Új vÆlasztÆsi törvØnyek jugoszlÆviÆban milosevic mØg ...old julius/jul. 26...

1
2 Szerda, 2000. július 26. SzØlrózsa SzØlrózsa SzØlrózsa EredmØnytelenül Ørt vØget Camp David II KØthetes megfeszített ütemß tÆr- gyalÆs utÆn tegnap tulajdonkØppen a vÆrt megegyezØs nØlkül Ørt vØget az amerikaiizraelipalesztin csœcs Camp Davidben. Bill Clinton amerikai elnök bÆr sajnÆlkozÆsÆt fejezte ki a megbeszØlØsek ilyetØn alakulÆsa miatt annak a vØlemØnyØnek adott hangot, hogy komoly haladÆst Ørtek el az izraeli palesztin ellentØtek feloldÆsÆban. Lezuhant egy Concorde! PÆrizs mellett tegnap dØlutÆn lezu- hant az Air France francia lØgitÆrsa- sÆg egyik Concorde típusœ szuperszo- nikus utasszÆllító gØpe. A tragØdia nem sokkal az utÆn Ørte a New York- ba tartó jÆratot, hogy felszÆllt a Charles de Gaulle repülıtØrrıl. A re- pülıgØp, amelyet szemtanœk Øgı bal- oldali hajtómßvel lÆttak felszÆllni, egy szÆllodÆra Øs annak ØttermØre zu- hant PÆrizs Gonesse nevß elıvÆrosÆ- ban. A szÆlloda kigyulladt. A repülıgØp fedØlzetØn szÆz utas valamennyi nØmet ÆllampolgÆr Øs kilenc fınyi szemØlyzet tartózko- dott. Az elsı jelentØsek szerint nincs tœlØlı, s nØgy szÆllodai Ældozat is van. Ez az elsı szerencsØtlensØg, amely a vilÆg egyetlen szuperszonikus utas- szÆllító repülıgØpØvel törtØnt. ENSZ-csapatok vonulnak be DØl-Libanonba KØt hónappal azt követıen, hogy az izraeli csapatok kivonultak a dØl- libanoni tØrsØgbıl, a bejrœti kormÆny engedØlye alapjÆn ma ENSZ-csapa- tok vonulnak be oda. Errıl Kofi An- nan, a vilÆgszervezet fıtitkÆra tÆjØ- koztatta levØlben hØtfın a BiztonsÆgi TanÆcsot. Az 5 ezer kØksisakos nyo- mÆban azonnal a tØrsØgbe Ørkeznek a libanoni hadsereg Øs belbiztonsÆgi erık egysØgeibıl Ælló vegyes alaku- latok. Az intØzkedØs gyakorlatilag szavatolja Libanon szÆmÆra, hogy helyreÆllítsa fennhatósÆgÆt az övezet- ben, amelyet a Hezbollah nevß síita szervezet vont ellenırzØse alÆ az iz- raeli csapatok tÆvozÆsÆt követıen. JeruzsÆlem pÆtriÆrkÆi a palesztinokat tÆmogatjÆk? JeruzsÆlem hÆrom keresztØny pÆt- riÆrkÆja tÆmogatja a palesztinok kö- Hírek a nagyvilÆgból közéleti napilap Igazgató: BALTA J`NOS SzerkesztıbizottsÆg: J`MBOR GYULA fıszerkesztı KISS K`ROLY fıszerkesztı-helyettes LÉSZAY BÉLA szerkesztısØgi fıtitkÆr BALTA J`NOS PUSKEL PÉTER Külföldi munkatÆrsaink: HUDY `RP`D NØmetorszÆg (München) KOSARAS VILMOS Kanada (Torontó) Kiadja a CONCORD MEDIA RT FırØszvØnyes: DICK OTTÓ ReklÆmmenedzser: KELEMEN ISTV`N tel.: 092/267-600 SzerkesztısØg Øs kiadó: 2900 Arad, Forradalom œtja 81. szÆm. Tel.: (0)57/280-751 (titkÆrsÆg), 280-716 (informÆció, sport, tÆrsadal- mi rovatok), 280-596 (admi- nisztrÆció, hirdetØsek, fax). Internet: http://jelen.inext.ro E-mail: [email protected] TemesvÆri fiókszerkesztısØg: SIPOS J`NOS, tel.: 056/203-801 DØvai fiókszerkesztısØg: G`SP`R BARRA RÉKA, tel.: 054/234-500 ISSN 1223-3536 KØszült a MEDIAGRAF RT aradi nyomdÆjÆban, telefon: 253-193. vetelØsØt, hogy visszakapjÆk a szuve- renitÆst a vÆros keleti rØsze fölött, amelyet Izrael az 1967-es hÆborœban bekebelezett közölte hØtfın Hanan Aszravi palesztin szóvivı, mi- utÆn talÆlkozott a fıpapokkal. A hÆrom vallÆsi vezetı, I. Diodo- rosz ortodox, Michel Szabah latin Øs II. Torkom örmØny apostoli pÆtriÆrka JeruzsÆlem óvÆrosÆban, az ortodox patriarkÆtus szØkhelyØn tanÆcskozott egy palesztin küldöttsØggel, amelyet Faiszal Huszeini, a palesztin kor- mÆny JeruzsÆlem ügyeivel foglalkozó minisztere vezetett. Az AFP ØrtesülØse szerint a jeruzsÆlemi szent helyekrıl, fıkØnt a Szent Sírról volt szó, tekin- tettel a Camp Davidben folyó tÆrgya- lÆsokra. Peresz Øs Kacav hivatalos bemutatÆsa Avraham Burg, az izraeli parla- ment elnöke hivatalosan is bejelen- tette hØtfın a kneszetben, hogy a jœ- lius 31-Øn esedØkes elnökvÆlasztÆson kØt jelölt indul: Simon Peresz a kor- mÆnyzó Egy Izrael tömörülØs rØszØrıl Øs Mose Kacav a jobboldali ellenzØk legnagyobb pÆrtja, a Likud rØszØrıl. Izraelben a parlament vÆlasztja az Æl- lamfıt, akinek tisztsØge kevØs tØny- leges hatalommal jÆr. Megfigyelık egyØrtelmßen a nem- zetközi hírß Pereszt tartjÆk esØlye- sebbnek a külföldön meglehetısen is- meretlen Kacavval szemben, aki ke- vØssØ jelentıs tisztsØgeket viselt ko- rÆbban a Likud kormÆnyaiban. A szlovÆk elnök pÆr hØt mœlva hazatØrhet Kisebb mßtØtet hajtottak vØgre hØt- fın Rudolf Schuster szlovÆk Ællamfın az innsbrucki egyetemi klinikÆn. A gyógyulÆsi folyamat felgyorsítÆsa Ør- dekØben az orvosok œjra összevarrtÆk a mÆr korÆbban kialakított vastag- bØlsipoly körüli sebet. Schuster tegnap Thomas Klestil osztrÆk Ællamfıvel beszØlgetett, ma Heinz Fischer osztrÆk parlamenti elnökkel, holnap pedig Jozef Migas szlovÆk parlamenti elnökkel talÆlko- zik. A szlovÆk Ællamfı sajtójelentØsek szerint heteken belül hazatØrhet Szlo- vÆkiÆba. Az oldalt MTI-anyagokból szerkesztette: Kiss KÆroly A jugoszlÆv parlament rendkívüli ülØsen hagyta jóvÆ a rØszben a jœlius 6-i jugoszlÆv alkotmÆnymódosítÆst a gyakorlatba Ætültetı törvØnyeket: a jugoszlÆv elnök, az alsóhÆzi Øs fel- sıhÆzi honatyÆk megvÆlasztÆsÆnak szabÆlyait, amelyeket BelgrÆdban a de- mokrÆcia erısítØsØvel Øs montenegrói szakadÆr törekvØsekkel indokolnak. Milosevicet 1997-ben a jugoszlÆv parlament vÆlasztotta elnökkØ, meg- bízatÆsa jövı nyÆron lejÆr, s a hÆgai törvØnyszØk Æltal tavaly hÆborœs bß- nökkel vÆdolt politikus az addigi sza- bÆlyok szerint többØ nem lehetett vol- na Ællamfı. Az œj törvØny szerint az Ællamfıt egyszerß szavazattöbbsØggel vÆlasztjÆk meg, függetlenül a rØszvØteli arÆnytól. (Megfigyelık szerint ez csök- kenti egy esetleges vÆlasztÆsi bojkott kockÆzatÆt.) A parlament elfogadta a szövetsØgi alsó- Øs felsıhÆzi honatyÆk megvÆlasztÆsÆnak szabÆlyait is. Ez utóbbi szerint közvetlenül vÆlasztjÆk a felsıhÆz 20-20 szerbiai Øs monteneg- rói tagjÆt, akiket eddig a köztÆrsasÆgi parlamentek vÆlasztottak meg. Ez megfosztja a nyugatbarÆt podgoricai kormÆnyt azon lehetısØgtıl, hogy be- folyÆsolni tudja a felsıhÆzban Mon- tenegrót kØpviselı honatyÆk megvÆ- lasztÆsÆnak szabÆlyait. Az alsóhÆzba SzerbiÆból 108, Montenegróból 30 kØpviselıt vÆlasztanak meg. Monte- negró egy vÆlasztÆsi körzet maradt; SzerbiÆt 26 körzetre osztjÆk fel, a je- lenleg Ætmeneti ENSZ-igazgatÆs alatt Ælló többsØgØben albÆnok lakta szer- biai Koszovó tartomÆnyból hÆrom körzetet dØl-szerbiai vÆlasztÆsi körze- tekhez csatolnak. A podgoricai kormÆnyzat Øs a szerb ellenzØk elutasította az alkotmÆnymó- dosítÆst, Vladeta Jankovic ellenzØki kØpviselı pedig a hØtfıi parlamenti vi- tÆban œgy vØlte: az elnökvÆlasztÆsi tör- vØny Milosevic elnök önkØnyuralmi helyzetØnek erısítØsØhez vezet majd. BÆr a szerb ellenzØk Øs a monteneg- rói vezetısØg is vÆlasztÆsokat vÆr a kö- zeljövıben, a vÆlasztÆsi rØszvØtelrıl megoszlanak a vØlemØnyek: a monte- negrói kormÆny Øs Vuk Draskovic Szerb MegœjhodÆsi Mozgalma a boj- kott mellett szÆll síkra, a többi szerb ellenzØki pÆrt viszont indulna. Egy BelgrÆdban nemrØg közzØtett felmØrØs szerint az ellenzØk gyızelmet arathat- na, de csak közös jelöltÆllítÆs esetØn. Új vÆlasztÆsi törvØnyek JugoszlÆviÆban Milosevic mØg kØtszer lehet elnök A jugoszlÆv parlament hØtfın œj vÆlasztÆsi törvØnyeket hagyott jóvÆ, amelyek bírÆlói szerint a belgrÆdi vezetısØg hatalmon maradÆsÆt hivatottak segíteni. Az elnökvÆlasztÆsi törvØny Øs az alkotmÆnymódosítÆs elvi lehetısØget teremtett arra, hogy Slobodan Milosevic jugoszlÆv elnök közvetlen vÆlasztÆssal akÆr kØt œjabb elnöki idıszakot is betöltsön. A szØpsØg szigetØn amely 1763- ban vÆlt francia területtØ mÆr Øvtizedek óta egymÆst követik a terrorcselekmØ- nyek, pokolgØpes robbantÆsok, amelyek- kel a szØlsısØges nacionalista szervezetek az elszakadÆst, de legalÆbbis a sziget kul- turÆlis, nyelvi sajÆtossÆgainak elisme- rØsØt szeretnØk kivívni. Az erıszakos akciókat a korzikaiak többsØge nem tÆmogatta, de a nagyobb autonómia igØnyØvel szinte minden hely- beli egyetØrtett. A pÆrizsi kormÆny most a vÆlsÆg megoldÆsÆra azt javasolta, hogy vezessenek be egy nØhÆny Øvig tartó kísØrleti idıszakot, amikor a korzikai tartomÆnyi gyßlØs a sziget területØre nØzve módosíthat egyes törvØnyeket, megvÆltoztathatja azok rendelkezØseit, de a módosítÆsokat utólag a pÆrizsi parlamentnek is jóvÆ kell hagynia. Ha a kísØrlet bevÆlik, akkor a tör- vØnymódosítÆsokhoz kØsıbb mÆr nem lesz szüksØg a francia törvØnyhozÆs utólagos szentesítØsØre: ez az utóbbi vÆltozat viszont alkotmÆnymódosítÆst igØnyel, ami legkorÆbban 2004-ben törtØnhet meg. FranciaorszÆgban nagy hagyomÆ- nyai vannak a központosított Ællam- szervezetnek, s így az ajÆnlat komoly fordulatot jelez a francia politikai Ølet- ben. Ugyanakkor megvalósulÆsa ko- rÆntsem biztos: a korzikai nacionalis- tÆk keveslik a lØpØst, egyes francia po- litikusok pedig mÆr elıre bírÆltÆk a tœlzott engedmØnyeket, attól tartva, hogy Korzika pØldÆjÆt követve ezek utÆn a baszkok, a bretonok, az elzÆ- sziak is jelentıs autonómiÆt követel- nek majd. PÆrizsi engedmØny KorzikÆnak Jelentıs engedmØnyt tett a pÆrizsi kormÆny a korzikai nacionalistÆk immÆr Øvtizedek óta tartó önÆllósodÆsi küzdelmØnek leszerelØsØre: a mœlt hØt köze- pØn felajÆnlotta, hogy a sziget tartomÆnyi gyßlØse Korzika területØre nØzve módosíthat egyes francia törvØnyeket. Ha ezt a javaslatot a helyi politikai erık elfogadjÆk, akkor Korzika jelentıs autonómiÆhoz jutna FranciaorszÆgon belül. Északon a mœlt Øv szÆrazsÆgi rekor- dot hozott, s egyelıre idØn is minimÆlis volt a csapadØk. Vannak körzetek, ahol 200 napja nem esett, milliók Ølet- feltØtelei ÆllattartÆs Øs mezıgazda- sÆgi termelØs kØrdıjelezıdnek meg. Riadót fœjt a központi kormÆny, sürgıs- sØgi programokat hirdetett a sivatagosodÆs megÆllítÆsÆra vagy legalÆbbis feltartózta- tÆsÆra, mivel becslØsek szerint Øvi kØtmillió hektÆr terület vØsz el mezıgazdasÆgi mßvelØs szempontjÆból. A szakØrtık a tartós megoldÆst azonban csak Észak-Kína vízhiÆnyÆnak csökkentØsØtıl remØlik. Mao Ce-tung elnök 1952-ben meg- hirdetett, Æm azóta fØlretett elkØpzelØ- sØnek megvalósítÆsa ad tØmÆt most a kínai sajtónak. Gigantikus tervrıl van szó: a Jangce folyó bı (idınkØnt tœlon- tœl is bı, tragikus ÆradÆsokat okozó) vízmennyisØge egy rØszØnek ÆtterelØse Øszakra, a SÆrga-folyó kiszÆradó med- rØbe. SzÆzmilliÆrd jüanba (12 milliÆrd dollÆrba) kerülne a terv kivitelezØse. A projektet hat-nyolc Øv alatt lehet megvalósítani, ha a kormÆny beiktatja a 2001-tıl kezdıdı ötØves tervØbe. Az elkØpzelØs szerint hÆrom œtvo- nalon vezetnØnek Æt összesen Øvi 50 milliÆrd köbmØter vizet a JangcØbıl a SÆrga-folyóba, illetve mØg tovÆbb, Pe- king Øs Tiencsin irÆnyÆba. A keleti vo- nal tßnik a legegyszerßbbnek, mert a meglØvı, törtØnelmi Nagy CsatornÆnak a felhasznÆlÆsÆval alakítható ki. Ebben az esetben a gond a víz szennyezettsØge, hiszen a Nagy Csatorna a Jangce torkolatvidØkØtıl fejlett ipari övezeten vezet keresztül Øszaki irÆnyban. A közØpsı œtvonalhoz a Han-csiang folyónÆl lØvı Tan Csiang-kou víztÆrozó szintjØt kellene 175 mØter magasra megnövelni, Øs onnan egy 1240 kilo- mØter hosszœ csatornÆt Øpíteni, amely majd hÆromszÆz kisebb folyót keresz- tezne Peking Øs Tiencsin elØrØsØig. A Jangce Øs a SÆrga-folyó nyugati összekötØse lenne a legnehezebb fel- adat, ugyanakkor Kína Øszaknyugati, sivatagosodó rØsze szempontjÆból a legfontosabb. A Jangce hÆrom mellØk- folyója is kínÆlkozik CsinghajTibet platójÆnÆl, ezeket kellene meghosszab- bítani a SÆrga-folyó felsı szakaszÆig. A kínai sajtóban s ez ma mÆr nem meglepı dœl az Ørvek Øs az ellenØr- vek csatÆja. Vannak szakØrtık, akik óvnak a Kína fı mezıgazdasÆgi öve- zetØt ellÆtó Jangce vize egy rØszØnek elvezetØsØtıl, s a kiszÆmíthatatlan ter- mØszeti, környezeti következmØnyekre hivatkoznak. Úgy tßnik, hogy a terv legalÆbb akkora hullÆmokat vet, mint a HÆrom Szoros víztÆrozójÆnak Øs erı- mßvØnek projektje. A 204 milliÆrd jüa- nos (24,5 milliÆrd dollÆros) beruhÆzÆs a vilÆg leendı legnagyobb ilyen ter- mØszetÆtalakító munkÆlata sorÆn 2009-ig több mint egymillió embert te- lepítenek Æt a Jangce mentØn. Kínai Øs különösen külföldi környezetvØdı cso- portok tiltakoznak a gigantikus vízi erımß ØpítØse ellen a felmØrhetetlen következmØnyek miatt. MÆs kØrdØs, hogy valóban tenni kell valamit az Észak-KínÆt sœjtó szÆraz- sÆg, a sivatagosodÆs ellensœlyozÆsÆra. A termØszeti környezet pusztulÆsÆØrt, persze, felelıs az ember, az utóbbi Øv- tizedek rablógazdÆlkodÆsa. A kínai szakØrtık szerint, pØldÆul, a Jangce nyÆri (a monszunesızØsek idejØn je- lentkezı) ÆradÆsainak mØrtØkØhez hoz- zÆjÆrult, hogy a folyóvölgy termØszeti környezetØt, a vegetÆciót kiirtottÆk a mezıgazdasÆgi mßvelØs miatt. A szakØrtık figyelmeztetnek, hogy miközben Északon tombol a hısØg Øs a szÆrazsÆg, a Jangce mentØn ugyan- csak bı a csapadØk, s fel kell kØszülni a folyó nyÆri ÆradÆsÆra. Ortutay L. Gyula (A NØpszabadsÆg nyomÆn) Vihar az aszÆly elleni kínai termØszetÆtalakító terv körül Jangce-vizet a SÆrga-folyóba? A tartós szÆrazsÆg Øs hısØg következtØben Észak-Kína több vÆrosÆban víztakarØkossÆgi intØzkedØsekre kØnyszerültek. Van, ahol napi hat-hØt órÆban korlÆtoztÆk a vízhasznÆlatot. Tiencsinben megtiltottÆk az autómosók mßködtetØsØt, az alapÆrœ vízkvótÆt hÆromfıs csalÆd esetØn havi nyolc köbmØterben hatÆroztÆk meg, a többletfogyasztÆsØrt magasabb Ærat kell fizetni. A kvótarendszer vonatkozik az ipari üzemekre, szÆllodÆkra, Øttermekre is. Pekingben hasonló intØzkedØst fontolgatnak, miutÆn jœnius derekÆn több mint kØt hØtig 37-40 fokot mutatott a hımØrı, s a meteorológia Æltal beígØrt esı elmaradt. Slobodan Milosevic megerısíti önkØny- uralmÆt

Upload: vokiet

Post on 05-Feb-2018

219 views

Category:

Documents


4 download

TRANSCRIPT

Page 1: Új vÆlasztÆsi törvØnyek JugoszlÆviÆban Milosevic mØg ...old julius/jul. 26 szerda/PDF/2.pdf · PUSKEL PÉTER Külföldi munkatÆrsaink: HUDY `RP`D NØmetorszÆg (München)

2 Szerda, 2000. július 26.

Szélrózsa Szélrózsa SzélrózsaEredménytelenül ért véget

Camp David IIKéthetes megfeszített ütemû tár-

gyalás után tegnap tulajdonképpena várt megegyezés nélkül ért véget azamerikai�izraeli�palesztin csúcsCamp Davidben.

Bill Clinton amerikai elnök � bársajnálkozását fejezte ki a megbeszélésekilyetén alakulása miatt � annak avéleményének adott hangot, hogy�komoly haladást� értek el az izraeli�palesztin ellentétek feloldásában.

Lezuhant egy Concorde!Párizs mellett tegnap délután lezu-

hant az Air France francia légitársa-ság egyik Concorde típusú szuperszo-nikus utasszállító gépe. A tragédianem sokkal az után érte a New York-ba tartó járatot, hogy felszállt aCharles de Gaulle repülõtérrõl. A re-pülõgép, amelyet szemtanúk égõ bal-oldali hajtómûvel láttak felszállni,egy szállodára és annak éttermére zu-hant Párizs Gonesse nevû elõvárosá-ban. A szálloda kigyulladt.

A repülõgép fedélzetén száz utas� valamennyi német állampolgár �és kilenc fõnyi személyzet tartózko-dott. Az elsõ jelentések szerint nincstúlélõ, s négy szállodai áldozat is van.

Ez az elsõ szerencsétlenség, amelya világ egyetlen szuperszonikus utas-szállító repülõgépével történt.

ENSZ-csapatok vonulnak beDél-Libanonba

Két hónappal azt követõen, hogyaz izraeli csapatok kivonultak a dél-libanoni térségbõl, a bejrúti kormányengedélye alapján ma ENSZ-csapa-tok vonulnak be oda. Errõl Kofi An-nan, a világszervezet fõtitkára tájé-koztatta levélben hétfõn a BiztonságiTanácsot. Az 5 ezer kéksisakos nyo-mában azonnal a térségbe érkezneka libanoni hadsereg és belbiztonságierõk egységeibõl álló vegyes alaku-latok. Az intézkedés gyakorlatilagszavatolja Libanon számára, hogyhelyreállítsa fennhatóságát az övezet-ben, amelyet a Hezbollah nevû síitaszervezet vont ellenõrzése alá az iz-raeli csapatok távozását követõen.

Jeruzsálem pátriárkáia palesztinokat támogatják?

Jeruzsálem három keresztény pát-riárkája támogatja a palesztinok kö-

Hírek a nagyvilágból

közéleti napilapIgazgató:

BALTA JÁNOSSzerkesztõbizottság:JÁMBOR GYULA

fõszerkesztõKISS KÁROLY

fõszerkesztõ-helyettesLÉSZAY BÉLA

szerkesztõségi fõtitkárBALTA JÁNOS

PUSKEL PÉTER

Külföldi munkatársaink:HUDY ÁRPÁD

Németország (München)KOSARAS VILMOS

Kanada (Torontó)Kiadja

a CONCORD MEDIA RTFõrészvényes: DICK OTTÓ

Reklámmenedzser:KELEMEN ISTVÁN

tel.: 092/267-600Szerkesztõség és kiadó:

2900 Arad, Forradalom útja81. szám. Tel.: (0)57/280-751

(titkárság), 280-716(információ, sport, társadal-mi rovatok), 280-596 (admi-nisztráció, hirdetések, fax).

Internet: http://jelen.inext.roE-mail: [email protected]

Temesvári fiókszerkesztõség:SIPOS JÁNOS,tel.: 056/203-801

Dévai fiókszerkesztõség:GÁSPÁR BARRA RÉKA,

tel.: 054/234-500ISSN 1223-3536

Készült a MEDIAGRAF RTaradi nyomdájában,

telefon: 253-193.

vetelését, hogy visszakapják a szuve-renitást a város keleti része fölött,amelyet Izrael az 1967-es háborúbanbekebelezett � közölte hétfõnHanan Aszravi palesztin szóvivõ, mi-után találkozott a fõpapokkal.

A három vallási vezetõ, I. Diodo-rosz ortodox, Michel Szabah latin ésII. Torkom örmény apostoli pátriárkaJeruzsálem óvárosában, az ortodoxpatriarkátus székhelyén tanácskozottegy palesztin küldöttséggel, amelyetFaiszal Huszeini, a palesztin kor-mány Jeruzsálem ügyeivel foglalkozóminisztere vezetett. Az AFP értesüléseszerint a jeruzsálemi szent helyekrõl,fõként a Szent Sírról volt szó, tekin-tettel a Camp Davidben folyó tárgya-lásokra.

Peresz és Kacav hivatalosbemutatása

Avraham Burg, az izraeli parla-ment elnöke hivatalosan is bejelen-tette hétfõn a kneszetben, hogy a jú-lius 31-én esedékes elnökválasztásonkét jelölt indul: Simon Peresz a kor-mányzó Egy Izrael tömörülés részérõlés Mose Kacav a jobboldali ellenzéklegnagyobb pártja, a Likud részérõl.Izraelben a parlament választja az ál-lamfõt, akinek tisztsége kevés tény-leges hatalommal jár.

Megfigyelõk egyértelmûen a nem-zetközi hírû Pereszt tartják esélye-sebbnek a külföldön meglehetõsen is-meretlen Kacavval szemben, aki ke-véssé jelentõs tisztségeket viselt ko-rábban a Likud kormányaiban.

A szlovák elnök pár hétmúlva hazatérhet

Kisebb mûtétet hajtottak végre hét-fõn Rudolf Schuster szlovák államfõnaz innsbrucki egyetemi klinikán. Agyógyulási folyamat felgyorsítása ér-dekében az orvosok újra összevarrtáka már korábban kialakított vastag-bélsipoly körüli sebet.

Schuster tegnap Thomas Klestilosztrák államfõvel beszélgetett, maHeinz Fischer osztrák parlamentielnökkel, holnap pedig Jozef Migasszlovák parlamenti elnökkel találko-zik.

A szlovák államfõ sajtójelentésekszerint heteken belül hazatérhet Szlo-vákiába.

Az oldalt MTI-anyagokbólszerkesztette: Kiss Károly

A jugoszláv parlament rendkívüliülésen hagyta jóvá a � részben a július6-i jugoszláv alkotmánymódosítást a�gyakorlatba� átültetõ � törvényeket:a jugoszláv elnök, az alsóházi és fel-sõházi honatyák megválasztásánakszabályait, amelyeket Belgrádban a de-mokrácia erõsítésével és montenegróiszakadár törekvésekkel indokolnak.

Milosevicet 1997-ben a jugoszlávparlament választotta elnökké, meg-bízatása jövõ nyáron lejár, s a hágaitörvényszék által tavaly háborús bû-nökkel vádolt politikus az addigi sza-bályok szerint többé nem lehetett vol-na államfõ. Az új törvény szerint azállamfõt egyszerû szavazattöbbséggelválasztják meg, függetlenül a részvételiaránytól. (Megfigyelõk szerint ez csök-kenti egy esetleges választási bojkottkockázatát.) A parlament elfogadta aszövetségi alsó- és felsõházi honatyákmegválasztásának szabályait is. Ezutóbbi szerint közvetlenül választjáka felsõház 20-20 szerbiai és monteneg-rói tagját, akiket eddig a köztársaságiparlamentek választottak meg. Ezmegfosztja a nyugatbarát podgoricaikormányt azon lehetõségtõl, hogy be-folyásolni tudja a felsõházban Mon-tenegrót képviselõ honatyák megvá-lasztásának szabályait. Az alsóházbaSzerbiából 108, Montenegróból 30képviselõt választanak meg. Monte-negró egy választási körzet maradt;Szerbiát 26 körzetre osztják fel, a je-

lenleg átmeneti ENSZ-igazgatás alattálló többségében albánok lakta szer-biai Koszovó tartományból háromkörzetet dél-szerbiai választási körze-tekhez csatolnak.

A podgoricai kormányzat és a szerbellenzék elutasította az alkotmánymó-dosítást, Vladeta Jankovic ellenzékiképviselõ pedig a hétfõi parlamenti vi-tában úgy vélte: az elnökválasztási tör-vény Milosevic elnök �önkényuralmihelyzetének� erõsítéséhez vezet majd.

Bár a szerb ellenzék és a monteneg-rói vezetõség is választásokat vár a kö-zeljövõben, a választási részvételrõlmegoszlanak a vélemények: a monte-negrói kormány és Vuk DraskovicSzerb Megújhodási Mozgalma a boj-kott mellett száll síkra, a többi szerb

ellenzéki párt viszont indulna. EgyBelgrádban nemrég közzétett felmérésszerint az ellenzék gyõzelmet arathat-na, de csak közös jelöltállítás esetén.

Új választási törvények Jugoszláviában

Milosevic még kétszer lehet elnökA jugoszláv parlament hétfõn új választási törvényeket hagyott jóvá, amelyekbírálói szerint a belgrádi vezetõség hatalmon maradását hivatottak segíteni.Az elnökválasztási törvény és az alkotmánymódosítás elvi lehetõségetteremtett arra, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök közvetlenválasztással akár két újabb elnöki idõszakot is betöltsön.

A �szépség szigetén� � amely 1763-ban vált francia területté � már évtizedekóta egymást követik a terrorcselekmé-nyek, pokolgépes robbantások, amelyek-kel a szélsõséges nacionalista szervezetekaz elszakadást, de legalábbis a sziget kul-turális, nyelvi �sajátosságainak� elisme-rését szeretnék kivívni.

Az erõszakos akciókat a korzikaiaktöbbsége nem támogatta, de a nagyobbautonómia igényével szinte minden hely-beli egyetértett. A párizsi kormány mosta válság megoldására azt javasolta, hogyvezessenek be egy néhány évig tartókísérleti idõszakot, amikor a korzikaitartományi gyûlés a sziget területérenézve módosíthat egyes törvényeket,megváltoztathatja azok rendelkezéseit,de a módosításokat utólag a párizsiparlamentnek is jóvá kell hagynia.

Ha a kísérlet beválik, akkor a tör-vénymódosításokhoz késõbb már nemlesz szükség a francia törvényhozásutólagos szentesítésére: ez az utóbbiváltozat viszont alkotmánymódosítástigényel, ami legkorábban 2004-bentörténhet meg.

Franciaországban nagy hagyomá-nyai vannak a központosított állam-szervezetnek, s így az ajánlat komolyfordulatot jelez a francia politikai élet-ben. Ugyanakkor megvalósulása ko-rántsem biztos: a korzikai nacionalis-ták keveslik a lépést, egyes francia po-litikusok pedig már elõre bírálták a�túlzott engedményeket�, attól tartva,hogy Korzika példáját követve ezekután a baszkok, a bretonok, az elzá-sziak is jelentõs autonómiát követel-nek majd.

Párizsi engedmény KorzikánakJelentõs engedményt tett a párizsi kormány a korzikai nacionalisták immárévtizedek óta tartó önállósodási küzdelmének leszerelésére: a múlt hét köze-pén felajánlotta, hogy a sziget tartományi gyûlése Korzika területére nézvemódosíthat egyes francia törvényeket. Ha ezt a javaslatot a helyi politikai erõkelfogadják, akkor Korzika jelentõs autonómiához jutna Franciaországon belül.

Északon a múlt év szárazsági rekor-dot hozott, s egyelõre idén is minimálisvolt a csapadék. Vannak körzetek,ahol 200 napja nem esett, milliók élet-feltételei � állattartás és mezõgazda-sági termelés � kérdõjelezõdnek meg.

Riadót fújt a központi kormány, sürgõs-ségi programokat hirdetett a sivatagosodásmegállítására vagy legalábbis feltartózta-tására, mivel becslések szerint évi kétmillióhektár terület vész el mezõgazdaságimûvelés szempontjából. A szakértõk atartós megoldást azonban csak Észak-Kínavízhiányának csökkentésétõl remélik.

Mao Ce-tung elnök 1952-ben meg-hirdetett, ám azóta félretett elképzelé-sének megvalósítása ad témát most a

kínai sajtónak. Gigantikus tervrõl vanszó: a Jangce folyó bõ (idõnként túlon-túl is bõ, tragikus áradásokat okozó)vízmennyisége egy részének áttereléseészakra, a Sárga-folyó kiszáradó med-rébe. Százmilliárd jüanba (12 milliárddollárba) kerülne a terv kivitelezése. Aprojektet hat-nyolc év alatt lehetmegvalósítani, ha a kormány beiktatjaa 2001-tõl kezdõdõ ötéves tervébe.

Az elképzelés szerint három �útvo-nalon� vezetnének át összesen évi 50milliárd köbméter vizet a Jangcébõl aSárga-folyóba, illetve még tovább, Pe-king és Tiencsin irányába. A keleti vo-nal tûnik a legegyszerûbbnek, mert ameglévõ, történelmi Nagy Csatornának

a felhasználásával alakítható ki. Ebbenaz esetben a gond a víz szennyezettsége,hiszen a Nagy Csatorna a Jangcetorkolatvidékétõl fejlett ipari övezetenvezet keresztül északi irányban. Aközépsõ útvonalhoz a Han-csiangfolyónál lévõ Tan Csiang-kou víztározószintjét kellene 175 méter magasramegnövelni, és onnan egy 1240 kilo-méter hosszú csatornát építeni, amelymajd háromszáz kisebb folyót keresz-tezne Peking és Tiencsin eléréséig.

A Jangce és a Sárga-folyó nyugatiösszekötése lenne a legnehezebb fel-adat, ugyanakkor Kína északnyugati,sivatagosodó része szempontjából alegfontosabb. A Jangce három mellék-folyója is kínálkozik Csinghaj�Tibetplatójánál, ezeket kellene meghosszab-bítani a Sárga-folyó felsõ szakaszáig.

A kínai sajtóban � s ez ma már nemmeglepõ � dúl az érvek és az ellenér-vek csatája. Vannak szakértõk, akikóvnak a Kína fõ mezõgazdasági öve-zetét ellátó Jangce vize egy részénekelvezetésétõl, s a kiszámíthatatlan ter-mészeti, környezeti következményekre

hivatkoznak. Úgy tûnik, hogy a tervlegalább akkora hullámokat vet, minta Három Szoros víztározójának és erõ-mûvének projektje. A 204 milliárd jüa-nos (24,5 milliárd dolláros) beruházás� a világ leendõ legnagyobb ilyen ter-mészetátalakító munkálata � során2009-ig több mint egymillió embert te-lepítenek át a Jangce mentén. Kínai éskülönösen külföldi környezetvédõ cso-portok tiltakoznak a gigantikus vízierõmû építése ellen a felmérhetetlenkövetkezmények miatt.

Más kérdés, hogy valóban tenni kellvalamit az Észak-Kínát sújtó száraz-ság, a sivatagosodás ellensúlyozására.A természeti környezet pusztulásáért,persze, felelõs az ember, az utóbbi év-tizedek rablógazdálkodása. A kínaiszakértõk szerint, például, a Jangcenyári (a monszunesõzések idején je-lentkezõ) áradásainak mértékéhez hoz-zájárult, hogy a folyóvölgy természetikörnyezetét, a vegetációt kiirtották amezõgazdasági mûvelés miatt.

A szakértõk figyelmeztetnek, hogymiközben Északon tombol a hõség ésa szárazság, a Jangce mentén ugyan-csak bõ a csapadék, s fel kell készülnia folyó nyári áradására.

Ortutay L. Gyula(A Népszabadság nyomán)

Vihar az aszály elleni kínai �természetátalakító� terv körül

Jangce-vizet a Sárga-folyóba?A tartós szárazság és hõség következtében Észak-Kína több városábanvíztakarékossági intézkedésekre kényszerültek. Van, ahol napi hat-hét órábankorlátozták a vízhasználatot. Tiencsinben megtiltották az autómosókmûködtetését, az alapárú vízkvótát háromfõs család esetén havi nyolcköbméterben határozták meg, a többletfogyasztásért magasabb árat kell fizetni.A kvótarendszer vonatkozik az ipari üzemekre, szállodákra, éttermekre is.Pekingben hasonló intézkedést fontolgatnak, miután június derekán több mintkét hétig 37-40 fokot mutatott a hõmérõ, s a meteorológia által beígért esõ elmaradt.

Slobodan Milosevic megerõsíti önkény-uralmát