé-let központú magyarországi közlekedési rendszert hoz létre.

Elindítottuk az Élet Úton programot, amiben az egységes rendszerben kezelt közlekedésre nevelés és járművezető-képzés, -vizsgáztatás egészül ki felnőttko-ri közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkával. Az érintett állami szervezetek között személyesen koordi-nálom az együttműködést, hogy minden korábbinál hatékonyabb közös munkát tegyünk lehetővé azzal, hogy pontos, a programba illeszkedő felelősségi és ha-tásköröket rendelünk az egyes szerveze-tekhez. Meggyőződésem, hogy már kicsi kortól tudatosítani kell a gyerekekben a közlekedési szabályok betartását, ezért erre alapozva nevelési programot indí-

AZ ÉVTIZEDES ALULFINANSZÍROZOTTSÁG KÖVETKEZMÉNYEI Szerző: K. T.

A közlekedési terület súlyos problémái nem orvosolhatók egyik pillanatról a másikraAz Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve háttérintézménye, a Közleke-désfejlesztési Koordinációs Központ október végén rendezi meg a II. Nemzeti Közlekedési Napokat, hogy a résztvevők egy időben, egy he-lyen hallgathassák meg a minisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit. Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár is a felkért előadók között lesz, lapunk néhány héttel koráb-ban kérdezte a szakembert többek között az elmúlt egy év eredményeiről, a távlati tervekről, a közösségi közlekedésről és a közlekedésbiztonságról.

Schváb Zoltán


www.gtm.hu KÖZLEKEDÉS

tunk. Központi szerepet szánok a szemlé-letformálásban a korszerű képzési formák, elsősorban a fejlett országokban már jól bevált e-learning alkalmazásának. Meg-győződésem, hogy a magas színvonalú, naplózott elektronikus távoktatás alacso-nyabb elméleti képzési költségekkel jár együtt, ezzel hozzáférhetőbbé, elérhetőb-bé teszi az elmélyült tudást. Az új lehető-ség azonban nemcsak kényelmi, hanem esélyegyenlőségi szempontból is fontos.

A megfelelő utak megépítése önma-gában is erősítheti a közlekedésbiz-tonságot…

– Az infrastruktúra fejlesztése is hatéko-nyan szolgálhatja a közlekedésbiztonsági törekvéseket. Az M15-ös és M70-es autó-utakon a nyáron történt tragikus közleke-dési balesetek miatt munkacsoportot ala-kítottam az autóutak közlekedésbiztonsági helyzetének felülvizsgálatára. Állásfoglalá-sunk fi gyelembevételével, azzal egyetértve döntött a nemzeti fejlesztési miniszter az azonnali forgalombiztonsági beavatko-zásokról. A tárca a 2x2 sávos bővítéshez szükséges tervezési feladatok elindítását rendelte el az M70-es autóút baleseti hely-zetének javítása érdekében. A kétirányú járműforgalmat függőleges műanyag tere-lőelemekkel is elválasztjuk, fi gyelmeztető akusztikus burkolati jeleket helyezünk el, a közlekedésbiztonsági kockázatokra négy-nyelvű (magyar, angol, román, szlovén) táblákon fi gyelmeztetjük az autósokat, te-hergépjármű- és buszvezetőket.

Hol a helyünk Európában?– Magyarország tevékeny szerepet vállal

az európai közlekedésbiztonság javításá-ban. Az elmúlt időszak tragikus magyar-országi közlekedési balesetei is igazolják, hogy a magyar elnökség alapos okkal tar-totta közlekedésbiztonsági szempontból is vizsgálatra érdemesnek a közúti tranzit-forgalom kérdését.

Felkérésemre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv Közleke-dés Operatív Program (KözOP) részeként a közútkezelők és vasúttársaságok be-vonásával önálló közlekedésbiztonsági projektjavaslatot dolgozott ki. Az általuk összeállított, balesetmegelőző fejlesztési csomag sosem látott mértékű országos közúti közlekedésbiztonsági program indítására nyit lehetőséget, közel 50 mil-liárd forint értékben.

Mindezek mellett Magyarország képvi-seletében aláírtam az európai egységes vészhívó rendszer létrehozásáról szóló eCall Egyetértési Megállapodást június-

ban, mellyel kifejeztük elkötelezettségün-ket az intelligens közlekedési rendszerek területén megkezdett átfogó európai munka folytatására.

Közúton már jártunk, de milyen a hely-zet a levegőben?

– A légi közlekedésről az elmúlt években méltatlanul kevés szó esett, az ágazatot egyebek mellett a szakmai intézmény-rendszer megerősítésével, a szabályozás érdemi egyszerűsítésével segítjük abban, hogy valóra váltsa lehetőségeit. A hazai légi közlekedés infrastruktúráját közel tíz-ezer négyzetméteres, új irányító központ-tal és az abban alkalmazott legmoder-nebb technológiákkal fejlesztjük. Ennek

különlegessége többek közt az, hogy a régió egyetlen olyan centruma, ahol valós adatok alapján az irányítóteremmel azo-nos technológiai környezetben modellez-hető bármilyen légtérbeli esemény.

A vízi közlekedésben is akadnak új-donságok?

– A vízi közlekedés biztonságáért sza-bályozóként és az infrastruktúrafejlesz-tésekkel is teszünk. Kiemelten támogat-juk a folyami információs szolgáltatások elterjedését, amelyek kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a vízi közlekedést és áruszállítást. Idén ősztől ún. AIS- (auto-matikus azonosító rendszer) működtetési és használati kötelezettséget vezettünk be a nagyhajókra, a jelentős folyók ma-gyarországi szakaszain csak adókészü-lékkel felszerelt nagyhajók és kompok közlekedhetnek. A berendezés földi bázisállomásokon keresztül tartja a kap-

csolatot a többi hajóval, a hatóságokkal és a kikötőkkel. A hajó személyzete töb-bek közt az aktuális vízállásról, a hajózási korlátozásokról kap információt, a kikötő pedig tudja, hogy mikor várható a hajó érkezése, és elektronikus úton megkapja a szállítólevelét is. Uniós pályázat kere-tében elektronikus hajózási térképpel kí-vánjuk kiegészíteni a rendszert.

Milyen beruházások várhatóak az Új Széchenyi Terv keretein belül?

– Az új kormány egy teljesen kaotikus, minden stratégiát nélkülöző fejlesztés-politikai rendszert örökölt. A nemzeti programokban megtalálhatók a követ-kező két esztendő meghatározó jelentő-ségű közlekedésfejlesztési beruházásai is. Számos projekt előkészítése zajlik, több már a végrehajtási fázisban van. Még ebben az uniós ciklusban terveztük a 6-os számú főút megerősítését, az M2-es autóút Budapest és Vác közötti sza-kaszának négysávossá bővítését, több helyszínen is elkerülők megépítését. Két új Ipoly-híd épül Ráróspuszta–Rárós és Pösténypuszta–Pető között, várhatóan további négy új híd épülhet az Ipolyon, összekötve az embereket, térségeket. Az M8-as és M9–M47-es gyűrű fokozato-san épül ki. Tervben van több közös vas-úti és autóbusz-pályaudvar építése, töb-bek közt Kaposváron, Kecskeméten és Pécsett. Növelnünk kell a közösségi köz-lekedés arányát az egyénivel szemben, ehhez a két meghatározó versenyképes-ségi tényező a közlekedési közszolgálta-tások ára és színvonala. Európai szintű kényelmi szolgáltatást vezetünk be a vas-úti személyszállításban, többek között korszerű infokommunikációs alkalma-zásokat. A fejlesztésekkel létező igényt szolgálunk ki úgy, hogy azzal – vélemé-nyem szerint – az egyéni közlekedés alig-ha versenyezhet: ilyen például a gyors, állandó és díjmentes internetkapcsolat.

Hogyan látja a hazai kerékpározás helyzetét?

– A kerékpározást a rövid távú közle-kedés egyik legalkalmasabb módjának tartom. Örömmel tapasztalom, hogy ez a közlekedési mód egyre szélesebb körben terjed, reneszánszát éli, amit a Bringázz a Munkába! kampány sikerei és több tízezer résztvevője is bizonyít. A biciklizéssel kap-csolatosan végrehajtandó kormányzati feladat többek között a kerékpáros orszá-gos hálózat megtervezése, a Duna menti szakasz megépítése és a balatoni körút befejezése is.


KÖZLEKEDÉS www.gtm.hu

állapota miatt. Ha nem indítjuk el a régi pá-lya rekonstrukcióját, előfordulhatott volna, hogy a villamosközlekedést le kell állítani.

A nyilvánvaló technikai szükségsze-rűségek mellett még miért volt fontos a projekt az üzemeltető szempontjából?

– Azon túl, hogy modern, új pályával rendelkezik majd Miskolc, a nagyprojekt számos egyéb olyan fejlesztési elemet tartalmaz, amely a cég fejlődése szem-pontjából kulcsfontosságú. Korszerű, energiatakarékos, környezetbarát, magas szolgáltatási színvonalú közösségi köz-lekedés kialakítására van lehetőség az új villamosok alkalmazásával. A költségha-tékonyság miatt pedig hosszú távon nem fenntartható a villamos és az autóbuszok párhuzamos közlekedése.

Mekkora rész jut a város közösségi közlekedésében a villamosvonalaknak?

– Miskolc közösségi közlekedésében a villamos meghatározó jelentőségű a város kelet–nyugati irányú forgalmi tengelyé-ben. Százalékosan megadva 25%-ot jelent a városi közösségi közlekedésben. A Tiszai pályaudvar és a diósgyőri végállomás kö-zötti kétvágányú, 10 km hosszú szakaszon (1-es villamos) és a Tiszai pályaudvar – Vas-gyár végállomás közötti közel 8,3 km hosz-szú szakaszon (2-es villamos) naponta két irányban átlagosan 90 ezren utaznak. Ez

– fi gyelembe véve a városban a napi közel 400 ezer közösségi közlekedést igénybe

Milyen volt Miskolc villamoshálózata a felújítás kezdete előtt?

– A városi közösségi közlekedés hálózata a tömegközlekedés súlypontját hordozó kelet–nyugati villamosközlekedés tenge-lyére épül. A felújítás megkezdése előtt a burkolt vályúsínes vágányszakaszokon a több mint húszéves használat nyomai már észlelhetők voltak, amelyeket leg-inkább a merev, négytengelyes, ún. FVV házi csuklós villamos járművek okoztak. Több helyen a kispanel pályaburkolat is rossz állapotban volt, tekintettel arra, hogy azt a közúti járművek is használták útpályaként. A szabványoknak nem meg-

felelő és az esélyegyenlőséget sem bizto-sító keskeny megállóhelyi peronok – ahol az utasok nem voltak elválasztva a közúti közlekedéstől – szintén megújulnak.

Biztonsági szempontból mennyire idő-szerű a projekt elindítása?

– Sebességkorlátozásra volt szükség a pá-lya több szakaszán, több villamos is kisiklott a felújítást megelőző időszakban, gyakran kellett a síneket hegeszteni a pálya rossz

vevő utazást (busz és villamos) – jelentős-nek mondható. Ehhez adandó az 1,4 kilo-méteres új pályaszakasz Felső-Majláthig.

Mi változik az új pálya átadása után?– Az Újgyőri főtér után a régi zúzott kö-

ves pálya helyett aszfaltburkolatot kap a villamospálya Felső-Majláthig. A gömbsü-vegsor is új elem a miskolci pálya esetében. Az utasok gyorsabban elérik majd céljukat, csökken a zaj- és rezgéskibocsátás a kor-szerűsített új pályán, megvalósul az esély-egyenlőség az alacsonypadlós villamosok üzembeállításával és az új peronok átalakí-tásával. Fejlesztjük a cég utastájékoztatási rendszerét, illetve megújul a villamosjavító bázis. Harmincegy darab, 100%-ban ala-csonypadlós új jármű szolgálja majd az utasokat. Mindez megteremti a feltételeit annak, hogy megtartsuk az utasokat, sőt reményeink szerint még többen veszik majd igénybe a közösségi közlekedést a városban, ahol a beruházás révén még a levegőszennyezés is csökken majd a pár-huzamos buszjáratok kiváltásával.

JELENTŐSEN JAVUL MISKOLC TÖMEGKÖZLEKEDÉSE Szerző: Dudás Zoltán

Közel tíz kilométeres Zöld NyílA Miskolc Városi Közlekedési Zrt. új fejezetet nyit a település történeté-ben a Zöld Nyíl fantázianevű villamosprojekttel. A felújított pálya csen-desebb, biztonságosabb és energiatakarékosabb is lesz. Borsos Attila vezérigazgatót kérdeztük a részletekről.

MVK Zrt. 3527 Miskolc, Szondi György u. 1.

Tel.: 06-46-514-900

Honlap: www.mvkzrt.hu • www.zoldnyil.hu

Erdős Tamás projektvezető, Colas-Alterra Zrt.:Az idei pályabejárások alkalmával szorosabb együttműködés

alakult ki a kivitelező Miskolci Zöld Nyíl 2009 Konzorcium, a Colas-Alterra Zrt., valamint a város és az MVK Zrt. között, amelynek egyik látványos eredménye volt a tanévkezdésre átadott Tiszai pu.–Tüzér utca és a Thököly utca–Diósgyőri Gimnázium közötti, mintegy 4 ki-lométeres új pályaszakasz. Ezáltal a Tiszai pályaudvar–Diósgyőri Gimnázium közötti 8 kilométeres felújított pályán folyamatossá vált a villamosközlekedés.

A konzorcium szinte erőn felül teljesített, de az átadott szakasz próbaüzeme azt igazolta, hogy a megújult, magas színvonalú pályaszakaszon a villamosok halkabban, az utasok pedig biztonságosabban tudnak közlekedni.

Borsos Attilavezérigazgató



körforgalom, amelyen két villamosvonal is áthalad. A hárommilliárd forint értékű projektelem részeként meghosszabbítot-ták a 8-as trolibusz vonalát, megépült az új 10-es trolivonal, valamint korszerűsítették a teljes áramellátó rendszert. A kerékpáros közlekedés elősegítésére bővítették a ke-rékpárutakat, illetve a 8-as és 10-es trolik vonalán új biciklisávokat alakítottak ki.

Idén befejeződött a 3-as és 3F-es vil la-mos vo nal 2 milliárd forint értékű felújítása,

a belvárosi szakaszon környezetbarát füves vágány épült. Átadták a 4-es villamosvonal 2,35 milliárd forintból megújult szakaszát. A megújult villamosvonalakon – ahogyan a felújítás során mindenütt – új, akadály-mentes peronokat alakítottak ki, rámpák, taktilis sávok segítik a közlekedést. Befeje-ződött a Belvárosi híd újszegedi hídfőjénél a tömegközlekedési csomópont 244 millió forintos korszerűsítése. A háttérben folyik a kiszolgáló célgépek beszerzése összesen 350 millió forintból.

2011. október 5-én átadták a nemzet-közi tendert nyert lengyel cég, a PESA Bydgoszcz SA cég gyárából származó alacsonypadlós, klímás SWING Szeged

A 2013-ban záruló, az EU és a magyar állam támogatásával 29,5 milliárd fo-rintból megvalósuló, „Szeged elekt-

romos tömegközlekedés fejlesztése” nevű projektnek köszönhetően szinte teljesen megújul a város villamos- és trolibuszháló-zata. Ennek a komplex, majdnem minden részterületet érintő fejlesztésnek az ered-ményeként az ország legmodernebb – és Budapest után a legkiterjedtebb – tömeg-közlekedési hálózata jön létre.

A terepmunkák 2008 nyarán a villamos-hálózat szempontjából kulcsfontosságú Anna-kúti csomópont 693 millió forintos korszerűsítésével indultak el, ahol az or-szágban egyedülálló, intelligens kereszte-ződés épült. 2009-ben 611 millió forintból újították fel és bővítették a trolibusz-jár-műtelepet. 2010-ben 2,3 milliárd forintból valósult meg a villamosremíz teljes felújí-tása és bővítése. Elkészült a projekt egyik legmeghatározóbb beruházásának első két üteme: az 1-es villamosvonal összesen 4,9 milliárd forint értékű rekonstrukciójá-nak két szakasza, valamint megépült egy hagyományos körforgalom és az ország-ban egyedülálló többsávos jelzőlámpás

villamos prototípusát; a 4,5 milliárd forint értékű fl otta 8 további járműve jövő ta-vasszal várható. A vidéki nagyvárosokban ez lesz az első alacsonypadlós villamos.

Előreláthatólag októberben elkészül az új rókusi 2-es villamosvonal 2,1 milli-árd forint értékben. A tervek szerint az év végéig befejeződik az 1-es villamosvonal rekonstrukciója. Ezzel a projekt nagy épít-kezései véget érnek. Lezárul az áramellátó rendszer modernizálása. 2013 folyamán érkezik meg a tervek szerint az a 13 ala-csonypadlós, csuklós, klimatizált trolibusz, amelyek közbeszerzési eljárása már le-zárult. A fl otta 2,9 milliárd forintba kerül. A végállomásokon B+R rendszerű kerék-pártárolók létesülnek, és kiépül a korszerű utastájékoztató rendszer is.

TELJESEN MEGÚJUL A VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA

Szeged lesz a legmodernebbAz Európai Unió és a magyar állam közel 30 milliárd forintos támoga-tásával 2013-ig teljesen megújul Szeged elektromos közösségi közle-kedése. A fejlesztések befejezése után gyorsabban és kényelmesebben lehet majd utazni a villamosokon és a trolibuszokon, környezetbarát körülmények között.

Kedvezményezett:

Szegedi Közlekedési Kft.6720 Szeged, Zrínyi utca 4–8.

Tel.: 06-62-592-250

E-mail: [email protected]

Honlap: www.szkt.hu

Projektirányító szervezet:

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofi t Kft.6720 Szeged, Széchenyi tér 5.

Tel.: 06-62-553-600 • Fax: 06-62-553-601


Honlap: www.ujpalyan.hu • www.szegedpolus.hu

Kedvezményezett:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata6720 Szeged, Széchenyi tér 10–11.

Tel.: 06-62-564-364 • Fax: 06-62-564-341


Honlap: www.szegedvaros.hu

A szegedi projekt számokbanÖsszesen 4,8 kilométer új villamospályát fektetnek le a városban, és 18,9 kilométeres

meglévő vonal fi atalodik meg. A trolihálózat 3,7 kilométerrel gyarapodik. Hat csomó-pont épül át. Kilenc vadonatúj alacsonypadlós villamos és 13 korszerű, ugyancsak ala-csonypadlós trolibusz áll hadrendbe. A jegyértékesítő rendszer előreláthatólag 15 átszál-lóhelyen bővül. A buszokat felváltó új villamosvonal révén egyedül a forgalmas Rókusi körúton 723 tonnával csökken évente a levegőbe jutó káros anyagok mennyisége.

Az új Swing Szeged villamos

1 0 2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


gáltatási színvonalának fejlesztése című projekt. Az ÉAOP-3.1.4/A-09-2009-0001 azonosító számú projekt elszámolható költsége nettó 438 111 830 Ft. A támo-gatás mértéke az elszámolható költségek 85%-a, a fennmaradó 15%-ot a DKV Zrt. biztosítja saját forrásként.

A projekt keretében többek között kor-szerűsítjük a trolibuszfelsővezeték-há ló za-tun kat. A fejlesztés lehetővé teszi a gyor-sabb trolibusz-közlekedést. Debrecen két forgalmas kereszteződésében a trolibusz felsővezeték-tartó és térvilágítást is biz-tosító oszlopok statikai állapotvizsgálat után szükségessé vált cseréje történik. A korszerűsítés során hat szintén forgal-mas helyszínen az adott viszonylatnak megfelelően szoftver által – rövid hatótá-volságú antenna segítségével – vezérelt összesen hét darab gyorsváltó beépítése történik. Az oszlopcserék és a gyorsváltók beépítésének környezetében, összességé-ben 2000 méter hosszúságban a munka-vezeték cseréje is szükséges.

A projekt részeként modernizáljuk a már meglévő utastájékoztató rendsze-rünket is. A beruházás keretén belül 22 villamosmegállóban kerül sor a megálló-helyi utastájékoztató rendszer korszerűsí-tésére, nagy fényerejű LCD típusú kijelzők beépítésével. A támogatás segítségével több nagy utasforgalmú megállóhelyen összesen öt utastájékoztató rendszer ki-

A Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal) tárgyú nagy-projekt hazai kormányzati támoga-

tási szerződését 2008. szeptember 11-én írták alá, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támo-gatását. Ezt követően a debreceni önkor-mányzat 18 darab villamos beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot. A járműve-ket a 2011. július 29-én kihirdetett nyertes ajánlattevő, a spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S. A. (CAF) szállítja.

Az új villamospálya, valamint az 1-es villamossal közös szakasz átépítésén túl a társaságunk telephelye is megújul. A meg-növekedett igényeknek megfelelően min-den olyan átalakítást szükséges elvégezni, amely az új járművek fogadását és üze-meltetését zökkenőmentesen biztosítja. A meglévő kocsiszín, vágányok, kitérők és felsővezeték-hálózat elbontása után új kocsiszín, tárolócsarnok, kocsimosó, va-lamint új vágány- és felsővezeték-hálózat létesül. Mindezek mellett a műhelyépüle-teket átalakítjuk és felújítjuk, a közművek is megújulnak. A telephelyen egy közel 300 m2-es új áramátalakító gépház is épül. A telephelyi munkálatok várhatóan jövő év elejére fejeződnek be.

A másik jelenleg is zajló fejlesztés a Debreceni közösségi közlekedés szol-

építése valósul meg, amelyek hasonlóak lesznek a már meglévő digitális megál-lóhelyi utastájékoztatókhoz. A támoga-tás segítségével ezen felül lehetőségünk nyílik a trolibuszokon és a villamosokon a belső és külső kijelzőket korszerűsíteni, valamint a rendszer működését biztosító fedélzeti számítógépeket feljavítani.

A fejlesztések során a közösségi közle-kedési rendszerünkben csomópontnak és átszállási pontnak számító Segner téren új, a modern kor követelményeinek megfele-lő forgalomirányító épület épült. A közel 180 m2-es beépített alapterületű épület-ben helyet kap egy állandó, valamint egy időszakos bérletpénztár, valamint a mun-kavállalóink számára egy pihenő-étkező helyiség. A zavartalan és gördülékeny forgalomlebonyolítás érdekében pedig egy komfortos forgalomirányító helyisé-get is kialakítanak. Az épület várhatóan 2011. október második felében készül el.

A korlátozott lehetőségeken belül tár-saságunk igyekszik szolgáltatásait szinten tartani és fejleszteni. Olyan utasorientált közösségi szolgáltatást kívánunk nyújtani, amely alkalmas a város közlekedési fel-adatainak ellátására, és egyben az egyéni közlekedés versenytársává válhat.

ÚJ VONALAT ÉPÍTENEK DEBRECENBEN, A RÉGIEKET FELÚJÍTJÁK

A villamost és a trolibuszt preferálják Társaságunk, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. mint jogutód már több mint 125 éves múlttal rendelkezik a közösségi közlekedés területén, a városi személyszállítási tevékenységben. A közösségi közlekedési ágak fejlesztése során az ökológiai értékek és az egészséges lakókörnyezet megőrzése szempontjából fontosnak ítéljük az elektromos hajtás (villamos, trolibusz) preferálását. Jelenleg két, az Európai Unió által támogatott projekt kivitelezése is zajlik a városban a közösségi közle-kedés fejlesztése érdekében.

DKV Debreceni Közlekedési Zrt.4025 Debrecen, Salétrom u. 3.

Tel.: 06-52-502-640 • Fax: 06-52-502-641


Honlap: www.dkv.hu

Épülő villamoskocsiszín, Salétrom utca

Új forgalomirányító épület a Segner téren



Mennyire érintette Önöket a gazdasá-gi válság, illetve a 2009-es tűzeset?

– A gazdasági világválság mintegy 30%-os visszaesést okozott, amin túllendülve, egy közel egymillió eurós technológiai beruházási projekt átadását követően, a teljes kapacitáson futó gyár 2009. szep-tember 13-án porig égett. A dolgozók és a menedzsment egy emberként állt helyt, és már másnap azon dolgozott a teljes létszám, hogy a kilátástalan helyzet elle-

nére egy bérelt irodában megteremtse a vevők számára a zavartalan kiszolgálást. Válságstáb működött a Flabeg Holding főhadiszállásán, és elkezdődött a kb. 700 különféle tükör áttelepítése, gyártása a többi leányvállalatnál. Az azt követő hó-napok túlórákkal, a magyar stáb külföldre utazásával és nagyon sok keserűséggel telt, a dolgozói létszám a felére csökkent. A kitartó munka eredményeként ma már ismét 240 dolgozót foglalkoztatunk a bé-relt üzemcsarnokban, és éves szinten hat-millió tükröt gyártunk.

Miért tartja szükségesnek az anyacég, hogy éppen Mátészalkán hajtson végre egy hétmillió eurós fejlesztést?

– A gyárunk mindig is a legjobb telje-sítményt nyújtotta a csoporton belül, az

Milyen helyet foglal el az anyacég Euró-pában az üvegmegmunkálás területén?

– A Flabeg Holding GmbH a külső vissza-pillantó tükrök gyártásának területén Euró-pában piacvezető, a csoporton belül pedig a mátészalkai üzem lesz a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású tükörgyártó csarnok. A Flabeg életében az eddigi leg-nagyobb volumenű beruházásról van szó.

Hogyan kezdődött ez a sikertörténet?– A cég története 11 évvel ezelőtt indult,

amikor a későbbi tulajdonos Schott Desag AG csapata úgy döntött, hogy a külső visz-szapillantó tükrök nagy hagyományokra visszatekintő gyártását Magyarországon is kipróbálják. Egy rövid előkészítést kö-vetően a gyártást néhány használt gép és pár Németországban betanított operátor segítségével kezdték el 2000-ben Máté-szalkán, egy bérelt csarnokban. A próba olyan jól sikerült, hogy 2001 elején meg-kezdődött, majd még ugyanazon év végén be is fejeződött az akkori időkben nagyon korszerűnek számító 3500 négyzetméteres gyártócsarnok felépítése. Az új csarnokot a német anyavállalat gépeivel töltötték fel, de ezzel egy időben megindult a magyar-országi csapat kiválasztása és betanítása Németországban, illetve Magyarországon.

Miképpen alakult a termelés az elmúlt évtizedben?

– 2000-ben néhány tucat dolgozó még csak pár százezer tükröt gyártott, ez a szám egy év múlva 120 dolgozóra és kétmillió tükörre emelkedett – már az új csarnokban. 2003-ban nagy változás tör-tént a cég életében: a jelenlegi tulajdonos, a Flabeg Holding felvásárolta a Schott Desag AG teljes autótükör üzletágát, ami-nek hatására a fejlődés még nagyobb len-dületet vett. Mondhatni nem volt olyan év, amikor ne történt volna valamilyen pozitív változás a cég életében. 2008-ban már 280 dolgozó, 12 millió gyártott tükör, 2 millió műszerfalüveg és ehhez 19 millió eurós árbevétel fémjelezte a céget.

elmúlt 11 évben elért eredményeink, ru-galmasságunk és szorgalmunk feltehetően komoly érvet jelentett az újjáépítés mellett. A mátészalkai gyár a Flabeg számára a Kelet kapuja, 2012 végétől pedig elér hozzánk az autópálya, így az összes kelet- és nyugat-európai országot könnyedén el lehet érni.

Milyen eredményt várnak ettől a fej-lesztéstől technológiailag és a darabszá-mot tekintve?

– Az elvárás természetesen a beruházás méretével azonos, vagyis az európai piac-vezető pozíció megtartása és megerősítése. 12-15 millió tükör/év a tervezett kapacitás az első ütemben. A második ütemben sze-retnénk a csarnokot 2000 négyzetméterrel bővíteni, amelyet két éven belül szándéko-

zunk feltölteni kapacitással. Mikorra lesz kész az új üzemcsarnok,

és hány új munkahelyet teremtenek? – 2012. február a használatbavétel kez-

dő dátuma. Első lépcsőben az aktuális létszám (240–270 fő) megtartása és stabil munkaellátottsága lehet a célunk, bőví-tésre majd csak azután gondolhatunk.

EURÓPA LEGMODERNEBB VISSZAPILLANTÓ-GYÁRA MÁTÉSZALKÁN Szerző: K. T.

Tükör által sikeresenA német Flabeg Holding új, 3520 m2 alapterületű tükörgyártó csarno-kot épít a Mátészalkai Ipari Park területén – a két évvel ezelőtt leégett régi helyett. A beruházás összköltsége eléri a hétmillió eurót, s ezzel Európa legmodernebb autótükörgyára jön létre. A részletekről Nagy Tamás ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Flabeg Kft.4700 Mátészalka, Ernst Abbe u. 1–2.

Telefon: 06-44-502-310 • Fax: 06-44-502-330

E-mail: fl abegkft@fl abeg.com

Honlap: www. fl abeg.com



A konferenciát dr. Hinfner Miklós leveze-tő elnök, a szervező Közlekedéstudo-mányi Egyesület ügyvezetője nyitot-

ta meg, aki köszöntő beszédében röviden megfogalmazta a konferencia szakmai cél-ját is: olyan pályákat alkotni, ahol 10-15 év múlva nem lesznek ahhoz hasonló sebes-ségkorlátozások, mint amilyenekkel ma-napság találkozhatunk a MÁV honlapján.

Homlok Zsolt, a kft. ügyvezető igazgatója már régóta szószólója a szakmai megúju-lásnak, és most sem rejtette véka alá a mon-danivalóját. „A magyarországi alépítmény-építés tele van problémákkal” – jellemezte a vasútépítési ágazat jelenlegi állapotát.

Erdődi László, a MÁV Zrt. Híd és Alépít-ményi Osztályának vezetője is csatlako-zott az előtte szólókhoz: „a frissen felújí-tott alépítmények állapota kritikán aluli”, éppen ezért szemléletváltásra van szük-ség. A geotechnikai tervezésben például nem biztos, hogy továbbra is megfelelőek azok a módszerek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt élenjáróknak számítottak.

Molnár Richárd, a Nemzeti Infrastruktú-ra Fejlesztő (NIF) Zrt. régióvezetője felso-rolta, hol tartanak időben és pénzben az egyes vonalszakaszok felújításában, és mi várható a jövőben. Megemlített néhány problémás vonalszakaszt is, amelyeket már a legmodernebb, nagygépes techno-lógiával kellene felújítani.

Hogy a Swietelsky Vasúttechnika Kft. segítsen kitörni ebből az ördögi körből, a konferencián részt vevő tervezők és kivite-lezők számára egy bemutatót is szervezett a nagygépes alépítmény-javítási techno-lógiákról, konkrétan az Eurailpool német cég PM 1000-URM elnevezésű gépláncáról. Szilágyi Andor, a Swietelsky Vasúttechni-ka Kft. technológiai és minőségbiztosítási igazgatója ismertette a gépláncnak a gya-korlati bemutatón látható technikai esz-közeit, a gépcsoport összeállítását és az egyes részegységek munkafázisait.

A 270 méter hosszú, ezertonnás szerkezet úgy képes óránként 120 méter alépítményt tökéletesen felújítani, hogy a mellette lévő vágányon akadálytalanul haladhatnak a szerelvények. Vagyis gyorsan, kis emberi erőforrással, zárt technológiai láncban tud-nak első osztályú minőséget nyújtani.

Mindez teljes mértékben megfelel a Eurocode-szabvány előírásainak és szel-lemiségének, végső soron pedig annak a szakmai kívánalomnak, hogy a hazai vasút-építés tartson lépést az európai élvonallal.

A külföldi és magyar felszólalók termé-szetesen részletekbe menően elemezték az alépítmény-tervezés, -javítás és -építés múltját, jelenét és jövőjét, de a nem szak-mabeliek számára valószínűleg néhány gondolatébresztő megállapítás is elegendő a problémakör körvonalazásához. Ezek kö-zül az egyik legfontosabb: a tervezők egy része egyáltalán nem ismeri az új, világszín-vonalú kivitelezési technológiákat, illetve azok alkalmazásának előnyeit. Ha nem is-meri, nem is írja elő a tervben, mivel pedig a kivitelező csak a tervek alapján dolgozhat, marad az évtizedes, „jól bevált” technika, ami tovább konzerválja az elmaradottságot.

Még ennél is jelentősebb problémakör, hogy ma mintegy 300 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre vasúti pálya-építésre, amit 2015. december végéig fel kell használni. Mivel három-négy év szük-séges a kivitelezéshez, azok a projektek, melyek 2012 júniusáig kiviteli terv szinten nem készülnek el, nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni 2015 végéig. Ez óriási felelősséget jelent a döntéshozók, a tervezők és kivitelezők számára, hiszen egy ilyen soha vissza nem térő lehetősé-get igen nagy hiba lenne kihagyni.

Swietelsky Vasúttechnika Kft.9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14.

Tel.: 06-95-420-026 • Fax: 06-95-420-067


Honlap: www.vasuttechnika.hu

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. további fórumokat szándékozik szervezni, ahol a szakemberek megismerkedhetnek a legkorszerűbb technológiákkal, felfedezhetik az abban rejlő lehetőségeket, átadhatják szakmai tudásukat egymásnak és a fi atal szak-embereknek. Olyan szakmai műhelyt szeretnének, ahol szinte minden tudás hozzáfér-hető lesz a kivitelezéssel, beruházással foglalkozó szakemberek számára. Segítséget akarnak nyújtani a magyar vasútépítésben részt vevő személyek és intézmények részé-re egy olyan gondolkodásmód és koncepció megteremtéséhez, amellyel megvalósul-hat a vasúti közlekedés biztonságos, költséghatékony fejlesztése és üzemeltetése.

A MAGYARORSZÁGI ALÉPÍTMÉNY-ÉPÍTÉS TELE VAN PROBLÉMÁKKAL Szerző: T. K.

Konferencia az új vasútépítési technológiákrólA Swietelsky Vasúttechnika Kft. a hazai vasútépítési piac vezető vállalkozása, de ez a rang nem teszi elégedetté a céget, mindenképpen szeretné meghonosítani a legmo-dernebb és legfejlettebb technoló-giákat Magyarországon. Többek között ezt a célt szolgálta az általuk megrendezett vasúti alépítmény-ja-vítási konferencia is, amelyet nem-régiben tartottak Kápolnásnyéken.


KÖZLEKEDÉSwww.gtm.hu

GYŐRI CÉG ÉPÍTI A KECSKEMÉTI MERCEDES-GYÁR VÁGÁNYHÁLÓZATÁT Szerző: Halmai László

Mercedes-gyár és Szalajka-völgyA győri Vasútépítők Kft. az elmúlt egy év során két jelentős megbízást is elnyert. 2010. november közepén többfordulós versenytárgyalás győz-teseként kapott megrendelést a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft.-től az új, épülő kecskeméti autógyár kiszolgálására hivatott vágány-hálózat megépítésére. Ezen kívül a szilvásváradi Szalajka-völgyben is befejeztek egy vasútállomás-átalakítási projektet.

KecskemétA Mercedes-gyárban a feladatunk a közel

450 hektáros építési telken belül létesíten-dő vágányhálózat megépítése volt, ami 900 méter kivételével az összes új nyomvonalat tartalmazta. A hiányzó 900 méter a vonta-tóvágány elején található, így ez nemcsak a hálózat teljességéből, de a folyamatos vas-úti kapcsolatból is nagyon hiányzott.

A kivitelezés legnagyobb kihívása ezáltal az lett, hogy a felépítmény-építési munká-kat – a 2011. augusztus 21-i véghatáridő betartása miatt – végig vasúti kapcsolat nélkül kellett elvégezni. Társaságunk min-den nehezítő körülmény ellenére, a meg-rendelő igényeit maximálisan szem előtt tartva, 2011. augusztus 15-én a teljes ipar-vágány-hálózattal és a kiszolgáló létesít-ményekkel elkészült. A gyáron belül 7512 m hosszú iparvágány 20 km/h sebességre épült, míg a közel 1,6 km hosszú, a telek-határ és a fogadó-indító vágánycsoport közötti vágányszakasz 40 km/h sebességre lesz alkalmas, a 48-as rendszerű, hézagnél-küli közvetett leerősítésű vasbetonaljas fel-építményével. A kis sugarú ívek oldalirányú ágyazat-ellenállása német technológiát al-kalmazva, gépi ágyazatragasztással lett biz-tosítva. A fogadó-indító vágánycsoportba beépítendő 10 csoportkitérő S49 rendszerű, ezek beépítésével kitérők tekintetében is liberalizálódott a magyar vasútépítési piac. A vágányzáró bakok, illetve a járműfelveze-tő rámpák Rawie gyártmányúak. Jelenleg a három hónapos próbaüzem zajlik.

egy időben két szerelvény tartózkodhat. A beruházás keretében az erdészeti átjárót kétvágányúsítottuk, valamint megépítet-

tünk két sk+15 magasságú új peront 45-45 méter hosszban, amelyek ideiglenesen mészkő burkolatot kaptak. A peronok végleges kialakítása után dísz-kő burkolat fedi majd a pe-ront, de ez egy későbbi tender keretében valósul majd meg. A turistaforgalom zavarása nél-kül, illetve a természeti örökség megóvása miatti nehézségek ellenére a kivitelezés zökkenő-mentesen, a 2011. szeptember 30-i befejezési határidő előtt két nappal, sikeres műszaki át-adás-átvétel keretében befeje-ződött. Az olajozott kivitelezés nagyban köszönhető a beru-

házó Eger Erdő Zrt. korrekt hozzáállásának, illetve segítségnyújtásának.

Szalajka-völgyi kisvasút Társaságunk elnyerte a Szilvásváradi

Erdei Vasút Szalajka-Fátyolvízesés állomá-

sának átalakítási munkálatait. A projekt az ÉMOK keretén belül meghívásos közbe-szerzésen valósult meg, közel 29,6 millió forint értékben.

Az előkészületi munkák 2011. július 7-én kezdődtek meg, és augusztus 15-én zárultak le, ezután az „igazi” kivitelezés kapott főszerepet. A projekt keretén be-lül kialakítottunk egy új kitérőkapcsolatot két „i” rendszerű kitérővel, beépítettünk há-rom kitérőt és ehhez csatlakozóan 110 vm új vágányt. Ezzel a műszaki megoldás-sal az állomás vonatfogadó képessé-ge megnövekedett, így az állomáson

Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.9023 Győr, Csaba u. 9.

Tel.: 06-96-529-590 • Fax: 06-96-529-594


Honlap: vasutepitok.hu



a legmélyebb válság idején sem került sor tömeges elbocsátásra, de egyenkéntire sem. Mindenkit megtartottak. A legsötétebb idő-szak az volt, amikor a dolgozóik jelentős ré-szét két hónapos kényszerszabadságra kel-lett küldeni, 60 százalékos bérrel. A vezetők felelőssége volt úgy kitalálni a stratégiájukat, hogy még mielőtt késő lett volna, szerezze-nek olyan megbízásokat, amelyekhez végre mozgósíthatják minden dolgozójukat.

Visszaugorva tíz évet: a nagy munka a há-rom koncesszióban (a ma PPP-ként ismert be-ruházási mód elődje) készült vonal, a Balaton-szentgyörgy–Nagyka nizsa–Mura ke resztúr-, a Rákospalota–Újpest –Vácrátót-, va la mint a Székesfehérvár –Szom bat hely-szakasz elekt-romos fel ső ve ze té ké nek építése volt.

A MÁV-nál ezután hét évig nem volt új villamosítás, de a GYSEV kezelésébe került rövidebb vonalakon építhettek.

Acégvezető igazgató, Uhrinyák Lász-ló, valamint Dancsi József, az építési munkákért felelős termelési igazga-

tó és Vass István, a karbantartási munká-kért felelős igazgató segítségével tekin-tünk vissza a cég életének utóbbi tíz évére.

Abban mindhárman egyetértenek, hogy egyfajta aranykorszak zárult le 2001-ben, az ezt követő évtized viszont nagyon mozgal-mas és fordulatokban gazdag időszak volt.

A gazdasági környezet egyetlen percre sem hagyta őket elkényelmesedni, folyton azon kellett törni a fejüket, miként felelhet-nek meg a korszak kihívásainak. Jóleső ér-zéssel nyugtázták, hogy nem maradtak le: minden évben sikerült elérniük a kitűzött célokat és az ennek megfelelő reális nyere-séget. Uhrinyák úr külön büszke arra, hogy meg tudták védeni dolgozóikat akkor is, amikor nagyon ínséges időket éltek. Náluk

Ilyen volt a Sopron és Szombathely kö-zötti és a Fertő tó melletti. Ez utóbbi, a Fertőszentmiklós–Neusiedler am See-vonal átnyúlt a határon, fővállalkozóként villamosítottak 60 kilométernyi hosszan.

– Lett volna még építendő szakasz a MÁV fennhatósága alatt is – tette hozzá Dancsi József. – A MÁV megfogalmazta, mely vonalait szeretné még villamosítani, azaz melyek felelnek meg annak a köve-telményrendszernek, ahol gazdaságilag van értelme a villamosításnak. Csak pénz nem volt rá. Többféle ötletet talált ki a ma-gyar vasúttársaság, hogy saját beruházás-ként el tudja indítani, de ezek valamiért mindig csak tervek maradtak.

2007-ig tehát átépítési munkákat vállal-tak, amelyek EU-fi nanszírozásúak voltak. Ilyen volt Cegléd–Kecskemét- és a Város-

A LEGMÉLYEBB VÁLSÁG IDEJÉN SEM VOLTAK ELBOCSÁTÁSOK Szerző: Dudás Zoltán

Korszakos tíz év a vasútvillamosításbanMozgalmasra sikerült a cseh többségi tulajdonú, de budapesti székhelyű Vasútvill Kft. életének utolsó dekádja, sőt talán a legizgalmasabb évtize-de volt a 62 éve alapított, villamos felsővezetékek építésével és karban-tartásával foglalkozó vállalatnak. A jelenleg még 625 főt foglalkoztató cég dolgozóinak létszáma 2012-től 130-ra csökken, miután a MÁV az évekkel ezelőtt kiszervezett felsővezeték-karbantartást és a feladattal együtt a korábban átadott dolgozóit is visszaveszi. A cég három vezető-jével elevenítettük fel a közelmúltat.



Vasútvill Kft. 1106 Budapest, Jászberényi út 90.

Tel.: 06-1-260-0850


Honlap: www.vasutvill.hu

föld–Kiskunfélegyháza-, valamint Cegléd–Abony–Szolnok-vonal. Utóbbinál a régi lebontása után új vezeték építése várt rájuk, de a régi nyomvonal mentén. Ha kevesebb munka is akadt, mégis lénye-ges előnye volt a Vasútvillnek a múltjából eredő vezető szerep, ami még abból eredt, hogy „előző életében” a MÁV része volt a cég mint felsővezeték-építési főnökség, ami a rendszerváltás után került át a ma-gánszférába. Mellettük kisebb bt.-ket, kft.-ket alapítottak volt MÁV-os kollégáik, de méretüknél fogva ezek nem jelentettek komoly konkurenciát.

A megbízatások új korszakát a 2004-es év hozta meg, amikor a MÁV kiszervezte tevékenységeinek zömét. Így a felsőveze-

ték-hálózat karbantartását is megpályáz-tatták országrészenként. A nyertesnek a tevékenységgel együtt a dolgozókat is át kellett vennie. Négy pályázó közül a Vasútvill a keleti és a nyugati országrész karbantartását nyerte el, ami 5000 kilo-méter hálózatot jelentett. Jól jött az ínsé-gesebb évek után, de az új tevékenység komoly feladatot rótt a cégvezetésre. Ide tartozik az is, hogy az addigi kis céghez át kellett venni 470 főt, ami a szakmai kihí-vások mellett a dolgozóik sorsa iránti új, komoly felelősséget is jelentett.

2005-től át is kellett szervezni a céget a területi szétszórtság miatt. Régiókra osz-tották fel a társaságot, ami a karbantartás szempontjából területhez is kötődött, de az építési régió amolyan vándorló csoport maradt, amely értelemszerűen követte az adott feladatokat. Ezek a régiók önállóan gazdálkodtak, meghatározott keretek között. Amolyan önálló elszámolási egy-ségek voltak, amelyek fölött igazgatóság-ként állt a központ, a Jászberényi úton.

– Az igazgatóság nemcsak irányított, ha-nem innen szervezték a munkákhoz szük-séges anyagok beszerzését és a szükséges járművek biztosítását – mondta Uhrinyák László. – A karbantartáshoz szükséges vasúti járműveket a kiszervezéssel együtt megkaptuk ugyan, de a tulajdonukat nem. Minket terhelt a járművek karban-tartása, és még bérleti díjat is fi zettünk a

MÁV-nak. Ugyanúgy voltunk az egyes in-gatlanokkal is, amikért szintén használati díjat fi zettünk.

A felsorolásból nem lehet kihagyni a 2007-ben történt nagy visszatérést, ami a Boba–Bajánsenye-szakasz építése volt. Ez a terület egy Szlovéniába átnyúló új kiépí-tés, ami három évig tartott, és díszbetűkkel írva került a 10 év képzeletbeli naplójába.

Az igazgatók hangján érződik a csaló-dottság a MÁV döntése miatt, hogy visz-szaveszi a kiszervezett tevékenységeket.

„Sikerült jól felépíteni ezt a rendszert, úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Most kez-dett igazán jól működni, amikor ki kell szállnunk” – mondják némi keserűséggel.

A visszaszervezés egyébként már el is kezdődött, és 2011. december 31-én kell befejeződnie. Az őszi hónapok azzal telnek, hogy a bérleményeket és a dolgozókat is átadják, vagy jobban mondva, visszaadják. Mondhatni minőségi a csere, hiszen a most visszakerülő dolgozóknak korábban meg kellett szokniuk a keményebb munkát,

vagyis egy pörgősebb tempóhoz szokott csapatot adnak vissza. A Vasútvillnél marad 130 fő, de ennyi szakember nem lesz elég, ezért 2012 elején felvesznek még legalább 20 embert, ami azt sejteti, hogy tudják, mi-vel kezdik majd az újabb tíz évet.

Talán külföldi munkákra számítanak? A főtulajdonosuk próbálkozott Francia-

országban, de ott csak anyagbeszállító tudott lenni, viszont Horvátországban, Montenegróban és Szerbiában vannak érdekeltségeik. Észtországban is nyertek egy nagy pályázatot, de sajnos a magya-roknak ebben nem lesz szerepük. A külföl-di piacon hátrányban vannak, mert a sze-relőknek nincs megfelelő nyelvtudásuk, ami pedig alapvető elvárás.

Uhrinyák úr szerint azonban találnak lehetőségeket Magyarországon is. Most indul például a Tárnok–Kelenföld közti felújítás, amiben szeretnének részt venni. A legnagyobb tétel pedig a Szajol–Püs-pökladány-vonal átépítése. Utóbbi ki-vitelezése 2011. október elején kezdő-dik, amiben egy pályaépítő konzorcium részeként alvállalkozóként, de az erős-áramú munkák kivitelezését tekintve fővállalkozóként vesznek részt. Ezek a projektek évekig tartanak, ami megnyug-tató a Vasútvill Kft. vezetői számára. Ettől függetlenül pályáznak kisebb feladatokra is, méghozzá a városi közlekedés fejlesz-tési munkáiban. Befejeződött Szegeden a 2-es villamos építése, Debrecenben a trolihálózat fejlesztésében vesznek részt. Később a budapesti 1-es, 3-as villamos fejlesztési munkáiért szállnak harcba, ami

– mint mondják – nagy küzdelem lesz. Ezek sikeréről viszont majd csak a kö-

vetkező tíz év összefoglalójában szólunk...

A tulajdonosi körA tíz év alatt a tulajdonosi szerkezet is változott. A főtulajdonos Elektrizace železnic

Praha mellett 20 százaléka volt a cégben a GYSEV-nek is, de ez gazdát cserélt, és a Prolan Zrt. vette meg, amelynek fő profi lja irányítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása, komplex rendszerek szállítása. Több magántulajdonosnak is volt üzletrésze, de közülük már csak hárman szerepelnek a cégiratokban.


még ma is alkalmazzák a legnagyobb se-bességű pályákon. A cég által alkalmazott legújabb technológia, a SoW–5 eljárás egyesíti a korábbi normál és rövid előme-legítésű hegesztések előnyeit.

Nagy előrelépést jelentett a cég éle-tében, hogy nemrégiben átálltak az Eurotégely2 rendszerre, illetve megho-nosították Magyarországon az MTH-P és MTH-S kötéseket is.

A társaság tevékenyen részt vesz a MÁV kutatás-fejlesztési programjaiban, és élen jár új technológiák és termékek magyarországi bevezetésében is, ame-

lyek elsősorban a „zöld pályát” támogat-ják. A cég nevéhez fűződik az új sínszék-be épített görgős csúcssínemelő, amely feleslegessé teszi a kitérők sínszékeinek kenését, illetve az elektromos vezérlésű sínkenő berendezés, amely jelentősen meghosszabbítja a pályában fekvő sínek élettartamát.

Talán meglepő, de a MÁV-Thermit háza táján a vas és az acél termékek mellett egyre gyakrabban tűnnek fel a legmoder-nebb műanyagok, a polimer kompozitok. Ezek legalább annyira erősek, mint az acél, viszont gyakran könnyebbek, és

AMagyar Államvasutak Részvénytár-saság és a Goldschmidt-Thermit©-csoport 1995-ben alapította a cé-

get. A németországi székhelyű, azonban a világ minden részén leányvállalataival képviselt társaság vezető pozíciót tölt be a sínhegesztési piacon. A magyar társaság elsősorban a nagyvasúti és kötött pályás közlekedési vállalatok számára kínálja szol-gáltatásait. Partnereik között első helyen áll a MÁV Zrt., de a GYSEV Zrt., valamint a városi közlekedési vállalatok – például a budapesti, debreceni, szegedi és miskolci – megrendeléseire is számíthatnak.

1997 óta a MÁV teljes hálózatán a tár-saság végzi a karbantartási és felújítási tevékenységhez tartozó aluminotermikus hegesztéseket, a feltöltő hegesztést, a hely-színi ragasztott szigetelt illesztések beépí-tését, a sínkenők karbantartását, a görgős csúcssínemelő berendezések beépítését.

Mivel a korszerű hegesztések ma már nélkülözhetetlen elemei a hézagnélküli vasúti pályáknak, a MÁV-Thermit is halad a korral, és a legmodernebb technológiá-kat alkalmazza. Az úgynevezett alumino-termikus hegesztés az anyacég alapító-jának több mint százéves találmánya, de

jobban ellenállnak a korrózió nak, a sa-vas és lúgos behatásoknak.

A cég képviseli és forgalmazza például a Green Track környezetvédelmi gyűjtőtál-ca- és csurgalékelvezető rendszert, amely többek között környezetbarát módon te-szi lehetővé a vasúti kocsik tisztítását, az elcsurgó anyagok összegyűjtését.

A Green Bridge termékek a vasúti hi-dak zaj- és rezgéscsökkentését segítik elő. Budapesten a Lágymányosi hídnál alkalmazták ezt a technológiát először, megoldva a Nemzeti Színház zajvédel-mét, de ugyanúgy beépíthető vasbeton és fa szerkezetekbe is.

Ugyancsak polimer kompozitból ké-szülnek az MTH-AP kábelcsatorna-elemek, amelyek a vasúti pályákon és műtárgyakon segítik elő a különböző méretű és rendel-tetésű kábelek biztonságos átvezetését.

Az ügyvezető igazgató még egy dolgot tart nagyon fontosnak:

– A MÁV-Thermit soha nem engedett a minőségből. A technológiai fejlesztések mellett legalább ekkora hangsúlyt fek-tettünk arra, hogy meghonosítsuk a leg-újabb minőségbiztosítási rendszereket. A cég jelenleg az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány alapján dolgozik, de maradék-talanul betartjuk a MÁV Zrt. PÜ PLF VMR v3.1 szerinti követelményeket is.

MÁV-Thermit Hegesztő Kft.2030 Érd, Tolmács u. 18.

Tel.: 06-23-251-450 • Fax: 06-23-251-460


Honlap: www.mav-thermit.hu

AZ ACÉLT NÉHÁNY HELYEN MÁR FELVÁLTJÁK A POLIMER KOMPOZITOK Szerző: K. T.

Másfél évtized a sínhegesztés élvonalábanA MÁV-Thermit Hegesztő Kft. Magyarország első sínhegesztő vállala-tának számít, a munkatársak a cég megalakulása óta eltelt 16 év alatt több mint százezer hegesztést hajtottak végre a hazai vasúti pálya vonalain. Lőkös László ügyvezető igazgatót kérdeztük a sikeres múltról és az elengedhetetlen technológiai fejlesztésekről.

Lőkös Lászlóügyvezető igazgató


Oszlop teherbírás 8-40 tonnáig. Oszlo-pok együttfutási eltérése 3 mm.

PLC vezérelt oszlopok száma az emelen-dő járműnek megfelelően összeállítva.

Túlterhelés elleni védelem, anya ko-pás és szakadás fi gyelése, érintő fogás meglétének ellenőrzése, oszlopok vezérlése akár rádiókapcsolaton ke-resztül, vezeték nélkül (bluetooth) is. Színes érintő képernyős kijelzés.

9495 Kópháza, Keresztúri út 907/36.06-99-531-008 • 06-30-743-2578Fax: (99) 357-212E-mail: info@profi master.huHonlap: www.profi master.hu

Profi master, az emelőspecialista

Egyedi vasúti járműemelők tervezése és gyártása vevői igények szerint Magyarországon.



Metróber Kft. alkotta M0 Déli Szektor Mér-nöki Konzorcium). A beruházás az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közle-kedési Operatív Program keretében.

A beruházás során a szakaszon a meglé-vő 2x2 sávos autóút a forgalom folyama-tos fenntartása mellett 2×3 sávos autó-pályává bővül, leállósávval. A tervezett pályaburkolat hézagaiban vasalt, 26 cm vastagságú betonburkolat. A fejlesztés tartalmaz 3 csomópont-átépítést, 11 mű-tárgylétesítést, melyek közül kettő folyami nagyhíd: a Hárosi híd és a Soroksári Duna-ág híd, valamint véderdő telepítését és zajvédő fal építését. Továbbá a beruházás része az M0 déli szektor és Budapest XXII. kerület közúti kapcsolatának fejlesztése is.

Soroksári Duna-ág hídA Soroksári Duna-ág híd három részből

áll. 1. Jobb parti ártéri híd: az 1. hídfőtől a 13. közös támaszig. 2. Mederhíd: a 13. kö-zös támasztól a 16. közös támaszig. 3. Bal parti ártéri híd: az 1. hídfőtől a 13. közös

A két évtizeddel ezelőtti forgalom-nagyság nem indokolta a tervekben szereplő 2×3 sávos autópálya meg-

építését, ezért először csak a 2×3 forgal-mi sávos távlati kiépítéshez igazodó 2×2 forgalmi sávos autóút (félautópálya) ke-rült kivitelezésre. Az átadás utáni időszak szállingózó járműveket mutató forgalmi képe mára jelentősen megváltozott. Az M0 útgyűrű déli szektorán – miután meg-épültek a csatlakozó szakaszok, a keleti és északi részek – mindennapos a túlzsúfolt-ság, állandóak a dugók, a folyamatos bal-esetveszély miatt elodázhatatlanná vált a pálya kapacitásának bővítése.

Az M0 útgyűrű déli szektora M6-os autópálya és 51. sz. főút közötti szaka-szának bővítésére kiírt közbeszerzési pá-lyázat 2009 decemberében kihirdetett nyertese az M0 déli ág II. Konzorcium (vezető: A-Híd Építő Zrt., tagok: Közgép Zrt., Strabag-MML Kft., Magyar Aszfalt Kft., Colas Hungária Kft. A megrendelő megbízásából a Mérnök az Utiber Kft. és

támaszig. A híd pályabeosztása: 18 m szé-les kocsipálya, belső oldalt 1,5 méter, kül-ső oldalt 1,9 méter üzemi gyalogjárdával.

A 2010-es év jórészt az előkészületekkel telt el (kiviteli tervek készítése, hatósági en-gedélyek beszerzése, az előzetes állapot-felvételek, monitoring vizsgálatok, lőszer-mentesítés). 2011 áprilisában a híd építése új lendületet vett. Elkészült az összes al-építmény, és a felszerkezet is mintegy 50%-os készültségen áll. A felszerkezet építése szabadon betonozott technológiával épül, zsaluzókocsik segítségével.

A szabadon betonozott építési techno-lógia legérzékenyebb, legnehezebb része a konzolosan épülő hídágak terv szerinti alakjának elérése. Az egymás mellé épülő elemek alakját folyamatosan befolyásolja a zsaluzókocsik mozgása, a zsaluzókocsiba kerülő terhek, a zsaluzókocsi alakváltozá-sa a belekerülő beton súlyának hatására, a feszítésből adódó terhek, valamint a hő-mérséklet-változások miatt kialakuló alak-változások. Mindezen tényezők fi gyelem-bevételével kell az egyes elempárok építése során a zsaluzatot úgy beállítani, hogy a be-tonozás, feszítés, illetve a csatlakozó elemek megépítését követően azok a végső állapo-tukban a terv szerinti helyükre kerüljenek.

Az elkészült híd elemeinek, a zsaluzat lehajlásának folyamatos geodéziai méré-sével, a mért adatok tervezővel történő közös feldolgozásával sikerült elérni, hogy az idáig elkészült híd alakja az előzetes számításokhoz képest mindössze 1-1,5 cm körüli hibát tartalmaz.

Hárosi hídA Hárosi híd egy 3x73,5 m nyílású

jobb parti öszvér, egy 3x108,5 m nyílású ortotróp lemezes acél és egy 3x73,5 m nyílású bal parti öszvér hídszerkezetből áll. A felszerkezetek szekrény keresztmetszetűek.

AZ M0 DÉLI SZAKASZA MÁR NEM BÍRJA EL A MEGNÖVEKEDETT FORGALMAT Szerző: M0 déli ág II. Konzorcium

Két évtized után szélesedő Duna-hidakTöbb mint húsz évvel ezelőtt, 1990 őszén helyezték forgalomba az M0 autópálya 1/B szakaszát, a 6-os számú főút és az M5-ös autópálya között. A szakaszon két Duna-híd is épült, az egyik a Hárosi híd a folyó főága felett, a másik a Soroksári Duna-ág híd, a Duna mellékágai és ártere felett. A 2x2 sávos autóutat most 2x3 sávos autópályává alakítja a pályázatnyertes M0 déli ág II. Konzorcium.



A-Híd Építő Zrt.1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.

Tel.: 06-1-465-2200


Honlap: www.hidepito.hu

Negyedik generációs aszfaltokA modern kor életünk minden területén új feladatok elé állít bennünket. Nem képez ez alól kivételt az útépítés és -fenntartás sem. A Stravia Kft. ennek szolgálatában évek óta igyekszik megismertetni a magyarországi útépíté-si piacot az aszfaltok negyedik generációját képviselő, különleges termékeivel. Ezen innovatív termékek teljes mértékben lehetővé teszik a „do it yourself” bedolgozást, emellett minőségüket és környezetbarát tulajdonságu-kat tekintve új fejezetet nyitnak az útépítésben.

Az új aszfaltgenerációt képviselő termékek környezetbarát anyagok, mert: oldószermentesek újra felhasználhatók természetes alapanyagokból készülnek hidegbedolgozásúak kötési folyamatuk víz hatására veszi kezdetét

A Stravia új generációs, különleges anyagai fagy- és hőállóak, így egész évben felhasználhatók aszfalt, beton és öntött aszfalt felületen. Mivel az elkészült felület – a gyors beépítést és tömörítést követően – azonnal átadható a forgalomnak, minimális a forgalom akadályoztatása.A felhasználás széles palettája a kátyúzástól az útpályák javításáig, a ház körüli és kertben történő alkalmazástól a színes felületek kialakításáig terjed, tartós és erőteljes igénybevételnek is ellenálló megoldást garantálva.

Bővebb információ:Stravia Emulziógyártó és Útfenntartó Kft. 6400 Kiskunhalas, Olajbányász u. 2. • Tel.: 06-77-525-222 • Fax: 06-77-425-118 • E-mail: [email protected] • www.stravia.hu

STRAVIASTRAVIA

A hídfők (1,10-es támasz) a háttöltések tetejéről réselt dobozos kialakítású, két szinten födémekkel, falakkal határolt vas-beton szerkezetek, kezelő helyiségekkel. A 10-es jelű hídfő az áprilisi állapotában maradt, azaz kész a dobozszerkezet ré-selése, valamint a hídfő szerkezeti geren-dája. Itt idén nem is készül további szer-kezeti rész, mivel a meder és a bal ártéri felszerkezet acélrészét a hídfő „feje” fölött tolják ki a segédcsőr segítségével, ami miatt a továbbépítés jövőre tolódik át. Az 1-es jelű hídfő a háttöltés és a mögötte levő úttöltés elkészültére vár. Itt a szerke-zetet véglegesen ki lehet majd alakítani.

A 2., 3., 8., 9. jelű jobb és bal parti ártéri pillérek kivitelezése a vége felé tart. A 4-es partéli pillér kivételével, ahol a felmenőfal kivitelezése folyik, a szerkezetek a saruzsá-molyok alsó síkjáig elkészültek. Nehézsé-get okozott a fejgerendák tervezése, mivel a 1,8x2 m-es, „íróasztal” nagyságú felső síkjukon kellett elhelyezni egy, a híd tolá-sához megfelelő fogadóképességű szerke-zetet, valamint az új földrengés-biztonsági elveknek megfelelő sarut, a hozzá tartozó bekötő csapolással. Mivel így is szűkös a rendelkezésre álló terület, a fejgerendák-hoz hozzáfeszített betontömbökkel növe-lik a toláshoz szükséges felületet. A három

mederpillér közül októberben befejeződik a 6-os, 7-es pillér építése, ahol a 6-os pil-lérről már leemelték az őrfalakat, hogy a hasonló geometriai kialakítású 5-ös pillér építését is megkezdhessék, a vizet kizár-hassák. Itt a víz alatti és kiegyenlítő beton elkészítésén vannak túl, és megkezdődött a cölöpök visszavésése.

A 10-es hídfő mögött az úttöltésen ösz-szehegesztettek 5 egységnyi meder fel szer-ke ze ti darabot (17 m hosszúak), aminek az

„elejére” a segédcsőrt felhelyezték. A szerke-zetet kitolták, és megállították a 9-es pillér előtt. Jelenleg segédjármokat alakítanak ki a támaszok közében. A jobb parton kiala-kult a szerelőtér, ahol az elemeket bakokra

helyezik, és ott hegesztik majd össze teljes szekrény keresztmetszetté (17 m hosszú hídelemekké), amiket egy 400 tonnás daru-val helyeznek föl állványokra. A keresztmet-szettoldás itt történik majd.



A HAZAI ELŐÍRÁSOKHOZ IGAZÍTOTT ASZFALT-ÚJRAHASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIA

Egyre keresettebb az aszfalt-recyclingAz ország aszfaltkeverő telepeit az utóbbi években sorra bővítik recycling aszfaltadagoló rendszerekkel, amelyekkel mintegy 25%-os részarányban dolgozható fel a visszanyert aszfalt. Ezzel a technológiá-val hazánk és a Föld ásványkincseit is kímélhetjük, és egyben végre határozottabb léptekkel folytatjuk utunkat az aszfalt teljes újrahasz-nosítása felé. A német Benninghoven cég évtizedek óta kínál külön-böző megoldásokat aszfaltgyártó és útépítő cégek számára az aszfalt valamilyen mértékű újrahasznosítására.

Az építőipari vállalatok a mai nehéz körülmények között a racionalizálás és optimalizálás, olykor leépítés út-

ját járják az üzemi, személyzeti és terme-lési költségek csökkentése végett. Mégis léteznek olyan lehetőségek, melyek nem vissza-, hanem inkább előrelépést jelente-nek. Manapság egyre gyakrabban beszé-lünk a környezetünk elégtelen védelméről, a nem megújuló erőforrásokról és a mű-anyag, üveg vagy papír újrahasznosításá-ról (recycling/RC). Tény, hogy az aszfalt is 100%-ban újrahasznosítható!

Magyarországon is egyre érdekesebbé válik ez a téma, mivel az útépítési projek-teknél gyakran a végső ajánlati/pályázati ár a mérvadó. Ezáltal azok az építőipari vál-lalatok, amelyek az aszfalt újrahasznosítá-

kos, és technológiai szempontból is jó ki-használtságot eredményez. Az RC-anyagot a frekvenciaszabályzóval ellátott speciális adagolókból letakart szalagok és szükség szerint RC-elevátor szállítja a keverőszintre, ahol szalagmérlegen történő mérlegelés után az anyag egy surrantón keresztül a keverőteknőbe kerül. Természetesen az egész folyamat a keverőtelep vezérlésébe van integrálva, amely precíz mérlegelést, adagolást és ezáltal kiváló minőségű vég-terméket eredményez. A keverés alatt a ke-verőben keletkező gőzt egy elszívó csator-na vezeti a porleválasztóhoz. A keverőtelep irányító rendszere felügyeli a hőmérsékle-teket, a keverési ciklust és a gőzelszívást. Az adagolórendszer helytakarékos és egy-szerűen alkalmazható, köszönhetően a két képernyős grafi kus ábrázolásnak, illetve a felhasználóbarát számítógépes kezelőfelü-letnek. Ez a megoldás jelenleg a hazai igé-nyekhez legjobban illeszkedő és legcélsze-rűbb technológia. Ezt a rendszert legutóbb 2011 márciusában építettük ki egyik ügy-felünk Miskolcon található, Benninghoven TBA 3000 UC típusú keverőjénél.

Az általános és sztenderd megoldáso-kon kívül ügyfeleink speciális igényei ese-tén is megoldással tudunk szolgálni, mivel moduláris felépítésű keverőink legtöbbje RC-rendszerrel utólag is többféle módon bővíthető. Ezen felül rendszerünket más keverőgyártók telepein is ki tudjuk építeni.

Örülünk, hogy hazánkban is egyre nagyobb teret hódít ezen értékes építő-anyag újrahasznosítása, és bízunk benne, hogy a jövőben még további keverőket bővíthetünk RC-rendszerrel. Egyúttal bi-zakodva tekintünk azon tárgyalás alatt lévő projektjeinkre, amelyek sikere esetén ügyfeleink szintén ezzel a jövőbe mutató technológiával egészíthetik ki meglévő aszfaltkeverőiket.

sával tudnak termelni, döntő előnyt élvez-hetnek. Cégünkhöz évente egyre növekvő számú megkeresés érkezik RC-aszfalt ada-goló berendezésekre – vagy komplett új aszfaltkeverő telephez kapcsolódóan, vagy a már meglévő keverőtelep bővítéseként. Miután a hazai útügyi műszaki előírások jelenleg jellemzően legfeljebb 25%-ban engedélyezik a martaszfalt felhasználását új keverékekben, így ügyfeleink között a leginkább az RC-aszfalt hidegen történő beadására kifejlesztett technológia vált ha-tékony megoldási lehetőséggé.

A keverőteknőbe történő RC-be ada-go lás sal 25% részarányig adagolható az RC-aszfalt a normál keverési folyamatban, ami a magyar szabályozások tekintetében éppen megfelelő, emellett költségtakaré-

Benninghoven Hungária Kft.1158 Budapest, Késmárk u. 7/b

Tel.: 06-1-416-0453 • Fax: 06-1-414-0008


Honlap: www.benninghoven.com



Consolid Talajstabilizáló és Szolgáltató Kft.2600 Vác, Derecske dűlő 1.

Tel.: 06-27-510-390 • Fax: 06-27-510-391


Honlap: www.consolid.hu

Az elmúlt évben a Dombóvár–Hőgyész-vonalszakaszon egy nagyobb esőzés után az árvíz elpusztította a vasutat, még az alépítményeket is. Mennyiben változott a helyzet a Consolid rendszer beépítésével?

– Ez a 250 méteres szakasz attól speciá-lis, hogy egy olyan völgyben helyezkedik el, ahol hangsúlyozottan ki van téve az év folyamán több alkalommal is lezúduló víztömegnek. 2010 utolsó hónapjaiban állítottuk helyre a pusztítást, azonban a víz első támadása nem váratott sokáig magára. Idén kétszer is hatalmas esőzés volt ezen a területen, és a felgyülemlő csapadék megtámadta az em-lített pályaszakaszt, a töltésről sikerült ugyan lemosnia az ágyazatot, egészen a földmű koronájáig, azonban a szige-telés kiállta a próbát, és meg-védte az alépítményeket. Az ágyazatot a szántásig vitte a víz, mi pedig nemrég vettük fel a jegyzőkönyvet, amely szerint a szigete-lés jelenleg is olyan állapotban van, mint amikor felépítettük. Ez a szakasz egyér-telmű bizonyítéka annak, hogy a húsz éve használt svájci technológia extrém körülmények között is megállja a helyét. A MÁV-nak egyébként az elmúlt évek során több vonalán is dolgoztunk: a Mezőtúr–Mezőberény-szakaszon mindkét vágány esetében végeztünk munkákat, ahogy a Kápolnásnyék–Martonvásár-szakaszon is.

Mitől ennyire hatásos ez a svájci talaj-stabilizációs rendszer?

– Reményeink szerint részt veszünk eb-ben a projektben, hiszen mi valósítottuk meg Európa legnagyobb komplett hulla-déklerakó depóját, az első ütemet, ahol 230 ezer négyzetméter felületen alkal-maztuk a Consolid technológiát, valamint

a GSE szigetelőlemezt. Napjainkban közel 50 méteres hulladékoszlop tornyosul rajta minden probléma nélkül.

Rendelkeznek egy szigetelést ellenőr-ző monitoring rendszerrel is. Ez milyen előnyökkel jár?

– A szigetelést ellenőrző rendszer lehető-vé teszi a kommunális, ipari vagy veszélyes hulladékot tároló telepek, medencék, tartá-lyok, szennyezéstől mentesítő felületek és más hasonló létesítmények különféle épít-ményeknél szigetelő fóliákban keletkezett szivárgások kimutatását. A szigetelő fólia tömörségének ellenőrzése a természete-sen és mesterségesen kiváltott elektromos erőtér jellemzőinek mérésén alapszik. Eb-ből kifolyólag a szigetelő fólia tömörségé-nek megállapításához nem szükséges a meghibásodott helyen kijutó szennyező anyagok mérése. A szennyező anyag fólián keresztül történő áramlásának mérését az elektromos áram áramlásának mérése vált-ja fel. A fólia tömörségének meghibásodása így még azelőtt kimutatható, mielőtt az egy ökológiai havária forrásává válna.

– Az alkalmazott technológia lényege, hogy a helyi talajba előzetes bevizsgálás alapján kétféle adalékszert keverünk, egy folyadékot (C444) és egy porszerű anyagot (Solidry). A talajkeverés minimális mélysége 50 cm, majd a keverés után a talaj tömöríté-se, profi lírozása történik. A technológiai fo-lyamatok elvégzése után pedig egy teherbí-ró, stabil, vízzáró és víztaszító felület (k=10-8

-10-11 m/s) alakul ki. A talajstabi-lizációs eljárás kivitelezése saját tulajdonú géplánccal történik, ez ugyanúgy alkalmas a cemen-tes, illetve meszes stabilizáció készítésére is. A víz kizárásával és az ebből eredő teherbíróké-pesség-növekedéssel maximá-lisan megfelel a vasútnál előírt igényeknek, ám a Consolid al-kalmazható a közutak, vasutak építésén túl mezőgazdasági utak, kis forgalmú (önkormány-zati) utak kialakításánál – kopó-réteggel vagy anélkül –, javított földútként vagy későbbi aszfal-tozás esetén annak alaprétege-

ként. A rendszer nagy előnye, hogy alkalma-zásával tartós a stabilizáció, vízzáró útfelület biztosítható, ezzel egy időben az alépítmény téliesítését is megoldjuk, jelentős költség ta-karítható meg a tavaszi munkakezdéseknél.

A technológia ugyancsak hasznosítható környezetvédelmi beruházásoknál, hulla-déklerakók aljzatszigeteléseként is. Ennek megfelelően kapcsolati körünk ma már ki-terjed a hulladéklerakók műszaki védelmé-hez szükséges valamennyi anyag forgal-mazási jogára (HDPE fólia, felületi szivárgó, szigetelést ellenőrző monitoring rendszer stb.). A Consolid segítségével megkíméljük a környezetünket attól, hogy „tájseb” kelet-kezzen azokon a helyeken, ahol egyébként az agyagkitermelés folyna.

A Consolid Kft. a Magyarországon épí-tett szinte valamennyi hulladéklerakó ki-vitelezésében részt vállalt, és nemsokára elindul Pusztazámor második üteme…

Az özönvíz után az 50 cm

vastag Consolid réteg

hibátlan állapotban

Vasúti ágyazat a szántóföldön

HATÁSOS SVÁJCI TALAJSTABILIZÁCIÓS RENDSZER Szerző: Bencze Áron

Ahol soha nem a víz az úrA svájci Consolid talajstabilizáló és szigetelő rendszer hazai kivitelezései-vel az elmúlt húsz esztendőben egyetlen alkalommal sem akadt prob-léma – hívta fel a fi gyelmet Csáki Tibor, a váci Consolid Kft. ügyvezető igazgatója, aki szabadidejében a Várkapitány pincészetben különleges somlói borok készítésével foglalkozik.


www.gtm.huÉPÍTŐIPAR

hogy azok mindkét nyelv használói szá-mára egyformán érthetőek legyenek.

Tavaly nagyon sok építész-, építőmér-nök- és építési műszaki menedzser-hall-gató jött el a rendezvényre. Hajdu Miklós tanítványai például azt a feladatot kapták, hogy egy-egy témát járjanak körül, mé-lyüljenek el benne. A társelnök részben ennek tudja be azt, hogy az elmúlt évben két olyan OTDK-győztes akadt, aki az itt elhangzott előadásokra építette szakmai anyagát. Hajdu Miklós szerint érdemes ezt a vonalat az idén is továbbvinni.

A konferenciák eddigi színvonalát jónak tartják a szervezők, viszont a kreditpontok tekintetében még volna hová fejlődniük, bár az is igaz, hogy itt többségében olyan témák hangzanak el, amelyek nem fordít-hatók le kreditpontokra.

Akonferencia előadóinak 85 százalé-ka egyetemi oktató lesz, akik ugyan sokat járnak külföldre előadni, de

viszonylag ritkán jönnek össze hasonló alkalomból. Ezért Hajdu Miklós fontosnak tartja, hogy egymás előtt is elmondják, mivel foglalkoznak.

Mitől sikeres egy konferencia?ÉTE-társelnökként Hajdu akkor tekinti

majd sikeresnek az immár harmadik alka-lommal megszervezett konferenciát, ha a rendezvény nyereséges lesz, oktatóként viszont azt várja, hogy érdekes előadások hallgatója lehessen.

Már a tavalyi konferencián is számos különleges, színvonalas előadás hang-zott el. Ilyen volt a pécsi tudományos központ épületének dr. Bachmann Bálint által felvázolt megvalósítása, a Hulladék-ból passzívházat! jelszót kiadó Margaréta program vagy éppen az azóta átadott, kü-lönleges szerkezetű Móra híd bemutatása. Az idén is számít hasonlókra Hajdu Miklós, aki – egyebek mellett – a nyitrai hídhoz kapcsolódó előadás esetében vár az átla-gosnál többet az A-Híd Zrt. előadóitól, de nagyon széles a paletta a hőtechnika, az energetika, az új technológiák, a földren-gés-biztosítás, a korszerű nyílászárók, az építésmenedzsment, illetve a projektek vizuális megjelenítése terén.

A társelnökkel együtt a konferencia szervezői már tavaly gondolkodtak azon, hogy a magyar helyett az angol legyen a tanácskozás nyelve. Ennek ellenére még az idén sem változtattak ezen a területen

– anyagi okokból –, de jövőre szeretnék, ha a feltételek teljesülésével kétnyelvűvé te-hetnék a konferenciát. Nem mindegy, mit nyer és mit veszít a szakmai összejövetel azzal, hogy az egyik vagy másik hallgató-ságot kizárja soraiból. A szinkrontolmács alkalmazását a szakmai kérdések miatt vetették el, mivel nem lehet olyan jól for-dítani a legújabb szakmai eredményeket,

Hétköznapi problémákAz ÉTE elnöke azok közé tartozik, akik

szeretnék, ha a szakmai szervezetek több beleszólást, véleményezési lehetőséget kapnának a mindenkori szakpolitika alakí-tásába, véleményezésébe.

A legjelentősebbnek az ágazat struk-turális problémáját érzi, a piacgazda-ságban egyszeriben kialakuló mintegy

A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HOGY NINCS SEMMIFÉLE BERUHÁZÁS Szerző: Nagy Ákos

Mély válság és tudományos emelkedettségSzakadék van az építőipar hazai helyzete és a tudományos igényesség között, mégis fontosnak tartják az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) vezetői az idén október 28-ára megszervezett, immár szokásos őszi konferenciát, amely most a Fejlődési lehetőségek az építőipar területén címet viseli. Hajdu Miklóssal, az ÉTE társelnökével és egyben a Széchenyi István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara dékánhelyettesével, illetve Sényi Gáborral, az ÉTE főtitkárával beszélgettünk.

Hajdu Miklós


www.gtm.hu ÉPÍTŐIPAR

százezer építőipari vállalkozás alapvető-en még mindig a rendszerváltás előtti keretekben dolgozik, annak folyamatos foldozgatása történik. A törvényhozási kapkodás a rendszerváltás óta tart: egy keletkező problémát igyekeznek meg-oldani, de azzal gyakorta két újabbat hoznak létre. A társelnök szerint koncep-cionálisan kellene kezelni a helyzetet, de most sajnos nincs idő a koncepcióalko-tásra, pedig ebben adhatnának támoga-tást a lobbiérdekektől mentes szakmai-tudományos szervezetek, mind pl. az ÉTE. Rendszeresen előfordult az elmúlt években, hogy kormányzati körökből érkezett kérdés az ÉTE felé, hogy dolgoz-zák ki a javaslataikat, de azt is hozzátet-ték, hogy három nap múlva küldjék is el. Ennyi idő alatt pedig nem lehet reagálni, ezt nem lehet tényleges bevonási szán-dékként értékelni.

Az építő- és építészmérnöki, illetve az építőipari szakemberek képzése is sürgős reformálásra szorul. Egyetemi oktatóként Hajdu Miklós a saját bőrén érzi azt, hogy szinte jobb volt, amikor erősen korlátoz-ták a bejutó építő- és építészmérnök-hall-gatók számát, mert most már több mér-nök végez, mint szakmunkás. Ráadásul az egyetem rá van kényszerítve arra, hogy a felvetteket bent tartsa az intézményben, mert fejkvóta alapján kap támogatást az oktatási kormányzattól, így gyakran olyan hallgatókat is a rendszerben tartanak, akik nem valók egyetemre. A kérdés meg-oldása persze nem választható el a teljes felsőoktatás megreformálásától.

A mindennapi valóságNagy kérdés, hogy nincs-e túl nagy

szakadék a tudományos igénnyel meg-szerkesztett előadássorozat és az építő-ipar hazai helyzete között. Sényi Gábor szerint messzire vezetne ennek a vizsgá-lata, de annyit előrebocsát, hogy a tudo-mányos szervezetnek nincsen sem ráha-tása, sem tehetsége arra, hogy országos súlyú gondot megoldjon. Attól, hogy az építőipar valamennyi szegmense a fennmaradásért küzd, az iparban pedig a legrosszabb pozíciókat foglalja el, at-tól még működik. Akik elkötelezettek a tudományos fejlesztés területén, azok is tevékenykednek:

– Megkérdezhetjük ugyan magunktól, fejlődhet-e igazán a tudomány, amikor az ágazat adatai a mélyponton vannak, de ha nem bíznánk abban, hogy egyszer kikerülünk ebből az elhúzódó, W alakú válságból, akkor biztosan nem szervez-nénk ilyen konferenciát. Aki okosan gaz-

dálkodik, az a legrosszabb pillanatban is megpróbál akkumulálni bizonyos erőket

– a mi esetünkben tudást –, és az később kifi zetődhet.

A KSH szeptemberi gyorsjelentése újabb mélypontot mutat az ágazatban. Ezzel szinte azonos időben a szakmai szer-vezetek már a miniszterelnökhöz fordul-tak, hogy tegyen valamit a vegetáló építő-ipar érdekében, de a tudomány területén dolgozók is átérzik a helyzet komolyságát. Sényi Gábor szerint is kell tenni az áron aluli vállalás, a rezsiórabér fi gyelmen kívül hagyása, a fi zetési kötelezettséggel való szembeszállás, vagyis a lánctartozás, sőt csődbe menekülés ellen. A főtitkár viszont azzal is tisztában van, hogy nem az ő szer-vezetük az, amelyik ilyen konkrét esetek-ben igazán tenni képes valamit. Arra vi-szont jogosultnak érzik magukat, hogy a törvényalkotók és a végrehajtás területén dolgozók felé jelezzék, mennyi probléma van a szakmában:

– Az egyik legnagyobb gond, hogy szinte nincs sem központi, sem magán jellegű beruházás; nincsen forrás arra, hogy fejlesszenek. Látható, hogy az or-szágos szintű adóbevételek, amelyek az állami beruházásokhoz lennének szük-ségesek ezen a területen, nem elégsé-gesek. A startvonalon áll a tervezőktől kezdve a beruházásokat lebonyolítókon, az anyaggyártókon át a beszállítókon ke-resztül a kivitelezőkig mindenki. Viszont fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a fi gyel-met: ameddig nem lesznek normálisak a viszonyok, addig lesz trükközés, rossz rezsiórabér és csődbe menekülés. És nem azért, mert a vállalkozók ilyennek születtek, hanem mert a gyengébb jel-leműeket a kisebb ellenállás felé sodorja a kényszer. A tisztességes piaci magatar-táshoz jóval nagyobb piacra volna szük-ség, és akkor már ki is lehetne szorítani a piacról az erkölcsteleneket.

Hajdu Miklós szerint a helyzet fokozato-san romlott :

– Az építőipar hazai válsága már azelőtt jelezhető volt, mielőtt még kitört volna Amerikában az ingatlanválság. Magyar-országon 15 éven keresztül nem épültek autópályák, majd egyszer csak beindult a nagy ívű közútfejlesztési program. Ha az elmúlt húsz év alatt folyamatosan épül-tek volna a sztrádák, az sokkal olcsóbb lett volna, mert így egyszerre kellett ki-alakítani a tízszeres kapacitást, ami elő-ször megdrágította a költségeket, majd a végén fölöslegessé tette a beszerzett eszközöket. A lakásépítésben is hason-ló tendenciák voltak megfi gyelhetők, s ezek a tények azt mutatják, hogy az el-maradások, hiányok rohamtempóban történő pótlása újabb tovagyűrűző prob-lémákat tud teremteni.

Mitől különleges az ÉTE?Az építőiparban számos olyan lobbiszövetség van, amely a szakmáért dolgozik, de

a tudományért szinte csak egy áll ki. Az ÉTE nem is egyszerűen a gyökerekhez tért visz-sza, hanem elsősorban az 1949-ben felvett nevéhez, azzal, hogy a tudomány mellett kötelezte el magát.

Az ÉTE ugyanis két évvel ezelőtt megújította elnökségét, és szinte valamennyi tag a tudomány világát képviseli a szervezet legmagasabb szintű választmányában. Bár egy év nem nagy idő egy szervezet életében, a vezetők úgy látják, szakmailag jó döntés volt ebbe az irányba lépni. Gazdasági szempontból már vitatható ez a döntés, mert közel sem lehet annyira jól lobbizni, mint ha pénz is állna a háttérben. Az ÉTE magas színvonalú működéséhez nem biztos, hogy ez a megfelelő út, de a „nomen est omen”-hez való kötődést ennek ellenére is fontosnak, követendő útnak tartják.

Az ÉTE azért különleges egyesület, mert – a számtalan különböző építőipari szeg-mens (klíma, építőanyag, szigetelés, vállalkozók, hőtechnológia, gépészet) területén működő egyéb érdekvédelmi és szakmai szervezet mellett – saját maga és konferenciá-ja révén integráló intézmény lehet, hiszen az ágazat valamennyi területét lefedi.

Sényi Gábor


www.gtm.huÉPÍTŐIPAR

A VÁLSÁG ELLENÉRE IS LEHET FEJLESZTENI AZ ÉPÍTŐIPARBAN Szerző: N. Á.

Betonbiztos jövőkép MonoronÚj gyártócsarnokot avatott a monori központú AGM Beton Zrt. A háromezer négyzetméteres beruházás 680 millió forintból valósult meg, ebből 423 millió a saját forrás, 130 millió a banki hitel. Komplex beruházásfejlesztési és telephely-fejlesztési pályázat keretében 115 millió forintos uniós pályázati pénzhez, továbbá 12 millió forintos gépvásárlási támogatáshoz is hozzájutott a társaság.

A frissen elkészült gyártócsarnokot a tulajdonos, egyben vezérigazga-tó Szilágyi Gábor gépészmérnök,

vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnök mutatta be, aki nem keve-sebb mint 40 éve dolgozik a mélyépítés területén. Elsősorban a ROCLA techno-

lógiájú, nagy átmérőjű vasbeton csövek, illetve a víztározó medencék, a szennyvíz-tárolók és egyéb mélyépítési műtárgyak elemeinek gyártása képezi a szakterüle-tét. A cég most jutott abba a helyzetbe, hogy a gyártáshoz közvetlenül nem kap-csolódó munkákat, az út, az iroda- és szo-ciális épület, a parkoló, a csapadékcsator-na és az épület körüli parkosított terület rendezését is be tudták fejezni.

Némileg meglepő, de az építőipar vál-ságát nem nagyon érezte meg az AGM Beton. A cég már tavaly elérte az egymil-liárd forintos forgalmat, ami 26 százalékos növekedést jelentett az egy évvel koráb-bihoz képest.

A magyarázat? A vezetés meggyőződé-se szerint a mélyépítés területén a legma-gasabb minőségű termékeket a monori cég gyártja, és ez a kivitelezések során

gyak, szennyvíztisztító telepek technoló-giai folyamatainak befogadására alkalmas műtárgyak, sőt akár úszómedencék is. A rendszer alkalmas továbbá olyan épüle-tek vagy alépítmények kialakítására, ame-lyek feladata a talajvíz kizárása.

A nagy átmérőjű vasbeton csatorna-csövek és a belőlük készülő átemelők továbbfejlesztett változata az AGM Be-ton Zrt. és a Budaplast Zrt. által közösen kifejlesztett úgynevezett POLIBET cső, azaz a vasbeton cső és egy üvegszálas poliészter béléscső összeépítéséből meg-valósuló termék. Fő alkalmazási területei azon szennyvízátemelők, ahol adottak a biogén kénsav keletkezésének feltételei, így a vasbeton aknák gyorsan tönkremen-nek. Az üvegszálas poliészter bélelésű ak-nák magas műszaki értékű megoldást je-lentenek erre a problémára. A szilárdságot és az állékonyságot a ROCLA cső biztosítja, a poliészter béléscső pedig 1–14-es pH-tartományon belül akár savaknak, akár lúgoknak ellenáll. A beton és a poliészter összeépítése pedig úgy történik, hogy 50 Celsius-fokos hőmérséklet-ingadozásnál sem változik meg a cső tulajdonsága.

Szilágyi Krisztina marketingigazgató szerint mindezeken túl a jó árképzés meg-határozó. Ezt segítette elő a saját tulajdo-nú székhely és gyártócsarnok kiépítése, ami jelentős költségmegtakarítást ered-ményez a korábbi állapothoz képest.

A kapacitás megnövekedésének egyik jele, hogy a korábban 40 fő körüli létszám jelenleg 100, azonban ennek a fele Né-metországban dolgozik. A hazai terepen foglalkoztatottak száma is nőtt néhány fővel, ám a legnagyobb változás az, hogy a telephely költöztetése miatt kizárólag a környékről érkeztek új munkatársak, ami nemcsak nekik, de a kistérségnek is kifeje-zetten jól jött.

nagy előnyt jelent azoknak, akik például a csatornacsövek fektetésével, sajtolásával dolgoznak. Vannak olyan cégek, amelyek már nem is hajlandók más gyártó termé-keivel dolgozni. A partnerek a nagy szak-értelemmel rendelkező, saját állomány-ban lévő munkatársak, a munkaszervezés

és a saját gyártású beépített anyagok mi-nősége miatt választják az AGM Betont.

Szilágyi Gábor vezérigazgató egyike volt azoknak, akik feltalálták az úgyneve-zett AQUA-SEAL építési rendszert. Ennek az előregyártott műtárgyépítési rendszer-nek a legnagyobb előnye, hogy az építési idő lerövidül, és időjárástól, illetve évszak-tól függetlenül lehet végezni a kivitele-zést. A monolit alaplemez készítése és az elemgyártás időben átlapolható folyama-tok, vagyis egy időben, párhuzamosan vé-gezhetők, ezáltal még rövidebbé tehető a kivitelezési idő. A műtárgyak minősége az előre gyártás miatt kivételesen magas. A panelek anyagukban vízzáróak, ezért általában nem igényelnek további felületi kezelést. A rendszer segítségével építhe-tők ivóvíz, tűzivíz, szennyvíz, ipari víz és csapadékvíz tárolására alkalmas műtár-

AGM Beton Zrt.Cím: 2200 Monor, Gombai út, hrsz. 0100/8

Tel.: 06-29-610-460 • Fax: 06-29-610-461


Honlap: www.agmbeton.hu


www.gtm.hu ÉPÍTŐIPAR

Mint épületgépészettel régóta foglal-kozó szakember hogyan látja a szűkebb szakma technológiai helyzetét?

– Kissé leegyszerűsítve: az energetikai hatékonyság a lehető legoptimálisabb ener giafelhasználás irányába mozdul el, a tőkeerős cégek olyan berendezéseket épít-hetnek be, amelyek hatásfoka meghaladja a 90%-ot. Bár ezek a berendezések igen drá-gák, az 5-10 éves megtérülési idő nagyon kecsegtető. Ezek a berendezések már keve-sebb szén-dioxid-kibocsátással üzemelnek, így környezetkímélőbb üzemmódúak.

Vannak-e kapcsolódási pontjaik a megújuló energiatermeléshez?

– A megújuló, illetve zöld energia fel-használása Magyarországon még gyer-mekcipőben jár, ennek egyik oka, hogy a geotermikus, illetve napkollektoros be-ruházásoknak a megtérülési ideje több mint 10 év. A fapellettüzelésnek ugyan volna jövője, de ipari méretekben ezek a berendezések még nem kiforrottak. A passzív házak a tervezési szakaszban dőlnek el, tudomásom szerint pedig ke-vés olyan szakember van, aki ilyen háza-kat tervez. Ráadásul ezeknek a házaknak a kivitelezése jelentősen drágább a hagyo-mányosnál. Cégem szívesen bekapcsolód-na a megújuló energiafelhasználásba, de sajnos ilyen irányú konkrét megkeresés ez idáig nem volt.

Hogyan érintette Önöket a válság?– A beruházások csökkenésével cégem

árbevétele is körülbelül a felére esett visz-sza, így a valamikor 57 fős létszámmal dolgozó kft. ma 12 embert alkalmaz. Dol-gozói létszámunk mérnököt, technikuso-kat, épületgépészeket foglal magában, de alvállalkozóként foglalkoztatunk kü-lönböző mérnöki irodákat is. Hosszú évek óta standard alvállalkozókkal dolgozunk, akik magas szinten jártasak az épületgé-pészetben. A válság ellenére stabilizálni tudtam a cég gazdasági helyzetét, remél-

Mióta működik a cég?– A betéti társaság megalapítása 1995

júniusában történt. A már jól prosperá-ló cég 1996. szeptember elsején alakult át kft.-vé, ugyanis a cég árbevétele nőtt, partneri köre kibővült. A vállalkozási for-ma változásával profi ltisztításra, illetve profi lváltásra nem került sor, de az új cég-formával olyan munkákon is el tudtunk in-dulni, amire a bt. nem adott lehetőséget.

Önök szegediek, de úgy tudom, nem csak Csongrádban tevékenykednek…

– Kft.-nk az egész ország területén vállal munkát. A régióban nem adódik annyi gé-pészeti feladat, hogy csak a Dél-Alföldön maradhassunk, így Sopronkőhidától Bu-dapestig, Pécstől Hajdúszoboszlóig az ország egész területén képesek vagyunk épületgépész kivitelezési munkákat vé-gezni. A kivitelezési tevékenységen kívül olyan gépészeti épületkomplexumok komplett üzemeltetését is vállalja a cég, mint például a Baranya Megyei Kórház, a budapesti Szent László Kórház, illetve kü-lönböző büntetés-végrehajtó intézetek. Úgy gondolom, a cég a legkisebb munkát is körültekintéssel és odafi gyeléssel vég-zi el. Voltak a cég életében egymilliárdos beruházások is, természetesen erre is na-gyon büszkék vagyunk, de nem az árbe-vétel nagysága a döntő ebben, hanem a megrendelő megelégedettsége.

hetőleg a jelenlegi helyzet nem romlik tovább. A meglévő beszűkült piac követ-keztében nagy reményt nem fűzök ahhoz, hogy az épületgépészet nagy lendületet vesz az elkövetkezendő években, hiszen a beruházások visszafogásával az épü-letgépészeti kivitelezési munkák szinte megszűnőben vannak. Csak azok a cégek tudnak talpon maradni, amelyek kis lét-számmal, rugalmasan tudnak a piaci igé-nyeknek eleget tenni, és fejlesztenek is. A cégem a technológiai fejlődéssel lépést tartva új szerszámgépeket, berendezése-ket, laptopokat vásárolt, hogy az automa-ta üzemmódú kazánházakat szervizelni, illetve javítani tudja.

Úgy tudom, a nehezedő gazdasági helyzetben sem szakítottak a magyar sport támogatásával…

– A cégem fennállása óta szponzorál olyan sportágakat, illetve sportolókat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a saját sportágukban. Savanya Norbert búvárúszó világbajnok után kvadriatlon verseny-zőket támogattam Vecseri Lajos, illetve Warvasovszky János személyében. A cég új felfedezettje Liszkai Krisztina, a YOKO Kick-box Team fi atal versenyzője, aki csodálatos eredményeket ér el mind a hazai, mind a nemzetközi mezőnyben, amellett köztársa-sági kitüntetést kapott: a Magyar Köztársa-ság Jó Tanulója és Jó Sportolója címet.

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN VÉGEZNEK ÉPÜLETGÉPÉSZ KIVITELEZÉSI MUNKÁKAT Szerző: K. T.

Túlnyomás alatt is sikeresen működnekA Fehér T. és Társa Kft. fő profi lja az energetikai iparhoz kapcsolódik, fő-leg kazánházak, kazánok és nyomástartó edények tervezésére, kivitele-zésére és üzembe helyezésére szakosodtak, de vállalkoznak különböző fűtési, szellőzési, klimatizálási és tüzeléskezelési projektek elvégzésére is. A válság őket is megtépázta, de sikerült stabilizálni a gazdasági hely-zetüket. A részletekről Fehér Tibor ügyvezetőt kérdeztük.

Fehér T. és Társa Kft. 6724 Szeged, Körtöltés utca 29.

Tel.: 06-62-470-087 • Fax: 06-62-541-190


Honlap: www.fehertestarsa.hu

Fehér Tiborügyvezető


eredményeink és gondjaink minden egyes magyar állampolgárt érintenek – ha nem is azonos módon. Ebből következik egy másik fontos összetevő: a gazdaság alkotó-

elemeinek, a döntéshozóknak, a vállalkozóknak és a vállalko-zásoknak a bemutatása – egy-másnak. Nem kívánunk többet, mint lapunkkal hozzájárulni a párbeszédhez és ezen keresz-tül a pozitív üzleti, gazdasági kapcsolatok kialakításához és továbbfejlesztéséhez.”

Az első számban hat ki-emelt rovat kapott helyet: környezetvédelem, mező-gazdaság, közlekedés, ener-getika, építőipar, logisztika-csomagolástechnika. 2011-es számainkban ez a hat rovat, illetve a rovatban megjelenő cégek ugyanolyan kiemelt he-lyet kapnak, mint tíz évvel ez-előtt. Tehát az akkori, kiinduló koncepciónk helyesnek bizo-nyult: a reálgazdaság „frontvo-nalán” küzdő kis- és középvál-lalkozások bemutatása ma is éppen annyira időszerű, mint egy évtizeddel korábban.

Az első számunk 2001 októberének első napjaiban jelent meg, máig vál-tozatlan, elegáns, A4-es formátum-

ban, kartonborítóval, 64 oldalon. Jellemző az akkori gazdasági és médiapiaci helyzet-re, illetve az üzletkötő kollégák ügyessé-gére, hogy a senki által nem ismert induló lapba 40 oldal hirdetést és szponzorált cik-ket sikerült összegyűjteni – ami azért még abban az internet nélküli világban is ki-emelkedő teljesítménynek számított. A lap akkori ára 680 forint volt, s hogy mennyire nem galoppíroztuk el magunkat, azt a je-lenlegi ár is bizonyítja: 690 forint, tehát 10 év alatt sikerült 10 forintot emelni az áron. Egy év, egy forint, mínusz infl áció.

Az akkori főszerkesztő beköszöntő gon-dolatai ma is felvállalhatók:

„Fontos értéknek tartjuk, hogy lapunk független, mert hazánk gazdasági helyzete,

Igaz, ezek a cégek már nem teljesen azok a cégek: az internetes keresők sze-rint az akkor megjelent 48 vállalkozásnak ma már csak kevesebb mint a fele léte-zik (például a kisvállalkozásnak nehezen nevezhető Paksi Atomerőmű, Dunaferr Lőrinci Hengermű, Transelektro, Material Plastic Kft. stb.), egynegyedük átalakult

és nevet változtatott, míg a fennmaradók sorsát valószínűleg csak a cégbíróság tudná kideríteni.

Ha beleolvasunk a cikkekbe, érdekes időutazáson vehetünk részt: néhány ak-kori technikai probléma és vágyálom ma már megmosolyogtatónak tűnik, míg a gondok másik, jelentős része azóta sem oldódott meg, sőt mintha még szorítób-bak lennének. A cikkek jelentős részében burkoltan vagy direktben megjelenik a remény: az Európai Unióhoz való csatla-kozásunk után minden könnyebb lesz. Az-óta már tudjuk, hogy sok minden tényleg könnyebb lett, de a hazai kis- és középvál-lalkozások helyzete nem tartozik ebbe a körbe – a nagy többségnek éppen hogy rosszabb lett a helyzete az óriási európai konkurencia miatt.

Ami pedig a jövőt illeti. A feledhetet-lenül kerek évfordulót nem tortával és tűzijátékkal, hanem szorgos klikkeléssel ünnepeltük: több hónapos kemény mun-ka után elindítottuk a teljesen megújult Gazdasági Tükörkép Magazin online por-tált, amely a már megszokott www.gtm.hu címen érhető el.

Kellemes böngészést kívánunk a nyom-tatott magazinban és az online felületen egyaránt – legalább újabb tíz évig.

10 évesek vagyunk!Amikor 2001 őszén elindítottuk a lapot, még csak nem is sejtettük, hogy a nyomtatott sajtó akkoriban éli a virágkorát. Magától értetődő volt, hogy a kis- és középvállalkozások olyan gazdasági magazinok-ban adnak hírt magukról, mint a Gazdasági Tükörkép Magazin, hiszen a tévéhirdetés elérhetetlenül drága volt, a háttérben készülődő (33 Kbites, betárcsázós) internet még inkább csak jópofaságnak tűnt, sem-mint mindent legázoló médiafenevadnak.

A háttérben pedig…A világ akkoriban az USA-t ért terrortámadás (2001. szeptember 11.) rövid és hosszú távú

következményein töprengett, és már akkor sokan sejtették, ami később bizonyossággá vált: a világ már soha nem lesz olyan, mint 9/11 előtt volt. Európában ez idő tájt még nem euróval fi zettek, a kontinens csak néhány hónap múlva (2002. január 1.) vett könnyes bú-csút a márkától, schillingtől, franktól és lírától. Mi, magyarok pedig szentül meg voltunk róla győződve, hogy öt éven belül szintén lecserélhetjük fáradt forintjainkat. Azóta is cseréljük.

Szinte egész Magyarország nagy reményekkel várta, hogy a NATO után végre-vala-hára az Európai Unió befogadjon bennünket, de a konkrét időpontot még nem tudtuk. A magyar politikát akkoriban (is) a Fidesz irányította. A gazdaság mai szemmel nézve döbbenetes iramban dübörgött, a kedvezményes lakáskölcsön-konstrukciók családok tízezrei előtt villantották fel a saját lakás alternatíváját. Fogytak az autók, a külföldi utak, a kis- és középvállalkozók az olcsó (forint) hitelekre építve bővítették vállalkozásai-kat. Akkoriban nem is sejtettük, hogy milyen jó dolgunk van. És milyen rossz lesz.

www.gtm.huJUBILEUM


www.gtm.hu JUBILEUM

A mai világban a kkv-k számára egy-re nehezebb ÜZENETeik eljuttatása a célközönséghez. Ebben hasznos

partner a Gazdasági Tükörkép Magazin, kiváló lehetőséget nyújtva a különböző szakági cikkek megjelentetéséhez. Legyen szó akár energetikáról, területfejlesztésről, oktatásról vagy esetünkben épp az orvosi biotechnológiai innovációról, minden eset-ben példás módon jut el az olvasókhoz a hír.

Tökéletes lehetőséget nyújt a szakágak megismeréséhez, különböző problémák feltárásához, kérdések megvitatásához és vélemények publikálásához. A Biotechno-lógiai Innovációs Bázis Kft., a Roche Kft., a Hisztopatológia Kft. és partnereik is ezt a remek lehetőséget használják ki az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök fej-lesztésének, gyártásának és forgalmazásá-nak bemutatásához.

ÜZENETeink az elmúlt években a folyó-irat hasábjain elsősorban arról szóltak, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési innovatív eredményeinek versenyképes hasznosí-tását klaszterszinten is elsősorban a piac határozza meg. További ÜZENETek szóltak

pedig a kommunikációs nehézségek okoz-nak meglepetéseket a legalaposabban megtervezett program során is.

Az ÜZENET önmagában nem ér sokat, azt el is kell juttatni az olvasókhoz. Ez pe-dig klaszterünk egyik külső kommunikáci-ós fórumának, a Gazdasági Tükörkép Ma-gazinnak köszönhetően megvalósult. Nem könnyű a hatékonyság felmérése, ugyanis ne szerénykedjünk, a mi ÜZENETeink nem öncélúak, nem csak azért íródtak, hogy szűkebb rokonságunk nyomtatásban lás-sa nevünket, hanem kendőzetlenül a gaz-dasági haszon reményében. A klaszter és cégeink az ÜZENETek megjelenésének kö-szönhetően ismertebbé váltak, és a hazai piaci eredmények növekedésének egyik tényezőjeként mindenképpen számba ve-endő ez a publikációs aktivitás.

magáról a klaszterszintű együttműködés fontosságáról, elsősorban a kkv szektor éle-tében betöltött szerepéről. A mi esetünk-

ben ez több szinten is megvalósult. A közös, legalább 2-3 vállalkozás részvételével tör-ténő fejlesztések a klaszter megalakulása előtti időkben is gyakoriak voltak. Egyre több úgynevezett spin-off és projektcéget hoztunk létre, jelentősebb közös tevékeny-ségeink menedzselése céljából. A klaszter és tagvállalatai elsősorban az orvosi bio-technológia, a gyógyszeripar és az agro-alimentáris szektor számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak termékeket és szolgáltatásokat. A termékek egymás közti szinergiája is optimálisabb (pl. laboratóri-umi műszer és a működéséhez szükséges reagensek összehangolása). Valamennyi célpiac egységes megszólítása eleve nehéz.

Jelentős ÜZENETnek érezzük a klaszterek közötti, úgynevezett inter-cluster együtt-működések és a regionális szerveződések bemutatását. A világpiacon megjelenni csak stratégiai együttműködés segítségével lehet. Nem elhanyagolható a tágabb kör-nyezettel, egyetemi-akadémiai kutatóhe-lyekkel, önkormányzatokkal, köztestületek-kel, civil szervezetekkel ápolt kapcsolat sem.

Az ÜZENET akkor jó, ha a pozitív ered-mények mellett az esetleges hiányosságo-kat, nehézségeket, még meglévő kihíváso-kat is tartalmazza. A gazdasági környezet és az emberi tényező, nem kis mértékben

Hisztopatológia Kft.7632 Pécs, Akác u. 8.

Tel.: 06-72-516-490


Honlap: www.histopat.hu • www.bibnet.hu

DIAGNOSZTIKUS ORVOSTECHNIKA Szerző: Dr. Szekeres György

Az ÜZENET erejeEgy 17 éves kisvállalkozás, a Hisztopatológia Kft. és egy hatéves klaszter, a Biotechnológiai Innovációs Bázis vállalkozásai köszöntik a 10 éves Gazda-sági Tükörkép Magazint, és egyben szeretnének köszönetet mondani a kö-zös munkáért és a megjelenésért, amelyet a magazin biztosított számukra. Felismerve a kommunikáció fontosságát, a gazdaságfejlesztés kihívásait, nagyon hasznos fórumnak tartjuk a folyóiratot, amely a publikálás és ismeretterjesztés szempontjából az egyik legjobb útja a biotechnológia és a hozzá kapcsolódó innováció megismertetésének.


www.gtm.huJUBILEUM

A MEZŐGAZDASÁGBÓL NŐTTE KI MAGÁT A CÉGCSOPORT Szerző: S. Cs. J.

Hat évtizedes jászsági sikertörténetOrszágos viszonylatban is nagyon következetes gazdálkodás, ered-ményes cégvezetés jellemzi Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb mezőgazdasági vállalkozását, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-t. Lóczi Miklós elnök-vezérigazgatót kérdeztük az elmúlt évtized eredmé-nyeiről és az előttük álló kihívásokról.

Úgy tudjuk, az utóbbi időben komoly változások történtek a részvénytársaság életében…

– A 62 éves múltra visszatekin-tő cégünk az élet hozta komoly átalakuláson van túl: cégcsoport lettünk. Főként állattenyésztés-sel, növénytermesztéssel foglal-kozó cégek tartoznak hozzánk. Többségi tulajdonosa vagyunk a Jásztej Zrt.-nek. A Jász-Tész Kft.-n keresztül megvásároltuk a nagyrédei hűtőházat, valamint a borászatot, de vannak kisebb cé-geink is, amelyek különféle vállal-kozással, könyveléssel, építészet-tel foglalkoznak. Cégcsoportunk árbevétele 16-17 milliárd forint körül van, és csaknem 650 fő a foglalkoztatottak létszáma. Jász-apá tin, Nagyrédén, Törökszentmiklóson és Hevesen is dolgoznak munkatársaink.

A folyton változó gazdasági környe-

zetben mi jelenti ma a legnehezebb feladatot?

– Mint minden lendületesen fejlődő cégnek, nekünk is adódnak fi nanszírozási gondjaink, hiszen a fejlesztésekhez pénz kell. A gazdasági válság kezdete, 2008 óta kissé megtorpant a hitelezés. Igaz, koráb-ban talán nagyon könnyen folyósítottak a bankok hitelt, ma azonban nehezen, körülményesen adnak még a jól működő vállalkozásoknak is. Eddig még át tudtuk hidalni ezt a problémát, mert a cégcso-port minden tagja nyereséges, cégeink nincsenek túlhitelezve. Pedig kell a hitel

válság éveire esett, ennek ellenére állítom, talán a mezőgazdaságban lenne legin-kább érdemes most fejleszteni.

Visszatekintve, mennyire volt küzdel-mes, illetve sikeres az utóbbi évtized?

– Nem volt könnyű dolgozni a folyama-tos átalakulás közben. Az uniós tagsággal megváltozott a jogszabályi környezet, és összetalálkoztunk a miénknél jóval ha-tékonyabb nyugat-európai piaccal. Ver-senyhelyzetbe kerültünk, ami számunkra szinte ismeretlen volt, de mára eljutottunk az egy-két milliárdos árbevételtől a 16-17 milliárdig, ez azt jelenti, hogy sikeresen dolgoztunk eddig is. Bízom benne, hogy cégünk menedzsmentje, a sok fi atal dip-lomás szakember ezeket a nehézségeket hosszú távon is legyőzi majd.

A jövőt illetően mire számít? Egyálta-lán, lehet-e tervezni előre?

– Cégünknél nem szokás tevékenységet feladni. A cégcsoportnál mindig van egy nehezebben működő ágazat, de mindig van egy másik, amelyik kihúzza a bajból. Extra nyereségünk nincs, de talán extra veszteségtől sem kell tartanunk. Hosszú távon viszonylag jól lehet így működni, de a fejlesztésekről továbbra sem szabad le-mondani. A jövőben elsősorban a termék-skálát, termékeket kell fejleszteni, olyano-kat, amelyek újak a piacon. Ezekkel lehet kicsivel jobb eredményt elérni. A tej- és a borászati ágazatban hamarosan újabb termékkel jelentkezünk. Tervezni előre igazán csak az akaratot lehet, az eredmé-nyekért keményen meg kell dolgozni. Ha utódaink is így tesznek majd, akkor hosszú távon is biztos munkahelye, jövedelme lesz 650-700 jászsági embernek.

a mintegy 22 ezer hektár területen mű-ködő integrációs tevékenységünkhöz is. A termelőket meghitelezzük, amit a vég-termékkel fi zetnek vissza. A borászat, hű-tőház ágazatunk is hiteligényes, az alap-anyagot előre kell megvásárolnunk. Nagy készletekkel dolgozunk, de biztos hitel- és kamatfi zetők vagyunk.

A vállalkozás a folyamatos, sikeres fejlesztéseiről is közismert. Új hizlalda, biogázüzem építéséről szóltak a cég-hírek a közelmúltban.

– Valóban sokat fejlesztettünk. Állattar-tó-, sertéstelepeket, istállókat, bio gáz üze-met építettünk. 2005-ben nagyon bíztunk benne, hogy javul majd az állattenyésztés helyzete, de sajnos nem történt igazi áttö-rés. A fejlesztésekkel jobbak lettek az állat-tartás feltételei, hatékonyabbak vagyunk, tovább várjuk a jobb piaci helyzetet. A cég-vásárlásokkal működő vagy felszámolás alatt álló cégeket vettünk. Ezeknél arra tö-rekszünk, hogy ne csak az alaptevékeny-séget végezzük, a feldolgozóiparban is minél nagyobb szeletet hasítsunk ki ma-gunknak. Ez biztosítja a rentabilitást és a munkahelyek megőrzését. Összetett tevé-kenységet végzünk. A növénytermesztés, állattenyésztés kiegészül a termeltetési in-tegrációval, ahol csaknem 400 partnerrel dolgozunk együtt. Fejlesztéseink zöme a

Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.5130 Jászapáti, Velemi Endre út 4–6.

Tel.: 06-57-440-516 • Fax: 06-57-540-620


Honlap: www.jaszapatimgzrt.huNagyréde hűtőház

Biogáz üzem


www.gtm.hu JUBILEUM

MINDEN FEJLESZTÉS A MUNKAHELYTEREMTÉST SZOLGÁLJA MAKÓN Szerző: Sarnyai Tibor

A Maros-part legvirágosabb fürdővárosaMásfél évtizede kezdett, összehangolt fejlesztési terv valósul meg ezekben a hónapokban a dél-alföldi Makón. A település fürdőváros-ként, illetve befektetőbarát településként kerül fel újra Magyarország térképére. Makó mostani, dinamikus fejlődése Buzás Péter polgármes-ter szerint főleg az autópályával és a munkahelyteremtést szolgáló fejlesztésekkel magyarázható.

Több mint egy évvel ezelőtt írtuk (GTM, 2010. június), hogy nagy lehe-tőség kapujában áll Makó. Az akkori

tervek azóta nagyrészt valósággá váltak.– Immár Makóig lehet autózni az elkészült

és átadott M43-as autópályán – mondja Buzás Péter polgármester. Az akkor még bizalmasan kezelt befektető kiléte sem ti-tok már: a svájci Givaudan közel 40 milliárd forintért építi a makói ipari parkban Közép- és Kelet-Európát kiszolgáló, nyitáskor több mint 300 munkavállalót alkalmazó üzemét.

Az ipari parkban most több mint 1500 embernek munkát adó vállalkozások mellé a svájci élelmiszeripari óriáson túl még két cég települ, amelyek további makói csa-ládoknak kínálnak munkát. A 87 hektáros, félmilliárdos uniós pályázattal megújított ipari parkban van kiadó hely, ugyanakkor az autópályának köszönhetően az érdek-lődés is megélénkült. A város egyedi mun-kahelyteremtő támogatással bátorítja ipari parkjába a potenciális befektetőket.

Buzás Péter kiemelte: Makó az elmúlt években a Dél-Alföld régió harmadik leg-eredményesebben pályázó városa volt. Így

kikötő várja a kikapcsolódni vágyókat. Szintén vonzerő a folyó hivatalosan is gyógyító hatásúnak minősített iszapja. Makón kívül mindössze öt helyen találha-tó ilyen iszap Magyarországon.

– A városban megjelenő vendégek igé-nyei makói munkahelyeket hoznak létre

– hangsúlyozza Buzás Péter. – Az új fürdő több mint száz alkalmazottján kívül vár-hatóan legalább négyszáz embernek lesz állása a szolgáltató szektorban.

A következő időszak feladata az, hogy a városban minőségi szálláshelyek is legye-nek, ennek érdekében off enzív stratégiát dolgozott ki Makó. Többek között a város fontolgatja a patinás Korona Szálló ele-gáns hotellé alakítását is.

Buzás Péter hangsúlyozza: minden ma-kói fejlesztés a munkahelyteremtést, a megélhetés biztonságát, a fi atalok helyben marasztalását szolgálja. A virágos fürdő-várost az állandóság és a változás egyen-súlya alakítja. Fontos a meglévő értékek, hagyományok megtartása és ápolása, de ugyanígy fontos az új fejlesztésekből faka-dó, turistaszerető, vendégváró szemlélet meghonosodása is. Így lehet Makó a világ-ban zajló gazdasági átrendeződés egyik nyertese, és így válhat minden korosztály-nak élhető, otthont adó településsé.

18,5 milliárd forintot fordíthatott a telepü-lés fejlesztésére. Az ipari parkban keletkező új munkahelyek mellett a turizmus mint új iparág meghonosításával kíván stabil meg-élhetést nyújtani a helyieknek. A fejleszté-sek célja így egyértelmű: modern, európai színvonalú, virágos fürdővárossá válni.

– Az ország legszebb fürdője lesz a ma-kói, amelynek terveit még Makovecz Imre készítette el – mondja a polgármester. Egyedi látványán túl szolgáltatásaival is kuriózumnak számít a hazai fürdőhelyek

között. A fejlesztések zászlóshajójának számító fürdő mellett a turizmust szol-gálja a többi európai uniós beruházás is. A fürdővel párhuzamosan készül el a belváros több mint 1,2 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója. Ugyanígy befeje-zés előtt áll a fürdő energiaköltségeit mér-séklő, a távfűtött lakásokban élő makóiak számára is megtakarítást jelentő, szintén milliárdos nagyságrendű termálprojekt. A turizmus érdekében fejlesztette a város páratlan természeti kincsét, a Maros-par-tot is, ahol a folyó fölött átívelő drótkötél-pálya, akadálypálya, hangulatos csónak-

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala6900 Makó, Széchenyi tér 22.

Tel.: 06-62-511-800 • Fax: 06-62-511-801


Honlap: www.mako.hu

Buzás Péterpolgármester


www.gtm.huLOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

– Az új termékdíjtörvényt júniusban fogadták el, majd júliusban már módosí-tották is, és ősszel várható az újabb kiiga-zítása. A jogszabály legtöbb rendelkezése 2012. januárban lép majd életbe, és több, a szakágra, illetve a vásárlókra nézve egy-aránt hátrányos változást tartalmaz. Talán a legjelentősebb változás, hogy megszű-nik az úgynevezett mentességi rendszer. Eddig azon vállalkozások, amelyek gon-doskodtak a hulladékká vált csomago-lások szelektív visszagyűjtéséről és újra-hasznosításáról, hulladékkezelési díj (más néven licencdíj) megfi zetésével mentesül-tek a termékdíj alól. A hasznosítási díjakat a tényleges költségek alapján határozták meg, a termékdíj viszont szankcionáló cél-zatú, így ez utóbbi lényegesen magasabb.

Gondolom, nagy számolgatás folyik a szakmán belül…

– Láttunk egy olyan vállalati belső kal-kulációt, amely szerint a licencdíj helyett fi zetendő termékdíj 82 százalékkal fogja megnövelni annak a társaságnak ez irá-nyú költségeit. Az államkasszába eddig évente hozzávetőleg 20-25 milliárd forint termékdíj folyt be – nemcsak a csomago-lásból, hanem az összes termékdíjköteles cikk után együttesen. A korábban említett

Voltak-e nagy vesztesei vagy nagy nyertesei az elmúlt években kialakult krízisnek?

– Az autóipari beszállítók az első idők-ben egyértelműen kárát látták a világ-gazdasági folyamatoknak idehaza is. Az alkatrészek, részegységek csomagolá-sának a piaca jelentősen zsugorodott. A napi fogyasztási cikkek forgalmában viszont lényegesen kisebb volt a vissza-esés. Ez is azt mutatja, hogy a vásárlókö-zönség a jövedelme csökkenése esetén az olcsóbb közszükségleti termékek iránt kezd inkább érdeklődni.

Mutatkoznak-e már a kilábalás jelei? – Ezt egyelőre nehéz megítélni, a számok

azonban bizonyos tekintetben azt mutat-ják, hogy lassan magához tér az ágazat. A 2011. év első két hónapjában a papír cso-magolószerek iránti kereslet 7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszaká-hoz képest. A többi csomagolóanyag-típus szintén jobban fogyott: a fánál 7, a fémnél 24, az üvegnél pedig 42 százalékos volt a piaci bővülés. A műanyagok forgalma vi-szont csak 96 százaléka volt a 2010-esnek. Ezen adatok – ha az év további részében is folytatódik a tendencia – azt engedik sejte-ni, hogy a szakág hamarosan talpra áll, és ismét képes lesz olyan mutatókat produ-kálni, mint a válság előtt. A kép azonban csalóka. A szektor ugyanis idehaza óriási változások előtt áll. A kormány ugyanis megváltoztatta a csomagolásra kivetett

„különadó”, vagyis a termékdíj rendszerét.

Azt tudjuk, mikor és milyen módosítá-sok várhatóak a termékdíjas szabályo-zásban, de azt nem, hogy ez mit is jelent a csomagolóipar számára…

Hogyan hatott a gazdasági válság a csomagolóiparra?

– A világméretű krízis ezt az ágazatot is visszavetette. Szerencsére a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint az ipari termelésben általában. A csomagolási szakterület teljesítménye a válság első teljes évében, vagyis 2009-ben mintegy 13 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. 2010-ben viszont megindult a nö-vekedés, és míg az ipari termelés volume-ne 10,5 százalékkal lett magasabb, addig a csomagoló szakág gyarapodása 16,3 százalék volt az egy évvel korábbihoz vi-szonyítva. Ezekből a számokból is kitűnik, hogy a tavalyi bővülés meghaladta az egy évvel korábbi visszaesést. Ám az ágazat produktuma még így sem éri el a válság előtti – 2007-es évben mért – szintet.

Értékben vagy tömegben kell érteni?– Ha a termelés tömegben mért mutatóit

elemezzük, azt láthatjuk, hogy 2010-ben a 2008-ban előállított termékmennyiség-nek a 92 százalékát produkálta az ága-zat. Ez a szám szintén azt mutatja, hogy a csomagolási szakma viszonylag hamar képes volt úrrá lenni a válságon, de még nincs minden rendben. Amikor a válság kibontakozott, értelemszerűen csökkent a lakosság vásárlóereje. A fogyasztók to-vábbra is megvették a számukra szüksé-ges termékeket, csak éppen az olcsóbb, helyettesítő árut választották. A drága sampon helyett jobban fogyott az olcsó tusfürdő, ezek a cikkek viszont lényegé-ben hasonló csomagolásban kerülnek piacra, mint a drágább termékek. Így tör-ténhetett, hogy a csomagolószerek iránti igény csökkenése alatta maradt az általá-nos visszaesésnek.

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS MEGÁLLJA A HELYÉT AZ IPARÁG Szerző: Illés József

Csapás csapás hátán a csomagolóiparban: válság után jön a termékdíjemelésMegviselte a világméretű gazdasági válság a hazai csomagolási ipar-ágat is, de a hazai vállalatok már kezdik a talpraállás jeleit mutatni. A magyar csomagolóipari cégeknek azonban jövőre ismét a létükért kell küzdeniük, a parlament ugyanis elfogadta azt az új termékdíjtörvényt, amely a jelenleginél sokkal nagyobb terheket ró a csomagolószerek gyártóira, és a „különadót” is hamarabb kell majd befi zetni. A magas közterhek a termékek fogyasztói árában is megjelenhetnek majd. Töb-bek között erről beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyag-mozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával.

Nagy Miklós


www.gtm.hu LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

licenc dí jak további 10-15 milliárd forint ki-adással jártak. A jövő évben azonban már minimum 49 milliárd bevételt tervez a kormányzat, de a legfrissebb hírek szerint a terv már 60 milliárd forintra emelkedhet. Mindez csak úgy teljesülhet, ha bővül a „díj-köteles” termékek köre, vagy növekednek a díjtételek. Emellett megváltozik a csoma-

golószereket terhelő termékdíjak beszedé-sének időbeli rendje is, emiatt a jelenleginél korábban kell majd befi zetni ezt a közter-het. Ezáltal növekszik az időtartam, ami a díj befi zetése és a gyártó, illetve forgalma-zó bevételének a beérkezése között eltelik. Egyszóval hamarabb és sokkal magasabb összeget kell majd befi zetni a társaságok-nak. Így az előző kérdésére visszatérve: nem a jövő év lesz idehaza a kilábalás éve, s azt sem lehet megjósolni, hogy mikor kez-dődik majd fellendülés.

A fogyasztókat hogyan érinti a jogsza-bályváltozás?

– Attól tartok, hogy a csomagolószerekre kirótt többletdíj mértéke olyan magas lesz, hogy azt a gyártók és a forgalmazók nem tudják majd „lenyelni”, vagyis nem lesznek majd képesek kigazdálkodni a saját forrá-saikból. Ez pedig azt jelenti, hogy az új ter-mékdíjak beépülnek a fogyasztói árakba. Így a vevők észrevehető mértékű árnöve-kedéssel szembesülnek majd szinte min-den terméktípus esetében, ami viszont a fogyasztás visszaeséséhez vezethet. Emiatt kérdéses, hogy az újonnan bevezetendő termékdíjrendszer összességében pozitív hatással lesz-e a kereskedelemre.

A termékdíjak kiszabásának az egyik célja, hogy az áruk csomagolása egyre környezetkímélőbb legyen. Tapasztalha-tó-e ezen a téren fejlődés az iparágban?

– A csomagolási szakmában is folya-matos a technológiai megújulás. Ennek jegyében egyre könnyebb és „kör nye-

zet ba rá tabb” csomagolóanyagok kerül-nek a piacra. Ezek az anyagok nem ve-szítenek a praktikusságukból, megőrzik a mutatósságukat, és az egyik alapvető funkciójuknak, az áruk védelmének is hatékonyan eleget tesznek. Az egység-rakományok rögzítésére szolgáló úgyne-vezett nyújtható fólia – amelyet a háztar-

tásokban használatos műanyag fóliához lehetne hasonlítani – például egyre vé-konyabb. Így a korábbi 28 mikron helyett ma már kilenc mikron vastagságú elő-nyújtott fóliával történik a rakományok rögzítése, ami óriási előrelépés. Jelentős haladás történt a fém csomagolószerek fejlesztése terén is, amelyek falvastag-ságát már hosszabb ideje csökkentik a gyártók, ami pedig hatással van a gyár-tás során jelentkező szén-dioxid-kibo-csátásra is. Arról is szót kell ejteni, hogy idehaza komoly fejlesztések zajlanak az egyik legújabb csomagolóanyag-típus, a könnyen lebomló politejsav felhasználá-sa terén is. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy a hagyományos műanyagok és az új technológiával gyártott bioműanyagok elkülönülten kerüljenek gyűjtésre, az újra-hasznosítás során ugyanis nem keverhető össze a kétféle típus, mert az az új termék minőségét rontaná.

Milyen színvonalú a magyar csomago-lóipar nemzetközi összehasonlításban?

– A Magyarországon használt technoló-giák és gépek megállják a helyüket, akár az európai, akár a világszínvonalhoz mér-jük magunkat. Idehaza ma már a legtöbb cég élvonalbeli gépekkel dolgozik, s ezek között vannak magyar gyártmányok is. Egyebek mellett ennek is köszönhetően a nemzetközi szakmai versenyeken a hazai csomagolóipar képviselői rendre jelentős sikereket aratnak. Az elmúlt évek során volt olyan év, hogy a világ egyik legna-gyobb szakmai seregszemléjéről, a World

Star csomagolási világversenyről nyolc trófeát hoztak el a magyar cégek. Tavaly pedig négy díjat kaptak a hazai gyártók.

Idehaza szerveznek-e szakmai meg-mérettetéseket?

– Ebben az évben 28. alkalommal ren-deztük meg a Hungaropack magyar cso-magolási versenyt, amelyre 38 vállalattól 61 nevezés érkezett. A pályamunkák kö-zül 53 nevezés a fogyasztói és gyűjtőcso-magolás, 8 pedig a szállítási csomagolás kategóriába volt sorolható. Örvendetes, hogy idén nemcsak a nevezési szám haladta meg a tavalyi értéket, hanem a megmérettetésüket vállaló vállalkozások száma is emelkedett. A pályázatok szak-terület szerinti besorolását tekintve: 41 élelmiszeripari, 7 kozmetikai-vegyipari és 13 egyéb kategóriába sorolható nevezés érkezett. E számok továbbra is azt mu-tatják, hogy az élelmiszeripar jelenti még mindig a csomagolószerek legnagyobb felvevő piacát. A díjnyertesek bemuta-tására a 2011. november 9–11. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban megrendezendő Budatranspack Szakkiál-lítás keretében kerül sor.

A világon egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a termékek jellemzőit ismerte-tő címkék mind több információt tartal-mazzanak. A hazai csomagoló iparág lé-pést tud tartani ezekkel az elvárásokkal?

– Ma már olyan berendezések is a ren-delkezésünkre állnak, amelyek leporelló-szerűen készítik el a termékismertetőket, így akár több nyelvű tájékoztatókat is tartalmazhatnak. A csomagolóanyag-gyártók manapság a címkézés terén is minden igény kielégítésére felkészültek. Megjelentek a kétdimenziós vagy QR kó-dok is a csomagolásokon, amelyek soha nem tapasztalt információhoz képesek juttatni a fogyasztót, még a vásárlás ide-je alatt. Ehhez az kell, hogy a gyártó a termékről közölni kívánt adatokat egy adatbázisba feltöltse, a fogyasztó pedig interneten keresztül az okostelefonjával letöltse ezeket az információkat.

Van-e olyan csomagolóanyag, amely-nek előállításában kiemelkedő teljesít-ményt értek el a hazai gyártók?

– A kartondobozaink például kifejezet-ten piacképesek, a gyártásuk rendkívül magas színvonalon történik. Az aeroszo-los palackok gyártása is a legújabb tech-nológia alapján zajlik, de nem vagyunk lemaradva a többi csomagolási megoldás tekintetében sem.



Voltak elbocsátások a válság miatt?– Nem csak amiatt. A korszerűsítések,

a világháló belépése csökkentette az élőmunka-igényt. A nyomdák többsége igyekezett részmunkaidős foglalkozta-tással, műszakszámcsökkentéssel meg-tartani a dolgozóit.

2010-ben azért volt már némi növe-kedés…

– Tavaly kétségkívül elkönyvelhettünk némi megrendelésbővülést, de az árak továbbra is nyomottak maradtak. Külö-nösen a digitális nyomtatás tért magá-hoz. Igaz, alacsonyabb bázisról fejlődött, és ez lényegesen olcsóbb technológia a hagyományosnak nevezhetőkhöz képest. A csomagolóanyagosok is kicsit jobb évet zártak. Megjelent viszont a szakmá-ra addig nem jellemző körbetartozás.

Az idei év sem szűkölködött gazdasá-gi válságjelenségekben. Milyen esélyei vannak az ágazatnak?

– Az első félévben 10 százalékos rende-lésállomány-csökkenést tapasz tal hat tunk. Ehhez járult még az szja-módosításból kö-

Hány tagja van a szövetségnek?– A legutóbbi adatok szerint 82. A nyom-

daipari ágazat éves árbevétele 160-170 milliárd forint, ebből a mi tagjaink mint-egy 110 milliárd forinttal részesednek. Számarányunkat tekintve nem, de az ár-bevételt tekintve a piac legjelentősebb szereplői vagyunk.

A hazai papír- és nyomdaipart milyen helyzetben érte a válság?

– A szektor, különösen a mából vissza-tekintve, 2003–2008 között az aranykorát élte. Napjainkban nehéz elképzelni, de a 10-15 százalékos árbevétel-arányos beruházás volt a jellemző. Kicsit talán leegyszerűsítve: a korábbi használtgép-korszakról átálltunk az újgép-korszakra. Jelentős technológiai és ezzel párhuzamo-san minőségi ugrás jellemezte a szakmát, túlzás nélkül mondhatom, hogy európai szintű lett a hazai nyomdaipar. Egyetlen

„kis” probléma volt: ezeknek a beruházá-soknak a meghatározó része deviza alapú hitelből valósult meg. Mint tagjaink mér-legadataiból is kiderül, ez a vállalkozói kör mára alaposan eladósodott.

Mikor jött a megtorpanás?– Az iparág már 2008 szeptemberében

megérezte a világválság első hullámait. Addig a befektetésekre elköltött össze-geket ellentételezte a piac folyamatos bővülése, a növekvő árbevétel. Köztu-dott, hogy ha kezd visszaesni a jövede-lem, az emberek először nem az élelmi-szereken, hanem például az újságokon takarékoskodnak, és a cégek is a reklám-marketing költségeiket kezdik lefarag-ni. A 2009-es szerződések tárgyalásakor drámai kereslet- és árzuhanást hozott az ősz, átlagosan 15 százalékos volt a visz-szaesés. A csomagolási szegmensben ez kisebb volt, de például a könyveknél a 25 százalékot is elérte.

vetkező többlet bér költség, a forintgyen-gülés pedig meg drá gította a hiteltörlesz-tést és az importanyagok beszerzését. Korai lenne még éves mérleget vonni, mert az ágazat ciklikussága miatt az utol-só negyedév szokott a legerősebb lenni, de a várakozásaink borúsak. Különösen 2012-re vonatkozóan, ugyanis jövőre a környezetvédelmi termékdíj 100 száza-lékkal fog emelkedni, és ez érint szinte minden nyomdai terméket. Ráadásul a korábbiakkal ellentétben a fi zetésre kö-telezett kör az ágazatunk lesz – a reklám-hordozóktól a papír alapú csomagolásig. Ezt a költségnövekedést pedig a nyom-dák nem tudják továbbhárítani.

Milyen kiutat lát a szakma számára?– A zsugorodó piachoz képest egyértel-

mű túlkínálat van, túlzott kapacitások hal-mozódtak fel, éppen a korszerűsítések nyo-mán. Rajtunk a magyar gazdaság motorja, a kivitel sem segíthet, mert a nyomdaipar sajátossága – és nem csak itthon –, hogy alapvetően belföldi piacra dolgozik. Az ex-port aránya mindössze 8-10 százalék. A cé-gek piaci és pénzügyi nehézségekkel szem-besülnek idén és jövőre is, de a helyzet nem reménytelen. A nyomdáknak fel kell ismer-niük, hogy az óriás példányszámú, nagy mennyiségű nyomtatványok kora lejárt, meg kell keresni és találni a piaci réseket. A csomagolás terén sem a tömeggyártás lehet a kiút, sokkal inkább a valódi hozzá-adott értéket jelentő szolgáltatások, mint például bizonyos fajta csomagolások biz-tonságvédelme. Ha kis mértékű is az export, azért a hagyományos európai piacok mel-lett több cég is keresi az afrikai, arab kap-csolatokat. Ennél is fontosabb az integráció. A nyomdáknak előbb-utóbb be kell látniuk, hogy míg eddig mindenki a maga erejéből, ügyességéből élt meg, ez a jövőben egyre nehezebb lesz. Együtt kell működni, össze kell hangolni a tevékenységüket.

A ZSUGORODÓ PIACHOZ KÉPEST EGYÉRTELMŰ TÚLKÍNÁLAT VAN Szerző: B. T.

Nyomdaipar: vihar után, vihar előttA válság természetesen nem kerülte el a hazai papír- és nyomdaszek-tort sem. Kevés a megrendelés, alacsonyak az árak, sok nyomda pedig svájci frank, illetve euró alapú hitelből korszerűsített, bővített. Ezek a cégek most ugyanolyan bajban vannak, mint az eladósodott magán-emberek, csak őket senki nem akarja megsegíteni. Ezenkívül draszti-kusan emelkedik a környezetvédelmi termékdíj is. Peller Katalinnal, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkárával a szakma korántsem rózsás helyzetéről beszélgettünk.

Peller Katalin



A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJTÁBLÁZAT MÉG NEM ISMERI AZ ÚJDONSÁGOT

Gyorsan lebomló kukoricapalack

Több száz év, mire a Föld képes egy-egy hagyományos műanyag palackot feldolgozni, ennek ellenére a mo-

dern kori ember mindennapi élete során tömegesen termeli az eff éle műanyag hulladékot. A csomagolóanyagok tudatos használatával és az alapanyagok környe-zettudatos megválasztásával azonban megkönnyíthető a lebomlás folyamata.

A speciális, színes PLA palackok alap-anyaga a kukoricából, búzából vagy cukor-cirokból készülő, természetes biopolimer,

illetékesek még mindig a műanyagéhoz (PET) sorolják, amivel az újabb és eleve drágább technológia piaci térnyerését ne-hezítik. Az uniós irányelveket fi gyelembe véve elengedhetetlennek tartjuk, hogy a komposztálható bioanyagokból készült csomagolóanyagok és eszközök termék-díja nulla legyen.

A klaszter egyébként nemcsak a PLA cso-magolóanyagok fejlesztésével foglalkozik, legfontosabb célkitűzései közé tartozik a különböző nanoméretű töltőanyagokkal módosított politejsav (bio-polimer) fólia és egyéb műanyagot helyettesítő bio csoma-golóanyagok jellemzőinek és gyárthatósá-gi lehetőségeinek vizsgálata is.

egy olyan biovegyület, ami teljes mérték-ben környezetkímélő, és a komposztálódás során pár héten belül, akár egy vajas ke-nyér sebességével is lebomolhat.

Így lehet a kukoricából újra kukorica. A komposztálódás folyamata úgy indul meg, hogy a szemétbe kidobott ételeket megtámadó baktériumok a palackra is átterjednek, és rövidesen eltüntetik azt. A magyar fejlesztők a környezettudatos-ság szempontján kívül a játékosságot is szem előtt tartották. A palackok össze-nyomhatók, kanyaríthatók, és egymásba lehet őket illeszteni.

Nem technológiai, hanem társadalmi-gazdasági probléma, hogy a PLA alap-anyagból gyártott (nem műanyag) ter-mékek környezetvédelmi termékdíját az

Bomlik a környezetért, kanyarodik a játék kedvéért a magyar fejlesztésű, PLA (Polylactyd Acid) biopolimerből készült palack. Az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter PLA fejlesztését Dobronyi Tamás címzetes egyetemi docens, klasztermenedzser ismerteti.

Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter1141 Budapest, Tarsoly u. 9.

Tel.: 06-1-384-2122


Honlap: www.omnipack.hu

Dobronyi Tamás PhD, klasz ter me ne-dzser, címzetes egyetemi docens, az MTA köztestületének tagja 1979-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Főiskolán kezdte 1998-ban. 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem menedzser szakán MBA fokozatot szerzett. Abszolválta az ELTE Európa-tanulmányok posztgraduális képzését is. A Newport International University PhD in Business administration végzett-ségét követően elvégezte a Harvard Egyetem Kennedy School of Government – Strategic Frameworks for Nonprofi t Organizations felsővezetői programját is. Számos gazdasági és csomagolástechnikai szakcikk szerzője. Az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter menedzsere. Az Óbudai Egyetem óraadó oktatója és címzetes egyetemi docense.



Ipari park és logisztikai központ Nagykanizsán

Kisvállalkozások a General Electric mellettNagykanizsa Megyei Jogú Város 2000-ben hozta létre az Ipari Park és Logisztikai Központot, amely a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. irányítása alatt működik. Az ipari park versenyelőnye a többi ipari parkkal szemben elsősorban egyedi földrajzi fekvésének köszönhető, hiszen az V. és V/B számú európai közlekedési korridor, vagyis az M7-es autópálya mentén terül el, mintegy 100 hektáron. A logisztika által kínált lehetőségek, valamint a modern üzleti és pénzügyi infra-struktúra vonzó környezetet biztosít a már betelepült, illetve a területen vállalkoz-ni kívánók számára egyaránt. A Nagykanizsai Ipari Parkban rejlő lehetőségeket mi sem bizonyítja jobban, mint olyan világhírű cégek jelenléte, mint a General Electric vagy a Ruget. A világszerte közismert cégek mellett nem elhanyagolható a helyi kis- és középvállalkozások szerepvállalása sem, hiszen a területen működő, a szolgáltatások színes skáláját felvonultató közel száz vállalkozás több száz embernek munkahelyet biztosítva hozzájárul Nagykanizsa gazdasági versenyképességének növeléséhez. Az ipari park területén a földterületek irányára 4000 HUF/m2, amelyből jelentős kedvezmény kapható a beruházás értékétől és a foglalkoztatottak számától függően. A zrt. kisebb és nagyobb vállalkozások számára egyaránt kínál befek-tetési területeket, hiszen a parkban 15 000 m2 -től egészen 120 000 m2-ig terjedő nagyságú ingatlanok vásárolhatók. Az ipari övezet területén található Inkubátorház és Innovációs Központ neve mára ismerősen cseng nemcsak a vállalkozni kívánók, de a laikusok számára is, hiszen rendkívül kedvező, 900 HUF/m2 áron kínál irodát és műhelyt kezdő vállalkozások számára, lerövidítve ezzel piacra jutásuk időtartamát.A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. versenyképes környezettel és kedvező telekárakkal várja Önt és vállalkozását.

Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt.8800 Nagykanizsa, Garay u. 21. • Tel.: (93) 311-241, (93) 536-365 • Fax: (93) 314-382 • E-mail: [email protected] • Honlap: www.nkvg.hu

Várjuk a Bajai Ipari Parkban!A Bajai Ipari Parkban közel száz kis- és közepes vállalkozás működik. Az ipari park menedzsmentfeladatait ellátó, száz százalék-ban önkormányzati tulajdonú Baja Vagyon Zrt. a város és a térség gazdaságfejlesztésének szolgálatába kívánja állítani; elsősor-ban innovatív befektetőket várnak az új, eddig betelepítésre váró közel 25 hektáros összközművesített területre, mondta Zsíros Menyhért Gábor vezérigazgató.

Milyen feltételekkel várják a befektetőket, mit kínál Baja városa és a zrt.?– Többféle támogatást nyújt az idetelepülő vállalkozásoknak. Elsőként, a bajai önkormányzat rendelete alapján, a beruházás és a

munkahelyteremtés mértékétől függően kedvezményt kaphatnak a vállalkozások az ipari telkek megvételét követően. Az ipari park menedzsmentjét is ellátó Baja Vagyon Zrt. digitális közműadat-szolgáltatást nyújt. Hozzánk lehet fordulni minden területi, beépíthe-tőségi adatért, gyorsan tudunk információt adni mindarról, ami az engedélyezési eljáráshoz szükséges. Segítséget adunk azoknak, akik fejlesztési elképzeléseikhez a pályázati lehetőségeket igénybe kívánják venni.

Mennyit javított Baja pozícióján logisztikai szempontból az M6-os autópálya?– Jelentősen. Eddig körülbelül száz kilométerre voltunk az M5-östől, most 10-15 perc alatt elérhető Baja az M6-os autópályától.

Az ipari terület közvetlenül Baja elkerülő útja mellett van. Ki kell emelni, hogy Baja intermodális logisztikai központ, ahol a vízi út, a vasút és a közút találkozik. A bajai kikötő a legnagyobb forgalmú dunai kikötők egyike az országban.

Mely iparágakban számítanak leginkább vállalkozásokra?– Nincs megkötés, várjuk a gazdasági szféra azon szereplőit, akiknek konkrét, hosszú távú és pénzügyileg megalapozott elképzeléseik

vannak. Mi projektekben gondolkozunk, stabilitásban, az ipari parki területek értékesítése nem cél, hanem a gazdasági fejlesztés eszköze.

Baja Vagyon Zrt. 6500 Baja, Árpád tér 1. • Tel./fax: (79) 950-471E-mail: [email protected] • Honlap: [email protected]



Bencsik János klíma- és energiaügyért fele-lős államtitkár úr tartotta, aki a közelmúlt-ban született energiastratégiát prezentálta naprakészen a résztvevőknek. Fontos ese-mény volt a Kereskedelmi és Iparkamara

elnökének, dr. Parragh László úrnak az elő-adása is, amely képet nyújtott az energetika és munkaerőpiac közti összefüggésekről.

Legnagyobb energetikai cégünk, a Ma-gyar Villamos Művek Csoport részletesen, több előadással ismertette középtávú ter-vét a Nemzeti Energiastratégia tükrében, a rendszerirányítás és a fejlesztés szem-pontjából.

A kiállítás kilenc éve mutat irányt a ma-gyar energetikában érintettek szá-mára, merre fejlődik a világ és benne

mikrokörnyezetünk. Mára a rendezvény az energetikai szakma fő találkozóhelyévé vált, a résztvevők pedig meggyőződhettek róla, hogy érdemes nyitott szemmel és fül-lel befogadni a kiállítók üzenetét, plusz sok szakmai kapcsolatot építeni.

A kiállításon jelen lévő cégek az energe-tikai szektor több területét képviselték, így az érdeklődők a konferencián elhangzó el-méleti tudást a kiállítói standokon gyakor-lati ismeretekkel egészíthették ki – többek között az energetikai háttéripar, alternatív energiaforrások, ener gi a be szer zés és -fel-használás, környezetvédelem területén.

A cégeknek a szakmai egyesületek stand ján lehetőségük volt egymással, a konferencián résztvevőkkel és a látoga-tókkal kötetlen formában találkozni, üzleti kapcsolatokat kiépíteni, információkat és tapasztalatokat cserélni.

Nagy öröm számunkra, hogy a szakma szinte teljes keresztmetszetének szervez-hettünk konferenciát és kiállítást. Az idén azonban jelentősen eltértünk a korábbi gyakorlattól, hiszen az eseményen a szak-mapolitika legfelsőbb szintje is képvisel-tette magát. Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úr a konferenciára fő-védnökséget vállalt, a nyitó előadást pedig

A konferencia foglalkozott a klímavé-delemmel, illetve a kapcsolt energiater-melés problémájával, valamint az ehhez tartozó közgazdasági kérdésekkel, de a gázturbinás erőművek üzemeltetési ta-pasztalatairól és a fejlesztés irányairól is hallhattak előadásokat. Ugyancsak napi-rendre került az energetikai szektort és mindannyiunkat megdöbbentő japán földrengés, hiszen a reaktorbaleset követ-kezményeiből leszűrt tennivalók úgyszól-ván a világ összes atomerőművét érintik.

Már szinte hagyomány a rendezvé-nyen, így most is nagy súlyt helyeztünk

a megújuló energiákra, egy teljes napon keresztül. A harmadik napon a vízi ener-giáról is hallottak az érdeklődők szakmai előadásokat.

Kilencedik alkalommal adott helyet az Energoexpo az évente több mint 150 résztvevőt vonzó Villanyszerelő Fórum-nak. Az előadások számos aktuális kérdést, problémát érintettek, elsősorban a re-gisztrált szerelői rendszer tapasztalataival és kérdéseivel kapcsolatban.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network szakmai támogatásával biztosí-tottunk lehetőséget a kiállítóknak, kon-ferencia-résztvevőknek a külföldi partne-rekkel történő kapcsolatfelvételre, üzleti lehetőséget kínálva így mindkét félnek.

A konferencia szabadon választható szakmai továbbképzésnek minősült, en-nek értelmében a Magyar Mérnöki Kama-ra az Energoexpo előadói és résztvevői számára kreditpontot adott.

KLÍMAVÉDELEM, KAPCSOLT ÁRAMTERMELÉS, REAKTORBALESET, VÍZI ENERGIA Szerző: V. J.

Nagy siker volt a kilencedik EnergoexpoA V-Trade Kiállítások Kft. – az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hajdú-Bihar megyei csoportja és a MTESZ együttműködésével – 2011. szep-tember 27–29. között kilencedik alkalommal rendezte meg az Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítást és Konferenciát. A rendezvénynek a debreceni Kölcsey Konferencia Központ adott otthont. 23 cég közel 600 m2-en várta az energetika iránt érdeklődő látogatókat, a konferencián pedig közel 60 előadást hallgathattak meg a résztvevők. Az alábbiakban a rendezők foglalják össze a három nap történéseit.

ÁramárverésIdén második alkalommal rendeztük meg az Áramárverést, amelyen lehetőséget

teremtettünk a fogyasztóknak és az energiakereskedőknek a megismerkedésre, kap-csolatok kiépítésére. A kereskedők hasznos tanácsokat is tudtak adni az érdeklődő cé-geknek. Erre a kötelezettség nélküli, fogyasztók számára költséghatékony programra a teljes fogyasztói szegmensből jelentkeztek cégek.

Az idei áramárverésen 9 fogyasztóért 7 energiakereskedő versenyzett. Fogyasztói oldalról a legkülönbözőbb nagyságú vállalkozások jelentek meg: a 70 000 kWh/év villamosenergia-fogyasztású cégtől a 30 000 000 kWh/év fogyasztással rendelkező cé-gig képviseltették magukat az árverésen. A cégek teljes piaci képet kaptak a villamos energia aktuális kereskedelmi áráról. Az árverést követően a fogyasztók és kereskedők tovább folytathatják a tárgyalást a sikeres szerződéskötés érdekében.


www.gtm.huKÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

A városok helyzete között van valami különbség?

– Veszprém megye egy kicsit mindig is el volt maradva a régió másik két me-gyéjéhez képest, mint ahogy Veszprém város is egy kicsit háttérbe szorult Szé-kesfehérvár és Tatabánya mögött. Ennek egyértelmű oka, hogy az ipar évtize-dekkel korábban sem volt olyan fejlett, mint a másik két megyében, a városnak pedig óriási hátrányt jelentett, jelent, hogy nincs ipari parkja. Van ugyan egy reptere, de ott is inkább perek vannak, és nem befektetők, enélkül pedig elég nehéz letelepíteni a nemzetközi cégeket. Várpalotának van ugyan két ipari parkja is, csak a befektető kevés. Hogy ne csak a negatívumokról szóljak: a pápai ipa-ri park eléggé jól megy, az ajkai pedig mondhatni, kiválóan.

Dr. Markovszky György, a Veszprém Me-gyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Hogyan érintette a válság a megyét?– Nehéz erre általános választ adni – vagy

úgy is mondhatnám: ágazatspecifi kusan. A legjobb példa erre a gépipar, a jármű-beszállítás, a járműelektronika. 2008–2009-ben becslések szerint 30-40%-os visszaesést mutatott fel ez az iparág, ami igencsak megdöbbentő volt. 2010-ben azután beindult a fejlődés, és ma már az ágazat mintegy 20%-kal felülmúlja a vál-ság előtti teljesítményét. A megyére jel-lemző másik iparágra, a vegyiparra sem mondható el, hogy a válság tönkretette volna, úgy gondolom, itt az egyébként is jellemző ciklikusság folytatódott tovább, két rossz után egy jó évvel.

Gondolom, a saját szakmájára, az épí-tőiparra és az ingatlanpiacra azért már nem sok pozitív dolgot tud mondani…

– Az építőipar helyzete egyértelműen és túlzás nélkül tragikusnak mondható – im-már az ötödik vagy a hatodik éve. Ebben nemcsak az a borzasztó, hogy kis és köze-pes magyar vállalkozások tömege ment vagy megy tönkre, hanem az is, hogy az építőipar a legjobb indikátor: ha pörög az építőipar, hamarosan pörögni fog a gaz-daság is. Ennek most a jelét sem tapasz-talom, vagyis ebből a szemszögből nem igazán látom a gazdaság kilábalását.

Kereskedelem?– Azt szinte már nem is érdemes megemlí-

teni: az embereknek elfogyott a pénzük, te-hát nem tudnak vagy nem mernek vásárol-ni. Ki a hitelét szeretné visszafi zetni, ki csak a rezsit szeretné kiegyenlíteni. Akinek meg még ezek után is marad egy kis pénze, az sem költi el, elteszi még nehezebb időkre,.

Mit tehet ilyenkor a kamara?– Én írogatok mindenfelé, küldöm a ja-

vaslataimat, amikre vagy kapok választ, vagy nem. Többnyire nem. Valószínűleg nem tartanak könnyű embernek, de hát én nem is azért vagyok a kamara el-nöke, hogy kellemesen elbeszélgessek mindenkivel, hanem hogy segítsek a vállalkozóknak. Ameddig tudom, illet-ve ameddig engedik, csinálom. Engem szinte egyhangúlag választottak meg, ami nem kis szó errefelé. Soha egyetlen fi llért a kamarától nem kaptam, nem vet-tem ki, és nem is fogok, van saját cégem, abból élek.

A JÁRMŰIPAR ÉS A TURISZTIKA A KÉT VEZETŐ IPARÁG Szerző: V. Z.

Közép-Dunántúl, a „királyi régió”A Közép-Dunántúl régió Magyarország történelmi központjában terül el, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, ezen belül 26 kistérség alkotja. A régió sokkal jelentősebb szerepet játszik Magyarország gazda-sági és turisztikai életében, mint amit területe (11 117 négyzetkilométer) és lakossága (1,1 millió fő) mutat. Székesfehérvár, Komárom, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros üzemei és ipari parkjai, a három „királyi város” (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém) szakrális öröksége, illetve a Bala-ton és a Balaton-felvidék különleges szépsége teszi fontossá és egyedivé ezt a tájegységet. A három megye gazdasági és turisztikai szakembereit kérdeztük a válság hatásairól, illetve a kilábalás irányairól.

Dr. Markovszky György

Tihany


www.gtm.hu KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

A honlapjukon azért látom, hogy fo-lyik a munka…

– A kamara a saját eszközeivel ter-mészetesen próbál segíteni a megye vállalkozóin. Nem együtt sírunk velük, mert azzal sokra nem mennének, ha-nem konkrét segítséget szeretnénk adni. Megpróbáljuk piacra segíteni az arra ér-demes vállalkozókat. Nem azokat, akik csak a csodát várják, hanem akik tesznek is érte. Megértetjük velük: helyettük mi nem tudjuk megoldani a problémákat, de együtt talán közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ehhez minden informáci-ót összegyűjtünk, működtetjük a beszál-lítói klubot, az innovációs klasztert, szer-vezünk fórumokat, meghívunk külföldi előadókat, gazdasági szakembereket.

Működik az érdekvédelmi funkció-juk is?

– Az egyik legfontosabb tevékeny-ségi körünk jellemző módon a külön-böző ellenőrző hatóságok, közegek elburjánzott és egyértelműen pénzbe-hajtási célú akcióinak a kordában tartása. A különböző adóhatósági, munkavé-delmi, munkaügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, állategészségügyi és még ki tudja, milyen szervek a megítélésünk szerint igen gyakran átlépik a korrekt-ség határát. Szinte mindenért horribilis büntetéseket szabnak ki, nem törőd-ve azzal, hogy ezzel egyik-másik vál-lalkozást a megszűnés határára lökik. A kamara nem azt mondja, hogy a csaló, slendrián vállalkozásokat ne büntessék meg, de ne is éreztessék azt, hogy ne-kik mindent szabad, a vállalkozó meg csak egy dolgot tehet: fi zet. Ez az ország azért mégiscsak a vállalkozókból él – le-gyenek azok multik vagy kkv-k.

Akik között, gondolom, itt a megyé-ben sincs túl nagy egyetértés…

– Szerintem ez a multi–kkv ellentét mondvacsinált dolog, igenis szükség van a multikra, az általuk behozott tudásra, munkafegyelemre, piacismeretre. Felszí-nes ismeretei vannak a gazdaságról annak, aki az hiszi, ha a magyar kisvállalkozásnak adunk hitelt meg állami pénzt, az rögtön jó helyzetbe kerül a piacon. Itthon még csak-csak elboldogulhat, de külföldön azonnal meghal. Ha viszont valaki úgy kezdi, hogy beszállít egy nemzetközi cégnek, majd kellőképpen integrálódik a rendszerbe, az 2-3-5 év múlva már elég tőkét és bátorságot gyűjthet ahhoz, hogy egyedül is megmérettesse magát a nem-zetközi piacon.

Juhász József, a Komárom-Esztergom Me-gyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke:

Milyen területeken számolhat be fejlő-désről a megyében az elmúlt egy évben?

– Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű és második legsűrűbben lakott megyéje. Földrajzi adottságai révén és a rendszerváltás előtti időkről öröklött gaz-dasági szerkezetének sikeres átalakításával Magyarország egyik legfejlettebb és legdi-namikusabban fejlődő térsége. A világcégek közül is számos létesített jelentős gyártási kapacitást nálunk, elég, ha csak a Nokiára gondolunk. A 2008-as válság után – amely a megyét igen érzékenyen érintette – 2010-ben megállt a munkanélküliek számának növekedése, sőt idén már 10% alá csökkent az arányuk. Számos kis- és középvállalkozás jelenleg már a válság előtti szinten termel

– elsősorban a multik beszállítói –, sőt új pi-acokat is szereztek, a hosszú távú verseny-képesség fenntartása érdekében technoló-giai fejlesztéseket is kezdtek. Ezt jelzi, hogy egyes szakmákban nőtt a munkaerő-keres-let, és ezzel emelkedett az iskolarendszerű és felnőtt szakképzési igény is.

A kkv-k esetében történtek-e előrelé-pések?

– A fejlődés elsősorban az autóipari és elektronikai cégek beszállítóinál érzékel-hető. Megállapítható, hogy azok fejlődnek, akik nem elégszenek meg a pillanatnyi pi-aci, technikai, jövedelmezőségi helyzettel, hanem hosszabb távú stratégiában gon-dolkodnak, cselekednek, fejlesztenek, saját erejüket kiegészítik pályázati forrásokkal, és keresik az innovációt célzó együttmű-ködéseket. Ennek érdekében fémipari klasztert alapítottunk, kézikönyvet adtunk ki angol és magyar nyelven a beszállítóvá válás elősegítésére.

Mi a megye erőssége? – Jók az adottságaink, és sikeresen

hajtottuk végre a gazdasági szerkezet átalakítását. A megyében 11 ipari park működik. A gazdasági fejlődés személyi alapfeltétele is adott: nálunk nagy számú és magasan képzett szakmunkás- és mér-nöki gárda áll rendelkezésre. Országosan ugyan nem előnyös, de ebben szerepet játszik az is, hogy jelentős a szakember-bevándorlás ide az ország fejletlenebb régióiból, és a határon túlról jellemző a napi bejárás is. Tagjainkat hírlevelünkön és honlapunkon keresztül értesítjük a vállalkozókat érintő eseményekről. Ál-talában jó partneri együttműködésben és sikeres gazdaságpolitikával, infrast-ruktúra-fejlesztéssel az önkormányzatok megteremtették és elősegítik a megye további fejlődését.

Melyek a kamara legsürgetőbb felada-tai?

– A kamara jelenlegi jogosítványai szű-kösek, az új kamarai törvény alapvető változást hozhat, amellyel bővülnek jogo-sítványaink és remélhetően személyi és anyagi feltételeink is. Elkezdtük a kötelező kamarai tagsággal járó feladatbővülésre való felkészülést.

A kamara hogyan tudja segíteni a me-gye vállalkozóit?

– Mivel az információ hatalom, ezért igen fontos, hogy tanácsadásokon, fóru-mok szervezésén, a kamarai honlapon keresztül is megadjunk minden olyan információt, információs forrást, amelyre a vállalkozónak az üzleti sikerességhez szüksége lehet. A kamaráknál elérhető a Széchenyi Kártya, beruházási és forgóesz-közhitel, amelyek révén a pótlólagos fej-lesztési és forgóeszközigény kielégíthető. Pályázati tanácsadást, előminősítést vég-zünk, megkímélve a vállalkozókat a fe-lesleges idő- és pénzpocsékolástól. Nem közvetlenül, hanem áttételesen a vállal-kozói érdekeket érvényesítjük a szakkép-zés korszerűsítésében, a kormány és mi-nisztériumai, a jogszabálytervezeteknek a hatóságok felé történő véleményezésé-ben, a gazdaságot negatívan befolyásoló anomáliák jelzésében.

Klubokat működtetünk a sok vegyes-vállalat miatt. Beindítottunk egy angol–magyar vállalkozási klubot, ezen kívül a könyvelők, a kereskedők és a gázszerelők klubja működik. A vállalkozókat elsősor-ban a saját forrás kiegészítésének feltárá-sában, piaci, pályázati lehetőségek aján-lásában segítjük.

Juhász József



Milyen terveik vannak a továbblépés érdekében?

– Mindenekelőtt az eddigi feladatainkat szeretnénk mind magasabb színvonalon el-látni. A későbbiek során azt a maximális célt igyekszünk megvalósítani, hogy minden egyes – akár egyedi – valós gazdasági, gaz-dálkodási, jogi, pénzügyi, adózási kérdés-ben segíteni tudjunk a hozzánk fordulóknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy eljárunk he-

lyettük a hatóságoknál, netán könyvelünk, tervezünk és dolgozunk helyettük.

A kamara kiemelten foglalkozik a szak-munkástanulók képzésével és elhelyezke-désével is. Az új lehetőségeknek köszön-hetően mostantól a tanulók több időt fognak tölteni a szakmai gyakorlatokon: a megye, illetve az egész magyar gazdaság érdeke az, hogy magasan képzett, önálló-an dolgozni képes szakmunkásaink legye-nek. Kamaránk egyébként rendszeresen ellenőrzi a tanulószerződéses diákokat, il-letve az őket foglalkoztató cégeket, annak érdekében, hogy párbeszéd legyen a cé-gek és a szervezet között. Szükségszerű az önkormányzatokkal, a társszervekkel való hatékonyabb, szorosabb együttműködés.

Hogyan vélekednek a kötelező kama-rai tagságról?

– Alapvetően fontosnak tartjuk a kötele-ző kamarai tagságot: a cégek legyenek a kamara látókörében – hiszen ilyen módon a nyilvántartásból kiderül, melyik vállal-kozás hol és milyen tevékenységet folytat. Így elkezdhetjük kontrollálni, minősíteni és szervezni az egyes szakmák, szakma-csoportok tevékenységét, átláthatjuk gondjaikat, problémáikat. Az egyes szak-

macsoportok, helyi, országos és nemzet-közi adatainak tárházából közgazdasági, pénzügyi elemzéseket készíthetünk, me-lyekből a vállalkozások számára haszno-sítható következtetésekre juthatunk. Az eddigi szavakon túl, eff ektíve elkezdhetjük a feketegazdaság kifehérítését, a kóklerek kiszűrését. Bízunk abban, hogy a köztestü-leti kamarák hazánkban is mielőbb olyan jogosítványokkal fognak rendelkezni, mint

a gazdaságilag sikeresebb országokban. A jogosítványokkal élve azon igyekszünk, hogy minél előbb pozitívan érezzék a vál-lalkozások a kötelező tagság kamarai elő-nyeit, és ne egy újabb adónemnek, bürok-ratikus tehernek minősítsék.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereske-delmi és Iparkamara elnöke:

Vannak-e biztató jelek a megyében, így, a válság után?

– Fejér megye számára az európai gaz-daságban történő pozitív jelek rögtön megjelennek, hiszen a jelen lévő multina-cionális cégek beszállítói köre jelentősen tud fejlődni. A fejlődést illetően a megyé-ben kettős helyzet alakult ki; a multik be-szállítói oldala valamennyit javult, azon-ban a magyar gazdaság stagnálása miatt az itt lévő kkv-k, a mezőgazdasági élelmi-szergyártók továbbra sem tudtak lendü-letbe jönni.

Milyen a helyzet a munkaerőpiacon?– Fejér megyében egyidejűleg tapasztal-

ható munkanélküliség – ami az átlagosnál a korábbi évekhez képest magasabb –, ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány

is. Ez azt is mutatja, hogy a munkaerőkép-zés nem volt rendben az elmúlt években hazánkban. Nem az átképzéssel, hanem az alapképzéssel és az előrelátással kell a gazdasági folyamatokat elősegíteni. Na-gyon fontosnak tartom, hogy kormány-zati intézkedések alapján a szakképzés jelentősen átalakult. Ebben a kamara fon-tos szerepet kapott, és várhatóan egy-két éven belül megjelenik a hatása: a munka-erő-piaci igényekhez jobban alkalmazko-dó, magasabb szintű és a hiányszakmákat pótló szakképzés fog elindulni. Fontosnak tartjuk, hogy a szakképző helyek minő-ségi képzést nyújtsanak, illetve a vállalati gyakorlati képzőhelyek nagyobb szám-ban jöjjenek létre.

Milyen területeken várható hangsú-lyosabb előrelépés, és a kamara miként kívánja segíteni mindezt?

– Kiváló a földrajzi fekvésünk, a logisztika fejlesztése tehát fontos feladat. Erősítenünk kell az alternatív energia iparág területén is. A kamarán belül eredményesen működő energiaklubunk nagyon sok vállalkozásnak adott már ötletet, keresett forrást. Régóta mondjuk, hogy struktúraváltásra van szük-ség, hiszen korábbi erősségeink – busz-gyártás, elektronika – mellett új prioritások

jelentek meg. A székesfehérvári Cerbona sorsának szerencsétlen alakulása kapcsán jegyzem meg, hogy a megye nem mond-hat le a speciális élelmiszeripari termelés-ről sem. Az élelmiszer világszerte fontos kérdés marad, a mezőföldi adottságokra minél több speciális élelmiszer-termelési tevékenységet kell kiépíteni. A kamara erő-síteni kívánja azt a szakmai munkát, amely a különböző területek tagozatba való tö-mörülését segíti. A közelmúltban alakult meg az építőipari tagozat, és már készülő-dik a lakóközösségek, üzemeltetői vállalko-

Radetzky Jenő

Esztergom


www.gtm.hu KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

zások fóruma. A kamara sokat tud tenni az információkkal való ellátásban, a pályázati folyamatokban történő segítéssel, a kisvál-lalkozások egymásra találásában.

A májusban Móron megrendezett kárpát-medencei gazdasági fórumon Ön azt javasolta, hogy az új térségi gaz-daságpolitika elindítását szolgáló tervet Wekerle Sándorról, Magyarország egy-kori miniszterelnökéről nevezzék el, aki egyébként Móron született.

– Azt gondolom, hogy a Kárpát-meden-cében lévő országoknak óriási esélyük van, hogy az átalakuló európai gazdaság mo-torjává váljanak, hiszen a térségben rend-kívül nagy lehetőségek rejlenek. Mindez összefügg azzal, hogy a kontinens déli, délnyugati sávja elveszítette korábbi len-dületét, s a Baltikumtól a Fekete-tengerig és az Adriáig terjedő terület válhat az Eu-rópai Unió fejlődésének igazi előmozdító-jává. Én úgy gondolom, hogy Magyaror-szág jelentős szerepet vállalhat, illetve kell, hogy vállaljon a kárpát-medencei gazda-sági fejlesztések terén. A Fejér Megyei Ke-reskedelmi és Iparkamara élére állt ennek a gazdaságfejlesztési programnak, amely találkozott a kormányzati szándékkal.

Bodrogai László, a Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója:

– Ebben a régióban minden megtalál-ható, ami a tartalmas kikapcsolódáshoz kell. Nagyon sok turista keresi fel a ré-

giót, ám vendégszámban és a vendég -éjszakák számában Budapest és a Balaton megelőz bennünket. A pályázati lehető-ségeknek köszönhetően számos idegen-forgalmi nevezetességgel gyarapodott a régió, és nagyon sok helyen tudtunk rekonstrukciót végezni. A fejlesztések zömmel az egészségturizmus feltételei-nek javítására és a történelmi örökség méltó bemutatására irányultak. A ven-dégforgalom növekedése alapján 2010-ben hazánk legdinamikusabban fejlődő régiója lett Közép-Dunántúl, s 2011 első négy hónapjában további 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma.

Mennyiben alapoznak arra a szeren-csés történelmi tényre, hogy „királyi ré-gió” várja az ide látogatókat?

– Nem hagyjuk fi gyelmen kívül, hogy a magyar államiság bölcsőjében élünk, termé-szetesen mindenki próbál ebbe az irányba elmozdulni. Székesfehérvár belvárosában felújított műemléképületben nyílt meg a négycsillagos Hotel Magyar Király, amely akár több száz fős esküvők, vacsorák, konfe-renciák megrendezésére alkalmas. Fehérvár egyébként az elmúlt fejlesztési időszak nyer-tese. Megalakult a turisztikai desztinációs menedzsment, amely összefogja a lehe-tőségeket. Veszprémben a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében elnevezésű projekt keretében a Séd patak mentén egy három és fél kilométeres túraútvonal ké-szült el, amely a veszprémi várat köti össze az állatkerttel. A sétaút mentén rekonstru-álták a középkori apácakolostor romjait, a Jezsuita templomot és a Margit-romokat. További szép példája a felújítási sorozatnak a sümegi vár, július utolsó péntekjén volt az átadás. Fehérvárcsurgón is a végéhez köze-ledik a Károlyi-kastély rekonstrukciója, és a nádasdladányi kastély is megújult.

Ha a Balatont és a Velencei-tavat nem számítjuk ide, a régiót az átmenő turiz-mus jellemzi. Változott-e ez a helyzet az utóbbi években?

– Utakkal jól ellátott vidék a miénk, iga-zi tranzitrégió. Jelenleg csak 2,6 nap a turisták átlagos tartózkodási ideje, ezen kulturális és egyéb programokkal igyek-szünk változtatni. A Velencei-tó környékén például döbbenetes mennyiségű fejlesz-tésről számolhatok be. Mindez természe-tesen a tóparti önkormányzatoknak is köszönhető, hiszen nagyon odafi gyelnek a településükre. Megújult és nagyon ked-veltté vált például az agárdi termálfürdő. A szállodaberuházások eredményeként az elmúlt években négy új négycsillagos hotellel is gyarapodott a Közép-Dunántúl régió, ebből kettő a Velencei-tó partján ta-lálható. Pákozdon, a Mészeg-hegyen van a Katonai Emlékpark, ide is sokan ellátogat-nak, hogy megnézzék a hadtörténeti és katonai kiállításokat. A pákozdi arborétum is kedvelt célpont.

A sümegi Hotel Kapitány wellness- és konferenciaszállodában a tavalyi nagybe-ruházások eredményeként wellnessrészleg, negyven új szoba, valamint szekcionálható konferenciaterem létesült.

Az etyeki Korda Filmstúdióhoz kapcsolva a közelmúltban nyitották meg azt a külön-leges látogatói központot, ahol a fi lmké-szítés világával ismerkedhetnek meg a lá-togatók, de az etyeki vagy a móri borvidék is vonzó, mint ahogy a régióban található többi történelmi borvidék is.

Csökkenő munkanélküliség A Közép-Dunántúl régióban nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népes-

séghez viszonyított aránya (11,6%) továbbra is a harmadik legjobb a régiók sorában, és az országos értéknél 2,2 százalékponttal alacsonyabb. Fejér megye relatív mutató-ja (12,8%) 1,2% százalékponttal, Veszprém megyéé pedig (11,7%) 0,1 százalékponttal magasabb a régió átlagánál. Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor a régiós középértéknél 1,6 százalékponttal alacsonyabb értéken (10,0%-on) realizálódott az állásnélküliség relatív színvonala.

Fehérvárcsurgó

Bodrogai László



vének keretein belül. Mindezt az érintett szereplők lehető legszélesebb körének bevonásával.

Milyen konkrét tevékenységek kap-csolódnak a projekthez?

– A projekt keretén belül kísérleti akci-ók valósulnak meg, amelyek egy végső,

közös módszertan alapjául szolgálnak. A közös modell fogja meghatározni, hogy milyen módon lehet a feltárt kulturális értékeket a falusi turizmus szolgálatába állítani. A módszertanhoz kapcsolódóan olyan útmutatók is rendelkezésre állnak majd, amelyek a kulturális értékek azo-nosítását, a jó gyakorlatok átvételét és az érdekelt felek sikeres együttműködését segítik elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kulturális értékekkel rendelkező, de azt jelenleg nem hasznosító térségek számára kézzel fogható megoldások lesz-nek elérhetők. Továbbá a régióban a Mű-vészetek Völgyén mint konkrét mintaterü-leten keresztül teszteljük az új eszközöket.

Ebből a megfontolásból a Közép-du-nántúli Regionális Innovációs Ügy-nökség (KDRIÜ) az elmúlt évben egy

nemzetközi partnerség keretében sikeres pályázatot nyújtott be az INTERREG South East Europe Programme keretén belül a SY_CULTour (Synergy of culture and tourism: utilization of cultural potentials

in less favoured rural regions) projekt megvalósítására. Az együttműködés célja a turisztikai értékekben gazdag, de hátrá-nyos helyzetű régiók támogatása – emel-te ki Tóth Viktória, a projekt felelőse, a KDRIÜ szenior menedzsere.

Mire terjed ki a SY_CULTour kezdemé-nyezés?

– A SY_CULTour kreatív és innovatív módon kívánja a gazdasági-turisztikai szempontból kevésbé frekventált, azon-ban kulturális értékekben gazdag vidéki térségeket támogatni, illetve a területi és kulturális tőkét a jövőbeli regionális fejlő-dés motorjává tenni a fenntarthatóság el-

Milyen eredményeket várnak a munka végén?

– A kezdeményezés legfőbb célja tulaj-donképpen a munkahelyteremtés és a jö-vedelmek növelése a kísérleti területeken, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy az adott régió megőrizze értékeit. A partne-rek törekszenek arra, hogy minél több helyi, regionális és nemzeti szakértőt bevonja-nak a projekt megvalósításába. Számítanak a turisztikai szervezetek, tanácsadók támo-gatására is, akik tovább erősíthetik a köz-vetlen térségfejlesztő hatásokat.

Milyen innovatív elemeket tartalmaz a projekt?

– A szakértők közreműködésével egy „virtuális kamara” jön majd létre. Ez tu-lajdonképpen tanácsadó szervként fog működni egy internetes felület segítségé-vel. Ezáltal a kísérleti területek képviselői között könnyebben valósul meg a ta-pasztalatcsere, valamint a jó gyakorlatok átvétele is egyszerűbbé válik. A partnerek és helyi résztvevők hatékonyabb együtt-működése céljából gyakorlati tréningek is létrejönnek majd. Újdonságként a képzési modulok kidolgozásánál minden esetben az adott területi igényeknek megfelelően fogják kialakítani a tananyagot. Fontos elem, hogy a partner régiók képviselői ta-nulmányutak keretében ismerhetik meg a részt vevő régiók ilyen irányú eredmé-nyeit. Ennek részeként a projektpartnerek elsőként a közép-dunántúli mintaterüle-tet ismerhették meg személyesen, 2011 szeptemberében.

KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN Szerző: T. K.

SY_CULTour – a kultúra és a turizmus hatékony nemzetközi együttműködéseA turisztikai és kulturális értékekben gazdag Közép-Dunántúl régió szá-mára elengedhetetlen, hogy adottságait a mainál hatékonyabban hasz-nosítsa. Ennek egyik lehetősége, hogy nemzetközi együttműködések keretében olyan innovatív megoldásokat fejleszt és alkalmaz, amelyek hozzájárulnak a régió érték alapú fejlődéséhez.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 113.

Tel.: 06-22-514-111 • E-mail: [email protected]

Honlap: www.kdriu.hu


www.gtm.huEURÓPAI UNIÓ

Az eurózónával az a probléma, hogy egyik megoldás mellett sem tette le egyértelműen a voksát, a stabilitási és növekedési paktum pedig nem hozott eredményt. Az egész eddigi munkássága alapján innovatív és nonkonformista mó-don gondolkodó közgazdász úgy véleke-dett, hogy az euróövezet fennmaradása érdekében három intézkedéscsomagra mindenképpen szükség van.

Az első: az eurózóna hosszú távú műkö-dőképessége érdekében számos tagállam-ban költségvetési kiigazító programokra van szükség. Nem lehet ugyanis elvárni, hogy a gazdagabb országok mindig kisegít-sék a problémákkal küzdőket. Halaszthatat-lannak nevezte a nyugdíjrendszer és egyéb szociális ellátórendszerek átalakítását is, amelyek hosszú távon nem fenntarthatók.

A második: mindenképpen el kell kerülni a fi zetésképtelenséget. A fi zetőképesség garantálására Mundell szerint egy nagy pénzügyi alapot kell létrehozni és működ-tetni, mert nem lehet megengedni, hogy Olaszország is csőd közeli helyzetbe jusson. Kell egy hatóság is, amelyik ellenőrzi az or-szágokat, mielőtt bizonyos alapokhoz hoz-zájutnak. Bár elég komoly a veszélye annak, hogy egyes országok fi zetésképtelenné váljanak, ami a bankok megrohamozásá-val járna. Ha például Görögország mint a leggyengébb láncszem fi zetésképtelenné válna, akkor az ebből eredő bajok nagyob-bak lennének, mint a 2008-as bankroham esetében. Komoly probléma – mutatott rá Mundell –, hogy nincs elég dollár a világ-gazdaságban. Szerinte az amerikai és az európai központi banknak a közeljövőben hatalmas, ezermilliárd dolláros nagyság-rendű dollár–euró cserét kell véghezvin-nie, hogy a fellépő dollárhiányt orvosolni lehessen. Emlékeztetett: 2008. III. negyed-évében az EU-ban szintén nagy hiány volt

A 2008-ban kezdődött válságnak még messze nincs vége. Bizonyos jelek szerint egy második lassulási szakasz

kezdődik, és még egy „W” alakú válság sem kizárt, de ez még nem dőlt el – írta le a hely-zetet sajtótájékoztatóján a professzor. A Co-lumbia Egyetem és a Chinese University of Hong Kong professzora szerint az USA-ban a gazdaságpolitikai döntéseket a jövő no-vemberi elnökválasztás is befolyásolja.

Robert Mundellre az optimális valuta-övezetek elméletének kidolgozása okán az euró (egyik) atyjaként is tekintenek. Arra a kérdésre, hogy ma is büszke-e erre a címre, elmondta: két éve, amikor az eurózóna 10. évfordulóját ünnepelték, mindenki óriási sikernek nevezte. A prob-lémák ellenére a mai napig osztja ezt a véleményt. Egyben azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy bármilyen valutaunió jól működjön, fi skális stabilitás szükséges, különösen a jelentős államadósságú or-szágok esetében. Mundell szerint az el-adósodottság részben abból eredt, hogy az eurózóna létrehozásakor nem nézték kellő szigorral a belépő országok gazda-sági hátterét. Másrészt a belépést követő-en egyes országok, mint például – az egy főre eső német GDP alig egyharmadával rendelkező – Görögország vagy Portugá-lia rendkívüli módon megemelték a szoci-ális kiadásokat.

Reményét fejezte ki, hogy mára min-denki levonta a tanulságot: monetáris unió nem működhet költségvetési fegye-lem nélkül. Vagy az egyes államok maguk fi gyelnek erőteljesen az államháztartás alakulására, vagy a tagországok feladják fi skális önállóságukat, mint számos föde-rális berendezkedésű országban. Ez utób-bira az EU-ban jelenleg nincs esély, mert a tagállamok nem hajlandók lemondani az önálló költségvetési politikáról.

dollárból, ezért a dollár árfolyama nagyon megugrott, és szerinte részben ez is okoz-ta a válságot. Senki sem akarhatja, hogy ez újra megtörténjen.

A harmadik dolog, hogy úgy kellene kialakítaniuk a pénzügyi rendszert, hogy az EU hosszú távú jövőjébe illeszkedjen. Az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek úgy kellene együtt-működnie, hogy az egy integráltabb Európa felé mutasson. Kiemelte, hogy Görögország számára nem lenne meg-oldás az eurózónából való kilépés, ami igen komoly kockázatokkal járna a zóna egészére is. Görögországnak hatalmas adóssága van, amelynek visszafi zetésére még akkor sem állna rendelkezésére elég erőforrás, ha visszatérnének a drahmához, és azt leértékelnék. A drachma esetleges újrabevezetése során az emberek megro-hannák a görög bankokat, a betéteket tö-megesen kivennék, a bankrendszer össze-omlana. A görög kilépés híre a professzor szerint más dél-európai országokban is hasonló reakciókat váltana ki, és az adós-ságválságot csak súlyosbítaná ez a forga-tókönyv. Mundell bízik abban, hogy az eurózóna túléli az elmúlt évek pénzügyi krízisét. A megoldást az euró és a dollár összekapaszkodásában látja. A dollár és az euró közötti, általa javasolt árfolyam-paktumban egy eurót az 1,3-1,4 dolláros sávban jegyeznének.

MONETÁRIS UNIÓ NEM MŰKÖDHET KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEM NÉLKÜL Szerző: V. Pap Zsófi a

Nobel-díjas professzor budapesti előadása az eurózóna megmentésérőlFelelős nemzetállami gazdálkodás, megfelelő likviditást biztosító mechanizmus és az integráltabb Európa felé való elmozdulás ment-heti meg az eurózónát. Ebben a három feltételben foglalhatók össze Robert Mundell Nobel-díjas professzornak a legutóbbi budapesti látogatásán elhangzott útmutatásai. A világhírű közgazdász – aki 1999-ben, az egységes európai pénz, az euró megszületésének évében kapott Nobel-díjat – a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott előadást.

Robert Mundell


www.gtm.hu EURÓPAI UNIÓ

Robert Mundell munkásságáról Lő rinc né Istvánff y Hajnát, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Ta-nulmányok Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük, aki a professzor elméletének jó ismerője, és számos konferencián cseréltek véleményt.

Sokak szerint Robert Mundell előre lát-ta a jövőt…

– Robert Mundell az optimális valutaöve-zetről szóló elméletét az 50-es évek leg-végén megjelent cikkével indította útjára. Elmélete szerint nemcsak az jelent valuta-uniót, ha a részt vevő országok ugyanazt a közös pénzt használják, hanem már az is, ha végérvényesen rögzítik a nemzeti valuták közötti árfolyamot. Azt vizsgálta, hogy a II. világháború után kialakított nem-zetközi valutarendszer, a Bretton Woods-i rendszer, amely erre a rögzített árfolyam-rendszerre alapoz, reális és helyes döntés volt-e. Azt is kutatta, hogy milyen feltételei vannak a rögzített árfolyamrendszer jó mű-ködésének, de igazán nem foglalkoztatta egy ilyen közös valutára épülő rendszer európai lehetősége. Később vált nyilvánva-lóvá, hogy minél szorosabban összefonód-nak a gazdaságok, annál inkább felmerül a valutaunió létrehozásának szükségessége. 1999-ben, amikor visszanyúltak ehhez a mundelli elmélethez, az annak idején ko-rát megelőző, pusztán elméleti felvetésből gyakorlati megvalósulás lett.

Igazolta az élet az elméletet? Az euróválságnak az az oka, hogy ennek az optimális valutaövezetnek nem voltak meg a feltételei az EU-ban?

– Mundell szerint nincs más út Európa előtt, mint a valutaunió fenntartása. Ugyanis ilyen szervesen összefonódó gazdaságok eseté-ben teljesen értelmetlen lenne különböző nemzeti valutákat fenntartani. Szerinte az euróövezet valóban bizonyos kritériumokra kell, hogy épüljön, és ebből nem minden állt és ma sem áll fenn az Európai Unió esetében. Hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb felté-tel az úgynevezett tényezőmobilitás, vagyis hogy a nemzetgazdaságok között a terme-lési tényezők, mint a munka és a tőke telje-sen szabadon áramolhasson. Leginkább a munkaerő mobilitása okoz gondot a mai napig, mert az EU tagállamai között nem egészen rugalmasan áramlik át a munkaerő-túlkínálat. A nemzetközi valutarendszernek Mundell szerint a minél egységesebb valu-tahasználatra kellene épülnie. Ebből fakad, hogy szinte ő az egyetlen, aki a rögzített árfolyamok szükségességét hangsúlyozza, úgy az eurózónában, mint a világgazda-

ságban. Ezzel a spekulációnak is kihúzná a méregfogát. Többször utalt arra, hogy egy olyan túlliberalizált rendszer jött létre, ami-kor a legkisebb rossz vagy jó hír olyan hul-lámokat tud generálni a devizapiaci keres-letben és kínálatban, amelyek beláthatatlan árfolyammozgásokat keltenek. Mundell sze-rint bajok forrása, hogy nincs aranyfedezet, ezért vissza akar nyúlni a régi aranyparitásos rendszerhez, mert csak abban lehet egy nemzetközi rendszert stabilan működtetni, akár dollárral, akár euróval. Ennek a másik feltétele, hogy a legfontosabb, vezető valu-ták közötti árfolyam-ingadozásokat ki kell küszöbölni.

Vajon ezek a gyengeségek miért ma-radtak több mint tíz évig rejtve?

– Mundell szerint az euró nem csoda-szer, hanem egy kemény erőfeszítésekkel létrehozott mesterséges pénz, amely mö-gött is nemzetgazdaságok állnak. Az euró is – mint bármely valuta – a gazdasági alapok mozgása következtében időnként erősödik vagy gyengül. Nem abban látja a bajok okát, hogy ez az euró-konstrukció rossz, hanem abban, hogy az Unió nem volt képes folyamatosan rászorítani a tag-államokat, hogy az államadóssággal ne menjenek azon szint fölé, ami már nem-zetközi bizalomvesztést generál, aminek az euró issza meg a levét. A pénzügypo-litika három eszközéből kettőt már uniós szintre emeltek az eurózónában, vagyis nemzeti szinten nincs monetáris döntés, nincs árfolyamdöntés. A harmadik elem, a költségvetési politika, a nemzeti szuvere-nitás utolsó bástyája viszont megmaradt a nemzeti kormányok kezében.

Mit üzen Mundell a mának, a mai Ma-gyarországnak?

– Semmit nem oldana meg, ha Görög-országot engednék elbukni, ha szétesne az eurózóna. Bármi is történjen a gazda-ságban, rövid távon határozott fi skális kiigazító lépésekre van szükség. Például áfa-emeléssel, a kiadások lefaragásával és a szociális rendszer újragondolásával nagyon hatékony defi citcsökkentést kell elérni. Hosszabb távon viszont azt vallja, hogy a kínálatot kell fellendíteni, amire az adócsökkentést tartja fontosnak. Az euró-hoz való csatlakozás – a megfelelő belépési kritériumok teljesítése esetén – Magyaror-szág számára kedvező lehet. Egy kis gazda-ság ugyanis nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a saját valuta és a fő pi-acain használatos valuta közötti árfolyam-ingadozásnak – vélekedett a mostani elő-adásán is. A belépési kritériumok teljesítése

mindenképpen hosszabb időt igényel, arra néhány éven belül nem lát esélyt. Különö-sen fontos, hogy az euróövezet működése addigra visszatérjen a normális mederbe.

A professzor a rögzített árfolyamrend-szer híve, ebben is igazolja őt az idő?

– Ebben jelenik leginkább Mundell bátor, következetes, de sokak szerint vitatható közgazdasági felfogásrendszere. Miközben az országok többsége azt vallja, hogy nem szabad adminisztratívan beavatkozni az ár-folyamokba, majd a piac elintézi, Mundell az ár ellen úszva – és bizonyos ellentmon-dásokkal – a rögzített árfolyam mellett fog-lal állást. Vesszőparipája, hogy az amerikai és európai jegybanknak le kell ülnie, és meg kell állapodniuk egy fi x árfolyamban, és mindkét félnek kötelessége ebben az általa 1,3-1,4 körülire javasolt sávban tar-tani az árfolyamot. A mundelli logika arra épül, hogy egy árfolyamesés erős infl ációs nyomást indít el, és ez megzavarja a kon-junktúrát. Az árfolyam-emelkedés viszont defl ációs hatást vált ki. Különösen a mai vi-lágban, amikor nyitott gazdaságok vannak, és a GDP igen magas hányada külföldi pi-acokra megy, vagy onnan jön. Tehát az ár-folyamon keresztül a hazai gazdaság olyan ársokkot kell, hogy elszenvedjen, ami a recessziós ingadozások egyik legfőbb oka. Bírálja a Nemzetközi Valutaalapot, mert ha indirekt módon is, de nagy biztatást adott a világ országainak, hogy merjék felvállalni a lebegő árfolyamrendszert. Ehelyett in-kább a stabil árfolyamrendszer kialakításá-ra kellett volna törekednie. Ennek ellenére elismeri az IMF létjogosultságát és műkö-désének jelentőségét a szabályozásban, illetve a visszaszabályozásban.

Mi a tudós munkásságának tanulsága a magyar közgazdászhallgatók számára?

– 1959–61 között írt tanulmányokért, majdnem fél évszázaddal később, 1999-ben kapott Nobel-díjat. Ezért mondom a hall-gatóimnak, hogy érdemes nem divatos té-mákkal is foglalkozni, soha nem tudhatjuk, mikor érik be a munkánk gyümölcse. Szá-momra nagyon imponáló a jövőre 80 éves tudósnak az a bátorsága, hogy nem kell mindig fejet hajtani a többség véleménye előtt. Saját logikai rendszerben, következe-tesen gondolkodva, de merjünk időnként szembefordulni a fő áramlattal. Nem tudjuk, kit fog igazolni a jövő, de az biztos, hogy a mai pénzügyi rendszer hihetetlenül szeszé-lyes. Egyeseknél hatalmas nyereségek, má-soknál nagy veszteségek jelentkeznek, és a kockázatok olyan drámai mértékűek, hogy az hosszú távon nem elviselhető.



www.unideb.hufacebook.com/debrecenuniversity

A Biomérnöki Tanszéken négy oktató és egy emeritus professzor vesz részt a több mint 200 hallgató alap- és mester-szintű oktatásában. Idén többszörös volt a túljelentkezés, magas volt a bejutási ponthatár, annyira, hogy a TTK legma-gasabb felvételi pontszámú alapszakja a biomérnöki volt.

– Bár az egyetem elsődleges feladata az oktatás, a rendszer akkor működik eredményesen, ha emellett hangsúlyos szerepet kap az alapkutatás, a fejlesztés és az innováció, mégpedig olyan komp-lex rendszerben, amelybe a hallgatókat is be lehet vonni. A kutatási eredmények egyrészt beépülhetnek a tananyagba, másrészt a hazai vegyipar, azon belül is a biotechnológiai ipar érdeklődik az alkal-mazható újdonságok iránt – fogalmazta meg a feladatokat a tanszékvezető.

Mindehhez elengedhetetlen a meg-felelő anyagi forrás, amelyet – többek

Ennek oka, hogy örvendetesen meg-nőtt az igény a biomérnökképzés iránt. Sokáig csupán a fővárosban, a

Budapesti Műszaki Egyetemen indult ez a szak, a BME egyik legsikeresebb, legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező képzése. Sikeres, mert pontosan behatá-rolt munkaerő-piaci igényt elégít ki a bio-technológiai és a gyógyszeripar terén.

Bár mostanra már Szegeden, Veszp-rémben és a Corvinus Egyetemen is lehet biomérnöki alapszakon tanulni, a mester-képzést csak Debrecenben sikerült akkre-ditálni – mondja büszkén a legfi atalabb tanszék vezetője, Karaff a Levente.

között – a Tudás és Technológia-transz-fer Iroda által menedzselt TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázat támogatásából biztosítanak. Ennek keretében alakítják ki a PAT (Process Analytical Technology) elnevezésű minőségbiztosítási rendszert a Biomérnöki Tanszéken, illetve a szak-mai felügyeletük alatt álló bioinkubátor központban.

A központ a Debreceni Egyetem egyik sikeres, mintegy félmilliárdos pályázata segítségével jött létre. Célja egy olyan szolgáltató laboratórium kialakítása volt, ami alkalmas az inkubátorház-funkció el-látására, illetve oktató, kutató és szolgálta-tó laboratóriumként is működik.

TÖBBSZÖRÖS VOLT A TÚLJELENTKEZÉS

Új tanszék nagy távlatokkal

KLINIKAILAG TESZTELT TERMÉKEK

Kölestorta és gluténmentes lepcsánka

Két hónappal ezelőtt alakult meg a Természettudományi és Tech-nológiai Kar, egyben a Debreceni Egyetem legfi atalabb tanszéke, a Biomérnöki Tanszék.

Hortobágyi gyógynövényeket tartalmazó kecskesajt, emelt szelén- és kalciumtartalmú juhtúró, lila kukoricából készített tea, puff asztott cirok, kölessel készült sütemény és a legújabb fi nomság, az „5 perces” hús egy-aránt megtalálható a Debreceni Egyetem I-Boltjában, amely a tudomány és hagyomány ötvözésével előállított, klinikailag tesztelt termékeket kínál.

Karaff a Leventetanszékvezető

Az I-bolt az akkreditált Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter új, funkcionális élelmiszertermé-

keire, a Debreceni Egyetem fejlesztéseire alapozott kereskedelmi rendszer, amely-nek célja az új és klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszerek ki-próbálása, vizsgálata és értékesítése, és amely a Tudás és Technológia-transzfer Iroda által menedzselt TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázat támogatásával valósul meg.

Prokisch József, az Agrár- és Gazdálko-dástudományok Centruma Bio- és Környe-zetenergetikai Intézetének egyetemi do-cense szerint az alig egy éve működő bolt az egyetemi fejlesztések „kirakata”, amely alkalmas arra, hogy a friss fejlesztések piac-

ra kerüljenek, és a kutatók, fejlesztők azon-nali visszajelzést kapjanak termékeikről.

A kezdeti 20-30 helyett mára 80 körüli a forgalmazott élelmiszer-újdonságok száma. Szinte hetente kerül új cikk az üzlet polcaira.

Az idei, augusztusi Farmer Expón mu-tatkozott be az úgynevezett „5 perces hús”, ami egy több évtizedes francia hagyomá-nyon alapul, vákuummal elősütve készül. Az expó slágere volt Pardi Judit táplálko-zástudomány szakos hallgató diploma-munkája, a kölessel készült sütemény, ami egyébként idén augusztus 20-án az or-szág tortájának is alapanyaga volt.

Kedvelt az egyetemi hallgatók köré-ben a puff asztott cirok és a ciroklisztből készült, elősütött lepcsánka, ami mikro-hullámú sütőben megmelegítve azonnal

tálalható. Ebből a termékből már elké-szült a gluténmentes változat is, amit a lisztérzékenyek is fogyaszthatnak.

Az I-Bolt növekvő népszerűségét mutat-ja, hogy beszállítói köre mára már túlnőtt az egyetem keretein: sorra jelentkeznek a kisfejlesztők, beszállítók. A tervek között szerepel, hogy országos piacra kerüljenek az innovatív élelmiszerek.



EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IPARI CÉGEKKEL

Az alapkutatások hasznaA Debreceni Egyetemen végzett kutatásnak köszönhető, ha kevésbé zajosan zakatol majd alattunk a vonatszerelvény. Mindez egy olyan alap- és alkal-mazott kutatásnak köszönhető, amelyet Beke Dezső professzor és kutató-csoportja, valamint a Metalelektro Kft. végzett a Szilárdtest Fizika Tanszéken.

ADebreceni Egyetem is elnyert egy TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pá-lyázatot, amelynek keretében szá-

mos kiemelkedő kutatócsoport kapott támogatást.

– A kutatócsoportomra és a tanszéken működő kollégákra is jellemző, hogy az alapkutatási eredmények gyakorlati al-kalmazását is fontosnak tartjuk, és erre is fi gyelmet fordítunk. Több évtizedes mun-kánk során rendszeresen voltak olyan megbízásaink, ahol ipari cégekkel vagy vállalkozásokkal együttműködve konkrét gyakorlati alkalmazásokra vagy termék-fejlesztésekre is használtuk azt a tudást, amit az alapkutatásokban megszereztünk

– mondta Beke Dezső.

Akurzus keretében a hallgatók meg-ismerkedhetnek az iparjogvédelmi formákkal (többek között szaba-

dalom, védjegy, formatervezési mintaol-talom), illetve betekintést nyerhetnek a szerzői jogi szabályozás alapvető rendel-kezéseibe is.

Bár a Debreceni Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kö-zötti együttműködés több mint ötéves múltra tekint vissza, az oktatás csak ké-sőbb kezdődött. A 2008–2009-ben indult kurzus lényege, hogy az SZTNH által ki-dolgozott tananyag elérhető a Debreceni Egyetem hallgatói számára is, szabadon választható tantárgyként.

– Mindez távoktatási formában valósul meg, a hallgatóknak mindössze egy tanter-mi előadásuk van kurzusindítóként, illetve

kaptak az országosan fejlesztendőnek tar-tott területek. Ezekhez írtak ki pályázatokat, amelyek talán egy kicsit közelebb voltak az alapkutatás-fejlesztés-innováció láncolaton belül az alapkutatás-fejlesztéshez. Mára szétforgácsolódott a támogatási forrás.

Beke professzor szerint megoldás lehet-ne, ha első körben, a pályázatok mintegy negyedében egy évre adnának támoga-tást úgynevezett „nagy kockázatú” projek-tekre. Ez idő alatt kisebb lenne a vállalati hozzájárulás, és el kellene dönteni: adha-tó-e további forrás újabb két évre. Ha igen, akkor ebben a második szakaszban már a cégeknek nagyobb (a jelenlegi pályázati rendszerben elvárt) hányadot kellene vál-lalniuk a költségekből.

Ugyancsak a Szellemi Tulajdon Nem-zeti Hivatalával kötött együttműködés kapcsán minden évben diplomamunka-pályázatot hirdet végzős hallgatóknak a TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázat támogatásával működő TTI.

A kiírás szerint a készülő szakdolgozat-hoz egy 8-10 oldalas iparjogvédelmi ki-egészítést kell írni az SZTNH által kijelölt mentor felügyelete alatt. Amennyiben a benyújtott pályaművet a hivatal elfogad-ja, akkor egyszeri 100 ezer forintos ösz-töndíj a jutalom.

A hazai támogatási rendszeren azon-ban lehetne tovább fi nomítani – véli a professzor –, aki szerint azok az országok, ahol sikeres, magas szintű a technológia-fejlesztés, ott erős a kapcsolat az alapku-tatások és a fejlesztések között. Japánban például kifejezetten az innováción van a hangsúly. Erre a nagyvállalatok saját fejlesztési forrásból igen sokat költenek, mert a nemzetközi versenyben csak így tudnak élen maradni. A támogatást is a cégek kapják, amelyek így fi nanszírozzák az alapkutatást is.

– Úgy vélem, Magyarországon a legsike-resebb menedzselési megoldás az a prog-ramtanácsokkal vezérelt kutatás-fejlesztési koncepció volt, ahol kiemelt támogatást

tavaly vezettük be azt a rendszert, amit nagyon szeretnek, hogy a szemeszter kö-zepén elhívjuk a hivatal egyik munkatársát, aki kutatási gyakorlatot tart – nyújt bővebb információt dr. Bene Tamás jogi szakértő.

A Tudás- és Technológia-transzfer Iro-da (TTI) igazgatóhelyettese szerint egyre több kar van, ahol kötelezően bevezetik ezt a tantárgyat. Elsősorban villamosmér-nökök, de jellemzően a műszaki, az orvos-tudományi és a természettudományokkal foglalkozó karok hallgatói vesznek részt ezeken a képzéseken. A létszám folya-matosan emelkedett az elmúlt években, mostanra elérte a 100 fős „álomhatárt”.

A kurzus egy félév alatt elvégezhető, vizsgával zárul, ekkor a hallgatók egy szá-mítógépteremben, felügyelet mellett ad-nak számot tudásukról.

www.unideb.hufacebook.com/debrecenuniversity

FÉL ÉV ALATT ELVÉGEZHETŐ

Távoktatás szabadalmaztatvaSzabadon választható tantárgyként immár három esztendeje online képzésben részesíti a Debreceni Egyetem hallgatóit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – régebben Magyar Szabadalmi Hivatal.

Beke Dezső professzor

Bene Tamásjogi szakértő



Nem csak szalmaláng a zöld távhő

Szalmatüzelésű blokk a pécsi erőműben Félidejéhez érkezett a Pannonpower Holding Zrt. újabb nagyszabású zöldenergetikai beruházása, amelynek keretében egy új, 35 MW-os szalmatüzelésű blokkal egészül ki a cég pécsi erőműve. Az átadást követően a baranyai nagyváros lesz az ország első, telje-sen megújuló energiatermelésen alapuló távfűtési rendszerrel rendelkező megyeszékhelye.

A korábbi, földgázzal működő erőműhöz képest a biofűtőanyagra való átállás számos kedvező következménnyel jár. Az építkezés és az üzemeltetés nagymértékben hozzájárul a régió gazdaságának élénkítéséhez. Az új, szalmatüzelésű blokk jelentős többletjövedelmet ter-mel, csak az iparűzési adó növekménye eléri a 130 millió forintot évente, s ehhez további milliók járulnak az egyéb adókból és a beszállítók által megtermelt jövedelem közterheiből. A mintegy 24 milliárd forint értékű beruházás egyúttal csaknem 150 munkahelyet teremt, illetve őriz meg, részben közvetlenül az erőműben, részben közvetetten, a zömében hátrányos helyzetű térségekben működő beszállítóknál. Fontos szempont, hogy a környezetvédelmi előírásokat a legmesszemenőbbig szem előtt tartó beruházás révén csökken a szén-dioxid-kibocsátás mennyisége. Mivel az eltüzelt szalma csak azt a szén-dioxid-mennyiséget bocsátja ki, amennyit a növekedése során megkö-tött, így a légkörbe nem juttat többlet-szén-dioxidot. Ez azt jelenti, hogy a földgáztüzeléshez képest megközelítőleg évi százezer ton-nával kisebb mennyiségű üvegházhatású gáz kerül ki az erőmű kéményeiből. Csökkenni fog az erőmű földgázigénye is, így a régióból beszerezhető tüzelőanyagra épülő szalmatüzelésű blokk hozzájárul az ország energiafüggőségének csökkentéséhez. – A beruházás sikerének egyik kulcsa a megfelelő minőségű tüzelőanyag folyamatos biztosítása – nyilatkozta Farkas Lászlóné, a tüzelő-anyag-beszerzéssel foglalkozó társaság ügyvezetője. – Az ellátásbiztonság érdekében a Pannon Biomassza Kft. hosszú távú szerződé-seket kötött a régió mezőgazdasági termelőivel. A már megkötött és jelenleg előkészítés alatt álló kontraktusok lefedik a blokk teljes tüzelőanyag-igényét, ami évente csaknem 240 ezer tonna. A gazdák számára a hosszú távú együttműködés biztonságot jelent, és egy melléktermékből kiegészítő jövedelemhez jutnak. A régió-ban megtermelt mezőgazdasági melléktermékeknek ugyanis csak mintegy fele hasznosul az agráriumban, a többit eddig jellemzően elégették vagy beszántották.

Pannonpower Holding Zrt.7630 Pécs, Edison u. 1. • Tel.: 06-72-534-200 • Fax: 06-72-534-205 • www.pannonpower.hu

AUTOCOM

partner az utastájékoztatásban

Komplex állomási és járműi utastájékoztató rendszerek,diszpécserrendszerek tervezése, gyártása, kivitelezése

audionális utastájékoztató rendszer, állomási, pályaudvari hangosítás, amely

nem zavarja a lakókörnyezetet

vizuális utastájékoztatás, AEG|MIS LCD és AUTOCOM LED kijelzőkkel

segélykérő, információkérő rendszerek

helyi üzemi hangosbeszélő (intercom) rendszer, pénztár-átbeszélő

térfi gyelő rendszer

állomási felügyelet, erősáramú hálózat és vasútbiztosító berendezés jelzéseinek

illesztése, feldolgozása

vagyonvédelmi riasztórendszer, beléptető rendszer

tűzjelző rendszer

a felsorolt rendszerek felügyeletét, vezérlését ellátó felügyeleti rendszer,

központi diszpécserrendszerek

a megrendelő által defi niált felhasználói programok készítése, meglévő

felhasználói programokhoz való illesztése

AUTOCOMAUTOCOM Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2096 Üröm, Rókahegyi út 20. • Telefon: +36 26 55-00-75 • Fax: +36 26 55-00-74

E-mail: [email protected] • Honlap: www.autocom.hu



hogy a tagintézmények szakképzési hoz-zájárulást, informatikai rendszert vagy az oktatásban jól használható óriási méretű adatbázist kaphatnak. Az egyik legfon-tosabb elem, hogy a különböző oktatási intézmények egységes nevelési elvek alapján képezik a diákokat, akiket viszont diff erenciáltan, egyénre szabott képzés keretén belül oktatnak, nevelnek.

Komoly előnyt jelent az Országos Egyhá-zi TISZK számára, hogy fejlesztéseit össze tudja hangolni, és így a tagintézmények-nek nem maguknak kell pályázniuk, hanem

komplex fejlesztési lehetőség kínálkozik az egész rendszeren belül. Az idén zárul le pél-dául az a projekt, amelyhez több mint 351 millió forintos támogatást nyert el az intéz-ményhálózat: A TÁMOP pályázaton történt sikeres részvétel lehetővé tette, hogy a vezetés önerő nélkül vágjon bele a fejlesz-tésbe. Ennek révén megtörténhetett az OE TISZK szervezet működési mechanizmusá-nak kidolgozása, szakmai munkacsoporto-kat hozhattak létre, az intézményvezetők pedig menedzsment típusú ismereteket szerezhettek. Az oktatók a moduláris rend-szerű képzés bevezetéséhez szükséges képzéseken vehettek részt, illetve felkészül-hettek a hátrányos és halmozottan hátrá-nyos helyzetű tanulók számára nyújtható nevelési programokból, például a szociális életmód-tanácsadás vagy a pályakövetés területén. Ugyanebből a keretből valósul meg a mentorhálózat kialakítása is.

Az elnyert TÁMOP projekt nemcsak egyszeri fejlesztéshez nyújtott segédke-zet. Felhasználásával, a projekt lezárulta

Számos – korábban a szakképzésben komolyan részt vevő, a gyakorlati képzéshez sok segítséget nyúj-

tó – cég megszűnése nyomán nehezebb helyzetbe kerültek a szakközépiskolák, szakképző intézmények is. Ezeket az ál-lapotokat igyekeznek kisebb-nagyobb sikerekkel orvosolni a közelmúltban meg-alakult TISZK-ek, vagyis a térségi integrált szakképző központok.

A sikeres kezdeményezések között ta-lálható a keresztény történelmi egyházak által létrehozott Országos Egyházi TISZK, amely kazincbarcikai székhellyel tevé-kenykedik, és több szakképző iskolát fog össze. A 2008-ban alakult, kiemelten köz-hasznú intézmény az ország hét régiójá-ból hatban van jelen. A folyamatosan bő-vülő szervezetnek jelenleg 32 tagiskolája van, ezekben hatezer gyermek tanul. Az OE TISZK egységes rendszere nem pusz-tán formai előnyöket nyújt, például azzal,

után, a nonprofi t kft. önfenntartóvá vál-hat. A TISZK vezetői a későbbiek során is fi gyelemmel kísérik majd a pályázati lehetőségeket, meg kívánják szerezni az elérhető szakképzési támogatásokat.

A képzéshez fontos vállalati kapcsolati háló kiépítésére is nagy gondot fordítanak. Az oktatási intézmény vezetői rendkívül fontosnak tartják, hogy az egyes intézmé-nyekben végzett diákok a munkaerőpi-acon jól alkalmazható, versenyképes tu-dáshoz jussanak, ezért kiemelt feladatnak tartják a piaci igények folyamatos szem előtt tartását. Az itt dolgozó nevelők nem csak a tantárgyi képzésből veszik ki a részü-ket. Rendszerbe kívánják foglalni az élet-vezetési és az életmód-tanácsadást, és ezt hatékonyan kívánják működtetni. Pályakö-vetési rendszert alakítanak ki, így kiderül-het, mely szakmákban hová tudnak eljutni

majd az itt végzett diákok, és ezek a vissza-jelzések később felhasználhatók lesznek az oktatásban. A vezetők fontos célként fogal-mazták meg, hogy a diákok lemorzsoló-dása csökkenjen; a rendszerből kikerültek idővel vissza is térhessenek a képzésbe.

TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0006

ORSZÁGOS EGYHÁZI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT Szerző: Nagy Ákos

Nem csak oktatnak, nevelnek isAmióta jelentősen – és nem előnyére – megváltozott a szakképzés hely-zete Magyarországon, egyre nagyobb gondot jelent, hol és hogyan szerzik meg azokat az ismereteket a diákok, amelyek segítségével jó szakmai tudáshoz, az újdonságok befogadására alkalmas képességek-hez juthatnak. A történelmi egyházak három évvel ezelőtt úgy érezték, kötelességük lépni ezen a téren is.

Országos Egyházi TISZK3700 Kazincbarcika, Május 1. út 11.

Tel.: 06-1-479-3013 • Fax: 06-1-479-3031


Honlap: www.egyhazitiszk.hu

Sikeres volt az a TIOP-3.1.1-09/1-2009-0022 pályázat is, amelynek támogatója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A nyertes pályázat teljesítésével megvalósulhat az Egy-házi TISZK központi képzőhelyein a kiemelten támogatott képzések tanműhelyeinek, tantermeinek korszerű eszközökkel való felszerelése és az eszközbeszerzéshez kapcso-lódó épületfelújítás is. Az EU-s forrást is magában foglaló projekt 2012. február végén jár le, és a TISZK-hez tartozó öt intézményt érint. A több mint 686 millió forintos összeg-ből 10 százalék önrészt vállalt a pályázó.

Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola,

Középiskola és Kollégium


Az ország egyetlen gyorsasági motorsport világbajnoka, Talmácsi Gábor jelen pillanatban versenyzőként inaktív, de már keresi a visz-szatérés lehetőségét, illetve azokat a tehetségeket, akiknek a pálya-futását egyengetni tudja majd.

Talmácsi Gábor: világbajnok körön kívül

már nem indult. Tervezi a visszatérését – a Moto2 vagy a Supersport 600-as kategó-riában –, ám belekezdett már a tehetség-gondozásba is, egyik ifj ú tanítványa példá-ul már a saját csapata színeiben pontokat is szerzett az Alpok-Adria sorozatban.

Hol tart jelenleg a magyar motorsport?– Úgy érzem, eléggé szenved, de tuda-

tos lépésekkel sokat lehetne lendíteni raj-ta. És lenne is miért, hiszen rengeteg kivá-ló motorversenyző akad ma is hazánkban.

Rengeteg pénz szükséges egy csapat eredményes működtetéséhez. Lát-e arra esélyt, hogy egy magyar gárda versenyképes legyen a nemzetközi me-zőnyben?

– A Team Tóth révén már van magyar csapat a nemzetközi mezőnyben, sőt, idén egyre jobban szerepelnek, amihez szív-ből gratulálok. Nem tudom, mekkora a költségvetésük, találgatni pedig nem sze-retnék. Mindenesetre technikai sportról beszélünk, tehát a versenyképességhez biztos anyagi háttérrel kell rendelkezniük.

Ha valaki, hát Ön biztosan tudja, hogy a magyar vállalkozások, cégek mennyi-re érdeklődnek a motorsport iránt.

– A gazdasági válság erősen érezteti hatását ezen a téren is, a cégek legin-

Talmácsi négyéves korában kezdett versenyezni apja által készített mini motoron, 14 évesen már a felnőttek

között indult, és 18 évesen mind a magyar bajnokságon, mind pedig az Alpok-Adria sorozatban első lett. 2000-ben a brnói futamon mutatkozott be a gyorsasági motoros világbajnokság 125-ös géposz-tályában, és a következő, élete első tel-jes évadában már 34 pontot is szerzett a rendkívül erős mezőnyben. És innen egyértelműen felfelé vezetett az útja. 2005-ben a KTM gyári csapat színeiben megszerezte első futamgyőzelmét – sőt Mugellóban, Assenben és Katarban is nyert –, az év végén pedig összetettben a harmadik helyen végzett.

2007-ben Talmácsi Gábor világbajnok lett a MotoGP 125 cm³-es kategóriájában. 2007. december 3-án jelentették be, hogy szinte egybehangzó döntéssel Talmácsi Gábor kapta a motorsport „Oscar-díját”, a Casci D’Orót, magyarul Aranysisakot. Ugyanebben az évben a Magyar Köztársa-sági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés-ben részesült.

A következő évben ismét harmadik lett az összetettben, majd 2009-ben bekerült a királykategóriába: a Moto GP-ben eltöltött időszaka alatt 19 világbajnoki pontot szer-zett. Tavaly a Moto2-ben összetettben a 6. lett, ám idén a csapata anyagi csődje miatt

kább a marketingre szánt pénzeket fog-ják vissza. Alacsonyabb szinten a baráti támogatások a jellemzőek, de nagyobb szponzoráció tőlük nem várható, és itt kezdődnek a nehézségek.

Egy versenyző szerződtetésénél mek-kora a tehetség, illetve a pénz szerepe?

– Erre sincs fi x képlet, hogy 50-50 vagy 70-30 százalék. Nyilván sokkal könnyebb menedzselni egy tehetséges versenyzőt, de a válság miatt sajnos erősen dominál-nak az anyagiak.

Mennyire érezhető összefogás a ma-gyar versenyzők között?

– Nem érzem túlságosan, hogy lenne ilyen. Mindez persze abból is adódik, hogy nem olyan klasszikus csapatsportról van szó, mint a foci vagy a kosárlabda, mi fő-ként egyéni versenyzők vagyunk. Augusz-tus 20-án a Honda-Talmácsi napon egyéb-ként én már próbáltam nyitni ebbe az irányba, és meglepően jól sikerült a dolog. Kiváló érzés volt a többi magyar versenyző-vel együtt motorozni. A hosszú távú elkép-zeléseim között is mindenképpen szerepel, hogy segítsem a magyar motorversenyző-ket, amiben csak tudom.

Azt mindenki sejti, hogy a gyorsasági motorsport nagyon költséges tör-ténet lehet. Azt viszont már kevesebben, hogy ha egy team a világbaj-nokságon pontszerző akar lenni, annak bizony súlyos eurószázezreket kell egy esztendőben elköltenie – magyar pénzben ez az összeg elérheti, sőt jócskán meg is haladhatja a 100 millió forintot. A nagy istállók költ-ségvetése ennek persze a sokszorosa – de mi csak maradjunk a földön, tehát a magyar csapatoknál. A Superbike világbajnokság keretein belül jelenleg három versenyzőnk is húzza a gázt – a színtiszta magyar gárda, a Team Hungary Toth ráadásul állandó pontszerző is. Ezen kívül néhány hete alakult meg a Moto GP első (félig) magyar tulajdonú csapata. Néz-zük meg, miként próbálnak helytállni a magyar érdekeltségű istállók az óriási nemzetközi versenyben – szakmailag és pénzügyileg.

A SIKER ZÁLOGA: JÓ VERSENYZŐ, JÓ MOTOR ÉS RENGETEG PÉNZ Szerző: B. Molnár László

Motoros kisvállalkozók az elitben

Talmácsi Gábor magyar szponzorai

– Green Power E85 Kft.– Observer Médiafi gyelő Kft. – Global Web Design Kft.– Dreher Sörgyárak Zrt.

www.gtm.huMOTORSPORT


médiás szereplését is sűríteni kellett, ugyan-is ez a tényező is jelentősen meghatározza, mennyire vagyunk képesek megnövelni a pénzügyi támogatásunkat. Erre azért van szükség, mert egyértelmű célunk, hogy a megfelelő tapasztalatok megszerzése után a Superbike-ban indítsuk el a csapatot a világbajnokságon. És azt már pontosan tudjuk, hogy a 2013-as, 2014-es álmaink megvalósításához meg kell ötszörözni-hat-szorozni a jelenlegi büdzsénket – vázolta fel a menedzser a jelen és a jövő lehetőségeit.

Bár eddig csak nagy összegekről esett szó, Kelemen Krisztián azt vallja, nem csak azok a cégek fontosak a csapat számára, amelyek súlyos milliókkal tudják támogat-ni őket a céljaik elérésében.

– A cégek számára, legyen az kis- vagy középvállalkozás, összeállítunk egy testre szabott együttműködési javaslatot. Eb-ben természetesen messzemenően meg-próbálunk olyan ajánlatot tenni, hogy a leendő partner érezze, mennyire fontos a számunkra. A motoron és a versenyző ruházatán kívül még számos megjelené-si lehetőséget biztosítunk a partnerünk számára, ráadásul minden olyan projekt-ben részt tudunk és akarunk venni, ami a szponzorunk üzleti érdekeit erősíti, mint például a reklámok vagy kampányok se-gítése. Ráadásul egy olyan versenysorozat résztvevői vagyunk, amelyik állandóan képernyőn van, hiszen az Eurosport élő-ben közvetíti a futamokat.

MOTORSPORTwww.gtm.hu

Kelemen Krisztián legelső és legfon-tosabb feladata az volt, hogy a pá-lyafutása mélypontján lévő verseny-

zőnek megfelelő sorozatot válasszanak ki, illetve meg kellett találni azokat a támo-gatókat is, akik nem azonnali eredményt várnak el cserébe a pénzükért.

– Szerencsénk volt, hiszen olyan cégek-kel sikerült szerződést kötnünk, akik hosz-szabb távon is megbíztak a korábban már

egyértelműen bizonyító Alenben. Miután a Moto GP irdatlan pénzekbe kerül, ezért egyértelműen a négyütemű motorok felé fordultunk, hiszen a rendelkezésünkre álló mintegy 30-35 ezer euró segítségével egy olyan sorozatban akartunk indulni, ahol Alen akár azonnal eredményt tud fel-mutatni. A 2010-es évben éppen ezért a Superstock 600-ba nevezett a formálódó csapatunk, és ebből az összegből a magyar bajnoki futamokon és az Alpok-Adria baj-nokságban is el tudtunk indulni. Mindkét sorozatban második lett Alen, ami ragyogó alapot jelentett a folytatáshoz és az akkor formálódó szponzori tárgyalásokhoz – ele-venítette fel a kezdeteket a menedzser.

2011-ben tehát már komplex feladat várt Kelemen Krisztiánra. Egyrészt a for-málódó csapatukhoz meg kellett találni a továbblépéshez szükséges megfelelő szak-embergárdát, illetve a biztos anyagi háttér megteremtéséhez az újabb támogatókat. Ráadásul mindehhez egy nemzetközi so-rozatban való indulást is biztosítania kellett védencének, hogy az azon való részvétel is vonzó legyen a cégek számára.

A választás a nemzetközi motorsport má-sodik legnagyobb és népszerűségben a Moto GP-vel vetekedő sorozatára, a Superbike világbajnokságra esett, amelynek keretein belül – egyben feljebb lépve – a Superstock 1000-es bajnokságba neveztek be.

– Az anyagiak fi gyelembevételével vál-tottunk kategóriát, a döntésünk illeszke-dett a hosszabb távú terveinkbe, amely-hez a korábbi támogatói kört sikerült bővíteni. Ez tette lehetővé, hogy már az év elején aláírt szerződésekkel tudtunk nekifutni a szezonkezdetnek. A kiadások tekintetében ez már egy teljesen más történet, ugyanis csak az egész évre szó-ló versenylicenc 24 ezer euró, amiben az indulási jogok mellett csak a versenyeken használt abroncsok vannak benne – árul-ta el az idő közben megalapított Adrena-lin H-Moto Team csapatfőnöke.

Megkezdődött tehát egy profi csapat felépítése, illetve folytatódott a meglévő technika fejlesztése. Megközelítőleg 90-95 ezer eurót költenek el összesen ebben az évben, ám értelemszerűen jóval elő-rébb tartanának, ha 20-30 ezer euróval több jutna például tesztekre.

– Folyamatosan fejlesztettük a csapatot, és technikailag is előbbre léptünk, sőt a csapat

Az Adrenalin H-Moto Team magyar szponzorai:

Adrenalin Energiaital Kft.Serco InformatikaVariens Kft.3 Smart Kft.Trade ArtTisztaszoba.huEuromotor GroupInterex 91 Kft.Live pointS&THonda DreamSyba Controll Kft.e-szervizSign FactoryMellow Mood hotels&hostelObserver Médiafi gyelő Kft.

A 125 köbcentisek között 2007-ben Győrfi Alennek hívták az Európa-bajnokot. A legtöbb szakember úgy vélekedett, hogy tehetsége alapján rövidesen ő fog Talmácsi Gábor örökébe lépni. Aztán nem így lett, sőt, a fi atalember kis híján még a sportágból is eltűnt. A család azonban a most 21 éves motoros mögé állt, ráadásul egy olyan menedzsert szer-ződtettek mellé, aki két év alatt visszavezette a nemzetközi mezőnybe.

MEGKEZDŐDÖTT EGY PROFI CSAPAT FELÉPÍTÉSE Szerző: B. M. L.

Adrenalin Team: irány az élmezőny!


Azért egy volt világbajnok sem tud egy közepes motoron, ugyanakkor tele zsebbel futamokat nyerni vagy dobo-gón végezni…

– Ez így van, és mivel a szponzorok im-már felfedeztek maguknak, így az Aprilia szerződést kötött velünk, és a 250-es ka-tegóriában Locatelli, míg a 125-ben Imi is egy félgyári motorral állhatott rajthoz. Ez minőségi változást hozott, és amíg Imi egyre többször végzett a pontszer-ző helyeken, addig az olasz valamennyi futamon a legjobb hétben végzett, és több dobogós helyezést is hozott a csapat számára. Ezzel aztán végleg felkeltettük a cégek fi gyelmét, de sajnos, leginkább külföldön. Aztán a következő évben leiga-zoltuk a spanyol Hector Barberát, akivel együtt több spanyol szponzor is érkezett hozzánk, így Imi is fellépett a 250-esek közé, immár két gyári Apriliával mehet-tünk a vb-sorozatban.

Ez mennyivel növelte meg a költsé-geket?

– Nos, nem titok, amikor Barbera fo-lyamatosan az élmezőnyben motoro-zott, akkor a költségeink nekünk is hét

Amikor meghallottam, hogy mennyi az annyi, azt mondtam magamban, rendben van, a fi am miatt kifi zetem

ezt a több tízezer eurót, ám azonnal el-kezdtem szervezkedni, gondolván, ennyi pénzből egy saját istállóval is elindulhatok a világbajnoki sorozatban – emlékezett vissza a kezdetekre Tóth Imre csapattulaj-donos, aki 2003-ban végre is hajtotta az ál-mát. A Team Toth egy motorral és egy ver-senyzővel a sorozat teljes jogú csapata lett.

Persze a Dorna Sports SL, a kereskedel-mi és televíziós jogok tulajdonosa nem ar-ról híres, hogy bárkinek, akinek pénze van, csapatalapítási engedélyt ad ki, mert ahhoz bizony komoly motoros múltra van szük-ség. Márpedig az jelen esetben megvolt, és az újonnan alapított magyar istálló ettől kezdve egyik évben sem hiányzott valame-lyik világbajnoki sorozatról. Ráadásul már a 2004-es szezonban ifj abb Tóth megszerez-te a csapat első világbajnoki pontjait is.

A kezdeti sikerek után először két versenyzővel járta a futamokat, majd 2006-ban jött az igazi áttörés, egy ko-rábbi világbajnok, az olasz Roberto Locatelli szerződött a csapatukhoz. Ez nem jelentett szinte elviselhetetlen anyagi terheket?

– Ha előrébb akartunk kerülni a világ-bajnoki sorrendben, akkor bírnunk kellett. Ráadásul ismét bebizonyosodott, ha jön-nek az eredmények, jönnek a szponzorok is. Magyarországon sajnos azt tapasztal-tam már akkoriban is, hogy csak az számít eredménynek, ha a dobogón vagy, annak is a közepén. Ha csak pontszerző vagy, te-hát kis magyar alakulatként azért sikerrel küzdesz az eurómilliókat elköltő gyári csapatok ellen, arra az a válasz érkezett, jó-jó, de mikor fogtok nyerni? Egyébként Locatelli idejében a nemzetközi és a ha-zai motorosvilág azért felkapta a fejét, így ettől kezdve a mi büdzsénk is több száz-ezer eurósra duzzadt. Magyar cégek is jöt-tek, és Locatelli szponzorai sem hagytak minket magunkra.

számjegyűek voltak. Euróban. Ebben persze már nemcsak a motorok és a ver-senyzők voltak benne, hanem a csapat kamionja, motorhome-ja, a két motoros szerelőcsapata, valamint az egész éves fejlesztés is, ha ott akartunk maradni a közvetlen élmezőnyben. Aztán Barbera után jött egy másik olasz, Mattia Pasini, aki azután 2009-ben az első futamgyő-zelmet is megszerezte a Team Tothnak. Akkor az összetettben az 5. helyen vé-geztünk a csapatok között, és a francia nagydíjon Pasini mellett már Imi is beke-rült a tíz közé.

MOTORSPORT www.gtm.hu

MAGYAR CSAPAT, NEMZETKÖZI GONDOKKAL Szerző: B. Molnár László

A Team Hungary Toth a legjobbak közöttJó egy évtizeddel ezelőtt Tóth Imre számos motorversenyt és bemutatót rendezett Magyarországon. Ezzel párhuzamosan látta, hogy fi a, ifj abb Tóth Imre egyre sikeresebb versenyzővé cseperedik, ezért az akkor 16 éves fi atalembert egyszerűen befi zette a gyorsasági motoros világbaj-nokság egyik 125 köbcentis csapatához. Azután elgondolkodott.

A Team Hungary Toth magyar szponzorai

Pénzügyi partnerek:SzatmáriFerro Press Kft.Magyar Gépész Kft.Proinvest Kft.Szido Kft.Élményváros Kft.Progress Üzleti Csoport Kft.Verestransz Kft.

Technikai partnerek:Wilker HondaObserver Médiafi gyelő Kft.Segafredo Kft.Berik Kft.W2 Boots


Ettől kezdve akár sínre is kerülhetett volna a csapata, hiszen a szponzorok által elvárt győzelem és dobogós he-lyek megvoltak. Ehelyett jött a búcsú, és a 2010-es szezonban már nem a 250 köbcentit felváltó Moto2-ben láthattuk viszont a Team Tothot, hanem a rivális sorozat, a Superbike világbajnokság küzdelmeiben.

– A Dorna nem fogadta el a nevezésün-ket az új sorozatra, holott a már említett eredmények alapján talán jogos volt az igényünk az indulásra. Miután a csa-pat az asseni futamtól becsatlakozott a Superbike Világbajnokság, Supersport 600 kategóriájához, azonnal tudtam, kezdhetjük elölről az építkezést. Holott a Supersport 600 világbajnokság egy szin-tén erős mezőnyű és hasonló nézettségű, rangos és elismert világverseny, mint a MotoGP. Ráadásul a Magyarországon már szinte minden háztartásban elérhe-tő Eurosport élőben közvetíti a futamo-kat. Szerencsére a magyar támogatóim mellettünk maradtak, még úgy is, hogy Imi egy meglehetősen gyenge négy-ütemű Hondával küzdötte végig az évet úgy, hogy 8-10 másodpercre voltunk az élmezőnytől. Ám így is lett vb-pontunk az év végére, így idén egy színmagyar csapattal vágtunk neki az újabb eszten-dőnek. Magyar versenyzők – Imi és Né-meth Balázs –, magyar szerelők, magyar szponzorok. És nevet is váltottunk: Team Hungary Toth.

Egy színtiszta magyar csapat két ver-senyzővel meddig bírja a sorozat által megkövetelt anyagi terheket?

– A teljes év nyugodt működést biz-tosító költségvetése öt-hatszázezer euró, melynek nagy részét három fő tá-mogatónk adja össze. Ez a pénz ebben a sorozatban arra elég – és ezt eddig bizonyítjuk is –, hogy versenyzőink ál-landó pontszerzőként zárják a futamo-kat, sőt most már háromszor a legjobb tíz között is végeztünk. Természetesen sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha további szponzorok csatlakoznának hozzánk. Ugyanis még egy fő támogató esetében, ami kétszázezer eurót jelente-ne, többször tudnánk tesztelni, és két-három, a további javuláshoz elenged-hetetlen alkatrészt kipróbálhatnánk és legyártathatnánk.

Az eddigi eredményeik tehát nem elég csalogatóak a sportághoz vagy legalábbis a motorozáshoz kapcsoló-dó cégeknek?

– Vannak folyamatban lévő tárgyalása-ink, amelyek meghozhatják a várt áttö-rést. De volt olyan cég, amely kijelentette, szívesen beállnak mögénk, de előbb le-gyünk elsők a sorozatban. Most erre mit mondjak?! Látszik, hogy a tárgyaló part-nernek fogalma sincs a sportágról, nem tudja, hogy már az is csoda, hogy a gyári nagycsapatokkal ilyen szinten képesek vagyunk felvenni a versenyt. Noha példá-ul Assenben, a motorozás fellegvárában Imi lett a legjobb hondás a mezőnyben, egyelőre a gyár nem támogat bennünket. Persze ha továbbra is hozzuk az eredmé-nyeket, akkor ez a helyzet megváltozhat.

Elárulna néhány részletet arról, milyen kiadásokkal jár például a Supersport 600-as világbajnoki sorozat?

– Az év elején minden csapatnak be kell fi zetni a nevezési díjat – a két versenyző után összesen 30 ezer euró –, valamint az úgynevezett gumidíjat a versenyeken használt abroncsokért, ami megint 54 ezer euró a két motorra. Ehhez jön még hozzá versenyenként a szállítási és a csapatkölt-ség, ami igen változó, hiszen a futamok más és más helyeken vannak. Az idény-nyitó ausztrál verseny például összesen 30 ezer eurót emésztett fel, ugyanakkor Assen 10, míg például a közelben lévő Brno eseté-ben csak 4-5 ezer euró a kiadásunk.

Említette, hogy az évközi tesztekre is költeniük kellene a minél jobb eredmé-nyekért cserébe. Hogy mennyit hoz egy ilyen gyakorlás, az ugye később derül ki, ám az, hogy mennyit visz el, az rögtön ki-derül, mert fi zetni azonnal kell.

– A brnói pályáért egy napra 4-5 ezer eurót kellene fi zetnünk versenyzőként, amelyért cserébe egy bokszot, pályamun-kásokat és egy mentőt kapunk. Ha komo-lyan szeretnénk tesztelni, akkor legalább 5-6 szett gumit kell motoronként elhasználnunk. Nos, egy garnitúra abroncs 110 000 forint. És akkor még nem beszéltem a blokkok beállításáról, ami megint nem két fi llér. Ám az persze tagadhatatlan, hogy az ott nyert tapasztalatok a sok kiadás ellenére is megtérülhetnek egy esetleges jó ered-ménnyel a versenyeken.

Másfél évvel ezelőtt, amikor indult a Moto2, még minden követ megmozga-tott, hogy visszakerüljenek a gyorsasá-gi motoros világbajnokság mezőnyébe. Még mindig ez a helyzet?

– Most azt mondom, nagyon jól érezzük magunkat ott, ahol vagyunk, így egyálta-lán nem érzem azt a vágyat, hogy vissza-térjünk a MotoGP-be. Egyrészt a költség-vetés itt feleakkora, másrészt ez a sorozat is állandóan képernyőn van, és legalább annyira népszerű a világban, mint a má-sik, bizonyítja ezt a versenyeken nem ritka 75-100 ezres nézőszám is. Inkább akkor már a Superbike vb a cél, igaz egy szezon-hoz itt is legalább egymillió euróra lenne szükség. Éppen ezért nem értem, hogy a technikai sportokban induló magyar csa-patként miért nem tudunk itthon több támogatást kapni.

A sportra most sokat költ a kormány. Pályáztak állami támogatásra is?

– Természetesen ezt is megpróbáltuk, de egyelőre csak negatív választ kaptunk.

Olasz-magyar csapat a Moto GP-ben

Amikor 2010 novemberében elváltak Talmácsi Gábor és Stefano Favaro útjai, többen megjósolták: a menedzser hamarosan visszatér a gyorsasági motoros világbajnokság vérkeringésébe. Úgy is lett. Másfél évvel ezelőtt kezdett bele a Sherco MR3 GP11 elnevezé-sű projektbe, amelyben Franco Moro olasz mérnökkel együtt kifejlesztettek egy új Moto3 kategóriájú motort.

Stefano Favaro projektvezetőként nem elégedett meg csupán a motor kifejlesztésével. Továbblépett, és Eros Carettával, a Caretta Technology Racing Team névadó szponzorá-val karöltve létrehozták a MotoGP legújabb csapatát, amely félig magyar alakulatként kapott zöld utat a MotoGP-t rendező Dorna Sportstól, azaz részt vehet a jövő évi gyorsa-sági motoros világbajnokságon.

A félig olasz, félig magyar team a pilóták kiválasztásában is megmaradt ennél a fel-állásnál, így jövőre az olasz Alessio Cappella és a magyar Sebestyén Péter versenyezhet az új motorral. A Sherco már kiállta a próbát, ugyanis a 17 éves olasz motoros ezzel verse-nyezte végig és nyerte kategóriájában az Alpok-Adriát.

A csapat magyar pilótája, Sebestyén Péter az elképzelések alapján novemberben, szintén versenykörülmények között próbálhatja ki az új gépet a spanyol bajnokságban. Ám ekkor még nem dőlhetnek hátra a csapatvezetők, hiszen a költségek euróban számolva is milliós nagyságrendűek, és a folyamatos fejlesztés miatt további szponzorokra van szükség.

MOTORSPORTwww.gtm.hu


www.gtm.huELŐZETES

Felületkezelt világHogy mennyire fontos a felületkezelés, azt még az átlagembernek sem kell sokáig magyarázni. Ha kint hagyja a vasvillát

vagy a vaskombájnt az esőben, kétsége sem lehet afelől, hogy pár hét múlva a szerszám egy igen festői vas-oxid fedőréteg-

gel gyarapszik, amit nevezhetünk egyszerűen rozsdának is. Ezt a barnás kabátot igen jól lehet fényképezni, de ritkán tesz

jót az adott eszköz állagának. Az emberiség a bronz- és vaskortól eltelt tízezer év alatt a korrózió elleni védekezés számos

megoldására rábukkant az ötvözéstől a zománcozásig, a különböző festékektől az ezüstözésig és aranyozásig, de a kollektív

tapasztalat azt sugallta, hogy a természet hosszú távon ezen a téren is erősebb, mint a Homo sapiens.

Az elmúlt két évszázadban – különösen az elektromosság felfedezése óta – a régóta gyakorolt passzív védekezést kiegé-

szítette az aktív védekezés, a katódok, anódok, ionok és elektródok átláthatatlan világa, amelyből a hétköznapi ember oly

keveset ért, ám oly sokat fölhasznál. A sort persze a végtelenségig lehetne sorolni a míniumtól a lazúrokig, a krómozástól a

tűzihorganyzásig – sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy az általunk használt hétköznapi eszközök túlnyomó többsége vala-

mi felületkezelő anyaggal van bevonva, hiszen anélkül igen természetes és „bio” lenne, de rövid időn belül ki lehetne dobni őket.

A gyártó és forgalmazó szakemberek egy „árnyalattal” többet tudnak a festékipar és a korrózióvédelem tudományos

hátteréről, illetve arról a hihetetlen technológiai fejlődésről, amely az elmúlt évtizedekben ezt az iparágat is jellemezte.

A legújabb tudományos eredmények igen gyorsan beépülnek a gyártási folyamatokba, hiszen a világban egyre kevesebb

és egyre drágább a nyersanyag, nem lenne célszerű a már legyártott termékeket a nagy étvágyú enyészetre hagyni.

A magyar festékipar és korrózióvédelem nem tartozik a világ legszűkebb élvonalába, de – a magas színvonalú hazai

egyetemi vegyészképzéssel a háttérben – megpróbál lépést tartani a nemzetközi tendenciákkal, alkalmazni az előrevivő

technológiai újdonságokat. Többnyire sikerrel.

Összeállításunkban e milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó ágazat aktuális helyzetét és kitö-

rési pontjait tekintjük át.

Index

AGM Beton Zrt. 24A-Híd Építő Zrt. 18Autocom Kft. 46Baja Vagyon Zrt. 34Benninghoven Hungária Kft. 20Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft. 27CLB PackagingCsomagolástechnikai Kft. 33Consolid Kft. 21Debreceni Egyetem 44DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 10Fehér T. és Társa Kft. 25Flabeg Kft. 11Jászapáti 2000Mezőgazdasági Zrt. 28

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft.Ügyvezető igazgató Balla Ágneswww.gazdasagitukorkep.huwww.gtm.hu

Felelős szerkesztő Bogdán Zoltá[email protected]

Irodavezető (titkárság, pénzügy)Nuridsány Yvette06-1-388-8175 (1) [email protected]

MunkatársakGyőr Sándor, Kovács István, Markocsán Sándor, Péterff y Ágnes

Szerkesztőség1146 Budapest, Dózsa György út 17.(1) 388-8175 (1) [email protected]

Nyomdai előkészítés Blaskó János

Korrektúra Csák Lilla

Nyomda Demax MűvekÜgyvezető igazgató Tábori Szabolcs

ISSN HU 1587-639X

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

Magyarország legnagyobb médiafi gyelője.1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazinelőfi zethető a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségbena (06-1) 388-8175-ös számon.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofi t Kft. 36Makó Város Önkormányzata 29MÁV-Thermit Hegesztő Kft. 16Miskolci Városi Közlekedési Zrt. 8Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. 34Országos Egyházi TISZK Nonprofi t Kft. 47Pannon Power Holding Zrt. 46Profi master Kft. 17PublicPress Kft. 8Stravia Kft. 19Swietelsky Vasúttechnika Kft. B4Szegedi Közlekedési Kft. 9Vasútépítők Kft. 13Vasútvill Kft. 14–15

A KA

PCSO

LATO

K M A G A Z I N J A

NAGYSZABÁSÚ KONFERENCIA A KÖZLEKEDÉSRŐL KIUTAT KERES A VÁLSÁGBÓL AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYSÚLYOS KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL A CSOMAGOLÓIPARMAGYAR MOTOROSOK A VILÁG ÉLMEZŐNYÉBENKÖZÉP-DUNÁNTÚL, A HÍRES „KIRÁLYI RÉGIÓ”6 9 0 F t

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖRK

ÉP M

AG

AZI

N X

I. ÉV

FOLY

AM

• 20

11/6

XI. ÉVFOLYAM 2011. OKTÓBER


gtm magazin 2011. október

Documents