Kőrösné Mikis Márta:

INFORMATIKÁT TANULOK

Módszertani kézikönyv

Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011.

1

Informatikát tanulok

Tartalom

Bevezetés

Ajánlás• Gyermekek a 21. században

• Az EU oktatási elvárásai

• IKT gyermekkorban

• A digitális kompetencia a NAT-ban

• Általános fejlesztési és értékelési kompetenciák minden műveltségterületre

• A NAT és a tankönyv kapcsolata

• Kiknek ajánljuk az Informatikát tanulok tankönyvet?

• A technikai háttér biztosítása

• Amire figyelnünk kell

• Pedagógiai javaslatok az IKT alkalmazásához

• A továbbhaladás feltételei

• Hogyan értékeljünk?

• Gyermekinformatika Szakmai Műhely

Irodalom

Mellékletek

2

Bevezetés

„Ez a könyv egy új világba vezet téged és társaidat. Megismerkedhetsz egy modern tudomány, az informatika alapjaival, megtanulhatod az iskolai számítógép alapszintű használatát. Felismerheted, hogy mennyire fontos a számítógép a mindennapi életben. Írhatsz, rajzolhatsz, zenélhetsz, játszhatsz vele, adatokat kezelhetsz és rendezhetsz, filmeket nézhetsz. Sőt segítségével másodpercek alatt levelet is küldhetsz a szomszéd gépre éppúgy, mint messzi országokba, vagy cseveghetsz távoli ismerőseiddel. … Látogasd meg az iskolai vagy a körzeti gyermekkönyvtárat, és keress kiegészítő irodalmat, vagy készülj fel kiselőadás tartására.”

Így ajánlja az Informatikát tanulok tankönyv (NTK 00382) bevezetője az érdeklődő kisdiákoknak az informatika világával való ismerkedést, miután röviden felvázolta a tanuló egy munkanapját, benne az információk és technikai eszközök sokaságának említésével.

A 21. század pedagógusainak is megváltoznak módszertani szokásai a digitális eszközök elterjedésének következtében. Napjainkban egyre többen már az interneten böngésznek, oktatómunkájukhoz új anyagok után kutatva. Felteszik az iskola honlapjára az osztálykirándulás fotóit, válaszolnak a szülők e-mailjére vagy éppen az e-napló bejegyzéseit ellenőrzik. A digitális technika változatos módon kér helyet az oktatási-nevelési folyamatban: elkerülhetetlen az informatikai írástudás, a digitális kompetencia fejlesztése, mindez már kisiskolás korban.

Az Informatikát tanulok tankönyvet azoknak az iskoláknak ajánljuk, ahol alsó tagozaton az informatika önálló tantárgyként való tanítására kevés óraszám jut a harmadik és/vagy a negyedik évfolyamon, ám törekednek minden más lehetőséget megragadni – az EU által is megfogalmazott – kompetenciák komplex fejlesztésére. Emiatt a tankönyv tömör elméleti tudnivalóit fejlesztő játékokkal, számítógépes alkotások készítésével, a többi tantárgyat is segítő egyéni, páros és csoportos gyűjtőmunkák ajánlatával egészítjük ki.

Játsszunk együtt: informatikát! Teremtsünk minél több lehetőséget arra – és nemcsak informatika órán! –, hogy a gyermekek megismerjék azokat a változatos módokat, amelyekkel a minket körülvevő, élő és élettelen környezettel kapcsolatba tudnak kerülni. Fejtsük meg a „beszélő képek”, piktogramok jelentését! Játsszunk és mozogjunk a teremben, az udvaron: kipróbálva az irányokat, megértve a sorrendet. Munkánk során serkentsük a gyermekeket a felfedezésre, tervezésre, képzeletük, kreativitásuk kibontakoztatására! A digitális technika lehetőségeit felhasználva rajzoljanak, meséljenek, töprengjenek, kérdezzenek, alkossanak – maguk és környezetük örömére! Ennek megvalósítása érdekében készült a Módszertani kézikönyv, valamint a Tanmenetjavaslat is.

Az informatika sokszínű világával való ismerkedéshez – a kisdiáknak és a pedagógusnak egyaránt – jó kedvet, sok sikert és eredményes munkát kíván

a szerzőBudapest, 2011. október

3

Ajánlás

„A világnak nem tudós emberekre, hanem tudó emberekre van szüksége.”

(Tolsztoj)

Gyermekek a 21. században

Gyermekek ülnek a képernyő előtt: filmet néznek, játszanak, leveleznek, csetelnek, a világhálón böngésznek… Napjainkban már nem meglepő, amikor egészen kis gyermekek büszkélkednek azzal, hogy otthonosan mozognak technikai eszközökkel felszerelt világunkban. Számukra természetesek mindennapi környezetünk digitális eszközei, „ebbe születtek bele”. Ugyanakkor ezek kezelésének ésszerű elsajátíttatása felelősségteljes nevelési szituációt teremt. Az információs társadalomban oly nélkülözhetetlen digitális írástudás megszerzése a közoktatásra komoly feladatokat ró. Hiszen nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is, amelyekhez hatékony és nélkülözhetetlen segítséget jelent az információs és kommunikációs technika (röviden: IKT) alkalmazása.

A mottóul választott Tolsztoj-idézetet felelevenítve ma már senki sem vitatja, hogy a részletes tárgyi tudás mellett a 21. században legalább annyira fontos az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megkereső és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. „A gyermek esze nem egy üres edény, amit meg kell töltenünk, hanem egy láng, amit fel kell lobbantanunk!” – fogalmazott már 100 éve Claparède svájci pszichológus (1873-1940) arra utalva, hogy a diák fejében tárolódó adatok helyett sokkal fontosabb, hogy mire képes, hogyan alkalmazza – természetes kíváncsiságára építve – megszerzett tudását.

4

Az EU oktatási elvárásai

Az Európai Unió oktatási stratégiájának egyik meghatározó eleme az élethosszig tartó tanulás biztosítása mindenki számára. Ennek eléréséhez kiemelt feladat a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek közt az egyik az IKT alkalmazása az iskolai oktatásban. Mindhárom terület erőteljesen, közvetlenül érinti már a kisiskolások nevelését is! Ebben az életkorban ugyanis döntő jelentőségű a sikeres felnőtté válás folyamatának megalapozása, hiszen itt dől el, hogy a gyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, és kialakul-e benne a későbbi önálló tanulás iránti kedvező attitűd.Az EU oktatási munkacsoportja kilenc ún. kulcskompetenciát fogalmaz meg a tagállamok oktatáspolitikája számára, amelyek oktatási fejlesztése elkerülhetetlen. Definíciójuk szerint „a kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás-képzés során kell elsajátítani. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját e kompetenciák képezik.” A kilenc kulcskompetencia a következő:

1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. Természettudományos kompetencia5. Digitális kompetencia6. Hatékony, önálló tanulás7. Szociális, állampolgári kompetenciák8. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia9. Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség (Kulturális kompetencia)

A Nemzeti alaptanterv (NAT) (1) megfogalmazása szerint a digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus alkalmazása munkában,

5

szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az IKT alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk felismerését, keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Az informatika sokoldalúságát a tankönyv 13. oldalának ábrája is szemlélteti, amely rajz további gyűjtőmunkával kiegészíthető: olyan eszközök feltüntetésével (akár az interaktív táblán is), amelyek az információ keresésében, szerzésében, feldolgozásában, tárolásában és továbbításában (olykor egyszerre több funkcióban is!) szerepet játszanak. Így válik érthetővé a Kislexikon 79. oldalán a kisdiákok számára egyszerűen megfogalmazott „informatika” szó jelentése.

IKT gyermekkorban

Az informatika eszközei és módszerei nagymértékben támogathatják a személyre szabott, differenciált oktatás megvalósulását, sőt élvezetesebbé tehetik a tanulást. A hatékony, valóban kompetenciafejlesztő IKT-használathoz egyrészt meg kell ismerkednünk magával a technikával, másrészt időnként pedagógiai módszereinken is változtatnunk kell. Már csak azért is, mert köztudottan a fiatal generáció rendkívül tanulékony és fogékony a technikai újdonságok iránt.

Jól tudjuk, hogy a legelső iskolai éveknek – az alapvető képességek és rutinok fejlesztésével, a tanulás érzelmi és akarati tényezőinek, motiváltságának alapozásával, a tanulási tevékenység iránti pozitív érdeklődés táplálásával – meghatározó szerepe van a későbbi tanulmányok sikerességében. Ezért az IKT eszközszintű elsajátításának feladata sem tolódhat el csupán a felső tagozatos iskolai évekre. Az informatika alkalmazása pedig számos

6

olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető akár az óvodai foglalkozás, akár a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére is lehetőséget ad.

A digitális kompetencia a NAT-ban

Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában megjelennek. Erre törekszik, ezt sugallja a jelenleg kidolgozás alatt álló, módosított NAT is. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve az EU által definiált kulcskompetenciák többsége is.

A NAT-ban az informatika az alsó tagozaton 2004 óta önálló tantárgyként (műveltségterületként) jelenik meg: az első tantervi követelmények a 4. évfolyam végén olvashatóak; vagyis az általános iskoláknak – felmenő rendszerben – legkésőbb a 4. évfolyamon meg kell kezdeniük az informatika oktatását/alkalmazását. Azaz nem hagyhatja el az alsó tagozaton tanuló úgy, hogy ne lennének minimális informatikai ismeretei. A NAT szerint az IKT alkalmazása ún. kereszttantervi szinten is elvárt prioritás, amely alsó tagozaton kimondottan ajánlható, hiszen sokkal bővebb fejlesztési lehetőségekkel bír, mint az önálló, csekély óraszámú tantárgy.

Általános fejlesztési és értékelési kompetenciák minden műveltségterületre

Az általános kompetenciákat az informatika tantárgy tanításában, tanulásakor is figyelembe kell venni, megalapozásukra, fejlesztésükre hangsúlyt kell fektetni. Ezek közül a legfontosabbak:

• Hallott és olvasott szöveg megértése• Szövegalkotás• Helyes és logikus nyelvhasználat• Információkeresés, gyűjtés, feldolgozás, kritikus alkalmazás• Etikus attitűd az információkeresésben és felhasználásban• Az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete

7

• Érvek láncolatának követése és értékelése, logikus okok és érvényesség keresése• Elemzési képesség• Kreativitás• A tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén• Munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása• A saját munka értékelése• Saját nézőpont összevetése mások véleményével• A sokféleség elismerése• A helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása

A NAT és a tankönyv kapcsolata

A NAT Informatika műveltségterületi témakörei (altémái) és a tankönyv foglalkozásai által ajánlott tevékenységeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Tantervi tartalom Tantárgyi témakörök, amelyet a tankönyv foglalkozásai támogatnak

1. Az informatikai eszközök használata

Ismerkedés az informatikai környezettel. A leggyakrabban használt informatikai eszközök.

2. Informatika- alkalmazói ismeretek(Dokumentumkészítés, Az adatok világa)

Egyszerű, rajzos dokumentumok készítése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, szövegfeldolgozás.Zenés alkalmazások, animációk.Adatok csoportosítása, rendezése.Közhasznú információforrások használata.

3. Infotechnológia, (Problémamegoldás, algoritmusok)

Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkelMindennapi algoritmusok. Egyszerű problémák megoldása.

4. Infokommunikáció Az infokommunikációt segítő technikai eszközök.Információszerzés az internetről, az elektronikus levelezés alapjai.

5. Médiainformatika Oktatási célú multimédia programok, játékos oktatóprogramok használata. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek lejátszása, kipróbálása vagy készítése digitális eszközökkel.

6. Informatika és társadalom Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból. Az informatikai eszközök mindennapi alkalmazásának fontossága, a használat előnyei és veszélyei.

8

7. Könyvtári informatika Az iskolai könyvtár főbb dokumentumfajtáinak megkülönböztetése, tartalmuk, adataik.Irányított forrás- és információkeresés.A médiumok megkülönböztetése.

A NAT-ban megadott kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok és altémák részletesen, az egyes foglalkozásokhoz rendelve az Informatikát tanulok Tanmenetjavaslatban olvashatók.

Kiknek ajánljuk az Informatikát tanulok című tankönyvet?

Az általános iskolák IKT-feltételei eltérőek: mind a felszereltséget (hardver, szoftver), mind a személyi állományt (alsós informatika órák képzett peda-gógusai) tekintve. Azon iskolák számára, ahol alsó tagozaton már 1. osztálytól, felmenő rendszerben megjelenik az infor-matika, mint önálló tantárgy, a Nemzeti Tankönyvkiadó népszerű munkatan-könyv-sorozatát ajánljuk (2/a-d), a hozzá tartozó módszertani kézikönyvekkel együtt. Ahol pedig csak a NAT által előírt minimális óraszámot (37 óra) tudják az informatika számára biztosítani, a tantervi alapok átadásához olyan tankönyvre van szükség, amely a tanulói órai tevékenységet segítve csupán a legszükségesebb ismereteket közvetíti. (Előzményének tekinthető a kiadó régebbi, hasonló célból készített modultankönyve is. (3))

A tankönyv 37 foglalkozásra készült, a 3., illetve 4. évfolyamok számára. Ez azt jelenti, hogy az informatika, mint tantárgy már beléphet a 3. osztályban is, heti vagy kéthetente tartott 1 tanórával, illetve legkésőbb a 4. évfolyamon megkezdett tanítással, heti 1 tanórával. Ha mind a 3., mind a 4. évfolyamon 1-1 tanórát tartalmaz az iskolai helyi tanterve (összesen 74 óra), a tankönyv felosztása, témái ebben a bővített időkeretben is feldolgozhatóak, a két tanév során

9

egymásra épülve, elmélyítve az ismereteket. A javasolt tananyagbeosztás rugalmasan kezelhető, alakítható, a helyi lehetőségek függvényében, mindezt a kreatív pedagógusra bízzuk.

A tankönyv foglalkozásai röviden összegzik a téma feldolgozásához szükséges elméletet, amelyet játékos feladatokkal, illetve további, választható feladatokkal egészítenek ki. A bővebb informatikai tudnivalók, szakszerűbb magyarázatok a Kislexikonban kaptak helyet (78-80. o.). A tankönyv nem az elméleti tudnivalók „bebiflázására” készült, hanem elsősorban az informatikai alkalmazói szemlélet megalapozására, erősítésére, valamint az 5. osztályban belépő, felsős tantárgy előkészítésére. Folytatásként a kiadó 5. osztályos informatika tankönyvcsaládjának felhasználását ajánljuk. (2/e)

10

A tankönyv feladatai alkotómunkára ösztönzik a kisdiákokat: a megfelelő eszközök és szoftverek kiválasztásával írnak, rajzolnak, szerkesztenek, információt keresnek a számítógép segítségével. Motivációs célból a tanórák többségének fontos mozzanata: a játék, amely a gyermeket körülvevő világ felfedezésére ösztönöz és változatosságot hoz a korcsoport ismeretszerzésében. Az ajánlott játékok – amelyek általában a foglalkozások „órára hangoló” részében kerültek feltüntetésre –, fontosak a szociális kapcsolatok erősítésében is (pl. 40. o., 59. o.), amellett, hogy egyes informatikai fogalmakat vagy tevékenységeket is előkészítenek,

gyakoroltatnak. A 21. oldalon javasolt, jól ismert „Most mutasd meg!” játék például a pedagógus által már bemutatott informatikai eszközöket, alkatrészeket hivatott felidézni, gyakoroltatni. Ugyanígy találkozunk a Logo-pedagógiából ismert teknőcjátékok, robotjátékok egyes változataival éppúgy, mint az origamival vagy a testbeszédet fejlesztő „Amerikából jöttünk” c. játékkal is (60. o.).

Ajánlott, ha mind a játékos, mind az alkotó tevékenységek „túlnőnek” a szűk óraszámú informatika foglalkozásokon, és a szokásos tantárgyak keretén belül is folytatódnak. Erős tantárgyi kapcsolat alakítható ki a magyar nyelv, idegennyelv, matematika, környezetismeret, technika, rajz tantárgyakkal, ezek témáit, tanulói feladatait hasznosan egészítheti ki az IKT alkalmazása. Az informatika interdiszciplináris tudomány: sokoldalúságát, mindennapi életben betöltött fontos szerepét leginkább úgy szemléltethetjük, ha erősítjük a tantárgyköziséget, és az informatika világával való ismerkedést nem korlátozzuk, „zárjuk be” heti egy alkalommal a számítógépes kabinet vagy iskolai könyvtár falai közé. Amennyiben az informatika órákat szaktanár tanítja, az osztálytanítóval való együttműködés, tantárgyi közös feladatok megoldása feltétlenül ajánlott!

A feladatok nem egyforma nehézségűek. Vannak, amelyek egyénileg könnyen megoldhatók vagy elkészíthetők (Pl. 10. o. 3.: Keress ruháidban mosási tájékoztató címkéket…). Vannak olyanok, amelyeket közösen oldanak meg a tanulók, egymást segítve (pl. 23. o. 3.: Gyűjtsetek olyan foglalkozásokat, ahol a számítógép használata nélkülözhetetlen!), és vannak olyanok, ahol a pedagógus közreműködésére van szükség (például a könyvtárral való ismerkedés során, 18. o. 1.: Nézz utána a könyvtárban, mit jelent a dagerrotípia szó!). A pedagógus a tanulócsoportot, a diákok különböző képességét ismerve választhat az eltérő nehézségű

11

feladatok közül, ezzel is segítve a sokat hangoztatott egyéni fejlesztést. Egyes feladatok akár elhagyhatók, vagy ötletül véve módosíthatók, tovább gondolhatóak.

Az informatika tárgykörének bővebb megismerésére és más tantárgyakkal való kapcsolat erősítésére kiselőadásokra is buzdíthatjuk a tanulókat, amelyekre önállóan készülhetnek fel. Az önként választott téma adatgyűjtésében és bemutatásában, prezentálásában segítségül hívható a számítógép. A kiselőadáshoz ajánlott témák a tankönyvben a 35. foglalkozás végén (73. o.) találhatók meg és a tanév során bármikor, az adott témakörhöz igazodva feldolgozhatók – akár csoportmunkában vagy projektmunkához kapcsolódva is. A tanulók szorgalmát, tevékenységét mindenképp külön értékeljük és jutalmazzuk!

Az egyes leckék felépítése hasonló. Minden lecke az „Órára hangoló”-val kezdődik, ezt követi a tananyag feldolgozása, melyben szabályok, feladatok és játékok váltják egymást. Nagyobb egységek összefoglalását segíti a „Mit tudok már?” állítássor.

A technikai háttér biztosítása

Mivel az iskolák számítógépes technikai felszereltsége eltérő, az eszközök kiválasztását a pedagógusra bízzuk. Emiatt a tankönyv nem nevez meg konkrét paraméterű IKT-eszközöket, szoftvereket. Az informatika tanórákat célszerű az informatika kabinetben tartani, ahol legfeljebb két tanuló üljön egy számítógép elé. Az ismeretszerzés és a vele szoros kapcsolatban álló alkotómunka csak így biztosítható. A könyvtárhasználati ismeretek elsajátításához ajánlott a foglalkozásokat az iskolai könyvtárban tartani.

A szoftvereket tekintve a tanulók a rendelkezésre álló operációs rendszerrel dolgozzanak. A számítógépeken legyenek megtalálhatóak a legfontosabb alkalmazói szoftverek (pl. szövegíráshoz, rajzoláshoz), amelyekkel a tanulók – alapfokon – alkotni, írni, rajzolni,

12

képeket kezelni/szerkeszteni, illetve böngészni tudnak. Az ismert, ún. irodai szoftvereken kívül az interneten számos olyan könnyen kezelhető, letölthető, ingyenesen hozzáférhető szoftver található, amelyek a korcsoport igényeinek és a tanítási célnak tökéletesen megfelelnek. A választást a pedagógusra, a telepítést az iskolai rendszergazdára bízzuk. A tankönyv hátsó borítóján már néhány szoftvert felsoroltunk. A teljesség igénye nélkül néhány ajánlat a gyermeki kreativitást segítő népszerű szoftverek közül1:

Drawing for Childrenhttp://drawing.gamemaker.nl/Nyomdaelemeket tartalmazó szoftver, nagy, témacsoportos elemválasztékkal. Már óvodáskorban is használható, a gyermek fantáziája alapján a sok képecskével tematikus rajzokat is lehet készíteni.

TuxPainthttp://www.tuxpaint.org/download/A Tux-Paint egy ingyenes, díjnyertes rajzolóprogram, amely a 3-12 éves gyermekek számára készült. Változatos képeivel, színeivel kiválóan használható a gyógypedagógiai fejlesztések során is, hiszen mókás, figyelemfelkeltő eszközei igen motiválóak a sérült gyermekek számára is.

Imagine Logohttp://logo.sulinet.hu/Multimédiás, Logo-alapú, egyszerű szerzői rendszer, amely számos célra felhasználható: rajzolásra, animáció-készítésre, webszerkesztésre, multimédiás elemek létrehozására, hang szerkesztésére, modellezésre, véleménycserére, prezentáció készítésére, zeneszerzésre, interaktív kapcsolat létrehozására stb.

LapodaMesehttp://www.lapoda.hu/ Egyszerű rajzoló/anyanyelv-gyakorló program: Kész elemgyűjteményből lehet kiválasztani (kattintással vagy szavak begépelésével) az alakzatokat, 20 témakörből (állatok, emberek, tárgyak stb.). Az elkészített rajz kinyomtatható mind színes, mind fekete-fehér, "csak körvonalas" ábraként, későbbi színezésre alkalmasan. Még öt másik nyelv tanulásához is nagy segítséget nyújthat a program.

1 A linkek ellenőrizve: 2011. október 4.

13

Toy Theaterhttp://www.toytheater.com/Fejlesztő programok gyermekeknek: matematika, olvasás, művészetek, zene, rejtvények, játékok témakörökre bontva. Még a nagyobbak és felnőttek is élvezettel tervezhetnek vele zenét éppúgy, mint álarcokat, mozaikokat, animációkat.

Webcam Timershothttp://www.microsoft.com/windowsxp/downloads/powertoys/xppowertoys.mspx )Egyszerű video-szerkesztő program. Webkamera segítségével meghatározott időnkénti automatikus fényképek készíthetők, amelyeket a Windows részeként ismert Movie Maker szoftverrel fűzhetünk össze, a fényképek tizedmásodpercenkénti léptetésével.

Photo Story 3 for Windowshttp://www.microsoft.com/windowsxp/using/digitalphotography/photostory/default.mspx )A program segítségével érdekes, mozgóképes történetek hozhatók létre rajzokból: a képek pásztázási és nagyítási effektusokkal egészíthetők ki. Hang is rögzíthető a képekhez, illetve címekkel és háttérzenével is bővíthető a mese.

Szintén a pedagógusra bízzuk, hogy az interneten milyen honlapokat ajánl a tanulók számára, hiszen ezek megválasztása mindig az adott tantárgyhoz illő feladat függvénye. A böngészést az ismert keresőprogramok segítségével végezhetjük. A közhasznú információforrások megismeréséhez pedig az osztálykirándulás szervezését ajánljuk (35. lecke, 72. o.). A korcsoport számára mindenképp ajánlott és lehetőleg ne maradjon ki a gazdag kínálatú, az ún. digitális Oscar-díjnak megfelelő, „Kiváló Online Gyermektartalom” díjjal is kitüntetett Egyszervolt honlap: www.egyszervolt.huGyermekek és szülők számára a 4kids Meseportál Kft. által működtetett legnépszerűbb hazai portál. Mesék, versek, dalok, animációk, mesefilmek, műhelyfoglalkozások, didaktikai játékok stb. gazdag gyűjteménye, amelyet a kicsik is egyszerűen kezelhetnek. Az EgyszervoltSuli (http://egyszervolt.hu/suli) linken tantárgyanként és korcsoportonként választhatunk az ajánlatok közül, óvodától 5. osztályig.

Amire figyelnünk kell

Nemcsak az iskolák informatikai feltételei eltérőek, hanem a tanulók előismeretei és szocio-kulturális, családi körülményei is. Sok kisdiáknak van már otthon számítógépe, egyeseknek a

14

saját gyerekszobájában. Valamilyen szinten már ismerik ennek kezelését, használatát, ám –nagy valószínűséggel – csak játékra, szórakozásra, és nem a tanulással kapcsolatos tevékenységekre használják. Akár más IKT-eszközökkel is rendelkeznek vagy ismerik ezek használatát (mobiltelefon, digitális fényképezőgép, GPS stb.). Míg mások hátrányos körülmények között élnek, nincs otthon számítógépük, az IKT világával való kapcsolatuk legfeljebb DVD-nézésre vagy akciójátékokra korlátozódik. Ugyanez a helyzet, az eltérés az otthoni könyvek esetében is.

A pedagógus felelőssége ezen a területen is igen nagy, hogy hogyan hangolja össze – ráadásul minimális óraszámban – az eltérő tudású és hozzáállású tanulók informatikai tevékenységét. A számítógéppel olyan feladatokat oldjanak meg a tanulók, ahol nem elég az itt-ott megszerzett gépkezelési tudás, a hangsúly magán a feladaton, az alkotáson van. A technikai részletekben jártasabb tanulók ismereteit is ellenőrizni, rendszerezni kell, és törekedni arra, hogy – például párokban dolgozva – társaikat segítve megoszthassák bővebb ismereteiket; ám a feladat értékelhető produktuma mindig közös alkotás legyen.

Az IKT előnyei mellett meg kell említenünk az esetleges hátrányokat, sőt, veszélyeket is. A tankönyv e témának szenteli a 36. foglalkozást (Vigyázat, számítógép!, 74-75. o.); ám ez nem azt jelenti, hogy mindezzel várjunk és szinte az utolsó óráig ne is említsük a témát! A rugalmas feldolgozás a cserét is lehetővé teszi, illetve a téma apránkénti említését, megbeszélését – például egy adott internetes böngészési feladat közben, vagy éppen túlzott, otthoni számítógépezés hallatán. Az etikai kérdések (Mit és hogyan használhatunk fel?), a vírusok és az internetes ismerkedés, kapcsolatépítés mind olyan téma, ami szintén nem korlátozódhat az informatika órákra, a tanév során más alkalommal is beszélni kell róla.

A reklámok világának rövid bemutatásával a 32. téma foglalkozik (Legyél Médiatudor!, 66-67. o.) Az ORTT által támogatott népszerű programcsomagot (www.mediatudor.hu) az elmúlt években számos általános iskola ingyenesen megkapta és kipróbálta. Ez a foglalkozás – amelynek témája szintén más tárgyakban, más alkalmakkor is szóba jöhet – csupán felvillantja a lényeget, a reklámok hasznos és veszélyes tulajdonságait. Mindezt úgy, hogy alkotómunkára bíztatja a tanulókat.

15

„Az Internet legnagyobb előnye a szabadsága” – írta Seymour Hersch Pulitzer-díjas újságíró. Vajon tudnak-e élni a diákok az internet-nyújtotta szabadsággal? A statisztikák szerint ugyanis az ifjak szabadidejük nagy részét már nem a TV előtt, hanem az internetre csatlakozva töltik, legtöbbször – a tanulási folyamat szempontjából – improduktív tevékenységet (chat, játék) végezve. A napi internethasználat egyre fiatalabb gyermekeket érint, ezért az alsó tagozatos tanulókat nevelő pedagógusok felelőssége megnő a világháló használatára való felkészítésben is: jó példákkal, kreatív feladatok ajánlásával. Nem mindegy, hogyan tesszük meg az első lépéseket az interneten, tanórai környezetben!

Mindenképpen fokozatosan haladjunk, ne tiltsunk, hanem magyarázzunk, vezessük a gyerekeket! Lehetőleg konkrét problémahelyzetet vagy aktualitást keressünk, hogy megtanítsuk az ésszerű használatot. Mindenképp építsünk a már meglévő tudásra! Könyvtárban már jártunk, hasonlítsuk össze a könyvtár és az internet használatát, keressünk azonosságokat és különbségeket! Gondoljuk át: a könyvtárhasználat szabályokon alapul, vajon mi a helyzet az internettel?

Sok osztályban újdonság és hasznos eszköz az interaktív tábla. Tanórai internet-kapcsolat esetén (nemcsak informatika órán!) a böngészést irányítottan és csoportban is szervezetten is végezhetjük. Jelenítsük meg a javasolt weboldalakat a táblán! Az egyes témaköröket csoportmunkába érdemes kiosztani. A böngészés mellett a legfontosabb, hogy keresni is

16

megtanítsuk a gyerekeket. A kulcsszavas kereséshez használhatjuk a tankönyvben is ajánlott www.google.hu oldalt. Kereshetünk éppen mesefigurákról információt vagy olvasmányokban szereplő történelmi személyiségekről életrajzokat, akár a többi tantárgyhoz illően. (5) A szűk óraszám csupán az elektronikus levelezés alapjainak bemutatására ad lehetőséget, ám a többi órához kapcsolódóan is adhatunk olyan egyszerűbb házi feladatot, amelyhez elektronikus levélváltásra lehet szükség. Készítsünk közösen e-mail címet tanítványainknak! Örömmel fognak egymással, illetve tanítójukkal levelet váltani. Természetesen legyen lehetőség a feladat személyes beadására is, hiszen vannak még, akiknek otthon nem áll rendelkezésükre internet.

Pedagógiai javaslatok az IKT alkalmazásához

A tantárgy tanítása során mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és felmondására törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat a digitális technikai eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát.

Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Ezt a célt szolgálják az egyes tanórákat színesítő, motivációs játékok. Olyan komplex feladatok ajánlottak, amelyek megoldásai erősítik a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, illetve a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk.

Ideális, ha az informatika órákat a felkészült osztálytanító tartja. Így jól összehangolhatók az egyes műveltségterületek ismeretei, IKT-val támogatott tanórák tarthatók más tantárgyakban is. A tanító mutasson jó példát az IKT-eszközök alkalmazásában: a pedagógiai munka, a módszertan változatossá tétele érdekében lehetőség szerint használja az iskolában rendelkezésre álló eszközöket (pl. felhasználói szoftverek, notebook, projektor, interaktív tábla, szavazórendszer).

17

A alsó tagozatos informatika órákon – az IKT meghonosodása érdekében – olyan módszertani gazdagságot kívánatos alkalmazni, amelynek legfőbb értékei az alábbiakban foglalhatók össze:

• A tanórákat az alkalmazó jellegű informatika tanítás szemlélete jellemezze: amikor a gép használata nem öncélú, hanem egy olyan szükséges eszköz csupán, amelyik az információval végzett tevékenységet szolgálja. Ily módon a felhasználói ismeretek is természetes helyzetekben, az alkalmazás folyamatában és kellő tapasztalással megalapozottan gyarapodnak a gyerekek tudásában.

• A digitális írástudás fejlesztése/használata (más tanórákon is!) mindig valamilyen jól körülhatárolt pedagógiai cél szolgálatában álljon. Pl.: hiánykompenzáció, tehetséggondozás, a gondolkodás, a nyelvi és szociális kompetenciák fejlesztése, differenciált készségfejlesztés.

• A tanulás tervezése, a szoftverek kiválasztása és a tanulás irányítása igazodjon az intézmény szocio-kulturális környezetének és a tanulók egyedi fejlesztési szükségleteinek jellemzőihez.

• A tanulási tevékenység nem szűkülhet le a géphasználatra. A gyerekek fenntarthatják interaktív kapcsolataikat egymás között és tanítójukkal. A teremben szabadon mozoghatnak, megtekinthetik, segíthetik, értékelhetik egymás munkáját.

• A géphasználatot a legtöbb esetben képességfejlesztő dramatikus vagy mozgásos előkészítő játékok vezetik be, illetve a továbbiakban játékkal is oldható az esetleges tanulói fáradtság.

• A gép mellett töltött idő, amelyet a jól megválasztott szoftverek (rajzoló, szövegszerkesztő stb.) felhasználásával alkotó munkával töltenek a gyerekek, legfeljebb 20-25 perc legyen.

• A tanulás társas tevékenységi formát öltsön, amelyben a siker kulcsa a jó együttműködés.

• A pedagógus segítségadása folyamatosan elvárt, mind az egyéni munka, mind a párok vagy a csoportok esetében.

• A feladatmegoldások bemutatása, összehasonlítása sikerélménnyel ajándékozza meg a gyerekeket.

18

A továbbhaladás feltételei

A tankönyv feldolgozásához két összefoglaló órát terveztünk, feltételezve, hogy az értékelés a tanévben folyamatos, akár minden órán rövid összegzéssel elvégezhető. A 4. évfolyam végére a tanulók a tankönyvben is közzétett értékelő megállapításokat olvashatják, így közösen is ellenőrizhetik társaikkal és tanítójukkal ezek teljesülését.

• Tudok piktogramokat olvasni és tervezni, titkosírást készíteni.• Ismerem a számítógép fő részeit.• Tudok a számítógéppel egyszerű rajzokat készíteni, ismert programokat elindítani.• Tudok egyszerű számtani műveleteket végezni számológép segítségével.• Tudok adatokat csoportosítani, táblázatba rendezni.• Tudok egyszerű algoritmust készíteni, ismerek néhány egyszerű utasítást.• Tudok rövid szöveget írni a számítógépbe és ahhoz rajzot készíteni.• Tudok digitális fényképet készíteni.• Ismerek a világhálón honlapokat, amelyeket önállóan is fel tudok keresni. Vigyázok,

hogy biztonságosan használjam az internetet.• Kiismerem magam az iskolai könyvtárban.• Megtalálom a könyvtárban a megadott című könyvet, és tudok adott témájú könyveket

választani.

A 4. évfolyam végére a rendszeres IKT-használat során az alábbiak várhatók el és tekinthetők a továbbhaladás feltételeinek – a NAT és a minisztériumi kerettanterv (4) ajánlásaival összhangban:

A tanuló• ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a

billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje a mindennapi életben leginkább elterjedt digitális eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit.

• ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.

19

• legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.

• tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

Hogyan értékeljünk?

Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű felmondására, visszakérdezésére, pontos idézésére szóban vagy írásban. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy a kezeléséhez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKT-eszközökkel tevékenykednek – információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak –, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak.

Az értékelés folyamatos, rendszeres legyen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású.

Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk, például: faliújság, iskolaújság, iskolai

20

dekoráció/plakát, kiállítás, honlap, pályázat stb. A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat: kritikai gondolkodásuk fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy egymás tanórai munkáját, alkotását megismerjék, és szavakba öntve véleményezhessék. (Lásd például a 28. foglalkozás „Színes üvegablakok” feladatát, 59. o.)

A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid, szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását „díjazzuk” az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt „számítógépezni”. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok.) Az értékelés egyik fajtája tehát az IKT-eszközök segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése.

A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül.

A 21. századi pedagógiai értékelés egyik újdonsága a portfólió. A „portfólió” szó a latin „portare” (szállítani, vinni) és a „folium” (levél, irat) szavakból származik. Eredeti jelentése: irattartó, iratcsomag, angolul pénztárcát is jelenthet. Az üzleti életben, a bankszakmában elterjedt kifejezés, ám az oktatásban is egyre népszerűbb a tanulói munka nyomon követésére. Leginkább hosszabb időszakon át, céltudatosan gyűjtött dokumentumok összességét jelenti, amit – internetes publikálás során – e-portfóliónak is hívnak.

Alsó tagozaton a tanulók számítógépes alkotásait egész tanéven át, névre szólóan összegyűjthetjük. Legjobb, ha erre egy név szerinti mappát készítünk a számítógépen, illetve az iskolai hálózat valamelyik alkönyvtárában. Ide kerülhetnek mentéssel a diákok évközi produktumai: szöveges dokumentumai, rajzai, fotói, filmjei, prezentációi stb. Az év végi értékelés során az egybegyűjtött anyag jó alapot szolgál a diákmunkák szemrevételezéséhez, összehasonlításához, majd – akár közösen történő – értékeléséhez. A mappa tartalmát a

21

tanulók saját adathordózóikra (pendrájv) elmenthetik, megőrizhetik, családtagjaiknak is megmutathatják. A portfólióba más tantárgyak digitális alkotásai is bekerülhetnek: játékos feladatlapok, tudáspróbák, kiselőadások anyagai, szkennelt rajzok, képzőművészeti alkotások. A kiselőadások során tanúsított szorgalom és tevékenység, valamint a produktum külön jutalmazandó!

Gyermekinformatika Szakmai Műhely

A kisgyermekkori informatikaoktatással és -alkalmazással a legelső iskolai számítógépek megjelenése óta foglalkozik mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalom. Lelkes, kreatív pedagógusok munkájának köszönhetően az elmúlt évtizedben számos hasznos, másutt is adaptálható tapasztalat, szakanyag született. Az Országos Közoktatási Intézet „Informatika gyermekkorban” című, 2002-ben megrendezett konferenciáján – a téma kiválóságának, a meghívott Rachel Cohen francia professzorasszonynak javaslatára – merült fel egy olyan szakmai fejlesztő műhely megszervezése és működtetése, amely összefogja azokat a hazai oktatási intézményeket, ahol az IKT gyermekkori alkalmazásának eddigi „legjobb tapasztalatai” szerezhetők. A Gyermekinformatika Szakmai Műhely 2003-ban alakult. Tagjai innovatív óvodapedagógusok, tanítók, gyógypedagógusok, tanárok, tanítóképzésben oktatók. Céljuk az, hogy megismerjék egymás munkáját (információcsere levelezéssel, szakmai találkozók, bemutató foglalkozások szervezése, publikációk írása, tanácsadás stb.); összegyűjtsék és népszerűsítsék az eddigi eredményeket (helyi didaktikai anyagok, tantárgyi tematikák, óravázlatok, módszertani útmutatók, szoftver-részletek stb.); ötleteik alapján további fejlesztéseket kezdeményezzenek és végezzenek. A műhely nyitott, bárki csatlakozhat tagjai közé.

A műhely innovatív pedagógusai folyamatosan fejlesztenek módszertani anyagokat az 5-10 éves gyermekeket nevelő-oktató, számítógépet használó tanítók, óvoda- és gyógypedagógusok számára. Nyomtatásban és az interneten publikált tantervek, tematikák, óravázlatok, módszertani és szoftverajánlók, esetleírások, konferencia-előadások, szakmai cikkek jelzik tevékenységüket. Tarkabarka informatika címmel megjelent példatáruk (5) az óvodák és az alsó tagozatos foglalkozások számára ajánl változatos, játékos feladatokat. A műhely jelenleg az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületén belül működik (ISZE, www.isze.hu, Gyermekinformatika link). A fejlesztések elérhetők az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapjáról is, a legegyszerűbben a Gyermekinformatika szó keresőmezőbe történő beírásával, illetve ezen a linken: http://www.ofi.hu/tudastar/informatikatanitas/gyermekinformatika További ötletek

22

merítéséhez ajánljuk az alsós tantervek, IKT-s óravázlatok, játékos feladatok és a tudáspróba böngészését.

Irodalom

(1) Nemzeti alaptanterv (NAT, 2007). A 202/2007 (VII. 31.) Kormányrendelet melléklete. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=229885&ctag=articlelist&iid=1, ill. http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/nemzeti-alaptanterv-nat/nemzeti-alaptanterv

(2) Az NTK munkatankönyv-sorozata:a) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella: Informatika kisiskolásoknak 1. osztály (00172/1)

b) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella: Informatika kisiskolásoknak 2. osztály (00272/1)

c) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella: Informatika kisiskolásoknak 3. osztály (00372/1)

d) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella– Schlotter Judit: Informatika kisiskolásoknak 4. osztály (00472/1)

e) Bánné Mészáros Anikó – Csintalan Tamás – Lakosné Makár Erika: Informatika 5. osztály (00582)

(3) Kőrösné Mikis Márta – Mészáros Tamásné: Informatikát tanulunk. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. (72010)

(4) Informatika kerettanterv az általános iskolák 3-4. osztályai számára. Oktatási Minisztérium, 2004. (Átdolgozva: 2007.), 34-39. oldalak.http://www.om.hu/letolt/kozokt/kerettanterv/mk68/MK68_1_03-1.mell-p8-91-kerettanterv_1-4o.pdf

(5) Tarkabarka informatika. Játékos feladatok gyűjteménye tanítóknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak az információs és kommunikációs kultúra fejlesztéséhez. Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, 2007. http://www.isze.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=79&Itemid=100

* * * * *

23

Mellékletek

1. A tankönyv foglalkozásai:

1. Az információ2. Információ az élővilágban3. Érzékszerveink szerepe4. Beszélő képek5. Információszerzés és továbbítás6. Titkosírás7. Amiről a térkép mesél8. Képek kavalkádja9. Üzen a számítógép10. Mi az informatika?11. Ősi emlékeink12. Számoljunk gyorsabban!13. Az írás történetéből14. A nyomtatott könyv15. Keresd a könyvtárban! / Hogyan viselkedj a könyvtárban?16. Rendezzük el a könyveket!17. A katalóguscédula megfejtése18. Összefoglalás19. A kommunikáció20. Levelet írjak vagy telefonáljak?21. Írunk és nyomtatunk22. Adatokat kezelünk23. Fontos a sorrend!24. Döntenünk kell!25. Algoritmusok26. Teknőcjátékok27. Robotok28. Varázsoljunk!29. Ki vagyok én?30. Rajzolunk31. Hol volt, hol nem volt…/ Filmezzünk!32. Legyél Médiatudor!33. Barangolás a világhálón34. Utazunk

24

35. Osztálykirándulás36. Vigyázat, számítógép!37. Összefoglalás

2. A digitális kompetencia definíciója a NAT 2007-ben

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. (NAT 2007, 10. o.)

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök – kigyűjtve és felsorolásban összegezve:

Ismeretek:• főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok,

információtárolás-kezelés)• az internet által kínált lehetőség• az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a

szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén.

• az alkalmazáshoz tartozó etikai elvek ismereteKépességek:

• az információ megkeresése, összegyűjtése, feldolgozása• a kritikus alkalmazás, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése. • kritikai gondolkodás, kreativitás, innováció az IKT-használatban

Attitűdök:• kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információ és az interaktív média

felelősségteljes használata érdekében

3. Tanmenetjavaslat

Ld. külön fájlban

25