Integrációs szerződésekMaastricht

AmszterdamNizza

Maastrichti Szerződés

1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá

az állam-és kormányfők1993. november 1-én lépett hatályba

(első dán népszavazás sikertelen) a Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte

az európai integrációtCélja: a gazdasági és politikai integráció mélyítése

7 címből álló okmány:

1. Európai Unió létrehozása;2. Római EGK Szerződés módosítása;

3. Párizsi Szerződés módosítása;4. EURATOM módosítása;

5. Közös Kül- és Biztonságpolitika;6. Bel- és Igazságügyi Együttműködés;

7. Zárórendelkezések;

1. pillér

Európai Közösségek

szupranacionális jelleg

önálló jogalanyiság

min. többségi döntés

2. pillér

Közös kül- és biztonság-

politika

kormányközi jelleg

konszenzusos döntés

3. pillér

Bel-és igazságügyi együttműködés

kormányközi jelleg

konszenzusos döntés

Európai Unió

A politikai integráció növelése:Közös kül- és biztonságpolitika:alapja 1954-es párizsi szerződés = NYEU

Bel- és igazságügyi együttműködés:alapja a belső határok eltörlése

Uniós állampolgárság: Aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unióállampolgára is. Nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, kiegészíti azt, mivel többletjogokat biztosít. Négy konkrét jogosultsággal jár: EU bármelyik országában szabadon mozoghat EU Parlamenti választásokon részt vehet Más EU tagállam diplomáciai védelmét kérheti EU-n kívül Petíció az EU Parlamenthez, jogorvoslat az Ombudsmanhoz

személyek szabad mozgása teljes körűen,

szubszidiaritás elve a közösségi döntéshozatalbanakkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, s ha a javasolt lépés közösségi szinten várhatóan nagyobb sikerrel jár. A döntéseket az intézményi hierarchia lehető legalacsonyabb fokán kell hozni.

Európai Unió – (European Union – EU) elnevezés

A fogalom a korábbi Európai Közösségeknél mélyebb és átfogóbb együttműködést takar.Az Európai Unió nem lépett a három korábban létrehozott Közösség helyébe, mert egyrészt nem szűntette meg azokat, másrészt az EU nem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is csak a három Közösség rendelkezik.Kohl : Maastricht: „a Rubikon átlépése, nincs visszaút”.

Első pillérEurópai Közösségek

ESZAK, az EK

és az Euratom azaz az Európai Közösségek

közös gazdasági politikák (kereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság, verseny)

közös monetáris politika a közös pénzzel az eurovala közösségi politikák (környezetvédelem.,fogyasztóvéd….)

Az első pillérben az ún. közösségi modell érvényesül, itt nyílik lehetőség a szupranacionalitás érvényesülésére és a közös intézmények teljes jogkörű működésére.

A szupranacionalitás jellemzői: az EK határozatai akkor is kötelezőek a tagállamra, ha ő nem szavazta meg a döntést,mert az adott kérdésben a többségi döntés elve érvényesül. Továbbá a közösségi jog közvetlen hatállyal bír és elsőbbséget élvez a tagállami jogszabályokkal szemben. Közösségi jogalkotásra csak az 1. pillér keretén belül kerül sor.

2-3. pillér

nem a közösségi modell érvényesül, kormányközi együttműködés,

mert ezeken a területeken a tagállamok nem voltak hajlandók lemondani a szuverenitásukról

csak a tagállamok teljes konszenzusával hozható döntés (egyhangú)

a Közösségi intézmények hatásköre korlátozott: a Bizottság nem rendelkezik kizárólagos kezdeményezési

joggal, a Parlamentnek csak konzultációs szerepe van,

a Bíróság a 2. pillérben egyáltalán nem a 3. pillérben csak korlátozott hatáskörrel rendelkezik

Az EU Maastricht után

Euroszkepticizmusszerződés ratifikálási nehézségei (dán elsőkörös elutasítás,

Fro. 1%-os többség)Opt-out = kimaradási klauzula (GB. És Dánia) =

önkéntes kimaradási lehetőséggazdasági recesszió a világgazdaságban – monetáris rendszer

problémái

Az Unió Maastricht után (1993)Az Unió a gyakorlatban

Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac első éve volt. Az első száz nap gyorsmérlegének 1993. május 5-i megjelenését érthetően nagy várakozás előzte meg.

A jelentésből kiderült, hogy a tagállamok alapvetően végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat.

Fő feladat: - az egységes piacnak a hatékony működése, - két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos

kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerősödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményező megállapodás.

A viták az infláció, a kamatszint, a belső eladósodottság és a költségvetési deficit meghatározott értéken belül tartása körül folytak.

Ezért egy részük nyíltan a feltételek enyhítését szorgalmazza, amit viszont a márka stabilitását féltő németek hevesen elleneztek.

A német álláspont győzedelmeskedett az Európai Unió 1993. júniusi koppenhágai csúcstalálkozóján.

Jacques Delors, a Bizottság elnöke nemcsak kiállt a közös valuta szükségessége mellett, hanem figyelmeztette a tagállamokat, hogy ehhez ki kell tartaniuk a nemzetgazdaságok konvergenciájának szigorú politikája mellett.

A Tizenötök Európája

Előzménye:Európai Gazdasági Térség - 1992

hatályba - 1994elfogadják az EK piaci szabályainak 80%-át

1995. január 1.Ausztria

FinnországSvédország

Norvégia ismételten népszavazáson elutasítja

Ausztria, Finnország, Svédország és csatlakozása

Az országok 1995. január 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjaivá válhattak. Mivel a csatlakozó államok gazdasági fejlettsége felette van az Unió átlagának, a közösségi költségvetés nettó befizetőivé váló országokat szívesen látja a tagállamok többsége.

A tizenkettőnél több – előbb tizenhat, majd csak tizenöt – tagúvá bővülő Unió belső egyensúlyának megváltozása ugyanakkor heves belső vitákat váltott ki az állam- és kormányfők 1993. decemberi brüsszeli és 1994. júniusi korfui csúcstalálkozóján.

A viták során nem sikerült megállapodást elérni az ún. intézményi reform kérdésében, s elmaradt a döntés arról is, hogy legyen-e változás a Unió döntési mechanizmusában, valamint a féléves elnökségi rotációs rendszerben.

Az elnökségi rendszer kapcsán a vita mindenekelőtt a trojka összetétele körül zajlott.

Az Unió nagy tagállamait ugyanis aggasztotta az a lehetőség, hogy az új belépőkkel ismételten kisállamokból álló elnöki trojka alakulhat ki.

Ennek elkerülése érdekében javasolták, hogy a trojka egyik tagja mindig a nagy államok egyike legyen. Ugyancsak vita tárgya volt a minősített többségi szavazáshoz szükséges szavazatok, illetve a vétóhoz szükséges ellenszavazatok száma.

Amszterdami Szerződés1996-ban kormányközi konferenciát hívnak össze

az alapítószerződések módosítására, a MSZ felülvizsgálatára,

az eredetileg hat tagállamra tervezett intézményrendszer átalakítására.

Eredmény az Amszterdami Szerződés, 1997. október 2-án írták alá, s 1999. május 1-én lépett életbe.

három fő problémakörrel foglalkozott:• egy „polgárközelibb” Európai Unió kialakításával,• az Unió „kifelé irányuló cselekvési képességének

megerősítésével”• az Európai Unió hatékonyabbá és demokratikusabbá

tételéhez szükséges belső intézményrendszeri reformokkal

A „polgárközelibb” Európai Unió kialakítása:

demokratikus jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozása, munkahely-teremtés, környezetvédelem és a fogyasztóvédelem előtérbe helyezése, a nagyobb átláthatóság, a közegészségügyi helyzet és a jogalkotás minőségének javítása, a szubszidiaritás elve.

A Bel-és igazságügy területén: a személyek szabad mozgása (határellenőrzés), a menedékjog és a menekültügy a vízumpolitikaátkerül az első pillérbe.3. pillér neve: A rendőrségi és bűnügyi együttműködésA Schengeni Egyezmény részévé válik a szerződésnek. A rendőrségi és bírósági együttműködés továbbra is a harmadik pillérben marad.Az EU ezentúl sem rendelkezik önálló nemzetközi Jogalanyisággal, de jogosultságot kap arra, hogy nemzetközi szerződéseket köthessen.

A közös kül- és biztonságpolitika hatékonyságának növelése áttekinthetőbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tették a második pillér működését. az elvi, és az ezek végrehajtását szolgáló operatív döntések elkülönítése,„közös stratégia” bevezetése, marad az egyhangú döntéshozatal, de a „konstruktív tartózkodás” bevezetése, új tervező és elemző részleg felállítása, a NYEU-t ezúttal sem sikerült integrálni az EU-ba, bekerültek a szerződésbe az ún. „petersbergi feladatok” (válságkezelés, békefenntartás) ezek finanszírozása közösségi költségvetésből,

Belső intézményrendszeri reformok

csupán kisebb lépések történtek, a legjelentősebb problémákat nem sikerült megoldani

„ Amszterdami maradékok”

1951-571951-57

19721972

19811981

19861986

19951995

19951995

19951995

Az EU keleti irányú bővítése

Csatlakozási tárgyalások megindítása:

1998. 03.31. Lengyelország, Magyarország

Szlovénia, Észtország

Csehország, Ciprus

2000. 02.15. Lettország, Litvánia, Bulgária Románia, Szlovákia, Málta

A csatlakozás időpontja: 2004. 05.01.

10 állam

Nizzai Szerződés

1999. évi kölni csúcs → 2000. február 14-énújabb kormányközi konferencia:

a bővítéshez szükséges intézményi reformok miatt. 2000. december 7-10-i nizzai csúcs a Nizzai Szerződés

Életbelépés: 2003. február 1.

Eredmények: a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele,

a többségi döntéshozatal kiterjesztése a tagállami vétó visszaszorítása

megkönnyíti a tagállamok közötti ún. megerősített együttműködés (enhanced cooperation) intézményét:ez lehetővé teszi az integrációban gyorsabban haladni akarók összefogását, ha abban egyes tagállamok nem kívánnak részt venni (8 tagállam). lehetővé teszi az EU keleti irányú bővítését, meghatározza az EU keleti bővítését követő intézményrendszer átalakítást,megoldás az „amszterdami maradékokra” Alapvető Jogok Chartája: a szociális jogok széleskörű meghatározása módosítja a tagállamok részvételét a döntéshozatalban,

Intézményi reformok

TanácsNizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.)

1. 27 tag össz. szavazat 345 minősített 255 szavazat

2. tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam

3. 62%-os népességi küszöb

(15 és 27 tag között a csatlakozási szerződés rögzíti a minősített többséghez szükséges szavazatokat)

A Bizottság tagjai

Nizza előtt 20 biztosból álló testület (5 nagy tagállam 2-2 fő, többi 1-1 fő); Nizza után tagállamonként 1 tag = 25/27 biztosMagyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelős 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése akevesebb létszámról és a rotációról (egyenlőség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján);Reformtervezet:2014-ig „1 biztos – 1 tagállam” elve2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlő rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok

Európai Parlament Nizza utánKépviselői helyek száma országonként

Belgium -2 24

Bulgária +1 17

Cseh Köztársaság -2 24

Dánia 13

Németország -3 99

Észtország 6

Görögország -2 24

Spanyolország +4 50

Franciaország +2 72

Írország 12

Olaszország 72

Ciprus 6

Lettország +1 8

Litvánia 12

Luxemburg 6

Magyarország 24

Málta +1 5

Hollandia +1 25

Ausztria +2 17

Lengyelország +1 50

Portugália -2 24

Románia 33

Szlovénia +1 7

Szlovákia 13

Finnország 13

Svédország +2 18

GB +1 72

Lisszaboni Stratégia

EiT a 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozó: a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítése, a tudásalapú társadalom kiépítése, az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, képes a fenntartható fejlődésre, nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt, elősegíti az élethosszig tartó tanulást (Lifelong Learning)

A Lisszaboni Stratégia végrehajtása néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált: a 28 fő célkitűzés mellett közel 120 köztes cél,117-féle mutató, 2004 Wim Kok (volt holland miniszterelnök) vezette munkabizottság jelentése a problémákról,Barroso-bizottság átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. Az elsődleges prioritás: a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése, az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával. A tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalálkozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

Az európai integráció fejlődése

Vámunió

1957. RSZ

Közös piac

1957. RSZ

Egységes piac

1986. EEO.

Gazdasági unió1992. MSZ

1997. ASZ

Politikai unió

1992. MSZ

1997. ASZ

2003. Nizza

Áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, közös külső vámok, közös kereskedelempol.

Az áruk és

szolgáltatások

mellett a tőke

és a munkaerő

is szabadon

mozoghat.

A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják

A közös piacon túl a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végül azok közösségi szintű egyesítését jelenti. Fontos eleme a közös pénz (euro).

A kormányzat és

törvényhozás

fokozatos átvitele

közösségi szintre.

E folyamat

lényeges eleme

közös külpolitika

kialakítása és a

bel- és

igazságügyek

közösségi szintre

emelése