Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső

1855-19361855-1936

• 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán

• Kosztolányi Árpád, fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként

• Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, vagyis Csáth Géza író.

• Nagyapja Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is ).

• A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit.

• 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára

• 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat

• 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett

• Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg

• 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait.

• 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között

• Ady bírálta verseit,majd a későbbiekben Kosztolányi kilenc cikket írt Adyról

• Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége

• Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény.

• 1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is.

• Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona.

• 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.

• 1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban.

Lírai műveiLírai művei

• Négy fal között • A szegény kisgyermek panaszai • Kenyér és bor • A bús férfi panaszai • Meztelenül • Zsivajgó természet • Számadás • Költő a huszadik században

• Esti Kornél éneke

• Hajnali részegség

• Halotti beszéd

• Ének a semmiről

Regényei Regényei

• Édes Anna

• Nero, a véres költő

• Pacsirta

• Aranysárkány

Epikus műveiEpikus műveinovellái:novellái:

• Esti Kornél –novellák

• A kulcs

• Kínai kancsó

• Appendicitis

• Fürdés

• A szerb

• Április bolondja

• Köszönöm a figyelmet!!!• 2011. 4. 1.• (áprilliselsejeee)

• Gubo Eduard• • •