MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és

működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”

1

Közelség – közelebbről

Bodor ÁkosMTA KRTK RKI DTO

Kaposvár, 2013. 11. 22.

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te • 1.A gazdasági szereplők közötti bizalmon alapuló kapcsolatok, a szoros együttműködés komoly gazdasági előnyt jelentenek az adott térségnek.

• 2. Ha ez hiányzik, azt nagyon nehéz fejleszteni (hiszen endogén tényező)

• 3. De azért meg kell próbálni…

2

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

Kicsit módosítva:

• A gazdasági szereplők közötti bizalmon alapuló kapcsolatok, a szoros együttműködés komoly gazdasági előnyt jelentenek az adott térségnek AZ ESETEK EGY RÉSZÉBEN.(Tehát az első pontot nem vitatom, csak kiegészítem)

• Ha ez hiányzik, akkor gazdaságfejlesztési eszközökkel nem valószínű, hogy pozitív eredményeket érhetünk el. Sőt…

3

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

Társadalmi közelség – Capello 2007

Ipari körzetek alapfeltételei:

1.Spatial proximity, or geographical contiguity among firms2. Social proximity: a system of institutions, codes and rules shared by

the entire community regulates the market; this system induces firms to cooperate and, in general, to resort to the local martket when activities, phases or services prove too costly for them to produce internally;

még további 2 dolog• Social proximity engender what Marshall called ’industrial

atmosphere’, by which he meant an industrial culture consisting in the indivisible ’intangible assets’ of the productions systems a whole: an enterpreneurial mentality, a spirit of cooperation, local technologiacal knowledge about the production cycle

4

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teCAPELLO: Physical versus relational space

(Capello – Faggian 2005, 79.)

5

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

6

CAMAGNI: Basic elements and functions of a local milieu (Camagni 2004, 127.)

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teBoschma 2005 Proximity and Innovation: A

Critical Assessment

7

• Közelség dimenziói:• 1.) Földrajzi 2). Kognitív 3.) Szervezeti• 4. Társadalmi 5). Intézményi

Társadalmi közelség: „Társadalmilag beágyazott kapcsolatok a szereplők között” – de csak „a bizalmon alapuló baráti, rokoni kapcsolatok

Intézményi közelség: Az előzőt „egészíti ki” – a makro szintű informális és formális intézményekhez kapcsolódik

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

Bizalom típusai

Egyrészről: (1) személyek felé, illetve (2) intézmények felé megnyilvánuló bizalom.

Másrészről a személyközi bizalom tovább bontható általánosított, illetve partikuláris bizalomra.

1.Az intézményi bizalom vizsgálata arra irányul, hogy feltérképezze az embereknek az állami, kormányzati és egyéb intézményekkel kapcsolatos attitűdjeit.

2.Általánosított bizalom: általánosan „az emberekről’ alkotott vélemény3. Partikuláris bizalom: ismerősökbe, családba vetett bizalom

8

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teAz intézményekbe vetett bizalom

Európában (Tóth 2009 EVS 1999-2000,WVS 4.-5. hullám)

9

Ország

Intézményi bizalom, indexérték 1999-2000 táján (EVS)

2005 táján (WVS)

Összevont (átlag)

Finnország 2,64 2,68 2,66 Dánia 2,59 2,59 Portugália 2,58 2,58 Írország 2,57 2,57 Luxemburg 2,57 2,57 Svédország 2,51 2,52 2,51 Svájc 2,51 2,51 Málta 2,51 2,51 Ciprus 2,49 2,49 Ausztria 2,41 2,41 Szlovákia 2,41 2,41 Hollandia 2,51 2,26 2,38 Nagy Britannia 2,38 2,34 2,36 Spanyolország 2,33 2,38 2,35 Németország 2,41 2,24 2,33 Olaszország 2,35 2,28 2,32 Franciaország 2,36 2,27 2,31 Lengyelország 2,42 2,17 2,30 Horvátország 2,29 2,29 Belgium 2,28 2,28 Fehéroroszország 2,28 2,28 Lettország 2,27 2,27 Litvánia 2,27 2,27 Románia 2,32 2,21 2,27 Ukrajna 2,29 2,21 2,25 Észtország 2,24 2,24 Bulgária 2,17 2,27 2,22 Szlovénia 2,32 2,11 2,21 Oroszország 2,16 2,25 2,20 Moldova 2,27 2,08 2,17 Magyarország 2,22 2,07 2,15 Csehország 2,11 2,11 Szerbia 2,16 2,02 2,09 Izland n.a. Észak-Írország n.a. Görögország n.a.

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teÁltalánosított bizalom Európában (Tóth 2009

EVS 1999-2000, WVS 4.-5. hullám)

10

Ország

Általános (mások iránti) bizalom, % 1999-2000 táján (EVS)

2005 táján (WVS)

Összevont (átlag)

Dánia 67 67 Svédország 66 68 67 Finnország 58 59 58 Svájc 54 54 Hollandia 60 45 53 Fehéroroszország 42 42 Izland 41 41 Észak-Írország 40 40 Németország 35 37 36 Írország 35 35 Ausztria 34 34 Olaszország 33 29 31 Nagy-Britannia 30 30 30 Spanyolország 39 20 30 Belgium 29 29 Ukrajna 27 28 27 Luxemburg 26 26 Magyarország 22 29 26 Oroszország 24 26 25 Litvánia 25 25 Bulgária 27 22 25 Csehország 24 24 Észtország 23 23 Horvátország 21 21 Málta 21 21 Franciaország 22 19 20 Szlovénia 22 18 20 Görögország 19 19 Lengyelország 19 19 19 Moldova 18 18 Lettország 17 17 17 Szlovákia 16 16 Szerbia 15 15 Románia 10 20 15 Portugália 10 10 Ciprus 10 10

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teAz intézményi és az általánosított bizalom

volatilitása Európában 2002 és 2010 között (Boda – Medve-Bálint ESS 2010)

11

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teAz általánosított és a partikuláris bizalom

összefüggései országonként (Giczy-Sik 2009, WVS 5. hullám)

12

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

teA bizalom elemeinek aránya és átlagos szintje

négy klaszterben (Giczy-Sik 2009, WVS 4.-5., EB 2004)

13

Klaszter BIZALOM Általáno-

sított bizalom

Intézmények iránti bizalom Partikuláris bizalom Politikai rendszer

Állam Civil társadalom

Család Szomszéd- ság

Ismerősök

Északi országok

6,9 51 77 60 93 88 97

Központi Európa és Spanyolország

5,7 33 64 53 85 79 93

Dél-(és Délkelet-) Európa, valamint Hollandia

5,8 24 50 48 80 70 81

Kelet-Közép-Európa

4,7 21 51 51 80 66 76

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

Összegzés

• A magyar társadalom kapcsolati kultúrája kapcsolatérzékeny (Sik, 2012). Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatok szerepe kiemelkedő, a különböző ügyletek elsőrendűen személyes relációk mentén kerülnek elintézésre. „Egy ilyen világban élni azt jelenti, hogy „mindenki” tudja, hogy a kapcsolatok fontosak, s ezért azokat ápolni érdemes (a haszon elvének megfelelően), hogy mások is ezt teszik, s ezért a kapcsolatokat ápolni kötelesség (a közösségbe tartozás elvének megfelelően), s hogy ez így természetes is (kulturális hatás)” (Sik, 2012: 166).

• A kapcsolatérzéketlen kultúrákban is fontos a kapcsolati tőke természetesen, de a használata nem az elsődleges eszköz. Ezekben a társadalmakban például előbb jut eszébe az embereknek a piaci megoldás, mint a kapcsolati tőke mobilizálása, illetve korrupció is létezik, de lényegesen ritkábban, nem hatja át az egész társadalmat.

• A kapcsolatérzékeny működésnek a fennmaradásában és folyamatos újratermelődésében komoly szerepet játszik a bizalom különböző komponenseinek bemutatott sajátságos konstellációja.

14

MTA

KR

TK

Re

gio

ná

lis K

uta

táso

k In

téze

te

ÖSSZEGZÉS

• Magyarországon a társadalmi tőke kapcsolati elemeinek bizonyos komponensei ugyan láthatatlanok, de támogatások nélkül is nagyon fejlettek.

• Ezzel együtt persze az erős kapcsolati hálózatok fontos közjószágok is lehetnek egy társadalomban, de ugyanúgy a „közrossz” forrásává is válhatnak.

15