i. jakab király démonológiája

5/10/2018 I. Jakab kirly dmonolgija

1/54

leir'"


2/54

I. ] a~a6 ~irdJyDemonologiaja

Megyei Konyvtar GytfrJ 1 ~ ~ ~ ] l ~ l l l l j l l l ~ l l [ 1 19021 Gyor Baross Gabor u. 4.

I


3/54

A forditas az alabbi mfi felhasznalasaval keszultDemonology

Ed in bu rg h, 1 59 7Frat em i ta s Mercu r ii I -l ermet is

ForditottaKecske s An it a

N yomd ai e l6 ke sz ite s e s tiir de le s, v ala m in t akiadvdny megszerkesziese

Kasa Akos Simon munkaja

M in de n jo g fe nn ta rtv a. B drmily en m ds old s,s o ks zo ro s it ds i ll et ve ada tj el do lgo z6 r end sz erben

v al6 ta ro la s a k ia d6 e ltize te s irtisbeliho zza jo rul a saho : ko to tt .

Fraternitas Mercurii Hermetis

www.hermit.hue-mail:[email protected]

"Jogunk van az istenkdromldsra, kiilonbennem le te zik ig az i s za ba ds ag ,"Voltaire
http://www.hermit.hu/mailto:e-mail:[email protected]:e-mail:[email protected]://www.hermit.hu/


4/54

Bevezetes

Az egyik tisztelt olvasonk volt oly kedves es nekiink adtaa harem konyvbol az elsa a VI. es I. Jakab kiraly tollabolszarmazo masolatat, amelynek .Demonologia" a cime. Lab-jegyzetei velemenyem szerint kinlnoen alkalmasak beveze-tesnek ...

"I. Jakab kiral Demonologia cimmel irt egy konyvet.Anglia Stuartok korabeli tortenetevel melyrehatoan foglalkoz-tam. Jakab valosziruiieg elkeseredett ellensege volt a rozsake-reszies mozgaiomnak, amely a kes6i 16. s zd za db an e lte v ir ag -kordt. Azert irta a konyvet, hogy alattval6it felvildgositsa; eshogy a napjainkban terjed6 boszorkdnysagot, amelynekkovetoit torvenyileg iildoztette, [elreetthetetlen szavakkal pel-lengerre all itsa. Ugy gondolom, e: a konyv nem hagy ketseget akiraly kereszieny bedllitottsaga [eltil, habdr a New Agetemdhoz kapcsol6d6 szdmtalan tijabb konyv szerzoje egyWestcott es Hort-fele okkultistat akart benne ldtni."

7


5/54

El6sz6 az olvasokhoz

Az ordog utalatos szolgainak - a boszorkanyoknak esboszorkanymestereknek - korunkban es orszagunkbanfelelmetes mereteket olta elterjedese arra inditott, hogymegirjam a kovetkezo ertekezest - sernmikeppen sem azert,hogy (ezt nem engednem meg magamnak) tudasornat esrnfiveltsegernet csillogtassam, han em egyes egyediil csakisazert, hogy - lelkiismeretem altal vezerelve - a ketseget,amely sokak sziveben lakozik, szetoszlassam, mert bar nagybizonyossaggal valoban leteznek a Satannak ilyenfajtatulkapasai, be szeretnern bizonyitani, hogy azokat az emberibabokat, akiket az ordog celjaira felhasznal, a legszigorubbmedon meg kell biintetni. Muvern korunk ket ferfijanakkartekony felfogasa ellen iranyul: egyikiik - nev szerintSCOT - egy angol, aki nem retten vissza attol, hogy ira-saiban nyiltan letagadja, hogy a boszorkanysag egyaltalanletezik, vagyis a szaduceusok regi tevedesehez ragaszkodik,akik letagadtak a szellemek letezeset. A masikat WIERUS-nak hivjak, a egy nemet orvos, egy vedobeszedet adott kozreirasban mindazokra vonatkozoan, akik e mfiveszet teruletenszorgoskodnak, es buntetlenseguket koveteli benne, mikoz-ben magat egyszeruen megvadolja azert, mert a maga dontiel, hogy milyen csoporthoz kivan tartozni.

Hogy az ertekezesernet az olvaso szamara egyszenibbe eselvezetesebbe tegyem, ezert a parbeszed forrnaja mellettdontottern, amelyet harorn kulonbozf konyvre tagoltam: azelso a magiarol szol altalanossagban, illetve kulonoskeppena nekrornantiarol. A rnasodikban a varazslasrol es a boszor-kanyerorol van szo, es a harmadik ismet egy tanulrnanytfoglal rnagaban azon szellemek es a demon ok valamennyi8

fajtajarol, amelyek megjelennek az emberek elott es gyotrikoketo Ezt koveti a teljes mf reziimeje.

Szandekorn ezzel - mint mar ernlitettem - csupan ketdolognak a bebizonyitasa: eloszor is annak, hogy ordogimfiveszetek leteztek, illetve meg rna is leteznek. Masodszorpedig, hogy milyen perre es biintetesre szolgaltak ra azok,akik ezzel foglalkoznak. Emellett azt is targyaljuk, hogy e-zen rmiveszet segitsegevel milyen dolgokat lehet vegrehaj-tani, es mik lehetnek ezeknek a termeszetes okai. Perszekozben nem emlitem meg az ordogi hatalom minden egyeskisebb jellegzetesseget, mert a sornak akkor 0 sosem lennevege, Hogy a tanultak nyelven fejezzem ki magam (hiszen ami nyelviink erre nem alkalmas): e rnfiveszet fajtaiba esmodjaiba (genus), megjelenesi formaiba (spezies), illetvekulonbozdsegeibe (differentia) szeretnern melyrehatoanbeleasni magam.Igy peldaul az elsa konyv hatodik fejezeteben azt irom, hogya magusok kepesek a semmib61 egyszerre csak a legfino-mabb etelt is eldteremteni, megpedig szemelyes szellemiiksegitsegevel. Az, akinek tolvajkent a lopas nagy oromet okozmint szellemet birtokolja annak a kepesseget, hogy az ello-pott dolgot eszrevetleniil es villamgyorsan egyik helyrol amasikra varazsolja, Ez a mUfaj (Genus) magaba foglal min-den ehhez hasonlo jelenseget, mint peldaul azt a kepessegetis, hogy a falbol bort fakasszunk (errol a gyakorlatrol marsokat hallottunk), es igy tovabb; ennek a magianak az osszesfajtajat be fogjuk mutatni, rnikozben az alapjukul szolgaloelveket fejtegetjiik. Ugyanigy be fogom bizonyitani kiilon-bozo ervekkel azt is (megpedig a masodik konyv otodik fe-jezeteben, amely a boszorkanysaggal foglalkozik), hogy aboszorkanyok - mesteriik hatalmanak segitsegevel - kepe-sek betegsegeket gyogyitani, de eloidezni is. Ezek a fejtege-tesek - amelyek azt mutatjak nekiink, hogy a boszorkanyok

9


6/54

hatalmat kaptak az ordogtol mindenfele betegseg fellett -bizonyitjak a specialis iigyekben valo hatalmukat is: peldaulkepesek egy ferfi agyekanak erejet annyira meggyengiteni,hogy az keptelen lesz nokkel erintkezni; ugyanezt az erotmasoknal pedig annyira felerositeni, hogy az tulszarnyaljatermeszetes merteket. Ugyanez hasonlokeppen ervenyesminden mas betegsegre is. Egy valamire azonban, kedvesolvaso, mindig iigyelned kell, amikor az ordog hatalmarolbeszelek: az elterf celokra es kiilonbozf mertekre, amelyreaz isten mint az elso ok es az ordog mint a masodik ok azordognek (isten hoherjanak) minden akcioja soran toreked-nek. Hiszen ahol ott van az ordognek az a szandeka, hogylelkeket vagy testeket, vagy mindkettot osszetorjon, mertmeg van neki engedve, ott masfelol ott van az isten is, akimeg a legnagyobb bajban is arasztja nagyszeniseget vagyugy, hogy az elvetemiiltekre kiszabja jogos biintetesuket,vagy pedig a bekettiroket meglatogatja es az oszintek lenyetnemesiti, s a szendergesbol fenyfto vesszejevel felrazza oket.

Miutan minden reszleteben eloterjesztettem ertekeze-sem celkituzeset, - semmi ketsegem afelol, hogy - mindentovabbi nelkul meg fogja a kedves Olvaso bocsatani nekem,ha lemondok arrol, hogy ennek a torvenyellenes mtiveszetspecialis ritusainak es titkainak a sokszinusegebe rnelyeb-ben belemenjek; mar csak azert is, mert szamtalan es kulo-nos praktikaja nem szolgalja irasorn celjat. Ezt a harmadikkonyv elso fejezetenek utolso reszeben indoklom meg. Akitmegis hajt a kivancsisag, hogy tobbet megtudjon a magiagyakorlati oldalarol, annak felhivjuk figyelmet BODINUS.Demonomaniajdra", aki ezt a tudast a legnagyobb alapos-saggal archivalta, hogy aztan - azoknak a vallomasaivalegyiitt, akiket akkoriban letartoztattak - nagy szakertelem-mel papirra vesse. Aki tudni akarja, hogy elodeink hogyangondolkodtak azokrol az erokrol, az nagyon jo Ieirast talal-10

hat HYPERIUS-nal es HEMMINGIUE-nel, ket elhunytnernet ironal, akik - sok korszeni teologus mellett - ezt a te-mat behatoan targyaljak, Aki a fekete mtiveszet kiilonlegesritusait es kuriozumait kozelebbrol meg szeretne ismerni(mindketto haszontalan es veszelyes), az kielegito anyagottalal Cornelius Agrippa negyedik konyveben, illetve az alta-lam mar emlitett WIERUS-nal.

Remelern, kedves Olvaso, hogy az ertekezesem megfo-galmazasa soran tett faradozasaim kifizetodnek: tehat majdaki ezt elolvassa, megfeleloen felvertezodik a fent emlitetttevedesekkel szemben, s nem esik a csapdajukba. Kerem anyajas olvasot, hogy jo szandekomat fogadja oszinten, esezennel szeretnek tole szfvelyes bucsut venni.

11


7/54

] a~a6 ~ira(y

Vita

Demono log ia , pa rbeszed JormajabanA d em on olo gia e lsa k on yv e

Bev ez ete s, a tt ui gi a r es zl et es l eir as a1. [ejezet

A S ze nt ir as s eg its eg ev elb e k ell b izo ny ita ni, h og y

e zi a t or ve ny be iitkoza miiveszetetgyakoroltak, es meg ma is g ya ko ro lj dk :

PHILOMATES e s EPISTEMON targyaljak a temat

PHILOMATES: A legnagyobb mertekben orulok, hogy talal-kozhattam rna Onnel, mivel ugy gondolom, hogy On jobbansegitsegemre lehet masoknal, es magyarazatot adhat egy 0-Iyan dologgal kapcsolatban, am ely felol eros ketelyeim van-nak.

EPISTEMON: Mindenrol, am it tolem kerdez, amennyirecsak t61emtelikkeszsegesen es oszinten elmondom a veleme-nyemet, es ha nem min dig sikeriilne Ont meggyoznom, egy-altalan nem allok ellent annak, hogy jobb belatasra teritsen,

PHILOMATES: Mit tart On arr61 a tudornanyrol, amely marminden kisebb tarsasagban beszedtema? Azokrol a boszor-kanyokrol beszelek .. .

12

EPISTEMON: Ez ketsegtelenul bamulatra melto dolog, es13


8/54

ugy gondolom, hogy egyetlen mas korban, es egyetlen masorszagban sem jaratosak az emberek ennyire kerteles nelkiilaz ilyen praktikakban, mint rna es mint orszagunkban,

PHILOMATES: Ha ezek a feltevesek helytalloak, akkor ket-segtelen, hogya doktorok erosen ketelkednek ebben.

EPISTEMON: Mely aspektusat vonja On ketsegbe?

PHILOMATES: Tulajdonkeppen minden aspektusat, am ely-ben eddig el tudtam melyedni; es mindenekelott egyenesenabban ketelkedern, hogy olyasvalami, mint a boszorkanysagvagy a boszorkanyok egyaltalan letezik, Ezert szeretnem Ontmegkerni, hogy oszlassa el a ketelyeimet, ha modjaban all.Sokfele modom vitaztarn mar errol a temarol, de mindig a-nelkiil, hogy kielegito eredmenyt hozott volna szamomra,

EPISTEMON: Megteszem, amit erfim enged, bar igen nehezdolgom van, hiszen On az egesz dolgot alapjaiban kerdoje-lezi meg; mindamellett, ha a tanuloknak megtanitjuk a logi-kat, nem probaljak meg tobbe bebizonyitani azt, am it mas oktagadnak. (Contra negantem principa non est disputandum).Mar a Szentiras is megerositi, hogy olyasmi, mint a boszor-kanysag letezik, es a boszorkanyok lete abban is beigazolo-dik, amit nap mint nap tapasztalunk, illetve az erintettekvallomasaiban is.

PHILOMATES: Tudom, hogy Saul tortenetere, iIIetve a ha-lottakat megidezo nore uta!; megsem hiszem, hogy ezzel sok-kal kozelebb jutna a celhoz,

14

EPISTEMON: Nem csak ez, han em sok mas bibIiai idezet isalatamasztja ezt. De miert - kerdezem en - hiszi On, hogyez nem visz elorebb?

PHILOMATES: Tobb okbol: eloszor is, nem hagyhatja fi-gyelmen kiviil, hogy Saul szellemileg zavart volt, es hogyhosszu ideig bojtolt - amit a szoveg is bizonyit -, majd felke-resett egy asszonyt, akinek ilyen tudast tulajdonitottak, igypro bait fontos ismereteket szerezni. A no lelkiismeretfur-dalast okozott neki nem csak gyalazatos kirohanasai, hanemjogszeriitlen kivancsisaga es szornyu kihagasai miatt. Aztanez az asszony csodalkozasaban varatlanul felkialt a kulonoslatvany miatt, amikor a kiraly - aki alruhaban volt, es elotteazt hazudta neki, hogy nem 0 az - felfedte magat neki. U gygondolom, nem volt csoda, hogy eiterelt szelleme nem vetteeszre, hogy a no a hangjat elvaltoztatta, hiszen egy masik te-remben volt, es nem lathatott semmit. Mit ideztek akkormeg? Samuel szellernet? Vagy - istenkarornlo medon es a te-ologia minden tanitasaval ellentetben, ahogy gyanfthato -az ordogot Samuel alakjaban? Ebbol az kovetkezik, hogy azIsten vagy megengedte neki, hogy egyik szentje alakjabanjelenjen meg (de akkor a kor profetai sosem tudtak volnabiztosan, hogy latomasaikban melyik szellem beszel hozza-juk), vagy hogy a jovot elore megjosolhassa, hiszen a profe-cia csakis es kizarolag az Istentol szarmazhat; az ordog sem-mit sem tud a jovobeni esernenyekrol.

EPISTEMON: Megis - ha a szo szerinti szoveget alaposanmegfigyeli - vilagos lesz, hogy Saul ezt a jelenest tenyleg lat-hatta. Lehet, hogy egy masik helyisegben volt - tekintvemindazon koroket es megidezeseket, amelyek ilyen celok el-

15


9/54

eresehez nelkiilozhetetlenek (mivel senki, aki ezt a tudo-manyt gyakorolja, nem engedi meg masoknak, hogy egyilyen cerernoniat megtekintsenek) -, megis a szovegbol egy-ertelrmien kittinik, hogy - mihelyt a homalyos szellem egy-szer megmutatta magat - a no Saulhoz fordult. Mert a szo-vegben az all, hogy Saul tudta, hogy Samuelrol van szo, a-mely azonban megsern volt lehetseges, mivel csupan egy ko-penyes oreg. urrol van szo, s Izraelben Sarnuelen kiviil megsok mas elhunyt ferfi letezett. Egyebkent is, az egesz nepilyen kopenyben jart, vagyis arra a kovetkeztetesre kell jut-nom, hogy vegul is nem Samuel szellemerol volt szo, Ne isfaradjon azzal, hogy meg akar gyozni ennek az ellenkezoje-rol, mert minden kereszteny es a tobbi vallas kovetoi is egy-seges allasponton vannak ez iigyben, s esak az ignoransok, anekromantak es a boszorkanyok ketelkednek ebben. Az is,hogy az ordognek olykor az is szabad volt, hogy egy szent a-lakjaban jelenjen meg, kiderul a szovegbol, amelyben azt isolvashatjuk, hogy a Satan a ferry angyalanak is tudja magatalcazni. Eppolyan kevesse fordulhattak elo torzftasok, felre-ertelmezesek - ami a profetak latomasait illeti -, hiszen tel-jesen biztos, hogy Isten egyikojuknek sem engedett volnameg ilyen erzekcsalodast, Csak azoknak, akik onmagukatszandekosan becsapjak, es az ordog karjaiba rohannak, okazok, akiket az Isten a sajat csapdajukba uzott, es akik hagy-jak magukat mindenfele szernfenyvesztessel megtevesztenies osszezavarni, mert nem hisznek az igazsagban (mondjaPal). Ami az ordog azon kepesseget illeti, hogy jovobeli ese-rnenyeket elore megjosoljon, azt kell mondanunk, hogy nemsok mindent tud a jovorol, esak egy bizonyos reszet, ahogyazt az ilyen elbeszelesek tragi kuma bizonyitja. (Egy asszonyszelleme nem tudott elszokni egy ilyen joslat elol, ami per-16

sze nem jelenti azt, hogy valodi jovobelato kepessegekkelrendelkezik, mivel ez egyediil az Istennek sajatja.) Akkorsem jut el a tudashoz, ha elmerul Istenben, amikor a tiikor-be nez (ahogy ezt a jo angyalok teszik), mert orokre el vanvalasztva a josagos abrazattol es tererntoje jelenetol, s esakket lehetoseg adott a szamara: vagy a vilagban valo jartas-sag, vagyis folyamatosan tanul az ujabb tapasztalatokbol, ateremtes kezdetetolfogva, es kiszarnitja az elkovetkezendfiesemenyek valoszintiseget az alapjan, ami azelott tortent,valamint a termeszetes okok alapjan, hiszen minden vilagidolog eg y meghatarozott periodikussag szerint rmikodik. Vagy- es ez a masodik modszer - az istenek segitsegevel - akiketismet szolgalatkessze valtoztat magaval szemben - elnyerijovobelato kepesseget; hasonlo Micha profetikus beszede A-hab kiraly elott , Eredeti allitasornat, miszerint olyasvalami,mint a boszorkanysag es a boszorkanyok valoban leteznek -mint mar mondtam - sokkal tobb hely tamasztja ala a Bib-liaban, mint ez az egy idezet, Eloszor is leirjak, hogy az is-teni torveny az ilyen dolgokat elvbol tiltja. Mindenesetre azis biztos, hogy Isten torvenyeben semmi olyan nem all, amely-nek ne lenne ertelme, Nem is uldoz, es nem biintet meg sem-milyen arnyat, vagy nem siijtja azt betegseggel, ami nem isletezik, vagyis nines is. Masodszor, vilagos, hogy a rosszaka-ro ferfiak, akik a farao bolcseihez tartoztak, egy sor mozesicsodat imitaltak, hogy ezzel orokkevalova tegyek a zsarnokszivet, Harmadszor, Samuel nem mondta Saulnak, hogy azengedetlenseg eppolyan sulyos bfinnek szamit, mint a bo-szorkanysag? Milyen abszurd is lenne az engedetlensegetegy olyan dologgal osszehasonlitani, ami nem is letezik! Ne-gyedszer, Simon Magus nem olyan ember volt-e, akinek bir-tokaban volt ez a tudas? Es otodszor, mi volt azzal a novel,

17


10/54

akinek josszellerne volt? Ez csak nehany azon szarntalan bib-Iiai resz kozul, amelyek felsorolasa unalmas lenne.

18

Vita

II. fejezetMon djd to k m eg , m ily en b iin ok et k ov etn ek e l a zo k,a kik e zt a t or ve ny be ii tk ii ni t ud omdny t g ya ko ro lj dk l

- E t udonu in y k ii 16nb6 zo jaj ta it- M ilyen eszkozokkel csd bita na k so ka ka t a rra ,

h og y k ov es se k o ke t?

PHILOMATES: Rendkivul erdekesnek tartom, hogy Isten bar-melyikiinknek is (akiket elmeletileg a sajat kepere forrnalt)megengedte, hogy ilyen eroszakos es artalmas vetsegeket el-kovessen,

EPISTEMON: Meg ha az embert a teremteskor teremtojemintajara formaztak is meg, a bfinbeeseskor elveszitette Is-tenhez valo hasonlosagat es csak lepesrol lepesre kegyesseg-hO I kapta vissza, es akkor is csak a kivalasztottak. A tobbiek,akiket Isten elveszejtett, a Satan, vagyis a nagy ellenfel keze-ire bocsattatnak, es ettol kezdve az 0 kepet hordjak, Az 0 tu-lajdonaiva valnak, igy tehat a legnagyobb es a legsulyosabbbfindk vonzzak oket, azokat taIaIjak a legfennsegesebbeknek,

PHILOMATES: Hat az sem eleg nekik, hogy uralmukat in-direkt medon gyakoroljak, es rontast hoznak oly sok lelekreazaltal, hogy btinos szenvedelyekre csabitjak oket, es erzekivagyaik kovetkezmenyeit viselniiik kell? Muszaj nekik olysok egyszerfi lelket kinozniuk azzal, hogy raveszik oket arra,

19


11/54

hogy kozvetlen urukkent elismerjek?

EPISTEMON: Termeszetesen, hiszen mindenkit, aki feletthatalma van, tudasanak es terrneszetenek megfelelfien hasz-nal, Akit 0 a legegyszenibbnek es legjamborabbnak talal, an-nak tud a legkonnyebben megnyilatkozni; mert 0, az embe-rek megvaltasanak ellensege, minden eszkozzel azon fara-dozik, hogy az embereket kelepcejebe csalogassa, s ezek u-tan mar soha tobbe nem sikeriilhet nekik onnan megszaba-dulni (akarmennyire is probalnak.).PHILOMATES: Vagyis minden bun a Szentlelek ellen vetettbtin?

EPISTEMON: A legtobb esetben igen, de nem mindig.

PHILOMATES: Hogyhogy? Hat azok, akik az ordog karjai-ba rohannak, nem mind egyforrnak?

EPISTEMON: Isten ments! A Szentlelek elleni vetsegeknekket fajtaja lehet: az egyik, ha valaki teljesen elfordul az Urmindenfajta szolgalasatol es ellenszegiil minden parancsola-tanak, A masik az a vetseg, amikor valaki tudatosan, sajat a-karatabol kovet el bunoket a Szentlelekkel szemben, fOleg a-zok, akik egyszer mar fzelitot kaptak az isteni konyoruletes-segbol, Az elsf csoportba tartozik a nekrornantak osszes ti-pusa, a varazslok es a boszorkanyok, a masodikba pedig a-zok, akik a tudasukkal, amelyrol beszeltem, illuzio aldoza-tai,

PHILOMATES: Ez tehat azt jelenti, hogy nem csak egyfajta

20

olyan ernbertipus letezik, amelyik kozvetlenul az ordog szol-galata ban all. Ha ez ig y van, kerern, vilagositson fel, hany faj-tajuk letezik valojaban, es hogyan lehet oket megkulonboz-tetni!

EPISTEMON: Alapvetoen ket kulonbozf kateg6ria van, a-melyekbe ennek a lelektelen tudomanynak minden aJcso-portjat be lehet sorolni: az egyik kateg6ria a magiae, illetvea nekromantiae, a masik a varazslase es a boszorkanymuve-szete,PHILOMATES: Kerem, art arulja meg el nekem, hogy meny-nyi es rnilyen eszkozei vannak az ordognek arra, hogy az em-bereket a csapdajaba csalja?

EPISTEMON: A harom nagy szenvedelyrol van sz6, amelyekbenniink lakoznak: a kivancsisagrol, a sulyos igazsagtalan-saggal - amelyet bekenlron el kellene viselniink - szembenfellepf erosbosszuvagyrol, es a jelentos nelkulozes kovetkez-teben kialakult birtoklas utani sovargasrol. Ami ezek kozulaz elsot, a kivancsisagot illeti, az csak ot jovobeni magus esnekromanta elcsabulasa. A rnasik ketto viszont a varazslokes a boszorkanyok csabitasi eszkozei koze tartoznak, mert eza fondorlatos ordog nagyon konnyen elnyeri szimpatiankat,tevutra vezet, majd romba dont minket.

21


12/54

Vita

III. fejezetA m ag ia es a n ekroma ntia J og aZma k jele ntese es ered ete- A k iilo nb se g a n ek roma ntia e s a b os zo rk an ys ag k oz ot t

- H og ya n teh etiin k szert a : ilyen tu da sra ?

PHILOMATES: Nagy oromet okozna nekem, ha felvilagosi-tana arrol, hogy tulajdonkeppen az, amit magianak vagy nek-romatianak neveznek, mivel is foglalkozik.

EPISTEMON: A magus kifejezes a perzsa nyelvbol ered, esott annyit jelent, mint az isteni es egi tudas kutatoja, illetvekozvetitoje. Elsokent az ugynevezett kaldeusok foglalkoztakmagiaval, Mtiveszetiik - mivel az igazi isteni tanokat nemismertek - oriasi tekintelynek es megbecsiilesnek orvendett ,s tudasuk akkoriban az emberek alapismereteihez tartozott.Eppen ezert teljesen jogtalanul nagy hirnevre tett szert, a-melyet a gorogok is atvettek, akik magukeva tettek ennek atorvenytelen mfiveszetnek a kulonbozo fajtait, A nekroman-tia szo a gorogbol szarmazik, es a nekron es manteia szoboltevodik ossze, ami a halottak segltsegevel vale joslast jelen-ti . Ha az utobbi kifejezest valasztjuk e fekete es torvenytelentudomany megnevezesere, akkor ez egy osszetetel, mivel en-nek a rmiveszetnek jelen esetben csak egy lenyegi reszerolvan szo, megpedig arrol a szeleterol, amikor ajovot a hullak-hOIjosoljak meg.

22

PHILOMATES: Miben all a kulonbseg e tudomany es a bo-szorkany kozott?

EPISTEMON: Nos, a kettf kulonbsege rendkiviil mulatsa-gos, es bizonyos modon igaz is: hiszen a nekromantak azt al-li tjak, hogy a boszorkanyok az ordog szolgaloi es rabszolgai,mig az ordogok az 0 uraik es parancsoInak nekik.

PHILOMATES: Hogy Iehet ez igaz? Hogyan Iehet vaIaki, akiaz ordog szolgalataba allt, egyuttal a mestere?

EPISTEMON: Letezhet iIyesmi, de ez csak masodlagos (se-condom quid), mert hatalmuk felette csak akkor van haelismeri nekik azt (ex pacto), amikor bizonyos aprosagokkalkedveskedik nekik, s kisajatithatja testiiket es lelkiiket - azegyetIen dolgot, ami valojaban izgatja.

PHILOMATES: Igazabol nagyon kiegyensiiIyozatlan szerzo-des. Csak arra kerern, hogy aruljon el nekem tobbet ennek atudornanynak a hatasairol es titkairol,

EPISTEMON: Nagyon szelesmezo, amelyre most engem kiild,de hajlando vagyok tomoren es roviden e teriiletnek Iega-labb az alapeIveit bemutatni. Ketfajta ember letezik, akikvonzodnak ehhez a tudomanyhoz: megpedig a tanultak es atanulatIanok. EbbOI kovetkezoen tehat elcsabitasuknak is

. ket kulonbozd modja van. A masodik tipushoz tartozokatkivancsisaguk vezeti, ameIy egyre csak no, s igy lassankentmagaba szippantja oket e tudomany, Ami a tudosokat iIIeti,eloszor is az ordog iskolajarol e ~annak alapelerneirol sze-retnek nehany szot ejteni. A tanuItak feken tartjak kivancsi-

23


13/54

sagukat, s annak szentelik magukat, amit itt en az ordog is-kolajakent emlitek: az asztro16gia rnegertesenek. Hiszen so-kan vannak, akiknek tudasa, olvasottsaga nagy magaslato-kat elert, s megis merfoldekre vannak a megujulas szelleme-tol es annak gyumolcseitol. Ok, akik minden terrneszeti dol-got mindennapinak tartanak, mint a legostobabb kicsinye-sek, arra torekednek, hogy nagy himevet teremtsenek ma-guknak, mikozben fogalmuk sines a va16di egi tortenesek-rol, s megis ezek segitsegevel probalnak ismereteket szerez-ni a jovendo esernenyeirol. Ez viszont else pillantasra jogos-nak is tunhet, hiszen ha j6l belegondolunk, ennek a tudas-nak az alapjai teljes egeszeben tisztan esak termeszetes 0-kokbol gyokereznek. A csabitas ez esetben oly hatalmas aszamukra, hogy - praktikaik igazsagtartalmat mindenfeledologban igazolhassak - ezeket az okokat melyrehatoantanulmanyozzak, Ezert hat fokr6l fokra masznak felfele akivancsisag csaloka es sikam16s letrajan, es vegul, ha a tor-venyes mtiveszet, ilIetve a tudomany mar nem hoz hasznot,- hogy nyughatatlan szellemiiket megnyugtassak - beallnaka sotet es torvenytelen tudornany, nev szerint a magia kove-toinek soraba. Ott aztan elsokent fedezik fel, hogy a korokes a megidezesek kulonbozf formaival es a megfelelo kom-binaciojukban barmilyen szellemet megidezhetnek, s utols6ketsegeik is szertefoszlanak. Kiprobaliak maguk is, hogy bir-tokolhassak azt a hatalmat, amely ezekben a korokben, illet-ve Isten szavaiban rejlik, amelyet ebben az esetben elferdft-ve hasznalnak fel, elvakuItan dicsfiitik sajat magukat, mint-ha sajat gyors felfogokepessegiiknek koszonhetoen sikeriiItvolna nekik Pluto hatalmi koret elhoditaniuk, s mintha aSztiix-i lak kiralyai lennenek, Valojaban esak nyomoruIt fer-gek, akik mindekozben sajat tortetf ellenseguk rabszolgaiva24

valtak, A tudas, amelyet jogtalanul magukhoz kaparintot-tak, fabatkat sem er azon kiviil, amit a gonoszr61 es a pokolborzalmairol megtudtak, a pokolr61, ahova buntetesbol mind-azok keriilnek, akik gonosz tettet hajtottak vegre, es ahovaAdam is keriiIt, mert evett a tiltott fa gyumolcsebol.

25


14/54

VitaIv.fejezet

Az a la ptu ddsna k es a nn ak a z isk old na ka le ira sa t ta rta lm azza , a ho l a m ag ia no z

s zi ikseges tudast megs zerezhe ti k- K iilo no se n a z a sz iro ru im ia e s a z a sz iro lo gia

koz ot ti k ii lo nb sege t t ar gya lja , i ll et vea : as zt ro log ia k ii16nbozo ter ii le te it

PHILOMATES: Most pedig arra szeretnem kerni, hogy u-gyanilyen reszletesen magyarazza el nekem az ordog alapve-'to tanitasait,

EPISTEMON: Ezek az alapelvek felolelnek min dent, am italtalaban a szo, a gyogynovenyek es a dragakovek mtivesze-tenek neveznek, es amelyet tiltott varazslatok segitsegevelhasznalnak termeszetes alapok nelkiil. Ide tartoznak meg apraktikak, technikak es egyeb szokatlan tevekenysegek, a-melyeknek nines igazi kapcsolatuk a terrneszetes alapokkal.

PHILOMATES: Ki tudna ezt egy kicsit egyszerfibben is fe-jezni, es tudna esetleg egy par peldaval szolgalni nekem? Hi-szen a fejtegetesei nagyon altalanosak ...

EPISTEMON: A varazslasnak arra a fajtajara gondoltam, a-melyet balga asszonyok hasznalnak, hogy az elere beigert ja-vakat eloteremtsek, hogy masokat a gonosz pillantastol, aszemmelverestol megovjak, eshogy rovatkolt faagat vagy gyogy-26

fuvek legkulonfelebb fajtait az allatok farkaba vagy bunda-jaba fonva kigyogyitsak oket a fergessegbol, hogyelall itsaka verzest, hogy kuruzslassal gyogyitsanak, vagy szarntalanhasonlo dolgot mfiveljenek a szo erejevel anelkul, hogy koz-ben barmilyen olyan szert hasznalnanak, amely kozvetlenii la seben fejti ki hatasat, ahogy az orvosok szoktak, Hogy ha-zasparokat tartsanak vissza a termeszetes erintkezestol (a ha-zassagkotes idopontjaban megfelelf szamu csomot kotnek),es meg sorolhatnam tovabb azokat a dolgokat, amelyekhezaz emberek ostobasagukban vonzodni szoktak. Mert sok ta-nulatlan ember (akik termeszetuktol fogva kivancsiak, esakiknek Isten igazi megismerese hianyzik) szamara bizo-nyulnak ezek a praktikak igaznak, megpedig az ordogi hata-lorn kozrejatszasa miatt, aki megprobalja az embereket felreve-zetni, es nem azon esetleges hatoero miatt, amely azokban ahitvany szavakban es technikaltban lakozik. Miutan rae-reznek annak az izere, hogy az i1yen sotet iizelmek segitsege-vel nagy hirnevre tehetnek szert, vagy arra torekednek (ha aszerenyebbek koze tartoznak), hogy valaki tanitsa ki oket,aki ebben a tudomanyban tapasztalt (es kozben ok nem tud-jak, hogy eljarasuk bfinos), vagy pedig - ha markansabb jel-lemek - rogton az ordog karjaiba rohannak, hogy nyere-segvagyukat kielegitsek, es errol szerzfidest is kotnek vele.

PHILOMATES: Megis azt gondolom, hogy ezek az emberek,akiket On az ordog iskolajanak es alaptudasanak nevezett,nem vetenek a torveny ellen, es minden korban, illetve kor-szakban meltanyoltak oketo Vegyiik peldaul az asztrologiatudornanyat, amely a maternatikanak egy special is aga.

27


15/54

EPISTEMON: Ket dolog van, am i t a tudosok osidok ota azegitestekkel - vagyis a bolygokkal, csillagokkal, stb. - valotudomanyos foglalkozas soran kutatnak. Az egyik, az egites-tek jarasa es termeszetes palyajuk - ebben az esetben be-szeliink, ahogy a neve is mutatja, asztronomiarol. Ez a szo anomos es az asteron szavakbol tevodik ossze, es a jelentese:" a c si ll agok torvenye". Ez a tudas valojaban a matematika-nak csak egy reszterulete, es nem csak hogy legitim, hanemrendkivul hasznos es dicseretes is. A masik tudomanyt aszt-rologianak hhjak az asteron es a logos szavakbol, am ely any-nyit tesz: a szo, a csiIlagok predikacioja, Ket reszteruletretagolodik, amelyek koziil az egyik a gyogyito novenyek ereje-vel, a betegsegekkel, az evszakok valtakozasaval es az idoja-rassal foglalkozik, amelyek mind a csillagok befolyasa alattallnak, Ez a teriiIet az asztronomiara tamaszkodik, s ez marnem a matematikanak egy reszterulete, Ovatosan hasznalva- megsem - torvenyellenes, meg ha nem is olyan hasznos esdicseretre melto, mint az elozo. A masodik reszterulet ellen-ben olyan nagy hitet vet a csillagok befolyasaba, hogy ki me-rijelenteni, hogy meg tudja josolni, hogy egy allam fel fog-eviragozni, vagy sem, hogy valakinek szerencseje vagy balsze-rencseje lesz-e, hogy melyik part fog megnyerni egy habo-rut, hogy melyik ember keriil ki gyoztesen egy szemelyes iit-kozetbol, miben es hany eves koraban fog valaki meghalni,melyik 10fog elsokent befutni a loversenyen, es sok hasonlodolog, amelyekbfil - inkabb kedvtelesiink, mint valodi hasz-nunk szarmazik - josolni lehet. Ebbol a masodik kategori-abol meg tovabbi reszteriiletek nonek ki, mint peldaul a szii-letesi horoszkopra epitett tudas, a chiromantia, a geomanti-a, a hidromantia, az arithmantia, a fiziognomia es igy tovabb,amelyeket az antik vilag poganyai nagyon gyakran hasznal-28

tak, es korukben nagy tiszteletnek orvendtek, Az asztrolo-gianak az altalam ernlitett masodik agat pedig, am ely mind-ezen teriileteknek alapul szolgal, sorstannak (pars fortunae)is neveztek. Az asztrologianak ez az - a keresztenyek kozottis elterjedt - aga egyebkent at meg at van szove torvenybe iit-kozo dolgokkal, hiszen minden termeszetes alapot nelkiiloz,Ez az, amit korabban az ordog iskolajanak neveztem.

PHILOMATES: Ennek ellenere szarntalan tudes ellenkezovelemenyen van.

EPISTEMON: Ez elismerten igy van, megis nagy on sok er-vet fel tudnek sorakoztatni, am ely erfisitene es alatamaszta-na a nezfipontomat, ha ez az exkurzus nem teritene el telje-sen a tulajdonkeppeni vitatemanktol; eltekintve attol, hogyezzel meg raadasul egy egesz napot elpazarolnank. Egy szotazert szeretnek meg erre szanni, megpedig azt, hogy a Szent-Irasban, pontosabban Jeremias profetanal, hatarozottan meg-tiltjak, hogy azoknak hitet ajandekozzanak, akik a bolygokes az egitestek jarasabol josolnak.

29


16/54

Vita

v. fejezetMennyiben torvenyes vagy torvenybe iitkozo

a v ardzsld s, to va bbd a k oro k e s a szellemidezesekk ii lOnbozo [o rmd inak bemu ta td sa , i ll et ve

m i k eszieti a n uigu st a rra , h ogy ezek et h aszna lja

PHILOMATES: Nos, ezzel az ervvel eleget mondott. Azt vi-szont hogyan tudja bebizonyitani, hogy ezek a varazslatok estermeszetellenes praktikak vetenek a torveny ellen? Hiszenvoltak olyan tiszteletre melto, feddhetetlen ferfiak es nok a-kik nehanyat ezek kozul a praktikak kozul a nyilvanossag e-lott is gyakoroltak. Az a velernenyem, hogy ha mindegyiketboszorkanysaggal vadolna, olyat allitana, amit nem hinne-nek el maganak.

EPISTEMON: Ugy Iatorn, hogy ha a sz6 - amellyel ezeket apraktikakat megneveztem - igazi jelentesenek tobb figyel-met szentelt volna, akkor eloszlottak volna ketelyei, es nemertett volna engem ennyire felre. Mert senki sem lehet ugyegy iskolanak a kovetoje, hogy nem engedelmeskedik a mes-ternek. Anelkul senki sem tudja a magia rmiveszetet es ko-reit megtanulni, illetve a gyakorlatba atiiltetni (hiszen a ta-nulas, az elmeleti tudas onmagaban ugyan veszelyes, de nemistentelen, csak a gyakorlati megvalosftas altal valik sulyosbfinne), hogy ne vetene felhaborito m6don az isteni torve-nyek ellen. Eppugy, mint azok, akik ezeket az alapokat ta-30

nulmanyozzak es tanuljak, ezert meg sokaig semmilyen is-kola mesterehez nem esatlakoznak, ha a sziileiknek nines i-nyere, hogy oket ilyen iskolaba kiildjek. Ugyanugy ervenyesez azokra is, akik az ordog iskolajanak tananyagat tudatta-lanul iiltetik at a gyakorlatba anelkul, hogy sejtenek, hogyegy csalirol van sz6, amelyet az ordog az Isten engedelyevelvetett be, hogy ezzel a karmai koze kaparintsa oket. Ezek atipusu emberek velemenyem szerint a legjobb magusok ko-ze tartoznak, mert ok nem idezik meg az ordogot (legalabb-is nem tudatosan), nem veszik igenybe a segitseget, es igynem allnak a szolgalataba. Hogy teljesen oszinte legyek (esesak magamnak beszelek), nem szeretnek idaig eljutni: mertvelemenyem szerint ellenfeliink tobb mint agyafurt, es misokkal gyengebbek vagyunk, mint hogy kiprovokaljuk azo-kat a veszelyeket, amelyekkel minket erfiszakosan a csapda-jaba tud esalogatni.

PHILOMATES: Valoban j61 ervel; his zen mit is mond a koz-mondas? Aki az ordoggel egy talbot akar enni, hosszu kanal-ra van szuksege, De arra szeretnem Ont kerni, hogy folytas-sa a magia fajtainak a bemutatasat,

EPISTEMON: Nos. Ha a Gonosz szakteriileten elert egy bi-zonyos foku tokeletesseget, vagyis (tanulva vagy tanulatla-nul) tud mar egyet s mast a fekete rmlveszetekrol, hamaro-san vagyat fog erezni azirant , hogy mesteret megidezze, meg-pedig a szellemidezessel es a korokkel, Kivansaganak mi isaz oka? Az, hogy igy elorejutni minden latszat ellenere ke-vesbe felelernkelto, mintha egy ocsmany es tisztatalan szel-lem latogatna meg es azzai kellene kapesoiatban ienniink.Ugy latom, engem is boszorkanynak tart, vagy legalabbis szi-

31


17/54

vesen tudna annak, mert maga is szivesen megtanulna ezt atudomanyt, rmiveszetet. Gyorsan szeretnem bemutatni On-nek a szellemidezesek minden fajtajat ugy, ahogy azokban akonyvekben szerepelnek, amelyeket az ordog iskolajabanforgatnak. Egy szellemidezes negy kiilonbozd osszetevobolall:

1., Abb6 I, a ki v eg re ha jt ja ,2. , azuin mag an ak a sz ellem id ez es nek a [olyamatdbol,3., harmadikkent kovetkeznek azok a szavak e s ritusok,

am el ye k s eg its eg ev el a k iv an t h a te s e le rh ett i,4. , e s v eg ii ! a z o k a s ze ll em ek , a ki ke t m eg id ez ne k:

Emlekezzen esak vissza az alapgondolatra, amit mar em-Iitettem Onne k , vagyis,hogy ezek a korok onmagukban sem-rnifele hatalommal nem rendelkeznek, mint ahogy a szentistennevek sem, amelyeket e rituale kozben kegyeletsertomedon hasznalnak, es mindazok a ritusok es ceremoniaksem, amelyek az i1yen szellemidezeseket kiserik, Segitseguk-kel nem lehet a pokol szellemeit elohivni, es arra sem lehetrabirni oket, hogy a koron kiviil, vagy azon bel iii maradja-nak. Hiszen 0, a hazugsag atyja Irta elo eloszor ezeket a eere-moniakat, e s kozben hamisan az t szinlelte, hogy az i1yen ritu-alekkal hagyja magat iranyitani, ilIetve megszeliditeni, es azember meg ha vonakodva is, de atlepi a paranesolatok hata-rait, buszkeseggel fogja elti:ilteni, hogy az ura lehet (mintmar emlitettern). Minden apro dologgal gondoskodik arrol,hogy megbizzanak benne, s Ig y vegiil hatasos eszki:izi:ik all-nak majd a rendelkezesere ahhoz, hogy meg egy utolso nagycsapassal vegleg eIcsaljon a feny moge , Az ember teste es lel-ke veglegelkarhozik. Egy tovabbi alapszabaly abban all, hogy32

az i1yen szellernidezeseket mindig egy szemelynel tobbnekkell vegrehajtania, A resztvevok szarna a korok es a megide-zen do szellemek fajtajatol fiigg. Ket dolog van, ami semmiesetre sem kivanatos egy i1yen vallalkozas soran:

1 ., S zen te ltviz (en ne k se gitse gev el g un yo lta ki a z o rd og apapistdkat,

2., ajdndekkent az ordognek suint e lo teremtmeny.

Ezeket a ritualekat meghatarozott evszakokhoz, nap ok-hoz es orakhoz igazitjak. Ha minden elokeszuletet elvegez-tiink, megrajzoljuk a boszorkanykoroket - vagy haromszog,esetleg negyszog alakzatban, vagy kereket, vagy duplat, vagyszimplat, a megjeleno szellem fajtaja szerint. Ami ezeknek akoroknek a killi: inbozoformait iIIeti, ugymint a szamos szim-bolumot es keresztet, amelyek a kor vonalan kivul, vagy be-liil talalhatok, esetJeg keresztezik azt, es a szellemek kulon-fele fajtait, akik segitsegevelaz alattomos demon becsap min-ket, vaIamint az i1yeneljarashoz hozzatartozo szamtalan apro-sagot rahagyom azokra, akik - oly sokan vannak - azon tor-tek magukat, hogy mindezt leirjak, ami vegul is esak a sajatkivancsisagukat elegitette ki, s mindent egybevetve semmihaszna nines. De egy valamire utalni szeretnek, megpedigarra, hogy a megidezett szellem, amelyik esak szamos eloi-ranyzat, hosszu imadsagok, vegtelen morrnogas es mormo-las utan jelenik meg, azonnal elveszi a fizetseget, ha a ritualevegrehajtoi akar esak egyetlen betfit is kifelejtenek a szamosritusbol, vagy ha egyikiik - a megidezett demon rettenetes a-lakjatol valo felelmeben - a labaval akar egy kiesit is belep avedelmet nyujto korbe. Maskulonben termeszetesen szintenelveszi a fizetseget, de csak valamivel kesobb: es mindket e-

33


18/54

setben magahoz ragadja az illeto testet es lelket, es magavalviszi. Hogy ez elegendo ok-e az i1yen kiserletektfil valo tavol-maradasra, azt itelje meg maga! Vegye figyelembe az egeszcerem6nia hosszadalmassagat, a napok es az orak mar emli-tett pontos betartasat, a szellem felelmetes kinezetet, es a ve-szelyeket, amelyeknek kiteszi magat az ember, ha csak a leg~jelentektelenebbnek Wno korulmenyt vagy a legaprobb elfi-Irast is figyelmen kiviil hagyja. Masreszt pedig - mint marmondtuk - az ordog alig varja, hogy egy fair es ervenyes iiz-letet kothessen magaval.

34

VitaVI.fejezet

A z o rd og szerziid ese a n uig ussa l - A nn ak a lko to resze i- K iilon bseg a z isteni es a z o rdo gi csod a ko zO tt

PHILOMATES: Elegendo ok lenne ez arra, hogy tavol tart-suk az ordogtol magunkat ahelyett, hogy a karjaiba rohan-nank -:-ha azok, akiknek kapcsolatuk van vele,rendelkeznek amegfelelo tudassa l , okossaggal. De kerem, folytassa es mutas-sa be nekem, mi tortenik, ha ezek a magusok diak6nusoklesznek a teruletiikon.

EPISTEMON: Att61 kezdve, amikor ervenyes szerzodest kot-nek az ordoggel, a paktum eredmenye ket reszbol tevodikossze: eldszor is formakbol es hatasokbol, amit mar mend-tam is volna, ha nem szakitott volna felbe (habar ez egy kol-csonos, hasznon alapul6 szerzfides, en eloszor arrol az ossze-tevorol szeretnek beszelni, amelyben az ordog tesz valla lasta magus fele), A formak alatt azt a modot, azt az alakot er-tern, amelyben az ordog megjelenik a magusoknak, ha hiv-jak, Ezzel szemben a hatasok alatt azt a specialis tevekeny-seget ertem, amelyet a magus szolgalataert, annak szolgala-taban vallal. Ezeknek a forrnaknak es hatasoknak a mindse-ge a magus kepessegei es mestersegbeli tudasa szerint lehetroszszabb es jobb. Ami a format iIleti, az kisebb tudasu ma-gus ok eseteben az ordog vallalasa, hogy akkor jelenik meg,ha a neven szolitjak, amit bizalmasan kozolt veliik, s kutya,macska, majom vagy akarmilyen mas allat alakjaban jelenik

35


19/54

meg nekik. Neha a sajat hangjan valaszol. A hatas az olyan,hozza intezett keresekre adott valaszban jelenik meg, mintpI.: egy betegseg meggyogyitasa vagy mindenfele szernelyesiigyek, vagy mas aljas kivansagok elintezese, teljesitese, Azegyik legfurcsabb hatasra akkor kerill sor, ha az ordog a szer-zodesben arra vallalkozott, hogy beleszall egy hulla teste be,es rajta keresztiil szolal meg, s josolja meg peldaul egy habo-ni kimenetelet vagy az allam vagyonanak sorsat, es hasonlofontos dolgokat. Egyeseknek allando kiserojiik lesz, mint egyaprod. Evekre bele lehet idezni egy tablacskaba, egy gyfini-be vagy barmilyen mas targyba, amit konnyuszerrel maguk-kal tudnak vinni barhova, Hatalmat ad ahhoz, hogy ilyesmiarukat eladjanak masoknak hoi dragabban, hoi olcsobban,attol fiiggoen, hogy a targyban lakozo szellem hazudik-e vagyaz igazat mondja. Tulajdonkeppen valamennyi ordog terme-szetetol fogva hazug: visszaelnek azon fergek egyugyusege-vel, akiket tanitvanyaikka tettek, espedig ugy, hogy elhitetikveliik, hogy Lndfereseteben egyes szellemek a levegobe, egye-sek a tfizbe, mig masok a vizbe vagy a szilard talajba hatol-tak, es meg min dig a megfelelf elemben lakoznak. Mikoz-ben arra epitenek, hogy azok, amelyek a tfizben vagy a leve-goben vannak, igazsagkedvelobbek, mint azok, amelyek a tuz-ben vagy a foldben laknak, ami persze puszta fecseges, s a-mely az ilhiziok teremtojetol ered. S vegul nem is buktak alaszilard szubsztanciakent testsulyukkal, hogy aztan valaholgyokeret verjenek. A bukas szo itt elsosorban minosegilegertendo: Isten elfitt kegyvesztettnek lenni, az elott, akinekkegye egykor megteremtette oket, es azota harcolnak a vi-lagert az iddk vegezeteig mint Isten hoherjai, akik az 0 aka-ratanak a vegrehajtoi, Mindazoknak, akiket ezzel nem bi-zott meg, vissza kell terniiik pokoli bortoniikbe (ahogy36

azokbol a csodakbol kideriil , amelyeket Jezus a Genezaret-itonal veghezvitt, amelyekben orokre fogva maradnak). Ahogy atanitvanyaikat - a fenti szohasznalatnak megfeleloen - afeny moge vezetik, azt is bebeszelik nekik, hogy kozuluk so-kan hercegek, kiralyok es fejedelmek, akik kozul egyesek i-gen nagy tornegeket iranyitanak, es alajuk tartoznak a leg-kiilonbozobh rmiveszetek, tudomanyok, valamint a vilag negysarka. Nem kivanom vitatni, hogy az angyaloknak - akikhezezek a dernonok kezdetben tartoztak - az egben bizonyos hi-erarchiaba kell tagozodniuk; s hogy Isten az egi miszteriu-mait, amelyeket elottunk meg a Szentirasban es a profeciak-ban sem fedett fel, az elatkozott, karhozott ordogoknek hagy-ta megfejteni - ezt biztosan nem hiszi el egyetlen keresztenyember sem. Mert ellentetben azokkal a miszteriumokkal, a-melyekkel az ember jambor egyugyusegeben megelegedett,a tobbi miszterium nem biztos, hogy szukseges a megvalta-sunkhoz. Visszaterve a temankhoz Eppugy, ahogy azok a for-mak, amelyekben a Satan a minden magusok legnagyobbik-anak lekotelezi magat, csodalatosak es furcsak, ugyanolyancsodalatosak es furcsak a hozzajuk kapcsolodo hatasok is.Hiszen arra kotelezi magat az ordog, hogy megtanitson a rna-gussal minden tudast es muveszetet, ami persze .egyaltalannem lesz neki nehez feladat, hiszen tanuit ficko. Nem esiknehezere - a kezbesites miatt, ami minden szellemnek a sa-jatja - hireket szallitani a vilag egyik szegletebol a masikbaes a magus szarnara masokrol szolo titkokat felfedni (ami ti-tok csak addig titok, mignem valaki ki nem fecsegi azokat,hiszen a gondolatokat az Istenen kiviil nem ismeri mas) ugy,hogy az egyes szernelyek megjelenesebol leolvassak azokat,mert az ordog a fiziognomia teruleten ketsegtelenul nagyondoIgos es jartas. Megtanitjak a tanitvanyaikkal, hogyan te-

37


20/54

hetnek szert a hercegek eldtt nagy tekintelyre ugy, hogy sokfontos dolgot megjosolnak nekik, amelyek reszben helytal-loak, reszben hamisak. Mert ha mindegyik hamis lenne, ki-vetel nelkiil mindenkinel nagy tekintelyt vivna ki maganak- olyan ketes tekintelyt, mint amilyen a joslatainak van. Aztis megtanitja a tanitvanyainak az ordog, hogyan ferkozhet-nek a hercegek kegyeibe ugy, hogy egy szempillantas alatthoi egy igazi lakomat szerveznek meg, hoi pedig a vilag leg-tavolabbi reszebol eloteremtenek egy felseges etelt, Senki

. nem fogja azt gondolni, hogy csalok, his zen kezbesito kepes-seguk - amirol mar szoltam - segit abban, hogy mindent i-lyen gyorsan elintezzenek. Hasonlo medon ovni fogja tanit-vanyait a kerneny, urakb61 es lovassagbol allo hadseregevel,illetve varakkal es erdditmenyekkel, amelyek nem csupanegyfajta delibabok, amiket egy szellem egyebkent konnyeneloidez, hiszen ugyanolyan a termeszetuk, mint annak a szub-sztancianak, amelybol allnak, Szamtalan kocka- es kartya-triikkre tanitja meg meg oket, s megmutatja nekik, hogy e-zekkel hogyan csaphatja be masok erzekeleset, A hamis jate-kot is megtanitja nekik a kartyaban, amelyet tulontul sokanes sokszor bevetettek mar. Ezt igazoljak azok is, akik a megrna is elo olaszt, nev szerint SeOTO-t ismerik. Mindezek adolgok nem masok, mint csaloka kepek, melyek mindenfelerealis alapot nelkuloznek, mint amilyenek a hajdani hamiscsodak, amelyeket a farao magusai hajtottak vegre, vagy a mo-zesi csodak imitacioi voltak. Ez a kulonbseg az isteni csodaes az ordog csodai kozott: az Isten egy alkoto, es ami a mil-vei kozul csodanak tfinik, az a valosagban is ugyanaz, mintahogy Mozes botja a talaj megerintesekor tenyleg kigyova val-tozott. Mig ezzel szemben az ordog (az Ur majma) ugyaneztcsak egy buveszmutatvanyos modjara tudja utanozni, aki ke-38

pes a szemiinket es a fulimket mindenfele olyan dologgalbecsapni, amelyek a valosagban nem leteznek. Ami a magusreszet ilIeti kettojuk szerzodeseben, az abban all, amit maremlitettem - az embernek abban a reszeben, amely mogottaz ordog min dig es mindenkor ott lapul.PHILOMATES: Nos, biztos, hogy rengeteg dolgot megtani-tott nekem a temr.val kapcsolatban, s bizom benne, hogy fej-tegetesei ugyanannyira igazak, mint amennyire erdekesekvoltak.EPISTEMON: Szavaim igazsagtartalmarol minden tovabbinelkii l barki meggyczodhet, aki veszi maganak a faradsagot,es nehany valodi tortenelmi esemenynek utanaolvas, vagymindennapi tapasztalatait ertekeli. Ha arrol van szo, hogyszavaim fedik-e es hogyan a valosagot, akkor szilardan hi-szem, hogy semmi olyat nem allitottarn, amihez nem fiiztemvolna megalapozott indoklast , azt pedig az On diszkrecioja-ra bizom, hogy mindezt ellenorizze es merlegre tegye. Deegy valamlrol meg nem tettem emlitest, megpedig annak apaktumnak a forrnajarol, amelyet vagy a magus verevel vet-nek papirra, vagy amelyet a mestere erintesevel pecsetelnekmeg, am ely utan nem marad forradasnyom. Igy csinalja eztminden boszorkany,

39


21/54

Vita

VII.fejezetMiert ve t a m ag ia m iiveszete a to rven y ellen ?

M ily en b iin te te st er demelt ki a magus?M ik or v dd olh atn ak va la kit e zze l a b iin tette l?

kideriil) az egyiptomiak tudasanak osszesseget magaba sziv-ta, amely tudasban persze a magia ketsegtelenul fontos sze-repet foglalt el. Ennek ellenere kedvet lelte benne az Isten.Ebb61 kovetkezik, hogy az a tudornany, amelyet egy olyan is-tenfelo ferfi, mint Mozes is apolt, illetve kovetett, tulajdon-keppen nem vethet Isten torvenye ellen:

EPISTEMON: Azt allitottam, hogy ok maguk profitalnakbelole, vagyis nem sokkal jobbat. De kivancsi vagyok az Onerveire,

EPISTEMON: Az elso ervehez, amelyet egy szokasra alapo-zott, szeretnem hozzafuzni: egy rossz szokast soha nem ak-ceptalhat egy j6 torveny, mert az a merhetetlen tudatlansag,amelyet nehany herceg es urasag Isten szavaval szemben ta-misit, illetve az a megvetes, amellyel masok ezirant viseltet-nek, oda vezeti 6ket, hogy ebben a pontban sulyosan vetkez-z~nek a hivataluk ellen. A masodik ervelesehez, amely vele-menyem szerint nyom6sabb erv lett volna, ha szillogizmusformajaban fogalmazza meg, annyit ffiznek hozza, hogy itt aterminologian van a hangsUly,amely teljesen teves kovetkez-tetesekhez vezethet (ha a nyelv logikajat kovetern), mert a-zon alapfeltevesnek, miszerint M6zest bevezettek a magiarmlveszetebe, nem latom szuksegesseget, Meg kell erteniinkugyanis, hogy az isteni szellem, ha a Szentirasban " az e gy ip -tomiak ossziuddsdrol" beszel, akkor ez alatt termeszetesencsak azt erti, ami torvenyes, Mert ha nem torvenyes, akkorez csak tudasnak hazudja magat, valojaban nem mas, minttiszta tudatlansag, A kepen nem rmilik semmi. (Nam homopictus, non est horno.) Masodszor: iriduljunk ki abbol, hogymegtanitottak neki a magia mtiveszetet, Igy - ahogy maremlitettem - nagy kulonbseg van az elmeleti tudas es a gya-korlat kozott, Mert Isten, aki abszohit jo, minden dolgot is-mer,ismeri a buneinket es a gyengesegeinket is, amelyek tu-datlansagunk eredmenyei, Harmadszor: meg ha Mozes nem

PHILOMATES: Szavait hallgatva ez a mfiveszet minden bi-zonnyal rettenetesen felhaborfto es undorito. De mit mondOn - aki ezt a mtiveszetet nagy metelykent mutatja be -azokrol, akik ezek utan is torvenyesnek tartjak?

PHILOMATES: Lenyegeben ket dolog van, amirdl korabbanhallottam - eltekintve att61, amelyik azon a regi szolason a-lapul, miszerint a nekromantak parancsolnak az ordognek -de ezt On mar megcafolta, Az elsf egy fennmaradt, hagyo-manyos szokason alapul. Latjuk, hogy azok a kulonbozf ke-reszteny hercegek es uralkodok, akik kemenyen felleptek aboszorkanyok ellen, mindennek ellenere nem csak a feletthunytak szemet, hogy az uradalmuk teriileten boszorkanyoklaknak, hanem neha meg orultek is annak, ha neha egyikiikbemutatott egy kis izeHt6t tudomanyukbol. A masodik in-doklas a kovetkezokeppen hangzik: koztudott, hogy M6zesneveltetese kozben (amint az a Szentirasbol is nyilvanvaloan40 41


22/54

csak tanulta, de gyakorolta is a magi at (amely minden ke-reszteny ember szamara elkepzelhetetlen, iIIetve ennek gon-dolata is iszonyatos remseg), akkor is j61 tudjuk, hogy mie-lott az isteni szellem Mozest kivalasztotta, negyven eves ko-raban menekiilnie kellett Egyiptombol, mert agyonutott egyegyiptomit, es aposa orszagaba, Jethroba koltozott, es 0 lattaaz ego csipkebokor jeleneset, miutan tovabbi negyven evetelt ott szamuzetesben, Meg ha azelctt 0 is volt a vilag legrom-lottabb egyene is, egy teljesen uj, atvaltozott szemelyiseg lettbel o le. A regi Mozesbol semmi sem maradt mar benne. Ab-raham is azelott, mielott Isten hivasat meghallotta volna, bal-vanyimadokent elt Urban, Kaldeaban. Es Paulus (pal), akiteredetileg Saulusnak hivtak, azelott Isten kozossegenek el-keseredett uldozoje volt. Ezert valtoztatta meg a nevet is.

PHILOMATES: Milyen biintetest erderneltek On szerint amagusok es a nekromantak?

EPISTEMON: Ketsegkiviil ugyanolyan kemeny biintetest,mint amilyet a boszorkanyok es a varazslok is kierderneltek;sot annyiban meg nagyobbat is, hogy hibaik szelesebb konltudasbol fakadnak, s ig y a Szentlelekkel szemben elkovetettbfineik meg sulyosabbnak szamitanak. Ami rajuk ervenyes,az ervenyes azokra is , akik konzultalnak veliik, tanacsot ker-nek toliik; vendegiil latjak vagy alkuba bocsatkoznak veliik- gondoljunk csak arra a szornyfi vegre, amit azok szenved-tek, akik megfogadtak tanacsaikat, Mert az ordog senkineksem hozhat annal orvendetesebb hireket, mint amilyet egy-kor Palnak hozott. Ugyanilyen torvenytelen az is, ha olyaneszkozoket hasznalnak, amelyek torvenytelenek - meg hanem tul gyakran, de j6 celokra is hasznaljak ezeket. A teolo-42

gianak ez a tantetele megdonthetetlen es tevedhetetlen:.Semmi nem olyan rossz, hogy abbot valami ja ne n6hessenki." (Nunquam faciendum est malum ut bonum inde eveni-at.)

43


23/54

] a~a6 ~irafy

Vita

1 . fejezetA S ze nt ir as s eg it se ge ve l b eb iz on yi tja , h og y l et ez ik h as on l6 ,

e s e gy utt al m eg ca fo lj a a zo k e rv ele se t,a k ik megp roba lj dk e gy sz er il k ep z el ge snek

e s m ela nk oliku s a gy rem ne k tek in ten i m in dez iA d em on olo gia n uiso dik ko nyv e

B iz onyi ta s i e ti ar as- F 61 eg a v ard zs la s mii ve sz et enek e s a

bos zo rk an ys ag na k a b emuta td sa t t ar ta lm a zz a PHILOMATES: Mivel - ami a magia es a nekromantia terti-letet iIleti - tokeletesen kielegitette kivancsisagomat, ezen-nel arra szeretnem kerni, hogy ugyanilyen reszletesseggelmutassa be nekem a varazslast es a boszorkanysagot,

EPISTEMON: Ebben az esetben egy tagabb teriiletrol vansz6, es habar nagyon sokan hallottak, illetve olvastak errol aternarol, sokkal kevesebben ismerik ezzel kapcsolatban azigazsagot, mint On azt hinne, Ezt most a Iehetf legegysze-rfibb m6don (ha Isten is engedi) mindjirt meg is magyara-zorn Onnek,

PHILOMATES: Mindenestre mielott folytatna, szeretnemfelbeszakitani es ezen a ponton rovid kiterfit tenni - megpe-dig azok fele, akik nehezen hiszik el, hogy olyasvalami, minta boszorkanysag egyaltalan letezik. Szeretnem azerveiket On-nek roviden felsorakoztatni, hogy ezen a teruleten is ugyan-olyan j61 ki tudja elegiteni tudasvagyamat, mint a tobbi te-maban, Eloszor is: mikozben a Szentiras sokfele peldaval -foleg nagyon sok olyannal, mint amilyet O n is elern tart - bi-

44 45


24/54

zonyitani latszik, hogy boszorkanysag Ietezik, megis sokanazt hiszik, hogy ezek a szovegreszek kizarolag a magusokraes a nekromantakra vonatkoznak, nem pedig a boszorkanyok-ra. Azt mondjak peldaul, hogy azon boles ferfiak, akik a fa-rao udvaraban lemasoltak a mozesi csodakat, varazslok, rna-gusok voltak es nem boszorkanyok. Ugyanezt allitjak arrol aPythiarol is, akihez Pal folyamodott. Simon Magnusrol is, a-ki az Ujtestamentumban tfinik fel, s akinek az eseteben a fur-esa stilusra hivatkoznak. Masodszor: ponto san miben is latjaazon sokak bunosseget, akiknek a mindennapi tevekenyse-guket es kijelenteseiket olyan emberek melyen melankolikuskepzelgeseinek tartjak, akik nem kepesek uralkodni a fanta-ziajukon? Harmadszor: ha a boszorkanyok tenyleg kepeseklennenek arra, hogy masokat a varazslas eszkozeivel a halal-ba kiildjenek (ahogy allitjak) - akkor tulajdonkeppen nemesak boszorkanyok lennenek ezen a foldon? Legalabbis a jovagy istenfelo, vagy a barmilyen termeszetu ember nem tu-dott volna menekiilni az ordogi cselszovesek elol,

,EPISTEMON: A harem ellenvetese kozul - ahogy en latom- az elsf tagado formaban a Szentirason alapul, a masodikigenlo forrnaban a fizikan, a harmadik a tapasztalaton nyug-szik. Ami az elsot illeti, abszohit helyes: a farao udvarabanlevo boles ferfiak a magia mfiveszetet gyakoroltak, Ugyanigyabb61 is kiindulhatunk, hogy Pythia, akitfil Pal tanacsot kert,ugyanahhoz a rendhez tartozott, mint Simon Magus. De el-mulasztott arrol az isteni torvenyrol beszelni, amelyben ker-teles nelkul megvadolnak, es sulyos biintetessel fenyegetvebfinosnek mondanak ki minden magust, jost, boszorkanyt,varazslot, egyaltalan minden kit, aki kikeri az ordog tana-csat, Megjegyzem mellesleg: annak az apostoltortenetekben46

(16. fejezet) emlitett josnonek az eseteben, akinek a segitoszellemet az apostolok hallgattattak el, valoszimfleg egyigazi varazslonorol vagy boszorkanyrol volt sz6, ha megen-gedi nekem azt az elterjedt megkulonboztetest, amelynek -ahogy mar a beszelgetesiink elejen mondtam - bizonyos mo-don megvan a magajogosultsaga. Hiszen az a szellem, amely-nek segitsegevel ez a josnf mesterenek olyan sok hasznothajtott, semmikeppen nem a no parancsara, il letve figyelmez-tete sere eselekedett - habar olyan szivesen allitotta ezt -,hanem mind a nyilvanossag elott, mind negyszemkozt a sa-jat nyelven szolalt meg. Ezert minden latszat szerint a no amegszallottak koze sorolhato, mivel a kozte es a szellem ko-zott levo kapesolat az 0 hozzajarulasa nelkiil jott letre, megha ezt 0 teIjesen maskeppen latja is, hiszen nem erezte ma-gat megvertnek, es ezenkiviil (mint mar mondtuk) mestere-nek nagy hasznara volt. Ami az On masodik, az orvoslas tor-venyein alapulo erveit illeti, mindenki, akit elkaptak es beis-merte bfinosseget, valojaban esak egy termeszetadta melan-kolikus szellemi-Ielkiallapot aldozatai voltak: valamennyiorvosi iras, amely a melankolia jelensegevel foglalkozik, esaz osszes orvosi ertekezes errol a temarol azt bizonyitja, hogyezzel az ervelessel az egesz dolog mogott levo gazsagot esaknagyon nehezen lehet elkendozni. Mert a melankolikus em-berek kedelyallapota sotet, nehez es lesujtott, amely jelzok akulso jellegzetessegekre is illenek. Az erintettek sovanyak,sapadtak es folyton egyediil akarnak lenni. Elorehaladott al-lapota akar a tiszta oriiletig is fokozodhat, maniak lephetnekfel. Ezzel szemben azok tobbsege, akik beisrnertek, hogy bo-szorkanyok (am ire szamtalan ujabb peldak vannak) es erni-att elkaptak oket, pontosan az ellenkezoje a fentieknek. So-kan kozuluk gazdagok es tapasztaltak, mig masok koverek

47


25/54

es testesek, es majdnem mindegyikojiik vonzodik a testi 0-romokhoz, allandoan keresik a tarsasagot es a szorakozasminden fajtajat, akar megengedett, akar tiltott. Vagyis a me-lankolia tuneteinek teljesen az ellenkezojet mutatjak, es ahetkoznapok tapasztalatai azt mutatjak, hogy mennyire el-lenkeznek az ellen, hogy kinvallatas nelkul bebortonozzekoket, amely pont btinosseguk jele. Ezzel szemben a melanko-Iikusok szakadatIan beszedkedviik alapjan soha nem haboz-nak sajat magukat megterhelni, es ig y kedelyallapotukat az-zal taplaljak, amit nem tartanak biintettnek. Terjiink at aharmadik ervehez, amely tulajdonkeppen nem kivant volnareflexiot. Mert ha nem tartanank folyton feken a rnesteret,az ordogot - ahogy az Iras mondja - es meg ha egyetlen 0-Iyan ferfi es no sem letezne, akiket eszkozul tud felhasznal-ni - akkor is talalna maganak lehetoseget arra, hogy az em-beriseget ezen emberek segitsege nelkiil is pusztulasba dont-se. Hiszen minden faradozasanak, torekvesenek ez a vegsfcelja, es hogy ezt elerje, iivdltf oroszlankent jar fel s ala,ahogy Peter mondja (I. Peter 5). De hatalmanak hataraitmar a vilag alapjanak lefektetese elott meghuztak, es egyjottanyi hatalma sines ezt atlepni, Kulonben meg csak az abiztos, hogy ok - ahogy nap mint nap azokon a karokon lat-juk, amelyeket az emberekben es tulajdonukban okoznak -annak eszkozei, akihez Isten nem zarta el eldliik az utat, igyhat kinozni es bajjal sujtani tudnak. A magia muveszeterolszolo fejtegeteseimben meg egyertelrmibben be fogom eztOnnek bizonyitani.

48

Vita

Il.fejezetA boszorkdnyst ig szo eredeterti l es je lenteserol

- Hogyan keriiltek azok, akik ezi a: erot haszruiljdk,ezzel eloszor kapcsolatba, es veg il l hogyan vdltak

e t udomdny t an it vt in ya iv a

PHILOMATES: Hat kerem, folytassa, ahol abbahagyta.

EPISTEMON: A varazslas szc latin eredetii , es annyit jelent,hogy .sorsot vetni" - ezert azt, aki ezt a tevekenyseget foly-tatja, Sortiarius a sorte-nak nevezik. Ezzel szemben a bo-szorkanymtiveszet kifejezes a sajat nyelvunkbol szarmazik.Varazslonak (sorcerers) tevekenysege alapjan azt a szemelytneveztek, aki a szerencset es a sorsot manipulalta, mikozbenpeldaul rostat hasznalt , meghatarozott imaszovegeket tudottvagy peldaul bizonyosjelekbol kiolvasta, hogy a beteg t61 fog-ja-e elni,vagymeghal. Altalaban az olyan talizmanok es tech-nikak hasznalata miatt kapta ezt a megnevezest, amelyeketehhez a mfiveszethez, tudomanyhoz hasznalnak. Muvesze-tiiknek es praktikaiknak szamtalan resze megegyezik a rna-gusokeval: mert mindkettojuk ugyanazt az urat szolgalja,meg ha kiilonbozf medon is. Es ahogy a nekrornantakat fel-osztottam tanultakra es tanulatIanokra, oket is lehet csoporto-sitani gazdagokra vagy penzesekre, es szegenyekre, iIIetveszocialisan hatranyosabbakra, Az ezt a tudomanyt hasznalo,hasznosito emberek mindket kategoriajat sajat szenvedelye-

49


26/54

ik iranyitjak, amely (mint mar korabban is emlitettern) nemaz ordog mfive, hogy rossz utra teritse es a szolgalataba allit-sa oket - his zen azokat, akik nyomorban es szegenysegbenelnek, azzal tudja magahoz csalogatni, hogy nagy gaz-dagsa-got es foldi javakat Iger nekik. A tobbieket pedig, akik gaz-dagok ugyan, de lelkiikben a bosszuallas tiize lobog, azzal azigerettel csalogatja magahoz, hogy kielegiti, csillapitja szi-viik vagyat. Ennel a resznel meg kell jegyezni, hogy az embe-risegnek ez a regi es fondorlatos ellensege senkit sem sertmeg azok kozul, akik nem rabjai valamelyik fenti vegletnek,kiveve, ha nem talal egy masik csalogato eszkozt: lehet ezpeldaul az illetd szemely merhetetlen butasaga kapcsolodvaegy rossz eletvezetessel, vagy a vigyazatlansaga, ha felvallrolveszi az Istent. Ha rabukkan valakire, aki az altalam em-litett ket ok kozul valamelyik miatt mely ketsegek kozthanykolodik, akkor elokesziti neki az utat azzal, hogy lelki-allapotat iigyesen fenntartja, egyretobb ketseget ebreszt ben-ne, mikozben az alkalmas idopont utan kutat, hogy megnyil-vanulhasson a sz6ban forgo szemelynek. Megtortenhet ezakkor, amikor maganyosan a mezokon setal, esetleg mikoraz agyaban lustalkodik - de mindenkeppen csak olyankor,amikor senki nines a tarsasagaban, Hangkent vagy akar em-beri alakban is megjelenve meg fogja kerdezni a szemelytol,hogy mi gyotri, es egy gyors es biztos utat fog neki igemimegoldaskent, amely kielegiti szuksegleteit - persze azzal afeltetellel, hogy tenyleg kovetni fogja a tanacsait , es min dentmeg fog tenni, am i t kivan tole. Mivel az illeto szellemet -ahogy mar mondtam - mar "eI6keszitettek", ezt a rneltany-talan ajanlatot keszsegesen el fogja fogadni. Ezutan megal-lapodnak a kovetkezfi talalkozas idopontjaban. Mielctt acsabito valamit is tenne a masik iigyei erdekeben, illetve50

mielott belenyulna azokba, szilard bizonyossagot szerez afe-101,hogy az a szolgalataba allt-e, ami altalaban semmilyennehezseget nem okoz a szamara, Csak ezek utan tudja mega szemely, mit is kell valojaban tennie: az istenet megtagad-ni es levetni a keresztseget. A csabito az illeto testenek egyrejtett reszen hatrahagyja jelet egy seb formajaban, amelyetnem gy6gyit meg. Ez a seb a kovetkezo talalkozas soran esazutan is teljesen erzeketlenne valik, es akkor sem faj, ha va-laki - ami naponta megeshet - megcsipi vagy megszurja.Ezzel akarja az ellenseg bebizonyitani, hogy sebesiteni esgyogyitani is tud, es hogy a masik szenvedese vagy joletecsakis az 0 kezeben van. Egyebkent a jeloles helyen erzettfajdalom arrol is gondoskodik, hogy a kovetkezf megbeszelttalalkozasig eber legyen, s ne legyen nyugta. Maskulonbenfennall a veszelye annak, hogy esetleg - mivel On kezdo, saz ordogi oriilet nem iv6dott meg a husaba, s verebe - egysze-rfien elfelejti a csabitojat, vagy - azon szornyu fogadalom-mal valo szembesiilese utan, amelyet az ordognek ado tt -keriili a kesobbi talalkozast, es mindent vissza akar csinalni,A harmadik talalkan azt a latszatot kelti, hogy nagyonigyekszik teljesiteni az igeretet azzal, hogy vagy megmutat-ja azokat a lehetosegeket onnek, ahogy bosszut allhat rna-sokon, vagy - ha on a masik kategoriaba tartozik - megta-nitja onnek, hogy durva es torvenytelen eszkozokkel ho-gyan tehet szert tulajdonra es vilagi javakra.

51


27/54

Vita

III. fejezetA b os zo rk dn ysd g k et ja jtd jd t td rg ya lja : a zi, a me lly el c sa k

o nm ag un kra h atu nk es an, amel lye l nu isokra- E zenk iv iil be muta tja , h og y ho gya n ta rtjdk a

b os zo rk dn yo k a z o ss ze jo ve te le ik et , e s h og ya n h 6d ol na ku ra iknak e s mest er ii kn ek

PHILOMATES: Az i1yen rendekbe valo beavatasrol szolofejtegetese tokeletesen kimeritd volt. Beszeljen most, ke-rem, azokr6l a praktikakrol, amelyeket a beavatasi idoszakutan naponta hasznalnak, mert mindennel jobban szeretnemtudni, hogy valojaban minek a megvalositasa all a boszorka-nyok modjaban. Bar ok - ahogy mar mondtuk - ugyanan-nak az iirnak es mesternek hodolnak, mint a nekrornantak,megis teIjesen mashogy szolgaljak, Ahogy azok a m6dszerekis elternek egymastol, amellyel az ordogimadat torvenytelenrrnlveszetere csabithatok, ugy a praktikaik is kulonbozcek -ezek vegul is azoknak a m6dszereknek az eredmenyei, ame-lyek segitsegevel az ordog magara iranyitotta a nekroman-tak es a boszorkanyok figyelmet. A praktikak kulonboznekugyan egymastol, de ugyanazt a celt szolgaljak, megpedig: aSatan egyeduralmanak noveleset, erositeset, iIIetve - ameny-nyire csak erejiikbOl telik - a keresztenyseg terjedesenekmegakadalyozasat, es az ordog, vagyis az uruk propagalasat.Hiszen mig a magus ok, akiket kivancsisaguk miatt lehet el-csabitani, praktikai nagyreszt arra iranyulnak, hogy a sz6-52

ban forg6 tudasvagyukat kielegitsek es masok szemebennagy tiszteletet, megbecsulest szerezzenek maguknak, addiga boszorkanyok fortelyai, akiket bosszuvagyukra es a vilagijavak utani vagyukra alapozva lehet az ordog utjara csabita-ni, vagy arra iranyulnak, hogy masokat iIIetve masok tulaj-donat karositsak, hogy ezen a m6don elegitsek ki kegyet-lenseguket, vagy arra, hogy mindenkit vagy mindent, amireIsten engedelyt adott nekik, romba dontsenek megint csakazert, hogy az iIyen iranyu merhetetlen vagyukat is kieljek,EPISTEMON : Cselekedeteiket ket kulonbozf tipusra kelIbontanunk. Az egyik csak sajat magukat erinti, a masik cso-port az, amelyik mas okra iranyul. Ha ezt a felosztast meger-tette, nem lesz majd nehez rajonnie, hogy a boszorkanyoktenylegesen mire is kepesek. Jollehet, minden, amit beismer-nek, a sajat szemszogukbol nem hazugsag, velernenyem sze-rint azonban annak egy resze, ahogyan ezt bemutatjak, nemfelel meg a valosagnak, Ezt azokra a tevekenysegekre ertern,amelyek csak onmagukra iranyulnak. Mert ahogy mar mond-tam: ha azt allitjuk, hogy az ordog oly sokfelekeppen megtudja teveszteni a tanitvanyai erzekeit, akkor ugyanezt alli-tom a boszorkanyokrol is.

PHILOMATES: Kerem, akkor eloszor beszeljen azokr61 a te-vekenysegekrol, amelyek csak a boszorkanyokat erintik, az-tan pedig azokr61, amelyek masokra is kihatnak.

EPISTEMON: Az ordog (az ur majma), hogy tiszteljek ot, ahamis urat es mestert, mint ahogy (5 elvarja, s megkivanja ahiveitfil, hogy utanozzak azt az istentiszteletet, amelyet azUr sajat szolgaloinak eloirt. Ugyanugy egybegyUlnek nyilva-

53


28/54

nosan, mint ahogy az ISTEN hivei, s az ordog arrol is gon-doskodik, hogy megfeleloen nagy letszarnban (meg ha nemis nyilvanosan, hiszen ezt nem merne megkockaztatni) gyfil-jenek ossze ot imadni, Ahogy az Istent tisztelni es imadnicsak azok gyUlnek ossze, akik az 0 jelet - a keresztseg szent-seget - magukon viselik, ugyanugy csak azok szolgaljak aSatant, illetve gytilnek egybe imadata celjabol, akiket jele-vel megjelolt. Errol korabban mar beszeltem. Ahogy az istenaltal kiildott szellemiseg a nyilvanos talalkozokon az egybe-gyUlteket tanitja arrol, hogy hogyan lehet lelekben es a valo-sagban az Urat szolgalni, ugy tanitja a tisztatalan szellem issajat szemelyeben fiait az osszejoveteleken arra, hogy ho-gyan lehet mindenfele rosszat es bajt okozni. Elszamoltatjaoket minden elkovetett szornyu es visszataszito tettiikrfil,hogy ezzel is nagyobbitsa a neki tett szolgalatot. Hogy Istentmeg szemtelenebb modon utanozza es gyalazhassa, szolgaigyulekezohelyeul gyakran azokat a helyeket jeloli meg, ame-lyek tulajdonkeppen az Isten tiszteletere hivatottak (a temp-lornokrol beszelek). Mindez, amirol eddig beszeltem, nemcsak az 0 velernenyiik szerint val os, hanem egy teljesen elfo-gulatlan szempontb61 szernlelve is igaz - megpedig a formakszempontjabol nezve, amelyeket Isten a poganyok elotti u-tanzasakor hasznal. Isten az orakulumon keresztiil szol - nemigy tesz 0 is? Isten veres es ver nelkiili aldozatokat kivan -nem ugyanezt teszi 0 is? Isten sajat tiszteletenek helyeiiltemplomokat avatott fel oltarokkal papokkal, aldozatokkal,ritualekkal es imadsagokkal- nem ezzel el 0 vissza sajat eel-jai erdekeben? Isten a kerdesekre Urimon es Thummimonkeresztiil valaszolt - es o? Nem vad alla tok belsosegein ke-resztiil felel vagy a baromfik eneken, a madarak egi roptenkeresztiiI? Isten kiilonbozf viziokat, almokat vagy eksztazist54

hasznal, hogy hiveinek kinyilatkoztassa a jovot es az aka-ratat - nem ezt teszi az ordog is, amikor szolgait jovobenitortenesekre figyelmezteti? Isten minden tisztasagot szeret,undorodik a bunos szenvedelyektol es a tisztatalansagtol, e-zeket kemenyen biinteti - nem ugyanigy cselekszik az ordogis (meg ha - hozzateszem - helyteleniil is, mivel a legkisebbnehezseget is kikeriili azert, hogy hiveit meg szorosabbanmagahoz kosse) amikor alszenteskedese odaig fajul, hogy el-fogja a papjait, hogy testiiket megtisztitsa, mielott hozzafor-dulnak? Vajon nem Istent majmolja akkor, amikor a mindenerenyek pasztora szerepeben tetszeleg, aki mindenkin bosz-szut all, aki osvenyerol leter? Ezert erzem magam indittat-va arra, hogy azt mondjam: mivel ugyanaz az ordog 0, mintazelott, mint regen, most is minden hajjal megkent, a bo-szorkanyai altal kivitelezett cselekedetekben pimaszsagbannem lesz hiany tovabbra sem. Egyebkent a boszorkanyoknem ritkan allitjak azt a beismerf vallornasukban, hogy nemcsak hogy egy templomban tartotta meg az ordog az ossze-jovetelet, hanem meg a szoszekrol is beszelt. Tiszteletiik ki-fejezesenek kiilonos modja, hogy megcsokoljak a hatso fe-let. Ez talan mulatsagosnak tfinik, de igaz lehet, ha arra gon-dolunk, hogy Kalikutban, ahol kecskebak alakjaban megje-lent, ugyanezt a becstelen hodolatot kivanta meg az egeszneptol. Ilyen meresz, ennyire sovarog a tiszteletre (ami sor-sat meg is pecsetelte), hogy meg ebben is utanozza az Istent.Tole szarrnazik, hogy Mozes csak hatulrol nezhet ra, nehogy

megvakitsa nagyszerfisegenek ragyogasa (Ex. 33.).

55


29/54

Vita

WJejezetM ily en e sz ko ze ik v an na k a b os zo rk an yo kn ak : a hh oz ,

h og y m a gu ka t e gy t av ol i h ely re j ut ta ss ak- M ikor nem tudjdk ezt m egtenni, es csak satani

s zemj en yv es zte s a z e ge s: - I ll et ve e ze k m a gy ar dz at ai

PHILOMATES: Megis hogyan gondolja, a boszorkanyok hogytudnak ezeken a tiltott gyiilekezohelyeken megjelenni?

EPISTEMON: Vannak bizonyos esetek, amikor - velerne-nyem szerint - erzekcsalodasrol van szo, bar biztosan nemhazudnak azokban a vallomasaikban, amikor errol szamol-nak be, csak allitasaik nem egeszen illeszthetok az anyagi va-losagunkba. Azt allitjak, tobbfelekeppen ossze tudnak gyiil-ni, hogy imadjak urukat es mesteriiket, vagy hogy megvalo-sitsak azt, arniert szolgainak valasztotta oket az uruk. A gyii-lekezes egyik ilyenmodja teljesen normalisan tortenik, ninessemmi a dolog mogott: odalovagolnak, futnak, vagy hajoz-nak arra a helyre es akkorra, amit megjelolt nekik az uruk.Ezt nem t61 nehez elhinni. A masodik lehetoseg kisse marfurcsanak hathat, de a valosagnak meg ez is megfelel. Azt allitjak, hogy a szellem - am ely a vezetojuk is egyben - erejefurgen a talalkahelyhez vezeti oket - vagy szarazfoldre, vagya vizre. Ezt elkepzelhetonek tartom. Arra a tudositasra ta-maszkodom, miszerint Habakukot egy angyal ugyanigy ve-zette el ahhoz a godorhoz, amelyben Daniel fekiidt (a "Babel56

Belje" es a "Babel sdrkanya" apokrif konyvekben olvasha-tunk errol). Ezert gondolom, hogy az ordog ebben az eset-ben is - mint mas dolgokban - utanozza az Istent, ugyanisneki mint szellemnek biztosan nem esik annyira nehezereegy szilard testet az egyik helyrol a masikra athelyezni, mintpeldaul egy hatalmas viharnak, amely esak egy termeszetijelenseg, es amelyrol barki naponta meggyozodhet a sajatszemevel, IIyen OJiasi lendiilettel valoszinfileg nem vitetnekmagukat tul messzire, hiszen ut kozben vissza kell tartaniuka lelegzetuket - amit hosszii tavon, hosszu ideig nem tudna-nak megtenni - mert ennek az eronek a lendiilete es a mer-teke tul nagy. Ezt egy peldaval tudom a legjobban illusztral-ni: ha valaki nem tul magasbol leesik, testi epsege es eleteattol fiigg, hogy milyen kemenyen, iIletve lagyan erkezik. Havalaki egy magas, meredek sziklarol esik Ie, elobb-utobb le-all a Iegzese mielott foldet er, IIyet mar tobbszor lathattunk,Ebbol kiindulva allitjak azt a boszorkanyok, hogy utazasukkozben mas embereknek es mas boszorkanyoknak lathatat-lanok maradnak, ami velemenyern szerint igaz lehet. Mertha az ordog, ahogy mondjak, a levegoben barmilyen latva-nyossagot kepes megrendezni, miert ne sikeriilne neki a leve-got, amely a boszorkanyokat korulveszi, besuriteni es elsote-titeni egyszenien 6gy, hogy szorosan osszepreseli, hogy azemberi szem pillantasa mar nem hatolhat at rajta, es igy aboszorkanyok 6tjcitsem kepes kovetni tekintetevel, A harma-dik mod, amelynek segitsegevel meg esetleg a gyiilekezohely-re jutnak a boszorkanyok, szamomra nem mas, mint pusztailltizio, Egyesek ugyanis azt mondjak, hogy ebbol a celbolkis allatta vagy madam tudnak valtozni, igy be tudnak mennia hazakba es a templomokba, meg ha az ajtajuk be is vanzarva, de legalabb egy kis res van rajtuk valahol, ahol a leve-

57


30/54

govel bearamlanak. Nehanyan azt allitjak, hogy ez alatt a fo-lyamat alatt a testiik teljes nyugalomban van, eksztazisfeleallapotban, mikozben a testiiktol elvalik a szellemuk, s.ve-gul a megfelelo helyen ebrednek fel. Ennek alatamasztasa-kent sokfele bizonyitekot hoznak fel- mikozben olyan tami-kat hallgatnak meg, akik igazolni tudjak, hogy az illetf testeaz e g e s z ido alatt mozdulatlanul ott volt, illetve olyan sze-melyeket, akik allitolag olyan reszletekrol tudnak informal-ni, amelyekrol egyebkent nelkule semmit sem tudtunk vol-na. A z egyik helyr61a masikra, a gyulekezohelyiikre valo uta-zasnak - allitasuk szerint - ez a legelterjedtebb modja.

PHILOMATES: Velemenye errol a temarol termeszetesennagyon erdekel=- mert a boszorkanyok olyanok, mint azok aregi asszonyok, akik a kandallo mellett trecselnek. A kovet-kezok miatt tartom ezeket a magyarazatokat puszta illuzio-nak: eloszor is, mert alli tolag kepesek egy allat vagy egy ma-dar alakjaban keskeny reseken, nyilasokon keresztiil atcsusz-ni. Egyaltalan nem esik nehezemre elhinni, hogy az ordog ahatalma segitsegevel, amelyet az egek felett gyakorol, sajatmaganak es nekik is tud ilyen alakot kolcsonozni. Megis,hogyan sikeriilhet neki egy surii tomeget, testet olyan apromerettire osszetomoritenie? Hogy lehet kicsi, de nem keve-sebb? Ez egy ellentrnondas, Igy osszepreselodni es megsemerezni semmilyen fajdalmat, velemenyem szerint ellentmondaz emberi anatornia minden torvenyszenlsegenek, masreszta papistak transzszubsztanciacioja soran osszetoporodott is-tenre emlekeztet, amit egyszenien keptelen vagyok elhinni.Egy szilard test olyan magatol ertetodf medon rendelkezikegyfajta szubsztanciaval, hogy - szerintem - a szubsztancia-nelkuliseg eppannyira lehetetlen szarnara, mint egy szellem58

szamara az, hogy rendelkezzen szubsztanciaval, Amikor u-gyanis Peter a fcgsagabol elszokott, bar minden ajto zarvavolt, megsern torrent olyan, hogy testtomeget a lehetf leg-kisebb terfogatura osszetornontette volna, hanem az tortent,hogy az ajtok feltarultak, es az orok az egeszbol semmit semvettek eszre, Isten hatalmat egyszenien nem lehet az ordo-gevel osszehasonl.tani. Ami az eksztazisuk es a 'szellemi at-viteliik modjat illeti, az igaz, hogy a test es a lelek egymastolvalo elvalasa nem mas, mint a halal szokasos definicioja. Deaki mar halott, azt - hill' Istennek - a pokol osszes ordogesem tudja eletre keIteni. Meg akkor sem, ha kepes ra, hogyszellernet atiiltesse egy halott testbe. Ez a nekrornantak szo-kasos eljarasa, mint tudja. Ez csak az Istennek all a jogaban,csak 0 kepes erre, es egyebkent sem koszalhat a lelek a test-tol valo elvalasa utan a vilagon keresztiil-kasul, hanem hala-dektalanul a nyugvohelyere kell mennie, hogy aztan a felta-madas utan egy ujabb testbe koltozzon bele. Valamennyi eh-hez hasonlo olyan csodat, amelyet Krisztus, illetve a profe-tak vegrehaitottak, a keresztenyek szerint semmikeppen nemlehetett volna az ordog segitsegevel veghezvinni. A felhozottbizonyitekokkal szembeni minden tiszteletem ellenere na-gyon ugy tfinik nekem, hogy az ordog muveszete Igazabolmindezek mogot t r e j toz ik, Mert mint szellem mie r t nem keny-szerittette a maga akarata szerint az emberek gondolatait, esmiert nem kodositette el az ertelmuket ugy, hogy - amig tes-tiik mozdulatlan maradt - szellemiiket egyfajta alomszertiallapotba tartotta volna, s a szernelyeket, helyeket es torte-neseket ilyen medon illuzio forrnajaban megjelenitette vol-na az illetonek (ahogy a koltok Morfeuszrol is irjak)? Vajonnem tudta volna megteveszteset tokeletesen kivitelezni? Nemkuldhette volna ki az angyaJait, mintha a talalkozo resztve-

59


31/54

voi lennenek, igyaztan minden kijelentes es bizonyitek egyalapos ellenorzes soran is megallna a helyet, az allitasok esa bizonyitekok kiegeszitenek esigazolnak egymast, Es mindazt,ami tortent - az az emberekkel es allatokkal szembeni ero-szakos tett, amit tevesen elkepzelnek magukban - abban azidfiben 0 vagy a tarsai tenyleg elkovettek? Ha on nem sokkalezutan eloterjeszti azt a bizonyitekot, miszerint on egy bizo-nyos iddpontban arra ragadtatta magat, hogy elkepzelje,hogy egy adott szemelyt megmergez, megol vagy megbabo-naz - nem lehetseges vajon, hogy az ordog ezt a szemelyteppen ugyanabban az idopontban Isten engedelyevel meg-gyotor, hogy az illuziojat a tokeletessegig fokozza, s ezzelgondoskodjon arrol, hogy az emberek higgyenek a boszor-kanyokban? Beismero vallornasaiknak ezt, illetve a tobbitermeszetellenes vonatkozasat tekintve az osszes lehetosegkozul ketsegtelenul ez tflnik nekem a legvilagosabbnak, esez mond a legkevesbe ellent a jozan esznek, Mindezek utan- Szkiilla es Khariibdisz fogsagaban - az sem visz elorebb,ha az egesz temaban nem hisziink, mivel ez csak ahhoz a te-yes elkepzeleshez vezetne minket, hogy boszorkanyok nin-csenek; de az sem visz kozelebb az igazsaghoz, ha hisziinkbenne, mert akkor szamtalan abszurditasba utkoziink. Eltu-lozva mindket allaspont szembekeriil az isteni teologiai tu-dassal es az ember filozofiai vilagkepevel,

60

Vita

v fejezetH o gy an c se le ke dn ek a b os zo rk an yo k n uis ok e llen ?

- M iert tobb no, m int terf i tevekenykedike bben a me st er se gben?

- Mi m in de nt h oz na k le tre m es te rilk e s u ru kha ta l tt uinak seg it segeve l?

- Ennek okai.- A z t il ta lu k o ko zo tt k ar ok / eg jo b b e ll en sz er ei

PHILOMATES: Az ervelese valoban nagyon okosan csengfiileimnek, es mivel befejezte annak leirasat, hogy mit csi-nalnak a boszorkanyok, amikor egymas kozott vannak, arul-ja meg el nekem, hogy lenyeget tekintve miben rejlenek amasok elleni tamadasaikl

EPISTEMON: A boszorkanyok masok elleni cselekedeteitilletoen harom kulonbozo dolgot kell fontolora venniink. E-loszor is azt, hogy hogyan beszelik meg maguk kozott. Ma-sodszor azt, ami az eszkozeiket illeti, es harmadszor, meste-nik es uruk szerepet, aki mindezt kivitelezi. Eloszor tehat amegbeszeleseikrol: ezeket altalaban egy templomban tart-jak, ott, ahol az istentiszteleteiket is, s mesteriik megkerdezitoliik, hogy mi rosszban santikalnak, Mindegyikiik eloadja,hogy milyen gonosz cselekedetet hajtana vegre szivesen, a-mivel vagy gazdagsagot szerezne, vagy bosszut allhatna vala-kin, aki vele nem volt joindulatti, Az ordog bizonyara ororn-

61


32/54

mel teljesiti a keresuket, hiszen mindegyik gonosz tettekrols zo l. E lmagyarazza nekik, miken t cselekedjenek. Ha apro, je-l en te k te l en d ol og ro l van szo, amiIyenekkel az asszonyok szok-tak darabolni, es abbol port kinyerni, amelyet aztan kiilon-bozo, az ordog altal tanacsolt anyagokkal osszekevernek,

PHILOMATES: Mielott folytatja, engedje meg, kerem, hogyegy dolog miatt felbeszakitsam, ami akkor jutott eszembe, a-mikor On az asszonyokat ernlitette. Mitol van az, hogy huszolyan nore, aki iIyen erfi birtokaban van, csak egyetlen egyferfi jut?

EPISTEMON : Ennek i ga za n e g ys z er fi oka van: a nfi i nemgyengebb jellemti, ingatagabb, s ig y konnyebben belebotor-kal az ordog kelepcejebe, Megdonthetetlen bizonyiteka en-nek Eva tortenete, akit elsckent tudott a ktgyo elcsabitani,Ezert a nfikkel konnyebb dolga van az ordognek.

PHILOMATES: Kanyarodjunk csak vissza a tulajdonkeppe-ni temankhoz,EPISTEMON: Masokat arra tanit meg az ordog, hogy ho-gyan allithatnak elf viaszb61 vagy anyagb61 kepmasokat,hogyan siitik meg azokat a tuzben ugy, hogy az elo szernely,akinek a neve! viseli a kepmas, iIIetve akirol kesziilt tenylegmegbetegedjen, es lassan eIfogyjon vagy kiszaradjon. Masok-nak port vagy koveket ad a keziikbe,amelyekkel betegsege-ket idezhetnek elfi, iIIetve gyogyithatnak is. Megint masok-nak pedig megtanitja az olyan szokatlan mergekkel valo ba-nasmodot, amelyeket az orvosok nem ismernek (mert 0 a-gyaftirtabb meg annal az ernbernel is, aki mindent tud a ter-62

meszet rejtett eroirol). Persze azok kozul a modszerek ko-zul, amelyiket 0 tanit, egyik sem hatekony onmagaban (elte-kintve a mergektol, ugyanis ezek termeszetes szubsztanci-akbol tevfidnek ossze) - ebben az esetben megint csak az Drmajrnakent jelenik meg az ordog ugy, ahogy mas helyzetek-ben is. Isten a szakramentumai segitsegevel - amelyek foldijegyeket viselnek magukon - elo tudja idezni az isteni hata-sokat anelkiil, hogy barrnelyikiikre is valojaban szuksegelenne. Ahogy KRISZTUS is egy nyallal bekent anyaggal egyvakot latova valtoztatott (Ianos 9) annak ellen ere, hogy en-nek a Iatszolag felkent eszkoznek barmifele gyogyito erejelett volna, ugyanigy az ordognek is megvannak a maga lat-szolagos eszkozei, amellyel azt a hatast tudja kelteni, hogyezek segitik ot vallalkozasaiban, amiben a tudatlanok perszerendithetetlenul hisznek is. Ami pedig az iment emlitett dol-gokat iIIeti, vagyis a tanacsadasokat es a kiilsodleges eszko-zoket, mindkettf i annyira meglepo, hogy nem merem ezeketfelsorolni anelkiil, hogy egy rovid indoklast, magyarazatotne ffiznek hozzajuk, amivel megvilagitom, hogy mi miatt le-hetsegesek egyaltalan? Forditsuk csak el figyelmunket azok-tol a semmisegektol, amelyekkel az asszonyok foglalkoznak,es forduljunk a mesterseg igazi, fontosabb alkotoreszei fele.Bagatell iigyeiket On bizonyara egyediil is hamar atlatja, snem keII hozza mastol tanacsot kernie, Mesterseguk igaziosszetevoi pedig a kovetkezok: ra tudnak birni noket es fer-fiakat arra, hogy szeressek vagy gyUIoljek egymast - s ne-kern is nagyon hihetonek ttinik, hogy ezt el tudja intezni azordog, hiszen vegul is egy nagyon erzekeny, finom szeIIem-mel van dolgunk, ha vele van dolgunk, aki nagyon is j ol tud-ja, hogyan lehet azokat az embereket, akik Istent kovetik,arra csabitani, hogy egymast a romlasba sodorjak, Ezenkivul

63


33/54

kepesek betegseget okozni - ami eppenseggel nagyon em-lekeztet az ordogre: hiszen az, aki Isten jovahagyasaval J6-bot is betegseggel sujtotta, miert ne tenne ezt meg rnassal is?Hiszen egyikekent azoknak, akik az osidok 6ta ism erik azorvoslast, pontosan tudja, hogy milyen a Ielkiallapotunk, sszellemkent - Isten jovahagyasaval - megteheti, hogy feleb-reszti es ug y felfokozza azt, hogy az illeto megbetegedik vagygyotrodik, Akit ezektol a szenvedesektol megszabadit - am itketsegteleniil nagy orommel tesz -, azt ilyen modon kivanjacsapdaja, illetve orok beklyoja fele tovabbcsalogatni. Har-madszor pedig, a boszorkanyok el tudnak masokat varazsol-ni, vagy a halalba is tudjak kiildeni az embert ugy, hogy - a-hogy mar beszeltem rola - keszitenek egy kepmast rola, a-melyet a ttizbe tartanak. Ez a cselekedet is nagyon hasonlitszerintem az ordog mtivere - mert bar ez a viaszbol valo arc-kep, mint mar mondtuk, ebben a dologban onmagaban egy-altai an nem kepes sernmifele hatast kifejteni, megis nagyonvalosziml, hogy az ordog abban a percben, amikor szolgai aviaszt a tfizbe martjak, szubtilis szellemkent kepes annyiralegyengiteni es szetporlasztani az illeto elo szellemet, hogyaz tompultsagaban testebol minden nedvesseget kiizzad. E-mellett ellenhatast gyakorol azokra a szellemekre, ameIyekaz illetf emeszteset szabalyozzak, elerotleniti a gyornrat, saz a tavozo folyadekot emesztes hianyaban nem tudja teste-ben potolni, amelynek az a kovetkezmenye, hogy ugyanugyelenyeszik, mint hasonmasa a tfizben. Mindamellett az aljases ravasz mesteremberek - bar csak ritkan kinozzak aldo-zataikat - a ket hatas kozott olyan szoros kapcsolatot tud-nak teremteni, hogy ugy nez ki, mintha a ket dolog egyide-jfileg tortenne, Ezenkivul viharokat es iteletidot is elo tud-nak idezni a boszorkanyok mind a vizen, mind pedig a sza-64

razfoldon, igaz, nem mindeniitt, csak azokon a bizonyoshelyeken es hatarokon belul, ahol Isten megengedte nekik,hogy sorscsapasokkal sujtsanak, Az altal uk eloidezett viha-rokat konnyen meg Iehet kiilonboztetni a terrneszetes, igaziviharoktol, hiszen hevesebbek es sokkal varatlanabbul ke-rekednek, illetve vonuinak el. Ez is tokeletesen mesteriikrevall, aki szellemkent rokoni kapcsolatban all a levego eIe-meiveI, s igy vanhatalma iranyitani es mozgatni a levegot,mint mar emlitettem Onnek: a Szentirasban a levego Leg-hatalmasabb Uranak nevezik. A boszorkanyok kepesek megoriiIettei es eszeveszettseggel sujtani masokat, ami meste-riikre szinten nagyon jellernzo, mivel olyan betegsegekrolvan sz6, amelyek ugyanolyan termeszetesseggel lephetnekfel az embernel, mint barrnilyen mas korsag, Ra tudnak ven-ni szellemeket arra, hogy kovessenek valakit es zaklassak,vagy hogy bizonyos hazakban kisertsenek e s ezzel a lakoit i-jesztgessek, Manapsag tudvalevoen sok boszorkany teszi ezt.Azt is el tudjak erni, hogy a szellemek megszerezzek es elve-gyek az emberek vagyonat, akik aztan bele is oriiInek; s azilyenfajta duhonges okozasa megint csak mesteriikre jeI-lemzo, hiszen minden tovabbi nelkul ki tudja kiildeni an-gyalai sereget, hogy az embereket a legkulonfelebb altala ki-gondolt m6dokon gyotorje, amennyiben Isten engedelyet ad-ta hozza.

PHILOMATES: Megengedi Isten az ordognek, hogy azokatis kinozza aijas eszkozeivel, akik hisznek benne?

65


34/54

EPISTEMON: Ketsegtelenul, mivel az embereknek haromcsoportja letezik, akiket Isten engedelyevel kisertenek megvagy gyotornek: az elso csoportba azok a gonoszok tartoz-nak, akik gazsagaikert hasonl6an kegyetlen medon fizetnekmeg. Aztan vannak azok a hivok, akik sulyos buneikkel vagyhibaikkal, illetve megingasaikkal a hitben tevelyegve elme-rengenek, hogy a szokatlan m6dszerek hatasara annal gyor- rsabban felebredjenek, Harmadik csoport pedig a legjobbak,azert, hogy allhatatossaguk az egesz vilag elott peldakent le-begjen, mint egykor J6b eseteben, Hiszen miert ne vetne beaz Isten, ha ugy van kedve, ugyanugy ujszeni m6dszereket,mint ahogy peldaul a betegseg bevett igajat, vagy mas sors-csapasokat is hasznal?

PHILOMATES: Ki erezheti hat magat egyaltalan biztonsag-ban az ordog tenykedesetol?

EPISTEMON: Senki nem gondolhatja, hogy biintetleniilcselekedhet, his zen az Isten mar az idok kezdete elott meg-hatarozta mindazokat a kulonfele csapasokat, amelyekkelaz adott idoben az embereket biinteti, de kitalalta azokat aj6tetteket is, amelyekkel megaldja oketo Ezen kiviil: nem azordog csapasai es aljas eszkozei miatt kene jobban agg6d-nunk? Hiszen nap mint nap szarntalan m6don kiizdiink azordog ellen: eppen ezert - ahogy egy bator foldesur, aki nemfelt harcba szallni es nem rettent vissza az agyiituztol es apisztolylovestol sem, meg ha nem is tudta pontosan, hogymi var ra - tovabbra is batran ki kell tartanunk az ordog el-leni harcban, es csak a ritkan bevetett fegyvereitol nem kellfelrnmk, sokkal inkabb azokt61, amikkel naponta szembekell szallnunk,66

PHILOMATES: Az is megvan vajon engedve, hogy egy, az i-Iyen erok altai rank ragasztott betegseget egy masik boszor-kany segitsegevel kikuraljuk?

EPISTEMON: Semmi esetre sem! Hogy miert nem, az abbana teol6giai alaptetelben keresendo, amellyel a magiaval fog-lalkoz6 fejtegetesernet zarom.

PHILOMATES: Akkor hogy tudok meggy6gyitani egy ilyenbetegseget anelkiil, hogy Isten torvenye ellen vetenek?

EPISTEMON: Csak egy lehetoseg van: oszinte lelekkel Istenfele fordulva, az eletiinket atalakitva, es irgalmatlanul iildozveminden kit, aki a Satan ezen eszkozeit hasznalja, Ha valakihalalbuntetest kap, az iidvos aldozat a paciensek szempont-jabol, Ez nem csak a legtorvenyesebb ut, han em a legbizto-sabb is: hiszen az ordogot nem lehet a sajat eszkozeivel meg-biintetni (Mark 3). Egyebkent az ilyen gyogyitas hatasa csakrovid ideig tartana, elobb vagy ut6bb az illeto teljes testi eslelki romlasahoz vezetne.

67


35/54

Vita

Vl.fejezetKi ke t f enyege t t ii bbe -kevesbe a bosz or kdnyok ha ta lma?

- M ily en e szk oze ik v an na k a boszorkanyoknaka h ato sd g m eg ka ro siu isa ho : e s m ily en

v on atk oza so kb an va n h ata lm uk m eg a bo rto nb en is ?- M ilye n c etb 61 je le nik m eg n ek ik o tt a z o rd og ?

- M ie rt je le nik m eg a z o rd og so ku kn akki il onje l e a lakokban?

PHILOMATES: Ki mer foglalkozni a buntetesukkel, amikorsenki sem tudhatja biztosan, hogy termeszetfeletti csapasa-iktol megkimelik-e?

EPISTEMON: Nem keriilhetjiik ki az ereny utjat csak azert,mert kovetkezetes es tele van veszelyekkel. Ettfil eltekintvecsak azok a szemelyek vannak annak a veszelynek kiteve, hogykarositani fogjak, akik hite gyenge es ingadozo (hiszen a hita legerosebb vedopajzs az ilyen tamadasokkal szemben).Vagyis a hatalmuk senki felett sem olyan csekely, mint azokfelett, akiket nagy buzgon es oszinten iildoznek anelkiil ,hogy nekik barmilyen evilagi inditekbol megkegyel

i. jakab király démonológiája

Documents