keszthely vÁros ÖnkormÁnyzata kulturÁlis … · 5. prioritás: helyi és térségi...

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA

2011-2015.

Keszthely, 2011. február 14.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................................................................................... 5

1.1. A koncepció célja ............................................................................................................ 5

1.2. A koncepció jogi háttere ................................................................................................. 6

1.2.1. A kultúra és az Európai Unió .................................................................................... 6

1.2.2. Kulturális szabályozás Magyarországon .................................................................. 7

1.3. Csatlakozó fejlesztési dokumentumok ........................................................................... 8

1.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai ....................................... 8

1.3.2. Az OKM Közművelődési Stratégiája ......................................................................... 9

1.3.3. Széchenyi-terv .......................................................................................................... 9

2. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 11

2.1. Történeti háttér ............................................................................................................ 11

2.1.1. A város fekvése ...................................................................................................... 11

2.1.2. A város történelme ................................................................................................ 11

2.2. Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények ........ 15

2.2.1. Goldmark Károly Művelődési Központ .................................................................. 15

2.2.2. Fejér György Város Könyvtár ................................................................................. 16

2.2.3. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány ........ 17

2.3. Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású

közgyűjtemények: ................................................................................................................ 17

2.3.1. Helikon Kastélymúzeum ........................................................................................ 17

2.3.2. Balatoni Múzeum ................................................................................................... 19

2.3.3. Georgikon Majormúzeum ...................................................................................... 20

2.3.4. Magántulajdonban lévő gyűjtemények ................................................................. 21

2.4. Rendezvények ............................................................................................................... 23

2.4.1. A Goldmark Károly Művelődési Központ által koordinált hagyományosan

megrendezésre kerülő kiemelt rendezvények ................................................................ 23

3

2.4.2. A Fejér György Városi Könyvtár által szervezett események ................................ 32

2.4.3. Egyéb rendezvények .............................................................................................. 32

2.5. Művészek ...................................................................................................................... 34

2.6. Kiadványok .................................................................................................................... 35

2.7. Keszthely, az iskolaváros, oktatás ................................................................................. 36

2.7.1. Alapfokú oktatás .................................................................................................... 36

2.7.2. Középfokú oktatás ................................................................................................. 37

2.7.3. Festetics György Zeneiskola ................................................................................... 37

2.7.4. Felsőoktatás ........................................................................................................... 38

2.7.5. Felnőttképzés ......................................................................................................... 40

2.8. Civil szervezetek ............................................................................................................ 40

2.9. Magisztrátus .................................................................................................................. 46

2.10. Testvérvárosi kapcsolatok ........................................................................................... 46

2.11. A város és az egyházak együttműködése ................................................................... 49

2.12. Helyi média ................................................................................................................. 49

2.12.1. Keszthelyi Televízió .............................................................................................. 49

2.12.2. Helikon Rádió ....................................................................................................... 51

2.13. Építészeti értékek, épített örökség ............................................................................. 52

2.14. Gasztronómia és borkultúra ....................................................................................... 52

2.16. Egyéb intézmények ..................................................................................................... 53

2.17. A helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis ........................................................ 53

3. A közművelődés finanszírozása ........................................................................................... 55

4. Stratégia, célok, prioritások, intézkedések .......................................................................... 56

4.1. Elképzelt jövőkép: ......................................................................................................... 56

4.2. Célok:............................................................................................................................. 56

4.3. Intézkedések: ................................................................................................................ 57

4.4. Lehetséges stratégiák ................................................................................................... 57

4

4.4.1. Együttműködés a kistérség településeivel ............................................................. 57

4.4.2. Együttműködés a turizmus szereplőivel ................................................................ 57

4.4.3. Helyi programok szervezése .................................................................................. 58

4.4.4. Saját márka kialakítása ........................................................................................... 58

4.4.5. Felnőttképzés ......................................................................................................... 58

4.4.6. Programkoordináció .............................................................................................. 58

4.4.7. Kommunikációs csatornák működtetése ............................................................... 58

5

1. Bevezetés

A Keszthely város közművelődési koncepciójának kidolgozása az érintett intézmények

vezetőinek segítségével készült el.

1.1. A koncepció célja

Magyarország középtávú fejlesztési célkiűzéseit 2013-ig rögzítő Új Magyarország Fejlesztési

Terv hazánk nemzetközi versenyképességének növelését két tényezőhöz köti: a

foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedés elősegítéséhez. Ezen átfogó célok

elérésének egyik szükséges lépése, hogy az embereknek legyen tényleges lehetőségük a

tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és

folyamatos megújítására. Az egyéni képességek kibontakoztatásának lehetősége, az egyén

által elérhető képességek és készségek maximuma szorosan összefügg a szellemi javak

fogyasztásának minőségével. Az egyén számára elérhető kulturális javak összessége így

lehetséges jövőbeli kibontakozásának határait is megszabja.

A települések szempontjából a kulturális infrastruktúra fejlettsége, a helyi közösségek

megtartó képessége, a hagyományok életben tartása, a hátrányos helyzetű rétegek

kulturális esélyegyenlőségének biztosítása is hozzájárul a versenyképesség megkívánt

növekedéséhez. A települések-térségek befektetési és turisztikai célpont és

lakóhelyválasztás szempontjából is egymás versenytársai. A kulturális infrastruktúra

fejlesztése növeli a lakóhely választási versenyképességet, közvetve segít a lakónépesség

megtartásában, ami pedig már konkrét gazdasági versenytényezője az elfogyó népességű kis

falvaknak.

Mindezek alapján úgy véljük, a kulturális javak hozzáférhetőségének vizsgálata szorosan

összefügg a települések versenyképességi tényezőinek vizsgálatával. Koncepciónkat ezen

elvek alapján állítottuk össze.

E koncepció megalkotásának célja, hogy Keszthely rendelkezzen a kulturális terület

középtávú fejlesztési céljait meghatározó, a város számára tárgyalásra alkalmas

koncepcióval, amelynek alapján kidolgozhatóak a fő fejlesztési feladatokat tartalmazó

konkrét projektek.

A koncepció feladata a város közművelődési helyzetének elemzése, az elérni szándékozott

jövőkép és egyes lehetséges fejlesztési irányok bemutatása. A kulturális koncepció a távlati

fejlesztést megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az átfogó fejlesztési célokat,

továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat biztosít a szféra

szereplői számára.

A koncepció megalkotásának folyamatában valamennyi városi intézmény részt vehetett.

6

1.2. A koncepció jogi háttere

1.2.1. A kultúra és az Európai Unió

Az Európai Unió fejlődéstörténete során a kulturális tevékenységekre vonatkozó

normaszövegek elsősorban integrációs eszközként jelentek meg. Kulturális tevékenységet

említve elsősorban a közös kulturális térség, mint célkitűzés megjelenésével, a kultúrák

közötti párbeszéd szorgalmazásával, az európai kulturális hálózatok létrejöttének

segítésével, a kulturális ágazatban dolgozók tagországok közötti mobilitásának lehetővé

tételével találkozunk. A kulturális politika formálásába beszűrődtek az egységes piac

működésére vonatkozó minták, az áruk (kulturális szolgáltatások) és a munkaerő

(szakemberek) szabad áramlásának biztosítása.

Az Európai Unió alapszövegének tekintett Római Szerződés szövege eredetileg nem

tartalmazta a kultúra fogalmát. A kultúra és az oktatás kérdéseivel a közösség csak a

hetvenes évek második felétől kezdett behatóan foglalkozni. Az egyre jobban előtérbe került

nézetek szerint a közös európai identitás nem alakítható ki az együttműködésre lépő

tagállamok polgárainak kulturális interakciói nélkül.

Közösségi szinten az Európai Uniót létrehozó 1992-es szerződés teremtette meg a kulturális

programok támogatásának jogi alapjait. A ma érvényes normaszöveg 151. cikkelye szerint

(1) „a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva

nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális

örökséget.

(2) A Közösség fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és

szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:

az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;

az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;

nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;

művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is.

(3) A Közösség és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a

kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa

Tanáccsal.

(4) A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során,

különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében

figyelembe veszi a kulturális szempontokat.

A kultúra területén folytatott közösségi tevékenység fogalmának meghatározásáról született

a Tanács egy 2002-ben hozott határozata, mely szerint az európai hozzáadott érték általános

előfeltétele a Közösség tevékenységének a kultúra területén. A határozat szerint ezen

hozzáadott értéket a multilaterális programok, a tagállamok közötti együttműködések, a

7

kultúrák kölcsönös megértését, az együttműködés megértését, az integráció elmélyítését

szolgáló programok hordozzák.

A kultúra támogatásának mai törekvése, hogy programokkal és pályázatokkal támogassa a

tagállamokban a kulturális tevékenységek és kifejezésformák sokszínűségét, rámutasson

ezek sajátosságaira, s hozzájáruljon a közös kulturális örökség megőrzéséhez.

Mivel az Európai Unió számára a kulturális támogatások finanszírozása elsősorban az

integráció mélyítésének egyik eszköze, ezért az innen érkező egységesítő hatásokat célszerű

hazai eszközökkel csökkenteni. A hazai kulturális tervezésben kistérségi szinten is

fokozottabb figyelmet kell fordítani a nemzeti identitás és hagyományok fenntartására, saját

célkitűzések megfogalmazására.

1.2.2. Kulturális szabályozás Magyarországon

Az önkormányzatok kulturális tevékenységének alapjait a helyi önkormányzatokról szóló

1990. évi LXV. törvény határozza meg. A törvény 8.§ (1) bekezdése a települési

önkormányzatok feladatai közé sorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást,

a közösségi tér biztosítását, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport

támogatását, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A paragrafus (2)

bekezdése azonban a helyi igények és az anyagi lehetőségek függvényében saját hatáskörbe

utalja a feladat ellátásának módját és mértékét. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint

az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a

tevékenységét és együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és

működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti

meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

A kulturális terület részletes szabályozását a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári

ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény végzi el. E jogszabály

részletesen meghatározza a kultúrához, a kulturálódáshoz való jog alapelveit, illetve az

egyes szakmai területek tartalmát. A települési önkormányzatok kötelező feladatává

változatlanul csak a könyvtári ellátás biztosítását, illetve közösségi színtér biztosítását teszi,

módját és tartalmát helyi döntés határozhatja meg. A törvény gondoskodik arról is, hogy a

helyi lakosság javaslattételi, véleményezési joggal részt vehessen a közművelődést érintő

döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kísérhesse a terület pénzügyi eszközeinek

felhasználását a helyben létrehozott közművelődési tanácson keresztül.

A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló

4/2004. számú NKÖM rendelet szerint az önkormányzatok évente pályázhatnak saját anyagi

forrásuk mértékében arányosan megállapított összegre. A rendelkezésre álló összeg a helyi

önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési

megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai,

műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel.

8

1.3. Csatlakozó fejlesztési dokumentumok

1.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása

Lépj egyet előre

Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

a közművelődési intézményrendszer atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak

fejlesztése (intézményfejlesztés, kapacitásnövelő képzések, a közművelődési

intézményekben dolgozók foglalkoztatásai lehetőségeinek bővítése, szakkörök, iskolán kívüli

tehetséggondozás)

a közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének növelése

a formális és nem formális tanulási formák kapcsolódásának segítése

5. prioritás: Társadalmi befogadás, részvétel erősítése

gyermek- és ifjúsági programok

a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése, helyi civil kezdeményezések támogatása,

önkéntesség elterjesztése

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

1.prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

multifunkcionális közösségi központok kialakítása a térségben központi szerepet betöltő

nagyvárosban

közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, oktatási-képzési szerepük erősítése

Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP)

2. prioritás: turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása

a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és szabadidős fejlesztések

történelmi emlékek egymásra épülő integrált fejlesztése

tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi tematikus programok

turisztikai intézményrendszer megújítása

3. prioritás: városfejlesztés

9

városközpontok értékőrző megújítása

5. prioritás: helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

a regionális információs társadalom kiteljesítését elősegítő informatikai fejlesztések

1.3.2. Az OKM Közművelődési Stratégiája

Az OKM 2007 májusában kiadott közművelődési stratégiája a közművelődési intézmények és

formák iránti igényeket az alábbi típusokba sorolja:

legnagyobb igény az ünnepi kultúra, szabadtéri programok, nagyrendezvények iránt

helyi kultúra ápolása

nem formális képzésekben vállalt szerepkör

önkifejezés, kreativitás, néphagyomány

kirekesztéssel szembeni küzdelem.

A program fő prioritásokként az alábbi szakmai célokat fogalmazza meg:

1. a kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése

2. a művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása bővülő intézményi keretek között

3. a gazdasági versenyképesség növelése felnőttképzés és átképzés révén

4. kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése

5. a társadalmi kohézió erősítése.

1.3.3. Széchenyi-terv

Jövőkép és stratégia

Az új kormány által megvalósítandó jövőkép fő célja, hogy 2030-ra Magyarország

meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, fogyasztási szintjét és

életminőségét. Ha az egy főre jutó GDP európai országok közötti relatív különbségeit

vizsgáljuk, a 2004-es adatok alapján szignifikáns határ húzódik hazánk és a tőlünk

nyugatra fekvő európai országok között: valamennyi államban magasabbak az euróban

számított adatok, mint Magyarországon. Közvetlen szomszédunk, Ausztria például

több mint kétszer olyan magas egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhet, mint

10

Magyarország. Az EU jelenlegi 27 tagállamának átlagához viszonyítva is megállapítható,

hogy a magyar gazdaság teljesítménye (Budapesttől és környékétől

eltekintve) 2004-ben mélyen az uniós átlag alatt volt, szemben az EU tagállamainak

túlnyomó részével. A foglalkoztatottsági ráta és a lisszaboni célkitűzésekhez

viszonyított foglalkoztatási deficit tekintetében szintén sereghajtónak számítunk az

uniós összehasonlításban. Az Eurostat adatai szerint Kelet- és Dél-Magyarországon

mindössze 41–55% között van a foglalkoztatottsági ráta a 15–64 éves korcsoporton

belül, amely a felmérés szerint a legalacsonyabb kategóriába esik.

Ekkora különbségek nem hidalhatók át a csupán a napi túléléshez elegendő,

a jelenből kiinduló, de távlati célkitűzések és megbízható gazdaságpolitikai iránytű

nélküli araszolgatással. A sikerhez gyökeresen új, a jövőből kiinduló szemlélet,

és a valóság talaján álló, de a jövőbeni célokat középpontba állító, következetes

stratégia kell. Ennek a stratégiának a végrehajtásával Magyarország pozitív fordulatot

ér majd el a gazdasági felzárkózás, a társadalmi felemelkedés és középosztályosodás,

valamint a közbizalom és a tudástőke felhalmozása, a demográfiai folyamatok

és a népegészség javulása terén.

2011-ben a kormány célja, hogy intézkedéseket hozzon a hét legfontosabb

gazdaságpolitikai mutató: az egyensúly, a növekedés, a foglalkoztatás, az államadósság,

a GDP/GNI-arány, a beruházási ráta és a versenyképesség javítására.

Az új kormány által készített akciótervek, az Új Széchenyi Terv, a tervezett államreform,

az új költségvetés, az adóreform, az Európai Unió EU 2020 stratégiai

programja, új reálgazdasági és külgazdasági stratégiák, új innovációs és K+F politika,

valamint új IMF és EU együttműködési politika, mint összetett gazdaságpolitikai

eszközrendszer segíti elő a fent vázolt hét cél elérését, különös hangsúlyt fektetve

a versenyképesség növelésére.

11

2. Helyzetelemzés „Keszthely a Balaton Fővárosa”, a kultúra magyar városa- 2005.

2.1. Történeti háttér

2.1.1. A város fekvése

Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a

Balaton északnyugati szegletében található. Keleten a Keszthelyi-

hegység, nyugaton a Zala folyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugaton a

Kis-Balaton, délen és keleten pedig a Balaton határolja. A város 185 km

távolságra van Budapesttől, a megyeszékhelytől pedig 45 km-re fekszik.

Fő természeti értéke a Festetics kastély parkja, kerékpárúttal rendelkezik.

2.1.2. A város történelme

Keszthely település kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően - a várostól délre, a

fenékpusztai átkelőt két fontos, a Dunántúlt diagonálisan átszelő távolsági út használta -

már a régészeti korokban is a környék hatalmi, közigazgatási és kulturális központja volt. A

középkorban a kultúra hordozója az egyház. 1247-ben, amikor első ízben említi oklevél

Keszthelyt, már két kőből épült egyházzal rendelkezett - a Szt. Márton plébániatemplom és a

Szt. Lőrinc kápolna - és még a 13. század folyamán felépült a település déli részén a Szt.

Miklós kápolna. A gyorsan fejlődő, gazdagodó település a 14. században, feltehetően Nagy

Lajos királytól nyerte el az első privilégiumát, az országos vásár tartásának jogát. A

városiasodás egyértelmű jele, hogy a település földesura, Lackfi István nádor 1368 táján

betelepítette a ferenceseket. Gótikus templomuk egy neogót toronnyal megtoldva ma a Fő

téri plébániatemplom, amelyben az ország legnagyobb felületű gótikus falfestménye

látható. Az 1403-tól kezdődően következetesen oppidumnak, mezővárosnak nevezett

település a rezi váruradalom és a környék központja, kulturális tekintetben is.

Keszthely szerepe a török korban tovább növekedett, hisz a ferencesek távozása után,

Szigetvár elestét követően 1566-67-ben végvárrá alakították át és megerődítették a

kolostort. Az 1570-es évektől kezdődően királyi katonaság állomásozott a várban. A környező

falvak - Falud, Tomaj, Fenék - rövidesen elnéptelenedtek, lakóik egy része Keszthelyre

települt át. A vár mindig sikerrel állt ellen a török ostromoknak, de magát a várost többször

kirabolták a törökök. Ezért a 17. század közepén a települést is sánccal-árokkal vették körbe.

Keszthely népessége nem csökkent, inkább nőtt a törökkorban. A hódoltsági és a királyi

területek között élénk kereskedelmi kapcsolatok voltak, ebből a helyi kereskedők és

iparosok is kivették részüket. 1635-től kezdődően sorra alakultak az iparosokat tömörítő

különböző céhek.

1686-ban véget ért környékünkön is a törökkor. A városban élők katonai szolgálatára már

nem volt szükség. Az a veszély fenyegette őket, hogy újra jobbágyi sorba jutnak, ezért

12

lelkesen csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. 1705 és 1709 között a kurucok kezén volt

a vár, amelynek védműveit a szatmári békét követően lerombolták. 1720-ban visszatértek a

ferencesek, akik 1723-tól barokk stílusban újították fel templomukat és kolostorukat. A

városról érzékletes leírást adott Clements, angol utazó, aki 1705-ben járt itt. A két-

háromszáz ház többnyire sövényfalú, náddal vagy zsúppal fedett volt, mindössze három

kőből épült profán házról tudósít. Keszthelyen a 18. század elején számos földesúr, a Pethő-

család leányági örökösei osztoztak. 1739-ben Festetics Kristóf felvásárolta ezeket a

birtokrészeket és a város kizárólagos tulajdonosává vált. Az új földesúr, majd fia Pál

megfosztották a városlakókat a törökkorban szerzett privilégiumaiktól, ezért számos

konfliktus volt közöttük. Azzal viszont, hogy a Festeticsek hatalmas birtokaik igazgatási

központját Keszthelyre helyezték, és 1745-ben megkezdték a nagy kastély építését, számos

munkahelyet teremtettek, és elsősorban német nyelvterületről sok iparost csábítottak a

településre. Keszthelyen korábban is működött iskola, amit a Ratio educationis előírásainak

megfelelően 1770-ben átalakítottak. 1775-ben 12 céh működött a városban és lakóinak

száma 1785-ben csaknem 3500 fő volt (az egész DNy-Dunántúlon csak Kanizsának volt több

lakosa.) A Festeticsek nevéhez új intézmények alapításai is fűződik: Kristóf 1759-ben

kórházat, Pál 1771-ben gimnáziumot alapított. Ebben tanult a tapolcai születésű Batsányi

János és a keszthelyi uradalmi ács fia Fejér György.

A Festetics család legjelentősebb alakja György (1755-1819), aki katonai rangjáról lemondva

1791-től élt Keszthelyen. Mecénás tevékenysége - folyóiratok és szépirodalmi művek

megjelentetésének támogatása - mellett sok energiát fordított a korszerűtlen, eladósodott

birtok rendbetételére. A szakemberszükséglet kielégítésére 1797-ben megalapította a

kontinens első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Létrehozásában, majd

működtetésében olyan kiváló tudósok működtek közre, mint Nagyváthy János, Pethe

Ferenc, Asbóth János, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek Keszthelyen. 1799 és 1801

között új könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, és gazdag könyvtárát megnyitotta a

keszthelyi polgárok számára is. 1817-től évente kétszer megrendezte a Helikoni

ünnepségeket, amelyeken a Dunántúl legnevesebb költőit látta vendégül. A pezsgő

kulturális élet nyomán nevezte Berzsenyi Dániel Keszthelyt kis magyar Weimarnak. György

fia, László igyekezett apja nyomdokaiba lépni, de az 1820-as évek végétől egyre kevesebbet

tartózkodott Keszthelyen. Ő építette meg a fenéki Balaton hidat (1839), megkönnyítve a

közlekedést Keszthely és Somogy között. A város erőteljesen fejlődött, a tágabb környék

kézműipari, kereskedelmi és kulturális központjaként 1829-ben már csaknem 7000 lakosa

volt. Ez a lélekszám 1838 után 4000 főre csökkent, mert a Festeticsek elleni nagy per

elvesztése következtében a szőlőhegyek (Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy),

amelyekbe a katonai beszállásolás terhei elől menekülve csaknem 3000 fő költözött ki,

önálló községekké alakultak. A keszthelyi Balaton-part kiépítésére 1846-ban került sor,

amikor a Kisfaludy gőzös fogadására kikötőt építettek, és mellette egy vendéglő is nyílt.

1848. márciusában lelkesen csatlakoztak a keszthelyiek a forradalomhoz. Nagyobbrészt a

Georgikon hallgatóiból és a nagyobb gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd zászlóalj,

majd 1848 szeptemberében Keszthelyen állították fel az 56. zászlóaljat. A szabadságharc

bukását követően Keszthely fejlődése is megakadt. Az 1861-ben megnyitott Déli Vasúthoz

13

csak 1888-ra készült el a csatlakozás, Tapolca felé pedig csak 1903-ban készült el a vasúti

összeköttetés.

Kitörési lehetőséget Keszthely iskolaváros jellegének erősítése és fürdővárossá fejlesztése

jelentett. Ezt a város vezetői is felismerték. 1865-ben Keszthelyen nyílt meg az ország első

Gazdasági Tanintézete, majd 1870-től egymás után kezdték meg működésüket az új oktatási

intézmények, az óvoda, a polgári fiú- és leányiskola, az irgalmas nővérek zárdája és iskolája,

az ipariskola. 1892-ben új épületében 8 osztályos főgimnáziummá szervezték a

gimnáziumot, 1897-ben pedig a tanintézet költözött új épületbe, majd rövidesen gazdasági

akadémiai rangra emelkedett.

A fürdővárossá fejlesztés is elkezdődött. 1862-ben épült fel a Balaton utca végén az első

nyaraló, amiről a Vasárnapi Újság is tudósított (ma a KÖH Regionális Irodája működik

benne). Ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit az első kőszínház a Sörház utcában, majd

két évvel később elkészült az első fürdőház a tavon. Az idegenforgalom növekedésével

párhuzamosan egyre másra épültek vendéglők, szállodák, egyre több keszthelyi adta ki

nyaranta szobáit. A város az 1880-as években szerezte meg a Festeticsektől a városi parkot

és a Balaton-part egy részét, aminek feltöltése után az 1890-es években elkészült az új

szigetfürdő és móló, felépült a két parti szálloda: a „Hullám" és a „Balaton". A parti sétány

1906-ban a zenepavilonnal bővült. Egyedülálló, hogy a szigetfürdőben egy 2000 kötetes

fürdőkönyvtár is működött. 1899-ben kezdődött el a mai Erzsébet királyné útja és Rákóczi út

parcellázása, és a terület nagy része még az I. világháború előtt beépült.

Élénk szellemi élet jellemezte a várost, amit a civil szervezetek megalakulása is igazol. 1864-

ben kezdte meg működését a Szépítő Egyesület, 1870-ben a Polgári Olvasókör, amely 1885-

ben Társaskörré (kaszinó) alakult. 1885-ben szervezték meg az Ipartestületet, amely egészen

az 1949-es feloszlatásáig egy rangos dalárdát működtetett, de volt női dalárda is a városban.

Helyi kezdeményezésre 1898-ban megalakult a tókörnyék és a megye első múzeuma a

Balatoni Múzeum-Egyesület, amely alig egy év múlva a Fő téren megnyitotta első állandó

kiállítását. Közelében az 1910-es évek elején elkészült az Uránia, a város első filmszínháza,

amelynek falai közt nemcsak vetítéseket és előadásokat tartottak, de nyaranta a főváros

legnevesebb színészei léptek fel. A város külső megjelenése is változott, a Fő teret

parkosították, és országos adakozásból 1902-ben itt avatták fel Festetics György szobrát. A

szállodai férőhelybővülésnek köszönhetően Keszthely egyre több országos rendezvénynek

adott otthont.

Az I. világháború és az azt követő gazdasági válság megakasztotta a város és idegenforgalma

fejlődését, de az 1920-as évek közepétől újra felélénkült a balatoni turizmus. Ebben döntő

szerepet játszott, hogy a trianoni békediktátum következtében a nemzetközi hírű

gyógyfürdőink többsége az utódállamokhoz került, és így a Balaton felértékelődött. A

világháború miatt elmaradt a centenáriumi megemlékezés a Helikoni Ünnepségre. Erre

megkésve, 1921-ben került sor. Ezen nemcsak Horthy kormányzó, de az ország szellemi

elitje is megjelent. Ekkor avatták fel a városi parkban a Helikon emlékművet, amely mára a

város egyik jelképévé vált, és ekkor kapta meg a park a Helikon-park elnevezést. 1925-ben

kezdődött meg a Klebersberg éra legjelentősebb kulturális beruházása, a Balatoni Múzeum

14

önálló épületének építése. 1934-ben új filmszínház épült, de számos más közintézménnyel is

gyarapodott a város. Újra indultak a parcellázások is, először a város déli részén a Hanczók

réten, majd a Helikon ligetben és a Zámor térségben. A legjelentősebb kulturális rendezvény

az IGE által szervezett 1932-es Balatoni íróhét keszthelyi napjai voltak. A vendégek közt volt

Móricz Zsigmond, Tamási Áron, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő stb. Az csak természetes,

hogy ezen Keszthely legszebb kulturális hagyományára, a Helikoni Ünnepségre is

emlékeztek.

A II. világháború ugyan nem okozott jelentősebb károkat a városban, a bombakárok mellett

a Balatoni Múzeum nemzetközi hírű anyagának pusztulása volt a legjelentősebb veszteség,

de a háborús évek újra törést jelentettek az idegenforgalomban. A helyreállítást követően

sem következett be jelentős változás, mert a szállodákat államosították és egy részük

funkciója is megváltozott, így lett pl. a Hungária Szállóból pártbizottság. A város szellemi

életét meghatározó civil szervezeteket feloszlatták. Az 1950-es közigazgatási átszervezés

következtében Keszthely és környéke Veszprém megyéhez került. A megye a

megyeszékhelyen kívül elsősorban a munkás városokat (Ajka, Várpalota) és a Veszprémhez

közeli Balaton-partot (Tihany, Füred) fejlesztette, a reakciósnak minősített Keszthelyt és

Pápát elhanyagolták. A fejlődés csak az 1956-os forradalom és szabadságharc után

kezdődött el, eléggé vontatottan. Ennek persze előnyei is voltak, mert így a belváros

megőrizhette régi, kisvárosias hangulatát.

A fejlesztések az 1957-ben elkészített Szabadtéri Színpaddal indultak el. Az '50-es évek

elején a KALOT székházban megszervezett Művelődési Ház 1958-ban költözött a régi

városháza épületébe, a Kossuth utcába. Helyi kezdeményezésre indult útjára a középiskolás

Helikoni Ünnepségek sorozata.

A '60-as évek elejére érte el az idegenforgalom a világháború előtti szintet. Megindultak az

idegenforgalmi beruházások is. 1959-ben nyílt meg a Motel, 1971-ben a város legnagyobb,

480 ágyas szállodája a Hotel Helikon, majd egyre másra épültek a nagy vállalati üdülők. A

faszerkezetű szigetfürdőt felújítás helyett betonból „varázsolták" újjá (1960). A garázzsá

alakított Urániát 1964-ben lebontották, helyén 1966-ra készült el a tértől idegen külső

megjelenésű, de a város kulturális életében nagyon fontos szerepet játszó színház. A

Művelődési Ház Művelődési Központtá vált, amely a Kossuth utcai épületben, a színházban

és a szabadtéri színpadon nemcsak az idegenforgalmi szezonban gondoskodott gazdag

kulturális programokról. A Festetics kastélyban 1948-tól csak a déli, könyvtári szárny volt

látogatható. Itt kapott helyet 1952-től a Járási-, majd Városi Könyvtár, 1964-től pedig a

Zeneiskola. A honvédség kiköltözése után az egész kastély kulturális funkciót kapott, és a

teljes felújítást követően a Helikon Kastélymúzeum a Balaton környékének leglátogatottabb

kiállítóhelyévé vált, amelyben rendszeresek voltak a rangos filharmónia-koncertek is. A

Georgikon alapításának 175. évfordulóján újabb múzeummal gyarapodott a város: a

Mezőgazdasági Múzeum fíliájaként megnyílt a Georgikon Majormúzeum. Keszthely

iskolaváros jellege is erősödött, hisz a gazdasági akadémia 1970-ben egyetemi rangra

emelkedett, és a népesség növekedésével párhuzamosan új óvodák és iskolák is épültek. A

15

négy általános iskola mellett Keszthelyen öt középiskola működött. 1974-ben

gyermekkönyvtár is létesült.

1979. január l-jével Keszthely és környéke visszakerült Zala megyéhez. Számos intézmény, a

Balatoni Múzeum és az iskolák felújításra kerültek, de a '80-as évek közepétől egyre inkább

éreztette hatását a gazdasági válság, amely a rendszerváltást követően felgyorsult. Az ipar

gyakorlatilag eltűnt Keszthelyről. A város gazdasága egyoldalúvá vált, szinte kizárólag az

idegenforgalomból és a kereskedelemből él. A külföldi, elsősorban a német turisták

számának csökkenése, az idegenforgalmi szezon lerövidülése érzékenyen érintette a várost.

2.2. Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények

2.2.1. Goldmark Károly Művelődési Központ

Goldmark Károly Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény, a városi

közművelődés központi intézménye)

Honlapja: www.balatonszinhaz.hu

e-mail-je: [email protected]

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és

a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint művelődési, kulturális

és egyéb szórakoztató feladatok ellátására létesített - a képviselő-testület által

meghatározott feladatot ellátó - intézmény. Önálló jogi személy. Az intézmény élén a

fenntartó által megbízott igazgató áll. Tevékenysége a közművelődési rendeletben foglaltak

településszintű ellátására terjed ki. Szakfeladatai közé tartozik a közművelődés, a befogadó

színház, valamint a konferenciaszervezés. Létesítményei: Goldmark Károly Művelődési

Központ (Kossuth Lajos u. 28.); Balaton Kongresszusi Központ és Színház (Fő tér 3.)

A Goldmark Károly Művelődési Központ elődjét 1952-ben alapították, az intézmény a

zeneszerző nevét a 1980-as évek elején vette fel. A Kossuth Lajos utcai főépület – az egykori

városháza – ma is fontos közművelődési színtér. Nagytermében intézményi keretek között

több évtizedes hagyományokon alapuló jazz-balettoktatás, társastánc tanfolyam és

rendszeres táncházi tevékenység zajlik, de családi rendezvények, játszóházak, kézműves

foglalkozások, szakkörök és klubok is használják a ház 2009-ben felújított termeit.

A 2002-ben felújított Balaton Színház átadásával egy olyan többfunkciós közösségi tér jött

létre a városban, melynek maximális kihasználásával a művelődési központ mára már nem

csak a város, hanem a tágabb környék meghatározó kulturális és művelődési intézményévé

is vált. A legmodernebb technikával felszerelt épület színháztermében leginkább bérletes és

bérleten kívüli színházi előadások, komolyzenei és könnyűzenei koncertsorozatok zajlanak,

de városi ünnepségeknek, térségi művészeti találkozóknak, vagy akár báloknak is rendszeres

helyszíne az 500 fő befogadására alkalmas nagyterem. A Balaton Színház három, különböző

méretű, variálható, átalakítható kisebb terme időszaki kiállításoknak, ismeretterjesztő

előadásoknak, koncerteknek, családi programoknak ad otthont, de rendszeres oktatási

szintérként is funkcionál a 2010-ben elindított felnőttképzési tevékenység révén. Ezek

16

mellett kisebb filmvetítések, klubfoglalkozások, illetve tematikus nagyrendezvények (Nők

Hete, Keszthelyi Esküvő Kiállítás, Természetgyógyász Napok, Egészséges Rendelés, 100

Hungarikum Bormustra) valamint professzionális és amatőr művészeti fesztiválok (Keszthelyi

Táncpanoráma, Balaton Filmfesztivál, Zalai Művészeti Fesztivál) várják rendszeresen az

érdeklődőket a város Fő terén elhelyezkedő impozáns épületbe. A művelődési központ több

olyan kézműves szakkört és öntevékeny csoportot, alkotókört is működtet, melyek magas

szintű szakmai munkájának több országos és nemzetközi díj és elismerés a bizonyítéka. A két

épület számos civil szervezet rendezvényének, valamint sport és szabadidős foglalkozásnak

is otthont ad és teret biztosít.

Az intézmény többféle szabadtéri programot is szervez évről évre. Ezek közül a

legsikeresebbek a Zalai Borcégér borfesztivál, a nyár minden estéjére színes programokkal

jelentkező „Jó estét nyár” rendezvénysorozat, a hagyományőrző Keszthelyi Huszár és

Honvéd Találkozó, a Nemzetiségi Néptánc Fesztivál, vagy a turisztikai szezonnyitó és záró

nagyrendezvények illetve a nemzeti és városi ünnepekhez tartozó programok. A művelődési

központ főszervezője továbbá Keszthely legismertebb rendezvényének a Helikoni

Ünnepségeknek. A lehetőségekhez mérten a művelődési központ az olyan országosan

meghirdetésre kerülő eseménysorozatokhoz is évről évre csatlakozik, mint a Kultúrházak

Éjjel Nappal, a Múzeumok Éjszakája, a Születés Hete, és a Magyar Filmszemle, de programot

szervez a Magyar Kultúra Napján, a Költészet Napján vagy a Tánc Világnapján is.

A Goldmark Károly művelődési Központ és a hozzá tartozó Balaton Színház egész évben

törekszik gazdag és színes programkínálatával kiszolgálni a városi, és a térségi lakosság

művelődési és kulturális, valamint a Keszthelyre érkező turisták szórakozási igényeit. Az

intézmény célja, hogy ezeket a sokszínű igényeket úgy elégítse ki, hogy az értékmegőrzés, a

hagyományok ápolása és a magyar kultúra bemutatása, valamint az igényes szórakoztatás

mindvégig meghatározója legyen tevékenységének.

2.2.2. Fejér György Város Könyvtár

(Önállóan működő költségvetési szerv. Módszertani ellátó központ, a városkörnyék központi

könyvtára). A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános

könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott

könyvtári feladatok ellátására létesített intézmény, jogi személy

Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján – a

Gazdasági Ellátó Szervezet, Keszthely (GESZ, továbbiakban: önállóan működő és gazdálkodó

költségvetési szerv) végzi.

Az intézmény élén Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete által – pályázat

alapján, határozott időre – megbízott igazgató áll.

Az igazgató illetménye megállapításának jogát a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói

jogokat a polgármester gyakorolja.

17

A Fejér György Városi Könyvtár 1999-ben átadott új épületben Keszthelyen, a Zeppelin téren

fogadja a város és városkörnyéki látogatókat. Működési körülményei és feltételei

megfelelőek. Az épület alapterülete 830 m2, ebből 330 m2 az olvasóterem, 500 m2 a fogadó-

és irodaépület, mely magában foglalja az 50 ezer dokumentumot befogadó raktárát, a

dolgozószobákat és a Simándy József Emlékszobát. Minden tárgyi feltétel adott a kulturált,

magas színvonalú könyvtári munkához. A dokumentumok száma közel 150 ezer.

Gyermekkönyvtári programok jellege:

A gyermekkönyvtár külön épületben a Kossuth L. u. 2. sz. emeletén helyezkedik el. Olvasás-

és könyvtár-népszerűsítő rendezvények, Óvodás foglalkozások, könyvtárismereti órák,

szavalóversenyek, kézműves foglalkozások: ünnepekre készülődés, hagyományok ápolása,

író-olvasó találkozók, foglakozások, előadások.

Városi könyvtár kulturális, művészeti programjainak jellege:

Író-olvasó találkozók, kiállítások (képzőművészeti, rajzszakköri, népi kismesterségek stb.),

vers- és prózamondó versenyek, festészeti, informatikai előadás, könyvtári szakmai napok,

előadások, egészségügyi rendezvények, könyvtárbemutató órák, zenei rendezvények,

koncertek.

2.2.3. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány

1992-ben hozta létre az önkormányzat az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten

közhasznú alapítványt, amely az eredeti célokat követve kétévenként a Dunántúl összes

középiskoláját invitálja Keszthelyre. Ezeken a kulturális seregszemléken már 4000 diák

szerepel rendszeresen, és joggal lehetünk büszkék arra, hogy ez a magyar diákság

legnagyobb szabású találkozója, amelyre már a média is felfigyelt. Ez a nagyszabású

egyedülálló össz-művészeti fesztivál a középiskolás korosztály számára jelent

megmérettetést 18 művészeti ágban. A Dunántúl közel 150 középiskolájának részvételével

zajló három napos rendezvény Keszthely kimagasló kulturális eseménye. A 18 kategóriában

természetesen előkelő helyen van a könnyűzenei együtteseké. Közel 90 zenekart, együttest

hallgat meg a zsűri a verseny ideje alatt. A zsűri mindig komoly emberekből áll, csak néhány

név: Benkő László, Vincze Lilla, Homonyik Sándor, Szörényi Levente. Az értékelésen,

minősítésen kívül, a zenekarok lemezkészítésre, meghallgatásra kapnak lehetőséget. A

Helikon számos tehetséges fiatalt indított el útjára, többek között a sikeres testvérpárt Tóth

Veronikát és Gabit.

2.3. Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású

közgyűjtemények:

2.3.1. Helikon Kastélymúzeum

A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte.

Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így

ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk

kastélyainak egyike lett.

18

Az utóbbi két évtizedben olyan neves látogatói voltak, mint a belga királyi pár, Göncz Árpád,

Mádl Ferenc valamint Portugália, Németország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria,

Lengyelország, Olaszország és a Kínai Népköztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság

elnökei.

A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait

évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad

információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven. Zenei rendezvényei megközelítik a százat.

A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, török

mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű

japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy

szökőkút díszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi

előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély-látogatáson

vehet részt. A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította

növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a

padokon megpihenni. Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált

sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A

kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a

Hintómúzeumot találjuk.

Történelmi Modellvasút–kiállítás

Az új múzeumépület tetőterében Európa egyik legnagyobb, több mint 500 m2-es

terepasztala készült el, amely három nagy egységből áll.

Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering és a Zala

terepasztalok. A Semmering a Déli Vasút–Süd Bahn osztrák része, a Nagykanizsa–Budapest

vonal pedig a magyar oldal fő vonala volt. A Semmering vasútvonal legszebb része a Klamm–

Semmering szakasz, viaduktjaival és alagútjaival. A Zala terepasztal két, egymással

összeépített fő egységből áll. A zalai vonalak pályaudvarai, illetve állomásai: Nagykanizsa,

Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Zalaszentiván-Kisfaludpuszta, Zalalövő, Őriszentpéter,

Keszthely, Badacsonytomaj, Pannonhalma, Sümeg.

A terepasztalok több, mint 2000 méter hosszú sínhálózatán 511 teljesen automatizált

szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1000 épület között 160 különféle, az előző

két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény

közlekedik egyszerre. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé.

Vadászati kiállítás, az új Vadászati Múzeum

A Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a

főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Híres vadászok hírében álltak a

Festeticsek. A kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték és a biliárdtermet is

agancsok díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a

falakon, elsősorban emlékeik idézésére, saját gyönyörködtetésükre és ugyanakkor a magas

19

rangú, előkelő vendégek szórakoztatására is. A Festetics család trófeagyűjteményéből

semmi sem maradt a kastélyban. Sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy

részével: eltűnt. A szerencse segítette a kastélyt, hogy most félezer egyedből álló,

világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjteményt új épületben helyezhet el. A kiállítás

„alanyai” Európa, benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence, Afrika, Amerika és Ázsia lakói

voltak. Nagyszabású, állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit, amely nemcsak a

vadászlátogatók szívét dobogtatja meg, hanem maradandó élményt nyújt minden

érdeklődőnek. A trófeák külön-külön és egymást kiegészítve is a különlegességet tükrözik,

méltó emléket állítanak gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak vadászoknak és

érdeklődőknek.

2.3.2. Balatoni Múzeum

Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeumért Egyesület, 1928-ban vette birtokba a

Klebergsberg érában épített neobarokk „kultúrpalotát”. Az intézményt a Zala Megyei

Önkormányzat működteti, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményeként. A

területi múzeum feladata a „Magyar tenger” kulturális (történeti, művészeti, néprajzi,

régészeti) és természeti értékeinek kutatása, gyűjtése, megőrzése és bemutatása. A

múzeum új állandó kiállítása több ütemben 2009-2011 között nyitotta meg kapuit

„Aranyhíd; Fejezetek a Balaton történetéből” címmel. A kiállítás új önálló színfoltja a

balatoni halak akváriuma. Az új állandó kiállítás mellett továbbra is látogatható a római és

középkori kőtár valamint az „ezerarcú Balaton festőjének” Halápy Jánosnak emlékszobája.

Pályázati forrásoknak és a megyei önkormányzat segítségének köszönhetően 2011-ben

valósul meg a kiállítótermek akadálymentesítése, az épület és környezetének látogatóbarát

fejlesztése (játszótér, kávézó, múzeumi bolt, ruhatár, Balaton alakú medence, interaktív

digitális játékok stb).

A múzeum földszinti kiállítótermeiben, aulájában, emeleti dísztermében évente 8-10

időszaki kiállításnak ad otthont. Az intézmény saját anyagai révén magáénak tudhatja a

legjelentősebb „balatoni gyűjteményt”. Az intézmény kiállító tevékenysége mellett jelentős

tudományos munkát folytat, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Keszthely város és a

Balaton környékének kulturális és művészeti

életében a Balatoni Múzeum több mint 80

éve meghatározó szerepet tölt be. Bár

irányítását tekintve nem tartozik városi

önkormányzat intézményrendszeréhez, az

általa ellátott feladatok alapján

mindenképpen Keszthely közművelődési

feladatellátásának egyik főszereplője, aktív

részese - s tudjuk, hogy a közönség

szempontjából igazából ennek van

jelentősége.

20

A múzeum alapvető funkciójához - a közgyűjteményi tevékenységhez - kapcsolódóan az

ismeretterjesztő tevékenysége is kiemelten fontos, amelyet az intézmény munkatársai

végeznek, mégpedig a nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésük révén. Sok

keszthelyi gyermek először az óvodai, általános iskolai múzeumlátogatások keretében szerez

ismereteket lakóhelyéről, ezen kívül tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz való

felkészüléshez is segítséget kaphatnak itt a diákok

A „kultúrpalota” egyben a város egyik fontos közművelődési színtere: művészeti és

ismeretterjesztő kiállítások, vetélkedők, hangversenyek, iskolai, civil szervezetek

rendezvényeinek helyszíne. Az intézmény számos alkalommal segíti az önkormányzatot, pl.

nemzeti ünnepek, képviselő-testületi ülések, fogadások megrendezésekor.

2.3.3. Georgikon Majormúzeum

A Georgikon major története, a Georgikon Majormúzeum és programkínálata

Keszthelyt nem csak a Balaton fővárosának nevezik, de az agrárszakoktatás bölcsőjeként is

emlegetik, mert Tolnai Festetics György gróf 1797-ben Keszthelyen Európában elsőként

alapított önálló agrárfelsőoktatási tanintézetet, a Georgikont. A Georgikon nyolc

intézetében a felvilágosodás- és a reformkor legkiválóbb szakemberei oktattak. Felsőfokú

képzés keretében gazdatiszteket, erdészeket, uradalmi jogászokat, mérnököket,. közép-

vagy alapfokon kertészeket, ménesmestereket, földműveseket, lovászokat és

gazdaasszonyokat képeztek. A Georgikon oktatási épülete mellett tangazdasági major-

központ létesült, amely a tanintézet fennállásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a

kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű

gazdálkodás színtere maradt, 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics uradalom részeként,

majd 1970-ig termelő szövetkezetként működött tovább. A majort körbeépülte a város, a

Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és

kezelését átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum

ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották.

A korabeli istállóépületek és az 1825-ben épített négyszintes barokk magtár hangulatos

teret biztosítanak a kiállításoknak. A magtár pince részében szőlészeti és borászati, a

földszinten a majorok kiépítését és a cselédek életét, az első szinten az agrárszakoktatás

történetét, a padláson a gabonaféléket, gabonatisztítást, tárolást és mérést bemutató

kiállítások láthatóak, az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A magtár

közelében, a Georgikon idején még szekérszínként használt, később ököristállóvá alakított

épületben a növénytermesztés eszközeit és gépeit bemutató kiállítás, kovácsműhely és

bognárműhely található. Ezen az udvaron áll a középfolyosós léces kukoricagóré, amely már

az 1801-ben készült térképeken is szerepel. A szomszédos udvar L-alakú épületének régen

terménytárolásra, illetve műhelyekként használt szárnyában ma a múzeumi irodák és

restaurátorműhelyek kaptak helyet, a középső rész istállóiból tanácsterem, illetve kiállító- és

rendezvényterem alakult, ebben a részben látható a több mint kétszáz négyzetméteren

berendezett állattenyésztés hagyományait bemutató kiállítás. A harmadik udvarban álló U-

alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár, amelyben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

21

mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye kapott helyet. A három udvarra osztott

majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik.

Szívesen adnak teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi

hagyományokat őrző rendezvényeknek, felnőtt és ifjúsági programoknak. A múzeum három

nagy udvara kiváló színtere szabadtéri rendezvényeknek.

2.3.4. Magántulajdonban lévő gyűjtemények

Csiga Parlament Kiállítás

A Csiga Parlament egy óriás makett kiállítás Keszthelyen, amely a Magyar Országházat

formázza. A világon egyedülálló. mert tengeri csigákból készült. A makett közel 4.5 millió

darab 28 millió éves pannon-tengeri csigából áll.

Babamúzeum Keszthely

A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba

prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény.

A pompásan felújított közel 200 éves épületben így megláthatjuk nem csak azt, hogy miben

laktak és jártak, hanem azt is, hogy mivel közlekedtek őseink a Balatonon. A Múzeum

létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva

megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a

külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett.

Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy

mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják.

Horrorárium

A Kínzó Múzeum bemutatja a kínzási, kivégzési módszereket a középkortól a legújabb korig,

a távol-kelettől a tengerentúlig. Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia,

japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával is.

Történelmi Panoptikum

A Történelmi Panoptikumban közel 40 híres ember megtévesztésig hű, életnagyságú figurája

található, korabeli öltözékben. Keszthely sétálóutcáján másik három múzeummal egy

épületben működik.

Középkori Erotikus Panoptikum

A világon egyedülálló kiállítás - az amszterdami és prágaival kiállításokkal szemben -,

újszerűségével merész naturalizmusával a látogatók szerint igazi kuriózum, eddig nem látott

erotikus csemege. Belépés csak 16 éven felülieknek!

Ez a különleges kiállítás, a reneszánsz erotikus irodalmat szolgáló könyvillusztrációk

felhasználásával jött létre. A felvilágosodás nagyjai: Voltaire, Rousseau, La Fontaine...stb. A

XVIII. századi irodalomban sajátos színfoltot jelentenek ezen metszetek, melyek a

22

képzőművészet fejlődésére is jelentősen hatottak. A metszetek két dimenziós síkjából most

kilépve, a három dimenziós térbe helyezve panoptikumi viaszfigurák által elevenednek meg

elődeink pajzán históriái. Amszterdam és a prágai Hradzsin után már Magyarországon is

látható ilyen nem hétköznapi látnivaló. A kiállítás 3 év alatt készült el, a Képzőművészeti

Egyetem szobrászművész jelöltjei készítették a nem kis kihívást jelentő két tucatnyi

szilikonfigurákat. A korábbról ismert viaszfigurákkal szemben (Madame Tussaud

panoptikuma), a szilikonból készültek élethűbbek, tökéletes bőrhatásúak, a megtévesztésig

valós élőlények illúzióját keltik. A modelleket gipsz ágyba fektették, majd annak

megkötésekor két felé vágták. Ebbe, az így keletkezett üregbe öntötték a szilikont mely

megkötése után tükörképe lett élő gazdájának. A mintául szolgáló hölgyek és urak, szintén

az egyetem hallgatói közül kerültek ki.

Játékmúzeum

A babakocsiktól a társasjátékokon át a népi játékokig mintegy tízezer darabos

gyűjteménynek ad otthont a Keszthelyen 2010. karácsonyra megnyílt Vidor Játékmúzeum.

A Kossuth utcai épületben, önkormányzati bérleményben lévő magánmúzeum kialakítása

még az utolsó napokban is zajlottak. A kiállítótermekben már álltak a tárlóként használatos

régi szekrények, bútorok, a termek plafonjaira felfüggesztve pedig több tucatnyi babakocsi,

pedálos autó, sőt még egy jó két méteres játékhajó is lóg.

Túri Török Tibor szenvedélyes gyűjtőként döntötte el, hogy a mai és egykori gyerekeknek,

azaz a felnőtteknek bemutatja a letűnt korok játékainak világát.

A mintegy 300 négyzetméteres bemutatóhelyen már megkezdték a bebútorozást és a

gyűjtemény elhelyezését, ahol valószínűleg mindenki megtalálja a kedvére való látnivalót.

Több száz mackó ül majd a polcokon, többségében a német Steiff gyár elmúlt száz évének

darabjai. Megtalálhatók lesznek majd az egykori győri Lemezárugyár sokak által ismert

mozgó játékai, de népi játékok és az évtizedekkel ezelőtti falusi búcsúkban árusított

portékák is számtalan régi társasjátékkal együtt.

A több mint száz év játéktörténetét tükröző gyűjteményben a modern kor kedvencei is

helyet kaptak. Az egyik helyiségben például Barbie babák láthatók, de Kinder tojásból

származó figurák sokasága és a fiúk régi kedvencei, Matchboxok is a polcokra kerülnek.

Marcipán Múzeum: privát gyűjtemény és bemutatóhely, egyben cukrászda.

Ide sorolható még a szintén magántulajdonú Rádió- és Televízió múzeum.

23

2.4. Rendezvények

2.4.1. A Goldmark Károly Művelődési Központ által koordinált hagyományosan

megrendezésre kerülő kiemelt rendezvények

Január

Újévi koncert

Időpont: Január 1.

Helyszín: Balaton Színház

Leírás: A keszthelyi Balaton Színházban a 2002-es megnyitás óta hagyományosan minden év

január elsején megrendezésre kerül Keszthely város újévi koncertje. Az évek során ismert

hazai zenekarok és előadók voltak a rendezvény vendégei. A műsorokban évről évre

népszerű zeneszerzők közkedvelt művei csendülnek fel. A koncerteket gyakran, külföldi és

hazai szólisták vendégszereplése, illetve táncművészek bemutatója színesíti.

Magyar Kultúra Napja

Időpont: Január 22.


Leírás: Az ünnepség keretein belül kerül átadásra a képviselő testület által alapított Pro

Cultura Keszthely díj, mely minden évben a város életében nyújtott kiemelkedő kulturális és

művészeti tevékenységért kerül odaítélésre magánszemélyeknek, intézményeknek, civil

szervezeteknek egyaránt. A díjátadó ünnepséget követően évről évre a kortárs hazai

kulturális élet egyik kiválósága ad műsort.

Keszthelyi Jégkarnevál

Időpont: január-február

Helyszín: Városi strand

Leírás: Turisztikai szempontból fontos rendezvénynek tartjuk a 2009-ben is megrendezett

Keszthelyi Jégkarnevált, melyen több ezer résztvevőnek sikerült együtt élveznie a téli

Balaton adottságait. Ezt a nagy média visszhangot kiváltó eseményt minden évben tervezzük

megrendezni, amennyiben az időjárási feltételek adottak lesznek.

Február

Esküvő kiállítás

Időpont: január-február


24

Leírás: Az immár hagyományos és nagysikerű rendezvény megszervezésével intézményünk

leginkább a környékbeli, az esküvőhöz kapcsolható kereskedőknek, szolgáltatóknak kíván

bemutatkozási lehetőséget teremteni.

Farsangi bál

Helyszín: Goldmark Károly Művelődési Központ

Leírás: Batyus bál élő népzenei fellépővel és táncházzal a város és a környék népzene és

néptánc iránt nyitott és érdeklő nagyszámú közönségét megcélozva.

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Időpont: Február 25.

Helyszín: Templom előtti tér

Maratoni felolvasás Wass Albert műveiből

Időpont: Február 25-26.


Leírás: A rendezvénnyel a korábban sokáig méltatlanul mellőzött szerző emléke előtt

kívánnak a szervezők és a résztvevők tisztelegni.

Március

Nők hete a Balaton Színházban

Időpont: Március első hete


Leírás: Március első hetében a nemzetközi nőnaphoz kapcsolódva a Balaton Színház is

megpróbál számos érdekes programmal kedveskedni a szebbik nemnek. Egy héten keresztül

várják leginkább hölgyek érdeklődésére számot tartó programokkal a látogatókat a Balaton

Színházba. Női alkotóművészek kiállításai, közönségtalálkozók író- és költőnőkkel,

szépségápolási tanácsadások, különböző női tornák bemutatója, ismeretterjesztő előadások,

egészségügyi állapotfelmérések, „nőies” koncertek kínálnak napról napra érdekes és

tartalmas kikapcsolódást.

Keszthelyi Városi Karnevál

Időpont: Farsangi időszak utolsó hétvégéje

Helyszín: Sétáló utca

Leírás: A látványos és nagy hagyományokkal rendelkező eseményt a Balatoni Borbarát

Hölgyek Egyesülete a Művelődési Központtal közösen évenként megszervezi.

25

Városi Ünnepség és fáklyás felvonulás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

évfordulóján

Időpont: Március 14-15.

Helyszín: Balaton Színház, Balatoni Múzeum

Leírás: A nemzeti ünnep városi rendezvényét a hagyományoknak megfelelően látványos

felvonulással és a Balatoni Múzeum előtt zajló ünnepi megemlékezéssel, és műsorral

tervezzük megrendezni. Az ünnepi programot az előző esti fáklyás felvonulás és a forradalmi

játszóház is színesíti majd.

Április

Egészségügyi világnap – Egészséges rendelés

Időpont: Április


Leírások: Ingyenes szűrővizsgálatok, véradás és egészségügyi tanácsadás kívánja

népszerűsíteni az egészséges életmódot és a tudatos egészségmegőrzést ezen az Alap-

ellátási Intézet közösen megrendezésre kerülő, az Egészségügyi Világnaphoz kapcsolódó

hagyományos rendezvényen.

Költészet Napja

Időpont: Április 11.


Húsvét Keszthelyen /tavaszi szüneti matiné, húsvéti népszokások/

Időpont: Húsvét hete

Helyszín: Több helyszínen

Leírás: A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan népi iparművészeti kiállítással, koncerttel,

hagyományőrző játszóházakkal, ismeretterjesztő előadással és a népszokások

felelevenítésével kívánjuk a szervezők színesíteni az ünnepet.

Május

Balatoni Évadnyitó

Időpont: Május 1.

Helyszín: Balaton-part

Leírás: A hagyományoknak megfelelően a Balatoni Évadnyitóra Keszthelyen május 1-jén

kerül sor, a majális keretében. A hivatalos ünnepség a Balaton-parton kerül megrendezésre

26

zászló felvonással és tó ünnepélyes megkoszorúzásával. A nagyközönséget

gyermekprogramok, koncertek, művészeti bemutatók, utcabál, vásári ételesek, borházak és

kirakodóvásár várja.

Születés hete

Időpont: Május


Leírás: A gyermekvállalás szépségeinek bemutatása, a kisgyermekek nevelésének,

gondozásának segítése a célja a hagyományos rendezvénynek, melynek keretében

előadásokkal, babatornával, babakoncerttel és további tematikus programokkal

találkozhatnak az érdeklődők napról napra.

Városi Gyermeknap

Időpont: Május utolsó hétvégéje


Leírás: A művelődési központ a városi civil szervezetek bevonásával minden évben

megszervezi a városi gyermeknapot. Játékos vetélkedők, gyermekszínházi előadások,

koncertek, sétahajókázás és számos további érdekes program várja a kicsiket és szüleiket

egyaránt.

Június

Keszthely Város napja

Időpont: Június első hétvégéje


Leírás: Június első hétvégéje minden évben egyet jelent Keszthelyen a város napjával. Ezen

alkalomból a protokolláris rendezvényeken - az ünnepi testületi, illetve a magisztrátusi ülés,

valamint a különböző kitűntetések átadása - mellett különböző bemutatókkal, sport,

kulturális és szórakoztató rendezvényekkel várjuk nem csak a helyi lakosságot, hanem a

turistákat egyaránt a város több helyszínén. Az ünnepségsorozat különlegessége, hogy

programban részt vevők nagy része keszthelyi illetőségű. Bemutatkoznak a helyi

sportegyesületek, amatőr művészeti csoportok, zenekarok, táncegyüttesek. A rendezvényre

a testvérvárosok is meghívásra kerülnek, és bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Tanévzáró Suli Buli

Időpont: Június

Helyszín: Balaton-part, Zenepavilon

27

Leírás: A rendezvénynek nagy sikere volt már a 2010-es elindításakor is. A vakáció

kezdetekor könnyűzenei koncertekkel és további szabadidős programokkal szeretnének

kedveskedni a szervezők a fiataloknak a Balaton-parton a Zenepavilonnál.

Múzeumok Éjszakája

Időpont: Június vége


Leírás: Szintén az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva, a korábbi évekhez hasonlóan

több keszthelyi intézmény is összehangolt programkínálattal várja az érdeklődőket a

múzeumok éjszakáján. Intézményünk a nagyon sikeres 2010-es gyertyafényes szabadtéri

jazz koncertet szeretné a jövő évben is megismételni.

Július

„Jó estét nyár, jó estét Keszthely…”

Időpont: Július - augusztus


Leírás: A rendezvénysorozat majdnem minden este színes programokat kínál a főszezonban

Keszthelyre látogatóknak. A tematikus napoknak köszönhetően hétről hétre hasonló jellegű

kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. Lesznek néptánc, moderntánc és hastánc

bemutatók, komolyzenei koncertek, gyermekműsorok, utcabálok, táncházak. A fellépők

között a városi és a környékbeli művészeti csoportok, együttesek, zenekarok mellett ismert

előadókkal, sztárvendégekkel is találkozhat majd a közönség.

Kukorica Jancsi Fesztivál

Időpont: Július

Helyszín: Városi strand, Zenepavilon

Leírás: A 2009-ben első alkalommal megrendezett nagysikerű családi fesztivált évenként

meg kívánják ismételni a szervezők. A programok között különböző játékos vetélkedők,

versenyek, természetes anyagokat felhasználó játszótér és játszóház, Kukorica Jancsi báb- és

gyermekszínházi előadások és gyermekkoncertek szerepelnek.

Keszthelyi Huszár- és Honvéd Találkozó

Időpont: Július vége

Helyszín: Balaton-part, Sport Kemping

Leírás: 2010 augusztusában egy komplett huszártábor került felállításra az egykori Sport

Kemping területén, a Balaton-parton sátrakkal, őrbódéval, ágyukkal, tábori konyhával és

természetesen huszárokkal, honvédekkel. A regiment többször felvonult a város utcáin, volt

28

zászlószentelés, toborzás és ünnepi szentmise. A tábor területén verbunkos

néptáncbemutatók, kézműves bemutatók, népi játszóházak, huszárgulyás és sörsátor várták

az érdeklődőket. És mivel a huszárok elengedhetetlen társai a lovak és a csata, lehetőség

volt állatsimogatásra, családi lovaglásra, a nagyszámú érdeklődő láthatott csikós-, huszár-,

díjlovas- bemutatót, valamint egy rekonstruált ütközetet is. A sikeres rendezvényt

folytatásra érdemesnek tartják a szervezők.

Augusztus

Zalai Borcégér – Keszthelyi Borünnep

Időpont: Augusztus első hete


Leírás: A nagy sikerű fesztiválon résztvevő borházak a zalai Balaton-part és a tágabb környék

borait és a gazdák hozzáértését, elkötelezettségét próbálja meg bemutatni évről évre. A

rendezvény programját számos kulturális és szórakoztató esemény színesíti. A 2009-ben

bevezetett pozitív változásokat – egységes arculatú kézműves vásár és üvegpohár – a

jövőben is szeretnék megtartani a szervezők.

Keszthelyi Folkfest és Halünnep

Időpont: Augusztus


Leírás: A Keszthelyi Folkfest célja hogy a korábbi években kialakult, hagyományt követve

bemutassa az érdeklődőknek a Magyarországon élő különböző nemzetiségek népi

hagyományait, zenéjét és táncait. A kétnapos rendezvény során néptáncosok felvonulásával,

kézműves bemutatókkal, nemzetiségi táncházakkal, hangszerbemutatókkal, gasztronómiai

különlegességekkel, borházakkal találkozhatnak az érdeklődők természetesen a

táncbemutatókon és a koncerteken kívül

Szent-István napi rendezvény

Időpont: Augusztus 20.


Leírás: A Szent-István napi rendezvény eseményei a korábbi években is több helyszínen

zajlottak városunkban. Augusztus 19-én este Balaton Színházban alkalmanként nagysikerű

előadást láthatott a közönség, míg a protokoll ünnepségre 20-án a szentmise után a Fő

téren került sor. A nagyközönséget a Balaton-parton várták szórakoztató programok.

Szeptember

Balaton Filmfesztivál

Időpont: Szeptember

29


Leírás: A Balatoni Filmfesztiválnak a kezdetek óta a legfőbb célja, hogy a látogatók

koncentráltan ugyan, de bepillantást nyerjenek a hazai filmvilág aktuális történéseibe. A

korábbi évekhez hasonlóan a fesztivál keretein belül bemutatásra kerülnek végzős

filmművészeti főiskolások válogatott filmjei, illetve az életmű sorozat részeként évről évre a

rendezvény vendége egy-egy elismert magyar rendező is. A dokumentumfilmesek

terméséből szintén minden évben válogatnak a szervezők, az utolsó napon pedig az adott év

magyar filmszemléjének valamelyik díjazott filmjét vetítik. A vetítéseket követően a

közönség gyakran találkozhat majd az adott film, alkotóival, főszereplőivel. A filmvetítések

és a kiegészítő programok az esti órákban zajlanak.

Keszthelyi Táncpanoráma



Leírás: A Keszthelyi Táncpanoráma a Balaton Színház 2002-es átadása óta az őszi

hónapokban kínál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget a táncművészet szerelemeseinek.

Keszthely és a Nemzeti Táncszínház szoros együttműködése révén Magyarország legjobb

táncegyüttesei és szólótáncosai fordultak meg a városban a kezdetek óta. A több napon át

tartó, gyermekelőadásokkal is színesített rendezvény a táncművészet különböző műfajait

mutatja be évről évre.

Kultúrházak éjjel-nappal



Leírás: Az országos rendezvénysorozathoz 2009-ben csatlakozott először az intézmény. A

programok között mesemondó verseny, szabadtéri fúvós koncert, gyermekfoglalkozás,

játszóház, felnőtt kézműves bemutató, gyermekkoncert, színházi előadás, táncház és jazz

koncert szerepelt. A kezdeményezéshez intézményünk a jövőben is csatlakozni szándékozik.

Október

Bérletes színházi, komolyzenei, könnyűzenei évad és az ismeretterjesztő sorozatok

indítása

Időpont: Októbertől folyamatosan


Leírás: A leginkább helyi és környékbeli igényeket kielégítő kínálatunk a városba látogató

vendégek körében is egyre népszerűbb és nagyban hozzájárul a főszezonon kívül

városunkba látogató turisták itt eltöltött idejének hasznos, tartalmas és élménydús

eltöltéséhez.

30

Szép korúak hete

Időpont: Október


Leírás: Az idősebb korosztályt kívánjuk megcélozni ezzel a tematikus rendezvénysorozattal.

Egészségmegőrző előadások, tornák, egészségügyi szűrések, tanácsadás, kiállítás, nosztalgia

koncert és számos további program várja a szép korúakat a hagyományos rendezvénnyel.

Ünnepi filmnapok

Időpont: Október 23. környékén


Leírás: Az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában számtalan film született az

elmúlt években, melyek közül – a városi ünnepségsorozat részeként – esténként évről évre

bemutatásra kerül pár alkotás a Balaton Színházban. A vetítéseket követően a közönségnek

lehetősége van találkozni a filmek alkotóival is.

November

Őszi szünidei matiné - Tök jó nap

Időpont: November eleje


Leírás: Tökfesztivál tökfaragással, tökből készült étel- és italkóstolókkal, játékos

vetélkedőkkel…

Természetgyógyász Napok

Időpont: November


Leírás: A rendkívül sikeres rendezvénnyel az alternatív gyógymódok iránt érdeklődő

közönséget kívánjuk kiszolgálni színvonalas előadásokkal, bemutatókkal, kiállítással stb..

Advent és Karácsony Keszthelyen

Időpont: November - december


Leírás: Keszthely az adventi, karácsonyi időszakban is hagyományosan gazdag

programkínálattal várja a városba látogatókat. A belváros díszkivilágítása, a sétáló utcában

felállított városi betlehem, és az adventi vásározók mellett templomi koncertekkel,

játszóházakkal, ünnepi gyertyagyújtással, jótékonysági koncertekkel és az ünnepkörhöz

31

kapcsolódó színházi és ismeretterjesztő előadásokkal várják nem csak a helyi lakosságot,

hanem a városba érkező vendégeket egyaránt a szervezők. A programok többsége - a

korábbi évekhez hasonlóan - templomokban, a Balaton Színházban, a Művelődési

Központban és a sétáló utcában kerülnek megrendezésre.

December

Szent Miklós napi koncert

Időpont: December


Leírás: Mikulás napján a legkisebbeknek szeretnénk kedveskedni egy ingyenes

gyermekkoncerttel és némi ajándékkal.

Luca napi kiállítás és játszóház

Időpont: December


Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként.

Nagyik karácsonya

Időpont: December


Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként kerül

megrendezésre az időseb korosztály zenei igényeit figyelembe vevő díjmentes koncert.

Angyalváró Filmvetítés

Időpont: December 24.


Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként.

Téli szünidei matiné

Időpont: December vége


Leírás: A téli szünet alatt is gazdag programkínálat várjuk a családokat. Filmvetítések,

játszóházak, gyermek és felnőtt táncház kerül megrendezésre ezekben a téli napokban a

Balaton Színházban és a Művelődési Központban egyaránt.

32

Csángó Szilveszter

Időpont: December vége


Leírás: Batyus bál élő csángó népzenei fellépővel és táncházzal a város és a környék népzene

és néptánc iránt nyitott és érdeklő nagyszámú közönségét megcélozva.

2.4.2. A Fejér György Városi Könyvtár által szervezett események

Magyar Kultúra Napja

Költészet Napja

Gyermekkönyvhét

Szép magyar beszédért szavalóverseny

Ünnepi Könyvhét

Város Napja

Magyar Nyelv Hete

József Attila területi szavalóverseny

Néphagyományok, ünnepek

Országos Könyvtári Napok

Könyves Vasárnap

Strandkönyvtár

Kistérségi könyvtári rendezvények

2.4.3. Egyéb rendezvények

Keszthelyi Nyári Játékok

A Festetics-kastély parkjában 2000 óta hagyományosan kerül megrendezésre a nyári

szabadtéri színház, repertoárján Shakespeare-vígjátékokkal, és egyéb szórakoztató műfajú

előadásokkal, nagy sikerrel. Önálló színházi szervezésben a Centrál Színház bázis hátterével,

Puskás Tamás színházigazgató irányításával. Az elsősorban magyar vendégeket vonzó

előadások látogatottsága mára elérte a 80-90 %-t, amely közel 5000 főt jelent.

33

Öregdiák Találkozó

Időpont: minden év június első szombatja

Helyszín: Fő téri templom, Vajda János Gimnázium

Balaton Színház Simándy-terem, Balaton-part VIA Hotel

A Vajda János Öregdiákok Egyesülete minden év június hónap első szombatján tartja meg a

hagyományos Öregdiák Találkozót, amely már évek óta Keszthely Város Napjával egy időben,

a városnapi programokat színesítve kerül megtartásra. A reggeli ünnepi szentmisét,

emléktábla koszorúzást, ünnepi közgyűlést és kulturális műsort követően az öregdiákok és

vendégeik egy bográcsparti keretén belül elevenítik fel hajdani diákéveik szép emlékeit,

illetve az azóta eltelt években velük történt eseményeket. A találkozó fontos része az

egyesületi tagok és támogatók összetartásának annak érdekében, hogy az egyesület a Vajda

János Gimnáziumnak, illetve a tanulóinak az évi kb. 500 e -1 millió Ft támogatást biztosítani

tudja.

Komolyzenei Bérletes Hangversenyek

Időpont: ősztől – tavaszig

Helyszín: Festetics György Zeneiskola nagyterme

Helikon Kastélymúzeum tükörterme

A Festetics György Zeneiskola AMI és a Zeneiskola Baráti Kör közös szervezésében már több

évtizedes múltra visszatekintve minden év őszétől a következő év tavaszáig havonta egy

alkalommal tartanak komolyzenei koncerteket. A folyamatosan nagy érdeklődés mellett zajló

hangversenyeknek a Zeneiskola nagyterme, illetve a Helikon Kastélymúzeum tükörterme

adnak otthont.

Zenebarátok Keszthelyi Találkozója

Időpont: május vége

Helyszín: Festetics György Zeneiskola

A minden év május végén megtartott rendezvényen részben a jelenlegi zeneiskolai

növendékek és tanáraik, részben a volt zeneiskolai diákok tanárok, részben meghívott

előadóművészek közreműködésével a zenei világ sokszínűsége kerül bemutatásra. A

találkozón lehetőség nyílik a leendő diákok, illetve az érdeklődők számára a hangszerek

személyes kipróbálására. A programot vetélkedők, zenével kapcsolatos könyvek, cd-k, dvd-k

bemutatója, népi hangszerkészítés, és alkalmi koncertek is színesítik.

34

Keszthelyi Zenepaviloni Koncertek

Időpont: június végétől augusztus végéig


A Zeneiskola Baráti Kör a zene népszerűsítésére, valamint a város kulturális életének

szolgálatára vonatkozó egyesületi céljaira figyelemmel minden év június végétől augusztus

végéig összesen 10 alkalommal rendezi meg a már hagyományossá vált Keszthelyi

Zenepaviloni Koncerteket. A Balaton parton lévő Zenepavilonban szombat esténként

megtartott komolyzenei koncertek mind Keszthely város polgárainak, mind pedig a városba

látogató vendégeknek színvonalas kulturális szórakozást jelentenek. A koncerteken részben

helyi, de többségében vidéki zeneiskolák tanárai és növendékei, valamint hagyományosan

külföldi fellépők is közreműködnek.

Motoros Fesztivál

A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. szervezésében először 2003-ban került sor a

Motoros Fesztivál megrendezésére, melyet ma már egy erre szakosodott

rendezvényszervező vállalkozás koordinál. A fesztivál célja egy egyedi (motoros) turisztikai

célcsoport megnyerése, elsősorban kulturális rendezvényekkel, ill. a térség látnivalóinak,

kínálatának bemutatására, három napon át.

2.5. Művészek

Keszthelyen élő művészek:

Haraszti László, festőművész

Péczeli Margit képzőművész

Dore Nagy Aladár festőművész

Hagyományőrzéssel foglalkozó mesteremberek:

Bognár Edit, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek

Bereczky Csabáné, csipkeverő

Bujtor Tibor, népi iparművész, fafaragó

Gömbös Katalin, nemezelő

Gömbös Katalin, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek

Horváth Lajos, népi iparművész, fafaragó

Jankovics Tamás, népi iparművész, fafaragó

Kiss E. Hajnalka, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek

35

Kollár Szabolcs, a Népművészet Ifjú Mestere, fazekas

Markos Lászlóné és Júlia, csuhébaba készítő

Molnárné Riskó Erzsébet, babakészítő

Ruff Jánosné, tojásfestő

Simon Edit, keramikus

Tóth Péterné, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek

Zsiborás István, népi iparművész, fafaragó

Művészeti csoportok:

Boroszlán Népzenei Együttes

Georgikon Néptáncegyüttes

GKMK tánccsoportjai

Helikon Kórus

Nagyváthy Néptáncegyüttes

Tájak-Korok Múzeumok Egyesület tánccsoportja

Tátorján Népzenei együttes

Népművészek:

Bereczky Csaba, fafaragó népi iparművész, Népművészet Mestere

Bordácsné Kishonti Erika

2.6. Kiadványok

Fontosabb monográfiák:

Bontz József: Keszthely Város Monográfiája. Keszthely, 1896.

Koppány Tibor-Péczely Piroska-Sági Károly: Keszthely. Bp, 1962.

Szabó István-Dr. Müller Róbert: Keszthely története I, III. Keszthely, 2000.

Dr. Müller Róbert: Keszthely és a Kis-Balaton. Sopron: Escourt Tourist, 2006

Sági Károly: Keszthely és környéke. Veszprém-Budapest, 1978.

Végh Ferenc: Birodalmak határán- A Balaton partján: Keszthely végvárváros a XVI-XVII.

Században. Bp, 2007.

36

2.7. Keszthely, az iskolaváros, oktatás

2.7.1. Alapfokú oktatás

Csány- Szendrey Általános Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény,

elsősorban oktatási és sportfeladatok ellátására hivatott, lakótelepi közművelődési

intézmény)

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott

közoktatási, valamint közművelődési feladatok ellátására létesített intézmény. Önálló jogi

személy. Az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll. Az intézményvezető

illetmény megállapításának jogát a Képviselőtestület, az egyéb munkáltatói jogokat a

Polgármester gyakorolja. Sportcsarnoka hazai és nemzetközi sportesemények színtere. A

közoktatási törvényben foglalt feladatain túl közművelődési tevékenysége a közvetlen

környezetében, a lakótelepeken élők közművelődési lehetőségeinek biztosítása, elsősorban

alkotókörök, szakkörök működtetése, kiállítások szervezése, sportegyesületek, civil

szervezetek sportolási és edzési lehetőségeinek biztosítása. Városi események,

rendezvények szervezése, befogadása az épület adottságainak megfelelően, (koncertek,

Helikon, stb.) A név jelzi is egyben Keszthely város kulturális életében betöltött szerepét.

2002-ig - a Balatoni Kongresszusi Központ és Színház átadásáig - az intézmény volt az

egyetlen olyan létesítmény, mely alkalmas volt nagy nézőszámú rendezvények

befogadására. Továbbra is igyekeznek aktívan jelen lenni a városban befogadóként,

társrendezőként, önálló programokkal, közönségszerzőként. Szervezik tanulóikat a

különböző kulturális rendezvényekre, előadásokra (Színházbérletek, Filharmónia Bérlet,

koncertek, irodalmi esetek, kiállítások - Múzeumi Péntek sorozat). Az intézmény aulájában

kialakított mini-galériában lehetőséget biztosítanak helyi és környékbeli alkotóknak a

bemutatkozásra. Helyet biztosítanak külső szervezetek által - illetve a helyi társadalom

igényeit figyelembe véve -, önállóan szervezett táboroknak (pl.:ír tánc), tanfolyamoknak (pl.:

hastánc).

Közművelődési munkájukban azonban - érthetően - elsőbbséget élveznek a tanulók körében

az oktató-nevelő munkát segítő, kiegészítő tevékenységek, tevékenységi formák.

Szakkörökön, különböző művészeti közösségekben a tanulók továbbfejleszthetik

képességeiket (rajz, ügyes kezek, énekkar, furulyaszakkör, tánc, színjátszás, dráma). Az

intézményben az évek folyamán szép hagyománya alakult ki a Magyar Kultúra Napja

tiszteletére életre hívott Olvasó-maratonnak, illetve a moderntánc-oktatásnak. 2004.

szeptemberétől hivatalosan is művészeti iskola lett. A több mint egy évtizedes táncos munka

eredményeként a működő 9 csoportból több is szép, országos és nemzetközi (több EB és VB

1-4. hely) sikereket ért el, így például a Szivárvány tánccsoport Európa Bajnok lett.

Tanítványai rendszeresen sikeresen szerepelnek városi, területi, megyei, országos

pályázatokon (irodalmi, rajz), vers és prózamondó versenyeken, ünnepségeken,

bemutatókon, rendezvényeken.

37

Kiterjedt nevelési-oktatási intézményhálózata révén Keszthely máig megőrizte iskolavárosi

rangját. A közel kétezer általános iskoláskorú diák a Csány-Szendrey Általános Művelődési

Központban, az Egry József Általános és Művészeti Iskolában, valamint a Zöldmező Utcai

Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolában, továbbá három, nem önkormányzati

fenntartású intézményben tanulhat. A város és környéke beilleszkedési, magatartási és

tanulási problémás gyermekeinek diagnosztikai és terápiás tevékenységét a Nevelési

Tanácsadó végzi.

2.7.2. Középfokú oktatás

A középfokú tanulmányaikat folytató fiatalok számára számos lehetőséget kínálnak a

keszthelyi középiskolák. A továbbtanulók körében népszerű a helyi Önkormányzat

fenntartásában működő Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi

Szakképző Iskolája és Kollégiumában alap-, közép- és felsőfokú szakképesítéseket

szerezhetnek a tanulók, s a Pannon Egyetem helyi karával létrejött együttműködésnek

köszönhetően az intézmény bekapcsolódott a leendő diplomások felkészítésébe is.

Nagyszámú jelentkezővel büszkélkedhet a nagy múltú Vajda János Gimnázium, az Asbóth

Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Nagyváthy János Szakközépiskola

Tagintézmény, a Közgazdasági Szakközépiskola, s a Farkas Edit Szakképző Iskola is.

2.7.3. Festetics György Zeneiskola

Keszthely Város és a régió zenei kulturális életének meghatározó intézménye a Festetics

György Zeneiskola. Az intézmény elődjét Festetics György alapította 1800 novemberében a

Georgikon kiegészítő ágaként az akkori Magyarország első polgári zeneiskoláját. Az

intézményben az orgona és a hárfa kivételével minden közismert hangszeren tanulhatnak a

növendékek a zenei elméleti képzés mellett. A Festetics György Zeneiskola, - mely

Vonyarcvashegy településen kihelyezett tagozatot is működtet – 400 gyermek alapfokú

zenei oktatását látja el.

A zeneiskola tanárai és volt növendékei a megye zenei életében működő több könnyű és

komolyzenei együttesnek és zenekarnak alapító vagy jelenleg is aktív tagjai, mint például a –

Musica Antiqua Együttes, Ifjúsági vonószenekar, Zalai Balaton-part Fúvószenekar, Penta

Fúvósötös, Castellum Kamarazenekar, Helikon Kórus, Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar,

Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar, Szaxofon Quartett, Keszthelyi Jazz-Műhely …………

A zeneiskola tanárai büszkék arra a sok-sok koncertre, zenei versenyre, rendezvényre

helyben, vidéken és külföldön, amelyeken az elmúlt évtizedek alatt tanítványaik muzsikáltak

hírét víve Keszthely Városának, a magyar zeneoktatásnak.

A zeneiskolai oktatás célja a muzsika által szépre, jóra tanítani a gyermekeket abban a

hitben, hogy az ember humán műveltségének kifejlesztéséhez az egyik alapvető eszköz a

zenei nevelés és a következő évezred gyermekének, emberének is fontos lesz a zene, a

zenélés lehetősége, mely által szebbé és tartalmasabbá válhat az életünk!

38

2.7.4. Felsőoktatás

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara sok évtizedes kutatási és fejlesztési

tevékenysége eredményeként az agrárkutatás egyik nemzetközileg is elismert, hazai

fellegvára. A Georgikon Kar jogelődje az 1797. évben alapított Georgikon. Az

Agrártudományi Főiskola részvételével a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1970. évi 21.

számú rendeletével hozta létre a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet. A Minisztertanács

94/1989. (VIII. 24.) MT. számú rendelete alapján az Egyetem neve: Pannon Agrártudományi

Egyetem (Keszthely) lett. A Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar az 1999. évi LII. törvény

rendelkezésével - mint jogelőd intézmény - a Veszprémi Egyetemhez csatlakozott. Jelenleg a

Kar az Egyetem szakmai és az Egyetem Szabályzatában meghatározott módon gazdálkodási

önállósággal rendelkező autonóm szervezete.

A Kar BSC alapképzést és MSC mesterképzést, felsőfokú szakképzést folytat nappali, esti és

levelező tagozaton és távoktatásban, e képzési formákban oklevelet, bizonyítványt ad ki. A

MAB jóváhagyása alapján doktori (PhD) képzést folytat, doktori fokozatot ítél oda,

habilitációs eljárást folytat le. Továbbképzést folytat, az OKJ -ben szereplő, szakképesítést

nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzést folytat. Az egyes képzések tanterveinek,

tananyagainak fejlesztését, jegyzetíró tevékenységet, a képzéshez kapcsolódó

tudományterületeken tudományos kutatást és fejlesztést, tudományszervező tevékenységet

végez, nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Vidék- és területfejlesztési tevékenységet

végez, sokoldalú regionális oktatási, kutatási szerepet vállal. Tankönyv- és jegyzetkiadást,

taneszköz-fejlesztést végez. Tudományos rendezvényeket szervez.

A karon jelenleg a következő képzések közül lehet választani:

Alapképzések:

Állattenyésztő mérnöki (BSc) szak nappali tagozat

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat

Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat

Kertészmérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat

Környezetgazdálkodási agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat

Mezőgazdasági mérnöki (BSc) szak nappali tagozat

Növénytermesztő mérnöki (BSc) szak nappali tagozat

Természetvédelmi mérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat

Turizmus-vendéglátás (BA) szak nappali és levelező tagozat

Mester képzések:

Agrármérnöki Mester Szak nappali és levelező tagozat

Állattenyésztő mérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat

Kertészmérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat

Környezetgazdálkodási agrármérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat

Mezőgazdasági biotechnológus Mester Szak nappali tagozat

Növényorvosi Mester Szak nappali tagozat

Takarmányozási és takarmánybiztonsági Mester Szak nappali és levelező tagozat

39

Természetvédelmi mérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat

Vidékfejlesztési agrármérnöki Mester Szak nappali és levelező tagozat

Felsőfokú szakképzések:

Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens nappali tagozat

Energetikai mérnök-asszisztens nappali és levelező tagozat

Gazdasági idegen nyelvi menedzser nappali tagozat

Gyógynövény- és fűszernövény termesztő és feldolgozó nappali és levelező tagozat

Hulladékgazdálkodási technológus nappali és levelező tagozat

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező nappali és levelező tagozat

Ménesgazda nappali és levelező tagozat

Növénytermesztő és növényvédő technológus nappali és levelező tagozat

Ökológiai gazdálkodó technológus nappali és levelező tagozat

Szőlész-borász szaktechnikus

Szakirányú továbbképzések:

Alternatív-energia termelési tanácsadó szak Növényvédelmi szak Szőlő- és borgazdasági szak Talajtani szak Takarmányozási és takarmánygazdálkodási szak Természetmegőrzési szak Turisztikai desztinációs menedzsment szak

A Georgikon karon három doktori iskola közül választhatnak azok, akik nem elégszenek meg

a diplomával.

ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Az elméleti képzés mellett az oktatás szerves részét képezi az egyetem gazdaságában folyó

gyakorlati képzés. A tan- és gyakorló gazdaságokban, valamint hazai és külföldi

gazdaságokban rendszeres látogatást tesznek a kar hallgatói. Az intézményben nyelvi képzés

folyik, amellett, hogy akkreditált nyelvvizsgaközpont, lehetőség van szakfordítói végzettség

(angol-magyar, német-magyar és francia-magyar) megszerzésére is.

A karon hosszú múltra visszatekintő tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az

agrártudományok, valamint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói és olyan

nemzeti értéket képviselő, felhalmozott tudásbázisa, amelyre stabilan épült fel a fejlődés

modern kihívásaihoz igazodó inter- és multidiszciplináris K+F stratégia.

A Pannon Egyetem és a város közös kulturális tevékenysége

40

Az önkormányzat pályázatok útján rendszeresen támogatja az egyetemen működő

öntevékeny csoportok munkáját, anyagi támogatással.

A Kar öntevékeny csoportjai a város nagyobb rendezvényein fellépéseikkel színesíthetik a

programot. Jelenleg Társastánc csoport, Magma színpad valamint Bábcsoport működik a

karon.

Sok olyan programot szervez a Kar, amely a város számára is jelentős kulturális vonzerővel

bír. Ezek közül, mely Keszthely város számára is fontos a minden év májusában

megrendezésre kerülő Sárgulási ünnepség. Ez egyedülállónak mondható az egész országban.

A végzős hallgatók fáklyás valamint lovas kocsikkal való felvonulása a város utcáin, a

Festetics kastély udvarán való palotás tánca pazar látványosság az ide utazóknak.

Az előbb említett Sárgulással egy időben megrendezésre kerülő Balaton Regatta verseny is

jelentős esemény. Kétévente Keszthelyen kerül lebonyolításra. Az egész napos színes

programokkal tarkított esemény is vonzó a városba érkező látogatóknak.

A Georgikon Karon több éve folyamatosan megrendezésre kerül a Hétköznapi Tudomány

előadássorozat. Ez a város polgárai számára is nyilvános.

Számos szakmai rendezvénye is van a Georgikon Karnak. Ilyen például a Georgikon Napok,

Növényvédelmi Fórum, Burgonya ágazati fórum.

2.7.5. Felnőttképzés

Goldmark Károly Művelődési Központ és a felnőttképzés:

Az intézményt a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, mint felnőttképzést

folytató intézmény 2009. január 14-én 00012-2009. számon nyilvántartásba vette. A

Goldmark Károly Művelődési Központ sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív

Program 3.2.3-08/1 „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át

tartó tanulás programjára. A projekt célja a Goldmark Károly Művelődési Központ

felnőttképzési kapacitásán keresztül a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek elérése,

képzési programokba történő bevonása. A pályázat keretein belül már lebonyolított a

képzőintézmény 2 képzést (Kézműves technikák a foltvarrásban, Népi kismesterségek a

turizmus szolgálatában), a harmadik képzés jelenleg zajlik (Problémamegoldás és

konfliktuskezelés, visszatérés a munkahelyre) 2010. december 15-től a Goldmark Károly

Művelődési Központ intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik (AL-2344).

2.8. Civil szervezetek

Keszthely városában több mint 100 civil szervezet fejti ki tevékenységét az oktatás, a

kultúra, az egészségügy, a sport területén. Összetételükben, céljaikban és szervezettségi

fokukban nagyon eltérőek. Az alábbiak szerint csoportosíthatók:

szakmához, foglalkozáshoz kapcsolódó szervezetek (kamara, Keszthelyi Turisztikai Egyesület)

Öntevékeny művészeti csoportok, egyesületek (pl. Georgikon Néptáncegyüttes Egyesülete,

Írókör, stb.)

41

rétegorientált, érdekvédelmi, kultúraszervező és szabadidős tevékenységet végzők (pl.

Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete, Gyermekbarátok, Balatoni Borbarát Hölgyek

Egyesülete, Keszthely Térségi Vállalkozói Klub Egyesület, Nők a Balatonért Egyesület stb.)

szociálisan vagy egészségileg hátrányos helyzetűek (pl. Szív- és Érbetegek Egyesülete,

Látásfogyatékosok Keszthely Térségi Szervezete, „Marci” Cukorbeteg Gyermekekért Kht.

stb.)

baráti körök (pl. Simándy J. Baráti Kör, Vajda J. Öregdiákok Egyesülete, Zeneiskola Baráti Kör

stb.)

hobbi és szabadidős csoportok

sportolással, mozgással kapcsolatos civil szervezetek és egyesületek (pl. BEFAG Erdész

Lövészklub, Georgikon DSE, Sz-L Bau Balaton Vívóklub, Keszthelyi Kilométerek Egyesület

stb.)

történelmi múltunk, hagyományaink megőrzéséért tevékenykedők (Kossuth Szövetség

Keszthelyi Régiós Csoport, Rákóczi Szövetség helyi szervezete)

A civil társadalom helyi szervezeteinek döntő többsége a művelődési intézményekben kap

helyet, társas életükhöz, rendezvényeik lebonyolításához a szervezési és technikai hátteret

is ők biztosítják.

Az egyesületek helyzetének elemzésekor az alábbi hármas probléma körvonalazódik:

finanszírozás-támogatás, információ-kommunikáció, koordináció-nyilvánosság. A civil

szervezetek nagy részénél visszatérő probléma az anyagi finanszírozás kérdése. Az országos,

ill. megyei rendszerbe tartozó szervezeteknél a megyei elosztás elve nem kedvező. A helyi

önálló csoportok, szervezetek mindegyike gazdálkodik tagsági díjjal is, ám ezek

nagyságrendben nem olyan nagyok, amellyel hosszabb távon tervezhetnének.

Az önkormányzati hivatalban erre kijelölt köztisztviselő foglalkozik a civil szervezetek

ügyeivel. A csoportok felkészítése szervezetépítésre, fejlesztésre, lobbizási technikák

megtanulására, rendezvényszervezésre elengedhetetlen. Keszthely Város Önkormányzata

kiemelten figyelmet fordít a civil szervezetekkel való jó kapcsolattartásra és ezek anyagi

támogatására, vagy egyéb módon való segítésére.

Keszthelyen aktívan tevékenykedő civil szervezetek:

"Marci" Cukorbeteg Gyermekekért Kht.

Keszthelyi Néptánchagyományokért Alapítvány

Vajda János Öregdiákok Egyesülete

Nők a XXI. Századért Egyesület

42

Zeneiskola Baráti Kör

KESOTE Mozgáskorlátozottak Szakosztálya

Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete

Befag Erdész Lövészklub

Bencés Szellemiségért Alapítvány

Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub

Da Bibere Zalai Borlovagrend

Fafaragó szakkör

Georgikon DSE

Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány

Keszthely Életfa Alapítvány

Keszthely-Boppard Baráti Társaság

Keszthelyi Akadémia Alapítvány

Keszthely Kertvárosért Egyesület

Keszthelyi Kilométerek Egyesület

Keszthelyi Környezetvédő Egyesület

Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület

Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja

Keszthelyi Spartacus SK

Közgazdasági Szakközépiskoláért Alapítvány

Magyarországi Gyermekbarátok Keszthelyi Szervezete

Magyar Vöröskereszt

Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke Csoportja

Margaréta Nyugdíjas Klub

Pre Medicina Alapítvány

Rákóczi Szövetség Keszthely és Térsége Helyi Szervezete

Sailing Alapítvány

43

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Keszthelyi Spartacus Sportkör

Balatoni Múzeum Alapítvány

Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény

19.§-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei,

jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve

más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres

kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek

tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások,

kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása,

valamint a lakosság Önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdek-képviseleti

szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

Említett törvényi rendelkezést szem előtt tartva Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-

testülete a szervezeti és működési szabályzata értelmében a képviselő-testület tagjain kívül

minden nyilvános ülésre meghívja azon civil szervezetek képviselőit, melyekkel az

Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött.

Fenti rendelkezések alapján a képviselő-testületi ülésekre meghívást kapnak az alábbi

szervezetek:

Keszthelyi Nagycsaládosok Egyesülete

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthelyi Ügyfélszolgálati Iroda

Vajda János Öregdiákok Egyesülete

„Kiskeszthelyért" Egyesület

Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete

Keszthelyi Környezetvédelmi Egyesület

Pedagógusok Érdekképviseleti Szervezete

Keszthelyi Ipartestület

Keszthely-Kertvárosért Egyesület

Keszthely Város Önkormányzata a kötelezően ellátandó feladatainak teljesítése során is

folyamatosan bevonja a civil szervezeteket.

44

Példamutató tevékenységet végez e területen a keszthelyi Helikon Kórus és Baráti Köre

Egyesület, mely tagjai alkotják az 1987-ben alakult Festetics Kastély HELIKON Kórusát. Az

amatőr vegyeskar tagjainak száma 40-45 fő között van.

Évente 25-30 alkalommal szerepelnek a város, a kastély rendezvényein, a környékbeli

településeken, templomi hangversenyeken, bel-, és külföldi kórustalálkozókon, hallhattuk

éneküket a Magyar Rádióban és Televízióban, a Magyar Nemzeti Galériában is. A HELIKON

KÓRUS az elmúlt évek során számos külföldi kapcsolatot létesített, sok énekkart látott

vendégül. Szép sikerrel szerepeltek Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Erdélyben,

Franciaországban és Olaszországban, Cseh és Lengyelországban. Zala megyében különösen

sokat énekel a kórus, hiszen önálló koncerteket adnak rendszeresen Keszthelyen, Hévízen,

Várvölgyön. Kezdeményezői és résztvevői a zalai vegyes-karok évenkénti találkozójának és

szereplői a Balatoni Fesztiválnak. Repertoárjukban kiemelt helyet foglal el a XX. századi

magyar kórusirodalom. Szívesen vállalkoznak új művek bemutatására. A HELIKON KÓRUS

1997-ben több elismerésben részesült: átvehették a Zala Megyei Önkormányzat

Közművelődései Nívódíját és a „Keszthely Városért" kitüntetést is. Az „Éneklő Magyarország"

minősítő kórustalálkozón 1989-ben ARANY minősítést ért el, 1997-ben pedig a „Fesztivál

Kórus" címet kapta.

Jelentős szerepet töltenek be a Pannon Egyetem helyi karának kulturális civil szervezetei is.

A Georgikon Alapítványt az intézmény tanárai és egykori tanítványai javaslatára 1992-ben

hozta létre a Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar. Az 1998-ban közhasznú szervezetté

nyilvánított Alapítvány célja a Georgikon hagyományainak ápolása, a Kar legkiválóbb

hallgatóinak, fiataloktatóinak, kutatóinak támogatása különböző ösztöndíjak formájában, a

hallgatói öntevékeny csoportok működésének segítése, a Georgikon és a tanszékek

történetét, valamint jeles elődeink életútját bemutató könyvek, kötetek megjelentetése. Az

Alapítvány az SZJA 1%-os felajánlásából befolyt összeget hallgatói ösztöndíjakra, "az év fiatal

oktatója" ösztöndíjra, a Georgikon történetét feldolgozó kiadványok sorában jeles

professzoraink életrajzi köteteinek megjelentetésére, külföldi tanulmányutak támogatására,

a hallgatói TDK munka díjazására, nagyobb kari rendezvények (Gazdászbál, Balaton Regatta,

Diáknapok, Gazdásztalálkozó) és a beiskolázást segítő tevékenység támogatására fordítja.

A Keszthelyi Turisztikai Egyesület 2008. májusában alakult azzal a szándékkal, hogy

összefogja a város turizmusában érintett szervezeteket, cégeket, vállalkozásokat,

magánszemélyeket és így segítsen annak fejlődésében. A célok között szerepel többek

között az idegenforgalmat fellendítő marketing feladatok és fejlesztések koordinálása, a

városba érkező kül- és belföldi vendégek számának növelése, és a turisztikai

termékfejlesztés. Egymást kölcsönösen segítve, a jó partneri viszonyt megtartva

hatékonyabban lehet az érdekeket érvényesíteni térségi szinten is. Az egyesület és tagjai -

mivel megfelel a TDM-modell előírásainak – számos minisztériumi és régiós támogatásra

pályázhatnak. Mára már mintegy 60 taggal büszkélkednek.

Fontos kiemelni A Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi szervezetének kulturális téren

kifejtett tevékenységét is, amely során emléktáblákat állítanak jeles személyiségek

emlékére, képzőművészeti kiállításokat hoznak létre, ahol elsősorban női alkotók műveit

45

vonultatják fel (pl. Víz és Fény c. kiállítás.), saját tervezésű, készítésű zászlókkal díszítik a

Keszthely sétáló utcáját, vagy akár a Festészet Napja alkalmából rendeznek tárlatot.

Hosszabb múltra tekint vissza a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete, akik nélkül ma már

nem képzelhető el Keszthelyen és környékén bor- és gasztronómiával kapcsolatos

rendezvény, de ők a főszervezői a minden év februárjában megrendezett Keszthelyi

Karneválnak és a Tabányi Harmonika Gálának is.

A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk még ide a keszthelyi Környezetvédő Egyesületet, akik

az oktatási intézmények gyermekei számára rendszeresen programokat szerveznek (pl. Fák

és Virágok Napja), részt vesznek a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában stb. A Simándy

József Baráti Társaság pedig a világhírű, keszthelyi kötődésű operaénekes emlékére szervez

rendszeres összejöveteleket, ismeretterjesztő előadásokat, koncerteket.

A Dunántúl legnagyobb középiskolás rendezvényének, a Helikoni Ünnepségek

megrendezésének biztosít hátteret az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány,

mely eseményre 4000 diáknál is több érkezik a városba kétévente.

Fontos szerepe van a történelmi, hagyományőrző szervezetek helyi csoportjainak is - pl.

Kossuth Szövetség, Rákóczi Szövetség - , akik nemzeti ünnepeink megtartásában működnek

közre, vetélkedőket, pályázatokat szerveznek elsősorban az óvodás-iskolás korosztályoknak.

A Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület célja a családi és közösségi értékek és

érdekek erősítése és védelme, a nemzeti, polgári, keresztény értékrend, világnézet és

politikai gyakorlat bemutatása és tárgyalása a helyi önszerveződések és az önkormányzati

munka támogatása. Szervezetük szellemi műhelyként működik: ismeretterjesztő

tevékenységet végez, előadásokat, konferenciákat szervez. Több keszthelyi és térségi civil

szervezettel (Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete, Rákóczi Szövetség, a KÉSZ helyi

szervezete, Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztető Fórum) közös rendezvényeket szervez.

2004 - 2010 nyarán saját költségen moldvai csángó gyermekeket fogadtak 1 hétig. Csoportos

utazásaik voltak Erdélybe, Moldvába, Kárpátaljára és Felvidékre, melynek legfőbb célja a

kapcsolatfelvétel az ott élő magyarsággal. 2007-ben az egyesület elnökét megválasztották a

Kistérségi Civil Egyeztető Fórum elnökének. Aktív pályázóként az „Összefogással a Zöld

Keszthelyért” című programban 3 civil szervezet közreműködésével támogatást nyertek el

egy keszthelyi Szent Erzsébet emlékhely kialakítására. Továbbá minden évben részt vesznek

és aktívan közreműködnek a szervezésben, lebonyolításban Keszthely város ünnepségein,

megemlékezésein.

Keszthelyen igen jelentősek az egyes kerületek kulturális életét mozgató civil szervezetek.

akik minden évben megrendezik a maguk rendezvényét, amire az egész városból várják a

vendégeket. Ezek közé tartozik a Helikon Liget Egyesület, a Zámor Térségért Egyesület, a

Keszthely Kertvárosért Egyesület és a Kiskeszthelyért Egyesület. Ezek a civil szervezetek

minden évben megrendezik a maguk nyári rendezvényét, amire az egész városból várják a

vendégeket. A „Kiskeszthelyért Egyesület" Közösségi Ház létrehozása céljából, közösségi,

kulturális munka végzésére használatba kapta a Keszthely, Sopron u. 2. szám alatt található,

46

önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant a használat fejében pedig a civil szervezet elvégzi

az épület belső tereinek festését, takarítását.

2007-ben törvényi előírásra megalakult a Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztető Fórum,

melynek számos keszthelyi egyesület is tagja. Léte, tevékenysége hatással van a helyi

szervezetek munkájára is. Pályázati aktivítása által alakult meg a Nyugat-Balatoni Civil

kerekasztal, és a kistérségi civil közművelődési koncepció helyzetelemzése. Jelenleg civil

információs irodát működtet, mely a városi civilek munkáját is segíti.

2.9. Magisztrátus

Keszthely Város Önkormányzata 2003-ban elfogadott Gazdasági Programjának

turizmusfejlesztésre vonatkozó része megfogalmazta egy olyan védnöki klub, Tiszteletbeli

Magisztrátus létrehozásának szándékát, mely elősegítheti a város nemzetközi

kapcsolatainak építését, a nyitást a „külvilág" felé, ül. célja a város jövőjéről való közös,

felelős gondolkodás elősegítése Keszthely gazdasági és kulturális továbbfejlődése

érdekében.

2.10. Testvérvárosi kapcsolatok

- HOF VAN TWENTE (HOLLANDIA)

Civil kezdeményezésre 1991. október 17-én megtartott ülésén mondta ki Keszthely Város

Képviselő-testülete abbéli szándékát, hogy barátsági szerződést köt Ambt Delden és Stad

Delden városával. Megalakult a Keszthely-Delden Alapítvány (elnöke Kúti Géza), azzal a

céllal, hogy ápolja Keszthely és Delden kapcsolatát, az ezzel összefüggésben felmerülő

teendőket elvégezze. Olyan közérdekű célokat támogatnak, amelyek elsősorban kulturális,

szociális és emberközpontú kapcsolatok építését és fenntartását szorgalmazzák.

A három város közötti barátsági szerződéskötésrel992. május 27-én került sor Keszthelyen,

majd a testvérvárosi szerződés megkötésére 1993. április 17-én Stad Deldenben. Az

együttműködés legfontosabb területei: Önkormányzat, gazdaság, oktatás, kultúra,

környezetvédelem.

2001-ben, közigazgatási átszervezésből adódóan Hof van Twente önkormányzatába

integrálódott Ambt Delden és Stad Delden. Hof van Twente Önkormányzata a testvérvárosi

kapcsolat folytatásáról és megerősítéséről döntött. Az új testvérvárosi szerződés

megkötésére, a 10 éves kapcsolat méltó megünneplésére, 2002. június 9-én Keszthelyen, a

Város Napján került sor .

- BOPPARD (NÉMETORSZÁG)

Civil kezdeményezésére, az 1980-as évek elején került sor a kapcsolatfelvételre Keszthely és

Boppard között. A rendszerváltás után a Boppard-Keszthely Baráti Kör ápolta az

együttműködést (elnöke Kálóczi Ferenc). Az együttműködés elsősorban a sport, a kultúra és

az oktatás területére irányult. A két város között testvérvárosi kapcsolat hivatalos

deklarálására 1997. május 29-én Keszthelyen, a város 750 éves évfordulója alkalmából

rendezett ünnepség keretében került sor. Az új boppardi polgármester beiktatási ünnepsége

47

keretében 1997. október 3-án a két város testvérvárosi kapcsolatát Boppardban is

megerősítették.

A testvérvárosi kapcsolatot azzal a szándékkal kötötte meg a két város, hogy elősegítsék

polgáraik kulturális, idegenforgalmi, sport, szociális és gazdasági együttműködését.

ALANYA (TÖRÖKORSZÁG):

2005. november 11-én Török Konzulátus nyílt Keszthelyen. Az eseményt megelőzte egy

török delegáció és a Magyarországra delegált török nagykövet látogatása

önkormányzatunknál. Előzetesen több magyar várost is meglátogattak, végül Keszthely

városa mellett döntöttek egy új konzulátus megnyitását illetően. Kereskedelmi

kapcsolatainak köszönhetően a tiszteletbeli török konzul Farkas Ernő, a Kis-Balaton

Kereskedőház Rt. tulajdonosa lett.

Farkas Ernő lehetőséget keresett partnervárosi kapcsolat létrehozására, melynek

eredményeként Hasan Sipahioĝlu úr, Alanya polgármestere, meghívta Keszthely Város

Önkormányzata delegációját a 2006. május 27-28.-ára szervezett Turisztikai és Kulturális

Fesztiválra. Keszthely Város Önkormányzata részéről 8 fős delegáció utazott a török

településre, ahol a két város polgármestere aláírta az Együttműködési Szándéknyilatkozatot

A két település polgármestere és a delegáció tagjai egyetértettek egy testvérvárosi

szerződés aláírásában is melynek aláírására 2006. augusztus 20-án Keszthelyen került sor.

SZÉKELYUDVARHELY (ROMÁNIA-ERDÉLY):

Székelyudvarhely településsel több, mint 4 évre visszatekintő élő kulturális kapcsolatot ápol

Keszthely város. Számos székelyudvarhelyi képzőművész - fotó, festészeti, tűzzománc –

kiállítási anyagának adott otthont a Balatoni Kongresszusi Központ és Színház. 2007-től

minden évben tűzzománc tábort szervezett a Goldmark Károly Művelődési Központ, a

Székelyudvarhelyi Művelődési Központ együttműködésével. 2007 és 2009 májusában Erdély

egyik legkiemelkedőbb hagyományőrző rendezvényére, a Szejke Fesztiválra utazott a

Goldmark Károly Művelődési Központ és Keszthely város delegációja. 2009-ben kiállítás nyílt

Székelyudvarhelyen fiatal keszthelyi művészek munkájából, Burucs Szabolcs képzőművész és

Benke Zoltán fotográfus alkotásaiból.

A nagy érdeklődésnek és a kibontakozó kulturális kapcsolatoknak köszönhetően 2009.

szeptember 25-én a Goldmark Károly Művelődési Központ képviseletében Csengei Ágota,

igazgató asszony, valamint a Székelyudvarhelyi Művelődési Központ nevében Elekes Gyula,

igazgató intézményi együttműködési megállapodást írt alá.

A két település közötti kölcsönösen jó viszonynak köszönhetően Ruzsics Ferenc

polgármester és Bunta Levente, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestereinek

találkozásakor, 2010. május 22-én fogalmazódott meg a testvérvárosi együttműködés

lehetősége.

48

Székelyudvarhely Megyei Jogú Városa Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010.

szeptember 24-i ülésén határozott az együttműködési megállapodás aláírásáról, amit 2010.

október 1-én ünnepélyes keretek között írt alá Keszthelyen a két város polgármestere,

Ruzsics Ferenc és Bunta Levente.

Elnöki városok kapcsolata:

A közép-európai államfők először 1994. április 15-16-án a cseh Litomysl-ben, majd 1995 május

26-27-én Keszthelyen, 1996. június 7-8-án a lengyelországi Lancut-ban, 1997. június 6-8-án a

szlovéniai Piran-ban találkoztak.

Az elnököket fogadó városok polgármestereiben időközben megfogalmazódott a gondolat

az együttműködésre, így Piranban megtartották a Közép-európai városok polgármestereinek

I. konferenciáját. 1998. január 23-24-én ismét találkoztak az államfők a szlovákiai Lőcse

városában, itt tartották meg a Közép-európai városok polgármestereinek II. konferenciáját.

1998. március 17-20-án a cseh Litomyslben került sor az első Elnöki Városok Találkozójára,

ahol szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg egy szövetség létrehozásáról. Az Elnöki Városok

Szövetsége szerződést 1998. június 16-án Keszthelyen írta alá Litomysl (Csehország) Lancut

(Lengyelország) Piran (Szlovénia), Lőcse (Szlovákia) és Keszthely város polgármestere.

Az Elnöki Városok Szövetsége több más általános céllal együtt a következőkre összpontosít:

az országok közötti együttműködés fejlesztése az elnöki városokon keresztül

a szakértői eredmények és a turizmus területén szerzett tapasztalatok megosztása

közös tervek készítése a turizmus reklámozásának érdekében

-további közös tervek készítése, beleértve a kultúra és oktatás területét

-anyagi alap megteremtése a fent meghatározott célokhoz.

Baráti szerződések:

1998. december 4-én Együttműködési Szándéknyilatkozatot írt alá Szilágysomlyó (Simleu

Süvaniei -Erdély) városával Keszthely Város Önkormányzata, Tiszavasvári Önkormányzata,

valamint a Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Pannon Egyetem Georgikon

Mezőgazgaságtudományi Kara).

2000. szeptember 15-én együttműködési megállapodás aláírására került sor Jedrzejów

(Lengyelország) városával.

2001. január 25-én, svéd kezdeményezésre, Képviselő-testületi döntés született

testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Lerum (Svédország) városával.

2001. április 5-én, ukrán kezdeményezésre, Képviselő-testületi döntés született

testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Juzsnij (Ukrajna) városával.

49

2001. június 7-én, finn kezdeményezésre, Képviselő-testületi döntés született testvérvárosi

kapcsolat létesítéséről Kemijarvi (Finnország) városával.

2001. június 28-án együttműködési megállapodás aláírására került sor Stary Sacz

(Lengyelország) városával

2002. július 25-én Keszthely Város Képviselő-testülete együttműködési megállapodás

megkötéséről döntött Piwniczna-Zdrój (Lengyelország) városával.

2002. augusztus 30-án Baráti Deklarációt írt alá Keszthely város polgármestere Turnov

(Csehország) város polgármesterével.

2.11. A város és az egyházak együttműködése

A Keszthelyen működő egyházak képviselőivel az önkormányzat évek óta nagyon jól működő

kapcsolatot tart. Hit- és vallásoktatói tevékenységük révén részt vesznek a keszthelyi

tanulók nevelésében-oktatásában, nemzeti ünnepeink állandó résztvevői, de az

Önkormányzat és a helyi intézmények más nagyrendezvényeit (Város Napja, évfordulós

ünnepségek) is folyamatosan megtisztelik jelenlétükkel az egyházak, és aktív részesei az

egyes létesítmények, beruházások avatásának is.

Az önkormányzat és az egyházak kapcsolattartása kiemelkedően érinti az oktatás területét.

A Veszprémi Érsekség és Keszthely Város Önkormányzata között 2004-ben létrejött

megállapodás alapján a 2004/2005-os tanévtől a város vezetése általános iskola

működtetése céljára hosszú távú bérletbe adta a katolikus egyház részére a Keszthely,

Kossuth u. 75. sz. alatti épületegyüttest, valamint annak berendezési tárgyait. A Veszprémi

Érsekség hosszú távon az ingatlan várostól történő megvásárlását helyezte kilátásba.

A középfokú oktatást érintően a Sarutlan Karmelita Rendtartomány - mint

épülettulajdonos, ill. a Zala Megyei Önkormányzat intézményfenntartó, valamint Keszthely

Város Önkormányzata iskolaalapító a Nagyváthy János Szakközépiskola és Kollégium által

történő ingatlanrész használatáról 1996-ban kötöttek megállapodást. A használattal együtt

járó ellenszolgáltatás részeként a Sarutlan Karmelita Rendtartomány részére Keszthely Város

Önkormányzata részéről évenként átadott pénzeszközt felújítási célra fordítja a tulajdonos.

A Csornai Premontrei Prépostsággal ugyancsak folyamatosan jó kapcsolata van az

Önkormányzatnak. Az elmúlt években (2004) az Önkormányzat 2,5 m Ft-tal támogatta a

Prépostság tulajdonában álló épületegyüttes csapadékvíz elvezetési munkáit.

2.12. Helyi média

2.12.1. Keszthelyi Televízió

A helyi médiumok közül Keszthely Város Önkormányzata tulajdonában áll a városi televíziót

üzemeltető Keszthelyi Televízió és Szolgáltató Egyszemélyes Kft.

A Keszthelyi Televízió 1985. február 25-én, Zala megyében elsőként, az országban

ötödikként kezdte meg adásait. 1995-ig a város intézményeként, 1996-tól Keszthely város

egyszemélyes Kft-jeként működik.

50

A Keszthelyi Televízió műsora napi 24 órában sugározva 30 km-es körzetben az UHF-66-os

csatornán, a teljes Nyugat-balatoni medencében és a háttértelepüléseken látható. Képi

adásainkkal a hét minden napján reggel 6 órától 11 óráig-, valamint 17 órától 00:30 óráig

jelentkezünk. Képi adásaink szünetében Képújságot láthatnak nézőink. A közszolgálati

műsorok fenntartásához városunk önkormányzata évente a költségvetésében is elkülönített

összeggel járul hozzá, továbbá anyagi lehetőségei függvényében segíti a műszaki

fejlesztéseket.

Műsoraink közel 60%-át saját gyártású anyagok teszik ki.

A szaggatott vonal a sugárzás irányait-, az ellipszisek a besugárzási területeket jelzik.

2005 óta a Balatoni régióban egyedülálló módon napi hírműsorral jelentkezünk. A Keszthelyi

Híradó naponta 19 órakor kezdődik és a független felmérések szerint a 18-20 óra közti

idősávban az összes országos sugárzású híradónál, hírműsornál jobb nézettségi arányt

értünk el. A nézőszám ma már alkalmanként az 5-8 ezer nézőt is meghaladja (adástérségünk

potenciális nézőszáma eléri a 65.000 főt) Mára már igen jelentős nézettség mellett látható,

a pályázati összegekből készülő pénteki Szignatúra kulturális magazinunk és a Nyugati Régió

– regionális magazinunk is.

2008-tól a Szombathelyi Televízió javaslatára Keszthely, Zalaegerszeg, Győr, Nagykanizsa és

az ötlet-gazda Szombathely helyi televízió létrehozta a West – Pannon Audiovizuális

Klaszter-t, három megyét érintő együttműködését. A heti műsorcserével nézőink nem csak

Keszthely és vonzáskörzetének eseményeit ismerhetik meg Nyugati Régió műsorunkban, de

betekintést kapnak tágabb környezetük, a Nyugat-dunántúli régió három megyéjének

mindennapjaiba, kulturális történéseibe és gazdasági eseményeibe is. De ugyanígy értéket

jelent, hogy a másik öt település lakói is megismerkedhetnek Keszthely város örömeivel,

gondjaival e műsor által.

Napi híradónkban 1 éve működik regionális hírblokk, ahol a szélessávú internetes elérésnek

köszönhetően rendszeresen tudósítunk győri, szombathelyi, soproni, zalaegerszegi,

nagykanizsai, eseményekről. Ez természetesen vissz-irányú összeköttetést és anyagküldést is

jelent, aminek eredményeként a fent említett televízióknál is rendszeresen jelennek meg

Balatonról, balatoni eseményekről szóló hír-adások. A napi együttműködés eredményeként

híradásainkat a Nyugat-dunántúli régió 3 megyéjében több mint 700.0000 potenciális nézőt

jelent.

Külön felmérettük, hogy a helyi médiumok közül melyekben és milyen gyakorisággal szoktak

helyi hírekről tájékozódni az emberek. Itt is elmondható a Keszthelyi Televízió vezető

szerepe. A továbbiakban is azon dolgozunk, hogy ezt a nézettséget és elfogadottságot

növeljük és Televíziónk a keszthelyi közélet mindennapos szerves részévé váljon.

A magazinok témaválasztása az élet minden területét átfogja: a közéletet, a gazdaságot, a

kultúrát, az életmódot, az ifjúságot, a sportéletet. A napi programot más televíziós

társaságoktól átvett összeállítások és filmek is színesítik. A szerkesztőség az évek során egyre

szorosabb kapcsolatot alakított ki az országos műsorszolgáltatókkal, így rendszeresen készít

51

tudósításokat a Magyar Televízió különböző osztályainak, a Duna Televíziónak, a Sport 1

csatornának valamint a HÁLÓZAT Televíziónak, amelynek egyben együttműködő partnerei

vagyunk. A közvéleményben, az országos médiumokban folyamatosan megjelenő pozitív

város és térség kép - ha közvetetten is, de mindenképpen el nem hanyagolható hasznot hoz.

A Társaság adottságainak kihasználásával lényeges szereplője lett a helyi reklámpiacnak. Az

ebből származó bevételeink folyamatosan nőnek. A sugárzási jog megszerzésével lehetővé

vált, hogy a Televízió a reklámpiacon korábban elfoglalt pozícióin túl újabb területeket

szerezzen. Képi adásaink mellett működő Képújságunkban az állóképes hirdetéseken kívül,

reklámfilmek bejátszására is van mód. Internetes összeköttetés révén megrendelőinknek

lehetőségük van hirdetéseiket Keszthelyen, Marcaliban, Tapolcán, Nagykanizsán, Siófokon,

Zalaegerszegen és Zalaszentgróton is megjelentetni. A megrendelt reklám - az elkészítést

követően - 1 órán belül olvasható a rendszerhez tartozó valamennyi városban, közel 110.000

háztartásban.

2010. évben megújult Televíziónk internetes honlapja - www.tvkeszthely.hu - amin a

pályázatos műsoraink napi rendszerességgel frissített videó archívuma is elérhető. On-line

adásunkat a világ bármely pontjáról figyelemmel kísérhetik, az érdeklődök. Ezzel a

szolgáltatásunkkal kívánjuk segíteni azokat, akik sugárzási területünkön kívül élve,

érdeklődnek a Balaton Fővárosában és vonzáskörzetében történő, hír-, sport- és kulturális

események iránt.

A Keszthelyi Televízió ügyvezető igazgatója Dr. Molnár András - 20/9392-970. A rendszeres

műsorgyártásban foglalkoztatottak száma 20-22 fő.

2.12.2. Helikon Rádió

A Helikon Rádió 2001 júniusa óta sugározza Keszthelyről zenés kereskedelmi adását, az FM

99.4 MHz-en. Adásuk napi 24 órában Keszthelyen és annak 30 km-es körzetében fogható.

Szerkesztőségük a Keszthely Plázában kialakított látványstúdióban működik.

Önálló hírszerkesztői stábuknak köszönhetően a leggyorsabb és legmegbízhatóbb helyi

információforrás tudnak lenni, legyen az közéleti vagy politikai történés, kulturális esemény,

közlekedési információ. A helyi információkon túl természetesen az ország és a nagyvilág

híreiről is beszámolnak.

Műsorainknál és a zenei szerkesztésnél is amellett, hogy elsődleges céljuk a szórakoztatás,

kiemelt figyelmet fordítanak a valódi értékek közvetítésére.

Hallgatói célcsoportjuk elsősorban a 19-49 évesek korosztálya, de Szájhős című

tiniműsorukkal a fiatalabbak felé is nyitottak, terveik között pedig nyugdíjas műsor is

szerepel.

A Balatoni Riadó című friss, könnyű reggeli műsor hétfőn és pénteken páros

műsorvezetésben showműsor jelleggel várja a hallgatókat. Változatos zenei kínálatuk

minden nap Kívánságműsorral egészül ki. Vasárnap este a hét legnépszerűbb dalaiból

összeállított Slágerlista hallható.

52

Minden csütörtök délután, heti váltásban hallhatják a Kerekasztal, valamint a Helikon

Detektív című műsoraikat. Előbbi közéleti-politikai témákkal, utóbbi oknyomozó, tényfeltáró

műfajban várja a hallgatókat.

Délutánonként Helikon Café címmel tematikus közéleti műsorokkal jelentkeznek, a

szabadidő, a családi- és lelki élet, gasztronómia, kultúra és bulvár témakörökben.

Hétvégén esti műsoridőben jelentkezik két zenei műsoruk: pénteken a Koktél elektronikus

tánczenei magazin, szombaton pedig a Music Trend, a zenei jövendőmondó magazinműsor

szolgáltatja a zenei újdonságokat. Hogy a rockzenét szeretőkről se feledkezzenek meg,

csütörtökönként este a Kopasz kutya című rockzenei műsor hallható a rádióban.

Szombaton délutánonként jelentkezik a Szájhős tinimagazin, melyet két valódi tinédzser, a

rádió két ifjú tehetsége, a 14 éves Hegyi Roland és a 16 éves Nagy Márk vezet töretlen

népszerűséggel.

2.13. Építészeti értékek, épített örökség

thelyen a műemléki védettséget élvező épületek, szobrok, parkok száma meghaladja a 60-

at. A város épített örökség helyszínei közül az alábbiak a legfontosabbak: Festetics kastély,

Fő téri templom és kolostor, a Belváros műemléki jelentőségő épületegyüttese (Pethő Ház,

Goldmark Károly Művelődési Központ), a Georgikon épületegyüttese, múzeumok (Balaton

Múzeum. A Balaton-parti Hullám és Balaton Szálló, a Szigetfürdő, és móló. Fenékpuszta

római kori romjai, egyéb régészeti leletek (vaskori sírhalmok, templomromok), Festetics

uradalmi épületek (például a kiskastély és kancaistálló). A kiemelkedő építészeti értéket

képviselő műemlékek mellett a város 300- nál is több védett épülettel, utcaképpel, térrel és

térrészlettel rendelkezik. Ezek közül a legjelentősebb az évszázados szerkezetű és

épületállományú Fő tér. A teret és környékét a civilizáció fejlődése, de inkább ártalmai

napjainkra tömegközlekedési csomóponttá, csaknem élhetetlen városrésszé silányították. A

város döntésével ennek a folyamatnak véget vetett, elkezdődött a tér rekonstrukciója.

Bizton állíthatjuk, hogy a forgalom csaknem teljes kizárásának, a jelentős nagyságú

zöldfelület növelésnek, az igényesen berendezett és megvilágított nagy kiterjedésű gyalogos

térnek, a felújított és új közfunkciókkal ellátott épületeknek az eredményeképpen 2011 késő

őszére egy, az itt élő embereknek és a jelentős számú idelátogató turistának is kedvelt és

sok mindenre használható köztere készül el. Lehet itt majd kényelmesen sétálni, barátokkal,

ismerősökkel találkozni, és beszélgetni, az árnyat adó fák alatti padokon vagy az új

szökőkutak mellett üldögélni, utcazenét hallgatni, könnyű-és komolyzenei hangversenyeket

és színi előadásokat élvezni, kirakodó és ünnepi vásárokon nézelődni és vásárolni.

2.14. Gasztronómia és borkultúra

A zalai táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpli prósza, a dödölle, a galambleves. A

balatoni halak fogyasztása, a halételek különleges szerepet töltenek be a térség

gasztronómiai palettáján a halételek. A térségben jelentős hagyományai vannak a

borkultúrának. A Balaton-felvidék területén a Balaton környékének szőlővel betelepített

hegyei a világ egyik legszebb panorámáját kínálják. A borút települései a Balaton-felvidéki

Nemzeti Park részét képezik, páratlan természeti kincsekkel rendelkeznek. A természeti

53

szépségek mellett a népi építészet emlékeit, pincéket és présházakat, valamint kúriákat is

megtalálhatjuk a környező településeken és a szőlőhegyeken. Több mint kétezer éves

hagyománya van itt a szőlőművelésnek és borkészítésnek, erre utal a dobogói kelta sírban

talált boroskancsó felirata is, mely tartalmát így kínálta: „Da Bibére", vagyis „Adj innom".

Hosszantartó, diszkrét illatú, fajtakarakteres, gyümölcsös, közepesen testes, finom zamatú

borok teremnek ezen a tájon. A borvidék fő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Ottonell

Muskotály, Rajnai Rizling, Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Rizling-szilváni, Nektár, és a helyben

nemesített Cserszegi Fűszeres. A szőlőhegyi szokások alapján született rendezvénysorozatok

színes nyári-őszi programokkal, bornapokkal, szüreti fesztiválokkal, Márton-napi

borszenteléssel várják a térségbe látogatókat. A vidék egyik legnagyobb vonzereje az itt élő

gazdák vendégszeretete. A boros barangolások olyan élményt nyújtanak, melyet nem szabad

kihagyni.

2.16. Egyéb intézmények

A város 2000-ben a környező önkormányzatokkal és magánvállalkozókkal közösen alapította

meg a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodát, amely többek között a város kulturális kínálatát is

népszerűsíti különböző kiadványaival és azok turisztikai vásárokon történő terjesztésével.

Ma már nem kétséges, hogy a 2000-ben alakított Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht., a

jelenlegi iroda jogelődje volt az ország első „TDM” elveken működő szervezete,

megalakulása óta jelentős változásokon ment keresztül, mind szervezeti, mind finanszírozási

szempontból többszöri reformok által biztosítva a térségi szerveződés fennmaradását,

életképességét.

A turisztikai egyesületek létrejötte, az állam által is támogatott TDM rendszer kiépítése

azonban új helyzetet teremtett, ami által halaszthatatlan kérdéssé vált az egyesületek

együttműködésének kidolgozása, illetve a Kft tulajdonosi szerkezetének átalakítása.

A 2009-es évtől a Kft tulajdonosai kizárólag önkormányzatok, és turisztikai egyesületek.

Keszthely Város 30 %-os üzletrésszel, a többi önkormányzat 100-100eFt névértékű

tulajdonrésszel rendelkezik. Öt turisztikai egyesület (keszthelyi, gyenesdiási,

vonyarcvashegyi, balatongyöröki, hévízi) azonos névértékű üzletrészt birtokol (500-500-eFt),

továbbá üzletrészt birtokol még a zalakarosi és a zalavölgyi turisztikai egyesület is..

Vállalkozók, vállalkozások csak a települési turisztikai egyesületeken keresztül igényelhetik a

Kft szolgáltatásait. A Kft-ben az önkormányzatokat hivatalosan a polgármesterek, vagy az

általuk delegált személy (általában turisztikai referens) képviseli. Az egyesületeket a

döntéshozatal során a turisztikai egyesületek elnökei képviselik, a közös munkát pedig a

turisztikai egyesületek menedzserei végzik.

Így nincs szükség külön döntéshozó szervezetre (pl szövetség), a turisztikai egyesületek

érdekeit közvetlenül a munkaszervezeten belül képviselik az egyes egyesületek elnökei.

2.17. A helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis

ERŐSSÉGEK.

Keszthely gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik, a település történelmét őrzi a

helyi emlékezet. Természeti adottságánál fogva alkalmas turisztikai célpontként megjelenni.

Keszthely város valódi központként funkcionál.

54

A település rendelkezik megfelelő közösségi térrel /GKMK/, melyben erőteljes

közművelődési munka folyik. A hagyományos könyvtári szolgáltatást a keszthelyi Fejér

György könyvtár végzi.

Pozitívum, hogy a település lakói igénylik a közösségi élményt nyújtó rendezvényeket. A

programok sokszínűek.

A településnek van közművelődési rendelete. A település közművelődési intézményében

szakdolgozók végzik munkájukat, megfelelő körülmények között.

Jó a pályázati eredményesség.

A Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében és Keszthelyen a legnagyobb a civil aktivitás.

Több civil szervezet is működik, akik akár önállóan is programokat szerveznek.

Részvétel a Kistérségi KÖZKINCS kerekasztal munkájában.

GYENGESÉGEK

A település kétféle élete, a nyári és téli arca. Nehéz színvonalas programokat szervezni

valamennyi évszakban.

A turisztikai szereplőkkel való együttműködés még kívánni valót hagy maga után. Nem

ismerik fel, hogy összefogásban az erő, milyen módon gazdagíthatják kínálatukat.

Szükség volna a közművelődési intézmény épületének tovább-bővítésére, hogy alkalmas

legyen konferencia- turizmus lebonyolítására. / Balaton Színház II-III. ütem megépítése/

Meglévő értékeit a település sokszor nem értékeli. A látnivalókat nem hozzák olyan

állapotba, amelyben értékes turisztikai vonzerőként funkcionálhatna. / pl. Amazon/

A település közművelődési szakemberei között ritka. egymás rendezvényeinek látogatása

Nincs városi kultúra, nincs jellegzetes irány, nincs helyi márka.

A város térséggel való kapcsolata esetleges. A kistérséget nem vonják be a programok

lebonyolításába és marketingjébe sem. A szervezők – kevés kivétellel - nem számítanak

célzottan a kistérség településeiről érkező közönségre (kivétel bérletes színházi előadások),

nem folytatnak marketinget ez irányba, de nem is kínálnak szolgáltatást, kihelyezett

programokat a települések lakóinak. Nincs kistérségi szintű közművelődési ellátórendszer, a

városi kulturális központ csak alkalmanként vállal ilyen jellegű szerepet.

A marketingeszközök szerény kihasználtságot mutatnak.

A felsőoktatásban tanuló fiatalok nem térnek vissza a lakóhelyükre a munkahely hiánya

miatt.

LEHETŐSÉGEK:

55

A megnyíló hazai és uniós források lehetővé tehetik az intézményrendszer részleges

felújítását.

A funkcióbővítő megújításának új lökést adhat a prioritások között szerepeltetett kulturális

örökség megőrzése.

Szorosabbá fűzheti a települések közötti kapcsolatokat a létrejövő kistérségi szintű

programszervezés is.

Városi szintű lépések történtek a programkoordináció javítása céljából.

VESZÉLYEK

Tovább folytatódik az önkormányzatok elszegényedése, így veszélybe kerül a közművelődési

intézményhálózat is.

Az iskolák bezárása tovább szűkíti a helyi értelmiség létszámát, nem csak a tervezés-

szervezés, de a kulturális fogyasztás bázisát is megszüntetve.

3. A közművelődés finanszírozása

Keszthely Város Önkormányzata kötelező közművelődési feladatait költségvetéséből

finanszírozza. Ennek forrása Keszthely Város Önkormányzata saját bevétele, továbbá a

központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulásból, központosított

előirányzatokból származó összeg és az egyéb pályázati úton elnyerhető támogatás.

A feladatfinanszírozáshoz hozzájárul a Keszthely Város Önkormányzatának mindenkori éves

költségvetésében közművelődési célra elkülönített céltartalék. Ennek felhasználását

egyrészt a polgármester, másrészt a területen működő Oktatási Kulturális és Ifjúsági

Bizottság hatáskörébe utalta a képviselő-testület. A pályázati úton történő felosztás révén

kulturális és oktatási intézmények, civil szervezetek részesülnek minden évben

támogatásban, mely működési feltételeiket, rendezvényeik megtartását, kiadványok

megjelentetését hivatott segítem.

Kulturális célú támogatást biztosíthat továbbá a Turizmus Városfejlesztési és

Környezetvédelmi Bizottsága, amely számos intézmény, civil szervezet testvér- vagy

partnervárosi kapcsolatainak működtetését segíti ezzel elő.

Keszthely város egészének kulturális életét gazdagító közművelődési tevékenységek

megvalósítása érdekében, egyedi döntések alapján Keszthely Város Önkormányzata az

érintett intézményekkel és szervezetekkel közművelődési megállapodást köt, illetve

alkalmanként, egyes feladatokhoz támogatást nyújt. Kiemelendő ezek közül a kulturális

fesztiválokra, nyári színház működtetésére, filharmónia hangversenysorozatra stb. biztosított

helyi önkormányzati támogatás.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testület már hatodik éve munkaterv szerint,

évente napirendre tűzi a pályázatfigyelésről és a megvalósult pályázatokról szóló éves

beszámolót. Ennek célja, hogy a város vezetése átfogó képet kapjon az Önkormányzat

56

fenntartásában levő intézmények, továbbá a polgármesteri hivatal osztályai által teljesített

pályázati tevékenységről, az előkészített pályázatokról és a pályázatokon nyert

pénzeszközök felhasználásáról.

Az eltelt néhány évben kiemelt szerepet kapott a pályázatfigyelés és a pályázati kiírások adta

lehetőségek minél hatékonyabb és eredményesebb kihasználása. E cél érdekében a

pályázatfigyelés - mint feladat - beépítésre került a polgármesteri hivatal Ügyrendjébe. A

hivatal munkatársa figyelemmel kíséri és feltárja az önkormányzat tevékenységét érintő,

ahhoz kapcsolódó lehetőségeket, javaslatokat tesz a pályázatok benyújtására, közreműködik

előkészítésükben, koordinálja azokat.

Keszthely Város Önkormányzata 2002-ben a Kapcsolatok kultúrája, kultúrák kapcsolata c.

nemzetközi fesztivál megszervezéséért az Európai Bizottságtól Golden Star-díjat kapott.

A város közművelődési alapintézménye a Goldmark Károly Művelődési Központ, a könyvtári

szolgáltatást pedig a Fejér György Városi Könyvtár fenntartásával látja el az Önkormányzat. E

két intézmény pályázati tevékenysége biztosítja alapvetően a területen bevonható más

források igénybevételét.

Ezeken túlmenően az Önkormányzat és hivatala pályázati tevékenysége emelkedik ki,

melyek közül legnagyobb volumenű pályázati támogatásban a város a színház- és

konferenciaközpont beruházáshoz kapott. Jellemzők továbbá a rendezvénytámogatási

pályázatok (pl. Város Napja, Keszthely ismét várossá nyilvánításának 50. évfordulója, más

évfordulós pályázatok stb.). Könyvtártoló tevékenységéért Keszthely Város 2 alkalommal

nyerte el a kitüntető címet.

Keszthely 2005-ben elnyerte a Kultúra magyar városa kitüntető címet.

Aktív pályázati tevékenységet folytatnak az önkormányzat fenntartásában működő -

elsősorban a nevelési-oktatási intézmények -, az ő tevékenységüket fenntartójuk pályázati

önrész biztosításával segíti.

4. Stratégia, célok, prioritások, intézkedések

4.1. Elképzelt jövőkép:

A kiegyensúlyozott, természettel összhangban élő ember, aki együttműködéseivel,

tapasztalataival gazdagítja környezetét, tiszteletben tartva az elődök által megalkotott tárgyi

és szellemi emlékeket.

4.2. Célok:

Közművelődés széleskörű összefogáson nyugvó fejlesztése a helyiek és a vendégek

érdekében

Prioritások:

1./ színes, tartalmas kulturális és sportélet – széleskörű koordinációval

57

2./ hagyományőrzés és örökségvédelem

3./ gazdag civil élet

4.3. Intézkedések:

Párbeszéd + információ

Intézményi és civil kapcsolatok folyamatos bővítése (Civil ház)

Rendezvénykoordináció és kapcsolódó információszolgáltatás

Helyi ajándék és egyéb termékértékesítés (piac, stb.), védjegy

Tematikus utak, programok (összefogás a turizmus szervezőivel)

4.4. Lehetséges stratégiák

Az előkészítő beszélgetések és a rögzített fejlesztési elképzelések alapján az alábbi fő

irányok fogalmazódhatnak meg:

- Együttműködés a kistérség településeivel - Együttműködés a turizmus szereplőivel - Helyi programok szervezése, városi nagyrendezvény, melyek történelmi emlékekre,

helyi hagyományokra alapozva akár turisztikai vonzerőként is meggyökeresedhetnek. - Saját márka kialakítása, egységes városi marketing - A közművelődés területén továbblépés a felnőttképzés irányában - Programkoordináció, kötelező programbejelentés - A kultúra szereplői közötti kommunikációs csatornák működtetése.

4.4.1. Együttműködés a kistérség településeivel

A kistérség abban a kivételes helyzetben van, hogy szinte valamennyi települése kedvező

természeti adottságokkal, jelentős természeti értékekkel büszkélkedhet. A bakancsos

turizmus infrastruktúrájának kialakítása összekapcsolható ezen értékek szellemi

örökségének gondozásával is. A Kis-Balatonhoz, hegyekhez, erdőkhöz, tavakhoz, élővilághoz

kapcsolódó tudás és hagyományok gondozása, bemutatása és összekapcsolása a turisztikai

vonzerő kiteljesítését jelenti. Mindezekre a természeti értékekre alapozva kistérségi szintű

programcsomagok, túraútvonalak, erdei iskolai programok állíthatók össze.

Kialakítható a kistérségen belüli programok rendszeres cserekapcsolata. A települések

összeállíthatják kulturális kínálatukat (képzőművészeti kiállítások, amatőr színjátszás,

tánccsoportok, népdalkörök, nótakörök stb.), mely a katalógus alapján tájoltatható lenne a

kistérségben.

4.4.2. Együttműködés a turizmus szereplőivel

A település intézményei és a turizmus szereplői között szorosabb együttműködés kívánatos.

A turistákkal személyesen találkozó szállásadók át tudják adni tapasztalataikat,

meglátásaikat, ugyanakkor ők is könnyebben értesülhetnek rendezvényekről, látnivalókról.

58

Az együttműködés csírája megtalálható, hisz a Művelődési Központ tagja a Turisztikai

egyesületnek, de ennél komolyabb közös munkára van szükség. / Közös pályázás,pl

nagyszinpad közös rendezvények, rendszeres találkozók a turizmus és a kultúra szervezői

között /

4.4.3. Helyi programok szervezése

A bőséges programválasztékban szükség lenne egy nagy kiemelkedő rendezvényre,

amelynek érdekében a város valamennyi lakosa összefog, s amely a település nevéhez

kötődő esemény lehet. Szükség van ezért a történelmi és néprajzi helyi hagyományok

tüzetes átvizsgálásához, városi konszenzus kialakításához, az egység megszervezéséhez,

hogy egy CSAK Keszthely nevéhez kötődő nagyrendezvény kialakulhasson. Ennek

megvalósulása turisztikai attrakcióként is meg kell, hogy jelenjen. / Festetics napok, Kukorica

Jancsi fesztivál, Helikoni Ünnepség, Bakonyi Károly emlékére Bormustra/

4.4.4. Saját márka kialakítása

Régóta sürgető feladat a helyi termékek feltérképezése – nem csak keszthelyi léptékkel,

hanem a térséggel összefogva – s kibővíteni ezt a hagyományos élelmiszeripari árukon túl, a

városra, térségre jellemző tevékenységek, épületek, rendezvények, Szellemi Kulturális

Örökségeink összegyűjtésével is. Fontos feladat a keszthelyi szellemi műhelyek és az ott

létrejövő produkciók támogatása. Ezeket egy saját márkanév, védjegy és logo alá gyűjteni,

majd saját márkaként a marketing eszközeivel ismertté tenni.

4.4.5. Felnőttképzés

A Goldmark Művelődési Központ felnőttképzési programjának fenntartása és kiszélesítése

kitörési pont lehet nem csak az intézmény, de a város szempontjából is.

4.4.6. Programkoordináció

Már régóta igény mutatkozik városi – esetleg térségi – programkoordináció szervezésére.

Ennek megoldására a város önkormányzata az általa támogatott intézmények, vállalkozások,

civil szervezetek számára kötelező rendezvény-bejelentést és részvételt ír elő a

negyedévenkénti programkoordinációban.

4.4.7. Kommunikációs csatornák működtetése

A város közművelődését szervezők között esetleges a kommunikáció. Ez problémák forrása

lehet. Megoldására szükséges a program koordináción való részvételen túl lehetőség

biztosítása egymás tájékoztatásáról. Ennek formája a szereplőktől függ, - lehet internet,

szakmai találkozó, klub, fórum- de egymás terveinek megismerése feltétlenül szükséges a

város közművelődésének egységes fejlesztéséhez.

Ez előfeltétele a közös tervezési folyamatnak és a partnerségi együttműködésnek. Az

információkhoz való hozzáférés, illetve azok felhasználásának hatékony megszervezése, a

meglévő és tervezett szabadidős, kulturális, közösségi programok összehangolása

forráskímélő illetve forrásteremtő eszköz is. Közös projekteket kidolgozni, pályázatokat

59

beadni és programokat megvalósítani nem lehet a közösség széleskörű támogatása, az

információk gyors cseréje nélkül.

A fejlesztés külső és belső kommunikációs eszközökre vonatkozik.

- Külső eszközök: katalógusok, arculatteremtő eszközök (logo, képeslap, matrica stb.)

tervezése,

- Belső eszközök: a gyors információcserét biztosító elektronikus hírlevél továbbfejlesztése,

marketingje és naprakész karbantartása, rajta pályázati információk, projekt-tervek

áramoltatása.

Kihasználható a fiatalok aktivitása, érdeklődése az új kommunikációs technológiák iránt:

kezdeményezésként régi épületek, településképek fényképezése, internetes közzététele,

régi fotók és hozzájuk tartozó történetek gyűjtése településekről, az adatbázis fényképes

bővítése, kiadása.

keszthely vÁros ÖnkormÁnyzata kulturÁlis … · 5. prioritás: helyi és térségi...

Documents