képzési program-fejlesztés · web viewa mai gyerekek azt gondolják, hogy teljesen tisztában...

Képzési program-fejlesztés

PAP_30_1

A JOGNAK ASZTALÁNÁL

A modul felhasználási területe: 7–8. évfolyam

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

A mai gyerekek azt gondolják, hogy teljesen tisztában vannak a jogaikkal. De a beszélgetések alatt kiderült, hogy ismereteik hiányosak. Mikor szükség van rá, nem tudják, kihez is fordulhatnának, hogyan induljanak el. A modul általános célja, hogy a diákok megismerkedjenek az alapvető emberi jogokkal és a gyerekjogokkal.

Fejlesztési fókuszok: figyelemkoncentráció, verbális-nyelvi kifejezőképesség, manuális készségek, kooperatív tanulás, empátia, kreativitás, igényesség, együttműködés, munkabírás, tanulói aktivitás, önzetlenség

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Államformák, Bíróság, Szabályjátékok

Évfolyam: 7–8. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Bárki, aki pedagógus diplomával rendelkezik

1. részmodul

Ismerd meg a részleteket!

2. részmodul

Én is ember vagyok

3. részmodul

Jogom van

Célok

A modulrész célja, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, hogy a jogokat nemcsak egy ember határozza meg. Tapasztalják meg, hogy jogokat alkotni nagy felelősség, nem lehet öncélú. Legyenek kompromisszumképesek, de ha kell, álljanak ki, és tudjanak érvelni az elképzelésük mellett.

Célok

A 13–14 éves korosztálynak már tisztában kell lennie azzal, hogy vannak alapvető emberi jogok, amelyek az egyént védik, és egyben társadalmilag elfogadottak. A cél ebben a részmodulban, hogy ismerkedjenek meg az ő szintjükön ezekkel a nemzetközileg elfogadott alapvető emberi jogokkal.

Célok

A diákok ismerjék meg, hogy a gyermekeket is nemzetközileg szabályozott jogok illetik meg. Ismerjék meg ezeket a jogokat, és tudják meg, hogy szükség esetén kihez kell fordulniuk.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Szociális és állampolgári kompetencia: kötődési, kapcsolatkezelési, csoportkezelő képesség fejlesztése, egymásra figyelés, egymás ritmusának követése, munkamegosztás, problémamegoldás, tolerancia.

Anyanyelvi kompetencia: szókincsfejlesztés befogadásának képessége.


Kognitív kompetenciák: a gondolkodási, tudásszerző és tanulási kompetenciák fejlesztése. Rendszerezőképesség, az emlékezet fejlesztését célzó feladatok megoldása, feladattudat fejlesztése.

Szociális és állampolgári kompetencia: egymásra figyelés, egymás ritmusának követése, munkamegosztás, problémamegoldás, tolerancia.

Anyanyelvi kompetencia: Mondatalkotás, szókincsfejlesztés, lényegkiemelés.

IKT kompetencia


Szociális és állampolgári kompetencia: csoportkezelő képesség fejlesztése, egymásra figyelés, egymás ritmusának követése, munkamegosztás, problémamegoldás, empátia, tolerancia, együttműködés, kreativitás.

Anyanyelvi kompetencia:

szókincsfejlesztés, mondatalkotás.

Tartalmi egységek bemutatása

A foglalkozás a joggal foglalkozik. Először is tisztázni kell a jog fogalmát. A tanulók a foglalkozás alatt kitalálják, milyen jogokkal élnének, ha egy lakatlan szigeten laknának. A csoportban mindenki 10-10 saját jogot talál ki, és az idő múlásával sok kompromisszum, beszélgetés, érvelés után végül 10 jog marad az osztályban.

A jogokból a csoportok kiválasztanak egyet-egyet, és jelenetet készítenek belőlük. Ezen az órán saját, egyéni, kiscsoportos jogokkal foglalkozunk.


A foglalkozáson a bevezető beszélgetés után egy rövid szöveget olvasnak el a diákok az első hivatalos „dokumentumról”, ami az emberi jogok sérthetetlenségéről szól. A szöveg elolvasása után emlékezetből oldják meg a hozzá tartozó feladatokat.

Az interneten való eligazodás elősegítése érdekében az ENSZ-ről szóló lényeges információkat a diákok keresik meg kérdések segítségével.

Az alapvető emberi jogok csoportban való feldolgozása plakát készítésével történik. A cikkelyek értelmezéséhez a Soros Alapítvány Emberi jogok gyerekszemmel című kiadványa könnyen értelmezhetővé teszi a cikkelyeket. A diákok egymásnak beszélnek a foglalkozás végén az emberi jogokról.


Az UNICEF megismerése után a nemzetközileg elfogadott gyermekjogokról beszélgetünk a tanulókkal. Először rövid videók alapján ismernek meg néhányat, majd saját maguk ötletelnek, hogy még milyen alapvető jogok illetik meg a gyerekeket. Annak érdekében, hogy minden jogról halljanak, közösen egy léggömbcsokrot csinálunk a gyerekjogokból, amelyet jól látható helyen helyezünk el az osztályban.

Egy TOTÓ segítségével ellenőrizzük, hogy mit jegyeztek meg a foglalkozáson. Zárásként rövid jeleneteket találnak ki a diákok, amelyekben a felnőttek jogellenesen cselekednek. Végül a diákok megkeresik az interneten, majd megbeszéljük, hova fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy jogtalanul bántak velük.

A részmodul időkerete: 90 perc



A modul összóraszáma: 305 perc

Jognak asztalánál PAP_30_1

2

MODULLEÍRÁS

1. RÉSZMODUL – JOGOM VAN!

Az első foglalkozáson ismertessük a gyerekekkel a modul címét, témáját.

A terem berendezésekor ügyeljünk arra, hogy minden tanuló jól lássa a másikat. Körbe rakott székekre ültessük le a gyerekeket. Az osztály létszámától függően legyenek a teremben csoportmunkára kijelölt helyek is. Lehetőség szerint egy-egy számítógéppel, laptoppal

Tevékenység, tanári instrukciók

Munkaforma, módszerek

Idő, eszközök

1. feladat

Minden tanuló részt vesz a feladatban. A gyerekek a terem egyik részében körbe rakott székeken ülnek.

Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy tudják-e, mit jelent az, hogy jog!

A válaszokat meghallgatva kérjük meg őket, foglalják össze úgy, hogy mindannyiunk számára érthető legyen. Ha úgy érezzük, hogy nehéz a feladat, mi foglaljuk össze.

(Segítség:http://jogi-asszisztens.blog.hu/2008/05/03/1_a_jog_fogalma_a_jogi_norma_es_tarsadalmi_norma_fogalma_a_jogi_norma_szerkezeti_elemei_a_jogi_norma_1)

Frontális osztálymunka / beszélgetőkör

5 perc

Először kialakítjuk a csoportokat.

2. Evolúciós játék

Megjelölünk 4, 5 evolúciós állomást, és annak megjelenítési módját. Pl. tojás, csirke, hüllő, majom, szuperman. A játékosok elkezdik a játékot: mindenki a tojásból indul. Ha valakivel találkozik, kő-papír-ollót játszanak, aki nyer, az eggyel fejlettebb szintre kerül. Az győz, aki leghamarabb végigjárja az evolúciós szinteket. Minden szintnél mással kell játszani, és csak az egy szinten levők küzdhetnek egymással.

http://ertekkereso.hu/doc/hittan/jatekok/Hajszolos_jatekgyujtemenyIII.doc

Az osztály létszámától függően 4-5 győztest hirdetünk. A játék végén felváltva a győztesek választják ki, kikkel szeretnének egy csoportban dolgozni. A csoportok 4-5 főből álljanak!

Frontális osztálymunka / csoportalakítás

10 perc

3. feladat

A csoportokon belül közösen belül ötleteljenek a tanulók, hogy ha már tudják, mi a jog, vajon mi lehet az emberi jog? Írják fel egy A3-as papírra!

Az ötletelés után közösen beszéljük meg! Fontos, hogy korrigáljunk, ha nem jól értelmeznek valamit! Utána határozzuk meg, mi az emberi jog!

(Segítség: http://hu.youthforhumanrights.org/what-are-human-rights.html)

Csoportmunka

/ frontális osztálymunka

5+5 perc

4. feladat

Képzeljétek el, hogy egy olyan világban/szigeten éltek, hogy ti határozhatjátok meg a jogaitokat. Mindannyian állítsatok össze egy tízes listát arról, milyen jogokat szeretnétek magatoknak.

A csoporton belül 2-2 fő hasonlítsa össze a listáját, és a kettőből állítsanak össze egy tízes listát.

Majd a 2-2 fős tízes listából állítsák össze a csoport tízes listáját.

Egyéni munka / csoportmunka

10 perc

5. feladat

A szigetre még érkezik 3 csoport. Mindegyik csoportnak van egy 10 pontból álló listája a jogokról. Ezeknek a csoportoknak együtt kell élniük a szigeten. Alkossátok meg a sziget 10 pontból álló jogait úgy, hogy kompromisszumra juttok! A 40 pontból tehát legyen 10! Olyan listát állítsatok össze, hogy minden csoportnak megfeleljen.

A 10 pont kerüljön fel a táblára!

Frontális osztálymunka

15 perc

6. feladat

A játék végén feltétlenül meg kell beszélni a következőket:

Hogyan tudták a diákok a játék közben megvédeni jogaikat? Mi történt, amikor két ember vagy csoport jogai egymásnak ellentmondtak?

Mi alapján dőlt el, hogy melyik jogot tartották meg a végleges listában?

A való életben is történnek hasonló esetek, mikor valós vagy képzelt jogok ütköznek egymással?

Ki felelős az emberi jogok betartásáért? Mi történik, ha valamely jogot semmibe veszünk, vesznek?


5 perc

7. feladat

Mindegyik csoport kiválaszt a tízes listáról egy jogot. Nem lehet ugyanazt, tehát közösen beszéljük meg, ki mit választ! Ha ugyanazt szeretnék, kő-papír-ollóval döntsük el, hogy kié legyen az a jog.

A csoport találjon ki egy kis történetet, amelyben megsértették az adott jogot. Találjanak ki rá jogorvoslatot is. Készüljenek fel egy kétperces jelenet eljátszására.

Csoportmunka

10 perc

8. Feladat

A csoportok előadják a jelenetet. Az osztály minden jelenet után megbeszéli a látottakat és a hallottakat, illetve elmondják a véleményüket, egyetértenek-e a jogorvoslattal. Ha igen, miért, ha nem, miért?


20 perc

9. feladat

A foglalkozáson hallottak összegzése.


5 perc

2. RÉSZMODUL – ÉN IS EMBER VAGYOK

A terem berendezésekor ügyeljünk arra, hogy minden tanuló jól lássa a másikat. Az osztály létszámától függően legyenek a teremben csoportmunkára kijelölt helyek. Lehetőség szerint egy-egy számítógéppel, laptoppal. Az előző órán kialakított csoportokat hagyjuk változatlanul!



Idő, eszközök

1. Feladat

Elevenítsük fel az elmúlt foglalkozáson történteket, majd folytassuk az ismeretek feltérképezését. Kérdezzük meg, hallottak-e már az alapvető emberi jogokról? Mik azok? Sok tippet fogunk hallani, vezessük rá a diákokat a helyes megoldásra.


5 perc

2. feladat

Mindenki kap egy rövid szöveget az első hivatalosan lejegyzett emberi jogokról.

Olvassák el önállóan, és válaszoljanak a kérdésekre. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy próbálják a lehető legtöbb dolgot megjegyezni a szövegből, mert a kérdésekre a szöveg nélkül kell válaszolniuk.

A Kürosz-henger (Kr. e. 539)

Kürosz emberi jogokkal kapcsolatos rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven.

Nagy Kürosz, Perzsia első királya i. e. 539-ben felszabadította Babilon városának rabszolgáit.

539-ben Nagy Kürosz, az ókori Perzsia első királya meghódította Babilon városát. De az emberiség számára az ezt következő tettei jelentettek nagy előrelépést. Felszabadította a rabszolgákat, kimondta, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását, és faji egyenlőséget hirdetett. Ezeket és egyéb rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven, ékírással.

Ezt a Kürosz-henger néven ismert ókori feljegyzést tekintjük ma a világ első emberi jogi okiratának. Az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvére lefordították, és rendelkezései hasonlóak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első négy cikkéhez.

http://hu.humanrights.com/what-are-human-rights/brief-history/cyrus-cylinder.html

Feladatlap:

1. Mire jegyezték fel Kürosz emberi jogokkal kapcsolatos rendeleteit?

2. Ki volt Nagy Kürosz?

3. Milyen nyelven olvashatjuk a rendeleteit?

4. Melyik város rabszolgáit szabadította fel?

5. Mikor szabadította fel?

6. Hány éve történt?

7. Hány hivatalos nyelve van az ENSZ-nek?

A végén közösen ellenőrizzük a válaszokat.

Önálló / szövegértés

10 perc

3. feladat

A projektor segítségével közösen megnézzük Küroszt, a hengert és a térképen megkeressük Perzsiát. A tanulók emlékezetből mondják el, mit olvastak róluk. Keressék meg a világtérképen és a földgömbön, hol helyezkedett el Perzsia. Nevezzék meg, milyen ország van most a helyén! Mit tudnak róla? Érdekességként mondjunk néhány mondatot az Iránban sajátosan értelmezett emberi jogokról, és azoknak sárba tiprásáról.

segítség:http://otdk.zskf.hu/Upload/173/OTDK-Persepolis.pptx


10 perc

4. feladat

Keressék meg az interneten a következő kérdésekre a választ!

1. Minek a rövidítése az ENSZ?

2. Az ENSZ megalakulásának éve:

3. Az ENSZ székhelye:

4. Az ENSZ hivatalos nyelvei:

5. Tagországainak száma:

6. Mióta tagja Magyarország az ENSZ-nek?

Csoportmunka

5 perc

5. feladat

Mondjuk el, hogy Magyarországon az alapvető emberi jogokat Magyarország Alaptörvénye szabályozza, és azt, hogy ezek nagy része az ENSZ által, nemzetközileg szabályozott jog.

Osszuk ki a csoportoknak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának cikkelyeit egyenlően elosztva.

A csoportok feladata, hogy készítsenek plakátot az alapvető emberi jogokról.

http://www.kka.hu/_soros/kiadvany.nsf/daac63da410d1454c1256e320071a9a1/3b2c2e4a9fe6f33bc1256e590030df6d?OpenDocument

Csoportmunka

60 perc

6. feladat

A csoportok mutassák be a plakátok segítségével az általuk illusztrált és értelmezett jogokat.


15 perc

7. feladat

Minden csoport alkosson az általa feldolgozott jogokról 3 igaz és 3 hamis állítást. Majd olvassák fel azokat. A többi csoport tagjai válaszolnak a kérdésekre.

Pl.:

Jogom van megverni a Mari nénit, mert nem normális. (Hamis)

Anyának joga van dolgozni. (Igaz)

Csoportmunka

10 perc

8. feladat

A foglalkozáson elhangzottak összefoglalása. Vélemények meghallgatása.


5 perc

3. RÉSZMODUL –JOGOM VAN!



Idő, eszközök

1. feladat

Az előző két órán tisztáztuk az emberi jogokat és az alapvető emberi jogokat. Kérdezzük meg a tanulókat, hogy szerintük a gyerekeknek vannak-e jogaik? Soroljanak fel néhány jogot, amely megilleti őket otthon, az iskolában, barátaik között, a társadalomban.


5 perc

2. feladat

Mondjunk néhány dolgot az UNICEF-ről és az egyetemes gyerekjogokról a diákoknak. Mondjuk el, hogy egy angol kisfiú, Alexander Nurnberg 9 évesen írt magyarázatot az egyetemes gyermekjogokhoz.

Segítség:

http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/4_szocialis/3._modullerasok/a2_polgar_a_demokraciaban/9._evfolyam/37_a_gyermekek_jogai_es_az_unicef/diakmelleklet.pdf

http://www.szmm.gov.hu/main.php?articleID=40613&ctag=articlelist&folderID=16268&iid=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/UNICEF

Projektor segítségével levetítünk néhány rövid videót gyermekjogokról.

https://www.youtube.com/watch?v=wbZ0sUPwHKA&list=UU1jdW3RCiTe81nxy1EK1TGA&index=155

Utána megbeszéljük, hogy még milyen jogai lehetnek a gyerekeknek.


10 perc

3. feladat

Vágjuk fel gyermekjogok cikkelyeit. A tanulókat ültessük le körbe egy nagy szőnyegre. Menjünk sorba, és mindenkivel húzassunk egy jogot. Olvassa fel, majd mondja el, mit gondol róla. Ha a csoportból bárkinek van hozzáfűznivalója, hallgassuk meg, de ne engedjük elfolyni a beszélgetést. Mivel kevesebb gyerek van, mint cikkely, ezért egy-egy tanulóra többször rákerül a sor. Mivel a beszélgetés statikussá válhat, mindegyik kör után kérjük meg a gyerekeket, hogy az általuk húzott jogot 1-2 szóban írják fel az asztalon található színes léggömbre (pillangóra, madárra). A jogok címszavaiból készítsünk egy csokor színes léggömböt (pillangócsapatot, madárrajt stb.), a lényeg, hogy a szabadságot, könnyedséget tükrözze az elkészült mű.


30 perc

4. feladat

A totó kitöltéséhez engedjük a segédeszközök használatát, például a közösen elkészített léggömbcsokrot vagy az internetet. A TOTÓ kérdéseinek egy részére már az órán elhangzottak alapján tudják a választ, de lesz olyan, amire meg kell keresniük. Ez elősegíti az interneten való hatékony tájékozódást.

1. Magyarországon hány éves kor alatt számít valaki gyereknek?

1 18 éves kor alatt.


x 1 éves kor alatt.

2. Mit jelentenek a gyermekjogok?

1 Néhány szabályt arról, hogy milyen fantasztikusak a gyerekek.

2 Néhány szabályt arról, hogy a gyerekeknek mindenhez joguk van.

x Néhány szabályt arról, hogyan kellene a gyerekekkel bánni.

3. Miért kell, hogy a gyerekeknek külön jogaik legyenek?

1 Mert a gyerekek túl mohók.

2 Nincsenek is külön jogai a gyerekek.

x Mert a gyerekeket külön védelem és gondoskodás illeti meg.

4. Ellenőrzi bárki, hogy milyen helyzetben vannak a magyar gyerekek?

1 Nem, soha.

2 Igen, idén is jelentést kell írnia a kormánynak, hogy mit tett a gyerekjogok érvényesítéséért.

x A civil szervezetek vizsgálják csak a gyerekek helyzetét.

5. A gyermekek jogainak gyűjteményét az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye tartalmazza. Minek a rövidítése az ENSZ?

1 Egyszarvúak és Nagymamák Szövetsége.

2 Egységes Nemzetközi Szivárvány.

x Egyesült Nemzetek Szövetsége.

6. Az ENSZ 1945 óta a világ nemzeteit fogja össze. Mi az ENSZ dolga?

1 Segít az országoknak, hogy együtt tegyenek azért, hogy a világ egy jobb és biztonságosabb hely legyen.

2 Megmondja mindenkinek, hogy mit csináljon.

x Mindenkivel jó hangosan kiabál konferenciákon és megbeszéléseken.

7. Az ENSZ speciális, a gyermekek jogaival és jóllétével foglalkozó szervezete az UNICEF. Mit tesz az UNICEF a gyerekek jogaiért?

1 Megbünteti azokat, akik gyerekeket bántanak.

2 Biztosítja, hogy az országokban érvényesüljenek a gyerekjogok.

x Biztosítja, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szépen és tisztán tartva ki legyen állítva egy genfi múzeumban.

8. Mióta van érvényben a gyermekjogi egyezmény Magyarországon?

1 2010.

2 Nincs érvényben.

x 1991.

9. Miért fontos, hogy tudd, milyen jogaid vannak?

1 Hogy jó osztályzatot kapjak a suliban.

2 Hogy tudjam, hogyan kellene velem bánni.

x Hogy dicsekedhessek a barátaim előtt.

10. Nóra szülei elváltak, és ő a mamájával él. Apukáját nem láthatja, csak havonta egyszer, de ő szeretne többször találkozni vele. Van joga Nórának kérni ezt?

1 Nem. Nóra még gyerek. Nem szólhat bele a felnőttek dolgába.

2 Igen, minden gyereknek figyelembe kell vennie a véleményét az őt érintő döntésekben.

x Persze, Nóra dönti el, hogy mikor és hogyan akar az apukájával találkozni.

11. Márk 10 éves, és nem nagyon szokta megcsinálni a házi feladatát. Azt gondolja, hogy buta ahhoz, hogy egyedül megválaszolja a kérdéseket. Tud valaki segíteni neki?

1 Nem. Márknak keményebben kell dolgoznia. Ez csak rajta múlik.

2 Márknak joga van a tanuláshoz, és hogy a tanárai, szülei és más felnőttek segítsék őt abban, hogy jól teljesítsen az iskolában.

x Márkot jól el kellene verni.

12. Panka hét éves, és nem tud járni. Kerekes székkel közlekedik, de nem tudja használni az iskola menzáját, mert a lépcsők miatt nem tud oda bemenni. Mit kellene tenni?

1 Panka egye meg az ebédjét az osztályteremben.

2 Menjen át egy másik iskolába, ahol van feljáró a menzához.

x Az iskolának építenie kell egy feljárót, hogy Panka be tudjon menni a menzára is.

13. András elvett egy játékot az egyik boltban anélkül, hogy kifizette volna. A rendőrség elkapta, és most a bíróságra kell mennie. Mi fog történni vele?

1 Egyenesen elviszik őt a börtönbe.

2 A bíróság meg fogja engedni András szüleinek, hogy úgy büntessék meg őt, ahogy csak akarják

x Andrásnak felelősséget kell vállalnia azért, amit tett, de lehetőséget kell neki adni arra, hogy jóvátegye a boltosnak okozott kárt

13+1. Franciskát és testvérét a szülei mindig megverik otthon, ha valami rosszat csinál. Megtehetik ezt?

1 Nem, a gyerekeket egyáltalán nem szabad megverni.

2 Igen, egy szülő bármit megtehet.

x Csak kicsit verhetik meg, nagyon – például úgy hogy nyoma maradjon – nem.

file:///C:/Users/Biraioff/Downloads/Gyermekjogi%20Kv%C3%ADz%20(2).pdf

Megoldás: 1 x x 2 x 1 2 x 2 2 2 x x 1

Csoportmunka

15 perc

5. feladat

A Totóban is megtalálható szituációkat kell dramatizálnia a csoportoknak. A csoportok húznak egy-egy szituációt és csoportosan jelenetet készítenek, amelyet eljátszanak a társaiknak. A jelenetek végén nem érvényesülhet a gyerekek joga, rájuk nézve rosszul kell végződni a jeleneteknek. Kössük ki, hogy drámapedagógia szabályai szerint, nem érhetnek a játék alatt a társaikhoz, az esetleges tettlegességet csak imitálhatják.

· Franciskát és testvérét a szülei mindig megverik otthon, ha valami rosszat csinál. Megtehetik ezt?

· András elvett egy játékot az egyik boltban anélkül, hogy kifizette volna. A rendőrség elkapta, és most a bíróságra kell mennie. Mi fog történni vele?

· Panka hét éves, és nem tud járni. Kerekes székkel közlekedik, de nem tudja használni az iskola menzáját, mert a lépcsők miatt nem tud oda bemenni. Mit kellene tenni?

· Nóra szülei elváltak, és ő a mamájával él. Apukáját nem láthatja, csak havonta egyszer, de ő szeretne többször találkozni vele. Van joga Nórának kérni ezt?

Csoportmunka / dramatizálás

20 perc

6. feladat

A jelenetek előadása után beszéljük meg, hogy a gyereknek is van kihez fordulniuk egy-egy jogsérelem után. Tudják-e, hogy kik azok a személyek vagy szervezetek, akik meghallgatják őket? A jelenetek szereplői hova fordulhatnának segítségért?

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyerekjogok-gyereknyelven

Keressék meg az UNICEF oldalát, azon egy plakátot! A plakát alapján készítsenek kártyákat. Csoportonként osszuk ki, hogy mit írjanak a kártyára – szervezet, ingyenesen hívható szolgálat, személy, internetes felület –, hogy hova fordulhatnak segítségért.

A kártyákat sorban rakják fel a táblára vagy egy erre kijelölt falfelületre. Egyenként beszéljük meg, hogy találkoztak-e már az egyes szervezetek nevével.


10 perc

7. feladat

Foglaljuk össze az elmúlt foglalkozások témáit. Beszéljük meg, hogy mi tetszett a gyerekeknek a legjobban, mi volt a legmegdöbbentőbb számukra! Hallottak-e hasznos információt?


5 perc

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Tárgyi eszközök

ragasztó, olló, színes ceruza

Anyagigény:

vonalzó, színes ceruza, ragasztó, kartonpapír, írólap

színes papír: 1 000 Ft

csomagolópapír: 200 Ft

Egyéb, speciális igény:

számítógép

Felhasznált irodalom

http://www.tukorbenavilag.hu/upload/4000188/jatekgyujtemeny.pdf

http://hu.humanrights.com/what-are-human-rights/universal-declaration-of-human-rights.html



http://gyermekjogok.ajbh.hu/ombudsman.php

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyerekjogok-gyereknyelven

http://www.coe.int/t/dg4/education/edc/Source/Resources/Teachers_manuals/Exploringchildrenrights_HU.pdf

http://jogi-asszisztens.blog.hu/2008/05/03/1_a_jog_fogalma_a_jogi_norma_es_tarsadalmi_norma_fogalma_a_jogi_norma_szerkezeti_elemei_a_jogi_norma_1)

http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/4_szocialis/3._modullerasok/a2_polgar_a_demokraciaban/9._evfolyam/37_a_gyermekek_jogai_es_az_unicef/diakmelleklet.pdf



https://www.youtube.com/watch?v=wbZ0sUPwHKA&list=UU1jdW3RCiTe81nxy1EK1TGA&index=155

Mindenhol Otthon 2., D-Plus Kft., Budapest

Mellékletek

http://f.edgesuite.net/data/www.humanrights.org/files/cyrus-the-great_hu.jpg

http://m.cdn.blog.hu/bi/bibliairegeszet/image/1879_cyrus.jpg

GYERMEKJOGI TOTÓ

1. Magyarországon hány éves kor alatt számít valaki gyereknek?



x 1 éves kor alatt.

2. Mit jelentenek a gyermekjogok?

1 Néhány szabályt arról, hogy milyen fantasztikusak a gyerekek.

2 Néhány szabályt arról, hogy a gyerekeknek mindenhez joguk van.

x Néhány szabályt arról, hogyan kellene a gyerekekkel bánni.

3. Miért kell, hogy a gyerekeknek külön jogaik legyenek?

1 Mert a gyerekek túl mohók.

2 Nincsenek is külön jogai a gyerekek.

x Mert a gyerekeket külön védelem és gondoskodás illeti meg.

4. Ellenőrzi bárki, hogy milyen helyzetben vannak a magyar gyerekek?

1 Nem, soha.

2 Igen, idén is jelentést kell írnia a kormánynak, hogy mit tett a gyerekjogok érvényesítéséért.

x A civil szervezetek vizsgálják csak a gyerekek helyzetét.

5. A gyermekek jogainak gyűjteményét az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye tartalmazza. Minek a rövidítése az ENSZ?

1 Egyszarvúak és Nagymamák Szövetsége.

2 Egységes Nemzetközi Szivárvány.

x Egyesült Nemzetek Szövetsége.

6. Az ENSZ 1945 óta a világ nemzeteit fogja össze. Mi az ENSZ dolga?

1 Segít az országoknak, hogy együtt tegyenek azért, hogy a világ egy jobb és biztonságosabb hely legyen.

2 Megmondja mindenkinek, hogy mit csináljon.

x Mindenkivel jó hangosan kiabál konferenciákon és megbeszéléseken.

7. Az ENSZ speciális, a gyermekek jogaival és jóllétével foglalkozó szervezete az UNICEF. Mit tesz az UNICEF a gyerekek jogaiért?

1 Megbünteti azokat, akik gyerekeket bántanak.

2 Biztosítja, hogy az országokban érvényesüljenek a gyerekjogok.

x Biztosítja, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szépen és tisztán tartva ki legyen állítva egy genfi múzeumban.

8. Mióta van érvényben a gyermekjogi egyezmény Magyarországon?

1 2010.

2 Nincs érvényben.

x 1991.

9. Miért fontos, hogy tudd, milyen jogaid vannak?

1 Hogy jó osztályzatot kapjak a suliban.

2 Hogy tudjam, hogyan kellene velem bánni.

x Hogy dicsekedhessek a barátaim előtt.

10. Nóra szülei elváltak, és ő a mamájával él. Apukáját nem láthatja, csak havonta egyszer, de ő szeretne többször találkozni vele. Van joga Nórának kérni ezt?

1 Nem. Nóra még gyerek. Nem szólhat bele a felnőttek dolgába.

2 Igen, minden gyereknek figyelembe kell vennie a véleményét az őt érintő döntésekben.

x Persze, Nóra dönti el, hogy mikor és hogyan akar az apukájával találkozni.

11. Márk 10 éves, és nem nagyon szokta megcsinálni a házi feladatát. Azt gondolja, hogy buta ahhoz, hogy egyedül megválaszolja a kérdéseket. Tud valaki segíteni neki?

1 Nem. Márknak keményebben kell dolgoznia. Ez csak rajta múlik.

2 Márknak joga van a tanuláshoz, és hogy a tanárai, szülei és más felnőttek segítsék őt abban, hogy jól teljesítsen az iskolában.

x Márkot jól el kellene verni.

12. Panka hét éves, és nem tud járni. Kerekes székkel közlekedik, de nem tudja használni az iskola menzáját, mert a lépcsők miatt nem tud oda bemenni. Mit kellene tenni?

1 Panka egye meg az ebédjét az osztályteremben.

2 Menjen át egy másik iskolába, ahol van feljáró a menzához.

x Az iskolának építenie kell egy feljárót, hogy Panka be tudjon menni a menzára is.

13. András elvett egy játékot az egyik boltban anélkül, hogy kifizette volna. A rendőrség elkapta, és most a bíróságra kell mennie. Mi fog történni vele?

1 Egyenesen elviszik őt a börtönbe.

2 A bíróság meg fogja engedni András szüleinek, hogy úgy büntessék meg őt, ahogy csak akarják

x Andrásnak felelősséget kell vállalnia azért, amit tett, de lehetőséget kell neki adni arra, hogy jóvátegye a boltosnak okozott kárt

13+1. Franciskát és testvérét a szülei mindig megverik otthon, ha valami rosszat csinál. Megtehetik ezt?

1 Nem, a gyerekeket egyáltalán nem szabad megverni.

2 Igen, egy szülő bármit megtehet.

x Csak kicsit verhetik meg, nagyon – például úgy hogy nyoma maradjon – nem.

A jognak asztalánálPAP_30_1

file:///C:/Users/Biraioff/Downloads/Gyermekjogi%20Kv%C3%ADz%20(2).pdf

29

képzési program-fejlesztés · web viewa mai gyerekek azt gondolják, hogy teljesen tisztában...

Documents