kÖrlÁnc-környezeti nevelés az óvodában nagyon jó 2013

Dr. Kuti István Dr. Kuti Istvánné

KÖRLÁNCKÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

KÖRLÁNC

KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

Írta

dr. Kuti István és dr. Kuti Istvánné

Kecskemét1995

Dr. Kuti István és dr. Kuti Istvánné KÖRLÁNC Környezeti nevelés az óvodában

Készült: a kecskeméti KÖRLÁNC Munkacsoport támogatásával

Szerkesztette: dr. Kuti István fõiskolai docensA rajzokat készítette: Rizik Attila fõiskolai hallgatóTördelte: Gáspár Erzsébet tanszéki adminisztrátor

Lektorok: dr. Dovala Márta kandidátus, fõiskolai tanárdr. Havas Péter pedagógiai szakpszichológus,

a KÖRLÁNC projekt igazgatója

G

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetõ.........................................................................................9Hogyan kezdõdött? .......................................................................11

1. Gondolatok az emberrõl és a környezetérõl ..................................131.1 A múlt ...........................................................................................151.2 Mit értünk környezet fogalma alatt? ..............................................171.3 A környezeti nevelés célrendszere ................................................182. Az óvodai környezeti nevelés történeti elõzményei és fõbb elemei

......................................................................................................233. Módszertani gondolatok ................................................................294. Az óvodai környezeti nevelés információelméleti kapcsolatai ........395. Tervezés elõkészítés ...................................................................476. Az óvodai környezeti nevelés témakörei .......................................536.1 A gyermek szokásainak alakítása ..................................................556.2 Az ÉN-kép fejlesztése ....................................................................676.3 A víz .............................................................................................756.4 A levegõ .......................................................................................856.5 A talaj ...........................................................................................916.6 Az óvoda és a lakóhely természeti környezete ..............................966.7 A lakóhely és az óvoda társadalmi és információs környezete .....1047. Elõkészületek a helyi környezeti nevelési program elkészítéséhez

....................................................................................................1177.1 A helyi környezeti nevelési program ...........................................119

Intelem .......................................................................................135 Irodalomjegyzék .........................................................................136

Egyebek

7

I

Kedves Olvasó!

A Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola KÖRLÁNC környezeti nevelési munkacsoportjában dolgozunk. A napokban fejeztük be a tizenegyedik 20 órás környezeti nevelést bemutató tanfolyamunkat. A résztvevõk óvodapedagógusi lelkesedéssel segítették egymást és minket, a csoportvezetõket, hogy tapasztalatot cseréljünk, gazdagodjunk. A felkészítõ tanfolyamunkon alkalmazott módszerek, ötletek, a résztvevõk lelkesítõ igénye biztatott arra, hogy összegezzük az eddigi tapasztalatokat, és megfogalmazzuk írásban amit, a tanfolyamokon interaktív formában dolgoztunk fel.

Munkánkkal segíteni szeretnénk a környezetbarát óvodáknak és azoknak, akik ma még csak keresik ezt az utat, valamint a fõiskolai hallgatóknak, akik a környezetkultúrát képviselõ óvodapedagógus hivatást választják.

Engedjék meg, hogy bemutatkozzunk, és ezekkel a gyermekraj-zokkal jelezzük: mi is ott leszünk lélekben Önökkel, Veletek!

István Klári

9

K

HOGYAN KEZDõDÖTT?

1992-ben a Magyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az U.S. Environment Protection Agency és a South Royalton-i Institute for Sustainable Communities megállapodtak egy környezeti nevelést segítõ projekt létrehozásában. A projekt a „KÖRLÁNC” elnevezést kapta, amely „jelképezi közös környezetünkben összezártságunkat, összekapcsolódásunk és egymásrautaltságunk szükségességét.”

A KÖRLÁNC projekt célja a helyi közösségek bevonásával kidolgozott környezeti nevelési programok és módszerek terjesztése.

Az óvoda a kezdetektõl fogva helyt kapott a fejlesztõ munkában, mert belátható, hogy e sajátos nevelési terület nem hiányozhat a rendszerbõl. Itt alapozhatóak meg a cselekvési- és magatartásszokások, az emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok a környezettel kapcsolatban. Az óvodai életet jellemezheti a környezeti tudatosság. Ezzel a környezetkárosítás megelõzésére nevelést valósíthatjuk meg.

Megkezdõdött egy folyamat, amelynek egy állomása ez a könyv. Segítségnek, ötletadónak szánjuk ezt az anyagot. Mindenkinek alakítania szükséges egyénisége, valamint a helyi sajátosságok figyelembevételével. Ehhez alapokat kínál az Óvodai Nevelési Program és Irányelvek dokumentum.

Az óvodapedagógusok tudják, hogy az emberek jövõje a korai életszakaszban határozódik meg. A gyökereknek erõseknek kell lenniük ahhoz, hogy táplálhassák a késõbbi években a virágzást és a terméshozást. A gyûjteményünk szempontokat és módszereket kínál. Használják könnyedén, vidáman és játékosan, hiszen az óvodában is az élet szépsége fonja koszorúba a környezeti nevelést!

11

M

„Mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest,

minden a semmihez képest. Valami a semmi és a minden közt,középen.”

(Pascal)

1.

GONDOLATOK AZ EMBERRõL ÉS A KÖRNYEZETRõL

13

O

1. 1. A MÚLT

A környezeti nevelés megértéséhez érdemes néhány gondolattal visszanyúlni a történelemhez. Az emberiség megjelenése, növekedése átrendezte a természetet, kialakult a természetnek egy sajátos része az EMBER, a TÁRSADALOM.

Az emberréválás folyamatáról azt tanultuk, hogy nagy eredmény volt a tûz meghódítása, a természet legyõzése, a felette uralkodás. Az EMBER megjelenése óta folyamatosan növekvõ módon használja, felhasználja, kihasználja a természetet. A kihasználtság fokát talán a megismerés fokával lehet mérni. Aki megpróbálta megismerni a természetet, azt csodálták, üldözték vagy féltek tõle. Az igazi tudós soha nem a természet ellen fordította ismereteit, de a a felhasználók nagyon gyakran.

A XIX. század végén ébredt rá az emberiség, hogy hova fejlõ-dött. Természetvédelmi területeket, erdõtörvényt alkottak. Amit tettek, kevés volt. Mára a föld alatt a bá-nyászat, a földön és vízen az urbanizáció, a közlekedés, az ipar és ezek hulladéktermelése, a légkör szennyezése erõ-teljesen átrendezte a természetet. Az ipari forradalomban felgyorsult technikai fejlõdés az EMBER érdekében, de többségében a TERMÉSZET ellenében történt. Ez egy paradoxon! A feloldás az emberiség kezében van. De alkalmasak vagyunk-e rá? Vagy az emberiség jövõje az, hogy BIOROBOT legyen? Energiaforrása szintetikus tabletta és szintetikus oxigén? Környezetébõl eltûnik az élet minden más formája?

Ha nem vagyunk alkalmasak, önmagunkat pusztítjuk el, mert MI IS A TERMÉSZET RÉSZE VAGYUNK!

Mi is történt a felismerés óta?

15

P

1906 A Madarak és Fák Napja a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendele-te Magyarországon.

1935 Az elsõ magyar természetvédelmi törvény.1948 Nemzetközi Természetvédelmi Unió alakul.

Célkitûzése: korszerû környezeti világképpel és kultúrával rendelkezõ személyek nevelése akik harmóniában élnek környezetükkel.

Közben a hatvanas években Magyarországon lecsapoljuk a Hanságot, 100 év alatt kipusztul 53 állatfaj, kb. 40 növényfaj.1970 óta április 22. a Föld Napja1972 óta június 5. Környezetvédelmi Világnap1972 A Stockholmban ülésezõ Környezetvédelmi ENSZ Világkonferencia

javasolja a környezeti oktatás nemzetközi programjába a tudományközi megközelítést, iskolai és iskolán kívüli formák kidolgozását, és bármiféle egyszerû intézkedéseket a környezet érdekében.

1975 Helsinkiben 35 állam megállapodik, hogy a lakosság minden csoportja tegyen a környezet védelméért.

(Különösen az ifjúság.) Ezt a politikai sikeresség feltételének fogalmazták meg.

1977 Az UNESCO Tbilisziben szervez Környezeti Nevelési Kormányközi Konferenciát. Ajánlásokat fogalmaztak meg:

javaslat az iskolai tantervek átalakítására, tankönyvek, segédanyagok készítésére a környezeti neveléshez,

vezessenek be korszerû nevelési módszereket, fejlesszék a szak-munkásképzést, a pedagógusképzést és -továbbképzést.

1986 Csernobil1987 A „Tbiliszi + 10 év” Konferencia számvetést végzett és javaslatokat

tett a további tevékenységre a környezeti oktatáshoz.1992 A RIÓ-i Konferencián nem minden ország fogadta el, hogy

nem lehet minden áron a fejlõdést biztosítani, ezért a fenntart-ható fejlõdés biztosítását tûzik ki célul.

Megfogalmazódik: „A világot nem õseinktõl örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

16

Q

1992 Létrejön a KÖRLÁNC Környezeti Nevelési Projekt.1993 A környezetvédelmi és területfejlesztési valamint a mûvelõdési és

közoktatási miniszterek aláírnak egy együttmûködést, cél a társadalom környezettudatának fejlesztése.

1995 A Magyar Köztársaság Parlamentje elfogadja a Környezetvédelmi Törvényt és a Nemzeti Alaptantervet. Mindkét dokumentum rögzíti a környezeti neveléshez való állampolgári jogot és állami kötelességet.

1. 2. MIT ÉRTÜNK A KÖRNYEZET FOGALOM ALATT?

Környezet ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. A teljes környezetet a természetes és mesterséges, valamint külsõ és belsõ rendezõelvekkel négy részre oszthatjuk.

A természetes külsõ az élõ és élettelen természet. A természetes belsõ a mi fizikális állapotunk. A mesterséges külsõ a technikai rész és az ahhoz tartozó viszonyok. A mesterséges belsõ az ÉN-ünk és a tudásunk, lelki állapotunk.

17

R

1. 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLRENDSZERE

Ezek után: mit értünk általában a környezeti nevelés alatt? Röviden fogalmazva tevékenység, ahol

~ a környezeti értékek felismerése, azaz TUDATFORMÁLÁS,~ a környezeti fogalmak tisztázása, azaz ISMERETSZERZÉS,~ olyan képességek kialakítása melyek szükségesek az ember kultúrája és

környezete megértéséhez,~ pozitív viszonyok kialakítása, azaz ATTITûDÖK FORMÁLÁSA,~ a környezetorientált magatartás kialakítása, azaz ÉRTÉKREND ÉS

ÉRTÉKELÉS KIALAKÍTÁSA,~ környezeti minõségjavító, tudatos, felelõsségteljes cselekvés kialakítása,

azaz AKTIVITÁS történik.

A környezeti nevelést az óvodapedagógus összekapcsolhatja az önneveléssel. Szükséges, hogy e pedagógiai elveket önmagunkra is vonatkoztassuk.

1. 3. 1. A tudatformálás

Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi része (lokális). A lokális környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelõsei és hatásának szenvedõi vagyunk egyszemélyben! A globális környezetünknél látnunk kell, hogy nem zárkózhatunk el a Föld egy kis zugába, politikai határok mögé, mert az is része az egésznek, és a környezeti ár-talmak terjedése nem ismer határokat.

Holisztikus látásmód szükséges, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényezõ. Hálószerûen kapcsolódik össze minden.

Mindezt nekünk, nevelõknek kell elfogadnunk, neveltjeinkben kialakítanunk, nekünk, akiknek korábbi tanulmányaiban felosztási alap volt a káros és hasznos élõlények csoportosítása, és az emberiség vívmányaként tanultuk a természet leigázását. Ez mindannyiunk számára lelki és gondolati probléma is.

18

S

1. 3. 2. Ismeretszerzés

A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzéssel történjék! Törekedjünk arra, hogy az ismeretek segítsék elõ a környezet egészének megértését! Tartalmazzanak alapvetõ tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek valódiak, realisztikusak legyenek, és a célzott korosztálynak megfelelõek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit! Az ismereteket a megfelelõ ökológiai és humánökológiai könyvekbõl, szakfolyó-iratokból gyûjthetjük össze.

1. 3. 3. Készségek kialakítása

Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, keresõ, tapasz-taló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ezt már az óvodáskorú gyermekeknél elkezdhetjük. Konkrét környezeti problémák (pl. füstös levegõ) sajnos mindenütt vannak, beszéljünk róla, hogy mit tehetünk a tisztább levegõért.

TörténetEgy levelezõ hallgató mesélte vizsgánA falun élõ gyermekeknek elmondta, ha mûanyagot égetnek el otthon a tûz-helyben, annak füstje mennyire mérgezõ. Otthon a gyermekek továbbadták a szülõknek. Másnap a szülõk hozták a mûanyagflakont, hogy mit csináljanak vele, ha már eltüzelni sem lehet.

Ezt a kérdést mi a gyártóknak tennénk fel legszívesebben!

19

T

1. 3. 4. Attitûdök kialakítása, formálása

A környezettel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani! Ennek a folyamatnak fontos a kezdésideje. Kodály Zoltán, a nagy zenepedagógus a zenei nevelés megkezdését a gyermek megszületése elõtt kilenc hónappal javasolja. Mi sem tehetjük késõbbre! Tudjuk, az attitûd egy összetett pszichés képzõd-mény. Különbözõ dolgokhoz különbözõ módon, más-más pozitív fokozattal viszonyulunk. Alapvetõen a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak a gyermekekben az attitûdök. Felelõsek érte a szülõk, nevelõk és a társadalmi környezet. Közoktatási rendszerünk elsõ láncszeme az óvoda. Itt is szükséges és lehetséges az érzelmi viszonyulásokat alakítani, formálni.

1. 3. 5. Értékrend és az értékelés kialakítása

A mindennapokban folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel valamilyen cselekedetet vagy jelenséget. Mint tudjuk, alapvetõen érzelemvezérelten teszi. Ki kell alakítani a helyes, elemzésen alapuló elismerést, bírálatot!

1. 3. 6. Aktivitás

A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással mûködõ tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani „elmondás”, prédikáció alapján, csak átéléssel.

Sajátosság, hogy a KÖRNYEZET a nevelés-oktatás

céljaként: el kell érnünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek tényekrõl, viszonyokról a nevelés során bõvüljenek, és egy KÖRNYEZET-TUDATOS MAGATARTÁSban, egy KÖRNYEZETBARÁT ÉLETVITELben valósuljanak meg;

közegeként: mivel a KÖRNYEZETben történik csak, a tapasztalt, átélt, élménydús ismeretszerzés.

Az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülõknek egyaránt. A meghatározó az óvónõ, a maga beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival.

20

U

A környezetbarát óvoda könnyen megvalósítható, mivel alapelvei gyermekközpontúság, egészséges életmód, pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel stb. - eddig is összhangban voltak az általános pedagógiai elvekkel. Tapasztalataink szerint egy-egy óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitûdjével, értékrendjével követendõ hatást tud elérni munkatársaival, a gyermekekkel és a szülõkkel. A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá.

21

W

„Aki a múltat nem ismeri,a jövõt nem érdemli”

(én)

2.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRTÉNETI ELõZMÉNYEI

ÉS FõBB ELEMEI

23

Y

A 160 éves magyar óvodában, óvodai nevelésben kezdettõl érvényesült a természetre, környezetre irányuló pedagógiai cél. Ezek fõként az akkori iskolai jellegnek megfelelõen kerültek oktatásra, így felvették és megõrizték az iskolában használatos tagozódásukat is. Például Brunszvik Teréz óvodájában találkozhatunk a természetrajz, földrajz, az öt érzékszerv és az egészségtan tantárgyakkal. Módszereikben is követték a kor iskoláját, elsõsorban a magyarázat, a megmutatás és a frontális formában folytatott beszélgetés dominált. Az 1840-es években Wargha István arra is gondolt már, hogy az óvodai oktatás: „A gyermekeket mulattassa, szüntelen kedves foglalatosságba merítse.”

Ezidõtájt, 1872-ben jelent meg Bezerédj Amália Flóri könyve, amelyet igazi gyermekkönyvnek tekinthetünk, amelyben a természet, az anyagi világ megismerése került elõtérbe. Egy példa a könyvbõl:

Méhkas

Mi méhikék jó meleggelKirepülünk délben, reggel.Virágszálról virágszálraSzálldogálunk,S mézet gyûjtünk, hogy majd télreFel ne kopjon állunk.

Tóth István: Gyermekdalok 100 darabban címû 1881-ben megjelent könyvében az akkor ismert dallamokra írt versikékkel hangulatot formált.

Kertbe induló(Dallam: Nem bûn a lányt szeretni) részlet

Induljunk párosávalA kertbe víg dalolással,Jobb lesz ottan mulatni,Mint oda bent ...

25

Z

E néhány forrásból is kitûnik, hogy szilárd történeti alapja van a magyar óvodai nevelésnek, mely ma is állja a nemzetközi összehasonlítások próbáját.Az 1945 utáni történelmi fordulatok sokféle pozitív hatással gazdagították, és nem engedték az óvoda iskolásítását. A gyakorlat sokszínûen alakult. A ma pályán dolgozó óvónõink közül többen nehezen tudják vállalni a tevékenységek komplexitását, sokan ragaszkodnak a foglalkozáscentrikus szemléletmódhoz. Az óvodai dokumentumok elkészülésüket 1971 és 1989 elõtt széles szakmai vita elõzte meg feloldották a foglalkozás- és tanításközpontúságot.

Az 1989-es ÓNP tartalmazza a környezeti nevelés több olyan komponensét, amelyet, ha megfelelõen szintetizálunk, és egy prevenciós szemléletbe ágyazunk, egy környezettudatos nevelési rendszert valósíthatunk meg. A környe-zeti nevelés szempontjából kiemeljük az ÓNP-bõl a következõket:

~ a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülõ folyamat,

~ az életkornak, fejlettségnek megfelelõ tájékozódás történjen az õket körülvevõ természeti, társadalmi és tárgyi környezetrõl,

~ érzelmi és értelmi erõk fejlesztése mellett a társakkal való kapcsolat építése, valamint a nyelvi kifejezõképesség is fontos,

~ hangsúlyosan fontos a szülõföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fûzõdõ pozitív érzelmi viszony kialakítása,

~ a különbözõ nevelési területek szoros kapcsolatban mûködhetnek,~ a gyermekek játékaiban is megjelenik a környezet megismerésére

nevelés,~ megismerkednek a természetvédelemmel,~ próbálják a szülõket is bevonni a környezeti nevelésbe.

A fejlesztés tartalmában az ÓNP megfogalmazza az ajánlott tartalmakat:~ az óvoda és az óvodai élet,~ a család,~ ismerkedés a testükkel,~ a közlekedési tapasztalatszerzés és megfigyelés,~ évszakváltozások, hatásuk a természetre és öltözködésre,~ a növények és állatok megismerése,~ a felnõtt munkák közül néhányat ismerjenek meg.

26

AA

A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész óvodai életvitel révén valósulhat meg. Az óvodák környezethez, élõlényekhez, gazdálkodáshoz való viszonya is fontos. A kert, az udvar, a hulladékkezelés, a vízzel és energiával való ésszerû takarékosság, a természetes anyagok használata egyaránt pedagógiai eszköz lehet.

Mi úgy gondoljuk, megoldható a komplexitás, ebben számunkra segítséget nyújt a környezeti nevelés korszerû felfogása.

27

BB

28

CC

„Hass, alkoss, ...”(Kölcsey Ferenc)

3.

MÓDSZERTANI GONDOLATOK

29

DD

30

EE

Tapasztalataink bizonyítják, hogy az óvodai környezeti neveléshez egy sajátosan összetett eljárás a legmegfelelõbb. Ezt a sajátosságot amely nehezen megfogalmazható, de jellegzetességei alapján könnyen kialakítható pedagógiai magatartásként alkalmazhatjuk. Mi lehet a sajátosság lényege? Fogalmazzunk meg kérdéseket!Mit tudjon, mit csináljon, mit ne csináljon, mit engedjen, mit kezdeményezzen, miben segítsen, mit fogadjon el, mit várjon el, mit ne várjon az óvodapedagó-gus?

3. 1. MIT TUDJON?Mottó

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”(A környezetvédõk jelmondata)

Sokfelé találkoztunk azzal a követendõ óvodapedagógusi magatartással, hogy a csoportszobában kisebb könyvtárat alakítanak ki önmaguk és a gyermekek számára. Ezek feltárhatják a természet szerteágazó csodálatos világát, rejtelmeit felnõtt és gyermek elõtt egyaránt.Az óvodai könyvtárba javasoljuk a gyermeklexikonok mellé a Fürkész könyveket. Megemlíthetjük az alábbi gazdagon illusztrált kiadványokat:

~ Az állatvilág enciklopédiája sorozat,~ Mi micsoda sorozat,~ Elsõ pillantásra sorozat,~ Bip-Pen sorozat,~ Veszélyben a világunk sorozat,~ Csuda világ sorozat,~ Szemtanú sorozat, valamint az~ Usborne könyveket.

Ismerjen az óvodapedagógus sok mindent, de mindent nem ismerhet. Tudásához a keresõ, problémaérzékeny, befogadó attitûd párosuljon! Látásmódja legyen holosztikus! Fogadja el, hogy a környezet soktényezõs, de összefüggõ rendszer, amelyben nincs lényegtelen elem!

A környezeti nevelés szempontjából az óvodapedagógusoknál a beállítódást fontosabb tényezõnek tartjuk, mint az ismeretmennyiséget! Az is igaz, hogy tapasztalataink szerint a megfelelõ beállítódás párosul egyfajta igényszinttel, amely hatására a pedagógus folyamatosan fejleszti, bõvíti ismeretanyagát.

31

FF

A tényadatok, összefüggések ismerete a környezetrõl soha nem lehet lezárt, hiszen dinamikusan változik. Az óvodás gyermekeknél úgysem a közölt, átadott ismeretek mennyisége, hanem az ismeretre irányuló tevékenység és a gyakorló felnõtt minta által kialakított hatás a fontos. Ez a hatás válhat önfejlesztõ erõvé, amely alapját képezheti a környezetére figyelõ, környezetbarát magatartású felnõttnek.

3. 2. MIT CSINÁLJON?

Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklõdõ, a részletekre is figyelõ! Engedje a gyermekeket elmé-lyülten keresni, kutatni! Várja ki az eredményeket! Teremtsen olyan hely-zeteket, ahol a széles körben értel-mezett környezetet benne önmagát gyermek élményszerûen tapasztal-hatja, megfigyelheti, cselekvõ, játszó részese lehet! Fedezzen fel mindent, amit csak lehet! Legyen minta! Érzékeltesse az értékeket! Cselekedjen, kezdeményezzen a helyi környezeti problémák feltárásában, a megoldás-keresésben! Alakítson ki együttmûködõ kapcsolatot a szülõkkel és az óvoda körüli társadalmi környezettel!

3. 3. MIT NE CSINÁLJON?

Ne sietesse az óvodapedagógus a gyermekeket a tapasztalásban! Ne tömje a gyermekek fejébe az ismereteket! Ne rémítgesse õket a számukra úgysem érthetõ környezeti katasztrófákkal!

3. 4. MIT ENGEDJEN?

32

GG

Engedje a gyermekeket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, játszani, játszani, játszani, röviden: gyermeknek lenni!

3. 5. MIT KEZDEMÉNYEZZEN?

Kezdeményezzen az óvodapedagógus a gyermekek számára könnyed, vidám, játékos, tevékenységeket!Jellemezze:

~ a személyes tapasztalás, vizsgálódás,~ a kötetlen szemlélõdés és a kötött szempontok alapján történõ meg-

figyelés. Tartalmazzon:

~ különbségekre, hasonlóságokra (összehasonlításokra), csoportosítá-sokra irányuló kereséseket,

~ ítéletalkotásokat, relációk feltárását,~ konkrét és félabsztrakt fogalmak megalkotását,~ kapcsolatok kiépítését, ~ oksági kapcsolatok keresését.

Alkalmazza az elemi tudományos megismerési módszereket:~ megfigyeléseket, ahol tapasztalhatják az általuk ültetett növények

növekedését,~ vizsgálatokat, ahol saját nagyítóval a talajmintákban parányi élõlénye-

ket keresnek,~ összehasonlításokat, ahol kézbeadott faleveleket visznek a hozzájuk

tartozó fához,~ méréseket, ahol a becsléseket igazolják a környezet kiterjedései

között, és megállapították, hogy egyik edénybe több víz fér,~ kísérleteket, a különbözõ anyagú tárgyakkal, hogy melyik süllyed el a

vízben és melyik fog lebegni,~ modellezéseket, amikor megpróbálják a szennyezett vizet

megtisztítani a szûréssel, ülepítéssel, s így a víztisztítás egy részét valósítják meg.

3. 6. MIBEN SEGÍTSEN?

Az óvodapedagógus segítse hozzájutni az élményekhez, megfigyelések-hez a gyermekeket! Segítse egy olyan környezettudat formálását, amely tartal-mazza a környezettel való együttélést, a környezetbarát életvitelt! Segítse az ökológiai szemlélet kialakulását a

33

HH

világképpel, a kultúrával és az értékrenddel kapcsolatban! Segítse a holisztikus szemlélet kialakulását. (A természetben minden összefügg mindennel.)

3. 7. MIT FOGADJON EL?

Az óvodapedagógus fogadja el a gyermekek szûnni nem akaró kíváncsi-ságát, minden gyermek másságát. Minden kis eredményt, ami közelebb viszi a gyermekeket a fejlõdéshez. Ugyancsak fogadja el a szülõk támogatását, az együttmûködést, ötleteiket, a tanácsokat a munkatársaktól!

3. 8. MIT VÁRJON EL?

Az óvodapedagógus önmagával szemben legyen igényes pedagógiai kulturáltságában, környezettudatos magatartásában! A gyermekektõl várja el a társak és a másság elfogadását, a mintakövetõ pozitív magatartást! Feltételezzen együttmûködési készséget a családról, az iskoláról, a társadalmi szervekrõl és az önkormányzatokról!

3. 9. MIT NE VÁRJON?

Ne várjon az óvodapedagógus csodát! Amit tesz, az csak elõsegíti, de nem dönti el a késõbbi magatartásformát. A folyamatos hatások gyengíthetik munkája eredményét, de neki ennek ellenére bíznia kell a jövõ sikerében! Hogy milyen lesz a majdani felnõtt, azt hat éves koráig jelentõsen befolyásolhatjuk.

34

II

3. 10. HOGYAN ÉPÍTSE KAPCSOLATAIT?

Lényegesnek tartjuk a környezeti nevelésnél a szülõk, a család bevonását. Ezt a kérdést mindig fontosnak tartotta az óvodai nevelés, de mi mégis külön kiemeljük, fokozott hangsúlyt adunk neki.

Az óvodai nevelés a gyermek fejlõdésének olyan szakasza, ahol a szociális tanulás determináló, hatékonysága vitán felüli. A szociális tanulás, a mintakövetõ tanulás akkor megfelelõ, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerõsítést kap. Tanfolyamainkon gyakran mélyültünk el ebben a kérdésben. A résztvevõk elmondták a kapcsolattartás hagyományos formáit. Ezek a tájékoztatás a nevelõ-oktató munkáról a szülõi értekezleteken, a nyílt napok, a fogadóórák, a családlátogatások, a közös programok.

Tapasztalataink alapján mindez kevés is lehet a szülõknek a valódi együttmûködés kialakításához. Az általunk próbált módszerekkel javítottuk az együttmûködést. Formai és tartalmi elemekkel bõvítettük ezt a területet. A tan-folyamon résztvevõ óvónõk többsége kipróbálta, visszajelzéseik megerõsítést adtak. Formai elemként alkalmaztuk a szülõi értekezleten az ülõhelyek körben történõ elhelyezését, asztalok nélkül. Így jól láthatták, figyelhették egymást. Senki sem érezte magát kívülállónak. Az óvónõk is ebben a körben ültek. Megkínáltuk a szülõket egy-egy csésze teával. Ezzel is oldottuk az értekezlet-jelleget.

Tartalmi elemként a bizalomébresztõ, hangulatformáló kezdést tartjuk a legfontosabbnak. Valamennyien ismerjük azokat a kommunikációs gátakat, amelyek minden beszélgetés kezdésekor a csoportban megvannak. Ezt nagymér-tékben meg lehet szüntetni az érzelmi oldással. A résztvevõk köszöntése után, egy rövid beszélgetés kezdeményezését javasoltuk, amelynek témája, hogy minden szülõ elmondta, kinek az anyukája vagy apukája (tapasztalataink szerint a sokadik szülõi értekezlet után is van olyan szülõ, aki nem ismeri a másikat). A bemutatkozást követõen kértük, néhány mondatban mondják el, hogy

~ milyennek látják gyermeküket, ~ milyen változást tapasztaltak gyermekükön, ~ gyermeküknek melyek a jó tulajdonságai.E beszélgetés eredményeképpen mindenkori tapasztalatunk, hogy

oldódott az értekezlethangulat, közvetlen, egymásra figyelõ, bizalommal telített légkör alakult ki, amelyben megkezdõdhetett a tájékoztató, az együttmûködés lehetõségét feltáró beszélgetés.

Ha pedagógusszerepünkbõl vizsgáljuk a szülõkkel való együttmûködést, a hagyományos gondolkodás szakmai és pedagógiai

35

JJ

fölényünket sugallja, s ez egyben gátja lehet a valódi együttmûködésnek. A szülõk többségükben „naiv”, azaz nem képzett pedagógusok, mégis elõnyben vannak hozzánk képest a gyermekekkel kapcsolatosan, hiszen õk a szüleik, és normális esetben õket szeretik a legjobban. Ez az egyszerû magyarázata a szülõi kíváncsiságnak, elvárásnak, hogy tudjanak arról, ami gyermekükkel történik. Ezért elvárhatjuk, hogy terveinket, munkánkat ismerjék, javaslataikkal gazdagítsák.

Az ilyenfajta együttmûködési lehetõség bizalmi légkört eredményez, elfogadóvá, együttmûködõvé teszi a szülõk többségét. A bizalmat táplálja az a mód is, hogy nem nyílt napok tartásával, hanem az igény szerinti látogatás lehetõségének biztosításával nyújtunk betekintést az óvodai életbe.

Történet Egy anyuka a játékidõt együtt töltötte a gyermekekkel a csoport-szobában. Nem figyelõje, hanem részese volt a játéktevékenységnek.Távozásakor megjegyezte: „Köszönöm a lehetõséget. Nem emlékszem, mikor tudtam zavartalanul ennyi idõt együtt játszani a gyermekemmel.”

Sajnos, tapasztalataink szerint ez már nem egyedi eset, hanem kórjelenség. Beszûkül a szülõk gyermekükkel együtt töltött ideje. Mi fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk figyelmüket az együtt töltött idõ szükségességére, az együttes játékra, a napi mesélésre. Ezek nem kiválthatóak, nem cserélhetõek el a leg-drágább játékokkal, a tévével, a videóval.

A legtöbb segítséget a szokásrend kialakításában várhatunk el a szülõktõl, hiszen ez az óvodai nevelés olyan területe, amelyet õk is nap mint nap gyakoroltatnak a gyermekükkel. Részletezését a szokások témakörénél ismertetjük.

Kialakítottuk az együttmûködés lehetõségeit, kértük, hogy bizonyos témáknál amelyet mi ismertetõként mindig a hirdetõtáblára helyezünk figyeljék meg a gyermekük otthoni reagálását: beszél-e róla, rajzol-e, esetleg más módon megjeleníti-e? Az így szerzett tapasztalatokat ismertessék velünk!

Történet Az elektromos árammal való takarékosság az óvodában a világítás meg-figyelésére korlátozódik. H. Adrienn anyukája mesélte, hogy kislánya rászólt az édesapjára, hogy ne olvasson, mert fogyasztja az

36

KK

áramot.

Ismert tény, hogy a „rejtett tanterv” mindenütt mûködik. A felnõtt modell értékû magatartása biztosíthatja a gyermek szociális tanulását. Az óvodában kialakított szokások szülõi megerõsítés nélkül gyorsan kioltódnak. Összefogással, szülõkkel való együttmûködéssel érhetjük el az állandósuló szokásrendet.

Kapcsolatteremtés lakóközösségi aktivistákkal

A lakóközösségi aktivisták azok a személyek, akik arra szövetkeztek, hogy tegyenek valamit szûkebb környezetük állapotának megóvásáért, fejlesztéséért. Bár tevékenységi körük sokszor nagyon szerteágazó, megtalálhatjuk a közös elemeket. Eljuthatunk a

~ kistelepülés idõs bácsikájától aki a kosárfonást tanította az óvodásoknak és óvó néniknek,

~ a városi orvos aki vízszûrõ berendezést szerelt fel az óvodában, ~ a játékházi szakemberek akik a természetes anyagok alkalmazását

mutatták meg a játékkészítésben, ~ a fogorvos anyuka aki a fogápolást segítette az óvodában, és

ellenõriz-te a gyermekek fogainak állapotát, ~ a vállalkozó fuvaros szülõ aki az óvodai parképítéshez szállította a

termõföldet, ~ a mûvésztanár aki az egészséges életmód rajzpályázatának

zsûrizését végezte el,~ a lokálpatrióta biológiatanár aki az óvónõket és gyermekeket együtt

vezette egy erdei sétán a saját maga által feltárt területen, ~ a városi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja,

hidrobiológus aki a Duna partján szervezett játék során érdekes történeteket mesélt a vízi világról,

~ a nagypapa aki régi mesterségeket mutatott be az óvodában, ~ a polgárõrségig amely a városrész polgárainak éjszakai nyugalmát

vigyázza, de gondot fordított az óvoda kertjére is.

37

LL

38

MM

„Mindig a részletek a legizgalmasabbak...”(Picasso)

4.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZETI NEVELÉSINFORMÁCIÓELMÉLETI

KAPCSOLATAI

39

NN

40

OO

A gyermek beleszületik egy környezetbe, egy családba, amelynek szociá-lis és fizikális hatásait (információit) mintakövetéssel, a gyakoriság hatására magatartási és cselekvéses szokássá alakítja (dolgozza fel) magában. Ezek bõvülnek a különbözõ kapcsolatrendszerekben, különösen az óvodában. Kitágul a tevékenységi és információs körük, a tudatos pedagógiai szituációk (keresések, megfigyelések, gyûjtések, játékok, tapasztalások, szituációk, mesék, versek, mondókák, dalok, énekek, mozgások stb..., azaz információs technikák és tartalmak) a környezet minden területére kiterjednek. Az alkalmazások hatására fejlõdik éntudatuk, felkészültségük társadalmi, technikai, természeti területen.

Az affektív (érzelmi) terület meghatározója a jó hangulat, a vidámság, a könnyedség. Ez a beállítódásra hat, amely az információ-szerzést és befogadást határozza meg. Természetesen a pozitív érzelmeket kiváltó, élményekre épít-hetünk. A játékban, játékos megoldásokban mindez együtt megtalálható. Az élményalapú átéléses tapasztalatszerzésben fontos szempont, hogy a gyerekeknek olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, ahol természetes környezetben ismerked-hetnek meg az õket körülvevõ világgal.

Élményként éli át a gyermek a mesét és képzeletének mesevilágát, valamint a realisztikus környezeti tapasztalatokat. Tapasztalatainak, érzéseinek és értelmi fejlõdésének köszönhetõen a valóság és mesetudat élesen elkülönülnek egymástól, de játékában még keverednek a valóságos és a mesei elemek, de már csak „játszásiból” csinál bizonyos dolgokat.

TörténetA. Hajni (5 éves) só-liszt gyurmából készült süteménnyel játszik, vendég-ségbe hívja H. Gabikát (3,5 éves). Hajni szájához emelve mímeli az evést, míg H. Gabi bele is harap. Hajni figyelmezteti: „Ez csak játszásiból sütemény, ne edd meg!”

A játéktevékenységnek tapasztalást és megismerést segítõ hatása van. Az óvodai nevelés a játékot a legáltalánosabb tevékenységnek tartja. A gyermeki munka és tanulás tevékenységet is áthatja a játék. Munkánk során mi is arra törekszünk, hogy a gyerekekben meglévõ kíváncsiságot éltetve, a számukra fon-tos mesevilágot figyelembe véve, realisztikus ismeretekhez juttassuk õket.

Ezért módszereinkben ötvözve ezeket alkalmazzuk: a dramatikus, mimetikus, szimulációs játékokat és a bábjátékot.

41

PP

A társasjátékok jó alkalmat adnak a társas együttmûködésen kívül az attitûdök, szokások és ismeretek alakítására.

Játéknak számítanak azok a munkalapok és feladatlapok, amelyekkel a gyermek számára pozitív tevékenységet biztosítunk, empátiáját, segítõkészségét vesszük igénybe. Ezekkel kiszabadítjuk, kivezetjük, segítjük a számára kedves halacskát, békát, sünit stb. a rájuk leselkedõ környezeti veszélyekbõl.

A kognitív (értelmi) területen az ismeretek, fogalmak, mûveletek fejlõdését segíthetjük elõ. Az óvodás gyermek gondolkodása konkrétumokhoz kötõdik és jellemzik a szemléletes cselekvõ és szemléletes képszerû szintek, így ismereteiket fõként átéléses, tapasztalásos úton bõvíthetjük. Az óvodásnak általában pre-fogalmai vannak, amelyek a tapasztalás útján szerzett képzetek, s ezeket fejlõ-dése során megbízhatóvá fejleszt. Pl.: gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek a nagyobb, nehezebb relációkat összekapcsolja környezetében. Ha ettõl eltérõ tapasztalatokhoz juttatjuk õket, stabilizálhatjuk képzetét e területen is.

Történet A gyermekek az udvaron játszottak. Az egyik gyermek felnézett egy fára és azt mondta: „Hû, ez egy égigérõ fa!” Egy másik gyermek bekap-csolódott: „Nincs is égigérõ fa, mert nincs is ég!” „Hát akkor mi van ott?”Megkezdõdött a vitatkozás, a vélemények meghallgatása. A gyermekek az óvónõt hívták „döntõbírónak”. B. Dóri magyarázta társainak: „Apukám mondta, hogy ott nincs ég, az csak levegõ.” Folytatta: „Ugye, óvó néni, a levegõ is elfogy a nagyon magasba', azért kell az ûrhajósoknak oxigén-palack a Holdon.” Dóri továbbra is kifogyhatatlannak bizonyult: „Apukám azt is mondta, hogy vannak más bolygók is, olyanok, mint a Föld.” T. Erika megkérdezte: „Mi az a bolygó?” Világossá vált elõttem, itt különleges magyarázatra van szükség, ezért egyszerû szemléltetéssel játszottuk el (szimuláltuk) a valóságot.

42

QQ

„Ez a labda a Föld! Gyere, Erika, te leszel az. A lámpa a Nap. Járjál körbe a lámpa körül! Így kering a Föld a Nap körül. Még forog is keringés közben. Mit gondoltok, a Föld melyik részén van most éjszaka?” A gyer-mekek által felvetett kérdések így vezettek el egymás ismereteinek kiegé-szítéséhez. Az élmény szerepjátékuknak és a barkácsoláshoz is ötletet adott. Papírból szkafandert készítettek a fejükre, úgy játszották el, hogy egy másik bolygón vannak. (A történet 1985-ben esett meg Klárival. B. Dóri egy képzõs kollégánk kislánya)

A gyermek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul az õt körülvevõ környe-zetéhez. A mi feladatunk a kíváncsiság kielégítése, különbözõ irányokba fordí-tása, a reális, élményszerû tapasztaltatás. Ezzel alapozhatjuk meg a helyesen kialakított fogalmakat, amelyekkel az elvégzett mûveletek az alkotó embert jellemzik.

A környezeti nevelés óvodai adaptációjánál fontos, hogy nemcsak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem szelleme, tevékenysége és eszközei is áthatják az óvoda mindennapjait. Az állandó infor-mációs környezet biztosítja az információfelvétel gyakoriságát, a változó elemek a kíváncsiság ébrentartását. Kialakulhat egy igényszint a gyermekekben, egy környezetre figyelõ magatartásforma. Ezzel a gyermekek pozitív tudatformáló hatást közvetítenek a szülõknek is. Így a család egészét befolyásolják.

Az információkezelés fontos jellemzõje az a logikai struktúra, amelyet holisztikus szemléletnek, azaz hálószerû gondolkodásnak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy nincs jelentéktelen tényezõ a környezet rendszerében. Már az óvodáskorú gyermekeknél kialakíthatjuk azt a szokást, hogy sok mindent együttesen figyelembe kell vennünk, ha a környezetünket vizsgáljuk. Egyszerû példákon, megfigyeléseken tapasztalhatják a tápláléklánc mûködését. Megismerhetik az egyes állatok táplálékát, beláthatják, hogy nincs káros élõlény, mert még a szúnyog is kell, hogy a madaraknak, békáknak legyen táplálékunk.

Az élettér fogalmat kialakíthatjuk azzal, ha megfigyeltetjük, hogy melyik állat vagy növény hol fejlõdik, hol érzi jól magát. Ez fontos fogalom, hiszen a felnõttekben is felmerül tudják: az egér nem káros, de nem szeretnék, ha a szobában vagy a házban élne. Az egér élettere nem a lakás, így érthetõ, ha korlátozzuk életterét.

43

RR

Enyedi György: Kitõl fél a kisegér?

Kitõl fél a kisegér?

No kitõl, no kitõl?Nem fél, csak a macskától,és mástól senkitõl!

És a macska kitõl fél?No kitõl, no kitõl?Nem fél, csak a kutyától,és mástól senkitõl!

S kitõl fél a kutyuska?No kitõl, no kitõl?Épp csak a gazdasszonytól,és mástól senkitõl!

S a gazdasszony kitõl fél?No kitõl, no kitõl?

44

SS

Nem fél csak az egértõl,és mástól senkitõl!

Gyakran elõfordul, hogy a gyerekek kíváncsiságból és szeretetbõl az életterükbõl akarják a kisállatokat kiszakítani (pld. csigát, katicabogarat) és a csoportszobában bent tartani. Meg kell értetni velük, hogy milyen következményei lehetnek az állatokra nézve, ha életterüket megváltoztat-juk!

Történet Lacika az udvaron egy katicabogarat talált. Óvta, féltette, nehogy társai összetapossák. Védelemért az óvónõhöz fordult, aki kihasználta a szituációt, és megkérdezte a többi gyermeket, hogy mit tudnak az állat életmódjáról. Felkeltette érdeklõdésüket. Dani azt is tudta, hogy a katicabogár kedvenc tápláléka a levéltetû, és a szabadban szeret élni. Lacika ezután is gyûjtötte a katicabogarakat, de elvitte az óvoda kerítéséhez a növényekre.

45

TT

46

UU

„Egy gyermek ki akarta venni a vízbõl a halat hogy meg ne fulladjon!”

Lucien Blaga: Gondolatok Egy évszázad arcai címû mûvébõl

5.

TERVEZÉS ELõKÉSZÍTÉS

47

VV

48

WW

A környezeti nevelés óvodára vonatkoztatva a környezettudatos, környe-zetre figyelõ magatartás megalapozását tartalmazza. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják késõbbi életvitelünkben.

Az óvodai munkánkban akkor járunk el helyesen, ha a környezeti nevelést a különbözõ tevékenységi körökbe integráljuk. Tesszük ezt a nevelés- jelleg, valamint a gyermekek életkori sajátosságai miatt.

5. 1. A GYERMEK ÉS A KÖRNYEZET

Az ember a természet része, és így különleges kapcsolatban van önmagával és környezetével. Kölcsönhatásban vagyunk a természettel. Mi ezt a kapcsolatot szeretnénk egy kicsit érzékeltetni.

A gyermek ismeretanyaga még nem alkot rendszert. Fõként élmény-alapok kötik össze. Ami az értelemhálóból kiesik, azt sajátosan egészíti ki. Miben rejlik a sajátosság?

Mérei Ferenc gyermeklélektani vizsgálatai a gyermeki világkép alakulásáról, Piaget elméletrendszere adnak magyarázatot a természet-megismerés folyamatára. Korábbi lélektani tanulmányaiból mindenki emlékszik ezekre a mesterségesen elõállított jelenségmagyarázatokra (artificializmus), a megelevenítõ gondolkodásra (animizmus), a cél-okság (finalizmus) és a hasznos-ság elveire.

A felsorolt megnyilvánulások nem törvényszerûen jelennek meg óvodás-korban. Tapasztalhatjuk, ha a gyermek magára marad a jelenségekkel, és mi nem segítjük a természet megfigyeltetését, felfedeztetését, akkor önmaga egészíti ki az értelemhálót.

Történet Panni 4 éves. Beletette a kavicsot a vízbe, és tapasztalta, hogy elmerült. „Miért merült el?” kérdezte az óvónõ. „Mert beletettem” válaszolta. Elmagyarázta, ha a víz „kicsi” lenne, nem merülne el. Ezt tapasztalta a nyári fürdésnél, õ se merült el a kis vízben.

A kezdeti egocentrikus gondolkodást, ahol a gyermek az ÉN-hez igazítja a világot, felváltja egy racionális gondolkodás. Képessé válik a felnõtt gondolkodásmód átvételére. Felfog egyszerûbb ok-okozati összefüggéseket, tárgyilagosan képes megítélni a világ összefüggéseit.

49

XX

Éntudata és énképe, a társak és a felnõttek róla alkotott véleményei alapján fejlõdik ki. Fejlõdik empátiája, elfogadja mások szabályozó normáit, megérti a Másik gondolkodását. A társával való együttes élmény fontos elem a tanulási tevékenységben. Meghatározó az utánzás, amely egyben a kíváncsiság feszültségének levezetésére is szolgál. Ezen túlmenõen az utánzás alapvetõen képzeletmozgósító erõ.

A környezettel való együttmûködés szabályainak elsajátítására kiváló lehetõség a játék.

5. 2. A TERVEZÉS

A tervezésnél a következõ kérdésekre fogalmazzuk meg a válaszokat:Mit csinálunk? Kivel, mivel és hogyan?Milyen célból és milyen mértékben?Mikor, hol és meddig? Mit és hogyan értékeljünk?

A tervezést követõ felhasználás idõszakában ellenõrizzük a tervünket!Mit nem valósítottunk meg?Mi kerül késõbbre?Mi sikerült jól?Mivel folytatjuk?

Az anyagot érdemes a természet nagy rendszeréhez, az évszakokhoz kapcsolni. Mi is a természet részei vagyunk, ezért az évszakok életünk meghatározói.Tulajdonképpen az évszakokhoz kapcsolódik kultúrkörünk ünneprendje is. Ezt a meghatározó vázrendszert tölthetjük ki a lokális helyi környezet megismerésére, a szûkebb szokásnormák elsajátítására szolgáló tevékenységekkel.

Napjainkban sokat beszélünk a helyi tervezés szükségességérõl, a helyi programokról. Az óvodapedagógus általában saját maga által készített, így csoportjára vonatkoztatott ütemtervek alapján dolgozott. Az ÓNP mint kerettanterv jól szolgálta a nevelõ-oktató munkát. Nem kellett országos szintû programokat megvalósítani, mint az iskolai központi tantervek esetében.Munkánkkal segíteni kívánjuk a helyi nevelési program kidolgozását a környezeti nevelésben. Az óvodák helyi programjának elméleti alapját az

50

YY

ÓNP és az Óvodai Nevelési Irányelvek határozzák meg. A helyi program tartalmazza a helyi adottságokra lebontott nevelési-oktatási tennivalókat az óvoda nevelõ-testülete

értékrendet,a megvalósítandó célokat, a csoportok programjait, az eszközrendszer fejlesztési tervét, a nevelési eredményvizsgálatokat, a szülõkkel való együttmûködés tartalmi, formai és módszerbeli lehetõségeit, más szervezetekkel való együttmûködés terveit, az óvoda objektív feltételrendszerét (épület, berendezés, felszerelés),

- az óvoda szubjektív feltételrendszerét (óvodapedagógusok, továbbképzési, önképzési, belsõ továbbképzési terveit).

A helyi program meg kell hogy mutassa az óvoda másságát, sajátosságait és jellegzetességét. A helyi program része a helyi környezeti nevelési program, amelyre példát adunk munkánkban. A programot gondolatébresztõ, segítõ mintának szánjuk, hogy könnyebb legyen jobbat készíteni. A tervezéshez a következõ témakörökbe csoportosítottuk az általánosságban fontos elemeket. A helyi sajátosságokkal lesz teljes a terv.

A szokások kialakítása.Az ÉN-kép fejlesztése.A víz.A levegõ.A talaj.Az óvoda és a lakóhely természeti környezete.A lakóhely és óvoda technikai, társadalmi és információs környezete.

A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az évszakvál-tozásoknak alárendeltek és a helyi lehetõségekben konkretizálódnak.

Javasoljuk, hogy a tervezéshez és a megvalósításhoz bátran támaszkodjanak a szülõkre, az óvoda környezetében mûködõ iskolákra és lakóközös-ségekre.

TörténetA lakótelepi óvoda udvarára a környéken lakó iskolások egy

51

ZZ

csoportja rendszeresen bemászott, a kicsik játékait használták, tönkretették, a virágokat letaposták. Az óvónõk a szülõkhöz fordultak segítségért. Együttesen gondozták az udvart, javították a játékokat. Az eredmény az lett, hogy saját munkájukat óvták, mikor rászóltak és kihívták a bemászó gyermekeket a zárt óvodaudvarról.

52

AAA

„Az ördög a részletekben lakozik.”(Közmondás)

6.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÉMAKÖREI

53

BBB

54

CCC

„Jó az, aki jobb akar lenni” (Osváth Ernõ)

6. 1. A GYERMEKEK SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA

Nevelõhatásunk elsõdlegesen a gyermek szokásrendszerét célozza. A szokások két területen a magatartás és a cselekvéses szokások eltérõ szinten mûködnek a gyermekeknél. A már kialakított pozitív szokásokra támasz-kodva próbáltuk gyengíteni a negatív szokáselemeit. Aktuális személyiségéhez mérten

~ az önellátását, ~ a játéktevékenységét, ~ a társas kapcsolatait gyermekekhez és felnõttekhez , valamint ~ a gyermeki munkát vettük alapul a szokásrend összeállításánál.

Részletes kifejtése megtalálható a szokásrend táblázatban. A táblázat egy adott csoportban az általunk legfontosabbnak vélt aktuális szokásokat tartalmazza. A függõleges oszlopok 11 gyermek fejlettségi szintjét jelzik. A fokozatosságot az alábbi jelzésekkel láthatjuk el:

~ a „” kialakulatlan, ~ a „+” a jártassági, ~ a „” a készség szint, illetve témától függõen ~ a „” önállótlan, ~ a „+” segítséggel, ~ a „” önállóan tevékenykedik jelzésével láthatjuk el.

A megfigyeléseket az év elején (kék,) félévkor (zöld) és év végén (piros) célszerû rögzíteni. A színkódolás segíti a fejlõdés dokumentálását. A táblázat áttekintést ad az egyes gyermekrõl és az egyes szokások fejlettségi szintjérõl a csoportban.

55

DDD

SZOKÁSREND TÁBLÁZAT

A gyermekek jelei

1. Kézmosás elõtt ruhaujj felgy.

2. Saját fésû,pohár,törölk. haszn.

3. Igényszint alak. önmagukkal sz.

4. Papírzsebk. önáll. használata

5. Fésülködés

6. Egyenes testtartással ülés

7. Kult.étk.helyes evõeszköz haszn.

8. Öltözködési önállóság mértéke

9. Öltözködés tempója

10. Igényszint alak.körny-.szemben

11. Környezet tiszt. védelme

12. Játékeszközök helyretétele

13. Vízcsap elzárás maga után

14. Köszönés érkezéskor,távozáskor, vendég érk.

15. Alap udv.szokások

16. Segítõkészség

17. Alkalmazkodóképesség

18. Játékeszközök elkérése

19. Nyitottság, társ elfogadása

20. Megfelelõ hangerõ használata

21. Egymás játéktev. tiszteletben tartása

22. Naposi feladatok ellátása

56

EEE

23. Séta közbeni hely. viselkedés

24. Kezdeményezéseken aktivitás

25. Beszédindíték, beszédkedv, közlékenység

26. Színismeret (alap és kiegészítõ)

27. Egyensúlyézékelés

57

FFF

Nemes Nagy Ágnes: A jó gyerek

Azt mondják, hogy Pisti jó,csak bõg, mint a rádió.Lent a játszótér homokjánordít, mint egy hõs oroszlán.A hugának estelenteazt bömböli: tente-tente.Kiesik a szög a falból Mondd csak Éva, mért nem alszol?

A szokásrend alakítása egy sajátos hatásrendszerben fejlõdik. Nagyon erõs a gyermek modellkövetõ tanulása, a szociális tanulás. A modellkövetés sajátossága még a gyermekek részérõl az elfogadás, azaz a szeretetviszony.

A kisgyermek legjobban a szüleit szereti. A szülõi hatás alapvetõen meghatározza a gyermek szokásrendszerét. A modellkövetés itt a legerõsebb. Tapasztalataink szerint a két szülõ közül az kap domináns szerepet aki, több idõt tölt a gyermekkel. A testvérpároknál is megfigyelhetõ a modellkövetés.

Történet J. Orsi az egy évvel fiatalabb húgához, sok esetben a többi gyermek-hez valamint a játékbabáihoz is ugyanolyan anyáskodó, nyugodt, kiegyensúlyozott magatartással közelített, mint édesanyja hozzá és testvéreihez. Megfigyelhettük az édesanyja gesztusait, mimikáját gyermekei öltözködése közben (zsebbe tette a kezét, de szeme tükrözte az itt vagyok, segítek ha szükséged van rám gondolatát). J. Orsi ugyanígy viselkedett egy délelõtt húgával, amikor udvari játékhoz öltözködtek. õ gyorsabban elkészült és természetesen megvárta húgát, ugyanúgy zsebre tett kézzel, ugyanolyan mimikával és nagy nyugalommal, türelemmel mint édesanyja.

A modellkövetõ magatartás az óvodában is alakul. Itt a gyermekek modelljei az óvónõk. A két óvónõ legtöbbször közel azonos viszonyulásokkal kapcsolódik a gyermekekhez. Óvónõ-gyermek kapcsolata lehet bármilyen jó, segítheti, de nem helyettesítheti a szülõi kapcsolatot. Csak idõszakos szülõpótló szerepet vállalhat az óvónõ, aki tudatos hatásaival befolyásolhatja a gyermeki magatartás alakulását.

58

GGG

Természetesen más hatások is érvényre jutnak, különösen a vegyes csoportoknál. Az idõsebb óvodás, de akár egy hasonló korú barát is lehet minta. Az egymástól tanulás nem elhanyagolható elem a gyermekeknél. Leggyakrabban a cipõfûzõ megkötésének „mûvészetét” tanulják el egymástól.

Tapasztalhattuk, hogy az optimális hatást csak a szülõk és az óvónõk összefogásával érhettünk el. Ehhez szükséges a kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás, valamint az együttmûködés. A csoport részére összeállított szokásrend táblázatunk tervezetét beszéljük meg a szülõkkel. Adjuk meg a lehetõséget a véleményezésre, amely elfogadó attitûdöket fog eredményezni. Ritkán elõfordulhat, hogy a szülõk közül néhányan olyan családi szokás erõsítését várják tõlünk, amely a többi gyermeknél nem elvárt.

Mit tehetünk ebben az esetben? Az egyik megoldás, hogy vegyük figyelembe a társadalom „másság kezelõ” szokásait, amely nem alakult ki olyan szinten, hogy elfogadhatónak tartana egy olyan esetet, ahol a csoportban egy-két gyermek hangos imával kezdené az étkezést. (A megkérdezett óvónõk többsége sem tartotta elfogadhatónak!) Természetesen az olyan csoportokban ahol az irányultság a vallásos nevelés, ez nem lehet kérdés.

A másik megoldás alapja az alábbiakban olvasható.

Történet A vallásos nevelésre igényt tartó szülõk csak hatan voltak, így önálló csoportalakításra nem volt lehetõség. Az óvónõk mégis vállalták ezeknek a gyermekeknek a vallásos nevelését. Elfogadtatták ez a gyermekeknél könnyen ment , hogy egy asztalnál ülve hangos imával kezdték az étkezést. Ez a csoportban semmiféle zavart nem okozott.

A megbeszélés alapján kialakított szokásrendet a szülõk is magukénak vallják, figyelemmel kísérik fejlõdését és erõsítik. A jól szerkesztett és bevezetett szokásrend indirekt módon a szülõket is formálja.

59

HHH

Falu Tamás: Befõtt

Palkó bement a kamrába,bevonzotta az étvágya.Befõttezni kezdett reggel,s megevett két üveggel.Édesanyja észrevette, hogyüres lett két üvegje.Fiát ilyképp tettenérvecelofánt tett a fejére.Úgy kezelte a gyereket,mint egy befõttes üveget.Nem bánta, hogy sír nyafogva,odatolta a sarokba.Cédulát tett a hasára,és egy pár sort írt reája.Ezt írta rá kicsit görbén:Itt romlik két üveg körtém.

A gyermek fontos jellemzõje a környezetéhez kapcsolódó aktuális attitûdje. Az attitûdök pszichés képzõdmények. Összekötik az okokat a célokkal, az értékrendekkel. Az attitûd elemeit folyamatosan töltjük fel az óvodában. Szokásokra alapozunk. A kíváncsiság mozgató rugóit használjuk fel az érzelmek formálásában. Tapasztalatokkal biztosítjuk a kognitív tartalmat. Egyetlen gyermeknek sem alakulhat ki környezetéhez kapcsolódó valódi attitûdje, beállítódása, érzelmi viszonyulás, tapasztalat és ismeret nélkül valamilyen irányába. Ez a valóságban sajnos többször ellentmondásos. Például, a felnõtt gyakran irtózik a különbözõ kis állatoktól, így a békától, pedig még meg sem fogta. A gyermekekbe ezt a viszonyulást gyakran a mi példánkkal építjük be.

Történet Sokszor beszélgettek az óvodában a vízrõl és a víztakarékosságról. Tapasztalhatták hogyha nem jól zárják el a csapot, csöpög. Egy poharat tettek alá, és figyelték, mikor telik meg. Így a cseppeket tapasztalható pohár vízzé „alakították”. Figyeltek egymásra, és szóltak, ha valaki nem jól zárta el a vízcsapot. Az egyik kislány édesanyja számolt be arról, hogy gyermeke otthon sírva fakadt mert nem talált csöpögõ csapot, pedig az

60

III

óvodában azt kapták feladatul, hogy keressenek.

A környezeti nevelés tevékenységei során a gyermekek társas kapcsolatai kiteljesednek. Elfogadja társait, együttes megfigyelést, keresést végeznek. Például a kiránduláson közösen vásárolt kis fenyõ mozgósította a kiránduláson nem résztvevõ gyermekeket is. Együtt gondozzák, óvják, és büszkén vallják, hogy ez a mi fenyõnk. Az akvárium telepítése, a halak és növények gondozása szintén erõsíti az egymáshoz fûzõdõ kapcsolataikat és a természethez való pozitív viszonyulásaikat.

A mesék, versek és a mondókák kitûnõen segítik a pozitív szokások erõsödését.

Történet A közösen vásárolt kisfenyõ elültetése után a hároméves Zsófi különös figyelmet tanúsított iránta. Ha az udvaron voltak, melléguggolt, még a rovarokat is elhajtotta róla. Az elsõ hó leesésekor aggodalommal kérdezte: „Nem fog megfázni? Levegõt se kap a hó alatt!”

61

JJJ

Falu Tamás : Pisti

Pisti játszogatott, besározta magát,Sáros lett a nadrág, az ing és a kabát.Édesanyja rászólt: ejnye fiam, Pista,Akkor szép a gyermek, hogyha talpig tiszta.Csóválta a fejét, s addig nem volt nyugta, Míg a sáros Pistit a lavórba nem dugta.A lavórból kijött jól lemosva tisztán,Oly rendes lett Pisti, mint aki már István.

62

KKK

Gondolatébresztõ javaslatként ismertetünk néhány szokáselemet. Az ismert, hagyományos önellátási szokásokon túl javasoljuk

~ az öltözködési önállóság,~ az öltözködési tempó megfigyelését,~ az igényszint alakulása önmagukkal szemben szokásrendbe

állítását,(pl. az öltözködés esztétikája, beszédkultúra stb.).

A játéktevékenység szokásai közül kiemeljük~ az egymás testkörzetének aurájának,~ az egymás játéktevékenységének,~ az egymás játékterületének tiszteletben tartását.

A társas kapcsolatok szokásai közül kiemeljük ~ az alapudvariasság,~ a segítõkészség,~ az alkalmazkodóképesség,~ az empátia,~ a bizalom,~ a nyitottság,~ a másik elfogadása,~ a másság elfogadása,~ a beszédkedv szokásait.

Megjegyezzük, hogy a társas kapcsolat, a szociális technikák társadalomban tapasztalt fejletlensége miatt a minta utáni, szociális tanulás ezen a téren kis hatásfokú, esetenként negatív példahatású, ezért az óvodában erre nagyobb gondot kell fordítani. A munkaszokások közül kiemeljük

~ a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységeket,~ a takarékossági szokásokat (a használati tárgyakkal, a vízzel, az

energiával).A természeti és technikai környezettel kapcsolatos szokások közül

~ az élet tisztelete,~ a szemét és hulladék kezelése,~ az igényszint alakulása a környezetével kapcsolatban

63

LLL

(környezetesztétika)

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a SZOKÁSOK meghatározzák viszonyulásainkat a környezet minden eleméhez, ezért MINDEN TEVÉKENY-SÉGHEZ, TÉMAKÖRHÖZ kapcsolódik.

64

MMM

6. 1. 1. Szerepjátékok, tevékenységek a szokásalakításhoz.

A Kirándulás játék során elkészíthetjük a csomagunkat. A Hólabda játék segít-ségével összegyûjtjük a kiránduláshoz fontosnak tartott eszközöket. A játék lényege, hogy a körben ülõk a kiránduló kosarat körbeadva jelképesen, képpel, vagy valóban beletesznek egy, a kirándulásnál hasznos tárgyat, de elõtte elismétlik, hogy az elõzõekben társaik mit tettek bele. (Kiváló emlékezet- és kommunikációfejlesztõ, csoportdinamikát mûködtetõ játék. Figyelnek egymásra, segítik a megakadót, buzdítással, mutogatással és szóval is.) Az indulásnál jármûvet választanak, és kapcsolódó mondókával sorba állva elindulhatnak.

Poros úton kocsi zörög,A kereke gyorsan pörög,Sári néni vezeti,Aki látja neveti.

A jármûvet az erdõ vagy mezõ szélén hagyjuk. Tovább sétálunk. Találkozunk állatokkal, köszönünk nekik. Hangutánzásra, mozgásutánzásra nyílik lehetõség kiemelten figyelve a fiatalabb és idõsebb állatok hangjára.

Boci tehén; gida kecske;csikó ló; bárány birka;kishal nagyhal; kismadár madár;(kiscsibe tyúkanyó stb.)

Néhány gyermeknek különbözõ magatartásformát súgunk, hogy játsszák el ezeket a többiek elõtt tízórai közben. Legyen

aki szemetel aki nem szemetel,aki virágot szed aki nem szedi le, a helyén vizsgálja, szagolgatja,aki hangoskodik aki csendben keresgél,aki visszaindulás elõtt a terület átvizsgálja aki elõreszalad stb.

A bemutatott magatartásformákat felismerhetik, megfigyelhetik, értékelhetik. A visszaindulás ismét mondókára történhet például: Kicsi kocsi három csacsi döcögõ, döcögõ... A megérkezésnél a gyermekeket várják a szülõk, tehát elköszönnek az óvónõktõl és társaiktól, és üdvözlik a szülõket.

A bábjáték tapasztalataink szerint az óvodák egyik legelterjedtebb eszköze. Óvónõink bábozási kultúrája, kreativitása magas szintû. Ezért inkább csak javasoljuk saját készítésû bábdarabok bemutatását, amikor a helyi szokások, jellegzetességek megjelennek, utat nyitva a gyermekek

65

NNN

mintakövetõ tanulásmódjához, az empátiás, segítõ magatartásformák erõsítéséhez. Adjanak a bábok a konfliktuskezeléshez mintákat, a pozitív szokáselemek tükrözõdjenek cselekedeteikben! A témaköröket tekintve a szerepjátékoknál felsoroltak lehetnek az irányadók.

Szerepjátéktémák:

~ ÉN, mint napos terítés, részvétel a munkában, vendégség szervezése (születésnap),

~ ÉN és a játszótársam „hogyan kérte volna el egy aranyos kisfiú?” (esettanulmány)

~ ÉN és a szülõ helytelen cselekedet megoldása (bocsánatkérés) (esettanulmány)

~ ÉN és egy felnõtt kapcsolatteremtés (köszönés),

~ ÉN a boltos ÉN a vevõ szerepek eljátszása,

~ ÉN az orvos ÉN a beteg szerepek eljátszása,

~ Én a rendõr ÉN az autós szerepek eljátszása,

~ Én az anyuka ÉN az apuka ÉN a gyermek esetek, szerepek eljátszása.

66

OOO

~ ÉN és az állatok gondozás élõben, szimulációs játékban,

~ ÉN és a növények gondozás élõben (virágöntözés), szimulációs játékban,

A szövegben nem szereplõ, a témához kapcsolódó irodalomajánlás:

Versek

Weöres Sándor: A bögre. Óvodások könyve 22. old.Orbán Ottó: Jó reggelt, jó reggelt. Cini-cini muzsika 46. old.Csoóri Sándor: Csudakutya. Cini-cini muzsika 30. old.Gazdag Erzsi: Álmomban. Cini-cini muzsika 22. old.Végh György: A kiskutyám, Dani. Hóc, hóc, katona 33. old.Christian Morgenstern: Villáné és Kanál úr. Fecskeköszöntõ 97. old.Veress Miklós: Vasárnapi utazás. Cini-cini muzsika 36. old.

Dalok

Lepke és virág. Gryllus Vilmos: DalokMadár voltam. Gryllus Vilmos: Dalok

67

PPP

Cinege, cinege, kismadár... címû gyûjtemény 715. és 3839. oldTöröm, töröm... Ének az óvodában 94.Volt nekem egy cimborám... Ének az óvodában 301.Én vagyok a szemétlapát... Kis emberek dalai 261.

Mesék

Gianni Rodari: Vasárnap reggel. Óvodások könyve 29. oldTasnádi Éva: Borika takarít. Óvodások könyve 172. old.Grimm: Lusta Henrik. Szalontay Gyuláné: Kedvenc meséimAndersen: Borsószem hercegkisasszony. Kisgyermekek nagy mesekönyve 272. old. Eleonora Berger: Hogyan ment világgá Pliccsplaccs szappan. Mákos rétes 5. old.Benedek Elek: Kutya szeretne lenni. Elsõ mesés-könyvem 175. old.

68

QQQ

„Ismerd meg önmagad!” így szól a delfi jósda felirata, jelezve, hogy jövõnk az önismeretben rejtõ-zik.

6. 2. AZ ÉN-KÉP FEJLESZTÉSE

Az óvodában elõtérbe helyezzük a gyermeki énkép alakítását. Fontos tényezõnek tartjuk a nevelési folyamatban, hiszen tudjuk, a felnõtteknél az a reális énkép, az önismeret hiánya súlyos konfliktusokhoz vezethet. A gyermekeknél az önismeret még az „én” megismerésében nyilvánulhat meg. Az én-képi fejlõdés az emberkép és világkép alakulását határozhatja meg. Az itt szerzett tapasztalatok, élmények az éntudat kialakulása, fejlõdése szempontjából fontosak. Ismert tény, hogy az emberi fejlõdés változások sorozataként fogható fel, mely születéskor kezdõdik és tart halálunkig. Általában természetesnek tartjuk, hogy a gyermek felfedezi a külvilágot, hozzá is segítjük ehhez sokféle játékos tevékenységgel. Úgy érezzük, hogy nem kellõen tudatosult a felnõttekben, hogy mennyire szüksége van a gyermeknek az ÉN-képére azaz, az önmagáról szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerére. Mikor a gyermek el tudja önmagát választani a külvilágtól, alkalmat ad szülõnek és pedagógusnak arra, hogy testérõl, mozgásáról hiteles visszajelzést adjon. A testséma ismeret fontos mérõpontja a gyermek fejlettségének.

Benei Zsuzsa: Kéz

Egy ujjamat szopogattam,Két ujjammal cérnát fogtam,Három ujjam nézegettem,

Négy ujjamat mind megettem,Öt sok ujjammal nyulásztam,Gurigázni is próbáltam,Csak kezemmel, két kezemmel Semmit sem csináltam.

A gyermek önmagát nehezen tudja kívülrõl szemlélni, ezért játékokat, tevékenységeket szervezünk önmaga felfedezése érdekében.

Erdei G. Mihály: Ez én vagyok

69

RRR

Ujuj! Mozog az ujj. Ez kéz, ide nézz!Tenyerembõl jön a kéz, Ujjtól vállig az egész.Felemelem a kezemet, Megfogom a fejemet.Ide-oda ingatom, Kézbe fogom, eldobom.

Eldobnám, de nem jön le, Nyakam tartja végibe.Szemem nézi, nem látja, Szájam pedig kiáltja:„Hol a nyakam? Fogd meg kéz!”Hát csak ennyi az egész?

Nem úgy, nem úgy, Nézd meg jobban!Itt a hasam, Itt meg koppan.Hát itt meg mi dobban? A szív.Lépj ki jobban!Fussál gyorsan, Most a szíved kalimpál, Ha fut a láb, kalimpál.Állj!Min állsz? A lábamon.Látom, ezt már jól tudod.Kezdjük elölrõl a verset.Címe az: Ez én vagyok.

70

SSS

Legegyszerûbbnek tûnik a tükörfal használata, ahol a gyermekek egész testképüket, mozgásukat, a társaikhoz és tárgyakhoz való viszonyukat figyelhetik, tapasztalhatják.

71

TTT

6. 2. 1. Érzékelõ játékok

Két fokozatban javasoljuk játszani:

~ minta szerinti keresés, amikor minden gyermeknek adunk egy tárgyat mintaként. Közvetlen tapasztalással keresheti a hasonlót vagy az ugyanolyant.

~ megnevezéssel adjuk meg a tulajdonságot, és az így megtaláltról szóban is válaszolhat a gyermek, fejlesztve ezzel a beszédkedvét, beszédkészségét és aktív szókincsét.

Tapintás

~ keresés minta után, vagy megnevezés alapján, például anyagok felületei: lágy, selymes, bársonyos, érdes, sima, nyomott mintás stb.;

~ formák keresése, például mondják el, mit éreznek. Fejlõdik szókincsük, kifejezõképességük.

JátékKis zsákba tegyünk egy terményt! A gyermekek egymás után,

tapintás alapján egy-egy tulajdonságot mondhatnak a terményrõl anélkül, hogy kimondanák a nevét. Azoknak a gyermekek találhatják ki, illetve nevezhetik meg, akik nem nyúltak még a zsákba.

Tapintási tapasztalatok szerzése: például az arc, haj, test, szív, légzés, pulzus kitapintásával.Társ felismerése arc-, haj-, testformáról.Ellentétek keresése, például puhakemény, érdessima, hidegmeleg stb.

Az érzékelésfejlesztés mellett a passzív és aktív szókincsüket bõvíthetjük.

72

UUU

JátékMinden játszó gyermeknek adunk egy tárgyat. Keressenek

ellentétes tulajdonságú tárgyat a csoportszobában, vagy a kiosztott tárgyak között. Adódhatnak olyan ellentétek, amelyre nem is gondoltunk. A játék párképzésre is használható.

Ízérzékelés

Folyadékok: édes, savanykás, kesernyés, sós ízek kóstolása, megnevezése.

73

VVV

Gyümölcsök, zöldségek: málna, narancs, citrom, alma, õszibarack, sárgabarack, körte, szõlõ, banán, répa, retek stb. segítségével illatok, ízek megnevezése. Jó alkalom adódik erre a gyümölcs- vagy zöldségsaláta készítésekor.Falatok: zöldpaprikás, hagymás, paradicsomos, pirospaprikás stb. kenyérdarabkák becsukott szemmel történõ kóstolása. Fejezzék ki szóban is az érzéseiket.

Szagérzékelés Szagforrások, illatok: helye, neve.

JátékKülönbözõ illatokkal (citromolaj, borsmenta, levendula, eukaliptusz stb.) jelöljük meg a gyermekeket. Keressék meg az ugyanolyan illatú társaikat. Használhatjuk játék vagy csoportalakítás céljára.

Játék„Szagkeverék”. A természetben található különbözõ természetes anyagokat gyûjtsék össze egy-egy pohárba a gyermekek. Szagolgassák, próbálják megjegyezni a jellegzetességet. Keverjük össze a poharakat! Szaglással keresse minden gyermek a sajátját. Mondja el, minek alapján találta meg.Szagtérkép készítése az óvónõvel.Milyen illatot hoz a szél? Figyeljük meg az illatok terjedését!

Hallásfejlesztés Keressék: hangok forrása, iránya (Erre csörög a dió...). Elváltoztatott hang eredetijét találják ki (Kipp-kopp kopogok...).

JátékFigyeltessük meg a környezet hangjait! Természetes és mesterséges hangokat megfigyelve vizsgáljuk meg, melyikbõl hallunk többet. Keressenek olyan helyeket ahol a természetes hangok vannak többségben!

TörténetEgy parkban játszottuk ezt a játékot. Az egyik gyermek így fogalmazott: „Hallottam a szél hangját.”

A világunk hangjai címû kazettáról:

74

WWW

~ az ÉN-kép alakításához célszerû felhasználni a fiúlányfelnõtt hangokat. Figyeljék meg, miben különböznek!

~ a víz hangjainak megfigyeltetése (mosdás, fürdés, fogmosás, esõfajták stb.),

~ cselekvések hangjai~ hangutánzó játékok (állathangok)

A hangok megfigyelése és utánzása az atrikulációs bázist jól fejleszti.

75

XXX

6. 2. 2. JÁTÉKOK AZ ÉN-KÉP FEJLESZTÉSÉHEZ

~ Különleges játéknak számít, mikor a tükörfal és a mozgatható tükör felhasználásával hátulról is láthatják magukat.

~ Születésnapokon használjuk az ünnepelt nagyméretû papíron, fekvõ alakú körberajzolását, majd színezését.

~ Az óvodába lépéskor a gyermekekrõl sziluett képet készítettünk, melyet körberajzolva és kivágva helyeztünk a folyosóra.

~ Gyakran játsszuk a „Ki van a paraván mögött?” árnyjátékot, melynél a paraván mögött levõ társaik közül kell kitalálni, hogy ki lett megmutatva.

~ Az egyensúlyfejlesztõ gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak. Ezzel a tanulási képesség bázisát erõsítjük.

Történet Testnevelés foglalkozáson labdás gyakorlatokkal a testrészeket keresték. Tedd a térdedhez, a hasadra, a fejedre, a nyakadra, a térdedre, stb. Képzeljétek ez a labda egy szép torta. Tartsátok meg a tálcán (egyensúlyozás)! Próbáljatok vele lassan leguggolni, felállni! Nyüzsgõ labdakeresés volt a próbálkozás vége.

~ „Csendkirály”-választás. Ki tud egy mondókát halkan, de hallhatóan és érthetõen elmondani? Az önfegyelem, a beszédkészség, a hanggal való bánásmód fejlesztése.

6. 2. 3. A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ÉPÍTõ JÁTÉKOK AZ ÓVÓNõ TEVÉKENYSÉGÉHEZ, CSOPORTALAKÍTÁSOK

Párkeresõ játékokKeresõ, párosan végzendõ tevékenységek elõkészítésére használjuk.

Kioszthatunk összetartozó tárgyképeket (formában vagy tartalomban), és keressék meg a párjukat! Körben állva, behunyt szemmel a kör közepe felé indulva fogja meg, akivel találkozik.Mondókára történõ kiszámlálással, keressék a párjukat!

76

YYY

Kézfogással is kereshetik a párjukat. Mindenki eldönti magában, hogy a kézfogásnál egyszer vagy kétszer ráz kezet. Az lesz a párja, akivel a kézfo-gásnál kiderül, hogy mindketten ugyanannyiszor ráznak kezet.

Csoportalakító játékok Ha 345 fõs csoportokat akarunk alakítani, akkor a csoportlétszámnak megfelelõ darabra szétvágott képeket osztunk ki, a gyermekek keressék az összetartozókat, vagy egy meséhez tartozó képeket osztunk szét és az összetartozókat keressük.

A gyakorló óvodapedagógus tudja milyen nehéz jól mûködõ mikrocsoportot alakítani. Figyelni kell, hogy ki kivel igen, és ki kivel nem kerülhet egy csoportba. Ha direkt módon határozzuk meg a csoport tagjait, lemondunk a társaskapcsolatot alakító csoporthatásról. A csoportalakítások indirekt megoldása egy különleges érzést vált ki a csoport tagjaiból. Az egybetartozás érzése a csoportdinamika mûködésének egyik feltétele, tehát a társas kapcsolatok fejlesz-tésénél elengedhetetlen.

Együttmûködést fejlesztõ, bizalomépítõ játékokHólabda játékok. Olyan játékok, ahol meg kell ismételni az elõzõ társak mondását. (Pl. Elsõ gyermek: Karcsi almát vett. Második gyermek: Karcsi almát vett, Mari szilvát vett stb.)Az emlékezetfejlesztés mellett a szókincsbõvítésre is alkalmas.

Vakvezetés. Párosával játszhatják. Az egyik gyermeknek bekötjük a szemét, a másik segíti, vezeti. Meghallgattat, megtapogattat a környezetbõl valamit. Megtanulhatja a környezetet „szemek nélkül is látni”. Elmondhatja, mit érzett, mit látott. Jól alkalmazható a beszédfejlesztésre. Játszható a csoportszobában vagy a szabadban.

A szövegben nem szereplõ, de a témához ajánlott irodalom

Versek

Rákos Sándor: Nagyanyó. Óvodások könyve 28. old.Móra Ferenc: A csókai csóka. Óvodások könyve 34. old.Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? Cini cini muzsika 32. old.Szabó Lõrinc: Kicsi vagyok én. Óvodások könyve 102. old.

77

ZZZ

Enyedi György: Kitõl fél a kisegér? (a szövegben megtalálható) Nemes Nagy Ágnes: A jó gyerek (a szövegben található)Falu Tamás: Pisti (a szövegben található)Benei Zsuzsa: Kéz (a szövegben található)Erdei G. Mihály: Ez én vagyok (a szövegben található)Hárs László: Mégse-vers. Nézz körül 20. old.

Mesék

Illyés Gyula: Így jár, aki irigy. Óvodások könyve 31. old.Czestaw Janczarski: Fülesmackó. Óvodások könyve 80. old.Alekszej Tolsztoj: A kérkedõ nyúl. Óvodások könyve 87. old.Móra Ferenc: Tükrös Kata. Óvodások könyve 101. old.Tordon Ákos: Figura Ferkó. Óvodások könyve 135. old.Vajk Vera: Ancsi és Jancsi. Óvodások könyve 177.; 189. old.Grimm: Holle anyó Grimm: HamupipõkeEleonora Berger: A nagy fiú. Mákos rétes 7. old.

78

AAAA

„Víz!Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatá-rozni téged. Megízlelnek anélkül, hogy megis-mernének.Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Antoine de Saint-Exupéry: A sivatag szívé-ben

6. 3. A VÍZ

Szegény ember vízzel fõz. Ez körülbelül annyit jelent, hogy semmivel. Hiszen a víz értéktelen, csak pár éve tudatosul, hogy van a víznek ára, értéke. A különös értékbeállítódás mellett a vízrõl mindenki sokat tud, mivel szoros kapcsolatban élünk vele. Tudjuk, benne jött létre a földi élet, és ma is az élet egyik alapvetõ feltétele. Osszuk meg a gyermekekkel élményeinket, sejtéseinket és érzéseinket! Engedjük a vízhez a gyermeket és a vizet a gyermekhez!

Találjuk meg az évszakok változásaiban a víz csodálatos változatosságát! Alakítsuk ki a gyermekekben a finom érdeklõdést, a rácsodálkozást a víz iránt!

Történet Hangkazettáról meghallgatták a gyermekek a tavaszi, a nyári és az õszi esõ hangját. Megfigyelték a másságát. Azóta az esõ számukra mást jelent, mint egyszerûen rossz idõt.

Ha meg kellene határozni, hogy mit tudjon az óvónõ a vízrõl, zavarban lennénk. Tapasztalataink szerint több olyan adat és összefüggés van, amely meglepõ és erõteljesen attitûdformáló hatású. Többségüket az óvónõnek célszerû folyamatosan keresni, kutatni.

6. 3. 1. JÓ TUDNI...

79

BBBB

A Föld vízkészletének 97%-a sós, csak 3% édesvíz.

Az édesvíz 79%-a hó és jég halmazállapotban található.a napi vízfogyasztás a Földön egy emberre vonatkoztatva a 2 és az 1000 liter között országoktól függõen változik, nálunk kb. 270 liter.A tiszta, élõ vízben növények, állatok és baktériumok élnek egyensúlyban. A nagyobb szennyezõdés ezt az egyensúlyt borítja fel.Az Alföld délkeleti részén 65 település 450.000 lakosának ivóvizében magas az arzén.A talajvíz 0-20 m között a szennyezettség miatt ihatatlan a belterületeken.A tanyasi kutak 7097%-a nitrátszennyezett.A víz köbméterének ára 1990-ben 11 Ft, 1996 elején 90 Ft.Egy fürdõkád víz kb. 200 liter, egy zuhanyozás kb. 20-25 liter. és még sok-sok ismeret van a témában. Gyûjtsenek hozzá, egészítsék ki!

6. 3. 2. Vizes játékok, tevékenységek

Akvárium, terrárium telepítése, gondozásaA gyermekek tevékenységének gyakorlóterepe lehet. Gondozzák elõre meghatá-rozott szabályokat betartva. Eldöntik, mikor lehet és mikor kell etetni, tisztítani stb.

Mozaikképek színezése Vízben élõ, vízhez kapcsolódó állatok, növények rajzait a háttérrel együtt részekre (mozaikokra) osztjuk. Az egyes kódolt részeket megfelelõ színnel kiszínezve elõtûnik a „rejtett” állat vagy növény.

Labirintus játékVízi élõlényt (hal, béka) rajzoljunk hálólabirintusba. A segíteni akaró gyermek megtalálja a kiutat, kiszabadítja a kis állatot.

80

CCCC

81

DDDD

Mondókák, hangutánzó játékok

Garai Péter: Elbotlott a felhõ

Elbotlott a felhõ,elesett.

Eleredt a könnye,leesett.

Plötty,plotty,

tocs.Plötty,

plotty,tocs.

Kész locs-pocs.

82

EEEE

EsõjátékA gyermekek körben ülnek, az óvónõ a körön belül körbe járva mutatja, mit kell csinálni. Fontos, hogy aki elõtt elhaladt, utánozza az óvónõt addig, amíg oda nem ér újra, és mást nem mutat.

1. kör csattogtatás a hüvelyk- és mutatóujjakkal.2. kör tenyerek összedörzsölése.3. kör csettintés mindkét kézzel.4. kör combok tenyérrel ütögetése.5. kör combok tenyérrel ütögetése és lábbal dobogás a padlón.6. kör taps és lábbal dobogás.7. kör combok tenyérrel ütögetése és lábbal dobogás a padlón.

A 6. kör után visszafelé játsszuk az elsõ körig.A játék a különleges hanghatáson kívül az együttjátszás örömét is adja.

Vizespohár mint zeneszerszámA különbözõ töltöttségû poharak eltérõ hangokat adnak ki ütögetésre. A gyermekek ezt kipróbálva kísérletezhetnek különbözõ hangok létrehozá-sával, megváltoztatásával.

Kísérletek a vízszennyezésreTiszta víz, piszkos víz. Látható és láthatatlan szennyezõdések. Oldódási tapasztalatszerzés. Hogyan tisztítsuk meg? Szûrés, ülepítés.

Milyen hangot visz a víz? LáncjátékVízzel töltsünk meg egy PVC tasakot. Jól zárjuk le! Az egyik gyermek tegye a másik füléhez a tasakot, és beszéljen rá. Amit hallott, ugyanilyen módszerrel adja tovább.

Ki tudná másként mondani, hogy...~ az esõ csepereg (szitál, szemerkél, csepereg, csöpög...)~ az esõ nagyon esik (zuhog, ömlik, szakad, záporozik...)

83

FFFF

Sarkadi Sándor: Zápor

Csipp, csepp, cseperegVillan, csattan, megered, Záporfüggöny zuhatag, Fut a felhõ, süt a nap.Jött, Ment, Jót esett, Fûnek-fának jólesett.

Készítsünk felhõt!Forraljunk vizet, figyeltessük meg a fölé tett fedõn a vízcseppek

keletkezését, fedõ nélkül a párolgást. Játsszuk el szimulációs játékkal! A gyermekek a vízrészecskék, a szõnyeg lehet játszásiból az edény.

Melegítés hatására a vízrészecskék elõször lassan, majd egyre gyorsabban kezdenek mozogni, szaladgálni az „edényben”. Néhány részecske kilép a fazékból. A szõnyegrõl lelépõ gyermekek a vízpárák, akik a padra ülve egyre többen lesznek, mint amikor a fedõn voltak a vízcseppek. Ha tovább forraljuk, mindenki eltûnik a szõnyegrõl.

Hogyan lesz a jég?Egy üvegben ha lehet, az udvaron fagyasszunk vizet. Megfigyel-

hetjük, hogy a jéggé alakult víz kiterjed, lehet, hogy el is repeszti az üveget.

Játsszuk el ezt is szimulációs játékkal!Egy álló hullámpapírral körbekerített szõnyeg lesz az üveg. Töltsük fel az „üveget” gyermekekkel. Tegyük tele, szorosan álljanak egymás mellé. (Hûtés hatására nem mozgás indul meg, hanem kristályosodás. Ezt csak nekünk kell tudni.)

Nyújtsák ki a karjukat egymás teste felé, távolodjanak el egymástól. Ennek hatására kicsi lesz a szõnyeg, ellökik a hullámpapír-kerítést. Eltörött az „üveg”. A játékok hangulatát játékos elemekkel az óvónõ tovább tudja fokozni pl.: alágyújtok az edénynek, forralom, forralom..., hú de meleg már... stb., vagy: körbefogja a hideg..., dermesztõ szél fúj... stb.

84

GGGG

Ha-ha-ha, havazik,he-he-he, hetekig,hu-hu-hu, hull a hó,hi-hi-hi, jaj, de jó

Vízcseppecske kalandjaVegyünk egy vastagabb befõzõ fóliát, amely alá tegyünk egy

papírra rajzolt kanyargós patakot, majd tegyük rá az egészet egy gyurmadeszkára. Cseppentsünk a mederbe egy vízcseppet, amelyet a gyermek hurkapálca segítségével terelgethet a kanyargós mederben. Ügyesebb gyermekek felemel-ve a gyurmadeszkát a deszka mozgatásá-val is terelgethetik a vízcseppecskét.

A játék során fejlõdik tartós figyelmük, a két kéz koordinált együttmozgása, egyensúlyérzékük és empátiás érzékük (segítik a kis vízcseppet, hogy eljusson a nagyobb folyóba).

A játékot tovább lehet fejleszteni, ha a befõzõ fólia alá írott szöveget teszünk, így megfigyelhetõvé válik az is, hogy a vízcsepp nagyítja a betûket. Ez a tapasztalat elõkészíti a nagyító használatát az iskolában.

Békás tóRajzoljunk egy kb. 3 méter átmérõjû kört a földre, ez lesz a békás tó,

amelyben a gólya sétál. A többi gyermek a körön kívül állva incselkedve mondogatja:

„Gólya, gólya, brekeke, kell-e békapecsenye?”

Majd óvatosan a körbe lépve, vagy áthaladva a túloldalra folytatják a mondókát:

„Itt van már, tessék hát,fogj magadnak egy békát!”

A gólya csak a körön belül foghat zsákmányt; ha ügyes, többet is. Ezért hirtelen mozdulattal kell a békák közé kapnia. A békák a körbõl kilépéssel védekezhetnek.

A játékban a gyermekek tapasztalatot szerezhetnek a tápláléklánc mûködésének egy darabjáról.

85

HHHH

Sarkadi Sándor: Brekeke

Parti nádasRing a szélben,Béka billegHintaszékben.Ropp! A nádszál levele Vízbe pottyant Brekeke.

BARKÁCSOLT JÁTÉKOK

Kisbéka kalandjaJavasoljuk, hogy az óvoda környezetében keressenek egy olyan

területet, ahol a béka jól élhet. Ez lehet egy tiszta bokor alja, vagy egy igazi békás hely. Figyeltessék meg a gyermekekkel, hogy egy 2050 méteres távolságból hogyan juthatna el otthonához a kisbéka. Milyen akadályai lehetnek, hol és miben szorul segítségre? Megfigyelések alapján közösen készíthetik el a társasjátékot, melyben a békának a tervezett útvonalon, akadályokon keresztül kell eljutnia otthonába.

A játékhoz a gyermekek által hajtogatott kisbékákat használjunk, és fogalmazzuk meg az egyes mezõkhöz tartozó szabályokat, ahol elõrejuthat, ahol vissza kell lépniük, ahol kimaradnak a dobásból. A segítõ magatartásmintákat jutalmazzuk, pl.: jött egy kisfiú, aki a kisbéka üvegcserepeket, hogy azzok ne vágják el a lábát stb.

86

IIII

87

JJJJ

JÁTÉKOS KÍSÉRLETEK A VÍZZEL

GombfagyasztásKis mûanyag poharakba gombokat teszünk, vizet töltve rá

megfagyasztjuk. Tapasztalhatják a gyermekek, hogy a gomblyuk körüli levegõbuborék a jégben látszik. A fagyás folyamatában megfigyelhetik a gomb mozgathatóságát, amely a teljes fagyáskor megszûnik.

Jégolvasztás szívószálon keresztülAdjunk a gyermekeknek kis tálkába téve egy-egy jégdarabot és egy-

egy szívószálat. A szívószálat a jégre helyezve fújjon bele levegõt. Tapasztalni fogják, hogy a kifújt meleg levegõ lassan lyukat olvaszt a jégdarabba.

Tiszta és sós víz fagyasztásaKét pohár víz egyikébe tegyünk két kiskanál sót. A feloldódás után

tegyük ki fagyasztani. Figyeltessük meg különbözõ idõpontokban! Tapasztalhatják, hogy a sós víz sokkal késõbb fagy meg.

TALÁLÓS KÉRDÉSEK A VÍZRõL

A találós kérdések elõsegíthetik a vízzel kapcsolatos kifejezések, fogalmak beépülését a gyermekek szókincsébe. Játékos, vidám formában, logikus gondol-kodás alapján találgathatnak. Anyanyelvi fejlesztõ játék is a találós kérdés.

Se oldala, se feneke,Mégis megáll a víz benne.

(felhõ)

Báránynak nevezik, bár nem béget soha,nincs gyapjú a hátán, nincs szája, se foga.Lába sincs és mégis vándorol a nyájban,tavasszal, õsszel, s akkor is, ha nyár van.

(bárányfelhõ)

Hol vizet önt, hol havat hint,hol jeget szór fejedre,s elszáll pedig szárnya sincsen

88

KKKK

nyugatra, keletre.(felhõ)

A városokat elnyelem,a hegyeket elnyelem,pedig semmit sem eszem.

(köd)

Szürke szárnyú nagy madár,szürke lesz a nagy határ,ha õsszel a földre száll.

(köd)

Testvére a harmatnak, s hideg idõ társa,mert az ember õt csakis télidõben látja.

(zúzmara)

Vízbõl lett és vízzé lesz.(hó, jég)

Csillag fent a fellegekben, s vízzé válik tenyeredben.

(hó)

Virág télen virágzik,meleg napon elázik.

(jégvirág)

89

LLLL


Versek

Tordon Ákos: Papírhajó. Óvodások könyve 117. old.Garai Péter: Elbotlott a felhõ (a szövegben található)Sarkadi Sándor: Zápor (a szövegben található)Sarkadi Sándor: Brekeke (a szövegben található)Weöres Sándor: Futózápor. Nézz körül 64. old.

Mese

Zelk Zoltán: Párácska. Óvodások könyve 171. old.Lipták Gábor: Hínártündérek. Hínártündérek könyveBálint Ágnes: Az esõcsepp látogatóba megy. Kisgyerme-kek nagy mesekönyveZsitkov: Az icinke-picinke halacska. Kisgyermekek nagy mesekönyveMese a kislányról, aki belepottyant a sárba. Kisgyerme-kek nagy mesekönyve Szutyejev: A kis hajó; A gomba alatt; A három kiscica. Vidám mesék

90

MMMM

„Mi kék az ég!”(Petõfi)

6.4 A LEVEGõ

Ez az az anyag, ami mindenhol van, de nem látjuk és nem tudjuk megfogni. Ha összezárjuk a két tenyerünket, és megkérdezünk egy gyermeket, hogy mi van a kezünkben, azt feleli, hogy semmi. És valóban semmi, és mégis minden.Semmi, mert nem látja a gyermek, ezért nem konkrét és nem megfogható a számára. Minden, mert az élet felétele.

Történet Megkérdeztük, hogy nehéz-e a tégla. A gyerekek mindegyike azt mondta, hogy nehéz. Érzed a kezedben a súlyát? kérdeztük. Igen felel-ték. Van-e súlya a levegõnek? kérdeztük. Nincs válaszolták nevetve. Meglepõdtek, mikor kétkarú mérlegen felfújt, ill. felfújatlan lufi segít-ségével tapasztalták, hogy a mérleg karja lebillent.

6. 4. 1. JÓ TUDNI...... hogy a földfelszínt a légkör 910 rétege veszi körül. Ez a légkör

nemcsak táplálja az élõvilágot, de kiegyenlíti a hõmérséklet ingadozását, védõernyõként felfogja a kozmikus részecskéket, a pusztító ultraibolya sugárzást.

A Föld körüli 10 km-es levegõvastagságot BIOSZFÉRÁNAK nevezzük, de tulajdonképpen csak a legalsó 100 m-es sávban van igazán élet.

Légzésünkkel mozgás közben a levegõ tízszeresét fogyasztjuk az ülõ légzéshez viszonyítva.

Hihetetlen módon szennyezzük levegõnket. Kazincbarcikán évente 700 tonna por hull minden km2-re. A szennyezett levegõért leginkább az ipar, kismértékben a háztartás és a természet a felelõs (pollenek, por). Levegõnk összetétele: 78% nitrogén, 21% oxigén és 1% szennyezõ anyag.Gyûjtsenek további tudnivalókat a levegõrõl!

91

NNNN

A. A. Milne: A szél hova fut

Senki meg nem mondja,mit senki se tud,

hogy a szél honnan jön,és hova fut.

Szárnyal valahonnannagyon sebesen,

utol sem érem,rohanva sem.

De ha sárkányomat elereszteném,

napokig repülne az ég peremén.

Aztán megtalálnám,ahol leesett,

s tudnám, hogy a szél is odaérkezett.

Akkor megmondhatnám,a szél hova fut...

hogy honnan jön, arról senki se tud.

6. 4. 2. Amit a levegõnk tisztaságáért megtehetünk

Energiatakarékos életmódot folytatunk, mert a legtöbb energia-elõállítás levegõszennyezéssel jár. Ha háztartásunkban tüzelünk, tökéletes égésre törekedjünk!Ne gyújtsunk rá az elsõ cigarettára!

92

OOOO

6. 4. 3. A gyermekekkel fedeztessük fel a levegõ jelenlétét, szükségességét, tulajdonságainak egy részét!

Tapasztaltassuk a légzés ütemét! Beszíváskor hova kerül a levegõ? Mérjük meg a mellkas változását! Tegyék kezüket a szájuk elé! Fújjuk ki a levegõt erõvel! Leheljünk! Mit tapasztalunk? (A kezük hõérzete a levegõ sebességével össze-függésben van.) Összefüggésbe hozhatjuk a levegõmozgást (szél) hidegkeltõ hatásával.

Használjuk a beszívott és kifújt levegõt sokféle célra!

Léggömbfelfújás levegõkiengedés = „zenélés”.Léggömbfelfújás levegõkiengedés = „rakéta”.Levegõáramlás megfigyelése: forgó szélmalom kígyó stb.Levegõ a víz alatt, buborékokkal láthatóvá tettük.Levegõ mozgatása, szél elõidézése, léggömb terelgetése.Papírforgó barkácsolása, mûködtetése.Papír- és mûanyagzacskók, lufik felfújása.Fújják el, vagy hajlítsák el a gyertya lángját, ha a szájuk elé, mellé, alá, fölé tesszük.Szívószálbafújás segítségével irányítsák a pingponglabdát a kapuba.Szappanbuborék fújása.Szívószállal a levegõt a víz alatti pohárba vagy mûanyagzacskóba fújják.

Orbán Ottó: Az ég

Mibõl van az ég?Levegõbõl.

Láthatatlan malmaszelet õröl.

Hajnalban a lisztje piros,délben kék,

délutánra kosárban a fényesség.

93

PPPP

Vizsgálódjunk!

Mi történik, ha álló levegõben mi mozgunk?

Miért esik le a papírcsákó a gyermek fejérõl, ha szaladni kezd?Fussanak versenyt! Az egyik páros kézen-fogva, a másik páros fogjon közre egy kartonlapot (kb. A/2 méretût). Ki fog gyõzni? Miért? (Tapasztalhatják a levegõ ellenállását.)Szaladjanak a forgóval, változtassák gyorsasá-gukat!Készítsenek papírsárkányt, fussanak vele!Szaladjanak szalagokkal, színes papírcsíkokkal!Tapasztalataikat mondják el!

Vizsgálódjunk! Hogyan mozgathatunk valamit a levegõben, és minek a segítségé-vel?

Készítsünk repülõt, reptessük!

94

QQQQ

Készítsünk „Kockásfülû Nyuszi”-t. A fülek ellentétes irányba hajtásával dobjuk fel, és leereszkedés közben figyeljük mozgását!Gyûjtsünk juharfatermést és dobjuk fel!Készítsünk ejtõernyõt!Erõsítsünk felfújt lufira egy 23 cm-es szívószáldarabot, melyen átfûzünk egy hosszú damilt. A két végét a gyermekek feszítsék ki! Engedjük ki hirtelen a léggömbbõl a levegõt, de ne szúrjuk ki! Egy „rakétánk” lesz.Helyezzünk a melegforrás fölé egy papírkígyót! Figyeljük meg, miért forog!Egy felfújt léggömböt mozgassunk, terelgessünk gyurmatábla segítségé-vel! Hozzá nem érhetünk!Készítsünk mobilokat, és helyezzük el a csoportszobában!

95

RRRR

Szétrepül a nyárfa bolyha,kócos lesz a széna boglya,kéményedbe dúdolgatok,sose láttál, mégis vagyok.

(szél)

Minden játék után beszélgessünk a tapasztalatokról!

Gyûjtsünk tapasztalatokat a hangról!

Hozzuk rezgésbe a levegõt papírlap gyors mozgatásával! Fújással zenéljünk fûszállal, fésûvel, lufival.Mutassunk be különbözõ hangszereket!Barkácsoljunk hangszereket! (fûzfasíp, nádsíp, dob, citera befõttesgumival stb.)Figyeljük meg a szél hangját! Keressünk hangutánzó szavakat! (sivít, fütyül stb.)

Tamkó Sirató Károly: Szembeszél

Hogyha fúj a szembeszél,okos ember nem beszél.Lélegzik az orrán át, nagy hidegben, õsz-esõben így játssza ki a náthát.

Tapasztaltassuk, hogy a levegõre szüksége van minden élõlénynek, és levegõ nélkül nem történik semmi.

Vigyázzunk! Az élet tisztelete nem engedi a pusztítással járó kísérleteket! (Pl. állat bezárása úgy, hogy elfogyhat az oxigénje.)

Megfigyelhetjük, hogy még az égéshez is szükség van a levegõ egy részére.

96

SSSS

KísérletEgy edénybe vizet teszünk 23 cm magasságban. A vízben álló égõ

gyertyát fedjük be egy üvegpohárral. Egy idõ után tapasztaljuk, hogy a gyertya lángja elaludt, a víz pedig a pohár kb. 1/5 részéig feljebb van, mint a külsõ vízszint. Miért?

Figyeljünk a környezetünk állapotára!Vizsgáljuk a levegõ szennyezettségét az óvodánk közvetlen

környékén! Helyezzünk ki a szabad levegõre celluxdarabkákat a ragasztós felükkel felfelé! Egy nap múlva (vagy rövidebb idõ is lehet) szedjük össze és ragasszuk egy fehér lapra. A különbözõ helyekrõl összeszedett, eltérõ elszínezettségû mintákat hasonlítunk össze. Ahol a legszennyezettebb a levegõ, oda ne is sétáljunk!

Szólni kell a természeti légszennyezésrõl, a porról és a pollenekrõl is. A por egy helyi sajátosság. (Pl. Kecskemét levegõje nagyon poros.)

A pollenek különbözõ mértékben okoznak légzésbántalmakat az embereknek. Legintenzívebben a parlagfû, amelynek jelenléte környezetünkben nem szükségszerû. Jelzi, hogy keveset gondozzuk környezetünket.

Történet Jászberényben egy lakóközösség azzal fordult az önkormányzathoz, hogy az elõttük lévõ közterületet hadd vegyék gondozásba. Megtisztíthatják, rendszeresen gondozhatják a földdarabkát. Így eltûnhetne a közterületeken bõségesen található parlagfû. Több illetékes iroda és elhivatott támogató segítségével megállapodás született a lakóközösség és az önkormányzat között a terület gondozásba adásáról illetõleg gondozásba vételérõl. Az érintettek szerint nem ment könnyen, de sikerült!

97

TTTT

„Mi zöld a föld!”(Petõfi)

6.5 A TALAJ

Az óvodában ezt a témát három tevékenységi területen közelíthet-jük meg. Az agyagozás nagyon sok ismert lehetõséget rejt. A természetes anyag az alakításkor engedelmeskedik, sajátos érzésekhez juttatja használóját. A homokozás az álmok, a tervek megvalósításának eszköze. A vízzel együtt használva várakat, folyókat, süteményeket alkothatnak a gyermekek.

A talaj legkevésbé ismert, de legtöbbet használt félesége a „föld”, amin járunk. Pedig ez a talaj a természeti erõforrás. Fenntartja a növényi életet, változik, alakul. A gyermekek a kertészkedéssel szerezhetnek tapasztalatokat. Ez egy komplex tevékenység. Mûvelik a talajt, fõként szerszámokkal. Tapasztalhatják a nedvesség megtartását, a keménységét, puhaságát, porhanyósságát.

Gondoljunk csak bele, kedves olvasók, mit tudunk a talajról és milyen a viszonyulásunk. Talán, mert keveset tudunk róla, ezért sokszor negatív a viszonyulásunk. Ha a földre esik az alma, piszkos lesz. Ha letenyerelt a gyermekünk, intjük, ne vedd szádba a kezed, mert piszkos. Így fokozatosan elszakadunk a földtõl, a talajtól, és kialakítjuk a gyermekekben, hogy ami a talajjal kapcsolatos, az piszkos.

6. 5. 1. JÓ TUDNI, hogy a talaj...

~ csodálatos létfontosságú anyag,~ a vízzel, az élõvilággal szoros életkapcsolatban áll,~ az elhalt szervezeteket befogadja, beépíti magába, nem szennyezve a

levegõt,~ növényeket rögzít, tápanyagokkal látja el,

98

UUUU

~ lettere számtalan élõlénynek,~ nagyon hosszú ideig készül a kõzetek mállásából az elhalt szerves

anyagokkal keveredve.

99

VVVV

Mire jó a humusz? A humusz nyújtja a növényeknek, rajtuk keresztül az állatoknak és az embereknek mindazokat az anyagokat, amelyek szervezetünk felépítéséhez szükségesek.

A jó minõségû talaj sok millió apró élõlényt tartalmaz. Ezek gondos-kodnak a humusz elõállításáról. A földalatti mikrovilág nélkül nem lenne a talajnak éltetõ ereje.

Becsüljük meg a gilisztákat! A giliszta a talaj fontos munkása. Talajtörmelékkel él. Ürülékük rendkívül értékes, mert tartalmazza a növények számára nélkülözhetetlen sókat. Kertünk, udvarunk legszorgalmasabb munkásai.

Fontos tudnunk, hogy az ember jelentõsen beavatkozott az ésszerûtlen mûtrágyázással a talaj élõvilágába. Hosszú évekre lesz szükség, hogy helyreálljon az egyensúly.

A talaj szennyezésének másik nagy kihívása a szemét és a hulladék talajban történõ tárolása. Ez a kérdés napjaink és jövõnk egyik megoldásra váró problémája.

Ennyi átfogó gondolat után, amelyekre úgy érezzük, nekünk felnõtteknek szükségünk van, tekintsük át az óvodai tennivalóinkat!

100

WWWW

6. 5. 2. Gyûjtsünk tapasztalatokat a talajról!

Amikor a család kirándulni megy, amerre megfordulnak, gyûjtsenek talajmintákat! Legyen a csoportszobában ezek számára kialakított hely. A lezárt kis üvegekben megfigyelhetõ a talaj színe, felidézhetõ a hozzá kapcsolódó élmény, melynek elmesélését minden gyermek megteheti.

Vegyük ki néha a talajmintát az üvegbõl és öntsük ki egy papírra. Nagyítóval megfigyelhetjük, kézzel megtapogathatjuk a szemcsenagy-ságot, a benne található fadarab- és falevélmaradványokat.

Szagoltassuk meg a talajt!

Üres konzervesdobozba téve különbözõ hangokat adnak rázáskor. Figyeltessük meg az eltéréseket!

Keresse meg tapintással a gyermek a takaró alatt az egyes talajminták párját! Az így összegyûjtött talajon kívül rendelkezésre áll az óvoda udvara az ott található különbözõ tömörségû talajfelületekkel, így a homokozóval.

A szokványos udvari talajmegfigyelésen túl vizsgálhatjuk a vízelnyelõ képességet.

Kísérlet34 db alul-felül kivágott literes konzervesdobozt helyezzünk el a

homokozóban, a kiskertben, a pázsiton, vagy egyéb helyeken. 12 cm mélyen próbál-juk a földbe nyomni a konzervesdobozt. Töltsük fel a dobozokat vízzel! Folyamatosan figyeljük a vízszintek változását. Beszélgessünk arról, hova került a víz, miért eltérõ a beszivárgás ideje.

JátékSarazzunk a homokozóban! A víz és a homok együttes játéka

gazdagítja a tapasztalatokat, a víz munkájáról, mozgásáról.

101

XXXX

KísérletMibõl lesz a talaj?

Meghatározó lehet a gyermekeknek az a tapasztalat, hogy van olyan anyag, amelyet ha elásunk, átalakul talajjá, és van olyan, ami nem.

Válasszunk három helyet az óvoda udvarán a kerítéshez közel, és jelöljük meg. Ássunk el ásónyom mélységben egy almacsutkát. A másik helyen tegyünk egy másik almacsutkát mûanyag zacskóba, és így ássuk el. A harmadik helyre egy konzervesdobozt ássunk el. Kéthetente vizsgáljuk meg, hogy mi történik a talajban. Tapasztalni fogjuk a növényi anyag teljes eltûnését, a mûanyag sértetlenségét, a benne lévõ almacsutka erjedését, a fémdarab rozsdásodását.

A kerti munka széleskörû tapasztaltszerzési lehetõség a talajgondo-zás területén (lazítjuk, ássuk, forgatjuk, gyomtalanítjuk).

Tapasztaltathatjuk a talaj tápláló erejét. Ültessünk vagy hajtassunk az élõsarokban!

Kavicsot gyûjteni mindenki szeret, mert különleges élvezet. Játsszunk velük!

Játék Az udvaron, vagy sétáink alkalmával megtalálható a kavics.

Válasszon minden gyermek egy saját kavicsot, ami neki a legjobban tetszik. A gyermekek körbeállva jól megvizsgálhatják, megtapogathatják saját kavicsukat. Ezután szedjük össze egy kiskosárba, majd osszuk ki újra, hogy mindenkinek jusson egy-egy. A gyermekek nem nézhetik meg a kapott kavicsot, csak megtapogathatják. Mindaddig adogatják körbe, amíg nem érzi tapintással, hogy a saját kavicsa került a kezébe.

Aki úgy véli, hogy megtalálta a sajátját, az kiállhat a körbõl és megnézheti. Gyakran elõfordul, hogy téved valamelyik gyermek. Ekkor vissza-áll a körbe, és folytatja a játékot.

A játék fejleszti a tapintásos érzékelést, a részletekre való figyelést, a saját eszközével való azonosulást.

Ha már megvan a kavicsunk, kezeljük kincsként. Tegyük el, hiszen gyakran játszhatunk vele más játékokat is. Ilyen lehet a társsal való együttmûködés, a ritmusérzék, az ügyesség fejlesztéséhez a következõ játék.

102

YYYY

JátékA gyermekek körben ülnek, a szõnyegen, elõttük egy gyurmatábla.

Mindenkinél van egy kavics. Az óvónõ vagy valamelyik gyermek a gyurmatáb-lán kikopog egy egyszerû ritmusképletet. Pl.: titititá.

Ezt a képletet fogják folyamatosan kopogni a gyermekek, miközben a szünet alatt jobbra átadja a kavicsát, és balról átveszi a társáét. A lassan és nehezen kialakuló „együttzenélõ” tevékenység kellemes és felszabadító érzést kelt a gyermekekben, jó hangulatot teremt.

A földigiliszta megbecsülését alakíthatjuk ki, ha megismertetjük talajforgató, -lazító munkáját.

KísérletEgy ötliteres befõttesüvegbe különbözõ színû talajokat rétegezünk

23 cm vastagságban. Enyhén nedvesítsük meg az üvegben a földet (amelyet a száradás után folyamatosan pótoljunk), és a gyermekekkel együtt gyûjtsünk bele gilisztákat. Napok múlva tapasztalni fogjuk, hogy a talaj rétegezõdése eltûnt, a giliszták összeforgatták a talajt.

Megfigyelés után feltétlenül helyezzük vissza életterükbe a gilisztákat!

Játék Készítsünk gilisztacsemegét:

1 csésze margarin2 kávéskanál méz1 csésze darált keksz vagy búzakorpa, esetleg müzli.

Egy nagyobb tálban keverjük össze simára a mézet, a margarint és a kekszport. Kanalanként adjunk hozzá annyi kekszport, amíg olyan gyúrható nem lesz, mint a gyurma. Csináljunk ebbõl „gilisztákat”! Mazsolából szemet is csinálhatunk neki. Csokoládétörmelékbe is lehet helyezni (földes gilisztának). Jó étvágyat kívánunk!

A játék elõsegíti a gilisztával kapcsolata elfogadó attitûd kialakítását.

103

ZZZZ

„Zöld föld felett,kék ég alatt

hangos pacsirta fütyörész;dalával a Napot kicsalta,a nap rá gyönyörködve néz.”

(Petõfi)

6. 6. AZ ÓVODA ÉS A LAKÓHELY TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

A hagyományos témát egy új szemlélettel gazdagítjuk. Ez az ökológiai szemlélet, amelyben az élõlények egymás közti és környeze-tükkel való kapcsolatait figyelembe véve szereznek tapasztalatokat és végeznek megfigyelést, valamint ismerkednek meg a gyermekek a közvetlen környezetük élõvilágával. Fontos, hogy az élõlényeket természetes élõhelyükön ismerhessék meg a gyermekek.

Kísérleteket végezhetnek a növényekkel, pl.: csíráztatást, ahol tapasztalhatják, hogy a napfényre tett, vagy a sötét szekrénybe zárt csírák fejlõdnek jobban.

Felfedezhetik az óvodaudvar élõhelyeit, megfigyelhetik a fakéreg, a kõ alatti élõhely, a járda repedései, a bokor alatti avar csodálatos élõvilágát.

A természetes élõhelyhez hasonlító, mesterséges környezetet teremthetünk a csoportszobában, a vízben élõ állatok életmódjának, viselkedésének, táplálkozásának, mozgásának megfigyelésére. Akváriumot, terráriumot telepíthetünk. A növények fejlõdése, csíráztatása, hajtatása, rügyeztetése az óvodai élõsarokban válik megfigyelhetõvé.

Környezeti nevelésünk egyik célja, hogy az ember harmóniában tudjon élni a természettel, ezért az elemi tudományos megismerési módszerek mellett fontosnak tartjuk a természethez kapcsolódó attitûdök formálását. Játékok segítségével pozitív érzelmi viszonyulást tudunk kialakítani az élõ és élettelen természet elemeivel. A játékos cselekvések gyakoriság hatására szokássá válhatnak.

Az óvoda udvara, a közeli park, az utca, a kirándulások, a séták és az élõsarok gondozása átéléses élményeket biztosít.

Történet A csoportban bevezették, hogy az állatok etetését és a növények locso-lását az a gyermek végzi, akinek elõször jut eszébe a reggeli

104

AAAAA

játékidõben. Vagyis szokásrendbe építették a gondozást! Szinte egymással versenyezve akarták elvégezni a munkát. Szomorúan vették tudomásul, hogy már másnak eszébe jutott. Így alakulhatott ki, hogy volt, aki az ajtóban, belépéskor kérdezte: Megetette már valaki Artúrt? (Artúr az ékszerteknõs.)

A séták, kirándulások nemcsak természeti ismeretekben gazdagítják a gyerekeket, de szokásaikat, társas viszonyulásaikat is alakítják. Ez az elem kapcsolódik a lokális cselekvés gondolatköréhez, ahol a közvetlen környezet tapasztalásaiban erõsítõ tényezõ a gyakoriság. Ezért a séták jelentõsége túlnõhet a nagyobb élményt nyújtó, de egyszeri kiránduláson is.

Ebben a témakörben fõként a dramatikus, mimetikus, szimulációs és bábjátékokat alkalmazhatjuk. Általában komplex tevékenységeket valósítanak meg. Szimulációs játékban átélték a gyerekek az õszi fák lombhullatását, a tavaszi magvak kikelését, a növények fejlõdését.

A játékok lényegében szimulálták azon történéseket, amelyek a valóságban, környezeti hatások eredményeként, lassú folyamatként, nehezen figyelhetõk meg.

Történet A csoportszobában halk zene szólt (Alen Patrik: És a madarak énekel-nek). Motivációként felerõsödött a zene, és elhelyeztük a szimbolikus mezõt. Utalás történt a szarvasi arborétumi kirándulásra. A gyermekek a mezõ körül mint kisfák helyezkedtek el. Három kisgyermek kapott más-más szerepet (nap, esõ, szél). Az óvónõ felidézte az arborétumban tapasztal-takat, a hatalmas fákat. Ráirányította a figyelmet az aktuális õszi idõjárásra: „A Nap gyengébben süt, az esõ hûvös, a szél hideg levegõt fúj a fákra.” Ezért a fák lelassítják az életfolyamatukat, lehullajtják a leveleiket és téli álomba merülnek.

Az óvónõ a mezõre szórta a gyerekek által gyûjtött faleveleket. Késõbb ezt lehetett a papírból készített fákra felragasztani. Ügyesebbek csak azonos levélfajtát ragasztottak fel, és megtalálták a fához tartozó terméseket is. A tavaszi szimulációs játékban, melyet tükörsor elõtt, szintén zenére játszottak (Mozart: Gyermekszimfónia), kis karikákban (kertekbe) fektette az óvónõ a gyermekeket, mint a kis magokat. Eljátszották, hogy a környe-zeti hatásokra (Nap, levegõ, esõ) hogyan

105

BBBBB

eresztenek gyökeret, növesztenek levelet, szárat majd virágot. Közben önmaguk növényeket utánozó mozgását is figyelhették a tükörben.

Iványi Mária: Tavasz van

Kutykurutty, brekeke Hangzik innen-onnan, Pitypalatty, pitypalatty Zendül egy bokorban. Nyitnikék, nyitni kék! Cinke mondja erre,S ráragyog lám a napEgy kis vörösbegyre

Tavasz van! Tavasz van! Tücsök zengi vígan,Ráfelel egy rigó:Be jó, be jó! Így van! Bolyhosan bólogatBarkás bokrok ága,Kivirul, kivirulA pitypang virága!

106

CCCCC

6. 6. 1. A TERMÉSZET SOKSZÍNûSÉGÉT, ÁLLAPOTÁT VIZSGÁLÓ JÁTÉKOK

Színek és formák keresése a természetbenKülönbözõ színû és különbözõ alakzatokat ábrázoló kártyákat

tegyünk a gyermekek nyakába. Kirándulás vagy udvari játék alkalmával gyûjtsenek a nyakukban lévõ formához hasonló és színével azonos „kincseket”! Fontos szabály, hogy növényrõl letépni, letörni egyetlen gyûjtõ feladatnál sem szabad. A gyûjtött „kincseket” a gyülekezés helyén közösen nézzük meg.

Készítsünk palettát! A festõpalettához hasonlót vágjunk ki kemény papírból. Ragasszunk rá 68 db felül is (öntapadós) ragasztós papírdarabokat. Kész a palettánk.

Palettás játékA palettás játéknál szintén gyûjtés a feladat. Az öntapadós részre

gyûjthetnek a gyermekek lehullott faleveleket:~ szín szerint;~ forma szerint;~ nagyság szerint;~ adott szempont alapján;~ a falevelekhez tartozó terméseket.

Megfogalmazhatjuk nyitott feladatként: „gyûjtsél olyat, ami tetszik!”Izgalmas gyûjtõ játékra és tartalmas megbeszélésre ad lehetõséget

a „gyûjtsél olyat, amit a szél hozott!”, vagy a „gyûjtsél olyat, ami nem oda való!”Mindkét játék befejezéseként beszéljük meg, és mutassuk be, hogy ki mit gyûjtött. Ezzel oksági kapcsolatra utalhatunk, és megállapításokat tehetünk a gyûjtõhely tisztasági állapotáról.

Szalai Borbála: Darázscsípés

Nem visznek a darazsakfullánkjukban parazsat.S lám, ha megcsíp a darázs,éget, akár a parázs!

A természet felfedezését, megfigyelését szolgálja a „gyûjtsél valami érdekeset!”, ami lehet egy fadarab, egy megrágott levél, egy kavics stb. A bemutatáskor élhetünk a fantáziamozgató történetmeséléssel. „Mit

107

DDDDD

gondoltok, hogyan került ide?”, „Hogyan vált ilyenné?” Alkalmazhatjuk láncmeseként is. Az óvónõ kezdi és minden gyermek egy-egy mondatot mond hozzá.

Idekapcsolódik az elõzõekben már ismertetett SZAGKEVERÉK (szagmix) játék is.

A fakérgek másságát tapasztaltathatjuk meg a KÉREGMINTA- SATÍROZÁSsal vagy a LENYOMATKÉSZÍTÉSsel is.

Gazdag lehetõséget nyújtanak a szimulációs játékok a növények életritmusának bemutatásához. A korábban gyûjtött tapasztalatok eljátszása felelevenítheti megfigyeléseiket. Az állatok tulajdonságai, életmódjuk és viselkedésük megismeréséhez szintén játékos eszközökkel közelíthetünk.

JátékokSzívesen játsszák az „állatkommunikációs játékot”, ahol mozgással és mimikával az állat hangjának utánzásával mutatják be társaiknak az óvónõ által megsúgott szituációt, amit a többiek kitalálhatnak. Pl.: a medve mézet talál, a tyúkanyó hívja a csibéit, a macska kergeti az egeret stb.

Rejtõszínjáték Kiváló megfigyelési gyakorlat annak megfigyelésére, hogyan tudnak

rejtõzködni az állatok a természetben.Az udvaron, füves területen, a teremben mintás szõnyegen

játszható. A gyermekek körben állnak, õk a madarak. Mindegyikük nyakában egy-egy korong, amelyre egy-egy színes fonaldarab van ragasztva. A fûben szétszórva különbözõ színû, kb. 5 cm hosszú fonalcsíkok. Minden „kismadár” tudja, hogy csak olyan színû csíkot vehet fel, amilyen az õ nyakában van. Az óvónõ jelez, felmutatja és közben mondja is azt a színt, hogy kik mehetnek kukacot szedni. A többi kisgyerek hangosan számol a kukacszedés ideje alatt.

A játék során tapasztalják, és a végén elmondhatják, hogy vannak olyan színek, amelyeket sokkal hamarabb észre lehet venni, mint más színeket.

Ki lehetek én?A játék lehetõséget ad, hogy az óvónõ által elmondott tulajdonsá-

gok, életmód, viselkedés alapján találják ki, hogy melyik állatról van szó. Az óvónõ nem nevezi meg, de elmondja,

~ fiú vagy lány állatra gondol,

108

EEEEE

~ mit szokott enni,~ merre szokott lenni az év nagyobb részében,~ hová szokott járni,~ milyen a színe,~ milyen az otthona.

Fejlett nagycsoportosoknál rendszerezõ foglalkozásként a gyermekek kisebb csoportja, 34 fõ, mutathat be hasonló módon, az óvónõ által meghatározott vagy a gyermekek által választott állatot. Jó lehetõség egy állatkerti látogatás feldolgozásaként.

Bátran alkalmazhatunk a gyermekcsoportban imaginációs játékot relaxált körülmények között. Megfelelõ háttérzene választásával (pl.: Alen Patrik: És a madarak énekelnek) nyugodt körülményeket teremtünk a csoportban. Lefektetjük a gyermekeket a szõnyegre, és mesével egy képzeletbeli utazásra hívjuk õket. Az utazás alatt fokozatosan átváltoztatjuk õket valamilyen állattá. Elmondjuk az állatok érzéseit és tapasztalatait a világról, majd visszaalakítjuk õket gyermekekké és befejezzük a gyakorlatot.

Beszéljék meg a helyzetet, érzéseiket mondják el!

Történet Egy ilyen imaginációs gyakorlat alkalmával amikor a gyermekeket madarakká „varázsoltuk” történt, hogy a képzeletbeli utazás végén, amikor a gyermekeket felkeltette a szõnyegrõl az óvónõ, beszélgetni kezdtek. Az egyik elmesélte, hogy õ Amerikába repült, látta a Szabadság-szobrot, kezével mutatta, milyen kicsi volt, a másik a fákat kis gomboknak látta felülrõl. A beszélgetés fantáziafejlesztõ, beszédgátlást oldó, aktívpasszív szókincset növelõ erejû.

109

FFFFF

Az élõ és élettelen fogalma még gyakran a felnõtteknek is gondot okoz. Élõnek tartjuk a csigaházat, ha benne csiga él, és élettelennek, ha kipusztult belõle. Élõ a madártoll, amíg a madáron van, de élettelen, ha elhullajtotta.

E két fogalom tapasztaltatására játszhatunk gyûjtõ játékot, amelynél úgy fogalmazzuk meg a feladatot, hogy gyûjtsenek olyat, amely valaha élt! Kis történetbe foglalhatják, hogyan vált élettelenné, vagy esetleg le is rajzolhatják.Az anyanyelvi nevelést, az oksági kapcsolatok feltárását is szolgálják ezek a játékok.

Akárhová elmehetek éjre szállást nem keresek.Én mindenütt otthon vagyok másnak lakást mégsem adok.

(csiga)

Izgalmas nyomozójáték az életnyomok keresése. Parkban, udvaron, mezõn vagy erdõben. Életnyom lehet egy megrágcsált levél, egy kihullott toll, egy lábnyom stb. A felfedezéshez használhatnak nagyítót és megfogalmazhatják az életnyom történetét. Fejleszti az emlékezetet, fantáziát, szókincset, beszédkészséget.

A növények, állatok és a gyermekek kapcsolatát a szokásrendszer témakörben fejtettük ki részletesen.

110

GGGGG


Versek

Iványi Mária: Volt egyszer egy kismalac. Óvodások könyve 30. old.Vasvári István: Tavasz. Óvodások könyve 117. old.Iványi Mária: Tavasz van. Óvodások könyve 133. old.Hárs László: Levél az erdõbõl. Óvodások könyve 193. old.Szalai Borbála: Darázscsípés (a szövegben található)J. W. Goethe: Talált kincs (Szabó Lõrinc ford.) Nézz körül 86. old.Cinege góga... (népköltés) Nézz körül 90. oldCsanádi Imre: Hónapsoroló. Ünnepsoroló 16. old.

Mondások a madarak hasznáról és káráról. Nézz körül 127. old.Szólásmondások. Nézz körül 166., 177., 190. old.

Mesék

A molnár, a fia meg a szamár. Rónay György ford. A holló és a róka címû kötetNyughatatlan méhecske. Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasokTordon Ákos: PilleruhaA tizenhárom hegy; A medve meg a szúnyog; Nyafkapanna. Heted hétország legszebb meséibõlFésûs Éva: Mókus Péter kiskertje. Óvodások könyve 158. old.

111

HHHHH

„Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj,S nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;annak mit rejt e térkép? Gyárat s vad lakta-nyát,de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;”

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

6. 7. A LAKÓHELY ÉS AZ ÓVODA TÁRSADALMI ÉS INFORMÁCIÓS KÖRNYEZETE

Technika, társadalom, informatika és óvoda. Ha belegondolunk, furcsának, talán feleslegesnek tartjuk a 36 éves

gyermek ismeretbõvítését a jelzett területeken. Mielõtt ítéletet mondunk, tekintsük át a technikai, társadalmi és információs környezet gyermekekkel kapcsolatos elemeit.

A lakóhelyet mint fizikai környezetet vizsgáljuk. A hagyományos meg-ismerési technikák mellett adjunk lehetõséget az érzelmi alapú megismerésre.

Történet A gyermekek eljátszották a Minek a háza címû játékot, hatására a gyakorlatban nehézkes, vontatott játékelrakás nyüzsgõ, érdekes, sõt igényes tevékenységgé alakult át. MagyarázatA játékban tapasztalhatták, hogy mindennek van háza, otthona, így a játé-kokat magasfokú empátiával az otthonukba, házukba helyezték vissza. Az óvónõ is úgy kérte fel a gyermekeket a feladat elvégzésre, hogy tegyék vissza a játékokat a helyükre, az otthonukba. A környezetük iránti érzékenységet fejleszthetjük lakókörnyezetük épít-ményeinek megfigyeltetésével. Erre a séták alkalmával nyílik lehetõség.

112

IIIII

JátékKeressünk olyan házakat, amelyekben sokan laknak, hasonlítsák össze a saját házukkal!Keressen minden gyermek olyan házat, amelyik hasonlít az õ otthonára!Keressenek a gyermekek olyan házat, amiben nem lakások vannak, nem laknak emberek. Mire használják?Keressünk régi házakat! Mibõl látni, hogy régi? Keressünk új házakat! Mibõl látni, hogy új? Környékünkön válasszunk egy kedvenc házat! Figyeljük meg minden részletét. Miért tetszik nekünk? Hány ablaka, ajtaja, kéménye van? Van-e körülötte növényzet, milyen a tetõzete stb.?Figyeljük meg, van-e szobor vagy neves épület a környékünkön.Készítsünk óvodánk környékérõl térképet. Jelöljük be a sétáinkon feltárt értékeket. (Amit megfigyeltettünk, az minden érték.)

Sétáink alkalmával biztosan találkoztunk negatív jelenségekkel is. Például: egy törmelékrakás, szélfújta szemétrakás, rendetlen kukakörnyék. Ezek rendbetétele nem a gyermekek feladata! Irányítsuk figyelmüket a negatív jelenségek létrejöttének okaira, és ha módunkban áll, jelezzük az illetékeseknek, kérve a gond megszüntetését. A jelzésbe fogalmazzuk bele, hogy mindezt a környezetfeltáró sétán gyermekekkel tapasztaltunk, és a jelzett negatívum megszüntetése jó példája lehet a lakókörnyezetrõl történõ emberi gondoskodásnak. Így sétáinkon a környezetre figyelõ, értékeket feltáró negatívumokat megszüntetõ magatartásmintát tudunk adni.

Környezetünk technikájának egy kis része közvetlenül is érinti a gyermeket, míg a többi rész rajtunk, felnõtteken keresztül érvényesül. Különleges a kapcsolat a közlekedés területén. Hagyományosan az óvodának kell nevelnie a gyermekeket a közlekedési magatartás és jármûismeret elemeire. Ezen a területen jelentõs fejlõdés történt az elmúlt tíz évben. Kidolgozott fejlesztõ eljárások vannak az érzékszervekre, a szabálytudatra, a veszélytudatra. A gyermekek ismerõi a jármûveknek. A motorizáció elterjedésének eredménye, hogy az óvodás már hangjáról típusmegjelöléssel ismeri fel az autókat. Az érzelmi kapcsolat alakítására itt is figyelnünk kell.

Újszerû, hogy tapasztalatokat gyûjtünk a közlekedési eszközök negatív hatásairól, a levegõszennyezésrõl, a zajszennyezésrõl.

113

JJJJJ

Történet A gyermekek képeket csoportosítottak a közlekedési eszközökrõl, hogy melyik szennyezi a levegõt. Egyértelmû volt az autó kipufogógáza, de a lovaskocsiról vita kerekedett. Többen állították, hogy az nem szennyezi a levegõt, mert nincs kipufogója. Egy gyermek állította: „Annak is van, a farka alatt”.

Illyés Gyula: Mozdony

S-sz, beh Sok súly! Meg se mozdul! Friss sze- net, ha bekapok:

114

KKKKK

messze messze szaladok, szaladok...

Környezetünk technikája jelentõs részben a komforttechnikákkal való takarékos magatartási szokásokhoz kapcsolódik. A fûtéssel, világítás-sal, a folyó-vízhasználattal kapcsolatosan az óvodás gyermekeket is érintõ, szokáaalapokon nyugvó magatartásformákat kell kialakítanunk.

Elmondhatjuk, hogy ezen a területen sem „mintaértékû” az utánzásos tanulás. A felnõttek jelentõs része csak a szolgáltatásköltségek emelése után keresi a takarékos megoldásokat, de a szokásrendjébe még nem épült be.

Problémát okoz a hulladékkezelés kultúrájának fejletlensége. Tisztázatlan fogalmak kavarognak. Egyenértékû a szemét és a hulladék. Átgondolás nélkül elfogadjuk (hazavisszük a többszörösen becsomagolt árut), és próbálunk megszabadulni a „szemét”-tõl. Pedig a közeljövõben bekövetkezik, hogy akkor is fizetünk, amikor hazavisszük, és akkor is, amikor a megnövekedett szemét-mennyiségtõl szabadulunk. Megjegyezzük, hogy a szolgáltatási háttértechnika sem készült fel a probléma megoldására. A szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos próbálkozások kísérleti állapotban vannak.

Történet Kecskeméten több éve tart a mûanyag hulladékok gyûjtése az iskolák és az óvodák bevonásával. A GAMF (Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola) és a városgazdálkodási vállalat együttmûködésével olyan technológiát dolgoztak ki, ahol a begyûjtött mûanyagot, fõként a PET palackokat újrahasznosították.

Történet Osztrák kollégák mesélték, hogy náluk hogyan sikerült szabályozni a csomagolási hulladékok elburjánzását. A háztartási hulladékot növelõ csomagolóanyag növelte a szemétszállítás díját. A vásárlók kezdték az üzletekben hagyni a felesleges csomagolóanyagot. Így az üzletek hulladék-mennyisége növekedett meg. õk is „léptek”, nem rendeltek túlcsomagolt árut, mivel nekik is problémát okozott a hulladék. A gyártók kénytelenek voltak a megrendelõ igényeihez alkalmazkodni.

115

LLLLL

Megjegyzés A második nagy nyugati kalandozások idején az Ausztriában bevásárló honfitársaink az országhatár és Gyõr városa között szabadultak meg a csomagolóanyagoktól az útszélen hagyva. A gyõri környezetvédõknek köszönhetõen - akik hatalmas munkával megszervezték a szétdobált csomagolóanyagok összeszedését -, eltûnt a hulladék.

A hulladékkezelés másik területe a szerves anyagok kivétele és komposztálása. A komposzt õsi idõk óta ismert „takarékossági” eljárás, ma reneszánszát éli. A szakszerûen készített óvodai komposzt példája lehet a környezetbarát talajgondozásnak.

Technikai vonatkozású a barkácsolási tevékenység, ahol a gyermek és az óvónõ együttmunkálkodásának eredménye többek között egy hulladékból készített ajándék is lehet.

Az ajándék átvisz bennünket a társadalmi környezetbe. Az ünnepek, megemlékezések, jeles napok és egyéb rendezvények jól mûködtetik a szociális technikákat, élménytartalommal dúsultak. Kialakíthatjuk a helyi szokások évkörét, amely az óvoda minden évben visszatérõ, tehát már szokássá vált tevékenységeit tartalmazza.

A helyi szokásokkal óvatosan kell bánni. Vigyázzunk a „tájidegen” szokások bevitelére, helyi szokássá kikiáltására. Hagyományteremtõ, de nem „népi” jellegû szokáselterjesztéseket is javaslunk (pl. a Föld Napja). Sok olyan területtel találkoztunk, ahol a régi, népi forrás újraélesztésén éppen az óvónõk fáradoznak a legtöbbet.

Javasoljuk, dolgozzanak együtt a lokálpatrióták közösségével, akik nagyon sok városban és egyéb településeken hathatós segítséget nyújtanak.

Fontos, hogy a társadalmi kapcsolatok ne csak „elvszerû” támoga-tásban és együttmûködésben realizálódjanak. A szülõi kapcsolatoknál több példát soroltunk fel a tartalomra.

Történet A Föld Napja rendezvényünkre kb. 450500 óvodás gyermek jött ki a városhoz közeli parkerdõbe. A városi polgárõrség felajánlotta és biztosí-totta a vízforrást és a rádióügyeletet (az óvodapedagógusok még nem rendelkeznek rádiótelefonokkal) baleset vagy egyéb probléma esetére.

116

MMMMM

Különös terület de az óvoda erõteljesen érintett ebben! az egészséges életmódra nevelés. Sok esetben azonosítják a táplálkozás kérdéskörével, de csak összefüggés van azonosság nélkül.

Az egészség mai értelmezése nem egyszerûen a betegség hiányát jelenti. Több annál. Az egészséget egy egyensúlyi állapotnak lehet tekinteni, ahol az egyén harmóniában él önmagával és a környezetével. Ezt sokan, sokféle megközelítésben célozzák. Van, aki a táplálkozás oldaláról, van, aki a mozgás, a sport felõl. Az utóbbi években az egészséges életmódra nevelés a tömegkommunikációs eszközöknek köszönhetõen közismert lett. Az óvodában hagyományai vannak, hiszen a korszerû táplálkozás a gyermekélelmezésnél jól, vagy kevésbé jól megvalósul; a gyümölcs- és zöldségnapok beiktatásával az óvónõk próbálnak javítani a helyzeten.

A testedzés és a testnevelés mindig is erõssége volt az óvodának. A dentálhigiéniai szokások sok esetben csak az óvodára korlátozódnak. A szájöblítés és a fogmosás rendszeres tevékenységei az óvodának. Az önkormányzat támogatásával (ÁNTSZ) minden óvodás gyermek évente fogkefét kap Kecskemét városában.

Az egészséges életmódra nevelés közvetítésében jelentõs szerepet játszik az óvónõ.

Christian Morgenstern: A nátha

Egy nátha gubbaszt a teraszon:Prédájául kit válasszon?Eldöntötte egykettõre,Ugrik Kis Pál orrhegyére.Hapci! Pál már el is bágyadt,Hétfõig nyomja az ágyat.

A gyermek információfeldolgozása nagyon sajátos. A mesetudat kialakulása elõtti és utáni állapot a környezeti információk feldolgozását befolyásolja. Ezen a területen legkritikusabb éppen a tv reklámmûsora. Ismerjük a helyzetet, a gyermekek tévénézési szokásait és a tv-hatások óvodai megjelenéseit.

117

NNNNN

A reklámok a gyakoriság, a ritmikusság, képiség hatására könnyen beépülnek a tudatunkba, hiszen ez a céljuk. Azt sugallják, hogy szükségünk van mindenre, amit ajánlanak, és akkor lesz tökéletes az életünk, a táplálkozásunk stb., ha a hirdetett árut vásároljuk. Tapasztalhatjuk, hogy a reklámversikék, dalocskák lassan meghatározóvá, uralkodóvá válnak sajátos zenei és nyelvi kultúrájukkal.

Nehéz megmondani, hogy a televízió áldás vagy átok. Mindenesetre a gyermeki információforrás egyik jellegzetessé vált eszköze. Úgy gondoljuk, hogy az információs környezetünkben nem alakult ki az ember és az információ harmóniája.

Az óvodapedagógusok tapasztalataikat megosztva rádöbbenthetik a szülõket arra, hogy a háttér-televíziózásként használt tv-készülék kikapcsolt állapotban pozitívabb hatású a gyermekre. Az információs környezet egyéb forrásai nem jelentenek hasonló veszélyeket, fõként a kommunikációs gátak miatt.

Mit tehet az óvónõ? Javasoljon tv-pótló tevékenységeket, játékokat, amelyeket a szülõ esetleges háztartási munkái alatt a gyermeke mellette önállóan is játszhat. Javasoljon tv-nézés helyett tv-mûsorokat, amelyek végén a készülék kikapcsolható.

118

OOOOO

A témakörhöz kapcsolódó játékokat és tevékenységeket többségükben korábban már megfogalmaztuk, az érzékelésfejlesztõ játékok, a levegõszennyezõdést vizsgáló és a szórakoztató tevékenységek körében.

Játék

Minek a háza?Helyezzünk a körben ülõ gyermekek elé egy nagyobb tálcán

letakarva 68 tárgyat. Ezek lehetnek pl. gyufásdoboz, ceruza, könyv, kesztyû, tolltartó, kazetta stb.

Mielõtt levennénk a takarót, kérdezzük meg: „Mit gondoltok, mi lehet alatta?” A gyermekeket hagyjuk találgatni. Mindent elfogadhatunk. Majd vegyük le a takarót, kb. 810-ig számoljunk, és tegyük vissza. Utána: „Mit láttatok? Mi van alatta?” A teljeskörû felsorolás után levehetjük a takarót. Az így bemutatott tárgyakról beszéljük meg közösen, hogy melyik minek lehet a háza, otthona.

Például: gyufásdoboz gyufának, ceruza ceruzabélnek, könyv betûnek, kesztyû kéznek stb.

Keressenek õk is tárgyakat a környezetükben, és mondják meg, hogy minek a háza. Kapcsolódhat hozzá nagycsoportosoknál a rajzkészítés és mesekitalálás egy-egy ottlévõ tárgyról. Ez a játék a tárgyak változtatásával többször is játszható. A megfigyelõképesség, emlékezet, képzelet és empátia fejlesztésén túl kialakít egy különleges értékrendet. Az otthonára mindenki vigyáz, szereti, és ez mások otthonával is kapcsolatos.

ForgalomfigyelésFigyeljük meg egy forgalmas és egy kevésbé forgalmas közlekedési

csomóponton áthaladó jármûvek mennyiségét. A korábban már ismertetett levegõszennyezõdés vizsgálata mellett

játékos formában végezhetünk adatgyûjtést. A gyermekeket annyi csoportra osztjuk, ahányféle jármûvet akarunk megfigyeltetni. A csoportokat a jármûvek képével különböztetjük meg egymástól. A

119

PPPPP

csoportok feladata ezeknek a jármûveknek a „megszámlálása”. A kis kártyákat, esetleg gombokat vagy kavicsokat a megfigyelt jármûvek elhaladásakor tarisznyába teszik. Az óvodába visszatérve, megbeszélhetik, megbecsülhetik, melyik jármûbõl haladt át a legtöbb. Izgalmas igazolás lesz a tarisznyák tartalmának megszámlálása.

A rendszeres tevékenységek közé tartozik a zöldség- vagy gyü-mölcsnap megszervezése. A szülõkkel történt egyeztetés alapján, a heti rendszerességgel végzett tevékenység kellemes színfoltja lehet az óvodai életnek. Gyümölcsök vagy zöldségek feldolgozási folyamatát, az arra kedvet érzõ gyermekek végzik az óvónõ segítségével. Ennek a tevékenységnek szigorú szokásrendje van, az alapos kézmosás, a kötényfelvétel, a késsel való óvatos bánásmód és a különbözõ gyümölcsök felhasználási módja vonatkozásában. Az együttmunkálkodás kiváló beszélgetési alkalom a gyermek és az óvónõ, valamint a gyermekgyermek kapcsolatban.

Történet Már hosszú ideje folytattuk a gyümölcssaláták készítését. E. Fanni minden alkalommal aktív részese volt az elfogyasztásnak is. Édesanyja megkérdezte, hogyan csináljuk az óvodában a gyümölcssalátát, mert kislánya otthon csak olyat hajlandó megenni, mint amilyen az óvodai. Ezért bejött, segédkezett, és megtapasztalta, hogyan készül nálunk a gyümölcs-saláta. Megjegyzés Javasoltuk neki, hogy otthon ne csak õ csinálja, hanem a kislányával együtt készítse a salátát. Biztos, akkor még finomabb lesz.

120

QQQQQ

Történet Húsvétra készülve egy hagyományõrzõ délutánra hívtuk a szülõket. A szülõk a gyermekekkel együtt tanulhatták meg a tojásfestés különbözõ módjait és az írózást. A több felnõtt jelenléte tette lehetõvé, hogy ezt a különben veszélyes technikát (írózás) is elsajátíthatták a gyermekek és szüleik.

A csoportban jeles napnak tartjuk a születésnap megünneplését. Tapasztalataink szerint nagyon gazdag az ünneplés módja. Mi néhány tartalmi jegyet javasolnánk a hagyományos elemek mellett. Adjunk

121

RRRRR

áttekintést a gyermek élettörténetérõl, ha lehet, erre kérjük fel a legilletékesebbet, az anyukát. A csoportba bejõve meséljen róla, milyen volt az ünnepelt pici babának, hogyan fejlõdött stb. Ha az anyuka nem tudja megoldani a bejövetelt, akkor az óvónõ szerezze be ezeket az információkat, és mesélje el a csoport elõtt. Az ÉN-kép fejlesztésénél a felsorolt játékok, tevékenységek jól alkalmazhatóak.Példák rendezvényekre

1993 április 28-án Kiskõrösön a Szücsi erdõbe kirándult 24 óvodás gyermek és 12 óvónõ. A KÖRLÁNC program keretében szervezett rendhagyó foglalkozást, az erdei „látogatást” szakmailag a terület feltárója, dr. Petrás József tanár úr irányította, csodálkozásra késztetve a résztvevõ gyermekeket és óvónõket.

Az óvónõk elõzõleg megfigyelési részfeladatokat kaptak, majd szemé-lyenként 2-2 gyermekkel merültek el a természet tengerében. Gyermekek és felnõttek felváltva fedezték fel a gombákat, növényeket, nagyobb állatok nyomait és a rovarok sokszínû világát. Visszatérve az óvodába izgalmas beszámolót tartottak egymásnak az óvónõk. Szinte véget nem érõen szerették volna ismertetni megfigyeléseiket, tapasztalataikat és a tanultakat.

A szervezõk módszertani próbája volt: hogyan lehet élményszerûen és céltudatosan a felnõtt közösségek bevonásával a természet átéléses tapasztalatszerzését megszervezni?

KÖRLÁNC NAP Dunaújváros, 1993. május 12.

Dunaújváros 21 óvodájából 18 óvoda jelentkezett a meghirdetett játékos KÖRLÁNC NAP-ra. Gyönyörû természeti környezetben, a helyi szabadstrand területén, napfényes idõben 15 óvoda 200 gyermeke élvezte résztvevõként a játékokat. A csapatok óvónõjük és néhány szülõ segítségével térkép alapján keresték meg az egyes játékhelyeket.

Minden csapattag egy-egy pohárral merített a Duna vizébõl, beleöntötték az 5 literes üvegbe, és megfigyelték a víz élõ és élettelen világát.

A tisztának látszó környezetben a „kis hangyák” fóliakesztyûben 13 zsák „nem oda tartozó tárgyat” gyûjtöttek össze.

122

SSSSS

Egy következõ állomáson egyszerû sárkányt készített és röptetett minden gyerek, tapasztalatokat gyûjtve a levegõrõl.

Egy óvónõ segítségével a kaszálón gyûjtött növényeket azonosítot-ták és osztották meg egymás között ismereteiket.

A hatalmas homokozóban minden csoport egyéni ízlésük szerint homokvárat építhetett.

A 1,5 órás útvonalon tapasztalatokkal gazdagodtak gyermekek és óvónõk egyaránt.

Beérkezéskor vajas kenyér és üdítõ várta a kipirult gyermekeket. Minden csapat kapott emlékbe egy-egy hátizsákot, labdával, 10 homokozó lapátot és egy házilag készített nagyítót (vízzel töltött két összeragasztott óraüveg).A hagyományteremtõ kezdeményezést anyagilag is támogatta a Városi Önkormányzat Környezetvédõ Bizottsága és a KÖRLÁNC kecskeméti csoportja.Gratulálunk a dunaújvárosi 22-es óvoda kollektívájának, akik az egész napot megtervezték és megszervezték! (A szervezõk 1994-ben és 1995-ben is meg-szervezték, és nagy sikerrel rendezték meg a rendhagyó játéknapot.)


Versek

Közmondások az idõjárásról. Nézz körül 75. old.Találós kérdések. Nézz körül 207. old.Illyés Gyula: A mozdony (a szövegben található)Bars Sári: Február 2-án (a szövegben található)Köszöntõ. Óvodások könyve 215. old. (magyar népköltés)Zelk Zoltán: Este jó, este jó... Ünnepsoroló 147. old.Urbán Gyula: Rakétadal. Ünnepsoroló 170. old.Nemes Nagy Ágnes: Piros autó. Ünnepsoroló 171. old.

Mesék

Gianni Rodari: A 75-ös trolibusz. Óvodások könyve 114. old.Tasnádi Éva: Borika takarít. Óvodások könyve 173. old.Vajk Vera: Ancsi és Jancsi. Óvodások könyve 177., 189. old.

123

TTTTT

124

UUUUU

Mindenütt jó, de legjobb otthon.Közmondás

7.

ELõKÉSZÜLETEK A HELYI

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

125

VVVVV

126

WWWWW

A szülõi értekezlet egyik elõkészítése lehet a helyi környezeti nevelési program megalkotásának és bevezetésének. A személyre szóló meghívó a szülõknek elõzetes tájékoztatást adhat szándékainkról, célkitûzéseinkrõl.

Történet A szülõk javasolták a közös kirándulásokat. A Szarvasi Arborétum meglátogatásának szervezését két szülõ vállalta. Az autóbusszal történõ utazás után erdei séta következett. A hajókázás mindenkinek maradandó élményt adott. Közösen vásároltunk egy kisfenyõt, amelyet itthon ültettünk el az óvodában. Hazafelé a buszon énekelgettek, majd álomba ringatták magukat a gyermekek.

Ilyen elõkészületek után fogtunk hozzá a program megalkotásához. Az óvodai nevelés programja adott némi támpontot, de felfogásában nem tükrözi teljes mértékben az általunk megvalósítani kívánt szemléletet. A megvalósításban az elõzõekben már megfogalmazott környezeti nevelés értelmezését és fõbb elemeit vettük alapul. Áttanulmányoztunk különbözõ óvodai programokat, régebbi forrásanyagokat és a számunkra értékeseket figyelembe vettük saját programunk készítésénél.

7.1 A HELYI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés tervezésénél figyelembe vettük, hogy legyenek rendszeres tevékenységek, melyek a szokások kialakítását erõsítik, és alkalmakhoz kötõdnek melyek az élményszerûséget erõsítik.

Együttmûködve a szülõkkel külön szokásrendtáblázatot készítettünk, mely az általunk kitûzött nevelési feladatokat tartalmazza. Ebben a szeptemberi, januári és májusi megfigyeléseinket rögzítjük a gyermek szokásszintjével kapcsolatosan.

Rendszeres tevékenységek

127

XXXXX

A szülõk folyamatos tájékoztatása a napi tevékenységeinkrõl. Nevelési, oktatási tevékenységeink otthoni megjelenésérõl visszajelzés kérése.

Továbbá:~ gyümölcs vagy zöldségnap (gyümölcssaláta, kompót vagy zöldségsa-

láta közös elkészítése és fogyasztása csütörtök),~ a csoport által vásárolt, illetve elültetett málnabokor a „mi málnánk”

és fenyõfa a „mi fenyõnk” megfigyelése, változások felfedezése,~ a közeli park élõvilágának folyamatos megfigyelése,~ madáretetõnk heti feltöltése az aktuális idõszakban,~ az élõsarokban lévõ növények locsolása, gondozása,~ haletetés, gondozás,~ az élõsarokban folyamatosan történik „valami”; a természet nyugalmi

állapotát ellensúlyozzák a késõ õsszel megkezdõdõ folyamatos megfigyelések; virághagymák hajtatása: jácint, tulipán, bab csíráztatása stb., ágak rügyeztetése, különbözõ magvak vetése,

~ egyensúlyfejlesztõ gyakorlatok 5 percben a heti testnevelésnél (szerekkel a tornateremben péntek),

~ mindennapos testnevelésnél naponta kétszer egyensúlyfejlesztés,~ a helyi aktuális környezeti gondok felfedése a szülõkkel közösen

megoldás keresés,~ az évszakfalra folyamatos gyûjtés.

Jeles napokra készülõdés

Ezeket így képzeljük, de természetesen lehet bõvíteni ajánlatunkat:~ a csoportszoba közös kitakarítása, babafürdetés, sütés...~ születésnapok megünneplése szülõk bevonásával (az ünnepelt

gyermek élettörténete az édesanya elmondása által díszes asztal gyertyával az ünnepelt gyermek testvonalának körberajzolása, színezése nagyméretû papíron, melyet a csoportszobában fõ helyre rakunk ki,

~ a csoport életének jelentõsebb eseményeit, ill. az évszakokat kollektí-ven különbözõ technikákkal (papírgyûrés, -ragasztás, -márványozás, -festés stb.) megörökítjük,

~ „képesfal”-on a jeles eseményekrõl készült fotók, rajzok elhelyezése folyamatosan.

128

YYYYY

Komplex tevékenységek a környezeti nevelésben

A környezeti nevelés komplex felfogásából eredõen javasoljuk az egyes témakörökhöz kapcsolódó irodalmi, zenei, vizuális és matematikai nevelési valamint testnevelési anyagot hozzáilleszteni. A program további részében a teljesség igénye nélkül csak néhány példán fogjuk ezt érzékeltetni. A környezeti nevelés fõbb témakörei a következõk:A gyermekek környezetbarát szokásrendjének kialakítása, erõsítése.A gyermekek ÉN-képének kialakítása, fejlesztése.Ismerkedés, tapasztalatszerzés a vízrõl, a levegõrõl, a talajról.Megfigyelés; átéléses, játékos tapasztalatgyûjtés a természet élõvilágáról.A lakóhely tárgyi és technikai környezetével való ismerkedés, tapasztalat-szerzés. Hagyományok ápolása.A feldolgozás során fontos rendezõelvek az évszakok és a helyi sajátosságok.

Együtt vagyunk az óvodábanszeptember

Jó együtt lenni a régi barátokkal, csoporttársakkal, óvó- és dajka nénikkel. Kit nem ismerünk még a csoportunkban, óvodánkban? „Kinek mi volt a kedvenc játéka, játékhelye?”

Észrevesszük a változásokat egymáson, a felnõtteken, az óvoda épületén, az udvaron, a csoportszoba berendezésein. Eltörött az akváriumunk, újat veszünk, telepítünk.

129

ZZZZZ

Játék„Mi változott?” versenyjáték például korongokkal.

Bejárjuk az óvodát, berendezkedünk, elhelyezkedünk. Megkeressük saját „zugunk”, udvarrészünk. Virágok, füvek, gondozásba vesszük az udvarunkat, gyomtalanítunk az allergia ellen.Mekkorát fejlõdött a MI kisfenyõnk?

JátékMit gondolsz mekkora, lesz a fa, amikor iskolába mész, nagylány, anyuka... leszel?Viszonyítás mellette levõ tárgyakhoz, pl. lámpaoszlophoz, ajtóhoz stb.

Kis-, középsõ-, nagycsoportosok lettünk.Nagyot nõttünk, erõsebbek, okosabbak, ügyesebbek lettünk.

Megmérjük magunkat az állandó mércénken.

JátékA változások külsõ, belsõ jelei:Csomagolópapíron fekvõ gyermek körülrajzolása, kifestése, összehasonlítás a tavalyival.Árnyképek, sziluett képek a paraván mögött lévõ gyerekekrõl. Ki lehet az? Sziluett képek készítése.Teljes alakos tükörben is megfigyeljük egymást és magunkat (testünk változása).

Régi és új napirendi szokások, a társas viselkedés szabályai, ezek megbeszélése.

Napszakok: mikor mit szoktunk csinálni?Milyen felelõsöket válasszunk? Például napos, mosdófelelõs stb.A nyári élményekEgyütt a családdal otthon és nyaraláson.Nyári élmények a nagyszülõknél.A családtagok, a rokonság számbavétele.Nyaralóhelyek sajátos látnivalói.

Élménybeszámolók. Mi tetszett a legjobban? Emlékképek felidézése egyegy vidék sajátosságainak kiemelése (pld.: tópart, hegyvidék, falu, város).

130

AAAAAA

Szülõkkel: fotók keresése. „Képes fal”-ra tabló a nyár élményeirõl.

szeptember október

Vizes élmények tapasztalatai: napfürdõzés fürdõzés, úszás stb... Kecske-méten hol lehet úszni? úszásoktatás.

JátékMi történik, ha a vízbe teszünk valamit?Lebegés úszás süllyedés.

„Kísérletezés”: papír kavics homok hungarocell stb. vízbe helyezése.Kánikula szárazság vízhiány járvány. Kellene az esõ! Esõjáték.Fürdés, mosakodás. Testünk ápolásának szükségessége. Falu Tamás: Pisti (vers)Tiszta víz piszkos víz. Mitõl lehet? Kis béka bánata (mese).„Kísérletezés”: olaj, mosópor, falevél, festék víztisztítás.Az emberek mivel szennyezhetik a vizet? munkalap.Ki tudja elérni és meginni a pohár vizet? munkalap, labirintus.Milyen a víz az óvodánkban? otthon? a kistavunkban? vízminta gyûjtése.

JátékokBuborék fújás, papírhajó készítés, úsztatás, horgászás mágnessel,

Szivacsra víz csepegtetése „varázslás” hová lett?Különbözõ talajokra víz csepegtetése mikorra tûnik el?

TársasjátékA hajó a szemetet a vízbõl összeszedi. Mi nem való a vízbe?

Vízben élõ növények, állatok, halgondozás, akváriumunk tisztántartása halakkal, növényekkel, csigákkal gazdagítjuk.

Játék„Vezesd a halacskát a tiszta vízhez!” labirintusjáték.

Szülõkkel keressenek otthon, és hozzanak vízben élõ növény- és állatképeket.A vízi világ csendje, a víz hangjai Világunk hangjai kazettáról. Garai Péter: Elbotlott a felhõ (vers)

131

BBBBBB

JátékÍzlelõjáték a víz szaga, íze és ha beleteszünk valamit?

Nagy szükségünk van a vízre, mert kevés van belõle, takarékoskodjunk vele: csapok elzárása otthon is. Ellenõrizzük óvodában otthon.„Mire használjuk a vizet?” szimulációs játék.„Mindenkinek kell a víz!” munkalap.Kirándulás a szülõkkel együtt Szarvasra az Arborétumba a Körös holtágához:vízivilág erdei utak élõhelyek, víz levegõ környezet „tisztasága”, hajókázás növénykülönlegességek.

Játék az ArborétumbanCsendjáték természetes és mesterséges hangok megfigyeltetése.(Elõzetesen: területbejárás „érdekesebb” helyek kiválasztása szülõi szervezéssel.)

Az õsz jeleiMadarak: gyülekeznek, vonulnak a költözõ madarak. A madáretetõ

készítésének elkezdése.Az idõjárás elemeinek, változásainak megfigyelése és átélése

udvaron, séták során, kiránduláson. Fák kérgérõl minta készítése satírozással, lenyomatkészítéssel, a fák terméseinek gyûjtése makk, toboz stb.

JátékMelyik levél, melyik termés, melyik fához tartozik? Mi a nevük?

Lombhullatók, örökzöldek. A park levegõje, tisztasága, gondozása.Idõjárásóra készítése. A „mi málnabokrunk” életének megfigyelése. Változások felfedezése (visszanyesés, „meztelenség”, rügyezés, virágzás, termésfejlõdés).Az õsz „kincseinek” gyûjtése.

JátékGyûjtés palettára szabadon, illetve adott szempont szerint.

Avarvizsgálat, élet az avarban és a fák repedéseiben.

Játék

132

CCCCCC

Színkeresõ (Különbözõ formájú, de azonos színû levelek gyûjtése.) Keressük meg a hozzájuk tartozó fákat is, ahonnan lehullottak.

Összehasonlítás a nyárral.Esõ, szél, köd, hideg hatása a természetre és az emberre. Esõminta vizsgálat. Alkalmazkodunk az idõjáráshoz öltözködésben is. (Babaöltöztetés, õszi ruhatár.)Fûtési szezon kezdete. Kéményfüst, levegõszennyezõdés vizsgálata. Hamarabb sötétedik. A világítás kikapcsolása, ha nincs rá szükség. Energiatakarékosság.

JátékBábozás bábjáték.

A szülõkkel együtt figyeljék meg a gyermekek, hogy az otthontól az óvodáig látnak-e szemetet az utcán, és hol.Családi kirándulás során gyûjtsenek õszi kincseket, és hozzák be az óvodába.

Táplálkozás õsszelÉlelem beszerzése boltból, piacról, kertbõl... stb valóságban és

játékban.Az õszi piac árui.

JátékVásárlós játék képekkel õszi tavaszi piacon.Gyümölcsöskert szüreti látogatása.Szülõk segítségnyújtása a szüret szervezésében.Fõzelékfélék és alapanyaguk. Miért fontos a fõzelék? Táplálkozási ismeretek.

JátékFõzés, terítés, étkezés babáknak és igaziból. Zöldségsaláta készítése.Befõttkészítés a csoportnak. Falu Tamás: Befõtt (vers). Kompót, vegyes saláták készítése folyamatosan idény gyümölcsökbõl.

Mit és hogyan lehet télire eltenni? Befõzés, vermelés, aszalás, fagyasztás.

Mit esznek az állatok (marharépa, kukorica stb.)? Állateledelek, takarmányok. Kerti, udvari munkák. Ásás, virághagymák, gumók kiszedése. Málnabokor visszanyesése, levél összeseprése, komposztálása.

133

DDDDDD

Közlekedés november decemberKözlekedés a valóságban és játékból a csoportszobában.Gyalogos közlekedés gyakorlása séta alkalmával. Átkelés zebrán,

lámpánál. Vigyázzunk a kicsikre!

Jármûvek tulajdonságainak megfigyelése:lassú vagy gyorszajos vagy csendesszemély- vagy teherszállításra alkalmas

Mit szállítanak?füstöl nem füstöl légszennyezés

Mi szennyezheti még Kecskemét levegõjét? Levegõszennyezõdés vizsgálata különbözõ helyeken.

gyárak cigaretta por virágpor allergiaLátogatás a vasútállomásra.

autóbusz-pályaudvarra repülõtérre.

Megkülönbözetett jármûvek funkciói játékban és valóságban:mentõ tûzoltó rendõr

Az orvos életmentõ, gyógyító, betegségmegelõzõ munkája.

A tél jelei

Fázunk fûtünk. Mivel fûtünk?Hogyan fûtünk? Ajtó, ablak szigetelése.Szüleitektõl kérdezzétek meg, hogy otthon mivel fûtötök.Milyen a tûz? Mikor barát, mikor ellenség?Tûzvédelem. Mi ég nem ég képválogatás.Korai sötétedés, világítani kell!Mivel világítunk? Energiatakarékosság!Régen mivel világítottak? A gyertya fénye, hangulata. Mikor használjuk a gyertyát? Hogyan ég? Vigyázni kell vele! Születésnapi gyertyák. Körbeüljük az asztalon égõ gyertyákat. Ki hány éves?

Mikulásvárás

Ki mesélne a Mikulásról? Fantáziajáték!Mit meséltek otthon a szülõk? Mikulásváró cipõk közös kitisztítása.

134

EEEEEE

Téli erdei táj elképzelése. „Makettkészítés agyagba szúrt faágakból.”Az erdõ „lakói”. „Makett benépesítése agyagból készült kis állatokkal.Milyen tulajdonságai vannak a Mikulásnak?Mivel kedveskedhetünk neki? Közös ajándékkészítés.

Élõsarok gondozása télen

Szobanövények jó helye kevesebb öntözés.Folyamatos megfigyelések megkezdése az élõsarokban. Gondozásuk.Búzát csíráztatunk karácsonyra kizöldell.A hajtatásokat, rügyeztetéseket, vetéseket folyamatosan végezzük!Szülõkkel együtt gondozzák a gyermekek az otthoni növényeket! Figyeljék, és szóljanak anyunak, ha locsolni kell!

Milyen vagyok ÉN?

Erdei G. Mihály: Ez én vagyok (vers)Önálló bemutatkozások. Akinél szükséges óvónõi segítséggel történjék.Külsõ tulajdonságok.

JátékKi ismer magára?Árnyképek, fényképek.Sziluett rajzok, önkép tükörre, zsírkrétával.Gyermekek árnyékának körülrajzolása betonon is.Belsõ tulajdonságok felismerése sokféle játékszituációban. Szeretetdoboz készítése. Születésnapok, ld. jeles napok. Milyen a barátom? A hangulat pantomimikus megjelenítése, vidáman, szomorúan.Ki ismer magára? belsõ tulajdonságok alapján. Mit tudok a családomról? Szülõk foglalkozása, munkahelyük. Hol lakom?

Játék Kinek az otthona?

Készülõdés a karácsonyra

135

FFFFFF

Az ünnepekre készülõdés megfigyelése (kirakatok, utcák kidíszítve lámpákkal csillogó díszekkel. A Kecskemét fõterén felállított óriásfenyõ megcsodálása).

Adventi koszorút készítünk.A karácsonyvárás színeinek hangulatának megfigyelése, érzékelése.

Ünnepi készülõdés otthon és az óvodában. Nagytakarítás, babafürdetés, süteménykészítés, mellyel a szülõket kínáljuk meg.

Figyeld meg, édesanyád hogyan készülõdik! Fenyõfák a piacon, színük, illatuk.

A karácsony a szeretet családi ünnepe, de az óvodában is megünnepelhetjük.„Szeretetdoboz” készítése. Ajándékadás, -kapás. Milyen „jóságodat” teszel bele? Mit javasolnak a többiek? Minek örülne anyu legjobban? Mit szeretnél kapni? (rajz)

Titkolódzás a családban és az óvodában.Ajándékkészítés a szülõknek.Szülõknek közösen adjuk át az ajándékukat, s közben

megvendégeljük õket saját készítésû süteményünkkel.Óvodai csoportok meglátogatása.

136

GGGGGG

Új esztendõ kezdõdik január február

Boldog új évet kívánunk egymásnak. Csanádi Imre: Hónapsoroló (vers)Év, hónap, nap, napszakok.

A tél csodái

Dér, zúzmara, jégvirág, jégcsap, hószállingózás, hóvihar, olvadás, latyakos, piszkos a hó. Mitõl?Vízbõl jég lesz. Jégcsapok, jégkristályok.Fagyveszélyek (üvegben víz fagyasztva üveg elreped).

JátékMi leszünk a vízrészecskék halmazállapot-változások szimulációja.

Munkalap: a víz különbözõ halmazállapota. Színes víz fagyasztása. Jégvárépítés.

Játékok a hóban, a hóval.Hógolyózás, szánkózás, hóemberépítés, hófestés, csúszkálás hol szabad? A síkosság veszélyei, homokszórás. Síelés. Ki volt síelni és hol?Téli tájak. Téli színek.A „mi bokrunk” téli meztelensége. A „mi fenyõnk” miért nem?Évszakfalkészítés.Család: otthoni válogatás (képek).

Téli jármûvek. Síkosak az utak. Veszélyes! Ki jön autóval az óvodába?

Téli jeles nap a disznóölés napja.Szokások, hagyományok.

JátékKi tud többet a háziállatokról?Táplálék állatok.Húsbolt látogatása.Hol élnek az állatok? Mit csinálnak a természetben, az állatkertben, otthon?

Melegebb vidéken (gólya, fecske, daru, vadkacsa stb.)Az avar alatt pihennek (csigák, békák, sün, pocok)

137

HHHHHH

Téli álmot alszanak (medve, hörcsög, mókus félék)Elbújnak elõjönnek (szarvasok õzek, nyulak, rigók, cinkék, verebek stb.)

Etetni, védeni kell õket. Mit esznek?

Állatok a lakásban és a ház körül

Akváriumi halak folyamatos gondozása.„Okos” szeretet. (Ne etessék túl õket!)Kis emlõsök, madarak, kutya, macska.Kinek van otthon, hogyan gondozza?Gondoskodás, egészségügyi követelmények.Elhozhatják a tárolóban tartott állatot megmutatni.Madarak téli élete szükség szerint madáretetés.Vadon élõ állatok védelme gondoskodás róluk.

vadõr vadászSzülõkkel együtt gyûjtsenek madáreleséget otthon óvodában, etessék a madarakat, ha leesik a hó. Készítsenek közösen egyszerû madáretetõt.

Mi történik a növényekkel? Milyenek a lombos fák és a fenyõk?A csoportszobai élõsarokban a hajtásokat, az ültetéseket, a rügyeztetéseketfolyamatosan figyeljük. Megfigyeljük a benti és kinti hõmérséklet, a víz, a napfény hatását és a növények fejlõdése közötti összefüggéseket. Folyamatosan gondozzuk õket.

Élõsarokban kísérletezés.

Farsangi készülõdés, farsangi mulatság. Hogyan búcsúztatjuk a telet? Helyi szokások szerint játékkal, tánccal, zenével, Kiszebáb készítése. Vidám télûzõ felvonulások.Medvehiedelmek, jóslatok az idõjárásról.

138

IIIIII

Bars Sári: Február 2-án

Telefonközpont? Beszéljen, kérem. A mackó mit mond? Halló! Nem értem. Múlik már a tél? Ez érdekel most. Egyszer elmúlik, egészen biztos. Halló Állatkert! Nincs ott a medve? Házon kívül van, próbálja este!Hej, hogy örülök, megtudtam végre, mikor tavasz lesz, az lesz a tél vége.

Farsangi mulatságunkra a szülõket is meghívjuk. Mókás öltözetekben vidám télbúcsúztatás, tavaszköszöntés.

Nyílik a természet március április

Változások megfigyelése. A „mi bokrunk”. Kezdõdik az élet. Mit látsz? Mit hallasz? Mit érzel? Virágzik-e az aranyvesszõ bokrunk?Idõjárás öltözködés.Rügyfakadás zöldülés virágzás virágpor allergia.Elõbújnak az apróbb rovarok, bogarak, csigák.Tavaszi áradás.Szülõkkel együtt is fedezzék fel a tavasz jeleit!

Kerti munka során ismerkedünk a kerti szerszámokkal, a föld tulajdon-ságaival, más területrõl származó talajmintákkal összehasonlítjuk, nagyítóval megvizsgáljuk.

Duggatunk dughagymát, ültetünk krumplit, vetünk borsót, babot, répát, virágmagokat. Palántázunk paprikát, paradicsomot.

Tavaszi nagytakarítás az udvaron.

139

JJJJJJ

Március 15.

A magyar polgári forradalom, a szabadság ünnepe. Emlékezünk a hõsökre, kokárdával tisztelgünk. Képek nézegetése Magyarországról, Petõfirõl, Kossuthról, várakról, csatákról stb.Ünneplõbe öltözünk, kokárdát készítünk. Elvisszük a Kossuth szoborhoz.Szülõkkel az ünneppel kapcsolatos képek gyûjtése. Magyarországról szóló képeskönyvek nézegetése.

Húsvétra készülõdünk

A természet megfigyelése, virágoznak a fák, bokrok, virágok.A „mi bokrunk” is?A húsvét kerti virágai. Piaci séta.A húsvét jelképes állatai a mesében és a valóságban.Kirándulás a Dugár tanyára.Találkozás az élõ állatokkal: birka bárány, háziszárnyasok, nyúl stb.A kirándulást videóra felvesszük.Szülõkkel közösen nézzük meg a kiránduláson készült videófelvételt.Élmények felidézése állatok haszna.Beszélgetés a húsvéti népszokásokról.Tavaszi nagytakarítás a csoportszobában.Locsolkodás.

Kovács Klára: Húsvéti vers

Napsütötte szép tájakonJöttem végig az utakon.Felém hajolt sok-sok virág,Rózsavizük osztogatták.Megöntözlek most itt vele,Piros tojást kérek érte.

140

KKKKKK

Iskolások leszünk?

Órákat látogatunk, füzeteket veszünk, ajándékot készítünk és viszünk az iskolába.

Tavaszi zsongás április május

Elõjönnek a rovarok, bogarak (lepkék, méhek, katicák, legyek).Visszaköltöznek, fészket raknak, költenek a madarak (gólyák, fecskék, vadludak stb.).Fészeképítés kezdõdik ágakból, sárból, levelekbõl.

JátékÉpítsünk mi is fészket gallyakból kötözéssel.Szülõkkel együtt keressenek fecskefészket, gólyafészket.Madárhangok megfigyelése, utánzásos játék, tollak keresése. Imaginációs játék.

JátékKeresõ játékok, pl.: keress valamit, amit a szél hozott!

Föld Napja április 22. Körlánc Napot szervezünk a város óvodásai részére a Csalánosi erdõben.Madarak, Fák Napja a tavasz egy napja a természetben.

Vadon élõ állatok és kölykeikVadasparki séta megfigyelések.Állatcsaládok kicsinyeik az ember gondoskodása róluk.Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz. (pld. bundájuk színe, fülük nagysága meleg párologtatás, csõrük, karom)

Játék ÁllatkommunikációEgy madár gondolataiKeresd a párját!Képzelet szárnyán imaginációs játék

Tavaszi zöldségfélék

Piaci séta vásárlási szokások.

141

LLLLLL

Hogyan kell kérni? Fizetni?Milyen részét fogyasztjuk a vásárolt zöldségeknek és hogyan (nyersen/fõve)?Mibõl mit lehet fõzni?Nyersen fogyasztva egészségesebb!Ízlelési próbák. (Csukott szemmel is.)Salátakészítés. Mosás, tisztítás, reszelés stb.Mi kell hozzá? (ecet, só, cukor stb.)Korai gyümölcsök. Cseresznye eper (csalánkiütés).A „mi bokrunk”-on is lesz termés? (még zöld, piroslik).

Májusi ünnepek

Anyák napjaÉdesanya helye a családban. Sok a dolga, segítünk neki. Otthon

munkahelyen dolgozik.Tisztaságot teremt. Mit tesz ennek érdekében?Ki segít neki? Hogyan? Te mit csinálsz?Szeretetünk jeleként felköszöntjük, virágot adunk neki.„Szeretetdobozba” rakjuk egy-egy jóságunkat.Szüleikkel keressenek a gyermekek otthon családi képeket tablókészítéshez.

Gyermeknapot Madarak fák napját szülõkkel közös kiránduláson ünnepeljük.Gyermekkívánságok összegyûjtése.Nagycsoportosok búcsúznak az óvodától, ajándékot készítünk számukra, azzal búcsúztatjuk õket.

Kerti zsúr a szülõk és gyermekek közös játszódélutánja zárja évünket.

142

MMMMMM

Isten veled mondta a róka. Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerû: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Az idõ, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. Az idõ, amit a rózsámra vesztegettem... ismételte a kis herceg, hogy

jól az emlékezetébe vésse. Az emberek elfelejtették ezt az igazságot mondta a róka. Neked

azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelõs lettél azért, amit megszelídítettél. Felelõs vagy a rózsádért...

Felelõs vagyok a rózsámért ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

143

IRODALOMJEGYZÉK

1. A Föld. („Otthonunk a világ sorozat”) Budapest, Móra Könyvkiadó2. Agárdy Sándor: Erdei iskola Tornyospálcán, Budapest, AQUA Kiadó, 19943. Allen, Robert: Hogyan menthetjük meg Földünket? Budapest,

Mezõgazdasági Kiadó, 19844. Az alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon. Miskolc,

Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 19915. Dr. Arató Endréné, Balkovitzné Cynolter Magda és Kepes András: Nézz

körül! Budapest, Tankönyvkiadó, 19856. Ardley, Neil: Mit tud a levegõ? („Szemtanú sorozat”), Budapest, Park

Könyvkiadó, 19927. Attenborough, David: Az élõ bolygó. A Föld arculata. Budapest, Park

Kiadó, 19928. Bakonyiné Vincze Ágnes és Szabadi Ilona: Nagycsoportos óvodásaink.

Egy eredményvizsgálat (ERVI) tapasztalatai. Budapest, Media Kiadó, 1983

9. Barnes, Lehman W. és Marianne B.: Hogyan mérhetjük a természetbeni kézügyességet? („Science and Children”) 1991

10. Beaumont, Émile (szerk.): Természet. Különleges jelenségek. Párizs, Passage Kiadó, 1995

11. Beaumont, Émile (szerk.): Nézd, milyen az emberi test. Párizs, Passage Kiadó, 1994

12. Braun, Christian: Hulladék. Bécs, ARGE, 199213. Dr. Buda Béla: A személyiségfejlõdés és a nevelés

szociálpszichológiája. Budapest, Tankönyvkiadó, 198814. Craig, Annabel és Rosney, Cliff: Természettudományi kisenciklopédia.

(„Usborne sorozat”), Budapest, Park Könyvkiadó, 199415. Csonka Csabáné és dr. Havas Péter: Kalauz az alternatív környezetis-

meret tanításához. Jegyzet, Budapest, 1992 16. Derera Éva (szerk.): Óvodások könyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, 197517. Dornbach Mária (szerk.): Minden napra egy kérdés. Budapest, Móra

Könyvkiadó, 198718. Gerstmeier, Roland (szerk.): Nagy európai természetkalauz. Budapest,

Officina Nova, 199319. Gibson, Ray és Tyler, Jenny: És újra játszókönyv. Budapest, Park Kiadó,

199420. Gondozás az óvodában. Útmutató óvónõk számára. OPI, 1983

21. Dr. Havas Péter: Alternatív környezetismeret 14 osztály tanterve. Budapest, 1991

22. Dr. Havas Péter: A kisiskolás gyermek környezeti nevelésének pszichológiai és pedagógiai alapjai. Kézirat

23. Dr. Havas Péter: Kisiskolások környezeti nevelése. („Réce füzetek”), Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, 1993

24. Dr. Havas Péter (szerk.): Körlánc Kalauz gyakorlati útmutató a helyi közösségek bevonásával történõ környezeti neveléshez. Budapest, AQUA Kiadó, 1994

25. Dr. Havas Péter: A természettudományos fogalmak alakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980

26. Hazánk környezeti állapotának mutatói. Budapest, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 1994

27. Hinley, Judy: Így mûködik a tested. Budapest, Móra Könyvkiadó, 198128. Hogyan mentsük meg a Földet? 50 jó tanács gyerekeknek. Springer

Kiadó, 199329. Horváth György: A tartalmas gondolkodás. Budapest, Tankönyvkiadó,

198630. Horváth Györgyné és Lengyel Jánosné: Tanuljunk meg harmóniában

élni a természettel. Kézikönyv óvónõk részére, Budapest31. Karácsony Rezsõ: Egy a valóság, ezer a ruhája IIII. Budapest,

Tankönyvkiadó, 198732. Dr. Kárász Imre: Ökológia és környezetvédelmi alapismeretek. Tanári

kézikönyv, Budapest, Typotex Kft, 199033. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest, Tankönyvkiadó,

198634. Dr. Kiss Tihamér: Jean Piaget a pszichológus. Budapest, Alex-typo,

199335. Dr. Kiss Tihamér: A gyermekek értelmi fejlesztése az elsõ hat

életévben Piaget szellemében. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, 1992

36. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája. Budapest, Tan-könyvkiadó, 1988

37. Dr. Kovács György: Óvodapedagógia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979 38. Könczey Réka és Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Budapest, Föld

Napja Alapítvány, 199239. Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon. Budapest,

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 199340. Környezetismeret az óvodában. Útmutató óvónõk számára. Budapest,

Országos Pedagógiai Intézet, 1974

41. Lénárd Gábor: Természetjátéktapasztalat. („Tanítók kiskönyvtára sorozat” 3. kötet), Budapest, Országos Közoktatási Intézet és a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, 1992

42. Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Móra Kiadó, 1974

43. Dr. Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról Környezeti képeskönyv mindenkinek. Budapest, AQUA Kiadó, 1992

44. Óvónõképzõ Intézetek IV. tudományos ülésszaka. Sopron, MM, 1981 45. Óvónõképzõ Intézetek VI. tudományos ülésszaka. 2. Játékpedagógiai

fórum, A Hajdúböszörményi Óvónõképzõ Intézet kiadványa, 1986 46. Az óvodai nevelés programja. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978 47. Az óvodai nevelés programja. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet,

198948. Papst, Susanne és Braun, Christian: Környezeti nevelés szobában és

szabadban. Bécs, ARGE, 1991 49. Prisvin, M.: Az erdõ emeletei. Budapest, Móra Kiadó, 197750. Spurgeon, Richard: Kis ökológia. („Usborne tudományos kísérletek”),

Budapest, 199051. Stöckert Károlyné (szerk.): Játékpszichológia szöveggyûjtemény.

Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 199552. SuttonSmith, Brian és Shirley: Hogyan játsszunk a gyermekeinkkel?

Budapest, Gondolat Kiadó, 1986 53. Dr. Száraz Péter és dr. Német Rozália: Ember és környezete. Budapest,

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 199354. Személyiségfejlõdés és módszerek. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei

Pedagógiai Intézet, 1991 55. S. Tóth László: A csillagok országútja. Budapest, Móra Könyvkiadó,

198456. Turner, Johanna: Az értelmi fejlõdés. Budapest, Gondolat, 1981 57. Varga Domokos és Varga András: Ég és Föld. Budapest, Móra Kiadó,

1985

KÖRLÁNC Iroda - 1035 Bp. Miklós tér 1., Tel.: 250-0420/39Igazgató:dr. Havas PéterTitkár: ifj. Thoma László

A munkacsoportok címei:Esztergom Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola

Gyakorló Általános Iskola,2500 Esztergom, Helischer u 4.Sipos Imréné igazgató

Debrecen Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ FõiskolaGyakorló Általános Iskola,4026 Debrecen, Péterfia u. 1-7.Balássy Szabolcsné vezetõ

Kecskemét Tanítóképzõ Fõiskola Természettudományi Tanszék,6000 Kecskemét, Kaszap u. 614.Ádám Ferencné vezetõ

Sárospatak Comenius Tanítóképzõ Fõiskola3950 Sárospatak, Eötvös u. 7.dr. Sóstói Pálné docens

Szeged Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola6724 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.dr. Ilosvay György adjunktus

Eger Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola Környezettudományi Tanszék3301 Eger, Leányka út 6.dr. Kárász Imre vezetõ

Budapest ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék(KOMP) 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 1921.

dr. Nahalka István vezetõ

A KÖRLÁNC-hálózat örömmel várja óvodák, iskolák, kollégiumok, könyv-tárak, környezet- és természetvédõ csoportok, felsõoktatási intézmények és oktatóik, szülõk, gyermekek, önkormányzatok és közösségek csatlakozását, akik törekednek saját és közös környezetünk jobbítására. A jelentkezés ingyenes és levélben történik.

A kecskeméti munkacsoport felkérésre, meghívásra ismertetõ elõadásokat, valamint tanfolyamokat tart óvodapedagógusoknak és tanítóknak.

Témakörök:A környezeti nevelés értelmezése és megvalósítása (óvoda/iskola)A helyi környezeti nevelési program az óvodában

Volt egyszer egy mesebolt,

abban minden mese volt.Fiókjában törpék ültek,vízilányok hegedültek.

Öreganyók szőttek-fontak,apró manók táncba fogtak.Kaszás pók varrt az ablakban,lidérc ugrált az udvarban.

A lámpában ecet égett.Az egylábú kettőt lépett.Cégére egy tündér volt. ...Ilyen volt a mesebolt.

A helyi környezeti nevelési tanterv az iskolában

kÖrlÁnc-környezeti nevelés az óvodában nagyon jó 2013

Documents