határon átnyúló munkavállalás kérdései
DESCRIPTION
Határon átnyúló munkavállalás kérdései. Előadó: Pákozdi Szabolcs igazgató Visegrád, november 15. A határon átnyúló munkavállalás története. Előzmények: közös történelmi múlt kedvező földrajzi adottságok jellemzően nincs kommunikációs akadály (nyelvhasználat) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Határon átnyúló munkavállalás kérdései
Előadó:Pákozdi Szabolcs igazgatóVisegrád, november 15.
A határon átnyúló munkavállalás történeteElőzmények: közös történelmi múlt kedvező földrajzi adottságok jellemzően nincs kommunikációs akadály
(nyelvhasználat) közös kulturális hagyományok és értékek egyidejű EU csatlakozás hatása
A határon átnyúló munkavállalás története
Jogi előzmények: 1999. február 12. létrejön a magyar-
szlovák kölcsönös foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezmény
Kvóta: naptári évenként 400 fő
Maximálisan 1 éves időre, egyszeri egy éves hosz-szabbítás lehetőségével
Szezonális munkavégzéscéljából, legfeljebb évi 6 hónapra
A határon átnyúló munkavállalás történeteA kvóta bővítése:
2001. →→ 800 fő 2002. →→ 1600 fő 2003. →→ 2000 fő
A kvóták jellemzően a magyarországi foglalkoztatás esetében kerültek felhasználásra.
Eljárás: a kvóta erejéig automatikusan került kiadásra a munkavállalási engedély
Megjegyzés: Az egyezmény előtti időszakban a szlovák
állampolgárok 1 évre adható – általános szabályok szerinti - engedély alapján vállalhattak munkát.
A határon átnyúló munkavállalás története2004. május 1. – közös EU csatlakozás„ Személyek szabad áralmása” elv
érvényesül – egymás állampolgárai esetében megszűnik a munkavállalás engedélyhez kötöttsége.
Jogi alapok: EU Római szerződés, valamint a Tanács
rendeletei (1612/68/EGK rendelet) Csatlakozási szerződés rendelkezései
A határon átnyúló munkavállalás története 2004. május 1-től engedély helyett
bejelentési kötelezettség terheli a belföldi foglalkoztatót Magyarországon
A foglalkoztatás szabályaira egyébként a tagállam nemzeti joga érvényes (pl. munkajog, társadalombiztosítás)
Sajátos lehetőség volt az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmazás (1997-2009.)
A határmenti munkaerő mozgás gazdasági környezete Mindkét ország gazdasága alapvető
strukturális átalakuláson ment keresztül a ’90-es évek elején (szerkezetváltás, növekvő infláció)
A ’90-es évek végére növekedési pályára álltak a gazdaságok (befektető orientált politikák eredménye)
Erre az időszakra jobb magyar makrogazdasági mutatók jellemzőek
2000-es években kiegyenlítődés felé tart a két gazdaság.
A Magyarország-i foglalkoztatás sajátosságai• Döntően a határmenti térségekre jellemző. ( Győr-
Komárom-Pest megye, Budapest )• A migráció döntően napi ingázással valósul meg.
( sok esetben szervezett szállítással )• A foglalkoztatás jelentős része ipari parkokban,
nagyüzemi körülmények között, döntően multinacionális cégeknél realizálódik.
• A munkavállalók legnagyobb részt fizikai munkakörökben dolgoznak.
• Általában 18 - 44 év közöttiek a munkavállalók.• Meghatározott nagyságrendet képvisel a kölcsönzés
keretében foglalkoztatottak aránya.• A szlovák állampolgárok döntő többsége magyar
nemzetiségű, így beszél magyarul.
A Magyarország irányába megvalósuló migrációt kiváltó tényezők
• Hazai ( szlovák ) munkahelyek, elhelyezkedési lehetőségek hiánya, különösen a határ-menti térségekben.
• A hazainál ( szlovák ) kedvezőbb kereseti lehetőségek ( főleg a válság és az euró bevezetése előtt )
• Kedvező közlekedési – munkahely megközelítési lehetőségek. ( céges autóbuszos szállítás )
• Nincs nyelvi korlát.(döntően magyar nemzetiségű, magyarul beszélő munkavállalók )
• „Ismeretszerzés”, szakmai fejlődés lehetősége.
A Magyarország irányába megvalósuló migrációt gátló tényezők
• Csökkenő elhelyezkedési lehetőségek, szabad munkahelyek hiánya ( főleg a válság óta )
• Termelési stratégia váltás számos munkáltatónak• Jövedelmet erősen befolyásoló ingadozó átváltási
árfolyamok ( forint/euro )• Két ország hasonló szakember hiányai• Kedvezőtlen munkaidő beosztás ( műszakozás – főleg a
falun élők részére )• A közvetlen „határmenti-sávon” túli foglalkoztatásnál a
jelentős utazási idő vagy a magas Magyarország-i lakhatási költségek
• Gyakori határozott idejű munkaszerződés ( különösen kölcsönzés esetében )
A szlovákiai irányba megvalósuló migráció gátló tényezői•Szabad munkahelyek, elhelyezkedési
lehetőségek hiánya•Szlovák nyelvismeret hiánya•A keresett,- hiányszakmák mindkét
országban hasonlóak•Nem vonzóak az elérhető jövedelmek•Kedvezőtlen közlekedési lehetőség,- nincs
szervezett utaztatás
Magyarországon dolgozó szlovák vendégmunkások területi eloszlása és létszámváltozása 2008-2010 január elseje között
Magyarország8 800
2008. jan. 1.2010. jan. 1.
szlovák munkavállalók
Forrás OEP adatok alapján saját számítások
Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai
2012. szeptemberSzlovák állampolgárok ( TAJ ) számmal: Munkavállalók: 9.542 fő - munkaviszonyban: 9.064 fő - egyéni,- társas vállalkozó: 478 fő
Szlovákiában dolgozó magyar állampolgár: 533 fő
A munkanélküliségi ráta alakulása
2003-2012 I. félév
Kiadott engedélyek és bejelentések1996 - 2012 I. félév (KEM)
428 425 489 972
28581788
2759
5693
15473
17983
15262
9944
6358
25863368
1616
399
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
darab
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012év
A bejelentett szlovák állampolgárok főbb
nemzetgazdasági ágak közti megoszlása (KEM)
Nemzetgazdasági ág/ágazat 2009. év
2010. év
2011. év
Elektronikai termékgyártás 945 372 84
Mező,-erdőgazdaság 155 54 44
Gumi,-műanyag termékgyártás 100 86 58
Humán,-egészségügy 98 56 49
Gép,villamosberendezés,járműgyártás 65 41 56
Kereskedelem, vendéglátás 63 124 125
Szállítás, raktározás 43 30 29
Szolgáltatási tevékenység / kölcsönzés / 793 2.164 803
Egyéb ág/ágazat összesen 324 441 368
Összesen: 2.586 3.368 1.616
Szlovák állampolgárok foglalkoztatása Komárom-Esztergom megyében
2006 - 2012
02000400060008000
100001200014000
Létszám alakulása Létszám
Lineáris (Létszám)
Év Létszám
2006. 10987
2007. 12200
2008. 9931
2009. 8319
2010. 7962
2011. 7520
2012. 6702
A legjellemzőbb foglalkoztatási kategóriák:
• Mechanikai-gépösszeszerelő• Operátor• Egyéb termék összeszerelő• Feldolgozóipari-gépkezelő• Rakodómunkás• Szolgáltatási és szállítási foglalkozások• Fémmegmunkáló• Lakatos• Ápoló, szakápoló• Egyéb műszaki foglalkozások• Ügyfél, vevő tájékoztató
szakmunkásképző; 53621%
szakközépiskola; 33913%
gimnázium; 2259%
főiskola; 462%
egyetem; 964%
általános iskola; 80430%
egyéb, nem ismert; 54021%
2009.év
szakmunkásképző 16110%
szakközépiskola 23515%
gimnázium 996%
főiskola 1127%
egyetem 21013%
általános iskola 79149%
egyéb, nem ismert 80%
2010.év
2011.év
Bejelentettek szakképzettsége
HIÁNYSZAKMÁK:
• Minősített hegesztő • CNC gépkezelő • Villanyszerelő • Gépészmérnök • Gépésztechnikus • Információs-technológiai szakemberek• Hentes • Orvos • Szociális gondozó• Ács, állványozó • Nemzetközi tehergépkocsi vezető• Szerkezetlakatos• Forgácsoló• Szerszámkészítő• Villamosmérnök• Elektrotechnikus• Pék• Általános ápoló• Burkoló
Egy konkrét gyakorlati példa a határon átnyúló foglalkoztatási célú társulásra
EuresChannel (BE-FR-UK)Scheldemond (BE-NL)EURES-TriRegio (CZ-DE-PL)EURES Maas-Rhin (BE-DE-NL)P.E.D. (BE-FR-LUX) Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz (DE-FR-LUX)Bayern - Tschechien (DE-CZ)EURES Cross Border Denmark-GermanyEUREGIO Rhein-Waal (DE-NL)Danubius (SK-HU)Pannonia (HU-AT)Northern Ireland/Ireland (IE-UK)TransTirolia (IT-AT-CH)ØRESUND (DK-SV)Galicia/Região Norte (ES-PT)Oberrhein (FR-DE-CH)Tornedalen (SV-SF)Bodensee (DE-AT-CH-FL) Euradria (IT-SI)EURES – T BESKYDY (CZ-PL-SK)
A társulás régiójának térképe
Határmenti régió munkanélküliségi rátája és dinamikája, 2005-2009
2007-2012-es legsikeresebb rendezvények
o Állás-, Információs és képzési börzék o Szakfórumok munkáltatók részére o Tanulmányi kirándulások középiskolás diákok részére
a régió munkáltatóihoz o Szeminárium a megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatási problematikája témábano Pályaválasztási kiállítások, Fiatalok Európájao Jogi tanácsadáso Foglalkoztatási barométer
Együttműködési lehetőségek a munkaerő-piacon
•Közvetlen kapcsolat kiépítése, ápolása a határ-menti sávban a foglalkoztatási helyzetek gyors, rugalmas kezelésére
•Pályaválasztási rendszerek összehangolása•A képzési rendszer összehangolása•Munkaerő-piaci információk cseréje•Foglalkoztatási célú statisztikai rendszerek
összehangolása•A jó gyakorlatok átadása•Munkaerő-piaci együttműködések
gesztorálása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Pákozdi [email protected]