kiss margit - mérési módszerek a pedagógiai értékelésben

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 62.

Kiss Margit:Mérési módszerek a

pedagógiai értékelésben

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÕ ÉS TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET2005.

Szerzõ:Kiss Margit

Szerkesztette:Feigl Ágnes

Véleményezte:Horváth Károlyné

© Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, 2005Felelõs kiadó: Vízvári László fõigazgató

Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mû bõvített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó)

nem sokszorosítható.

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetõ 04Jogszabályi háttér 04A tananyag struktúrája 05A tananyag célja 06Követelmények 06Fogalomgyûjtemény 06Méréses módszerek a pedagógiai értékelésben 081. A mérési folyamat fõbb lépései 09

1.1. Céltételezés 091.2. Feladatlap szerkesztés 101.3. A feladatlap „jóságmutatói” - (próbamérés) 11

2. A mérés 122.1. Az adatok (pontszámok) statisztikai feldolgozása 122.2. A mérés adatainak elemzése 132.3. A teljesítmények háttere 14

Összefoglalás 15Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldások 15Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok 17Irodalomjegyzék 20Melléklet 21

MÉRÉSI MÓDSZEREK A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN 3

BEVEZETÕ

A szakértõk, szaktanácsadók, tantárgygondozók, vizsgaelnökök alkotják azt a szakmaigrémiumot, akik akár az iskolarendszerû oktatásban, akár más képzési formábanfejlesztõ, elemzõ, esetenként ellenõrzõ és értékelõ tevékenységükkel segíthetik azoktatás, a képzés szakszerûségét, hatékonyságát.Ezek a szakemberek számos - törvények és rendeletek (lásd: 3. sz. melléklet) általszabályozott - területen kaphatnak felkérést és megbízást valamely munkaelvégzésére.Ilyenek pl.:

- Tanácsadás iskolai dokumentumok elkészítésében (Pedagógiai Program,Helyi Tanterv, Minõségügyi Kézikönyv, stb.)- E dokumentumok szakértõi véleményezése az iskolafenntartó számára- Egyes pedagógusok, vagy a pedagógusok nagyobb csoportja szakmaimunkájának véleményezése, szakmai tanácsadás (pl. az osztályozás, értékelésnehézségeirõl).- Közremûködés adott iskolában (tágabb régióban) folyó szakmai, pedagógiaimunka színvonalának értékelésében.- Részvétel különféle állami vizsgák lebonyolításában (vizsgaelnökként atörvényesség felügyelete és biztosítása).

E feladatok színvonalas elvégzése nem nélkülözheti a méréses módszerek szakszerû,hozzáértõ alkalmazását.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény - amelyet kihirdetése óta szinte min-den évben módosított az Országgyûlés - több ponton érinti az oktatási intézményekpedagógiai értékelésével kapcsolatos kérdéseket. Ezen törvénynek a téma szempon-tjából a legfontosabb elemei:

99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: az országos vizs-garendszer mûködtetése, összehangolása, az alapmûveltségi vizsga és az érettségivizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarend-szer fejlesztése és korszerûsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.

101. § (1) Az Országos szakértõi névjegyzék tartalmazza azok nevét, szak-területét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmaiellenõrzésben vehetnek részt.

(2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék az (1) bekezdésben szabályozottakszerint tartalmazza azok adatait, akik alapmûveltségi vizsga vagy érettségi vizsga vizs-gaelnöki megbízást kaphatnak.

(3) (4) (Az országos szakértõi, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe valóbekerülés feltételei)


(5) Az (1) -(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az elsõ alka-lommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást különjogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.102. § (2) A fenntartó

f) értékeli a nevelési oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai pro-gramjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka ered-ményességét.104. § (4) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közok-tatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét

a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetõleg az Országos szakértõi névjegyzék-ben szereplõ szakértõ által készített szakértõi vélemény, továbbá az alapmûveltségivizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve

b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló;c) az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti.

107. § (1) A közoktatási intézmény szakmai ellenõrzésében az vehet részt, aki szere-pel az Országos szakértõi névjegyzékben.

(2) - (9) (A szakmai ellenõrzés szabályai.)(10) A közoktatási intézményben szakmai ellenõrzést végzõ személynek,

illetve a törvényességi ellenõrzést végzõ személynek, szervezetnek nincs döntési,intézkedési jogköre.

A TANANYAG STRUKTÚRÁJA


A TANANYAG CÉLJA

Megismertetni a tanulót a pedagógiai folyamat jelentõs és kritikus állomását jelentõmérési folyamat fõbb lépéseivel és a kapott adatok feldolgozásával, elemzésével.

KÖVETELMÉNYEK

A tananyag feldolgozása után a tanuló képes lesz: a saját szakterületén-feladatlap és megoldólap, azaz mérõeszköz

- készítésére, - alkalmazására, - a „mért” eredmények feldolgozására, elemzésére.

FOGALOMGYÛJTEMÉNY

Alkalmazás:A tudás olyan szintje, amelyben a tanult ismereteken alapuló, sokféle tevékenységvégzésére vagyunk képesek meghatározott szabályok szerint.

Átlag (számított középérték):A mintaelemek értékeibõl számított érték, amely egyetlen számmal jellemzi a mintát.

Diagnosztikus értékelés:A pedagógiai folyamat adott szakasza eredményeinek, problémáinak feltárása.

Érvényesség (validitás):Megfelelés (a teszt mennyire azt méri, aminek a mérésére felhasználni szándékoznak).

Fogalom:Olyan gondolatforma, amely a dolgok, viszonyok, tulajdonságok stb. ismertetõjegyeialapján történõ általánosítás eredménye.

Fogalomstruktúra:Fogalmak - tartalmuk, jelentésük, formai jellemzõik, jelentéstani és nyelvi ismérveikalapján kialakított, feltárt - kapcsolatai, összefüggései.

Formatív (formáló, fejlesztõ) értékelés:Célja, hogy a folyamat minél több pontján kapjunk információt a tanulók elõrehal-adásának mértékérõl, a tipikus és egyéni hibákról, a célszerû továbblépés, a szükségeskorrekciók érdekében.

Gyakorisági eloszlás:Megmutatja az adatoknak az egyes osztályok közötti megoszlását, vagyis, hogy hányadat jut az egyes osztályokba.


Ismeret:Az objektív valóságról - a megismerés folyamata eredményeként, az emberipszichikumban képzõdõ - képmások.

Item:Egység, elem (a tesztek legkisebb önállóan értékelhetõ egysége).

Korreláció:Szükségszerûen érvényesülõ kölcsönösség, összefüggés a létezõ dolgok, rendszerekközött.

Kritériumorientált értékelés:Olyan eljárás, amelyben a tanuló teljesítményének „értékét” a tanulási követel-ményekbõl kiindulva, azokhoz viszonyítva határozzák meg.

Megbízhatóság (reliabilitás):Azt a tényt jelenti, hogy valamely esemény változatlan körülmények közötti ismétlésalkalmával az esetek nagy hányadában azonos eredményt vált ki (a teszt mennyire jólméri az adott tulajdonságot).

Megértés:A dolgok lényegének, legfontosabb összefüggéseinek gondolati úton történõ feldolgo-zása.

Minta:A népességnek (populációnak) az a része, amelyen a vizsgálatot végezzük, s amelyenmért adatokból az egész populációra vonunk le következtetéseket.

Módusz:A legnagyobb gyakoriságú érték az eloszlásban.

Normális eloszlás:Általában sok, egymástól független hatásra bekövetkezõ esemény valószínûségelos-zlása (a maximális értéknél szimmetriatengelye van).

Normaorientált:Olyan eljárás, amelyben a tanuló teljesítményét egy kiválasztott népesség teljesít-ményének átlagához (norma) viszonyítják.

Objektivitás:Tárgyszerûség (mennyire független a teszt eredménye a felvétel körülményeitõl, ill. atesztet felvevõ, az adatokat elemzõ személyektõl).

Összefüggés:Dolgok közötti viszony, kapcsolat.


Reliabilitás:Megbízhatóság.

Standardizált teszt:Kipróbált, általános használatra alkalmas, viszonyítási alapokkal bíró teszt.

Szórás:A várható érték körüli ingadozás, az attól való eltérés.

Taxonómia (rendezés, rendszer):Események, jelenségek, tárgyak - belsõ rendezõ elv szerinti - osztályozása.

Tény:A valóságnak megfelelõ, egyszerû kijelentés konkrétumokról.

Validitás:Érvényesség.

Visszajelentés (visszacsatolás):A visszajelentés során szerzett információt az irányítás a szabályozási folyamat kor-rekciójára használja fel.

MÉRÉSES MÓDSZEREK A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN

A tanítási-tanulási folyamat eredménye

Az eredmények hiteles, korrekt ismerete visszahat a folyamat elemeire: hatással vanmagára a tanulóra, beavatkozást generálhat a folyamat egyes részeibe, sõt a célrend-szerbe is.


1. A MÉRÉSI FOLYAMAT FÕBB LÉPÉSEI

1.1. Céltételezés

Miért mérünk? (A mérés funkciójának eldöntése)

Formatív értékelés:Célja a tanulási folyamat menet közbeni szabályozása. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy helyes úton halad-e a tanuló, meddigjutott el, szükséges-e, hogy a pedagógus valamit korrigáljon, megerõsítsen stb.Kritériumorientált (a tantervi követelményekhez viszonyított) ellenõrzés,értékelés.Megfontolandó a „tudás” korai minõsítése.

Szummatív értékelés: Hosszabb, összefüggõ tananyagegységek végén történõ lezáró, összegezõértékelés.Határozott célja a minõsítés is.Normaorientált (nagyobb minta teljesítményéhez viszonyított).

Diagnosztikus értékelés: Jellegzetesen helyzetfeltáró szándékkal végezzük. A helyzetfeltárás szolgálhatja a visszatekintést (retrospektív diagnózis) és azelõretekintést (prospektív diagnózis) is.Struktúrált, az alkotóelemekre és ezek összefüggéseire vonatkozó informá-ciókkal szolgál. Elõsegíti a hosszabbtávú, komplexebb, összetettebb döntésekmeghozatalát.Rendszerint háttérvizsgálattal párosul.

Kikkel mérünk? (Mintaválasztás)Teljes körû a minta, ha az adott célpopuláció minden tagja részt vesz a mérésben.A reprezentatív minta olyan részhalmaza a teljes populációnak, amelyugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint a teljes minta.Az ilyen mintaválasztásban jelentõs szerepe van a véletlenszerû kiválasztásnak.A reprezentativitás miatt a minta teljesítményébõl - bizonyos korlátok között- a teljes populáció teljesítményére következtethetünk.

Mit mérünk? (A mérendõ tananyag- és tudástartalmak meghatározása)Tantárgy - tantárgycsoport meghatározása.A lefedni kívánt tananyag mennyiségének, a mérendõ készségek, képességekkörének és típusainak eldöntése.A fogalomstruktúra és a tények struktúrájának elkészítésekor rendszerbehelyezzük, majd feltárjuk az aktuális fogalmak tartalmát.


A tantervi követelmények operacionalizálásakor azt tisztázzuk, hogy a fentitartalmakból az adott iskolafokozat, évfolyam számára hány és milyenkövetelményt fogalmaz meg a tanterv.A tantervi követelményekrõl tudnunk kell azt is, hogy:

- mi a tartalmuk;- milyen szintet írnak elõ;- csak a minimumot fogalmazzák meg, vagy afeletti elvárásokat;- milyen körülmények között és milyen tevékenység keretében tel-jesítendõk.

1.2. Feladatlapszerkesztés

FeladattipológiaA feladatok mind szerkesztés, mind értékelés szempontjából lehetnek zárt ésnyílt végûek.A feladatok válogatásakor, konstruálásakor elsõsorban az adott tantervikövetelmény teljesülésének mérésére való alkalmasságot kell figyelembevenni.

A feladatok pontszámaElsõ megközelítésben a szükséges elemi lépések, elemi döntések - itemek -száma.Késõbbiekben (a többi feladattal való összehasonlításkor) a pontszám vál-tozhat: nem minden lépés minõsül tényleges döntésnek, szummatív mérésesetén a pontszámnak a feladat nehézségét is kifejezésre kell juttatnia.

A feladatlap (teszt) összeállításaA feladatlapváltozatok (A - B - C - stb.) száma a mérés funkciójától függ:

- Szummatív méréskor minél kevesebb - és az összemérhetõség miatteléggé ekvivalens - változat készüljön.- Diagnosztikus méréskor a tananyag minél teljesebb lefedéseérdekében egyenesen szükséges lehet a több (egyébként nem ekvi-valens) változat használata.


A majdani mérés adatainak minél célszerûbb feldolgozása érdekében érdemesbizonyos formai megoldásokat alkalmazni (tanulói kódszám; itemenkénti 1vagy 0 pont adása; az itemek sorszámozása; stb.)

JavítókulcsA javítókulcsot a feladatlappal párhuzamosan érdemes elkészíteni.Gyakran elég, ha a javítókulcs csak a válaszokat, megoldásokat tartalmazza,néha azonban célszerû az adott lépés szöveges megfogalmazása is.Nagyon fontos, hogy az egyes itemek a javítókulcsban ugyanazt a sorszámotkapják, mint amely sorszám alatt a feladatlapon 1 vagy 0 pontot adtunk amegoldásukért. (1, 2.sz. melléklet)

1.3. A feladatlap „jóságmutatói” - próbamérés

A legnagyobb odafigyeléssel készített feladatlappal is elõfordulhat, hogy a fel-használásakor kapott információk („mért tudás”) nem közelítik meg elég jól a „valóditudást”. Nem felelnek meg elég jól a három legfõbb mérésmetodikai alapelvnek: azobjektivitás, a validitás és a reliabilitás követelményeinek.Ha a feladatlap megfelel ezeknek, akkor a klasszikus tesztelmélet alapképletében az akomponens, amelyik a „hibát” jelenti, kicsi.A képlet a következõ: M = V + H. Azaz: a méréskor kapott információ („mért tudás”)a „valódi tudás”-ból és a „mérés hibájából” áll össze.

A „jóságmutatóknak” való megfelelést - a tényleges mérés elõtt - vizsgálnunk kell!

Objektivitás (tárgyszerûség)A feladatlap akkor objektív, ha utasításai, a feladatok megfogalmazásaegyértelmûek, világosak.A mérés akkor objektív, ha a lebonyolításakor szubjektív elemek nembefolyásolják a teljesítményt.Biztosítása odafigyelés és szervezés kérdése.

Validitás (érvényesség)A mérõeszköz akkor valid, ha ténylegesen azt méri, aminek a méréséreszerkesztettük (pl.: jól határoztuk meg a tantervi követelmény tartalmi és aszintet meghatározó dimenzióját).A feladatlap validitását szakértõi csoport többségi véleménye alapján szoktákeldönteni.

Reliabilitás (megbízhatóság)Leginkább matematikai statisztikai eszközökkel vizsgálható.Ezért a feladatlapot próbamérésnek kell alávetni, majd az eredmények feldol-gozása során kapott bizonyos statisztikai paraméterek (korrelációs együttható;


reliabilitás mutató; Cronbach α; stb.) ismeretében ítélhetõ meg, hogy jól méri-e meg az egyébként valid és objektív módon megfogalmazott tartalmakat.

A „jóságmutatók”-ra vonatkozó vizsgálódásunk után kétféle helyzet állhat elõ:- mérõeszközünk megfelel a követelményeknek, tehát használhatjuk;- mérõeszközünk korrigálásra szorul.

2. A MÉRÉS

A mérés lebonyolítása jószerével szervezési kérdés. Ennek kifejtését itt mellõzzük.A feladatlapok „javítása”, az elért pontszámok megállapítása fontos, de elégegyértelmû tevékenység (különösen, ha a javítókulcs is szakszerûen készült), ezérterrõl sem szólunk itt részletesen.

2.1. Az adatok (pontszámok) statisztikai feldolgozása

A feladatlapokon már megállapított pontszámokkal különféle számításokat elvégezveolyan mutatókhoz juthatunk, amelyek ismeretében értékelni, minõsíteni tudjuk azeredményeket és a teljesítményeket.A legfõbb statisztikai mutatók: a teljesítmények átlaga(i), szórása, eloszlása.

Átlag(ok):

Számtani átlag:pontban kifejezve: Az összpontszámot annyi felé osztjuk, ahányelemet összegeztünk;%-ban kifejezve:Megállapítjuk, hogy az elért pontszám hány száza-léka a maximálisan elérhetõ pontszámnak.


Medián:Annak a - csoporton belüli - teljesítménynek az értéke, amely alatt isés amely felett is a csoport fele teljesített.

Módusz:A leggyakoribb egyéni teljesítmények értéke.

Terjedelem, szórás:Sokatmondó lehet, ha tudjuk, hogy mekkora a különbség (a távolság, a ter-jedelem) a legjobb egyedi teljesítmény és a leggyengébb között.Még ennél is jellemzõbb adat, ha azt tudjuk, hogy a mérésben résztvevõktöbbségének teljesítménye - a csoportátlag körül - mekkora intervallumbanhelyezkedik el, mennyire szóródik.

A teljesítmények eloszlása:A teljesítmények eloszlásának vizsgálata több adat összehasonlítását jelenti.Annak megfigyelését, hogy mennyien vannak azok, akik nagyon gyenge,közepes vagy nagyon jó teljesítményt értek el. Ezeket a teljesítménysávokattermészetesen érdemes ennél sokkal pontosabban körülhatárolni (pl.: a 0-5pont között teljesítõk; az 5-10 pont között teljesítõk; stb.).A helyzetet leginkább egy grafikon teszi átláthatóvá. Ez az eloszlásgrafikon.Az eloszlásgrafikon (azaz a helyzet) lehet „normális” és lehet attól eltérõ.Különbözõ eloszlásoknál más és más módon viselkednek az átlagok (a szám-tani, a medián és a módusz).

A statisztikai mutatók eltérõ értékei más és más gondolatokat ébresztenek bennünk.Másként értékelünk egy magas átlag körül alig szóródó csoportteljesítményt, mástgondolunk akkor, ha egy csoportnak a fele 30 % alatt teljesített, vagy, ha egy csoport-ban a leggyakoribb teljesítmény 80 % volt, stb.Ezeknek a gondolatoknak a megfogalmazása és rendszerezése az elemzés.

2.2. A mérés adatainak elemzése

Az elemzéskor kiemeljük, csoportosítjuk, összevetjük azokat az adatokat és tapaszta-latokat, amelyek a legfontosabb információkat hordozzák. Megállapítunk tényeket, megfogalmazunk következtetéseket.


Egy tantárgyi tudást mérõ feladatlap adatainak feldolgozása történhet pl. az alábbiszempontok szerint:

A különféle mérések során gyakran felmerülõ igény egy tanuló, egy tanulócsoport, egyiskola munkájának értékelése (nem teljesen azonos az eredménnyel, a minõsítéssel!).Akkor járunk el helyesen, ha értékítéletünk megfogalmazásakor azokra akörülményekre is tekintettel vagyunk, amely körülmények között az adott eredményeklétrejöttek.Ebben az esetben háttérvizsgálatot is kell végeznünk.

2.3. A telejsítmények háttere

A tanulás körülményeinek leginkább a tanuló személyisége, a családi és az iskolai hát-tér tekinthetõ.Ezeken belül a tanuló tanuláshoz való viszonya, tanulási szokásai, érdeklõdési köre, aszülõk iskolázottsága, a tanulás otthoni tárgyi feltételei, a családi motiváció, az iskolaszellemisége, tárgyi és személyi feltételei a leginkább befolyásoló tényezõk.A háttérkörülmények felderítésére leggyakrabban kérdõívet használunk.A kérdõív megszerkesztésére nagyjából ugyanazok a szakmai követelményekvonatkoznak, mint a feladatlap vagy teszt elkészítésére (jóságmutatók). Figyelni kellazonban olyan szempontokra is mint diszkréció, befolyás mentesség, önkéntesség, stb.A háttér ismeretét felhasználhatjuk arra:

- hogy összefüggést keressünk bizonyos körülmények és bizonyos teljesít-mények között (mely körülmények vannak leginkább negatív hatással amérési eredményekre, és fordítva);- hogy az eredményeket ne csupán önmagukban, hanem a körülményekhezképest értékeljük. (3.sz. melléklet)


ÖSSZEFOGLALÁS

A mérés eseménye megszakítja az oktatás természetes folyamatát.Fontos a mérés funkciójának helyes megválasztása és az is, hogy maga a mérõeszközazt mérje, amit mérni szeretnénk vele. Ehhez szervesen kapcsolódik az adatok elemzése-értékelése, mind a tanulókrólszerzett információk szempontjából, mind a tantervre vonatkoztatható visszajelzésekettekintve.

GYAKORLÓ/ÖNELLENÕRZÕ FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK

Feladatok:

1.) Ismertesse a formatív értékelés célját!

2.) Ismertesse a szummatív értékelés célját!

3.) Ismertesse a diagnosztikus értékelés célját!

4.) Mit kell tudni mérés esetén a tantervi követelményekrõl?

5.) Mirõl tájékoztat a feladatlap „jóságmutatója”?


Megoldások:

1.) Ismertesse a formatív értékelés célját!

Válasz: célja a tanulási folyamat menet közbeni szabályozása.

2.) Ismertesse a szummatív értékelés célját!

Válasz: célja az összegzõ értékelés és minõsítés.

3.) Ismertesse a diagnosztikus értékelés célját!

Válasz: célja a helyzetfeltárás, úgy a vissza-mint az elõretekintés.

4.) Mit kell tudni mérés esetén a tantervi követelményekrõl?

Válasz:A méréshez ismerni kell:

- mi a tanterv tartalma- milyen szintet ír elõ- csak a minimumot fogalmazza meg vagy afeletti elvárásokat- milyen körülmények között és milyen tevékenység keretében teljesítendõ.

5.) Mirõl tájékoztat a feladatlap „jóságmutatója”?

Válasz: A jóságmutató arról tájékoztat, hogy a feladatlap megfelel-e a követelmé-nyeknek, illetve, hogy korrigálásra szorul.


ELLENÕRZÕ FELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

Feladat:

1) Kösse össze a megfelelõ értékelési funkciót annak lényegével!

funkció: lényege:FORMATÍV LEÍR

SZUMMATÍV FELISMERDIAGNOSZTIKUS MEGÁLLAPÍT

2) Sorszámozással rakja sorrendbe az alábbi értelmi mûveleteket!(Kezdje a legszûkebb kategóriával!)

O megértés; O alkalmazás; O ismeret; O magasabb rendû mûveletek

3) Soroljon fel három magasabb rendû értelmi mûveletet!………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4) Mit jelent az, hogy a tesztelés

normaorientált:……………………………………………………………………….kritériumorientált:……………………………………………………………………

5) Mit fejez ki a klasszikus tesztelmélet alapképlete: M = V + H ?

…………………………………………………………………………………………………...………………………………………………………………………………..

6) Írja le más szóval!

objektivitás: ……………………………………………..validitás: …………………………………………………reliabilitás: ………………………………………………

7) Mi a „próbamérés” szerepe?

…………………………………………………………………………………………………...……………………………………………………………………………......


8) Az alábbi állítások elé írjon „I” betût, ha azok igazak, írjon „H” betût, ha hamisak!

……. A feladat megoldásához szükséges elemi lépések tényleges döntések.……. Az elemi lépéseket itemeknek is nevezzük.……. Egy feladat pontszám mindig annyi, ahány elemi lépésbõl áll.……. Van olyan eset, amikor egy feladat pontszáma annyi, ahány elemi

lépésbõl áll.

9) Mely teljesítményre mondjuk, hogy az a csoport

(számtani) átlagteljesítménye:…………………………………………………..módusza: ………………………………………………………………………..mediánja: ………………………………………………………………………..

10) Mirõl informál a teljesítmények szórásának adata?

…………………………………………………………………………………………..………...……………………………………………………………………………….

11) Általában mivel zárulnak a vizsgálati (mérési) elemzések? (Írjon három elemet!)

…………………………………………………………………………………………...………...………………………………………………………………………………


Megoldás:

1)funkció lényege

FORMATÍV LEÍRSZUMMATÍV FELISMER

DIAGNOSZTIKUS MEGÁLLAPÍT

2)

3) Pl.: analízis; szintézis; értékelõ kritikai viszonyulás; kreativitás; problémafelis-merés; problémamegoldás; stb.

4)Normaorientált: nagyobb minta teljesítményével összemértKritériumorientált: a tantervi követelményekhez viszonyított

5) A mért tudás (M) a mérési hiba (H) mértékével tér el a valódi tudástól (V).

6)Objektivitás tárgyszerûség;Validitás érvényességReliabilitás megbízhatóság

7)A próbamérés eredményeinek elemzése útján állapítható meg egy mérõeszközrõl (nagyvalószínûséggel), hogy alkalmas-e mérésre.

8) I; I; H; I

9)(számtani) átlagteljesítmény: az egyéni teljesítmények összegének és a csoport lét-számának a hányadosa.módusz: a leggyakoribb egyéni teljesítmény (csoportközép).medián: az a teljesítményérték, amely „megfelezi” a csoportot.

10) Annak mértékérõl, hogy a csoport többségének a teljesítménye mennyire tér el acsoport átlagteljesítményétõl.

11) Pl.: következtetés(ek); összegezés; általánosítás(ok); ajánlás(ok); stb.


IRODALOMJEGYZÉK

SZAKIRODALOM

I. Felhasznált irodalom

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és módosításaiAz iskolai tudás. (Szerk.: Csapó Benõ) OSIRIS Kiadó, Budapest, 1998.Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. OKKER Kiadó, Budapest,1997.Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. (Szerk.: Falus Iván) KerabanKiadó, Budapest, 1993.Pavlik Oszkárné - Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. FõvárosiPedagógiai Intézet, Budapest, 2000.Vajtó Erik: A szaktanácsadók pedagógiai vizsgálatának módszerei. OrszágosPedagógiai Intézet, Budapest, 1987.

II. Ajánlott irodalom

Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.Falus Iván - Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára.OKKER Kiadó, Budapest, 2000.Kiss Margit - Mezõsi Károly - Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában.Fõvárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 1998.Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. OKI, Budapest, 1998.

ELKÖSZÖNÉS

A pedagógus munkájának izgalmas állomása a mérés akár a tanítás közbülsõ állomása,akár a végállomás. Fontos, hogy a körülményre is megfelelõ hangsúlyt helyezzünk.Soha ne tévesszük szem elõl: lehet, hogy a tanítványainknak mérföldkõ ez az eseményaz életében. Még ha sikertelenül végzõdik is számukra, kínáljunk mindig alternatívát,perspektívát. Kevés olyan szakma létezik, amelyik képes motiválni, a pedagógusé ilyen.Éljünk bátran ezzel az eszközzel!


MELLÉKLETEK: 1.sz. melléklet


kiss margit - mérési módszerek a pedagógiai értékelésben

Documents